FUTÓMŰ
2011. 03. 18.
Készítette: Csonka György
1
Kerékfelfüggesztés • A kerékfelfüggesztés összeköti a kerekeket az alvázzal illetve az önhordó felépítménnyel. Átviszi egyrészt a jármű súlyát és a tömegerőket a kerekekre, másrészt a kerekek fékezési, meghajtó és oldalvezetési erőit a felépítményre. • A futómű beállításának optimális értékeit a gyárak minden kocsitípushoz pontosan megadják. Ezen előírások elhanyagolása, rossz beállítása rendellenes gumikopáshoz, a futómű idő előtti rongálódásához vezethet. • A futómű beállításának minősége nagymértékben befolyásolja a jármű menetviszonyait 2011. 03. 18.
Készítette: Csonka György
2
Kerékdőlés • A kerék síkja a függőlegestől általában eltérő. A gépkocsi hossztengelyéhez képest a kerekek felső széle kifelé (pozitív) vagy befelé (negatív) dől. Nagysága típusonként változik. • Feladatai közé tartozik a kerékcsapágyak egyirányú támasztása (holtjáték korlátozása, csapágy terhelésének csökkentése) és csökkenteni a kormányzási nyomatékot. (Nem minden típuson állítható).
2011. 03. 18.
Készítette: Csonka György
3
Kerékösszetartás •
•
•
Felülnézetben a kerekek egymástól mért távolsága a mellső tengely előtt és mögött nem egyezik meg. Ha a tengely előtt kisebb ez a távolság, akkor kerékösszetartásról, ha mögötte, akkor széttartásról van szó. A kerékdőlés hatására a kerekek a dőlés irányába igyekeznek elkanyarodni, és az ebből adódó igénybevételt csökkenti ill. ellensúlyozza az összetartás. A kerékösszetartás korlátozza a kormányholtjátékot, csökkenti a kerekek szétállási hajlamát, javítja a nyomtartást. Minden autón állítható, egyes típusokon a hátsó futóművön is.
2011. 03. 18.
Készítette: Csonka György
4
Csapterpesztés •
•
•
A csapterpesztés hatására a kerék talppontja és a (csapszeg képzeletbeli meghosszabbított felső és alsó gömbcsukló vonala) a talajon közelebb kerül egymáshoz, így a talajellenállás nyomatékának karja csökken, könnyebb lesz az elkormányzás. A csapterpesztés szögértéke mindig nagyobb, mint a kerékdőlésé, ezért kormányzáskor a jármű megemelkedik, így visszakormányzáskor a kocsi saját tömege is segíti a vezetőt a kormány visszaforgatásában. Előfordul, hogy a "csapszeg" (felső és alsó gömbfej vonal) tengelyvonala a kerék talppontján kívül metszi a talajt.
2011. 03. 18.
Készítette: Csonka György
5
Utánfutás • •
•
Elősegíti az egyenes úton való haladást. A csapszeg középvonalának elvi meghosszabbítása - pozitív dőlés esetén haladáskor megelőzi a kerék talppontját, vagyis a gépkocsit mozgató erő mintegy maga után húzza a kereket. Negatív dőlésnél a kerék előzi meg az erőhatást, azaz maga után húzza az autót, ezért fordulékonyabbak az első kerék-meghajtású gépkocsik.
2011. 03. 18.
Készítette: Csonka György
6
Lengéscsillapító • Menetdinamikai illetve kényelem szempontjából, valamint a rugózás élettartama érdekében nagyon fontos, hogy a gépjármű lengése csillapított legyen. • A lengéscsillapítók feladata tehát a rugózás által keltett lengések hatásos csillapítása, továbbá a lökésszerűen fellépő nagy rugólengések, az esetleges felütések megakadályozása, illetve kisebb amplitúdójú lassú rugólengésekké való átalakítása. • A lengéscsillapítók legfontosabb szerepe abban áll, hogy a rugózás lengéseit csillapítva a gépjármű kerekeit az úton tartja, nem engedi az útfelülettől elválni. Ezáltal biztosítva a gépkocsi menetstabilitását. 2011. 03. 18.
Készítette: Csonka György
7
• A lengéscsillapítók hidraulikus, dugattyús kivitelben készülnek. • A lengéscsillapítás lehet egy- vagy kétirányú. Általánosan elterjedtek az aszimmetrikus kétirányú lengéscsillapítók. Berugózáskor csekély, kirugózáskor viszont igen erőteljes csillapítóerőt fejtenek ki. • A legelterjedtebbek a teleszkóp rendszerű lengéscsillapítók. • Léteznek még szintszabályzós lengéscsillapítók, melyek legfőbb előnye, hogy terheléstől függetlenül állandó szinten tartja a jármű magasságát.
2011. 03. 18.
Készítette: Csonka György
8
A hatástalan lengéscsillapítás következményei: • A kedvezőtlen úttartás miatt (a gumiabroncsok gyakran eltávolodnak az útburkolattól) oldalszél esetén a gépkocsi sodródik, • a fékút meghosszabbodik, • a kifejtett vonóerő csökken, • a gumiabroncsok fokozottan és egyeletlenül kopnak. A rossz állapotban lévő lengéscsillapítók kihatnak: • a gumiabroncsokra (fokozottan és egyenetlenül kopnak), • a féktávolságra (a fékút megnövekedése akár 20%-kal), • a vizes úton történő megcsúszásra (aquaplaning), • az úttartásra, • a vontatásra. 2011. 03. 18.
Készítette: Csonka György
9
Melyek azok a látható rendellenességek, amelyek alapján meghatározható a lengéscsillapító állapota? • A gumik állapota: az abroncsok szabálytalan vagy rendellenes kopása jellemző az elhasználódott lengéscsillapítóra. • Olajszivárgás: a lengéscsillapító olajvesztése a „működés hiányosságát” vonja maga után, ennél fogva a lengéscsillapítás csökkenését. • Korrózió • Szár: ha rozsdás, akkor ez a tömítések gyors megrongálódásához fog vezeti, tehát olajszivárgáshoz. Tönkremegy, a lengéscsillapító nem működik tovább. • Szilent-blokk: a repedezett, vagy rendellenesen deformálódott szilent-blokk zajossá fogja tenni a felfüggesztést gyorsítás és lassítás, valamint akadályokon való áthaladás esetén. • A rögzítések: törött vagy megrongálódott lehet akár egy fémdarab kiszakadásának köszönhetően egy csavarmenet, vagy akár egy jelentős korrózió által, ami törést okozhat. • A testek/elemek deformálódása: a lengéscsillapító testén lévő deformálódás fékezheti, sőt, akár blokkolhatja is a dugattyút az ellenállásai során. • Vízhatlan/légmentes tömítések kopása • Blokkolás
2011. 03. 18.
Készítette: Csonka György
10
