Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 34/2003.(XI.26.) Kt. számú rendelete
A gyámügyi igazgatásról és a gyermekek védelmének helyi szabályairól Ercsi Város Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (továbbiakban: Gyvt.) foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. Általános rendelkezések 1.§ E rendelet célja, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (továbbiakban: Gyvt.) kapott felhatalmazás alapján helyileg szabályozza azokat a támogatási fajtákat és szolgáltatásokat, amelyek nyújtásával segíti a családot(okat) a gyermek(ek) felnevelésében, a veszélyeztetettség megelőzésében, megszűntetésében és védelmet biztosít a családból kiemelt gyermekek számára. 2.§ (1)
E rendelet szabályai a központi és önkormányzati pénzforrásokból finanszírozott gyermekvédelmi ellátásokra terjednek ki.
(2)
Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül a 0-18 éves korú gyermek, vagy nappali tagozaton tanuló addig az időpontig, ameddig tanulói, vagy hallgatói jogviszonya fennáll, legfeljebb azonban 25. életévének betöltéséig.
(3)
Az önkormányzat tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére köteles az arra rászoruló(k) (gyermeknek, szülőjének) rendkívüli gyermekvédelmi támogatást biztosítani, ha ennek hiánya a rászoruló(k) életét, testi épségét veszélyezteti.
(4) A gyermekvédelmi ellátások főbb csoportjai: a) pénzbeli ellátások b) természetbeni ellátások (5) E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítására irányuló kérelmet a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Irodájánál lehet előterjeszteni. (6)
A polgármester hatáskörébe tartozó – e rendeletben szabályozott ellátások esetén – a hatósági ügyekben benyújtott fellebbezéseket a Szociális- és Egészségügyi Bizottság véleményével együtt kell a Képviselőtestület elé terjeszteni.
(7)
Nem részesíthető az e rendeletben szabályozott ellátásokban az a kérelmező, aki nem tesz meg minden tőle elvárhatót anyagi és szociális helyzetének javításáért, így különösen jogos anyagi igényét önhibájából nem érvényesíti
(8)
A kérelmező jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozó nyilatkozata 6 hónapig érvényes.
(9)
A jogosulatlanul igénybevett szociális ellátások megtérítésének elrendeléséről a Szociális- és Egészségügyi Bizottság dönt, méltányosságból történő elengedés, illetve mérséklés a Képviselőtestület hatásköre.
(10) Az életveszély esetén tett intézkedésekről a támogatást, ellátást nyújtó haladéktalanul értesíti a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervet. Az értesítéssel egyidejűleg igényelni kell a nyújtott támogatás ellenértékét. II. Pénzbeli ellátások 3.§ (1) Az önkormányzat az éves költségvetésében az e célra meghatározott keretéből a gyermekek családban történő neveléséhez, a gyermek jólétének biztosításához az alábbi pénzbeli ellátásokat nyújthatja: a) rendszeres gyermekvédelmi támogatás b) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (2)
A rendszeres pénzellátások kifizetése utalással történik, a nem rendszeres pénzellátásoknál a kifizetés módjáról az egyedi határozatokban történik a döntés. Rendszeres gyermekvédelmi támogatás 4.§
(1) Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül az az eltartott gyermekek, ahol: a családban a szülők és a velük közös háztartásban élő közeli hozzátartozó(k) együttes jövedelmének összegéből kiszámított egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a 4.§ (4) bekezdésében meghatározott értéket.
(2)
A rendszeres gyermekvédelmi támogatás havi összege gyermekenként megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százalékával. Az emelt szintű támogatás összegét a vonatkozó jogszabály határozza meg
(3) A kérelemhez csatolni kell: A családban élő közeli hozzátartozók jövedelem igazolását. (Jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző 6 hónap átlagát kell figyelembe venni, kivéve az igazolható ok miatti tartós romlást.) 14. életévét betöltött gyermek/ek esetében az intézmény igazolását arról, hogy az eltartott gyermek nappali tagozaton folytatja tanulmányait. (4)
a.) A kérelem elbírálásához - amennyiben a rendelkezésre álló adatok elegendőek - környezettanulmányt kell készíteni.
nem
b.) A polgármester a vagyoni helyzet vizsgálatát írja elő, ha a gyermeket gondozó család életkörülményei nem felelnek meg a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatoknak. c.) A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára. d.) Vagyon alatt értendő: a hasznosítható ingatlan, jármű, gépi meghajtású termelő és munkaeszköz, vagyoni értékű jog, amelyek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban - Külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének huszonötszörösét, vagy - Együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenötszörösét meghaladja és amelynek hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkezők megélhetésének feltételeit. e.) Amennyiben az önkormányzat hivatalos tudomása alapján, vagy a környezettanulmány lefolytatása alapján a benyújtott jövedelemnyilatkozatokban foglaltak és a kérelmező életkörülményei között ellentmondás van, a hatóság felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatokban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető. (5) A rendszeres gyermekvédelmi támogatást ha a kérelmet a hónap 15. napjáig nyújtották be
egész hónapra, ha a kérelmet 15-e után nyújtották be fél hónapra kell megállapítani. A támogatás folyósítását, ha a jogosultság megszűnésére okot adó körülmény a hónap 15. napjáig következik be, 15-vel kell megszüntetni, ha a hónap 15. napja után következik be, a hónap végével kell megszüntetni. 5.§ (1)
Nem állapítható meg, illetve meg kell szüntetni a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, ha a törvényes képviselő a gyermek(ek) testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését nem biztosítja.
(2) Meg kell szüntetni a rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítását a következő feltételek bármelyikének bekövetkezte esetén: a)
A 18-25 életév közötti eltartott gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnése b) A családban az egy főre jutó jövedelem meghaladja e rendelet 4.§ (1) bekezdésében foglalt értékhatárt c) Ha a törvényes képviselő az éves felülvizsgálathoz szükséges adatszolgáltatási és együttműködési kötelezettségének – a felszólítás kézhezvételét követő – 15 napon belül nem tesz eleget, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás 6 hónapig újból nem állapítható meg, kivéve, ha a törvényes képviselő a mulasztást megfelelő indokkal igazolja (pl: orvosi igazolás betegségről, haláleset). 6.§ (1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás felhasználását a Gyermekjóléti Szolgálat ellenőrizheti, a gyámhatóság felkérése alapján köteles ellenőrizni. (2) A Gyermekjóléti Szolgálat írásos javaslata alapján a rendszeres gyermekvédelmi támogatás felhasználására elszámolási kötelezettség is előírható a törvényes képviselő részére. (3) Ha a törvényes képviselő vagy az elszámolásra kötelezett személy az elszámolási kötelezettségét az előírt határidőre – akárcsak az egyik hónapban is – elmulasztja, illetve az elszámolás során megállapítható, hogy a pénzben nyújtott támogatást nem a gyermek testi, szellemi fejlődését elősegítő kiadásokra fordítja, úgy a következő hónaptól a pénzben nyújtott támogatást természetbeni támogatás formájában kell nyújtani. 7.§ (1)
A rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapításáról, elutasításáról, éves felülvizsgálatáról, megszüntetéséről (a Képviselőtestület által átruházott hatáskörben)
a polgármester dönt. (2) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás összegét a jogosultnak – utólag – a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell folyósítani. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 8.§ (1)
a.) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesül az az eltartott gyermek, akinek az ellátását a gondozó család – létfenntartása veszélyeztetése nélkül – váratlan esemény, alkalmanként jelentkező többletkiadás stb. miatt biztosítani nem tudja, melyet hitelt érdemlően igazolnia kell. b.) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás azon eltartott gyermek után, akinek gondviselője ellen a Közoktatási törvényben meghatározott kötelezettségek megszegése miatt jogerősen büntetést szabtak ki, természetbeni támogatás formájában nyújtható.
(2) Nem állapítható meg rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha: a)
Az egy főre jutó jövedelem a családban az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló illetve a súlyos fogyatékos vagy tartós beteg gyermeket nevelő család esetében az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 175%-át meghaladja. b) A kérelmező rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül. c) Ugyanazon indok alapján (váratlan esemény, többletkiadás stb.) miatt már átmeneti segélyben részesül. (3) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egy naptári évben maximum két alkalommal adható. (4) A támogatás összege gyermekenként és alkalmanként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50%-át. (5) A rendelet 8.§ (1) bekezdésében adható rendkívüli gyermekvédelmi támogatásnál utólagos elszámolási kötelezettség is előírható. (6)
A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításáról, elutasításáról (a Képviselőtestület által átruházott hatáskörben) a Szociális- és Egészségügyi Bizottság dönt.
III. Természetbeni ellátások 9.§ (1) Az önkormányzat az éves költségvetésében az e célra meghatározott keretből az alábbi rászorultságtól függő természetbeni ellátásokat biztosíthatja: a) Tankönyv, illetve tanszertámogatás b) Gyermekintézmények térítési díjának támogatása c) Tandíjtámogatás d) Egészségügyi ellátáshoz való hozzájárulás e) Élelmiszerutalvány, vagy élelmiszercsomag Tankönyv, illetve tanszertámogatás 10.§ (1) Tankönyv illetve tanszertámogatás nyújtására a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra vonatkozó jövedelemhatárokat és szabályokat kell alkalmazni. (2) A támogatás összege évenként az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50%-át nem haladhatja meg. (3)
Nem részesíthető tankönyv illetve gyermekvédelmi támogatásban részesül.
tanszertámogatásban
az,
aki
rendszeres
Gyermekintézmények térítési díjának megfizetéséhez nyújtható támogatás 11.§ (1) Gyermekintézményi térítési díjak megfizetéséhez támogatás nyújtható a Gyvt. 148.§ (7) bekezdése szerint: - két gyermekes család esetében, ha az egy főre jutó nettó jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 130%-át nem haladja meg - kétgyermekes család esetében, ha az egy főre jutó nettó jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg - gyermekét egyedül nevelő szülő esetében, ha az egy főre jutó nettó jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 175%-át nem haladja meg (2) A támogatás mértékét az (1) bekezdés jövedelemhatárai alapján jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (3) Nem részesülhet a gyermekintézményi térítési díj átvállalásában az, aki a Gyvt. 148.§ (5)
bekezdésében meghatározott normatív kedvezményben részesül. (4)
A gyermekintézményi térítési díjkedvezmény megállapításáról Gyvt 148. § (7) bekezdése alapján a nevelési-oktatási intézmény vezetője dönt. A döntése ellen benyújtott jogorvoslat esetén a Képviselőtestülettől átruházott hatáskörben a Szociális- és Egészségügyi Bizottság jogosult dönteni.
(5) Az (1) bekezdésben foglalt jövedelemhatároktól a Szociális- és Egészségügyi Bizottság, különös méltányosságból 10 %-al eltérhet. Tandíj, egészségügyi ellátáshoz való hozzájárulás 12.§ A tandíj, illetve egészségügyi ellátáshoz való hozzájárulás indokoltságát hitelt érdemlő módon, írásos dokumentummal kell bizonyítani és a kérelemhez mellékelni. A hozzájárulás elbírálásánál a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra vonatkozó jövedelemhatárokat és szabályokat kell alkalmazni. Élelmiszerutalvány, élelmiszercsomag 13.§ (1) Élelmiszerutalvány vagy élelmiszercsomag a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra vonatkozó rendelkezések szerint adható. (2) Az élelmiszer utalvány vagy élelmiszercsomag értékét a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összegébe be kell számítani.
IV. Gyermekjóléti alapellátás Gyermekjóléti Szolgálat 14.§ (1) Ercsi Város területén a Gyermekjóléti Szolgálattal kapcsolatos szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat a Szociális Szolgálat látja el. (2)
A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársait a Szociális Szolgálat vezetője irányítja, felügyeli, ellenőrzi.
Gyermekek napközbeni ellátása 15.§ (1) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását (felügyelet, gondozás, nevelés, foglalkoztatás, étkeztetés stb.) a) óvodai b) iskolai napközis foglalkozás c) menzai ellátás keretében biztosítja. (2) Az (1) bekezdésben foglalt ellátásokat elsősorban annak a gyermeknek kell nyújtani: a) akinek szülei, nevelői, gondozói (továbbiakban: szülő) munkavégzésük vagy betegségük miatt a napközbeni ellátást nem képesek biztosítani b) akinek testi, illetve szellemi fejlődése állandó napközbeni ellátást igényel c) akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel és időszakonként nem képes a napközbeni ellátást biztosítani d) akivel együtt a családban három vagy több kiskorú van, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási segélyben (díjban) vagy ápolási díjban részesül e) aki részére a szülő szociális helyzete miatt a napközbeni ellátást nem képes biztosítani. (3) Az ellátások megszűnésének esetei: -
a szülő, gondviselő kérelmére
-
ha a család helyzetében olyan változás következett be, amely már nem indokolja a támogatás fenntartását
(4) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevételére irányuló kérelmet az intézmény vezetőjénél kell benyújtani. (5) A kérelem elbírálásáról az intézményvezető dönt. A döntése ellen benyújtott jogorvoslat esetén a Képviselőtestülettől átruházott hatáskörben a Szociális-és Egészségügyi Bizottság jogosult dönteni. 16.§ A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi (étkezési) térítési díját, csökkentésének, elengedésének eseteit, módját külön rendelet állapítja meg. Záró rendelkezések
17.§ (1) E rendelet 2004. január 1-én lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a hatályát veszti a 19/1999.(VI.29.) Kt. számú rendelet és az ezt módosító 23/1999.(IX.29), a 14/2000.(II.29.) a 5/2001.(III.28.) és a14/2003.(III.25.) Kt. számú rendeletek.
Bátki József
Dr. Feik Csaba polgármester
jegyző
1. számú melléklet
A gyermekintézmények térítési díjának megfizetéséhez nyújtható támogatás mértékei a térítési díj százalékában
Egy főre jutó jövedelem Az öregségi nyugdíj %-ában
130 % alatt 131-150% 150-175%
Két gyermekes család
40 25 -
Gyermekét egyedül nevelő egyedülálló 1 gyermekkel 50 35 25
Gyermekét egyedül nevelő egyedülálló 2 gyermekkel 60 50 40
