ERCSI DUNAKAVICS NONPROFIT KFT. Városüzemeltetés, ingatlanfejlesztés, ingatlankezelés H-2451. Ercsi, Fő utca 27. www.dunakavics.hu
[email protected]
Minden út ERCSIBE vezet
Ercsi Közép-Dunántúlon fekvő Fejér megye északkeleti szélén a Martonvásári járásban. A megye északkeleti részén, a Duna jobb partján fekszik. Kedvező földrajzi adottságainak köszönhetően jelentős közlekedési csomóponttá vált:
A város a 6-os elsőrendű főút mentén terül el, amelyre az M7-es autópályáról; Martonvásár és az azt kettészelő 7-es elsőrendű főútról Ráckeresztúr érintésével, az M6-os keresztezésével egy mellékút kapcsolódik. Ezenkívül az M6-os autópálya mentén Budapestről 20 percnyire található. Sűrű autóbusz összeköttetésben áll Budapesttel, Martonvásárral, Százhalombattával és Dunaújvárossal. A településnél komp is működik a Dunán, amely Szigetújfaluval köti össze a várost. Budapest–Pécs vasútvonal Budapest–Pusztaszabolcs közti elővárosi jellegű vonalszakasza
mellett fekszik. Továbbá tervek szerint a V-0 Budapestet elkerülő vasúti körgyűrű érinti a várost.
1
Ercsi város története A Duna közelsége már az Új kőkorban vándorlási útvonal részévé tette. Kisebb település volt itt a bronzkorban és a római korban is. Első említése 1037-ből való a Bakonybéli apátság alapítóleveléből. Ekkor I. István javadalmaként szerepelt az Ercsi halászat. A faluban magánalapítású bencés kolostor is működött. 1526-ban a Duna mentén Buda felé tartó törökök feldúlták a falut, de elnéptelenedése csak a 16. század második felében zajlódott. Az 1620as évektől kezdve – a török uralom lazulásával –, jobb megélhetést kereső délszlávok kezdték benépesíteni a nagyrészt elhagyott falut, amely 1636-ban mezővárosként ismeretes, 1686-ban pedig végleg megszabadult muzulmán uraitól. Ercsi a továbbiakban sokat gyarapodott, elsősorban népesség tekintetében. A 18. század vége felé Mezőföld többi területéhez hasonlóan Ercsi körül is majorságok alakultak, ám a település ettől függetlenedve élt, egyre nagyobb számban jelentek meg iparosok és kereskedők itt. Végül 1800-ban kapta meg a mezővárosi rangot.
A céhes ipar mellett hamarosan megjelentek a nagyobb üzemek is. Az 1830-as években a Lilienbirtokon szesz- és likőrgyár létesült, amely később cukorgyártással is foglalkozott. Nem sokkal később Eötvös Ignác birtokán is burgonyacukor és keményítőgyár kezdte működését. Dunai kikötője pedig a kereskedelem fontos színhelye volt. Azonban a mezőváros középkorias szerkezete, de a nagybirtokosok se tettek komolyabb fejlődést lehetővé Ercsiben. 1882-ben készült el a települést is érintő, Budapestet Péccsel összekötő vasútvonal, azonban csak az 1910-es évek hoztak nagyobb változást Ercsi életében. 1912-ben épült meg Közép-Európa sokáig legkorszerűbb cukorgyára a vasútállomás közelében, amely azonban nagyrészt csak idénymunkát biztosított. A főváros közelsége sok embert csábított az ingázásra, ám lakosságszáma nem fogyott, mivel több közintézmény is nyílt a településen, amely 1970ben nagyközségi, 2000-ben pedig városi rangot kapott.
2
Oktatás, kultúra a középpontban A településen az oktatás is mindig kiemelt szerepet kapott. Az első egyházi iskola 1769-ben létesül. 1955-ben az iskola Eötvös József nevét vette fel. A község oktatásához szorosan hozzátartozik a kulturális élet. a község lakói társadalmi munkában felépítettek egy 400 fős színházteremmel rendelkező művelődési házat. A házban kapott helyet a ma 22.000 kötetet tartalmazó városi könyvtár is. A Helyőrségi Klub sokáig zárt intézmény volt, most felújításra kerül és a város kulturális tevékenységét fogja szolgálni.
Oktatási Intézmények: - 2 Óvoda – Napfény Óvoda; - Hétszínvirág Óvoda - 2 Általános iskola – Eötvös József Általános Iskola; - Kun Lászó Gimnázium (Felnőttképzés)
Kulturális Intézmények - Ercsi Eötvös József Művelődési Ház és Könyvtár - Eötvös József Emlékmúzeum - Ercsi Helytörténeti Intézmény
3
A város híres szülöttei
Báró Eötvös József (1813-1871) magyar jogász, író, vallás- és közoktatásügyi minisztere
Baczakó Péter (1951–2008) olimpiai bajnok súlyemelő
Dékány Kinga olimpiai kajak sportoló 2 szeres olimpiai bajnok
Gozsdu Elek (1849–1919) író, ügyvéd, királyi főügyész
Rupp Kornél (1865–1900) irodalomtörténész
Schäffer Erzsébet írónő, újságírónő
Szentiványi Jenő (1909–1986) ifjúsági író
Szentpéteri László (1913–1975) Kossuthdíjas gépészmérnök
Viszota Gyula (1871–1947) irodalomtörténész, az MTA tagja
Tökéletes kikapcsolódás Az ercsi táj szépsége és panorámája nemcsak a látogatókat varázsolja el, hanem az itt élőknek is kellemes feltöltődésre alkalmas környezetet teremt. Ercsiben és környezetében számos rekreációs és sportolási lehetőségek kínáló helyszín várja a kikapcsolódásra vágyókat, különösen a dunai evezős sportok a kikötővel és a csónakházzal. A városban számos sportlétesítmény áll a lakók és a turisták rendelkezésére a városi sportcsarnok és a tanuszodánk, amelyek a labdarúgás, kézilabda, karate, szerelmeseinek igényeit is kielégítik, valamint lehetőséget teremtenek a gyógyúszásra és a babaúszásra. Ercsinek több mint, 100 éve alakult (1912) egy focicsapata, az Ercsi Kinizsi SE. Ezenkívül jól szereplő kézilabda csapata is van, az Ercsi SE. Az Ercsi Kinizsi sportegyesület az NB1/B tagja, mindkét csapat városunk büszkeségei közé tartoznak.
A gasztronómia örömüket keresők is megtalálják kedvencüket a kiváló színvonalú éttermek, kávézók között. Éttermek: - Kikötő Étterem és Panzió, mely a város egyik legszebb részén, a Duna parton várja látogatóit. - Torony vendéglő Egészség Az 1986-ban elkészült a Dr. Epcsényi László Egészségügyi Központ a jövőt idézi, 4 felnőtt, 2 gyermek és 2 fogorvos biztosítja az alapellátást. Az Egészségügyi Központ mellett jól felszerelt, kitűnően ellátott patika épült, mely br. Eötvös József nevét viseli. Közel 1 milliárd forintos beruházásból megújult az Ercsi Kistérségi Egészségügyi Központ, melynek köszönhetően 2011. április 1-től európai színvonalú egészségügyi központ jött létre Ercsi, Ráckeresztúr, Baracska Kajászó és a környékbeli települések lakossága számára, egyúttal új munkahelyi lehetőséget teremtett. 4
Rugalmas munkaerőpiac Ercsi gazdaságilag aktív korú népessége 6034 fő, a nyilvántartott álláskeresők száma 2014-es adatok alapján 528 fő volt. Több cég van, mely városfejlesztő és munkahelyteremtő szerepet tölt be Ercsiben és a környező településeken. o Musashi Hungary Ipari Kft. o Pro-Via Kft. o Bulath Sped Kft. o Biopont Kft. o Juhász Teher Kft. o Pido Kft. o Gyárépszer Kft. o I love Bio Kft. o Feszo Trade Kft.
A Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Ercsi Kirendeltsége áll az álláskeresők és munkáltatók rendelkezésére bemutatva az aktuális állásajánlatokat, pályázati lehetőségeket.
5
Ipari park Ercsiben az M6-os autópálya közelében Budapest vonzáskörzetében kb. 40-km-re, a 6-os számú főút mellett található egy 40.000 m2-es összterületű Ipari park, mely közel a Dunához - a parttól kb. 500 méterre -, ezenkívül százhalombattai olajfinomítótól 4-5 km-re terül el. Ipari park megközelíthető az M0-as autóútról és a 6-os főút mentén, az M6 autópálya csomópontjától 5 km-re. Folyami szállítására a közeli csepeli szabad- és a dunaújvárosi ipari kikötők vehetők igénybe. Áruszállításra a korszerű villamosított vasútvonal is rendelkezésre áll. Az ipartelep keleti határa a Budapest-Pécs vasúti fővonal, melyhez közvetlenül csatlakozik a 3,6 km hosszúságú telepen belüli iparvágány, rakodórámpákkal.
Ercsi koordináta: 47.241003, 18.892156
Az eladásra kínált ingatlan madártávlatból
6
Az ipar park közigazgatásilag Fejér megyéhez tartozik, ami kiemelten munkahelyteremtő és vállalkozás fejlesztési övezetbe sorolt. Pályázati lehetőségekre kifejezetten alkalmas. Ercsi Ipari park kialakítása a korábbi funkciótól eltérő használatra is megfelelő lehet. A területet alkalmas kis és közepes vállalkozásoknak, elhelyezhető rajta pl. ipari termelés, ipari szolgáltatás, raktározás célú épület, valamint a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, parkolóház, üzemanyagtöltő, oktatási, nevelési, közművelődési, egészségügyi, szociális épület.
Fontos információk: Teljes terület: 40 000 m² Beépítési mód: szabadon álló Beépíthetőség: max. 50% Építmény magasság: max. 7,5 m Telekterület: min 1000 m² Zöldterület: min 40%. Közművek: Gáz, villany, víz, csatorna az ingatlan előtti közterületen. Közúti kapcsolat, a telek előtt aszfaltozott út. Az ipari park területén jelenleg is több ipari létesítmény üzemel. A területen biztosított modern üzleti és pénzügyi infrastruktúra, csak úgy, mint a modern telekommunikációs lehetőségek. Egyéb információ: Iparűzési adó: állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2%-a, a 2,5 milli HUF bevétel alatt nincs. Építményadó: az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, az adó mértéke 900 HUF/m2.
Az Ipari Parkban található földterületek ára 5000 HUF/m2 + ÁFA.
7
Bemutatás 5000 m²-es telekmérettől 4 ha nagyságú területekig belterületi telek, mely GIP-2 (gazdasági-ipari besorolású).
1)A GIP2-es építési övezet paraméterei: Beépítési mód: Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m 2)
Szabadon álló 1000
Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m)
20
Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)
40
Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)
50
Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)
50
Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m 2 / telek m2)
2,4
Legkisebb építménymagasság (m)
3,0
Legnagyobb építménymagasság (m)
7,5
Legkisebb zöldfelületi arány (%)
40
8
