Erdõszentgyö rgyi
f i g y e lÕ V.
ÉVFOLYAM
Kiadja a Bodor Péter Mûvelõdési Egyesület 10 OLDAL - ÁRA 1 LEJ 38. SZÁM, 2006. JANUÁR
A fotós öröme
Fotó: Puskás György
Újévi üzenet
Ady Endre Gáspár György
2005. december 31-én Erdõszentgyörgy lakói is évet zártak. A gyermekek és ifjak boldogan kiálthattak fel: Nagyobbak lettünk egy évvel! A felnõttek, de fõként az öregek ezt mondhatták: Öregebbek lettünk egy esztendõvel! Eltelik még egynéhány év, és el-megyünk a minden élõk útján. Van, aki örömmel, s van, aki melankóliával a szívében mondott búcsút az óesztendõnek. A hívõ ember életének minden egyes napján, így ó- és újév hajlatán is, nemcsak visszanéz, hanem elõre is tekint. Tudja, hogy hátul ott van a lezárult múlt, elõtte a jövõ, s fölötte a könyörülõ Isten. Szeretnénk tudni, mi lesz velünk, szeretteinkkel az újesztendõben. Mi vár reánk az év 365 napján és 365 éjszakáján? Valamennyien szeretnénk, hogy el-kerüljön minket a gond, a bánat, a megaláztatás, és hogy állandó vendégünk legyen az öröm, a békesség, a szeretet. Szép elképzelés és vágy ez a részünkrõl, de amíg nem tesszük életünket Isten kezébe, és másokat nem tartunk magunknál különbnek, addig hiú ábrándokat kergetünk. Ha Istennel nem tudunk békességre jutni, hogyan akarunk embertársainkkal békességben élni? Belsõ
békesség nélkül nincs lehetõség a megjobbulásra. A beteg, ha nem veszi be az orvos által felírt gyógyszert, akkor nehezen fog meggyógyulni. Ha elfeledkezünk az Orvosról s az õ gyógyszerérõl, a hozzánk szóló üzenetrõl ebben az esztendõben (is), akkor szárnyszegetten fogjuk élni mindennapjainkat. Ha továbbra is elnézzük és elfogadjuk, hogy a hozzánk átszivárgó, átfolyó szenny határozza meg gyerekeink - és sok esetben - a mi életünket is, s ha nemtörõdömségünkkel és istentelen életünkkel melegágyat készítünk az erkölcstelenségnek fiaink és lányaink szívében, akkor lassan-lassan felmorzsolódunk, és végül elveszünk. Üzenem, nemcsak a reformátusoknak, hanem minden más felekezetû testvéremnek is, hogy Isten Igéjének olvasása, az istentiszteleteken való aktív részvétel az Õ parancsainak való engedelmesség nélkülözhetetlen feltétele megmaradásunknak és elõrehaladásunknak. „A világ elmúlik, és annak kívánsága is, de aki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké!“ 1 Ján.2,17. Ezen gondolatokkal kívánok mindenkinek Istentõl megáldott boldog újesztendõt!
Adja az Isten Adja meg az Isten, Mit adni nem szokott, Száz bús vasárnap helyett, Sok víg hétköznapot, Adja meg az Isten. Adja meg az Isten Sírásaink végét, Lelkünknek teljességes, S vágyott békességét, Adja meg az Isten. Adja meg az Isten, Bár furcsa a világ, Ne játsszak ölõ, gyilkos, Cudar komédiát, Adja meg az Isten Adja meg az Isten, Mit adni nem szokott, Száz bús vasárnap helyett Sok víg hétköznapot, Adja meg az Isten.
2
Erdõszentgyö rgyi
f i g y e lÕ A zene nagyjaira emlékezünk Bereczki Klára
A 2006-os esztendõ alkalmat ad arra, hogy a zeneirodalom Bartók Béla (1881- 1945) az erdélyi Nagyszentmiklóson két nagy alakjára emlékezzünk: Wolfgang Amadeus Mozart született. Nagyszõlõsön és Pozsonyban kezdi meg zenei tanulmányait, majd a budapesti Zeneakadémián folytatja. Zenei 250, Bartók Béla pedig 125 évvel ezelõtt született. képességei hamar kibontakoznak, rajong a nemzeti zene
Mozart (1756. január 27. - 1791. december 5.) Salzburgban eszméjért, és tanúságot tesz újító született, és ott is nevelkedett. Itt szívta magába az osztrák népi dallamvilágot. Apja - maga is kiváló muzsikus alapos zenei képzésben részesíti a koránérõ gyermeket, aki már ötéves korában komponált, zongora- és hegedûjátékával ámulatba ejtette környezetét. Hétévesen indul elsõ hangversenykörútjára, amelyen meghódítja a nagyvárosok közönségét. Alig 12 évesen már operát ír. Munkásságának egyik csúcspontja a bécsi tartózkodás idõszaka, ahol kivívja II. József osztrák császár támogatását. Ekkor születnek híres operái (Szöktetés a szerájból, Figaro házassága, Don Juan, Cosi fan tutte, Varázsfuvola) és zenekari mûvei. Állandó lázas munkássága aláássa egészségét, anyagi gondok is gyötrik. Megrendelést kap egy rekviem elkészítésére, érzi, hogy saját maga számára írja ezt a mûvet. Nem is fejezheti be. Elfeledve hal meg. A szegények temetõjében hantolják el korának egyik legzseniálisabb zenemûvészét.
hajlamairól. Kodály Zoltánnal való barátsága döntõ jelentõségû. Együtt kezdik meg népzenegyûjtõ munkájukat. Ennek nyomán a magyar népzene õsi világa tárul fel elõtte. A magyaron kívül a szomszéd népek népzenéjét is összegyûjti. A sajátos bartóki melódika a népzenébõl indul ki, de azt merészen tovább fejleszti. Zenekari mûvei mellett kiemelkednek A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin címû táncjátékai, A kékszakállú herceg vára címû operája, a Cantata profana, amely a természettel való egyesülés elementáris kifejezése. A háború és a fasizmus elõretörése idején elhagyja hazáját, és önkéntes emigrációba vonul Amerikába. A XX. század zenéjének egyik legnagyobb hatású megújítója hazájától távol, Amerikában hal meg, aggódva a háborúba sodródott hazája és az emberiség sorsáért.
Neked adom a játékomat Döngölõ Annamária, óvónõ A napközi otthon CSILLAG nevû csoportjának eseményekben és élményekben gazdag karácsonyának történéseit szeretném megosztani az olvasókkal. December 23-án reggel szépen díszített karácsonyfa fogadta az érkezõ gyerekeket. És csodák csodája a Télapó is üzent, megígérte, hogy délután eljön a mûsorra. A gyerekek örömmel fogadták a hírt, csillogott a szemük az örömtõl, ugráltak, ölelték egymást, majd ragyogó arccal körülülték a fát, és karácsonyi dalokat énekeltek. Reggeli után átmentünk az iskolába. Szomorúan állapították meg, hogy ide a Télapó csak egy csupasz fát hozott. De sebaj, a kis ovisok sok karácsonyfadíszt készítettek, jutott belõlük az iskolások fájára is. Dalok, versek, köszöntõk hangzottak el, igazi meleg, karácsonyi hangulatot varázsolva az öreg Rhédey-kastély falai közé. Örültek is a diákok, a tanár nénik és bácsik. Megtapsolták a kicsiket, és cukorkával kínálták õket. Aztán visszatértünk az óvodába. Miközben karácsonyi dalokat hallgattunk, a kicsik otthonról hozott ajándékaikat csomagolgatták az óvónénik segítségével.
Csoportunkban kolleganõmmel, Kovrig Ágnes óvónõvel nemrég elindítottuk a Neked adom a játékomat akciót. A gyerekek háromnegyed része lelkesen kapcsolódott be. Otthoni játékaikból felhoztak néhányat azzal, hogy karácsonykor megajándékoznak vele egy idegen gyermeket, hogy örömet szerezzenek neki. Fontosnak tartottuk, hogy az ajándékozás örömét át is éljék, hisz csak így érzik meg igazi varázsát. Délután megérkezett a Télapó. Megnézte a gyerekek elõadását, majd kiosztotta a rengeteg ajándékot, amelyet magával hozott, és válaszolt a kicsik véget nem érõ kérdéseire. Aztán az ovisok osztották ki szeretteiknek a maguk készítette ajándékot. Végül a gyerekek becsomagolt játékaikat osztottam ki. A csomagokon rajta volt annak a gyereknek a neve, akihez el kellett vinniök - természetesen a szüleik kíséretében - az ajándék játékot. Biztos vagyok benne, hogy ezek a gyerekek lélekben gazdagabban léptek át az új esztendõbe. Meg szeretném köszönni kolleganõmnek, Kovrig Ágnesnek, a Télapónak - Péter Zoltánnak és a szülõknek, hogy segítettek ennek a tevékenységnek a megFotó: Kovrig Ágnes valósításában.
Erdõszentgyö rgyi
f i g y e lÕ
3
Legfontosabb az emberek bizalma és a közös cselekvés Hegyi László alpolgármestertõl érdeklõdtünk arról, hogy mit jelentett számára a 2005-ös év magánemberként, alpolgármesterként, milyen tervekkel indul a 2006-os évben. - Úgy érzem, hogy a 2005-ös esztendõt minden szempontból sikeresnek könyvel-
hetem el mind a magánéletben, mind pedig szakmai téren. A legnagyobb változás a magánéletemben történt, hiszen májusban lemondtam a legényéletrõl, megnõsültem. A családalapítás új életet jelentett azért is, mert albérletbe költöztünk, közben folytatjuk a 2001-ben elkezdett családi házunk építését, amelyet a nyár folyamán sikerült tetõ alá hozni. Szakmúmat továbbra is gyakorolhattam, heti három órában tanítottam a földrajzot és történelmet az Erdõszentgyörgyi Iskolaközpontban, természetesen délután, a hivatali programom után. Pedagógusi továbbképzésemet is folytattam, megteremtettem a 2006-os évre a II. fokozati vizsga elõfeltételeit. Legnagyobb szakmai megvalósításomnak tartom azt, hogy a tavaly végeztem el a budapesti Corvinus Egyetem, Határon Túli Levelezõ Tagozatának kertészmérnöki szakát. Reményeim szerint 2006-ban megszerzem az oklevelet is. A 2005-ös év, úgy gondolom, a város életében is hozott változást. Beindult egyfajta infrastrukturális és társadalmi/gazdasági fejlõdés, amely hosszú távú fejlesztési program kezdetét jelentheti. A legfontosabbak között említeném az utcák korszerûsítését (Petõfi Sándor, N. Balcescu, Hosszú utcák aszfaltozása) és javítását (garzonok, Rava és Szõlõs utcákban), kultúrotthonok javítása és modernizálása Erdõszentgyörgyön és B ö z ö d ö n , a z ú j követelményeknek megfelelõ piac kialakításának elkezdése,
a hulladékgyûjtés kibõvítése, a szociális hálózat kiépítése és f o l y a m a t o s b õ v í t é s e , egészségügyi központ belgyógyászati osztályának felújítása és korszerû felszerelése, a város elsõ játszóterének megépítése. - Alpolgármesterként milyen célokkal indult, mit sikerült megvalósítania? Milyen nehézségekkel, kudarcokkal szembesült? Munkájában mit könyvelhet el úgy, mint igazi sikert? - Amikor eldöntönttem, hogy alpolgármesteri tisztséget vállalok, merész terveket, célokat tûztem ki magam elé, amelyeket én természetesen megvalósíthatónak véltem. Másfél év után elmondhatom, hogy terveimet részben, idõarányosan megvalósítottam, hisz a fentiekben felsorolt megvalósítások javarésze közös és egyéni célkitüzéseinkben szerepelt. Természetesen még nagyon sok a tennivalóm(nk). Igényesebbeknek kell lennünk, jobban oda kell figyelnünk környezetünk változásaira, illetve megváltoztatására. Célkitûzéseim tartós fejlesztésre, hosszútávú tervekre támaszkodnak. Meggyõzõdésem, hogy jövõt csak ilyen programokkal lehet építeni. Fontosnak tartom a jó kapcsolat kialakítását a város lakóival. Az emberek leginkább azt várják el tõlem, hogy problémáik orvoslásában segítségükre legyek, ennek pedig elengedhetetlen feltétele a jó kapcsolat megteremtése. Úgy érzem, hogy tettem valamit azért is, hogy a bözödiek is érezzék igazán, hogy nem „Szentgyörgy mostoha gyerekei“. Hetente egyszer magammal viszem a hivatal alkalmazottait Bözödre, azért, hogy ott helyben próbáljuk megoldani problémáikat. Munkám igazi sikerének érzem, hogy az emberek bizalommal fordulnak hozzám, megbíznak bennem, személyemben azt az embert is látják, aki nem feltétlenül a polgármesteri hivatalt képviseli. Ezek a pozitív
Erdõszentgyörgyi panoráma
visszajelzések többé-kevésbé munkám milyenségét tükrözik. Meggyõzõdésem továbbra is az, hogy elõször be kell vonnunk, be kell avatnunk az embereket a közösségi munkába, hogy ez majd gyümölcsöt hozzon a közösség gazdasági és társadalmi életébe. Legnagyobb nehézségnek és talán kudarcnak is ezt tartom. Itt, Erdõszentgyörgyön nem igazán sikerült legyõzni a passzivitásunkat, a közösségi gondok iránti közönyünket. Tapasztalataim alapján arra a következtetésre jutottam, hogy igazi változásokat csak akkor várhatunk, ha azokat mindnyájan akarjuk, és mindnyájan hozzá is járulunk megvalósításukhoz valamilyen formában. - Hogyan tud együttmûködni alpolgármesterként a tanácsosokkal, a polgármesteri hivatal alkalmazottaival? - Az önkormányzati képviselõkkel való együttmûködésünket jónak minõsíthetem. Az elõzõ tanácsosi mandátumom alatt megtanultam, hogy milyen elõnyökkel és hátrányokkal jár a jó illetve a rossz együttmûködés. Ha valamit akarunk, azt csak közösen, együttmûködve tudjuk megvalósítani. Ezért is tartom fontosnak a jó kapcsolatot a helyi tanáccsal. A polgármesteri hivatal alkalmazottaival is jó az együttmûködésünk. A munkájukhoz való komoly hozzáállást, a polgárokkal való udvarias, emberséges kapcsolatot, a segítõkészséget várom el tõlük. - Mit vár a 2006-os esztendõtõl szakmai téren, magánemberként és alpolgármesterként? - A 2006-os évtõl várom a sikeres államvizsgát és fokozati vizsgát, szellemi gyarapodást, jó egyetértést a családban, kitûzött céljaim megvalósításához pedig egészséget, munkaerõt és kitartást. Alpolgármesterként terveink megvalósításához várnám a lakosság támogatását, további jó együttmûködést a helyi tanáccsal és nem utolsó sorban egy jobb életet mindenkinek. Beszélgetõtárs Kovrig Magdolna
Fotó: György Attila
Erdõszentgyö rgyi
4
f i g y e lÕ Megvalósult
remények
Ravában Demeter András, Rava
Nem létezik erdõszentgyörgyi lakos, aki ne hallott volna a szomszédságban fekvõ Raváról, sõt nagyon sokan vannak, akik az évek során jártak is nálunk. Mindamellett, hogy ez a falu messze el van rejtve a hegyek közé,- erre az 1242-es tatárjárás kényszerítette a lakosságot - mindig híres volt az oda vezetõ rossz útjáról. Ez sok hátrányt jelentett nekünk. A rendszerek és képviselõk egymást váltották, az ígéretek mindig felújultak, az út helyzete azonban mindig a régi maradt. Ezért nagyon sok ravai jobbnak látta elköltözni. Ma már több mint 20 ház áll üresen, s ha valamikor közel ezer lakos élt a faluban, ma az itthon maradottak száma alig éri el a 140-et, nagy részük 60 éven felüli. A legnagyobb hiba az volt, hogy mindig vártuk, majd jönni fog valahonnan valaki, aki nekünk ezt a kérdést megoldja anélkül, hogy mi valamit is mozdítanánk. A legelsõ útjavítási próbálkozások 1970-re nyúlnak vissza, amikor sikerült is egy bizonyos kõréteget lerakni, de ez távolról sem oldotta meg a gondot. 1999-ben falutalálkozót szerveztünk, és ez nagy esemény volt számunkra. Ekkor újból felvetõdött az út javításának gondja. 2000ben a televízióból tudomást szereztünk a Román Fejlesztési Alap (FRDS) ilyen irányú pályázatáról. Felvettük velük a kapcsolatot, elkészítettük a tervet, és felküldtük Bukarestbe. Több mint 3 évi munka és várakozás után megkaptuk a jóváhagyást. Nagyon örvendtünk, mert 75.000 dollárt nyertünk erre a célra, amely az akkori árfolyamon kb. 2,5 milliárd lejnek felelt meg.
2004 júliusában megkezdõdtek a m u n k á l a t o k , a m e l y e k n e k elvégzésére árverés útján a marosvásárhelyi AZIMUT Kft kapott megbízást, MOLNÁR ANTAL cégtulajdonos vezetésével, akinek ezúttal is köszönetet mondunk, mivel sorsunkat a szívén viselte, és a terven felül olyan munkálatokat is elvégzett, amikért nem kért fizetséget. Sok olyan nevet kellene megemlítenem, akik hozzájárultak a sikerhez, ettõl most eltekintek, de nem hallgathatom el GÁLL SÁNDOR gyulakutai polgármester nevét, aki az elsõ perctõl közvetlenül segített minden munkában. Jólesõ érzés hallani, hogy az emberek elégedettek, mert megvalósult valami, amit talán sohasem reméltek. Az elmondottakhoz még hozzá szeretnék fûzni két dolgot: A gyulakúti tanács látva az akaraterõt, az élni akarást, ami a falu közösségét jellemzi, 2005-re még megszavazott a munkálatra 100 millió lejt, hogy az elmaradt részt még befejezhessük. Ezek a munkálatok is a befejezéshez közelednek. A másik hozzáfûzni valóm az, hogy 2003-ban a falu lakossága kéréssel fordult az akkori erdõszentgyörgyi tanácshoz és polgármesteri hivatalhoz, hogy az Erdõszentgyörgyöt Ravával összekötõ útnak a szemétlerakathoz vezetõ kb. 400 méteres járhatatlan szakaszát 10-15 autó kaviccsal szíveskedjen feljavítani. Ez a szentgyörgyiek javát is szolgálná, de megrövidítené a mi utunkat is mintegy 4 km-rel. Szerintünk ezt meg lehetett volna oldani 15-20 millió lejbõl. Bennünket azonban nagyon elszomorított, hogy kérésünkre még választ sem kaptunk. Reméljük, hogy a mostani tanács pozitívan fogja elbírálni ezt a kérdést.
Voltam én is valaki Nagy Erzsébet Múlt év decemberében levelet hozott a posta Marosvásárhelyrõl. A levél írója Nagy Erzsébet a következõ sorok kíséretében küldte el írását lapunknak: „Mindig nagy szeretettel olvasom lapjukat, észrevettem, hogy a múltat becsülik, azaz nem állítják a sarokba. Kérem, ha úgy gondolják, hogy érdemes lenne Ferenc bácsi történetét közölni, akkor köszönöm.“ Nos, teljesítjük kedves olvasónk kérését. Íme a történet, amely valamikor akkor történhetett, amikor még ritkaság számba ment falun a rádiókészülék! Az én drága jó szüleim senkitõl sem tagadták meg a rádióhallgatást, s így bizony az elsõ napokban rengett a tornác a sok vendégtõl. Édesanyám verthajú, káposztalevélen sült friss kenyérrel és gyümölccsel kínálta a jelenlévõket, a nagy kosár tele volt almával, szilvával és szõlõvel. Mi, gyerekek - a nyolc testvér és a szomszédbeliek - nagyon jól éreztük magunkat. Ki kuporgott, ki leült a súrolt deszkájú tornác földjére. Megérkezett Ferenc bácsi is. Édesanyám gyorsan engem futtatott a konyhába, hogy hozzak széket neki. Aztán mi, kicsik csak Ferenc bácsival törõdtünk. Nagyobb koromban sokszor megbántam, de akkor nem tudtuk megállni kacagás nélkül. Ugyanis Ferenc bácsi nagy, fekete, kopott lábbeliének az elsõ része egészen föl volt szakadva, s lábujjai valóságos egérként kandikáltak ki belõle… Aztán a rádióban nagyon szépen, kórusban kezdtek énekelni. Mindenki fölállt, a férfiak levették a kalapjukat. Édesanyám minket komolyságra intett. Összefogtuk kicsi kezeinket, és a felnõttekkel együtt hallgattuk végig az „Isten áldd meg a magyar“-t. Voltak, akik sírtak. Ferenc bácsi nagyon kesergett. Arcának mély barázdáin gyorsan folytak a könnyek. Ha a nagy, kipödört bajusza gátként föl nem
tartóztatja, talán kabátjára is jutott volna belõle. Igaz, nem tett volna azon semmilyen kárt, folt hátán folt, ki tudja, hányszor tatarozták, a fehér cérna valósággal kicirkalmazta a foltokat. És ez nem volt csoda, nem értette õ a varrást olyan mûvészien, mint hajdani felesége, az igen kedves Lina néni. Miközben édesapám próbálta vigasztalni Ferenc bácsit, õ elõvette szép csipkés zsebkendõjét, amit még Linától kapott eljegyzésük elõtt, persze, világért sem ezzel, hanem egy ronggyal törölte meg könnyes szemét. „- Ó, bár én hóttam vóna meg hamarább! De hát Isten dógába nem lehet beleszólni.“ Közben a többiek megköszönve a szíves vendéglátást, hazaszállingóztak. Mintha most is látnám, édesanyám vett egy tiszta tarisznyát, kenyeret, szalonnát csomagolt bele Ferenc bácsinak. Egy kicsit szabadkozott, miközben megköszönte. „-Isten adjon ezerannyit! De tudjátok, én nem ezért maradtam, hanem szeretném közelebbrõl megtudni, mi van abban a skatulyában, hogy azt a sok beszédet, éneket megbírja?“ Édesapám elmagyarázta, és amit lehetett, azt meg is mutatta, de Ferenc bácsi továbbra
is csak fejcsóválva nézegette, bámulta a masinát… Többé nem jött rongyos, foltos ruhájában, hanem fölvette egyetlen ünneplõjét, amit két eseményre tartogatott. Néha elment benne a templomba, és kímélte, hogy legyen, miben eltemessék. Jól állt neki a fehér gyolcsing, a fekete mellény, a fehér posztóharisnya, a csizma. És ezután csak levett kalappal hallgatta a rádiót. Édesanyám mondta is neki: „- Hagyja Ferenc bácsi! Nem kell elegánsan jönni ide, hiszen mi úgyis tudjuk, hogy kicsoda Ferenc bácsi! Ha foltos is, tiszta, becsületes!“ „- Igen, igen fiam, - válaszolta - ti ismertek engem, de a RÁDIÓ honnan tudja, hogy én Veres Ferenc bá vagyok? És hogy valamikor én is voltam valaki? Még Ferenc Jóska idejében, amikor a huszároknál õrmesterként szolgáltam! Rég volt, de igaz volt. És az igaz, hogy én vagyok most a faluban a legöregebb és a legszegényebb!“ Ferenc bácsi nagyon régen meghalt, de míg élek, mindig emlékezni fogok reá. És azt a szép kedves rádiót sem fogom soha elfeledni, amely végigkísérte gyermekkorom. Most is látom, ahogy édesanyám megsiratta, mert költözködés közben meghibásodott, és nem találtak hozzávaló alkatrészt, így hasznavehetetlenné vált. De még akkor sem dobta el, hanem belecsavarta egy törülközõbe, és betette egy fiókba. Nem mondta ki, de lehet, azt gondolta: „Na pihenjél te is, hiszen sokan nyugosznak már azok közül, akiknek szép és kedves voltál Makfalván.“ Ha kalapot viselnék, én is levenném elõtte. Ehelyett ezzel az írással köszöntöm Önöket, a szerkesztõséget. Mindannyiuknak egészséget és békességet kívánok.
5
Erdõszentgyö rgyi
f i g y e lÕ
Sulilapi
I r á n y í t ó t a n á r o k : György Attila, Jakab Éva, Huszár Zsuzsanna, Beke Tünde, Berecki Klára
- az Erdõszentgyörgyi Figyelõ mell é k l e t e -
A Diáktanács terveirõl Egyik délután megkérdeztem Kemenes Erikát a Diáktanács elnökét, hogy milyen terveket szeretne megvalósítani az újesztendõben a Diáktanács. A válaszokból igen gazdag tevékenység körvonalazódott. - Elsõsorban- kezdte Erika - szeretném a Sulilapit újra elindítani, és forgalomba hozni a diákok között. Ebben közölhetnénk a tanács terveit, rendezvényeit, döntéseit, a tehetséges diákok rajzait, fotóit, írásait. Szeretnénk ismertetni Rhédey Claudia életét is a lapban. Ugyanakkor jó lenne közölni, közvetíteni a diákok véleményét, üzeneteit, élményeit is. Jó ötletnek és nagyszerû lehetõségnek tartom, hogy múlt évi tevékenységünkrõl évkönyv készüljön. Ötleteiteket ezzel kapcsolatosan szívesen vesszük. Hamarosan egy általános mûveltségi versenyre szeretnénk sort keríteni, amelyre meghívjuk más iskolák diákjait is. Úgy képzeltük, hogy a verseny több fordulóból fog állni, különbözõ témakörökhöz kapcsolódnak majd a kérdések, amelyeket hamarosan közlünk. A megszervezéséhez adakozó, jószívû támogatókat kell találnunk. Tavasszal egy környezetvédõ tábort szeretnénk szervezni. Erre mindenkit szeretettel várunk, akinek fontos környezetének védelme - mondta Erika. Nagyon tetszettek a tervek, és biztos vagyok benne, hogy meg is valósulnak. Sok sikert kívánok a diáktársaim nevében. A sikerhez azonban az kell, hogy ti is, diáktársaim bekapcsolódjatok a munkába. Simon Noémi-Szidónia
Így írunk mi! Balassi Bálint született.
1554-1594
Az Erdõszentgyörgyi Diáktanács tagjai: Pascu Raul, IX. A, Simon Noémi-Szidónia, IX. B, Simon Tünde, IX. B, Nagy Krisztián Róbert, X. A, Bereczki Zsuzsánna, X.B, Jánoska Tünde, X.B, Roman Oana, XI. A, Kemenes Erika, XI. B, Eleº Vlad, XII. A, Dávid Éva, XII.B, Meleg Erika, XII. C, Péterfi Juliánna, I. E, Barabás Katalin, II. E, Szoli Tünde, III. E
A Vezetõtanács tagjai: Kemenes Erika - elnök, Meleg Erika - alelnök, Roman Oana - alelnök, Simon Noémi-Szidónia - titkár Irányítótanár: György Attila
A Prevenciós Klub elõadói Erdõszentgyörgyön között
A Prevenciós Klub két tagja, Kovács Enikõ és Ilyés Zsolt, a MOGYE hallgatói elõadást tartottak iskolánk diákjainak az egészségnevelés különbözõ kérdéseirõl, ekkor beszélgettem el velük. - Enikõ, tõled azt szeretném megtudni, mikor és hogyan jött létre ez a
Neki nagyon rossz dolga volt, mert szervezet. édesapja már 11 éves korában küldi - K. E.: A marosvásárhelyi Prevenció Egészségvédelmi Társaság fiókszervezeteként jött létre a magyar orvostanhallgatókból álló Prevenciós Klub iskolában. Egy versben elfelejti Júliának a nevét, és megszemélyesítést használ. A költõ Júliára hajtja fejét, térdét. Toldi Miklós élete kétszer forgott veszélyben és mind a kétszer õ maga is jelen volt. Bence a második felvonásban kiment a kertbe és elvégezte a dolgát. Az utolsó énekben a szörnyû dolgok véget érnek és a költemény hõse is véget ér. Vörösmarty annyira beleszeret Laurába, hogy a szikla alá is bebújna érte. Az ötödik krajcárt a falba vert szegen függõ apa kabátjában találták meg.
1996-ban. Az egyik legsikeresebb programja az Egészségnevelés általános- és középiskolákban. A program során felvilágosító elõadásokat tartunk különbözõ, az egészségi neveléshez kapcsolódó témakörökben fõleg a serdülõk korosztályának. - A Prevenció Egészségvédelmi Társaságnak kik a tagjai, és hol mûködik? - K. E.: Marosvásárhelyen mûködik, és fõként orvosokból, fogorvosokból, tanárokból áll. Különbözõ kutatásokat végeznek a megelõzés érdekében. Mi, a diákok az RMDSZ Marosvásárhelyi Diákszövetségének a keretében vállaltuk, hogy órákat tartunk az iskolákban a különbözõ, fiatalokat érdeklõ egészségügyi témákról. - Zsolt, te a fogamzásgátlásról tartottál elõadást. Miét éppen ezt a témát választottad? - I. Zs. Tudom magamról, hogy serdülõkoromban nekem is kevés ismeretem volt errõl a témáról, ezért próbálok felvilágosítást nyújtani a fiataloknak. Jobb, ha tudják, hogyan elõzzék meg a rosszat. Általában az egészségvédelmi prevenciót azért vállaltam, mert szeretem az embereket, és szeretnék segíteni nekik, hogy a lehetõségekhez mérten kerüljék el a rájuk leselkedõ bajokat. Ha csak néhány diák megjegyzi mindazt, amit elõadtunk, és aszerint is él, már az is nagy siker számomra. - És te, Erika, miért vállaltad ezt a munkát? - K.E.:Leginkább azért, mert nagyon szeretek diákokkal foglalkozni, ez az egyetemen nem adatik meg nekem. Azzal, hogy másoknak átadom az ismereteimet, magam is tanulók. - Mi a véleményed az iskolánkról és az itteni diákokról? - K. E.: Nem gondoltam, hogy ilyen nagy és csodálatos sulitok van. Nagyon tetszik. Ami a diákokat illeti nagyon nyitottak, a tanárok elõtt is, bármirõl
A juhok nem tudták, hogy miért kell, legyen is szó. Ugyanakkor nagyon fegyelmezettek, és a hozzáállásuk is lenyûgözött. Nagyon szerettem, hogy érdekelte õket a téma. hogy gyalogoljanak. - Köszönöm a beszélgetést, és jó munkát kívánok nektek. Gub Jenõ: A meleg égövön hideg van címû kötetébõl. Kemenes Erika
Erdõszentgyö rgyi
6
f i g y e lÕ Újévi szokások
Humor
Az újesztendõben, éjfél után elsõként férfinak kell belépnie a házba, csak így lesz szerencsés az év. Asszonyok, lányok õrizkedjenek attól, hogy elsõként lépjenek be ismerõseik, rokonaik házába. Újév elsõ napján csak sertéshúst, vagy halat lehet enni, semmiképpen szárnyasfélét. A tyúkféle ugyanis hátrafelé kapar, és így elkaparja a szerencsét, a hal azonban elõre úszik, a sertés pedig elõre túr, és így szerencsét hoz a házhoz. Szilveszter estéjén szokás az asztalra húst, kenyeret és sót tenni, hogy ezek ne hiánnyozzanak egész évben.
Fizikatanár a szülõhöz: Legyen szíves, figyelmeztesse a fiát, hogy ne utánozzon engem. Szülõ: Pali fiam, ne játszd a hülyét!
Ovisok szavaló-, mesemondó- és népijáték versenye Erdõszentgyörgyön
- Valamit keres, tanár úr? - Igen, az esernyõmet. Úgy gondolom, valahol itt hagytam. - De kezében van, tanár úr! - Oh, köszönöm, fiam. Ha te nem vagy, esernyõ nélkül tértem volna haza. -Tanár úr, fordítva tette fel a kalapját! - Nem baj, fiam, úgyis mindjárt visszajövök. A tanító észreveszi, hogy Ödike kilógatja lábát a padból, és rágógumit majszol. Mérgesen rákiált. - Ödike, azonnal vedd ki a rágógumit a szádból, és tedd be a lábad! -Minya fiam, nem szép dolog, hogy folyton hazudsz - dorgálja a tanító a gyermeket. - Én a te korodban nem hazudtam. - Nem? És mikor tetszett elkezdeni?
Fotó: Kovrig Ágnes
Kellemes, ünnepi hangulatban zajlott le az ovódánk dísztermében elsõ alkalommal megrendezett ilyen vetélkedõ. 24 szavaló, 7 mesemondó, két csoport népi gyermekjátékot bemutató versenyzõ szórakoztatta a szép számban megjelent szülõket, valamint a zsûrit városunk mindkét óvodájából. Minden résztvevõ oklevéllel és ajándékkal, szívében szép élménnyel térhetett haza. Az elbírálás eredménye: 13 szavaló, 4 mesemondó, valamint a két játékot bemutató csoport jutott tovább a februárban Szovátán megrendezendõ szakaszra. Köszönetet mondunk a helyi Polgármesteri Hivatal, valamint Todea Flavius magánvállalkozó 11 millió lejes adományáért, melyet az anyagi feltételek bíztosítására fordítottunk. Kívánjuk, hogy legyen más sok ilyen napunk. A szervezõk
- Te, fiam, hogy lehet, hogy fizikából négyest kaptál? -Mert a tanár úr pikkel rám. - Ne mondd! És azt hogy csinálja? - Képes volt a mai atomkorszakban a gõzgép mûködésérõl kérdezni. A tanító felteszi a kérdést: - Meg tudjátok mondani, hogy nevezik azt az embert, aki szünet nélkül beszél, és senki se figyel rá? Ödönke jelentkezik: -Az egy tanító, tanító úr kérem!
A Zöld Fény Környezetvédelmi Csoport tervei 2006-ra Eltökélt szándékunk, hogy az elkezdett környezetvédelmi munkát folytatni fogjuk. Reményünk van arra, hogy a csoport egyesületté alakul. A bejegyeztetése már folyamatban van. Ezzel talán több lehetõségünk nyílik majd arra, hogy szervezettebben tevékenykedjünk. A szemétkosár-készítõ versenyünkre eddig sajnos senki sem jelentkezett, ezért elhatároztuk, hogy magunk fogjuk elkészíteni azokat. Gondoltunk a szelektív hulladékgyûjtés megszervezésére. Elképzeléseink szerint meg lehet szervezni a papírgyûjtést, a pillepalackok gyûjtését, valamint a használt elemek és akkumlátorok összegyûjtését. A környezetvédelmi nevelés érdekében elhatároztuk, hogy a magunk által írt és rendezett környezetvédelmi színdarabunkat a környezõ falvakban is bemutatjuk. Ve n d é g s z e r e p l é s e i n k r e szeretettel várunk mindenkit! Berczki Zsuzsa, Jánoska Tünde A Zöld Fény Környezetvédelmi Csoport elõadás után
7
Erdõszentgyö rgyi
f i g y e lÕ Falba karcolt rovásjelek Hármasfaluban
Ráduly János A székely (magyar) rovásíráskutatás története arról tanúskodik, hogy keletrõl hozott õsi írásunkat fõleg a köznép ismerte, ácsok, kõmûvesek, kõfaragók, festõk, pásztorok hasznosították. Kezdetben a „tanultabb“ réteg keveset tudott róla. Szenczi Molnár Albert 1610-ben megjelent magyar nyelvtanában ezt írja: „Az erdélyi székelyek betûit, melyekrõl magyar krónikájában Székely István emlékezik, sohasem láttam, olyan embert nem ismertem, aki látta volna.“ 1. Még a 19 - 20. században is akadtak kutatók, akik nem „szembesülhettek“ rovásírástudó földmûvesekkel, kézmûvesekkel. Ez késztette Vásáry Istvánt arra, hogy A magyar rovásírás. A kutatás története és helyzete címû tanulmányában - a XVII - XVIII. századi emlékekrõl beszélve - leszögezze: „Ez az a kor, amikor a rovásírás ismerete gyengül, szûk körre szorul vissza… A XVIII. században a rovásírás már csak irodalmi úton él és terjed.“ (Keletkutatás, 1974. Bp.) Szerencsére, idõközben újabb kései emlékek bukkantak elõ, s a figyelem ráterelõdött a tárgyfeliratokra is: szolokmai fakupa, kibédi lõportartó, fakörzõ és ruhakefe, makfalvi fakulacs, nyomáti kapujelek, vadasdi „írott“ deszka stb.. Így magunk árnyaltabban fogalmazhattunk: „A Maros megyei emlékek keletkezésének idõpontja a 14. századtól a 20. századig ível (…) folytonosan használt, ápolt írásként funkciónál századokon át, amelyet nem tanítottak az iskolákban, de fenntartotta a népi gyakorlat, a néphagyomány.“ (A rovásírás vonzásában. Korond, 1998.) 2. Négy-öt évvel ezelõtt (talán 2000-ben) a Hármasfaluból (Szentistvánról) származó Nemes Sándor barátom arról beszélt, hogy egykori házuk istállójának csûrbeli falán régi rovásírásjelek láthatóak. Megjegyezte, édesanyja még él, s tájékoztatást adhat a ház és a gazdasági épületek építési koráról. Sándor barátunk különben jól ismeri a rovásírást, most, nyugdíjasként is a régi emlékek olvasataival kísérletezik, fõleg az összevont jelek világa köti le figyelmét. 3. A most 85 éves Nemes Jánosné - Szoboszlai Mária, aki eddig a 246-os házszám alatt lakott, a következõket mondta: „A ház és a melléképületek 1912 és 1929 között vették fel a mai formájukat. Eredetileg idõs Nemes Sándoré volt, tõle vásároltuk meg 1940ben, a következõ évben végleg oda is költöztünk. Az épületeken nem módosítottunk, csak ajtókat cseréltünk, az istállóban a beomlott fal vakolata érintetlen maradt. Én láttam a falon a sok régi feliratot, ezek a firkálások mind 1940 elõttrõl valók, ugyi, én nem tudtam, hogy mifélék, ügyibe sem vettem õket. Gondoltam, a régi gazdának a szolgái írtak fel valamiket. Azt tudtam, hogy a régi pásztorok boton számoltak el a sajttal, ordával, méterforma botot használtak, négyszegûre volt faragva.“ 4. Az említett régi falfelület a csûrben bal felõl található, középen van elhelyezve az elöljáró ajtó. A falon számos olyan vonal is látszik, amelyeket ujjbeggyel „húztak meg“ a nyers vakolatba. Ezek közül betûértékûek alig maradtak fenn, néhány mélyebben karcolt jel vészelte át a közel évszázadnyi idõszakot. Magunk 2005. szeptember 27-én jártunk a helyszínen, a grafémákat - Nemes Sándor és Péter István jelenlétében - nejloníven rögzítettük. Az elöljáró ajtótól balra levõ falrészen rovásírásunk mélyhangú K betûje (aK) látható, tisztán képzett forma, magassága 9 cm (lásd rajzunk elsõ sorát.) Az ajtótól jobbra levõ részen több jel látható. A legfelsõ, két egymás melletti betû határozott megformálású, talán késõbbi idõben rótták (rajzunk második sora). A jobb felöli betû SZ (ma-
gassága 5 cm), míg a bal felöli G, de az emlékanyagban egy-két esetben P hangként is elõfordul. Magassága 6, a mellékvonalak hossza pedig 3 illetve 2 cm. Valószínûleg monogramot jelentenek. A földtõl kb. 1,75 m-re vannak. Az ajtókeret közelében található a harmadik és a negyedik „felirat“, közvetlenül egymás alatt. A harmadik valójában oválosított körbe karcolt ZS betû (harmadik sor), magam nem értem a jel „bekarikázásának“ indító okát. Sándor barátom többszörösen összevont jelre gondol, a graféma a Novák szót jelentené. Érdekes, hogy a következõ jeleket a rovó keretbe foglalta (negyedik sor), az M-szerû jel a rovásírásban a V betûvel azonos. Sajátossága, hogy a két belsõ vonal keresztezi egymást, a pontozott részek a vonalak bizonytalan futására utalnak. A balra levõ jel is sérült, viszont vonalvolta kivehetõ, az úgynevezett rövid R vagy SZ betût „adja“. A két betû szintén monogram lehet. Ugyanezen a felületen, de már a csûr mögötti részen latin betûs (nem rovásírásos) felirat látható, három sorban: F M Kincses / 1938 / Kinces (?) Nemes Jánosné szerint talán az elõzõ tulajdonos szolgája lehetett. A hármasfalusi jelek tehát arról tanúskodnak, hogy a XX. század elején a kõmûvesek, a gazdai cselédek körében még élt a rovásírás emléke. Ez az „adalék“ szociológiai szempontból roppant fontos.
Tompa László és a tanító néni Székely Ferenc 2005. július 30-án 35. érettségi találkozónkra gyülekeztünk a bástyákkal körbe vett székelyudvarhelyi Eötvös József Iskolaközpont bejáratánál. Az érkezõket a sokoldalú tudásáról híres matemetika-fizika szakos tanár, Serfõzõ Antal fogadta Tompa László emléktáblával ellátott házának szomszédságában. Várakozás közben Serfõzõ tanár úr a következõ történetet mesélte el. Gyermekkorában sokszor járt Tompa László költõ házában, ahol a neves költõ felesége, Manyi néni zongoraórákat adott, miközben a zene világába kalauzolta a kis nebulókat, köztük õt is. Az órára érkezõknek olykor várniuk kellett a ház elsõ szobájában, míg sorra kerülhettek. A várakozás azonban cseppet sem volt unalmas, mi több bizonyos feladatokkal járt. Tompa László látva a várakozó kis nebulókat olvasnivalót nyomott a kezükbe. Az olvasmányok között - emlékezik Serfõzõ tanár úr - sok volt az akkori gyermeklapokban megjelent Pósa Lajos-vers. De úgy is volt, hogy elkérte a diák ellenõrzõkönyvecskéjét, és áttanulmányozta, milyen jegyeket szerzett a kis nebuló az iskolában. Egyszer, mert valószínû a tanulmányi elõmenetellel nem volt hiba, megállt az A betûnél, amely nem tetszett neki, mert az áthúzás a betû aljára sikeredett. Tompa László azt mondta az akkori kis nebulónak: - Mondd meg a tanító nénidnek, hogy ez nem A betû, hanem delta. Hogy mit válaszolt a tanító néni az A betû írására vonatkozóan, arról nem szól a fáma.
Erdõszentgyö rgyi
8
f i g y e lÕ Beke Sándor: Szösszenetek Viaskodás
Munkál az idõ Az erek tágulnak kezeden, tágul az idõ az ereken Fekete munka Engedély nélkül fuvarozást vállaltam az égen: a Göncölszekérrel egyik csillagképbõl a másikba szállítottam az álmokat.
Bûn-csokor nyílik lelkemben. Vízzel öntözöm nap mint nap tiltott kertemet, vétkesebb leszek minden perccel. Hazavárlak, hogy elmondjak mindent neked. Viaskodom a perceimmel.
Rövid az élet Annyira rövid az életünk Hogyan is tudnánk idõnket beosztani? Engem, téged, egymást szeretni. Álarcosbál Szeretlek, de te föltetted az álarcodat. Mondd, most annyi álarc közül kit szeressek, az ördögöt, a királyt, a lovat?
Mondogató Meg kell tanulnod, hogy semmi sem a tied, sem a ház, sem a hegy, sem a virág Meg kell tanulnod: csupán a lélek az, amit aggodalmasan cipelsz a többi örök látszat és földi homály.
E m l é k e k Demeter András, Rava Gyermekkorom óta ismerem Erdõszentgyörgyöt, amelyet Ravában mindenki csak Szentgyörgynek nevezett. Lehettem úgy 5-6 éves, amikor nagyapám elvitt magával a Szabó úr vízimalmába õrölni. Talán ez az elsõ emlékem, ami mai napig megmaradt. Mivel csak késõre sikerült az õrlés, a jó öreg nem akart hazamenni, amíg meg nem ivott egy deci pálinkát a vendéglõben, amely valahol ott állt, ahol ma a kórház van. Gyermekként mennyire csodálkoztam a villanyvilágításon, mert nálunk ilyen nem létezett. Ha valakinek szüksége volt valamire, amit nálunk nem lehetett kapni az üzletben, Szentgyörgyre mentünk vásárolni, gyalog, a hegyen keresztül, és az út beletelt egy jó másfél órába. Még most is érzem ezeknek a boltoknak a szagát! Ahogy telt az idõ, már barátaim is kerültek Szentgyörgyön. Egyszer az egyikük kivitt a kriptáig, és megmutatta nekem a beomlott alagutat, amely valamikor a kriptát összekötötte a Rhédey-kastéllyal. Jöttek az 50-es évek, Szentgyörgy rajoni központ lett, én pedig a líceum elvégzése után egy közeli néptanács tisztviselõjeként nagyon sokszor látogattam Szentgyörgyre. Bevallom, még a Fényesbe is be-betévedtem, ahol Zoli bácsi zenekara muzsikált. Most kérdezem magamban hova lett mindez! Közben a sors engem is, mint sok mást, messzire elsodort, és egyre ritkábban volt alkalmam Szentgyörgyre látogatni. Ilyenkor szomorúan állapítottam meg, hogy a település nem sokat változott, és elgondolkoztam, hogy milyen szép lett volna, ha megmarad rajoni központnak. Szülõfalum és a város közötti kapcsolatot illetõen el kell mondanom, hogy a hegyen átvezetõ gyalogút ma már nem létezik, benõtte a vadon. Mindenki a nagy úton közlekedik, és rendszerint nem is gyalogosan. A 80-as években, amikor a múlt rendszer a falvak lebontását tervezte,- példa erre Bözödújfalu - hangoztatták, hogy Ravát is beköltöztetik Szentgyörgyre. Sokan nem is bánták, mert így megszabadulhattak volna az õsök által rájuk hagyott nyomorúságtól. A betelepítés ugyan elmaradt, de azért így is éppen elegen költöztek be tõlünk, így még több az ismerõs, mint régen. 1995. óta megint gyakori vendég vagyok a városban, és ma kellemesen érint, hogy igenis Erdõszentgyörgy fejlõdik, várossá nyilvánították. Mi mindig annak tekintettük!
Aforizmák, bölcs mondások - A titkot elárulni nem lehet, csak megfejteni. (T. Anthony) - Az ember igazi értékét elsõsorban az határozza meg, hogyan tud felülemelkedni önmagán. (Einstein) - Nem elég igazat mondani, igazat kell gondolni is. - Az igaz ember eltávozik, de fénye megmarad. (Dosztojevszkij) Sándor János fafaragványa
- Az igazság létezik, csak a hazugságot találják ki. (Georges Bruque) - Nehéz észt adni annak, akinek nincs akarata. Még nehezebb akaratot adni annak, akinek nincs esze. (Grácián)
9
Erdõszentgyö rgyi
f i g y e lÕ
Humorsarok
Hé! Ez az út vezet Strassburgba? Mi oda indultunk!
Mi a legbiztosabb módszer, hogy a tej ne savanyodjon meg? - Benne kell hagyni a tehénben. Mi a különbség a tehéntrágya és a WINDOWS 98 között? - A tehéntrágyából ki lehet lépni. Búcsúbeszéd a villanyszerelõ temetésérõl: - Jó vezetõ voltál, mindig nagy volt körülötted a feszültség, de most, hogy kiverted a biztosítékot, földelünk.
Fotó: Székely Ferenc Nagy-Britanniában egy tíz éven aluliak körében végzett felmérés szerint a gyerekek számára a legfontosabb a „pénz és a meggazdagodás“. Biztató azonban, hogy a gyerekek nagy valószínûséggel nem fogják szórni a pénzüket. Amikor arra a kérdésre kellett válaszolniuk, hogy mi a legrosszabb a világon, a gyerekek elsõsorban a részeg embereket, a dohányzást és a háborút jelölték meg. Az antiszociális viselkedés másfajta formáit, mint például a szemetelést vagy a graffitit, szintén nagy arányban elutasítják. A vásárlás pedig szerintük a nyolcadik legrosszabb dolog a világon. A legjobb dolgok tekintetében a következõ eredmény alakult ki: a pénz és a gazdagság után a gyerekek sorrendben a hírnevet, a focit, a popzenét és az állatokat részesítik elõnyben. A felmérésbõl az is kiderül: a gyermekek 72%-a tervezi, hogy amikor felnõ) házasságot köt, majdnem negyedük azonban ezt
Két elefánt kerget egy mammutot. A mammut leizzadva lohol, majd valahogy két szikla közé bebújik. Az elefántok nem veszik észre és továbbszaladnak. A mammut 10 perc múlva remegve elõbújik, homlokáról törölve a verejtéket, megkönnyebbülve felsóhajt: - Ezek a skinheadek!
a lehetõséget határozottan kizárja. Arra a kérdésre, hogy mit tiltanának be, ha hatalmukban állna, a gyerekek a hazugságot, a részegséget, a verekedést és a kábítószert jelölték meg. A „ranglisták“:
A Nagy Politikus (N. P.) elhalálozott. Az új helyzetben N. P. úgy érezte, nincs mitõl félnie. Amikor végre Szent Péter elé került, határozottan kopogott, és szinte megállás nélkül akart bevonulni a Mennyek Országába. - Tetteid és szavaid nem mindig fedték egymást, ezért nem is tudunk egyértelmûen dönteni rólad - mondta a nagy kapus. Ezért újszerû megoldást választottunk. Egy-egy napig leszel a pokolban és a mennyben, s utána te magad döntesz, hová akarsz menni. Döntésed végleges, sõt az örökkévalóságra szól. - Minek ez? A mennyet választom. A leghíresebbek - Teheted, de csak a két próba nap után. 1. Isten N. P. ezért elment a pokolba, s igen meglepõdött. Ott voltak barátai és barát2. Wayne Rooney nõi. Joviális öregúr fogadta, vicceket mesélt és camparit ivott. Enni, inni bõven 3. Jézus volt, s a felszolgáló leányok mellett más hölgyek is voltak, akik szemmel 4. Dávid Beckham láthatóan készek voltak minden gondot elûzni N. P. homlokáról. A golfpályán is 5. Az angol királynõ vidám volt az élet, a zene pedig vérpezsdítõen hatott a klubban. Hamar vége lett a napnak, s N. P. alig akarta hinni, hogy nem a mennyben volt, A legjobb dolgok a világon hanem a pokolban. Másnap a mennyben járt. Tetszett a nyugalom, a felhõkön 1. Pénz és gazdagság repkedõ angyalkák kacagása, az áhítatot sugalló zene. Jó volt - de 2. Hírnév mégis más, a korábbi életétõl teljesen eltérõ dolog. 3. Futball A harmadik napon Szent Péter megkérdezte: 4.Popzene - Nos, hogyan döntöttél? 5. Állatok - Szégyellem egy kicsit, és ne is engedd le a hírt a Földre, de a tapasztalataim szerint mégis inkább a poklot választom. A legrosszabb dolgok a világon - Legyen, ahogy akarod. 1. Részeg emberek N. P. tehát bevonult a pokolba. A klub helyén hatalmas szeméttelep, s barátai 2. Dohányzás némi ételmaradék után kutattak, ha ugyan nem a golfpályán elhelyezett üstök3. Szemetelés ben fõttek. Az üstök alatt a tüzet maga a fõördög rakta, s N. P. azonnal egy 4. Graffiti fortyogó üstbe került. 5. Háború - Hogyan? Hiszen tegnap minden más volt! Guardian/MK - Az volt a kampány. Most már szavaztál. - felelt az ördög.
Tizenkét végzetes tanács … … azoknak a szülõknek, akik gyermekeiket bûnözõvé akarják nevelni… 1. Adj meg gyermekednek mindent, amit csak akar, így arra a meggyõzõdésre jut, hogy övé az egész világ! 2. Ha gyermeked trágár, ízléstelen kifejezéssel él, csak nevess rajta, hogy annál érdekesebbnek tartsa magát! 3. Semmiféle vallásos nevelésben ne részesítsd! Tizennyolc éves korában választhat, miben higgyen! 4. Sohase mondd gyermekednek: nem jó, nem helyes! Ezáltal még bûntudata támadna. 5. Minden hibáját, hazugságát igyekezz helyette elren dezni! Így biztos lehetsz abban, hogy saját vétségeiért is mások felelõsek. 6. Olvasson, amit akar! Evõeszközeit viszont gondosan fertõtlenítsd! 7. Házassági perpatvaraitoknak legyen csak tanúja! Ha majd elváltok, legalább nem csodálkozik.
8. Ha bármit megkíván, adj neki pénzt rá, nehogy vala ha is rádöbbenjen: a pénzért meg kell dolgozni! 9. Gondoskodj arról, hogy minden lehetséges ételt, italt, kényelmet megkapjon, különben a reklám és tévé láttán esetleg depresszióba esik! 10. Adj neki mindig igazat, hiszen a tanárok, az idõsebbek és mindenki más is csak bosszantják, és rosszat akarnak neki! 11. Ha végül is haszontalan csibész és csavargó lesz belõle, mondd el mindenkinek, hogy nem tehetsz róla, hiszen mindent megadtál neki, és mindent megtettél érte! 12. Készülj fel idõben a rögös, tövises életre! Ha a fen tieket megtartod, mindenképpen lesz részed benne!
A Keresztény Élet hetilap nyomán
Erdõszentgyö rgyi
10
f i g y e lÕ
H
Í R E K
-
H I R D E T É S E K
eMagyar Pont nyílik Erdõszentgyörgyön Február 1-tõl indul az eMagyar Pont tevékenysége az egyesület székházában a (Bãlcescu, 13). A következõ szolgáltatásokkal áll az érdeklõdõk szolgálatára:
Internethasználat - 1 új lej/1 óra, Szkennelés - 0,10 lej, Fénymásolás - 0,10 lej/ív, nyomtatás - 0,2 lej/ív, CD írás - 1 lej, DVD írás 2 lej. Az eMagyar Pont a következõ órarend szerint fogadja az érdeklõdõket:
Hétfõ: 14-16, Kedd: 14-16, Szerda: 14-18, Csütörtök: 14-17, Péntek: 15-19, Szombat: 16-18, Vasárnap: 12-15.
Folytatódik az új piac építése
Az Erdõszentgyörgyi Figyelõ munkatársai õszinte együttérzésüket fejezik ki Sebestyén Péter, erdõszentgyörgyi plébánosnak, munkatársuknak szeretett édesanyja elhunyta miatt érzett fájdalmában. házasság köttetett. Az egyházi házasságkötések száma 21, amelybõl 8 református, 5 római-katolikus, 3 unitárius és 5 görög-keleti. Az elhalálozások száma 71, 35 férfi és 36 nõ. Az egyházi temetések a következõképpen oszlanak meg: 38 református, 9 római katolikus, 4 unitárius és 12 görög-keleti.
A rászorulók segítésére 2005 karácsonya elõtt a svájci testvértelepülés, Plan-lesOuates - Sangeorgiu egyesülete 100 darab elelmiszercsomagot osztott ki a város szegényei között mintegy 20 millió régi lej értékben. Az erdõszentgyörgyi RMDSZ pedig 45 csomagot juttatott a rászorulókhoz csomagonként 210.000 régi lej értékben.
RMDSZ farsangi bál
2006. február 4-én, szombaton este tartja az RMDSZ a Mihelyt az idõjárás megengedi, folytatódnak az új piac hagyományos farsangi kosaras bálját, amelyre mindenkit tiszteletkialakításának munkálatai. A költségvetési terv szerint tel meghív. elõreláthatóan 45.000 új lejre lesz szükség. Ebbõl 10.000 új lej áll rendelkezésre, ezt az önkormányzat banki kölcsönbõl biztosítja. A A Surlott Grádics újból Erdõszentgyörgyön hiányzó összeget pedig a Helyi Tanács a következõ év költA farsangi vigasságok nem múlhatnak el a marosvásárheségvetésébõl próbálja pótolni. A terv szerint a folyamatban lévõ lyi Surlott Grádics Irodalmi Kör meghívása nélkül. Ebben az munkáknak ki kell terjedniök a piac kanalizálására, a terület be- évben február végén látjuk vendégül Bölöni Domokos írói tárkerítésére, a szabadtéri fedett rész felújítására és kibõvítésére. A saságát Erdõszentgyörgyön. Minden érdeklõdõt szeretettel végsõ cél pedig egy minden követelménynek megfelelõ piac várunk. kialakítása.
Kukák a konténerek helyett A Hosszú valamint a Bãlcescu utcai tömbházaknál és az Egyesülés téren megszüntetik a vaskonténeres szemétgyûjtést és tárolást. A konténerek körül a kóbor kutyák, a „kukázók“ és néhány meggondolatlan lakó igazi szeméttelepeket alakított ki, amelyek fertõzési gócokká alakulhatnak. A jövõben kisebb, 240 literes, fedéllel és kerekekkel ellátott mûanyagkukákban („europubellák“) fogják a lakók gyûjteni, tárolni a szemetet. Legkésõbb február közepéig minden lépcsõháznak be kell szereznie egy ilyen kukát. A polgármesteri hivatal azzal könnyíti meg a kukák beszerzését, hogy külföldrõl behozott, használt, de kiváló minõségû kukákat vásárol, amelyeket a lépcsõházak a hivataltól megkaphatnak 1.000.000 régi lejért.
Tûzoltókocsi Plan-les-Ouates-ból Egy kisebb teljesítményû tûzoltókocsit ajándékoz városunknak a svájci testvértelepülés, Plan-les-Ouates. A hivatalos átadás áprilisban lesz. A franciaországi testvértelepülésünk, Varades is keresi annak a lehetõségét, hogy egy másik tûzoltókocsival segítse városunkat. Egyelõre a megfelelõ kocsi beszerzésén munkálkodnak. Ezzel a két tûzoltókocsival, valamint a tavaly vásárolt motorpompákkal újra el lehetne indítani az állandó tûzoltói szolgálatot.
2006-os költségvetés Dolgoznak a 2006-os költségvetésen, amely talán még szegényesebb lesz, mint a tavalyi. A 2005. évre a magánszemélyek adójának csak 82%-a gyûlt be, a jogi személyiségek 70%-ban adóztak.
Egy kis népességstatisztika
A polgármesteri hivataltól és az egyházaktól megtudtuk, hogy a 2005-ös esztendõben Erdõszentgyörgyön 183 újszülöttet jegyeztek be, 101 fiút és 82 lányt. Az egyházak nyilvántartása szerint ebbõl 23 református, 6 római-katolikus, 2 unitárius és 6 görög-keleti. A többi újszülött más vallású. Erdõszentgyörgyön 33
Farsangi szerdák a népdal jegyében A Bodor Péter Mûvelõdési Egyesület a farsang minden szerdájára vidám népdalok tanulására hívja meg a város lakóit. A foglalkozásokat Bereczki Klára zenetanárnõ irányítja. A tanárnõ olyan dalokat választott, amelyeket Bartók Béla gyûjtött. Ezzel kívánunk tisztelegni a nagy magyar zeneszerzõ tisztelete elõtt. A sorozatot a farsangbúcsúztató mulatság zárja március elsején.
Régiségek gyûjtése a múzeum/tájház számára Továbbra is várjuk, hogy régi tárgyaikat (munkaeszközök, bútorok, képek, népviseleti darabok stb.). Adományozzák a múzeumnak/tájháznak. Kérjük, jelentsék be telefonon vagy személyesen, ha van ilyen tárgyuk, hogy elszállításukról gondoskodhassunk. A Bodor Péter Mûvelõdési Egyesület köszönetet mond mindazoknak, akik az egyesületnek ajánlották fel 2004-es évi személyi adójuknak 1%-át. Felajánlásaikból egyesületünk számlájára 23 millió régi lej gyûlt össze. Reménykedünk abban, hogy a 2005-ös évi személyi jövedelemadójuk felajánlásával is bennünket tisztelnek meg. Elõre is köszönjük. Erdõszentgyö rgyi
f i g y e lÕ
Kiadja a Bodor Péter Mûvelõdési Egyesület
ISSN 1583-8765 F õ s z e r k e s z t õ : Kovrig Magdolna S z e r k e s z t õ s é g : Báthori István, Király Katalin, Kovrig Zoltán, Sebestyén Péter, Székely-Béres Attila, Tamás Emese, Szekeres Matild, Vass Katalin E - m a i l :
[email protected] Tel : 00 40 - 265 578 720
547535, Nicolae Bãlcescu, 13. , Erdõszentgyörgy - Sângeorgiu de Pãdure, Maros megye - jud. Mureº, CEC Mureº, Filiala Sâng. de Pãdure, IBAN: RO97CECEMS3543RON0105081, C.F. 14555648
Készült a marosvásárhelyi Mediaprint nyomdában