Pedagógusok ellenőrzése – értékelőlap Pedagógusjelölt neve: Székely Anett Reflektáló pedagógusjelölt neve: Seres Renáta Mikrotanítások 3x20 percben. Mese. Az óra címe: A láncmese: Ibotiti, avagy ki az erősebb (madagaszkári mese). Az óra időpontja: 2015. 03. 18. Vizsgált dokumentumok: óraterv, diasor, a pedagógusjelölt saját reflexiója, a tanításról készült videó felvétel Terület, tartalom I. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése 1. Hogyan méri fel - milyen hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmaz - a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát? 2. Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a pedagógiai munkájában a tanítás, tanulás folyamatában, a tervezésben (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)? 3. Milyen módon differenciál, alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát? 4. Milyen terv alapján, hogyan foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges tanulókkal, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal? 5. Hogyan fejleszti a kiemelkedő képességű tehetséges tanulókat? II.
Tapasztalat, vélemény,megjegyzés
1. nem jelent meg ezen az órán ez a szempont, így nem értékelhető.
2. n.é.
3. 6 csoportra osztotta a hallgatókat, 3-3 kontroll csoportra, a kiosztott feladatok logikusak és nem öncélúak voltak, jól alkalmazhatóak a gyermekek számára, a csoportok különböző feladatokat kaptak, ezért figyeltek a többiek megoldásaira, a feladatok gondolkodást igénylőek voltak, ám megoldhatóak. A csoportonként kiadott feladatok alkalmasak differenciálásra. 4. n.é.
5. n.é.
A tanulói csoportok, közösségek alakulásának 1
Terület, tartalom segítése, fejlesztése 1. Milyen módszereket, eszközöket alkalmaz a közösség belső struktúrájának feltárására? 2. Hogyan képes olyan nevelési, tanulási környezet kialakítására, amelyben a tanulók értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat? Amelyben megtanulják tisztelni, elfogadni a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi rétegekből jött társaikat, a különleges bánásmódot igénylőket, és a hátrányos helyzetű tanulókat is? 3. Hogyan jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában (helyzetek teremtése, eszközök, az intézmény szabadidős tevékenységeiben való részvétel)? 4. Hogyan működik, mint osztályfőnök? 5. Melyek azok a probléma-megoldási és konfliktuskezelési stratégiák, amelyeket sikeresen alkalmaz? III. Módszertani felkészültség 1. Milyen a módszertani felkészültsége? 2. Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? (Alkalmazza-e a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket?)
Tapasztalat, vélemény,megjegyzés 1. n.é. 2. n.é.
3. n.é.
4. n.é. 5. Amikor egy diák megkérdezi, hogy honnan tudjuk, hogy Ibotiti fiú volt-e nagyon frappánsan válaszol és ezzel kapcsolatos házi feladatot ad fel a diákoknak, vagyis hogy hogyan látják ők Ibotiti alakját. 1.-2. Módszertanilag felkészült a tanárjelölt. Változatos és összetett feladatokkal készült, logikus és arányos óratervet épített fel, figyelembe véve az RJR modell 3 fázisát. Pontos volt, melyet az is tükröz, hogy betartotta az órára szánt időkeretet. Többféle módszert is alkalmazott, sok kérdést tett fel, habár néhány kicsit pontatlanul volt megfogalmazva. Az általa készített diasorral könnyen követni tudták a diákok az óra menetét. Egyaránt megjelent a szemléltetés, a tanári elbeszélés, a tanári magyarázat, és a tanulók kooperatív csoportos tevékenysége. Ráhangolódás szakaszában a Répamese című meséből egy részletet vetített le, mely kellően 2
Terület, tartalom
Tapasztalat, vélemény,megjegyzés felkeltette a csoport érdeklődését. A jelentésteremtés fázisában az Ibotiti, avagy ki az erősebb című mesét olvastatta fel egy hallgatóval, majd dolgozta fel a csoporttal csoportmunka keretén belül, illetve ismertette a láncmese fogalmát. A csoportmunka keretén belül megadott szempont szerinti elemzést végeztetett a tanulókkal. Pozitív, hogy jelképtár használatával is színesítette a feladatot, ám annak további részletezésére nem épített, ami lehet célszerűbb lett volna. A csoportmunkát követően tanári irányítással ellenőrizte és tárta fel a megoldásokat.
3. Hogyan méri, illetve értékeli az alkalmazott módszerek beválását? Hogyan használja fel a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában?
A reflektálás szakaszában kilépőkártyákat osztott ki a diákoknak, melyen a következő szerepelt: Amit megtanultam: Amin elgondolkoztam: Amit kérdeznék: Miután leírták a lapra a gondolataikat a hallgatók rövid időn belül összeszedte a kártyákat. Itt nem adott meg időkeretet, de épp elég időt hagyott, hogy elkészüljenek, illetve meg is kérdezte, hogy készen vannak-e.
4. Hogyan, mennyire illeszkednek az általa alkalmazott 3. n. é. módszerek a tanulócsoporthoz, illetve a tananyaghoz? 4. A tananyagot az RJR modell alapján közvetítette a diákok számára, mely sikeresnek bizonyult, megfelelő szerkezet volt érezhető benne. IV. A pedagógiai folyamat tervezése 1. Az óraterve jól szerkesztett, arányos és logikus. Az óra során meg tudta valósítani, 1. Milyen a pedagógiai tervező munkája: tervezési azt, amit elképzelt, csupán néhol változtatott rajta. Pl. Nem hangzott el az a dokumentumok, tervezési módszerek, nyomon mondat, hogy „Mindenki helyezkedjen el kényelmesen, és képzelje magát a mese követhetőség, megvalósíthatóság, realitás? világába!” míg felolvassa a mesét többek között azért, végül nem ő olvasta fel a (pedagógiai program, tanmenet, tematikus terv, mesét, mert fulladásos köhögése volt az óra előtt, amit jelzett előzetesen óraterv, óravázlat, foglalkozási terv, folyamatterv) tanárnőnek.
3
Terület, tartalom 2. Hogyan viszonyul megvalósítás?
egymáshoz
Tapasztalat, vélemény,megjegyzés a
tervezés
és 2. A megvalósítás és a tervezés között csupán elenyésző különbség figyelhető meg, leginkább az előző pontban feltüntetett változtatás szembetűnő, ám az egy szükséges lépés volt a részéről.
3. A tervezés során hogyan érvényesíti a Nemzeti Alaptanterv fejlesztési területei nevelési céljait, hogyan határoz meg pedagógiai célokat, fejlesztési kompetenciákat?
3. A Nemzeti Alaptanterv által előírt fejlesztési célok közül több megvalósult az óra során: 1. Beszédkészség 2. Olvasás, az írott (és hallott) szöveg megértése 3. Írás, szövegalkotás (házi feladat formájában) 6. Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése
4. Az éves tervezés elemei megfelelnek-e a pedagógiai programban leírt intézményi céloknak?
4. n.é.
5. Hogyan épít tervező munkája során a tanulók előzetes tudására és a tanulócsoport jellemzőire? V. A tanulás támogatása, szervezése és irányítása 1. Milyen hatásos tanulásszervezési eljárásokat alkalmaz (önálló és csoportos tanulás irányítása, differenciálás, projekt, témahét stb.)
5. A tanárjelölt a ráhangolódás fázisában épít előzetes tudásra, majd a ráhangolódásban megfogalmazott gondolatok lesznek a jelentésteremtés alapjai.
1. Változatos volt a tanulási folyamat szervezése. A ráhangolódás fázisában még nem alkalmazott differenciálást, a meserészlet megnézése után frontális munka keretén belül tett fel kérdéseket a tanulóknak, a jelentésteremtésben a mese elemzése során a diákokat kontroll csoportra felosztva értelmezték a művet. Úgy éreztem, hogy egy-két csoport esetén igyekezett differenciálni, mely a tanítás lényeges eleme lehet, ha alkalmazza a tanár. A csoportok kialakítását viszont alapvetően kicsit pontatlannak éreztem, ugyanis néhány diák magukat osztották be, de a feladatok célirányosak voltak és érthetően elmagyarázta őket, illetve a feladat megoldása és megbeszélése megfelelően volt irányítva. A diákok jól válaszoltak a kérdéseket, ám ezeket nem megfelelően tudta 4
Terület, tartalom
Tapasztalat, vélemény,megjegyzés beépíteni a gondolataiba, nem használta fel, csupán egy-egy megjegyzést fűzött hozzájuk. Pozitív, hogy a diákokat értesítette az időkeretről az utolsó percben is kaptak erről értesítést. Alapvetően arányosnak éreztem a munkaformákat, a csoportot is sikeresen aktivizálta.
2. Hogyan motiválja a tanulókat? Hogyan kelti fel a tanulók érdeklődését és hogyan köti le, tartja fenn a tanulók figyelmét, érdeklődését?
3. Hogyan fejleszti a tanulók gondolkodási, problémamegoldási és együttműködési képességét?
4. Milyen tanulási teret, tanulási környezetet hoz létre a tanulási folyamatra?
2. Megfelelően motiváltak a diákok az óra elejétől egészen a végéig. Ennek oka, hogy lendületesen tartotta meg az órán, változatos és érdekes feladatokat és módszereket alkalmazott, illetve sok kérdéssel ösztönözte gondolkodásra a hallgatókat. 3. A tanárjelölt által megtervezett csoportmunka fejlesztette mind a gondolkodását, problémamegoldását, illetve együttműködési képességét a diákoknak. Az óra többi része leginkább a problémamegoldás és gondolkodásra ösztönözte a tanulókat, annak is csak azt a részét, akik hajlandóak voltak bekapcsolódni a folyamatba. (A csoport többségét ez jellemezte.) Házi feladatot is adott ki a tanulóknak, mely a gondolkodás és fogalmazási kézségük fejlesztésére irányult. (10 mondatban fogalmazzák meg, hogy milyennek gondolják Ibotiti személyét.) 4. Alapvetően érdeklődő volt a társaság végig a mikrotanítás alatt, tudták követni a tanárjelölt gondolatait, akinek instrukciói világosak, érthetőek voltak. A diákok nagy része szívesen bekapcsolódott a munkamenetbe, elmondták gondolataikat, véleményüket.
5. Használta a számítógépet és a projektor a mese, majd a diasor kivetítésére. A mese ráhangolódás szakaszában segítette a diákokat belehelyezkedni az órába, a dián szereplő képek és ábrák pedig a jelentésteremtés fázisában voltak hasznosak. Feltüntette benne a láncmese fogalmát, a 3 csoport feladatát az általa elképzelt megoldással, végül összefoglalta és értelmezte a láncmesét Ibotiti mesén keresztül, ami szintén érthető volt, de talán célszerűbb lett volna egy általános képet adnia a láncmesékről. 5
Terület, tartalom
Tapasztalat, vélemény,megjegyzés Megfelelően tudta összekapcsolni a dián szereplő gondolatokat a saját beszédével, nem csupán felolvasta, hanem elmagyarázta a diákat. A diák megfelelően szerkesztettek, átláthatóak voltak.
5. Hogyan alkalmazza a tanulási folyamatban az információ-kommunikációs technikákra épülő eszközöket, digitális tananyagokat? Hogyan sikerül a helyes arányt kialakítania a hagyományos és az 5.Sikeresen alkalmazta a digitális eszközöket, mely megfelelő arányban állt a hagyományos információközléssel. információ-kommunikációs technológiák között?
VI. A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése 1. Milyen esetekben alkalmazza a tanulási-tanítási folyamatban a diagnosztikus, fejlesztő és szummatív értékelési formákat? 2. Milyen ellenőrzési és értékelési formákat alkalmaz? 3. Mennyire támogató, fejlesztő az értékelése? 4. Milyen visszajelzéseket ad a tanulóknak? Visszajelzései támogatják-e a tanulók önértékelésének fejlődését? 5. Hogyan győződik meg arról, hogy reálisan értékeli-e a tanulókat? VII. A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás 1. Szakmai és nyelvi szempontból igényes-e a nyelvhasználata (életkornak megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség stb.)?
1. n.é. 2. n.é. 3. A visszajelzései java részt pozitívak voltak, ám volt olyan is, amikor jó válaszra csak úgy reagált, hogy „ezt is lehet gondolni”. 4. Visszajelzései szinte csak támogatóak voltak, sokszor bólogatott a helyes megoldásokra, illetve szóban is többféleképpen értékelte pozitívan a diákok gondolatait: „Nagyon jó!”, „Ügyesek vagytok!”, „Köszönöm.” 5. n.é. 1. A nyelvhasználata megfelel az életkornak, nyelvtanilag szépen, igényesen fogalmaz, folyamatos gondolatmenet figyelhető meg végig az órán, megfelelő sebességgel és hangerősséggel beszélt, jól artikulálva a szavakat, mely különösen fontos egy magyar tanár számára. Habár az elején többször is „énekelve” beszélt, vagyis fennhagyta a mondat végig a hangmagasságot, a végén már ez nem volt jellemző. Nem sok szakkifejezést alkalmazott, ám ennek az is oka, hogy a téma nem igényelte és nem kapcsolódik hozzá, így érthető, hogy egyedül a láncmese fogalmát magyarázza el. 6
Terület, tartalom
Tapasztalat, vélemény,megjegyzés Néha pongyola visszacsatolást használ a tanulók mondataira reagálva. (Pl. „Okés”) Néhány kérdése kevéssé volt jól megfogalmazva.
2. Milyen a tanulókkal az osztályteremben (és azon kívül) a kommunikációja, együttműködése?
3. Milyen módon működik együtt pedagógus és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban? 4. Együttműködik-e és ha igen, milyen módon más intézmények pedagógusaival? 5. Milyen pedagógiai fejlesztésekben vesz részt (intézményen belül, kívül, jó gyakorlat stb.)? 6. Reális önismerettel rendelkezik-e? Jellemző-e rá a reflektív szemlélet? Hogyan fogadja a visszajelzéseket? Képes-e önreflexióra? Képes-e önfejlesztésre? 7. Mennyire tud azonosulni az intézmény pedagógiai programjának céljaival, az intézmény hitvallásával? VIII. Az autonómia és a felelősségvállalás 1. Munkájában hogyan érvényesíti a PDCA szemléletet? 2. Mennyire tájékozott pedagógiai kérdésekben, hogyan követi a szakmában történteket?
2. Az osztályteremben megfelelően tudott kommunikálni a diákokkal, együttműködő, nyitott és segítőkész volt, a csoportmunka során többször is megkérdezi, hogy tud-e / kelle segíteni, illetve hogy készen vannak-e. A csoportmunka alatt végig a diákok között mozgott, figyelte, hogy hogyan haladnak, nem akadtak-e el, az óra frontális részénél viszont végig az asztal előtt állt. A személyes kapcsolat erősítését nem mindig használta ki, mely abban látszott meg, hogy egyes csoportok esetén nem szólít meg senki, csak pl. 1es csoportnak hívta őket. A szemkontaktust végig tartotta a hallgatókkal, illetve a testbeszéde, kézmozdulatai is mely elősegítették, hogy végig őrá figyeljenek. 3. n.é.
4. n.é. 5. n.é. 6. A tanárjelölt képes önreflexióra, az általa írt reflektálás során részletesen kifejtette, hogy mennyiben valósultak meg az általa tervezettek, mennyire érezte nehéznek a feladatot és miért, illetve kitért az általa is érzett hiányosságokra, melyeken változtatni szeretne a jövőben. 7. n.é. 1. n.é. 2. n.é. 7
Terület, tartalom 3. Kezdeményezőképessége, mennyire fejlett?
Tapasztalat, vélemény,megjegyzés felelősségvállalása 3. n.é.
4. Munkájában mennyire pontos, megbízható? 4. Az óraterv nagyon szépen, pontosan ki volt dolgozva, egy-egy apróbb részlettől eltekintve (pl. az óratervében az szerepel, hogy ő olvassa fel a mesét, ám az órán egy hallgatóval olvastatta fel, ám ez inkább az óra előnyére vált) teljesen követni tudta azt, amit eltervezett.
Értékelés dátuma: 2015.03.22.
8
