EMLÉKEZTETŐ az Ister-Granum Vállalkozási - Logisztikai Övezet 2013. május 10-én megtartott egyeztető értekezletéről
Helye: Esztergom, városháza nagyterme Időpont: 2013. május 10. 10:00 óra Jelen vannak: a mellékelt jelenléti ív szerint Ján Oravec köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót Ocskay Gyulának kérve, hogy mutassa be az Ex-ante értékelést. Ocskay Gyula köszöni mindenki munkáját, akik hozzájárultak az összeállított anyag elkészítéséhez. Ez az elemzés egy kísérleti jellegű dokumentum. Még nemzeti szintű integrált területi beruházás megtervezése sem történt meg. Valószínűleg csak az elkövetkezendő évek folyamán fog kialakulni egy ITB szükségességét megindokló dokumentum megírásának a gyakorlata. Járatlan még az út. Három szakember került bevonásra. A szöveghez gazdasági téren Hámory Jenő, a logisztikai oldalon Mondovics János, a képzéseknél pedig Hulkó Gyula járult hozzá. Az esetlegesen felvetődő kérdésekre ők is válaszolni tudnak majd. Eredetileg 50-100 oldalas anyagról volt szó, de ahogy látszik, több mint 200 oldalas lett az elemzés. Valószínűleg nem mindenki tudta teljes körűen végigolvasni, ezért javasolja, hogy a szövegszerű, vagy elvi jellegű hozzászólások végső határideje kedd este legyen. Szerda estig készül el a végső anyag és ez kerülne a szlovák-magyar task force elé. Elvileg május 21-én ül össze a programozásért felelős magyar-szlovák munkabizottság. Itt döntenek arról, hogy lesz-e határon átnyúló ITB. A magyar fél szeretné, hogy legyen. A programozás indítása előtt szeretné, ha születne egy olyan döntés, amely lehetővé teszi azt, hogy a magyar-szlovák program keretében bizonyos számú ITB betervezhető legyen. Nem túl biztató a helyzet. Előkészítés alatt áll egy egyezmény aláírása. A két ország miniszterelnöke július elején fog találkozni, amikor az egyezményt aláírják. Ez egy jelentős határmenti útfejlesztést fog tartalmazni. Ez az infrastruktúrára elkülönített rész jelentősen csökkenti a más határon átnyúló kezdeményezésekre megmaradó forrásokat. A Pozsony-Szob közötti szakaszon elvileg nem épülhet út vagy híd, így a határszakasz fele gyakorlatilag kiesik ezekből a pályázatokból, mert hidak építésére jóval nagyobb keretre volna szükség. Dobosi Tivadar megjegyezte, hogy ebben a révátkelő program is benne van. Reálisan maximum 20 elképzelés lesz megvalósítható az említett tervekből. Az Ipoly-hidak kapcsán is úgy véli, hogy bárhol is épül, sok pénzbe kerül a megvalósítás. Ocskay Gyula azt tartja lényegesnek, hogy ez egy nagy tétel lesz a magyar-szlovák programon belül. A maradék lesz, ami másra megy, ebbe kell az Ister-Granum elképzelésének beleférnie. Előadásában vázlatosan kívánja ismertetni az Ex-ante elemzést. Az egész dokumentumnak az a feladata, hogy bebizonyítsa bármilyen vállalkozási-logisztikai fejlesztés szükségességét a régióban, illetve, hogy ennek határon átnyúlónak kell lennie. Ha ezt nem sikerül megindokolni elfogadhatóan, akkor nem sikerülhet az ITB elfogadtatása. A vizsgálatok egy nagyobb „kivágatot” érintettek, Komáromtól Balassagyarmatig terjedő térségben. Látszik, hogy markánsan elválik a szlovák és a magyar oldal. A szlovákiai oldalon jelentősen magasabb a munkanélküliség, függetlenül attól, hogy 2010-re Magyarországon is növekedés látható. A szlovák oldalon szinte semmi változás nem látszik a 2004-2010-es időszakban. Ugyanez a helyzet, ha az 1000 főre jutó vállalkozások számát tekintjük. Valamit javult a párkányi oldal, de a magyar részen jelentős változás nem történt. A nagy cégek megjelenése is kettősséget mutat. A magyar oldalon viszonylag sűrűn találhatóak nagyvállalkozások, a szlovák oldalon viszont kevés van. Ennek természetes oka is van, hiszen Budapest olyan agglomerációt alakít ki maga körül, amely a magyar oldalra élénkítő hatással van. Ehhez társul még hozzá a különböző funkciók sűrűsége, amely a mostani közigazgatási reformnak köszönhetően Esztergomban kiemelkedően magas. Párkány nincs messzebb Budapesttől, mint Kecskemét, vagy Tatabánya, az adottságok mégis teljesen különbözőek.
1/6
Van azonban egy másik irányú, egymást kiegészítő jelleg. A logisztikai adottságok a párkányi oldalon összehasonlíthatatlanul jobbak. A kezdeményezés egész indoklását erre alapozzák. Miközben megfigyelhető a két oldal között egy jelentős fejlettségbeli egyensúlytalanság, aközben van egy logisztikai egyensúlytalanság is. Ezt kellene úgy kihasználni, hogy mind a két oldalon egy egységes és látható fejlődést eredményezzen. Legyenek befektetők Párkány oldalán, és kapjanak megfelelő logisztikai szolgáltatást azok az ipari cégek, amelyek a magyarországi oldalon működnek. Ez alapján lett összeállítva a célstruktúra, amely egy ilyen dokumentumnál kötelező elem. Abból indultak ki, hogy ha azt szeretnénk, hogy határon átnyúló forrásból megvalósulhassanak projektek, akkor kiegyensúlyozott, integrált határmenti fejlesztési programot kell elkészíteni. Ennek három eleme van. (1) Egyrészt növelni kell a térség versenyképességét azzal, hogy fejlesztik a háttérszolgáltatásokat, amelyek növelik a befektetővonzó erejét a térségnek, másrészt olyan képzési és humán hátteret kell biztosítani, ami nem csak az egyszerű termelő tevékenységet segíti, hanem kutatás-fejlesztésre, innovációra is lehetőséget biztosít. Az egész versenyképességi kérdést integrált módon kell kezelni. (2) Nem egyenként és egymás rovására, mivel ez belső feszültségeket gerjeszthet, olyan hozzáadott értéket kell elérni, amely a befektetők, érdeklődők számának a növekedését eredményezi. Az egész övezetet közösen kell megjeleníteni, meg kell valósítani a munkaerő-piaci szolgáltatások integrációját. A párkányi oldalon felmerült még az az elképzelés is, hogy valamilyen módon az ipari parkoknak az energiaszolgáltatását is közös platformról kellene megoldani. (3) A harmadik elem a partnerség erősítése. Aki el tudta olvasni a dokumentum végén lévő konfliktusokat felsoroló fejezetet, az értheti, hogy miért emeli ki külön a partnerség szerepének a fontosságát. A központi magterületen beazonosított projekteknek továbbgyűrűző hatásuk is van, amelyek érintik Dorogot, Piliscsabát, Piliscsévet, Tokodot, Tokodaltárót, Lábatlant. Ezeket a fejlesztéseket nem egy zárt rendszerként kell értelmezni, további fejlesztések kapcsolódnak hozzájuk. Az eredetileg tervezett 24 projektből maradt 14. Az első ezek közül igazából nem is ITB-s projekt. Május 9-én került beadásra az esztergom–párkányi teherkomp megvalósításának a pályázata a magyar-szlovák kiírásra. Nagyon bízik benne, hogy meg fog valósulni már a jövő évben. Ez a lelke az Ister-Granum projektjének, nélküle összeomlik az ITB. Kilenc infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó projektet sikerült beazonosítani. Az egyik a párkányi teherkikötő fejlesztése. Egy jelentősebb befektető már előszerződést kötött a párkányi ipari parkot menedzselő vállalattal, az ő elképzeléseik még nem kerültek az „asztalra”, ez a projektelem június közepére véglegesítődhet. Kérdés, hogy ez tisztán beruházói befektetésből, vagy valamilyen uniós forrás bevonásával valósulna-e meg. Ehhez kapcsolódik a másik terminálfejlesztés, amely az ebedi rendező pályaudvarnál valósulna meg. Ez ügyben is végeztek bejárást, megnézték a lehetőségeket. Közúti és vasúti szállítást összekötő átrakodó lenne megvalósítható. Közvetlen zöldmezős ipari parki terület mellett valósulna meg. Az esztergomi repülőtér fejlesztése kapcsán már a kétezres évek elején volt egyeztető megbeszélésük. Itt csak kisebb infrastrukturális fejlesztés valósítható meg, biztonságosabbá, kényelmesebbé tehető a repülőtér. E mellett éjszakai leszállásra is lehetőség lesz. Párkányban volna egy barna mezős ipari parki beruházás, amely az ottani belső infrastruktúra fejlesztését szolgálná. Többek között egy szennyvíztisztító létesítését tervezik, amely a megújuló energiák hasznosításával is kapcsolatban volna. Ebeden zöld mezős ipari parki beruházás valósulna meg. Itt még semmi sincs az ipari park területén. Nyergesújfalun szintén infrastrukturális fejlesztést terveznek az ipari parkban. Esztergomban pedig a vasúti kapcsolat fejlesztése merült fel, mivel csak a Suzukinak és az Alcufernek van ipari vágánya. Erre vonatkozóan nem érkezett konkrétabb projektleírás. A másik négy projekt gazdaságfejlesztési jellegű. Az első egy olyan szolgáltatási program volna, amely az egész övezetet egy integráns egészként teszi láthatóvá, ennek központját Esztergomban képzelték el. A másik oldalon a párkányi ipari parkban, a volt papírgyári irodaházban alakulhatna egy vállalkozási inkubátorház, amely a KKv-k indulását – főleg a határon átnyúló elképzeléseit – tudná segíteni. A szakértők megvizsgálták egy határon átnyúló képzési, képzésszervezési központ kialakításának a lehetőségét is. Eredetileg a különböző képzési intézmények megkeresését tervezték, de a szakértő véleménye szerint célszerűbb egy olyan ernyőszervezetet létrehozni, amely képzéseket generál, koordinál, szakmai segítséget nyújt ahhoz, hogy az egyes szakképesítések a határ mindkét oldalán elismerhetőek legyenek.
2/6
A kutatás-fejlesztés kapcsán a megújuló energiák hasznosítására léteznek elképzelések Párkányban, ami több szempontból is hasznos. A nyersanyagszállítás miatt nagy szükség van a teherkompra, és az így nyert energia hasznosítható volna a magyar oldalon is. Ennek a jogi kereteit, feltételeit még nem vizsgálták. Készült egy vizsgálat a szinergiára vonatkozóan is. A teherkomp nélkül nincs semmire lehetőség, azonban látható a fejlesztési elképzelések közti összefüggés, hiszen ha nincs teherkomp, akkor nincs nyersanyagszállítás, az ebedi ipari parkba senki sem fog betelepülni. Jelentősen erősíti az egész programot, ha a folyami és a vasúti szállítás a magyar oldalról is megoldható. Készült egy időbeli szinergiavizsgálat is, megvizsgálva, hogy melyek azok a projektelemek, amelyeket a leghamarabb el kell indítani, mi az amit középtávon – három-öt éves távlatban – és mi az, ami a ciklus végén, illetve azt követő időszakban indítható. Ezekben természetesen lehet mozgás, amennyiben a változások szükségessé teszik. Vizsgálták a külső szinergiát is. Az egyik legjelentősebb várható fejlesztés az úgynevezett V0 vasúti gyűrű, amely kapcsán 2017-es megépítésről beszélnek. Előkészítés alatt áll egy kiemelt járműipari zóna kialakítása is, de ahogy a Nemzetgazdasági Minisztériumban ezzel foglalkozó referenstől megtudta, csak ötlet szintjén van, még nem történt meg a kidolgozása. Látszik, hogy ezek egymást erősítő programok. Van egy olyan szinergiája is az övezetnek, amely újra előtérbe helyezheti az M11-es gyorsforgalmi út felvetését. A jelenlegi OTrT-ből kikerült a nyomvonal. Amit vizsgálnak, az egy az M1-es autópályától kicsit északabbra megépülő 2x1 sávos főút lehetősége. A Suzuki és a Magyar Állam megállapodásának részeként jelenleg tanulmányok szintjén áll, előkészítés alatt. Örülne, ha az M11 mint elképzelés nem tűnne el teljesen, és ha minden igaz, a közeljövőben készül is egy tanulmány. A logisztikai övezet sikere kapcsán indokolttá válhat egy új híd és a kapcsolódó úthálózat megépítése. A teherkomp elindíthat olyan folyamatokat, amelyek alátámaszthatják a határon át való közlekedésnek az igényét. A Nyitra megyei területrendezési tervben szerepel egy településeket elkerülő út terve, és a párkány, esztergomi rendezési tervekben is benne van az új híd, illetve a hozzá kapcsolódó hálózat. Megvizsgálták, hogy milyen hatásai lesznek az övezeti fejlesztésnek. Változni fog a térszerkezet, változások lesznek a gazdasági életben (ezek egyrészt mennyiségi jellegűek: megnő a befektető aktivitás, másrészt szerkezetiek: bizonyos témák felé való eltolódás is várható). A foglalkoztatás helyzetének radikális megváltozását szeretnék elérni, igazából ez az, ami a 2014-20-as programozáshoz a legjobban kapcsolja ezt a fejlesztést, hiszen az adatok radikális javítására lenne szükség. Változni fognak a kormányzási keretek. A széles körű, szoros partnerség a kockázati elemek miatt nagyon fontos. Konfliktusok lehetnek az egész program végrehajtása során; ha külön kezelnék az egyes logisztikai szolgáltatók érdekeit, vagy az ipari parkokét, akkor jelentős ütközések jöhetnek létre. Ez nem az övezetet, hanem a belső konfliktusokat erősítené. Ugyanígy konfliktusforrás lehet a jelenlegi győri, komáromi fejlesztések és egyéb hasonló projektek között. A Komárom-Esztergom megyei Tatabánya térségére vonatkozó ITB-fejlesztés pont egy ilyen konfliktushelyzetet fog okozni, hiszen a három város régiójában egy hasonló övezeti fejlesztésben gondolkoznak. Ha itt a régióban jelentős munkahely keletkezik, akkor a fővárosok irányába a migráció jelentősen csökkenni fog. Az érintett államok közt is kialakulhatnak konfliktusok, mivel vannak olyan nemzetgazdasági érdekek, amelyekkel számolni kell. Ha a befektetők inkább a párkányi ipari parkban fognak megjelenni, nem Esztergom-Nyergesújfalu térségében, akkor az előidézhet akár államok közötti problémát. A végrehajtási problémák között legnagyobb probléma – és véleménye szerint ez elkerülhetetlen – az időzítésekben lehet. A projektelemek egymásra épülnek. Ha az egyik valamiért nem fejeződik be időben, az csúszást okoz a másiknál, és ugyanez a helyzet, ha valamelyik partner valamilyen okból ki kell, hogy szálljon, és az ő projekteleme kiesik a rendszerből. Ez nem biztos, hogy a többi projekt megvalósítását teljesen megakadályozza, de az várható, hogy az eredetileg vállalt célok nem úgy fognak teljesülni, nem olyan indikátorok fognak a végén megjelenni, amelyeket terveztek. Ezért fontos a harmadik célterület. Meg kell szervezni azokat az irányítási elemeket, amelyeken belül ezek a hibák minimálisra csökkenthetőek, mert az egész ITB megvalósítása úgy fog kinézni, hogy a menedzsmentszervezet indikátorokat fog vállalni, amelyeket teljesíteni kell. A finanszírozás legfontosabb eleme, hogy a tervezett projekt 75%-át teljesíteni kell, mert különben teljes körű visszafizetésre köteleznek. Vannak végrehajtási kockázatok is, amelyeket a dokumentum utolsó oldalain elemeztek. Nyilván, ha folytatódik a gazdasági válság, az nem fog kedvezni az övezetnek. Az eredetileg felvázolt ütemterv szerint jól áll a projekt tervezése. Elkészült az akkreditációhoz szükséges anyag. Kedd estig lehetne a megjegyzéseket, kritikákat hozzáfűzni, módosításokat
3/6
javasolni, amelyeket még átvezetnének a végleges anyagba. Folyamatosan egyeztetnek az operatív programokért felelős Nemzetgazdasági Tervhivatallal, számolnak az ITB-vel, de járt már a szlovák régiófejlesztési minisztériumban is, így a szlovák oldali egyeztetések is elkezdődtek. Megkeresték Völner Pál államtitkár urat is hivatalos levélben, hogy az infrastruktúra operatív programba az ITB-k lehetőségét építsék be. Június 3-i héten lenne egy újabb bemutató, amikor már a végrehajtási része is elkészülne az ITB-nek, amely részletesen tartalmazza majd, hogy mire, melyik évben, mit, milyen menedzsment, milyen indikátorok mellett kellene fordítani. Az egész anyag kerülne bemutatásra a június 3-i héten, ezzel nagyjából elkészül minden. Hiányosság még, hogy kevés szállításokra vonatkozó adat érkezett vissza. Összesen 14 vállalkozás küldött vissza információkat. A KSH erre vonatkozó adatai nem nyilvánosak. A projekt-alátámasztás érdekében igen nagy szükség volna ezekre az adatokra. Június 30-ra készülne el az a végleges anyag, amelyeket már az operatív programokba be lehet építeni. Bízik benne, hogy ezt a határidőt lehet tartani. Mindenkinek köszöni a segítséget, aki hozzájárult a dokumentum összeállításához. Ján Oravec megköszönte a bemutatást és átadta a szót az EGTC igazgatójának. Nagy Péter köszöntötte a megjelenteket, jelezve, hogy új vendégek is vannak, akik értesülhettek az eddigi fejleményekről. Egyre szélesebb azon szereplők listája, akik részesei a tervezett ITB-nek. Ahogy Ocskay Gyula mondta, keddig várják a kiegészítő hozzászólásokat, véleményeket. Fontos lesz a következő munkacsoporti ülés, ahol bemutatásra kerül az ITB, ami már az első konkrét megfogható eredménye a munkacsoport munkájának. Ez az ülés akár lehetőséget adhat a két ország legfelső szintjét képviselő személyek meghívására. Az ITB bemutatásánál, ami már egy kézzel fogható dolog, szükséges volna, mind Magyarországról, országos szintről, mind szlovák oldalról a közlekedésért felelős minisztériumból az illetékesek meghívására. Nekik is tér nyílik arra, hogy elmondhassák véleményüket: milyen lehetőséget látnak az operációs programokba való beépítés kapcsán. A kapcsolattartás és a meggyőzés miatt is nagyon fontos. Legnehezebb a szlovák oldali partner elérése. Fejleményként elmondta, hogy az elmúlt héten sikerült a megyével egyeztetni, felkeresték a Nyitra megyei elnököt. Elmondták elképzeléseiket, így többek között az ITB is be lett mutatva. A korábbi ülésen részt vett Popovics György Komárom-Esztergom megye elnöke. Örülne, ha sikerülne a megyei és az országos vezetést is meghívni a júniusi bemutatóra. Kéri a jelenlévőket, hogy keddig juttassák vissza esetleges észrevételeiket. Megnyitotta a vitát, és kérte, hogy akinek van észrevétele, hozzászólása, az mondja el. Hámory Jenő megkérdezte, hogy a jelenlegi találkozókhoz képest mivel lesz több a június első hetére tervezett ülés? Kibővített ülés lesz? Ján Oravec elmondta, a most tárgyalt anyag kerül felsőbb plénum elé. Ez az anyag kerül bemutatásra, de a következő ülés már inkább a vendégeknek fog szólni. Családy Zsolt javasolta a szlovák hajózási hivatal vezetőjének Juraj Sotaknak a meghívását. Az ő véleménye nagyban befolyásolja a kompprojektet. A hivatalától érkezett is egy kérés, hogy minisztériumi szintű egyeztetésekre hívják meg őket is. Ján Oravec kérte, hogy ő is kerüljön fel a következő ülésre meghívandók listájára. Nagy Péter javasolta, hogy a következő ülés időpontját jelöljék ki. Ocskay Gyula elmondta, június 30-ra kellene elkészülnie a teljes anyagnak magyarul és szlovákul. A fordításra két hetet kell körülbelül számolni, így úgy ítéli meg, hogy június 14. legyen a végső elkészítési határidő. Ján Oravec június 3-4-et javasolta. Ocskay Gyula elmondta, addig a magyar anyag elkészül. A szlovák nyelvű fordítást nem vállalná, de a június elejére tervezett ülésen vetítésre kerülő anyagok kétnyelvűek lesznek. A most bemutatott anyag is elkészül szlovákul, csak a végrehajtásra készülő dokumentum fordítása nem.
4/6
Ján Oravec megkérdezte, hogy a június 4. 10 óra elfogadható-e mindenki számára. Ocskay Gyula javasolta, hogy a Szent Adalbert Központban legyen a következő találkozó. Időtartama véleménye szerint két órára tervezhető. Farkas Iván elmondta, az előző alkalommal jelen volt Völner Pál államtitkár úr, jónak tartja a Nyitra megyei találkozót is, de kérdezi, hogy volt-e a szlovák oldalon minisztériumi szintű megkeresés? Nagy Péter elmondta, hogy a mostani ülés kapcsán is kereste az államtitkárságot, tájékoztatta őket az ülésről. Jelezték, hogy küldenek valakit. A következőre az államtitkárt szeretné meghívni. Talán, ha időben megkapják a megkeresést, el tudnak jönni, de például most is változások történtek a kompetenciákban, feladatok kerültek átcsoportosításra. Farkas Iván megjegyezte, mások a kompetenciák, a szintek, de örülne, ha legalább egy osztályvezető eljönne, és látná, mit terveznek, mert véleménye szerint kísért a múlt, és a szlovák oldalt nem érdeklik ezek a kezdeményezések. Dobosi Tivadar jónak tartaná Marian Hanták meghívását, aki ugyan más-más pozíciókat tölt be, de ismeri az elképzeléseket. Praktikus embert érdemes meghívni véleménye szerint. Nagy Péter jelezte, hogy Marian Hantákot meghívják a következő értekezletre. Hámory Jenő – mivel ez politikai szint – javasolta, hogy Völner Pál legyen levélben megszólítva a Szenátus révén, és kérje fel az államtitkárt a szlovákiai partnerének meghívására. Ocskay Gyula mindenképpen fontosnak tartja, hogy a megbeszélés időpontja Völner Pálhoz igazodjon. Kérdezte, hogy a szöveghez van-e a jelenlévők közül valakinek hozzáfűznivalója. Péchy László jelezte, hogy a június 4-5-i héten van a müncheni Transport Logistic Kiállítás, ami a közlekedési szakembereket, állami vezetőket is közvetlenül érintheti. Nagy Péter ennek a felvetésnek a figyelembevételével június 11-et javasolta. Kérte, hogy előzetesen kérdőjellel ezt az időpontot írja fel mindenki a naptárába. Hozzászólásában elmondta, a dokumentum végén lévő rizikófaktorokat számszerűsítő adatokat elég szigorúnak látta. Kérdezte, hogy ténylegesen ekkora kockázatokkal kell-e számolni. Ocskay Gyula elmondta, véleménye szerint ezeken fog múlni az ITB megvalósíthatósága. Ha például csúszások lesznek, az az egész megvalósítást veszélyezteti. Ezért olyan veszélyforrásokat soroltak fel elsősorban, amelyeknek a bekövetkezési valószínűsége is megvan, és a hatása is nagy. Ezért ha elfogadják és az operatív programokba is bekerül, akkor nagyon hatékony belső munka kell majd, hogy folyjon, szoros partnerségben. Dobosi Tivadar elmondta, a szinergia megvan, de vannak olyan problémák, amelyek növelik a kockázatokat. Időbeli és egyéb síkon is van még csiszolnivaló. Reálisnak tartja a teherkompot, az M1Suzuki kapcsolat megteremtését, a 10-es út új nyomvonala 2020-ig megépíthető, az Esztergom elővárosi vasútvonal a közeljövőben kész lesz, a párkányi kikötőfejlesztés, ebedi logisztikai övezet is reális. A repülőtérben nem bízik. Ezeken kívüli elképzelésekről 2023-ra lehet álmodozni. Ján Oravec fontosnak tartja, van egy vízió, amit aprópénzre kell váltani, hogy meg tudjon valósulni. Hámory Jenő Ocskay Gyula korábbi megjegyzését erősítve elmondta, hogy továbbra is fontosnak tartja további projektek generálását. Több van a régióban, mint ami az anyagban látszik. Ahogy elmúlt alkalommal is elmondta, ha a párkányi ipari park nem ad be több elképzelést, akkor üres lenne az ITB. Ján Oravec vitatkozva Hámory Jenő véleményével úgy gondolja, hogy az ITB-ben csak a kulcsprojekteknek kell szerepelnie. Más operatív programokban megpályázható kisebb projekteket nem kell ebben szerepeltetni.
5/6
Nagy Péter elmondta, két kulcsszereplője van a beruházásnak. Egyrészt Esztergom Város – akiktől eddig is próbálták bekérni a fejlesztési elképzeléseket, keddig ezt újra megpróbálják – másrészt a Suzuki. Urbán vezérigazgató-helyettes úr személyesen tett ígéretet arra, hogy beadják javaslataikat. Lehet, hogy náluk még nem került a feladat ahhoz az emberhez, aki konkrétan leírná az elképzeléseiket. Az anyagnak a jelenlegi állapotában is megvan a realitása. Ján Oravec példaként elmondta, hogy párkányi oldalról a város nem nagyon kapcsolódott be. A többi szereplőnek akart teret hagyni, akik gazdasági fejlődést, munkahelyeket generálnak, mivel a saját elképzeléseiket más alapokból valósítják meg. Azokat kell preferálni, akik hozzáadott értéket tudnak produkálni. Mivel más megjegyzés nem volt, megköszönte mindenkinek a részvételt, és jelezte, hogy a tervek szerint június 11-én 10 órakor kerül sor a következő találkozóra.
6/6