Figyelõ. Erdõszentgyörgyi. Elmélkedés magunkról magunkért. Kiadja a Bodor Péter Mûvelõdési Egyesület

Kiadja a Bodor Péter Mûvelõdési Egyesület

Erdõszentgyörgyi

Figyelõ IV. ÉVFOLYAM 26. SZÁM, 2005. JANUÁR

MEGJELENIK HAVONTA

10 OLDAL, ÁRA 10 000 LEJ

Elmélkedés magunkról magunkért

Fotó: Kovrig Zoltán

Mit kellene tennünk, hogy Erdõszentgyörgy igazán méltó legyen a városi ranghoz? Hogyan járulhatnánk mi ehhez hozzá, mi mindannyian, erdõszentgyörgyiek? Két olyan alapvetõ kérdés, amelyen mindannyiunknak el kell gondolkodnunk. Elmélkedésünk kiinduló pontja, meggyõzõdésem szerint, önmagunk elemzése kell legyen, hisz amíg nem tudjuk céljainkat megfogalmazni, nem tudjuk képességeinket, akaraterõnket felmérni, mindaddig nem fogalmazhatjuk meg önmagunk helyét, szerepét embertársaink között. Nem egyformának teremtett bennünket az Isten, de ugyanahhoz a fajhoz tartozunk: EMBEREK vagyunk! És ha kimondjuk ezt a szót EMBER, rögtön arra gondolunk, hogy ez egy értelmes, gondolkodó, közösségi lény. Gondolkodik, és ebben is különbözik az élõvilág többi tagjától. Tehát tudatosan cselekszik, nem pedig ösztönösen. Közösségi, azaz társadalmi lények vagyunk, egymásra vagyunk utalva, egymás nélkül nem létezhetünk. Mindennapi problémáink megoldása is ebben a két Erdõszentgyörgy alapgondolatban keresendõ. Mert gondjaink jócskán vannak, és megoldásra várnak. Rosszak az utcáink, kitakarítatlanok a sáncaink, rendetlenek a portáink, perelünk a szomszéddal, mert a barázda „elköltözött“, gyerekeink nincs hol játsszanak, mert tönkretesszük a környezetünket... és sorolhatnám tovább a gondokat, amelyek megkeserítik napjainkat. Mindannyian ismerjük ezeket a panaszokat, és jelezzük is egymásnak. Tudomásul vesszük, vagy elengedjük õket a fülünk mellett, és aztán minden megy tovább a maga megszokott rendjén. És itt hibázunk igazán. Mert kevesen és ritkán mondhatjuk el magunkról, hogy én próbáltam valamit tenni azért, hogy a helyzet változzon, én is rendben tartom a portámat, a másokéra is vigyázok, hogy kárt ne tegyek benne, odafigyelek felebarátomra, én is próbálom hasznossá tenni magam a közösség számára, nem várom el, hogy mások végezzék el mindazt, ami az én feladatom. „Segíts magadon, és az Isten is megsegít!“ - mondjuk naponta, de sajnos nem válik életelvünkké. Meg vagyok gyõzõdve, hogy Erdõszentgyörgy minden lakosa büszke lenne, ha szebb és rendezettebb a városkája. Mindenki szeretné, ha jóban, rosszban összetartás kapcsolná össze az itt élõket. Valósítsuk hát meg ezt az összefogást az új évben! Gondolkozzunk el, és próbáljunk közösen tenni valamit közösségünkért. Ebben a reményben, hitben kívánok mindenkinek sikerekben és örömökben gazdag 2005-ös évet! Hegyi László, Erdõszentgyörgy alpolgármestere

Kányádi Sándor Beállt a Küküllõ, jégpáncél van rajta. Nagy csönd van, elveszett egészen a hangja.

Havasak a fûzfák, mindenütt csak hó van. Megcsillan a vén nap mosolya a hóban.

A lovát úsztató nyári kis legényke korcsolyázni jön most az arasznyi jégre.

Jégcsapok díszítik a megdermedt gátat. Vacog minden, ám a halacskák nem fáznak.

Jég alatt versenyt verseny után tartva, készülnek a fûzfát zöldítõ tavaszra.

Fotó: Kovrig Zoltán

Tél

Kis-Küküllõ télen

Erdõszentgyörgyi Figyelõ

2 . oldal

NAGYJAINK EMLÉKEZETE Petõfi Sándor (1823. január 1. - 1849. július 31.)

Hír

26. szám, 2005. január

Csokonai Vitéz Mihály (1773 - 1805) 200 évvel ezelõtt, 1805. január 28-án hunyt el a magyar irodalom egyik kiemelkedõ költõje Csokonai Vitéz Mihály. Az õ emlékét idézzük a következõ versrészlettel

Újesztendei gondolatok

Mi hát az a hír, a költõnek híre? Hogy annyi a bolondja és irígye? Van-e, van-e, ki nem sovárg utána? Van-e, van-e, kinek az nem bálványa? S méltán! a hír fönséges terebély fa, Királyi széknél pompásabb árnyéka, Zöld ágait ki századokra nyujtja, Rontó enyészet vésze nem fog rajta, S hozzá magzatjai a késõ világnak Zarándokolni áhitattal járnak. Oh szép, oh szép a hír borostyánfája! Nem is csoda, ha hervadás nem bántja, Hiszen tövét a meggyilkolt boldogság Kiontott vére és könyûi mossák.

(Részletek) Ó, idõ, futós idõ! Esztendeink sasszárnyadon repûlnek; Vissza hozzánk egy se jõ, Mind a sötét kaósz ölébe dûlnek. Ó, idõ, te egy egész! Nincsen neked sem kezdeted, se véged, És csupán a véges ész Szabdalt fel apró részeidre téged. ..................................... Nem lehet jelenvaló, Csak múlt s jövendõ pont lehet tebenned; És miként a puszta szó Repten-repûl, úgy kell veszõbe menned. (1845.)

Üstökösök találkozása Utórezgések a Balassi - év margójára Megzabolázom idõpegázusom, és visszaröpülök egy pillanatra a múltba, hogy négyszázötvenedik születésnapján megsüvegeljem elsõ európai rangú magyar nyelvû költõ-katonánkat - Balassi Bálintot. Anno 1575. Bécs és Sztambul felõl sötét fellegek gyülekeznek a hegyek közé szorult kis ország fölé. A Kárpátok bércei gyászszalagokat szabnak az egymásra - nem elõször és nem is utoljára - kardot emelõ magyaroknak. Báthori István - a somlyói - ficánkoló ménjérõl tart szemlét Kerelõszentpálon összegyûlt csapatán. Meg kell leckéztetnie az erdélyi fejedelemségre támadó bécsi bérencet. A bécsi kalandor csapatában feltûnik egy délceg ifjú katona. Látszik rajta, hogy nemesi vér sarja, bátran hadakozik éppen ott, ahol a legsûrûbb a baj. Ám hirtelen megtántorodik. Egy jól irányított dárda ütésétõl sebesülten bukik le a lóról. A törökverõ Balassi János, a zólyomi vár hajdani dúsgazdag kapitányának a fia, Bálint így esik Báthori István fejedelem fogságába. A török követ a padisah nevében kéri, adná ki a felséges fejedelem a gyaur basa fiát a török portának, hadd legyen öröme a basának és új lakója a híres Héttoronynak. Így büntetnék meg Balassi Jánost, aki bizony nem kímélte a fosztogató törököt, nemegyszer állt kegyetlen bosszút a rabszíjra fûzött szüzekért és janicsárnak hurcolt gyerekekért. A fogoly - Balassi Bálint - és a fejedelem - Báthori István - tekintete találkozik. A török üres kézzel távozik. Mindketten elindulnak az úton, amely új csatákba vezet, csatákba, hol meghalni is volt esély. Õk mégis a halhatatlanság útját járják. Az egyik Báthori István, mint Rex Polonium, a másik Balassi Bálint, mint a múzsák felkent apostola. Orbán Márton, Székelyvécke

Így repûlt el tõlem is Sok kedves esztendõm sebes-haladva; S meglehet, hogy nékem is A véghatár ma is ki lészen adva. ................................. Elfut a nyájas tavasz A bársonyos hajnalra gyászköd árad, A kinyílt játcint elasz, A rózsaszál egy délbe is kiszárad:

Így az ifjúság maga Majd elrepûl vidor tekintetedrõl, És az Ámor csillaga Eltûnik ám kacsingató szemedrõl. .................................. Míg tehát az lenne még, A szép idõt, ó, LILLA! meg ne vessük. Míg az élet lángja ég, Egymást viszontöröm között szeressük. És ha semmi érdemem Nem fog fejemre zõld babért tetetni, Semmi sem! mind semmi sem! Csak hogy te, LILLA! meg ne szûnj szeretni. Híremet s nagy voltomat Ne trombitálják messzi tartományok. Más ne tudja síromat: Te hints virágot arra s a leányok. (1798.)

Befejezetlen verstanulás A HIMNUSZ születésnapjára 1963 nyarán fejeztem be az elsõ osztályt. Azon a nyáron budapesti rokonaimtól egy magyarországi kiadású másodikos olvasókönyvet kaptam. Csemege volt számomra a sok szép apró történet, a versek, a mesék - mind olyanok, amik nálunk még akkor nem jelenhettek meg. A könyv Kölcsey Himnuszával indult. Gondoltam egyet, s amikor a felnõttek nem figyeltek rám, ezt az oldalt szépen kikanyarítottam a könyvbõl, és olyan kicsire hajtogattam össze, hogy elférjen a kötényem zsebében. Szigorú fogadalmat tettem, hogy a következõ március 15-re megtanulom a Himnusz minden szakaszát. Azon a nyáron keveset tanultam. Nagyon nehéznek tûnt akkor Kölcsey régies kifejezésmódja. Az iskolakezdés után szorgalmasabb lettem. A fõ gondom mégsem a vers tanulása volt, hanem az, hogy a papirkámat rejtegetnem kellett: egyenruhám zsebébõl ki, otthoni köténykém zsebébe be. Mosáskor minden zsebemet meg kellett néznem. A sok rakosgatásnak az lett a vége, hogy egyik mosáskor édesanyám mégiscsak megtalálta az én rejtegetett, máladozó papirkámat, - felfedezte a titkomat. Még most is szemem elõtt lebeg a kép: édesanyám remegõ kézzel tartja orrom elé az én feltve rejtegetett Himnuszomat. - Mi ez? - kiáltott rám, de nem várt válaszra, már kaptam is az elsõ nyaklevest. - Nesze neked Himnusz, adok neked Himnuszt! Hova akarsz te minket juttatni? Sem szólni, sem sírni nem tudtam az ijedtségtõl. Ritkán tört ki az én édesanyám csínytevéseinkért. Erre a kitörésre a háború és az utána következõ rémségekkel teli közhangulat késztette - a kulák-világ üldöztetései, a kollektivizálás erõszakos kényszergetései, az a közhangulat, amely mindent tûzzelvassal tiltott, ami magyarságunk megõrzését szolgálta. Micsoda félelmek munkálkodhattak az emberekben, amelyek arra késztették az édesanyákat, hogy gyermekeiket megfenyítsék legszentebb nemzeti imánk, a Himnusz szövegének dugdosásáért? Gyermekfejjel ezt akkor nem érthettem meg, de nem értheti az sem, aki ezeket az idõket nem élte át. Mit tehettem, kisompolyogtam a házból, kedvenc babámmal elbújtam a csûrben, neki sírtam el nagy bánatomat. De a Himnusz utolsó néhány szakaszát máig sem tanultam meg. Joó Ilona


3 . oldal


Nagy- és Kiskarácsony közé, 2004. - Számvetés - hálaadás barátaink, munkatársaink, családtagjaink vagyis Jézus születésének ünnepe és számára? Lehet, hogy tönkremenõben Újév közé esik a polgári év vége, a Szilveszter-nap. Ilyenkor min- h á z a s s á g u n k , m e g r o m l o t t a k e m b e r i k a p c s o l a t a i n k , den felnõtt ember számvetést, mérleget készít. Hogyan zárta megkérgesedett lelkünk, megkeményedett szívünk, és nem családja vagy vállalkozása költségvetését, volt-e nyereség, vagy vagyunk képesek szeretni! inkább hiány, adósság szárad a lelkén? Közösségi szempontból is Legyen bátorságunk belenézni a szilveszteri tükörbe! Minden inkább a sikerek, az eredmények, a megvalósítások doppingjával ellenkezõ elõjel ellenére van bennünk és körülöttünk elég sok jó, kápráztatjuk magunkat, akár az felemelõ, pozitív példa arra, hogy evangéliumi gazdag, aki elégedetlehet és érdemes, hogy a jövõ is ten dõl hátra székén mondván: sok kegyelmi meglepetést rejteget „Ember, egyél, igyál, élvezd az számunkra, aminek elejébe kell életet, hisz tele vannak a csûreid, mennünk. A szilveszteri pezsraktáraid, ügyes voltál, bejött az gõbontások és petárda-robajok üzlet, jó volt a marketing, beigaközepette is tegyünk szert egy kis zolódtak számításaid, hozott a csendre, és álljunk oda a gondkonyhára befektetésed, van mit viselõ és minket szereto Isten elé. aprítanod a tejbe!“ Persze lehet, Mondjuk ki neki õszintén, szívbõl: hogy a fájdalom, a szomorú „Uram, én hiszem, a Te kezedben események, a hiányok, a bosszúsávan az életem, és nem történhet gok, az elkeseredettség érzései és semmi tudtod nélkül. Segíts, hogy tapasztalatai nyomják mélyebbre a megszabadulhassak életem árnymérleg serpenyõjét, és akkor leverten, kiábrándultan, csüggedten, oldalaitól, hiszen csak te lendíthetsz elõre a jóban, csak a te reményünket vesztetten állapítjuk meg, hogy bizony nem jött kegyelmed tartja bennem a reményt, a vigasztalást és erõforrást. össze, nem volt szerencsénk, büntet az Isten, nem érdemes így Add, hogy örüljek ennek az életnek és ennek a csodálatos világnak, folytatni, becsaptak, átvertek, belefáradtunk a megbocsájtásba és a amelyet alkottál! Add, hogy sugározzam, és továbbadjam a te türelembe, nincs értelme a becsületes munkának, kár bízni az Örömhíredet! Add, hogy felismerjem helyemet a világban, és adj emberekben, mert úgysem lesz jobb... humorérzéket, hogy mindent a maga súlyának megfelelõen tudjak De vajon ilyenkor, Szilveszter táján nem lenne-e idõszerû értékelni! Köszönöm, hogy megérhettem ezt az esztendõt, hogy másképpen is, a gazdasági szempontokon túl, például erkölcsileg, megmentettél engem és közösségemet a katasztrófáktól és Isten parancsainak tükrében mérlegelnünk életünket, az elmúlt tragédiáktól. Adj nekem kellõ alázatot és tisztánlátást, hogy ne évet? Megkérdeznünk magunktól egyenesen azt, hogy az elmúlt tartsam természetesnek, magától értetõdõnek vagy éppen saját évben érlelõdött-e személyiségünk, jobb emberek lettünk-e, érdememnek, hogy egészséges vagyok, hogy hiszek - bízom mélyült-e baráti és házastársi szeretetünk, nagylelkûbbek, benned, hogy vannak, akiket szeretek, és akik szeretnek engem, nagyvonalúbbak lettünk-e a megbocsájtásban, leszoktunk-e hogy vihetem életem keresztjét! A te kezedben van a jövõ. Segíts legalább egy bûnös szokásunkról, szenvedélyünkrõl, megbízhatób- kimondanom az új esztendõben is, hogy legyen meg a Te akaratod! bakká váltunk-e, vagy ellenkezõleg még mélyebbre süllyedtünk a Ámen!“ Sebestyén Péter bûnök fertõjében, kiállhatatlanabbak, elviselhetetlenebbek lettünk

Történik karácsony körül- környékén és mindig, nálunk és mindenhol Így karácsony elõtt, után azaz körül- környékén voltak, és lelkük csordultig tele az ünnep fenséges, felemelõ, felindító ésatöbbi, ésatöbbi voltának nagyszerûségét mondhatni 100%-ban átható érzéskomplexumával. Klasszikusnak nevezhetõ család voltak: apa, anya, gyerekek (max. kettõ, mert tekintettel kell lenni a túlnépesedésre, aztán meg felelõsen gondolkodó szülõk a mai világban nem gyermeksorozat- gyártók). Boldog család voltak: káros szenvedélyektõl mentes, dolgos apuka, áldozatkész, „a családom a mindenem“ jelszót a zászlajára tûzõ anyuka. A gyermekek jól tanulnak, igaz, ehhez minden feltétel adott volt: a legkorszerûbb számítógép, nyelvleckék, külön órák stb., stb. Ebben a családban is, mint minden más tisztességes családban a karácsony a szeretet, az egymás iránti tisztelet, a tolerancia akarom mondani, a mások szenvedése iránti fogékonyság, azaz empátia, meg minden efféle könnyfakasztó fogalmak bûvös gyûrûjében kapott helyet. Mindehhez kiváló, már-már ideális illusztrációt szolgáltatott a televízió, dicsõséges XX. századunk még dicsõségesebb találmánya. A televízió a nagyszobában volt egy kis emelvényen, minden kétséget kizáróan tekintélyéhez méltó környezetet biztosítottak számára a ház lakói. Ez a remek szerkezet nagyszerûen erõsítette a család más emberek iránti érzékenységét: hátrányos helyzetûek, fokozottan veszélyeztetettek, hajléktalanok, diszkrimináltak sorsát ecsetelgette számos tévécsatorna. Miután napi szánalom-adagját lerótta a család, sajnálkozások, megbotránkozások, fogadkozások, a segítségnyújtás iránti eltökélt szándékfelcsillantások segítségével, jöhettek a könnyedebb, noha nem kevésbé hasznos mûfajok: filmek, szórakoztató mûsorok, beszélgetõ show-k, dokumentum-

filmek, ismeretterjesztõ filmek stb. Be kell látni, érzelmileg, intellektuálisan, fizikálisan sokoldalúan fejlesztõ hatások érték a családot. Mert micsoda remek jellemek, minõ jellemzõ élethelyzetek sorozata cikázik a tévéadások sorozatában! Virtuális garancia, hogy a család életvezetése semmiképpen se legyen destruktív, azaz mindenképpen konstruktív legyen. Multimédiális életmód-tréning, mely még interaktív is lehet, ha betelefonálós az adott mûsor. Azon a tragikus estén számos vészjósló elem szíven ütötte a jelekre érzékeny család tagjait: a csillagok valahogy hamis, kopott fénnyel csillogtak, a hópelyhek furcsamód félúton megálltak, és ott várakoztak, mintha nem tudták volna eldönteni, hogy lehulljanake vagy sem. Késõbb minden jel értelmet nyert, ugyanis mikor a család bevonult a nappaliba, mindenki elfoglalta szokásos, számára a legkényelmesebb helyet, a családfõ kezébe vette a mindennapi szertartás kezdetére mintegy varázsszóra engedélyt adó távirányítót, a képernyõ kegyetlenül sötét, irgalmatlanul néma maradt. Értetlenkedõ, döbbent tekintetek meredtek egymásra. A levegõben ott lógott a kimondatlan, rémült kérdés: most mi lesz, mit kezdjen négy ember magával, egymással egy végtelenül hosszú téli estén? Karácsony elõtt, után azaz körül- környékén volt, van. Lelkük csordultig tele az ünnep fenséges, felemelõ, felindító, ésatöbbi, ésatöbbi voltának nagyszerûségét mondhatni 100%-ban átható érzéskoplexumával. Klasszikusnak nevezhetõ család: apa, anya, két gyerek. Klasszikusnak nevezhetõ négy magány, a világ számos, számtalan magányának prototípusa. VaSS


4 . oldal

Vendégünk Bodor Péter kései utódja November közepe táján Bölöni Domokos telefonon közölte a hírt, hogy Antalfi Imola újságírónõ megtalálta Bodor Péter leszármazottját. Tóth Zoltánnak hívják, és egy Baja melletti faluban, Szeremlén él. Elsõízben most látogatott Vásárhelyre, de szeretné elõdje szülõhelyét, Erdõszentgyörgyöt is látni. Arról nem volt tudomása, hogy városunkban mûködik az elõdjérõl elnevezett egyesület, amely névválasztásával igyekszik ébren tartani a székely ezermester emlékezetét. Így került sor a találkozásra. Az 50-es éveiben járó, megnyerõ külsejû férfi érkezése pillanatától rokonszenvet ébresztett közvetlen, õszinte egyéniségével. Azonnal kicseréltük mindazt az ismeretet, amit a székely ezermesterrõl olvastunk, hallottunk. Kiderült, hogy a Bodor családnak Amerikában élõ ága is van, közülük sokan mormonok, õk kutatták fel az amerikai Bodorokat. A kutatások eredményeit Bodor László könyvben jelentette meg. Tóth Zoltánról megtudtuk, hogy örökölte székely ezermester õse sokoldalú érdeklõdését. Nyughatatlan, alkotó ember õ is. Mestere az agyagból készült cserepeknek, éveken át gitárosa volt lakodalmas és rock zenekaroknak, élményeit nemcsak versben és prózában örökíti meg, de ecsettel és fényképezõgéppel is. Írásaiból, képeibõl kiderül, hogy szereti, érti és becsüli a természetet. Szenvedélyes horgász, ha teheti, minden szabadidejét a vízparton tölti. Elsõ kötetének, a Barátom a folyó címûnek elõszavából idézünk néhány adatot életérõl: „1950-ben született egy kicsi dunántúli faluban, Szalatnakon. Néhány évvel késõbb Vásárosdombóra költözött a család. Iskoláit Dombóváron kezdte, majd Komlón, Pécsett, végül Baján fejezte be tanulmányait. 16 éves kora óta önfenntartó, igen erõs igénye van a függetlenségre. (Közel 10 éven át muzsikálással tartotta el magát.) 1982-ben kerültek Szeremlére, az anyai szülõföldre. Kovács Arankával, vaskúti születésû feleségével együtt tanulta ki a fazekasmesterséget. Két lányuk született, akik azóta férjhez mentek.“ (dr. Michna Ottóné Ablonczy Ágnes elõszavából.) Tóth Zoltán így vall származásáról: „Anyai ágon származom Bodor Pétertõl. Édesanyám, Bodor Julianna 1921. január 8-án született Csávolyon, Bács-Kiskun megyében.(...) Édesapja, Bodor István kazánkovács, „minden, faluhelyen fellelhetõ gép javítója“ késõbb Szeremlén telepedett le, mint kazán- és mindenes kovács. 1938-ban halt meg, ám utána írásbeli nyom nem maradt. A világháború szétfútta a csonkán maradt családot, vele a papírokat is. Néhány idõs ember emlékezetében él még Bodor István, s láttak a kovácsházban óraszerkezet-darabokat, - feltételezhetõen õsöm hajdani óraszerkezeteinek valamiképpen megmaradt részei lehettek, - de ezeket nem sikerült megtalálnom. Remek fegyvertusokat faragott szabadidejében.(...) Nagyanyám egyedül nevelte három lányát. Hamarosan a két nõvér az akkor sok áldozatot szedõ tüdõbaj áldozatául esett. (...) Egy testvérbátyám van. Szemerlén lakom, Bajától karnyújtásnyira, ahol nagyapám dolgozott és édesanyám leánykodott.“ Magáról meg így vall: „Több szakmához értek.( Talán volt mit örökölnöm.) Zenei pályafutásom - ebbõl tartottam el magam közel tíz esztendeig - feladtam házasságkötésem elõtt nem sokkal. Ezután könyvelõként dolgoztam, majd - mivel nem vonzott a hivatalnoki munka, újabb szakmát tanultam. Vörös Sándor mezõtúri fazekasmester indított el az újabb mesterség


Tóth Zoltán Késõi virradat

tanulásában, mindezt a könyvelõi munka mellett. Hamarosan ez lett Tegnapba feledkezett a virradat. megélhetési forrásom. A búcsúzó éj maga elé tuszkolja Kerámiáim eljutottak a a szelíd, álmos hajnalt ... az még maradna, világ sok országába, aztán mégis felkel, álmosan, kiállításokra, gyûjtõk fáradt szemekkel, birtokába. Egészen a nyújtózik lila fellegekkel. rendszerváltásig gyakoMajd põrén, mosollyal ajkán roltam a mesterséget reszketõ csillagra száll, feleségemmel egyetemben. Egy idõben egyedi s a vörhény ég alján légfûtéses kandallókat feldereng a bársonyos nap. terveztem, építettem, ám Mély árok kopár partján a tehetõs embr különös magányos, zörgõ száraz nyár. módon - a szegényebbel Hallgatag, szúrágta szikár ág ellentétben - nem siratja hajdan volt rügyeit, nagyon akaródzik fizetni. mint halott gyermekét az anya. Nem vállaltam több Ágai közt meg-megcsörren a szél, munkát. Idõközben a rajkihûlt odvában magányos tollpihék... zolás, festés is vonzott. Baján a Rudnay körben feketék, akár az ég. tanultam B. Mikli Feri Nem beszél, remegve vár... bátyámtól a technikát, szárnyszegett madár a napsugár, látásmódot. Volt néhány a csend döbbent ûr... kiállításom - sikerrel. Az fájdalmat szül keservvel, írás azonban többet rongyokba takart, jelent, mint egyszerû szótlan gyermek a virradat... kedvtelés. Kényszer, nem sír.... öröm, olykor megmaradni akar. ny u g v á s . F õ k é p p e n novellákat, verseket írok, lehetõleg kötetlen formában. Meglehet sokirányú az érdeklõdési kör, de azt gondolom, a kifejezés keresi magának az eszközt. Ismét változás következett - mint oly sokszor - az alkotómunkát sokkal földhöz ragadottabb dolog, a vagyonvédelmi tevékenység váltotta fel. Ezt az iskolát is el kellett végezni, megtanulni, vizsgát tenni. Szót kell ejtenem a vízrõl, a Dunáról, amely alapvetõen meghatározza életem folyását. Kötõdésem a folyóhoz több, mint szenvedély. Kötetem errõl tanúskodik. Talán van némi párhuzam felmenõm életútja s az enyém között, - eldönteni nem az én tisztem.“ Tóth Zoltán elsõ erdélyi útját zarándoklatnak tekinti õse szülõföldjére, Erdõszentgyörgyre és munkálkodásának fõ színhelyére, Marosvásárhelyre. „Tudatosult bennem, hogy gyökereim mélyebbrõl származnak, mint azt gondoltam valaha.“ - vallja. Bizonyos benne, hogy belátható idõn belül ismét ellátogat hozzánk. Szívbéli kötelességének érzi, hogy Magyarországon is helyes kép alakuljon ki felmenõjének, Bodor Péternek az életérõl, munkásságáról. Kívánjuk, hogy szívbéli kötelességének sikerrel tudjon eleget tenni, és várjuk, hogy minél elõbb újból közöttünk legyen. Kovrig Magdolna

Tóth Zoltán kerámiái


5 . oldal

Sulilapi - az Erdõszentgyörgyi Figyelõ mell é k l e t e -


Irányító tanárok: Csonta Réka, György Attila, Jakab Éva, Huszár Zsuzsanna, Beke Tünde A Sulilapi szerkesztõi: Tordai A. Klára, Cotora Júlia-Susana, Barabás Júlia, Dobondi Judith, Márton Emõke, Kállai Réka-Tímea

Az új év küszöbén… …Vannak, akik számvetést végeznek, fogadalmakat tesznek, vagy bizonyítani akarnak fogadalmak nélkül. Szeretünk elmerengeni az elmúlt év élményein, de képzelõdni, terveket szõni is. Ilyenkor egy nyolcadikos fejében sok minden megfordul. Például, hogy nem is lenne rossz még csak hetedikesnek lenni, vagy az eddigi lustálkodást, szórakozást komoly munkára, szorgalomra váltani. Eddig ,,édes álomban“ ringatóztunk, most rá kell ébrednünk a valóságra, hisz nyakunkon a sorsdöntõ vizsga. Vége az illúziónak, ,,elõdöntõbe“ jutottunk, ahol lesznek nyertesek és vesztesek. Terveznünk kell a jövõnket! A terveket szeretnénk meg is valósítani. Bár az új évrõl, a világról a jósok nem sok jót jövendölnek, szeretnénk bizakodni. Próbatételben lesz részünk, hisz konfirmálunk, vizsgázunk, felvételizünk. Egy kis szerencsével és sok-sok munkával, izzadsággal képesek leszünk az álmokat valósággá alakítani. Küszöbhöz értünk, most még talán rémülten állunk elõtte, de át fogjuk lépni, mert át AKARJUK lépni. Barabás Andrea, Kutasi Izabella, Németi Gergely, Péter Orsolya VIII.-os tanulók Gyakorló tanárként sokszor í r t o k t i “ találkozom középiskolások „ Í g y írott munkáival félévi dolgoza- „Gertrudisz Artúr király felesége…“ tok, röpdolgozatok, rögtönzések for- - „Gertrudisz világkörüli útra küldi májában. Ezek mellett, hogy megmutatják Bánkot.“ az illetõ diák tudását, nyelvi kompetenciát, - „A dráma fõszereplõje Bang bang (át van sokszor igazi (nyelvi) csemegéket is húzva, majd ráírva) Bank bank“ rejtenek. A javító tanár idõnként szívbõl Móricz Zsigmond Tragédia címû mûve nevet ezeken, tudom azonban, hogy a félre- elemzésében találtam ezt a különleges hallásokért, rosszul értelmezett dolgokért, mondatot: „Kis János gonosz ember volt, hibásan felállított oksági viszonyokért õ is végül a saját gonoszságának lett a kárfelelõs. Lássuk, az újságolvasókat szórakoz- baveszettje.“ A témát egy másik diák így tatják-e ezek a sajátos gondolatok? értelmezi: „Kis János megnyivadt s kifuKatona József Bánk bán címû mûvérõl: tott.“ - „Gertrudisz rábeszélte Ottót Melindára“

Félévi dolgozat témája volt XII. osztályban, hogy fogalmazásban fejtsék ki Móricz Zsigmond mûveinek naturalista és realista jegyeit. Az egyik dolgozatnak extraeredeti lett címe: „Nacionalizmus és realizmus Móricz Zsigmond mûveiben“ Az egyik tizenegyedikesem hiányos tudását a padtársa papírjáról szerette volna kiegészíteni, csakhogy nem látta jól a lapot. Így szegény Csongor (Vörösmarty hõse) arra jött rá, hogy a „szerelem állati boldogságát csak Tünde lényében találhatja meg.“ Csonta Réka

J a n u á r b a n . . . ... született 119 éve, 1886-ban KUNCZ ALADÁR író, szerkesztõ, kritikus, mûfordító. Az I világháború kitörése Franciaországban érte. A Noirmoutier-i börtönbe internálták. Az ott töltött öt évet örökítette meg fõ mûvében, a Fekete kolostor címû regényben (1931). Hazatérése után az Ellenzék c. napilap irodalmi rovatának, majd az Erdélyi Helikonnak a szerkesztõje volt. (1931. jún. 24-én hunyt el).

Téli hangulat az iskola melletti parkban

... hunyt el

Érdekességek. Tudod-e? 1. M i a k ö z ö s a k ö v e t k e z õ n e v e k b e n : Bolyai, Szalonta, Corvina, Ógyalla?

14-én, 704 éve, 1301-ben III. ANDRÁS, Árpád-házi Mind magyar elnevezésû kisbolygók. király. 1290-tõl 1301-ig uralkodott. IV. László 2. Mirõl szól és mikori Einstein halála után került a trónra. Vele halt ki az Árpádáltalános relativitás-elmélete? ház férfiága. (1265 körül született). 22-én, 114 éve, 1891-ben YBL MIKLÓS építész. A XIX. sz. második felének legnagyobb magyar építésze, a neoreneszánsz stílus jelentõs mestere volt. Fontosabb mûvei: Budapesten a Szent István bazilika, az Operaház, a budavári Palota (ma Széchényi Könyvtár), vidéken a fóti plébániatemplom, sok más templom és kastély. (1814. ápr. 6-án született).

10-én, 124 éve, 1881-ben MEDGYESSY FERENC, szobrász, orvos, a XX. sz. század egyik legnagyobb magyar szobrásza, a modern magyar szobrászat stílusteremtõ mestere. Fontosabb emlékmûvei: Jelky András (Baja), Szt. István (Gyõr), Petõfi (Debrecen). 1930-ban a párizsi világkiállításon 24-én 14 éve, 1991-ben BAJOR ANDOR író, mûfordító. Novelláiban, karcolataiban az nagydíjat kapott. (1958. júl. 20-án hunyt el). esemény- és emberábrázolásban gyakran fordul a 27-én, 184 éve, 1821-ben gr. TELEKI SÁNDOR humoreszk eszköztárához. Jelentõsek paródiái. politikus, író, emlékíró. Táncsics Mihály Kötetei: Kerek perec 1958, Fõúr, írja a többihez tanítványa, Petõfi barátja volt. Az 1848-49-es 1967, Lelkek és panaszok 1975, Hézagpótlások szabadságharcban Bem mellett mint õrnagy, 1981. (1927. szept. 30-án született). majd mint ezredes több csatában részt vett. A bukás után emigrációban élt. (1892. ápr. 18-án 23-án, 104 éve, 1901-ben BRODSZKI SÁNDOR hunyt el). festõmûvész. A romantikus tájképfestészet jellegzetes képviselõje. Nevezetesek balatoni 30-án, 384 éve, 1621-ben II. RÁKÓCZI GYÖRGY tájképei: Vihar a Balatonon, Kilátás a Balatonra, erdélyi fejedelem(1648-1660). I. Rákóczi György stb. (1819. jún. 20-án született). és Lorántffy Zsuzsanna fia. (Meghalt 1660. május 22-én).

Einstein 1915-ben teszi közzé az általános relativitás-elméletet, mely szerint a tér és az idõ sajátosságait az anyag határozza meg, ennek bizonyítékai például a fekete lyukak. 3. Mi a trapamáció? Koponyalékelés: még a XVI. században is így próbálták gyógyítani az õrültséget. 4. Ki volt Avicenna (986-1067)? Perzsa természettudós, filozófus, orvos. Fõ mûve a „Kanun“ - (Az orvostudomány kánonja)mely Európában a XVII. századig az orvostudomány alapköve volt. 5. Mi az alkalreszt? Jelentése: egyetemes oldószer - olyan folyadék, amelyrõl egyes alkimisták azt tartották, hogy kivétel nélkül minden testet felold, és a bölcsek kövét remélték segítségével elõállítani. Fogalmát Jean Baptise van Helmont (1577-1644) vezette be. Márton Emõke Katinka


6 . oldal


Bözödrõl nem szólhatunk Bözödi tiszteletére. A látogatásáról fényképek, György író említése nélkül. Decemberben L á t o g a t á s B ö z ö d ö n levelek tanúskodnak. Itt alakították ki a látogattam el Bözödre „Bemutatom a Móricz Zsigmond emlékszobát, ame,,Tudod-e, hogy itt vannak a kövek, lynek alapját ezek a levelek alkották. Az lakóhelyemet“ címû dolgozat megírása Itt vannak a füvek, erdõk, egy külön kis világ emlékszoba anyagának gazdagításához érdekében. Bár nem szülõ- és lakóheEgészen itt van a hegyek karimája között?" hozzájárult Sütõ András író, Bartalis lyem, mégis szeretném bemutatni minBözödi György Ferenc költõ, Katona Szabó István író, denkinek, aki nem ismeri, vagy nem is hallott róla. A hegyek karimája között valamint Móricz Zsigmond fekvõ kis falucskának érdekes történelme van, bár nem volt Magyarországon élõ rokonsága is. Bözödi György emlékháza az lehetõségem levéltárakban visszamenni Bözöd múltjába, de író szülõházában tekinthetõ meg. sikerült összegyûjtenem néhány adatot. Közigazgatási szempontból Bözöd Erdõszentgyörgyhöz tartozik. Bözöd Maros megye dél-keleti részén fekszik, Erdõszentgyörgytõl A falu szálláslehetõséggel is rendelkezik, központjában egy 14 km-re, azon az vendégház áll, amely várja a látogatókat. útvonalon, ame- Az iskolai oktatásról csak 1809-bõl van írásos adatunk. Minden lyet Orbán Balázs évben megrendezésre kerül kosaras bál, a házásember bál, amely „ k e r e s z t ú r i lehetõséget ad a falu népének a szórakozásra. A Bözödi György o r s z á g ú t n a k “ Általános Iskola tánccsoportja már sok elismerésben részesült, említ. Már a XIV. éppen a táncok hagyományos volta miatt. században Bezeod A faluban majdnem minden családban foglalkoztak szalmafonásnéven, szerepel. A sal. Ez a népmûvészeti mesterség több évszázados múltra tekint Bözödtõl nyugatra vissza. A mezõgazdasági levõ szomszédos termelés mellett a szalvölgyben, régen makalapfonást ma is folyL ó c z f a l v á n a k tatják. A szalmakalapok nevezett népes mellett dísztárgyakat és falu volt. Akkor különbözõ használati táris készítenek A bözödi unitárius templom országút szelte át gyakat a völgyet, ezért szalmából, mûvészi sok viszontagságnak volt kitéve a lakosság. Lakói elhatározták, szintre emelve a népi hogy elvonulnak onnan más rejtettebb helyre. Elindultak új kézmûvessséget. A lakóklakóhelyet keresni, kiérve a tetõre a vezetõjük odamutatott a szép nak mellékjövedelmet, az zöld völgyre, felkiáltott: „Be zod!“ E székely tájszólásból lett a ide látogatóknak pedig Bözöd településnév. turisztikai látványosságot Az 1848-1849-es szabadságharc idején 141 házat tartottak nyil- jelent. Berei Szász Vilma ván. 1910 és 1920 között a lélekszám hirtelen apadása, - a ter- nénitõl, a 65 éves bözödi mészetes szaporulat ellenére is - a kivándorlással magyarázható. A szalmakalap-készítõtõl, lakosság a földmûvelés mellett a szalmakalapfonással foglalkozott tudtuk meg, hogy immár és foglalkozik, vagy a környezõ városok gyáraiban dolgozik. A nyolc éve vesznek részt világháború után több híd épült, és korszerûsítették az utakat is. A táborokban és konferenbekötõ utak és átereszek segítségével pedig megkönnyítették a ciákon (Magyarországon), A bözödi „szalmagaléria“ közlekedést a falun belül is. és büszkén térhettek A térség legnevezetesebb helye Bözödújfalu, hiszen a víz alá süly- vissza, hisz alkotásaik dicsõséget szereztek a falunak. A faluban lyedt falu kiemelkedõ templomtornyának látványa mindenki létezik egy galéria, Vilma néni galériája, ahol sok szalmából font számára emlékezetes. Bözöd egyik kiemelkedõ személyisége dísztárgy látható. Mindez sok turistát vonz ide. Látogatásom Bözödi György író, aki felvette szülõfaluja nevét, és nem hozott igazán szép és kellemes élményt jelentett. Köszönet érte az alpolszégyent e névare. A mûvelõdési otthon kistermében emlékkiál- gármester úrnak és osztályfõnökömnek. lítást szerveztek Móricz Zsigmond bözödi látogatásának Márton Emõke Katinka, XI. C

Z ö l d f é n y - h í r e k Környezetvédõ csoportunk meghívására a Zöld Erdély Környezetvédõ Egyesület elnöke, Kovács Zoltán Csongor és alelnöke, Kocsis-Feri István felkészítõt tartottak, melyen a csoportmunka és a szervezés terén nyújtottak nekünk eligazítást. Egy teszt elvégzésével kezdtük a tevékenységet, a ,,Hajótöröttek“ nevû szimulációs játékkal. Egy képzeletbeli hajótörés szenvedõ alanyai voltunk és elõször egyénileg, majd csoportban kellett döntenünk, hogy melyek azok a legfontosabb tárgyak, amelyeket a mentõcsonakba magunkkal vihetünk. Ez nagyon izgalmas volt, és mindannyian jól teljesítettünk. Bár A „hajótörött“ csoport némi vitával, a végére minden-

Szemétgyûjés közben

ben egyetértettünk. A csoportunk irányítói segítettek abban, hogy felismerjük, hogyan tehetünk legtöbbet a környezetünk érdekében. Rájöttünk arra, hogy nem elég, ha mi, egy kis létszámú csoport védjük a környezetünket és annak tisztaságát, de társaink környezetvédelmi nevelése is nagyon fontos. Ennek érdekében egy tanulságos színdarabot akarunk elõadni, amellyel felhívhatjuk a figyelmet a környezeti gondokra. Bereczki Zsuzsa, IX. B.


7 . oldal


2004. december 30-án Ugron Ildikó tanácsos vezetésével tartotta az Erdõszentgyörgyi Városi Tanács soros ülését. Napirenden szerepelt: 1. Helyi adók és illetékek meghatározása. 2. A 2005-es költségvetés vitája és elfogadása 3. A csendõrség parancsnokának beszámolója a 2004-es év második felében kifejtett tevékenységrõl. 4. Beszámoló a helyi futballcsapat pénzügyi helyzetérõl. A 2005-ös költségvetés nem sokkal haladja meg a 2004-est. A teljes kiadások összege 26 milliárd 951 millió 764 ezer lejt tesz ki. A költségvetés nagy részét a szokásos állandó kiadások emésztik fel - a közigazgatás mûködtetése, tanügy, társadalmi segélyek, közvilágítás - ez utóbbi 800 millió lejt emészt fel a költségvetésbõl. Az utak, járdák karbantartására 500 millió lejt irányoz elõ a költségvetés, bár jóval többre lenne szükség. Néhány új beruházáshoz is különítettek el pénzösszeget, mint az új napi- és heti piac kiépítése (450 millió), a halottasház építési munkálatainak megkezdésére (20 millió), a polgármesteri hivatal új székházának kifizetése (1 milliárd 800 millió), játszóterek, parkok kialakítása, egy otthoni beteggondozó központ és szolgáltatás beindítása. Ezeknek a beruházásoknak a következtében kevesebb támogatásban részesültek a kulturális egyesületek és a sport. A vita során kitûnt, hogy a költségvetés szûkös, a különbözõ területek által igényelt összegeket nem lehetett a teljes mértékben fedezni, szinte minden tételbõl kénytelenek voltak lefaragni bizonyos összeget így azonban teljesíthetõnek, reálisnak mondható. Sokallták a közvilágításra szánt összeget. Ebbõl lefaragni csak akkor lehetséges, ha csökkentik az utcai világítás égõinek

számát. Kérdés, hogy ez célszerû-e. A csendõrség parancsnoka beszámolt arról, hogy jelenleg a csendõrség állománya 4 személy, ez a létszám 2005-ben 10-re fog emelkedni: 8 szerzõdéssel alkalmazott csendõr, egy gépkocsivezetõ és a parancsnok. Feladatuk a közbiztonság megõrzése. Augusztustól mintegy 15 alkalommal biztosították a városban a különbözõ rendezvények biztonságát. Mindennapos feladatuk az oktatási intézmények környékén biztosítani a rendet, hozzájárulni az iskolakerülés megakadályozásához. Kérte, hogy a polgármesteri hivatal biztosítson a csendõrség számára új székhelyet, mivel a jelenlegi a beindulás elõtt álló törvényszék épületében van. Ezt követõen Trandafir Andrei úr beszámolt a futballcsapat számára kiutalt tanácsosi támogatásról. A vita során kiderült, hogy a 2005-re elõirányzott támogatás nem fogja fedezni a csapat költségeit. Ugyanakkor a tanácsosok egyetértettek abban, hogy a csapatnak meg kell maradnia, hiszen szinte ez az egyetlen sportolási lehetõség a városban. Nagyon jó lenne, ha a város lakói, vállalkozói felvállalnák a csapat anyagi támogatását. A tanács tagjai december és január hónapban személyenként 100.000-100.000 lejt adtak a csapat támogatására. A tanács jóváhagyta a 2005-re szóló különbözõ illetékeket:. Ezekbõl tallózunk: a mûvelõdési otthon nagyterme 3.500.000, a kisterem 1.500.000 lej. Az egylovas fogatok adója 150.000 lej, kétlovas fogatok 250.000 lej. A sportra és kultúrára családonként évi 50.000 lej adót irányoztak elõ. Az idõs személyek ilyen jellegû tartozásait eltörölték. Székely-Béres Attila

Elõször találkoztak õk ketten... Nem ismerték egymást mégcsak látásból sem. Egymás ellentétei voltak. Az egyik remete volt. Haja kócos, szakálla rendetlen, ruhája piszkos, de a szíve tiszta. Hírbõl sem ismerte a világ bûneit, mitsem tudott a pénz hatalmáról. Mûveletlen, magányos lény volt. Írni, olvasni nem tudott, de egyvalamihez értett: a természethez. Ismerte az ehetõ és mérgezõ növényeket, gyümölcsöket, szeretett eljátszani a mókusokkal, de meg is tudta védeni magát a vadak támadásától. A másik nagyvárosi ember volt. Õ is magányos életet élt. Okos ember volt, talán túlságosan is okos... emiatt volt kitaszított. A rohanó világ persze õt is magával sodorta. Közelrõl ismerte a sikkasztást, sõt, az enyhébb lopások sem voltak idegenek számára. Az õ világában a pénz volt az úr... Most ott ültek egymással szemben a világ szélén. Közöttük egy kis tábortûz lángja lobogott. Már szürkülödött. Hosszan beszélgettek egymással. - És te? Csodálom, hogy nem felejtettél el beszélni... - ámuldozott a városi. - Én minden nap beszélek... Beszélgetek a mókusokkal, válaszolgatok a madarak csicsergésére, és minden nap imádkozom. - Imádkozol? Az meg mire jó? - Nem tudom... Kisgyerek voltam, mikor megtanított rá édesanyám. Azt mondta, meneküljek el a világ bûnei elõl... Ezért választottam ezt a gyönyörû életet. De azt is mondta, hogy van valaki, aki mindig, mindenhol lát, és õt bármire megkérhetem. Ezt õ imádkozásnak nevezte. - És láttad ezt a titokzatos lényt? Beteljesülnek a vágyaid? - Nem láttam õt, és nem is teljesülnek mindig a vágyaim. De érzem, hogy velem van. - Nekem nem kell imádkoznom. Van egy úr: a pénz. Vele bármit el lehet érni. Sokkal jobb és megbízhatóbb. De ha valamit elhibázol, könnyen elhagy. - Az én uram nem ilyen hûtlen... - mondta a remete. - Figyelj! Nagyon sokat beszéltünk. Kialszik a tûz nemsokára...- kiáltotta ijedten a városi. - Kellene valahonnan fát szerezni, de nem látok itt erdõt. Pont egy ilyen helyen találkoztunk, ahol alig volt valami száraz ág, és már az is leégett. Messze van az erdõ? Körülbelül hány méterre? - Nem tudom, mi az a méter, de a legközelebbi erdõ sok száz ugrásnyira van. És én évek óta nem beszélgettem emberrel. Ha a tûz kialszik, véget ér a beszélgetésünk, és újra magányosak leszünk. - Igen. Most mit csináljunk?... Megvan! Van nálam öt-hat bankjegy. Felét esetleg elégethetem... Van még otthon - jött rá a megoldásra a városi. Magasra csapó láng jelezte a papírok égését. - Mi ez? - kérdezte a remete.

- Az én uram - felelte a városi. - Ha te képes vagy az uradat feláldozni, nem hagy el? - Ha a tûz tovább ég, én veled maradok, és akkor nem kell nekem ez az úr... Szabad leszek. - Akkor... Akkor én is ráteszem a tûzre a tarisznyámat. Úgysem égne sokáig a tûz evvel a valamivel, amit rátettél. Ez a tarisznya anyám egyetlen emléke. Halála elõtt azt mondta, ezzel meneküljek. A városi kicsit talán meghatódott. - Én nem várhatom el tõled, hogy feláldozd ezt az egyetlen emléket, mert... - Azt mondta az anyám - vágott a városi szavába a remete -, hogy mindennek, ami jó, hagyjak egy kis helyet a szívemben. Neki pedig nagyon sok helyet hagytam. És ott van az õ emléke a legnagyobb biztonságban. - Hát akkor én sem sajnálom a maradék bankjegyeimet... És égett a tarisznya meg az a néhány bankjegy. Nézték a tüzet, és hallgattak. Óriási súlya volt ennek a hallgatásnak. Egyszer csak meglepetten kiáltott fel a városi. - Láttad?! Két hullócsillag volt! Hosszú csíkot hagytak maguk után, majd eltûntek - mindörökre. - De - vonta kérdõre a szót a remete - az a fényes csillag ott volt-e az elõbb? - Nem... Azt mondják, hogy a hullócsillag halált jelent. Vajon kinek hullott le a csillaga? - Én ... Én nem tudom kifejezni, de úgy érzem, hogy a miénk. - próbált felelni a remete. - Valóban! És az új csillag is a miénk! A régi életünk meghalt, de született egy új helyette. És a kettõ egyesült. Most már ugyanolyan a kettõnk élete.. . De nagyon meleg lett! Van melege a pénznek és a tarisznyának. - Nem! - mondta hirtelen a remete. Nem tudom, hogy mi ez, de valami itt belül ég... - Tényleg! És mennyire hevít! Olvastam róla, de mindeddig nem hittem benne: ez a barátság tüze. Ennek a tûznek örökké égnie kell, és halálunk után ez a tûz kell elhamvasszon bennünket. A remete nagyon csodálkozott. - No, de ezt a tüzet, hogy kell életben tartani? Ennek hiába az egész erdõ... - Nem... - hangzott a városi válasza - ezt a tüzet könnyebb életben tartani, mint a tábortüzet. Egy-egy szívhez szóló meleg szó, egy-egy segítõ kéz lángra lobbanthatja ezt a tüzet. És egyetlen feladatunk lesz: egyre jobban szítani ezt a tüzet....

Decemberi tanácsülés

A legfontosabb tûz

Kovács-Hont Imre, X. osztályos tanuló, Kibéd


8 . oldal


Szemelvények Feleltet az õrmester - Õrmester elvtárs, nem jól halE z m á r a k o m m u n i z mus, vagy lesz ennél még rosszabb „E A katonákat az életmentésre lotta, az öcsém nem hülye, is?“ címû viccgyûjteménybõl oktatja az õrmester, az óra hanem vak! HAL(L)HATATLAN POLITIKAI VICCEK után visszakérdezi az anyagot, az 1948-1988. közötti idõkbõl Brezsnyev és Nixon hogy lássa, mit tanultak. - Na, Kovács, mit csinál, ha egy kisfiút lát Brezsnyev ellátogat Amerikába. fuldokolni a vízben? Nixon kabátjának hajtókáján - Tessék mondani, merre van a Hitler utca? - Utánaugrok, a tarkójára ütök, és a hajánál - Maradjon csendben, öreg, mert baj lesz! három gombot, egy pirosat, egy fogva kihúzom a vízbõl. kéket és egy zöldet fedez fel. Meg is Hát hol él maga? Nincs már rég Hitler - Remek. Na, Lakatos, maga mit kérdezi: utca, Vörös Hadsereg utca van. csinál, ha Rákosi elvtársat látja ful- Mondja, Nixon úr, mi az a három Szegény Józsi bácsi nagyon dokolni a vízben? gomb? elkenõdik, és bánatában leül a Duna - Utánaugrok, a tarkójára ütök, és - Ez a legújabb találmányunk. Ha partján a lépcsõre. Ahogy ott búsfázom, megnyomom a piros gommegvárom, amíg kinõ a haja. lakodik, arra megy egy rendõr és bot, és melegíteni kezd a kabát. Ha megkérdezni: Imádkozik a cigány melegem van, megnyomom a kék - Mit csinál itt, bácsikám? gombot, és hûteni kezd a kabát. Egy cigány ballag az országúton, - Nézem a Volgát! - feleli az öreg. Ha fáradt vagyok, megnyomom a zöld körülnéz, nem lát senkit, letérdel az gombot, ez a regeneráló, és mindjárt frisút menti feszület elé és imádkozik. Az ÁVH-s fiú hazalátogat Hirtelen feltûnik egy autó, megáll, ÁVH- Államvédelmi akciócsoportos lett a falusi sebb, könnyebb vagyok. sok szállnak ki belõle, odamennek a srácból, vérbeli ÁVH-s. Egy nagyobb Egy év múlva Nixon látogat el Moszkvába. cigányhoz. bevetés után éppen arra mennek, ahol a Látja ám, hogy Brezsnyev egy ZIL - Mit csinálsz itt, te cigány? Miért nem dol- szülei laknak. A fiú hazamegy látogatóba, teherautó ajtaját cipeli. gozol inkább? természetesen talpig fegyverben. Az apja - Hát ez meg micsoda? - kérdezi Nixon. - Ez a legújabb találmányunk. Ha fázom, - Rákosi elvtársért imádkoztam, instálom. körbeforgatja, úgy nézegeti a fiát. - Biztosan imádkoztál te Szálasiért is! - Ez igen! Büszke vagyok rád! Mi ez? - feltekerem az ablakot. Ha melegem van, letekerem az ablakot. Ha fáradt vagyok, - Imádkoztam, de fel is akasztották! mutat a géppisztolyra. A srác lekapja a válláról a fegyvert, lõ egy eldobom az ajtót és mindjárt könnyebb! Két párttag beszélget sorozatot, az udvaron ott marad öt tyúk Komputerek A szavazásról beszélget egy kisgazdapárti kinyúlva. Három komputer beszélget összekapcsolés egy kommunista párttag. - Ez géppisztoly. va: a magyar, a román és az amerikai. Kisgazda: - Tudod, van olyan párttagunk, - És ez? - mutat az öreg a kéziMegszólal a magyar: aki halálos ágyából 41,4 fokos lázzal gránátra. - Nincs hús, nincs hús... felkelt, és elment szavazni. Leszavazott, - Ez? - a fiú leakasztja az övérõl, A román: utána hazament, lefeküdt és meghalt. kibiztosítja, odavágja az udvar - Mi az, hogy hús, mi az, hogy hús?... Kommunista párttag: - Az semmi. Az egyik végén álló budihoz, az a levegõbe Az amerikai: párttagunk a szavazás elõtt hónapokkal repül. - Kézigránát. - Mi az, hogy nincs, mi az, hogy nincs?... meghalt. Ennek ellenére elment szavazni, - Nagyon derék! - bólogat az öreg. leszavazott, onnan továbbment egy másik Kár, hogy szegény anyád ezt nem A világ esze szavazóhelyiségbe, ott is leszavazott, aztán láthatja. Egy repülõgépen utazik Bush, Gorbacsov, egy harmadikba, egy negyedikbe, és talán - Miért, hol van? Ceauºescu és a Szentatya. A gép kigyullad, még most is szavazna, ha a - A budiban... zuhan lefelé. szavazás nem fejezõdik be. - Uraim, baj van! - mondja a pilóta. - Öten Kérdések Józsi bácsi Budapesten 1953-ban fejtágító falugyûlést tartanak. A vagyunk, és a gépen csak négy ejtõernyõ van! Józsi bácsi 1952-ben felubeszéd után a szónok így szól: - Én vagyok a kapitalista világ vezetõje! tazik Budapestre, és mivel legutóbb csak a - Elvtársak, várom a kérdéseiket! háború elõtt járt ott, nehezen tud eliga- Nekem volna három kérdésem - mondja Bush. - Engem megillet egy ernyõ! zodni az új utcanevekkel. Meg is kérdez jelentkezik Kohn bácsi. - Hová lett a Magára csatol egy ernyõt, és kiugrik. egy járókelõt: hús, hová lett a kenyér és hová lett a - Én vagyok a szocialista világ vezetõje! mondja Gorbacsov. - Engem is megillet - Tessék mondani, merre van a Horthy bor? Miklós utca? Egy hét múlva ismét falugyûlés, a szónok egy ejtõernyõ! - Hû, bácsikám, ne mondjon ilyet, mert ha ismét kérdésekre vár. Jelentkezik Grün Magára veszi, és kiugrik. - Én vagyok a világ esze! - mondja meghallják, rögtön elviszik! Már nincs bácsi. Horthy utca, Lenin utca van helyette. - Nekem csak egy kérdésem volna: hová Ceausescu. - Engem is megillet egy ernyõ! Magára ölti, és õ is kiugrik. Az öreg tovább mászkál, de csak nem tud lett a Kohn?... - Édes fiam! - szól a pápa a pilótának. - Én eligazodni. Ismét megkérdez egy járókelõt: már öreg ember vagyok, ugorj ki - Tessék mondani, merre van a Mussolini Az értetlen határõr te! tér? A cigány utazik a vonaton, a határõr - Ugorjon csak Szentatyám - Megbolondult maga, bátyám! Ilyet ki ne megkérdi: nyugodtan, hiszen még két mondjon máskor, mert megütheti a - Hová mégy, cigány? ernyõ van! A Világ Esze bokáját! Nincs már Mussolini tér, csak - Svájcba, az öcsém megvakult, azt ugyanis az elébb ugrott Moszkva tér. kell ápolnom, ki a hátizsákommal! Az öreg nagyon el van keseredve, de megy - Nem lenne jobb, ha az öcséd tovább. Ismét megkérdez egy járókelõt. jönne haza?


9 . oldal


Az egyik székely falut meglátogatja egy színitársulat. Az elõadáson a nagybajszú székely bácsi jóízûen húzza a csendest, mire a szomszédja meglöki a jobboldalon ülõ kópét: - Nézze kend, milyen Kovácsot lelkendezõ örömmel fogadja otthon - Akkor mit visz a kollegája ahhoz a másik jóízûen alszik Mózsi bá. asztalhoz? a felesége: - Látom én azt, de azért kár vót engem felkõlteni...

Év végi humor

- Te Gyula, szenzációs hírt mondok: megszûnik az adóhivatal! - Ne beszélj marhaságokat, anyukám korholja Kovács. - De igazán megszunik. Ide van írva a leveledre: „Utolsó felszólítás!“ **** Jósnõnél - A tenyerébõl az látszik, hogy Önt jövõ héten virágokkal és dicsérõ szavakkal árasztják el.... - Ó, ez remek! Micsoda megtiszteltetés! - Nincs ebben semmi különös, így szokott ez lenni minden temetésen... **** Két bolha beszélget: - Hiszel te abban, hogy másik kutyán is lehetséges élet? **** Pistike a gazdasági helyzeten töpreng: - Végül is a mi korunkban a gyümölcs nem is olyan drága, ha azt vesszük, hogy mit fizetett egyetlen almáért Ádám és Éva. **** - Ha így folytatod fiam, igazi hõs leszel! mondja dühösen az apa a kisfiának. - Hát micsoda bátorság kellett ahhoz, hogy ezzel a bizonyítvánnyal egyáltalán hazagyere... **** - Fõúr! Fél pohár sört kérek! - Bocsásson meg a vendég, de fél pohár italt nem szolgálunk fel.

**** Kémiaórán - Mondj egy testet, amely nem oldódik vízben! - A hal. **** Földrész-távolság Megkérdezi a tanítónéni: - Na, Pistike, hol van Afrika? - Nem tudom, de nem lehet nagyon messze, mert a szomszédban dolgozik egy néger, és biciklivel jár. **** Mikor van karácsony? Két szöszi beszélget: - Képzeld, az idei karácsony pénteki napra esik. - De remélem, legalább nem 13-ára! **** Jó kérdés Kovács dicsekszik: - Egy rongyos nadrágban érkeztem Amerikába, és most tízmillióm van. A társaságból: - És mondd öregem, mit kezdesz most tízmillió rongyos nadrággal? **** Áron alul - A hipermarketekben már kilóra lehet megvásárolni a komolyzenei CD-ket. - Tényleg? Akkor vegyünk egy kiló Lisztet...

Három csíki ember éppen azon vitatkozik az egyik vasárnap, hogy vajon melyikükön áll feszesebben a székelyharisnya. - Tudod-e komám, én reggel felhúzom, megkötöm és ha egy bolha alája kerül este, mikor lehúzom, a bolhát megdögölve találom - mondja az elsõ legény. - Én felhúzom, megkötöm, s a bolha rögtön meg is döglik - lódítja a második legény. - Hát e’ semmi - szól a harmadik. - Én felhúzom a harisnyát, egyet szellentek, s csak este, amikor lehúzom, akkor dörül el. Krokodilok a Küküllõben - székely viccek, anekdoták, igaz történetek címû kiadványból

Egyesületünk februárra tervezett rendezvényeibõl Február elsõ felére találkozót tervezünk az Úri Flaszter szerkesztõivel, majd a hónap második felében könyvbemutatóval és kiállítással szeretnénk jelentkezni. Február 25-én színjátszó csoportunk a celldömölki Soltis Lajos Színház fennállásának 25. évfordulójára rendezett ünnepségen vesz részt Rejtõ Jenõ Aki mer, az nyer címû vígjátékával.

„Süssünk, fõzzünk valamit...“ Jakab Erzsébet rovata Az erdélyi konyha mindig híres volt. A finom falatok elkészítésében városunk asszonyai is jeleskednek. Szándékunk megosztani a fiatalabb gazdasszonyokkal is azokat a hagyományos vagy kevésbé hagyományos recepteket, - esetleg konyhatitkokat - amelyek híressé tették és teszik e vidék gazdasszonyait. Hasznos tudnivalók és kipróbált receptek mellett szeretnénk közölni a hagyományos, már-már kiveszõfélben lévõ ételek, sütemények elkészítésének módját. Kérjük olvasóinkat, ha ismernek ilyen régi recepteket közöljék a rovatvezetõvel.

C s ö r ö g e becsületes nevén forgácsfánk Hozzávalók (kb. 25 darabhoz): 40 dkg finomliszt, 8 dkg vaj, 2 csapott evõkanál cukor, csipet só, 0,5 dl rum, 1 dl tejföl, 5 tojás sárgája, a tészta nyújtásához liszt, a sütéshez olaj, a tetejére vaníliás porcukor, a tálaláshoz 30 dkg sárgabarckdzsem. A lisztet a vajjal elmorzsoljuk, majd az összes többi hozzávalóval rugalmas tésztává gyúrjuk. Két részre osztjuk, és tiszta konyharuhával letakarva hûvös helyen pihentetjük. Ezután a tésztát belisztezett deszkán kb. 2 milliméter vastagra nyújtjuk. Derelyevágóval vagy éles késsel kb. 10 centi hosszú, 4-5 centi széles csíkokra szabdaljuk, s ezek közepét hosszában bemetsszük. Ezen a résen a tészta egyik, rövidebb végét átbújtatjuk, azaz masniszerûen áthúzzuk. Ha valamennyivel elkészültünk, magasfalú serpenyõbe vagy lábasba kb. 5 deci olajat töltünk, megforrósítjuk, és a tésztamasnikat oldalanként kb. 2-2 perc alatt aranysárgára sütjük. Konyhai papírtörlõre szedve felesleges zsiradékát leitatjuk, porcukorral meghintjük. Frissen baracklekvárral is kínálhatjuk, de „másnaposan“ még finomabb. (Elkészítési idõ 40 perc+pihentetés.) Édes fehér bort adhatunk hozzá.


10. 10. oldal

HÍREK


I N N E N

Farsangi kosaras bál A helyi RMDSZ az idén február 5-én, szombaton este 8 órától, a helyi mûvelõdési otthonban szervezi meg a már hagyományossá vált farsangi kosaras bálját. A szervezõk ezúttal is jó zenével, vidám hangulattal és az ilyenkor szokásos meglepetésekkel várják a város és a környék lakóit. Meghívottak: Lokodi Edit-Emõke, Markó Béla, Borbély László, Frunda György, Kelemen Attila, Kerekes Károly és még sokan mások - tájékoztatta lapunkat Személy-Gáll István. Mindenkit szeretettel várnak.

A városi közigazgatás hatáskörébe tartozó rendõrség alakul Március végéig meg kell alakítani a Városi Tanács és a Polgármesteri Hivatal hatáskörébe tartozó rendõrséget, amelynek fõ hivatása a közrend fenntartása, az egyéni és közérdekû létesítmények védelme.

Születtek, elhúnytak Erdõszentgyörgyön 2004-ben 39 pár mondta ki a boldogító „igent“, ez 2003-hoz viszonyítva 4 párral többet jelent. Az erdõszentgyörgyi szülészeten 211 kisbaba látta meg a napvilágot, 72-vel több, mint az elõzõ évben. Ugyanakkor 15-tel nõtt az elhunytak száma, 86-an haltak meg - tudtuk meg a városi Polgármesteri Hivatal anyakönyvvezetõjétõl.

Itt jártak a hollandok

-ONNAN F e l h í v á s o k Könyvadományt az iskolának

Tekintettel arra, hogy az erdõszentgyörgyi iskola az elmúlt 10 évben alig fordíthatott pénzt könyvek vásárlására, azzal a kéréssel fordulunk a lakossághoz, hogy fölösleges könyveiket adományozzák az iskolának. A könyveket leltárba vesszük, és az iskola tanulóinak rendelkezésére bocsájtjuk. Bõvebb tájékoztatást a Dokumentációs és Információs Központ vezetõjétõl, Székely Ferenctõl kaphatnak, az 578306-os telefonon, vagy a volt líceum épületében.

Adományok a személyi adó 1%-ból A Bodor Péter Mûvelõdési Egyesület régi, nem titkolt terve, hogy létrehozzon városunkban egy tájházat. Ennek érdekében egy régi, hagyományos stílusban épült ház megvásárlására lenne szükség. Egy ilyen épület megvásárlása viszont nem kis összegbe kerülne. Az egyesület élni szeretne azzal a törvény által kínált lehetõséggel, hogy a vállalkozók és magánszemélyek egyaránt felajánlhatják adójuk 1%-át civilszervezeteknek. Ezért felkérjük mindazokat, akik ezzel a lehetõséggel élve támogatni kívánják az egyesületünk célkitûzését, jelezzék szándékukat az egyesület ügyvezetõ alelnökénél, Kovrig Magdolnánál az 578720-as telefonon. Támogatásukat elõre is köszönjük.

2004 decemberének utolsó napjaiban és 2005 januárjának elején József Attila születésének 100. évfordulójára városunkban tartózkodtak azok a holland fiatalok, akik a hátrányos helyzetû gyerekek számára készítik a napközi otthont a A Bodor Péter Mûvelõdési Egyesület 2005. április 9-re József volt útügy épületének átalakításával. Elmondták, hogy tavasszal Attila versmondó versenyt szervez általános- és középiskolás újból visszajönnek, s szeretnék, ha 2005. szeptember 1-én beinduldiákoknak illetve felnõtteknek. A környék iskolásainak és na a napközi otthon. verskedvelõinek jelentkezését várjuk 2005. március 20-ig. A versenyre kötelezõ 3 szabadon választott József Attila-vers megKétszáz kötet az Iskolaközpontnak Kétszáz darab könyvet adományozott az erdõszentgyörgyi iskolá- tanulása. Érdeklõdni Kovrig Magdolnánál az 578720-as telefonon nak Személy-Gáll István, oktatómester, a helyi RMDSZ ügyvezetõ vagy az 578306-os telefonon Csonta Rékánál, Jakab Évánál és Tóth elnöke. A könyveket leltárba veszik Domokosnál lehet. A rendezvény sikere érdekében támogatókat keresünk.

Megoldódott a templom fûtése

Sok éven át Vadasdon fûrészporral és fával igyekeztek kifûteni a templomot. 2004-ben részben önerõbõl, részben pedig a holland testvértelepülés, Yerseke segítségével bevezették a földgázt, és ez lehetõvé tette egy nagy teljesítõképességû olasz gyártmányú melegítõrendszer beszerelését. A fütõrendszer 100 millió lejbe került, ennek összegét teljesen a holland testvértelepülés fizette ki - tájékoztatta lapunkat Jakab Viktor lelkész.

Nyugdíjas és munkaügyi kérdések Nyugdíjas és munkaügyi kérdésekre kaphatnak választ 2005. január 25-én 12 órakor az érdeklõdõk egyesületünk meghívottjaitól, Morent Ilonától, a nyugdíjosztály igazgatójától és Kerekes Károly, parlamenti képviselõtõl. A találkozó a mûvelõdési otthon klubjában lesz.

A Magyar Kultúra Napja Civilizáltabb körülmények Havad község iskoláiban Az õsz folyamán a földgáz bevezetésével megoldódott a Havad községhez tartozó iskolák fûtése. Most a vízszerelésen a sor. A gyerekek többé nem kell otthonról hozzák kis üvegekben az ivóvizet. Ugyanakkor elkezdõdtek a belsõ átalakítások is, hogy beszerelhessék a vízöblítéses vécéket is. Civilizáltabb körülmények várják majd a község tanulóit - tájékoztatott az iskola igazgatója, Nagy Elemér.

Szülõk iskolája Január 14-én, pénteken került sor arra a felkészítõre, amelyen 15 óvónõ vett részt. Õk fogják vezetni a közeljövöben a Kis-Küküllõ menti településeken a Szülõk iskoláját. A felkészítõt Kovács Júlia szakfelügyelõ, valamint Balázs Gizella és Szakács Gizella programvezetõ ovónõk tartották. A Szülõk iskolája holland mintára beindított program, amelynek során a szülõk tájékozódhatnak a gyermeknevelés kérdéskörében, párbeszédet folytathatnak a tevékenységet folytató óvónõkkel és a részt vevõ szülõkkel.

A Magyar Kultúra Napját 2005. január 21-én, pénteken délután 16 órától tartjuk a mûvelõdési otthon klubjában. Közremûködnek Rüsz Károly versmondó és Bereczki Klára tanárnõ tanítványai. A szervezõk a rendezvényre meghívták az Erdélyi Magyar Könyvklubot, amelynek könyvkínálatából a jelenlevõk vásárolhatnak.

ErdõszentgyörgyiFigyelõ Kiadja a B o d o r P é t e r M û v e l õ d é s i E g y e s ü l e t Cím: 547535, Nicolae Bãlcescu 13. Erdõszentgyörgy - Sângeorgiu de Pãdure, Maros megye - jud. Mureº F õ s z e r k e s z t õ : Kovrig Magdolna S z e r k e s z t õ s é g : Báthori István, Kovrig Zoltán, Osváth József, Sebestyén Péter,Székely Ferenc, Székely-Béres Attila, Tamás Emese. M u n k a t á r s a k : Király Katalin, Vass Katalin, Szekeres Matild E - m a i l : [email protected] Tel : 00 40 - 265 578 720 ISSN 1583-8765 Készült a marosvásárhelyi M e d i a p r i n t nyomdában

Figyelõ. Erdõszentgyörgyi. Elmélkedés magunkról magunkért. Kiadja a Bodor Péter Mûvelõdési Egyesület

Recommend Documents