Permetezés gépei Készítette: Csonka György 1

Permetezés gépei

2011. 03. 28.

Készítette: Csonka György

1

Növényvédelem gépei • • • • • • •

Védekezési eljárások, módszerek Permetezőgépek Hidraulikus cseppképzésű permetezőgépek Szállítólevegős permetezőgépek Légporlasztásos permetezőgépek Mechanikus cseppképzésű permetezőgépek Termikus cseppképzésű permetezőgépek

2011. 03. 28.


2

Védekezési eljárások, módszerek A növényvédelem feladata a kultúrnövények védelme, a termelésbiztonság, a minőségbiztosítás – a lehető legkisebb környezeti terhelés és takarékos energiafelhasználás mellett. Az alkalmazott növényvédelmi módszerek megelőző vagy közvetlen, gyógyító (a kártevők és kórokozók megsemmisítésével) hatásúak. A növényvédelem lehet: • agrotechnikai, • mechanikai, fizikai, • biológiai és • kémiai. A korszerű, integrált növényvédelem nem korlátozódik csupán egyik vagy másik eljárásra, hanem az összes lehetséges módszer összehangolt, együttes alkalmazását jelenti. Az alkalmazás jelenlegi arányait tekintve azonban ma még a vegyszeres növényvédelem szerepe a meghatározó.Készítette: Csonka György 2011. 03. 28. 3

A növényvédelem lehet: • agrotechnikai (ellenálló fajok termesztésével, az állománysűrűség helyes megválasztásával, sorközműveléssel stb.) • mechanikai, fizikai (rovarfogó csapdákkal, hőkezeléses fertőtlenítéssel, fagyvédelemmel stb.) • biológiai (kártevőket elpusztító élőlényekkel stb.) • kémiai (gombaölő, rovarölő, gyomirtó , baktériumölő stb. hatású vegyszerekkel). A növényvédelmi eljárások döntő többségében szórással juttatják ki a kezelendő felületre a hatóanyagot. A növényvédő szereket egyrészt felhígítva mint permetlé , másrészt por, granulátum, esetleg gázosodó készítmény formájában használják. 2011. 03. 28.


4

Szórástechnikai módszerek • a permetezés (a cseppek >= 80%-a 150–750 µm közötti), • a porlasztás (a cseppek >= 80%-a 50–150 µm közötti), • a ködképzés (0,5–50 µm közötti cseppekkel), • a porozás (általában 0,5–100 µm közötti szemcsemérettel) és • a mikro-granulátumszórás (általában 100–800 µm közötti szemcsemérettel). 2011. 03. 28.


5

Védekezési eljárások, módszerek A területegységre kijuttatott permetlé mennyisége alapján is csoportosíthatjuk a védekezési eljárásokat: • • • • •

0,5–5,0 dm3/ha ULV (ultra-low-volume) igen kis mennyiségű, 5,0–50 dm3/ha LV (low-volume) kis mennyiségű, 50–150 dm3/ha MV (medium-volume) közepes mennyiségű, 150–500 dm3/ha HV (high-volume) nagy mennyiségű, 500–2000 dm3/ha UHV (ultra-high-volume) igen nagy mennyiségű a permetezés.

Egyéb (nem szórástechnikai) növényvédelmi eljárás: • a csávázás (vetőmagvak vagy gumók védelme), • az injektálás (permetlé talajfelszín alá juttatása) és • a kenés (folyékony növényvédő szer felkenése a növény felületére). 2011. 03. 28.


6

Védekezési eljárások, módszerek Azokat a berendezéseket, amelyek a folyékony vagy szilárd halmazállapotú növényvédő szereket - apró cseppekben, permet- vagy ködszerűen, por alakban, illetve az előbbieket kombinálva - kijuttatják a védendő növényzet leveleire, lombjára, növényvédő gépeknek nevezzük. A növényvédő gépek csoportosítása: permetező-, porozó-, csávázó- és egyéb célú (pl. mikro-granulátumszóró) gépek. A permetező- és porozó gépek kombinálhatók is. 2011. 03. 28.


7

Permetezőgépek A cseppképzés elve és a cseppek célfelületre juttatásának módja szerint a permetezők lehetnek: hidraulikus cseppképzésűek, szállítólevegős, légporlasztásos, mechanikus cseppképzésű és termikus cseppképzésű (melegköd-képző) munkagépek.

2011. 03. 28.


8

Hidraulikus cseppképzésű permetezőgépek • A permetlevet előszűrővel ellátott beöntő nyíláson (9) keresztül töltik a tartályba (1), amelyből csapon (4), szívószűrőn (3) keresztül szivattyú (2) szívja, majd nyomó-szűrőn (10), szakaszolószelepeken (13) keresztül szállítja a szóró-szerkezethez (15), illetve a szórófejekhez (14). • A permetlétartályban a keverőszerkezet (8) tartja mozgásban a leülepedésre hajlamos permetlevet. Hidraulikus keverőszerkezetnél a visszaáramló folyadékmennyiséget fojtószeleppel (7) szabályozhatjuk. • A nyomásingadozást a légüst (6) és a nyomásszabályzó szelep (11) csillapítja, a nyomásértéket nyomásmérő óra (12) mutatja. A nyomásszabályzó szeleppel a permetlé nyomása beállítható. A permetléfelesleg a visszavezető csövön (5) keresztül a permetlétartályba kerül vissza. 2011. 03. 28.


9

Hidraulikus cseppképzésű permetezőgépeknél a szivattyú által szállított permetlé nyomási és mozgási energiája speciális szórófejek segítségével biztosítja a cseppbontást.

2011. 03. 28.


10

2011. 03. 28.


11

Hidraulikus cseppképzésű permetezőgépek • A permetezőgépen a szivattyú védelmére, illetve a szórófejdugulások megelőzésére, többfokozatú szűrő rendszert (beöntő-, szívó-, nyomó- és elemi szűrő) alakítottak ki. • A szűrők lyukmérete fokozatosan csökken, a legdurvább szűrő a beöntő-nyílásban, a legfinomabb pedig a szórófejben (elemi szűrő) található. • Tisztításukról rendszeresen gondoskodni kell. a) hagyományos felépítésű szűrő b) öntisztító nyomószűrő

2011. 03. 28.


12

Hidraulikus cseppképzésű permetezőgépek A szivattyúk feladata a permetlé továbbítása a szórófejekhez és a cseppképzéshez szükséges nyomás biztosítása. Szerkezeti kialakításuk szerint lehetnek: • térfogat-kiszorításos elven működők, ezen belül szelepes, szakaszos szállítású (dugattyús, membrán-) vagy szelep nélküli, folyamatos szállítású (pl. görgős-, lapátos-, fogaskerék-, csavar-) szivattyúk

• örvény (pl. centrifugál-) szivattyúk.

2011. 03. 28.


13

Hidraulikus cseppképzésű permetezőgépek A dugattyús és a membránszivattyú esetében a permetlevet egy dugattyú, illetve egy rugalmas falú membrán által létrehozott térváltozás mozgatja. forgattyús hajtómű (1), vezetődugattyú (2), dugattyú (3), nyomószelep (4), szívószelep (5), olaj (6), membrán (7), hajtókar (8). A kopás csökkentése érdekében az egymáson elmozduló dugattyúfal és hengerfal egyike gumi, a másik pedig fém. 2011. 03. 28.


14

Hidraulikus cseppképzésű permetezőgépek

• A membránszivattyú felépítése a dugattyús szivattyúhoz hasonló, a permetléteret azonban membrán választja el a dugattyútól. • Működés közben a membránt közvetlenül a hajtókar, illetve keresztfejjel vezetett dugattyú mozgatja. Eközben a szivattyúházban periodikusan szívás, illetve nyomás jön létre, amely a szabályozón keresztül a szóró szerkezetbe továbbítja a permetlevet. 2011. 03. 28.


15


Légüst

2011. 03. 28.

Nyomásmérő óra


16


• A központi elosztó-szabályozó egységbe a szivattyútól érkezik a folyadékáram (2), és egy ki/be kapcsoló főelzáró szelepen (1) keresztül a permetlé az állandó arányú folyadékmennyiséggel működő keverőberendezést (4) és a szórófejeket táplálja. • Az egyes szóró-csövekhez irányuló vezetékek (3) kézi erővel állítható, rugó terhelésű szelepekkel külön-külön nyithatók, nyomásuk szabályozható (nyomáskiegyenlítőként működve). 2011. 03. 28.


17


A permetezés keverés, tartálytöltés, vegyszerbemosás működési vázlata 2011. 03. 28.


18


Szórófejek • cirkulációs, ezen belül Pörgető testes (pl. csigabetétes, ferdefuratos) vagy Pörgető kamrás (pl. tangenciális beömlésű) és

• ütközéses, ezen belül felület ütköztetéses (ütközőlapos) vagy folyadék ütköztetéses (réses) szórófejek. 2011. 03. 28.


19


2011. 03. 28.


20

Szállítólevegős permetezőgépek

•

Az axiális ventilátor cső alakú házában légcsavarszerű lapátkerék forog (a). A tengelyirányba beáramló levegő egy terelőfelület hatására sugárirányba távozik. • A körkörös fúvónyílásban elhelyezett kétoldali szóróív vagy a szórókeretes, illetve átfúvásos változat az axiál-ventilátorhoz legáltalánosabban alkalmazott szórószerkezet-konstrukció (lásd előző dia). • A dobventilátor (dob forgórészes radiális ventilátor) kettős csigaházában egy dob forgórész (b) van elhelyezve. A dob palástja mentén sűrűn elhelyezett, rövid, ívelt, radiális lapátok találhatók. A kilépőnyílás (illetve a 2011. 03. 28. Készítette: Csonka György 21 szórószerkezet) fúvócső vagy fúvórés (illetve szóróív) kialakítású.

Légporlasztásos permetezőgépek • A permetlékör általános felépítése a hidraulikus cseppképzésű gépekével megegyező. A cseppképzéshez azonban elsősorban a levegő porlasztó hatását használják fel. • Tiszta légporlasztást a gyakorlat általában nem alkalmaz. Első lépésben legalább egy ütközőfelületen (pl. szitán, szóró gombán) durva folyadéksugarakra bontás történik, és csak ezután következik a nagysebességű levegő hatására a tényleges cseppképzés. 2011. 03. 28.


22

Mechanikus cseppképzésű permetezőgépek

• A mechanikus cseppképzésű szórófej egy forgó tárcsa. • A permetlé kis nyomáson érkezik a villanymotorral hajtott, nagy fordulatszámú tárcsára vagy tárcsa felek közé. • A centrifugális erő hatására a tárcsa felületén kialakuló vékony folyadékfátyol a fogazott kerület felé mozog, majd arról apró, egyenletes cseppek formájában leválik. • A tárcsa fordulatszámának változtatásával a kívánt cseppnagyság beállítható.

2011. 03. 28.


23

Termikus cseppképzésű permetezőgépek • Lényege, hogy a szórófejhez vivőanyagban oldott hatóanyagot vezetnek, amely a 200–300 °C h őmérsékletű füstgázban elpárolog, majd a nagy hőtartalmú keverék a külső alacsony hőmérsékleten kondenzálódik, és 100–300 mes körzetben ködhatást fejt ki. • A melegítésre benzin szolgál, amely porlasztva jut az égéstérbe, ahová Root-fúvó szállít levegőt. • A keveréket villamos szikra gyújtja meg. 2011. 03. 28.


24

Porozó gépek

• A tartály (1) alján jobb-bal menetes csiga szállítja középre a port, és cellás adagoló (2) juttatja változtatható keresztmetszetű résnyíláson (3) keresztül a ventilátor (4) légáramába. A ventilátor nyomócsövéből a port a levegő továbbítja a légporlasztásos szóró-szerkezethez (5) (szántóföldi szórócső, favédelmi fúvócső). 2011. 03. 28.


25

Mikrogranulátum-szóró gépek • Mechanikus adagolószerkezetük egy cellás adagoló, amelyik pontosan szabályozható adagolórésen keresztül továbbítja az anyagot az ejtőcsőbe, sávszórásnál esetleg a halfarok-szerűen kiképzett terítőfejbe. • A rombusz alakú kifolyónyílás keresztmetszetének változtatása a két elem egymáson való elcsúsztatásán alapszik. • A cellás (vagy tolóhengeres) adagolók hajtása többek között talajkerékről vagy villanymotorral történhet. 2011. 03. 28.


26

Repülőgépes növényvédelem Előnyei: • a földi gépekkel nem vagy nehezen járható területek, zárt kultúrák védelme is megoldható, • elmarad a taposási kár, a művelet a talajállapottól függetleníthető, • lényegesen nagyobb a területteljesítményük. Hátrányai: • nagyobb az időjárási viszonyoktól való függőség, • vegyszerelsodródásból eredő környezeti ártalmak fokozottabban jelentkeznek, • alkalmazásának fontos feltétele, hogy megfelelő kialakítású, illetve méretű fel- és leszállópálya, illetve kiszolgálási terület álljon rendelkezésre. 2011. 03. 28.


27

Repülőgépes növényvédelem • A berendezés tartályából (1) szívószűrőn (2) át jut a permetlé a centrifugál szivattyúba (3). • A szivattyú a permetlevet a vezetőfülkéből kezelhető mennyiség szabályozón (6), nyomószűrőn keresztül juttatja a szóró kerethez (7). • A cseppképzés kisnyomású, hidraulikus cseppképzésű szórófejekkel (8), vagy mechanikus cseppképző rendszerrel történik. A menetszél cseppfinomító hatása lényeges. • A szórófejeket tápláló szivattyút merevszárnyú gépeknél általában szélkerék (4) hajtja, a szivattyú (3) kibekapcsolása a szivattyú tengelyének fékezésével (5), illetve a fék oldásával történik. 2011. 03. 28. Készítette: Csonka György

28

ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA • • • • • • •

Védekezési eljárások, módszerek Permetezőgépek Hidraulikus cseppképzésű permetezőgépek Szállítólevegős permetezőgépek Légporlasztásos permetezőgépek Mechanikus cseppképzésű permetezőgépek Termikus cseppképzésű permetezőgépek

2011. 03. 28.


29

ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI • Csoportosítsd a növényvédelmi eljárásokat és a növényvédő gépeket! • Ismertesd a hidraulikus cseppképzésű permetezőgép felépítését és működését! • Ismertesd a permetező szivattyúk felépítését és működését! • Ismertesd a hidraulikus cseppképzésű permetezőgépek szóró szerkezet kialakításait! 2011. 03. 28.


30

Permetezés gépei Készítette: Csonka György 1

Recommend Documents