,
ER IEKEZESEК A TERM ÉSZETTUDOM ÁNYOK KÖRÉBŐL. K
ia d ja a
M
agyar
T
udományos
A
k a d é m ia .
А III. O S Z T Á L Y R E N D E L E T É I ! ÖL SZERKESZTI
SZABÓ JÓZSEF, o s z t a e Yt i t k á i í
V ili. KÖTET. X III. SZÁM. 1878.
FOLYÉKONY
CYÁNSÓ VAS-NAGYOLYASZTÖBÖL « KÖZLI
К ERI*ELY A N T A L LEV. TAG.
(B eterjesztette a TII. osztály ülésén 1878, April 15. Nendtvicli K.)
‘/ / '
BUDAPEST, 1878. -
Л
A M. TUD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALA. (Лк A kadém ia, é p ü le té b e n .)
ÉRTEREZ ESEК a természettudományok köréből. í
E ls ő k ö t e t . 1 8 6 7 - 1 8 7 0 . I. Az Ózon képződéséről gyors égéseknél. — A polhorai sósforrás vegyelem zése. T h a n . 12 kr. — IX. A közép id e g re n d sz e r szürke Á llom ányának és egyes ideggyökök e red etein ek tájviszonyai. L e n n o s s é k . 12 kr. — III. A z állatten y észtés fontossága s jelenlegi állása M agyarországban. Z l á m á l . 30 kr. — IV. K ét új szem m érészeti m ód. J e n d r á s s i k . 70 kr. — V. A m ag n etik ai e h a jlá s m egm éréséről. B c h e n z l . 30 kr. — V I. A gázok összenyom h ató ság áró l. Л к i n. 10 kr. — V II. A Szénéleg K énegről. T h a n . 10 kr. — VIII. K ét új kén tav as K áli-K adm ium kettőssónak jeg eczalakjairól. Ív r e n n e r. 15 kr. — IX. A daoa a hagym áz oktanához. R ó z s a y . 20 kr. — X. F a ra d a y Mihály. A k i n . 10 kr. — X I. Jelentés a L ondon- és Berlinből az A kadém iának küldött m eteo ritek rő l. S z a b ó . 10 kr. — X II. A m agyarországi egyenesröpüek m agánrajza. P r i v a l d s z k y . 1 f r t 50 k r. — X III. A féloldali ideges főfájás. F r o m m h o l d . 10 k r. — XIV. A h arkán y i kénes viz vegyelemzése. T h a n . 20 kr. — XV. A sz u lin y i ásv án y v íz vegyelemzése. L e n g y e l . 10 kr. — X V I. A testegyenészot ú jabb h a la d á sa s tudom ányos állása n ap jain k b an , három k iv á ló b b kóresettel felvilágosítva. В a t i z f a 1 v y. 25 kr. — X V II. A górcső alkalm azása a kőzettanban. К о c h 30 kr. — X V III. Adatok a já rv á n y o k oki viszonyaihoz R ó z s a y 15 kr. — X IX . A silik á to k form ulázásáról. W a r t h a 10 kr.
M á so d ik k ö t e t . 1 8 7 0 —1S71. I. Az állati m unka és an n ak forrása. S a y . 10 k r. — II. A mész geológiai technikai jelentősége M agyarországban. B. M e d n y á n s z k y 20 kr. — III. T apasztalataim a szeszes italo k k al, valam int a doh án y n y al való visszaélésekről^ m in t a láttom pulat okáról, f i i r s c h 1 e r, 80 k r. — ÍV. A hangrezgés in te n sitá s á n a k méréséről. H e 11 e r. 12 kr. — V. Hő és nehézkedés. G r eg ü s s . 12 k r. — V I. A C eratozam ia him sejtjeinek kifejlődése és a lk a tá ró l. J u r á n y i . 40 k r. — V II. A kettős torzszülés boncztana. S c h e i b e r . 30 kr. — VIII. A F ilobolus g o m bának fejlődése- és a lak jairó l. K l e i n . 15 k r. — IX. Oedogonium d ip lan d r u m s a nemzési folyam at e m oszatnál. J u r á n y i , 35 kr. — X. T ap asztala, ta im az artézi szökőkutak fúrása körül. Z s i g m o n d y . 50 k r . — XI. N éh án y F lo rid e a K ristalloidjairól. K l e i n . 25 kr. — X II. Az Oedogonium dip lan d ru m (J u r.) term ékenyített p etesejtjéről. J u r á n y i . 25 k r. — X III. Az esztergom i burán y ré te g e k és a kisczelli tá ly a g földtanikora. H a n t к e n, lo kr. — XIV. S auer Ig n ácz emléke. Dr. P o o r . 25 kr. — XV. Görcsövi kőzetvizsgálatok. К о c h. 40 kr.
H a r m a d ik k ö t e t . 1 8 7 2 . 1. A kapaszkodó h ajó zásró l. K e n e s s e y . 20 k r. II. Emlékezés N eilreich Á g o stró l. H a z s l i n s z k y 10 kr. III. F riv ald szk y Im re életrajza. N e n d t v i c h . 20 kr. IV. A dat a sz a ru h á rty a gyurm ájába le ra k o d o tt fest. nyag ism ertetéséhez. H i r s c h l e r . 20 kr. V. K özlem ények a m. k. eg y etem vegytani intézetéből. Dr. F leisch er és Dr. S teiner részéről. E lő terjeszti T h a n . 20 kr — VI. K özlem ények a m. k. egyetem vegy tan i intézetéből, saját m ag a, v alam in t Dr. Lengyel és D r. Ilo h rb ach részéről. E lő te rje sz ti T h a n . 10 kr. — V II. Emlékbeszéd F ló r F eren cz le le tt. Dr. P ó o r . 10 k r. — VIII. Az ásványok olvadásának új m eg h atáro zási
FOLYÉKONY
KÖZLI
К EH Г ELY A N T A L LEV. TAG.
(B e te rje sz tette a I I I . osztály ülésén 18 78. á p ril 15. N eiuttvich К.)
BUDAPEST, 1878. A
M. TUD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALA. (Az A kadém ia é p ü le té b e n .)
Budapest, 1878. Az A t h e n a e u m r. társ. könyvnyomdája.
Folyékony cyánsó vas- nagyolvasztóból. K özli : K ER PE LY ANTAL.
T a m e l e Gusztáv ur, a gróf A n d r á s s y Manó-féle Etelka-kohó nevű olvasztómü gondnoka Alsó-Sajón, érdekes esetről tudósít, mely a nevezett olvasztónál 1877. évi decz havában és azután is többször előfordult. Ha ugyanis az olvasztó salak-csapoló nyílását csapolás előtt szokás szerint megtisztították — dugaszát gyengítették — a dugaszon bigan és gyorsan folyó só szivárgott ke resztül, mely a salak vezetőcsatornáján még folyás közben gyorsan megmeredt. Ha azután a lecsapolt salakot végig fo lyatják a megmeredt són, az sűrű fehér párák alakjában elillan. Épen ily párák fejlődnek a lecsapolt folyékony salakból is. A só, mely az egyes csapolások előtt kifolyt, néha 4—5 kgrmot is tett. Meredt állapotában kékes-szürke szinü; vízben könnyen oldódik, erősen maró hatású és ha imént eredt, erős cyánsav bűzt terjeszt. E különös jelenség az olvasztó teljes jójárása mellett állott be, eltartott 1 — 2 napig és azután ismét csak 10—14 nap múlva mutatkozott a nélkül, hogy a nyersvas minőségé ben vagy a torokláng külsejében észrevehető változást idézett volna elé. Említésre méltó m ég, hogy t ü k ö r v a s gyártása mellett, mely vagy 6 hónapon át tartott, a cyánsó megsürüdése és kifolyása szünetelni látszott. T a m e l e ur szives volt a szóban forgó sóból nagyobb mennyiséget átküldeni, s én az eset új voltánál fogva eléggé M. T. AKAD. É R IE K . A TERM. TUD. KÖRÉBŐL.
187 8 .
1*
4
KERTELY ANTAL.
érdekesnek találtam a vasolvasztás e különös terményét analytikai vizsgálat alá venni. Eleinte a fövénynyel és szénnel kevert sónak vízzel való kivonását vízfürdőn tömörítettem, liogy a tiszta sót krystályosodásra bírjam és igy idegen részektől menten vehessem munkába; azonban e kísérlettel, a cyánvegynek dús ammóniák fejlődés alatt beállott rohamos felbomlása miatt, fel kellett hagynom és csak egy, lehető kevés vízzel nyert oldatnak közvetlen analyzisébe bocsátkoznom. Következő az analyzis eredménye: 100 sülyrész nyers sóban van: K á l i u m ........................... N á triu m ........................... V a s ................................. C yán................................. C h l o r ........................... K ovasav . . . . K é n s a v ........................... O ldhatatlan T ap ad t nedv Viz, szénsav, veszteség
.
. .
19.40 0.25 6.34 7.25 8.65 0.52 0.06 42.08 1.52 13.93 (a különbségből) 100,00
A sóban domináló cyán- és chlor-vegyek alkatát kutatandók, föltehetjük, hogy a kovasav és kénsav csak esetleges kísérők ugyan, de azért káliumoxiddal chémiailag vegyülvék. Továbbá, hogy a chlor csak káliummal, a cyán e'ső sorban vassal és csak másodsorban káliummal van vegyülve. Ez utóbbi következtetésekre a só magatartása jogosít; ha t. i. vizoldata több hétig lazán fedett pohárban áll, legkisebb szí neződést sem mutat, ez pedig a vasnak chlórral való vegyeinek jelenlétében okvetlenül bekövetkeznék. A szárazig páro logtatott oldat is fehérszinü, nem változó sót szolgáltat; holott az oldatnak sósavval való kezelése, lepárologtatása stb. a cyán-vas-kálium vegyeket jellemző változásokat idézi elő. E jelenségeket alapul véve, megfelel 8.65 rész chlórnak : 9.50 rész kálium : (3.34 » vasnak: 5.89 » cyán,
folyékony cyánsó vas- nagyolvasztóból.
5
a fenmaradó 1.36 rész cyánnak: 2.04 rész kálium ; 0.676 rész kálium = 0.814 káliumoxid vegyülve vau a kovasavval, 0.058 kálium=0.070 káliumoxyd kénsav val, és a fenmaradó 7,37 kálium — 8.89 káliumoxyd 4.16 szénsavval. A sónak kiigazított chémiai alkata pedig: nedves álla potban (I) és eredeti tüzfólyó állapotban (II) a következő I. 11.54 9.77 6.34 7.25 8.65 0.52 0.06 4.16 42.08 1.52 8.11
IX. 23.90 20.23 13.13 15.01 17.92 1.07 0.12 8.62
Ö sszesen: 100.00
100.00
K álium K álium oxid . Vas . . . . Cyán . . . . Chlor . . . . K ovasav . K énsav Szénsav O ld h atatlan . T ap ad t nedv . Viz, veszteség
—
— —
Megfelelőleg: C hlorkálium (K Cl) C yánkálium (K Cy) Cyánvas (Fe Cy2) . . K álium carbonat (K. C 03) . K álium sulfat (K2 S 0 4; K álium silikat (K> Si 0 3) .
18.15 3.40 12.23 13.05 0.13 1.83
Ö
37.59 7.04 25.32 27.02 0.27 2.76 100,00
A cyánvegyület képlege megközelitőleg Jfe4 К Cy9. Azonban tekintetbe veendő, hogy a megvizsgált só cyánvegyei a meleg laboratóriumban már két hét múlva oly mérvű bomlásnak indultak, hogy a cyántartalomból körülbelől csak 2°/0 maradt. Alsó-Sajóról a sót ugyan még a hideg időszakban kaptam meg és rövid idő múlva vizsgálat alá is vettem, de mindamellett több mint valószínű, hogy a fönnebb karbonátnak felvett kálium (7.37 K-^-8.89 K 2 0 ) eredetileg legalább tülnyomólag cyánnal volt vegyülve.
fi
K E K P E L Y A NTAL.
E körülményeket számba véve, a következő módon vál tozik a megvizsgált só chémiai alkata, és pedig nedves álla potában III és tüzfolyó állapotában IV szerint. III. 18.91 0.88 6.34 12.25 8.65 0.52 0.06 42.08 1.52 8,79
IV. 39.67 1.85 13.35 25.73 18.17 1.10 0.13
100.00
100,00
K álium K álium oxid Vas . . . Cyán . Chlor . . . K ovasav . Kénsav O ldhatatlan . T ap ad t nedv . Viz veszteség Összesen
—
— —
Megfelelőleg: C hlorkálium (K Cl) C yánkálium (K Cy) Cyánvas (Fe Cy2) . K álium sulfát (K2 S 0 4) K álium silikat (K2 Si 0 3)
18.15 15.77 12.13 0.13 1.33
)I
I J1
•3 ■■
38.12 33.12 25.69 0.27 2.80 100.00
A cyánvegy képlege megközelítőleg: K 9 Fe4 Cy17 vagy kikerekitve (K2, Fe) Cy2, és ha az egyenlő vegyértékű chlór és cyánt egymást pótolva képzeljük, a kettes sóban: | = K 18 Fe4 fCy,Cl)2e= K 9 F c2 (CyCl)13 vagy kikerekítve: (K2, Fe) (Cy, Cl)2. Cyánvegyeknek előfordulása a nagyolvasztók rnedenczéiben régen bebizonyított tén y; sőt szilárd állapotban is találták már Z i n k e n és B r o m e i s 1842-ben Miigdesprungban. Ugyanis a beszüntetett nagyolvasztót kitisztíttatva, Valami sóval inpragnált faszéndarabra akadtak, mely szintén cyánsónak bizonyult; de f o l y é k o n y á l l a p o t b a n , egészen к il l ő n v á l a s z t v a és oly nagy mennyiségben, mint a jelen esetben, tudtommal eddig vasolvasztónál nem észleltetett. Jó lesz tehát a sóképződés gyanítható okainak fejtegetését az üzemviszonyoknak rövid leírásával megelőzni.
FO LY ÉIÍO N Y CYÁNSÓ VAS-NAGYOLVASZTÓBÓL.
7
Az alsó-sajói nagyolvasztóban kevés barna vaskővel kevert, aljdús pátvasköveket olvasztanak közönséges fehér nyersvasra s faszén tüzelés mellett. A nagyolvasztó zárt mellű s a mellékelt rajz szerint van kibélelve kvarczos keselypalával Dobsináról. — 1874 előtt nyitott mellű volt. A medencze két 92 mm. átmérőjű fúvókassal van felszerelve; a 300—360 R. fokú fuvószél nyomása 33 mm. H g ; heti gyártás 80,000 kgr.1 szén fogyasztás 70 kgr, pro 100 kgr. nyersvas. A medencze kőbélelése az eddigi tapasztalás szerint legfölebb 4 évig tart. Ez időpont pedig most mindinkább köze ledik és a medencze falazata már nagy mértékben leolvadt, azaz a medencze belöble túlságosan megnagyobbodott, annál is inkább, ha tekintetbé veszszük, bogy most forróbb széllel fújtattak, mint az előbbi olvasztó szakaszok alatt, s hogy 1877 őszén 6 hónapon át tükörvasat gyártottak, mely aránylag sok kal nagyobb hőmérséket igényel, mint a csak nyersjárás ha tárán űzhető rendes fehérvas-olvasztás. A medencze, minthogy folytonosan nagyobbodott, nem rég tatarozását is tette szükségessé; ugyanis a salakcsapoló fölötti megrongált mellköveket zúzott bélkőből és saluzsáni chamotte-téglából álló tömedékkel kiegészítették. Tamele ur észleletei szerint szénpor és salak-lerakódások, merevedmények is képződtek a medencze megnagyobbodott részeiben, különösen a kasok táján és kissé ezek fölött; ezen merevedmények pedig, porózus minőségüknél fogva és a vé kony medenczefal hütőj hatása mellett, nagyon alkalmasak lehettek a szóban forgó sónak megsürüsitésére. Megerősíti pedig e föltevést még az a körülmény is, hogy a só kiválása épen a medencze tatarozásai, tehát nagyobb fokú lehűlése után volt a legdúsabb. Folyó évi márczíus havában a só ritkán és csak gyen gén mutatkozott a salakcsapoló előtt, de a lecsapolt salaknak erős gőzölgése nyilván bizonyítéka annak, hogy a só képző dése még folyton tart s hogy csak a gyűjtőcsatornák záródtak be, vagy nincsenek többé az összegyűjtést előmozdító álla potban. A megmeredt salakon is vannak gyakran ösmertető jelek, melyekből a cyánsó folyton tartó képződésére lehet kö
8
K Ü R PÉ LY ANTAI j ,
vetkeztetni, ha t. i. a salak a külső réteg megmerevedése után ez alatt még tovább folyik, hosszúkás vápák keletkeznek a tömegben, melyeknek felületét sötétbarna, vasnemü és feketén festő gyenge lepel borítja. Ez kétségkívül a kálium-vas-cyánvegy felbomlásának terménye. A sóképződés és az utóbb emlitett olvasztás idejéből való salak, melyet a tárgyra vonatkozó terményekkel kézhez kaptam, egyáltalán sötétebb és valamivel vasdúsabb, mint a más üzemszakaszból való. Ez utolsó minősége t. i. a zománcz és kőnemű között áll, tiszta, almazöld szinü és imént említett vápái tiszta fénylő felületüek; ellenben a sóképződés idejéből való kőnemű salak színe piszkos olivazöld, a milyen rendesen akkor ered, ha az olvasztás járása roszra fordulással fenyeget — s ez ismét azon körülmény mellett szól, hogy a cyánsó megsürüdését a medencze helyi lehűlései előmozdítják. Mindezek után az is több mint valószínű, hogy a f о 1 у ék o n y c y á n s ó hasonló körülmények között más olvasztók nál is képződik, ha nem is mindig oly nagy mennyiségben, mint a mi esetünkben, hanem e körülmény eddigelé, ügy lát szik, a kohászok figyelmét egészen kikerülte. A nagyolvasztó salaknak erős gőzölgése, különösen ha az olvasztás járása a jó és nyersjárás határán mozog; továbbá ilykor eredő salakon gyakran észlelhető sötét, vasdűs bevonat, hasonló okoknak tulajdonítható, mint a szóban forgó esetben. De úgy látszik nem kevesbbé valószínű, hogy bizonyos koromszerü kiválások, a milyenek a beszüntetett olvasztók medenczefal- repedéseiben gyakran találhatók, szintén a cyánvegyek felbomlásából eredhetnek. Végre felemlítem még, hogy az alsó-sajói érdekes eset által indíttatva, 5 különféle magyarországi salakfajtának 60—50 grammnyi mennyiségét vízzel kilúgozván, a lúgot cyánra vizsgáltam; de csak három fajtában akadtam a cyánnak kétes nyomára. Épen oly eredménynyel vizsgáltam a sókép ződés alatt eredt alsó-sajói salakot. Egyébiránt a cyánsók könnyű bomlásánál fogva biztosabb eredményre nem lehet számítani, hacsak imént eredt salakot nem vizsgálunk, mit a nagyolvasztók mellett működő vegyészek tehetnének, kiknek figyelmébe ajánlom az érdekes ügyet.
m ódja. S z a b ó . 16 kr. — IX. A gombák jellem e. H a s z l i n s z k y . 10 k r. — X. A datok a zsirfelszivódáshos. T h a n li о f f e r. 60 kr. — XI. A datok a m adárszem fésűjének szerkezetéhez és fejlődéséhez. M i h á 1 к о v i c s. 25 k r. — X II. A vese vérkeringési viszonyairól. H ö g у e s. 50 kr. — X III. Rlxizidium E n g len ae Alex. Braun. Adalék a C h ytridium félék ism eretéhez. Dr. E n t z. 30 k r. — X IV. Vizs gálatok az emlős; к fülesigájáról. D r. К 1 u g. 40 kr. — XV. A pesti egyetem ás ványtárában levő földpátok jegeczsorozatai. A b t . 60 kr.
N egyed ik k ö te t. 1S73. I. A m agyar g om bászat fejlődéséről és jelen á llap o táró l. K a l c h b r e n n e r. 25 kr. — II. Az A ethylo x alátn ak h a tá s á ró l a N ap h ty lam in ra. В a 11 ó. 10 kr. — III. A salvinia n a ta n s sp óráinak kifejlődéséről. J u r á n у i 20 k r . — I V. Ily rtl Corrosio-anatom iája. L e n h o s s e k . 10 kr. — V. E gy új m ódszer a föld p áto k m eghatáro zására kőzetekben. S z a b ó . 80 k r. — VI. A beocsini m árga földtani kora. H a n t k e c . 10 kr.
Ö töd ik k ö te t. 1871. I. Emlékbeszéd K ovács Gyula fö lö tt. G ö n c z } ’. 10 kr. — II. M ag y aro r szág téhelyröpüinek fu toncziéléi. F r i v a l d s z k y . 40 kr. •— III. B eryllium és alu m inium kettős sók. W e 1 к о v. 10 kr. — IV. Je le n té s ű C apronam id elő á llítá sá n ak egy m ódjáról. F a b i n y i 10 kr. — V. Id ő járási viszonyok M agyarországban 1871. év b en ; különös te k in te tte l a hőm érsékre és csapadékra. 7 táb láv al. S c h e n z l . 50 kr. — V I. A N um m ulitok í’étegzeti (strutigraphiai) jelentősége a délnyugati középm agyarországi hegység ó-harm adkori képződm ényeiben. H a n t k e n 20 k r — VII. A vizból való élet- és vagyonm entés és eszközei. K e n e s s e y . 20 kr. — A datok a lá ta h á rty a -m a ra d v á n y k ó ro d ai ism eretéhez. V ili. H i r s c fa l é r. 15 kr. — IX. T an u lm án y a régi zsidók orvostanái ól. Dr. B. ó z s a y. 25 kr. — X. Emlékbeszéd A gassiz Lajos k. ta g fölött. M a r g ó . 15 kr. — XI. A rak o váéi sanidintrachyt (?) és fö ldpátjainak vegyelemzése. IC о c fa. 10 kr.
H a to d ik k ö te t. 1S75. I. Emlékbeszéd gr. L á z á r K álm án felett. X á n t u s . 10 kr. — II. D orner József emléke. K a l c h b r e n n e r . 12 k r. — III. Emlékbeszéd T ö rö k Já n o s 1. t. felett. É r k ö v y . 12 kr. — IV. A súly- és a hő állítólagos összefüggéséről. S c h u l l e r . 10 kr. — V. V izsgálatok a kolozsvái’i m. k. tud. egyetem vegytani iixtézetéből. Dr. F l e i s c h e r . 20 kr. — V I. A kny ah in ai m eteorkő m ennyileges vegyelemzése. Dr. T h a n . 10 kr. — VII. A szinérzésről indii’ect lá tá s m ellett. D r. К 1 u g. 30 kr. — V ili. E g y felszinti H ypogaeus. H a z s l i n s z k y . 10 kr. — IX. A m argitszigeti hévfori’ás vegyi elemzése. T h a n . 10 kr. — X. Öt közlem ény a m. k. Egyet, vegytani intézetéb ő l. E lőterjeszti T h a n . 20 kr. — XI. A kőzetek tan u l-, m ányozásának m ódszerei stb. Dr. K o c h 30 kr. — X II. Nyolcz közlem ény a m. k. egyetem vegytani intézetéből. E lőterjeszti T h a n . 30 kr.
H eted ik k ö te t. 1870. I. Vizsgálatok a kolozsvári m. k. tud. egyetem vegytani in té zetéből. K özli D r. F l e i s c h e r .............................................. * II. Báró P ró n ay G ábor emléke. H a b e r e r n . III. A légnyom ás v áltozásainak pontos m eghatározásáról. S c lux 11 e r ..................................................................................... IV. Négy közlem ény a ni. kix\ orvosi tanintézetből. B em utatja Dr. T h a n k o f f e r .............................................. . . V. Pólya József em léke. Dr. T ö r ö k ......................................
20 kr. 12 kr. 10 kr. 50 kr. 10 ki’.
VI. Tanulm ányok a ta la j absortiója fölött. Dr. P i 1 1 i t z . . 20 kr. V II. A szőlő öbölye. H a z s l i n s z k y ............................ 10 kr. V III. Az agy féltekéinek és a kis agynak működéséről. В a l о h g . 40 k i, IX. K rystálytani v iz sg á la to k a betléri w olnynon. 3 kép táb láv al. S z é c s k a y . ....................................................................... 30 kr. X. Az ágy befolyásáról a szívmozgásokra. B a l o g h . . 10 kr. XI. K ét isomér M o n o b rom itronaphthalinról. D r. F a b i n y i 10 kr. X II. K ubinyi Ferencz és Á go sto n életrajzuk. N e n d t v i c h . . 10 kr. X III. Jelentés G örögországba te tt geológiai utazá sairó l. Dr. S z a b ó ............................................................................................ 10 kr. X IV. A felsőbányái tr a c h it w olfram itja. 1 táb láv al. Dr. К r e n tie r . 10 kr. XV. Vizsgálatok a k o lo zsv ári m. k. tud. egyetem vegytanintézetéböl. 6) A cyansav vegyületek szöveti a lk a tá ró l. Dr. F I e i so h e r ................................................................................ 10 kr. X V I. A villányosság kiegyenlődése a szikrában és a szigetelők oldalinfínentiája. К о n t .............................................................. 10 k r.
JTyolczadik k ötet. 1 8 7 7 . I. Az isogonok re n d h a g y ó menetéről M agyarország erdélyi részeiben. S c h e n z l .................................................................. II. A hortobágyi k ese rű v iz elemzése. D r. S c h v a r c z e r III. Adatok a járu lé k o s gyö k erek fejlődéséhez. S o h u c U . ' IV. V izsgálatok a fu lm in á to k (dursavvegyek) veg y alk ata fe lett. Dr. S t e i n e r . . . . . . . V. Az emberi vese M alpighi-féle lobrai. L e n h o s s é k József. VI. Adalékok a k á rp á to k földtani ism eretéhez. H a n t к e n Miksa.................................................................................................... V II. Tanulm ányok az ald eh y d ek vegyűleteiröl phenolokkal. (Első értekezés.) D i-hydroxyphenyl-aethan és vegyűletei. Dr. F a b i n y i R u d o l f . ............................................. 10 V III. M agyarhoni A nglesitek. Székfoglaló értekezés D r. К r e nn e r J ó z s e f S á n d o r t ó l . (9 táblával.) . . . . IX . A vas chem iai a lk a ta és keménysége k özötti vonatkozások. K e r p e l y A n t a l t ó l . K ét táblával és tö b b rajzzal a szöveg k ö z ö t t .................................................................. 20 X. Ásvány és k ő z e tta n i közlem ények E rdélyből. D r. К о c h A n t a l lev. ta g tó l................................................. . X I. Emlékbeszéd D r. E n tz F erencz a m. tud. akadém ia levelező tagja fölött. G a 1 g ó c z у К á г о 1 у, lev. ta g tó l . . . X II. Hőmennyiség-mérések. S c h u l l e r A lajos és dr. W a r t h a Vincze ta n á ro k tó l. E gy t á b l á v a l .................................. .
B udapest, 1878. N y o m a to tt a / A t h c n a о u m r. tá r s . n y o m d á já b a n .
40 k r. 10kr. 10kr. 20 kr. 20 kr. 10 kr.
kr. 20kr.
kr. 20k r. 10kr. 20 kiv
