Erdõszentgyö rgyi
f i g y e lÕ V.
ÉVFOLYAM
Kiadja a Bodor Péter Mûvelõdési Egyesület 40. SZÁM, 2006. MÁRCIUS 12 OLDAL - ÁRA 1 LEJ
Nagytakarítás Sebestyén Péter Az idei március nem annyira a 'márciuska', mint inkább a nagyböjt jegyében kezdõdik, hiszen mindjárt elsején hamvazószerda. Annak ellenére, hogy sokaknak nem jelent különösebbet holmi jámbor egyházi hagyománynál, mégis figyelmeztet, hogy közel a tavasz, nemsokára itt a húsvét. Olvad a hó, folyik a hólé, és lassan kilátszik minden, amit addig a hó eltakart. Muszáj lesz takarítani a sáncokat, elégetni a szemetet, felgereblyélni a hulladékot, és eltüntetni a tél nyomait. Hiszen még a hóvirág is jobban mutat a tiszta kertben, a rendezett ágyásban, nem beszélve a picus és a vadorgona szépségérõl. Ezelõtt a hamuval tisztították a háztartás edényeit, de még a szántóföldnek is jót tett egy kis tápértékkiegészítõként. Meséinkben pedig a szegénylegyény el sem indult az átalvetõben meghúzódó hamuban sült pogácsa nélkül. Március van: nõk napja meg fecskék érkezése, kikelet és forradalom, véres Vásárhely, tavasszi megújulás és lelki nagytakarítás ideje. Ideje a külsõ-belsõ megtisztulásnak, a testilelki méregtelenítésnek és „vírustalanításnak“ Ha Krisztusban hívõ szemmel-szívvel tekintünk hétköznap-
Kányádi Sándor
Öreg iskola ünnepére bennünk is vásnak a lépcsõk bennünk is öregednekújulnak a falak
isten - s embercsapása mi minden volt s mi jöhet még
halálunkig halljuk a csengõt nyelvünk magányos márvány-tenger partján milliom rodostóban zágont
ünnep elõtt ünnep után addig vagyunk-leszünk amíg a lépcsõk bennünk is vásnak vénülnek s újulnak a falak amíg halljuk a csengõt s benne a tengert és minden rodostóban zágont
dúlások üszkös falak karantén könyvtelenné árvított bibliotékák
jainkra és ünnepeinkre, elodázhatatlan a magunkbanézés és a böjt. A bûnbánat eredményeként megszületõ lelki visszafogottság, a szórakozásmentes önmegtagadás belsõ szabadságot, rejtett energiákat szabadít fel. Egy kis koplalás, egy kis megtartóztatás a tévénézéstõl, nyalánkságoktól vagy éppen zsíros ételektõl meglepõen sok tiszta örömet, régóta várt felismeréseket szül meg bennünk, és ez visszahat testi-lelki egészégünkre, kapcsolatainkra, erõnlétünkre, sõt nem utolsó sorban a tavasz igazi ünnepére, a Húsvétra hangolja rá lelkünket. Csepeg az eszterhéja, hömpölyög a hólé, madárdaltól hangos a kikelet. A belsõ nagytakarítás gyümölcse a „külvilágban“ sem marad el. Csupán hozzá kell fogni, és hagyni, hogy az Istenhez fordulás nagyböjtje bennünk és körülöttünk is meghozza hatását.
Erdõszentgyö rgyi
2
f i g y e lÕ 50 éves Erdõszentgyörgyön a középiskolai oktatás Kicsengetés - 1959 Simon Alpár
Az erdõszentgyörgyi középiskola 50. évfordulóján emlékezni kívánunk a kezdetekre. Az alábbi írást az 1995-ben megjelent „Nostrum solemne servemus!“ címû emlékkönyvbõl vettük át. Szerzõje nagyra becsült tanárunk, Simon Alpár, sajnos, azóta õ is eltávozott körünkbõl. Emlékezését a szemtanú hitelessége hatja át. Nemcsak doku mentumértéke miatt közöljük újra az írást, hanem ezzel is szeretnénk leróni kegyeletünket hajdani tanárunk emléke elõtt. 1957. szeptember 1. Nyolc frissen végzett tanár-társammal fiatalos lendülettel érkeztem meg az akkor alakulóban levõ erdõszentgyörgyi líceumba. Most, majdnem 40 év távlatából sajnálattal állapítom meg, a nyolc közül Szentgyörgyön csak magam maradtam. Volt, akit más helyre szólított a hivatása, de sajnos többen vannak, akiknek földi pályafutása örökre lezárult. Így hát az elsõ kicsengetésnek kívülem nincs más tanár-szemtanúja a jelenlegi tanári karban. Az elsõ végzõs osztály szárnyra bocsátása egy középiskola történetének nagy pillanata. Érthetõ, hogy mindenki nagyon készült az ünnepségre. Készültek a végzõs tanulók, a tanárok, a szülõk, a falu, de még a rajoni pártbizottság korifeusai is hiszen õk mindenhol jelen voltak, irányítottak, tanácsokat osztogattak, parancsolgattak, tüsténkedtek. Most azzal jeleskedtek, hogy a kicsengetésre odarendelték a csokfalvi és a parajdi fúvószenekart, ezzel kívánták emelni az ünnep fényét. Ám az örömbe üröm is vegyült. A kulisszák mögött még ott sistergett az 56-os évet követõ megtorlás-hangulat, s ez erre a kis, most induló falusi középiskolára is átterjedt. Korábban a végzõs diákok által kiválasztott Petõfiidézet körül robbant ki a botrány. A kicsengetési kártyára szánt idézet a következõ lett volna: „Sors, nyiss nekem tért, hadd tehessek Az emberiségért valamit!“ De ez az idézet szemet szúrt a minden lében kanál elvtársaknak. Mi az, hogy sors, nyiss tért? Hiszen „szabad népi demokráciánkban“ minden tér nyitott mindenkinek! És egyáltalán, miféle „sorsról“ mernek álmodozni ezek az ifjak? Az elmefuttatás vége az lett, hogy a már kinyomtatott kártyákat össze kellett szedni, újak készültek helyettük, amelyeken új idézet díszelgett: „Egy a jelszónk a béke, Harcba boldog jövõért megyünk. Egy nagy cél érdekében Tör elõre ifjú seregünk.“
Így történt, hogy az elsõ végzõs osztálynak két kicsengetési kártya adatott, hiszen sokan már az elsõt elküldték ismerõseiknek, nem lehetett visszakérni. Nos, a kicsengetés reggelén a pillanathoz illõ ünnepélyes öltözetben, nyakkendõsen érkeztem meg az iskolába. (Tudni kell, hogy akkoriban a nyakkendõ státus-szimbólumnak számított, csak a „burzsoáföldesúri rendszer kizsákmányolói“ viselték. Tehát kispolgári csökevénynek számított, aki pedig nyakkendõt kötött, az eleve gyanús személy volt.) Tehát nyakkendõsen léptem be az iskola titkári irodájába. Legnagyobb meglepetésemre két, számomra ismeretlen
Az 1959-ben végzett diákok tablóképe „elvtárs“ rohangált fel és alá a szûk, alig 5 méteres helyiségben, miközben vészjósló megrögzöttséggel ismételgették: „Ütni fogunk! Ütni fogunk!“ Fiatalos derûvel néztem a két dühös embert, azt hittem, hogy valamelyik megbuktatott tanulónk hozzátartozói. Már-már szólni akartam, amikor Reni, a titkárnõ titokzatos jelekkel tudtomra adta, jobban teszem, ha hallgatok. Belépésem kizökkentethette a két rohangálót a ritmusból, mert rögtön felém fordultak, és villámló tekintettel szegezték nekem a kérdést: - Az elvtárs miért öltözött úgy ki? - Áhá, szemet szúrt a nyakkendõm - gondoltam miközben igyekeztem megmagyarázni,
hogy miért hordom ezt a „kispolgári csökevényt“ a nyakamon. - Kérem, ma van az iskola elsõ kicsengetése. Úgy érzem, illik megadni a kellõ tiszteletet…. - de sokat nem magyarázhattam, mi illik, és mi nem, mert az elvtárs újabb kérdéssel fojtotta belém a szót. - Az elvtárs mit tanít? - Van-e órája ma?- egészítette ki a másik. A tõlem telhetõ legnagyobb udvariassággal és lelki nyugalommal válaszoltam, hogy fizikát tanítok, és igenis van órám. Erre egyik szikrázó szemû elvtárs azonnal kijelentette: - Az elvtárs ma nem fog fizikaórát tartani. Helyette magyaróra lesz! Ezt már igazán nem hagyhattam szó nélkül, és határozottan kijelentettem: -Ragaszkodom az órámhoz. Ez az utolsó órám a végzõs osztályban, és el szeretnék búcsúzni a tanítványaimtól. Ez így illik. Gondolom, nincs ellene kifogásuk. Végül engem békén hagytak. Mással oldották meg a kívánt óracserét, majd firtatni kezdték, hol van Hochmal Ervin, a magyartanár. Mi tudtuk, hogy kollegánk a román iskolával országos kiránduláson vett részt, és éppen aznap reggel fél nyolckor érkezett vissza. A két elvtárs azonnal intézkedett. Kincses Endre bácsit, az iskola altisztjét elküldték Ervin lakására, azzal a paranccsal, hogy a tanár elvtárs azonnal jelenjen meg az iskolában. Szegény Ervin kollegánknak még arra sem volt ideje, hogy ruhát cseréljen, vagy megborotválkozzék, úgy ahogy volt, kiránduló ruhában, szakállasan jelent meg az iskolában. A két elvtárs most rátámadt. - A tanár elvtárs ilyen rendetlenül kívánja megtisztelni az iskola nagy ünnepét, még fel sem öltözik tisztességesen! Aztán tudomására hozták az óracserét, és bejelentették, meg akarják hallgatni az óráját. Mit tehetett mást meglepett kollegánk, mint titokban gyorsan kiradírozta két tanuló lezárását, és ezeket, a nem kevésbé meglepett diákokat próbálta nyaggatni egész órán. Az óra után, - hogy ne legyen feltûnõ az elõre kitervelt hadjárat még egy órát látogattak Thiesz Tibor földrajz szakos kollegánál. Tibi is kiradírozott két lezárást, és õ is feleltetni kezdte a két nebulót. Folytatás a 3. oldalon
3
Erdõszentgyö rgyi
f i g y e lÕ Kicsengetés - 1959 Folytatás a 2. oldalról Az adott osztályban világföldrajzot tanultak. A tananyag - ahogy akkor illett - a Szovjetunióval kezdõdött, és természetesen az Amerikai Egyesült Államokkal zárult. Nyilván a tanulók az Egyesült Államokról beszéltek szívesebben és jobban. Az óralátogatások ezzel befejezõdtek. Kezdõdhetett a kicsengetés. Az utolsó osztályfõnöki órát ilyen elõzmények után tarthatta meg Thiesz Tibor kollegánk. A meghatódott diákok még fel sem ocsúdhattak, a csokfalvi fúvószenekar a menet élére állt, aztán Tibi következett, õt követték a végzõs diákok, majd a tanári kar ballagott mögöttük, a sort pedig zárta a parajdi fúvószenekar. Forradalmi indulók zengtek elöl és hátul, a díszes menet pedig megindult. Az iskola melletti kis utcán vonultunk lefelé díszlépésben, majd megálltunk a rajoni párttitkár lakásánál, ott nagy muzsikaszóval búcsúztunk. Aztán rákanyarodtunk a fõútra, a dombon lihegtünk kifelé. Újabb megállás következett a pártbizottság székháza elõtt. Újabb indulók zengtek bele a kora nyári hõségbe. Majd elvtársak jelentek meg, nagy hangzatos beszédekkel kívántak sok sikert a „szocializmus építésének napfényes útja felé“ elinduló, az ünnepléstõl már kimerült diákoknak. Végre újabb csinadratta közepette a park mellett bekanyarodtunk az iskola udvarára, és az „Egy a jelszónk..“ dallamával véget ért a ballagás. De hátra volt még a feketeleves - az órák „kiértékelése“: Thiesz Tibi órájában a legnagyobb „hiányosság“ az volt, hogy a tanulók miért beszéltek állandóan az Egyesült Államokról,
mikor… - Tudhatja az elvtárs, hogy a Nap is keleten kel fel. Tibi barátunk próbálta az elvtársaknak kifejteni: - Bocsánat! A Nap nem kel fel sehol, mindez a Föld tengely körüli forgásából… - de nem fejezhette be a fakultatív földrajzórát, mert az egyik elvtárs ráüvöltött: - Az elvtárs fogja be a száját! Mit tehetett volna kollegánk, ilyen „udvarias“ felszólításnak engedelmeskednie kellett. Ekkor következett Ervin órájának értékelése. Támadások kereszttüzébe került. Legfõbb bûne az volt, hogy óráján az 1848-as mozgalmat szabadságharcnak merészelte titulálni, holott tudnia kellett volna, hogy az polgári demokratikus forradalom volt - és kész! A durva támadások tüzében Ervin végül is aláírta felmondását. A meggyötört ember este már a búcsúzó diákok bankettjére sem jött el. De mi rejlett a kitûnõ tanár személye ellen elkövetett kirohanások mögött? Megboldogult Ervin kollegánk származása nagyon rossz volt. Édesapja ugyanis hajdan a marosvásárhelyi bõrgyár igazgatója volt. Ezért kellett fiának lakolnia. Hochmal Ervin kollegánk ezután több évig nem kerülhetett vissza a tanügybe, bármilyen jó tanár volt is. Hiába folyamodott tanári állásért, éveken át azt a választ kapta, hogy önként mondott le. Sokáig szakképzetlen munkásként, tisztviselõként dolgozott, és csak jóval késõbb került vissza a tanügybe. Nem csoda, ha egészsége idejekorán felõrlõdött. Thiesz Tibi kollegámnak szerencsére nem történt bántódása. Tovább folytathatta hivatását a líceumban. Ilyen volt az elsõ végzõsök ballagása 1995-ben.
A magyar oktatás, a magyar kultúra õrhelye- az erdõszentgyörgyi középiskola Andrássy Árpád, a középiskola egykori diákja Ünnepre és emlékezésre hívnak március havának utolsó hetében Erdõszentgyörgyre. A település és vonzáskörzete történelmi eseményre emlékezik március 25-én: 50 éves a magyar középiskolai oktatás Erdõszentgyörgyön. A magyar oktatással, a magyar iskolával kapcsolatos események felidézése napjainkban törvényszerû, és már az eleve elrendelés imperativuszának erejével hat. A hit és véleményszabadság kinyilvánításának városában, Tordán, emberi életet követel a magyar iskola létrehozásának igénye, a még megmaradt magyarság akaratának bátor kimondása. Kiss László tiszteletes úr, unitárius lelkipásztor fehér mártiromsága az Úrnak 2006. esztendejében - 436 évvel azon történelmi országgyûlés után, ahol és amikor kerek e világon elsõ alkalommal fogalmazták és hirdették meg a vallás- és lelkiismereti szabadságot, mert a hit Isten ajándéka- anakronisztikusnak tûnhet. Minthogy a Bolyai Egyetem visszaállításáért, ma már európai szinten is, állandósulni látszó küzdelem sehogy sem
illeszthetõ Erdély iskola-hagyományaihoz. Magyar iskola létrehozása 1955-ben Erdõszentgyörgyön, a román nemzeti kommunizmus olyan színeváltozásának tûnhet, mely feledtetni szerette volna a földvári deportáltak szörnyûséges világát, de ugyanakkor egyféle fizetség is az MNSZ százas intézõbizottsága árulásáért. Ki gondolt ekkor még arra, hogy alig telik el egy év, és 1956. október 23-án Budapesten a magyarság jelenkori történelmének legmagasztosabb tíz napja következik, az 56-os Magyar Forradalom és Szabadságharc. A román nemzeti kommunizmus „húzd meg - ereszd meg“ máig tartó kisebbségpolitikája nem sokára megmutatta folytonosságát. Az évtized végén megszüntetik a Bolyai Egyetemet, és ezzel mind a mai napig nem létezik önálló állami magyar egyeteme Erdély magyarságának. Tucatjával szüntették meg az elemi és általános magyar iskolákat a vegyes lakosságú településeken, beolvasztva, vagy tagozattá degradálva, megfosztva nevelési céljától: a nemzeti nevelés megvalósításának lehetõségétõl.
Ebben a sodrásban erõsödik meg az erdõszentgyörgyi magyar középiskola, és szerzi meg azt a hírnevet, mely még a környék kis magyar falvaiban is valóságos kultuszt hozott létre, „hogy a gyermek Szentgyörgyön érettségizzen“. Ezt a hírnevet és szellemiséget a Bolyai Egyetem fiatal végzõs pedagógusai, tanárai teremtették meg, akik magukkal hozták Erdély több százéves református kollégiumainak és katolikus fõgimnáziumainak hangulatát, légkörét, Székelyudvarhelyrõl, Marosvásárhelyrõl, Kolozsvárról vagy éppen Nagyváradról. Nekünk, 1967-ben érettségizetteknek isteni gondviselésként adatott meg, hogy életünk egy rövid szakaszában, egy életre szóló érõt adó erényekre - igazságosság, hûség, õszinteség, elhivatottság, beleérzõ képesség - tanítottak meg szépemlékû, kedves tanáraink: néhai Simon Alpár, Thiesz Tibor, László Lajos, Bereczki Imre. Folytatás a 4. oldalon
4
Erdõszentgyö rgyi
f i g y e lÕ
gyarok voltak, valamitõl félnek, nem mondják meg az igazságot. Nekünk nem lehetett magyar irodalom könyvünk. Jakab Folytatás a 3. oldalról Gyöngyvér tanárnõ jegyzeteibõl szereztünk tudomást a reneszánOlyan korban próbálták az igazságot láttatni, gondolkodásunkat, sz kor magyar irodalmáról, az akkori Európa legmûveltebb államfõjérõl, Mátyás királyunkról. Az irodalom segítségével ismerhetlelkünket megvédeni egy maradandó károsodástól, amikor a tük meg úgy-ahogy önmagunkat. És csak olvasmányaink árán hazugság, a valóság és történelmünk meghamisítása volt erény és szerezhettünk tudomást, hogy létezik Felvidék és Délvidék, érték, amikor a hitnélküliség, az istentagadás volt az igazi magaSzepesség és Kárpátalja, vidékek, ahol magyarok is élnek, és tartás, amikor a „bûnös magyar nemzet“ ma is ható képzetének valamikor a történelmi Magyarország részei voltak. kialakítása, a kishitûség, a gyökértelenség elhintése és elhitetése Idõsödõ korunkban ébredtünk rá önismereti hiányosságainkra. volt a cél. Szomorú, de nem kései felismerés. Megismertették velünk Kós Ilyen zavaros, istentelen világban a Károlyt, de semmit sem tudhattunk mindig vidám és mosolygós Simon a Kiáltó Szóról. Mi az, hogy Trianon? Alpár, drága osztályfõnökünk, Kimondani sem nagyon hallottuk, sokunknak embereszménye, egy nem hogy a valóságot próbálta volna napon nagyon szomorúan jött be valaki megvilágítani. József Attila fizikaórára. Leült a katedrához, csak proletár költõ, szajkóztuk, de nézett mereven maga elé, és hallgaugyancsak ez a proletár költõ írta le tott. Moccanni sem mertünk. 1936-ban: „Dünnyögj egy új mesét, Éreztük, hogy valami szokatlan fasiszta - kommunizmusét“ Hosszan dolog történt, mert Simon Alpár lehetne sorolni, mi mindentõl fosznem az az ember, akit olyan könnyen tott meg bennünket a kommunista ideológia, amire - nem egy esetben megtört állapotba lehetne hozni, rávetõdött egy-egy ma-gyar kolnem olyan fából faragták. 40 éve végzettek találkozója 1995-ben laboráns nemzetét megtagadó ügyKilencedikesek voltunk. Csak kiszivárgott, hogy egyik osztálytársunkkal, Szentgyörgyi buzgósága. A helyi pártkorifeusok nem engedélyezték a mi Andrással valami baj történt. Alpár csak annyit mondott: „Nem évfolyamunknak, hogy tablót készítsünk, mert kispolgári tudtam megvédeni“. Aztán pár nap múlva Szentgyörgyi Andrást csökevénynek tartották ezek az „esztéták“. Mindent elkövettek, kicsapták az iskolából, mert holmi butaságot írt a román füzetébe. hogy az erdélyi magyar iskolahagyományokat eltöröljék. Középiskolánk folyosóiról levétették az elkészült tablókat, így Hát ennyire volt erõs ez az „emberközpontú“ rendszer? De Simon Alpár fizikaóráinak légköre minden szomorúságra próbálva történelmünket meghamisítani a hatalom szája íze gyógyír volt, szinte mindent tudtak feledtetni. Nem holmi múlt- szerint. Sokszor, kimondatlanul is éreztük tanáraink lelki vergõdését, szépítésrõl van szó, hanem egyfajta csodáról, amit fizikatanárként, 36 éves munkaviszonnyal mögöttem próbálok megfejteni. Hogyan értettük. Volt eset, amikor magánbeszélgetéseink szinte mindent lehet biológusból olyan eredményes fizikatanár, mint ahogy kárpótoltak. Jóval az iskola elvégzése után tudtuk meg a titkot, Simon Alpár pályafutása azt igazolja? A megfejtés talán abban áll, ami egyfajta közös gondolkodásmód, közös magatartásforma hogy Simon Alpár nem a fizikát tanította, hanem a FIZIKA szép- létezését, a sajátosság egyfajta méltóságát sugallta: tanáraink ségeit mutatta meg, hatását és szerepét egy életforma és gondo- többsége az erdélyi Bolyai Egyetemen végezte tanulmányait. lkodásmód kialakításában. Az emberi jellem formálásában játszott Olyan tanáraik gondolatait hozták el hozzánk az erdõszentgyörszerepét villantotta fel elõttünk. A fizika tanulásának örömét gyi középiskolába, mint a tragikus sorsú Szabédi László és ismertük meg Simon Alpár fizika óráin, azt, hogy a fizika minden- Csendes Zoltán, akik inkább a halált választották, semmint a hol jelen van. Ezzel a megállapítással lehet vitázni, de 1967-ben a megaláztatást a Bolyai Egyetem megszüntetése után. XI. B-bõl, melynek osztályfõnöke volt, a 37 érettségizõbõl kilencen Így alakult ki szívünkben, lelkünkben az erdélyi magyar iskojegyeztük el magunkat és még családunkat is egy életre a fizikával, larendszer, melynek láncszeme az erdõszentgyörgyi középiskola. lettünk fizikatanárok. Álljon itt a névsor: Andrássy Árpád, Andrási Lenke, Bartha Árpád, Demeter Ilona, Gáll Sándor, Gecse Júlia, Marosludas - Marosvásárhely, 2006. március hava Takács Erzsébet, Szakács Mária, Szilveszter András. Az 50 éves iskola-évforduló programja Középiskolánk akkori arcélét lehetetlen megrajzolni az akkori természettudományos oktatás eredményességének bemutatása 2006. március 25. nélkül. Thiesz Tibor földrajzórái, Höhn Károly biológia oktatása, a 1 0 ó r á t ó l 1 1 i g a v e ndégek fogadása a Rhédey-kastályban természet rejtett szépségeinek felfedeztetése, Simon Rozália 1 1 1 3 ó r a k ö z ö t t t a l á lkozók a tanárokkal, kiállítások megtekin vaslogikára épített kémiatanítása a titka a mûszaki, az orvosi és tése. gyógyszerészeti pályát választó kollegáink sikerének. 13-14 óra között emlékünnepség a mûvelõdési otthonban A humán tudományok, történelem, de elsõsorban a magyar iro14-15 óra között koszorúzás a temetõben dalom oktatása ébresztette fel bennünk, hogy a magát az egekig 15 órától ebéd a mûvelõdési otthonban, majd közös mulatság . magasztaló társadalmi rend, melynek szószólói majd mind ma-
A magyar oktatás, a magyar kultúra õrhelye-...
5
Erdõszentgyö rgyi
f i g y e lÕ
Vendégünk volt a marosvásárhelyi Súrlott Grádics Irodalmi Kör A Bodor Péter Mûvelõdési Egyesület 2006. február 22-én a humor és a farsang jegyében látta vendégül a marosvásárhelyi Súrlott Grádics Irodalmi Kört. A találkozó vendégei Bakó Zoltán, Bögözi Attila, Bölöni Domokos, Csifó János, Hadnagy József, Fülöp Kálmán, Nagy Pál, SzékelyBenczédi Endre és Seprõdi József,
tek el néhány farsangi népdalt a 125 éve született Bartók Béla gyûjtésébõl. (Közöttük két Szentgyörgyön gyûjtött dalt is, a Hajnalozót és István-napi köszöntõt, amelyeket lapunkban már közöltünk, a 80 éves Újfalvi Laci bácsi volt az adatközlõnk.) Nagy sikert aratott Rüsz Károly elõadásában V…. Rongy Elek címû verse. A vendégek humoros írásaikból olvastak fel. Nagy Pál irodalomtörténész Bajor Andorra, erdélyi irodalmunk egyik legnevesebb humoristájára emlékezett halálának 10. évfordulója dicsõszentmártoni borász. alkalmával, majd felolvasta Bajor Andor egyik humoros írását. Az erdõszentgyörgyi közönség jól ismeri a Súrlott Grádics Nagy Attila és Nagy Miklós Kund nem jöhetett el, de mindketten Irodalmi Kör tagjait, hiszen a múlt év februárjában már al- elküldték egy-egy írásukat. Nagy Attilát különben kedves ifjúkori kalmunk volt meghallgatni írásaikat, jó kedélyük, humoruk közisemlékei fûzik Erdõszentgyörgyhöz. mert. Nem véletlen tehát, hogy a Majd Seprõdi József beszélt a kulturált mûvelõdési ház klubjában nem maradt borfogyasztásról, és végül borkóstolóüres hely. A találkozót Bereczki Klára val zárult a találkozó. Az azt követõ zenetanárnõ tanítványai nyitották sorshúzáson a közönség körébõl meg, valódi farsangi hangulatot négyen egy-egy palack finom borral teremtve. Maszkosan járták körbe a térhettetek haza. termet, felelevenítve a Balázsolás régi Bölöni Domokos, az irodalmi kör szokását. Az asztalon meg ott pompávezetõje emléklappal honorálta a zott Szekeres Margit néni csodálatos Bodor Péter Mûvelõdési Egyesület süteménye, a perémes, a szentgyörgyi meghívását. Azzal a reménnyel és régi farsangokat idézve. Majd a ígérettel zárult a találkozó, hogy tanárnõ középiskolás tanítványai és legkésõbb jövõben újból találkozunk. néhány fiatal tanárnõ közösen énekel-
Ízelítõ a találkozón elhangzott írásokból
A
behunyós
szemû
ember Bölöni Domokos
A behunyós szemû ember nem akarja látni a világot. Illetve csak egyik szemével bírja látni, valahogy. Ja, megszemlézné ám a másik oldalról is, de nem lehet, a behunyós szemûnek nem telik utazásra. Ezért megy
az úton fél szemére húzott sapkával, és tûri, hogy sajnálkozzanak rajta. Biztosan balesete volt, a gyár nem fizet, á, vad alak ez, látszik a mord cifferblattján, nem szeretnék este kilenc után találkozni vele, ó istenem, gonosz világ, hitvány pária, mennyit szenvedhetett az átkosban. Stb. A behunyós szemû ember szellemi úton értesül a világ másik felérõl. Hogy például a kilencmilliós Svédország lesz a világ elsõ olajmentes országa. Mielõtt az éghajlati változások elpusztítanák a gazdaságokat, és a növekvõ olajhiány rendkívüli áremelésekhez vezetne, a kormány megújítható energiaforrásokra kíván átállni, mondja a behunyós szemû ember, és maradék szeme ernyõjén szélgenerátorok forognak lustán, rendületlenül. A világ háromezer milliárd dollárt költ
évente egészségügyre, mondja szomorúan. De a kiadások legalább öt százaléka, 150 milliárd dollár (!) - magánzsebekbe vándorol!... És úgy néz az egyszemével, mintha én volnék minden lopás, csalás, sikkasztás beszerzési összejátszás elkövetõje, a horribilis összeget egymagam fordítanám fényes magánpraxisom fejlesztésére. Holott én sosem kérek pénzt ingyenes szolgáltatásért, ez az írás is automatice kalkulálódik a normámba A behunyós szemû ember arról is tud, hogy Afrika egyik országában miként mûködik a szelekció. A Vének Tanácsa tapasztalt, bölcs emberekbõl áll, mondja. Õk a törzs legjobbjai. Hosszas, beható vizsgálódás után választják ki a törzsfõnököt. A jelöltek nehéz próbákon esnek át. Csak az lehet törzsfõnök, aki az összes vizsgát a legnagyobb eredménnyel teszi le. A végsõ döntés alapja pedig a vöröshangya-próba. Ha ugyanis a jelölt nem tisztességes ember, a hangyák egyszerûen megeszik. Más a verejtékszaga ugyanis annak az embernek, aki a talpától a fejebúbjáig tisztességes, és más annak, akit aljas, gonosz indulatok vezérelnek, aki sunyi, alattomos: hazudik, lop, csal. A hangyák azonnal kiszúrják, és molekuláira rágják a gazembert. Az évszázadok alatt kialakult módszer nagyon jól bevált: ott nincs olyan, hogy a törzsfõnökrõl kiderül: korábban a törzs vagyonát dézsmálta, vagy hogy a feleségeiért nem annyi kecskét adott,
amennyirõl az alku szólt. Ezt, hunyorog a behunyós szemû ember, egy ottani orvos jelezte, aki Európa egy bizonyos államában végezte tanulmányait, és máig hálával gondol mindig arra az országra, második hazájának tekinti. És mivel éppen választásokra készülnek, hát elküldte a bevált tippet. Levelét így zárta: „Írjátok meg, mennyi vöröshangyát küldjek.“ A behunyós szemû ember sokat sejtetõen mosolyog. Ilyenkor nem is olyan rút. Tükrös kirakatok elõtt elhaladva néha önkéntelenül is odanézek. Nem vagyok rest, megszólítom magam: „Mi van, faszi, megint nem tetszik a világ, hogy folyton behúzod a sapkát?!“ Székely-Benczédi Endre
Trianoni szelet Végy egy közepes méretû országot. Vagdald le bátran a széleket (a legtöbbje késõbb használható). Kéznél legyen elegendõ kapor, só (mert receptbe nem illik koporsó) a frissen vert szeletre borsot szórni jó. Egy ideig hagyd, hogy saját levében fõjön, bár hamarabb puhulna bor, vagy pálinkagõzön. Forgasd meg néha Ég és Föld között. Addig tedd mindezt, míg kissé megvörösödött, s ha már nem hasonlít arra, ami volna, vedd le a tûzrõl, mielõtt újra forrna. Folytatás a 8. oldalon
Erdõszentgyö rgyi
6
f i g y e lÕ
Sulilapi - az Erdõszentgyörgyi Figyelõ mell é k l e t e -
Levelek
Irányító tanárok: Bartha Ágnes, György Attila, Huszár Zsuzsanna, Jakab Éva, Diákok: Kemenes Erika, Berecki Zsuzsa, Jánoska Tünde, Simon Tünde, Simon Noémi Szidónia
jönnek…
A tanév elején az osztályfõnökünk mesélt nekünk az iskolájáról. Megtudtuk, hogy tizenöt év után újra megnyitotta kapuit a petrozsényi magyar iskola. Gyönyörû nevet kapott: Jézus Szíve. Elhatároztuk, hogy „örökbe fogadjuk“ az ottani V. osztályosokat. Sokat gondolkoztunk, hogyan segíthetnénk nekik anyanyelvünk jobb megismerésében. Õk szórványban élnek, és sokan közülük vegyes családból származnak. Gyûjtést szerveztünk, magyar nyelvû könyveket, munkafüzeteket, szöveggyûjteményeket küldtünk csomagban iskolájukba. Levél is ment, amiben bemutatkoztunk, bemutattuk szülõvárosunkat, és közöltük szándékunkat, hogy szeretnénk megismerkedni velük személyesen is. Nemsokára megjött a válasz, és azóta már igazi barátoknak érezzük egymást. Tervezzük a kirándulást a Zsil völgyébe. Csodálatos vidék lehet, az általuk küldött képeslapok igazolják ezt. Mi is meghívjuk õket látogatóba. Szeretnénk megmutatni helységünket és a Székelyföldet. Reméljük, találunk támogatókat is, akik hozzájárulnak majd tervünk megvalósításához. Féléve levelek mennek, levelek jönnek, egyre többet tudunk meg egymásról, és türelmetlenül várjuk a találkozást.
Elsõ díj a KOBAK körzeti matematika versenyen 2006. február 18-án került sor a negyedikesek KOBAK matematika versenyének körzeti szakaszára. Ezen a versenyen iskolánk tanulója, Pete Alpár újra sikert aratott. 43 tanuló mérte össze erejét, Alpár elsõ díjjal érkezett haza, kimagasló pontszámot sikerült elérnie. Csak így tovább Alpár! Sok sikert a következõ szakaszokra is!
Író-olvasó találkozó 2006. március 17-én az iskola tanulói találkoztak Buzogány Árpád költõvel az információs központban. Nagyon sok érdeklõdõ tanuló gyûlt össze, mind nagy figyelemmel és érdeklõdéssel hallgatták a költeményeket.
Szalagavató ünnepség 2006. március 30-án lesz a XII. osztályosok szalagavató ünnepsége. A XI-esek már rég készülnek a mûsorral, amellyel majd köszöntik a végzõs tanulókat.
Szilánkok a VIII-os tanulók dolgozataiból
- Ez a ballada nagyon gazdag mindenben, azért Bóka Bernadett, Hegyi Lóránd V. B osztályos olyan híres.(Kõmíves Kelemenné) tanulók - A kõmûvesek az asszony hamuját keverték a betonba. Szovátán az ovisok - Az egész balladán átvonul a szomorúság, a férj, a pénz. - A fal nem dõlt le, mert a feleség támasztotta. - A tizenkét kõmûves várta az elsõ feleségét. - Kõmûves Kelemen 12 kõmûvesbõl állt. - Kelemenné külsejét homály fedi. - Kõmíves Kelemen egy építész volt, aki építette a gátot. - Kõmíves Kelemennének a fiát elvitték dolgozni a vártemplom kerítését megépíteni. - Az asszony kisfia egy este a falon keresztül megtudta, hogy mi történt az anyjával. - Kõmíves Kelemen jó munkás volt, de gyenge férj. - A waleszi bárdokban a király 499 bárd fejét levágatta, és az utolsó Arany János volt, aki ekképpen énekelt: „Elhunyt csatában a derék“ Összegyûjtötte Jakab Éva
7
Erdõszentgyö rgyi
f i g y e lÕ Kirándulás Torockóra
szekeret amin volt a koporsó. A koporsóra ez volt írva: „Itt nyugszik Farsang Döme.“ A Nagyon vártam március 4-ét, mert akkor segítõk bekenték az emberek arcét ruzzsal és korommal. A férfiak mentünk Torockóra. csattogtattak az Gyönyörû nagy sziklákat ostorral. A koporsót láttam, a Tordaiszétverték a vízben, hasadékot, alagútat. mert õk így temetik el a Múzeumban is voltunk. telet. Ilyen egy Itt különbözõ öltözeteket farsangtemetés. l á t t a m . A Fülöp Dorottya farsangtemetésen is II. D. osztályos tanuló voltunk. Ott farsangi Dömét temették el. Nagyon jól éreztem magam ezen a kiránduláson. Remélem, hogy T o r o c k ó n jövõbe is elmegyek. Az iskolában kirándulást szerveztek. Meleg Emõke, II. D. osztályos tanuló Torockóra mentünk, hogy megnézzük a farsangtemetést. Reggel 7:45 perckor indultunk a buszmegállóból. Útközben sok érdekes A t o r o c k ó i f a r s a n g t e m e t é s e n dolgot láttunk. Mikor Tordához értünk megfigyeltük a Tordai-hasadékot. Torockóra érve A torockói emberek úgy búcsúznak el a leszáltunk a buszról. Hamarosan kezdõdött téltõl, hogy megünnepa farsangtemetés. Sok lik: farsangtemetést ördögöt és bohócot láttunk. Vártunk, vártunk rendeznek. Van ott minegyszer csak közeledik den, ami egy felénk egy ördög. Aztán temetéshez kell: egy nemsokkal késõbb minket papír koporsó és a is bekent korommal. Így kísérõk: Ürdüg, Bohóc, mi is részesei lettünk a Kolompos és Szellem. Fa r s a n g t e m e t é s n e k . Egy szamár húzta a Farsang Dömét szamár
Kisiskolások farsangi mulatsága az osztályteremben:
... és a kultúrotthonban:
húzta, szekeren vitték a vízhez. Nem sokkal késõbb megkezdõdött a temetés. Prédikálni kezdett a pap, elbúcsúztatta a telet. Nekiálltak az emberek és szétverték a szalmabábut. Nagyon érdekes volt ez a szombati nap. Vidáman és szép élményekkel jöttünk haza. Tar József-Lehel II. D. osztályos tanuló
Torockó érdekességei A kirándulás Torockón nagyon jól telt. Sok mindent láttunk: a Tordai-hasadékot, vízimalmot, a magyar népviseleti múzeumot, ahol sok régi hagyományos dolgot figyeltünk meg. De nekünk gyerekeknek a legérdekesebb a farsangtemetés volt. Nagyon jól szórakoztunk és estére nagyon sok szép élménnyel tértünk haza. Torockó egy szép kis hagyományõrzõ falu. Kuti Kinga II. D. osztályos tanuló
Pistikét elküldi az apja: - Fiam, itt van ecset és festék, fesd újra az ablakot! 20 perc múlva jön a kis lurkó: - Apu, a keretet is? *** *** *** *** *** Két szõke nõ utazik a vonaton, mellettük egy szakállas öregúr olvasgat. Az egyik nõ odasúgja a másiknak: - Te ez itt a Szent István. - Te hülye vagy? Az már ezer éve meghalt! Ebben a pillanatban belép az ajtón egy úr, és elkiáltja magát: - Szervusz István! Ezer éve nem láttalak! Mire a nõ: - Na? Ki a hülye? *** *** *** *** *** *** - Hogyan lehet víz segítségével fényt elõállítani? - Meg kell mosni az ablakot. *** *** *** *** *** *** - Melyik az az állat, amelyiknek több mint a fele zsír? - A zsir-áf. *** *** *** *** *** *** - Doktor úr, nem tudok aludni. Egész éjszaka le sem hunytam a szemem. - Ja, így már érthetõ.
H U M O R
Két medve beszélget késõ õsszel: - Te, én már na-
gyon fázom! - Nem baj, van nálam madzag. - Az meg mire való? - Hogy kihúzzuk a telet. *** *** *** *** *** - Kisfiam, hogy tudtál egyszerre öt négyest kapni? - Sok a tanár. *** *** *** ****** - Meddig bírja ki a teve víz nélkül? - Élete végéig… *** *** *** ****** Szülészeten az orvos a kismamának: - Kint várakozik a boldog apuka. Beengedhetem? - Jézusom, dehogy! A férjem bármelyik percben megérkezhet! *** *** *** *** *** - Hát magával mi történt? - érdeklõdik Kovács a szomszédjától, aki mankóval ballag ki a lakásból. - Közlekedési baleset ért. - És mankó nélkül egyáltalán nem tud járni? - Az orvosom szerint igen. Az ügyvédem szerint nem.
Erdõszentgyö rgyi
8
f i g y e lÕ Vendégünk volt a marosvásárhelyi Súrlott Grádics Irodalmi Kör - folytatás az 5. oldalról Ízelítõ a találkozón elhangzott írásokból
Nagy Miklós Kund
Nagy Attila Farsangi rigmusok
Itt a farsang, áll a bál, Csak a sajtó kiabál, Hogy az ország nem jut révbe, Farsangolunk egész évbe'. Zsúfolt ez a nagy karám, Nekem is van maskarám.
Az erdõszentgyörgyi „Súrlott Grádics“ jelenés alkalmára! 2006. febr. 22.
Abból nem lesz hadd el hadd. Gazdag, aki balra ment. Pályáján az elsõ fázis, De bizony a jobb se szent, Háttérben egy titkos bázis. Érzi, akit falra kent.
Ha nem megy, még van egy pótszer, Megvesszük a bolondgombát, Tudjuk, ez az újabb módszer. Divatban a lokál-kombat. Minden férfi, aki ráért, Mindenütt sok fontos úr Nem kell Lada-Samara, Beállt sorba Viagráért, Álorcát hord piszkosul. Ha nénikénk Tamara. S lányaink e kicsi honból Hõségben és fagyon át Védtelen és kissé koros, Kifogytak a szilikonból. Gyarapítja vagyonát. De bizniszben jobb, mint Alakoskodj, állj a körbe! Soros. Kit izgat egy olvasztár? Ördög vagy? Bújj angyalbõrbe! Nyugdíjas rég, vigye kánya, Csobánból lesz tévésztár. Valóságos aranybánya. Zajlanak a tyúkperek, Ez nem London, Harminchárom foga híja, Fent nincsenek lúzerek. Nagykanizsa, Megtartják a guruk hetét, Amit hallasz, csupa rizsa. Híres lett a cunamija. Grippés lesz a szárnyasbetét. Nyomorogni nem ildomos. Az se baj, ha nagy a láza, Legyen ön is milliomos! Földje van és negyven háza. A kórházak betegek, Sovány, kövér vagy lúdtalpú? Ránézésre törökös, A MISÁval lebegek. Egy a lényeg: áll az alku! De nincsen más örökös. Szemöldököm összevonom, Akkor minden lehetséges, Feltéve, ha tehetséges S tudja, kinek mikor ad.
Mint ûrben a végtelenség, Annyi itt a képtelenség. Szûzies a parlament,
Székely-Benczédi Endre szatíráiból Nyelvlecsó lassú tûzön Ha többféle nyelv jutott a birtokodba, Az apróra vagdalt többit terítsd a legnagyobbra. Ígéretszósszal takard be mind. Vigyázva, lassan kavard, pontosan betartott rend szerint. Párold egy ideig jól záró fedõ alatt, s ha eléggé szétfõtt a vagdalék, lerben pirítsd a keményen megmaradtakat. Végül fokhagymával ízesítsd, így új aromát kap a fõzelék, s a vendég sem tudja, mit eszik.
Hallgatják a telefonom. Így hát pajtás, légy laza, Hol a farsang, ott a haza!
Fülöp Kálmán verseibõl csemer virraszt Sulamit Szerelmem ében ég keleti virradat
aszú idõ ciprusok hajnalán azúrkék pirkadat
vályog Éden
Hej, Múzsa, légy mostan ihletett: Versben kell megírni, ki, mit evett, Régecskén már, az igaz - No, de a desszert szép vigasz Arra, ha mezítelen lábacskádat Nem átallod, hogy vízbe mártsad, Jeges vízbe! hogy hozzánk futhass Ó, Kis-Küküllõ! Haboddal díszítsd szép bokáját, Mint fülcimpát a fülönfüggõ! Nos, mit evett, lám Wesselényi, Medvetalpak, fácán után Barátocskám, ki élsz s halsz bután, A desszert fülledt és nagyon régi: Pékszarvacsot* beleltek, metszve A csavart tésztát, s beleeresztve, Csurgattak helyére baraczkot, ribiszkét, Illatos befõttek oly nemes anyagát, Amitõl a darázs veri hanyatt magát! No, de folytassuk, a sütés mint esett: Minden kimetszett tésztabelet Visszaillesztett a hurkaujjú kukta, Ki attól is függõn, hogy melyiket bukta, Egri vagy budai ó-vörösbort Tört cukorral, szegfûszeggel, Citrommal és fahéjszelettel Fõzött össze, forralt a némber Én úgy tudom, hogy hetente kétszer.
mátkám és mindenem
így tapad rá most a tél
Sulamit lángoló
Ó, de ha csak ennyi volna! Kihûlt, nemes kotyvalékát A szarvacsokra remegve szûrte, szende bájjal S forgatta benne õket addig, könnyek nélkül elvetél. Amíg a tészta épen tûrte; Visszapillantás Majd finom, szitált morzsába mártva, Sülni a zsírban, tette a tálba, Mind a hat tésztát - s melegen cukrozva Darát õröl Tolta az Úr elé - , majd le-fel futkosva a pillanat fázik a lány
szõlõfürt éjjelen harmaton gyúlt való
Egytálétel, nyugdíjasoknak csillagom csend-avar Mivel egyre kevesebb személyre kell fõznöd, ne sokat keresgélj a készletek között. Elég, ha találsz egy csipetnyi ködöt, csokornyi krizantémot, egypár csonka gyertyát, s egy megtermett kofát, aki angyalnak öltözött. Félannyi meleget használj, mint amit egy öreg kiad. Szórhatod a fõztöd némi aprópénzzel, de vigyázva csak. Végül, ha minden türelmed fogyott, indulhatsz Nyugatra. Itt a Napot lopod.
feketében a leány
Wesselényi-karéj Seprõdi Józsefnek
éjszemû fájdalom kreoltûz pásztorlány Édenem fájdalom.
becsapott ez a tél is
Tördelé kezét, hogy jó-e a tészta?
Fojt magányom
csak hó és latyak -
Legyen a miénk ma, a maradéka!
tûz emészti csillag ajkú éjszakám
a rég várt találkozás árulássá fényesedett… a tanítvány arcán
Lány a télben
pók halálán
2006. február 18. *pékszarvacs = csavart tészta
9
Erdõszentgyö rgyi
f i g y e lÕ V
a
d
l
e
s
e
n
… Sebestyén Péter
Vadat lõni-talán egyidõs az emberiséggel. Az õsember vadászösztöne, amely a vad ele jtésére, a táplálék megszerzésére, no meg családja hússal való ellátására késztette, ma is éppoly eleven és meghatározó. Erdõszentgyörgyön az idén is farsangbúcsúztató vadászbállal ünnepeltek a környékbeli vadászcsoportok. Minden vadkan meglövése után szokásos az ún. vadászbankett, de ez kifejezetten idényzáró ünnepség volt. Ebbõl az alkalomból hadd pillantson bele az olvasó is a helyi vadászélet szépségeibe. A második világháború elõtt Hivatalától bérli. A fegyvereket Bözödújfaluban csak Veres „tanító úr“-nak háromévente ellenõrzik, ezen kívül pedig volt puskája. Évekkel késõbb pedig Berei törvény írja elõ, hogy azokat zárt helyen, Rezsõ tanító egy vadkan elejtése után a falu vasszekrényben elkülönítve, lakat alatt kell közeléig cipelte egyedül az állat tetemét, tartani, amelyet szintén évente egyszer a majd hangos kiáltás rendõrség helyi kíséretében adta képviselõjének is jogában áll tudtára a falubeellenõrizni. lieknek, hogy vadat A vadászat szenvedély. De lõtt. Így lett aztán egyben hasznos idõtöltés, elismert vadász… amelyben óriási szerepe van Szentgyörgyön már a természet szeretetének, a a húszas évektõl fegyelemnek, az egymásra megalakult a figyelésnek. A vadász nem vadásztársaság. Többlehet önzõ. Figyelnie kell kevesebb megszatársa jelenlétére, a kítással, a diktatúra v a d á s z m e s t e r idején is mûködött. útbaigazítására, komolyan Akkor még kb. 400 lej kell vennie kijelölt helyét. volt egy puska, és Vadászmesteri tisztséghez vadászengedélyt csak egyébként nemcsak jó szem, párttagoknak adtak. A fegyver, érzék vagy vizsga lelõtt vadakból csak szükséges. Vadászmesterré A. Bodó Miklós: Vadászat minden harmadik válni kell. Évek tapasztalata, volt a vadászé, húsáért pedig 3 lejt fizettek ügyesség és rátermettség eredményeképp. kilójáért. Vad is sokkal több volt, mert Aki igazi vadász, az sosem cserél fegyvert, nehezen lehetett fegyverhez jutni- az csak legfeljebb helyet… Nem eshet pánikba, néhányak kiváltsága volt-, és az elvtársak nem szabad félnie. Nemcsak azért, mert mindenütt elõnyt élveztek. Az orvvadászat nála van a puska, hanem mert a félelem sokkal nagyobb kockázattal járt, mint most. elveszi bátorságát, gyengíti összpontosító A 89-es változások után is csak lassan vál- képességét. A vad fél, a vadász nem félhet. tozott a helyzet. Ma az állam szinte korlát- Sokszor épp a megijesztett, vagy sarokba lan hatalmat biztosít a megyei vadásztár- szorított vad támad. Ilyenkor nagyon fontos saságoknak, amelyek majdhogynem a vadász lélekjelenléte, mert pl. a vadkan önfenntartók, és a jövedelemmel is õk ren- vagy a medve egészen közel, 40-50 méterre delkeznek. is meglepheti a vadászt, és akkor egyetlen A helyi vadászcsoport 18 tagból áll, biztos találat dönti el az életvezetõjük Kacsó Sándor. Találkozásunk vagy halál kérdését. alkalmával elmondta, hogy az uniós szabáBármilyen furcsán is lyoknak megfelelõen, a szentgyörgyi hangzik, de a vadász szereti Vadász-Horgász Sportegyesület önálló jogi a vadat. Nem élvezi a személyiséggé válásának folyamata is elin- pusztítást, inkább segít a dult. Egyébként a helyi vadászok cso- természet egyensúlyának a portvezetõje fontosnak tartaná, hogy a fenntartásában. Ezért az Sporthorgászok is vegyék kezükbe sorsuk sem mindegy milyen irányítását, induljanak el az önálló állapotú egyedeket „ítélnek“ s z e r v e z e t m e g a l a k í t á s a ú t j á n . kilövésre. A vadõrök Természetesen a kilövési számot továbbra munkájának segítése, a is a Környezetvédelmi Minisztérium írja elõ vadászterület tisztántartása, a vadõrök jelentése alapján, és az a vadak téli etetése és életheellenõrzéseket is õ végzi. A területet az lyeik zavartalan biztosítása Erdészet Erdõ- és Vadgazdálkodási éppen ezért a vadász meg-
kerülhetetlen felelõsségéhez tartozik. A vadgazdálkodás fogalma is ezt takarja. A vaddal való találkozás élménye összhasonlíthatatlan. Az igazi vadász ilyenkor mindenrõl megfeledkezve, minden idegszálával a célpontra figyel. Teste-lelke-pszichéje a közelgõ esemény varázsa alatt áll… A szentgyörgyi vadásztársulat azzal is büszkélkedhet, hogy az utóbbi évtizedekben számottevõ, súlyos baleset, netán tragédia nem történt a környéken. Nyilván volt eset, hogy csak megsebesítették a vaddisznót, vagy éppen egy hívatlan medve sétált el orruk elõtt, miközben disznóra hajtottak, de testi épségükben - fõleg szándékosan vagy figyelmetlenségbõl - kárt nem szenvedtek. Érdekesek egyébként a vadak vándorló szokásai, területi eloszlásuk is. Környékünkön ritka a farkas, de annál több a róka és a vaddisznó. A kanok általában nem maradnak a családdal, hanem sokat verekednek és kóborolnak. Pengeéles alsó és felsõ agyaraikkal szempillantás alatt felhasítják a vetélytárs vagy az áldozat hasát, bõrét, amellyel annak, ha nem is azonnali, de óhatatlanul bekövetkezõ pusztulását okozzák. Id. Farkas Miklós vadászmester például elmondta, hogy évekkel ezelõtt egy olyan kant ejtettek el a környéken, amelynek fülében egy nyilvántartásról árulkodó fémfüljegy volt, és amelyrõl kiderült, hogy a vadkant Brassó környékérõl engedték el kb, 5 éve. De a szarvasoknál is nagy a vándorlási terület. Egy kifejlett szarvas Dicsõszentmárton környékérõl akár Atyháig is felvándorolhat. Az õzek viszont nem nagyon változtatják helyüket. A kocák inkább szeretik a családot, sõt több kocás család is együtt marad évekig. A kanok már azt is megérzik, mikor jön a tél, és akkor lehúzodnak a havasról a földek közelébe, de azt is tudják, mikor van jó makktermés, és akkor irány a tölgyes.
Folytatás a 10. oldalon
Erdõszentgyö rgyi
10
f i g y e lÕ Vadlesen… Folytatás a 9. oldalról
A róka 4-5-öt kölykezik, úgyhogy nem csoda, ha szaporodnak, ahogyan a sasok is. A baj csak az, hogy emiatt környékünkön szinte kihaló félben vannak a nyulak és a fácánok. Ráadásul a sasok és egyéb ragadozó madarak védett állatok. Két évtizeddel ezelõtt még olyan vadászidény is volt, hogy 150 vaddisznóra kaptak kilövési engedélyt. Manapság egy „szezonban“,- amely agusztus 1.-tõl január 31.-ig tart- „csupán“ 25-35 disznót szánnak kilövésre. Jobbára kanokat, de van köztük koca és malac is. Ilyenkor - a kivizsgálás után- az „áldozatot“ szétszedik, megkészítik, és egy jó vadászvacsora- mulatság keretében többnyire elfogyasztják. A hús ára a vásárhelyi egyesület központi kasszájába kerül. Nem ritka a versengés sem a tekintély miatt, vagyis hogy ki lõtte le, kié a trófea. Nyilván a golyóvizsgálat ezt hamar megállípítja, de azért nem mindegy, hogy kié a nagyobb disznó. Már a lõállásnál sem mellékes, hogy kit hova osztanak be, hogy melyik vadásznak sikerül jobb szögben helyezkedni a meghajtott vaddal szemben. A hajtók kiabálása, a kutyák csaholása sokszor szósz-
erint meglepi és ki-ugrasztja a vadat. Ilyenkor nagyon kell figyelni, és be kell tartani a szabályokat, hogy senkit se érjen meglepetés. Vaddisznónál általában nem a fejre kell célozni, hanem egy kissé oldalra, a füle tövére, a lapockájára. A távcsöves golyós puskákkal már 200 méterrõl is, egy lövéssel le lehet teríteni egy disznót vagy egy medvét. A jó vadászon ilyenkor látszik meg, hogy „fösvény“, hiszen neki egy golyó elég, nem szokott pazarolni… De sörétessel bizony kénytelen közel engedni a vadat akár 50 méterre is. A kilõhetõ vadak között tekintélyes helyen szerepel a szarvas vagy az õz, de nem ritka a szalonka, a fürj vagy a fácán sem. A vadászat egyben kikapcsolódás és fogyókúra, természetszeretet és sport. Ha az ember hét elején beteg volt, hétvégére, a vadászat napjára meggyógyul. A szentgyörgyiek vadászterülete Havadtõtõl Makfalváig, Ravától Nagysolymosig tart. Ezt a területet még autóval bejárni is felér egy kirándulással. Hát, amikor gyalogszerrel, meghódítva az emelkedõket és dombokat, leereszkedve a völgyekbe, meggyorsuló szívveréssel loholva a szagot kapó kutyák után. Aztán végképp magasra szökik az adrenalin, amikor a vadász már szemtõl-szembe találja magát a vaddal. Ilyenkor visszafojtja lélegzetét, csõre tölt és vár… Sebestyén Péter
eMagyar Pont megnyitó Erdõszentgyörgyön 2006. március 17-én 13 óra 30 perckor hivatalosan is megnyílt a Alapítvány által kiírt pályázatot. Kérte Nagy Zsolt miniszter segítBodor Péter Mûvelõdési Egyesület székházában az eMagyar Pont. ségét, hogy városunk végre kaphasson egy korszerû digitális teleA szalagot Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter vágta el. fonközpontot, hiszen ez elengedhetetlen a kommunikáció Az ünnepélyes megnyitón jelen volt dr. Kelemen Attila, a megfelelõ áramlásához. Nagy Zsolt megígérte, hogy támogatni marosvásárhelyi RMDSZ fogja a kérést. Szõcs Lajos elnöke, parlamenti képviselõ, Balavásár község számára kérte Csép Andrea a Maros megyei egy internetes központ RMDSZ ügyvezetõ elnöke, Tar kiépítésének lehetõségét. András, a város polVégezetül a pályázati felelõs, Kovrig Zoltán szólalt fel - meg kell gármestere, Szõcs Lajos, Székelyvécke polgármestere, jegyeznünk, hogy az õ ügyErdõszentgyörgy körzet szeretete nélkül ez a terv aligha RMDSZ elnöke, a sajtó valósulhatott volna meg. képviselõi és természetesen az Megköszönte a miniszter úrnak, ünnepségre összegyûlt helyi hogy törekvéseinket figyelemre közönség. Beszédében Nagy méltatta, és eljött megnyitni a Zsolt kiemelte az eMagyar létesítményt. Kifejtette, hogy az Pontok beindításának eMagyar Pontnak a vártnál jóval fontosságát. Úgy vélte ezek a nagyobb sikere volt a város fiatalpontok lehetõséget biztosíságának körében. Hangsúlyozta, Az eMagyar Pont hivatalos megnyitója Fotó: Mészely Réka tanak a vidéki fiatalságnak, hogy mindaz, amit elértünk közös hogy tájékozódjon, hogy összefogással valósult meg. felzárkózzon. Arra kell törekedni, hogy értékes tartalommal tölt- Köszönetet mondott a helyi RMDSZ tanácsosoknak, a polsék meg a pontok mûködését. Örömét fejezte ki, hogy már eddig gármesternek, alpolgármesternek, cégeknek, az iskolának, is nagy volt az érdeklõdés a helyi fiatalok körében az eMagyar Pont egyszóval mindazoknak, akik hozzájárultak a terv kiviteléhez. iránt. Értékelte, hogy közös erõfeszítés nyomán valósult meg a Egyesületünk ez úton mond köszönetet mindazoknak, akik létesítmény. Dr. Kelemen Attila kiemelte az ilyen létesítmények munkájukkal, anyagi támogatásukkal segítettek létrehozni és fontosságát a vidék életében, hiszen ez is hozzájárulhat ahhoz, mûködtetni az eMagyar Pontot. Reméljük, hogy a város minden hogy a fiatalság szülõföldjén maradjon. Tar András kiemelte, hogy lakója hasznosítani tudja a technikának ezt a csodálatos az eMagyar Pont létrejöttében fontos szerepet játszott a helyi vívmányát. Bodor Péter Mûvelõdési Egyesület, amely megnyerte a Progress K. M.
11
Erdõszentgyö rgyi
f i g y e lÕ K e r e s z t r e j t v é n y
Szent György-napi rendezvények elõzetes programja
1
Április 30
2
3
4
5
6
7
8
2 3
Szabadtéri program - Bözödi-tó 16,00 - Gulyásfõzés - kóstolás 17,00 - Népzene - Mezõhavas Népi Együttes - Szováta, - Fehéregyházi Romanasul 19,30 - Koncertek - Magic Club, Lucasso, Dream Love, Hangyaboly, Titán 22,00 - Tûzijáték 22,15 - Zenebona - szabadtéri buli
4 5
Készítette Gálfalvi Ilona
10,15 - Megnyitó - Rhédey-kastély 10,45 - Testvér-települési szerzõdés aláírása Bélapátfalva várossal - Rhédey-kastély 11, 00 - Halászverseny - Bözödi-tó 11,00 - Kultúrmûsor - Rhédey-kastély 11,45 - az eMagyar Pont meglátogatása 12,30 - A mentõ- és tûzoltó-gépkocsipark megláto gatása 13,00 - Ebédszünet 15,00 - Biliárdverseny - Sófalvi Panzió - Sakkverseny - Boszorkánykonyha pizzázó 15,00 - A bor dicsérete - Dr. Csávossy György, Seprõdi János - Kis-Küküllõ menti és nagyenyedi borok bemutatása és kóstolása - Rhédey-kastély
5
6 7 8
Az ábra 10 aszimmetrikusan elhelyezett fekete négyzetet tartalmaz VÍZSZINTES 1. Erdõszentgyörgyön a líceumi oktatás…. mûködik. 2. Szolmizációs hang. - … Fontaine. - Európai nép 3. Kezével jelzõ 4. Savmaradék. - Kálcium vgyj. 5. Idegen nõi név 6. Megelégelõ. - Latin betû. 7. Taszít. - Divat 8. Kutyaketrec.- Apostolok egyike.
FÜGGÕLEGES 1. Emlékben tart. - Gyõri sportklub. 2. Tíz (ang.). - Lent. 3. Fejleszti tudását 4. Mozgékony 5. Nitrogén és ezüst vgyj. - Férfi becenév. 6. Spanyol, kubai és thaiföldi gkj. Omszk folyója. 7. Polémia. - Közteher. 8.Izomban rejlik. - A tea hatóanyaga. Zárt betûk: V,É,Z,T,S.
A pszichológia alkalmazási területei és módszerei Kacsó Csilla Pszichológiáról mostanában sokat lehet hallani. Önök már tudják, hogy a pszichológus nemcsak sérültekkel foglalkozik. Mégis, a pontosság kedvéért érdemes elidõzni néhány kérdésen: Hol alkalmazzák a pszichológiát? Mi a gyakorlati haszna? Milyen módszereket használ fel? A lélektannak változatos alkalmazási területe létezik. Ezek közül néhány még nem épült ki hazánkban, mások pedig fejlõdõben vannak. Szervezetpszichológia - a „szervezet“, cég, intézmény mûködésével foglalkozik. Célja az itt dolgozók és a vezetõk közötti kapcsolat optimizálása, illetve ezáltal a termelés, a profit növelése, pozitív munkahelyi légkör teremtés és a megelégedettség biztosítása. Munkapszichológia: - célul tûzi ki olyam technikai eszközök, berendezések tervezését, amelyek megkönnyítik az alkalmazottak munkáját. Iskolapszichológia: célja atanulók lelki egészségének, testi jólétének optimizálása, egészséges életmódra nevelés és a harmonikus kapcsolatok képességének fejlesztése által. ezenkívül a tanár-diák vezetõség közötti kapcsolat gördülékenységének erõsítése, konfliktusok kezelése és krízishelyzetek megelõzése. Döntéshozatyalra és felelõsségvállalásra képes „egyéniségek“ formálása. Klinikai pszichológia: olyan személyekkel foglalkozik, akik lelki egyensélya idõlegesen vagy tartósan (régebb jelent meg a betegség) felbomlott. Ide tartoznak a „hétköznapi“ élet során elszenvedett traumák (haláleset, válás, feszültség a családban, stb.), de a súlyos zavarok is, mint például a táplálkozás zavarai (anorexia nervosa, bulimia nervosa), a fóbiák (túlzott félelmek), a szorongásos zavarok, a személyiségzavarok és pszichopátiák, idegrendszeri rendellenességek. A betegségek kezelése gyógyszeres és terápiás módszerekkel történik. Néha elég a terápia, de súlyosabb zavaroknál a kettõt együtt ajánlatos alkalmazni. Egy pszichiáter szakorvos és egy klinikai pszichológus
szakvizsgálata szükséges. egyéni és csoportos terápiák léteznek. Néhány ezek közül: pszicho-analízis (képviselõi: Sigmind Freud, Carl Jung, Alfred Adler), kognitív viselkedésmódosító terápiák, pszichodráma (Moreno), zeneterápia, színterápia, mozgásterápia, játékterápia, humanisztikus terápia (Carl Rogers), rövid dinamikus terápia, relaxációs és imaginációs technikák, családterápia. Gyógypedagógia: értelmileg sérült vagy más testi fogyatákossággal rendelkezõ személyeket céloz meg. ide tartoznak a hallás - és látásssérültek, a mozgássérültek és a szociálisan hátrányos helyzetû gyermekek. ellátásukkal a kisegítõ iskolák és a speciális intézmények foglalkoznak. Ilyen gyerek ellátása speciális módszereket és berendezést igényel, foglalkoztatásuk sokszor igen nagy gondot jelent a szülõk számára. Látássérültek intézménye például csak Kolozsváron mûködik, Maros megyében nem, Súlyos értelmi fogyatékosokat foglalkoztató központ Marosvásárhelyen a „Kitartás“ és a „Gecse Dániel Alapítvány“. A felvétel korlátozott. Európai uniós normarenbdszer szerint a kisegítõ iskolákat igyekeznek felszámolni hazánkban is, a fogyatékos gyerekeket „beépítik“ a normál okatatásba. Egy másik irányvonal az árvaházak megszüntetése és a családi házak, otthonok teremtése a gyrek számára pótszülõkkel. Logopédia: speciális módszerekkel és egyénre szabott programokkal dolgozik a különbözõ beszédzavarok kiküszöbölésének érdekében, mint: pöszeség (az „s“ betû tévesztése), raccsolás (az „r“ betû tévesztése), dadogás, elektív mutualizmus. Alkalmassági vizsgálatok: pszichológiai tesztekkel végzett, rendõrségen alkazlmazott a jogosítvány megszerzésében, munkjahelyi alkalmasságot vizsgáló és pályaválasztást biztosító vizsgálatok.
Erdõszentgyö rgyi
12
f i g y e lÕ
H
Í R E K
-
H I R D E T É S E K
Hirdetés Közeledik a személyi jövedelemadó bevallásának idõpontja. Egyesületünknek az elmúlt évben sikerült elnyernie a lakosság jelentõs részének a támogatását, ezt bizonyította az is, hogy nagyon sokan ajánlották fel adójuk 1%-át egyesületünknek, és ezzel jelentõsen hozzájárultak a mûvelõdési tevékenységünk jobbításához. Pályázatokból és helyi támogatásból sikerült beindítanunk egy internetes szolgáltatást (eMagyar Pontot), amely a város minden lakója elõtt nyitva áll. Sikeresen szerveztük meg a tavaly is a mûkedvelõ színjátszó találkozót, kiállításokat, könyvbemutatókat szerveztünk, és igyekeztünk bevonni a lakosságot az általunk szervezett különbözõ tevékenységbe. Legújabb törekvésünk egy tájház berendezése, amely a Kis-Küküllõ menti kulturális hagyományok értékeit kívánja összegyûjteni, megõrizni az utókor számára. Mindezekhez szeretnõk továbbra is élvezni az önök támogatását. Kérjük tehát, hogy személyi jövedelemadójának a törvény által megengedett 2%-át ajánlja fel a város mûvelõdési életének fellendítésére. Elõre is köszönjük. Adataink a következõk: ASOCIAÞIA CULTURALÃ BODOR PÉTER, Str. Garofiþei 11. Sângeorgiu de Pãdure. Cod fiscal: 14555648. Bankszámlánk: RO 97CECE - MS 35 43 RONO105081, CEC Târgu Mureº, sucursala Sângeorgiu de Pãdure.
lítását végeznék. Az így kapott anyagot Németországba, Izraelbe szállítaná az új cég, amelynek tevékenysége regionális szintû lenne. A cég feltétele az volt, hogy megvásárolhassa a szövetkezet épületei alatt és mellett levõ földterületeket, amelyek a helyi tanács tulajdonában vannak. Nemrég a tanács döntött a szóban forgó területek eladásáról.
Külterületi adó A kormány 2006. január 1-tõl új külterületi adót szabott meg. Ez a tavalyi 1 RON/ha értékhez viszonyítva akár 30-40-szeresére is nõhet. Kategóriák szerint az értékek a következõk: szántó 20-30 új lej/ha, legelõ, kaszáló 12-14 új lej/ha, szõlõs 40 új lej/ha, gyümölcsös 40 új lej/ha, erdõ 9 új lej/ha, külterületen beépített terület 22 új lej/ha. Ezek az adók az állami kasszába kerülnek
Falugyûlés Bözödön Február 21-én került sor a Bözödi falugyûlésre. Szó volt a legelõk rendben tartásáról, takarításától, a juhok és szarvasmarhák legeltetésérõl, a helybéli erdõtársulás beszámolójáról, az EU-hoz való csatlakozás kihívásairól és a mezõgazdaságban hasznosítható lehetõségekrõl. Megvitatták a hirdetés, az éjjeli õrség kérdését, és természetesen több más helyi jellegû probléma is terítékre került.
Szent György-napok
Változott az idei Szent György-napi rendezvények idõpontja, de a rendezvények helyszíne is. Az ünnepség április 30-án lesz. A hivatalos megnyitóra a Rhédeykastélyban kerül sor, de a rendezvények fõ színhelye a Bözödújfalusi-tó lesz. Itt kerül sor a gulyásfõzésre, a Új testvér-települési kapcsolatok Új testvértelepülése lesz Erdõszentgyörgynek. A különbözõ együttesek fellépésére, a tûzijátékra és a magyarországi kisváros, Bélapátfalva kezdeményezésére és szabadtéri bulira. a Helyi Tanács jóváhagyásával a Szent György-napi renHúsvéti vásárlási akció! dezvények alkalmával testvér-települési szerzõdést ír alá a két kisváros. A gyulakutai D I A D A L M A S üzlet bútorvásárlási AKCIÓT Díszpolgári oklevél HIRDET. 5 % - o s á r k e d v e z m é n y t é s i n g y e n e s h a z a s z á l l í t á s t A helyi önkormányzat döntése alapján ajánlanak, ugyanakkor minden levásárolt 50 új lej után Erdõszentgyörgy díszpolgárának címét nyeri el Sven Wuthrich. A díszpolgári oklevél ünnepélyes átadására sorsjegyet kap a vásárló, amellyel D V D - l e j á t s z ó t n y e r h e t április második felében kerül sor, amikor a svájci az á p r i l i s 1 5 - é n délután sorra kerülõ sorsoláson. testvértelepülés, Plan-les-Ouates által Szentgyörgynek ajándékozott tûzoltóautó megérkezik. Sven Wuthrich a FELHÍVÁS svájci testvértelepülés egyik legtevékenyebb személyisége, A Polgármesteri Hivatal ebben az évben is megszervezi aki évente többször ellátogat hozzánk, és önzetlenül igyek- a tavaszi nagytakarítást március és április folyamán. szik segíteni városunk fejlõdését. A tûzoltókocsi meg- Tisztelettel felkéri a lakosságot, hogy tevékenyen kapszerzése is neki köszönhetõ. csolódjanak be a város tisztántartásába. Minden lakost Újraéledhet a Küküllõ Termelõszövetkezet kérünk, hogy tartsa rendben ne csak a saját portáját, de az Úgy tûnik, van remény az egykori Küküllõ elõtte levõ úttestet vagy járdát is! Termelõszövetkezet megmentésére. Egy Marosvásárhelyen Rajtunk is áll, hogy városunk tiszta és rendezett legyen mindig! mûködõ külföldi érdekeltségû cég megvásárolná a valamikor oly sok embernek kenyeret adó vállalatot, és hajErdõszentgyö rgyi landó lenne befektetést is eszközölni az újraindítása Kiadja a érdekében, mindez új Bodor Péter Mûvelõdési Egyesület munkahelyek létesítését ISSN 1583-8765 jelentené. Az elképzelés 547535, Nicolae Bãlcescu, 13. , F õ s z e r k e s z t õ : Kovrig Magdolna szerint a vállalat egyik Erdõszentgyörgy - Sângeorgiu de Pãdure, S z e r k e s z t õ s é g : Báthori István, Király részében fennmaradna a Maros megye - jud. Mureº, CEC Mureº, Katalin, Kovrig Zoltán, Sebestyén Péter, hagyománnyal bíró aszFiliala Sâng. de Pãdure, Székely-Béres Attila, Tamás Emese, talos részleg. A másik IBAN: RO97CECEMS3543RON0105081, Szekeres Matild, Vass Katalin részében pedig használt E - m a i l :
[email protected] elektronikai cikkek szétC.F. 14555648 Tel : 00 40 - 265 578 720 szerelését, darálását, csomagolását és szálKészült a marosvásárhelyi Mediaprint nyomdában
f i g y e lÕ
