35
4. RENDELETI SZABÁLYOZÁS LEHETŐSÉGEI
A Nemzetközi Csillagászati Unió állásfoglalást jelentetett meg az IAU Information Bulletin 83. számában: "A nagyvárosokban, azok környékén vagy az iparvidékeken él milliók számára ismeretlen az éjszakai sötét ég látványa. Odafentr l lenézve világosan látható, hogy ez a fosszilis és atomenergia céltalan pazarlása, ami ráadásul elnyomja a kozmoszból a Földre érkez
gyenge sugárzást is. A fényszennyezés elleni
fellépéssel a gazdaság érdeke teljesen egybeesik a tudományéval. Egyszer
szabály, hogy a fényt a megvilágítandó tárgy felé kell irányítani, amivel nemcsak energiát lehet megtakarítani, hanem az égbolt eredeti látványa is meg rizhet . Csupán ennek a fizikai szabálynak közigazgatási szabályként történ alkalmazását kell elérni. Az IAU méltányolja és támogatja az ennek a gondnak a tudatosítására és megoldására irányuló valamennyi nemzeti és helyi kezdeményezést." [2]
Civilizált világunkhoz hozzátartozik a közvilágítás, az épületekből kiszűrődő világosság, a reklámvilágítás stb., így célunk csak az lehet, hogy a lehető legjobb kompromisszum árán a káros fényeket minimálisra csökkentsük.
Csehországban a levegőtisztasági törvényt 2002. tavaszán fogadta el a parlament. Ez egyébként az EU csatlakozáshoz is szükséges szabályozás (Clean Air Act), amit kiegészítettek azzal, hogy a levegő szennyezéséhez a fény is hozzájárulhat! Ez az első olyan fényszennyezés elleni törvény, amely egy ország teljes egészére kiterjedően nagyon szigorú előírásokat tartalmaz a mesterséges fénnyel kapcsolatban. Ezt a jogszabályt az olaszországi Lombardia tartomány rendelete alapján alkották meg, amely Európában az első ilyen jellegű jogi szabályozás. A Lombardiai törvény megtalálható angol nyelven a 3. Számú mellékletben.
36
A cseh levegőtisztasági törvény egyértelműen definiálja a fényszennyezést: "a mesterséges fényforrásokból származó bármilyen fény, amely kívül jut azon a területen, amelyre szánták, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor a fény a horizont síkja fölé irányul." [2]
A törvény elfogadása után született végrehajtási utasítás tartalmazza a konkrét előírásokat:
1.
Csak olyan kültéri világítási berendezést lehet újonnan telepíteni, amellyel betarthatók a fényszennyezés ellen hozott szabályok, beleértve a tervezési fázisban lévőket is. A kivitelezési fázisban lévő eszközöket 2003 év végéig a szabályozásnak megfelelővé kell alakítani.
2.
Csak
azok
a
világítási
berendezések
tartoznak
a
"nem
fényszennyezőek" közé, amelyek a következő feltételeket teljesítik: − olyan világítótestekből állnak, amelyek nem világítanak a felső féltérbe (ezalatt a horizont síkja fölötti irányok értendők), − az általuk megvilágított felületek fénysűrűsége nem haladja meg feleslegesen a biztonsági előírásokat, amennyiben olyanok léteznek, − szabályozhatóak, ami annyit jelent, hogy a kibocsátott fényáram legalább 30 százalékkal csökkenthető éjfél után. Az így előírt fénycsökkentést akkor kell alkalmazni, ha az a megvilágított területen a biztonsági előírásokat nem veszélyezteti.
3.
A 2. cikkely követelményei nem vonatkoznak olyan fényforrásokra, amelyek fényárama nem haladja meg az 1500 lument az alábbi esetekben: maximum három van belőlük 2 méter sugarú körön belül; ideiglenesen (maximum 3 hónapig) helyezik el; a nyári időszámítás alatt 10, egyébként pedig 8 óra után nem használják őket.
37
4.
Hirdetőtáblák csak felülről világíthatók meg, vagy pedig úgy, ha a fényforrások a tábla szerkezetén belül vannak.
5.
Azoknak a cégeknek, amelyek lámpatesteket gyártanak, vagy importálnak,
a
forgalmazott
eszközök
technikai
leírásai
között
szerepeltetniük kell egy bizonylatot arról, hogy azok teljesítik az előírások által megszabott feltételeket ("az optika nem okoz fényszennyezést a Cseh Köztársaság törvényeinek megfelelően"), és mellékelniük kell a megfelelő használathoz szükséges leírást.
6.
Tilos bármilyen típusú felfelé irányuló fénynyaláb használata reklámozási célokra, akár hordozható, akár fix telepítésű az adott eszköz.
7.
Műemlékek
és
szobrok
megvilágításához
a
lefelé
irányuló
megvilágítás a preferált. A felfelé irányuló megvilágítás csak akkor engedhető meg, ha az előbbi technikailag nem valósítható meg, és különleges értékű objektumokról van szó. Ekkor is csak az alábbi feltételekkel: a fénynyaláb határa legalább egy méterrel a megvilágított felület felső határa alatt legyen, a nyaláb teljesen ernyőzött az objektum kontúrja körül és éjfél után csökkenteni kell a megvilágítást.
Első olvasásra talán kicsit szigorúnak tűnhet néhány megkötés, de a törvény bevezetése nagyon jelentős pozitív változásokat eredményezett mostanáig is, például Brno-ban. A lakosok is elégedettek, nem csökkent az utcák szükséges megvilágítása, de visszakapták a csillagos égbolt látványát!
38
4.1 Jelenlegi hazai helyzet A magyar jogrendszerben ismeretlen kifejezés a fényszennyezés fogalma. Hazánkban eddig egyetlen település, a Komárom - Esztergom megyei Dág község helyi rendelete (1998) szabályozza a világítást, illetve fogalmaz meg szabályokat a fényszennyezés elleni védelemről. Ebben a fejezetben ezt a rendeletet mutatom be néhány általam tett változtatásokkal:
Általános rendelkezések
64. § (1) Az e rendeletben meghatározott szabályokat alkalmazni kell a kültéri világítás, gyár(ak) telepítése, valamint minden más olyan cselekedet vagy tevékenység során, amely élet- és környzettani bajok forrása lehet, potenciálisan szennyezi(k) az atmoszférát, illetve veszélyezteti(k) kulturális örökségünket, az éjszakai égboltot. (2) A rendelet szabályait be kell tartani a létesítmények, berendezések rendszeres, vagy alkalmi működtetésekor is. (3) Nem terjed ki a rendelet hatálya a) a gépkocsik lámpái által kibocsájtott fényre, b) a természetes gáz és egyéb anyagok égetésekor keletkező fényre, c) a községi ünnepségek, rendezvények során alkalmazott megvilágításra, d) a tűzmegelőzésben és tűzoltásban alkalmazott alkalmi zavarokra, e) sérült személyek szállítására, katasztrófahelyzetek és egyéb sürgős és elkerülhetetlen egészségügyi okokra visszavezethető esetekre.
39
Kültéri világítás
66. § E rendelet vonatkozásában kültéri világításnak számít bármilyen állandó, vagy ideiglenes megvilágítás, amely kültéri és éjszakai használatban van. Ilyenek: a) közvilágítás (utcai világítás), b) díszvilágítás és parkok világítása, c) sportpályák és egyéb sportrendezvények világítása, d) szórakozóhelyek, szórakozási lehetőségek megvilágítása, e) megvilágított hirdetések (fényposzterek), f) biztonsági világítás, g) kirakatok megvilágítása, h) magánházak kültéri világítása.
67. § (1) Mindenféle kültéri világításnál a fény felfelé történő kibocsájtása kerülendő és a megvilágítást olyan fényforrások felhasználásával kell elérni, amelyek a legkevésbé zavarják a csillagászati észleléseket, az élőlények természetes viselkedését.
(2) Az újonnan beiktatásra kerülő utcai világítást oly módon kell kialakítani, hogy a) a lámpa az összes kisugárzott fényt a lámpatest alját tartalmazó horizontális sík alá vetítse, b) az egyedül megengedett fényforrások a gázkisülő lámpák,
(3) Középületek, emlékművek és kertek díszvilágítása bármilyen fényforrás alkalmazásával elérhető, feltéve, hogy azokat éjfél után kikapcsolják, de úgy kell megvilágítani, hogy a fény lefelé legyen irányítva. Olyan esetben, ha nincs más megoldás, mint a felfelé való világítás, a burák és árnyékolópajzsok használatával minimálisra kell csökkenteni a felesleges fényszóródást.
40
(4) A sportolással és szórakozással kapcsolatos megvilágítás bármilyen fényforrással elérhető, feltéve, hogy azokat éjfél után kikapcsolják.
(5) Vetítők és lézerek használata reklámozás, szórakozás és kulturális események céljából nem megengedett.
Kültéri világító berendezés üzembehelyezése és működtetése
68. § (1) Kereskedelmi, vendéglátóipari egységekben, közösségi létesítményekben kültéri világító berendezést üzembe helyezni és üzemben tartani fényvédelmi engedélyezés alapján lehet. (2)
Nem
visszatérően
rendszeresen
üzemeltetett,
alkalmi
üzemelésű
fénykibocsájtó berendezés engedélyezése iránti kérelemnél elegendő, ha a kérelmező nyilatkozik az irányértékek teljesüléséről. (3) Új létesítmények esetén az világítástechnikai szakvélemény személyes nyilatkozattal nem pótolható. (4) A létesítmény használatbavételi engedélye csak fényvédelmi engedély alapján adható ki.
Engedélyezési eljárás
69. § Bármely új fejlesztés részét képező kültéri világítási tervezetet be kell terjeszteni, mint az építési engedély kérelem mellékletét.
70. § (1) Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell világítástechnikai szakértői véleményt, amely igazolja, hogy a fénykibocsátó berendezés működtetése során az nem lépi túl a környezetben megengedett terhelési értéket, illetőleg a
41
szakvélemény meghatározza azt is, hogy a tervezett világítás éppen szükséges a biztonsághoz és a munkához, valamint minimális a fényszóródásból és helytelen beállításból származó potenciális szennyezés. A kérelemben meg kell jelölni a tevékenység napjait, napi kezdési és befejezési időpontját. (2) A világító berendezések üzemeltetésével kapcsolatos hatósági tevékenységet a körjegyző látja el.
71. § (1)
Az
engedélyezett,
illetve
a
meglévő
berendezések
által
okozott
fényszennyezésre vonatkozó bejelentés esetén a hatóság végeztet ellenőrző fényvizsgálatot. (2) A vizsgálat költségeit nézve elmarasztaló
_
_
amennyiben a vizsgálat eredménye az üzemeltetőre
a fénykibocsátó berendezés üzemeltetője köteles viselni.
(3) Ha a berendezést az engedélytől eltérően üzemeltetik, az üzemeltetőt legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével
_
_
fel kell szólítani az engedélytől eltérő
állapot megszüntetésére. (4) Az engedélytől eltérő berendezés működését korlátozni kell vagy fel kell függeszteni. (5) Amennyiben a fénykibocsájtó berendezés üzemeltetője a felszólításnak nem tesz eleget, a berendezés további üzemeltetését meg lehet tiltani.
4.2 Magyarországon jelenleg a világítást, illetve közvetett módon a fényszennyezést érintő szabályozások, jogszabályok: •
1949. évi XX. törvény, A Magyar Köztársaság Alkotmánya (70/g §., a tudományos kutatás szabadsága, 18. §., és 70/D §. az egészséges környezethez való jog)
42
•
1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról (68. §. (1.) m, tiltott eszközök: a fényszóró használatának tilalma)
•
29/1997. (IV.30.) FM rendelet az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. Törvényerejű rendelet végrehajtásáról (10. §. 2.bek., Vhr.9. §. erdészeti létesítmény tervezése és építése)
•
Polgári Törvénykönyv 100. §. (szomszéd- és birtokjogi szabályozása)
•
MSZ 20194:2000 Közforgalmú területek mesterséges világítása
•
1994. évi XLVIII. törvény a villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról (VET. Villamos energia törvény)
•
11/1985.(XI.30.) IpM. rendelet a közvilágításról, és melléklete a Közvilágítási szabályzat
•
22/1992.(IX.3.) IKM rendelet (a közvilágításról szóló 11/1985.(XI.30.) IpM. rendelet módosítása)
•
1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről
•
12/1986.(XII.30.)
ÉVM
rendelet
(az
épületek
közterületről
látható
homlokzatán, tetőzetén, vagy a támfalon létesített kirakatszekrény, hirdető berendezés, fényreklám létesítése) •
12/1972.(VI.5.) BKM rendelet a belföldi reklám és hirdetési tevékenységekről
A Magyarországra vonatkozó fényszennyezést szabályozó rendeleti javaslatot a 6. fejezetben mutatom be.
43
4.3 Nemzetközi kitekintés Az IAU állásfoglalásai egyértelmű irányt jelölnek ki, az annak megfelelő lépéseket már több helyen meg is tették. Egy nemzetközi szervezet, a Nemzetközi Sötét
Ég
Szövetség
(International
Dark-Sky
Association)
is
aktívan
tevékenykedik a felesleges fényszennyezés ellen. Az ő közreműködésükkel vagy más helyi kezdeményezések hatására már több helyen születtek törvények a fényszennyezésről, máshol éppen előkészítés alatt állnak. Egyértelmű javaslatok születtek
a
szabad
téri
világítótestek
kialakításával
kapcsolatban.
A
fényszennyezés a legtöbb esetben rossz megszokás eredménye, a világítás megtervezésénél nem azt veszik figyelembe, hogy ténylegesen mekkora megvilágítás
szükséges.
Az
újabban
városiasodó
területeken,
vagy
üzletközpontok környékén a hivalkodó fényekkel a helyi fejlődés mértékét igyekeznek bizonyítani, vagy éppen a távolban elhaladók figyelmét felhívni. Ezt a tényt több, fényszennyezés elleni törvénytervezetet előkészítő csoport is megjegyzi.
Connecticut lett az első olyan amerikai állam, ahol egy törvény elfogadása miatt szükségessé vált közel az összes utcai világítótest korszerűsítése. A jogszabály célja, hogy csökkentsék a világítótest oldalra, és az ég felé történő fényszórását. Az új törvény alkalmazása nem csak az állami tulajdonú országutakra terjed ki, hanem az összes kisebb útra és utcára, ami mintegy 169 települést érint Connecticut-ban. Ez a 169 település jelenti az állam utcai összes világításának 98%-át, mintegy 189 ezer lámpatestet. Becslések szerint a lakott területek megvilágítása, az égbolt 35-50%-os fényszennyezését
okozza.
A
jelenleg
működő
lámpatestek
természetes
elhasználódásuk után, az új - kevésbé fényszennyező - típusok kerülnek a régiek helyére. A teljes átállás 15-20 évig fog tartani. Ezek a fényszennyezés-takarékos lámpák már jelenleg is rendelkezésre állnak, és ugyanannyiba kerülnek, mint fényszennyező társaik.
44
A törvény célja: elektromos áramot spórolni, az oldalirányú fénykibocsátást mérsékelni, valamint a csillagokat "megmenteni". A fényszennyezés ellen fellépő aktivisták hat évig tartó tiltakozása után fogadták el a fényszennyezési törvényt. A connecticut-i törvény szövege más államoknak is mintául szolgál a saját törvényük megalkotásában. Jelenleg négy államban már van, további 11-ben pedig folyamatban van a fényszennyezési törvény elfogadása, de Connecticut volt az első, ahol már hozzáláttak a törvény végrehajtásához is.
Tucson példája Miközben az Egyesült Államokban már több mint ötven rendelet igyekszik gátat vetni a fényszennyezésnek, addig jogrendszerünkben magát a szót, a fényszennyezés kifejezést sem találjuk meg. Az Egyesült Államokban a nyolcvanas évek második felében született meg az első önkormányzati rendelet e tárgyban, az arizonai Tucson városa és Pima megye – amelyeknek területén a híres Kitt Peak-i Nemzeti Obszervatórium működik – alkotta meg még 1986-ban. Ám az igazsághoz tartozik, hogy a probléma az USA-ban is csak mostanában tudatosodik igazán. Ezt az is jelzi, hogy szövetségi szintű jogforrás még ott sem található, és tagállami szinten is csak néhány létezik (például Main és Új-Mexikó már megfogalmazta a szabályokat, Texasban azonban csak nemrég fogtak hozzá a jogalkotáshoz). Már néhány európai város, például Barcelona is napirendre tűzte a szabadtéri világítás szabályozását, korlátozását. Mindez a falusi turizmusban és az energiatakarékosságban egyaránt érdekelt magyar önkormányzatoknak is példaként szolgálhat.
Tucson város rendelete példaértékű; egyenrangú érdekként jelenik meg benne a csillagászati megfigyelés zavartalansága, a közbiztonság és a közlekedés biztonsága. Mi több, a verseny hatékonysága (reklám), az energiatakarékosság, a táj- és a városkép is szempont.
45
A rendelet a Nemzeti Obszervatórium körül egy 35 mérföld (56 kilométer) átmérőjű kört jelöl ki (A körzet), ezen belül valamivel szigorúbb szabályok érvényesülnek, mint a körön kívül (B körzet). Az A körzetben szabadtéri világítás – az utcai közvilágítástól az üzletek és reklámtáblák kivilágításáig – csak az építésügyi hatóság engedélyével telepíthető. A rendelet kötelezővé teszi a világítóberendezések ernyőzését (így a lámpatestek nem vagy csak csekély fényt bocsátanak ki a vízszintes sík fölé) és előnyben részesíti a kisnyomású nátriumlámpát (ennek könnyen szűrhető a fénye, és jó az energiahasznosítása is). Azokat a lámpatesteket, amelyekbe ilyen fényforrást szereltek, még az A körzetben is csak részlegesen kell árnyékolni. Nagynyomású nátriumlámpát és fémhalogénlámpákat viszont az A körzetben egyáltalán nem szabad szabadtéri világítás céljára használni. A rendeletben kevés kategorikus tiltást találni, de azért ilyenek is vannak. Tilos például fémhalogénlámpát reklámvilágításra vagy este 11 óra után biztonsági világításra használni a B körzetben. Nagynyomású higanylámpákat szabadtéri világításra nemhogy eladni, megvenni vagy telepíteni, de még felkínálni is szabályellenes. Tilos lézer vagy más nagy intenzitású fényforrás fényét a horizont síkja fölé irányítani, továbbá reklámcélból „keresőfényt” működtetni az A körzetben, este tíz óra után pedig a B körzetben is. A legszabályozottabb terület a reklámvilágítás és a szórakoztatást szolgáló világítás. Ennek az az oka, hogy e területeken a legélesebb az érdekellentét az érintettek között. A telephelyén kívül senki sem helyezhet el megvilágított hirdetést. A szabadtéri rendezvényeket – a futballmérkőzéseket, az autó- és a lóversenyeket stb. – úgy kell időzíteni, hogy legkésőbb fél tizenegyig befejeződjenek. A belülről megvilágított, áttetsző anyagból készült hirdetőtáblákat nem kötelező árnyékolni, ám azt ajánlják a hirdetőknek, hogy világos betűket (szimbólumokat) és sötét hátteret használjanak. Aki ehhez nem alkalmazkodik, annak az A körzetben a világítási berendezése legfeljebb 41 watt teljesítményű lehet. A rendelet megsértőivel szemben ötven és ezer dollár közötti pénzbüntetést szabhat ki az építésügyi hatóság. Folyamatos jogsértés esetén minden nap újabb
46
jogsértésnek számít, s ez esetben az eszközöket az elkövető költségére átalakíthatják, elkobozhatják vagy akár visszavonhatják a vállalkozó engedélyeit.
Az Iowa állambeli Ames-ben született rendeletből fontos kiemelni, hogyan szabályozzák a horizont közelébe eső fénykibocsátást. Az 1800 lumennél erősebb fényforrásoknak teljesen ernyőzöttnek kell lenniük, azaz a horizont síkja felé egyáltalán nem világíthatnak. Ezen lámpák esetén továbbá a horizont síkjától lefelé mért 15 fokos tartományba a teljes fényenergia maximum 5 százaléka juthat, mégpedig ez a fénykibocsátó rész legalacsonyabban lévő pontjára vonatkozik. A lézerfényekről hasonlóan rendelkezik, mint a fentebb említett rendelet. Tornyokra csak olyan fények telepíthetők amiket a légiközlekedési szabályozás előír.
