HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT
Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 17/2003.(V.27.) Kt. sz. rendelete
a város Helyi Építési Szabályzatáról Ercsi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV tv. 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13.§-ának (1) bekezdésében biztosított jogkörében, hivatkozással a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelettel közzétett OTÉK 1§. (1) bekezdésében foglaltakra, a város igazgatási területére vonatkozóan megalkotja a Helyi Építési Szabályzatáról szóló rendeletét, és egyúttal jóváhagyja a település szabályozási tervét, valamint azok kötelező együttes alkalmazását elrendeli. Jelen rendelet megalkotásának célja a település igazgatási területén az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megszabni és biztosítani. Ennek keretében a települési önkormányzat az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatosan, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan alkotja meg rendeletét. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
(1) (2)
(3)
(4)
A rendelet hatálya, alkalmazása 1. § Jelen rendelet hatálya Ercsi város teljes közigazgatási területére kiterjed. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest, tervezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások (pl. OTÉK és szabványok) betartása mellett kizárólag e rendelet (továbbiakban HÉSZ), továbbá e rendelet 1. Számú mellékletét képező a szabályozási terv együttes alkalmazásával szabad. Ezen építési szabályzattal együtt jóváhagyott szabályozási terv (továbbiakban: szabályozási terv) tömb mélységű szabályozást tartalmaz, amely a település döntő részére biztosítja az építési jogokat. A szabályozási terven SZT-vel jelölt területeken az építési jog biztosítása érdekében további szabályozási terv(ek)et kell készíteni a 3. § szerint. A későbbiekben elkészülő szabályozási terv minden esetben a mindenkor érvényes HÉSZ részét képezi. A rendeletben foglalt előírásoktól, szabályozási terv kötelező szabályozási elemeitől, való eltérésre kizárólag a HÉSZ és a szabályozási terv módosításával lehet.
A szabályozási terv 2. § (1) A település igazgatási területén a HÉSZ előírásainak területi értelmezéséhez szükséges térképi, rajzi információkat a szabályozási terv tartalmazza.
(2) A szabályozási terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz. A szabályozási terven ábrázolt kötelező szabályozási elemek az alábbiak: a) A belterületi határ és a tervezett belterületi határmódosítás. b) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határa. c) Kötelező szabályozási vonal. d) Megszüntető jel. e) Övezet, építési övezet azonosítója, jele és határa. f) Védőterületek, védőtávolságok, védősávok. g) Műemlék és műemléki környezet határa. h) Helyi egyedi művi érték. i) Helyi területi védelem határa. j) Régészeti terület határa. k) Természeti és természetvédelmi terület határa. (3) Az irányadó szabályozási elemeket a további tervműveleteknél és az intézkedések során javaslatként kell figyelembe venni, a pontos hely vagy funkció szabályozási terv, megosztási vázrajz vagy engedélyezési terv alapján pontosítandó. Irányadó szabályozási elemek: a) Építési övezet beépítési módjára vonatkozó előírás. b) Szabályozási terven RSZT-vel jelölt továbbtervezésre javasolt területek határa. c) Szabályozási tervek készítésére kijelölt területek területfelhasználási kategóriája. (4) Területfelhasználási egység határa csak telek, építési telek határa mentén haladhat. Egy reületfelhasználási egységen belül esetlegesen két övezetbe nyúló telek esetében az övezeti előírások közül minden egyes övezeti előírásnál a szigorúbbat kell alkalmazni. Telekalakítás (telekegyesítés) úgy nem engedélyezhető, hogy egy telekre két területfelhasználási egység előírásai legyenek érvényesek. Ilyen telekegyesítési igény esetén a szabályozási tervet előzetesen módosítani kell annak érdekében, hogy eldönthető legyen mely területfelhasználási egység előírásai vonatkoznak a majdani telekre, építési telekre. További szabályozási tervek (SZT) készítésére vonatkozó rendelkezések 3. § (1) Azokra a területekre, telkekre, telekrészekre melyeken a HÉSZ és a szabályozási terv nem biztosít feltétel nélküli építési jogokat (és műszaki akadály elvileg nem gátolja a telekmegosztást vagy a tényleges beépítést), csak telek mélységig kidolgozott SZT elkészítése és önkormányzati jóváhagyása után lehet telekalakítási vagy építési engedélyt kiadni. Ezek az alábbi területek: a) a szabályozási terv SZT készítését jelöli, b) építési helyen kívül jelentkezik építési igény (pl. tömbbelső). (2) A készítendő SZT tervezési területének határát a szabályozási terven jelölt lehatárolás figyelembe vételével a települési főépítész iránymutatása alapján minden esetben úgy kell megállapítani, hogy az a szabályozási terven alkalmazott lehatároláshoz igazodva legalább közterületekkel vagy részben más, beépítésre nem szánt területek által körülhatárolt telektömb területére terjedjen ki. II. FEJEZET Az ÉPÍTÉS ENGEDÉLYEZÉSÉNEK HELYI SZABÁLYAI Elvi építési engedélyezés (két lépcsős építési engedélyezés) 4. § (1) Az építési munkák önkormányzat jegyzője által történő engedélyezése során az alábbi esetben kétlépcsős építésengedélyezési eljárást kell lefolytatni: - a helyi területi védelemre kijelölt területeken és egyedi védett létesítményeken kivéve, ha az adott telken a lakófunkció az elsődleges. (2) A kétlépcsős építésengedélyezési eljárásban az építési engedély kérelem benyújtását megelőzően a beépítési, településképi követelmények előzetes tisztázása érdekében elvi építési engedélyt kell beszerezni. (3) A beépítési, településképi követelmények tisztázására szolgáló elvi építési engedélykérelemhez mellékletként csatolni kell: a meglévő és tervezett állapotra vonatkozóan a tervezett beépítés mellett két oldalról
elhelyezkedő két-két telekre kiterjedő utcaképet, a tervezett építmény tömegvázlatát és színtervét, a települési főépítész, illetve az általa működtetett, külön rendeletben létrehozott tervtanács véleményét
Építési engedélyezés 5. § (1) Azokon a területeken, ahol az építés feltételei a területelőkészítés, előközművesítés, stb. hiánya miatt nem biztosítottak, az építési engedély csak az építés feltételeinek biztosítása után adható. (2) A települési főépítész illetve az általa működtetett, külön rendeletben létrehozott tervtanács véleményére tekintettel kell lenni a városképileg védett területeken (a forgalmiutak és gyűjtőutak mentén, városközpont területén, valamint a látvány szempontjából kiemelkedő területeken, dombtetőkön) minden főrendeltetésű épület építési vagy elvi építési engedélyezési eljárása során, valamint a különleges és a gazdasági területeken minden egyes létesítmény elhelyezése, átalakítása esetén. (3) Az építési engedélyhez minden esetben utcakép csatolandó (a szomszédos telek épületei homlokzatainak feltüntetésével). III. FEJEZET AZ ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK Telekalakítás 6. § (1) A település igazgatási területén telket, építési telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a HÉSZ-ben megadott értékeknek, a szabályozási tervnek és a vonatkozó egyéb általános jogszabályoknak is megfeleljen. (2) Kötelező telket alakítani a) a szabályozási vonallal érintett telkek esetében a szabályozási vonal mentén, b) területfelhasználási egység határával érintett telkek esetében a határvonal mentén, c) egyéb jogszabályban meghatározott esetekben, az ingatlant érintő építés vagy használati mód változás engedélyezésével egyidejűleg. (3) Ha a szabályozási vonal már meglévő épületet érint és a közterület terv szerinti kiépítése csak nagyobb távlatban valósul meg és ez a teljes közműellátást nem akadályozza a közút kezelőjének hozzájárulása esetén az egyes ingatlanokat érintő közterület kialakítását nem kell a telekalakítási vagy az építési engedélyezés feltételéül szabni, de engedély csak olyan módon adható, hogy az a tervezett közterület kialakítását ne akadályozza meg, illetve ne tegye költségesebbé. Az előirányzott közterület-alakítás területét az érintett telek területébe nem szabad beszámítani. (4) A telkekre már túlnyomó részben felosztott telektömbben az építési telkek kialakítása a telek építési övezetben előírt legkisebb területének legfeljebb 10%-os csökkentésével lehetséges, ha az így kialakítható egyedi telkek az övezeti és más általános érvényű hatósági előírások figyelembevételével beépíthetők. (5) A már meglévő, az övezeti előírásokban meghatározottaknál kisebb telkek esetében a telekhatárok változására csak akkor adható engedély, ha a telekhatárok megváltoztatása szabályozási vonal vagy övezeti határvonal miatt szükséges, vagy a telekhatárok megváltoztatásával az érintett telkek az előírt telekméretekhez közelítenek vagy azoknak megfelelnek. (6) Valamely területen HÉSZ vagy szabályozási terv eltérő előírásának hiányában, kialakult telektömbben legfeljebb az építési övezetben meghatározott telekméret ötszörösének mértékéig engedélyezhető telekegyesítés. (7) Telekalakítás esetén a felosztásra tervezett telek területe meghaladja az övezeti előírásokban meghatározott legkisebb telekterület nyolcszorosát, akkor a megosztási vázrajzhoz településrendező tervező által készített telekalakítási tervet kell benyújtani. (8) Az SZT-vel jelölt területeken a telekalakítás elvi engedélyezési eljárás keretében engedélyezhető, ha az telekösszevonásra irányul, vagy olyan telekhatár-rendezésre, amelynek során az érintett telkek területe legfeljebb 20 %-kal változik meg. (9) Építési övezetekben új nyeles telek nem alakítható ki.
(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8)
Általános építési előírások 7. § Az egyes telkek beépítési lehetőségét az általános előírásokon túlmenően az adott telekre vonatkozó tényleges övezeti, építési övezeti előírások határozzák meg. Építési engedély csak a HÉSZ vonatkozó általános és részletes előírásainak betartásával adható ki. Az övezeti előírásokban szereplő legkisebb kialakítható telekméretnél kisebb területű, a megengedett minimális beépíthető telekterületnél nagyobb beépítettségű meglévő építési telken is engedélyezhető az építés, ha nem jár a beépített terület növelésével és az egyéb övezeti előírások betarthatók. Építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által meghatározott, továbbá a szakhatóságok által megszabott biztonsági övezetet, védőterületet, védőtávolságot, védősávot. Építési engedély kiadása előtt a 10%-nál meredekebb rézsűkön, illetve azok alsó és felső élétől számított 20 méteren belül tervezett építés esetén talajmechanikai vizsgálatokkal kell igazolni az adott telek beépíthetőségét, s az engedélykérelemhez alapozási tervet is be kell nyújtani. A talaj és felszíni vizek áramlását és minőségét veszélyeztető építés esetén építési engedély csak az illetékes vízügyi hatóság bevonásával adható ki. Ahol a telek, építési telek hossz- vagy keresztirányú átlagos lejtése eléri a 20 %-ot, a tárgyi övezetre megadott engedélyezhető építménymagasság értéke legfeljebb 20 %-kal megemelhető. Ercsi város területén önálló rendeltetési egységként működő terepszint alatti épület jellemzően egyik övezet és építési övezet területén sem létesíthető, amely alól kivételt képeznek az övezetenként meghatározott melléképítmények és a földdel borított pincék. Ercsi város beépítésre szánt területén építési engedélyt csak teljes körű közműellátás megléte esetén szabad kiadni azokon a területeken, ahol már rendelkezésre áll a vezetékes közcsatorna hálózat. Addig, amíg a közmű hálózat ki nem épül, átmenetileg részleges közműellátással (hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezéssel) engedélyezhető a tervezett beépítés. A közcsatorna hálózat kiépítése után azonban ezekre az ingatlanokra nézve kötelező a közműpótló használatának a felszámolása és a hálózatra történő rákötés. A beépítésre nem szánt területeken a közműellátás tekintetében az OTÉK 33. §-ában rögzített
feltételek teljesítése esetén adható ki építési engedély. Az egyes övezetekben, építési övezetekben tervezett létesítményekre akkor adható ki építési, használatbavételi és rendeltetés megváltoztatási engedély, ha a létesítményben tervezett tevékenység képes betartani az adott övezetre, építési övezetre előírt környezetvédelmi határértékeket. (10) Kerítés létesítésére engedélyt kiadni csak az OTÉK előírásainak megfelelően szabad. (11) Ercsi város igazgatási területén az eredeti funkciójától eltérően használt lakókocsi egyik övezet területén sem helyezhető el. (12) Hirdető berendezés elhelyezése és működtetése nem zavarhatja a köz- és közlekedésbiztonságot. (13) A település területén állattartó építmény engedélyezési eljárásánál az állattartást szabályozó helyi önkormányzati rendelet előírásait is be kell tartani. (14) Minden övezetben telken belül kell a szükséges számú gépkocsitároló, gépkocsi leálló helyet biztosítani. Intézmények, szolgáltató létesítmények építése esetén a szükséges számú parkolómennyiség lehetőleg telken belül alakítandó ki úgy, hogy a kerítésen kívüli közterülettel közvetlen kapcsolatban legyen. Amennyiben a telken belüli parkoló kialakítás nem oldható meg - és a létesítmény kialakítása városi érdek - úgy közterületen is megépíthető a szükséges számú parkoló a létesítmény 100 méteres körzetében, amely kizárólag közforgalmú parkolóként üzemeltethető. Egy épülethez szükséges közterületi vagy közforgalom számára megnyitott parkoló megépítése a létesítmény építtetőjének kötelessége. A közterületi parkoló helyét a közútkezelő és a főépítész javaslatára a Képviselő-testület Városfejlesztési Bizottsága a beépítést is ábrázoló terv alapján jelölheti ki. (15) Az építési telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontjában felsorolt létesítmények helyezhetők el az övezeti előírásokban és az állattartási rendeletben meghatározottak figyelembevételével. (16) Az építési övezetekre vonatkozó beépítési előírásokat az alábbi táblázat alapján kell meghatározni: (9)
ÖVEZET JELE
beépítési mód
Megengedett legnagyobb beépítettség (%)
Legkisebb zöldfelületi arány (%)
Megengedett legkisebb / legnagyobb építménymagasság (m)
Legkisebb kialakítható telekterület (m2)
Legkisebb telek szélesség / mélység (m)
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Általános építési előírások 8. § (1) Szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában terepszint felett és alatt új épület, meglévő épület bővítménye és meglévő épület használati módjának változása csak az építési hely határain belül engedélyezhető. (2) A kötelező előkertek mélysége (azaz az utca felőli építési határvonal) elsődlegesen a környezetben kialakult beépítésnek, az ingatlan terepviszonyainak és a tájolásnak megfelelően határozandó meg. Az előkert méretét a még beépítetlen területeken a területi adottságok és a tájolás figyelembevételével kell meghatározni. (3) Az előkert mérete 5 méter, kivéve a már kialakult építési vonal esetében, ahol az előkert méretét a kialakult építési vonal szerint kell meghatározni, továbbá a 10%-nál meredekebb lejtésű területen, ahol a telek terepviszonyai ennél kisebb előkert kialakítását indokolják. Amennyiben a telek domborzati viszonyai indokolttá teszik, az előkertben támfalgarázs is engedélyezhető. (4) Kijelölt vagy túlnyomó részben beépült tömbnél kialakult építési vonal esetén az új épületek utca felőli homlokzata hosszának legalább 50 %-a kötelezően az utca felőli építési határvonalra kell, hogy kerüljön. Az utcai homlokzat tagolatlan hossza 15 méternél több nem lehet. (5) Az építési hely határait és a szomszédos telkeken lévő építmények közötti legkisebb távolságot az OTÉK szerint, vagy szabályozási tervben előírt módon kell meghatározni. (6) Terepszint felett és alatt új épület építése, meglévő épület bővítménye és meglévő épület használati módjának változása – építési szabályzatban foglalt külön előírás hiányában - csak az építési hely (7)
határain belül engedélyezhető. Lakóterületen és a TV-1 övezetben az oldalhatáron álló beépítési mód alkalmazása esetén az épületeket az oldalhatártól mért 1,0 m és 1,5 m közötti távolságra (csurgótávolság) kell elhelyezni, kivéve abban az esetben, ha a szomszédos ingatlan beépítése ennél nagyobb távolság elhagyását
teszi szükségessé. (8) Egy közterülettel körülhatárolt, már túlnyomórészt beépült építési tömbön belül új építés esetén a már jellemzően kialakult, és a szomszédos telkek beépítését, illetve beépíthetőségét, valamint a telek szélességét figyelembe vevő beépítési módot kell alkalmazni. (9) Az adott építési övezetben meghatározott választható eltérő beépítési módokkal az adott övezet egyedi előírásait figyelembe véve lehet alkalmazni. Ebben az estben azonban más beépítési módot csak úgy lehet alkalmazni az adott telken, ha ez által a szomszédos telkek építési jogai (pl. telekhasználat, építési helyen történő későbbi beépíthetőség, bővíthetőség) nem sérülnek. (10) Az elhelyezésre kerülő épületek fő méreteinek a meghatározásakor a szomszédos épületek szélességére, magasságára, geometriai formájára, arányaira tekintettel kell lenni. (11) Az övezetekre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényű, zajos, bűzös,
vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem engedélyezhetők. (12) Az egészségügyi és oktatási intézmények körül minimum 50 méteres körzetben lévő telkeken állattartás nem engedélyezhető. Lakóterületi építési övezetek
(1) (2) (3)
(4) (5) (6) (7)
Lakóövezetek általános előírásai 9. § Az FL és KEL építési övezetek területén – a lakóépületet kiegészítő kiszolgáló funkciójú épületen kívül - egy telken egy épület helyezhető el. A lakóterületi építési övezetek jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, azonban az OTÉK előírásai szerint, a HÉSZ övezeti előírásai alapján más funkciójú építmény, épület önállóan is elhelyezhető az övezet telkeinek területén. Ha a KEL jelű lakóövezetekbe sorolt építési telkeknél az utcai telekhatártól mért 40 m-nél távolabb eső telekrészen is építési hely alakulna ki (OTÉK szerint), akkor a 40 m-en túli telekrész (házi kert) nem építhető be, nem tekinthető építési helynek, azaz ez a távolság az építési telek hátsókerti építési határvonalának felel meg. Meglévő nyeles telek esetén ez a távolság a nyélnek a beépíthető telekrészhez való csatlakozásától számítandó. A lakóépületeken kizárólag magastető alkalmazása lehetséges. A tető hajlásszöge 25-50 fok között választható meg, a szomszédos beépítéshez igazodva. Aszimmetrikus, íves, manzard- és lapostető csak városépítészetileg indokolt esetben, a környező épületek tetőszerkezetének figyelembevételével engedélyezhető. Tetőfelépítmény, tetőablak a tetőfelület maximum 30 %-án építhető (kivéve a napenergia hasznosító berendezést). Lakóterületen a lakóépületet kiegészítő kiszolgáló épület megengedett legkisebb és legnagyobb építménymagassága az övezeti előírásokban meghatározott határértéknél 0,5 m-rel csökkentett értékek között engedélyezhető.
A KL jelű lakóövezet (Ercsi meglévő kisvárosias lakóterületei) 10. § (1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni:
KL
K, Sz
40 %
40 %
6,0 / 12,0
K
K
K: kialakult állapot szerint (beépítési mód nem változtatható meg, telekméret nem csökkenthető) Sz: szabadonálló (2) Az övezetben lakóépületek, illetve a helyi lakosság ellátását szolgáló és a lakófunkciót nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület helyezhetők el. (3) Az övezet telkeinek kialakult zöldfelületi arányai nem csökkenthetők. A meglevő zöldfelületek máscélú indokolt igénybevétele esetén az igénybevett zöldfelület a telken belül -lehetőleg a terepszinten- pótlandó. (4) Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (5) Ebben az övezetben a haszonállattartás építményei nem helyezhetők el.
(1)
A falusias lakóövezetek (FL) általános előírásai (Ercsi meglévő jellemzően szabadonálló beépítésű falusias lakóterületei) 11. § Az övezetben a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül a helyi lakosság ellátását szolgáló
(2) (3) (4) (5)
kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület valamint külön rendeletben megállapított állattartás céljára állattartó épület, s az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen legfeljebb kétlakásos lakóépület, a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló épület, sportépítmény és a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhetők el. A lakóépülettel beépíthető kialakult telkek minimális nagysága 300 m2, szélessége legalább 10 méter. Kisebb telek esetében a telek méreteinek növelését követően engedélyezhető a beépítés. Az övezetben már kialakult az előírt telekterületnél kisebb telek esetében a legnagyobb beépítettség az előírt legkisebb telekterület és a már kialakult telekterület különbségének 5%-ával – az egyéb övezeti előírások betartásával - megnövelhető. Az építési övezetben megengedhető legnagyobb szintterületsűrűség telkenként nem haladhatja meg a 0,5 értéket. Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni:
FL
SZ, O
30 %
40 %
3,0 / 6,0
700
18,0 / 30,0
SZ: szabadonálló; O: oldalhatáron álló
A kertvárosias lakóövezetek (KEL) általános előírásai 12. § (1) Az övezetben a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, s az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen legfeljebb négylakásos lakóépület, a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló épület, sportépítmény és a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhetők el. (2) A lakóépülettel beépíthető kialakult telkek minimális nagysága 300 m2. A KEL-1 jelű lakóövezet (Ercsi meglévő jellemzően oldalhatáron álló beépítésű kertvárosias lakóterületei) 13. § (1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni:
KEL-1
SZ, O
30 %
50 %
3,0 / 4,5
600
14,0 / 30,0
SZ: szabadonálló; O: oldalhatáron álló (2) Az övezetben már kialakult legalább 300 m2-es területű és 10 méter széles telek beépíthető. (3) Az övezetben már kialakult az előírt telekterületnél kisebb telek esetében a legnagyobb beépítettség az előírt legkisebb telekterület és a már kialakult telekterület különbségének 5%-ával – az egyéb övezeti előírások betartásával - megnövelhető. (4) Az építési övezetben megengedhető legnagyobb szintterületsűrűség telkenként nem haladhatja meg
a 0,6 értéket. A KEL-2 jelű lakóövezet (Ercsi jellemzően szabadonálló beépítésű kertvárosias lakóterületei) 14. § (1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni:
KEL-2
SZ, O
30 %
50 %
3,0 / 6,0
700
18,0 / 30,0
SZ: szabadonálló; O: oldalhatáron álló (2) Oldalhatáron álló beépítés esetén a megengedhető legnagyobb építménymagasság 4,50 m. (3) Az övezetben már kialakult legalább 300 m2-es területű és 10 méter széles telek beépíthető. (4) Az övezetben már kialakult az előírt telekterületnél kisebb telek esetében a legnagyobb beépítettség az előírt legkisebb telekterület és a már kialakult telekterület különbségének 5%-ával – az egyéb övezeti előírások betartásával - megnövelhető. (5) Az építési övezetben megengedhető legnagyobb szintterületsűrűség telkenként nem haladhatja meg a 0,6 értéket.
Településközpont vegyes építési övezet A TV-1 jelű településközpont vegyes építési övezet (Ercsi településközponti részeinek meglévő vegyes területe) 15. § (1) Az övezetben a legfeljebb négylakásos lakóépületen kívül a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, s az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhetők el. (2) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. TV-1
SZ, O, Ikr, Z
50 %
20 %
3,0 / 7,5
600
14,0 / -
SZ: szabadonálló; O: oldalhatáron álló; Ikr: ikres; Z: zártsorú (3)
Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), e), f), g), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (4) A TV-1 övezet területére rehabilitációs szabályozási tervet (RSZT-t) kell készíteni. (5) Az építési övezetben megengedhető legnagyobb szintterületsűrűség telkenként nem haladhatja meg a 2,0 értéket.
A TV-2 jelű településközpont vegyes építési övezet (Ercsi településközponti részén lévő korábbi honvédelmi területek) 16. § (1) Az övezetben a társasházi lakóépületen kívül a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, s az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhetők el, illetve a meglévő épületek a fenti rendeltetés számára alakíthatók. (2) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.
TV-2
SZ
80 %
10 %
3,0 / 12,5
1000
18,0 / -
SZ: szabadonálló (3)
Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), e), f), g), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (4) A TV-2 övezet területére a telekalakításhoz valamint új épület építéséhez rehabilitációs szabályozási tervet (RSZT-t) kell készíteni. (5) Az építési övezetben megengedhető legnagyobb szintterületsűrűség telkenként nem haladhatja meg a 2,4 értéket.
(1) (2) (3) (4)
Gazdasági területek építési övezetei Gazdasági területek építési övezeteinek általános előírásai 17. § A gazdasági területek kereskedelmi, szolgáltató gazdasági (KG) illetve ipari gazdasági (IG) építési övezetekbe tartoznak. Az 4000 m2 –nél nagyobb építési telkek be nem épített részén (a telekhatárok mentén) összefüggő, legalább 5,0 m széles védőzöld sávot kell kialakítani. Az övezet azon építési telkein, amelyekre nincs előírva SZT készítési kötelezettség, az építés engedélyezhető. Az övezet SZT készítési kötelezettséggel érintett részein kizárólag a későbbiekben készítendő SZT jóváhagyása után adható ki építési engedély. Az övezetben a haszonállattartás építményei nem helyezhetők el.
A KG jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezet általános előírásai 18. § (1) Az övezeten belül mindenfajta, nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, raktározás, kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás céljára szolgáló épület, szálláshely szolgáltató épület, iroda, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, parkolóház, üzemanyagtöltő, valamint az OTÉK 31. §-ának (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével, kivételesen, nem gyermekelhelyezésre és betegápolásra szolgáló intézmény, oktatási, egészségügyi, szociális épület, vagy egyéb közösségi szórakoztató funkciójú épületek, építmények is elhelyezhetők. (2) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.
(3) Pinceszint a telek maximális beépíthetőségének megfelelően alakítható ki. (4) Az övezetben a létesítmények működéséhez szükséges parkolót telken belül kell kialakítani. A KG-1 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (Ercsi tervezett kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területei) 19. § (1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.
KG-1
SZ
50 %
40 %
3,0 / 7,5
1000
20,0 / 40,0
SZ: szabadonálló (2) Az építési övezetben megengedhető legnagyobb szintterületsűrűség telkenként nem haladhatja meg a 2,4 értéket. A KG-2 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (Ercsi tervezett kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területei) 20. § (1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.
KG-2
SZ
40 %
40 %
3,0 / 12,5
3000
30,0 / 50,0
SZ: szabadonálló (2) Az építési övezetben megengedhető legnagyobb szintterület-sűrűség telkenként nem haladhatja meg a 2,4 értéket.
(1)
(2) (3) (4) (5)
(6)
Az IG jelű ipari gazdasági építési övezet általános előírásai 21. § Az övezeten belül mindenfajta ipari termelés, ipari szolgáltatás, raktározás célú épület, valamint az OTÉK 31. §-ának (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, parkolóház, üzemanyagtöltő, oktatási, egészségügyi, szociális épület elhelyezhető. Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. Pinceszint a telek maximális beépíthetőségének megfelelően alakítható ki. Az övezetben a létesítmények működéséhez szükséges parkolót telken belül kell kialakítani. A meglévő környezetet károsító üzemi és szolgáltató létesítmények szennyezésének mértéke tovább nem növelhető, a szennyezést fokozatosan meg kell szüntetni. Környezetet szennyező üzemi létesítmény fejlesztésére csak akkor adható engedély, ha a beruházás az üzem környezeti szennyezésének a csökkentését, megszüntetését elősegíti. Azoknál az üzemi létesítményeknél, amelyeknek a léte, tevékenysége védőterületet igényel, és a védőterületen belül építeni nem lehet, az építési tilalom miatti kártalanítás terheit annak kell viselnie, akinek a tevékenysége miatt a tilalmat elrendelték.
(7)
Azoknál a környezetet szennyező üzemi létesítményeknél, amelyek védőterületére a szabályozási terv véderdő létesítését írja elő, a véderdő telepítését és fenntartását a környezetet szennyezőnek kell biztosítania. A tervezett ipari területek szükségessé váló véderdő telepítése és fenntartása a területre települő üzemek feladata. (8) Azoknál a környezetet károsító tevékenységet végző üzemeknél, ahol hely hiányában véderdő nem telepíthető, a védelmet telken belüli védőfásítással, intenzív növénytelepítéssel kell megoldani. Az iparterületeken a telephelyeket kerítéssel kell körülvenni, a kerítés mellett fasort kell telepíteni. A telken belüli tevékenység, szabadtéri raktározás csak rendezett keretek között történhet, a lehetőségeken belül törekedve a telken belüli zöldfelületek növelésére. (9) A telephelyeken belül nem folyhat olyan tevékenység, szabadtéri raktározás, amely településesztétikai szempontból zavaró. (10) Ipari és ipari jellegű szolgáltató létesítmények elhelyezéséhez szakvéleményt kell készíteni a várható káros környezeti hatásokról, valamint a jogszabályok által megállapított terhelési határértékek betartásának tervezett megoldásairól, és ezt az engedélykérelemmel együtt az építéshatóságnak be kell nyújtani. A felhagyott vízterület mellett a 041 hrsz-ú ingatlan távlatiakban –szükség esetén- kikötő céljaira felhasználható.0 00 Az IG-1 jelű ipari gazdasági építési övezet (Ercsi tervezett ipari gazdasági területei) 22. § (1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.
IG-1
SZ
40 %
40 %
3,0 / 12,5
4000
40,0 / 50,0
SZ: szabadonálló (2) A megengedhető legnagyobb szintterületsűrűség telkenként nem haladhatja meg a 2,0 értéket. Az IG-2 jelű ipari gazdasági építési övezet (Ercsi meglévő és tervezett ipari gazdasági területei) 23. § (1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.
IG-2
SZ
50 %
40 %
3,0 / 7,5
1000
20,0 / 40,0
SZ: szabadonálló (2) Az építési övezetben megengedhető legnagyobb szintterületsűrűség telkenként nem haladhatja meg a 2,4 értéket. Különleges területek építési övezeteI
Különleges területek építési övezeteinek általános előírásai 24. § (1) A különleges területek építési övezeteibe a város területén a különleges szolgáltató létesítmények területe, a szabadidőközpont, a sportpálya, a temető, a meglévő hulladéklerakó területei tartoznak. (2) Az övezetek telkei a szabályozási terven rögzített funkciók mellett az övezeti előírások szerint alakíthatók. (3) A különleges területek övezeteinek telkein a haszonállattartás építményei nem helyezhetők el. A K - SP jelű különleges építési övezet (sportolási létesítmények területe) 25. § (1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.
K - SP
SZ
15 %
60 %
3,0 / 7,5
3000
40,0 / 50,0
SZ: szabadonálló (2) Az övezeten belül a szabadidő eltöltés, turizmus, idegenforgalom, tömegszórakoztatás és a sportolás céljait szolgáló épület, építmény helyezhető el. (3) Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. A K - Te jelű különleges építési övezet (temetők területe) 26. § (1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.
K - TE
K
10 %
60 %
3,0 / 6,0
K
K
K: kialakult állapot szerint (beépítési mód nem változtatható meg, telekméret nem csökkenthető); (2)
Az övezeten belül, az OTÉK 24. §-a 3) bekezdésének 7. pontjában felsorolt temető funkcióval összhangban lévő épület, építmény helyezhető el. (3) Az övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1.sz. melléklet 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (4) A kijelölt új temetőterület szabályozási terv alapján történő kialakítását geotechnikai és vízügyi szakvéleménnyel is meg kell alapozni. A K/H jelű különleges építési övezetek (a meglévő hulladékártalmatlanító telephely területe) 27. § (1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.
K/H
SZ 3,0 / 4,5
10 % K SZ: szabadonálló
50 % K
(2)
Az övezeten belül az OTÉK 24. §-a 3) bekezdésének 10. pontjában felsorolt funkcióhoz igazodó épület, építmény helyezhető el. (3) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), k), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. A T – K - Te jelű különleges építési övezetek (a tartalék különleges területek) 28. § (1) Az övezet területén a területfelhasználást és az engedélyezett beépítés paramétereit a későbbiek során, a szükséges szakvéleményekkel megalapozott készítendő SZT-ben kell meghatározni. (2) Az övezetbe tartozik az új temető részére fenntartott szabályozási terven T – K – Te jelű, valamint a zöldfelületi rekreációs célú fejlesztésre szánt T – K – Re jelű övezet.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK A közlekedési és közműterületekre vonatkozó előírások
(1) (2) (3)
(4)
(5)
(6)
A közlekedési területekre vonatkozó előírások (K: közlekedési területek) 29. § A közlekedési területekbe tartoznak a meglévő és tervezett közutak, a vasúti, víziközlekedési területek a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt, a szabályozási terven övezeti jellel el nem látott területek. A város területén a közlekedési létesítmények szabályozási szélességét a szabályozási terv szerint kell kialakítani. A közutak, vasutak és víziközlekedés építési területén (szabályozási szélességén) belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, kikötők létesítményei, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető. A település közútjainak tervezési osztályba sorolása: M6 autópálya: K.I. 6. sz. főút külterületi szakasza K.III. 6204 j. ök. út külterületi szakasza K.V., átkelési szakasza B.IV.b. Bekötőutak B.V.c. Belterületi gyűjtőutak B.V.c. Egyéb települési utak, utcák (kiszolgáló utak, lakóutcák) B.VI.d. Külterületen a közlekedési területek védősávja a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel. A védőterületek értékei az úttengelytől mérve: Gyorsforgalmi– és főút nyomvonala mentén 100-100 m. Az alsóbbrendű országos közutak külterületi szakasza mentén 50-50 m. Az országos közforgalmú vasútvonal mentén az OTÉK előírásainak megfelelő 50 m széles védősávot kell biztosítani, amelyen belül csak a vonatkozó ágazati jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelően helyezhető el építmény. A tervezett közutak kiépítéséhez az alábbi szabályozási szélességek biztosítandók az adottságokhoz alkalmazkodó módon: forgalmi út: jellemzően 30,0 m, min. 20,0 - 25,0 méter,
gyűjtő út: jellemzően 22,0 m, min. 18,0 méter, lakóutca: jellemzően 12,0 (max. 10 telket kiszolgáló lakóutca esetében min. 8,0) méter, önálló kerékpárút: min. 4,0 méter. (7) A külterületi közutak szabályozási szélessége 12 m, azonban a közterületek jelenlegi szélességi méretei mindaddig fenntarthatók, amíg a területhasználat vagy építési igény az előbbi szélesség kialakítását nem igényli. Az új szabályozási szélességet a jelenlegi közterület tengelyétől szimmetrikusan kell biztosítani, ha ez nem lehetséges, akkor szabályozási tervet kell készíteni. Külterületi mező- és erdőgazdasági (üzemi) utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el. (8) Az igazgatási területen az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani. A már működő közintézmények parkolása csak abban az esetben oldható meg közterületi parkolóval, ha már jelenleg is így van megoldva a parkolása. A lakóterületen működő vállalkozások, valamint a településközpont vegyes területek esetében is teljes körűen ki kell elégíteni a parkolási normákat, elsősorban a telken belül. Amennyiben ez nem lehetséges, az alábbi megoldást kell alkalmazni: az Önkormányzat parkolási rendelete alapján az igények legalább 50 %-át a tulajdonos saját telkén köteles elhelyezni, a többit az Önkormányzat által kijelölt erre alkalmas közterületen vagy egyéb telken. Ezt is a vállalkozónak kell megépíteni vagy az építés ráeső költségét megfizetnie. (9) A közterületi parkolókat fásítva kell kialakítani. (10) A hajóállomás, valamint a kompkikötő helyét a város területén a tervlap jelöli, fejlesztési igény esetén az érintett területre szabályozási tervet kell készíteni. Közművekre vonatkozó előírások 30. § (1) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti biztonsági övezetein, védőtávolságain belül mindennemű építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető. (2) Épületek építésére engedély csak az adott övezetre vonatkozó előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható. (3) Mindenféle házi-kút létesítése engedélyköteles. (Amennyiben a tervezett kút házi vízszükséglet kielégítése céljából készül és a tervezett vízhasználat nem haladja meg az 500 m3/év mennyiséget, valamint a talajvíz réteget csapolja meg, akkor az Önkormányzat jegyzője engedélyezi a tevékenységet. Minden egyéb esetben a VIZIG az engedélyező hatóság.) (4) A csatornázatlan területeken a zárt szennyvíztározó medencéből az összegyűjtött szennyvizeket rendszeres és ellenőrizhető módon a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállíttatni. (5) A szennyvízcsatorna megépítése után legkésőbb két éven belül az érintett fogyasztókat és azokat, akiket a csatornahálózat 100 m-en belül megközelít, kötelezni kell a csatornára való rákötésre. Ezután közműpótló létesítése és használata sem engedélyezhető. (6) Az előírttól eltérő szennyezettségű szennyvizeket telken belül kell előtisztítani (ipari szennyezettség, olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.) és csak ezután szabad bevezetni a közcsatornába vagy a közműpótlóba. Az előtisztítást a hatóságok által előirt mértékig kell elvégezni. A szennyvíz előtisztításból származó veszélyes hulladékot elszállításig úgy kell tárolni, hogy az környezeti szennyezést ne okozzon. (7) A vízfolyások, vízfelületek partéleitől a karbantartás számára szabadon kell hagyni az alábbi szélességű sávokat: a) VIZIG kezelés esetén 6-6 m-t, b) társulati kezelés esetén 4-4 m-t, c) önkormányzati kezelés esetén 2-2 m-t, d) nyílt árkok mentén az egyik oldalán legalább 2 m-t, a másik oldalán legalább 1 m-t. (8) A Rába-patakot érintő beavatkozásokat, rákötéseket hidraulikailag méretezni kell. (9) 20 gépkocsinál több gépkocsi számára parkolót létesíteni csak kiemelt szegéllyel és vízzáró burkolattal szabad, a felületéről összegyűlő csapadékvizet hordalékfogó műtárgyon keresztül szabad csak a közcsatorna hálózatba, vagy élőfolyásba vezetni. Szénhidrogén szennyezettségnek kitett út, illetve parkoló felületről összegyűlő csapadékvizeket benzin és olajfogó műtárgyon is keresztülvezetve szabad közcsatornába, vagy élőfolyásba vezetni. (10) A beépített, illetve beépítésre szánt területen a csapadékvíz elvezetésére az út szilárd burkolatú
kiépítésénél, illetve rekonstrukciójánál zárt csapadékvíz csatornahálózatot kell kiépíteni. (Hosszútávon nyílt árkos csapadékvíz gyűjtés beépített, illetve beépítésre szánt területen csak földúttal feltárt területen, illetve beépítésre nem szánt területen és külterületi út mentén maradhat fenn.) (11) Az országos műemléki védelem alatt álló, továbbá a helyi védelemre kijelölt területeken és egyedi létesítmények környezetében a földfelszín felett vezetett vezetékhálózatok (villamosenergia, táv- és hírközlés) átépítése, rekonstrukciója vagy új hálózat építése csak földfelszín alatti kialakítással engedélyezhető. A településen az út szilárd burkolatú kiépítésénél, illetve rekonstrukciójánál kell a földfeletti vezetéket föld alá áthelyezni. (Hosszútávon föld feletti vezeték beépített, illetve beépítésre szánt területen csak földúttal feltárt területen, illetve beépítésre nem szánt területen és külterületi út mentén maradhat fenn.) (12) Középnyomású földgázzal ellátott területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáz nyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés csak az előkertbe, az udvarra vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető. (13) A mikrohullámú összeköttetés biztosítása érdekében elrendelt magassági korlátozásokat be kell tartani. Ettől eltérni csak az Antenna Hungária Rt-vel történő egyeztetés alapján lehet. (14) Közcélú antennát elhelyezni csak meglevő tornyokon, magas épületeken, a városképvédelmi szempontoknak is megfelelően építési engedéllyel szabad. Zöldterületi övezetek A KP jelű zöldterületi övezet (a közparkok területei) 31. § (1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni:
KP
SZ 3,0
(2)
2% K SZ: szabadonálló
80 % K
Az övezet telkein az OTÉK 27.§ (4) bekezdésének a) és c) pontjában felsorolt létesítmények helyezhetők el. (3) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak elhelyezhetők a j), k), l), pontban meghatározott létesítmények kivételével. (4) Az övezet telkein létesítendő épületeken kizárólag magastető alkalmazása lehetséges. A tető hajlásszöge 25-45 fok között választható meg. (5) Az övezet telkein a közparkokat legalább 80%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani. (6) A meglévő és az újonnan létesítendő zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról tulajdonosának gondoskodni kell. Új zöldterületek létesítése és a meglévők felújítása kertészeti kiviteli tervek alapján készülhet, a kialakításnál a területek biológiai aktivitásának növelését kell elérni. (7) A zöldfelületek létesítésénél, rehabilitációjánál a növényanyag kiválasztásánál szárazságtűrő, nem szennyezésérzékeny és nem vattázó fajok telepítendők. (8) Az övezet telkein, különösen a gyermek játszószerek esetén csak a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el. A park fenntartásáról és a park berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. (9) A tervben önálló terület-felhasználási kategóriaként nem szabályozott a telepszerű lakásépítési területen kialakított közkertek, lakóterületi zöldfelületek védelme érdekében nem növekedhet a beépített felületek aránya a zöldfelületek rovására. (10) A közparkokat úgy kell kialakítani, hogy azokat kerekesszékkel és gyermekkocsival is használni lehessen. (11) Az övezetben a haszonállattartás építményei nem helyezhetők el.
Erdő övezetek Az erdő övezetek általános előírásai 32. § (1) Az övezetbe tartozó telkek tovább nem oszthatók, de igény és lehetőség szerint összevonhatók. (2) Az övezetben kerítés csak vadvédelmi vagy közbiztonsági céllal létesíthető, az erdészeti hatóság engedélye alapján. Az erdőterületeken a gazdálkodás erdészeti üzemterv alapján folytatandó. Az erdőterületek művelési ág változtatása csak az Állami Erdészeti Szolgálat Budapesti Igazgatóságának engedélye alapján lehetséges. (3) Az egyéb terület-felhasználási kategóriák /gazdasági terület, mezőgazdasági terület, vízgazdálkodási terület, stb./ területén lévő meglévő erdőállományok védelme biztosítandó, a faállomány növelésére kell törekedni /kerítésen belüli védőfásítások, dűlőútkísérő és egyéb közterületi fásítások, stb./ létesítésével. Az EG jelű erdő övezet (a gazdasági erdőterületek) 33. § (1) Az övezetben elsősorban az erdőgazdasági termelés építményei helyezhetők el. Egyéb, különleges rendeltetésű épület (intézmény) csak az OTÉK-ban és a HÉSz-ben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén létesíthető, az épületben csak az erdészeti alaprendeltetést nem zavaró közszolgálati funkció engedélyezhető. Az övezetben más jellegű, nem erdőgazdasági célú épület (lakó-, üdülő-, stb) nem helyezhető el. (2) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a legkisebb beépíthető telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.
EG
SZ 3,0 / 4,5
0,5 % 100.000 SZ: szabadonálló
99 % K
A fenti paramétereknek megfelelő beépítés csak az erdészeti hatóság hozzájárulásával végezhető. (3) Ha a beépítésre alkalmas méretű telken a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete a 500 m2-t meghaladja, akkor a beépítés csak jóváhagyott SZT alapján engedélyezhető. (4) Az övezet kialakításának elsődleges célja a erdőgazdálkodás lehetőségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el más rendeltetésű épület, ha: a) a hozzá kapcsolódó erdőgazdálkodási célú gazdasági építmény már megépült és használatba vételi engedéllyel is rendelkezik, b) a hozzá kapcsolódó erdőgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejűleg épül meg, ebben az esetben a más célú épületre nem adható önállóan építési és használatbavételi engedély. (5) Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét az erdőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg. (6) A épületek csak magastetős kialakítású lehetnek. A tető tetőhajlásszöge 35-45O között választható meg. (7) Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül bármely létesítmény elhelyezhető a d), h) és i) pontban foglaltak kivételével. (8) A 100.000 m2-nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem engedélyezhető. (9) Az övezethez tartozó erdőterületek min. 90 %-ban zárt faállománnyal telepítendők be, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakítható ki. Új növényállomány telepítésénél elsősorban őshonos fajok használhatók. Az övezetben vadgazdálkodás esetén az összterület max. 3%-án szántó művelés alakítható ki, melynek vadföldként kell funkcionálnia. A kivett (beépített, udvar, út, stb) területek aránya nem haladhatja meg az 1%-ot.
Az EV jelű erdő övezet (védő erdőterületek) 34. § (1) Az övezet véderdőinek és védő zöldsávjainak területe min. 95 %-ban zárt faállománnyal telepítendő be, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakítható ki. (2) A tervezett védőzöld területeket, véderdőket erdészeti, illetve kertészeti tervek alapján tömör, többszintes növényállománnyal, lehetőleg zárt fás állomány létesítésével kell kialakítani az áthaladó közművezetékekre vonatkozó előírások figyelembe vételével. (3) E területeken csak a rendeltetésszerű használatot elősegítő létesítmények, építmények helyezhetők el, az övezet tartós emberi tartózkodásra szolgáló épülettel nem építhető be. A véderdő területek egyéb célra nem használhatók fel. Mezőgazdasági övezetek
(1)
(2) (3) (4) (5)
(6) (7)
(8) (9)
(10)
(1)
A MEZŐGAZDASÁGI ÖVEZETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI 35. § A mezőgazdasági övezetek telkei a növénytermesztési és az állattenyésztési tevékenységek területei, ezért itt jellemzően a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, azonban az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén lakóépület is építhető. Ha egy beépíthető méretű telek rendelkezik erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik. Mezőgazdasági terület csak kivételes esetben keríthető le, természetes hatású anyag használatával. A beépítetlen földrészlet nem keríthető le. Az övezetekben épület, építmény csak szabadon állóan helyezhető el külterületen épület oldalhatárra nem építhető. Legalább 12 m mélységű előkertet és a szomszédos telekhatártól minimum 4 méter oldaltávolságot kell biztosítani. Külterületen lapos tetős épület nem építhető, a nyeregtetős vagy kontyolt nyeregtetős épület tetőhajlásszöge 30-450 között lehet. Az építményeken kívülről látható burkolatként csak természetes hatású anyag alkalmazható. Az épületek földszinti padlószintje az eredeti terepszinthez képest 50 cm-nél nagyobb magasságban nem emelhető ki. A távlatilag más célra hasznosítandó jelenlegi mezőgazdasági területek művelését a más célú igénybevételig folyamatosan biztosítani szükséges. A mezőgazdasági területeken bármilyen építmény /kerítés, fóliasátor, stb/, épület engedélyezési terv alapján kiadott építési engedély szerint létesíthető. Üdülő funkciójú épület külterületen nem engedélyezhető és nem építhető. Az engedélyezhető gazdasági épületek paraméterei meg kell, hogy feleljenek a terület jellegének, művelési ágának és tájbaillesztés követelményeinek. Az épületek engedélyezése és létesítése során figyelembe kell venni a környezetvédelmi védőtávolságokra és közlekedés- és közműbiztonsági övezetekre vonatkozó építést tiltó és korlátozó előírásokat. Beépített földrészlet a minimális területnagyságnál kisebb, illetőleg a megengedett beépítettséget túllépő területűvé utólag sem alakítható. Ha a közvetlenül szomszédos földrészletek területe csak együttesen éri el a megfelelő nagyságú területet, azok tulajdonosai - megállapodás alapján - egy közös gazdasági épületet helyezhetnek el. A mezőgazdasági földterületekre művelésből való kivonással járó funkcióváltás esetén a szabályozási terv készítendő. Művelésből való kivonás a Földhivatal engedélyével, a megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás hozzájárulásával végezhető. A MEZŐGAZDASÁGI ÖVEZETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI 36. § Általános mezőgazdasági övezet (M1) Általános mezőgazdasági övezet /M1/ szántó, kert, ültetvény /szőlő, gyümölcsös/ és gyep művelési
(2) (3)
(4) (5)
ágban hasznosítható, területén a művelési ágnak megfelelő, 1 db 300 m2-t meg nem haladó, gazdasági épület (növénytermesztést vagy állattartást szolgáló építmény) helyezhető el építési engedély alapján, amennyiben a földrészlet nagysága meghaladja a 50.000 m2-t, átlagos szélessége eléri a 60 m-t. Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények (pl. silók) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg. Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül bármely létesítmény elhelyezhető a d), h) és i) pontban foglaltak k i v é t e l é v e l . 2 A 50.000 m -nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem engedélyezhető. A beépíthetőség alsó határát el nem érő földrészlet önállóan nem építhető be, területének max 5%-án fóliasátor létesíthető. Felépítménnyel nem rendelkező pince szőlőművelés esetén építhető. Az állattartáshoz szükséges gazdasági építmények engedélyezéséhez és az alkalmazott állattartási technológia működtetéséhez legalább a környezetvédelmi, a közegészségügyi és a vízügyi hatóság hozzájárulását be kell szerezni. Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a legkisebb beépíthető telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.
M
SZ 3,0 / 4,5
(6)
(1)
(2) (3)
(4) (5)
0,5 % 50.000 SZ: szabadonálló
90 % 60 / K
Az övezet mezőgazdasági rendeltetésű földrészletein a kivett területek (épület, udvar, belső út, stb) összterületének aránya nem haladhatja meg a 3%-ot. 37.§ Farmgazdasági mezőgazdasági övezet (M2) A farmgazdaság céljára kijelölt mezőgazdasági területek jele /M2/. Amennyiben a mezőgazdasági termelés az állandó ottlakást indokolttá teszi /főfoglalkozásként űzött tevékenység, családi vállalkozás/, az infrastrukturális /út, közmű/, valamint a területi feltételek /min. 6.000 m2-es és legalább 30 m szélességű földrészlet/ adottak, max 3%-os beépítettséget eredményezve, max. 150 m2 alapterületű lakó- és max. 200 m2 alapterületű gazdasági épület építhető egy épülettömegben, tájba illő, földszintes, magastetős kivitelben, építési engedély alapján. Az építési engedéllyel rendelkező, illetve beépített földrészletek a későbbiekben nem oszthatók meg. Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények (pl. silók) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg. Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül bármely létesítmény elhelyezhető a d) és h) pontban foglaltak k i v é t e l é v e l . A 6.000 m2-nél kisebb területű, illetve 30 m-nél keskenyebb meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem engedélyezhető. A beépíthetőség alsó határát el nem érő földrészlet önállóan nem építhető be, területének max 10%-án fóliasátor létesíthető. Felépítménnyel nem rendelkező pince szőlőművelés esetén építhető. Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a legkisebb beépíthető telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.
SZ
M2
3,0 %
3,0 / 4,5
90 %
6.000 SZ: szabadonálló
30 / K
(6) Az övezet mezőgazdasági rendeltetésű földrészletein a kivett területek (épület, udvar, belső út, stb) összterületének aránya nem haladhatja meg a 10%-ot.
38.§ Mezőgazdasági gyepterületek övezete (Mgy) (1) A 3 ha-t meghaladó és legalább 50 m –es átlagos szélességgel rendelkező mezőgazdasági gyepterületeken /Mgy/ max. 0,1 %-os beépítettséggel és max. 150 m2 alapterülettel elhelyezhető földszintes, max. 3,5 m építménymagasságú gazdasági épület. (2) A meglévő földrészletek megosztásával 50.000 m2-nél kisebb és 50 m-nél keskenyebb földrészletek nem hozatók létre. Az övezetben max. 1,6 m magasságú, fa anyagú kerítés, karám létesíthető. (3) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a legkisebb beépíthető telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.
M2
SZ
0,1 %
99 %
3,0 / 3,5
30.000 50 / K SZ: szabadonálló
(4) Az övezet mezőgazdasági rendeltetésű földrészletein a kivett területek (épület, udvar, belső út, stb) összterületének aránya nem haladhatja meg az 1%-ot. Egyéb övezet
(1)
(2)
(3) (4)
A VT jelű övezet (vízgazdálkodással kapcsolatos területek) 39 § Az övezetbe a kisvízfolyások medre és partja, a vízbeszerzési, vízbázis területek és védőterületeik tartoznak. Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények helyezhetők el. A vízmedrek övezetébe tartozik a Duna-folyam, Váli-patak, Szent László víz és a Dunai holtág és a mesterséges tavak területe. A Duna-part szabályozására vonatkozó Általános Szabályozási Terv /KÖVIZIG 1979./ irányelv jellegű, az ábrázolt partvonal nem kötelezően kiépítendő, irányadó jellegű. A vízügyi szervek hatáskörébe tartozó partkialakítás, folyamszabályozási művek létesítése, valamint a kikötő telepítések a városi Önkormányzattal, a környezet- és természetvédelmi hatóságokkal egyeztetendők, a 46/1999. (III. 18.) Kormányrendelet előírásainak betartása mellett. A Váli-patak partélétől, illetve töltéskoronáitól kifelé min 10 m-es védő- és fenntartási sáv biztosítandó. Az egyéb vízmedrek és vízfelületek /csatornák, árkok, kisebb tározók/ és vízművek önálló övezetként nem jelennek meg, a mezőgazdasági és erdőterület közlekedési, ipari és üzemi terület övezeteiben helyezkednek el, szabályozásukra az általános vízügyi előírások vonatkoznak.
(5)
A kisvízfolyások fenntartási sávja a külterületen csak gyepterületként alakítható ki. A vízfelületeket kísérő (egyéb területen lévő) galériaerdők, faállományok megtartandók. (6) A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők. (7) Az övezetben a haszonállattartást szolgáló épület építése tilos. IV. FEJEZET ÉRTÉKVÉDELEM 40. § A védett és védendő /természeti és régészeti értékű/ területek elsődleges rendeltetése a területükön lévő természeti /táji, geológiai, növény- és állattani/, valamint régészeti-kultúrtörténeti értékek megőrzése, bemutatása. A megőrzési tevékenység az értékmentés és értékvédelem biztosításán túl a degradált, károsított területeken tájrekonstrukciós feladatok megoldását is magában foglalja.
(1) (2) (3)
(4)
(5) (6)
Művi értékek védelme 41. § Az országos műemléki védelem alatt álló alábbi építmények építési hatósági ügyeiben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes eljárni. Az országosan védett létesítmények jegyzékét e rendelet 1. számú függeléke tartalmazza. Az alábbi országos műemléki védelem alatt álló objektumok műemléki környezetében folyó építési hatósági ügyeiben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként meg kell bevonni az eljárásba. A helyi védelemre javasolt természeti és épített értékek jegyzékét a HÉSZ 2. számú függeléke tartalmazza. A helyi védelemre javasolt természeti és épített értékek védelme külön önkormányzati rendeletben kerül szabályozásra. A helyi értékek védelméről szóló önkormányzati rendelet hatálybalépéséig a 2. számú függelékben felsorolt létesítményeket védett helyi értékként kell nyilvántartani, azokat elbontani, jelentősen átalakítani nem szabad. Régészeti lelőhelyek által érintett területeken az építésengedélyezési eljárás és az építési tevékenység során a területileg illetékes múzeumot meg kell keresni. Az I. fokú szakhatóság a Megyei Múzeum Igazgatóság. A település területén előkerülő régészeti emlékek leletmentésével, bemutatásával kapcsolatban a Fejér megyei Múzeumok Igazgatóságával kell egyeztetni. Ha a földmunkák során régészeti leletek kerülnek elő, a munkálatokat azonnal fel kell függeszteni, és a területileg illetékes múzeumot haladéktalanul értesíteni kell. A régészetileg védett területeken tervezett építkezések megkezdése előtt leletmentő feltárást kell végezni a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével. A bel- és külterületen lévő egyéb ismert régészeti területeket a környezetszabályozási tervlap tájékoztató jelleggel tünteti fel, az ezek területét érintő bármilyen tereprendezési, építési tevékenységet előzetesen engedélyeztetni kell a Fejér Megyei Múzeumi Igazgatósággal. A földművelési, tereprendezési és mélyépítési munkák során előkerülő régészeti leleteket jelenteni kell a Múzeum igazgatóságnál.
Természeti értékek védelme 42. § (1) Természeti területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) az engedélyezési eljárás során egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez is igazodjon. (2) Az országos védettségű természeti területeken és a védőzónáiban bármilyen tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével végezhető. (3) Helyi védettségű természeti területen bármilyen tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak az Önkormányzat engedélyével,
valamint a védettségről intézkedő rendeletben és a kezelési tervben foglaltaknak megfelelően végezhető. (4) Az ex lege védett területnek minősülő forrásokra és lápos – mocsaras területekre a természetvédelmi törvény hatálya alapján az országos szintű védettség szabályai vonatkoznak. (5) A természeti területeken a védelem érdekeit és az értékek megőrzését, mentését és bemutatását szolgáló tevékenységek folytathatók, melyek során alapul kell venni a természetvédelmi törvény, valamint a kapcsolódó jogszabályok táj- és természetvédelmi előírásait. (6) A természeti területeket ért tájkárosítások /felszínmegbontás, gyepfeltörés, beépítés, hulladéklerakás, stb./ megszüntetendők és a területek tájrekonstrukciós terv alapján rendezendők. A tájromboló hatások, szennyezések megszüntetendők, vagy takarásukról /takarófásítással, stb/ gondoskodni kell. Táj-, természet- és környezetvédelmi általános előírások 43. §. A táj-, természet- és környezetvédelmi szempontok megfelelő érvényesítése érdekében az érvényben lévő környezetvédelmi /1995. é. LIII./ és természetvédelmi /1996. é. LIII./ törvény általános elírásain és kapcsolódó jogszabályaikon túl az alábbi rendelkezéseknek kell érvényt szerezni: - a település tervezett belterületi határtól mért 1.000 m-es védőtávolságon belül települési környezetet zavaró, szennyező tevékenység nem folytatható, az ettől eltérő egyedi védőtávolság meghatározással érintett tevékenységek kivételével, - csúszás-, szakadás- és erózióveszélyes területek talajvédelme, az eróziós károk kiküszöbölése biztosítandó, - a felszíni vízrendezés eszközeivel biztosítandó a belterület külvizek elleni, illetve a vízfolyások menti területek ár- és belvizek elleni megfelelő védelme, - a környezetvédelmi védőtávolságok által lefedett területeken tilos az OTÉK-ban és a vonatkozó ágazati szabványokban előírt tiltásokon és korlátozásokon túl az élelmiszerek és élelmiszeripari alapanyagok nem teljesen zárt rendszerű tárolása és feldolgozása, ezt szolgáló építmények elhelyezése, - táj meglévő karakterének, kedvező képének védelme érdekében a távlatilag is külterületen maradó részének jellegét megváltoztató beavatkozások, beépítések kerülendők. (2) Külterületen beépítés csak indokolt esetben, az általános tájvédelmi szempontoknak is megfelelő, építési engedély alapján végezhető. A /távlatilag/ belterületbe kerülő területek átmeneti hasznosítása jelenlegi művelésük fenntartásával biztosítandó. (3) A régészeti leletek védelmét mentésük lehetővé tételével, lelőhelyük védelmével biztosítani kell. (4) A szabályozási tervlapok által feltüntetett a környezetvédelmi védőterületeket meghatározó védőtávolságokon kívül az országos előírásokban meghatározott terhelési határértékek nem léphetők túl. A tervlapon ábrázolt és előírt egyedileg meghatározott védőtávolságok és kialakíthatóságuk feltételei: - a kommunális szennyvíztisztító-telep körül 150 m, - feltétele a teljesen zárt technológiával való üzemeltetés, - a kommunális hulladéktelep lezárásáig 1.000 m védőtávolság tartandó fenn, - a kőolaj-finomító /MOL Rt./ déli telekhatárától - dél-délnyugati irányban-: 1.000 m, - feltétele a jelenlegit meg nem haladó légszennyező-hatás biztosításán túl az emissziók folyamatos csökkentése, - az egyéb védőtávolságok, védősávok, biztonsági övezetek kialakítása az (1) – (3) bek. általános rendelkezései szerint biztosítandó. (5) A város területének környezetvédelmi övezeti besorolása: felszíni vízminőség-védelmi szempontból a város terülte a II/2. kategóriába tartozik felszín alatti vízminőségvédelmi, szennyeződésérzékenységi (és vízbázisvédelmi) szempontból a legérzékenyebb, „A” kategóriába sorolt. (1)
Tájvédelem, tájrendezés 44. §. (1) Ercsi külterület természetvédelem alatt nem álló területein az általános tájvédelem szempontjai
irányadóak. A tájhasználat meg kell feleljen a környezet- és természetvédelem valamint az általános tájvédelem (természetvédelmi törvényben rögzített) követelményeinek. (2) A környezetvédelmi és tájrendezési szempontból egyaránt indokolt erdőtelepítéseket a város szerkezeti tervében kijelölt területeken meg kell valósítani. (3) A mezőgazdasági területeken és a település belterületi szegélyterületein támogatni kell a defláció csökkentése érdekében erdősávok kialakítását. (4) A tájvédelmi szempontok érvényesítése érdekében jelen rendelet táj- természet- és környezetvédelmi előírásai mellett végre kell hajtani az Intézkedési előírásokban előírtakat, különös tekintettel annak 52.§ (1., 2., 6, 7.) bekezdésére. V. FEJEZET KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOK Általános előírások 45. § (1) Új beruházások, létesítések engedélyezéséhez meg kell követelni a várható hatások vizsgálatát és dokumentálását. A terület jellegéhez és rendeltetéséhez történő illeszkedést a 152/ 1995(XII.12.) Korm. Rendeletben és módosításaiban meghatározott esetekben környezetvédelmi hatástanulmányban kell igazolni. Azoknak a létesítményeknek a telepítése esetén – amelyekre a kormányrendelet alapján nem szükséges környezetvédelmi hatástanulmány – az építési engedély kérelemhez környezetvédelmi fejezet csatolandó. (2) A tervezett belterületi határtól mért 1000 m-es védőtávolságon belül (kivéve, ha a szakhatóság az adott objektumnál ettől eltérő védőtávolságot határozott meg) települési környezetet zavaró, potenciálisan szennyező tevékenység nem folytatható. (3) A létesítmények körül a szabályozási terven jelölt egyedi vagy OTÉK előírások szerinti védőtávolságok betartandók. A hulladék-ártalmatlanító telephelyek övezetébe tartozik a kommunális szennyvíztisztító-telep, illetve a kommunális szilárdhulladék-lerakóhely meglevő területe. Ezek és az egyéb védőterület-igényes telephelyek körül az alábbi védőtávolságok jelölendők ki: a szennyvíztisztító-telep belterület felé eső védőterületén egyedileg meghatározott 150 m-es védőtávolság, a hulladéklerakó-hely körül, lezárásáig és rekultiválásáig 1.000 m-es védőtávolság, a Dunamenti ivóvízbázis partiszűrésű kútcsoportjainak védőterülete körül kijelölt hidrogeológiai védőövezetek tervlapokon ábrázolt területei, a kőolajfinomító telephely körüli 1.000 m–es védőtertület.
(1) (2) (3)
(4)
(5)
Földvédelem 46. § A defláció elleni védelem érdekében az 5 hektárt meghaladó mezőgazdasági területeken a terület minimum 3%-án védőfásítást kell kialakítani az uralkodó szélirányra merőlegesen. A belterület szegélyén, 100 m-es sávján belül található mezőgazdasági területeken a lakóterületek védelme érdekében a homokverés és az egyéb deflációs porkeletkezés ellen a terület minimum 5%-án védőzöld sávokat kell kialakítani. A rekultiválandó területek /R/ a szabályozási terv nem önálló terület-felhasználási egységként, hanem az erdőterületi és az egyéb övezeten belül jelöli ki: - rekultivációra kijelölt terület a városi szeméttelep területe, mely felhagyása, záró földtakarása után erdősítendő. - vízmederként rendezendő a szennyvízleürítéssel szennyezett Káros-tó melletti terület. A földmozgatással járó tevékenység végzése során (alapozás előkészítése, tereprendezés stb.) biztosítani kell: - a termőréteg védelmét, elkülönített kezelését és újrahasznosítását, - a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a kiporzás elleni védelmet (nedvesítéssel, takarással, megkötéssel stb.), - a mozgatott föld vizsgálatát, szükség esetén kezelését. Nem burkolt felületen hulladék, illetve egyéb, a talajt, felszín alatti vizeket potenciálisan szennyező (fertőző, mérgező) anyag ideiglenesen sem helyezhető el. Terület feltöltés csak
(6)
(1)
(2)
(3) (4)
(5) (6)
szennyeződésmentes anyaggal történhet. A burkolt felületről lefolyó csapadékvizeket a csatornahálózatba vezetés előtt előtisztítani kell. A területen keletkező szennyvizek csatornahálózaton történő elvezetését biztosítani kell. A közcsatornahálózatba csak az előírásoknak megfelelő minőségű szennyvizek engedhetők a 4/1984. (II.7.) OVH rendelkezés illetve a 33/2000. (III.17.) Kormányrendelet előírásainak is megfelelően. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, illetve előkezelni kell. Vízkészletek minőségvédelme 47. § A település még csatornázatlan ingatlanjait a szennyvízelvezető hálózat kiépítését követő legkésőbb két éven belül rá kell kötni a szennyvízelvezető hálózatra. A település területén a szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem engedélyezhető (a teljes közművesítettség megvalósításáig indokolt esetben átmenetileg a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő közműpótló berendezések alkalmazása megengedhető, közcsatorna híján szennyvíztisztító kisberendezés létesíthető). A szennyvíztisztító körül 150 m-es környezetvédelmi és közegészségügyi védőtávolság biztosítandó. A védőtávolságon belül települési lakó- üdülő- és intézményi funkció nem telepíthető, állandó emberi tartózkodást szolgáló épület nem építhető. A tisztítóművet olyan technológiával kell üzemeltetni, hogy a telekhatárától mért védőtávolság igény ne haladja meg a 0 – 150 m-es tartományt. A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) csak megfelelő előtisztítás és a minőség ellenőrzése után engedhetők a befogadóba, a 33/2000.(III.17.) sz. Kormányrendeletben előírt normatíváknak megfelelően. A természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 1000 méteren belül a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok (műtrágya, növényvédő szer, hulladék) kijuttatása, elhelyezése tilos. Ár- és hullámterek felhasználása és védelme a 46/1999.(III.18.) sz. Kormányrendeletben előírtak szerint szabályozandó. Külterületen vízfolyások és vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül új építmények elhelyezése (amennyiben arról külön jogszabály nem rendelkezik) tilos. A Dunamenti ivóvízbázis partiszűrésű kútcsoportjainak védőövezetei: - belső védőterület a vízművek lekerített üzemi területe, ahol csak a vízművek létesítményei és védőzöldfelülete tarthatók fenn, - külső védőterület, ahol a vízművek vegyszermentes művelésű mező- és erdőgazdasági hasznosítású védőzöldfelülete tartható fenn, beépítés nélkül, - a belső –5 éves elérési idejű- hidrogeológiai védőövezet elsősorban extenzív művelésű mező- és erdőgazdasági területként vagy zöldterületként illetve jelentős (legalább 75%-os) zöldfelületű települési területként hasznosítható, ehhez kapcsolódó beépítés csak teljes viziközművel e n g e d é l y e z h e t ő , - a külső –50 éves elérési idejű- hidrogeológiai védőövezet területén beépítés csak teljes viziközmű ellátással engedélyezhető. A fenti védőterületek és védőövezetek területén tilos a szilárd- és folyékony hulladékelhelyezés és tárolás, vegyszertárolás és ennek talajbajuttatása, valamint minden egyéb, a vonatkozó jogszabályokban felsorolt, felszín alatti vízkészletet potenciálisan veszélyeztető tevékenység.
Levegőtisztaság-védelem 48. § (1) A légszennyezést okozó létesítményeknél meg kell szüntetni a megengedett határértéket meghaladó kibocsátásokat és meg kell követelni a környezetvédelmi szempontból elérhető legjobb technika alkalmazását. Az engedélyezési eljárás során a kérelmező műszaki - gazdasági dokumentációval köteles igazolni, hogy a tervezett illetve megvalósított műszaki megoldás megfelel az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak. (2) Új létesítmények elhelyezésénél érvényesíteni kell az átszellőzés szempontjait és meg kell követelni a kibocsátási határértékek betartását. a) a területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmény létesíthető és
üzemeltethető, amelynek a légszennyezőanyag-kibocsátása a megengedett határértéket nem lépi túl, b) a tervezett létesítmények gázhálózatba történő bekapcsolását biztosítani kell. A területen szennyező hatású tüzelőanyagokkal (szén, koksz, tüzelőolaj) üzemelő fűtőkazánok nem működtethetők. c) diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben folytatható. (3) Bejelentés köteles, helyhezkötött légszennyező pontforrás létesítése esetén be kell tartani a levegő védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 21/2001.(II.14.) Korm. sz. rendelet előírásait. (4) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést, bűzterhelést, vagy határérték feletti levegőszennyezettséget okoz. (5) Az autóutak menti zöldfelületeket illetve a telephelyen belüli védőzöldsávokat többszintben, a szennyezést tűrő fafajokkal és cserjékkel kell betelepítenie az út kezelőjének, illetve a telephely üzemeltetőjének. Zaj és rezgés elleni védelem 49. § (1) A zaj- és rezgés elleni védelem helyzetét befolyásoló tevékenységek engedélyezésénél meg kell felelni a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM. sz. rendeletben előírtaknak. (2) A fenti rendelet határértékeinél szigorúbb zajvédelmi szabályozású csendes övezetek helyi csendvédelmi rendeletben jelölhetők ki. (3) Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy az a területre, illetve létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési (imissziós és emissziós) határértékeket ne haladja meg. Természeti értékek védelme 50. § (1) Természeti területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) az engedélyezési eljárás során egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez is igazodjon. (2) Az országos védettségűnek minősülő lápterületeken és 100 m-es környezetükben bármilyen tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével végezhető. (3) A Duna - menti természeti területen bármilyen tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak az Önkormányzat és a VIZIG. engedélyével, valamint a DINP Ig. állásfoglalásának figyelembe vételével végezhető.
Élővilág, élőhelyek védelme és települési környezetvédelem 51. § (1) (2) (3) (4) (5) (6)
A szabályozási terven jelölt erdő, gyep (rét-legelő), nádas területek művelési ág változása a biodiverzitás kialakult szintjét csökkentő irányban nem engedélyezhető. A belterületbe vonásra tervezett területeken a művelésből való kivételig biztosítani kell a jelenlegi művelési ág és mód fenntartását. Védőzöld sávok, véderdő sávok telepítésénél többszintű növényállományt kell kialakítani. A telepítéshez elsősorban a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók. Faegyed akkor vágható ki, ha azt egészségi állapota vagy balesetveszély szükségessé teszi, ebben az esetben a vonatkozó helyi rendelet előírásai szerint kell eljárni. A telkek növényzetének telepítése, ápolása, szakszerű cseréje a tulajdonos, közterületen a települési önkormányzat feladata. Amennyiben épület, gépkocsibeálló és burkolat, stb kialakítása miatt fakivágás szükséges, a kivágott fákat (a területen belül) pótolni kell. A pótlás mértéke: a pótlás miatt telepítendő fák össztörzsátmérője a kivágott fák 1 m magasságban mért össztörzsátmérőjének legalább másfélszerese.
(7)
Az 5 beállóhely fölötti felszíni parkolókat fásítottan kell kialakítani. (Min. 4fh parkolóhely/1 db lombhullató fa). A létesítendő személygépkocsi parkolókat lehetőleg vízáteresztő gyephézagos burkolattal kell kialakítani. (8) A város közterületeinek köztisztasági fenntartását, közterületi zöldfelületeinek rendszeres és szakszerű növényegészségügyi karbantartását, ápolását és a települési zöldfelületi rendszer fejlesztését folyamatosan biztosítani kell.
(1) (2) (3) (4) (5)
(6) (7) (8) (9) (10)
Hulladékgazdálkodás, és ártalmatlanítás 52. § A településnek a szervezett gyűjtésbe és szállításba bevont területein az Önkormányzat által megbízott szervezetnek, vállalkozásnak kell végezni a kommunális hulladékelszállítást az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletének megfelelően. Azokon a területeken, amelyek a szervezett gyűjtésbe nincsenek bevonva, a lakosságnak kell végezni a kommunális hulladékelszállítást. A kommunális és építési hulladék elhelyezése csak az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletében meghatározott települési, vagy kistérségi lerakón történhet. A háztartásban keletkező hulladékok szelektív gyűjtését és hulladékudvarban való átmeneti elhelyezését és szétválasztását az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletének megfelelően kell biztosítani. Veszélyes hulladék a kommunális hulladéklerakó telepre nem kerülhet. A veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni, a telephelyen kívüli hulladéktárolás tilos. A veszélyes hulladékok átmeneti tárolására és kezelésére szolgáló területek önálló övezetként nem jelennek meg, belterületi iparterületek övezetében helyezkednek el, szabályozásukra a vonatkozó Kormányrendelet és kapcsolódó jogszabályai kötelezőek. Állati hullák (tetemek) elhelyezése csak az erre a célra kijelölt létesítményben történhet. A tetemek elszállítását és megsemmisítését csak az erre a célra szakosodott és engedéllyel rendelkező vállalkozás végezheti. A kommunális szilárd hulladék szervezett, intézményes elszállítását biztosítani kell. Kommunális szilárd hulladék csak zárt térben, illetve zárt gyűjtőedényzetben tárolható. A nem veszélyes ipari hulladék ártalommentes elhelyezéséről és elszállításáról a telephelyeknek kell gondoskodni. A veszélyes hulladékok kezelése csak a vonatkozó jogszabályok (98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet szerint történhet. Az illegális hulladéklerakások felszámolásáról gondoskodni kell, az illegális lerakást meg kell akadályozni. VI. FEJEZET VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
(4) (5)
Közterületek 53. § A közterületek kialakítása érdekében a szabályozási terven jelölt szabályozásokat végre kell hajtani. A szabályozási vonallal érintett telek beépítése csak a szabályozás végrehajtása után engedélyezhető. A közterületek rendeltetésszerű és ettől eltérő használatáról a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. és külön önkormányzati rendelet intézkedik. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni. A közterületeken az övezeti besorolásuknak megfelelő építmények helyezhetők el. A közterületet úgy kell kialakítani, hogy az akadálymentes közlekedés biztosítható legyen.
(1)
Intézkedési előírások 54. § A belterületbe vonásra tervezett területek övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv
(1) (2) (3)
(2)
(3) (4) (5)
(6)
(7)
tartalmazza. Belterületbe vonásukig (a termelésből történő kivonás végrehajtásáig) jelenlegi művelési águknak megfelelő átmeneti hasznosításuk biztosítandó, beépítésük ideiglenes jelleggel sem engedélyezhető, telekalakítás során a földrészletek 1500 m2-nél kisebb méretűvé nem alakíthatók. A településrendezési tervben kijelölt fejlesztési területek belterületbe vonására (művelésből való kivonására) csak akkor kerülhet sor, ha a belterületté nyilvánított terület szabályozási tervben meghatározott felhasználása az építtető részéről időszerűvé válik. A belterületbe vonás költségeit annak kell megfizetnie, aki az eljárást kezdeményezte, illetve akinek érdekében a belterületbe vonás történik. A HÉSZ-ben és a szabályozási terven megadott paramétereknek megfelelően a közterület szabályozásokat végre kell hajtani és a földhivatali nyilvántartáson át kell vezettetni. A szabályozási tervben meghatározott új közutakat csak a közút teljes hosszára kiterjedő útnyitási műszaki terv és kitűzés alapján lehet kijelölni. Új telekosztás csak a kitűzött és már meglévő közterületi kapcsolattal rendelkező közútra engedélyezhető. A szabályozási terven SZT-vel jelölt és a 2.sz. melléklet 2.2.a) pontjában felsorolt területekre igénybevételük előtt, e rendelet hatálybalépését követő 3 éven belül szabályozási tervet kell készíttetni. A szabályozási terv hatályba lépéséig a területre az önkormányzat változtatási tilalmat rendel el. E rendelet 2.számú mellékletének 2.3. pontjában a feltétel teljesítéséhez kötötten beépíthető területeken az építési engedélyezést megelőzően a közmű létesítmények kezelőjének véleményében foglalt feltételeket teljesíteni kell. Szükséges környezet- táj- és természetvédelmi intézkedések: a) az iparterületek létesítményeinek, berendezéseinek folyamatos technológiai korszerűsítésével, környezetvédelmi műszaki fejlesztésével, környezetvédelmi berendezések telepítésével el kell érni az emissziós hatások csökkentését, a kijelölt védőterületen kívül az előírt imissziós határértékek teljesítését, b) a környezetvédelmi monitoring-rendszer meglévő elemei /üzemi kontroll, emissziós és imissziós megfigyelő-hálózat/ fejlesztendők és egységes rendszerbe szervezendők, c) a normális üzemmeneten kívüli események környezeti hatásait szabályozhatóvá, mérsékelhetővé tevő havária-tervek folyamatosan felülvizsgálandók és fejlesztendők, a szennyezések üzemi területen belüli ártalmatlanítása megoldandó, d) a védőterületek és védendő területek ökológiai pufferkapacitása, hatékonysága erdőtelepítéssel, védőfásítással, a városi zöldfelületi rendszer fejlesztésével, fásítási programjának végrehajtásával biztosítandó, e) a védendő területen /lakóterületen/ környezetszennyező tevékenységek nem folytathatók, a kijelölt ipari-üzemi bővítési területeken csak környezetet nem zavaró tevékenység telepíthető, f) a védett területen lokálisan jelentkező határérték túllépések ellen műszaki védelem /pl. passzív akusztikai védelem/ alkalmazható, g) a városi autóbuszos tömegközlekedés fejlesztendő, járműparkja korszerűsítendő, h) a kommunális fűtés, hőellátás minél nagyobb mértékben környezetkímélő módon oldandó meg, i) a kommunális folyékony hulladékártalmatlanító telep környezetkímélő módon üzemeltetendő, a rendelkezésre álló csökkentett védőterület tarthatóságának érdekében, j) a szennyezett, rombolt területek rekultivációja, a degradált területek rekonstrukciója megfelelő tervi előkészítés alapján elvégzendő, k) a nem védett tájban az általános tájvédelmi szempontok érvényesítése biztosítandó, terület-felhasználási változtatás, létesítmény-telepítés csak a táji és környezeti károsodás kizárásával folytatható, létesítési, építési engedély alapján - az engedély nélküli területhasznosítások, beépítések felszámolandók, l) táji-, környezeti hatású terület-felhasználási beavatkozás /tervezés, kivitelezés, üzemeltetés/ a táj-, természet- és környezetvédelmi, talaj- föld és vízvédelmi szakhatóságok hozzájárulásával végezhető, m) a. többször módosított 152/1995. és 97/1997. sz. Kormány rendeletben előírt termelő, ártalmatlanító, szolgáltató és egyéb tevékenységek végzésére, létesítmények telepítésére, fenntartására és területfelhasználási változásokat eredményező bármilyen /környezeti hatású/ változással kapcsolatban előzetes /és részletes/ környezeti hatásvizsgálat /KHV/ készítendő, a létesítési /építési/, vagy fenntartási /fennmaradási/ engedély feltételeként - a KHV-ban foglaltak alapján környezetvédelmi /intézkedési/ terv dolgozandó ki az adott létesítményre /területre/,
amennyiben ezt a KHV alapján az Önkormányzat szükségesnek látja, és a továbbiakban az adott létesítmény /terület/ ennek megfelelően építhető, illetve üzemeltethető. n) meg kell oldani a város környezetvédelmi programjában meghatározott feladatokat. (8) A város táji, természeti, környezeti, kultúrtörténeti, építészeti értékei felmérendők és nyilvántartásuk elkészítendő - ennek alapján védelmük helyi védelmi önkormányzati rendelet megalkotásával és végrehajtásával biztosítandó. Meg kell alkotni a természeti értékek helyi védelméről szóló önkormányzati rendeletet, mely valamennyi országos szinten nem védett táji – természeti érték helyi védettségét szabályozza. Minden egyes védett (védendő) terület, érték megóvása érdekében elkészítendő a rendelet részeként, vagy azt követően a terület vagy érték kezelési – fenntartási terve. Záró rendelkezések 55. § (1) Ez a rendelet 2003. június 1-én lép hatályba. A rendeletet a 2003. június 1. után benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni. A rendelet kihirdetéséről a jegyző az SZMSZ-ben meghatározott módon gondoskodik. (2) Hatályba lépésével egyidejűleg 18/1993.(VI.29.) Kt.sz. rendelet, a 38/2000.(VIII .04.) Kt.sz. rendelet és azt módosító 13/2001.(VIII.29.) Kt. sz. rendelet Ercsi Város Általános Rendezési Tervéről és egyéb településrendezési tervről szóló önkormányzati rendelet hatályát veszíti. Kelt: Ercsi, 2003. május 27.
……………………………………… Polgármester
……………………………………… Jegyző
MELLÉKLETEK 1. számú melléklet Ercsi Helyi Építési Szabályzatáról szóló 17/2003.(V.27.)Kt. sz. rendeletéhez: A HÉSz 1.§ 2.) bekezdésében meghatározott Szabályozási terv: rajzi melléklet 2. számú melléklet Ercsi Helyi Építési Szabályzatáról szóló17/2003.(V.27.) Kt. sz. Kt. sz. rendeletéhez Az építési tilalom és korlátozás alá eső területek jegyzéke 2.1. Elrendelt és érvényben maradó építési tilalom alá eső területek jegyzéke: Hrsz.
Hrsz. 78 79 80 81 82 83 90 92 94
Hrsz. 394 395 396 397 400 401 412 413 414
Hrsz 625 813 826 835 830 832 834 835 838/1
Hrsz. 1347 1348 1353/2 1354 1355 1356 1359 1360 1436
2150 2151 2213 2216 2217 2219 2220 2221 2263
95 103 106 112 353/2 364 365 366 367 368 369 370 373 376 377 378 379 380 382 383 384 385 386 387 388 389 390 391 392 393
415 416 417 419/1 419/2 420 421 428 429 430 431 432 433 594 595 596 597 598 599 600/1 600/2 601/1 601/2 601/3 601/4 601/5 606 613 621 622
871 873 930 931 932 976 1014 1032 1034 1035 1082 1085 1099 1132 1133 1133 1134 1147 1170 1174 1303 1304 1319 1320 1322 1323 1324 1343 1344 1345 1346
1491 1499 1499 1515 1545 1546 1556 1560 1563 1569/1 1569/2 1576 1578 1579 1589 1595 1606 1644/1 1644/2 1647 1651/1 1651/3 1655 1656 1659 1732 1749 1756 1771 1795
2269 2309 2313 2324 2392 2393 2396 2403 2425 2440 2446 2447 2449 2505 2507 2509 2510 2513 2514 2517 2518 2519 2520 2521 2523 2524 2525 2526 2527
2.2. Szabályozási terv készítési kötelezettséghez kötött (változtatási tilalom alá eső) területek: a) -Szabályozási terven SZT-vel jelölt (változtatási tilalom alá tartozó) területek: 1. Dózsa Gy. – Panoráma – Szabadság – Rákóczi f. – Kispusztai – Lavotta J. – 2392 hrsz-ú – 1021 hrsz-ú utcák által határolt terület. 2. Szabályozási terven jelölt ipari - gazdasági terület. 3. Szabályozási terven jelölt T-K-Te (új temetői tartalék) terület. 4. Szabályozási terven jelölt tartalék lakóterületek. b) - Szabályozási terven RSZT-vel (rehabilitációs szabályozási terv készítése javasolt) jelölt területek: Damjanich – Bacsó Béla – Rába patak – Duna – Bajcsy Zs. E. – Török – Panoráma – Villanytelep – Dózsa Gy. – Türr I. – 986 hrsz-ú utcák által határolt tömb.
2.3. Feltétel teljesítéséhez kötötten beépíthető területek: - közművezetékek –kamragázvezeték és 20 kV-os légvezeték- és biztonsági övezetük által érintett, nem közterületi telkek -: - Dózsa Gy.-Liszt F.-Töltés u.- és a 1647/5, 1648 hrsz-en tervezett új út által határolt tömbben: 512-13, 1647/5, 1648, 1652-53 hrsz - a fenti tömbhöz északról csatlakozó tervezett lakóterületen: a 0254/34-/45 hrsz. - Dózsa Gy.-Hársfa-Deák F.-Gépállomás u. által határolt tömbben: 2296-2305 - Dózsa Gy.-Hársfa-Deák F.-Gépállomás u. által határolt tömbben: 2307-08, 2309/2 hrsz - Deák F.-Május1. krt.-Gorkij fasor-Gárdonyi G. u. által határolt tömbben: 2260-62, 2275-77 hrsz - Lavotta-Május1. krt.-Gorkij fasor-Gárdonyi G. u. által határolt tömbben: 2235-36, 2250-51 hrsz - Lavotta-(Május1 krt)-Kisfaludy-Egressy B. u. által határolt tömbben: 2214-15, 2221-23 hrsz - Nefelejcs-(Május1 krt)-Kisfaludy-Egressy B. u. által határolt tömbben: 2107-08, 2128-31 hrsz - Nefelejcs-Kispusztai-Kisfaludy-Egressy B. u. által határolt tömbben: 2104-06 hrsz - Nefelejcs-Kispusztai-Kisfaludy-Csalogány u. által határolt tömbben: 2066-69, 2072-77 hrsz. - a 400kV-os távvezeték által érintett –6-os főút és külterület által határolt- tömbben: a 1328-1330/2, 1337-39, 1353/1 hrsz.
1. számú függelék Ercsi Helyi Építési Szabályzatáról szóló 17/2003.(V.27.) Kt. sz. rendeletéhez Az országosan védett létesítmények jegyzéke Eötvös József Múzeum: Eötvös u. 32, hrsz: 93/2. Az épület eredetileg vendégháza volt az út szemben lévő oldalán elterülő nagy földszintes klasszicista stílusban épült kastélynak. Itt töltötte ifjú korát nagyszüleinél báró Eötvös József. Az épület a kastéllyal egyidős, a XVIII. század közepén épült. Római Katolikus Templom: Templom tér Építtette gróf Szapáry Péter főgenerális 1762-1767 között későbarokk, néhol copf és rokokó stílusban. Helye a hatalmas, arányosan kialakított tér, a Templom tér, melyet 1939-ben épített bástyafal övez. Egyik oldalán játszótér a másikon sétány és nyitott iskolaudvar van. Nepomuki Szent János szobor: Templom tér, hrsz: 21. Készült a XVIII. század második felében. Anyaga puha mészkő. Eredeti helye a régi országút mellett volt, a Kastély alatt. A terület felparcellázása miatt került jelenlegi helyére, a Templom térre. A vízenjárók, vízimolnárok védőszentjükként nagy tiszteletben tartották. Eötvös József Kápolna és Obeliszk: hrsz: 08/2. A kápolnát 1828-ban építtette Szapáry Julianna férje báró Lilien József temetkezési helyéül. Az obeliszket (melyen a babérkoszorúban foglalt dombormű báró Eötvös Józsefet ábrázolja), Ybl Miklós építette
közadakozásból 1874-ben. Mindkettő a várostól távol Pest felé eső magas Duna-parton található. Római Katolikus Plébánia és hivatal: Fő u. 33. hrsz: 26. A templommal egyidőben épült, szoros egységet képez a Templom tér épületeivel, intézményeivel. Érdekessége, hogy kiemelkedik a magas hódfarkú cserepekkel borított padlástető. Volt uradalmi magtár: Villanytelep u. hrsz: 124. A XVIII. sz-ban épült értékes gazdaságtörténeti-építészeti emlék. Régészeti védelem: A Duna partján a „sziget” déli része és a vízbázis között lévő korábban honvédségi terület.
2. számú függelék Ercsi Helyi Építési Szabályzatáról szóló 17/2003.(V.27.) Kt. sz. rendeletéhez A helyi védelemre javasolt természeti és épített értékek jegyzéke A védett és védelemre javasolt épített értékek környezetét az országos védelemre vonatkozó szabályok szerint kell védett környezetként tekinteni. Tűzoltótorony: Táncsics M. utca, hrsz: 897 A századforduló első éveiben, 1903-ban épült a község akkor még többnyire nádtetős házainak védelmére. A torony a város közepén, szép és jellegzetes, a múltat idéző építmény maradt. Szent Erzsébet Kápolna: Cukorgyári út, hrsz:1750/1 A cukorgyári lakótelepen. Épült 1934-ben, Szent Erzsébet tiszteletére, főként a cukorgyári lakók, hívők számára. Pasztorálását az ercsi egyházközség látja el. A neogótikus kápolna érdekessége a színes zsolnai majolikás cserepekkel burkolt tetőzet. Református Templom: Dózsa Gy. u. 32, hrsz: 985. Épült 1930-ban, szecessziós stílusban a helyi református gyülekezet számára. A templom falára 1995-ben helyezték el az Ercsiben született Rupp Kornél (1865-1900) emléktábláját. A templomot Vásárhelyi Dezső tervei alapján építette Makra Sándor és Fia majosházi építési vállalkozó. Római Katolikus Zárda: Kossuth Lajos utca 17, hrsz: 270. Ez az épület ad helyet a speciális tantervű általános iskola számára. I. Világháborús emlékmű: Duna-parti sétány, 166/3. Készült 1943 nyarán a Duna-parti sétányon. Anyaga fehér műkő. II. Világháborús emlékmű: Duna-parti sétány, 166/3. Tardosi vöröskőből készítette Gieber János tardosi kőfaragó mester 1991. november 2-ára készült el, mely az előző szomszédságában található. A rajta lévő márványtáblák az elesett és elhurcolt áldozatok neveit őrzik. Körülötte gondozott park és sétány van. Báró Eötvös József szobra: Eötvös tér, hrsz: 919. Egészalakos ülőszobor a Művelődési Ház előtt. Készült 1962-ben a ház avatásának napján. Vilt Tibor alkotása a bronzból készült mű.
II. Lajos emlékhely: Eötvös utca, hrsz: 78. Az eredeti emléktábla a mohácsi csata 400. évfordulójára készült 1926-ban, de a háború alatt megrongálódott. 1996-ban a Szapáry Péter Honismereti Szakkör Természet és Sportbarátok köre rendbehozta. Erős talapzatra helyeztetve emlékhelyet alakított ki eredeti helyén, az Eötvös utca sarkán. Bosnyák Nepomuki Szent János szobor: Mártírok utca, hrsz: 240. Az eredeti szobrot az 1838-as nagy árvíz hozta, melyet a jeges ár feltolt a Rába patakba. A háború alatt az eredetileg fából készült szobor elpusztult, majd 1996-ban a Szapáry Péter Honismereti Szakkör műkőből rekonstruáltatta a rác ősök és búcsújárók emlékére. Millecentenáriumi emlékmű: Templom tér, hrsz: 23. 1996-ban készült a régi monostor köveiből a Templom téren. Az 1116-ban még Ercsi szigetén épült Szent Miklós monostor fellelhető köveiből a 60-as években az Ercsi Önkormányzata emlékművet emelt. Fürdőző nő: Esze Tamás utcs 10-14, hrsz: 1083. A bronzszobrot Cyránszki Mária szobrász készítette, melyet az Egészségház parkjában helyeztek el. 1848-as emlékmű: Március l5. tér, hrsz: 977. Az emlékmű két részből áll, a Petőfi szoborból és az aradi vértanúk emlékoszlopából, melyen láthatók a bronz arcképdomborművek. Domonkos Béla szobrászművész bronzból és műkőből készült szobrát 1998. március 15-én avatták fel a nagyközség központjában. Gróf Wimpffen Frigyes kereszt: hrsz:0236 Ercsi és Ráckeresztúr között a fiatal gróf tragikus, halálos balesetének emlékére állíttatta a család 1934-ben, melyet az önkormányzat 1994-ben felújított. Vörös köröszt: Bajcsy Zs. utca, hrsz: 030. A város déli határán a település kezdetét-végét jelöli. Épült 1995-ben a régi fakereszt helyébe, a búcsújárók emlékére.
3. számú függelék Ercsi Helyi Építési Szabályzatáról szóló 17/2003.(V.27.) Kt. sz. rendeletéhez Belterületi utak besorolása a Szerkezeti Terven szereplő úthálózati hierarchiának megfelelően: Főutak: I. rendű főút: 6. sz. főút az Érdi út-Rákóczi Ferenc u. nyomvonalán II. rendű főút: 6204 j. ök. út a Dózsa Gy. u.-nak a 6. sz. főúttól K-re eső szakaszán Mellékutak (gyűjtő utak): Kinizsi u. és K-i irányú meghosszabbítása Ady E. u.-Hunyadi u.-Gorkij fasor-Kisfaludy u.
Bethlen Gábor u.-állomási előtér-Nefelejcs u. Kandó K. u. Vízmű u. meghosszabbítása a 6204 j. ök. úttól É-ra Vízmű u.-D-i meghosszabbítása a vasúti átjáróig-Kispusztai utca Mártírok út-Bajcsy Zs. út Ipari Park feltáró útja Ipari Park É-i határán vezetett feltáró út Szent István u.-Táncsics u. Ny-i szakasza-Dózsa Gy. u. K-i szakasza Eötvös u.
……………………………………………………………………………………………………………………