ERŐGÉPEK
2007. 09. 15.
Készítette: Csonka György
1
AZ ÓRA ÁTTEKINTÉSE Traktorok • • • • • • • •
Traktorok csoportosítása Traktorok erőátvitelének fő részei: tengelykapcsolók, sebességváltók, differenciálmű, véglehajtás Traktorok járószerkezete, gumiabroncsa Traktorok kormányzása, TLT csonkja Traktorok fékberendezései Az emelő hidraulika Traktorok vonó – függesztő szerkezete A traktor vezető fülkéje
2007. 09. 15.
Készítette: Csonka György
2
Traktorok A traktorok csoportosítása rendeltetésük szerint: 1. Kerti traktorok, kistraktorok (15-40 kW) 2. Univerzális közepes traktorok: (50-100 kW) 3. Szántóföldi nehéz traktorok: (100-200 kW) 4. Gumihevederes járószerkezetű és egyéb nagyteljesítményű traktorok: (200 kW felett) 5. Különleges rendeltetésű traktorok:: keskeny nyomtávú, hidas, lejtő A traktorok csoportosítása meghajtás szerint: • Hátsó kerék hajtású • Segéd mellső kerék hajtású • Összkerék hajtású A traktorok csoportosítása járószerkezet szerint: – Kerekes – Lánctalpas – Gumihevederes
2007. 09. 15.
1.
2.
3.
4.
Készítette: Csonka György
5.
3
A traktorok erőátviteli berendezései •
A mező őgazdasági termelésben legelterjedtebben alkalmazott traktorok az univerzális traktorok.
Fő ő szerkezeti egységei: 1. motor, 2. erőátviteli szerkezetek, 3. kormányszerkezet, 4. járószerkezet, 5. vonó- és függesztő szerkezet, teljesítményleadó tengely (TLT), 6. vezetőfülke. A traktorok erő őátviteli szerkezetei a motor fő őtengelyétő ől a kerekekig, illetve a TLT-ig közvetítik a hajtást. Fő ő részei: 1. tengelykapcsoló (kuplung), 2. nyomatékváltó (sebességváltó), 3. differenciálmű (kiegyenlítőmű) és a 4. véglehajtás.
•
2007. 09. 15.
Készítette: Csonka György
4
A tengelykapcsoló •
Feladata, hogy oldható kapcsolatot hozzon létre a motor főtengelye és az erőátviteli berendezés többi része, közvetlenül pedig a sebességváltó között
1. A súrlódásos tengelykapcsoló általában egy, nagyobb motoroknál két súrlódótárcsával létesít kapcsolatot a motor főtengelye (1), valamint a sebességváltó nyeles-tengelye (8), illetve fogaskereke (12) között. Kapcsolódó részei a főtengelyre ékelt lendítőkerék (1), a tengelyirányban szabadon elmozdítható nyomólap (7) és a közöttük elhelyezkedő, vékony acéllemezből készült súrlódótárcsa (6). Ez utóbbi mindkét oldalára súrlódást növelő, hőálló anyagból készült, gyűrű alakú súrlódóbetétet szegecselnek, ragasztanak. A lendítőkerékkel együtt forgó nyomólapot – s a közöttük elhelyezkedő súrlódótárcsát – nyomórugók (2) szorítják egymáshoz. A rugókat másik végükön a kuplungház támasztja meg. E nyomórugók fejtik ki a kapcsoláshoz szükséges nyomóerőt. 2007. 09. 15.
Készítette: Csonka György
5
A tengelykapcsoló 2. A hidrodinamikus
tengelykapcsoló automatikus működésű, így sima indítást biztosít. Indításnál kis fordulatszám esetén kis nyomatékot továbbít, nagy fordulatszámnál azonban jelentős nyomaték átvitelére alkalmas. Hatásfoka alacsony fordulatszámon rossz, a fordulatszám emelkedésével azonban fokozatosan javul. 3. A röpsúlyos tengelykapcsolót kerti traktorokban alkalmazzák. A fordulatszám növelésével a röpsűlyok a köztük levő rugóerőt legyőzve feszülnek a dob belső falához, átadva a motor nyomatékát. 2007. 09. 15.
Készítette: Csonka György
6
• •
•
Az ábra egy nagyon leegyszerűsített tengelykapcsoló-rendszer vázlatát mutatja. A motor (M) tengelyére egy lendítőkerék (1) van szerelve, amivel együtt forog egy nyomólap (2). Közöttük egy súrlódó tárcsa (3) látható, ami a sebességváltó (V) bemenő tengelyén ül. A beépített R1 rugók a nyomólapot rászorítják a súrlódó tárcsára. Az R2 rugóval felhúzott pedálra kifejtett FP erővel csökkenteni, majd megszüntetni lehet a szorítást.
2007. 09. 15.
Készítette: Csonka György
7
A tengelykapcsoló használata A tengelykapcsoló működtetésére egyszerű mechanikus erőátvitelben a következő esetekben van szükség: 1. Indulás • A belsőégésű dugattyús motor alapvető jellegzetessége, hogy az alapjárati fordulat alatt saját magát sem képes forgásban tartani. Indulás előtt tehát egyrészt van egy már forgó motor, másrészt van egy még álló jármű. Erőátvitel ilyenkor nincs. • Az indulási fokozat bekapcsolása után a tengelykapcsoló két tengelye között nagy lesz a fordulatszám-különbség: bemenő tengelye a motor tengelyével együtt forog, kimenő tengelye (egyben a sebességváltó bemenő tengelye) áll. • Ha nem akarjuk, hogy induláskor a motor lefulladjon, akkor a motortengely és a sebességváltó bemenő tengelye közötti erőátadást fokozatosan kell nulláról megnövelni annyira, hogy a tengelykapcsoló zárható legyen.
2007. 09. 15.
Készítette: Csonka György
8
•
•
•
Ez legegyszerűbben akkor valósítható meg, ha a tengelykapcsoló egymáshoz szorítható súrlódó felületekkel rendelkezik, melyek az összeszorítás mértékétől függő erőt (pontosabban nyomatékot) visznek át súrlódással a motortól a sebességváltó bemenő tengelyére, végső soron a jármű hajtott kerekeihez. A kerekekhez juttatott, fokozatosan növekvő vonóerő előbb-utóbb képes lesz a járművet megmozdítani, majd sebességét növelni. A motor és a hajtott kerekek közötti áttétel nagyságától függ, hogy milyen járműsebesség kell ahhoz, hogy a sebességváltó bemenő tengelyének fordulatszáma elérje a motor fordulatszámát. Amikor ez bekövetkezik, a tengelykapcsoló rántás nélkül zárható: a tárcsákat összeszorító erő annyira megnövelhető, hogy a csúszás lehetősége is megszűnik.
2007. 09. 15.
Készítette: Csonka György
9
2. Sebességváltás • Amikor indulás után a tengelykapcsoló csúszása megszűnik, azaz éppen zár, a motor fordulatszáma az üzemi fordulatszám-tartomány alsó határa körül van, a jármű pedig meglehetősen kis sebességgel halad. • A gázadás fokozásával a motor fordulatszáma, s vele együtt a jármű sebessége nő. A motor azonban előbb-utóbb eléri maximális fordulatszámát, de a jármű sebessége még meglehetősen kicsi. Hogy a sebesség tovább növelhető legyen, meg kell változtatni a motor és a hajtott kerekek közötti áttételt, azaz "sebességet" kell váltani a sebességváltóban. • Terhelés alatt ez nem hajtható végre, a sebességváltás idejére a motort le kell választani a sebességváltóról: ez a tengelykapcsoló második feladata. 3. Fékezés • Előfordul, hogy erős fékezéskor a jármű sebessége (s vele együtt a motor fordulatszáma) annyira lecsökken, hogy a motor lefulladna, ha a tengelykapcsolót nem oldanánk
2007. 09. 15.
Készítette: Csonka György
10
4. Lassú haladás • Előfordulhatnak olyan közlekedési körülmények, amikor a legnagyobb áttételű 1. sebesség-fokozatban is a kis sebesség miatt a motor fordulatszáma az üzemi fordulatszám alá akar esni, pl. gyalogosok között haladva. Ilyenkor kénytelenek vagyunk a tengelykapcsolót folyamatosan csúsztatni - a hőfejlődés miatt természetesen csak rövid ideig! 5. Az erőátvitel védelme • Előfordulhat, hogy az erőátvitelben olyan nagy erők (nyomatékok) lépnek fel, amire az nincs méretezve. • A tengelykapcsoló - ha jól van méretezve - veszélyesen nagy nyomatékot nem visz át: a maximális motornyomaték másfél-kétszeresésére megcsúszik. 2007. 09. 15.
Készítette: Csonka György
11
A sebességváltó •
A mezőgazdasági gépek különböző haladási sebességet és vonóerőigényt követelnek. Ehhez szükséges, hogy tág határok között változtatni lehessen a hajtott kerekek fordulatszámát és nyomatékát.
Sebességváltók típusai: 1. A mechanikus váltóművek általában normál (hagyományos) fogaskerekes vagy bolygóműves változatban készülnek. Több különböző fogszámú fogaskerékpár beépítésével a fogszámok arányában módosítható a fordulatszám és a nyomaték. A fogaskerekek mozgatására gömbcsuklós kapcsolóhüvelyt alkalmaznak.
2007. 09. 15.
Készítette: Csonka György
12
A szinkronizált kapcsolási módnál az egyik tengelyen rögzített a másikon szabadonfutó fogaskerék van. A tengely és a belsőfogazású kapcsolóhüvely között a kapcsolat a kapcsolóhüvely elmozdításával jön létre. Előnyeik a könnyű kapcsolás és a csendesebb járás.
2007. 09. 15.
Készítette: Csonka György
13
A sebességváltó 2.
Hidrosztatikus hajtás: Fokozatmentes haladási sebességváltozást tesz lehetővé. A motor nincs mechanikus kapcsolatban a járókerekekkel. A hajtóenergiát axiál dugattyús szivattyú viszi át hidraulika olaj segítségével a hidromotorokba. A fokozatmentes váltást az axiál dugattyús szivattyú ház szögének változtatásával lehet elérni.
2007. 09. 15.
Készítette: Csonka György
14
A differenciálmű (kiegyenlítőmű) •
A differenciálmű: Ha a traktor egyenes úton halad, a két féltengely fordulatszáma is megegyezik. Kanyarodáskor a nagyobb menet-ellenállású belső kerék lassabban forog, mint a külső. A féltengelyek fogaskerekei a bolygókerekeket saját tengelyük – a kereszttengely – körül forgatják el. A bolygókerekek a külső kerék féltengelyének fogaskerekét előresiettetik. A belső kerék annyival marad le, mint amennyivel a külső kerék előresiet. A két kerék közötti fordulatszám-különbséget a bolygókerekek azáltal teszik lehetővé, hogy nemcsak a bolygóházzal járnak körbe, hanem saját tengelyük körül is elforognak.
2007. 09. 15.
Készítette: Csonka György
15
• Ha egy járműnek merev hajtott tengelye van, a két hajtott kerék azonos fordulatszámmal forog. Ez azonban csak egyenes haladáskor kívánatos, kanyarodáskor a külső íven futó keréknek nagyobb, a belsőnek kisebb utat kell megtennie mint a jármű középvonalának, tehát különböző fordulatszámmal kell hogy forogjanak. Ellenkező esetben vagy az egyik hajtott oldal fog megcsúszni, vagy jó tapadás esetén akkora csavaró-igénybevétel terheli a merev tengelyt, hogy az eltörik. • A megcsúszás káros a rendellenes kopás és a plusz teljesítményszükséglet miatt, de az úttartás is romlik, mert a csúszási súrlódási erő lényegesen kisebb mint a tapadási, így az oldalvezető erő is lecsökken, a hajtott tengely sodródni kezd. Ugyancsak ez a helyzet a több hajtott tengellyel rendelkező járművek esetében, mivel itt a kormányzott tengely nagyobb íven kanyarodik, mint a nem kormányzott, tehát itt is más a fordulatszám. A keréknyomás változása miatt keletkező, vagy a kopásból adódó átmérőkülönbség önmagában is szükségessé teszi az alkalmazását, egyenes haladáskor is.
2007. 09. 15.
Készítette: Csonka György
16
• A differenciálmű feladata: • állandó lassító áttétel létrehozása a sebességváltó kimenőtengelye és a hajtott kerekek féltengelyei között, • annak biztosítása, hogy a két féltengelyre mindig ugyanakkora forgatónyomaték jusson. Az, hogy a differenciálmű a két féltengelyen mindig egyforma nagyságú nyomatékot biztosít, azt eredményezi, hogy a kerekek kanyarban – mikor is a gép kerekei tiszta gördüléssel nem egyenlő utat tesznek meg – csúszás nélkül és eltérő fordulatszámmal járhassanak.
2007. 09. 15.
Készítette: Csonka György
17
•
•
•
•
A kihajtó tengelyek egymással szembefordított tányérkerék kúpfogaskerekeivel (napkerekek) kapcsolódó kúpkerekek (bolygókerekek) csapágyazott felfüggesztő házát hajtjuk meg. Normál tapadási viszonyok között, ez mindkét bolygókerék féltengely felé azonos nagyságú nyomatékot biztosít, de a bolygókerekek elfordulásával lehetővé válik az egymáshoz képesti szögelfordulás. A két kihajtás szögsebességének összege állandó. bolygóház Egyenes menetben a bolygókeréktartó ház forog, a bolygókerekek állnak, és egyenlő sebességgel forgatják a kihajtó tengelyeket. Íven kanyarodáskor a forgó bolygókeréktartóban, a bolygókerekek elforognak, és a napkerekeken legördülnek, a tartó fordulatszámához képest az egyik tengely gyorsul, a másik ugyanannyival lassul. A bolygókeréktartó ház meghajtása általában nagy módosítású kúpkerékhajtással történik. A bolygókerék-házra szerelt nagy átmérőjű kúpfogaskereket nevezik általában napkerék tányérkeréknek, a meghajtó kis kereket nyeleskerék néven emlegetik, mert általában egy anyagból készül a tengelyével. Azért szükséges a nagy módosítás, hogy a sebességváltótól a teljesítményt nagy fordulatszámon vihessük oda, így kisebb nyeleskerék az átvitt nyomaték, a tengely vékonyabb, tehát könnyebb lehet. Előfordul homlokkerekes kivitel is. 2007. 09. 15.
Készítette: Csonka György
18
A differenciálzár: • Terepen közlekedéskor, ha az egyik hajtott kerék elakad a másik kerék nem tudja a járművet a differenciálmű miatt elindítania. A differenciálzár kiiktatja a differenciálmű szerepét azáltal, hogy a féltengelyeket mechanikusan összekapcsolja. Ennek megvalósításához elégséges valamelyik féltengely és a bolygóház összekapcsolása. • A tapadás egyik oldali elvesztésekor, amikor a jól tapadó oldal (pl. a jó úton lévő kerék) megáll, a másik pedig (sárban vagy jégen lévő kerék) kétszeres fordulatszámmal szabadon pörög. Mivel a két oldal felé kivitt nyomaték is egyenlő, egyik oldal sem hajt. Differenciálzár feladata: a féltengelyek közötti oldható mechanikus kapcsolat létrehozása, általában csúszó bordás kapcsolóhüvely, ritkábban lemezes súrlódó tengelykapcsoló segítségével. Szükség esetén kézzel kell kapcsolni.
2007. 09. 15.
Készítette: Csonka György
19
A véglehajtás Annak érdekében, hogy a tengelykapcsolót, a sebességváltót és a differenciálművet szilárdsági tulajdonságait tekintve ne kelljen drága szerkezeti anyagból előállítani, illetve nagyméretűre, ezzel nagysúlyúra is készíteni,a teljesítményt nem nagy nyomatékkal, hanem nagy fordulatszámon viszik át. Véglehajtás feladata: • Arra az alacsony fordulatszámra, mellyel a kereket meg kell hajtani, csak a féltengelyek külső végén, a véglehajtással csökkentjük a hajtást. •
Típusai: 1. Homlok fogaskerekes 2. Bolygóműves
2007. 09. 15.
Készítette: Csonka György
20
A teljesítményleadó tengely (TLT) •
A teljesítményleadó tengely feladata, hogy a traktor motorjának forgatónyomatékát az általa üzemeltetett munkagép(ek)nek átadja. A mezőgazdasági traktor nemcsak vontatója, hanem az általa üzemeltetett munkagépek és eszközök erőforrása is. A TLT-csonk elhelyezési helyei a traktor végén, középen, a traktor hossztengelyével párhuzamosan; korszerű traktoroknál elöl is. Forgásiránya szemből nézve az óramutató járásával megegyező. Az erőgép TLT-csonkjához a munkagépet kardántengely segítségével csatlakoztatjuk. Fontos munkavédelmi szabály, hogy az erőgépet munkagéppel összekapcsoló kardántengelyt csak annak burkolatával együtt szabad használni!
2007. 09. 15.
Készítette: Csonka György
21
A kormányzás A traktor jó úttartása és könnyű kormányozhatósága érdekében az első kerekek beállításánál a következő paramétereket kell helyesen beállítani: 1. 2. 3. 4.
kerékdőlés kerékösszetartás csapterpesztés kerékutánfutás
1. ábra 2007. 09. 15.
Készítette: Csonka György
2. ábra 22
• kerékdő őlés: a kormányzott kerekeket kissé döntve szerelik fel, hogy a kerékről a tengelyre ható függőleges erőnek ("kerékterhelésnek") legyen tengelyirányú komponense, ami a csapágyat tengelyirányban előfeszíti. Ez azért fontos, hogy a kerékre ható dinamikus oldalerők ne tudják a csapágy élettartamát a váltakozó irányú terheléssel (kotyogással) megrövidíteni. • kerékösszetartás: a döntött kerék gördüléskor köríven halad, éspedig minél nagyobb a kerékdőlés, annál kisebb sugarú körön. Ez azt jelenti, hogy ha nincs kerékösszetartás, akkor a két kerék forgás közben állandóan távolodni akar egymástól, de természetesen a kerékfelfüggesztés ezt nem engedi. Ez a gumiabroncsra nézve azt jelenti, hogy az úttestre rágördülő szakasz kénytelen visszajönni az eredeti irányba. Ha az abroncs puha, akkor folyamatosan oldalra deformálódik, ami hőfejlődéssel jár. 2007. 09. 15.
Készítette: Csonka György
23
•
csapterpesztés: az a tengely (csap), ami körül kormányzáskor elfordítjuk a kereket, nem függőleges, hanem ferde. Erre azért van szükség, mert ennek a tengelynek az útfelülettel való döféspontját közelíteni kell a kerék talppontjához. • utánfutás: közismert a zongora és a zsúrkocsi kerekének az a tulajdonsága, hogy akármerre toljuk, a kerekek maguktól beállnak a haladás irányába. azt a csapot, amit egyszer már megdöntöttünk keresztirányban (csapterpesztés), a jármű hosszirányában is megdöntjük. Az utánfutás mértékét a csap döféspontja és a kerék talppontja közötti „k” távolság jellemzi. 2007. 09. 15.
Készítette: Csonka György
24
•
Az univerzális traktorok szinte kivétel nélkül elsőkerék kormányzásúak, amely a mellső kerekek elfordításával történhet: 1. Forgózsámolyos kormányzással 2. Tengelycsonk kormányzással.
2007. 09. 15.
Készítette: Csonka György
25
Forgózsámolyos kormányzás • forgócsap
•
•
2007. 09. 15.
Készítette: Csonka György
A forgózsámolyos kormányzás esetében a kormányzás az egész mellső tengely forgócsap körüli elforgatásával megy végbe. Kis sugarú köríven való elforduláskor a jármű labilissá válik, mivel a kormányzott kerekek talppontjai túlságosan közel kerülnek a jármű középvonalához. Ezt a kormányzási módot szinte kizárólag csak pótkocsikon alkalmazzák. 26
Tengelycsonkkormányzás •
•
•
•
2007. 09. 15.
A tengelycsonk kormányzás esetén kormányzáskor nem fordul el az egész mellső tengely, hanem csak a tengely két végén csuklósan kapcsolódó tengelycsonkok. A kormányzott kerekeknek forduláskor is csúszásmentesen kell gördülniük. Ez a feltétel úgy valósul meg, hogy a kerekek közös fordulási középpont körül gördülnek. A belső, kisebb íven haladó kerék nagyobb szögben kell, hogy elforduljon, mint a külső íven haladó. Kanyarodáskor a kormányzott kerekek különböző szöggel való elfordítását a kormánytrapéz (nyomtávkarok és összekötőrúd) teszi lehetővé. Az ábrán vázolt kormányzásgeometria akkor valósul meg, ha a kerekek egyenesbe kormányozott állásában a trapézkarok képzeletbeli meghosszabbításai a hátsó tengely felezőpontjában metszik egymást.
Készítette: Csonka György
27
A kormányszerkezet •
A kormányszerkezet részei: a kormánykerék (1), a kormányoszlop (2), a kormánymű (3), a kormánykar (4), a tolórúd (5), az irányítókar (6), a nyomtávrúd (7) és a trapézkarok (8).
•
A kerekes traktorokon többféle kormányművet is alkalmaznak. Ezek a következők: 1. fogasléces, 2. csavarorsós, 3. globoidcsigás. Az ábra globoidcsigás kormányművet mutat. A hidraulikus szervrásegítéses kormányok tehermentesítik a traktorost mert a kormánykerék elfordítását nagynyomású hidraulika olaj segíti.
2007. 09. 15.
Készítette: Csonka György
28
A járószerkezet •
A járószerkezet a traktornak azon része, amely az alvázhoz kapcsolódva viseli a traktor súlyát és lehetővé teszi előrehaladását, illetve gördülését. A járószerkezet részei: 1. kerekek, 2. tengelyek, 3. rugók.
•
A gumiabroncs kapaszkodóképességét a kapaszkodóbordák alakja és felszerelési módja is befolyásolja. Kötött talajon jobb a traktor kapaszkodóképessége, ha a keréknyomon a V szárai a haladási irányba mutatnak.
•
Nyomtáv állítás A traktorok széles körű alkalmazhatósága megköveteli a traktor nyomtávának állíthatóságát. Erre kétféle megoldás adódik: a kerekek kihúzása/betolása és a keréktárcsák megfordítása. 2007. 09. 15.
Készítette: Csonka György
29
Fékek •
A fékberendezés feladata a traktor sebességének csökkentése, a traktor megállítása és álló helyzetben való rögzítése. A fékberendezésnek lehetővé kell tennie a lehető legnagyobb lassulást, valamint a traktor stabilitását a fékezés alatt és a pótkocsis járműszerelvény fékezését becsuklás nélkül.
•
A fentiek érdekében a járműveket kétféle fékkel kell ellátni, amelyek egymástól függetlenül működnek. Ezek: az üzemi fékberendezés (lábfék), amely a traktoroknál a két hátsó kerékre hat, és a rögzítőfék (kézifék), amelynek a jármű egyik tengelyén levő valamennyi kereket fékeznie, illetve rögzítenie kell. Mezőgazdasági erőgépeken kerékfékszerkezetként az alábbi fékszerkezeteket használják: 1. szalagfék, 2. belsőpofás dobfék, 3. tárcsás fék.
•
2007. 09. 15.
belsőpofás dobfék
Készítette: Csonka György
tárcsás fék 30
•
A belsőpofás fékeket a fékpofák működtetése alapján az alábbiak szerint különböztetjük meg: 1. mechanikus, 2. hidraulikus és 3. pneumatikus (légfék).
A hidraulikus fék működése: A pedálhoz (4) kapcsolt főfékhenger (2) és az egész rendszer a főfékhenger feletti fékfolyadék tartályból (1) állandóan légmentesen feltöltött állapotban van. A főfékhenger dugattyújának (3) elmozdulása először a fékfolyadék tartály töltőnyílását zárja, majd a kettős visszacsapó szelepen keresztül a kerekeknél elhelyezett kerékfékhengerekbe (5) nyomja a fékfolyadékot.
2007. 09. 15.
Készítette: Csonka György
A főfékhenger
31
A függesztő szerkezet •
•
•
A traktor és a munkagép közötti kapcsolat megoldásai a következők lehetnek: 1. függesztett, 2. félig függesztett, 3. vontatott A 3-pont függesztő szerkezet: A munkagép erőgéphez való függesztett és a félig függesztett csatlakoztatása a traktor függesztőszerkezetének segítségével történik. A traktor és a függesztett munkagép összekapcsolására a hárompont-felfüggesztésű függesztőszerkezetet használják. A függesztőszerkezet két fő részből áll: az egyik a rudakból álló karrendszer, amely a munkagépet a traktorhoz csatlakoztatja, a másik az emelőszerkezet, amely a hidraulikaszivattyúból, a vezérlőszelepből és a hidraulikus munkahengerből áll. A függesztőszerkezet karrendszere: a felső, csavarorsóval állítható hosszúságú támasztórúd (1) és a két alsó, a hidraulikával emelhető és süllyeszthető vonórúd (2), a vonórudat emelő függesztő rúd (3).
2007. 09. 15.
Készítette: Csonka György
32
A vonó szerkezet •
•
A vontatott munkagépek egész sorát lehet a traktor kapocslécéhez csatlakoztatni. A kapocslécet a traktor két alsó vonórúdjának gömbcsukóihoz rögzítik. A kapocslécen furatok vannak, a munkagépek vonórúdját csapszeg segítségével kapcsolják a kapocsléc valamelyik furatához . Kardántengely hajtotta munkagépek használata esetén a kapocslécet olyan mélyre kell leengedni, hogy a kardántengely biztonságosan elférjen. A pótkocsit nem a kapocsléchez, hanem a traktor vonószerkezetéhez kapcsolják.
2007. 09. 15.
Készítette: Csonka György
33
Az emelő hidraulika • A hidraulikus emelőberendezésben a tartályból (1) a hidraulikafolyadékot fogaskerék szivattyú (2) továbbítja a hidraulika vezérlőszelepéhez (3). Ez a hidraulika olajat – állásától függően – vagy a hidraulikus munkahengerbe (4), vagy vissza az olajtartályba irányítja. • Emeléskor a vezérlőszelep a nagynyomású hidraulika olajat a munkahengerbe irányítja, ahol a nyomás a dugattyút felemeli. A dugattyú az emelőtengellyel csuklósan kapcsolódik, és elmozdulásával a traktorhoz csatlakoztatott munkagépet megemeli.
2007. 09. 15.
Készítette: Csonka György
Fogaskerék hidraulikaszivattyú 34
•
•
• •
•
A fülke feladata, hogy megóvja a vezetőt az időjárás viszontagságaitól (erős napsütés, eső, hó, fagy), a munkafolyamatokból eredő zajterheléstől, porterheléstől, valamint növényvédelmi munkák végzése esetén a permetezőszerek belégzésétől. A vezetőfülkében a különböző kezelőszervek ergonómiai szempontok figyelembevételével nyernek elhelyezést. A klimatizálás fontos követelmény. A vezetőülés lengéscsillapított rugózású, a rugóerőt a traktoros tömegéhez kell beállítani. Egyes traktorokon „aktív” számítógéppel vezérelt elektropneumatikus, a mindenkori lengésekhez igazított rugóerejű ülés található. A modern traktorokon hidropneumatikus fülke rugózás is található.
2007. 09. 15.
A vezető fülke
Készítette: Csonka György
35
ÖSSZEFOGLALÁS Traktorok • • • • • • •
A traktorok csoportosítása Traktorok erőátvitelének fő részei: tengelykapcsolók, sebességváltók, differenciálmű, véglehajtás Traktorok járószerkezete, gumiabroncsok Traktorok kormányzása, TLT csonkja Traktorok fékberendezései Az emelő hidraulika. Traktorok vonó – függesztő szerkezete A traktor vezető fülkéje
2007. 09. 15.
Készítette: Csonka György
36
ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEK 1. 2. 3. 4.
Ismertesse a traktorok erőátviteli rendszerét! Sorolja fel a járószerkezet megoldásokat! Ismertesse a fékezés és a kormányzás berendezéseit! Ismertesse traktor-munkagép kapcsolás lehetőségeit és berendezéseit!
2007. 09. 15.
Készítette: Csonka György
37
Szakirodalom 1. 2. 3. 4.
2007. 09. 15.
Szente Márk – Vas Attila (2004) Mezőgazdasági traktorok elmélete és szerkezete Vas Attila (1997) Belsőégésű motorok az autó és traktortechnikában Laib L.- Vas A. (1998) Traktorok - Autók Takátsy Tibor (2000) Erőgépek
Készítette: Csonka György
38
