Különlenyomat az Aquila X L I I — X L V . 1935—38. kötetéből. Separatabdruck aus A q u i l a X L I I — X L V . B d 1935—38.
'
Zooloqv
''i.
JUL 22 1940 *
A CSÁSZÁRMADÁR ELTERJEDÉSE CSONKA-MAGYARORSZÁGON IRTA:
DR. VERTSE
A L B E R T
DIE VERBREITUNG DES H A S E L H U H N S IN R U M P F - U N G A R N VON
DR. A L B E R T
VERTSE
B U D A P E S T , 1940. MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI
NYOMDA
1935/38j
227
A császármadár elterjedése Csonka-Magyarországon. Irta
:
D R . VERTSE ALBERT.
H a b á r számos magyarországi b a r l a n g üledékéből kerültek elő n a g y s z á m m a l fajdfélék m a r a d v á n y a i , császármadár-csontmaradványok Magyarország területéről c s a k az ó-ruzsini (Sáros m . ) és a k r a p i n a i (Várasd m . ) b a r l a n g o k pleisztocén ü l e d é k é b ő l i s m e r e t e s e k . A z őslény t a n i l e l e t e k tehát — anélkül, h o g y ezt a jelenséget a m a i állapotokkal k a p c s o l a t b a akarnók h o z n i — már a m e g e l ő z ő geológiai k o r b ó l a császármadár elterjedésének a z t a p r o b l e m a t i k u s szórványosságát hangsúlyozzák, a m e l y a m a i állapotnak i s elsősorban kérdéses p o n t j a . 1
A császármadár magyarországi elterjedését CHERNEL ISTVÁN- és SCHENK JAKAB összegezték. CHERNEL f e l s o r o l j a a z o k a t a m e g y é k e t , a h o l császármadár n e m f o r d u l elő, SCHENK p e d i g a fészkelés és elő fordulás régióit jelöli k i . E Magyarországra v o n a t k o z ó elterjedési v á z l a t o k b ó l a h a t á r o k összeszűkülése k ö v e t k e z t é b e n C s o n k a - M a g y a r országra a l i g m a r a d t v a l a m i , a m i t p o z i t í v a d a t k é n t k ö n y v e l h e t t ü n k e l . ezek i s nagyrészben régi a d a t o k ; erdős h e g y v i d é k e i n k t ú l n y o m ó részé nek elvesztése p e d i g a császármadár előfordidásának m é g a lehető ségét is n a g y o n k i s térre szorították. A kérdés h o m á l y o s s á g á t még f o k o z t a a legújabb i r o d a l m i a d a t o k c s a k n e m teljes hiánya. K i v á n a t o s v o l t e z e k után. h o g y a császármadár j e l e n l e g i csonka-magyarországi előfordulásáról részletes a d a t o k a t k a p j u n k , a m e l y e k alapján elterje désük k ö r v o n a l a z h a t ó l e g y e n , a r é g i b b a d a t o k k a l p e d i g összeegyeztet hető o l y m ó d o n , h o g y a, csonka-magyarországi elterjedésében beállott v á l t o z á s o k r ó l lehetőleg t i s z t a képet k a p j u n k . :í
Altalános v é l e m é n y , h o g y a császármadarak száma erősen m e g f o g y o t t . A f o g y á s okát m a g y a r á z ó v é l e m é n y e k a z o n b a n k ü l ö n b ö z ő e k , sőt h o m l o k e g y e n e s t ellenkezők i s . A kérdés tisztázását b i z o n y á r a m e g k ö n n y í t i , h a az elterjedési és az e z z e l k a p c s o l a t o s s z á m o t t e v ő biológiai a d a t o k a t , u g y a m ú l t b ó l , m i t a j e l e n b ő l , a lehetőséghez mérten rész letesen f e l s o r o l o m . Előfordulási adatokért 1937. é v Október és n o v e m b e r h a v á b a n , elsősorban a m . k i r . erdőfelügyelőségek és a kincstári erdő b i r t o k o k e r d ő m é r n ö k i karához f o r d u l t a m kérdésemmel. A z előfordulás lehetősége szerint m i n t e g y 30 h e l y r e i r t kérdőlevélre teljes számban beérkezett részletes válaszokért ezúton is hálás köszönetet m o n d o k . A beérkezett a d a t o k alapján a császármadár c s o n k a - m a g y a r országi elterjedése p o n t o s a n k ö r v o n a l a z h a t ó . Á l l a n d ó előfordulásáról a k ö v e t k e z ő önálló tájegységekről k a p t a m értesülést : I r o t t k ő,
DR. V E R T S E
2.28
S o p r o n i
hegyvidék,
ALBERT
[Aquila
D u n a z u g - h e g y s é g ,
B ö r z s ö n y ,
M á t r a, B ü k k és az E p e r j e s - T o k a j i - V u 1 k á n s o r . H i á n y zik
a G e r e c s e - h e g y s é g b ő l , a V é r t e s b ő l ,
a
B a k o n y -
b ó l é s a M e c s e k b ő l . Előfordulását, a r é g i b b és a b e g y ű j t ö t t u j a b b a d a t o k k a l együtt Az
az a l á b b i a k b a n
részletezem.
E p e r j e s - T o k a j i - V u l k á n s o r
egyetlen
csonka-magyarországi
császármadár
hegyvidék,
végső nyúlványa
amely
még
g y a k o r i fészkelési r é g i ó j á b a . A z á l l o m á n y
j ó . S z Y DÉNES m . k i r . e r d ő t a n á c s o s i r j a
az
beleesik
a
változatlanul
S á t o r a l j a ú j h e l y r ő l :
„ I t t k ö l t és jelenléte r e n d s z e r e s . K ü l ö n ö s e n c s o p o r t o s a n található az Eperjes-Tokaji-Vulkánsor nek
M i k ó h á z á t ó l E r d ő b é n y é i g h ú z ó d ó erdőségei
m é l y e b b e n f e k v ő b o k r o s , főleg n e d v e s v ö l g y e i b e n , b o d z a ,
gonya,
vadrózsa,
gyertyán,
n y á r - és b ü k k e l
borit ott
gala
erdőrészekben,
főleg északi kitettség m e l l e t t . I g e n szépen s z a p o r o d i k . E g y i z b e n t a v a l y (1936) t a v a s s z a l e g y n a g y o b b c s a p a t o t , k b . 20 d a r a b b ó l állót is v o l t alkalmam E
felverni."
vidékről legközelebbről K a s s á r ó l
4
ismerünk
régibb
t o k a t . E l e g k i t e r j e d t e b b összefüggő erdőségeink e g y i k é b e n a madárállomány A
pleisztocén-kori madárfaunájából
i s m e r e t e i n k s z e r i n t h i á n y z o t t a császármadár. L A M B R E C H T és
P e s k ő i
Tetrao tetrix, 249 Lagopus és Crex
császár
aránylag m i n d i g s z á m o t t e v ő l e h e t e t t .
B ü k k - h e g y s é g
I s t á l l ó s k ő i
ada
maradványt,
a
eddigi
Ballá-,
b a r l a n g o k b ó l k i m u t a t o t t összesen 72
lagopus,
ezzel
5
402 Lagopus
szemben
egyetlen
mutus
és 1—1
Perdix
császármadár-marad
ványt s e m ! A B ü k k - h e g y s é g császármadarairól részletes
leírást
tenem, hogy 1860
elsőnek H A V A S
SÁNDORÉ
közöl
1860-ból : „ K ü l ö n ö s ö r ö m ö m r e szolgál i t t megemlí
a Bikkben
a császármadár
m é g j ó b ő v e n található."
o k t ó b e r elején a szentléleki erdőkörbeli L u s t a - v ö l g y b e n 15—20
d a r a b b ó l álló „ f o l t " repült e l a feje felett . . . " k i k t u d j á k m i l y k i s f o l t o k b a n s z o k o t t a császármadár
a legvadasb tereken is megfordulni,
ez
a l e g e r ő s b b állományra
egyetlen adatból
is b i z t o s a n
vonhatnak
k ö v e t k e z t e t é s t . " E z u t á n i s m e r t e t i a császármadár életmódját, m a j d az elszaporodását gátló t é n y e z ő k e t részletezi, a m e l y e k k ö z ö t t első h e l y e n az e m l ő s és n a g y o b b szárnyas r a g a d o z ó k és a késői t e l e k s z e r e p e l n e k , a m e l y e k főként a t o j á s o k b a n íMECS BÉLA
7
t e s z n e k i g e n n a g y kárt.
1895-ből már k e v é s b b é v a n m e g e l é g e d v e a B ü k k császár
madár-állományával, ben
és f i ó k á k b a n
amelyről a z t i r j a : „ . . . de ő sincs o l y a n
e l s z a p o r o d v a , m i n t a m e n n y i r e a ránézve elég k e d v e z ő
viszonyoknál f o g v a az e m b e r g o n d o l n á . " L A K A T O S p e d i g már
e g y e n e s e n kipusztulásról
KÁROLY
i r : „ . . . a z t állítják
mérték
természeti 8
1898-ban róla,
hogy
kipusztulófélben v o l n a ; s tényleg c s a k u g y a n t ö b b helyről, i g y a B o r -
A CSÁKZÁRMAUAIt B E E ERŰ15DÉHE CSOM i< A -MAß YAROR8ZÄCON
1935/38]
22'.»
s o d m e g y e i u . n . B ü k k - e r d ő b ő l c s a k n e m egészen k i is veszett ; másutt teljesen eltűnt é v t i z e d e k óta." E z u t á n már k e z i k m e g a B ü k k császármadár irodalmi
c s a k BoÉR MIKLÓS'
1
emlé
állományáról, s e z z e l k i is merül az
hagyaték.
K é r d ő l e v e l e i m r e a B ü k k b ő l a k ö v e t k e z ő helyekről k a p t a m választ : B á n y a b ü k k r ő l
i r j a DR. KOVÁCS ZSIGMOND
„Szépen k ö l t . g y a k r a n látni
m . k i r . erdőmérnök :
15 csirkéből álló c s a p a t o t i s . A z erdő
kincstári területen v é d e l e m b e n részesül, e n n e k ellenére n i n c s sok belőle, a m i t a z z a l lehet magyarázni,
h o g y a róka, a v a d m a c s k a és a n y e s t
a m é g repülni n e m t u d ó csirkékből s o k a t e l f o g . A kincstár e r d ő g a z d a ságában 100—150 d a r a b r a l e h e t becsülni a császármadarak
létszámát."
G y e r t y a rí v ö l g y :
VELICS G Y U L A m . k i r . f ő e r d ő m é r n ö k értesítése
szerint
feltalálható
a császármadár
RlMLER
LÁSZLÓ
m.
k i r . s.
és k ö l t i s o t t .
erdőmérnök
S z e n t l é l e k :
irja : „. . . a
bár m e g l e h e t ő s gyéren, de f o r d u l elő császármadár
kerületemben,
és k ö l t i s o t t . . .
jelenlétének főfeltétele az abszolút n y u g a l m a s terület." N a g y s o i n ról i r j a VITÉZ FEJES JÓZSEF m . k i r . e r d ő t a n á c s o s : „ . . . A
császármadár
előfordul nálunk, i t t k ö l t és jelenléte r e n d s z e r e s . . . e g y i k e s z t e n d ő b e n j ó v a l n a g y o b b a számuk, i g y a m u l t e s z t e n d ő b e n i s , a másikban k e v e s e b b . E z t az ingadozást a z o n b a n n e m a vadászat o k o z z a , m e r t
majd
n e m teljes kiméletet élvez, h a n e m valószínűleg a r a g a d o z ó k t a p a s z t a l ható elszaporodása . . . T a v a s z o n k é n t n a g y o n szép m e n n y i s é g b e n látunk csirkéket,
de
gyámoltalan
madár
lévén, valószínűleg
a róka.
vad
m a c s k a , n y u s z t pusztít e l b e l ő l ü k i g e n s o k a t . " M o c s o l y á s t e l e p e n
KÖNTZEY ÁRPÁD m . k i r . e r d ő m é r n ö k értesítése s z e r i n t feltalál
ható.
L i l l a f ü r e d r ő l
irja
BÁNKY G Y U L A m . k i r . s. e r d ő m é r n ö k :
„J^illafüred, H o l l ó s , U j h u t a k ö r n y é k é n
8—10 párt i s m e r e k , m e l y m i n
d e n é v b e n k ö l t i s . . . k e v é s s z á m b a n bár, de m i n d e n ü t t P a r a s z n y á n
megtalálható."
VITÉZ BoRSAY FERENC m . k i r . e r d ő m é r n ö k értesítése
s z e r i n t szintén j e l e n v a n . V é g ü l E g e r b ő l
irja
SuRJÁNSZKY KÁLMÁN
m . k i r . f ő e r d ő t a n á c s o s : „ . . . az e g r i érsekség G y ö n g y ö s s ó l y m o s , Felsőtárkánj^ F e l n é m e t , Szarvaskő községei határában, v a l a m i n t G y ö n g y ö s o r o s z i és N a g y b á t o n y - H a s z n o s
községek
határában f e k v ő
erdőkben
n e m e l v é t v e f o r d u l elő, h a n e m i n k á b b g y a k o r i a császármadár.
Mégis
c s a k o l y mértékben f o r d u l elő, h o g y szaporítás v é g e t t s o h a s e m l ö v i k . Hívóval való vadászata i g y i t t m o n d h a t n i ismeretlen." A
császármadár
tehát, h a
nem
1860 é v körüli b ő s é g b e n , de még
is
a
SÁNDOR
emiitette
m i n d i g szép számmal található a
B ü k k b e n s h a a LAKATOS-féle a d a t n a k bár h i t e l t a d u n k , u g y javulás
HAVAS
n e m szószerinti
tapasztalható, a m i b i z o n y á r a
értelmében a kincstári
e r d ő b i r t o k o k g o n d d a l v e z e t e t t vadászati v i s z o n y a i b ó l k ö v e t k e z i k . A Mátra
császármadarairól
elsőnek
KEMPELEN
R.
I N
emlékezik.
DB. V E R T S E
230
meg
1868-ból, m a j d FRIVALDSZKY-
tokat, mindkettőt
11
ALBERT
[Aquila
és CHERNEL I.-tól
12
ismerünk
ada
1888-ból.
A Mátrából h á r o m helyről k a p t a m a d a t o t . D a r n ó r ó 1 i r j a SZABÓ GÉZA
m . k i r . s. e r d ő m é r n ö k : „ D a r n ó , Sírok, S z a j l a , R e c s k , Mátraballa.
Mátraderecske községek határában feltalálható.
Sajnos, m i n t a legtöbb
f ö l d ö n fészkelő szárnyasvad,
n e m t u d e l s z a p o r o d n i a v a d m a c s k a és a
róka
irja
miatt." K ő k ú t r ó l
m é r n ö k : ,,. . . kerületemben ben.
VITÉZ LUKÁCS KÁROLY m . k i r . erdő
mindenütt
előfordul k i s e b b
mennyiség
H o g y n a g y o b b m e n n y i s é g b e n n e m t u d . a z t a sokféle r a g a d o z ó n a k
t u l a j d o n í t o m . . ., m i n d e n ü t t t a l á l k o z t a m v e l ü k ; i n k á b b a v ö l g y e k b e n , víz k ö z e l é b e n , a Mátra u g y az északi m i n t a déli oldalán." irja
GALAMBOS
kerületében.
P á r á d r ó l
GÁSPÁR m . k i r . s. e r d ő m é f n ö k : „ A parádi erdőhivatal
Párád. B o d o n y .
Ballá
k ö z s é g e k határában
g y é r számban. A M á t r á b a n költ a császármadár, csirkék megtalálásával R é g i b b keletű
feltalálható
m i n t arról pár n a p o s
m a g a m is m e g g y ő z ő d t e m . "
részletesebb a d a t o k hiányában
az á l l o m á n y v a l ó
színű fogyására megközelithetőleg s e m k ö v e t k e z t e t h e t ü n k , Mátra császármadár-állománya jelentős.
Egyébként
az
B ü k k ö n és Mátrán keresztül, A
a Bükkével szemben sohasem lehetett
Eperjes-Tokaji-Vulkánsortól
hegységig a császármadarak
majd
m a r o s r ó l :
NAGY
kezdődőleg, követhető.
császármadár-állománya
már j ó v a l
ZOLTÁN m . k i r . e r d ő t a n á c s o s i r j a
„ . . .kerületemben
a
a B ö r z s ö n y - h e g y s é g e n át a P i l i s
fokozatos fogyása n y o m o n
B ö r z s ö n y - h e g y s é g
g y é r e b b az e l ő b b i e k n é l .
azonban a
N a g y
c s a k N a g y m a r o s és Z e b e g é n y k ö z
ségek határában f o r d u l elő, l e g i n k á b b a D u n a felé néző erdőrészeken. Az
általunk e d d i g észlelt 4—6 d a r a b császármadár
létszámában
vál
t o z á s n e m m u t a t k o z i k — a l e g n a g y o b b kímélet ellenére s e m — s f i a t a l o k a t e d d i g n e m láttunk, jóllehet b i z t o s a n t u d j u k , h o g y a m i terüle t ü n k ö n v a n n a k t a v a s s z a l a kotlás idején." Értesülése s z e r i n t J e n ő v i d é k é n i s feltalálható
a császármadár.
D i ó s -
I t t említem meg, hogy
a v á c i püspökséghez t a r t o z ó v e r ő c e i e r d ő b e n a „ K ő h e g y ' - b e n i s f i g y e l tek
m e g egyes p é l d á n y o k a t
1889-ben. (Vadászlap
1889.)
A D u n a z u g - h e g y s é g és a n n a k m a g j a a P i 1 i s, az E p e r j e s Tokaji-Vulkánsornál Ma
már
k e z d ő d ő előfordulási területsávnak a v é g s ő része.
c s a k a Szentendre-Esztergom-Visegrád
bezárta
háromszöget
tekinthetjük előfordulási területnek, a m e l y n é h á n y é v t i z e d d e l ezelőtt még
j ó v a l n a g y o b b v o l t s a b u d a i h e g y e k e t és a Vértes-hegységet i s
magába foglalta.
BÉL MÁTYÁS
13
még g y a k o r i n a k m o n d j a P e s t - m e g y é
b e n a császármadarat, sőt a C s e p e l - s z i g e t világára
északi részének állat
v o n a t k o z ó O L Á H MlKLÓS-tól v e t t idézetében
a
felsorolásban
szereplő „erdei t y ú k o k " n é v a l a t t i s b i z o n y á r a császármadár (fácánt,
foglyot
külön e m l i t i ) .
habár
GROSSINGER
u
értendő
e névvel a
nyír-
A CSÁSZÁRMADÁR ELTERJEDÉSE CSONKA-MAGYARORSZÁGON
1935/88]
f a j d o t i l l e t i . I t t a z o n b a n valószínűleg G r o s s i n g e r t é v e d . N y i r f a j d előfordulásának
n e m leljük n y o m á t , m i g a császármadár
b u d a i hegy
ségben v a l ó h a j d a n i g y a k o r i s á g á b ó l és i s m e r e t e s k ő b o r l á s i önként
adódik,
hogy
a
csepel-szigeti
homokbuckák
itteni
hajlamából
borókásaiba
—
a h o l talán k ö l t ö t t e k is — a termést l e l e g e l n i b i z o n y á r a e l l á t o g a t t a k . „ A d o m b o k o n , sőt i t t - o t t a s i k területeken i s b o r ó k a b o k r o k zöldéinek s néhol t ö l g y - és nyírfa is v a n . t ö b b n y i r e a z o n b a n cserje látható, m e l y m a j d n e m az egész s z i g e t e n s z a b a d o n nő . . ." (BÉL M . ) A Csepel-szigeten
v a l ó költésének
található a d a t .
PETÉNYI
példányt,
ugyanő
KoRNHUBER
10
15
valószínűségét
császármadár
megerősíti
egy
a V é r t e s - hegységet m i n t
lelőhelyet említi. D R .
B u d á r a v o n a t k o z ó a d a t a után HAVAS SÁNDORTÓL
kapunk
hírt
némely
helyütt
a
P i l i s r e
alább
1851-ből e m l i t e g y b u d a i h e g y e k b ő l került
vonatkozólag,
szép f o l t o k b a n
h o l : ,,. . . a
. . ." t a l á l h a t ó .
17
(1863)
császármadár
Ugyané
1
szerzőtől *
(1867) a b u d a i h e g y e k r e v o n a t k o z ó l a g ez olvasható : „állandóan tanyáz
a Já n o s h e g y
környékén, e g y c s a p a t császármadár i s — e g y
82 é v e s v a d á s z é p p e n a J á n o s h e g y tetején l ő t t e g y e t e z e l ő t t két é v v e l — m u l t t a v a s s z a l p e d i g k u t y á m előtt szintén l á t t a m e g y t o j ó t f e l k e l n i . M e g k e l l emlitenünk,
h o g y a f e n t i szerző, m i n t általában a k o r a
b e l i v a d á s z i r ó k , m i n d u n t a l a n sajnálattal e m l e g e t i a r e n d e z e t l e n v a d á szati
viszonyok
miatt
lépten-nyomon
tapasztalható
rohamos
vad
pusztulást. K ü l ö n ö s e n a v a d szaporodási idején i s korlátlanul
űzött
agarászatokat és a k o p ó z á s t , t o v á b b á a s z o k a t l a n n a g y
méretekben
f o l y ó vadorzást e m l e g e t i m i n t f ő p u s z t i t ó t é n y e z ő k e t , de m i n d e n v a d á s z a t i m ó d , m e r t korlátozás a l i g v a n , r o m b o l ó hatású. A l ő f e g y v e r e k erre az időre eső n a g y m é r e t ű nak a vadállomány
elterjedése és a z erdőirtás k a r ö l t v e
pusztításában,
intézkedések p e d i g még c s a k e k k o r madár-állománnyal A
az
országos é r v é n y ű
érlelődnek. K ü l ö n ö s e n a
k a p c s o l a t b a n érezhető ez az áldatlan 1
„Vadászlap" ''
1889-ik
é v f o l y a m a öt
ad hirt a s z e n t e n d r e i e r d ő k b ő l . érdekes fészkelési a d a t pár
császármadár
költött
a
csapat
jár
vadvédelmi császár
állapot.
császármadárról
Ugyanez évfolyamban egy
o l v a s h a t ó : ,,. . . e t a v a s z o n (1889) p e d i g e g y
m o n o s t o r s z i g e t i
i s , a m i annál m e g l e p ő b b , m i v e l
udvari
vadászterületen
a sziget, a r a j t a előforduló
k i s e b b h a l m o k és emelkedésektől e l t e k i n t v e , egészen s i k és ú g y s z ó l v á n tiszta homoktalaj.
Érdekes, h o g y ez az egész fészekalj
még m i n d i g a s z i g e t e n e g y ü t t
tartózkodik."
(Szeptember.) E
h e l y a BÉL MÁTYÁS e m i i t e t t e c s e p e l - s z i g e t i b o r ó k á s
A
2 1
Vadászlap '
leányfalusi
és
azon
költési
homokbuckákkal
t o p o g r a f i a i l a g a z o n o s és m i n d k e t t ő k ö z v e t l e n ü l határos a még c s a k n e m m a i elterjedési
császármadár
császármadár
határaival !
(1891) értesülése t u l fekvő
s z e r i n t BREUNNER ÁGOSTON
pagonyaiban megkezdett
GRÓF
telepítésből
DR.
VERTSE ALBERT
(Aquila
s z a p o r o d t a k el a szentendrei császármadarak! E k i r valódiságát kétségbe k e l l v o n n u n k , m e r t S z e n t e n d r e körül a császármadarak ő s i d ő k ó t a jelen v a n n a k . L e g u t ó b b B O H U T I N S K Y KÁROLY e r d ő g o n d n o k a S z e n t endrétől n y u g a t r a fekvő e r d ő k b e n 1936-ban l ő t t e g y p é l d á n y t , m e l y n e k t o l l a i t láttam. A környéken n a g y o n r i t k a . K é r d ő l e v e l e m r e B Á R T F A Y BÉLA m . k i r . főerdőtaiiácsos i r j a . h o g y b u d a k e s z i i 20 é v i o t t t a r t ó z k o d á s a a l a t t n e m észlelt császár m a d a r a t . Öreg erdőőrei emiitették, h o g y azelőtt, m i g az erdőgazdasági ü z e m n e m v o l t o l y belterjes, állandóan t a r t ó z k o d o t t a D a m g r a b e n n e v ü erdőrészben császármadár. K b . 1935-ben e g y őszi hajtóvadászaton állítólag l ő t t e k e g y p é l d á n y t . E s z t e r g o m b ó l i r j a HAJDÚ G Y U L A n i . k i i ' , erdőtanácsos : „Császármadarat E s z t e r g o m v á r o s erdejében elsőizben 1925-ben l á t t a m . A k k o r o t t k é t c s a p a t o t f i g y e l t e m m e g . A z e r d ő ő r ö k t ő l beérkezett jelentések s z e r i n t o t t . u g y m i n t a közala p í t v á n y pilismaróti és szentléleki erdejében m a i s t a r t ó z k o d i k , v a g y i s ezen erdőkben költ is. Főtartózkodási helye véleményem szerint E s z t e r g o m város F e k e t e h e g y nevü, továbbá a közalapítvány H r e b e n y n e v ü erdőrésze egészen D o b o g ó k ő i g , de lehet a z o n t u l i s , a visegrádi kincstári e r d ő k i g . A j e l e n l e g i á l l o m á n y t legföllebb 20 d a r a b r a b e e s ü l ö m . " V i s e g r á d r ó l i r j a VITÉZ T E L G Á R T H Y JENŐ m . k i r . f ő e r d ő m é r n ö k : „Visegrád, D u n a b o g d á n y és Tahitótfalu k ö z s é g e k határában a k i n c s t á r i e r d ő b e n előfordul a császármadár, bár k i s m e n n y i s é g b e n és m i n d 1
i n k á b b f o g y ó b a n v a n . GYÖNGYÖS-HALÁSZI T A K Á C H G Y U L A
főszerkesztő
szóbelileg k ö z l i , h o g y a P o m á z f e l e t t v o l t vadászterületén előfor d u l t a császármadár, de rendkívül k e v é s . Talán ezer h o l d r a h a j u t o t t k e t t ő d a r a b . A császármadarak fogyását a r a g a d o z ó k túlságos kiirtása k ö v e t k e z t é b e n e l s z a p o r o d o t t peléknek és a sündisznóknak a rovására i r j a , a m e l y e k a t o j á s o k b a n t e s z n e k i g e n n a g y kárt. E s z t e r g o m m e g y é b ő l VASVÁRI MIKLÓS D R . e m l i t e g y lelőhelyet, k ö z e l e b b i a d a t nélkül. I t t k e l l m e g e m l í t e n e m m é g k é t lelőhelyi a d a t o t . A z e g y i k e t I s a s z e g ről k a p t a m K A C H E L M A N N OTTÓ m . k i r . erdőtanácsostól, k i i r j a , h o g y 1935. őszén hajtásban l ő t t e k e g y császármadarat. K i l e n c é v i o t t t a r t ó z k o d á s a a l a t t ez v o l t az első eset. VERMES IMRE m . k i r . s. erdő m é r n ö k p e d i g G ö d ö l l ő n k é t i z b e n látott császármadarat (1936. V I I . 15-én) vizslája előtt fölrebbenni. E z e k a p é l d á n y o k a kétes b u d a k e s z i i példánnyal e g y ü t t , a p i l i s i á l l o m á n y e l k ó b o r o l t példányai l e h e t t e k . 21
A Vértes-hegységgel k a p c s o l a t o s D u n a z u g - h e g y s é g császármadárá l l o m á n y a az utolsó száz é v e n belül k i m u t a t h a t ó a n m e g f o g y o t t , e l t e r jedésének határa összeszűkült, e g y b e n a z Eperjes-Tokaji-Vulkánsornál k e z d ő d ő , láncszerűen e g y m á s b a k a p c s o l ó d ó előfordulási területeinek f o l y t o n o s s á g a i t t véget ér. Csonka-Magyarországi előfordulása ezután már c s a k S o p r o n - és V a s - m e g y é k b ő l i s m e r e t e s .
1935/38]
A CSÄSZÄRMADÄR ELTERJEDÉSE CSONKA-MAGYARORSZÁGOA
233
K ő s z e g vidékéről CHERNEL K Á L M Á N - t ó i - - ismerjük az első császárm a d á r - a d a t o t . 1873-ban lőttek e g y e t , e m b e r e m l é k e z e t ó t a az első pél d á n y t . U g y a n e k k o r s i k e t - és n y i r f a j d o k a t i s e j t e t t e k e l K ő s z e g hatá rában, h o l o t t f a j d o k azelőtt o t t n e m v o l t a k
találhatók. CHERNEL
I.
2 3
e b b ő l a z t k ö v e t k e z t e t i , h o g y a f a j d o k elterjedésének déli határai m e g nagyobbodtak,
LAKAT0S
s
a z o n b a n azt bizonyítja,
h o g y az 1873-ban
V a s m e g y é b e n m e g j e l e n t f a j d o k a Stájer határszélen a k k o r f o l y a m a t b a n lévő erdőirtások k ö v e t k e z m é n y e i . C H E R N E L császármadár-adatokat : h e g y s é g b e n
a
B o r o s t y á n k ő -
7 d a r a b o t látott, u g y a n a k k o r P i n k a f ő
Érdeklődésemre
v i d é k é n is
CHERNEL ó t a kőszegi császármadár-adatunk
K Á L M Á N BÉLA m . k i r . erdőtanácsos i r j a : „ V a s
v á r m e g y é b e n a császármadár elő.
ezután az A q u i l á b a n közöl
1905-ben X I . 13-án
s z ó r v á n y o s a n feltalálható. nincs.
24
K ő s z e g v á r o s felső erdejében
A z erdő a k ő s z e g i „ I r o t t k ő " h e g y c s o p o r t h o z t a r t o z i k .
fordul
1934—35.
év telén l ő t t e k e g y d a r a b o t , 1936. é v b e n p e d i g az u . n . hármashatárnál fekvő e r d ő b e n a beérkezett jelentések s z e r i n t r e n d s z e r e s n e k m o n d h a t ó . K ö l t é s é t még n e m figyelték m e g . " S o p r o n
k ö r n y é k é r ő l
előfordulási a d a t o t
FÁSZL
1881-ből ismerünk
ISTVÁN h a g y a t é k á b ó l .
császármadár
A császármadár
mai
s o p r o n m e g y e i elterjedésére, e z z e l k a p c s o l a t b a n a csonka-magyarországi s z ó r v á n y o s előfordulás m a g y a r á z a t á r a f i g y e l e m r e m é l t ó megállapításo kat
közöl R Ó T H
GYULA
s o p r o n i erdészeti e g y e t e m i tanár : ,,. . . a csá
szármadár a s o p r o n i e r d ő k b e n állandó v a d , előfordulása a z o n b a n c s a k s z ó r v á n y o s és m i n d e n i g y e k e z e t ü n k és kímélésünk
ellenére n e m t u d
felszaporodni. Költést m a j d n e m m i n d e n esztendőben darabból
álló
csapatot
nyáron
és
ősszel ismételten
találunk,
5—6
megfigyeltünk,
télen át a z o n b a n lecsökken újra és c s a k k e v é s pár m a r a d m e g t a v a s z r a . A z okát a táplálék h i á n y o s v o l t á b a n k e r e s e m ; a m i g o n d o z o t t e r d e i n k ben
hiánjrzanak v a g y legalább i s f o g y n a k a z o k a b o g y ó s cserjék, a m e
l y e k termése h o s s z a b b i d ő n át m e g m a r a d , ezért b o g y ó t és szemet n e m talál a császármadár eleget, r ü g y és fű u g y a n i s n e m elégíti k i az igényeit. Azt
is t a p a s z t a l t a m , h o g y t a r t ó z k o d á s i helyének az a n a g y f o k ú állan
dósága, a m i t m á s u t t ( E r d é l y . F e l v i d é k ) m e g f i g y e l t e m , az i t t e n i v i d é k e n n y i l v á n é p p e n a táplálkozási
viszonyok miatt nincs meg. Erdélyben
v a g y a F e l v i d é k e n , a h o l e g y s z e r l á t t a m császármadarat, o t t b i z t o s a n megtaláltam
azt újra, a l i g pár hektár területen belül.
Sopronban
ez n i n c s m e g , s o k k a l t a k ó b o r a b b , a m i t a táplálékszerzés
nehézségeinek
rovására
k e l l írnom."
V é g ü l m e g k e l l említenem, h o g y az 1930. körüli é v e k b e n s z e n t g y ö r g y
Bánok
(Zala m.) vidékén ejtettek e l , egy bizonyára a hor 21
vátországi e r d ő s é g e k b ő l e l k ó b o r o l t p é l d á n y t . (VASVÁRI M . D R . )
DB, VERTSE
234 A
császármadár
elterjedésében
[Aquila
ALBERT
beállott
változásokat
mindössze
egy évszázadra n y o m o z h a t j u k v i s s z a C s o n k a - M a g y a r o r s z á g területén. Az
aránylag rövid idő és a vizsgált elterjedési
ugyan
gyérszámu
adatokat
nyújtanak,
ségükkel e l ő n y ö s e b b e k a r r a . h o g y tisztábban
ezzel
területek csekély v o l t a szemben
az elterjedést
áttekinthető
befolyásoló
tényeket
megláthassuk.
3. ábra. — Fig. 3. A folytonos vonalak a jelenlegi fészkelő területek, a szaggatott vonal a száz év előtti elterjedés határát jelzik. Die stetigen Linien umrahmen die jetzigen Brutgebiete, die gebrochenen Linien zeigen die Brutgebiete vor 100 Jahren an. • Lelőhely, Fundort. 1. Eperjes—Tokaji Vulkánsor. 2. Bükk-, 3. Mátra-, 4. Bör zsöny; 5. Dunazug-, 6. Budai-, 7. Vértes-, 8. Irottkő-, 9. Soproni-, 10. Bakonyi, II. Mecsek-hegység, Gebirge. I. Monostorsziget, M . Insel. II. Csepelsziget, Cs. Insel. A császármadár elterjedésének
története
a következőképen
vázol
ható : a pleisztocén-fossiliák gyér v o l t a azt i g a z o l j a , h o g y a császármadár c s a k a k k o r i b a n k e z d e l t e r j e d n i k ö z é p h e g y s é g e i n k b e n és p e d i g a pleisz tocén-kor
végén,
a
postglaciális
időszak
után.
amikor
a
siket-
és
h ó f a j d l a k t a vegetáció az észak felé összezsugorodó s u b a r k t i k u s k l í m á v a l részben a h e g y v i d é k e k m a g a s a b b régióiba, részben észak felé h ú z ó d nak
és h e l y e t a d n a k az a k k o r m é g főként a l a p á l y o k o n élő ősi l o m b
erdőnek, madár.
amellyel
egyetemben
lépett
a
hófajd
nyomába
a
császár
1936/38]
A CSÁSZÁRMADÁR KI/TERJEDÉSE CSONKA-MAGYARORSZÁGON
2:15
A történelem előtti időkben v a l ó elterjedése is csupán sejthető, de valószinü, h o g y az Alföldet a k k o r m é g n a g y t e r j e d e l e m b e n borító erdőket (1. RAPAICS R . DR. : A z Alföld n ö v é n y f ö l d r a j z i j e l l e m e . Erdé s z e t i kísérletek X X . é v f . ) főként a h o m o k o s talajú, b o r ó k á s o k k a l v e g y e s galéria-erdőket s lápi e r d ő k e t széltében l a k t a . A történelmi i d ő k b e n v a l ó , főként a m a i állomán}' e g y valószínűleg h a j d a n i elterjedésében v á l t o z a t o s a b b , számában b ő v e b b á l l o m á n y maradéka, m e l y az alföldi e r d ő k kipusztulásával k ö z é p h e g y s é g i e r d e i n k b e s z o r u l v a , o t t m a már n e m talál teljes mértékben kielégítő életteret, i n k á b b c s a k menedéket, m e l y állapottal k a r ö l t v e járt az a jelenség, h o g y e hasonló geológiai fölépitésű és a z o n o s n ö v é n y z e t ű tájak maradék császármadár-állományai az e r d ő k f o g y á s á v a l párhuzamosan e g y m á s t ó l elszigetelődtek. A lokális és i d ő s z a k o s pusztító t é n y e z ő k k e l s z e m b e n n y m o d o n fennmaradásuk lehetősége a m i n i m u m r a c s ö k k e n t és s o k helyütt k i is p u s z t u l t . -
Á t f o g ó j e l e n t ő s é g ű pusztító t é n y e z ő n e k szükség s z e r i n t a n a g y méretű erdőirtásokat k e l l t a r t a n u n k . E h h e z járult az é v s z á z a d o k o n át korlátozás nélkül ű z ö t t vadászat és az utolsó é v s z á z a d b a n általánossá l e t t és a császármadár létfeltételeit n a g y m é r t é k b e n c s ö k k e n t ő m o d e r n e r d ő g a z d á l k o d á s . A szaporítást t ö n k r e t e v ő k e d v e z ő t l e n időjárást, a tojást és f i a k a t pusztító r a g a d o z ó állatok kártevéseit c s a k m i n t lokális és időszakosan pusztító t é n y e z ő k e t k e l l értékelnünk. A császármadár m a i elterjedésében beállott v á l t o z á s o k , a m i n t az utolsó é v s z á z a d elszórt a d a t a i b ó l megállapítható, a k ö v e t k e z ő k : a V é r t e s és b u d a i h e g y e k b ő l v a l ó visszahúzódás, a kőszegi be v á n d o r l á s és a számbeli általános lecsökkenés. A csonka-felvidéki á l l o m á n y m e n n y i ségileg az E p e r j e s - T o k a j i - V u l k á n s o r t ó l k e z d ő d ő l e g a D u n a z u g h e g y ségig f o k o z a t o s a n f o g y s az u t ó b b i h e l y e n elterjedése véget ér. M a i e l t e r jedésében törvényszerűen i g a z o d i k l e g m a g a s a b b hegységeink erdőségei hez, a z o n b a n a m o n o s t o r s z i g e t i és valószinü c s e p e l s z i g e t i h a j d a n i k ö l tésük alapján i s u g y látszik n e m a n n y i r a a h e g y v i d é k , m i n t i n k á b b az o t t található, természetének m e g f e l e l ő b b ő s i b b á l l o m á n y ú erdők a z o k , a m e l y e k előfordulásának elsősorban biztosítékai. Táplálkozásának b i z o n y o s fokú igényessége folytán léte u g y a n s z o r o s a n k a p c s o l ó d i k a l o m b e r d ő k életteréhez, a z o n b a n a b o g y ó t e r m é s helyenként és i d ő s z a k o n k é n t v á l t o z ó mennyiségű termésével párhuza m o s a n az á l l o m á n y mennyisége m i n d i g i n g a d o z ó l e h e t e t t s legalább i s a történelmi i d ő k b e n — aránylag s o h a s e m v o l t s o k . Számbeli lecsökkenése e n n e k k ö v e t k e z t é b e n elsősorban a z erdőirtásokban és az e g y oldalú m o d e r n erdőkezelésben keresendő, a m e l l y e l párosult az elő s z e r e t e t t e l ű z ö t t és aránylag k ö n n y ű v a d á s z a t a i s . I d ő s z a k o s táplálékhiány v a g y e g y é b kényszerítő k ö r ü l m é n y e k folytán (erdőirtás) n a g y t á v o l s á g o k r a e l k ó b o r o l , sőt át is t e l e p e d i k
DR.
236
VERTSE
[Aquila
ALBERT
(kőszegi b e v á n d o r l á s ) . A z I r o t t k ő n v a l ó m e g h o n o s o d á s a a z t b i z o n y í t j a , h o g y o t t h a j d a n j e l e n v o l t , de k i p u s z t u l t — m i n t m o s t a V é r t e s - és b u d a i h e g y e k b ő l — a z o n b a n a z I r o t t k ő v e l k a p c s o l a t o s Stájer A l p o k császármadár-állománya, az o t t t ö r t é n t n a g y m é r e t ű erdőirtás kapcsán a b e v á n d o r l á s t és ú j b ó l v a l ó m e g h o n o s o d á s t l e h e t ő v é t e t t e . A D u n a z u g hegység r e n d k í v ü l lecsökkent á l l o m á n y a a V é r t e s és B a k o n y felé i l y e n utánpótlásra n e m képes. A B a k o n y - és M e c s e k - h e g y s é g e k b e n b i z o n y á r a h o n o s v o l t a császár madár, a z o n b a n e hegységek erdőségei i d ő k f o l y a m á n túlságosan e l s z i g e t e l ő d t e k , u j a b b b e v á n d o r l á s n e m történhetett, s a m a r a d é k á l l o m á n y lassan k i p u s z t u l t . A császármadár csonkamagyarországi maradék állományának r o h a m o s pusztulása — a m i n t a z a k o r a b e l i í r ó k a d a t a i b ó l sejthető — a m ú l t század k ö z e p e t á j á n kulminált. A vadászati v i s z o n y o k i d ő k ö z b e n v a l ó rendeződése n a g y o b b erdőségeink m a r a d é k á l l o m á n y á t m e g t u d t a u g y a n t a r t a n i s az á l l o m á n y pusztulása u g y látszik m e g á l l o t t , számbeli g y a r a p o d á s u k a t a z o n b a n az u r a l k o d ó v á l e t t e g y o l d a l ú erdőkezelés m e g g á t o l j a .
Csonka-magyarországi
előfordulások irodalma.
1. L A M B R E C H T K . : Palaeornithologie. Berlin 1933. p. 755. 2. CHERNEL I. : Magyarország madarai. Budapest 1899. p. 365. 3. S C H E N K J . : A magyar birodalom állatvilága. Madarak. Budapest 1917. p. 90. 4. S C H E N K J . : M . kir. Madártani Intézet cédulagyüjteménye. 5. L A M B R E C H T K . : A borsodi Bükk fossilis madarai. Aquila X I X . 1912. p. 270. '). HAVAS S . : Vadászrajzok. Vadász- és versenylap. 1861. 7. IMECS B . : Vadászrajzok. Vadászlap X V I . 1895. p. 369. 8. LAKATOS K . : A császármadár. A Természet 1898. IV. 9. BOER M . : A Szilágyság faunája. Vadászlap X X V I . 1905. p. 288. 10. K E M P E L E N R . : Heves és K . Szolnok vm. állattani leírása : A L B E R T F. Heves és K . Szolnok vm. leirása. Eger 1868. p. 178. 11. FRIVALDSZKY J . : Aves Hungáriáé. Budapest 1891. 12. CHERNEL I. : Die Vogelsammlung im Schloße Lóckenh. Ornith. Jahrbuch. I. 1890. p. 57. 13. BÉL M . : Notitia Hungáriáé Novae Historico Geographica. Buda 1736. P É C E L Y Ö D Ö N dr. fordítása. 14. GROSSrNGER J . : Universa História Physiea etc. Pozsony és Komárom 1794.
15. PETÉNYI J . — C S Ö R G E Y 16.
17. 18.
19. 20. 21. 22. 23. 24..
T. :
Madártani töredékek. Budapest
1904.
: G. A . Syst. Ueb. d. Vögel Ungarn. Sechstes Jahrespr. d. öfí. OberRealschule. Presburg 1856. p. 37. HAVAS S. : Vadászrajzok a Pilisi hegyekből. Vadász- és Versenylap 1867. p. 1. H A V A S S . : Vadászrajz a budai hegyekből. Vadász- és Versenylap 1863. r>. 384. Vadászlap: X . 1889. p. 326 ; X I I . 1891. p. 157. Vadászlap : X I . 1891. p. 157. D R . VASVARI M . : A császármadárról. Az Erdő VI. 1932. I. p. 10. CHERNEL K . : Kőszeg jelene és múltja. 1877. p. 52. CHERNEL I. : A fajdok elterjedése a Dunántúl nyugati hegyláncaiban. Vadászlap VII. 1886. p. 356. CHERNÉL I. : Adatok Magyarország madárfaunájához. Aquila X I V . 1907. p. 182. D R - KORNHUBER
1935/38]
D I B V E R B R E I T U N G D E S H A S E L H U H N S IN B U M V E - U N G A B N
•r/r.
Die Verbreitung des Haselhuhns in Rumpf-Ungarn. Von
D R . ALBERT VERTSE.
D i e Veränderungen, d i e i n der V e r b r e i t u n g g e t r e t e n s i n d , laßen s i c h für Jahrhundert
des H a s e l h u h n s
ein
das G e b i e t R u m p f - U n g a r n s bloß auf e i n
zurück v e r f o l g e n . D i e s e verhältnismäßig k u r z e
u n d die geringe Z a h l der u n t e r s u c h t e n
Zeitspanne
Verbreitungsgebiete liefern zwar
n u r spärliche D a t e n , die aber infolge i h r e r Übersichtlichkeit e i n u m s o klareres B i l d
a l l e r jener F a k t o r e n v e r m i t t e l n können, welche anf
V e r b r e i t u n g unseres V o g e l s e i n e n Einfluß Die folgt
Verbreitungsgeschichte
skizzieren : Das
(siehe
Lambrecht :
spärliche
des
haben.
Haselhuhns
läßt
V o r k o m m e n der
Palaeornithologie)
die
spricht
sich kurz
wie
Pleistozän-Fossilien
dafür,
daß
das
Hasel
h u h n s i c h i n u n s e r e n M i t t e l g e b i r g e n erst z u E n d e des Pleistozän, n a c h Ablauf
der
postglacialen
Periode
auszubreiten
begann.
Damals
zog
s i c h die für die E x i s t e n z des A u e r - u n d S c h n e e h u h n s günstige V e g e t a t i o n zugleich m i t dem nach N o r d e n zusammenschrumpfenden
subarktischen
K l i m a t e i l s i n d i e höheren R e g i o n e n der G e b i r g e , t e i l s ebenfalls
gegen
N o r d e n z u h i n a u f ; a n i h r e Stelle t r a t e n die d a m a l s hauptsächlich n o c h in den Niederungen vorkommenden a n S t e l l e des S c h n e e h u h n s Auch
bezüglich
— das
seiner
Laub-Urwälder,
und
mit
Haselhuhn.
V e r b r e i t u n g i n prähistorischer Z e i t
sich keine sicheren A n g a b e n machen ; wahrscheinlich bewohnte damals weit ausgedehnten W ä l d e r sandigen,
mit
des A l f ö l d ,
Wacholderbeständen
die Sumpfwälder i n i h r e r g a n z e n
ihnen
vermischten
laßen es die
hauptsächlich die
Galeriewälder
sowie
Ausdehnung.
E i n e A n g a b e aus d e m X V I . J a h r h u n d e r t
s p r i c h t für die Möglich
k e i t eines V o r k o m m e n s ( e v e n t u e l l a u c h Brütens) i n d e n m i t W a c h o l d e r beständen
untermischten
W ä l d e r n der
C s e p e l - I n s e l .
w i r d diese A n n a h m e d u r c h e i n i m J a h r e kommen bei M o n o s t o r s z i g e t . von
einander
entfernt
Bekräftigt
1889 b e o b a c h t e t e s B r u t v o r
D i e beiden Inseln sind etwa 25 k m
u n d in topographischer
Beziehung gleichartig.
D e r aus g e s c h i c h t l i c h e r Z e i t s t a m m e n d e , besonders a u c h der h e u t i g e Haselhuhnbestand weiter
ist
verbreiteten
welcher n a c h
als
Überbleibsel
eines w a h r s c h e i n l i c h
u n d zahlenmäßig stärkeren B e s t a n d e s
d e m V e r s c h w i n d e n der
früher
anzusehen,
A l f ö l d - W ä l d e r i n die
Wal
d u n g e n unserer M i t t e l g e b i r g e seine Z u f l u c h t n a h m . D o r t findet er h e u t e allerdings
nicht
mehr
einen
in
jeder' Beziehung
zufriedenstellenden
L e b e n s r a u r a , s o n d e r n eher bloß eine Freistätte. H a n d i n H a n d
damit
238
DR. A L B E R T
VERTSE
[Aquila
geht die E r s c h e i n u n g , daß die R e s t b e s t ä n d e des H a s e l h u h n s i n diesen g e o l o g i s c h ähnlich a u f g e b a u t e n u n d m i t g l e i c h e m P f l a n z e n w u c h s aus g e s t a t t e t e n G e g e n d e n d u r c h das allmähliche V e r s c h w i n d e n der W ä l d e r i n i h r e m Z u s a m m e n h a n g zerrissen u n d isoliert wurden. Ihre E x i s t e n z möglichkeit gegenüber d e n l o k a l e n u n d p e r i o d i s c h e n ZerStörungsf a k t o r e n s a n k infolgedeßen auf e i n M i n i m u m h e r a b , was a u c h tatsäch l i c h v i e l e r o r t e n das A u s s t e r b e n dieses V o g e l s z u r E o l g e h a t t e . A l s e i n e n Zerstörungsfaktor v o n umfaßender B e d e u t u n g müßen w i r n o t g e d r u n g e n die großzügig durchgeführten F o r s t r o d u n g e n b e t r a c h t e n . D a z u k o m m t die J a h r h u n d e r t e h i n d u r c h s c h r a n k e n l o s ausgeübte J a g d , u n d schließlich — i m l e t z t e n J a h r h u n d e r t — die m o d e r n e F o r s t w i r t s c h a f t , welche die L e b e n s b e d i n g u n g e n " des H a s e l h u h n s i n h o h e m Maße gefährdet. W e t t e r k a t a s t r o p h e n , die z u r V e r n i c h t u n g der B r u t führen, sowie V e r n i c h t u n g v o n E i e r n u n d J u n g e n d u r c h R a u b z e u g dürften bloß als l o k a l e u n d p e r i o d i s c h e Zerstörungsfaktoren gewertet werden. D i e i n der h e u t i g e n V e r b r e i t u n g des H a s e l h u h n s eingetretenen Veränderungen s i n d — s o w e i t s i c h aus d e n v e r e i n z e l t e n D a t e n des l e t z t e n J a h r h u n d e r t s feststellen läßt — folgende : R ü c k z u g b e z w . A u s s t e r b e n aus d e n V é r t e s e r u n d B u d a e r B e r g e n , E i n w a n d e r u n g n a c h K ő s z e g , a l l g e m e i n e zahlenmäßige A b n a h m e . ( A u f d e m I r o 1 1 k oG e b i r g e bei K ő s z e g erschienen A u e r - u n d H a s e l h u h n i m J a h r e 1873. als i n d e n b e n a c h b a r t e n S t e i r e r A l p e n grosszügige W a l d r o d u n g e n durchgeführt w u r d e n . B i s d a h i n w a r e n diese V ö g e l d o r t u n bekannt.) Der Haselhuhnbestand von R u m p f - 0 b e r u n g a r n ist v o n der L i n i e des V u l k a n - G e b i r g e s E p e r j e s — T o k a j angefangen Ins z u m D u n a k n i e - G e b i r g e zahlenmäßig i n ständiger A b n a h m e b e g r i f f e n ; a n l e t z t g e n a n n t e m O r t e hört die V e r b r e i t u n g ganz auf. D a s heutige V o r k o m m e m des H a s e l h u h n s i s t zwangsläufig v o n d e n W a l d u n g e n unserer höchsten G e b i r g e abhängig, d o c h scheint das frühere Nisten bei M o n o s t o r s z i g e t u n d vielleicht auch bei C s e p e l s z i g e t dafür z u s p r e c h e n , daß n i c h t so sehr das G e b i r g e , als v i e l m e h r die d o r t v o r h a n d e n e n , der N a t u r dieses V o g e l s besonders z u s a g e n d e n urwüchsigeren W a l d b e s t ä n d e i n erster L i n i e sein V o r k o m m e n sicher stellen. D a das H a s e l h u h n i n seiner N a h r u n g bis z u e i n e m gewissen G r a d e a n s p r u c h s v o l l i s t , b l i e b seine E x i s t e n z m i t d e m L e b e n s r a u m der L a u b wälder e n g verknüpft, d o c h k o n n t e — p a r a l l e l m i t d e m stellenweise u n d p e r i o d i s c h w e c h s e l n d e n R e i c h t u m a n Beerenfrüchten — die Größe des B e s t a n d e s i m m e r gewißen S c h w a n k u n g e n u n t e r w o r f e n s e i n u n d w a r . wenigstens i n g e s c h i c h t l i c h e r Z e i t , verhältnismäßig n i e m a l s b e d e u t e n d . Die zahlenmäßige A b n a h m e der Bestände ist infolgedessen i n erster
1935/38]
D I E V E R B R E I T U N G D E 8 H A S E L H U H N S IN R U M l ' F - U N G A R N
2.3!»
L i n i e i n d e n W a l d r o d u n g e n u n d i n der e i n s e i t i g e n m o d e r n e n F o r s t w i r t s c h a f t z u s u c h e n , w o z u n o c h die m i t V o r l i e b e ausgeübte und ver hältnismäßig l e i c h t e J a g d k o m m t . B e i p e r i o d i s c h e m N a h r u n g s m a n g e l oder aus s o n s t i g e n z w i n g e n d e n Gründen ( W a l d r o d u n g ) w a n d e r t das H a s e l h u h n w e i t w e g . oder über siedelt sogar ( K ő s z e g e r E i n w a n d e r u n g ) . Seine Einbürgerung auf d e m I r o t t k ő beweist, daß es d o r t früher e i n m a l h e i m i s c h w a r , j e d o c h a u s s t a r b (wie j e t z t aus d e n V é r t e s e r u n d B u d a e r B e r g e n), d o c h m a c h t e n die Haselhuhnbestände der m i t d e m I r o t t k ő z u s a m menhängenden S t e i r e r A l p e n i m A n s c h l u s s a n die d o r t groß zügig durchgeführten W a l d r o d u n g e n eine n e u e r l i c h e Zuwanderung u n d N e u a n s i e d l u n g möglich. D e r sehr geschwächte B e s t a n d der D u n ak n i e - B e r g e ist z u e i n e m s o l c h e n N a c h s c h u b — i n der R i c h t u n g des V é r t e s u n d B a k o n y — n i c h t m e h r fähig. I m B a k o n y - u n d M e c s e k g e b i r g e w a r das H a s e l h u h n sicher a u c h ansäßig, d o c h b l i e b e n diese G e b i r g s w a l d u n g e n i m L a u f e d e r Z e i t z u sehr i s o l i e r t , sodaß k e i n e neue Z u w a n d e r u n g erfolgen k o n n t e u n d die Bestände l a n g s a m a u s s t a r b e n . D i e r a p i d e A b n a h m e der Restbestände des H a s e l h u h n s auf d e m G e b i e t e R u m f - U n g a r n s e r r e i c h t e — w i e aus d e n A n g a b e n zeit genößischer S c h r i f t s t e l l e r gefolgert w e r d e n k a n n — u m die M i t t e des v o r i g e n J a h r h u n d e r t s i h r e n H ö h e p u n k t . Z w a r k o n n t e die i n z w i s c h e n erfolgte R e g e l u n g d e r Jagdverhältniße R e s t e dieser V o g e l a r t i n unseren größeren G e b i r g e n e r h a l t e n , z w a r s c h e i n t der weitere A u s s t e r b u n g s prozeß z u m S t i l l s t a n d g e k o m m e n z u s e i n : — eine zahlenmäßige V e r m e h r u n g des H a s e l h u h n s w i r d aber d u r c h die j e t z t herrschende e i n seitige F o r s t w i r t s c h a f t d e n n o c h unmöglich g e m a c h t .
