A JAVASOLT TEVÉKENYSÉG HATÁSA A LÉGKÖRRE A. A HELYBEN KÖTÖTT SZENNYEZİ FORRÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ EMISSZIÓK A nagy légszennyezı forrásokból származó emissziókat a levegırıl szóló törvényben foglaltak értelmében elsı sorban a folyamatos mérések alapján határozzák meg. Azokban az esetekben, amikor nincsen mód az emissziók mérésére, emissziós tényezıket lehet felhasználni az emissziók mennyiségének, valamint az egyes kiemelt szennyezı anyagok (ZL) koncentrációjának számítások segítségével történı megközelítı meghatározására. Emissziós tényezı (EF) egy adott szennyezı anyagnak a gyártás során keletkezı fajlagos középértéke és az a szóban forgó szennyezı anyagból a levegıbe kerülı tömeg, valamint a vonatkoztatott mennyiség (szilárd főtıanyagok esetén a főtıanyag tömeg) arányát fejezi ki. A mérleg módszer tipikus alkalmazására utaló példa, amikor szén elégetésekor a szilárd szennyezı anyagok (TZL) és az SO2–re állapítanak meg emissziós tényezıt. Ekkor a kiinduló mennyiséget az eredeti főtıanyag hamu- és kéntartalma képezi. A mérlegszámításoknál a kiválasztott technológiák és berendezések esetében alkalmazandó általános emissziós tényezık, valamint általános emissziós összefüggések kerültek felhasználásra (A Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának Közlönyei Vestníky MŽP SR 6/1996, 6/1999, 1/2000, 5/2001).
Teljesítmény MWt
Bármilyen
Szilárd szennyezı anyagok
Az tüzelıanyagokat elégetı technológiai egységekre érvényes általános emissziós tényezık az egyes kazánokra, illetve feketeszenet égetı tüzelı helyekre, fluid égetés esetén a cirkuláló rétegre vonatkoznak (kg/t feketeszén) SO2
2,2.Ar
12,5.Sr
NOx NO2 -ban kifejezve
CO
2
5
Összes szerves anyag
Összes szerves anyag Corg –ban kifejezve
0,055
0,045
Megjegyzések: Ar - hamutartalom az eredeti főtıanyagban %-ban kifejezve Sr - kéntartalom az eredeti főtıanyagban %-ban kifejezve S - folyékony főtıanyagok esetében – kéntartalom tömeg %-ban kifejezve S - gáznemő főtıanyagok esetében - koncentráció mg/m-3 -ban kifejezve S - propán-bután főtıanyag esetében - kéntartalom mg/100g-ban kifejezve Abban az esetben, ha a szárazanyagra viszonyítva adják meg a hamu- és kéntartalmat, az alábbi képletek segítségével kell elvégezni az átszámítást: 100-Wr A = A . ----------100 r
d
100-Wr Sr = Sd. ----------- , 100 Ahol:
Ad - a szárazanyag hamutartalma Sd - a szárazanyag kéntartalma
Wr – az eredetei főtıanyag víztartalma. A bemutatott emissziós tényezık a leválasztó berendezés elıtti tüzelıtérre és adalékanyagok hozzáadása nélkül érvényesek. A kibocsátott szennyezı anyagok végsı mennyiségét a leválasztó berendezések üzemeltetési hatékonyságnak, illetve az adalékanyagok hozzáadása után a kénmentesítés fokának megfelelıen kell korrigálni. 1. A 3 kazánból kikerülı alapvetı szennyezı anyagok anyagfolyamatainak számításai: Elıfeltételek: Egy kazán főtıanyag-felhasználása: 84,94 t/óra A három kazán által felhasznált főtıanyag mennyisége: 253,9 t/óra A NEZ-ben felhasznált teljes főtıanyag-mennyiség: 1 726 700 t/év Ar – a nyers főtıanyag hamutartalma (átlagos érték): 23 % Sd – a szárazanyag kéntartalma (áltagos érték): 0,6 % Wr – az eredeti főtıanyag víztartalma (átlagos érték): 7 % Ennek alapján az Sr = 0,6.(100 – 7)/100 = 0,558
A szennyezı anyagok mennyisége
Szilárd szennyezı anyagok (TZL)
A szennyezı anyagok számított értékei a leválasztó elıtt és az adalékanyag (mészkı) hozzáadása nélkül
A szennyezı anyagok 12,847 mennyisége 3 kazán esetében t/óra
SO2
NO2-ként kifejezett NOx
1,77
0,508
CO
Szerves anyagok összesen
1,27 0,0139
Összes Corgként kifejezett összes szerves anyag
0,0114
A szennyezı anyagok végsı mennyiségének kiszámításához szükséges további feltételek: A szilárd szennyezı anyagok szövetszőrı általi felfogásának hatékonysága: kb. 99,7 % Ennek alapján a füstgázok szilárd szennyezıanyag-tartalma: 0,0385 t/óra lesz. A szén kéntartalma: 0,20 %, ennek alapján az óránként elégetett 253,9 t főtıanyaggal 0,5078 t/óra kén ég el. Szilárd főtıanyagoknak fluid égetése esetén a kazánsalak, salak és a hamu által a kéntartalom 37,5 %-a kerül felfogásra. (A Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának Közlönye, 4. 1966 sz. - Vestník MŽP SR č. 4, 1966). A füstgázok kéntartalma (adalékanyagok alkalmazása nélkül): 0,3174 t /óra, mészkı alkalmazásával (szorbens injektálásával) a kéntelenítés hatásfokát 30 – 50 %-ra lehet növelni. Mi középértéket, azaz 40 %-os hatékonysággal számolunk. Ebben az esetben a füstgázokban található SO2 mennyisége: 0,190 t/óra lesz. A CO mennyiségének mintegy 40 – 50 %-a CO2-re fog reagálni. Ebben az esetben a CO mennyisége kb. 0,571 t/óra lesz.
A szennyezı anyagok mennyisége
Szilárd szennyezı anyagok (TZL)
A szennyezı anyagok számított értékei a leválasztó után és az adalékanyag (mészkı) hozzáadását követıen
A szennyezı anyagok 0,0385 mennyisége 3 kazán esetében t/óra
SO2
NO2-ként kifejezett NOx
CO
Szerves anyagok összesen
0,190
0,508
0,571
0,0139
Összes Corgként kifejezett összes szerves anyag
0,0114
Szennyezıa nyagok
A szennyezı anyagok terjedésének alakulásáról készített tanulmányhoz az alábbi adatok kerültek felhasználásra; a kazán hatékonysága 91,2 % (a fıtervezı által rendelkezésre bocsátott adatok) A terv szerint számított anyagfolyamat (t/óra)
Szilárd szennyezı anyagok
0,04197
szennyezı 0,4197 SO2 NOx 0,4198 CO 0,4198
3 Számított koncentráció (mg/m ) – a tervbıl nyert adatok alapján
Kibocsátási határérték – koncentráció 3 (mg/m )
A kibocsátási határérték feltételezett betartása
18,44
30
Igen
184,38 184,38 184,38
200 200 250
Igen Igen Igen
Szennyezı anyagok
A szennyezı anyagok terjedésének alakulásáról készített tanulmányhoz az alábbi adatok kerültek felhasználásra; a kazán hatékonysága 92 % (a fıtervezı által rendelkezésre bocsátott adatok) A terv szerint számított anyagfolyamat (t/óra)
3
Számított koncentráció (mg/m ) – a tervbıl nyert adatok alapján
Kibocsátási határérték – koncentráció 3 (mg/m )
A kibocsátási határérték feltételezett betartása
Szilárd szennyezı anyagok
0,04689
22,34
30
Igen
SO2 NOx CO
0,4689 0,4689 0,4689
223,37 223,37 223,37
200 200 250
Igen Igen Igen
2. A 3 kazán által kibocsátott CO2 mennyiséggel összefüggı anyagfolyamatszámítások (az indítási állapot kivételével) CO2 kibocsátási tényezı – szén elégetése 94,6 t [t CO2/TJ] IPPC, 1996
Elıfeltételek: A szén főtıértéke: 23,52 MJ/kg Fogyasztás: A 3 kazán által elfogyasztott főtıanyag mennyisége: 253,9 t/óra Ennek alapján a főtıanyag főtıértéke: 6 063 926,4 MJ/óra, azaz 6,064 TJ/óra Ennek alapján a CO2 mennyisége: - a szén elégetésébıl: 94,6 x 6,064 = 573,65 t/óra
3. A 3 kazán által kibocsátott egyéb szennyezı anyagokkal összefüggı anyagfolyamat-számítások: Elıfeltételek: A 3 kazán által elfogyasztott főtıanyag mennyisége: 253,9 t/óra. 1. szennyezıanyag csoport – karcinogén hatású anyagok, 2. alcsoport: (As): Alkalmazott számítási módszer: Az arzén kibocsátási tényezıjének EFAs kiszámításánál alkalmazott módszer, a hamu As tartalma alapján: Az égéstermékekben található szilárd szennyezı anyagok As kibocsátási tényezıjét -3 az alábbi viszony alapján számítottuk ki: EFAs = EFf . CAs a hamuban . 10 ahol: az EFAs - az As kibocsátási tényezıje (g/t) az EFf - a hamu kibocsátási tényezıje (leválasztó berendezések nélkül), amely a szén hamutartalmának a függvénye, s amely esetében az EEA szerint az alábbiakat ajánlja: EFf = 7,3 .a ahol: az „a” – a szén hamutartalma %-ban kifejezve (garantált adat 19,86 %) ennek alapján az EFf = 7,3 . 23 = 167,9 kg hamu/1 t szén CAs a hamuban - az As koncentráció a hamuban (mg/kg) – a számításhoz a 31 mg/kg érték került felhasználásra EFAs = 167,9 . 31 . 10-3 = 5,2049 g/t szén Ennek alapján az As számított anyagfolyamata a leválasztó elıtt az alábbiak szerint alakul: 0,00364 x 253,92 = 1321,62 g/óra. A szilárd szennyezı anyagok 99 %-os hatékonyságú leválasztása esetén az As számított anyagfolyamata a kéménybıl történı kibocsátáskor: 0,99 g/óra lesz. 2. szennyezıanyag csoport – szilárd, szervetlen szennyezı anyagok, 3. alcsoport (Cu, Pb, Zn) A szárazanyag Cu koncentrációja: max. 138 mg/kg A szén teljes szárazanyag tartalma: 86 – 91,2 % Ennek alapján az óránként eltüzelt 221,72 és 235,04 t közötti szénmennyiségben a Cu mennyisége: 30,6 és 32,43 g/óra között alakul. Alkalmazott leválasztó berendezés: vászonszőrı: max. 0,3243 g/óra A szárazanyag Pb koncentrációja: max. 94 mg/kg A szén teljes szárazanyag tartalma: 86 – 91,2 % Ennek alapján az óránként eltüzelt 221,72 és 235,04 t közötti szénmennyiségben a Pb mennyisége: 20,84 és 22,09 g/óra között alakul. Alkalmazott leválasztó berendezés: vászon szőrı: max. 0,2209 g/óra A szárazanyag Zn koncentrációja: max. 241 mg/kg A szén teljes szárazanyag tartalma: 86 – 91,2 % Ennek alapján az óránként eltüzelt 221,72 és 235,04 t közötti szénmennyiségben a Zn mennyisége: 53,43 és 56,64 g/óra között alakul. Alkalmazott leválasztó berendezés: vászon szőrı: max. 0,5664 g/óra
A 2. szennyezıanyag csoport 3. alcsoportjába tartozó teljes mennyiség: 0,3243 + 0,2209 + 0,5664 = 1,1116 g/óra 3. szennyezıanyag csoport – gáz és gız halmazállapotú szervetlen szennyezıanyagok, 2. alcsoport (HF) A szárazanyag F koncentrációja: max. 0,012 %, azaz 0,0126 % HF A szén teljes szárazanyag tartalma: 86 – 91,2 % Ennek alapján az óránként eltüzelt 221,72 és 235,04 t közötti szénmennyiség HF tartalma: max.29,61 g/óra.
3. szennyezıanyag csoport – gáz és gız halmazállapotú szervetlen szennyezıanyagok, 3. alcsoport (NH3, HCl) A szárazanyag Cl koncentrációja: max. 0,042 %, azaz 0,043 % HCl A szén teljes szárazanyag tartalma: 86 – 91,2 % Ennek alapján az óránként eltüzelt 221,72 és 235,04 t közötti szénmennyiség HCl tartalma: max. 101,06 g/óra. 4. A 3 kazánból kikerülı füstgázok térfogatának kiszámítása: a. A füstgázok térfogata kiszámításának módja a Rosin-képlet segítségével: Input adatok: - A 3 blokkban elégetett szén mennyisége: 253,92 t/óra - A szén N2 tartalma: 1,42 térfogat % - A szén C tartalma: 84,14 térfogat % - A szárazanyag S tartalma: 0,6 térfogat % - A szén H2 tartalma: 5,43 térfogat % - A szén víztartalma: 7 térfogat % - A szén hamutartalma: 23 térfogat % A száraz-levegı minimális mennyiségének kiszámítása (Rosin-képlet) : Qsvz min = ks/1000 x 1,012 + 0,5 Ahol a ks – a főtıanyag főtıértéke (kcal/kg) A szén főtıértéke: kb. 23,52 MJ/kg, azaz 5 626,8 kcal/kg Ennek
alapján a: Qsvz min = 5628,8/1000 x 1,012 + 0,5 = 6,194 Nm3/kg főtıanyag
Amennyiben 1,15 mértékő lesz a többletlevegı mennyisége, a: Qsvz = 6,194 x 1,15 = 7,123 Nm3/kg főtıanyag A száraz égéstermékek mennyisége minimálisan: Qsspal min = 22,26 x C/12,1 + 0,0003. Qvz min + 21,89 x S/32 + 22,4 x N/28 + 0,79 x Qvz min
ahol: C – a C koncentrációja a főtıanyagban (kg/kg főtıanyag), azaz 0,6077 kg/kg S – az S koncentrációja a főtıanyagban (kg/kg főtıanyag), azaz 0,00558 kg/kg N – a főtıanyag nitrogén koncentrációja (kg/kg főtıanyag), azaz 0,0093 kg/kg H – a főtıanyag hidrogén koncentrációja (kg/kg főtıanyag), azaz 0,039 kg/kg V – a víz koncentrációja a főtıanyagban (kg/kg főtıanyag), azaz 0,07 kg/kg Ennek alapján a: s Q spal min = 22,26 x 0,6077/12,1 + 0,0003. 7,123 + 21,89 x 0,00558/32 + 22,4 x 0,0093/28 + 0,79 x 6,194 = 6,024 Nm3/óra A száraz égéstermékek számított elméleti térfogata: 6,024 Nm3/óra, azaz 253,92 t/óra szén elégetése esetén a száraz égéstermékek számított térfogata a következıképpen alakul: 1 .529.606 Nm3/óra, azaz 1. 944.592 m3/óra. Amennyiben 1,2 mértékő lesz a többletlevegı mennyisége: a száraz égéstermékek számított mennyisége: 2.029.077 m3/óra lesz. b. Az égéstermékek térfogatának kiszámítása az égéstermékek minimális névleges térfogata alapján: o Szén szokványos feltételek melletti elégetése (101,325 kPa és 0 C, valamint a hulladékgázok 6 térfogat-százalékos oxigéntartalma) esetén az égéstermékek minimális fajlagos 3 térfogata: 7,55 és 10,44 m /kg főtıanyag.
Ebben az esetben a 3 kazánban elégetett főtıanyag számított égéstermék térfogata (az elégetett szén mennyisége: 257,82 t/óra) az alábbi lesz: 257.820 kg/óra x 7,55-tól 10,44 m3-ig = 1.946.541 és 2.691.640 m3/óra közötti mennyiség. c. Az égéstermékek mennyiségének a terv alapján történı kiszámítása: Amennyiben a kazán hatásfoka 91,2 %-os lesz: 2.276.223 Nm3/óra Amennyiben a kazán hatásfoka 92 %-os lesz: 2.099.194 Nm3/óra
5. A 3 kazánból kikerülı alapvetı szennyezı anyagok koncentrációjának kiszámítása: Elıfeltételek: Az égéstermékek mennyisége (a kazánok 91,2 % hatásfoka esetén): 2.276.223 Nm3/óra. Az égéstermékek mennyisége (a kazánok 92 % hatásfoka esetén): 2.099.194 Nm3/óra.
A szennyezı anyagok mennyisége
Kibocsátási határérték (mg/m3)
Szilárd szennyezı anyagok
Az alapvetı szennyezı anyagok koncentrációi és azok összehasonlítása a kibocsátási határértékekkel
30
SO2
200
NO2-ként kifejezett NOx
CO
200
250
Szerves anyagok összesen
Meghatározatlan
Összes Corg-ként kifejezett összes szerves anyag
Meghatározatlan
Koncentráció – hatásfok 91,2 % (mg/m3) Koncentráció – hatásfok 92 % (mg/m3)
16,91
83,47
223,17
250,84
6,10
5,43
18,34
90,51
241,9
272,0
6,62
5,43
5. A 3 kazánból kikerülı egyéb szennyezı anyagok koncentrációjának számítása: A szennyezı anyagok számított koncentrációi, valamint ezek összehasonlítása a kibocsátási határértékkellel 91,2 %-os kazánteljesítmény mellett Szennyezı anyag
Számított anyagfolya mat (g/óra)
Számított koncentráció (mg/m3) 4,35.10-4
Kibocsátási határérték anyagfolya mat (g/óra) 5 felett
Kibocsátási határérték koncentráció (mg/m3) 1
A kibocsátási határérték feltételezett betartása Igen
1. csop. 2. alcsop. (As) 2. csop. 3. alcsop. (Cu + Pb + Zn) 3. csop. 2. alcsop. 3. csop. 3. alcsop.
0,99 1,1116
4,88.10-4
25 felett
5
Igen
29,6 101,06
0,013 0,044
50 felett 300 felett
5 30
Igen Igen
A szennyezı anyagok számított koncentrációi, valamint ezek összehasonlítása a kibocsátási határértékkellel 92 %-os kazánteljesítmény mellett Szennyezı anyag
Számított anyagfolya mat (g/óra)
Számított koncentráció (mg/m3) 4,72.10-4
Kibocsátási határérték anyagfolya mat (g/óra) 5 felett
Kibocsátási határérték koncentráció (mg/m3) 1
A kibocsátási határérték feltételezett betartása Igen
1. csop. 2. alcsop. (As) 2. csop. 3. alcsop. (Cu + Pb + Zn) 3. csop. 2. alcsop. 3. csop. 3. alcsop.
0,99 1,1116
4,89.10-4
25 felett
5
Igen
29,6 101,06
0,0141 0,0481
50 felett 300 felett
5 30
Igen Igen
6. Az alapvetı szennyezı anyagok koncentrációjának számítása a gız-gáz ciklusú blokk esetében: Elıfeltételek: A kibocsátási határértékek a standard feltételek (101,325 kPa és 0 oC, valamint a hulladék gázok15 térfogat % -os tartalma) melletti száraz gázra történı átszámított koncentrációkra érvényesek. A földgáz standard feltételek (101,325 kPa és 0 oC, valamint a hulladék gázok15 térfogat % -os tartalma) melletti elégetésekor keletkezı égéstermékek minimális névleges térfogata 10,06 m3/kg főtıanyag. Ennek alapján a főtıanyag elégetésekor keletkezı égéstermékek számított térfogata (mennyiség: 43.836 m3/óra földgáz) 1.102.475 m3/óra lesz.
A szennyezı anyagok számított koncentrációi és azoknak a kibocsátási határértékkellel történı összehasonlítása Szennyezı anyag
Számított anyagfolyamat –a projektbıl nyert adatok (kg/óra)
Számított koncentráció (mg/m3)
Kibocsátási határérték anyagfolyamat
Kibocsátási határérték koncentráció (mg/m3)
Szilárd szennyezı anyag
6,3
5,714
-
-
SO2 NOx CO
0,16 32,9 10,1
0,145 29,84 9,16
-
Max. 50 -
A kibocsátási határérték feltételezett betartása (igen/nem)
Áno
RÉSZKÖVETKEZTETÉS: Feltételezhetı, hogy az Új Energetikai Forrás (NEZ) valamennyi szennyezı forrása teljesíteni fogja a kibocsátási határértékben foglalt követelményeket. B. A FELÜLETI SZENNYEZİFORRÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ EMISSZIÓK 1. A szénkezelés és raktározás során keletkezı emissziók (AP-42 Compilation of Air Emission Factors, 2006): a. A feltételezhetıen keletkezı szilárd szennyezı anyagok fugitív emisszióinak kiszámítása: E = k x 0,0016 x [(U/2,2)1,3/(M/2)1,4 ], ahol az: E – kibocsátási tényezı (kg/t szén) k – a szemcse aerodinamikai átmérıjétıl függı koefficiens: A szilárd szennyezı anyagok esetében 30 mikron alatti aerodinamikai átmérıt feltételezünk, k = 0,74 U – a Tıketerebesen mért évi átlagos szélsebesség: 2,7 m/s M – a szárazanyag víztartalma (szén): átlag 7 tömeg % Ennek alapján: E = 0,74 x 0,0016 x [(2,7/2,2)1,3/(7/2)1,4 ] = 1,184.10-3 x [(1,227)1,3/(3,5)1,4 ] = 1,184. 10-3 x [1,07/1,365 ] = 1,184. 10-3 x 0,78389 = 9,164.10-4 kg/t szén. A 3 kazán összes szénfogyasztása: 253,9 t/óra, azaz 1.726.700 t/év Ennek alapján a szénkezelés és raktározás során keletkezı fugitív emissziók összes mennyisége: 0,232645 kg/óra, azaz 1,582 t/év lesz. b. A feltételezett fugitív PM10 emissziók kiszámítása: E = 0,35 x 0,0016 x [(U/2,2)1,3/(M/2)1,4 ], Ennek alapján: E = 5,6.10-4 x 0,78389 = 4,3898.10-4 kg/t szén Ennek alapján a szén kezelése és raktározása során keletkezı fugitív PM10 emissziók összes mennyisége: 0,111456 kg/óra, azaz 0,758 t/év lesz.
c. A feltételezett fugitív PM2,5 emissziók kiszámítása: E = 0,11 x 0,0016 x [(U/2,2)1,3/(M/2)1,4 ], Ennek alapján: E = 1,76.10-4 x 0,78389 = 1,3796.10-4 kg/t szén. Ennek alapján a szén kezelése és raktározása során keletkezı fugitív PM2,5 emissziók összes mennyisége: 0,035 kg/óra, azaz 0,238 t/év lesz. A PM10 és PM2,5 fugitív emissziók a szén kezelése és raktározása során keletkezı összes szilárd szennyezıanyag-kibocsátásnak mintegy 63 %-át alkotják.
2. A melléktermékek kezelése és raktározása során keletkezı fugitív emissziók kiszámítása (AP-42 Compilation of Air Emission Factors, 2006): Elıfeltételek - outputok: a. A kazán névleges teljesítménye: 508,76 MW, teljesítmény 6800óra/év Melléktermék (VEP) Tőztéri pernye Hamu – a kazán hátsó huzata Hamu – a leválasztóból kikerülı anyagok ÖSSZESEN
1 kazán (t/óra) 4,49 0,45 17,51
3 kazán (t/óra) 13,47 1,35 52,53 67,35
Összesen (t/év) 91.596 9.180 357.204 457.980
b A kazán névleges teljesítménye: 524 MW, teljesítmény 6800óra/év Tőztéri pernye Hamu – a kazán hátsó huzata Hamu – a leválasztóból kikerülı anyagok ÖSSZESEN Tőztéri pernye
1 kazán (t/óra) 12,2 0,61
3 kazán (t/óra) 36,6 1,83
24,44
73,32 111,75
Összesen (t/év) 248.880 5,49 498.576 759.900
A számítás az alábbi képlet segítségével történt: E = k x 0,0016 x [(U/2,2)1,3/(M/2)1,4 ], ahol az: E – emissziós tényezı (kg/t melléktermék) k – a szemcse aerodinamikai átmérıjétıl függı koefficiens: A szilárd szennyezı anyagok esetében 30 mikron alatti aerodinamikai átmérıt feltételezünk, k = 0,74 U – a Tıketerebesen mért évi átlagos szélsebesség: 2,7 m/s M – a szárazanyag víztartalma (melléktermék): átlag 1 tömeg % Ennek alapján: E = 0,74 x 0,0016 x [(2,7/2,2)1,3/(1/2)1,4 ] = 1,184.10-3 x [(1,227)1,3/(0,5)1,4 ] = 1,184. 10-3 x [1,07/1,19 ] = 1,184. 10-3 x 0,899 = 1,065.10-3 kg/melléktermék Ennek alapján a melléktermékekbıl keletkezı fugitív szilárd szennyezı anyagok feltételezett számított mennyisége: a. A kazán 508,76 MW névleges teljesítménye esetén: 1,065.10-3 x 67,35 = 0,0717 kg/óra, azaz 487,56 kg/év. b. A kazán 524 MW névleges teljesítménye esetén: 1,065.10-3 x 111,75 = 0,119 kg/óra,
azaz 809,22 kg/év. A PM10 fugitív emissziók feltételezett számított mennyisége: E = 0,35 x 0,0016 x [(U/2,2)1,3/(M/2)1,4 ], Ennek alapján: E = 5,6.10-4 x 0,899 = 5,03.10-4 kg/melléktermék Ennek alapján a melléktermékekbıl feltételezhetıen keletkezı PM10 fugitív emissziók számított mennyisége: a. A kazán 508,76 MW névleges teljesítménye esetén: 5,03.10-4 x 67,35 = 0,0339 kg/óra, azaz 230,56 kg/év. b. A kazán 524 MW névleges teljesítménye esetén: 5,03.10-4 x 111,75 = 0,0562 kg/óra, azaz 382,23 kg/év. A PM2,5 fugitív emissziók feltételezett számított mennyisége: E = 0,11 x 0,0016 x [(U/2,2)1,3/(M/2)1,4 ], Ennek alapján: E = 1,76.10-4 x 0,899 = 1,582.10-4 kg/t melléktermék Ennek alapján a melléktermékekbıl feltételezhetıen keletkezı PM2,5 fugitív emissziók számított mennyisége: a. A kazán 508,76 MW névleges teljesítménye esetén: 1,582.10-4 x 67,35 = 0,01066 kg/óra, azaz 72,45 kg/év. b. A kazán 524 MW névleges teljesítménye esetén: 1,582.10-4 x 111,75 = 0,0177 kg/óra, azaz 120,216 kg/év.
KÖVETKEZTETÉS: A. A felületi szennyezı források hozzájárulása (szilárd szennyezıanyagok fugitív emissziói): a. Szén: 0,232645 kg/óra, azaz 1.582 kg/év. b. Melléktermékek (a kazán névleges teljesítménye: 508,76 MW): 0,0717 kg/óra, azaz 487,56 kg/év. c. Összesen: 0,304 kg/óra, azaz kb. 2,07 t/év. B. A felületi szennyezı források összes hozzájárulása (PM10 fugitív emissziók ): a. Szén: 0,111456 kg/óra, azaz 758 kg/év. b. Melléktermékek (a kazán névleges teljesítménye: 508,76 MW): 0,0339 kg/óra, azaz 230,56 kg/év. c. Összesen: 0,145 kg/óra, azaz kb. 0,989 t/év. C. A felületi szennyezı források összes hozzájárulása (PM2,5 fugitív emissziók ): a. Szén: 0,035 kg/óra, azaz 238 kg/év. b. Melléktermékek (a kazán névleges teljesítménye: 508,76 MW): 0,01066 kg/óra, azaz 72,45 kg/év. c. Összesen: 0,0457 kg/óra, azaz kb. 0,310 t/év.
C. A KÖZLEKEDÉSBİL SZÁRMAZÓ EMISSZIÓK Általános input adatok A gépjármővek emissziós tényezıinek kiszámításához az alábbi input adatok megadására van szükség: Számított év: 2010 - meghatározza az EU-ban a gépjármővekre már életbe lépett emissziós szinteket, - figyelembe veszi az EU-ban a gépjármő üzemanyagokra vonatkozó érvényes normatív minıségi paraméterek, valamint az azok elıkészítés alatt álló módosítása keretében a gázolaj kéntartalmának csökkentését, figyelembe viszi a gépjármővek katalizátor-konvertereinek öregedési folyamatát, viszont nem reflektál a hagyományos, nem katalizátoros gépjármővek öregedési folyamatára (az ezek által kibocsátott emissziók mennyisége döntı mértékben a meghajtó egység és a kipufogórendszer mőszaki állapotától függ; ezen gépjármővek korának elıre haladtával csak nehezen javítható azok mőszaki állapota, a káros anyag kibocsátás sokkal inkább a karbantartás színvonalát tükrözi vissza). A gépjármő kategóriája – személygépkocsi (OA), könnyő tehergépkocsi (LDV), nehéz tehergépkocsi (HDV). -
Üzemanyag – benzin, gázolaj. a benzin kategória felöleli 91 és 98 oktán érték közötti összes autóbenzin kategóriát
-
Emissziós szint –EURO 4 az EURO határértékek EU-n belüli hatályba lépésének idıbeni menetrendje – személygépkocsik és nehéz tehergépkocsik: a 2005. év.
-
A menetsebesség – értékek 5, 10, 20, ... 120, 130 km/h. a HDV és BUSZ kategóriájú jármővek menetsebessége 100 km/óra alatti értéken korlátozott. Az úttest hosszanti irányú lejtése – értékek -10, -9, -8, ..., 0, ... +8, +9, +10 %. Az Új Energetikai Forrás telephelyén megvalósuló autóközlekedés input adatai a. Melléktermékek szállítása A melléktermékek lerakóhelye a tervek szerint az Ondava folyó közelében kerül kialakításra. A melléktermékek szállítása egy külön erre a célra megépített, kb. 5 km hosszú, lakott területet elkerülı, nem közúttá nyilvánított úton fog történni. A pernye mennyisége: kb. 84.000 t/év A hamu mennyisége: kb. 381.000 t/év Összesen: 465.000 t/év Üzemeltetési idı: 72 óra/hét A gépkocsik teherbírása: 25 t A gépkocsik száma: max. 8/óra A lerakóhelyig mért távolság: 5 km Számítási év: 2010 Gépjármő: nehéz tehergépkocsi (HDV) Emissziós szint: EURO 4 Üzemanyag: diesel gázolaj Az út lejtése: 0 % Maximális sebesség: 40 km/óra Távolság: 2 x 5 km = 10 km Egész éves üzemidı: 72 x 52 = 3.744 óra/év Az egy óra alatt kibocsátott emissziók mennyisége: EF x 8 gépjármő x 10 km Az egy év alatt kibocsátott emissziók mennyisége: az egy óra alatt kibocsátott emissziók x 3.744.
A melléktermékek szállításával összefüggésben a közlekedési eszközök által kibocsátott emissziók mennyiségének kiszámítása
CO NOx NO2 SO2 C xH x Szilárd szennyezı anyagok (TZL)
2,815 g/km 1,6815 g/km 0,1493 g/km 0,0122 g/km 0,5888 g/km 0,0806 g/km
Az emissziók mennyisége (kg/óra) 0,225 0,135 0,0119 9,76.10-4 0,0471 6,448.10-3
PM10 Metán Propán 1,3 - butadién Styrén Benzén Toluén Formaldehyd Acetaldehyd Benzo(a)pyrén
0,0757 g/km 0,0269 g/km 0,0006 g/km 0,0002 g/km 0,0027 g/km 0,0086 g/km 0,0027 g/km 0,0666 g/km 0,0333 g/km 0,2561 µ/km
6,056.10-3 2,152.10-3 4,8.10-5 1,6.10-5 2,16.10-4 6,88.10-4 2,16.10-4 5,28.10-3 2,664.10-3 2,05.10-8
Szennyezıanyag
Emissziós tényezı
Az emissziók mennyisége (kg/év) 843,149 503,643 44,718 3,654 176,357 24,141 22,674 8,057 0,1798 0,06 0,809 2,576 0,809 19,768 9,974 7,67.10-5
b. Gépjármővekkel történı személyszállítás A telephelyre történı személyszállítást autóbuszok és személygépkocsik segítségével tervezik megoldani. Négy mőszakos üzemeltetés esetén 120 – 150 dolgozó, valamint ezen felül további 80 – 100, különbözı szolgáltatásokat biztosító dolgozó mozgatásával számolnak. Az egyéb mőszakokban mintegy 75 dolgozó fog dolgozni. Elıfeltételek: Személyek száma: 220 Személygépkocsik száma: kb. 60 Távolság: 5 km, azaz 10 km/nap Az egy nap alatt megtett kilométerek mennyisége: 60 x 10 = 600 km/nap A napok száma: 350 nap/év Összesen: 600 x 350 = 210.000 km/év Számítási év: 2010 Gépjármő: személygépkocsi (OA), Emissziós szint: EURO 4 Üzemanyag: benzin Az úttest lejtése: 0 % Átlagsebesség: 60 km/óra A személygépkocsik közlekedésével összefüggésben kibocsátott emissziók mennyiségének ki számítása Szennyezıanyag CO NOx NO2 SO2 C xH x Szilárd szennyezı anyagok (TZL) PM10
Emissziós tényezı 0,2379 g/km 1,1139 g/km 0,0023 g/km 0,0037 g/km 0,0383 g/km 0,0006 g/km 0,0006 g/km
Az emissziók mennyisége (kg/óra) 5,9475.10-3 0,0278 5,75.10-5 9,25.10-5 9,575.10-4 1,5.10-5 1,5.10-5
Az emissziók mennyisége (kg/év) 49,959 233,919 0,483 0,777 8,043 0,126 0,126
Metán Propán 1,3 - butadién Styrén Benzén Toluén Formaldehyd Acetaldehyd Benzo(a)pyrén
0,0134 g/km 0,0001 g/km 0,0001 g/km 0,0003 g/km 0,002 g/km 0,0046 g/km 0,0002 g/km 0,0001 g/km 0,0654 µ/km
3,35.10-4 2,5.10-6 2,5.10-6 1,296.10-4 5,0.10-5 1,15.10-4 5. 10-6 2,5.10-6 1,635.10-9
2,814 0,021 0,021 0,063 0,42 0,966 0,042 0,021 1,373.10-5
c. Autóbuszokkal végzett személyszállítás Személyek száma: 100 Autóbuszok száma: 3 Távolság: 5 km, azaz 10 km/nap Az egy nap alatt megtett kilométerek mennyisége: 3 x 10 = 30 km/nap Napok száma: 350 nap/év Összesen: 30 x 350 = 6.300 km/év Számítási év: 2010 Gépjármő: autóbusz (OA) Emissziós szint: EURO 4 Üzemanyag: gázolaj Az úttest lejtése: 0 % Átlagos sebesség: 40 km/óra Az autóbusz-közlekedéssel összefüggésben kibocsátott emisszió mennyiségének kiszámítása Szennyezıanyag CO NOx NO2 SO2 C xH x Szilárd szennyezı anyagok (TZL) PM10 Metán Propán 1,3 - butadién Styrén Benzén Toluén Formaldehyd Acetaldehyd Benzo(a)pyrén
2,1534 g/km 3,4683 g/km 0,3079 g/km 0,0194 g/km 0,73 g/km 0,0559 g/km
Az emissziók mennyisége (kg/óra) 2,692.10-3 4,336.10-3 3,848.10-4 2,425.10-4 9,125.10-4 6,987.10-5
Az emissziók mennyisége (kg/év) 13,566 21,85 1,9397 0,122 4,599 0,352
0,0525 g/km 0,0334 g/km 0,0007 g/km 0,0003 g/km 0,0034 g/km 0,0106 g/km 0,0034 g/km 0,0826 g/km 0,0413 g/km 0,2561 µ/km
8,734.10-8 4,175.10-5 8,75.10-7 3,75.10-7 4,25.10-6 1,325.10-5 4,25.10-6 1,0325.10-4 5,163.10-5 3,201.10-10
0,3307 0,2104 4,41.10-3 1,89.10-3 0,0214 0,006678 0,0214 0,520 0,260 1,613.10-6
Emissziós tényezı
d. Az egyéb nyersanyagok szállítása Mennyiség: Ca(OH)2 1.800 t/év Mennyiség: FeCl3 650 t/év Mennyiség: HCL 350 t/év Mennyiség NaOH: 300 t/év A felhasznált turbinaolaj mennyisége: 0,45 kg/óra, azaz 0,45 x 6.800 óra = 3,06 t/éve. Amennyiben hozzá számítjuk a gız-gáz ciklusú blokk fogyasztását is (a 2 turbinából álló gız-gáz ciklusú blokkot évente csak 2.000 óra üzemidıben kívánják alkalmazni),
akkor évi 3,5 t turbinaolaj felhasználással lehet számolni. A turbina-olajat az üzemeltetés során rendszerint Laval centrifugák segítségével folyamatosan tisztítják. A turbinaolaj cseréjét a két generál-felújítás közötti idıszakban 1 – 2 alkalommal cserélik (10 évente 1÷2 alkalommal). A transzformátorolaj mennyisége: 280 t – az erımőben mőködı összes transzformátorban található olaj. A transzformátorolajjal való gazdálkodás módja a transzformátorok beszállításától, illetve a gyártótól függ. A projekt nem feltételezi, hogy az üzemeltetés során ez az olaj kikerülne a természetbe, illetve, hogy azt folyamatosan után kellene tölteni. Az üzemeltetés során monitorozni fogják a transzformátorolaj állapotát. Amennyiben minısége megromlana, vagy elszennyezıdne, a gyártó fogja elvégezni a hiba elhárítását, illetve az olaj tisztítását, vagy cseréjét. A tapasztalatok alapján ilyen helyzet 5 - 20 évenként egyszer fordulhat elı. A diesel gázolaj mennyisége: térfogat 48 m3 /2 hetente, azaz 1.248 m3 /év, névleges tömeg: 3,9 t/m3. Ennek alapján a gázolaj mennyisége: 1248 x 3,9 = 4.867,2 t/év Teljes mennyiség: 1800 + 650 + 350 + 300 + 3,5 + 4867,2 = 7670,7 t/év A gépkocsik teherbírása: 25 t A gépkocsik száma: kb. 310/év A Tıketerebesen megtett távolság összesen: kb. 10 km Az összesen megtett út hossza: 310 x 10 = 3.100 km/év Számítási év: 2010 Gépjármő: nehéz tehergépkocsi (HDV) Emissziós szint: EURO 4 Üzemanyag: diesel gázolaj Az úttest lejtése: 0 % Maximális sebesség: 40 km/óra Az egyéb nyersanyagok szállításával összefüggésben kibocsátott emissziók kiszámítása Szennyezıanyag CO NOx NO2 SO2 C xH x Szilárd szennyezı anyagok (TZL) PM10 Metán Propán 1,3 – butadién Styrén Benzén Toluén Formaldehyd Acetaldehyd Benzo(a)pyrén
Emissziós tényezı 2,815 g/km 1,6815 g/km 0,1493 g/km 0,0122 g/km 0,5888 g/km 0,0806 g/km 0,0757 g/km 0,0269 g/km 0,0006 g/km 0,0002 g/km 0,0027 g/km 0,0086 g/km 0,0027 g/km 0,0666 g/km 0,0333 g/km 0,2561 µ/km
Az emissziók mennyisége (kg/év) (kg/óra) 8,726 5,212 0,463 0,038 1,825 0,250 0,235 0,0834 1,86.10-3 6,2.10-4 8,37.10-3 0,0266 8,37.10-3 0,206 0,103 7,939.10-7
CO NOx NO2 SO2 C xH x Szilárd szennyezı anyagok (TZL) PM10 Metán Propán 1,3 – butadién Styrén Benzén Toluén Formaldehyd Acetaldehyd Benzo(a)pyrén
A közlekedési eszközök által kibocsátott emissziók teljes mennyisége (kg/év)
Az egyéb nyersanyagok szállításával összefüggésben kibocsátott emissziók mennyisége (kg/év)
Az autóbusz-közlekedés által kibocsátott emissziók mennyisége (kg/év)
A személygépkocsikkal megvalósuló személyszállítás során kibocsátott emissziók mennyisége (kg/óra)
A melléktermékek szállítása során kibocsátott emissziók mennyisége (kg/év)
Szennyezıanyag
A közlekedési eszközök által kibocsátott összes emisszió kiszámítása
843,149 503,643 44,718 3,654 176,357 24,141
49,959 233,919 0,483 0,777 8,043 0,126
13,566 21,85 1,9397 0,122 4,599 0,352
8,726 5,212 0,463 0,038 1,825 0,250
915,4 764,624 47,604 4,591 190,824 24,869
22,674 8,057 0,1798 0,06 0,809 2,576 0,809 19,768 9,974 7,67.10-5
0,126 2,814 0,021 0,021 0,063 0,42 0,966 0,042 0,021 1,373.10-5
0,3307 0,2104 4,41.10-3 1,89.10-3 0,0214 0,006678 0,0214 0,520 0,260 1,613.10-6
0,235 0,0834 1,86.10-3 6,2.10-4 8,37.10-3 0,0266 8,37.10-3 0,206 0,103 7,939.10-7
23,366 11,165 0,207 0,083 0,902 3,029 1,805 20,536 10,356 9,286.10-5
D. POP EMISSZIÓK - poliaromatikus szénhidrogének (PAH), dioxinok (PCDD) és furánok (PCDF) Ami a fosszilis főtıanyagok elégetése során keletkezı POP emissziókat illeti, jelenleg a poliaromatikus szénhidrogénekre (PAH), a dioxinokra (PCDD) és a furánokra (PCDF) helyezıdik a fı hangsúly. A PCDD és a PCDF molekulák nem nagyon illékonyak, s ha mégis a levegıbe kerülnek, akkor az égés során keletkezı részecskék felületén adszorbeálódnak. Ezeknek a molekuláknak magas a termikus és a kémiai stabilitása. Csak az 1.000 ºC-nál magasabb hımérsékleten bomlanak. Az erımőben végzett égetés 1.000 ºC-nál alacsonyabb hımérsékleten fog végbemenni. A fosszilis főtıanyagok elégetése nem jelenti a dioxin és a furán emissziók fı forrását. 2007. június 23. Forrás: Thomas, V., McCreight, C., 2007. Relation of Chlorine, Copper and Sulfur to Dioxin Emission Factors. Journal of Hazardous Materials. Article in Press. Abstract. PRÁGA - A Journal of Hazardous Materials folyóirat legközelebbi számában megjelenı tanulmány megerısíti, hogy amennyiben az elégetett anyag klórt és rezet tartalmaz, akkor több dioxin képzıdik, míg a kéntartalom csökkenti a dioxin-koncentrációt. A tanulmányban V. Thomas és C. McCreight olyan következtetésre jutottak, hogy a dioxin emissziós tényezık, más szóval ezek keletkezı mennyisége a különbözı égetési folyamatokban ötszörös nagyságrendben különbözik egymástól. A klór és a tranzit fémek – beleértve a rezet is – jelenléte a hulladékégetıkben növeli a dioxin képzıdést, míg a kén jelenléte megakadályozza ezt. Tizenhét különbözı égetési folyamatban a keletkezı dioxinok (PCDD/F) mennyisége többé-kevésbé lineárisan függ az elégetett anyag átlagos, vagy kártartalmától. A tanulmány ugyanakkor inverz lineáris függıséget mutatott ki az
elégetett anyag kéntartalmával. A tanulmányban ugyancsak arra a következtetésre jutottak, hogy az égetési folyamatokban a dioxinok emissziós tényezıjét illetıen kimutatott nagymértékő eltérés az elégetett anyagok kénés a tranzit fém-, vagy klór-tartalmával magyarázható. „Nem érvényes tehát az az egyszerő vélekedés, miszerint a közismerten magas kéntartalmú barnaszén elégetése a légkör dioxin-tartalmának növekedését idézné elı. Ezek a következtetések azonban nem érvényesek a poliaromatikus szénhidrogénekre, amelyek annak ellenére, hogy a stockholmi egyezmény nem szabályozza ezeket, szintén a veszélyes perzisztens szerves anyagok közé tartoznak. A tanulmány megerısíti azt a tényt is, hogy a nagyon veszélyes dioxin források közé tartoznak a PVC szigeteléső rézhuzalok égetése. Veszélyes a hulladékok- mindenek elıtt a PVC és a növényvédı szerek csomagolóanyagainak a házi tőzhelyekben, vagy a kertben szabad tőzön történı égetése.” Így foglalta össze a tanulmánynak a mindennapjainkra érvényes következtetésit az Arnika Társulás által szervezett „Toxikus anyagok és a hulladékok” program vezetıje RNDr. Jindřich Petrlík. A Cseh Köztársaságban ez a kérdés mindenek elıtt a szén energetikai célú eltüzelésével összefüggésben merül fel. Meglehetısen vitatott, hogy az energetikai ágazat milyen mértékben járul hozzá a POP kibocsátásához, mivel nagyon kevés a megbízható adat. Az idézett szakirodalomból kitőnik, hogy a teljes POP kibocsátás alapvetıen az adott ország energetikájának a struktúrájától függ. Nagy-Britanniában például 1989-ben a szén elégetésébıl származó PCDD/F képezte az összes emisszió 39 %-t, míg Ausztriában ez az 1987/88. években a 63 %-át. A szén elégetése közben a dioxionok hasonló módon képzıdnek, mint ahogyan az a hulladékok égetésénél leírásra került. Gyakorlatilag nyomokban mindig jelen és elegendı koncentrációban van jelen a klór és a réz is, amely nagyfokú katalizációs szerepet játszik a PCDD/F létrehozásában. A becslések szerint 300 °C-nál magasabb hımérsékleten a PCDD/F 80 %-a gáz formában, míg 70 °C alatti hımérsékleten 90 %-ban a szálló hamu felületére szorbált formában van jelen. Az emissziók mennyisége az égetés rendszerétıl függ (levegıfölösleg, a főtıanyagnak a kazánban való idızése, az égetés hımérséklete, stb.). Megállapítható, hogy a legnagyobb felületi szennyezı forrást a 200 kW teljesítményő helyi főtıegységek képezik. Ezeknek a szennyezı forrásoknak az estében ugyanis nincsen mód az égetési folyamat hatékony szabályozására. Az emisszió kibocsátás szintjére ugyancsak kihatással van az égetı-berendezés típusa és konstrukciója. Általában a szénpor-tüzeléső berendezéseknek (granulációs tőztér) alacsonyabb a POP kibocsátása, mint a darabos széntüzelésőeké (rostos tőztér). A rostos tőztérben történı égetés esetén a mozgó rostos tőztető berendezések káros anyag kibocsátása sokkal kedvezıbb. Illusztrációként bemutatjuk a rostos tőzterő 0,2 – 50 MW teljesítményő kazánok PCB mennyiségre vonatkozó emissziós tényezıjét. A kazánok multiciklon berendezéssel vannak felszerelve: a PCB mennyisége 2,4 mg/t (az emissziós tényezı 0,7–4,1 közötti terjedelmő). Összefoglalásként elmondható, hogy a nagy energetikai berendezések esetében gazdasági okokból valószínőleg nem jöhet szóba az a megoldás, hogy a POP anyagok kibocsátásának csökkentése érdekében ezeket speciális leválasztó berendezésekkel szereljék fel. Az ilyen emissziók csökkentését azonban el lehet érni a korszerő kéntelenítı, különösen pedig a denitrifikáló technológiák alkalmazásával. Az emissziók szintjét jelentısen csökkentheti a porleválasztás (a hamu leválasztása) javítása is. A nagy mennyiségő szakirodalom tanulmányozása alapján megállapítható. Hogy 2006-ban a szén fluid égetés esetében az ajánlott emissziós tényezı 0,025 – 0,033 µg TEQ/t közötti értéket tesz ki. Amennyiben ezt az értéket vesszük figyelembe, a 3 kazán teljes szénfogyasztása esetén, amely 253,9 t/óra, azaz 1.726.700 t/év, akkor a TEQ mennyisége: 253,9 x 0,025 = 6,3475 mg/óra, azaz 0,04316 kg/év, illetve 253,9 x 0,033 =
8,3787 mg/óra, azaz 0,056975 kg/év lesz. A TEQ feltételezett koncentrációja a füstgázokban: a. A füstgázok mennyisége 2.276.223 Nm3/óra ( a kazán 91,2 %-os hatásfoka esetén): Max: 8,3787 : 2 276 223 = 3,68.10-6 mg/óra. b. A füstgázok mennyisége 2.099.194 Nm3/óra (a kazán 92 %-os hatásfoka esetén): Max: 8,3787 : 2 099 194 = 3,99.10-6 mg/óra.
E. IMISSZIÓS HELYZET a. A szennyezı anyagok maximális rövid idejő koncentrációi és ezek összehasonlítása a határértékekkel Elıfeltételek: az emissziós folyamatok, az összes szélsebesség, valamint a C stabilitás fokozatának legkedvezıtlenebb alakulása Szennyezıanyag
NOx SO2 PM10
Egy órás határérték A NEZ-bıl származó (µg/m3) koncentráció (µg/m3) 200 350 50
119,2 63,8 29
A szennyezı forrástól való távolság (km)
2,5 2,5 2,5
A NEZ hozzájárulása az egy órai határértékhez (%)
59,6 18,23 58
A szennyezıanyagok határértékei szempontjából az Új Energetikai Forrás (NEZ) az emberi egészség védelme szempontjából meghatározott határértéket tekintve 15 %-ban, az ökoszisztémák szempontjából meghatározott határértékek tekintetében pedig 10 %-ban fogja kivenni a részét a Tıketerebes (Trebišov) város térségét érı szennyezésbıl. A legmagasabb megengedhetı expozíciós érték – NPHV (toxikológiai információ) SO2: 1,3 mg/m3. Az Új Energetikai Forrásból (NEZ) származó legkedvezıtlenebb kibocsátás esetén (63,8 (µg/m3) ez: 0,0638 mg/m3, ami 4,91 %-ot tesz ki. A munkahelyi környezetben megengedhetı legmagasabb koncentráció (NPK) 10 mg/m3. b. A Szlovákiában és Magyarországon megengedett legmagasabb határértékek összehasonlítása Szennyezıanyag NO2 NOx CO SO2 PM10 Pb Benzén
Egy órás határérték ( µg/m3) Szlovákia Magyarország 200 100 200 10 000 350 250 50
Napi határérték (µg/m3) Egy éves határérték (µg/m3) Szlovákia Magyarország Szlovákia Magyarország 85 40 40 150 70 10 5000 3000 125 125 20 50 50 50 40 40 0,5 5
c. A szennyezı anyagok feltételezett számított értékeinek összehasonlítása a
Magyarországon érvényes határértékekkel Elıfeltételek: a szennyezı forrástól (Új energetikai Forrás – NEZ) való távolság 20 km, valamennyi szélsebességi osztály, a C stabilitás foka
Szennyezıanyag
NO2 NOx CO SO2 PM10 As Cu + Pb + Zn HF HCl
Magyarországon érvényes egy órás határérték – (µg/m3) 100 200 10 000 250
A NEZ-bıl származó koncentráció (µg/m3)
37,3 80,9 20,4 9,1 0,062 ng/m3 0,070 ng/m3 1,857 ng/m3 6,339 ng/m3
A NEZ hozzájárulása az egy órás magyarországi határértékhez (%) 18,65 0,81 8,16
Expozíciós határértékek: NIOSH TWA: 5 mg/m3 OSHA PEL: 13 mg/m3 NEZ – legkedvezıtlenebb állapot: 0,0638 mg/m3, ami 1,276 %-a az NIOSH-nak és 0,49 %-a az OSHA-nak. F. SZAGOK Az Új Energetikai Forrásból származó szaghatások közül egyedül az SO2 jöhet szóba. Szlovákiában nincsenek a szagokra vonatkozó határértékek. Amennyiben abból indulunk ki, hogy betartásra kerülnek az SO2 kibocsátására vonatkozó határértékek, akkor feltételezhetıen nem fordulhat elı, hogy a kéndioxid által okozott szaghatás zavarná a lakosságot. Számos forrásirodalom alapos áttanulmányozása alapján erre vonatkozó információk a „Final Report Odour M anagement in British Columbia, Review and Reccommendation, March, 31, 2005” forrásban találhatók. A szagok az új európai szabványok (CEN) segítségével mérhetık, és ezeknek a környezetükre gyakorolt hatását meteorológiai diszperz modellek segítségével lehet kiszámítani.
