A JAVASOLT TEVÉKENYSÉG HATÁSA A VÍZMINİSÉGRE A. VÍZVÉTELI IGÉNYEK Az élıkörnyezet jelenlegi állapotának értékelésébıl kiderül, hogy: Az Ondava folyó a) A terület legnagyobb folyója az Ondava, mely a trebišovi terület keleti részén halad át. Az Ondava folyóba több kisebb patak, folyó torkollik, mely közül legnagyobb a Trnávka folyó, mely a város keleti oldalán folyik. b) Az Ondava folyó a területrendezésnek köszönhetıen, kétparti védıgáttal ellátott, szabályozott folyó. Az említett szabályozás megvalósításának idején Q100 = 680 m3.s-1 kapacitásra dimenzionálták. Tekintettel a hidrológiai adatok változására, az ártéri terület hordalékkal és növényzettel megtelt, így az Ondava folyó vízáteresztı képessége az adott szakaszon nem éri el a Q100 – éves nagy víz elvezetéséhez szükséges kapacitást. Ezen indok miatt a Brehov – Kucany (0,000 – 30,000 fkm) térségben tervezik az Ondava folyó medrének vízáteresztı kapacitásának növelését. Ez a beruházás szerepel a 2007-2012 évi vállalati fejlesztési beruházási tervek között, és fıleg az átfolyási területek növelését célozza meg, így a folyón lévı gátak növelését, a gátak közötti területrıl (ártérrıl) és árkokból az üledékek eltávolítását. Tekintettel az adott tényekre figyelmeztetnünk kell, hogy az említett beruházásnál figyelembe kell venni a fentiekben közölt rendezést. c) Az Ondava folyami viszonyait a Veľká Domaša-i vízi erımőben történı vízkezelés befolyásolja. A kezelést az érvényben lévı kezelési rend szerint látják el és függ a konkrét hidrológiai helyzettıl. Az Ondava említett folyóárok szakaszán, ahová javasolt egy gát létesítése, erıteljes folyami erózió tapasztalható, mely igényesebb geológiai felderítést és a tervezett építési alapok igényesebb kivitelezését feltételezi. A javasolt gát vízduzzasztási magassága nem haladhatja meg a folyó árokkapacitásának mértékét. d) Az Ondava folyó vizének minıségét az adott térségben figyelik a Horovce (29,10 fkm) és a Brehove (4,20 fkm) térségben. A mutatók fı csoportjai: oxigén háztartás, alapvetı fizikális – kémiai mutatók, táptalaj, mikrobiológiai mutatók a III. kategória (szennyezett víz) mutatói a IV. kategória (erısen szennyezett víz) minıségek a fent közölt normák szerint. A szennyezettség jellege – a KOICr megnövekedett értéke a foszfor és a mikrobiológiai mutatók árulkodnak az okokról – kommunális szennyvizekrıl van szó. Összehasonlítva a Trnávka folyóval, ezek az értékek kedvezıbbek, ami elsısorban az Ondava folyó alsó szakaszának nagyobb átfolyásának köszönhetı. e) Összegzésképpen elmondható, hogy az Ondava folyó fkm 25,100 szakaszán a Veľká Domaša-i víztározó hatása nélkül a forrás szabad kapacitása: 1m3/s. Az Új Energia Forrásnál a legnagyobb vízfelhasználást elsısorban a hőtı rendszerek vízveszteségének pótlása jelenti majd. A hőtırendszerek feltöltéshez és a lúgtalanítási mennyiségekhez számított vízmennyiségek:
szén blokkok 3 x 240 MW PPC 165 MW Összesen
Adalék víz (m3/h) átlag max. 1 110,8 1 229,4 201,2 222,7 1 312,1 1 452,1
Lúgtalanítás (m3/h) átlag max. 277,7 307,4 50,3 55,7 328,0 363,0
A tiszta víz (ásványianyag mentes) átlag fogyasztás pára - a kondenzátum 63 m3/ó.
A nyersvíz kinyerése az Ondava folyóból történik, a nyersvíz kinyerésének tartalék forrását a Trnávka folyó adja. A kinyerés helyén a forrás szabad kapacitása 1 m3/s-1 a Veľká Domaša-i Víz erımő hatása nélkül. A nyers vizet a helyszínre kettıs csıvezetékes rendszerrel szállítják és az Új Energiaforrás vegyi elıkészítıjébe, ahol a kívánt minıségőre dolgozzák fel. A 25,200 fkm szakaszon, egy gát épül (nem a beruházás része) mely a győjtési objektumnak felel meg és épül egy nyersvíz szivattyú állomás is. A nyersvíz átlagos fogyasztása összesen 1 640,1 m3/ó, azaz a nyers víz maximális fogyasztása 1 815,1 m3/ó, azaz átlag fogyasztás: 0,455 m3/s, maximális fogyasztás: 0,504 m3/s. (Az Ondava folyóból való víz vételhez pozitív állásfoglalást adott ki – a Slovenský vodohospodársky podnik, š. p., (Szlovák Vízgazdálkodási Hivatal, állami vállalat) odštepný závod Košice, (Kassai leányvállalata) 6636/2006/49210/Vg ügyiratszámmal, 2006. 09. 13-i keltezéssel). A Trnávka folyó A Trnávka az adott a területen rendezett (csatornázott), kétparti védıgáttal ellátott, szabályozott folyó. A rendezett meder keresztmetszete kettıs trapéz alakú a meder aljának szélessége az árokban b = 3,0 – 6,0 m, az árok mélysége h = 1,0 – 1,5 m. A hátkorona szélessége 1,5 – 3,0 m között mozog, a bevezetı és a szélfújta lejtı melynek értéke általában 1:2. A fenék szint aljának hosszanti irányú lejtése I = 0,2 – 0,8 ‰. A gátak erısítése növényi. A fent említett rendezés a megvalósítás idejében Q100 = 75 m3.s-1 kapacitásra volt dimenzionálva. Tekintettel a hidrológiai adatok változására, a hordalék és növényi burjánzás miatt a valamikor rendezett meder szakasz nem biztosítja jelenleg a Q100 – éves víz áteresztést. A védıgátak csupán a problematikus szakaszokon, szórványosan kerültek kialakításra. A nyers víz pótlásának forrásaként a Trnávka folyó jöhet számításba, abban az esetben, ha az Ondava folyón lévı szivattyúállomásról a vízszállítás csıdöt mondana. A 14,320 fkm szakaszon az Új Energia Forrás számára gravitációs szállítási mód miatt egy magasított gát építése tervezett. A nyers víz átlagos fogyasztása összesen 1 640,1 m3/h, azaz a nyers víz maximális fogyasztása 1815,1 m3/h, azaz az átlagfogyasztás: 0,455 m3/s, maximális fogyasztás: 0,504 m3/s. Ivóvíz: Az Új Energiaforrás maximális ivóvíz fogyasztása 15 l/s lesz, a fogyasztás napszakonként nem lesz egyenletes és az éppen ott dolgozó alkalmazottak létszámától, ill. a mőszakok beosztástól függ. Az építkezés során a vízfogyasztást a mőszak végére maximum 25 l/s határozták meg. Forrás – városi vízvezeték: Mennyiség: 15 l/s, azaz 0,054 m3/nap, azaz 473,04 m3/év Ha az ivóvíz feltételezett mennyisége 2015-ben Trebišovban: 466,3 l/s, akkor az Új Energia Forrás fogyasztói bekapcsolódása (15 l/s) elhanyagolható. Az Új Energia Forrás területét javasolt 2 egymástól független forrásból ellátni. Az elsı forrást a Trnávka folyó mögötti, rekonstruált szivattyú kutak rendszere alkotja, mely telep ivóvíz forrásul szolgált a volt cukorgyárnak is. A földalatti víz csıvezetékekkel jut el az új vegyi víztisztítóba, ahol a megfelelı kezelés után ivóvízként jut el az Új Energia Forrás színhelyére.
–2–
A másik vízforrás a Kelet-Szlovákiai Vízmővek vezetékes ivóvíz rendszere. A DN 300 vezeték rendszert a vasúti nyomvonal nyugati oldalán lévı 1 500 m3 nagyságú Nový Ruskov vízgyőjtıbıl táplálják. A csatlakozás helye és feltételeit a Kelet-Szlovákiai Vízmővekkel egyeztetni kell. Tüzivíz: Az erımőben tartalék vizek lesznek a víztornyokban, a cirkulációs hőtıvíz szivattyú állomásának vízgyőjtıjében és a hőtıvíz csatornáiban. A cirkulációs szivattyú állomáson tőzoltó szivattyúk vannak, ezek lefedik az erımő tőzvédelmi rendszerének 91,6 – 108,3 l/s mennyiségő fogyasztását (természetesen abban az esetben ha tőz ütne ki). Szociális célokat szolgáló víz: A tervben az ivóvíz fogyasztásának részét képezi. B. SZENNYVIZEK A szennyvizek mennyisége és minısége több mutatótól függ: • a szén fajtájától és összetételétıl • raktározási berendezések típusaitól és vegyszerektıl • a főtıanyag elkészítésének típusaitól • égetési folyamatok típusától • hőtırendszerek típusától • a kazán és hőtıvizeknél alkalmazott vegyi kezelés típusától • a rendelkezésre álló friss ivóvíz minıségétıl • a vízkezelési rendszerek típusaitól • az égéstermék kezelési rendszerek típusaitól • a melléktermékek jellemzıitıl (hamu, a hamu nedvességtartalma, gipszkı és az égéstermék kéntelenítése, stb.) és az üzemeltetés gyakorlatától • a gyakorlatban alkalmazott eljárásoktól (megsemmisítés, értékesítés) Az egyes szennyvizek tartalmaznak: • csapadékvizet és tüzivizet • szociális berendezésekbıl származó vizet Tekintettel a vizek különbözı összetételére és minıségére (a vegyületek és koncentrációk különbözısége) a fenti vizek általában különálló fenék (csövek) rendszerekben győjtik és mindegyiket külön vezetik el a vegyi tisztítóba, további kezelés céljából. A szennyvíz átfolyási mennyisségek ingadozók, vagy folyamatosak vagy periodikusak. A szennyvizek, származásuk szerint, különbözı vegyületeket tartalmaznak: • szilárd (pl. úszó szilárd részecskék) • cseppfolyós (pl. olajok, olajos emulziók) • vízben oldódó anyagok (szerves és szervetlen) Egyéb szennyvizek: • vételezett víz-elıkészítıbıl származó szennyvíz • a hőtıberendezés rendszerébıl származó szennyvíz • gızelıállításából származó szennyvíz • az energetikai melléktermék és szén lerakat permetezésébıl származó szennyvíz • szociális berendezésekbıl származó szennyvíz –3–
A szennyvizek tipikus és legnagyobb arányát a hőtırendszerben keletkezett szennyvíz adja. Az Új Energiaforrás technológiájából keletkezı szennyvizek az energetikai melléktermék feldolgozásánál maximálisan felhasználásra kerülnek, az itt keletkezett többlet szennyvíz a biztonsági tartályon (esı- és felszín alatti vizek) és győjtıtartályon keresztül (ipari szennyvizek) a Trnávka folyóba (esı- és talajvizek) az Ondava folyóba (ipari szennyvizek) kerülnek. Az Új Energiaforrás technológiájából keletkezı vizek Víz keletkezési hely Elpárolgott víz a hőtı rendszerbıl
Maximális víz mennyisségek Max. 363 t/ó
Trafókból, gépházakból és Max. 72 m3/ó olajtárolókból származó vizek Parkolókból és rakodóterekbıl származó vizek A semlegesítıbıl Max. 3 m3/ó származó vizek A semlegesítıbıl Max. 3 m3/ó származó vizek, amennyiben nem kerül sor a stabilizát vételére A biológiai tisztítóból Max. 43 m3/ó származó szennyvizek
A biológiai tisztítóból származó szennyvizek kezelése után visszamaradó szennyezı anyagainak stabilizált formái Esıvíz szénpor tartalommal
Felhasználás
A tisztítás elsı foka
Adalék víz az energetikai melléktermék feldolgozásához Olajszeparátorban történı tisztítás Önálló győjtıben való tisztítás
Az energetikai ? melléktermék feldolgozásából származó szennyvizek – csapadékvíz és csıvezetékbıl származó víz Csapadékvíz 115 000 – 151 000 m3/év Kommunális szennyvíz Max. 62 m3/év
Szennyvíztisztító ülepítı tartály - Ondava folyó Esı víz csatorna - Ondava folyó
Adalék víz az energetikai melléktermék feldolgozásához Szennyvíztisztító ülepítı tartály - Ondava folyó Adalék víz az energetikai melléktermék feldolgozásához
Max. 43 m3/ó
Max. 40 l/s
A tisztítás végsı foka
Szennyvíztisztító ülepítı tartály - Ondava folyó
Elsıdleges permet
Elsıdlegesen az energetikai melléktermék permetezéséhez
–4–
körárokkal történı befogás, a csıvezetékbıl a vízgyőjtıbe Ellenörzı állóvíz győjtık
Szennyvíztisztító ülepítı tartály - Ondava folyó
Vízelvezetı árkok és vízelvezetı csatorna
Trnávka folyó oldal ága Városi szennyvízcsatorna
Az Ondava folyóba kiengedett szennyvíz teljes mennyisége: cca 45,6 - 150 l/s. A Trnávka folyóba kiengedett szennyvíz teljes mennyisége: cca 115 ezer m3/év – 151 ezer m /év. 6 800 ó/év munkaóra mellett: 16,9 – 22,21 m3/ó, azaz 4,7 – 6,2 l/s. 3
A Szennyvíztisztítóba (ülepítı tartályokba) a következı vizek kerülnek: 1. A hőtıvíz savas vizei 2. A vegyi vízkezelés semlegesítı tartályából származó szennyvíz 3. A gépházakból, trafókból, garázsokból stb. származó - az olaj szeparátorban elıtisztított olajos, technológiai szennyvizek. 4. Szénporral szennyezett, elıtisztított vizek 5. A csatornák víztelenítésébıl származó iszapos vizek Az 1. és 5. pontban felsorolt vizeket szabvány szerint kell kiengedni. A 2, 3, 4 tételő vizek maximálisan recirkulálnak és elsı sorban mint keverı víz szerepel a stabilizátor elkészítéséhez. Hőtıvíz savas vizei Paraméter Ca Mg Na M pH Cl SO42NO -
Érték 48,00 mg/l 121,60 mg/l 99,20 mg/l 48,00 6-9 106,40 mg/l 108,00 mg/l 9,60 mg/l
SiO2 Fe KOICr CSK NL RL RAS
12 mg/l 0,4 mg/l 56 mg/l 20 540,80 506,18
3
Az ipari- és kommunális szennyvizek, valamint a mőtrágyát alkalmazó intenzív mezıgazdasági termelés befolyásolja a folyami vizek minıségét. A járásban lévı folyók jelentısen szennyezettek és minıségi mutatói szerint a III. és IV. minıségi osztályba sorolhatóak. Hasonlóan kedvezıtlen a helyzet a felszín alatti vizek minıségével, melyek fıleg a Kelet-Szlovákiai síkság hordalékos folyóinál léteznek, ahol a víz összetételében magas az Fe és Mn koncentrációja, valamint a nitrát és ammónia koncentráció is, ehhez jön még a inpoláris extrahált anyagok és nehéz fémek.
A Trebišov-i járás felszíni vizeinek minısége (2005 év) Paraméter Trnávka
Folyam Mintavétel helye A csoport – oxigén háztartás B csoport – fizikális-vegyi alap mutatók C csoport – táptalajok D csoport – biológiai csoport E csoport – mikrobiológiai csoport E csoport - mikrobiológiai csoport F csoport – mikropopulánsok H csoport - radioaktivitás
Zemplínske Hradište 5 5 5 5 5 5 5 2
Somotor-i csatorna Somotor
Tisza Malé Trakany
5 5
5 5
5 5 5 5 5 2
5 5 5 5 5 2
Döntı vízszennyezı üzemeltetık és a felszíni vizekbe kibocsátott szennyezıdés a Trebišov-i járásban (2001 év) Üzemeltetı Leonidas Trebišov VK Trebišov Új Energia Forrás feltételezés a lúgokból
BOI5 (t/év) 35,0 54,4 –
KOICr (t/év) 143,5 125,1 138,203
RAS (t/év) 378,0 761,5 1249,45
NL (t/év) 27,3 59,8 49,36
A Trnávka folyó egyebek mellett az adott területen összes keletkezett szennyvíz befogadója (recipiens), (Trebisov városi csatorna, a volt élelmiszer gyár területén mőködı cégek, ásványi olajraktára). A 75 7221 sz. Szlovák szabvány szerint minısített Trnávka folyó vizének minısége, a Trebisov város feletti szakaszon a IV. és V. minıségi osztályba sorolható, ami azt jelenti, hogy a víz erısen, ill. nagyon erısen szennyezett. A víz rossz minıségét elsısorban a szerves szennyezettség – KOIcr-ben kifejezve – okozza, az oldódó oxigén alacsony koncentrációjának kíséretében. A minıségi V osztály elıfordul a mikrobiológiai mutatók csoportjában is, ami bizonyítja, hogy a víz szennyezés fıleg a szennyvizektıl származik, melyek tisztítatlanok, vagy helytelenül tisztítottak. A táptalajok csoportjában elıfordulnak magas és emelkedett teljes foszfor emelt értékek, valamint a nitrátok minden formája (III. és IV. minıségi osztály). Az idézett szennyezıdés származhat a mezıgazdaságból vagy szintén a kommunális szennyvizekbıl. Ezen információk alapján megállapítható, hogy a Trnávka folyó erısen terhelt befogadó és ezért a szennyezés új forrásainak szükséges lesz a szennyvizek tisztítását megoldani olyan mőszaki szinten, mely megfelel a ma ismert legjobb módszernek. A Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának 211/2005 sz. rendelete szerint az Ondava és Trnávka folyó vízgazdálkodási szempontból jelentıs folyamnak számítanak. A Trnávka folyó közvetlenül az ipari zóna keleti határán folyik, az Új Energiaforrás közvetlen szomszédságában. Ezen a szakaszon kétparti védıgáttal ellátott, szabályozott folyó. A fenékszint aljának hosszanti irányú lejtése I = 0,2 – 0,8 ‰. Tekintettel arra, hogy a meder fokozatosan hordalékkal és növényekkel szennyezıdött, változnak a hidrológiai viszonyok, ez a valamikor rendezett szakasz jelenleg nem biztosítja a százéves víz elvezetését (Q100). A gátak eddig csak szakaszosan lettek megemelve a problémás területeken. Az Új Energiaforrás építkezésének szomszédságában kevesebb, mint Q20 mennyiségő víz fog folyni, mert a nagyobb vizek a közeli –6–
mezıkre folynak, még mielıtt elérnék az Új Energia Forrás profilját. Az Új Energiaforrás területe mellett a meder lehetıvé teszi a Q20 átfolyás biztosítását, ezért elmondható, hogy az Új Energiaforrás területe jelenleg védett a nagy mennyiségő vízzel szemben. A Trnávka folyó ezen a területen szennyvízbefogadó folyó, és a 75 7221 sz. Szlovák szabvány szerint minısített víz minısége, a Trebisov város feletti szakaszon a IV. és V. minıségi osztályba sorolható, ami azt jelenti, hogy a víz erısen, ill. nagyon erısen szennyezett. Az Ondava folyó átfolyási viszonyai a Veľká Domaša-i Vízerımő üzemelése által befolyásolt A mérleg szempontjából a folyó 25,100 km-nél a nyers víz forrás kapacitása 1m3/s, a Veľká Domaša-i Vízerımő csúcsrajárató hatása nélkül. Ez a mennyiség az Új Energiaforrás számára elegendı. Az Ondava folyó vízminıségének mutatói, a Trnávka folyóhoz képest kedvezıbbek, a norma szerint a III. és IV. minıségi osztályba tartoznak, tehát szennyezett és erısen szennyezett víz. Az Ondava és Trnávka közötti terület a Hraň vízelvezetı rendszer része, s meliorációs csatornákkal Kopaný árok, Pravobrežný csatorna és Andrejský csatorna. Az ipari zónától dél-kelet irányban Andrejka és Kopaný árok, térségben nyilvános vízforrások vannak. 2000-tıl üzemen kívül vannak és mint tartalék víz forrás szolgálnak. Ezek védı sávjait a tervezett Új Energia Forrás építése nem érinti majd, az építési területtıl csatornahálózat védi valamint vasúti védısáv (keskeny- és széles nyomtávú). A Kopaný árok, a Pravobrežný csatorna és a Andrejský csatorna meliorációs csatornák a Hraň vízelvezetı rendszer részei. A rendszer segítségével elvezeti a belvizeket a jobb gáttal határolt Ondava, és baloldali gáttal a Trnávka és Manov csatorna területérıl. A Kopaný árok teljes hossza 26,3 km. A 9,20 – 26,3 fkm területén a meder egyszerő trapéz alakú, ahol a meder alja b = 3,5 – 1,0 m széles, a fenékszint aljának hosszanti irányú lejtése I = 0,30 – 0,85 ‰, dombok lejtése 1:1,5, a meder tervezett kapacitása Q = 5,0 – 2,1 m3.s-1. A létesítendı építkezéstıl keletre az Andrejka a Kopaný jarok területén találhatók a vízforrások a Kelet-Szlovákiai Vízmő Társaság Rt. Kassa kezelésében (Východoslovenská vodárenská spoločnosť a.s. Košice). 2000-tól azonban üzemen kívül vannak és tartalék vízforrásként szolgálnak. Jóváhagyott védı sávval és gazdálkodási üzemmel rendelkezik. Az Új Energiaforrás építésével feltehetıen ezek a területek érintetlenek maradnak, mivel az építési területtıl létezı és üzemelı vasúti hálózat (keskeny- és széles nyomtávú) és vízelvezetı csatornarendszer választja el. Megváltozhat és új helyzet adódhat akkor, ha az Új energia Forrás építési objektumait alapozzák, valamint ha a belvizeket nagyobb mértékben fogják elvezetni a területrıl. Fel kell hívni a figyelmet a Trnávka csatorna körüli gyakori árvízveszélyre, mely helyzet veszélyeztetheti az Új Energiaforrás építési munkálatait. Árvízvédelmi intézkedések meghozatala szükséges. Felszín alatti vizek Trebišovban a hasznosítható felszín alatti víz mennyisége: 2,00 – 4,99 l/s/km2. Mennyiségi átfolyási jellemzık valamint a Trebišov-i felszín alatti vizek hidrogeológiai produktivitása mérsékelt: T = 1.10-4 – 1.10-3 m2/s. Áteresztés meghatározó típusa: szemcsés, Kelet-Szlovákiai síkság szemcsés neogénja. –7–
Az eddig elvégzett mérések szerint az építkezésen várható a felszín alatti víz megjelenése a negyedidıszaki agyag és homok. A homok rétegben a felszín alatti víz feszített tükrő. A vegyi elemzés szerint semleges, ill gyengén alkáli, közepesen vagy nagyon kemény vízrıl van szó, mely nem fejt ki agresszív hatást a beton anyagokra. A területen végzett munkák befejezésével a felszín alatti víz szintje az ellenırzı (figyelı) kutakban 2,5 – 2,7 m p.t. mozgott. Vízforrások és forrásterületek Trebišovban létezik egy 10 l/s vízhozamú kút. Ivóvíz szükséglet és vízforrás szempontjából ezt a területet hiányos ivóvízforrásként jellemezhetı. Termál és ásványvíz források A Trebišov-i járás ásványvíz szempontjából a legszegényebbek közé tartozik. A járásban csak 11 ásványvíz forrás található. Az itt fellelhetı ásványvizek vegyi szempontból sós alkáli, genetikai szempontból pedig - szélesebb értelemben - infiltrált vizek. Általában a törésvonalak mentén kerülnek nagy mélységbıl a felszínre. A Trebišov-i járásban a Byšta, Michaľany, Slivník, Veľaty községekben regisztráltak ásványvíz forrásokat, geotermális vizeket pedig Borša községben. Keletre, a leendı Új Energiaforrás építési területének közvetlen szomszédságában, a Trnávka folyó folyik és cca. 5 km-rel odébb az Ondava folyó. Az Ondava folyó technológiai célokra az ún. nyers víz kinyerésének mennyiségi és minıségi szempontból biztonságos forrása, anélkül, hogy a Domaša Víztározóban az átfolyásokat módosítani kellene (a feltételezett vízvétel mennyiségi számítása 450 l/s). Ez a vízfolyam alkalmas az Új Energia forrás technológiai üzembıl származó szennyvizének befogadására. (cca. 150 l/s). Az Új Energia Forrás leendı építési területétıl délkeletre helyezkednek el a vízforrások a KeletSzlovákiai Vízmő Társaság Rt. Kassa kezelésében (Východoslovenská vodárenská spoločnosť a.s. Košice). Ezek védı sávjait a tervezett Új Energiaforrás építése nem érinti majd, az építési területtıl csatornahálózat, valamint a Szlovák Állami Vasutak vasúti védısávja (keskeny- és széles nyomtávú) „védi”. Az Új Energiaforrás tervezett építési területe Trebišov város vonzáskörzetében tervezett ezért a tervezett tevékenység számára csak rövid, új ivóvíz és szennyvíz csatlakozókat kell kiépíteni a városi elágazásoktól, melyek a Kelet-Szlovákiai Vízmő Társaság Rt. kezelésében vannak. Az Új Energiaforrás üzemeltetıjének azonban feladata olyan kibocsátott szennyvizet produkálni, melyek megfelelnek a városi szennyvízkezelési rendnek, szabályoknak és a városi csatornázás üzemeltetési feltételeinek. Az építkezés során feltételezhetı, hogy a felszín alatti víz minıségének romlása bekövetkezhet a földmunkák miatt, ill. az építési gépekbıl és autókból kijutó olajszennyezés miatt. Negatív hatásról van szó, melyek során romolhat a felszín alatti víz minısége ill. szennyezıdhet az. Feltételezhetı továbbá, hogy veszélyt jelent a felszín alatti vízre nézve a veszélyes anyagokkal való nem megfelelı bánásmód, amikor ellenırzés nélkül kijuthatnak a szabadba. A felszíni és felszín alatti vizekre hatást gyakorol majd a keletkezett szennyvíz. A tervezett üzemben kommunális és technológiai szennyvíz és csapadékvíz keletkezik majd. –8–
A kibocsátott ipari-, kommunális szennyvizeknek és csapadékvizeknek meg kell felelniük a hatóság által elıírt és érvényben lévı szabványoknak. A városi csatornába kibocsátott kommunális szennyvíz mennyisége feltételezhetıen 46 m3/nap. Az építkezés alatt elérheti a maximum 150-200 m3/nap értéket. Az építési területen lévı - jelenlegi állapot - potenciális környezeti veszélyt jelent, tehát lehetséges forrása a felszín alatti vizek minıségének, de a szomszédságában lévı, vízgazdálkodás szempontjából igen fontos Trnávka folyónak veszélyeztetése is. Az Új Energiaforrás építési területének szerelési és építési munkáinak vizekre kifejtett hatását az építési dokumentáció kidolgozása során lehet megítélni. Nem feltételezhetı a jelenleg használt víz források megsérülése az építési objektumok létesítése alatt történı felszín alatti víz szivattyúzása miatt. Az Új Energiaforrás jövıbeni üzemelése során a vizekre kifejtett hatás a víz felhasználásában (az Ondava folyóból és a városi vízvezetékbıl való víz felhasználás) és a szennyvíz kibocsátásban jelentkezik. Az Új Energiaforrás jövıbeni üzemelése során jelentıs és nem elkerülhetı hatás lehet az ipari balesetek miatti vízre kifejtett hatás. Itt általános veszélyrıl van szó és logikusan környezeti veszélyrıl is.
–9–
