1906. évi 2245/eln.
.l!,-- 15. )'
számhoz. - Re ndele ti Közl(jny :. m. 8. szám . - Szabályrendeletek.
kir.
honvédség számárn.
Teryeze t.
UTASITÁS A CS. ÉS KIR. KÖZÖS HADSEREGBELI YAGY ~L
KIR. HOXYJ1JD I\.-\.RHATAJj)IAKNAK
---·
-
-
---- -·--
--
-·-- - ···-·
JG~~NYLÉSE , KIRB~DELÉSE ÉS .:\J,K.-\.JjjfAZ~~SARA NJ~ZYE.
BUDAPEST PALLAS IRODAL!\!I f'.::3 KYO::\IDAI RÉSZYÉ~YTÁRSASÁG
1906.
~rARTAJ_JO~I. Lap
Bevezetés
5
I. FEJEZET. Általános határozványok (katonai és polgári hatósagok szamára). 1. 2. 3. 4. o. 6.
§. §. §. §. §.
§.
7. §.
8. §.
Alapelvek az igénybevételre __ _ ___ ___ ___ ___ Az igénylésnél való eljárás Kirendelés ___ ___ ___ ___ l\Iagatartás - ~___„„ ___ ___ '-. \. A fegyveres erőszak alkalmazása Gyalogság és lovasság ~ aikalhiazása zavargások eln yomásánál --· ___ :C:_ · ·-- ___ ___ Letartóztatások ___ ___ ___ ___ __ _ lrányel vek oly esetekre, midőn külállomá:obeli csapatok karhatalmi czélokra valamely más helyőrségbe vonatnak ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ~
7 9 10 12 14 15 17
18
9. §. Különös határozványok nagyobb területre kiterjedt csendzavarások megakadályozása és elnyomására kirendelt karhatalom számára 10. §. Különös határozványok a választásoknál müködö karhatalmakra nézve ___ ___ ___ ___ ___ ___ 11. §. Elhelyezés ___ ___ __ _ --· __ ___ --· ___ 12. §. Elemi csapásoknál való segélynyujtásra kirendelt karhatalmak ___ ___ ___ ___ __ _ ___ ____ ___
2G
13. §. Különös utasítások a müszaki csapatok számára 14. §. Segélynyujtás vasuti forgalmi zavaroknál.__ --· 15. §. Magatartás tüzvésznéL_ ___
27 28 29
1*
19 22 24
'
'±
lI. FEJEZET.
Különös katonai határozványok. L~p
1G. 1 /. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 2·L
§. §. §. §. §. §. §. §. §.
A karhatalom összeállítása ___ ___ ___ A karhatalom ereje ___ ___ ___ ___ A parancsnok kiválasztása; parancsnoklás Megalakulás ___ ___ ___ F. el szerelés. Lő szerrel való ellátás A karhatalom megnevezése A karhatalom alárendeltsége___ ___ ___ ___ ___ J elentések a karhatalmak kirendelé sé ről Jelentések a karhatalmi szolgálat tartama alatt és annak befejezése után 25 . §. Irányilás___ 2G. §. Magatartás felkelés Yag y lázongás előtt és alalt
33 33 34 3G 37 38 39 41 42 45
·ió
ITT. FEJEZET.
Közigazgatási határozványok . 27. §. llletékek és élelmezés __ _ 28. §. Elszámol[ts __ _ 29. §. Yisszatérilé s --· __ _ ___
:\Ielléklet az 1. §.-hoz __ _
50 53 54
---
55
azon csapatok neveztetnek, melyek a közhatóságok támogatására, alábbi liatározványok szerint oly czélból rendeltetnek ki, hogy azoknak intézkedéseiknél és hivatalos ügyköcléseiknél általában, föként redig esetleges erőszakos ellentállás leküzdésére a szükséges anyagi erö rendelkezésre ál1jon. értelemben A következő szövegben azon csapatok is «karhatalom»-nak fognak neveztetni, melyek az említett hatóságoknak elemi csap„ soknál való segélynyujtás czéljából bocsáttatnak ren elkezésre. « J(arhatalonrn-nak
-
Fo~a l om
e;
czél.
I. FEJEZET. ,
Altalános határozványok. (Katonai és polgári hatóságok számára.) 1. §.
Alapelvek az igénybevételre. Katonai karhatalom oly czélból vehető iaénvbe 0 ' • hogy a közhatóságok és azok közegei részéről törvényes hatáskörükön belül a törvények Yégrehajtására, valamint a közbiztonság, csend és rend fentartására vagy helyreállítására irányuló intézkedéseknek: - amennyiben a rendelkezésükre álló eszközök ezen czélok elérésére már nem elégségesek - a kellő nyomatékot megadja. Ha a közhatóságok és közegeik emlitett czélokat egyéb intézkedésekkel is elérhetik, ez esetben katonai karhatalom nem veendö igénybe. A csapatok igénybevételénél egyrészt szem előtt kell tartani, hogy ott, a hol felkelő mozgalmak és törvényellenes cselekmények feltételezhetők, a törvényes rend fentartását máregymegfelel6erejükarhatalom megjelenése is biztosíthatja és ily módon a fegyveres erőszak tényleges alkalmazásának szüksége eleve elkerülhetö volna, másrészt azonban
Alap el rnk az i!rénybeYételre. e
L'
i'
Bern nutii; .
Igé nyl és.
meg kell gondolni, hogy ott, hol ily feltevésekre elegendő ok nincsen, a karhatalom alkalmazása könnyen az indokolatlan, elhamarkodott erőkifejtés látszatát keltheti . Miután a lörvér:iyek végrehajtásáról való gondoskodás, valamint a rencl és biztonság . állandó fentartása a közigazgatási (rendőri) hatóságok kötelessége, ezen hatóságok a karhatalom csapatainak mielőbbi részleges vagy t eljes bevonását mindenkor szem előtt tartsák. A karhatalom bevonulása - ,·álasztásokhoz kirendeltek kivételével ( l 0 . §. utobó bekezdés) azonban csakis azon katonai hatóság (parancs nok vagy közeg) utasitására történhetik, a m ely (ki) azt kirendelte; eziránt azonban annak előzőleg a kirendelést kérő hatósággal érintkezésbe kell lépni e. A karhatalom igénybevételénél két eset különbfi;detenclő meg : A) ha a ké s ed e lemből veszély nem származhatik, illetőleg, ha a kirendelés szük sége előre látható; JJ) ha a késedelem szemmel iátható veszélylyel járna és a karhatalom kirendelésének szüksége · hirtelen beáll. Az igénybevételre jogosult hatóságok és közegek a· mellékletben vannak felsorolva. A mennyiben az alkalmazási helyre már megérkezett karhatalom · megerősítése · szükségesnek bizonyul, ezt a karhatalom parancsnoka az illetékes parancsnokságtól kérelmez7.e.
2. §.
Az igénylésnél való eljárás. A karhatalom igénylése az 1. §. A) eseteiben és ha az irásbeli igényléssel járó késedelem folytán hátrány nem származik, lehetöleg az 1. §. B) eseteiben is irá::shelileg történjék. Az írásbeli igénylésben az általános helyzet, a netalán elöfordult, vagy elöreláthatólag beállható ellenszegülé:3ek, valamint lehetőleg az ig énybevétel hozzávetöleges tartama is röviden megj elölendö. A katonai karhatalom mindennemü igénylésénél meg kell jelölni továbbá annak czélját, valamint azon hivatalos (bizton sági vagy egyéb) köz eget is, kiY el a karhatalom parancs noka, a karhatalom alkalmazása tekintetében érintkezésbe lépjen. Meg kell tO\'ábbá m ég azt is említeni, hogy ~ J1at-e annak ~ L1ks é_g~ mely szerint az alkalmazási hely környékére különítményeket kell kiküldeni. Az igénylö pÖl gári hatóságnak (közegnek) szabadságában áll a karhatalom ereje és fegyvern.emére nézve javaslatokat tenni. Ezen adatok megjelölése által, a karhatalom kirendelésére hivatott katonai parancsnok a helyi viszonyok tekintetbe vétele mellett a karhatalom erejének megszabására, annak összeállítása és megalakítására támpontokat nyerjen. A karhatalom kirendelése iránt a fentiek fi6yelembe vétele mellett szerkesztett megkeresés az 1. §. A) eseteiben kizárólag a Ínellékletben
Igé nrté: n~ t ,-:iiú eliai·as.
10
meghatározott uton - elvileg azon katonai területi parancsnoksághoz intézendő, melynek területén a karhatalom alkalmazásba jut. Az 1. §. B) alatt emlitelt 1~1:vételes, különösen sürgős esetekben a megkeresés a legközelebb fekvő helyőrség parancsnokához, ill etőleg a 3. §. 3. pontjában megjelölt parancsnokokhoz (közegekhez) közYetlenül intézendő. Helyőrség parancsnoka gyanánt a közös hadsereg helyőrségeiben a cckatonai állomáspar-ancsnok)), honvéd helyörségekben a «honvéd állomásparancsnok», Yegyes helyőrs égekben pedig, hol t. i. ugy közös, mint hom-éd csapatok vannak elhelyezrn, az «állomásparancsnok» müködik. Távbeszélő utján való megkeresések az előfor dL1lbató visszaélések miatt m e llőz e ndők és lehetőleg ellenőrzendök. A rendes irúsbeli megkeresés utólag mielöbb beküldendő.
s 3. ';:i· Kirendelés. Az 1. §. A) eseteiben a kirendelést elrileg a katonai területi parancsnokságok eszközlik. Az 1. §. B) eseteiben a karhatalom kirendelésére ezen ki vül : Az állomás szol1. az állomás szolaálati körletén belül ott hol o-átati körletén o ' "' b.i1ü1. csak közös hadseregbeli, vagy csak honvéd csapatok vannak elhelyezve, a katonai, illetőleg honvéd állomásparancsnokság, vegyes helyőrségekben pedig az állomásparancsnok mindig jogositva van;
11
2. az állomás szolgálati körletén l.:icül ellen- Az állomás szolgálati kürl etén ben csak akkor, ha ez által a helyörség aggasztókivüt. lag nem gyengittetik és ahoz felsöhb hatóságtól fü ggö különös menetintézkedések nem szükségesek. 3. Sürgös esetekben 1ly kirendelést kérő közigazgatási tisztviselö, biztonsági vagy egyéb közeg .alapos indokolására a csapat- (laktanya) parancsnok, a laktanya és helyörségi ügyeleti tiszt; toYábbá a napos tábornok (törzstiszt) is fel van hatalmazva, hogy az állomáshelyen a neki alárendelt készültségekböl saját felelösségére karhatalmat kirnnultasson. Honvéd karhatalom kirendelése iránt, ha idö Honyéd karhatalo m. és körülmények azt Yalamiként m egengedik, a belügymi nis ter, ill etöleg a horvát-sz la von-dalmát országos kormány megkeresésére eh-ileg a honYédelmi minister intézkedik, minélfogva annak döntése lehetőleg kikérendö. A karhatalom kirendelését - ha annak igénylése egy erre feljogosított polgári ható ság részéröl történik az arra hivatott parancsnokságnak (közeg nek) megtagadnia nem szabad. A karhatalom kirendelése elött azonban, ha a késeclelembul veszély nem származik, fehilágositások követelhetök. Katonai hatalomnak a katonai parancsnok saját I~at. prnok r ékezdeményezéséböl való beavatkozása különleges s~:~~n~~!!s~~~ eseményeknél csak akkor engedhetö meg, ha ily rnló kirendelé~. közbelépés valamely közvetlenül fenyeget ő veszély elhárítására feltétlenül sziikséges.
12 4~ .
§.
Magatartás. a) Altalában. keu2batalom alkalmazásánál elvül szolgáljon, hogy a csapatnak azon közegek szorosan vett hivatalos ügyködésében, a kikhez ki Yan rendelve, részt vennie sohasem szabad, hanem az ..Q.§_upán arra van hivatva, hogy a_w1at oltaimazza és rendelkezéseik~rnk "3. szükséges nyomatékot 1 gac.lja. A karhata mul alkalmazott csapatok mindenik csoporljánál a biztonsági szolgálat teljesitésére közigazgatási hivatalnokok, csendőri, rendőri vagy egyéb közbiztonsági közegek és csakis azon esetben, ha ilyenek elegendő számban nem volnának: más, a karhatalom igénylésére jogosult hatóságok által megjelölt, megfelelö rninősültséggel bíró egyének álljanak rendelkezésre. Utóbbi egyének, ha nem egyenruhában volnának, azon czélból, hogy a csapatok őket könnyen felismerhessék, különös jelvényekkel látandók el, és ezenkivül hivatalos, irásbeli igazolványnyal is rendelkezzenek. Fegyveres erőszakot csak az 5. §-ban megjelölt esetekben szabad alkalmazni. Határozott, tervszerü fellépés mindjárt a karhatalmi mükődés kezdetén, többnyire fegyveres erőszak alkalmazása nélkül is biztosítja a sikert. lrntúb) Polgá1·i lwtóságokhoz. és a csendffrséghez v.aló
)lagatartii.-3
« ) általábnn.
b) polgári
sá gokboz és c.;endörséghez rnló viszony.
13
A karhatalom parancsnoka az illetékes polgári hatósággal (annak közegeivel) való érintkezést keresse és azt szakadatlanul tartsa fenn. A karhatalmi csapatokkal azonban csakis azok parancsnoka intézkedhetik. A polgári hatóságok (azok közegeinek) befolyása tehát csakis a mindenkori helyzet és a karhatalom tevékenysége által elérendő czél tisztázására szoritkozhatik. Ezen adatok közlését a karhatalom parancsnoka mindig kérje. A karhatalom parancsnokának a :2. §-ban megjelölt hivatalos (rendőri vagy egyéb) közeget az igénybe1-étel alkalmával megjelölt; vagy a karhatalom müködése közb en felmerülő czél elérésében lámogatnia kell és azt - a szükség és lehetőség hez képest -· megfelelő fedezettel is el hll látnia; a zavargásoknál közbenjáró tisztviselö oltalmára szükség esetén feclezetképen egy járőrt rendeljen ki. Egyébiránt, ha a fegyveres erőnek tényleges alkalmazása szükségessé válik, a polgári hatóságok (azok közegei) a csapatokkal való intézkedésekre semminemü befolyást sem gyakorolhatnak. Ha közös hadseregbeli vagy honvédcsapatok karhatalom gyanánt a csendőrséggel egyidejüleg alkalmaztatnak, akkor kölcsönös megegyezéssel · kell eljárniok; a minthogy azonban a karhatalom csapaai nak parancsnoka nincs felhatalmazva a csendéppoly kevéssé áll jogá-
14
ban a csendőrtisztnek a befolyást gyakorolni. -
D.
A fegyveres Fegy,·eres erüszak al !; al 111 az:"t5:l.
karhatalom
csapataira
R. 'S·
erőszak
alkalmazása.
A fegyveres erőszak a következő esetekben alkalmazandó : a) zavargásoknál és lá::wngó mozgalmaknál a felhatalmazott közigazgatási tisztviselő (hivatott közeg)*) határozott és indokolt kérelmére akkor, ha annak a törvényes állapot helyreállitását czélz ó megelőző felhívásai eredmé nytel enek maradtak és ha a kirendelt csapatok parancsnoka is meg Yan győződve ily közbelépés szükséges voltáról ; b) ha valamely e;sapat tetllegesen bántalmaztatik, vagy éppen fegyverrel támadtatik meg, hasonlóan ha emberek fegyverrel ,-agy egyéb erő szakra \-alló eszközzel ellenséges szándékból a csapat ellen nyomulnak és attól lehet tartani, hogy ez íiltal a csapatok müködő képessége megakadályoztatnék vagy szerfölött k.orlátoztatnék; e) ha a rend és biztonság hel yreállitására kivonult valamely csapatnál, vagy ennek valamely önálló részénél közigazgatási tisztviselő nincs jelen, akkor ezen csapat parancsnoka köteles *) Fegyintézetekben való zavargásoknál a fegyintézet Yczetöjének ilyen kérelmére. .. , ·.
.;
15
a személy, tulajdon, vagy közintézmények biztonsága elleni erőszakos cselekmények bekövetkezte előtt a törvényes állapot helyreállitására felhi,·ást intézni és ha ezen felhívás eredménytelen marad, ez esetben - még ha maga a csapat nem is háborittatott volna erő szakos rendszabályok alkalmazásával sajM belátása szerint közbelépni. E:gyes kihivások, valamint a felizgatott tömegnek a népzavargásokkal rendesen kapcsolatos kiabálása és flltyülése folytán nem szabad a csapatnak magát mindjárt a fegyyer használatára: jelesen a tüzelésre ragadtatnia mindaddig, míg ily ellenséges nyilvánulásoknak a csapatra nézve veszedelmes következményei nincsenek. Ha azonban a fegyv:erhasználat szüksége beállott, ez esetben a csenclzavarók teljes szétoszlását Yagy azok feltétlen megadását kell követelni és semmiféle üi-ügy alatt sem szabad bármily alkudozásba bocsátkozni, vagy egyezségre lépni. A fegyveres erőszakot ez alkalommal főként á mozgalom Yezetöi ellen kell irányítani.
6. §.
Gyalogság és lovasság alkalmazása zavargások elnyomásánál. Valamely lázongó néptömeg szétszórására a a\·aloasá a hol a körülmények azt meaenaeclik és oJ o 01 o o czélszerünek mutatkozik, a tér kiüritésére tett fel-
Gyalogság é~ lovasság alkalmazása zavargások el nyomásánál.
16
szölitás eredménytelensége után, először tartalék oltalma alatt szuronynyal támadjon, miközben fegyvertelen nők, gyeemekek és erőtlen aggok klmélendők. Ha a szuronytámadás nem elégséges, ha a csapatra lövöldöznek vagy ha a csapat önvédelemre kényszerittetik, akkor a lőfegyvert kell használni, mely alkalommal azonban sohasem szabad vaktöltényekkel, vagy a l e ,-egőbe lőni. A szuronytámadás előtt, hacsak lehet, először a «Bo/1amii jelt, a tüzelés elött a «Tüzelni» jelt kell fnvatni. A lovasság, mely valamely zavargás kezdeténél többnyire előnyösen alkalmazható arra, hogy gyors mozdulataival az ulczákat és tereket a fegyveres erőszak tulajdonkép e11i .alkalmazása nélkül kiürilse, oly állást foglaljon, hogy szükség esetén rohamot intézhessen, mely után azonban a szé tugl'asztottak további üldözése nélkül ismét zárt rendbe gyülekezzék. A lovasság feladata m ég az is, hogy megfelelő járőrmenetek által a tömegnek kivülről való szaporodását és az ujbóli C'SOportosulásokat megakadályozza. A lornsság rohama előtt is, ha csak lehet, előbb az erre szolgáló jel fuvandó. A parancsnok, személyes oltalmára szolgáló fedezetül külön járőrt jelöljön ki.
i? 7. §.
Letartóztatások. Zavargások elnyomásánál fontossnggal bír az, Letartóztatások. hogy a mozgalom vezetői kézre kerllljenek. Letartó;r,tatások foganatosítására elvileg a bizlonság i közegek vannak hivatva. A katonaság részéről letartóztatások tehát csak akkor eszközlendök, ha . a 2. §-han megjelöli hivatalos közeg e v é gből a karhatalom parancsnokát felkéri, vélgy ha ezen hivatalos közeg, illetőleg a letartó;r, tatások foganatositására hivatott biztonsági közegek távol, vagy utóbbiak elégtelenek volnának. Ha a letartóztatásokat a katonaságnak kell teljesitenie, e czélból erélyes ti s zlesekből és erőte l jes elszánt emberekből alakított járőröket kell kikülöniteni, mely ek az élen haladó osztályok oldalán menetelnek. Ily járőrök parancsnukai a letartóztatás után az elfogottak személyleirását, az elfogás okát és mellékkörülményeit, valamint a nekik alárendelt emberek neveit lehetőleg jegyezzék elő, hogy a későbbi hivatalos eljárásnál megbízható felvilágositás.s al és tanuskodással szolgálhassanak. A járőrparancsnokok az elfogottakat valamely közbiztonsági közegnek vagy polgári őrségnek -- írásbeli elismervény ellenében azonnal . adják át. Ha ez nem lehetséges, vagy a pillanatnyi helyzetre való tekintettel tanácsos nem volna, akkur az A-15. Utasitás.
2
elfogottak egyelöre magánál a karhat almi csapatnál örizet alatt visszatar tandók ; erröl a legközelebbi illetékes polgári hatóság - mihelyt a viszonyok megengedik - haladéktalanul értesitendö.
8. §. Irányelvek oly esetekre; midőn külállomásbeli csapatok karhatalmi czélokra valamely más helyőrségbe vonatnak. Irányelvek oly Ha a katonai (honvéd) állomásparancsnokság esetekre midőn (, ll ' k) ve'l emenye · · t va1ame l ly külállo;iásbeli a omasparancsno · szerm csapatok karhatalmi czélokra valamely más
h el yőrségbe yon atnak .
helyörség állandó csapatai karhatalmi czélokra · 1\. es · k"" el"ore l'a tlJa t 0· 1ag nem el'egsegese ·u lso·· csapa t0 k. bevonása katonai szempontból szükségessé válik, ' az erre vona tk ozo. Javas. ugy a Jie Jy1. h a t.osag l atot a katonai területi parancsnokságnál (honvédelmi ministernél) megtenni és ha az erösbités a politikai hatós ággal való elöze tes megegyezés nélkül kérelmeztetett, erröl az illetékes politikai hatóságot is, továbbá a m. kir. belögyministert, illetöleg a kir. horvát-szlavon-dalmát országos kormányt haladéktalanul értesíteni tartozik. Valamely katonai terület csapatainak idegen csapatokkal való megerösitése elvileg a közös hadügyminister intézkedései szerint történik.
19
9. §.
Különös határozványok nagyobb területre kiterjedt csendzavarások megakadályozása és , • , Különös hatiírozelnyomásara kirendelt karhatalmak számara. ványok nagyobb területre kite1„
A résztvevö tényezök minden körülmények között jedt csenJzarnsikeres összmüködésének lebafontosabb alapfeltétele a ll-:Íyoz:L5a SO~ m~gakl·ad ;íes e nyopolitikai hatóságok és a katonai területi parancs- mására kirende:t noksáaok közötti eayetértés a melv lehetöleg n1ár k:\rhatatmak sz:í0 o ' J mára. eleve, vagy a mihelyt csak az megtehetö, előkészítendő és a karhatalmi müköclés tartama alatt zavartalanul fenntartandó. Ha csendzavarások megakadályozására és elfojtására a karhatalmi csapatok közbelépése egy kiterjedt terület több pontján válik szükségessé, a tenszerü eljárás és a törvényes rend helyreállitására kirendelt csapatok egységes vezetésének biztosítása czéljából az azok feletti parancsnoklás e.r;y parancsnokra ruházandó, ki a mozgalom gyors elfojtására és a további kihágások megakadályozására szükséges katonai intézkedéseket önállóan teszi meg. Ennél figyelem fordítandó a csoportok czélszerü összeállítására, azok feladatainak pontos kiutalására, a parancsnoklási viszonyoknak a csoportokon belül való rendezésére, megfelelően összeállított törzsekkel való ellátására és megbízható öss;.,eköttetési és jelentési szolgálat előkészítésére.
20
Ily esetekben egyidejüleg a politikai közigaz· gatási ügyködések vezetésére, továbbá a csapatok és közigazgatási hatóságok kölcsönös támogatásának lehetővé tétele végett a szükség tartamára, a megyei vagy városi törvényhatóságok és ha . több közigazgatási terület jöhet kérdésbe a belügyminister, illetőleg a horvát-szlavon-dalmát országos kormány által, egy a viszonyokkal ismerős és a szükséges nyelvismeretekkel biró magasabb közigazgatási tisztviselő jelölendő ki. Ez a parancsnokot megérkezése alkalmából, ugyszintén a karhatalmi szolgálat folyamán esetrölesetre a fennálló viszonyokról tájékoztatja, a katonai parancsnok és az ill ető közigazgatási hatóság között a szükséges érintkezést fentartja, valamint azok kölcsönös értesitéseit közvetíti, végül gondoskodik a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó rendszabályok gyors és czélszerü végrehajtásár ól. Ha messze kiható rendza,·arás elfojtásáról van szó, továbbá ha az idő és viszonyok megengedik, a karhatalom parancsnokának a katonai rendelkezések végrehajtására sziikséges utasítások általában egyrészt a megyei vagy városi törvényhatóság, másrészt pedig a katonai területi parancsnok között történt előzetes megállapodás után, az utóbbi részéről adandók ki. Minthogy egy katonai terület körletén belül kirendelt valamennyi csapat feletti legfelsőbb vezetésnek a katonai területi parancsnok kezében kell maradnia, ennélfogva elengedhetlen, hogy ő az egész
21
terület viszonyairól, a melyre a mozgalom kiterjedt, állandóan olyképen legyen tájékozva, hogy karhatalmi csapatoknak további készenlétbe helyezése iránt a szükséges elökészületeket idejekorán megtehesse. Ez okból nemcsak a karhatalom parancs· nokának kell az összes elöforduló fontos eseményekröl folytatólagos közvetlen jelentéseket tenni, hanem saját észleleteik és a közigazgatási közegek részéről beérkezö jelentések alapján az illetékes politikai hatóságok is értesítsék minden szükségesről a katonai területi parancsnokot. Mihelyt katonai részről a rend helyreállítására tett intézkedések czéljukat elért.ék és a viszonyokban oly változás állott be, hogy a közigazgatási hatóság közvetítő befolyása és tekintélye által kedvező eredmény, továbbá a rend és csend helyreállása várható, ugy a közigazgatási közegek kötelessége leencl befolyásuk érvényesitésél megkisérleni és mihelyt csak lehetséges a törvényes állapotot ismét helyreállítani. A karhatalmi csapatoknak mielőbbi részleges vagy teljes bevonását a politikai hatóságok szemmel tartsák és az a katonai területi parancsnokkal egye tértőleg, utóbbi által eszközlendő. (Lásd 8. lapoldal 3. bekezdés.) A részleges bevonásra szánt csapatokat a katonai területi parancsnok jelöli meg.
10. §.
Különös határozványok a választásoknál míi.ködö karhatalmakra nézve. Választásra kirendelt kar-
hatalom.
Ha a választásoknál az 1. §. határozványai szerint katonai karhatalom kirendelése volna szükséges, a politikai hatóságok, különös tekintettel legyenek arra, hogy a tulmérvt1 karhatalmi kirendelések a katonai érdekekre nézve hátrányosak. Ezért tehát annak igénylésénél mindenkor, főképen pedig fegyverszünet és ujonczkiképzés alatt - mérséklettel járjanak el és a katonai területi parancsnokságoknak, a körletükben elöreláthatólag véghezviendö teljesítmények áttekintését, valamint a rendelkezésre álló csapatok egységes irányitását . lehetővé tegyék. A magyar korona országaiban lefolyó képviselöválasztásoknál vezetö politikai közeg gyanánt, a választási elnök müködik, kinek a karhatalomparancsnokhoz való viszonyára nézve a 4. §. b.) pontjának határozványai érvényesek. A választási elnök jogai gyakorlásával esetrölesetre a helyettes elnököt, vagy az illetékes közigazgatási hatóság közegeit bizhatja meg. A mennyiben az általános választáFioknál szükségesnek bizonyulna egyes katonai területi körletek csapatainak megerösbitésére a határos hadtestek körletéböl is csapatokat készenlétbe helyezni vagy egyáltalában a hadtest parancsnokságokat kölcsönös kisegitésre felhatalmazni, a közös
23
hadügyminister a belügyministerrel, illetőleg Horvát-Szlavon-Dalmátország bánjával egyetértőleg fog eljárni, a honvédség elvi kirendelésére vonatkozólag pedig a honvédelmi ministerrel fog megegyezni. A katonai részről teendő intézkedések lehetőleg egyszerüek legyenek és tulságos szigor mellőzésével a közforgalom követelményeit figyelembe vegyék. Azon czélból, hogy a katonai hatóságoknak a karhatalom erejének meghatározására támpontok nyujtassanak, a karhatalom igénybevétele ott, hol azt a köriHmények megengedik, helyszínrajz alapján eszközlendő, melyen a választási helyiség, valamint a7 odavezető és elzárandó utczák stb. feltüntetve legyenek. A karhatalomnak közlekedési vonalak, vagy terek elzárására, a választási helyiség biztosítására stb. kikülönitett részei mellé mindég közigazgatási tisztviselők, csendőrségi, vagy rendőri közegek adandók, kik a rend fentartásához szükséges végrehajtó szolgálatot teljesítik; ezen tisztviselőknek és közegeknek első sorban az a kötelességük, hogy az érkező személyeket és a kocsikat stb. ellenT · őrizzék és a bemenetelre fel nem jogositottakat visszautasítsák, valamint hogy az esetleges elfoga~ tásokat eszközöljék. Ezen közegek nevei a karhatalom parancsnokának a választást megelőző napon tudtuladandók és azok a választás napján, a mennyiben egyenruhában nem volnának, látható jelvénynyel és azonkívül írásbeli igazolványnyal látandók el, hogy a
24
karhatalmi csapatok egyes csoportjainak parancsnokai öket felismerhessék. Kordon vonására nézve a karhatalom parancsnokához esetleg . intézett felszólításnak, a mennyiben ez a rendelkezés re álló erövel összhangban áll, meg kell felelni. A választás befejezése után a karhatalom az arra hivatott közigazgatási közeg előzetes megkérdezése után, minclrn toYábbi utasitás nélkül szállására, illdvo állandó állomáshelyére vonuljon be.
11. §.
Elhelyezés. r:1h elyezés.
A karhatalmi csapat, a mennyiben kincstári vagy a kincstár állal bérelt laképületek rendelkez ésre nem állanak, a törvényszer ü megtérítés elle11ében ideiglenesen szállásolandó el. Ha az alkalmazási helyen katonai (honvéd) helyihatóság van, akkor a karhatalom elhelyezése és élelmezése iránt az köteles előgondoskodni. Minden más esetben erröl a karhatalmat igénybe vevő hatóságnak (közegnek) kötelessége gon.: doskodni, ugyszintén arról is, hogy a karhatalmat megérkezésekor egy felhatalmazott közeg várja, ki a parancsnokot a már megtett előkészületekről tájékoztassa. Ha a karhatalom rendeltetési helyére való megérkezésekor az elhelyezés és élelmezésre vonatkozólag előgondoskodásokat nem talál, ugy a kar-
25
hatalom parancsnoka a beszállásolásról szóló törvények (18í9junius 21-én kelt törvény, 1879.évi XXXVI. törvényczikk és 1895. junius 26-én kelt törvény, 1895. évi XXXIX. törvényt_;zikk) határozványai értelmében a község elöljárójához forduljon. Ha azonb:1n ez a szállások kiutalását békés :llagatar tás beszállárnlási felszólitás daczára, mégis megtagadná, akkor az n ehézség ekn é l. illetékes közigazgatási hatóság azonnali közbenjárása -- esetleg táviratilag - kikérendö. Különösen sürgös esetekben, miclön a csapat állapota, vagy az idöjárási viszonyok a rögtöni beszállásolást szükségessé teszik és az azonnal értesitett közigazgatási hatóság közbenjárása csak késön érvényesi.llne, a karhatalom parancsnoka a közigazgatási hatóság utasitásainak beérkeztéig az ideiglenes elszállásolást elrendelheti. Az itt emlitett, a beszállásolási tönényekben nem érintett kényszerhelyzetekröl telt rendelkezések a karhatalom parancsnoka részéről beható jelentés tárgyává teendők. Beszállásolásnál egyedül a katonai szempont Katon~i k ö\·et e1 me ny e k. mérvadó, mely a karhatalmi csapatok szétszórt elhelyezését többnyire nem engedi meg. A karhatalom parancsnoka ennélfogva fel van jogosítva és köteles mindenkor, tekintet nélkül az esetleges ellenvetésekre, a csapatok riak nagyobb .helyiségekben (pl. táncz-, tornatermek stb.) való együttes elhelyezését követelni. A legénységnek a lakosággal való közelebbi érintkezése megakadályozandó.
26
A hol csak lehetséges, a közétkezés elkészitése alosztályonként történjék, hogy a legénység ezen idő alatt is csoportonként együtt maradjon.
12. §.
Elemi csapásoknál való segélynyujtásra kirendelt karhatalmak. Segé lynyujtás elemi csap1isoknál.
A katonai terLlleti parancsnokságok fel vannak hatalmazYa, hogy oly esetekben, midőn hirtelen beálló veszély elháritásáról van szó és más munkaerőket idejekorán , vagy kellő számban kapni nem lehet, a hivatott közigazgatási (rendőr) hatóságok megkeresésére, megfelelő erejü és összeállitásu karhatalmat az elkerülhetetlen szükség tartamára kirendeljenek. Különösen sürgős e~etekb e n, midőn a katonai területi parancsnokság utasitásainak kikérés e a veszélyt szemmellátha tólag rendkívüli módon fokozná, katonai segélyosztagoknak a helyőrségi állomáson vagy annak közeli körletében való alkalmazásá t a katonai állomásparancsnokságok (állomásparancsnokok) is azonnal és önállóan elrendelhetik. Minthogy az ilyen alkalmazás a katonai kiképzést gyakran hátráltatja, minden ilynemü igénylés ugy a munkaerö, mint az alkalmazás tartamát illetöleg mérséklendö és arra kell figyelemmel lenni, hogy a veszély megszüntével, mindenesetre a megszakított általános és közérdekü közlekedési vonalak ideiglenes megnyitása után, a katonai karhatalom azonnal bevonultassék.
27
Hasonló határozványok érvényesek a honvédség számára is. Ettöl vegyes állomásokon, ha a közös hadseregbeli csapatok nem elégségesek, továbbá honvéd állomásokon, srgélynyujtásra szolgáló osztagok szintén kirendelhetök. Az e feletti rendelkezés, ha a honvédelmi miniszter, illetöleg a honvéd kerületi parancsnokság engedélye már ki nem kérhetö, az állomás-, illetve a honvéd állomásparancsnokot illeti meg. Minden ily kirendelés a hadügyministernek (honv. ministernek) bejelentendö. Nagyobbmérvii és hosszabb tartamu vezénylések a hadügyminister (honvédelmi minister) engedélyétöl függnek. A katonai karhatalomnak oly munkákra való alkalma;i;ása, melyek már nem tartoznak a tulajtlonképeni segélynyujtáshoz vagy pedig a bekövetkezhetö elemi károk elleni maradandó védekezést czélozzák mint vizfolyások szabályozása, védötöltések emelése, összerombolt épületek helyreállitása, hordalékkal elboritott területek kitisztítása stb. meg nem engedhető.
13. §. Különös utasitások a műszaki csapatok számára. Ha árvízveszély alkalmából műszaki különít- Különös utasitások a műszaki ményeknek, vizijárómüvekkel, robbantó szerekkel csapatok szástb. való kirendelése válik szükségessé, akkor ezen mára.
28
kirendelés a magyar korona országainak területén az 1., 4., 7., 12., 13. és 14. utászzászlóaljtól tör. ténik. A vasnt és táviró ezreddel való rendelkezés a hadügyministernek van fentartva. A magyar korona országaiban beállható árvizveszélyeknél nyujtandó katonai mii.szaki segélyszolgálat egységes szervezése czéljából az előgondos kodások a m. kir. ministerekkel, illetőleg a horvátszlavon-dalmát országos kormánynyal egyetértőleg tétettek meg. Különitmények felszereléséhez szükséges robbantó lőszer az utász csapat tábori felsz erelési készleteiből vehető.
l\Iivel a robbantó lőszer a vasuti forgalmi utasitások szerint személyvonattal nem szállitható, minélfogva az igényelt különítményt és a robbantó lőszert, illetőleg a vizijárómüveket külön kellene szállitani, ez okból az igénylő hatóságok határozottan adjanak kifejezést annak, hogy a sürgősségre való tekintettel katonai vonatok inditása szükséges-e.
14. §.
Segélynyujtás vasuti forgalmi zavaroknál. Segélynyuitás vasuti forgalmi zavaroknál.
Katonai karhatalomnak kirendelése vasuti forgalmi zavarok megakadályozása, vagy megszüntetése czéljából elvileg és kizárólag a közös ha_di.igyminister (honv. minister) engedélyétől függ.
29
Csakis hóval befujt vagy sziklaomlás, földcsuszamlás stb. által eltorlaszolt vasutvonalak szabaddá tétele czéljából rendelhet ki a katonai területi (honv. kerületi) parancsnokság is egész kivételes esetekben - nagy megszorultság és veszély alkalmáYal - katonai munkáskLllönitményeket, azonban ily esetekben is csak akkor, ha a megkívántató polgári munkásoknak a szükséglet helyén való felfogadása vagy idej ekorán \·alú oclaszállitása tényleg telj esen leh ete tlen Yolna.
15. §. Magatartás tüzvésznél. A csapatok magatartc'Lsát tüzvésznél a katonai (honvéd) állomásparancsnokság (ott hol állomásparancsnok müködik 1 ennek utasításai szerint) a helyi viszonyoknak megfeleJö Wzoltó-rend által a közigazgatá si vagy községi hatóságokkal egyetértöleg határozza m eg. A tüzoltó-re nd a helyben szokásos tüzjelt ismerteti; meghatározza mily módon kell a tüzvész keletkezését a katonai (honvéd) állomásparancsnokságnak (állomásparancsnoknak), a helyörség-ügyeleti tiszteknek, valamint a napos tábornoknak (törzstisztnek) tudomására juttatni; mely örségeknek és készültségeknek kell a . tiizl'iadó jelt · adni ; és mely rendszabályokat · kell a rend fentartására, valamint a kincstári vagyon oltalmára haladéktalanul alkalmazni.
'l'ü zoltó- r enJ .
30 A késziiltségek
magatartása.
A tüzvész szinhelyére rendszeriµt a legközelebb elszállásolt csapatok készllltségeinek kell kivonulni. Ezen készültségek a tüzifecskendök és a vizhordó kocsik számára az utakat szabadon tartsák, a hivatlanok tódulását visszatartsák, lopásokat és rendetlenségeket megakadályozzanak és egyébként a helyőrség-ügyeleti tiszteknek (a térparancsnokságok tisztjeinek) utasításai szerint viselkedjenek. Készültségek, melyekre kincstári épületek oltalma van bízva, fenyegető tüzveszély esetén mindent elkövessenek, hogy az azokban levő kin cstári javak biztonságba helyeztessenek. Ha kincstári épület gyulad ki, akkor a Szoli'S. Szab. I. r. 121. pont*) határoz\·ányai szerint kell eljárni. •) Ha a laktanyában tüz támad, azonnal a tüzriadó jelt kell fuvatni (veretni) és - a mennyiben más magasabb elöljáró jelen nem volna a laktanya-ügyeleti tisztes vezetése alatt a tüz elfojtására minden rendelkezésre álló eszközt alkalmazásba kell hozni. A hol tüzoltó-egyletek vannak, a laktanya-ügyeleti lisztes ezeket azonnal értesitteli és egyuttal gondoskodik, hogy a laktanya· és honvéd állomásparancsnok (állomás· parancsnok) [a közös hadsereg számára elöirt Szolg. Szab. 1. r. szerint: a laktanya, tér és katonai állomásparancsnok, esetleg a katonai építészeti hatóság (ennek közege)] is értes i ttess ék. Mihelyt a tüzoltóság a helysiinére érkezik, (hol ilyen nincs, a katonai építészeti hatóság egy közege) az oltó munkálatok vezetését teljesen ennek átengedni, és azt ren· delkezéseinek végrehajtásában kilelhetöleg támogatni kell.
31 Laktanyákban elszállásolt csapatok valamely a A csapatok magat a rtása közelben kiütött és tovaterjedő tüzvész idején lel· jesen fölszerelve fegyverbe lépnek; a csapatnak egy megfelelő része a kincstári vagyon biztositására, és ha a laktanya veszélyeztetve látszanék, a Wzoltásnál való közrernüködésre is kirendelendő. Egyenként elszállásolt csapatok, tüzilárma esetén szállásaikon azonnal akként készülnek fel, hogy a sorakozó (k·i·vonulás lóháton) jelre teljes fölszereléssel kivonulhassanak. A tüz közelében elszállásolt emberek pedig parancs bevárása nélkül, fegyverrel és fölszereléssel az alosztályuk számára kijelölt alaknlóhelyre siessenek. A csapatok, melyeknek állományában loYak is vannak, mindenekelőtt (még saját holmijuk föláldozásával is) ezekről gondoskodjanak és a katonáknak kötelessége, hogy ne csak saját lovaikat, hanem távoll e vő bajtársaikét is biztonságba helyezzék. A polaári hatósáaok kérelmére a katonai (hon, Tiízoltó legény0 , ~ , , , , ség kirendelése véd) allomasparancsnoksag \az allomasparancsnok), a polgári hatósürgös esetekben minden csapatparancsnok is, fel van s ág ok kérelmére. hatalmazva legénységet az oltásra oly esetekben is kirendelni, midőn kincstári vagyon nem látszik veszél yezettnek. Ilyenkor az a szükséges tisztesek kíséretében kellőleg sorakozva és mint munkához öltözködveatüz szinhelyére vezetendő és ott a tüzoltás vezetésére hivatottak rendelkezései szerint alkalmazandó. Ez alkalommal a tisztek és altisztek a ne kik alárendelt emberek magatartását szabályozzák és ellenőrzik.
32 :Magatartás a tüz eloltása után .
Ha a tüz el van oltva, a rend fentartása végett ha szükséges őrséget kell a tü.zvész szinhelyén hagyni. Külüuüs határozKl vételes esetekben, a közigazgatási, rendőri, ványok. vagy községi hatóságok kérelmére ily kirendelések az állomás szolgálati körletén kivül is történhetnek, ha más segélyerők idejekorán rendelkezésekre nem állanak, szemmelláthatólag nagy veszély fenyeget és az összes ebből származó költségeket a kérelmező hely viseli. Kirendelések a Ezen határozványok értelemszerü.en oly eseszolgálati k örtekben is alkalmazandók, midőn az illetékes polgári lete n k ivii l. hatóságok esetleg erdő, tőz eg, láp, szénraktár, köolajforrás stb. égése kn él segélynyujtást kérnek.
38
Különös katonai határozványok. 16. §.
A karhatalom összeállítása. A karhatalmat rendszerint a közös hadsereg (esetleg haditengerészet) adja. A hom·édség karhatalmat csak azon esetben állit ki, ha helyben vagy közelben kö.zös hadseregbeli csapatok épen nem , vagy csak elégtelen számban állnak rendelkezésre.
ömeáltiu'is .
17. §.
A karhatalom ereje. A kirendelendö karhatalmi csapatok erejének megállapitása kizárólag a karhatalmat kirendel~ katonai hatóságok (ügyeleti közegek) dolga. Ennél kötelességük a karhatalom erejét minden körülmény megfontolása mellett, továbbá 'a polgári hatóságnak (közegnek) erre vonatkozólag esetleg tett javaslataira való tekintettel, olykép megA-15.
Utasitás.
3
Rrö.
34 határozni, hogy a feladat sikeres megoldása és a fegyverbecsület megovasa minden körfümények között biztositva legyen.
18. §. A parancsnok kiválasztása; parancsnoklás. A paranc3nok
ki »álasztása;
A karhatalom parancsnokának kivál.asztására
paranc3noklás.
különös figyelem forditandó. Kikülönitéseknél hasonlóképen tekintettel kell lenni a tisztek egyéniségére és szolgálati tapasztalataira, miért is karhatalmi csapatokhoz tapasztalt tisztek osz tandók be. Ha a karhatalom különféle közös hadseregbeli csapattestek osztagaiból alakul meg, vagy közös hadseregbeli és honvéd osztagokból állíttatik össze, akkor - ha csak külön kinevezett parancsnok nem volna -- az egész csoport feletti egységes parancsnoklás rendfókozat .és rang szerint a legmagasabb parancsnokot illeti meg, tekintet nélkül arra, hogyaz a közös hadsereghez vagy a honvédséghez tartozik-e. A csapatok egységes alkalmazása és a jelentések megtétele ezen parancsnoknak a kötelessége. Erősebb karhatalmaknál és ezeknek nagyobb területen való alkalmazásánál a parancsnokhoz megfelelő 'torzs (segédtisztek, orvosok, küldönczök stb.) osztandó be:
Szempontok a
Szempontok a parancsnoklásra ·néz·ve.
parancsnoklásra nézve.
Akatonai müködés .módja és a karhatalom tényleges alkalmazására irányuló katonai intézkedések kizárólag a katonai · parancsnok belátásától függnek.
35
Kikülönltések.
A karhatalomtól az alkalmazási hely környékére különitmények cs.a k azon esetben küldhetök ki , ha aggály .az iránt nem merül Jel, vajjon ez altal a karhatalom feladatának megoldására továbbra is képes marad-e. Kis erejü kar hatalmak ezek · szerint különítményeket csak egyébként kedvezö körl'tlmén yek között rendelhetnek ki, mely alkalommal mindig szem elött tartandó, hogy a karhatalom megfelelö erös maradjon, hogy feladatának sikeres megoldása és a fegyverbecsUlet megóvása minden körülmény között biztosítva legyen . Helyiségek biztositása a rendelkezésre álló erövel összhangban álljon. Gyenge járörök és kl'tlönitmények alkalmazása mindig aggályos, mivel ezek könnyen legyözhetök, a mi pedig nagyon is alkalmas arra, _hogy a zavargó tömeg vállalkozó kedvét fokozza. A csapatoknak tapasztalatlan ·. parancsnokok alatt való szétforgácsolása . v·agy· épen az , egységes vezetést kizaró laza kórdonok felállitása minden katonai el~vel ellenkezik; ·az rendszerint idöszerütlen, rendellenes vagy tervszerütlen Jegyverhasználathoz vezet. (A kordonoknak különösen választások alkalmával való felállitása tekintetében lásd 10. §. utolsó elötti bekezdéSét.) · Ha kikülönitések elkerülhetetlenek, ugy ,ezen czélra tetterös, tapasztalt, kötelmeiket teljesen 3*
Kikülönité;e'.; .
ismerö tisztek parancsnoksága alatt zárt kötelékek alkalmaztassanak. A karhatalompara'ncsnokság saját elhatározásából vagy hivatalos megkeresés folytán csak akkor távozhatik karhatalmi czélokból egy m(tsik helyre, ha jelenléte az eredeti alkalmazási helyen már nem szükséges és az elöljáró hely utasitásai a késedelemből keletkezhető veszély miatt már ki nem kérhetök.
19. §.
Megalakulás. Megalakulá:;.
Karhatalom gyanánt alkalmazott minden gyalog és lovas század elvileg a teljes békelétszárnrnal vonuljon ki. Kivételt képez : a) a gyalogcsapatoknál : az őszi . szabadságolás idejétől az -UJOnczkiképzés befejeztéig, b) a lovasságnál : az őszi szabadságolás idejétől április 30-ig. A megjelölt időszakokban - a honvédségnél pedig egyáltalában - a. gyalog és lovas századok 8~10 tagú szakaszokból alakítandók meg és az .osztagok az egyes állomásokon a katonai .(honvéd) helyi hatóságok rendelkezéséhez képest az összes csapatok kiképzett legénységéből állítandók össze.
37
Hon véd lovasságtól karhatalom a ·le gsürgősebb esetekben és csak azon feltétel alatt rendelhető ki, ha ujonczok .és pótlov ak beosztása nem szi.H~séges . ·· '1\.arhatalomhoz tiszteket kellő számban kell - ' beosztani. Karhatalmak lehetöleg orvosokkal, valamint a szükséges egészségügyi személyzettel is ellátandók. Egész csapattestek kivonulásánál a zászló és a zene az állomáshelyen visszahagyancló.
20. §.
Felszerelés. Lőszerrel v aló ellátás. Karhatalmakrendszerintmenet0ltözetben, tábori eszközökkel vonuljanak ki; az állandó helyörségen belül alkalmazott karhatalmakuál, a karhatalmat kirendelö parancsnokok könnyítéseket is elrendelhetnek, mint pl. a hátböröndök, tábori eszközök stb. visszahagyását. a) Az állomás helyen belül alkalmazásba jutó karhatalom legalább a béketáska löszerrel vonuljon ki. b) Minden fegyvernembeli csapatok, melyek . kar.hatalmi czélokból állandó állomásukatelhagyják, a teljes h?-ditáska löszert, lovasitott gyalogsági tisztek pedig lovaikat, magukkal vigyék. e) . Ha a készletben levö ·czéllövö löszer nem volna elegendő, a löszernek a csapathoz való gyors elhozataláról gondoskodni kell. cl) Az el viendö tárdobozok egyikéröl közvetlenül az állandó . ~lhelyezésböl való elindulás előtt, a
Felsze re lés . Lös zerre l Yaló ell ií tás.
38
fedél eltávolitancló, különös körülmények között a fegyverek is rnegtöltendök. e) Az elemi lötéren használandó 3. mint. 8 m;,n czéllövö töltények elvitele meg nem engedhetö. A karhatalmak elindulásuk elött e tekintetben is behatóan megvizsgálandók, nehogy az utóbb emlitett l őszer té\·eclésböl mégis elvitessék. f) Hüvös idöjárásnál vagy elöreláthatólag kedvezötlen beszállásolási viszonyoknál, helyörségükön kívül alkalmazásba jutó karhatalmak fejenként egy kettös tábori takarót vigyenek magukkal, illetöleg szállittassák ezt maguk után. Ezen takarók a legközelebbi katonai ágyraktárnál vagy élelmezö (fiók) raktárnál vételezendök fel ; csak ha ez a nagy thol ság miatt lehetetlen volna, vihetök el a használatban lévö nyári vagy téli takarók.
21. §.
A karhatalom megnevezése. >Iegn eyezé ;;.
A szerint, a mint a karhatalom kizárólag közös hadseregbeli vagy honvéd r.sapatokból áll, annak elnevezése a következö : - «Cs. és kir. katonai karhatalomparancsnokság N-ben», illetőleg «m. kir. honvéd karhatalomparancsnokság N-ben)>. Ha a karhatalom közös hadseregbeli és honvéd csapatokból vegyesen van összeállitva, akkor elnevezése:· «Kúhatalomparancsnokság N-ben.)) -
39 22. §.
A karhatalom alárendeltsége, a) A .z állomás szolgálati körletén belill,
Az állomás S7,0lgálati körletén belül a közös hadseregtől kirendelt karhatalmak a katonai állomásparancsnokság utján, vegyes állomásokon az állomás„ parancsnok utján is, a katonai területi parancsnok„ ságnak vannak alárendelve. A közös hadsereg és a honvédség csapataiból vegyesen összeállitott karhatalmak, tekintet nélkül arra, hogy parancsnokuk a közös hadserP-ghez vagy a honvédséghez tartozik-e, az állomás parancsnok utján a katonai területi parancsnokságnak vannak alárendelve. Vegyes állomásokon az állomásparancsnok által kirendell honvéd karhatalmak a honvéd állomás parancsnokság és az állomásparancsnok utján hasonlóképen a katonai területi parancsnokságnak vannak alárendelve. Ellenben honvéd állomásokon a honvédségtől kirendelt karhatalmak a honvéd állomás- és a honvéd kerületi parancsnokság utján a honvédelmi ministernek vannak alárendelve.
Alárendeltség a) az állomás s~olgálati kör, Ii:itén beliil.
b) Az állomás szolgálati kö'.rletén kivül, azonban. még a hadtest teri~leti körletén belül. ..
..
„
.
A kozos hadseregtol kirendelt kar hatalmak minden tekintetben közvetlenül a katonai területi parancsno~ságnak VC1:nnaK aJ~renc1el ve; a közös hád~ i
.
.
•
b) Az állomás
szolgálati körtetén kivü!, azonban még a had-
test területi körtetén beliil. . . .. • .• .
40
sereg és a honvédség csapataiból vegyesen összeállitott karhatalmak, tekintet nélkül arra, hogy parancsnokuk a közös hadsereghez vagy a honvédséghez tartozik-e, ugyancsak közvetlenül a katonai teri.'tleti parancsnokságnak ,·annak alárendelve. Vegyes állomásokról az állomásparancsnok részéről a honvédségtöl kirendelt karhatalmak a honvéd kerületi parancsnokság utján a honvédelmi ministernek varrnak alárendelve; ez azonb
A saját területi
paran c3 n okság
körletén kívül.
Ezen karhatalmak, ha a közös hadseregtől vannak kirendelve, azon katonai területi parancsnokságnak1 a honvéds ég től valók pedig azon honvéd kerületi parancsnokságnak vannak alárendelve, a melynek kö_rletél>en ;:ilkalmaztatásl,l~ ~Jatt t~rtóz kodnak~
41
d) N agys.zabásu karhatalni'Í kfrendelésekné.l való alá?"endelés. Ha naayszabásu karhatalmi kirendeléseknél az dJ Nagyszabásu 0 . . , . . • • . karhatalmi kiegyseges vezetes azt. megklvanJa, oly honvedseg1 rendeléseknél karhatalmak, melyek a fentebbi határozványok sze- -'"aló alárende lés rint a katonai területi parancsnokságnak nincsenek alárendelve, ennek, a honvédelmi minister által kihez a közös hadügyminister, illetőleg az érdekelt katonai területi parancsnokság ebbeli megkeresése intézendő - alárendelhetők. Ezen alá rendelésről a . honvédelmi minister a honvéd csapatok érintett parancsnokát érte:3iti. A katonai terüléli parancsnokságok ily honvéd karhatalmi csapatok alkalmazásáról a honYédelmi ministert esetenkint tuclósitsák. •
23. §. Jelentések a karhatalmak
kirendeléséről.
Katonai karhatalomnak valamely csapat (laktanya) parancsnok, laktany~ vagy helyőrségi ügyeleti tiszt vagy napos tábornok · (törzstiszt) által történt kirendelését az illetők a katonai (honvéd) állomásparancsnokságnak (utóbbi pedig az állomásparancsnoknak) haladéktalanul jelentsék be. A katonai állomásparancsnokság, · illetőleg az állomásparancsnok, minden az állomás szolgálati körletén belül, vagy azon kívül történt · karhatalmi
.Jelentések a karhatalrnak kirende léséről.
kirendelésröl a katonai területi parancsnokságnak .késedelem nélkül jelentést tegyen. Ha a karhatalom egészen, vagy részb en hon\véd csapatokból alakittatott meg, a kirendelésröl a honvéd állomásparancsnok, az állomásparancsnok részéröl a katonai területi parancsnoksághoz teendő jelentés érintése nélkül, a honvéd kerllleti parancsnokságnak és a honvédelmi ministernek 1s jelentést tesz. A közös hadügyministernek és Ö csász. és apost. kir. Felsége katonai irodájának a helyi hatóságok, illetőleg a katonai területi parancsnokságok által eszközölt karhatalmi kirendelésröl csak akkor teendö jelentés, ha ennél különösen fontos körülmények voltak mérvadók. Karhatalom kirendeléséröl szóló minden jelentésben a karhatalom parancsnokának neve és rendfokozata is megemlitendö.
24. §.
Jelentések a karhatalmi szolgálat tartama alatt és annak befejezése után. A karhatalom parancsnoka föként a · követke:.. . zoket Jelentse :: annak befejezése a) a rendeltetési helyre való megérkezést, azonután . nal a beérkezés után, oly esetekben, midön a karhatalom állandó állomásának s~olgálati k
J elentések a karhatalmi szolgálat tartama alatt és
..
43
b) a karhatalom vagy részeinek más helyre való áthelyezését; e) lehetöleg nemsokára az alkalmazási helyre való megérkezés után az ott észlelt helyzetet és a saját intézkedéseit; e jelentéshez a közigazgatási hatóságok vagy közegeknek a karhatalom ·parancsnokához netalán intézett irásbeli értesitései (esetleg másolatban) csatolandók, illetöleg szóbeli felvilágositások röviden idézendök; dJ fegyveres eröszak alkalmazását vagy egyéb rendkivüli eseményeke t; e) a bevonulást és a karhatalmi müködés végeredményét. Ha az alkalmazási helyen posta vagy távirda állomás nincs, akkor az a) alatti jelentésben az is megemlitendö, hogy írásbeli vagy távirati utasítások hová küldendők. Hosszabb ideig tartó karhatalmi szolgálatnál helyzetjelentéseket a szükséghez képest vázlatok csatolása mellett - naponta, vagy ha semmi különös esemény nem fordul elö, egyenlö nagyobb időközökben kell beküldeni. A jelentések írásban, különös sürgösség esetén táviratilag, esetleg távbeszélö utján teendők meg; a tudósítás ezen utóbbi módjai külöriösen mindig az a), b), cl) és e) alatti jelentésekre érvényesek. Allomásuk szolgálati körletén belül alkalmazott karhatalmak parancsnokai a körülményekhez k.é pest szóbelileg, küldönczök vagy távbeszélő stb. utján is jelentenek.
44
· A jélehté;sek l ehetöleg rövidek legy e·nek ; csak azt kell jelenteni, a mi fontos. Ari'a 'riézve, hogy hoya· kell . jelentést · beküldeni, :a 22. · §-ban · foglalt, az a lárendelésre vonatkozó irányelvek nyujtariak támpontot. A · kerületi parancs nokság · utján .a : honvédelmi ministernek alárendelt honvéd karhatalmak távirati jelentéseiket ezen két' hely ·mindegy ikének küldik be. Állandó állomásuk szolgálati körletébe n alkalmazott karhatalm ak minden jelent ésüket elöljáró helyihatóság ukhoz küldik; melynek kötelessége a további jelentéseket megtenni. Hasonló határozrány érvényes oly karhatalmak számára is, melyek egy idege n állomás szolgálati körletébe jutnak, · ha a karhatalom parancsnoka alattosabb (rangban fia~ talabb 22. §. b., utols ó bekezdés). , A saját területi körleten · kiviU alkalmazott karhatalmak jelentéseiket ugy az idegen, mint a saját területi parancsnoksághoz is . felterjesztik . . . ·A közös . .hadügyministernek és Ö _.csász. és apos t. kir. Felsége katonai irodájának jelentések csak :akkor terjesztendők fel, ·m ég pedig · közvetlenül, inidön felkelésröl , lázongásról vagy nagyobb katonai· kihágásokról, katonai (tengerész) · szemé-: lyeket ért-. nagyobb szerencsétlenségekröl, fegyveres erőszak '. alkalmazásái'ól slb. van · szó.
..
....
4.5
25. §. Irányitás. Azon. i?aran;~okságok (hatóságok), melyek ka.r hatalma,t . külállomásra ren~elnek ki, az ezen k iren delést tartalmazó. parancsban a karhatalom irányl. ~ás~ra . nézve . is intézkedjenek. . . Ez .rendszerint vasuton _(gözhajóval) történik. A karhatalom parancsnoka a berakodás (behajózás) tekintetében a helyi vasuli (hajózási) ható.sággal lépjen érintkezésbe. Ha . a karhataln~at a kélto'.1ai _(honvéd) állonJ..ásparancsnokságtól, vagy az állon:iásparnncsnoktól kö~ vetlenül kérik, akkor ez a szállitó eszközök rendelkezésre . bocsátását halac\éktala~ul a helyi v~suti (hajózási) hivatalnál igényelje, esetleg a szállitmányt irányitás végett . az . illetékes h.atóságna~ jelentse be. Alapelv az, hogy a harhatalom hasonló rJ.1ódoJ?. .vonul be, mint a hogy karhatalmi szo lgálatra"elindult. (Gyalog menet, vasut vagy hajó.) . A szállitó eszközök idejekorán való készenlétbe helyezéséröl gondoskodni kell.
[r:íuyit-ís
26. §.
,Magatartás fölkelés vagy lázongás . előttés a~~tt. (A szolg . .szabálpat L rész,éböl, 71 §'.) .
..
Valamely fölkelés· vaay lázongás megakadály~ Ma~atartá 3 _rei0 . k eles Ya"'Y Jazonzásá.ra vagy elfojtására, a -közigazgatási .hatóságok gf13: fli. kérelmére éS ezekkel eayetértő[ea0 .oly katonai .intéz.- a) El,:i határoz-
..
o
vanyok.
4ű
kedések teendők, melyek a törvényes hatóságoknak rendelkezéseik kivitelére erkölcsi és anyagi erőt, biztos támaszt és elegendö hatalmat nyujtanak. bJ A k a tonai E czélból a katonai (honvéd) állomásparancs(nonvédJ állomás , , , . parancsnokok noksagok (allomaspantncsnokok) es a magasabb (ál!omásoaraucs- parancsnokok saját belátásuk szerint idejekorán nokok) és ma"'asab b katona~ oly rendszabályokat alkalmazzanak, melyek a parancsnokok törvényes rendnek és a kormány tekintélyének kötele>sége . fegyveres erőszak általi helyreállitása Yégett minden pillanatban határozott fellépést lehetségessé tegyenek; ugyanez érvényes -azon esetekre is, midön a kormányhatóságok müködéseikben bármily okból akadályozva vannak. Ez okból nem szabad, hogy valamely netán készlllöben levő fölkelés vagy lázongásnak előjelei a katonai (hon véd) állomásparancsnok (állomás parancsnok) figyelmét kikerüljék. Azok többnyire a lakosságnak, különösen a pártvezéreknek magatartásából, a sajtó heYes izgatásából és a kedélyek szokatlan izgatottságáról tanuskodó egyéb tünetekből ismerhetők fel. e) Mit kell szem . Ha ilynemü törvényellenes, félreismerhetetlen elött tartani , hn. .. r·· . b ·1 ' l' . l kb"l . ' Jázadá• nírható. ossze ugges en ny1 vanu o Je e o , vagy a k ormany hatóságainak alapos közleményeiböl kivehetöleg valamely zendülő mozgalom kitörésétől lehet tartani, vagy ha a lakosság egyáltalában ellenséges érzelmü, akkor a fenforgó körülményekhez képest a követ·kezök tartandók szem előtt : A csapatokat nem kell tulságosan . kiterjedt elhelyezésben hagyni, hanem minden állomáson lehe-
fi
löleg összpontositva elszállásolni; a tisztek lakásait csapatuk közvetlen közelében kell kijelölni. Erőditvények vagy védelemre alkalmas más katonailag fontos pontok védelmi állapotba helyezenclök és határozott utasitásokkal ellátott alkalmas parancsnokokra bizandók, kiket fontosabb ok nélkül nem kell felváltani. Ily pontokhoz vezetö bejáratok elzárandók és rajtali.tésektől megóvandók. A riadó-intézkedéseket a viszonyoknak megfelelöleg kell szabályozni, mi mellett elsö sorban a föközlekedések és a katonailag fontos pontok és tárgyak biztonságáról, a kevésbbé fontosakról pedig csak oly mérvben kell gondoskodni, a mennyiben ez a rendelkezésre álló harczerök szét forgácsolása nélkül lehetséges. A helyőrség tulnyomó legnagyobb része oly állapotban tartandó, hogy szabad rendelkezés szerint mindig gyorsan összpontositható legyen; a körülmények szerint élelmező készletek és szállitó eszközök készen tartásáról is kell gondoskodni. A helyőrségi őrszolgálat nem csak a nélkülözhetlen szükségletre szorítkozzék, hanem lehetőleg akként szervezendő, hogy minden csapat a szálláskörletéhez legközelebb . eső őrségeket .maga állitsa ki . . A csapatoknak egyrésze a szolg. siab. I. r . . 65. §. határozványai szerint készültségben tartandó, szükség esetére az egész · helyőrség együttartása rendelendő el.
48
Az éles lőszernek a raktárakból való elhozatalára, továbbá a bevásárló és átvételezö különitményeknél sz·ükséges elövigyázalra vonatkozólag a szolg. szab. I. r. 487. pontjában*) elöirt eljárás irányadó. Kivonuló csapatok teljes fölszereléssel és éles lőszerrel ütegek és vonatok elég erős fedezettel -- legyenek ellátva. A legénységnek a kijárást csak nagyobb csoportokban szabad megengedni. A esapalnak érintkezése a lakossággal ellenőrizendő és minden gyanus közeledést legnyomatékosabban meg kell akadályozni. Polgári egyéneknek a laktanyába vagy valamely eröditelt helybe csak akkor szabad belépni, ha magukat a katonai (honvéd) állomásparancsnokság (állomásparancsnok) irásbeli engedélyével képesek igazolni. A magasabb parancsnok ellen elkövethető merényletek és elszigetelt örök ellen intézhető rajtaütések ellen megfelelő óvintézkedéseket kell tenni. *) A szolg. szab. 1. r. 487. pontjából: Az éles lőszernek a raktárakból való elhozatalára a szükséges elöintézkedéseket idejekorán meg kell tenni. Az együltartás pillanatától kezelve senkinek sem szabad szállásáról egyedül vagy fegyver nélkül távozni. A tisztek csapatjaikhoz mennek. Járőrök, örség-felváltások és egyéb kivonuló csapatok teljes fölszereléssel és éles lőszerrel legyenek ellátva. Bevásárló és átvételezö különitmények szükség esetén ·fegyveres födüzettel kisérendök.
49
Minden kiküldött járőr elegendő erős legyen és ha csak lehet, tiszt által vezettessék. Egy egész vidék lakosságának ellenséges maga al'tásánál azonfelül arra néZ\'e is idejekorán meg kell tenni a s2L1kséges rendelkezéseket, hogy a c::;apat.ok megfelclö iisszrni'1köclése hiztosittassék. Ha a fegyveres hatalomnak alkalmazása vala- •1J Lim t•· rn·:~;:a. · · -· • · ·· . · ··· lom elfnJta ~ a. mely lázadó mozgalom elfojt~usára szi.1kségessé válik, akkoe az illető parnncsnok intézkedéseit egészen önállóan tegye meg; tisztún katonai s;1,empontból és minden mft s hefolyú;:; mellözé.:; éveL ll1ely öt a remlelke7'éseiél'l ráhái-uló relelösség alól különben is so hasem menthetné f"el. Minden pal'anc;:;nok óvakodjék féll'endszabályoktól, fonlolja meg a helyzetet nyngalomlllal , l1atározza el magát JJizonyos eljárásra és hajtsa ,·égre ezen határozatát erély 1yel és kitartással. Vagy lépjen föl azon pontokon, hol a lázadók legyőzése előreláthatólag a forradalmi mozgalom lecsillapitását leggymsabban eredményezheti, oly crön:-1 ' hOLTY a siker kétsé"en felül áll1.on. vaav C„ Cl ~ , O J' l1a ily hatflrnzotl eljádisra elegendö ltarczerök rnncklkezé.src nem c'tllanak, szo1·itkozl.ék a legfontosahb pontok eszélye:'i l:::; szi,·ós ,-édelmért' addig. n11g 1
elégséges el'Ösité.:; érkezik.
111.
,„
l·:. 11 ~ 1'. l·:T.
Közigazgatási határozványok.
Illetékek és élelmezés.
1_
J\atonai kari1C1t;tl1m1k1wk ,-, kii rnl kc·zii l.-iilii11ii„, i//1·/1;!.-1·!,'/'1' ,·a 11 i,'--!(:·11yid.;. K;•zre1 1 ._:, J. A kr1zt·(• n1l (' _.: l1 izl1i11.. . ág le11la1-Lá.· ;·u-a ki1·emlell 11
lii1t11ri"'ic·~~
fí·11L1 r-
1~i re 11!l <· lt.
ka1- l1aL;-tl111 <1k11;tl.;, l1a L'I. ;ilk;tl1111llJól il l1 1 ly i'ir:-:(-','--!i a 1").1 _, , .„,.-~; {t11„-(tllom;'t:·d 1clyet el kell l1;1g n1i11k. még pedig
t;i-;;"tr,t
1
(l
((
(•
((
((
a
vm.
a
IX.
a a
x. xr.
a
Xlf.
((
((
\(
~--
((
((
b
((
((
((
((
4
((
-
((
((
((
((
((
óO
((
((
((
((
--
((
((
-
((
(\
(l ((
3 3 2
,,
51
l1allaprud Li::;zLl1L!I ydLe::;ttklll'I\. Jlapuula :! l\_púL. dij; raugoszUdyb::i. nem , soroló haYidij asoknak naponta 60 r pótdij; a lcgé11y:-;óg 11 ek napunla 10 r pútdij ; /,) a legé11y:-;eg11ek liadaprCH l-ti,;ztJ1elyt'lte:3liil lcl'ell· az át,·otJUlú élelrnezés : ''') -;-) r) i:\. JiavidijasoJrn ak, Cl Jegé ny :-s6g nek; a t ulajLlUll és kin e;stár i ,;zol gi'tl a li l1•rak11 ak az ;\lro111tlú )Je:-: z<'tllc'.t solá::;; ';') 11) l1a a k<.'nyél'illet ók te1·1n(„;;1,<'lli <.' 11 ki nem ::;znlgú ltall1atú: 840 ,STi:llll ll lO:-' a<.lagunk in t ;}() j' kC'llYél'\' Últság; 1') a legén v:;ég é."' ]() \·ak u t~lll a ( :- 10. l. 1·é::;z ...... J \J.2. ~. :2. p. ::;z e1·i!1t g;mla::;ági úlalún yp 6Llék. Keny<·r e,.; lú túp köt uap1·a elrie r1d i'1; <-t küzs(~g , ;tz r'tltala 11etalá11 ki :-;zulc::iltatlllt li'1LÚDt:·l't a l1cl,·• i '-< i'u ·nak 11Leglé lelü lelj e:; meglérilé."t igényelheti: kl'iliin1,c·n J>eilig a :-s1. ük séges luláp, a li ató:;ágila g igaz11lt l1 c·l~-i i'trak mellett a hcly:;;;1,i11(·11 sze1·zenc1ö lJe. J>ém:adományl: valamint a lta\'idija,;11k es a lt·gé ny ség megrendégel é~ét nem :-11.aba
l1atallnaknak :
:i . . 1.1 li zc·k r„·· 1
1 1 1 "" 6l' Y".'" .i 'i" " kin •11d e lt karltat11 l111;1k .
•) Az útvonuló élelmezl:sé·rl és szúll;í.sc'·rt júrú téril l:s az [ttvételrc jogosított küzegnck fizetendü ki, - az á tvéte l rncg tagadúsa cse l(:n pedig a köz igazgatá.-;i lialúságnúl letdbe h el yezenclü. Ha az ebédet a csapa t ma.!,'a késziti, akkor' a kiiz!·l kezöpi'- nz az útvonnl•'• élclmr-m': sP.rl m"!!•'tllapitnlt tf·rit•':s rnén·éLen szárnitható t'o:·l.
-n
a) havidijasuknak a IX. 1·angosztálylól felfelé 11api 8; a rangoszlályha ~ni·olt többi havidijasnak napi li l\ m1rnkapótrlij <"s pedig a;1,frn n::ipnha i:-; , mely ek(' n <1 n1111tlc1 s/. i.111l't r 1: l1ath:pt·1··rl -ti:-;1,tlLl'!y·1•l lc.;.;Pk11ek Hí'. al
L
V
'
/,) a i e,!.!011 ysé,!..u1 r. k l 1ad
a l1C1 1ltiq1t"·tkez1".', a t1•ljP:3 J1ad i él r li:111aclag1·a mcgii~1t.{1rozott
kis:1.:-1hathan , ~1zon oltérés.scL ltugy ;1 keny ér ti!lO g1·.. ;1 nw rhalrn.s pedi g ;l()O <..:r. ,.:111\·ba11 iliL' irkn.-.:. nii~'- <:1
\ ...
legény ;:;égnek; CL tulajdon és kincstári szolgál;:1ti lrffak11<1k ~z ;'itrn111111·1 bc;:;ál lásolá,.: :
r) a lia\·iclijasoknak ;
<.L
rL) menet alatt a 11w11etillrtékck ;
')
Kenyér és zah a ::::egelrnyuj Lá:::ra kirenclrll kal"ltatalom által lchelöleg ;3 napra elvienclö. To,·ábhi idöre ~úi.kséges kenyér ~ lótáp é.') szalma az élel111ezö raktá rhól vag\ a hérlötöl vétc](;1,énclö rei ; vagy ha ez nem lehebége;:;, a hclyható:::ágilag igazult ái·ak mellett kézibevá:-;;'.il'lás utján szerzendöbe. Ha a k enyér megszerz é;:;e a fenti mód sze rint
nent törté11ik , akkor ht:lyelle 0 j.n gr,u111110:::; aLlagonkint ;YJ f k e nyérváll:::~g Jlzct beLö ki. 3. Hclyör .~ é!!i. állorná5"-5o n t iizv 0szn él 1Jltá:-;1·a " '-' alkalinctzntl l~z . ~-3. $. l1atá1·ozványa i ~zeri11L 1iimllójui ;tlnllldij. L .\li1 1cl e 11 eg yéb e:::e tlJcn , rnid ön elemi t.:sapá- ' sok núl liavirlijasok é::; legénység sPgélynynjlásra alkalmaí'.tatik, a7. illclékrk iclónkint külí'111 fogni1k megáll a1•i l.tal ni. „)Q
- 0 ·
::!. Tiiz·dtú· j 11 t;liu111dij .
1-:~-, :· 1 • ""l't"!'
'":.:i·
Elszámolás . .\ katrmai l~a1·ha t;tl11111 igény l>evélele a lka!111 ;'d 1úl kdetkezett többkiadá.s azon ;;.::dtmarlúlestuél ." zúrnolantló el, ét mely állal a ka1fo-italnrn ki1·enrl (d<·ndh (l'pl:=-:zerelenrlö) vnl 1.
I·:
Lii}d1kiad;'L:; le l:::úmitá s~rnak u1 ego k o lá;:; ~wl , rnla111int: hogy az illotö tárc.: za tcrhét e ro\·andú
kölh t:g Yi:->."S/'.atéril t'SC' eszkh;;.ölhelö legyen : a számadú ( a karfo:tlalntnpar·an c::: nok stb .) ;_{ Ital a r onatkozó felszólitá.:) (r·encl c·let , láYiral s llJ.) és a kad1alalrnat igénylö polgár i l1atósúg últal kell öC' n megerösilelt szabályszeü1 alkalmaztatási kinrnlalá::; (G - 20. 20. es 20-uJ szám11 minta) a \·onat kozú számad~lshoz c:s atolandLi. A karhatalma t. igényheverü polgári hatúsítgok l'el:izóli tá:-; ukban (alka1 rnaztatási kimulaL'tsban) a térítésre köte1es tcí.r·c:zút (alapClt } megjelölni fogják .
1::1,z~u.,,1,i ,
-
,
:l· l
Visszatérités. kiad á:-:o k Yi :-;s7. atél'ité:;c irúnti cljúr;'t:::, az 1905. (•vi · 1~ c nde l e ti közlöny (Szab{tly1 ·e urlele tek) szári1Úban l°n,! !lalt 10.lt>l/ eln. szám11 kh1·r enrlelet., lovább á a G-- 17. j<'lzL' Li·1 11t
z ve az ill1·11··, 111ini.: ; te re k kiv dcl es m<.:gkri l.é."Ckl'C elüzeL1's igé t'L'l ct adtak , mely kö1 · illm ó n~· a vonatk w ó rendc·lctben, parancsha11 st lJ. 0:-:c• te11 ki 111 Ital c't1 ·(1 w tlan fele1nli ttr l11 i fog .
:a.
1...•
.
.. ..
Mcll~klct .
~-hoz.
Az 1.
Karhatalo111 igénybevételére jogosult hatóságok (közegek) .
.Az A) e.set be11 a ka.rhatalurn clrilcg az illelii kaLOllai LCl' i'il t:~t i par<:tn c.s1wk s;'1gnúl ké1·elmezenlli.1. t11 ó L! '·
1>edi!.!· : L
elvileg a belügyminister , i llt'Lül eg l l ol'r~1t~z lct \'O 1101·szi'1g l 1:111 i 1 hrli'd 1- :-;z Lt H111-d n. l 1ni'1 t o 1·:-:zág(J:-: ko1·11d111 r ;'ti lid. beli·1~ynli11i~Le f'l1 c·z.
A
il[et,·c l1 01 ·\·á1-.-da\'f)llor::iz;í.go3 kul'mún y hoz künc tlcn t'd l'ot·dul-
dalrn~tl
llat nak:
a) a 1ninistc1·ek;
11) a kir. l'ifö gyészek és kii ·. ügyészek é:-; helyelte::;0ik: 1) a kir. lii1·rény.s%ékd. clni'1kei vagy ezek hc1yettc.sci
;
d ) a kit'. júl'á:;birúsúgok vezetői;
i:) a fiumei és mányzó;
f) a
magyar-horvát tengerparti kor-
főispánok;
g) az alispánok Yagy ezek helyettesei; /1) a r,sendörp ara n c:s nok s~1.gok:
56 i) a büdapesti államrendőr s ég fökapitánya Yagy
j)
!.)
/) in)
11)
en11 ek helyettese; a törvényhatósági joggal felmházott Yárosok polgármesterei, valamint azok helyettesei; a kir. posta- és távird aiga zgatók vagy ezek helyettesei; a kir. pénz ügyigazgalók va~~- ezek helyettesei; a kir. dohánygyárak igazgatói vagy ezek helyettesei ; a kfö:vas ulak igaí'.gatóságai és Üí'.letvezelöségei. l l. J-forrút-8zla 1:·ú11úrs.z lÍyúan:
alispánok Yagy ezek J1 elyettesei : Zágráb, Eszék , Va1·a:'5cl: Zi111011y lÖt'V(;nyl1aló:::ági joggal bit·ó s;1,ab. kir. városok polgármesterei , ese tleg .. azok helyettesei közrntleniH, a Löb!Ji Yárosok polgármesterei, esetleg ezek helyettesei pedig, az illetö alispán vagy ennek helyettese utján ; azon közegek. kik a HOL'n't.t-S zlavono1·sútgok ni.rosi kö7,ségei nek .sze r·yczeléröl szó ló 1806. hi ju11i11s hú ~l-én kelt tönény 124-. ~. alapján a 1101·Yúl-szlcno11-Jalmát 01·.:::zágos ko1·mány részéröl, esetleg a 1·endőr ség igazgalásúval megbizatnak; a választási elnök a kép\-iselöválasztások alkalmával; a m. kir. horv.-szhn-. csendörparancsnokság; a kii-. táblúk elnökei ni.gy ezek helyettesei;
11) aí'.
/,)
1.:)
d) r:)
/)
-...,
01
!/) a kir. föállainligyész ség Yezetöje és az államügyészségek vczetöi ; /1) a kir. járásbíróságok Yezelöi; i) a kir. pénú1gyigazgalók vag y eí:'.ek l1eh·ettesei : j) a zúgt·ábi kir. posta- és t{1Yirclaigazgalú Yagy e1rnek helyette:-;e; 1. ) a kit'. clohci.uygyúrak iga zgatlii és ezek helyoltesei: 1) élí'. állanw asu lak zág1·úbi i"1zl0L\·ezetö.:;égc. B) esetben a kad1atalnm a helyben lór1·í Yagy a legközelebbi l1 elyörség parancsnokától közve1le11ül igt! l1 yell1elö, még pedig :
(() a ministerck; 1) a kir. föligyé;:;zrk és a kir. Ligyészek és hely ettese i!.::. ; 1:) a tijn·ényszékek elnökei vagy ezek helyettesei ; d) a kir. járásbirúságok Yeze töi; r') a kir. tönényszékek Yiz sgálóbirái, rngy ezeknek hin1talosan müködö helyettesei, to\·ábhá a kir. járásbiróságoknak nyomozást vag~· vizsgálatot telje::.;itö birái; f) az or.:3zágos fegyintézetek, ke1'ületi börtön, a kir. közvetitö intézetek: és gyüjtöfogház igazgatói vagy ezel_.;: helyettesei; g) a fiumei és magyar-horvát tengerparti kormányzó; lt) a főispánok ; i) az alispánok vagy ezek helyettesei ; A-lj. Lt:isit:ís.
5S
k) a föszolgabirák vagy eí'.eket l1elyette silő swlgahirák: l) a közs égi birák vagy l1 elyettese ik a köz::;ég i jegyzökkeL illetőleg körjegyzőkkel együttesen ; 111) a csenclől'parancsnoks<'.lgok, valamint súikség esetén minden :-;zolg~tlatban levő csenclörtiszt és csenclfü is : n) a huclape.:::li államrenclörség ennek helyettese: u) a rendöl'kapitányok:
főkapitánya
Yagy
1iJ a lö1·vén yl1atósá gi jogg<-tl felr uhúzott , valamint a 1·enc1 eze tt tanút::'Ll -ráro.:::uk polgármc stc~ rei vag ~- azok helyettesei : '.!_) az 180tl. hi \' J L tönényczik alapján kiküldütt kol'múnyJ1iztusr1k é::; az 188.->. éri ,\\111. törvény-czikk 153. ~-a alapján kirendelt ál'v édelmi mi11i stel"i IJiztosok: r) a kir. vosta- és tári1·daigazga lók vagy ezek lielyetle::::ei: -s) a kir. I>énzüg,· uaz~alók va~v ezek ltch·ettese i. .._„ i 0 \..,.; to\·álJbá a kir. pénzügyőrség i kö:~p o nli föfelügyclö és a pénzügyőri felügyelők : L.' ol
.,.
I
t) a kir. pénúigyfüi főbiztosok és biztosok; tt) a kir. pénúigyfüi szemlészek, ez utóbbi~k azonban csak szolgálatuk teljesitése közben: 1.) az országos közintézetek, mütár]atok és lOllzeumok igazgatói vag~r ezek helyettesei: .1J) a kir. dohánygyárak igazgatói vagy ezek helyettesei;
y) a révkapitányságok és réYkirencleltségek: z) a kÜí'.vasutak igazgatóságai: üzlet,·rzetö.3égei és forgalmi főnökei (!. 14. §.).
a) a kir. horvát-szlavon-clalmát or:=:zftgos kormány; b) a;1, alispánok és ezek helyet! esei: e) Zág1·úb, Eszék, Varasd, í'.imony törvényhatósági joggal birú szab. kit'. városok polgárme.'Oterei, esellrg ltc> 1ye ltesei k közvetlen Lil, to v-ábbá a többi ,-árosok polgárme.slerei, esetleg helyC'lte~ei k az illető alisflán Yagy ennek helyettese utj~u1;
d) a;1,on köz2gek, kik a I-Ionát-::izlaronországok d .rnsi községeinék szervezetéröl s;1,óló 1tJOö. é,·j .i unius hó 21-én kelt törvény 1 :?4,. §. alapján a horvál·szlaYon-clalmát országos kormány ré:;zéröl esetleg a rendör.' ég igazgatásáYal rnegbizatnak : e) a járási hatóságok Yezelöi : f) a m. kir. horv.-szlav. csendöi-paranc-snobágok; valamint szükség esetén minden szolgálatban levö csendörtiszt és csenclör is ; 9) a veszlegzári bizottság elnöke ; h) a kir. táblák elnökei vag~- ezek helyettesei: i) a kir. föállamügyészség Yezetöje és az államügyészségek vezetöi : k) a kir. ját'úsbil'óságok nzc>tüi:
GO
1) a kii'. pénzügyigazgatók Yagy ezek helyettesei,
m)
n) u) 11)
fJ) 'J) s)
a pénú1gyöe.ségi központi föfelllgyelö és pénzügyőri felügyellik; a kir. pénzü g yőri föbiztosok és biztosok, Yalamint a kir. pénú.tgyüri szemlészek 1 ez utóbbiak azonban csak szolgálatuk teljesitése közben: a fegyházak jgazgatói vagy ezek helyettesei; a zágrábi kir. posta- és táYirdaigazgaló vagy ennek he!~·e tte.se; az országos közintéz etek, ml"Ltárlatok és muzeurnok igazgatúi , ,·agr ezek !telyett c~c i ; a kir. dohúnygyárak igazgató i vag~· ezek helyettesei; révkapilánysfigok és réd~irenclelt:::égek; a közrnsutak üzle tvezetöségei és forgalmi főnökei.
