ERDÉSZETI LAPOK AZ
ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET
K Ö Z L Ö N Y E . Kiadó :
Szerkesztő :
Az Országos Erdészeti Egyesület.
Bund Károly.
Megjelenik
m i n d e n
Negyvenedik óvf.
hónap
15.-én.
1901. m á r c z i u s
Ilii füzet.
hónap.
Előfizetési dij egy évre 16 kor. A z Országos Erdészeti Egyesület oly alapító tagjai, kik legalább 300 kor. alapítványt tettek, valamint a rendes tagok is a 16 kor. évi tagsági dij fejében, ingyen kapják. Azok az alap. tagok, kik 300 kor.-nál kevesebbet alapítottak, 6 kor. kedvezményes árért járathatják. Sioriesttcséj ét Maiihlvatal Budapesten, Lipótváros, Aikotmáuy-ntcza, 10. l i á n . II. emelet.
A lap irányával
nem ellenkező hirdetések mérsékelt dijért
—f»—
közöltetnek.
Vázlatok a külföldi erdőgazdaság köréből. IRTA : Bund
Károly.
II.*) A n é m e t b i r o d a l o m belső életében a régi ságnak m é g s z á m o s n y o m a maradt
vissza.
kisebb államok m i n d e g y i k é n e k m e g v a n n a k tosságai;
az
egykori elzárkózottság
széttagolt
A a
dél-néniel
maga
következtében
sajá mind
egyik a maga külön fejlődésével bir, m e l y é v s z á z a d o k r a nyú lik vissza. A legutóbbi évtizedek óriási forgalma sem nivel lálta ezeket a külömbségeket, különösen Német lános
a m e l y e k a gazdasági téren
szembeszökőek. erdőgazdaságról s z ó l v a
fogalmat
jelölünk
meg,
eltérő gazdasági módszert ölel fel. * ) L . az E . L . 1899. X I I . füzetét ERDÉSZETI L A P O K .
tehát
mely
csak
számos
igen
álta
lényegesen
Ez a különféleség arra késztet, hogy elsászi, bádeni, württembergi,
bajor,
szász
v a g y porosz
erdőgazdaságról
szóljunk. Sokszor gondolkoztam azon, gazdaság fejlődésére, a sok
vájjon
államra
előnyös volt-e, a v a g y ennek daczára
a német
való
erdő
szétaprózottság
érte-e el mai
magas
fokát? Arra
az
e r e d m é n y r e jutottam,
h o g y az
erdőgazda
ságra n é z v e inkább j ő hatását látom a
sokállamuságnak.
Akkor, a mikor
is gyermekéveit
az
ottani
erdőgazdaság
élte, e l ő n y ö s lehetett volna ugyan egy központi
hatalom,
a m e l y a legáltalánosabban alkalmazható üdvös intézkedé seket, gazdasági rendszabályokat egyszerre az egész v o n a l o n életbe léptette volna, mig ennek hiányában ezek itt előbb, ott
később
honosodtak
meg,
további folyamán azonban,
a
gazdaság
fejlődésének
a midőn az egyes országocs-
kákban a helyi viszonyoknak megfelelő irányt vett a gazda ság, már határozottan nyító
szervnek
német
a
üdvös volt ennek a
hiánya,
erdőgazdaságok
kaptafára
húzástól,
nagy
mely
n a g y o b b német államok sajnálatos
mert
sablonizálástól,
országokban
—
de
is —
a a a oly
k ö v e t k e z m é n y e k k e l járt. a talaj-
és
egyéb
alakúit a gazdaság. Itt-ott annyira
a
egyikében-másikában
A z önálló államok legtöbbjében meknek,
irá
ilykép megmenekült
része
más
központi
a
természeti
az
előforduló
fane
viszonyoknak megfelelően
előfordult
ugyan,
v i s z o n y o k h o z való
hogy
nem
alkalmazkodás,
mint inkább valamely j ó n a k tartott és felkarolt elv szigorú keresztülvitele szabott irányt a gazdaság fejlődésének, azonban inkább kivétel és különben hoztatható,
is
csak
akkor
ez kár
a mikor e z az elv amazokkal összeütközésbe j ő .
Ujabban már a nagy német államokban, mint P o r o s z -
é s Bajorország,
melyek
igen
különféle
természeti
nyokkal biró erdőségekkel birnak, szintén
viszo
eltértek a
sab
lonos erdőgazdasági alakoktól, s a helyi v i s z o n y o k különféleségéhez alkalmazkodnak.
Ebben
a
tekintetben
nagyobb hatással v a n az e r d ő g o n d n o k s á g o k
a
leg
n a g y önálló
sága a gazdasági kivitelben. A z egyéni ambicziót, kielégítő széles
hatáskör
birto
kában, a kicsinyes ellenőrzés kerékkötő hatását n é l k ü l ö z v e , önálló g o n d o l k o z á s , k e z d e m é n y e z ő tettvágy tölti el az erdő gazdákat,
aminek hasznát v é g r e is az erdőbirtokos
látja.
R é g i igazság, h o g y a k e d v v e l végzett munkának több
az
e r e d m é n y e , mint a kelletlen, önállótlan, ö r ö k ö s felügyelet mellett való
működésnek.
A z önállóság és m u n k a k e d v l o n o s munka,
mely
hiányából folyik a
b i z o n y o s általános
előírások
sab
szerint
döczögteti tovább a gazdaság szekerét a m a g a megszokott, kátyús utján. A felújítási ü z e m az, a m e l y leginkább függ a termé szeti v i s z o n y o k t ó l , tehát voltaképen oly sokoldalúnak l e n e l e n n i e , mint ezek. És tényleg o l y n a g y számával találkozunk ségeiben, h o g y azok a tarvágás azért nem rendszertelen) folytonos sorozatát
felújítás
módjának
a német birodalom és a
szálalás
alkotják.
a
kel erdő
legszétszórtabb
között
az
(de
átmenetek
E sorozat egyes k i d o m b o r o d ó
typikus alakjaival k i v á n o m a m a g y a r szakközönséget m e g ismertetni,
amint azokat
Bajorország
erdeiben
zák s részben saját szemléletből, részben k e z é s e m r e bocsátott
üzemtervekből
alkalmaz
pedig a rendel
megismertem.
* A bajor A l p o k erdőgazdasága
m é g a gazdasági v i s z o
n y o k b i z o n y o s fejletlenségével k ü z d ; az eléje gördülő aka13*
dályök között az igen kiterjedt m é r v b e n gyakorolt legelte tési s z o l g a l o m nagy szerepet játszik. A havasi Véderdööv alatt
fekvő
vágásain v a l ó s z i n ü l e g a csemeték a szokott többi kat is
bejáró
erdők
keskeny
óvrendszabálylyal v é d e k e z n e k legelő-állatok ellen,
ausztriai tartományokban,
akárcsak
közelebbről
nyokat megismerni n e m volt
tar
k ö r ü l c z ö v e k e l é s é v e l és a vágáso
a
szomszéd
azonban
e
viszo
alkalmam.
Ellenben az A l p o k északi n y ú l v á n y a i n elterülő erdők ben, a hol .a legeltetési jogosultságok szintén n a g y m é r v ű e k , s a t ö r v é n y e k a régi j o g o k a t
annyira respektálják,
hogy
azoknak az erdőgazdaság é r d e k é b e n korlátokat ugylátszik n e m vonnak, e g y előttem uj módját
alkalmazzák
annak,
h o g y a felújítás alatt álló területről, illetőleg a csemetéktől a legelő állatokat távol tartsák. Itt m á r a természetes fel újítás dívik,
s
ezt
vezetik
keresztül
oly m ó d o n ,
hogy
daczára a szerte k ó b o r l ó marhának, a czél mégis tökélesiegsdorfi
letesen
eléressék.
A
szólok,
a
Huber
melyet
erdöhivatal*)
Henrik
ministeri
kerületéről' tanácsos,
a
bajor erdészet j e l e n l e g i feje, mint olyat emiitett fel előttem, a m e l y b e n teljesen Gayer elvei szerint folyik A m i n t látni fogjuk
maga
módot arra,
a
hogy
a
természetes
legeltetés hátrányait
a
felújítás.
felújítás
nyújt
tökéletesebben
elkerüljék, mint az mesterséges felújítás mellett lehetséges lett v o l n a . A
siegsdorfi
magasságban
erdőhivatal
terülnek
el
a
erdőségei bajor
600—1200
m. 1
alpok n y ú l v á n y a i n . * )
M e s z e s agyagtalaja többnyire m é l y és üde, kevés kivétel lel tehát kitűnő erdőtalajt
ad, m e l y n e k
•*) Bajorországban a mi erdőgondnokságaink
azonban
megvan
erdöhivatal nevet viselnek.
**) Die horst u. gruppenweise Verji'mgung im. k. b. Forstamte Siegsdoif. Von Dr. Kari Kast.
München
1890.
a z a hátránya, h o g y igen g y o r s a n és dik, sőt
helyenkint
mocsaras
is
lesz,
faállomány erősen megritkul v a g y Főfanem
a
luczfenyő,
részekben tisztán termőhelyeken csoportokban bükk
fordul
a
a jegenyefenyő
ha
elgyomoso
a
rajta
lévő
letaroltalik.
mely
elő;
erősen
a
magasabban
közepes és
és
apró
alant
2—3
v a g y e l n y o m o t t erős ágazatu
fekvő fekvő
fából
álló
egyedekben a
szegődik társul. A n e d v e s helyeket az éger
foglalja
el, elszórtan a j u h a r és kőris is k ö z b e e l e g y ü l a
fenyvek
k ö z é . A bükk r é g e b b e n v a l ó s z í n ű l e g
nagyobb
elterjedés
nek örvendett, a legeltetés és a korábbi tarvágások azon ban visszaszorították e fanemet. Az erdőhivatalnak ságú részén
itt tárgyalt m i n t e g y 1800 ha nagy
1890-ben 4 0
ló, 252
db.
szarvasmarha
és
273 j u h legelt. Mivel a régi havasi rendtartások é r t e l m é b e n a legeltetés n e m történik pásztorok felügyelete mellett, legelő állatok természetszerűen v á g á s o k b a n barangolnak. védekezhetnék a
a
a legtöbb táplálékot nyújtó
A z erdőbirtokos e z ellen u g y a n
vágásterületek
bekerítése
által,
de
ez,
eltekintve a nagy költségtől, m á r azért sem v o l n a keresztül vihető, mert az ottani lakosság é v s z á z a d o s j o g a i t csorbítaná. Az
erdőművelést
gátló
körülményként
szerepelnek
továbbá a hódús telek, a m e l y e k miatt a fa döntése n y á r o n lehetséges s ekként
a
fiatalos
csak
n a g y o b b károsításá
val jár, mint téli döntésnél. R é g e b b e n a felújítás k e s k e n y pásztás v á g á s o k b a n tör tént, m e l y e k e n
az
elnyomott
faegyedek
némi
nyújtása végett a fiatalos m e g e r ő s ö d é s é i g állva
védelem hagyattak
s a b e v e t ő d é s oldalról történt, később a fokozatos felújító vágás egyenletes ( v á g á s o s ) alakja
lépett életbe.
E
gazda
sági m ü v e l e t e k e r e d m é n y e a z o n b a n igen silánynak n e v e z h e t ő . H é z a g o s tiszta l u c z f e n y v e s e k keletkeztek a korábbi
vegyes
erdő helyén. A vágások elgyomosodása és a legelő állatok odatódulása kívül káros.
különösen
a pásztás tarvágásokon volt rend
De a fokozatos felújító vágások
eredménye
sem volt sokkal j o b b , mert a mellékállab, m e l y leginkább alkalmas arra,
hogy
a
csemetéknek
már az előkészítő vágásnál
védelmet
eltávolíttatott;
nyújtson,
az
erőstörzsü
anyaállab magasan k e z d ő d ő koronájával n e m nyújtott elég védelmet, n e m vetett gátat a fünövésnek és a nál
a
fiatalost
erősen
megrongálta.
utánpótlásokra szoruló
fiatalosokhoz
végvágás
Hézagos,
költséges
vezetett ez a
ság, a melyekben a l u c z f e n y ő volt az uralkodó
gazda
fanem.
Ez a hiányos siker és az a tapasztalat, hogy a j e g e nyefenyő és
bükk
csak
mellett az e l e g y b e n ,
akkor
ha
marad
meg
a
luczfenyő
m e g f e l e l ő e n korosabb
m o s t alkalmazott csoportos felújító
vágáshoz
ennél,
a
vezetett,
a
m e l y némileg eltérő kivitelű aszerint, amint v e g y e s állabok v a g y tiszta luczfenyves újítandó fel. Mindkét esetben a felújítás megkezdése előtt több é v v e l j ó a felújítandó állabot szomszédaitól 10—15 m. széles nyitó vágással (Loshieb) különválasztani. Ez által a állabok vihar állóbakká tétetnek, esetleg
a
felújítandó azon
az
hozam állabba oldalon,
a nyitó vágások termése
kiegészitésére pedig a
hol
némi a
fenmáradó
használható
fel,
oldal világosság jut
felújításnak
a
épen
kezdetét
kell
v e n n i e . A szük nyitóvágás oldalról ujul fel. Vegyes erdőben azután az első teendő a m e g l é v ő , hasz nálható
magakelt
csemeték
ápolása. Előkészitővágás oly
értelemben, mint a vetővágásos gazdaságnál, nincs,
mert
n e m czélunk az állabot egész területén
egyenletesen oly
állapotba juttatni, h o g y magot teremjen
és
A z első használat,
illetve
a
szabadítása, a felújítandó állabnak
meglevő
felújuljon. csemeték
fel
a v e s z é l y e s szélirány-
n y a l ellentétes oldalán
veszi
kezdetét
és
egyelőre
egy
t ö b b é - k e v é s b é széles pasztára terjed ki. H a lehet két-három oldalról hatolunk
a felújító vágásokkal
az
állabba,
hogy
a felujulás g y o r s a b b a n haladjon előre, a vágásokkal válta kozni lehessen, s h o g y a bályainak betartásával
hozam
az erdőtenyésztés
sza
ki l e g y e n termelhető. U g y a n é
tízéi
ből tulnagy tagokat, ha a természetes
s z é l v e s z é l y t ő l n e m kell tartani,
v á l a s z v o n a l a k (vízfolyások,
felhasználásával
2—3
völgyeletek
stb.)
részre lehet osztani és ez uj v á l a s z
v o n a l a k r a t á m a s z k o d v a a felújítást több h e l y e n m e g k e z d e n i . A felújítandó állabrészben m i n d e n e k e l ő t t az előforduló idősebb serdénycsoportokat ket — keressük
—
többnyire
fel, használhatóságukat,
megvizgáljuk, s ha
záródottak,
nem
jegenyefenyő
életrevalóságukat
nagyon
vének
m é g n e m o l y magasak, h o g y szélső törzseik a később
megtelepülő
fiatalost
a
korona
kező
fiatalos
majdan
zájuk
simulhat,
m é g utolérheti
e
részének
később
őket,
akkor felszabadítjuk
körülöttük
külső
erős kifejlődése által e l n y o m j á k , h a n e m
kelet
mintegy
őket. E
és
hoz
felszabadítás
czéljából e g y n é h á n y s z o m s z é d o s törzs kivágása e l e g e n d ő , sőt n é h a e g y e t l e n e g y törzs kivágása is elégséges. N a g y o b b h é z a g nyitása ártalmas volna. A z egyenkint álló, v a g y csoportokban e z e n k í v ü l talál ható v é n , e r n y ő alakú k o r o n á v a l bíró nek a
jövő
egyelőre igen
sürü
alnövet ujabb
fiatalosban
szintén
jelenléte
kíméletben
csoportban
talajvédő,
való
serdény, nem
részesül,
a
kívánatos,
legfeljebb
áll, czélszerü megritkítani.
védi
továbbá
nemzedéket, távol
tartja
állatokat. Eltávolítása csak
a
az a
alatta
és
teljes
a
eltávolítása
után
lehet-e
a
terület
Ez
az
legelő
befejeztével
következik b e . M e r e d e k , k ö v e s t e r m ő h e l y e n , a h o l hogy
ha
megtelepülő
fünövést
felújítás
mely
ujabb
kétes, sikeres
számítani,
betelepülésére
egyáltalában
felhasznál
juk ezt a k e v é s b b é j ó alnövetet is az uj állab
alkotására.
A z idősebb fiatalabb ha
esetleg
alnövettél
egyidejűleg
jegenyetényő-alnövet
is
későbben
veheti
jegenyefenyő-csoportok
törzs
kivágása
apró h é z a g o k b a n
csoportos
elegendő, hogy ez
első
vágás
is
létesitése
csak
kezdetét czéljából.
a jegenyefenyő
átszálalásakor
legerősebb törzseket kell kijelölni, a
azonban
fiatalosban
n e h o g y ezek későbbi döntés
tetemes károsításokat o k o z z a n a k .
A j e g e n y e f e n y ő - c s o p o r t o k nagysága máskülönben
mérsékelt
a fü és g y o m lép föl
j ű l e g m e g t e l e p ü l ő l u e z f e n y v e k idő jegenyefenyőt
veszélyeztetik.
luczfenyő
tenyészetéhez
fokára a
jó
az
a legidősebb .és
marad
mindaddig, a m i g a j e g e n y e f e n y ő a z o k o n m e g n e m södött,
sőt
megtelepüljön.
A vágásterület esetén
meglévő
részesül,
rendesen
néhány é v v e l 2—3
a
már
ápolásban
kevés az alnövet ugyanakkor, ujabb
a
van szükség, mint
csoportoknak
előtt
az
egyide
kifejlődhetvén,
(Tudvalevő a
s
dolog,
hogy
világosság j ó v a l
a jegenyefenyöéhez).
megengedhető
erő
legnagyobb
a a
nagyobb 1—2
ár
kiterjedése.
Ekkor is a n a g y o b b csoportok hosszúkás alakot nyerjenek. A csoportok e kezdetleges nagyságának szél v e s z é l y , fünövés,
kitettség,
megállapításánál
állabmagasság
jönnek
a te
kintetbe. Hirtelen vágott nagy h é z a g o k a szél
rombolásá
nak
területet s
nyitnának utat, a fü és g y o m l e p n é el a
ezzel
a
legelő
állatok
odavonzatnának,
a jegenyefenyő
helyett inkább a l u c z f e n y ő kerekednék felül. Déli oldalakon n a g y o b b a nap
hatása, itt ezért kisebbek a h é z a g o k , mint
egvébként egyenlő körülmények A világosság mértékét lyozni. napugár
Észak-déli esik,
a hézag
irányban
mint
között
északi
alakjával elnyúló
kelet-nyugati
is
oldalakon.
lehet
szabá
hézagba
kevesebb
irányban
fekvőbe.
A
csoportok alakját
lára való tekintetek többnyire
a
egyébiránt a terep és a fa is
hosszúkás
kihozata-
befolyásolják. Meredek alak
a
czélszerü,
oldalakon
sőt
ha
a
fa
döntése és közelítése kiválóan n e h é z , a csoportok e g é s z e n keskeny, alakját
a
l e g n a g y o b b esés
irányában
el ny ti ló
pászták
ölthetik.
A j e g e n y e f e n y ő - c s o p o r t o k egymástóli távolságára n é z v e a m e g l é v ő alnövet és a kívánatos elegyarány a m é r v a d ó . Általában 3 0 — 5 0 w.-nyi közök lehetnek az e g y e s csoportok között, e g y n a g y o b b j e g e n y e f e n y ő - r é s z l e t (Horst) létesítése czéljából azonban a csoportok (Gruppé) k ö z e l e b b is eshetnek egymáshoz, habár n e m fogjuk
e
csoportokat
létesíteni, n e h o g y a zárlat átmenet
nélkül
egyidejűleg
hirtelen
szakadjon. A csoportok eloszlására gyakran a is bir befolyással, j ó l tervezett úthálózat
meg
fakihozatal
a z o n b a n e tekin
tetben meglehetősen függetlenít a terep nehézségeitől. A j e g e n y e f e n y ő v e l egyidejűleg a bükkcsoportok
vagy
részletek létesítését is elő kell készíteni a megfelelő h e l y e ken előforduló bükkök
kiszabadításával.
Ezek
a
bár
el
n y o m o t t törzsek, ha a föléjük kerekedett fenyő n y o m á s a alól kiszabadulnak, kellő
e l e g e n d ő makkot szoktak
közbeelegyülésének biztosítására.
n é m e t erdőgazdák, a hol n e m fordul
teremni a A bükköt
elő tulnagy
bükk a
dél
össze
függő erdőségekben, n a g y o n megbecsülik és n e m üldözik ki az erdőből. A felújítás ezek szerint a j e g e n y e f e n y ő és bükk zetes megtelepítésével veszi nincsen
kezdetét,
e
kizárva, h o g y lucztermés esetén
mellett a
elő
azonban
jegenyefenyő
é s bükk-csoportoktól kellő távolságban luczfenyő-csoportok létesítése
czéljából
kezdetleges lehet (3 ar).
is
kiterjedése
történjék ez
használat.
esetben
A
hézagok
valamivel
nagyobb
A csoportos használatnál
s
egyáltalában
a
felujitás
egész tartama alatt az állab szélei czélszerüen érintetlenek maradnak, h o g y a fünövést különben
elősegitő oldalvilágitás,
nem
a szárító és hideg északi és keleti szelek t á v o l
tartassanak. É p e n e l l e n k e z ő l e g cselekesznek a szászok ö tarvágásos luczfenyveseikben. Ott az legerősebben
gyéritenek
(erdőinek
állabok
át), h o g y
az
szélén az
a
állab
szélén e fák m e g e r ő s ö d j e n e k , m é l y g y ö k e r e t verjenek mintegy szilárdabb keretet állékony erdő körül. Bár
alkossanak a
ellentétes, mégis mindegyik
két a
a
belső,
eljárás
maga
és
kevéssé
homlokegyenest
helyén
egészen
in
dokolt. Aki n e m ismeri a
csoportos
felujitóvágás
sajátossá
gait, az a felujitás k e z d e t é n azt hiszi, h o g y m é g érintetlen erdőben
jár.
Apróbb
hézagok,
alnövettel
m i n d e n idős erdőben előfordulnak, nyen
vagy
nélküle,
a tévedés tehát k ö n y -
megeshetik. A leirt első átszálalás után az állab illető része n é h á n y
évre
nyugton
készíttetik
elő
marad. a
Eközben
felujitás,
a
szomszédos
illetőleg más
területen
erdőrészekben
folyik a használat. A
felujitás
további
szegélyzővágásokkal vehetik kezdetüket,
folyamán,
bővíttetnek,
az de
alnövet-csoportok ezek
ha a j e g e n y e f e n y ő és
kor-, illetőleg magassági
csak
bükk
akkor
már
oly
e l ő n y b e n vannak, h o g y a közöttük
és a szélükön m e g t e l e p ü l ő luczfenyők n e m válnak reájuk v e s z é l y e s e k k é . A s z e g é l y z ő vágásoknál az
alnövet-csopor
tok szélén álló legerősebb törzsek döntetnek
és
pedig
a
fiatalos kímélése végett a m é g záródott erdő felé. C z é l j u k : a jegenyefenyő vagy
bükkcsemetékhez
több
világosságot
juttatni, a csoportok szélén pedig a luczfenyő megtelepü lését elősegíteni. A csoportok fölött l e v ő törzsek
egyelőre
j o b b ha állva maradnak, czélszerübb az oldalvilágitás élén kítése végeit elsősorban M é g íiatal, kell néhány
uj
j e g e n y e f e n y ő - c s o p o r t o k körül
törzs döntése
utat nyitni, különben csak 3—4 ismét
a szegélyfákat dönteni. szintén
által a fénynek és csapadéknak
a jegenyefenyő-csemeték, a melyek
é v e s koruktól k e z d v e tűrik erősen az árnyékot,
elpusztulnak.
M i k ö z b e n az állab r é g e b b e n kikezdett részein az növet-csoportok ekként ápoltatnak és bővíttetnek, zárt részekben szintén
a
felujitás
a
leirt
módon
a
almég
lassan-lassan
megindítható.
A szegélyző vágások 2—5
é v i i d ő k ö z ö k b e n ismétlőd
nek, miáltal a csoportok, illetőleg
az
idős
állab
hézagai
kölönféle alakot nyernek, hol kőralakuak, hol hosszúkásak vagy
ékalakuan
nyúlnak
a
zárt
erdőbe.
A zárt
részek
ujabb átszálalása további alnövet-csoportok keletkezéséhez v e z e t , mig végül a kább
közelednek,
fiatalos-csoportok érintkeznek.
Az
egymáshoz állab
képe
rendkívül változatos. Teljesen felszabadított
mindin ilyenkor
fiatalos-részle
tekhez, a m e l y e k k ö z e p ü k ö n legidősebbek s o n n a n szélük felé tetőszerüen tott
részletek
törzsek állanak,
alacsonyodnak, csatlakoznak; a
fiatalabb
ezekben
csemetékkel borí még
világosság fokozatosan
egyes
öreg
növekvő
élve
z e t é b e n kitűnő müfaíörzszsé e r ő s ö d v e , köztük pedig m i n d e nütt ott találjuk a
vágások
az eredeti állab további maradványaiként
alkalmával
a
teljes
felszabadításig
gondosan
kiméit g y e n g e törzseket és e l n y o m o t t v é n rudakat, különö sen j e g e n y e f e n y ő k e t , a m e l y e k alkotására a legjobbak.
Ismét
az
ernyőzet (védő
másutt
állab)
m é g összefüggőbb
koros erdőrészleteket találunk. A mikor a
fiatalos
csoportok k ö z e l e d n e k e g y m á s h o z ,
a g a z d á l k o d ó főgondja őket akként e g y b e o l v a s z t a n i , h o g y
legfiatalabb
részeikkel
több
magas
méter
2—3
érintkezzenek.
fiatalosnak
é v e s csoporttal
nem
idősebb
is
kikerült
csoportok,
javarészt
esetleg
szabad
már
közvetlenül
érintkeznie, mert ezt e l n y o m n á .
V é g e r e d m é n y b e n a fiatalos, maradványa
Öreg,
ha
belőle,
többnyire
az
anyaállab
hepehupás
felületű.
j e g e n y e f e n y ő és
luczfenyőből álló fiatalabb
utolsó Az
bükk,
környezetből
a
kima-
gaslanak. A tiszta v a g y k ö z e l tiszta luczfenyvesekben tel a fokozott s z é l v e s z é l y r e , n é m i l e g más a nete.
Az
keskeny
előbb
leirt
pasztákban
folyamat
ezekben
megy végbe,
szintén n e m egyenletes, h a n e m és felujitás, természetesen nyei szerint
a
tekintet
felujitás
ugyanis
melyeken
csoportos
hosszú
belül
a
me tehát
kihasználás
luczfenyő nagyobb
fényigé
módosítva.
A széltől védett
helyeken
azonban
lépni az alnövet-csoportok ápolásával és az említett pászták nyők és bükkök
határát.
alkalmat
m e k fenmaradásáról erdők felújításától
itt
is
tul
lehet
felszabadításával
Egyes előforduló
jegenyefe
nyújthatnak arra, h o g y e fane
is gondoskodás
történjék.
A
a l u c z f e n y v e s b e n követett eljárás
vegyes főleg
abban különbözik, h o g y az ü z e m keskeny pasztákra szorít kozik, az állab belseje felé
tehát
lassabban
n é m i l e g ellensúlyoz az a körülmény,
hogy
halad, a
amit
pasztákon
belül — a j e g e n y e f e n y ő és bükk előzetes felújítása elma radván
—
a
felújítás
menete
gyorsabb.
alakjával később m é g találkozunk, zésére
szorítkozunk. (Kolyt. köv.)
A felujitás
ez
itt tehát e r ö v i d j e l l e g -
