Figyelõ. Erdõszentgyörgyi. Szent György-napi gondolatok. Csávossy György Szent György napján. Kiadja a Bodor Péter Mûvelõdési Egyesület

Kiadja a Bodor Péter Mûvelõdési Egyesület

Erdõszentgyörgyi

Figyelõ IV. ÉVFOLYAM 29. SZÁM, 2005. ÁPRILIS

MEGJELENIK HAVONTA

10 OLDAL, ÁRA 15 000 LEJ

Fotó: Puskás György

Szent György-napi gondolatok

Csávossy György

Szent Györ gy napján

Jékely Zoltán emlékére

Tavaszi hó Az esztenán kormos gerendavég bök fel az égre, körme porka hó, Szent György napján kaján vendég a dér, szeplõs a tiprott égi takaró. A szél orsója füstszálat sodor, juhász subában: fázó lepkebáb – bölcsõ képével lüktet az idõ, kéményen vedlõ, riadt eszterág. Az otthon szívek sütõjén meleng, asszonyszagú a fenyves lehelet, tûz kecmereg remény-parázs alól, sóhajjal szûrt a csorgó napkelet. A domb vállán korbácsok szíja leng, a sors botunk hegyénél oldalog, hátunkba tüskét sarjadzik az ág, köröttünk fajzó, éhes farkasok.

Már a naptárban elfoglalt helye különös szerepkört ad Györgynek. A természet éves ciklusa kezdõdik újra, s ez az újjászületés magával hozza a fényt, a megújuló életerõt az élet illatát. E felfrissülést minden korban ünnepelték az emberi kultúrák, melyben az élet igenlésének vágya jutott kifejezésre. Szent György tisztelete rendkívüli módon elterjedt mind a nyugati, mind a keleti keresztény egyházban. Keleten a nagy katonaszentek közé tartozik, õ Konstantinápoly védõszentje is. Nyugaton a lovagok, a nemesség, a parasztok, a lovak és a háziállatok védelmezõje. Magyar vonatkozásai is vannak a Szent György-kultusznak. Róbert Károly 1326-ban alapította az elsõ világi Lovagrendet Szent György néven, amelynek hagyományait Visegrádon 1990-ben elevenítették fel újra. Tavaly augusztusban alakult meg a lovagrend székelyföldi priorátusa 12 taggal, és még az idén újabb 12 tagot fogad soraiba. Szent Györgyrõl több legenda is fennmaradt. Közülük a legjelentõsebb a sárkányölési jelenet. Nehéz megítélni, hogy ennek a IV. század végén keletkezett legendának vane történeti magja, de annyi bizonyos, hogy Szent György kultuszát azóta is töretlenül tisztelik. Feltételezett sírját a palesztinai Lydda, vagy más néven Dioszpulosz (ma Lod, Tel Aviv mellett) templomában 520-536-tól zarándokhelyként tisztelik. 683 óta minden április 23-án emlékét a Szent városba Rómában is megünneplik. Különösképpen nagy volt György tekintélye a középkori Angliában. III. Eduárdtól ered az angol hadsereg csatakiáltása: „Szent Györggyel Angliáért!“. Õ alapította a Szent György- vagy térdszalag-rendet (1348). A szigetországnak több mint 160 templomát szentelték Györgynek, s ünnepét kötelezõvé tették. Sok párhuzam vonható a Szent György-jelenség és a nevét viselõ Kis-Küküllõ menti település zaklatott történelme között. Legismertebb persze az innen elszármazott Rhédey Claudia (1812-1841) grófnõ, VI. György király nagyanyjának az esete. De ezen kívül is az elmúlt korok gyakori emelkedései és zuhanásai, tündöklései és homályba merülései, mind azt igazolják, hogy van ebben a településben életerõ, hogy a nevét adó legendás sárkányölõ lovaghoz hasonlóan mindig felülemelkedett a történelem viszontagságain. Az idei ünnepi megemlékezések alkalmából a Székelyföldi Szent György Lovagrend nevében kívánom a községbõl nemrégiben várossá vált településnek, hogy folytassa a prosperitás megkezdett útját, kamatoztassa azt a történelmi, kulturális és környezeti tõkét, amellyel a sors megáldotta. Lovag Dr. Makkai Gergely

Erdõszentgyörgyi Figyelõ

2 . oldal

29. szám, 2005. április

József Attila 100. születésnapjára József Attila a magyar költészet és a világirodalom „egységes”, „konkrét” portrénak. Hogy miért? Mert József Attila költészete annyira sokrétû – néhol szi„legjei” közé tartozik. Hogy éppen az õ születésnapján ünnepeljük a Magyar Költészet Napját, jelzi az porkázó képekben ragyogó, bájosan szelíd hangú, érzelmektõl hullámzó tempójú, máshol szigorú és irodalmi kánonban elfoglalt helyét, az utókor értékelõ tiszteletét. Minden magyarul olvasó félelmetes -, hogy amint az igazi nagyokhoz illik: felnõttben él egyfajta József Attila-kép, talán mindenkinek más-más oldalról mutatkozik meg. Benne van és képes kibontakozni a „józsefattilaság” megkockáztatnám: József Attilát mindenki ismeri. Mert az az olvasó is elmondhatja, hogy ismeri, akinek akár három versbõl is, de nem birtokolható száz vers elolvasása után sem. Néhány éve egyre többet hana Mama, az Anyám, a Kései sirató került a kezébe, az is, akit az Eszmélet, a Levegõt, a Külvárosi éj goztatott fogalom az újraolvasás, ami általában új verstablói ragadtak meg, vagy az, aki az Ódával, a értelemirányok keresését, megközelítési módokat Gyermekké tettél, az Elmaradt ölelés miatt címûvel jelent. József Attila verseinek újraolvasása vagy az elõadók által közvetített saját olvasat módosíthatja vallott szerelmet. Néhány vers alapján természetesen egysíkú, töredékes, sarkított József Attila-képünk értelmezésünket, teljesebbé teheti a bennünk élõ lehet, de nem biztos, hogy jobb helyzetben vannak azok, akik a tel- József Attila – képet. Erre is alkalmas a 100. éves évforuló. Csonta Réka jes életmûvet ismerik. Nem biztos, hogy õk birtokában lehetnek az

József Attila Én költõ vagyok... Én költõ vagyok, de nem kell dicsõség, ne ünnepelje bennem senki hõsét, ily ünneplést én Istenre hagyok. Õ az, hogy nincs nagy, kinél nincs nagyobb. Versem azé, ki szivem versbe kérte és nékem elég a barátság érte.

Ne légy szeles... Ne légy szeles. Bár munkádon más keres – dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes.

Csak az olvassa ... Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret, mivel a semmiben hajóz, s hogy mi lesz, tudja, mint a jós, mert álmaiban megjelent emberi formában a csend s szivében néha elidõz a tigris és a szelíd õz.

Szállj költemény... Szállj költemény, szólj költemény mindenkihez külön-külön, hogy élünk ám és van remény, van idõ, csípjük fülön. Nyugtasd a gazdagok riadt kis lelkét - lesz majd kegyelem. Forrást kutat, nem vért itat a szabadság s a szerelem. Szólítsd, mint méla borjúszáj, a szorgalmas szegényeket rágd a szivükbe - nem muszáj hõsnek lenni, ha nem lehet.

L e g y e t e k

d e r û s e k !

Pénteken, április 8-án temették (...) II. János Pál pápát. Halálával egy olyan korszak zárul le, amely még sokáig meghatározza az emberiség életét. Vallástól, nemzetiségtõl, bõrszíntõl és politikai meggyõzõdéstõl függetlenül szinte az egész világ gyászol, mert olyan krisztusi embert veszítettünk el, aki egymaga volt a világ lelkiismerete. Nem kapott Nobeldíjat, de annál beszédesebb emberi magatartása, szeretete, egyszerûsége és közvetlensége, õszintesége és nyíltsága. (...) Felejthetetlenek azok a képek, amelyeken látjuk, amint ölébe kap egy gyermeket a tömegbõl, amikor leszállva a repülõgéprõl megcsókólja szülõhazája földjét, amikor szemébe néz beszélgetõpartnereinek, és tömören a lelkiismeretükre, az emberi méltóság tiszteletére apellál. Látjuk õt Teréz anyával, Gorbácsovval, Fidel Castroval vagy éppen Teoctist patriarkával kezet fogni, vagy ahogy lelkesen együtt énekel a fiatalokkal, ahogy szinte minden néphez az anyanyelvén szól, és hirdeti az Örömhírt: Ne féljetek! Életének utolsó üzenete: „Derûs vagyok, legyetek azok ti is!“ Valljuk be, ez a pápa mindnyájunk szívéhez közel férkõzött. A közöttünk járó Krisztus volt, aki tudott egyszerre konzer-

vatív és liberális lenni, aki egyszerre õrizte az apostoli egyház hitét, értékrendjét és hitelveit, miközben szélesre tárta az egyház ablakát. (...) Nem kereste a népszerûséget, mégis minden idõk legnépszerûbb pápája volt. Az emberiség lelki vezetõje, aki sportolt és énekelt, játszott és imádkozott, tárgyalt és könyörgött, megbocsátott és bocsánatot kért. Az egyetemesség pápája volt. (...) Az ökumenizmus, a párbeszéd embere volt, aki megkísérelte összebékíteni a zsidókat a muzulmánokkal, kiengesztelte a keresztény felekezeteket, és utat tört a keleti kereszténység szívébe is. Költõi lélek és teológus volt egyszerre. (...) Gyászol a világ. (...) És mégis, ez a gyász nem lesújtó, nem egy szokványos haláleset, hanem az öröm és megrendülés, a felismerés és kegyelmi pillanat keveréke, amikor ráeszmélünk, ki volt Õ nekünk. A megélt evangélium, Péter, a szikla. Igen, a szentek közöttünk járnak, Isten szentjei köztünk sugározzák a békét, a szeretetet, csak észre kell vennünk ezt. Csak ránk kell ragadjon róluk valami. Mert akkor (...) az emberiségnek van jövõje. Az ilyen fáklyavivõk után látjuk az utat, az ilyen rokonszenves szentek nyomán kedvet kapunk a jóra. Sebestyén Péter


3 . oldal


„Kell a szellemi érték, ami megtölti a lapot“ Beszélgetés Ambrus Lajos költõvel, a 15 éves „Hazanézõ“ címû korondi idõszakos lap fõszerkesztõjével, aki elhozta 20. kötetét, az Árpád és Balambon címû mondagyûjteményét Erdõszentgyörgyre. - Nagy szeretettel és tisztelettel köszöntelek Erdõszentgyörgyön, köszönjük, hogy eljöttél, s máris megkérdezem: te minek tartod magad? - Olvasónak. - Jó válasz. Igazolódik az április 1-jei hangulathoz, de 20 kötet után... - Hát... költõnek. A Magyar Írószövetségbe a költõ-szakosztály vett fel. Egyébként a 20 kötetbõl 7 mesekötet, 2 mondáskönyv – ide tartozik ez utóbbi is – 6 verseskötet, a többi helytörténeti, néprajzi.

Szerencsére elsõ perctõl segített Albert András, az Infopress Rt. vezérigazgatója, aki ma is mellettünk van. Ebben a lapban van irodalom, szociográfia, néprajz, helytörténet, képzõmûvészet. Az akadémikus a néhány osztályos amatõr szerzõvel együtt egy lapon megfér. - Életed fontosabb állomásai, személyi adataid... - 1941-ben születtem Korondon, iskoláimat is itt végeztem, a középiskolát Szovátán. De itt érettségiztem Erdõszentgyörgyön. Akkor úgy gyûjtötték össze a vidék líceumait, s egy helyen vizsgáztunk. Marosvásárhelyen jártam román-magyar szakra, s beiratkoztam Kolozsvárra az orosz szakra, de ezt nem végeztem el. Tanítottam Atyhában - itt ismerkedtem meg Gálfalvi László gyulakutai igazgatótanárral. Siklódon magyart és románt tanítottam, de 1970-tõl csak magyart. 1989-ben elmentem önkéntesen nyugdíjba. Azóta több idõt tudok áldozni az irodalomra. - Visszatérve az utolsó kötetedhez, a vidék, a Felsõ-KisKüküllõ mente szinte minden falujáról van egy-egy írás. Ezeket hol és mikor gyûjtötted? - Az 1960-as években végigjártam ezt a vidéket, szinte hazajöttem Erdõszentgyörgyre, ahol a nõvérem lakott. Én erdõszentgyörgyi volnék lelkileg. Ezen kívül találkoztam olyan emberekkel, akik ismerték egy-egy falu legendáját, mondáit, regéit. - Azt mondtad, 40 éve vannak lejegyezve. Miért csak most kerülnek az olvasó kezébe? - Ezek nagy része megjelent a ’80-as években, Ambrus Lajos akkori gyermeklapokban. Rekviem 1982-ben adták ki az elsõ könyvem, a Korondi (Bözödújfaluért) nézõedényt, amely gyerm e k t ö r t é n e t e k e t , Elvették tõled fáidat, elbeszéléseket tartalmaz. édes gyümölcsöt most ki ád? De így egybegyûjtve csak Csont-tél utazik feléd, Ambrus Lajos dedikálja mondagyûjteményét az erdõszentgyörgyi most sikerült letenni az iskola dokumentációs központjában üres karokkal átölel, olvasó asztalára. mint tornyot ölelte a kert, Jelenleg min dolgozol? - Árpádról, a honfoglaló magyar fejedelemrõl hallottunk, de Valószínû verseskötet lesz. s átfesti arcod színét. Balambon... Ki az, mi az? - Mi 1100 esztendeje vagyunk itt, keletrõl jöttünk, s itt találtuk Fiatalabb koromban rengeteg Sátrat von föléd a barna éj, gyermekverset írtam, amelyek a hunokat. Õk is vándornépek, akik már a V. században a Napsugárban jelentek meg. A csábít a tó, irgalom-mély, letelepedtek az Európa-verõ isten ostorával, Attilával. Azt mond- gyermekek a leghálásabbak: el a bánat rég vár reád, ják, hogy a két nép összekeveredett, s ebbõl lettünk mi, a széke- is olvassák a verseket bár a kerék még nem forog, lyek. A székelyeknek voltak bánjai, rabonbánjai. Ezek voltak a - Legutolsó köteted legked- nem fény mind, ami rád csorog: székelyek vezérei. A monda szerint az egyik ilyen rabonbánnak, aki vesebb mondája.... ne csodáld e cifra gyászt! Árpádot segítette bejövetelekor, Korondon egy sziklán volt egy - Álmosról szól. Ez a legelsõ a Elvennék most az arcodat, vára, amit úgy hívtak, hogy Balambon. Ez nem biztos, hogy így kötetben. mint megfojtottak falvakat, volt, de a nép hisz benne. Tehát, amikor Árpád bejött, mi, széke- (A szerzõ fel is olvasta ezt de daccal az égre nézz! a mondát az erdõszentgyörlyek már itt voltunk, s fogadtuk a magyarokat. g y i d o k u m e n t á c i ó s Bûvölhetnek lent, sok a hal, - Megtudtuk, hogy Korondon van Balambon, de hol van a központban szervezett író- a parancsból lett siralomfal: Hazanézõ, ami nem csak a korondi Firtos Mûvelõdési Egylet által olvasó találkozón.) jövõt jegyez a penész. kiadott lap nevét jelenti. - A folyóirat 1990-ben indult, nemsokára ünnepeljük 15 éves A m b r u s L a j o s : Á r p á d é s Ki elõtt megnyílt már a víz, fennállásunkat. Azért indultunk, hogy Erdõszentgyörgytõl B a l a m b o n . A Székelyföld látod-e, utunk merre visz, Korondig bemutassuk a vidék népszokásait, költészetét, irodalmát, mondákban, regékben, le- házába be majd ki fogad, festõit, tehát kultúráját. A Hazanézõ egy hely, pontosabban egy gendákban. Impress Kiadó, ki ad neked sót, kenyeret? M a r o s v á s á r h e l y, 2 0 0 4 . domb Korond felett. Azt mondják, hogy amikor jöttek a tatárok, a S z e r k e s z t e t t e : B ö l ö n i igazán csak a vesztes szeret – korondiak felmentek erre a hegyre, s onnan nézték, hogy a tatárok Domokos Jaj õrzi voltodat. mit mûvelnek, elmennek-e, maradnak-e, s amikor elvonultak, Székely Ferenc Ambrus Lajos: Játék a tájban. (A akkor visszatértek a falujukba. Na most, a Hazanézõ címû lap nem Tinivár Kiadó, Kolozsvár, 1998) azt nézi, hogy ki ment el a nagyvilágba, hanem azt, hogy ki maradt, mi maradt a szép falvakban, milyen értékek születtek vidékünkön. - A ‘89-es változások után azonnal indultatok, amire felfigyelt a világ magyarsága. Erre hogyan emlékszel vissza? - Mi már 1973-ban el akartuk indítani a lapot, a Hazanézõt, s ezt a könyvet is meg akartam jelentetni, de nem lehetett. A lapot a hely szelleme szülte. Itt volt Molnos Lajos, Páll Lajos, Bölöni Domokos, Ráduly János, Tófalvi Zoltán, Király László, aki akkor már az Utunk szerkesztõje volt. Egy lap indításához nemcsak pénz kell a nyomdára, hanem kell a szellemi érték, ami megtölti a lapot.


B ö z ö d i e k

4 . oldal


E u r ó p á b a n

A franciaországi Varades kanton kapcsolata Bözöddel a `90-es jött az otthoni beteggondozó központ munkaközösségének évek elején kezdõdött: segélyszállítmányokkal érkeztek, megis- kibõvítése egy bözödi alkalmazottal, aki helyben lakna, és merkedtek az itteniekkel, barátsávégezhetné egész héten a rágok alakultak ki, évente többször szorulók gondozását. Ígéretet kaptunk egy személy alkalmazásával is visszatértek és visszatérnek, így és javadalmazásával járó költségek a két testvértelepülés között fedezésére. A tûzoltóknál tett látovalóban testvérkapcsolat jött gatásunk során – szokásainkhoz létre. 2001. június 24-én Varadeshíven – elpanaszoltuk, hogy ezen a on majd 2002. áprilisában téren is gyengén állunk, és egy Bözödön írták alá a testvértûzoltókocsit szívesen elfogadtelepülési szerzõdést, amely elsõnánk. Varades hajlandó lenne sorban gazdasági, társadalmi, segíteni, de ez már a megyétõl sport és kulturális függ. Az ünnepségen jelenlevõ együttmûködést célzott meg. magasabb tisztségviselõktõl is Varades kantonról röviden kaptunk erre vonatkozóan biztatást. Öt nap Franciaországban számomra annyi, mint itthon A kanton területi közigazgatási A bözödi küldöttség egyetlen óra, bár nem mindenki egység, több települést foglal osztotta a véleményem. Néhányan magába, amelyek egy központi település köre csatlakoznak. Több kanton alkotja a megyét. A kan- már alig várták, hogy hazatérhessenek szeretteik körébe. Viszont tonhoz tartozó települések saját önkormányzattal rendelkeznek, példamutató volt a csapat két veteránjának- a „Generalnak” azaz és képviselõket küldenek a kantoni tanácsba, ahol kidolgozzák és Ince Lajos bácsinak és Domi bácsinak a kitartása. elfogadják a közös terveket és azok megvalósítási lehetõségeit. A Útban hazafelé kitérõt tetPay de la Loire-hoz tartozó Varades kanton 6 települést foglal tünk a belgiumi Dalhelmbe, magába: Montrelais, Le Fresne sur Loire, La Chapelle St. Sauveur, itt is nagy szeretettel fogadBelligné, La Rouxiere és a központi település, Varades. A kanton tak. A bözödieket a daltelepülései nemcsak közigazgatásilag szövetkeztek, hanem létre- helmiakkal szinte családias hoztak egy érdekvédelmi egyesületet - SIVOM -, ennek jóvoltából kapcsolatok fûzik össze. valósulhatott meg a mi látogatásunk is. A települések területük és Annyira szoros a kapcsolat, népességük tekintetében kicsik. A legkisebb 600 körüli lelket hogy házat is vásároltak számlál, a legnagyobb, Varades sem haladja meg a 4000 lakost. A Bözödön, és van olyan Loire folyó árterületén húzódó falvak nemcsak természeti szép- belga, aki esküvõjét a bözödi ségükkel csalogatják a látogatókat, hanem társadalmi, történelmi kultúrotthonban szeretné megtartani. és kulturális értékeikkel is. Hogyan tovább... „Jó tett Látogatásunkról helyébe, jót várj!” Ismerjük a közmondást, de ismerik Varades kanton minden év március elsõ szombatján ha- francia és belga barátaink is. gyományos kiállításokkal egybekötött borfesztivált és népünne- Mi ugyan nem tudjuk olyan pélyt szervez, ezt p a z a r f o g a d t a t á s b a n a külföldi tekintik a tavasz részesíteni elsõ ünnepének. vendégeinket, mint õk, de nem is ezt várják tõlünk. Ismerik gondAz idén március 5- jainkat, és elégtétel számukra, ha látják, hogy változtatni akarunk 6-án rendezték sorsunkon, és teszünk is ezért valamit. meg az ünnep- Egyelõre köszönjük nekik a felejthetetlen élményt, a barátságot. séget, és erre Szeretettel várjuk õket április 23-24-én a Szent György-napokra hívták meg a illetve augusztus 20-21-én a bözödi falunapokra. bözödiek 18 fõbõl Kép és szöveg: Hegyi László álló küldöttségét, amelynek tagjai között volt Tar András polgármester, Hegyi László alpolgármester és Magyarosi Erzsébet iskolaigazgató. Háromnapos fárasztó utazás után érkeztünk meg Varades-ra. A nemrég elhunyt polgármesterükrõl elnevezett mûvelõdési otthonban fogadtak bennünket, ismertették a programot, megismerkedtünk a vendéglátó családainkkal, majd mindenki hazatért pihenni. A programok változatosak voltak. Különbözõ intézményeket, templomokat látogattunk meg. Megnéztük az Atlanti-óceánt, megízleltük a tenger gyümölcseit, részt vettünk kiállításokon, versenyeken, kultúrális mûsorokon és báli mulatságon. A Sângeorgiu Egyesülettel tartott megbeszélésen – elnöke Joseph Aurey – sikerült anyagi támoLátogatás egy belga üzemben gatást szerezni a bözödi kultúrotthon javítási költségeihez. Szóba

5 . oldal



Ta v a s z i h a n g u l a t o k - Pu s k á s G y ö r g y a l k o t á s a i A fák alatt A fák alatt a csillék Nyikorgva egyre futnak Kezek feszülnek a vassal Az éles kanyaroknak Itt-ott lámpák villannak S csodákat ismerõ szemek Míg a fák alatt az erdõk egyre nõnek egyre nõnek Az álmok is és futnak A fenti kék kapuknak Míg a fák alatt a csillék Nyikorogva egyre futnak

Betûk a spárgán

A maros Zúg rohan a maros Vize sötét iszapos Házakat hidakat cipel S közben sok álmot visz el S mint fáradt vándor Ki bejárt nagy vidéket Erejét kiadva magából Most keres menedéket

Mosott ruhákból ABC-t terít ki az asszony Az ingek lelógó ujjai most lusta V betûk S gyerek álmához egyfokú létraként

Lassan összébb húzza vállát Végre levegõhöz jut a rét És elvonul megszégyenülten Rablott kincset hagyva szanaszét

A kis pantallókról lelóg az elnyûtt H A sok harisnya mint sok fáradt S betû Harcban elesett szürke ólomkatonák Nézem az asszonyt más asszonyát Õ is egy betû egy fáradhatatlan fürge Y S egyre csak tereget már kora hajnalon Szíve alatt vigyázva második gyereke álmát Tereget sok hosszú I-t és sok lusta Á-t Mosott ruhákból ABC-t terít ki az asszony

Kürtök szomorú hangja Kürtök szomorú hangja És virágok illata száll Hosszú fehér álmából Lassan felébred a táj Kürtök szomorú hangja A lányok felvillanó mosolyában A semmibeveszõ szürke útakon Ahogy mennek a végtelen éjszakában Kürtök szomorú hangja Ölel és visszatart az idegenben Létemet kérdõjelezi és hagyja Hogy ólomsúlyú legyen minden És száll a kürtök szomorú hangja És ölel tovább a képzeletben

6 . oldal



Szent György-napi rendezvények Könyvvásár

Tóth Bodor Zoltán gitárkoncertje

Tóth B. Zoltán, többnyire saját, megzenésített verseit adja elõ gitár Az idei Szent György(szájharmonika betét) kísérettel. napokon részt vesz több Emellett néhány nevesebb hazai költõ erdélyi könyvkiadó: alkotása is szerepel a repertoárjában. Pl. Pallas-Akadémia, József Attila, Radnóti Miklós, Arany Impress Kiadó, Mentor János, Francois Villon, Kányádi Sándor, Kiadó, Lyra Kiadó és az stb. A két órát meghaladó mûsor elsõ Erdélyi Magyar részében inkább a komolyabb gondolaKönyvklub. Az érdektokat ébresztõ, elmélyülést igénylõ dalok lõdõk a Rhédey-kastély kerülnek elõadásra. A második részben a udvarán felállított sátrak„könnyebb“, blues jellegû mûvek ban tekinthetik meg könyvkínálatukat, illetve hangzanak el. Természetesen nem hiányozhat a dalokból feloldásképpen - a humor sem. vásárolhatnak könyveket.

Könyvbemutató

Dancs Annamari koncert

Szombaton este 7 órától ismét hallhatjuk és bulizhatunk Dancs Annamari zenéjére. Mellette fellépnek még: Insect, Bartos Miklós erdõszentgyörgyi McBady és Danny-R. történelemszakos tanár Erdõszentgyörgy címû monográfiáját Kulturális mûsor mutatja be Bölöni Domokos a Rhédey-kastély dísztermében 12 órai kezdettel. A könyvbemutatón fellép a Berecki Klára által irányított Az idei szent György-napok kulturális mûsora szombaton du. dalcsoport is. A bemutató után a szerzõ dedikálja a kötetet, ame- 3 órától kezdõdik a Rhédey-kastély udvarán felállított színlynek ára 250 000 lej. padon. Többek között fellép a Berecki Klára tanárnõ által irányított énekkórus, a Gyarmati Zoltán irányította néptáncDiavetítés csoport, de lesz szavalás, színdarab és modern tánc is. A Bodor Péter Mûvelõdési Egyesület meghívására a csíkfalvi néptáncDr. Szekeres Gerõ Himalaya, és Kilimandzsáró után az elmúlt csoport is fellép a rendezvényen. nyáron Amerika hegycsúcsit hódította meg. Az ezzel kapcsolatos élményeit osztja meg az érdeklõdõkkel a 16 órakor kezdõdõ Tûzijáték! diavetítésen a Rhédey-kastély dísztermében. A diavetítés elõtt dr. A Szent György-nap alkalmából szervezett rendezvény vasárMakkai Gergely tart elõadást a Szent György lovagrend történetérõl. nap este, a gulyásfõzés után, tûzijátékkal ér véget.

P r o g r a m Április 23, szombat 9. 00 – Istentisztelet - a helyi ortodox egyház védõszentjének emlékezésére 10. 45 – Ünnepélyes megnyitó – Rhédey-kastély 11. 00 – D-divíziós futballmérkõzés – futballpálya 11. 15 – 50 éves az erdõszentgyörgyi líceum – Rhédey kastély 11. 30 – Látogatás a család típusú gyerekotthonba 11. 30 – Vallásos könyvek és festmények kiállítása – Rhédey-kastély (4. terem) 12. 00 – Könyvbemutató – Rhédey-kastély (díszterem) 13. 00 – Otthoni Beteggondozó Központ felavatása – Polgármesteri Hivatal 13. 30 – Ebédszünet 15. 00 – Barangolás Amerika tetején – dr. Szekeres Gerõ diavetítése – Rhédey-kastély (díszterem) - A Szent György Lovagrend története - dr. Makkai Gergely elõadása Rhédey-kastély (díszterem) - Gitárkoncert - Tóth Bodor Zoltán – Rhédey-kastély (díszterem) 15. 00 – Kulturális mûsor – Rhédey-kastély udvara 17. 00 - Futballmérkõzés – Salakos pálya 19. 00 – Könnyûzene koncert – Dancs Annamari, Insect, McBady, DannyR – Rhédey-kastély udvara 21. 00 – Kosaras bál – Kultúrotthon

Április 24, vasárnap 9. 00 – Kirándulás a külföldi vendégekkel 9. 00 – Horgászverseny - Bözödi-tó 10. 00 – Ortodox istentisztelet 11. 00 – Református, római-katolikus, unitárius és baptista istentiszteletek 14. 00 – Közös ebéd a külföldi vendégekkel 16. 30 – Népzene, néptánc – „Românaºul” együttes, Fehéregyház – Kultúrotthon 18. 00 – Gulyásfõzés – Rhédey-kastély udvara 21. 00 – Tûzijáték – Központ

7 . oldal


Sulilapi - az Erdõszentgyörgyi Figyelõ mell é k l e t e -

HÍREK


Irányító tanárok: Csonta Réka, György Attila, Jakab Éva, Huszár Zsuzsanna, Beke Tünde, Berecki Klára A Sulilapi szerkesztõi: Tordai A. Klára, Cotora Júlia-Susana, Barabás Júlia, Dobondi Judith, Márton Emõke, Kállai Réka-Tímea

Emlékszel?

DIÁKNAPOK!

A tó hullámait kergette a szél, homályban ballagott felénk a téli éj. Ültünk, s fejemet válladra hajtottam.

Az Erdõszentgyörgyi Iskolaközpont diáknapokat szervez május 11-13 között, melynek során a diákok kulturális-, tudományos- és sporttevékenységeken vesznek részt.

A város zaja már megpihenni tért, ébredezõ csend foglalta el helyét. Az emlékek suttognak még fülembe.

TAKARÍTÁS! Az Erdõszentgyörgyi Iskolaközpont diákjai a Szent György-napi ünnepségek elõtti héten takarítást végeznek az iskola környéken.

ZÖLD FÉNY A Zöld Fény környezetvédelmi csoport ökológiai témájú színdarabbal készül a diáknapokra, illetve a május 13-15 között megerendezésre kerülõ III. Környezetvédelmi Találkozóra.

JÓZSEF ATTILA EMLÉKMÛSOR

GRAFITTIK

A középiskolások dalcsoportja Berecki Klára tanárnõ vezetésével József Attila megzenésített verseit adták elõ április 14-én József Attila tiszteletére. (képünkön)

Az önzÕ csak magára gondol. Az irigy másokra is! Ez most már örökké jó lesz egy darabig. A legrosszabb dolog a világon az, amikor a hülyeség szorgalommal párosul.

Szemem lehunytam, - éreztem: itt vagy velem, azt kívántam, mi teljesíthetetlen: e perc cseppenjen az öröklét vizébe.

Várj!

A képzelet repített messzire veled. Reméltem, együtt legyõzzük a telet. Csalfa remény játszotta játékát velem. Távolba veszett a tó már régesrég, s téged is magával vitt a messzeség. Szepessy Ágnes-Orsolya, X. osztályos, Jánosháza, Magyarország

KÜLFÖLDI KALANDOK

Két hegymászó mászik az Alpokban. Az egyik megcsúszik, zuhanni kezd. A másik rémülten kiált utána: - Megütötted magad? - Várj – hangzik lentrõl -, még nem értem az aljára...

Megtarthatod! - Papa – meséli lelkesen a skót kisfiú. - Azt álmodtam az éjjel, hogy adtál egy hatost. - Oké, fiam – mondja kegyesen az atya - , megtarthatod.

Vulkán

- Ilyen vulkán nincs önöknél! – büszkélkedik az olasz idegenvezetõ a Vezúv lábánál az amerikai turistáknak. - De van olyan vízesésünk – replikázik a vendég -, amely öt perc alatt kioltja az önök vulkánját!

Halsztori - Nálunk – büszkélkedik a korzikai – annyi a hal, hogy ha belemerítesz a vízbe egy vödröt, máris tele van tíz kiló hallal. - Az semmi – mondja a párizsi. – Nálunk elõször el kell kergetni a halakat, hogy a vödröt lemeríthessük.

Kincses város – Kolozsvár 2005. március. 19-20.- án a kincses városban jártam néhány „földimmel”, Nagy Tündével a IX. B.-bõl, Kristóf Bélával, városunk egyik prímásával és a széphangú szentistváni IX. E. osztályos Isa Crinával, Kallós Zoli bácsinak és alapítványának jóvoltából. E két nap alatt sok különleges emberrel ismerkedtünk meg, fõként sok székelyföldi fiatallal, akiktõl általunk még nem ismert népdalokat, balladákat hallhattunk lenyûgözõ elõadásban. Mi is vidékünkrõl gyûjtött, vidékünkön énekelt népdalokkal neveztünk be erre a versenyre, melyek közül néhányat Bereczki Klára tanárnõvel tanultunk meg, néhányat pedig kazettáról, CD-rõl hallás után, két-három népdalt pedig a közismertekbõl válogattuk. Három héten keresztül napi két-három óra éneklés sem bizonyult elégségesnek, hogy a nagydíj nyerteseiként térjünk haza, mert „keménynek” bizonyult a mezõny, ugyanis mûvészetis diákokkal kellett összemérnünk magunk. De mégis szép élményekkel tértünk haza. Szombaton este táncházban mulathattunk volna, de sajnos csak a táncosok csodálójaként, mert itt nincs hagyománya ennek a szép népzenének, bár lábunk szívesen perdült volna táncra. Legnagyobb élményünk maga a Kallós Zoli bácsival való beszélgetésünk és találkozásunk volt, ki szülõföldünk jeles néprajzkutatója, és több népdal-, balladagyûjtemény szerzõje. Sikerült fényképet is készítenünk Zoli bácsival, amire nagyon büszkék vagyunk. Jutalmul egy gyönyörû emléklapot, oklevelet, CD-t és kazettát kaptunk, Bélus még pénzjutalmat is kapott különdíjként, és sok-sok jó tanácsot. Köszönet mindezért Bereczki Klára tanárnõnek. A bátorításért „rugdosásért”, „gyomrozásért”, „passzírozásért”. Mi, akik részt vettünk ezen a versenyen egy igazi kincs birtokába jutottunk, azáltal, hogy megnyertük egy nagy egyéniség bizalmát. Márton Emõke

8 . oldal


Kikísér ték õket a faluból boltjától errefelé mind zsidó házak voltak: Guttman, Lolli, Mendi, Karácsonyi, Szitás, Berkovicsék. A Zsidó szorosban lakott Bambi Sanyi, Bambi Riki. Ahol a gyermekkórház van, ott Farkas doktor, ahol pedig Joó Mihály háza van, ott Sámuel doktor lakott. A 3-as iskola mellett, a buszmegállóval szemben volt a Weis üzlete, ott volt apám is kiszolgáló. A törvényszékkel szemben volt még A régi Zsidó utca két zsidó ház: a Mendié és a Jasszié. A zsinagóga a ZsidóErdõszentgyörgyön jelentõs számú zsidó szorosban volt, aztán a 1960-as évek vége közösség élt, mára azonban csak a felé eladták, és lebontották. Sok zsidóházat zsidótemetõ, néhány szép ház és az idõsek lebontottak, helyükbe újakat építettek. emlékezete õrzi hajdani jelenlétüket. 1943-44-ben összeszedték a zsidókat, az U Emléküket kutatva jutottam el Deák Ferenc alakú iskola pincéjébe szállásolták be õket, bácsihoz, akinek édesapja 1926-tól õrizte a majd onnan deportálták. Hogy hányan válzsidótemetõt, és dolgozott Weisék tak a Holokauszt áldozatává, nem tudom. A üzletében. A hatvanas éveiben járó Deák nevük fel van írva egy nagy sírkõre, aki tud Ferenc bácsi szavai alapján próbálom felvá - héberül, elolvashatja. Néhányan hazajöttek. zolni a hajdan Erdõszentgyörgyön élõ Így Sámuel doktornak fektetõje volt az zsidóközösség emlékét. óvoda melletti nagy házban. Farkas doktor„- Az erdõszentgyörgyi zsidók többnyire nak szintén, ott, ahol a Gyermekkórház kereskedelemmel foglalkoztak, üzletük van, még röntgen is volt a pincében. Az 50volt. Aztán volt, aki vasat gyûjtött, vagy es években aztán államosították, majd a erdõkitermelésbõl élt. A felsõ úton, a volt doktorékat kitelepítették a kommunisták. katolikus templommal szemben lakó Régenbe mentek, majd Izraelbe. Pethõ dokSpielman kétkerekû kocsin hordta az tornak szintén fektetõje volt, ott ahol ma a iskolába a kiflit, perecet, édességet a szü- bentlakás van. A 60-as években õt is netre kijövõ gyerekeknek. A réten, a Sófalvi kitelepítették. Odamentek este, és azt Farkas Ibolya virágkertésztõl megtudhattuk, hogy a Makfalva és Hármasfalu között található virágzó kertészet mögött is nagy erõfeszítést és kitartást igénylõ múlt áll. - A szentgyörgyiek már ismernek – mondja Ibolya asszony, - hiszen 1996-tól három éven át az erdõszentgyörgyi egyháztól béreltünk fóliát. Eleinte csak zöldséggel foglalkoztunk. Magam gyönyörködtetésére néhány cserepes virágot és kardvirágot is termesztettem, mígnem rájöttem, hogy a betévedõket nagyon érdekli a virág. Így született az ötlet, hogy áttérjünk a virágkertészetre. A lelki támaszom a férjem volt. A háromévi kevés eredménnyel járó munka után én feladtam volna, de õ nem. Makfalvi vagyok, és a két falu határában egy darabban kaptunk nagyobb földterületet. A férjem bekerítette, fóliákat állított fel, és nem engedett csüggedni. A vásárlók körérõl kérdezve Ibolya asszony elmondta, hogy a külföldiek ritkán térnek be, és keveset vásárolnak, akkor is csak érdekes növényeket, jellegzetességeket keresnek, mint például a havasigyopárt. Tapasztalata szerint a magyar vidékek nagyon sokat áldoznak a virágra. Kíváncsi voltam arra is, hogy mettõl meddig tart a

29. szám, 2005. április mondták, 8 órát kapnak, hogy összeszedjék a holmijukat. Másnap kikíséerték õket a faluból. Körülbelül 10 családot vittek el a kommunisták. A külsõ temetõben 350 éves sírkövek is vannak. A régi zsidótemetõben, ami a református temetõ aljától nem messze van bekerítve, állítólag az 1300-as, 1400-as, 1500-as évekbõl is vannak sírkövek – állítja Deák Ferenc bácsi. - A kimenekültek közül néha jönnek haza, a Bambik például Izraelbõl – õk Jaffában élnek, Rossmannék Jeruzsálemben, Berkovicsék és Sámuel doktor leszármazottai Kanadában vannak. A temetõ bekerítését Sámuel doktor fia és unokája támogatja. Paradicsomérés táján szoktak hazalátogatni csoportosan, vagy ki ahogy tud, hogy halottaikra emlékezzenek, imádkozzanak.” Báthori István

A zsidó-temetõ egyik sírkõve

A beszélgetõtársam a nehézségeket sem hallgatja el. – Legnagyobb gond a fûtés – mondja. Fával fûtöttünk, de ez nem volt hatékony. Tervezzük a talajfûtést, ez azonban nagyobb befektetést igényel. Négy évig villanyáramunk sem volt, áramfejlesztõvel állítottuk elõ az öntözéshez szükséges áramot. A vízzel mai napig nagy gondjaink vannak. Annak ellenére, hogy kutakat, tavakat, gyûjtõmedencéket létesítettünk, mégis sokszor kell a vizet traktorral szállítani. Megtudom azt is, hogy a magvakat nagyon sok helyrõl szerzik be, de fõként Hollandiából. Végül arról faggatom Farkas Ibolyát, mit tanácsol a kezdõ virágtermesztõknek. - Legfontosabb – természetesen a virágok szeretetén kívül – a kitartás. Ennek a területnek – mutat körül a virágkertészeten - a neve Köveshágó. Ez is utal arra, hogy mennyire gyenge a talaj minõsége. Ezért minden évben szükséges a fóliák talajának felújítása. Nagyapáink úgy tartják, hogy nincs rossz talaj, csak rossz gazda. Ezért hát kitartást, türelmet tanácsolok minden kezdõ kertésznek.

„Nincs rossz föld, csak rossz gazda” virágok árusításának az idõszaka. - Már kora tavasszal elkezdjük az árusítást – tájékoztat Ibolya asszony. - Március 8-án van az elsõ nagy virágvásárlási hullám. Június végére a piacon lejár az elsõ

virágszezon, de július közepétõl augusztus végéig a szovátai turisták a vásárlóink. Ezután már készülünk a halottak napjára. A kereslet évrõl évre változik, de mindenre van igény. Most már nagyon sokféle virággal rendelkezünk. Szerintem a vásárlóknak látniok kell a virágokat, meg kell ismertetnünk velük a választékunkat.

Tamás Emese


9 . oldal

Egészségügyi Világnap az erdõszentgyörgyi óvodákban Április 7-e, az Egészséügyi Világnap alkalom volt arra, hogy a legkisebbek számára is megfogalmazzuk, mennyire fontos az egészség. Lehetõséget adott arra, hogy megismerjék az egészségünkre vigyázó

embereket és intézményeket, hogy megértsék, bátran kopogtathatnak a doktor bácsiknál, néniknél, ha betegek, hiszen õk is a javunkat akarják. Több óvodás csoport indult el ezen a napon, hogy benyissa a kórházak, rendelõk ajtaját. Vöröskeresztes zászlócskákkal felszerelkezett nagycsoportos napköziseket vezetve indultam a felfedezõútra. Bekukkintottunk az aranyos csecsemõköz, lesétáltunk a belgyógyászatra is, gyógyulást kívántunk a néniknek, bácsiknak. Mindenhol sok szeretettel osztogatták a kicsik a magukkal hozott zászlócskákat. A másik napközis csoport Kovrig Ági és Döngölõ Ani óvónénik kíséretében vöröskeresztes kitûzõkkel ajándékozták meg az egészségügyi dolgozókat. Egy másik csoport Rusu Camelia óvónénivel a fogászatra látogatott. Halász József doktor bácsi külön-külön minden gyereket beültetett a kezelõszékbe, és elmagyarázta, hogyan kell ápolni a fogainkat. A Caritas szeretetszolgálat udvarán találkoztunk a másik óvoda gyerekeivel. Õk vöröskeresztes karpántokkal érkeztek. Lukács Júlia ápoló néni elmagyarázta a gyerekeknek, hogy mi is a szeretetszolgálat lényege. A gyerekek megtudhatták, hogy az ápolásra szoruló idõs bácsik, nénik gondozását végzik az ápolónõk. A látogatás örömet jelenthetett a kórház betegeinek. Ennyi vidám gyermeklátogatójuk bizonyára soha nem volt. A gyermekek számára is emlékezetes marad ez a nap, hiszen megértették, hogy milyen fontos az egészségre vigyázni. Köszönjük a kórház igazgatójának, Keresztes Csaba doktor úrnak, hogy lehetõvé tette a látogatást és az alkalmazottaknak, hogy kalauzoltak bennünket a kórházi birodalomban. Popa Szidónia

Találkozás Zsigmond Erzsébettel Április 8-án Erdõszentgyörgy közönsége találkozhatott volna Zsigmond Erzsébet népi íróval. Bár a szervezés idején úgy tûnt, nagy az érdeklõdés az írónõ könyvei iránt, a találkozóra mindössze 10-12 érdeklõdõ gyûlt össze. Meglepõ volt ez az érdektelenség, restelkedtünk is miatta meghívottunk elõtt. Úgy látszik, Erdõszentgyörgy lakossága számára a tavasz már nem alkalmas a mûvelõdési tevékenységek szervezésére, hiszen elkezdõdnek a mezei munkák. Ez a város falu!? Ezzel mentegettük magunkat meghívottunk elõtt. A kellemetlen érzéseinket Erzsike néni nagyvonalúsága némileg feloldotta. Nem sértõdött meg, - bár éreztük, hogy nagyobb közönségre számított – hanem örült annak, hogy a jelenlevõkkel megismerkedhetett. Bemutattuk a Sirató és az Árva sors címû könyveit. Ekkor derült ki, hogy már a harmadik kötete is megjelent A múló idõ hangja, amely verseket és balladákat tartalmaz. Erzsike néni elmondta, hogy Ráduly János ösztönzésére gyûjtötte össze azokat a dalokat, balladákat, amelyeket szülõfalujában, Magyarón fiatalkorában énekeltek. Kérésünkre néhány balladát el is énekelt. És aztán meghitt hangulatú, kötetlen beszélgetés alakult ki a hallgatóság és a sokat szenvedett Erzsike néni között Ez a hangulatellensúlyozott minden korábbi rossz érzést. Lám, a kisszámú közönségnek is van elõnye! Kovrig Magdolna


Figyelem.... ... a város sportéletét, a labdarúgó csapat küzdelmeit a D osztályban, a sportágak helyi fejlõdését (ha egyáltalán beszélhetünk fejlõdésrõl), s azon tûnõdöm, vajon hová lettek azok a szép idõk, amikor az erdõszentgyörgyi sportmozgalomnak híre és neve volt széles e megyében. Mert van ugyan egy labdarúgó csapatunk (a csapat teljesítményére itt és most nem kívánok kitérni), de hol van a többi sportág? A kézilabda, a röplabda, kosárlabda, atlétika, torna, asztalitenisz (Losonczi Mária országos ifjúsági bajnok volt.) teke, sakk, hogy csak egynéhányat említsek. Milyen nagyszerû volna „testvérkét” találni városunk „egykéjének”, a labdarúgásnak. Milyen nagyszerû lenne, ha az új „testvérkék” - kellõ profizmussal vezetve - versenyképesekké válnának, s Erdõszentgyörgy ezen a téren (is) újból a sportkedvelõk érdeklõdésének a középpontjába kerülne. Mert nemcsak labdarúgás van a világon, ami amúgyis drága mulatság. De vannak olcsóbb sportok is, amelyek kevesebb pénzzel sokkal eredményesebben lépegethetnének felfelé a sikerlétrán... Hogy ehhez nemcsak pénz kell? Igen, így van, tudom... szív is... Sz.F.

Mûvelõdési

hírek

A Magyar Költészet Napja Néhány nap késsel, 2005. április 14-én emlékeztünk a Magyar Költészet Napjára és József Attila születésének 100. évfordulójára. A késés oka, hogy meghívottunk, Rüsz Károly amatõr szavalómûvész április 11-én a Tatabányán rendezett József Attila versmondó versenyen vett részt. A meghívottunk versmûsorát kiegészítette a középiskolásokból álló dalcsoport mûsora.

Turnézik a színjátszó csoport Az egyesület színjátszó csoportja a 100 éve született Rejtõ Jenõ Aki mer, az nyer címû vígjátékával vendégszerepelt Egrestõn, Balavásárán és Csíkfalván, április 17-én pedig a bözödieknek ingyenesen ajánlják fel az elõadást. Ezzel a darabbal készül a csoport a ma-gyarországi testvérváros, Celldömölk meghívására a 2005. április 29 – május 2. között megrendezendõ vasvári mûkedvelõ színházi találkozóra. A csoport fellép a celldömölki közönség elõtt is az Ifjúsági Napok rendezvényeinek keretében.

A celliek vendégjátéka Május 23-27. között újból vendégünk lesz a celldömölki Soltis Lajos Színház társulata. Ez alkalommal a Többsincs királyfi címû mesejátékot fogják bemutatni környékünk iskolásainak. A bevételt most is a Bodor Péter Mûvelõdési Egyesületnek ajánlják fel. Kérjük, a környezõ települések iskoláit, jelezzék, ha fogadni tudják a celliek elõadását.

Augusztusi színész felkészítõ 2005. augusztusának elsõ hetében rendezzük meg Bözödön az amatõr színjátszók egyhetes szakmai felkészítõjét a celldömölkiekkel közösen. Kérjük, a környezõ települések színjátszóit, jelezzék résztvételi szándékukat. Bõvebb felvilágosítást Kovrig Magdolnától kaphatnak az 578720-as telefonon.

Székház-javítás Az egyesület székázának rendbetétele már régóta megkezdõdött. Mostanra befejezõdött a konyha és a vécé felújítása, kimeszelése. Még javításra vár a két nagyobb helyiség. A környezõ kertet is sikerült kitakarítani. A tatarozást anyagilag támogatták. Budai Béla, Lukács Dénes, Joó Ilona, Székely-Béres Attila, Kovrig Zoltán. A kert kitakarításában részt vettek Budai Béla, Lukács Dénes, Bertalan Mihály, Hegyi László, Kovrig Zoltán, Székely-Béres Attila, Személy Gáll István. Köszönjük a segítséget. További támogatást szívesen fogadunk.

10. 10. oldal


H

Í

R

E

K

I

N

N


E

N

-

O

N

N

A

N

Éjszakai csillogás – adományozók segítségével

Újból a személyi adó 1%-ról

Teljesen megváltozott Erdõszentgyörgy fõterének és két fõ épületének, a Rhédey-kastélynak és a középkorban épült református templomnak az éjszakai látványa. 2005. április 15-tõl éjszakai megvilágítást kapnak. A munkálatokat egy nap alatt a berettyóújfalui Mezei Vill kft végezte, Nyeste Ferenc és Mezei József úr támogatásának köszönhetõen. Elõzõleg egy marosvásárhelyi cég 65 millió lejt és kéthetes határidõt számított fel. Összesen egy darab 400-as, négy 250-es és két 70 wattos égõt szereltek fel a magyarországi szakemberek.

Ha egyesületünknek ajánlja fel személyi jövedelemadójának 1%-át, az adóbevallási íven a megfelelõ helyre, kérjük, írja be egyesületünk alábbi adatait: ASOCIAÞIA CULTURALÃ BODOR PÉTER. COD POªTAL: 547535. SÂNGEORGIU DE PÃDURE, STR. GAROFIÞEI, NR. 11. Cod fiscal: 14555648. A bankszámlánk adatai: CEC TG. MUREª, FILIALA SÂNGEORGIU DE PÃDURE, Cont IBAN: RO93CECEMS0143ROL0000038. Az adóbevallási ívet a lakóhely pénzügyi hivatalához kell leadni május 15-ig. Aki nem kapott postán adóbevallási ívet, de fel kívánja ajánlani adója 1%-át, kérhet ívet a pénzügyi hivataltól, vagy érdeklõdjön a vállalat könyvelõségén. Köszönjük, ha bennünket támogat.

Tizenkétmillió villanyvezetésre Tizenkétmillió lejt költött a Kis-Küküllõ Kistérségi Társulás egy vadasdi hátrányos helyzetû család (Kutasi Irén) megsegítésére. Ennyibe került a Gorzsád nevû utca villanyhálózatának a meghosszabbítása a család lakóházáig. Eddig a család két tagja petróleumlámpával világított. Az utóbbi idõben azonban a kõolajtermékeket forgalmazó töltõállomásokból eltûnt a petróleum. Így a ház lakói, az idõs asszony és lánya szó szerint arra kényszerültek, hogy sötétben éljenek. Az ügy rendezésében Veress Gergely polgármester vállalt oroszlánrészt.

E - M a g y a r

P o n t

A Bodor Péter Mûvelõdési Egyesület internet-hozzáférhetõség megteremtésére megnyerte a Progress Alapítvány által kiírt pályázatot. Az E-MAGYAR PONT mûködése internet-hozzáférhetõség megteremtését jelenti. A szolgáltatás mindenki számára hozzáférhetõvé lesz 0,5 euro/óra díj ellenében.

Kistérségi népességmutató A Kis-Küküllõ Kisterségi Társuláshoz tartozó települések a 2002es népszámlálási adatok alapján fizetik a tagsági díjat a társulásnak: Balavásár 5047 fõ, Gyulakuta 5060, Vécke 862, Havad 1545, Erdõszentgyörgy 5484, Makfalva 3291, Kibéd 1785, Sóvárad 1626, Szováta 9942.

Támogatások szakszervezeti tagoknak Nády János tanár, körzeti szakszervezeti vezetõ közlésébõl megtudtuk, hogy a tanügyi szakszervezet a következõ támogatásokat nyújtja tagjainak: szülõ halála esetén 400.000 lej, férj, feleség, gyerek halála esetén 680.000 lej, ha szakszervezeti tag halálozik el 1.000.000 lej, szülés esetén 680.000 lej támogatás jár. Az üdülõjegyek vásárlásakor a szakszervezeti tagok 50%-os kedvezményben részesülnek, ez azonban nem vonatkozik a házastársra, neki teljes értékû jegyet kell vásárolnia. Megszûntek a családi jegyek, csak egyéni jegyek igényelhetõk. A fenti támogatásokat nem a helyi, hanem a megyei alapból folyosítják.

Megjelent Bartos Miklós: Erdõszentgyörgy Megjelent Bartos Miklós történész, tanár ERDÕSZENTGYÖRGY címû monográfiája, amelyben a 2003-ban városi rangra emelt település földrajzi fekvésérõl, történetérõl, demográfiájáról, vallástörténetérõl, gazdasági életérõl, kultúrájáról, oktatásáról, egészségügyi helyzetérõl,sportéletérõl olvashatnak az érdeklõdõk. A kötet tartalmazza a város nevezetes épületeit, és ismerteti a település jeles szülötteit is. A szerzõ az idei Szent György-napi ünnepségen dedikálja könyvét az olvasóknak. A könyv megvásárolható a helyszínen 250 000 lejért.

Ráduly János: A hencegõ võlegény A hencegõ võlegény a címe Ráduly János újabb kötetének, amely Kibéden gyûjtött népi tréfákat, mondákat, anekdotákat, igaz történeteket tartalmaz. A kötet a marosvásárhelyi Kreatív Kiadó gondozásában 2005 elején jelent meg. Találunk benne szómagyarázó részt is. Kár, hogy a borítón és a kötetben lévõ rajzok szerzõjének kilétérõl nem szerezhetünk tudomást.

Hírszerkesztõ: Székely Ferenc

ErdõszentgyörgyiFigyelõ

Molnár Dénes festménye

Bika

Kiadja a B o d o r P é t e r M û v e l õ d é s i E g y e s ü l e t Cím: 547535, Nicolae Bãlcescu 13. Erdõszentgyörgy - Sângeorgiu de Pãdure, Maros megye - jud. Mureº CEC Mureº, Filiala Sâng. de Pãdure, IBAN: RO93CECEMS0143ROL0000038, C.F. 14555648 F õ s z e r k e s z t õ : Kovrig Magdolna S z e r k e s z t õ s é g : Báthori István, Kovrig Zoltán, Osváth József, Sebestyén Péter, Székely Ferenc, Székely-Béres Attila, Tamás Emese. M u n k a t á r s a k : Király Katalin, Vass Katalin, Szekeres Matild E - m a i l : [email protected] T e l : 00 40 - 265 578 720 ISSN 1583-8765 Készült a marosvásárhelyi M e d i a p r i n t nyomdában

Figyelõ. Erdõszentgyörgyi. Szent György-napi gondolatok. Csávossy György Szent György napján. Kiadja a Bodor Péter Mûvelõdési Egyesület

Recommend Documents