A NYÍRBÁTORI STALLUM A középkori Magyarország gótikus és reneszánsz templomai az egyházi berendezési tárgyak sok szép emlékét őrizték meg napjainkig. A XV.-XVI. században különösen a Felvidék és Erdély templomai számára készültek nagy számban a berendezési tárgyak legjellegzetesebb darabjai, a gótikus és reneszánsz imapadok. A templomi pad összetett bútor. A baldachinos trónus és a középkorban oly gyakori olvasózsámoly képzi alkotóelemeit. Az imapadokat - vagy mint a szakirodalom nevezi, stallumokat - a templomok szentélyének két oldalfala mentén helyezték el. A középkorban a zsolozsmázó papok és kanonokok használták, a későközépkorban azonban a városi tanácsnokok és templomok kegyurai is ilyen szentélyekben ülve hallgatták az istentiszteletet. Ilyen kegyúri stallum a nyírbátori is, amelyet Báthory András és két fivére,
György
és
István
készítetett
1511-ben
családi
templomuk
számára. A templomot Báthory István főasztalnok, erdélyi vajda, országbíró és Mátyás király hadvezére kezdte építeni 1484-ben. 1493-bon azonban meghalt, s a templom még nem készült el. A templom maga gótikus / egyhajós, hálóboltozatos / - de mivel csak Báthory István unokaöccse, András fejezteti be berendezése már az új rene~. szánsz szellemében készült. A XVI. század elején általános jelenség volt az ilyen. Az építs"művészet még a gótikus hagyomán~,rokat követte a berendező művészet azonban már az új stílust. Ennek
ellenére
környéken
a
mégis
legtöbb
előrehaladást stallumot
még
jelent,
mert
gótikus
elvek
ezen
a
szerint
ép~tették. A Báthoryak szoros kapcsolatban álltak a királyi udvarral, igy igen hamar az új művészet úttörői lettek. Ezért készülhettek az imapadok tökéletes reneszánsz ízlésben. Mátyás halála után a Jagellók uralma alatt a magyar uralkodó osztály az erós központi hatalom ellen lépett fel. Az adókat rendszerint saját zsebükbe szedték, és az ily módon jogtalanul szerzett bevételeket is a központi hatalom további gyengítésére használták fel. A főurak és főpapok kezén öszpontosuló óriási jövedelmek lehetővé tették, hogy művészeti téren is átvegyék a kezdeményezést. A XVI. sza zad elején a művészeti életet irányító
központ már nem Buda, hanem elsősorban Esztergom, Bakócz Tamás érsek székhelye. A hatalomvágyó világi birtokosok egymással versenyezve építették, d,_'szítették tartózkodási helyüket. Ilyen főúri székhely volt Nyírbátor is, amely a Báthory család birtokának központja volt. A család egykori lakóhelyének, az c"si
várnak
fennáglásárél
a
megmaradt
falaiból
átépített
magtár
tanuskodik, de a Báthoryak építtető tevékenységét hirdeti még a két gyönyörű gótikus templom és azok egyikének / a mai református templomnak / reneszánsz ízlésben készült berendezési tárgyai. A két padsor a családi templomuk szentélyében állott egymással szemben, betöltve a szokatlanul hosszu szentély teljes hoszszát. A nyírbátori szentélyszékeket magyarországon letelepített és műhelyt alapított olasz mesterek készítették, magyar származású asztalosok közremködésével. Közeli rokonságot mutatnak a nyírbátori stallumokkal a miskolci avasi templom és a zágrábi székesegyház reneszánsz szentélyszékei, valamint a gyulafehérvári Zázó-kápolna 1513-ból származó ajtajának faragott díszei. A nyírbátori templom pompás stallumai a magyarországi reneszánsz bútormávesség
magas
színvonaláról,
a
korabeli
művészeink
mester-
ségeinek kiválóságáról, technikai felkészültségéről beszélnek. Sajnos a letűnt századok nem őrizték meg a reneszánsz fafaragás intarziaművesség Nyírbátorban dolgozó mestereinek a nevét, de a templom és a stallumok történetéről több feljegyzés maradt ránk. Beniczky Gáspár naplójából megtudjuk, hogy már 1708-ban is sérültek voltak a padsorok. Ez valószínűleg a török dúlásnak tulajdonítható. ~r 80 évvel később a padsor sérüléseit már kijavították, tehát nagy hiányosságai ekkor még nem voltak. 1855-ben azonban Szini Károly má.r a stallumok pusztulásától tart. A templomlátogató átutazók előszeretettel vésték tele a padot neveikkel, a lakosok kivágták a stallumok hátfalairól hiányzó intarziás táblákat és elpusztult a déli oldalfalon felállított stallum mennyezete is. 'Jégül is több éven át tartó sürgetés eredménye képpen került az alkotás a TTemzeti T~úzeumba. Ttt a megcsonkított szentélyszékeket gondosan kijavították. Az épebb stallumsor hiányzó részeit a mennyezetétc"1 megfosztott
csonkább stallum megfelelő részivel pótolták, hogy az eredeti formáját visszaállítsák. A padsor tölgyfából készült, egész felületét gazdag fafaragások és pompás művű faberakások díszítik. A díszítés, a faragás megoszlása jól alkalmazkodik a használati lövetelményekhez. Az ülések alatti részeken laposfaragás, az ülések háttámláin intarziadíszítés van. A mennyezeti rész felületét magas c?omborművii faragvány borítja, így a szemlélő a tőle távolabb eső részeken is jól láthatta az ornamentika egész gazdagságát. A stallum felépítése világos, jól áttekinthető. Alaprajza Z alakú, kétsor üléssel ellátott, vízszintesen három részre tagolható: -1 a,z ülé sek w -2 a háttámlák -3 a baldachin Az ülések felcsaphatók, egyeneslábazatúak, volutás oldaltámlák választják el egymástól öket. Az elülsc", tizenegy üléses padrész háttámlájához térdeplő és olvasópolc is csatlakozik, amely imapolcul szolgál a magasabb szintben elhelyezett tizennégy üléses hadsor számára. Az első sorban az ötödik é.s hatodik ülés között kis megszakítás varr a bejárat számára a lépcsőszerűen emelkedő felső padsorhoz. A díszítés alátható helyeken magas d_ombormúv~z faragás, a rejtettebb helyeken, pl. az ülés lábazati részeinek hátsó oldalapjain, laposfaragás. A lábazati éleket geometrikus mintájú berakás borítja. Az ülések háttámlája két részre tagolható, az íves kartámlák alatti és feletti részre. A kartámlák alatti rész intarziás. Mú.ra már csak kettő maradt meg belőlük. :fiz egyik sárga alapon fekete faberakású indás díszítés, a másik kazettás beosztású. A faberakásos táblákat keskeny, geometrikus mintájú intarzia keretezi. A tizennégyüléses felső sor változatos rajzú, berakott háttámláit faragott oszlofővel ellátott, intarziával díszített törzsű pilaszterek tagolják. Az eredeti háttámlák részben elpusztultak. A kiállított stallum elkallódott háttámláit a csonka stallum megfelelő darabjaival, két táblát pedig az ülések alól kivett laposfaragású mezővel pótoltak. A stallum rövid oldalának első tábláján latin nyelvű felirat értesít a padsor megrendelőinek nevéről és elkészülésének időpont j~ ról:
HOC OPVS FECERVNT FIERI MAGNIFICI DONIINI GEORGIVS DE FATHOR AGAZONVn2 REGAZIVT~ MAGISTER ET STEPHANVS DE EADEM FATHOR COMES THIMISIENSIS ET PARCITT!'•~ INFERIORVM CAPI^1ANEVS GI:11?ERAhIS , 1~TEC NO~ú ANREAS DE BATHOR COMES COMIlATVM SVORUl~I, SATMARIENSIS ET DE ZABOL COMES LICET FVIT IVNIOR IT?TER CETOROS OPERA TATON EIVS EGREGIVM HOC CPVS PREFECTVT~~ EST . ANNO DOMINI ~ICCCCCXI. "Ezt ~, művet csináltatták nagyságos Báthory György királyi főlovászmester és Báthory István temesi gróf és az Alsé Részek főkapitánya, nemkülönben Fáthory András Szatmár és Szabolcs vármegyének grófja, jóllehet ifjabb volt, mégis j az ő fáradozásával fejeztetett be a kiváló mú az Urnak 1511. évében." A feliraton kívül még az ~. és 10. táblákon utal a sá.rkányrendes Dá.thory címer a készíttető családra. A kandelláberra helyezett sárkánnyal körülfogott címert, kétoldalt egy-egy álló puttó tartja. A táblák sötét alapon, egyszínu, világosabb faberakással készültek. Zendületes ívű, reneszansz motívumokat ábrázolnak, melyen a rajzot beleégetett vonalak adják. A motívumok részarányos tengelyre felépítettek, erre a tengelyre szimmetrikusan helyezkednek el az íves lendületű csodás indák, gyümölccsel megrakott úőségszaruk, sárkányok, kentaurok, szatírok, medusafejek, griffek és egyéb csodálatos reneszansz motívumok. A hetedik tábla berakásának technikája megegyezik az előbbiekével, de témája egyedül2.11ó. Az idő allegóriáját, az ősz szakállú szárnyas Kronost ábrázolja hosszú ruhában, mankóira támaszkodva viszi h2tán a homokórát. Két ló által húzott talapzaton áll. Eőségszaru indák, virágok töltik ki kö~izlötte a teret. Vannak a stallumon olyan táblák, amelyek félig nyitott, rácsos ajtajú sekrestyeszekrényt ábrázolnak. A szekrényi belső polcain a szertartásokhoz szükséges egyházi kellékek.: oltárkereszt,
kánontáblák,
misekönyvpolc,
misekanna,
tömjén-
füstölő, szenteletvíztarté. Az egyházi kellékeken kívül minden szekrénybelsőben találunk könyvábrázolásokat is. Ezek feliratai azwegyházi szerzők mellett
szerepelnek a klasszikus világi, humanista irodalmak is: Dante, Vergilius, Aesopus, Terentius. Ezek a táblák színesebbek mint a többiek. A különböző fajta fák színei mellett színesre festett falemezeket is használtak. Kivitelezésük ennek ellenére gyengébb mint a kandelláber motívumos tábláké. Ez más kFSZítő mesterre utal / a tárgyak primitíve'aben vannak megrajzolva /. Valószínűleg a négy szekrénybelsőt ábrázoló mezőket sem egy mester készítette. Erre utal, hogy Vergilius neve kétféleképpen is szerepel: a 6. tá.blá.n az olaszos Vergilió, a 13. táblán a Vergilius formában. A berakott háttámlákat záró fríz fölött akantusz leve~_es gyámokon nyugvó, előreugró baldachin foronázza a széksorokat. A gyámokon dongaboltozatos ívek nyugodnak. Ezek jetik a széksorok beosztását. A mennyezeti rész magas domborművű, delfinek, palmetták, maszkok, bőségszaruk, finomvonalú csigás inda és virágdíszek, az ismétlődő Báthory címer, rozetták váltogatják egymást. A padsorokat és feljáratokat lezáró oldalfalakat is gyönyörű magas reliefű díszítés borítja. A középső nagy kandelláber alapjánál, lobogó szalagok felett grifs~sxz lény félalakja látható. Telettük fűzéren egy-egy kereszt függ. A kandelláber. csavaros felső szárát egy-egy madár fogja közre. A kandelláber tányérjában örök láng ég. A tányérról k_étoldalt lelógó gyöngysort a madarak tartják csc"r'azkben. A hosszoldalt lezáró négyszögű mezőben, oroszlánkarmokon álló kandelláber alkotja a középtengelyt. Alul egy-egy tátottszájú oroszlánmaszkban végződő akantuszcsiga, felette bőségszarukon álló, kibontott szárnyú madarak. A kandelláber tányérjában gyümölcs van, a lelógó szőlőfürtöt madarak csipegetik. Mindkét oldalfal alsó lemezeihez a háttámlák egész magasságában dupla-volutás, háromszögű, faragott rész csatlakozik. A középső bejárat egyik oldalfalán rácsos mustrában liliomos faragás van. Vele szemben csigás, indás, rozettás motívum van. A befejező oldalra három, virágos bogáncsból szalaggal össze kötött csokrot faragtak.
A stallum faragott részeinek vonalvezetése, a részletek gondos, finom kidolgozása annyira egyöntetű, hogy felületesen szemlélve nem árulja el több mester munkáját. Elemei egyöntetűen firenzei és északolasz művészetből fakadnak, de egy mester ilyen rövid idő alatt nem készíthette el. A nyírbátori templom berendezési tárgyai mintaképei lettek a Szilágyság reneszansz emlékeinek. Ezen emlékek kisugárzásával találkozunk Szabolcs-Szatmár megyében is. Hirdetik a gyorsan meghonosodott magyarországi reneszansz magas színvonalát és a korabeli orrvészi élet virágzását.
