SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 7/1999./III.25./ sz. r e n d e l e t e a SZOCIÁLIS IGAZGATÁSRÓL ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL szóló a 8/2000./III.31./ a 20/2000./XI.3./ a 13/2001./V.25./ a 14/2001./VIII.29./ a 6/2002./III.29./ a 2/2003./I.29./ 13/2003./V.21./ a 5/2004./II.25./ a 15/2004./IV.21./ a 16/2004./V.27./ sz. 13/2006./IX.20./ sz. rendeletekkel módosított rendelet egységes szerkezetben ============================================= I. A RENDELETI SZABÁLYOZÁS CÉLJA 1.§. (1) A Képviselő-testület e rendeletének célja, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8. §-ában meghatározott feladatok és hatáskörök ellátása érdekében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többszörösen módosított 1993. évi III. törvény /továbbiakban: Sztv./, valamint e törvény felhatalmazása alapján hatályba léptetett jogszabályok rendelkezéseinek figyelembe vételével és a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. felhatalmazása alapján, a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. (2) A Képviselő-testület e szabályozás során abból a következményből indult ki, hogy a szociális ellátás feltételeinek biztosítása - a településen élő polgárokért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl - az állami központi szervei mellett, a helyi önkormányzat feladata.
II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2.§. (1) A rendelet hatálya kiterjed Szigetszentmiklós Város közigazgatási területén élő a) állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, b) a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, c) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre; d) a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre (Tv. 3.§. /1/ b)-d) pont), e) a Tv. 6. §-ában meghatározott hajléktalan személyekre, f) a Tv. 7. §-ának /1/ bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentieken
2
túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló mindenkori hatályos jogszabály rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira g) - a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint - az Szt. 32/B.§. (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális bizottsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosult körbe tatozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik, h.) valamint illetékességre tekintet nélkül mindazon személyekre, akiknek egészségét, testi épségét, életét veszélyeztetné a késedelmes támogatás.
3.§. Szigetszentmiklós Város Képviselő-testülete évente a költségvetési rendeletében biztosítja a rendelet végrehajtására a pénzügyi fedezetet.
4.§. (1) A szociális rászorultság megítélésénél a Képviselő-testület elsősorban a családi, egyéni jövedelem pontos és körültekintő meghatározásának követelményéből indul ki, melynek alapját az Sztv. 4.§-aiban rögzített értelmező rendelkezések képezik. (2) Az egyes ellátási formák megállapításánál az Önkormányzat által a korábban már megállapított rendszeres támogatások havi összegét figyelembe kell venni. (3) A rendszeresen folyósított lakásfenntartási támogatás
támogatások
közül nem
minősül
jövedelemnek
III. PÉNZBENI ELLÁTÁSOK FORMÁI 5.§. Szigetszentmiklós Város Képviselő-testülete az alant felsorolt szociális ellátásokat vezeti be: (1) Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások: a./ időskorúak járadéka b./ munkanélküliek jövedelempótló támogatása c./ rendszeres szociális segély d./ lakásfenntartási, fűtési támogatás e./ ápolási díj f./ átmeneti segély g./ átmeneti támogatás h./ temetési segély
a
3
i./ rendszeres gyermekvédelmi támogatás j./ rendkívüli gyermekvédelmi támogatás k./ otthonteremtési támogatás l./ gyermektartásdíj megelőlegezése m./ szemétszállítási díjtámogatás (2) Természetben nyújtott szociális ellátások: a./ köztemetés b./ közgyógyellátás c./ gyermekintézmények étkezési térítési díjának részben, vagy egészben történő átvállalása d./ tankönyv, tanszerek biztosítása e/ tüzelő természetbeni biztosítása f./ élelmiszer biztosítása g./ gyógyszerköltség esetenkénti fedezése h,/ egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság i./ adósságkezelési támogatás j./ közműfejlesztési támogatás (3) Személyes gondoskodást nyújtó ellátások: - A./ ALAPELLÁTÁSOK a./ étkeztetés b./ házi segítségnyújtás c./ családsegítés - B./ SZAKOSITOTT ELLÁTÁSI FORMÁK a./ idősek nappali ellátását nyújtó intézmény b./ időskorúak átmeneti elhelyezését biztosító intézmény c./ fogyatékosok nappali intézménye
IV. A FELADATOT ELLÁTÓ INTÉZMÉNYEK 6.§. Szigetszentmiklós város Képviselő-testülete a szociális igazgatás és a lakosság szociális ellátásának érdekében az alábbi intézményeket működteti:
a./ POLGÁRMESTERI HIVATAL - munkanélküliek jövedelempótló támogatása - lakásfenntartási támogatás - ápolási díj - átmeneti segély - átmeneti támogatások - rendszeres gyermekvédelmi támogatás - rendkívüli gyermekvédelmi támogatás - időskorúak járadéka
4
- rendszeres szociális segély - temetési segély - köztemetés - közgyógyellátás - gyermekintézmények térítési díjának méltányosságból történő módosítás - tankönyv, tanszerek biztosítása - családsegítés - élelmiszer biztosítása - gyógyszerköltség esetenkénti fedezése
b./ VÁROSI GYÁMHIVATAL - gyermektartásdíj megelőlegezése - otthonteremtési támogatás
c./ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK - étkeztetés - gyermekek napközbeni ellátása
d./ ÓVODÁK - étkeztetés - gyermekek napközbeni ellátása
e./ BÖLCSŐDÉK - étkeztetés - gyermekek napközbeni ellátása
f./ IDŐSEK GONDOZÁSÁT ELLÁTÓ INTÉZMÉNY - idősek nappali ellátását nyújtó intézmény működtetése - idősek átmeneti elhelyezését biztosító intézmény működtetése - házi segítségnyújtás - szociális étkeztetés
V. SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ PÉNZBENI ELLÁTÁSOK 7.§. (1) Szemétszállítási térítési díjtámogatás állapítható meg alanyi jogon vagy szociális rászorultság alapján a szigetszentmiklósi állandó bejelentett lakcímmel rendelkező állampolgárnak, az e rendeletben foglalt feltételek megléte esetén. (2) Alanyi jogon jogosult támogatásra, akivel szemben a jelen §. (4) bekezdésében foglalt kizáró ok nem áll fenn, és - az aktuális évben betölti, vagy már betöltötte a 65. életévét – házaspár esetén legalább az egyik személy feleljen meg e feltételnek, - a 100 %-os rokkant, valamint a 67 %-os csökkent munkaképességű rendszeres szociális segélyben részesül, az időskorúak járadékában részesülő.
5
(3) Támogatásra jogosult a szociálisan rászoruló, önálló háztartásban élő, öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő szigetszentmiklósi lakos (házaspár), amennyiben a jövedelem nem haladja meg a jelen rendeletben előírt értékhatárt. (4) Nem jogosult támogatásra: 1.) aki a nyugdíj mellett egyéb jogcímen rendszeres jövedelemben részesül (életjáradék, bérleti díj stb.) 2.) akinek az ingatlanában életvitelszerűen más személy is tartózkodik. Kivétel: - hivatalosan kérelmező felügyeletére bízott unoka, - fogyatékos, L-II. csoportú rokkant, vagy öregségi nyugdíjban részesülő egyenes ági rokon.
8.§. (1) A támogatás megállapítása az ügyfél kérelmére történik. (2) A kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazolást, rokkantság esetén a leszázalékolásról szóló határozatot, valamint a szemétszállítást végző gazdasági egységnek a kérelmező nevére kiállított számláját. (3) A kérelmet a Polgármesteri Hivatal a helyszínen végzett környezettanulmány alapján készíti elő elbírálásra. (4) A támogatás megállapítása a Szociális és Családvédelmi Bizottság hatáskörébe tartozik. (5) A támogatás megállapításánál Képviselő-testület méltányossági jogkört gyakorolhat. (6) Képviselő-testület évente a költségvetési rendeletében biztosít pénzügyi fedezetet a támogatások megállapítására.
9.§. (1) A szemétszállítási díj mértéke: a.) Alanyi jogon: 100 %-os térítési díj támogatásra jogosult - az a kérelmező, aki az aktuális évben betölti, vagy már betöltötte a 75. életévét – házaspár esetén legalább az egyik személy megfelel a feltételeknek -, - az egyedülálló 100 %-os csökkent munkaképességű személy, - a 67 %-os csökkent munkaképességű, egyedülálló, rendszeres szociális segélyben részesülő kérelmező, - az egyedülálló, időskorúak járadékában részesülő személy. 50 %-os térítési díj támogatásra jogosult - az a kérelmező, aki az aktuális évben betölti, vagy már betöltötte a 65. életévét – házaspár esetén legalább az egyik személy megfelel e feltételnek -, - a 100 %-os csökkent munkaképességű személy, aki házasságban él, - a házastársi közösségben élő, 67 %-os csökkent munkaképességű, rendszeres szociális segélyben részesülő kérelmező,
6
-
házastársi közösségben élő, időskorúak járadékában részesülő személy.
b.) A szociális rászorultság alapján megállapított támogatás mértékének megállapításánál - egyedülálló személy esetén, amennyiben az egy főre jutó jövedelem - eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, de nem haladja meg annak 200 %-át, a támogatás mértéke a díj 50 %-a, - nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, a támogatás mértéke a díj 75 %-a. - Két vagy több személyes háztartás esetén az egy főre jutó jövedelem - eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, de nem haladja meg annak 150 %-át, a támogatás mértéke a díj 50 %-a, - nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, a támogatás mértéke a díj é75 %-a. (2) A támogatás egy éves időtartamra kerül megállapításra, kivéve jelen §. (1) a.) pontjában foglalt esetet, ahol a támogatás határozatlan időre szól. (3) A határozatlan időre megállapított támogatások felülvizsgálatát minden év első negyedévében el kell végezni. (4) A megállapított támogatási összeget a Polgármesteri Hivatal a szemétszállítási szolgáltatást végző gazdasági szervezetnek utalja át.
Lakásfenntartási támogatás 10.§. Lakásfenntartási támogatás megállapítását a Képviselő-testület az Egészségügyi és Szociális Bizottsága hatáskörébe utalja.
11.§. (1) Lakásfenntartási támogatást a város közigazgatási területén a minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakást - Szigetszentmiklóson állandó bejelentett lakcímmel rendelkező - használók igényelhetnek; a lakás tulajdonosa, haszonélvezője, bérlője. (2) Nem jogosult lakásfenntartási támogatásra, akinek a lakás ill. egyéb ingatlan bérbeadásából bevétele származik.
12.§. A lakáshasználatra való jogosultságot a kérelmező első alkalommal, nyilatkozatával igazolja. Bérleti-, albérleti jogviszony esetén a bérleti-, albérleti szerződést csatolni kell.
13.§. (1) Lakásfenntartási támogatásban részesülhet az, aki az a-d./ pontban foglalt feltételeknek együttesen megfelel:
7
a.)a bérleti szerződést nem házastársával, egyenes ágbeli rokonával, az örökbefogadott mostoha és nevelt gyermekével, az örökbefogadó mostoha és nevelő szülővel, valamint testvérével, élettársával, vagy az élettárs előbbiekben felsorolt rokonaival kötötte b.)az a szociálisan rászoruló, akinek háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetén 300 %-át, és a figyelembe vehető lakásfenntartási kiadás összege meghaladja a háztartás összjövedelmének 30 %-át. c.) akinek lakása nem haladja meg az Önkormányzat által elismert lakásnagyságot. Az önkormányzat által elismert lakásméret: - egyszemélyes háztartás esetén legfeljebb 50 m2 - többszemélyes háztartás esetén 50 m2 és az együttlakó személyenként további 10 m2, legfeljebb 100 m2. d.) a jogosultság megállapításához a lakás nagyságát – amennyiben az hivatalból nem állapítható meg – a kérelmezőnek hitelt érdemlően igazolnia kell. Amennyiben a kérelmezőnek a lakás nagyságát hitelt érdemlő módon igazoló okirat nincs a birtokában, a jegyző az adatok közlése céljából megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalt.
14.§. A lakásfenntartási támogatás igénylésének tartalmi elemei: - kérelem (hivatal által készített nyomtatványon) - igénylést megelőző 6 havi rezsi számla (elvesztés esetén a kérelmező által beszerzett számlakivonat) - lakásfenntartási díjat beszedő igazolása igénylő fennálló hátralékáról, fizetési elmaradásáról - jövedelemigazolások. Munkanélküli esetén a területileg illetékes Munkaügyi Központ igazolása a regisztrálásról.
15.§. (1) A lakásfenntartási költségen a 13.§. (1) b.) pontjának alkalmazásában a lakásfenntartásra nyújtott támogatás vonatkozásában a lakbért vagy albérleti díjat, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, a távhő szolgáltatási díjat, közös költséget, a csatornahasználati díjat, a szemétszállítás költségét, valamint a (2) bekezdésben meghatározott mértéki a villanyáram, a víz és gázfogyasztás, valamint a tüzelőanyag költségeit kell érteni. (2) A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség szorzatának plusz a lakáscélú kölcsön havi törlesztő részletének és az albérleti díjnak az együttes összege. 2004 évben az elismert egy négyzetméterre jutó havi költség 400.-Ft, ezt követő évtől az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét az éves költségvetésről szóló költségvetési törvény határozza meg.
16.§. A lakásfenntartási támogatást, az igénylést követő hó 1. napjától lehet megállapítani.
8
17.§. (1) A lakásfenntartási támogatás összege nem lehet kevesebb 2.500.-Ft /hó. Az adható támogatás maximális összege 5.000.-Ft/hó. (2) A lakásfenntartási támogatás egy évre, vagy – ha a támogatást a fűtési szezonban a fűtési költségek miatt megnövekedett kiadásokra tekintettel kerül megállapításra – egy fűtési szezonra kell megállapítani. A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet évente meg kell újítani..
18.§. A lakásfenntartási támogatás megállapításánál a karbantartási költségeket nem lehet figyelembe venni.
19.§. (1) A lakásfenntartási támogatást elsősorban a követelést támasztó szolgáltató felé havonta történő átutalással kell teljesíteni.
20.§. Normatív lakásfenntartási támogatás (1) A települési önkormányzat a.) a törvényben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak normatív lakásfenntartási támogatást nyújt, b.) lakásfenntartási támogatást biztosít az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személynek, c.) e rendelet 13.§.-ában meghatározott feltételek szerinti jogosultat helyi lakásfenntartási támogatásban részesíti. (2) Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 25 %-át meghaladja. (3) A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 2004 évben 400.-Ft. A 2004 évet követően az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét az éves költségvetési törvény határozza meg. (4) Az elismert lakásnagyság f.) egy személyes háztartás esetén 35 m2 g.) két személyes háztartás esetén 45 m2 h.) három személyes háztartás esetén 55 m2 i.) négyszemélyes háztartás esetén 65 m2 j.) négynél több személyes háztartás esetén a d.) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m2 de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
9
(5) A jogosultság megállapításához a lakás nagyságát – amennyiben az hivatalból nem állapítható meg – a kérelmezőnek hitelt érdemlően igazolnia kell. Amennyiben a kérelmezőnek a lakás nagyságát hitelt érdemlő módon igazoló irat nincs a birtokában, a jegyző az adatok közlése céljából megkeresi az ingatlan fekvése szerinti illetékes földhivatalt. (6) Az adósságkezelési támogatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási támogatásra jogosult. Az e jogcímén lakásfenntartási támogatásban részesülő személy egyidejűleg normatív lakásfenntartási támogatásra nem jogosult. A támogatás kiszámítására a normatív lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (7) A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege: a.) a lakásfenntartás elismert havi költségének a 20 %-a, ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj 50 %-át b.) az a.) pontban meghatározott mértéket meghaladó jövedelem esetén a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás számított mértékének a szorzata. A támogatás mértékének számítása a 2004. évi XXVI. tv.7.§. (7) bek. szerint történik. (8) A támogatás mértéke nem lehet kevesebb, mint 2.500.-Ft. A támogatás összegét 100.-Ft-ra kerekítve kell meghatározni. (9) A normatív lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.
21.§. Egyszeri fűtéstámogatás (1) Egyszeri fűtési támogatásban lehet részesíteni azokat a személyeket, akiknél az egy főre eső havi jövedelme nem haladja meg a 13.§. b./ pontjában foglalt értékhatárt és fűtésük vegyes, illetve olajtüzelésű. (2) Az egyszeri fűtési támogatás fűtésidényre szól (6 hónap) összege maximum 30.000.Ft/szezon. (3) Az egyszeri fűtési támogatás természetben is nyújtható. A tüzelő kiszállításáról a hivatal családsegítő szolgálta gondoskodik. (4) Az egyszeri fűtési támogatást a polgármester állapítja meg. (5) Egyszeri fűtési támogatásra nem jogosult, aki már lakásfenntartási támogatásban részesül.
21.§./A. A lakásfenntartási illetve fűtési támogatás megállapításánál méltányosságot a Képviselőtestület gyakorolhat.
10
Ápolási díj 22.§. 1.) Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a hozzátartozó (Ptk. 689. §. b./ pont). ha önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló. a.) súlyosan fogyatékos, vagy b.) tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. (2) Az ápolási díj megállapítására a többször módosított 1993. évi III. tv. 40-44.§-ai az irányadók. (1) Ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását végzi, ha az ápolt nappali ellátása más módon nem biztosítható, és az ápolást végző személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén a 200 %-áot.
23.§. Az ápolási díj iránti kérelemhez mellékelni kell a háziorvos igazolását, a jövedelemigazolásokat, kérelmező munkáltatójának igazolását a fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről.
24.§. (1) Az ápolási díj összege a 22.§. (1) bekezdésében szabályozott esetekben nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj midenkori legkisebb összegénél, a (3) bek. alapján megállapított ápolási díj összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %ánál. (2) Az ápolási díj mértéke a mindenkori minimálbér összegéig emelhető, de ezzel együtt a család egy főre eső jövedelme nem haladhatja meg a minimálbér összegét. (3) Az ápolási díj folyósításának időtartama meghatározott időhöz köthető.
25.§. Az ápolási díj megállapítása az Egészségügyi és Szociális Bizottság hatásköre.
26.§. (1) Az ápolási díjban részesülők körülményeit évente felül kell vizsgálni. (2) Ápolási díjban csak az részesülhet, akinél egyértelmű, hogy az ápolt állapota miatt nem tud munkaviszonyt létesíteni, de volt korábban folyamatos munkaviszonya, illetve munkaviszonyt az ápolás miatt kényszerül szüneteltetni, illetve megszűntetni.
11
Átmeneti segély 27.§. Átmeneti segélyben az részesíthető, aki önhibáján kívül a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül, időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, és akinek egyedülállóként a jövedelme nem haladja meg a minimálbér mindenkori összegét, családban élőknél a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét.
28.§. Átmeneti segély (1) a.) Átmeneti segély egyszeri összege a tartósan megélhetési gondokkal küzdők esetén maximum 3.000.-Ft. b.) A krízis .helyzetben lévő kérelmezők esetén az adható segély maximális összege 10.000.Ft.
29.§. (1) Átmeneti segély megállapítását a Polgármesteri Hivatal készíti elő, megállapítása a polgármester hatásköre. (2) Az átmeneti segélyt elsősorban élelmiszervásárlási utalvány formájában kell biztosítani.
30.§. (1) Az átmeneti segély pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában igényelhető, átmeneti támogatásként. (2) Átmeneti támogatást olyan váratlan élethelyzet megoldásához lehet, ahol a felmerült kiadás rendezése a napi életvitelhez nélkülözhetetlen, és a kiadás mértéke a létfenntartást veszélyezteti. a.) Lakáskarbantartáshoz csak az esetben adható, ha a munkák elvégzése a lakás rendeltetésszerű használatához szükséges, b.) az épület javításához, ha az olyan károsodást szenvedett, amely annak rendeltetésszerű használatát lehetetlenné teszi.
31.§. Átmeneti támogatás vissza nem térítendő támogatás, illetve visszatérítendő kamatmentes támogatás formájában nyújtható 100.000.-Ft összegig.
32.§. (1) Kamatmentes támogatás visszafizetésének feltételeit szerződésben kell rögzíteni. A visszafizetés ideje maximum 5 év lehet.
12
(2) Lakás karbantartási, javítási munkákhoz adott támogatás felhasználásáról a támogatás felhasználását követően, legkésőbb azonban a támogatás felvételét követő 2 hónapon belül, a támogatás összegével, számlával el kell számolni. (3) A szerződésben foglaltaktól eltérő felhasználása rosszhiszeműen igénybe vett támogatásnak minősül, ezért azt igénybevevő a Ptk. 230.§. /2/ bekezdésben meghatározott kamattal – évi 20 % - köteles az Önkormányzatnak visszafizetni.
33.§. Az átmeneti támogatás megítélésekor mindig mérlegelni kell azt, hogy a kérelmező önhibáján kívül került-e a nehéz helyzetbe.
34.§. Az átmeneti támogatás megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik.
34/A. §. (1) A szociálisan rászorulóknak egyszeri, vissza nem térítendő közműfejlesztési támogatás nyújtható lakóházuk víz-, csatorna- illetve földgázbekötéshez. (2) A támogatás megállapításának feltételei: - kérelmező (tulajdonos) a kérelmezett ingatlanon állandó bejelentett lakcímmel rendelkezik; - az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének - családban a kétszeresét - egyedülálló esetén a háromszorosát. (3) A támogatás mértéke - egy közmű bekötése esetén az önrész 50 %-a, maximum 30.000,-Ft, - több közmű egyidejű bekötése esetén 50.000,-Ft a kérelmező választása szerinti felosztási arányban
34/B. §. A megállapított támogatást a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztálya utalja a közművet biztosító részére - az ügyfél és közüzemi szolgáltató által megkötött szerződés vagy - a fennmaradó önrésznek az ügyfél által a közművet biztosító részére történő befizetésének igazolása után.
34/C. §. (1) A közműfejlesztési támogatás megállapítása az Egészségügyi és Szociális Bizottság hatáskörébe tartozik. (2) Képviselő-testület évente a költségvetési rendeletében biztosít pénzügyi fedezetet a támogatások megállapítására.
13
Rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 35.§. (1) Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesíthetők azok a kérelmezők, ahol a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és a családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg a jogszabályban előírt értékhatárt. (2) A jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző 6 hónap havi átlagát kell figyelembe venni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető. (3) Egészségügyi és Szociális Bizottság a kérelemben, illetve a vagyonhatározatban szereplő adatok valódiságát környezettanulmány készítésével vizsgálja. (4) Bizottság a vagyoni helyzet vizsgálatát rendelheti el, amennyiben az önkormányzat hivatalos tudomása vagy a környezettanulmány megállapítása alapján a gyermeket gondozó család életkörülményei nem felelnek meg a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatoknak. (5) A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára is. (6) Vagyon alatt az a hasznosítható ingatlan, jármű, gépi meghajtási termelő- vagy munkaeszköz, vagyoni értékű jog, melynek egy főre jutó értéke külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 25-szörösét, együtt számítva a 75-szörösét meghaladja és hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező megélhetését . (7) Egészségügyi és Szociális Bizottság a kérelmet elutasítja, ha a vagyon értéke meghaladja a /6/ bekezdésben foglalt értéket. (8) A támogatás megállapítását nevelési- oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más, családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy, vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet is kezdeményezheti.
36.§. (1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapítása az Egészségügyi és Szociális Bizottság hatásköre. A folyósítás időtartama a jogosultsági feltételek fennállásáig tart, melyet a bizottság évente legalább egyszer felülvizsgál. (2) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás havi összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-ánál kevesebb nem lehet.
14
37.§. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. (1) A polgármester rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg abban az esetben, ahol a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. (2) Az elbírálásra és támogatásra vonatkozó szabályok megegyeznek a 35.§.-ban foglaltakkal.
38.§. Rendszeres szociális segély (1) A rendszeres szociális segély megállapításánál a többször módosított 1993. évi III. tv. 37/a37/g.§. rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A rendszeres szociális segély összege érje el a.) 67 %-os csökkent munkaképességű esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, b.) aktív korú nem foglalkoztatott esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70 %-át, c.) mindkét esetben legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. (3) A rendszeres szociális segélyre való jogosultságot az Egészségügyi és Szociális Bizottság állapítja meg, feltételeinek fennállását a bizottság évente felülvizsgálja.
38/A.§. Rendszeres szociális segély (1) A rendszeres szociális segély megállapításánál a többszörösen módosított 1993. évi III.tv. 37/A.-37/G.§-ai rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A rendszeres szociális segély összege érje el a.) jövedelemmel nem rendelkező jogosult esetén /1993.évi III.tv. 37/A.§. /1/ a./pont/ az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 !-a, b.) aktív kereső nem foglalkoztatott személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70 %-a, c.) jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az a./ pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete.
15
(3) Az aktív kereső nem foglalkoztatott személy a segély megállapításának, illetve folyósításának feltételeként köteles együttműködni az önkormányzattal és az általa kijelölt szervvel. (4) Az önkormányzat külön rendeletben szabályozza az együttműködési eljárás szabályait, továbbá az együttműködési programok típusait, és az együttműködési kötelezettség megszegésének következményeit.
39.§. Temetési segély (1) Temetési segélyt lehet megállapítani annak a kérelmezőnek, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, és nem részesült a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV.tv. 16.§-a alapján temetési hozzájárulásban. (2) A temetési segély összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-a.
40.§. A temetési segély megállapítása a polgármester hatásköre.
41. §. Időskorúak járadéka (1) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság időskorúak járadékában részesíti azt a 62. életévét illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek a.) havi jövedelme, valamint b.) saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, egyedül álló esetén 95 %-át. (2) Az időskorúak járadékának összege a.) egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95 %-át b.) családban élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, c.) ha az 1/b. pontja szerinti támogatás főösszege az 1000.-Ft-ot nem éri el, akkor is legalább 1000.-Ft összegű járadékot kell megállapítani. (3) Az időskorúak járadékra való jogosultság feltételeit a bizottság évente felülvizsgálja.
42. §. Gyermektartásdíj megelőlegezése
16
(1) A Városi Gyámhivatal a gyermektartásdíjat megelőlegezi, ha a tartásíj behajtása átmenetileg lehetetlen és a gyermeket gondozó személy nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani. (2) A gyermektartásdíj megelőlegezésének feltételeire a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 22.§. -24.§. rendelkezései az irányadók.
43.§. Otthonteremtési támogatás (1) A Városi Gyámhivatal otthonteremtési támogatást nyújt az arra jogosult, átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt részére, lakáshoz jutás illetve tartós lakhatás megoldása elősegítésére. (2) Az otthonteremtési támogatás jogosultságára, valamint megállapítására, folyósítására a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 25.§. - 27.§. rendelkezései az irányadók.
TERMÉSZETBENI JUTTATÁSOK 44.§. Köztemetés (1) A köztemetés elrendelése a polgármester hatásköre. (2) A köztemetésre a többször módosított 1993. évi III.tv. 48.§-a rendelkezéseit kell alkalmazni.
45.§. Köztemetésként hamvasztást kell elrendelni. Amennyiben a hamvasztás nem engedélyezett, akkor a helyben szokásos legszerényebb költségű temetésről kell gondoskodni.
46.§. A köztemetés költséget hagyatéki teherként be kell jelenteni.
47.§. Közgyógyellátási igazolványok A közgyógyellátási igazolványok kiállítására a többszörösen módosított 28/1993. /II.17./ Korm.sz. rendelet rendelkezései az irányadók.
48.§. (1) Közgyógyellátási igazolvány méltányosságból annak a kérelmezőnek adható, akinek: a.) egyedülállóként a jövedelme nem haladja meg a mindenkori minimálbér 1,2-szeresét,
17
b.) családban élőknél az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori minimálbér összegét, c.) és a gyógyszer, vagy segédeszköz értéke egy hónapnál hosszabb távon meghaladja a család/egyedülálló összjövedelmének 10 %-át.
49.§. Nem adható ki méltányosságból a közgyógyellátási igazolvány, ha az igazolványra kiváltható gyógyszer vagy segédeszköz értéke havonta a 2.000.-Ft-ot nem haladja meg.
50.§. A közgyógyellátási igazolványok méltányosságból történő megállapítása a polgármester hatásköre.
51.§. Gyermekétkeztetési térítési díjtámogatás A gyermek napközbeni étkeztetésének térítési díja mérsékelhető, illetve elengedhető.
52.§. Az étkezési térítési díj mérséklését, illetve elengedését kérheti, akinek a.) családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, b.) gyermekét egyedül nevelők esetén a jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1,2-szeresét.
53.§. Az étkezési térítési díj mérséklése, illetve elengedése az Egészségügyi és Szociális Bizottság hatásköre.
54.§. (1) Minden év szeptember 1. - szeptember 30. időszak között benyújtott kérelmekre - jogosultság esetén - a kedvezmény a teljes gondozási, oktatási évre kerül megállapításra. (2) Év közben benyújtott kérelmek esetén a kedvezmény a benyújtást követő hónap 1. napjától állapítható meg. (3) A kérelmeket az új oktatási évben meg kell újítani.
55 §. (1) Képviselő-testület az öt vagy annál több gyermeket nevelő családok részére 100 %-os étkezési térítési díjtámogatást állapít meg alanyai jogon.
18
56.§. Tankönyvtámogatás (1) Az Önkormányzat minden évben a költségvetési rendeletében rendelkezik arról, hogy az adott évben kíván-e élni a támogatási formával. (2) A tankönyvek vásárlására fordítható segély nagyságrendjét, az elbírálás szempontjait az Egészségügyi és Szociális Bizottság állapítja meg. (3) Az iskolák igazgatói minden év május 15.-ig a Polgármesteri Hivatal felé a tankönyv-, tanszer segélyre rászoruló tanulóik nevét, valamint a tankönyv-, tanszer értékét közlik. (4) A Polgármesteri Hivatal az Egészségügyi és Szociális Bizottság által megállapított szempontok alapján a segélyt egy összegben utalja át az iskolák részére, akik a felhasználásról kötelesek elszámolni.
57.§. Beiskolázási segély (1) Az Önkormányzat rendkívüli gyermekvédelmi támogatást nyújthat természetben a szociálisan rászoruló gyerekek részére beiskolázási segély formájában. (2) A segélyezés feltételei megegyeznek 35. §-ban foglalt feltételekkel. (3) A segély összege 2.000.-Ft/tanuló. (4) A segély megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik. (5) Képviselő-testület évente a költségvetési rendeletében határozza meg a támogatásra felhasználható összeget.
58.§. Gyógyszer költség átvállalása (1) Az orvos által felírt gyógyszerek kiváltására támogatást kérhet az, aki rendelkezik az átmeneti segélyre való jogosultság feltételeivel, és a létfenntartását a gyógyszerköltség kifizetése veszélyezteti, és nem rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal, illetve a gyógyszer nem írható fel az igazolványra. (2) A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező csak abban az esetben kaphat az /1/ bekezdés szerint támogatást, ha az igazolványra felírható gyógyszerek között ugyanolyan hatóanyagú gyógyszer nincs. (3) A gyógyszer átvállalás költsége nem haladhatja meg az évi 8.000.-Ft-ot. (4) A gyógyszerköltség kifizetését a polgármester engedélyezi.
19
58/A.§. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság A jogosultság megállapítására az 1993. évi III.tv. 57.§.-a rendelkezéseit kell alkalmazni.
VIII.fejezet SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK Alapellátások: 59.§. Gyermekek napközbeni ellátása: (1)
- bölcsődei - óvodai - iskolai napközi otthonok
(2) Az intézményekben elsődlegesen a város állandó lakósainak gyermekeit kell ellátni. (3) Az intézményekbe történő felvétel az intézmény vezetőjének hatásköre a Képviselő-testület által évente meghatározott keretlétszám figyelembe vételével. (4) A keretlétszámot a költségvetési rendeletben kell meghatározni, mely éves átlagban csak a Képviselő-testület engedélyével léphető túl.
60.§. Étkeztetés (1) A szociális étkeztetésre való jogosultság feltételeit az 1993. évi III. tv. 62.§-ában foglaltak tartalmazzák (2) Az étkeztetés térítési díját és az étkeztetés keretszámát a Képviselő-testület határozza meg évente a költségvetési rendeletben.
61.§. Házi segítségnyújtás (1) Házi segítségnyújtásban kell részesíteni azokat a város területén állandó lakással rendelkező személyeket, családokat, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak. (2) A gondozás indokoltságát háziorvosi igazolással kell igazolni.
20
(3) A házi segítség nyújtás keretszámát a Képviselő-testület határozza meg a költségvetési rendeletben. (4) Házi segítségnyújtásba történő felvételről a polgármester dönt.
62.§. Családsegítés (1) A családsegítő szolgáltatás célja a települési önkormányzat működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszűntetésének elősegítése. (2) A családsegítési ellátásért térítési díjat nem kell fizetni.
63.§. Szakosított ellátások Idősek nappali ellátást nyújtó intézmények (1) A nappali ellátást nyújtó intézmények elsősorban a saját otthonában élők részére biztosítanak lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. (2) Nem veheti igénybe az ellátást - aki ön- és közveszélyes - aki fertőző beteg - aki közösségi életre alkalmatlan - aki nem magyar állampolgár - aki nem munkaképtelen - aki a város területén állandó lakással nem rendelkezik. (3) Az alkalmasságot háziorvosi igazolással és egyéb okirattal kell a felvétel előtt igazolni. (4) Az intézménybe való felvételről – a Képviselő-testület által meghatározott keretszámon belül – az intézményvezető dönt. Döntéséről írásban értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. (5) A nappali ellátást nyújtó intézmény felvételi keretszámát a Képviselő-testület évente költségvetési rendeletében határozza meg. (6) Ha az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének a (4) bekezdés szerinti döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslatért. Ilyen esetben a Képviselő-testület dönt a beutalás kérdéséről.
21
64.§. Időskorúak átmeneti elhelyezését biztosító intézmény Az intézmény a rászorultak részére ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátást biztosít. (1) Ebben az intézményben gondozható, aki - önmagát csak részben képes ellátni - tartásra, gondozásra kötelezhető hozzátartozója nincs vagy ellátását biztosítani nem tudja - állandó lakása a város területén van - jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori minimális legkisebb összegének háromszorosát - életkörülményei olyanok, hogy a házi segítségnyújtásnál magasabb szintű elvárást igényel. (2) Nem veheti igénybe, aki - ön- és közveszélyes - fertőző beteg - közösségi életre alkalmatlan. (3) A gondozásra való alkalmasságot háziorvosi igazolással kell igazolni az intézménybe történő felvétel előtt. (4) Az intézménybe való felvételről – a Képviselő-testület által meghatározott keretszámon belül – az intézményvezető dönt. Döntéséről írásban értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. (5) A Képviselő-testület évente a költségvetési rendeletben határozza meg a keretszámot. (6) Ha az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének a (4) bekezdés szerinti döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslatért. Ilyen esetben a Képviselő-testület dönt a beutalás kérdéséről.
65.§. Fogyatékosok nappali intézménye. (1) A fogyatékosok nappali intézménye a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes fogyatékosok napközbeni gondozására, foglalkoztatására és nevelésére szolgáló, a közoktatás körébe nem tartozó ellátási forma. (2) A Mozgássérült Gyermekek Óvodája és Konduktív Mozgásfejlesztő Ambulanciakeretén belül mozgássérült gyerekek gyógytornásztatása végezhető. (3) Az intézmény vezetője dönt a felvétel ügyében a költségvetési rendeletben meghatározott működési költség figyelembe vételével. (4) Az intézmény igénybevétele a városban állandó bejelentett lakással rendelkezők részére térítésmentes.
22
(5) Nem szigetszentmiklósi állandó lakosok is felvehetők az intézménybe, azonban részükre térítési díjként az önköltség összegét kell megállapítani.
66.§. Ellátásért fizetendő térítési díjak Szociális étkeztetésért fizetendő térítési díj (1) A térítési díj számításának alapja az éves költségvetési rendeletben meghatározott pénzügyi kiadási keret illetve ellátottsági létszám. (2) Ahol az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, a segítség nyújtásért térítést nem kell fizetni. (3) A térítési díj kategóriák az 1.sz. melléklet szerint alakulnak. (4) Az ellátásért fizetendő napi személyi térítési díj a napi jövedelemnek az Szt. 116.§. /2/ bekezdésében meghatározott mértéket nem haladhatja meg, mely az ellátást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének a 25 %-a 1 (5) A megállapított kategóriák illetve fizetési mérték minden év március 31-ig felülvizsgálatra kerül.
67.§. Házi segítség nyújtás keretében fizetendő térítési díj (1) Ahol az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, a segítség nyújtásért térítést nem kell fizetni. (2) A térítési díj számításának alapja az Önkormányzat éves költségvetési rendeletében megállapított működési kiadás összege, valamint a gondozói létszám és a heti munkaórák száma . A térítési díj kategóriák az 2.sz. melléklet szerint alakulnak. (3) A házi segítségnyújtás keretében biztosított ellátásért fizetett személyi térítési díj nem haladhatja meg a gondozott rendszeres havi jövedelmének a 20 %-át. Amennyiben a házi segítségnyújtás keretében az ellátott étkezést is igénybe vesz, úgy a személyi térítési díj együttes összege nem haladhatja meg az ellátott rendszeres havi jövedelmének a 30 %-át. A térítési díj kategóriákat a 3. sz. melléklet tartalmazza. 1 (4) A megállapított kategóriák illetve fizetési mérték minden év március 31-ig felülvizsgálatra kerül.
68.§. Nappali ellátást végző intézmény
1
Módosítva 20/2000./XI.3./ sz rendelettel, 2000. november 15-től hatályos.
23
(1) Amennyiben a család egy főre eső jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, térítési díjat fizetni nem kell. (2) Az intézményi térítési díj összegét a mindenkori nyersanyagnorma, valamint a reggeli, ebéd és vacsora rezsiköltség ÁFA-val növelt együttes értéke adja. 2004. szeptember 1-től az intézményi térítési díj összege 761.-Ft/nap. 1 (3) A fizetendő személyi térítési díj összege a napi jövedelem 30 %-a. 2
69.§. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (1) Amennyiben a család egy főre eső jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, térítési díjat fizetni nem kell (2) Az intézményi térítési díja a költségvetési rendelet szerinti működési kiadásnak a normatív támogatással csökkentett összege alapján kerül megállapításra, figyelemmel a gondozottak létszámára. Az intézményi térítési díj összege 2006 évben 6.203.-Ft/nap. (3) A fizetendő személyi térítési díj összege a napi jövedelem 60 %-a, melyet az ellátott havonta utólag fizet.
Általános rendelkezések 70.§. Átmeneti jelleggel minden rászorulót kötelesek a működő intézmények ellátni, függetlenül a jelen rendeletben szabályozottaktól.
71.§. Jelen rendeletet az 1993. évi III. tv., valamint a 29/1993. /II.17./ Korm. sz. r. rendelkezéseinek figyelembe vételével kell alkalmazni.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 72.§. (1) A rendelet alapján megállapított ellátásoknál jövedelemnek kell tekinteni a korábban már megállapított rendszeres ellátást a törvényi kivételek figyelembe vételével. (2) Az ellátások igénylői jövedelmi viszonyaikat jövedelemigazolással kötelesek igazolni. A jövedelemigazolásokat a közös háztartásban együtt élő kereső családtagokra is be kell nyújtani.
2
24
(3) Munkaképes munkanélküli nemleges jövedelemigazolása esetén - a Munkaügyi Központ regisztrációjának hányában – a rendszeres ellátások megállapításánál vélelmezett jövedelmet kell megállapítani, melynek összege a mindenkori minimálbér.
73.§. (1) Az ellátási igényt a Polgármesteri Hivatalnál lehet benyújtani. (2)
A gyermektartásdíj megelőlegezésére, valamint az otthonteremtési támogatásra irányuló kérelmet a Városi Gyámhivatalnál kell benyújtani.
(3) Az Szt. 3.§.-ának (3) bekezdése szerinti személy a kérelméhez – a rendeletben meghatározottakon túl – köteles csatolni. a. a tartózkodási engedély másolatát b. a tartózkodás jogcímét igazoló egyéb iratokat, így különösen ba) igazolást a munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, illetve önálló vállalkozói tevékenység alapján fennálló biztosítási jogviszonyról bb) igazolást a tanulói, illetve hallgatói jogviszonyról c.) a rokoni kapcsolatot igazoló irat másolatát, amennyiben a hozzátartozó válik jogosulttá az ellátásra. (4) Ha a szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához az Szt.10.§-ának (4) bek. szerinti eljárás lefolytatására van szükség, a jegyző megkeresi a Magyar Államkincstár Pest Megyei Igazgatóságát. A megkeresése idegen nyelvű fordításáról, valamint a beszerzett igazolások magyar nyelvre történő fordításáról a Pest Megyei Igazgatóság gondoskodik. (5) A Pest Megyei Igazgatóság eljárásának időtartamára a szociális hatáskört gyakorló szerv az eljárást felfüggeszti.
74.§. (1) Az igényt elbíráló az igényjogosultságról környezettanulmány lefolytatásával győződik meg. (2) Az ellátást elbíráló kérheti a gyermekintézmények, helyi vöröskereszt alapszervezet véleményét is.
75.§. (1) A Képviselő-testület a szociális körülmények alapján kivételes méltányosságból ellátást állapíthat meg, ha a kérelem teljesítésére a hatáskör gyakorlójának a rendelet előírásai alapján nincs lehetősége. (2) Képviselő-testület méltányossági jogköre nem terjed ki a Városi Gyámhivatal hatáskörébe utalt támogatásokra.
76.§. (1) Az ellátást igénylő a jövedelmi viszonyaiban történő változást 15 napon belül köteles bejelenteni.
25
(2) Aki az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen veszi igénybe, köteles azt a folyósító rendelkezése alapján visszafizetni.
77.§. (1) Az ellátást minden esetben határozattal kell megállapítani, mely ellen az ügyfél a Képviselőtestülethez fordulhat jogorvoslati kérelemmel. (2) Az ellátások felülvizsgálatának elvégzése után a további folyósításról, vagy megszüntetésről hozott döntést határozatba kell foglalni.
78.§. Ellátás nem állapítható meg azok részére, akik tartási-, életjáradéki-, öröklési szerződést kötöttek, mint eltartottak.
79.§. A különböző ellátások folyósításáról a Polgármesteri hivatalban egységes nyilvántartást kell vezetni.
80.§. (1) A …….. sz. módosító rendelet – 4. § (3) bekezdés és a 38/a § kivételével - 2000. április 1-jén lép hatályba. (2) A 4. § (3) és a 38/a § 2000. május 1-jén lép hatályba. (3) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a témakörben kiadott felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) A rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
81.§. (1) A módosító rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 7/1999. /III.25./ sz. képviselő-testületi rendelet 3-as és 4-es számú melléklete. (2) A rendelet 6. § a. pontból „munkanélküliek jövedelempótló támogatása” címszó, továbbá a 78 és 9 §, valamint a 38. § 2000. május 1-jén hatályát veszti. Szigetszentmiklós, 2000. március 30.
Vargáné dr. Pető Terézia sk. jegyző
Fodor Antalné dr. sk. polgármester
ZÁRADÉK Szigetszentmiklós Város Képviselő-testülete ezen rendeletét 2000. március 30-i ülésén alkotta, 2000. március 31-én kihirdetésre került.
26
Vargáné dr. Pető Terézia jegyző
1. számú melléklet
A szociális étkeztetésért fizetendő térítési díjról A napi személyi térítési díj összege a napi jövedelem 25 %-át nem haladhatja meg. Az ellátottak által fizetendő személyi térítési díj összege az alábbi kategóriák szerint alakul. Jövedelem értékhatár 25.800.-ig 25.801 – 28.500.-Ft
28.501 – 31.000.-Ft 31.001 – 34.000.-Ft 34.001 – 37.000.-Ft 37.001 – 40.000.-Ft 40.001 – 43.000.-Ft 43.001 – 46.000.-Ft 46.001 – 49.000.-Ft 49.001 – 52.000.-Ft 52.001 – től
%
Étkezés adag/Ft
10 % 20 % 30 % 40 % 50 % 60 % 70 % 80 % 90 % 100 %
37.-Ft 74.-Ft 111.-Ft 148.-Ft 186.-Ft 223.-Ft 260.-Ft 297.-Ft 334.-Ft 371.-Ft
Szállítási díj Ft/nap nem fizet nem fizet 42.-Ft 42.-Ft 42.-Ft 42.-Ft 42.-Ft 42.-Ft 42.-Ft 42.-Ft 42.-Ft
Az ebéd szállítási díja: 42.-Ft/nap, mely a házi segítségnyújtás 10%-a
2. számú melléklet
Házi segítségnyújtás keretében fizetendő térítési díj Fizetendő térítési díj kategóriák Egy főre jutó jövedelem óradíj %-a. Jövedelem értékhatár 25.800.-ig 28.801 – 28.500.-Ft
28.501 – 31.000.-Ft 31.001 – 34.000.-Ft 34.001 – 37.000.-Ft 37.001 – 40.000.-Ft 40.001 – 43.000.-Ft
% 10 % 20 % 30 % 40 % 50 % 60 %
Gondozás (óra/Ft) nem fizet 42.-Ft 84.-Ft 126.-Ft 168.-Ft 210.-Ft 252.-Ft
27
43.001 – 46.000.-Ft 46.001 – 49.000.-Ft 49.001 – 52.000.-Ft 52.001 – től
70 % 80 % 90 % 100 %
294.-Ft 336.-Ft 378.-Ft 420.-Ft
3. számú melléklet Fizetendő térítési díj szociális étkeztetés + házi segítségnyújtás igénybevétele esetén: Jövedelem értékhatár 25.800.-ig 25.801 – 28.500.-Ft
28.501 – 31.000.-Ft 31.001 – 34.000.-Ft 34.001 – 37.000.-Ft 37.001 – 40.000.-Ft 40.001 – 43.000.-Ft 43.001 – 46.000.-Ft 46.001 – 49.000.-Ft 49.001 – 52.000.-Ft 52.001 – től
%
Étkezés adag/Ft
10 % 20 % 30 % 40 % 50 % 60 % 70 % 80 % 90 % 100 %
37.-Ft 74.-Ft 111.-Ft 148.-Ft 186.-Ft 223.-Ft 260.-Ft 297.-Ft 334.-Ft 371.-Ft
Szállítási díj Ft/nap 42.-Ft 42.-Ft 42.-Ft 42.-Ft 42.-Ft 42.-Ft 42.-Ft 42.-Ft 42.-Ft
Gondozás (óra/Ft) nem fizet 42.-Ft 84.-Ft 126.-Ft 168.-Ft 210.-Ft 252.-Ft 294.-Ft 336.-Ft 378.-Ft 420.-Ft
