EMLÉKEZTETŐ az Ister-Granum Vállalkozási - Logisztikai Övezet 2013. április 10-én megtartott egyeztető értekezletéről
Helye: Esztergom, városháza nagyterme Időpont: 2013. április 10. 09:00 óra Jelen vannak: a mellékelt jelenléti ív szerint Nagy Péter köszöntötte a megjelenteket, majd kérte, hogy röviden mutatkozzanak be. -
-
-
-
Zeman László a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ közlekedésfejlesztési főosztályvezetője. Szervezetük a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium háttérintézménye. Klestinec Lajos a párkányi Kolping szervezetet képviseli Mészáros Béla EULIP Kft. képviseletében. 2004-től foglalkoznak a teherkomp, illetve logisztikai övezet kialakításával. Tervezik zöldmezős beruházás megvalósításával egy ipari park létrehozását is. Tóth Attila, párkányi régiófejlesztési iroda igazgatója. Információkat szolgáltatnak, segítik a térség szervezeteit uniós pályázatok kapcsán. Nincs projektjük a logisztikai övezetben Farkas Iván az EULIP Kft. és a Magyar Közösség Pártja képviseletében vesz részt a megbeszélésen. Rományik Ferenc Ipolydamásd polgármestere és a Szobi Kistérségi Társulás elnöke. Völner Pál a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára. Nagy Gabriella tankerületi vezető, de a megyei önkormányzatot és az RDV EGTC-t is képviseli. Nagy Péter az Ister-Granum EGTC igazgatója. Tétényi Éva, mint az Ister-Granum EGTC társelnöke vesz részt az értekezleten. A teherkomp kialakítása, és az ipari park fejlesztése a legfontosabb. Minden projektjavaslat kapcsán szeretne majd hozzászólni. Bakonyi Pál Zselíz polgármestere és az Ister-Granum övezeti munkacsoportjának a tagja. Bánki Csaba a Magyar Suzuki Zrt-t képviseli. Németh Gabriella a Szlovák Államvasutak szállítmányozási részlegétől Juraj Gavlast helyettesíti. Hámory Jenő az Ister-Granum Felügyelő Bizottságának és a logisztikai övezet munkacsoportjának tagja. Családi Zsolt párkányi ipari park vezérigazgatója, igazgatótanácsának elnöke. Bemutatta Bindics Zsoltot az igazgatótanács alelnökét, Forró Bélát, az igazgatótanács tagját. Öt projekttel vesznek részt az övezetben (Ister-Granum Vállalkozói Inkubátor, Barna mezős ipari parki revitalizáció, Ipari szennyvíztisztító építése a Párkányi Ipari Parkban, Megújuló energiaforrásokra alapozott határon átnyúló energiahálózat kialakítása, Hulladékból energia illetve üzemanyag kutatásfejlesztési program). Jaschitz Mátyás tervezési igazgató, a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Hálózatát (CESCI) képviseli. Ocskay Gyula a CESCI főtitkára.
Nagy Péter felkérte a CESCI munkatársait, hogy adjanak rövid összefoglalást a tervezés állásáról, ütemezéséről, az ex-ante vizsgálatról. Ocskay Gyula elmondta, március 29. volt a kitöltött projektlapok visszaküldésének a határideje. A párkányi ipari park maximálisan kihasználta a lehetőséget. Tőlük érkezett be a legtöbb javaslat. Rajtuk kívül csak két elképzelés érkezett. Szélesebb merítésre volna szükség, mert így elég „féllábú” a projekt. Elvi jellegű hozzászólások érkeztek csak a többi partnertől, amelyek szintén be lettek építve. Minden partnert meg kell keresni, és így április 30-ra állna össze a végső anyag. E mellett természetesen folyik a munka, a vonatkozó szakirodalmat is tanulmányozzák. A Nemzetgazdasági
1/7
Tervhivatallal is folyamatosan kapcsolatot tartanak, ott már ismerik a kezdeményezést. Várhatóan május 21-én fog döntés születni arról, hogy lesz-e lehetőség magyar-szlovák határon átnyúló integrált területi beruházás megvalósítására. E miatt át kell írni a tervezett ütemtervet. Május 6-ig el kell készülnie az előzetes anyagnak. Ez után lenne a minisztériumi szintű bemutatás. Ezen a héten kerülne sor az ex-ante értékelés véglegesítésére, egy újabb munkacsoporti ülésen. Május 17-én lenne végleges az ITB-tervezet magyarul. A magyar-szlovák határon átnyúló programozás még nem indult el, valószínűleg a jövő év elejére fog átcsúszni a lezárása. Nem szabad, hogy az ITB elemei ebből kimaradjanak. A magyar tervezet tartalmaz forrást a határon átnyúló ITB-re. Tágabb kitekintésben két nagyobb projekt is érinti az ITB-t, amit vizsgálni kell. Az egyik a V0 vasútvonal, a másik az Esztergom - Tatabánya közt tervezett járműipari tengely. Maga az övezet az M1 elérésével egész Zselízig kiterjeszthető lenne. A magterület az esztergomi, párkányi, ebedi, nyergesújfalui ipari park, de javaslat érkezett a dorogi, lábatlani cégek bevonására is. Dorog nagy munkaadó, de nem tagja az EGTC-nek. Mint külső partner jöhet szóba. Az ITB kapcsán a magterületre kell koncentrálni. Sok olyan szereplő van, akiknél még szükséges a projektek kidolgozása. Személyesen lesznek megkeresve, és segítségükre lesznek az elkészítésben. Megköszönte a párkányi ipari park képviselőinek az aktív részvételt. Jaschitz Mátyás elmondta, az ex-ante jelentésnek igazolnia kell, szükség van az integrált területi beruházásra, és mivel határon átnyúló projektről van szó, azt is igazolni kell, hogy egymás nélkül nem valósíthatóak meg az egyes projektelemek. A kezdeményezést értelmezni szeretnénk a világgazdasági trendek, hosszú távú uniós szállítási, közlekedési elképzelések szempontjából. A tervezett övezetet megpróbálják elhelyezni a középeurópai logisztikai-gazdasági fejlesztési folyamatokban is. A vállalkozások funkcionális kapcsolatait is feltárják. Az övezet határtérségben lévő meglévő gazdasági, társadalmi kihasználtságát a beazonosítható hiányosságok megoldásával kell biztosítani. A beruházási elemek közötti szinergiát és az egyes projektelemek szükségességét is vizsgálni fogják. Végül az ITB intézményi megvalósításának terve is kidolgozásra kerül. Az elemzés tartalma több pilléren áll. Elsősorban geopolitikai, makrogazdasági és funkcionális földrajzi megközelítési vizsgálatokat végeznek majd, illetve a nemzetközi világgazdasági, középeurópai gazdasági vizsgálatokat, beszállítói rendszereket, klaszterizációt, gazdaságfejlesztési meghatározottságát próbálják majd feltárni. Kitekintést tesznek a tágabb régiós környezetre is, amelyet elsősorban funkcióanalízissel próbálnak majd „megfogni”, illetve a tervezett övezet helyzetét a tágabb gazdasági és logisztikai térben megpróbálják majd behatárolni. A jelenlegi határon átnyúló intézményi kapcsolatok is vizsgálat alá kerülnek. Vállalkozássűrűség, vállalkozások mérete, ágazat szerinti megoszlások szempontjából, továbbá a jelenlegi és a várható szállítási, hálózati kapcsolódási igényeknek, lehetőségeknek a kitekintésére is sor kerül. A foglalkoztatási környezet is egy alapvető vizsgálati szempont. Elemezni fogják a jelenlegi foglalkoztatási struktúrát és ennek az oktatási, szakképzési kapcsolódásait. Az egész lényege a szinergiavizsgálat lesz, amelyre a konklúziók felfűzhetőek. Az övezet elemeinek beazonosítása, a tervezett beavatkozások részletes bemutatása, ami itt szerepelni fog, illetve a tervezett beavatkozások integrációjának a kimutatása. A fejlesztések várható hatását több szempontból fogják vizsgálni, egyrészt a térstruktúra, gazdasági-logisztikai szempontok szerint, foglalkoztatás szempontjából, valamint érintik a határ menti kormányzás kérdéskörét is. Végeznek illeszkedésvizsgálatot a különböző szintű tervezési anyagok kapcsán, illetve megpróbálják feltárni az esetleges konfliktushelyzeteket. Jelenleg a statisztikai adatok feldolgozása zajlik. Települési szinten vizsgálódnak. A vizsgálati terület a Balassagyarmat, Léva, a két Komárom és Budapest közti területre terjed ki. Gravitációs modellek is készülnek majd Ocskay Gyula hozzáfűzte, pontosan ezek a vizsgálatok mutatják ki az integráció szükségességét. Nagy Péter megköszönte a tájékoztatást. Elmondta, hogy összesen húsz projektelképzelés létezik, amelyből az ITB összeállhat, de a partnerek által csak hét került eddig részletes kidolgozásra. Felkérte a projektgazdákat, hogy mutassák be az általuk benyújtott elképzeléseket. Családi Zsolt a párkányi ipari park vezérigazgatója:
2/7
-
-
-
-
-
Ister-Granum Vállalkozói Inkubátor: az inkubátorház kialakításához megvan a megfelelő ingatlan. Célja a régió fejlesztése, revitalizálása. A kisebbségek és a nők munkához jutását is segítené. Barna mezős ipari parki revitalizáció: a barna mezős ipari park az inkubátorházból kikerülő vállalkozásoknak nyújtana teret. Az ipari park területén az infrastruktúra ki van építve. A közvilágítással van probléma. Non-profit szervezet jönne létre, amely biztosítaná a feltételeket. Ipari szennyvíztisztító építése a Párkányi Ipari Parkban: ipari szennyvíztisztító kialakítása is szükséges, mert a jelenlegi 200 ezer lakosegyenértékű, amely túl nagy, jelen pillanatban nem kihasználható. Megújuló energiaforrásokra alapozott határon átnyúló energiahálózat kialakítása: jelenleg energiát vásárolni Párkány viszonylatában csak lévai irányból lehet. Lévával van a hálózati kiegyenlítés megoldva. Ezt lehetne Magyarországgal is kiépíteni egy a Duna alatt áthaladó vezetéken keresztül. Hulladékból energia, illetve üzemanyag-kutatásfejlesztési program: ezen a projekten már most dolgoznak. Esztergomban és Párkányban is megoldatlan a szeparáció, amit összegyűjtenek, azt el kell szállítani. Ennek a megoldására dolgozták ki a koncepciót.
Nagy Péter felkérte Klestinec Lajost, hogy a teherkomp projektet mutassa be. Klestinec Lajos elmondta, hogy a megvalósításhoz szükséges pályázat ki van írva. Az engedélyek beszerzése, illetve meghosszabbítása zajlik. Május 9. a beadási határidő, addigra kell az anyagoknak összeállnia. Reméli, hogy ez sikerül. Nagy Péter elmondta, hogy a projekt jelentőségét valószínűleg mindenki ismeri. Tétényi Éva jelezte, hogy a városházán Merényi Tamást kell keresni a teherkomppal kapcsolatos bármilyen ügyben. Soron kívül átadják a szükséges iratokat. Javasolta, hogy akár a találkozó után is fel lehet venni vele a személyes kapcsolatot. Klestinec Lajos jelezte, hogy neki talán nem is a teherkompról, hanem a benyújtott projektjükről kéne beszélnie, hiszen Völner államtitkár úr valószínűleg naprakészebb információkkal rendelkezik. -
Intermodális logisztikai központ kialakítása Párkányban: A térség logisztikai adottságait teljes mértékben csak egy intermodális átrakodó központ kialakításával lehetséges kihasználni. A meglévő és kihasználatlan párkányi vasúti infrastruktúra-kapacitásra építenének. Nyitott projekt, nem szeretné bekorlátozni a lehetőségeket. Az, hogy hol lesznek az átrakodó állomások, költségszámítás kérdése. A vasúthoz nyilván közel, de mindegy, hogy hol. Nehéz volt a projekt kapcsán a költségeket „belőni” de úgy tervezte a számokat, hogy minden tervezett elem beleférjen. 12,5 millió euróról, 50 új munkahelyről van szó. Alakítható annak megfelelően, hogy mennyi pénz lesz erre a térségre allokálva. Mivel szükség van rá, akár holnaptól megkezdhető lenne a megvalósítás.
Zeman László elmondta, a Miniszterelnökség megbízásából folyamatban van a Nemzeti Közlekedési Stratégia kialakítása. E mellett a magyar-szlovák közlekedési infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatban is folynak tárgyalások (új határátkelők nyitása). Véleménye szerint konténeres kikötő tervezése kapcsán a közelmúlt nem fest túl jó képet, hiszen két nagykapacitású fejlesztés is kihasználatlan maradt. Meg lehet vizsgálni, de nem fűzne hozzá túlzott reményeket. Nem gondolja, hogy aktuális lenne. Tétényi Éva – az államtitkári jelenlét miatt is – fontosnak tartja, hogy elmondja, az EGTC Közgyűlése elfogadott egy határozatot az Ipoly-hidakkal kapcsolatban, amelyben rögzítették a hidak megépítésének fontosságát, akkor is, ha ez csak a következő programozási időszakban valósul meg. A teherkomp szükséges, de hosszú távon hídra van szükség, ha lehet, vasúti hídra. Arról volt szó, hogy megoldódik az M1 autópályával való összeköttetés, de a nyomvonal mégis kikerült az OTrT-ből. Ennek a visszakerülését el kell érni, bármilyen szintű is a megvalósuló útszakasz.
3/7
Sok esetben a magyar oldalon beépíthetőek az országos tervekbe az elképzelések, de nyitott kérdés Nyitra megye hozzáállása. Az sem biztos, hogy nagy az ellenállás, de jó lenne, ha a két ország közös munkacsoportjaiban a felek tisztán látnák egymás elképzeléseit, mert talán a magyar oldalon is voltak problémák az Ipoly-hidak kapcsán, mint az a közelmúltban kiderült. Tárgyalást folytatott a napokban az ipari park vezetőivel. Úgy tűnik, hogy a Suzuki – a korábbiakkal ellentétben – felvállalná az ipari parkban lévő cégek képviseletét. Meglesz a magyar oldali tárgyalópartner is Párkány–Esztergom viszonylatban. Ocskay Gyula elmondta, Nyitra megye gazdaságfejlesztési terve tartalmaz egy 30.2-es intézkedést, amely a határ menti együttműködésekre vonatkozik, egy 5.9-est, amely a 130-as vasútvonal és a párkányi kikötő fejlesztését tartalmazza, és van egy 5.11 intézkedés, amely kimondja, hogy Nyitra megye alapvetően három térségben gondolja a határ menti fejlesztéseit összpontosítani, a két Komárom, Párkány–Esztergom, valamint Ipolyság és Vác vonatkozásában. A Nyitrai kerület közlekedési terve szintén tartalmazza a 130-as vonal modernizálását egy új kapcsolat kialakításával Nyitra és Sellye között, illetve kikötőfejlesztés is szerepel Komáromban és Párkányban. A megjelent elképzelések illeszkednek a Nyitra megyei fejlesztési elképzelésekhez, politikai viszály ebből, ilyen szempontból nem lehet. Farkas Iván elmondta, hogy részt vett 2003-ban a tízéves fejlesztési terv kidolgozásában. A soron következő (2013.) megyei választások előtt ez már nem fog változni. Az új megyei elnöknek ez lesz az első feladata. Módosítása, kibővítése szükséges. El kell érni, hogyha benne van a 130-as vonal fejlesztése, akkor valósuljon is meg. Tóth Attila elmondta, hogy a tervek 2009-10-es felülvizsgálata során képviselték a régiós érdekeket, így azok meg is jelentek a tervekben. Nagy Péter fontosnak tartja, hogy mind a húsz korábban felvázolt elképzelés legyen részletesen kidolgozva. Kérdezte, hogy van-e az ITB irányvonalához, koncepciójához további hozzászólás. A második körben lenne lehetőség a konkrét projektekhez való hozzászólásra. Tétényi Éva kérte, hogy majd kerüljön sor államtitkár úr hozzászólására, illetve jelezte, április 18-án kerül sor Mosonmagyaróváron egy konferenciára, ahol az Ister-Granum integrált területi beruházását mutatja be. Ha volna az előadásához hasznos további anyag, azt szívesen fogadná. Nagy Péter elmondta, hogy Nyitra megyétől épp most érkezett egy levél, amely tartalmazza a korábban a térség kapcsán említett három fejlesztést. Hámory Jenő tisztázást javasolt két kérdésben. Az ITB nem határon átnyúló CBC. Az ITB gazdaságfejlesztés, amelynek szolgáló leánya az infrastruktúra. Bindics Zsolt elmondta, hogy itt egy határon átnyúló régióról beszélnek a szereplők, ha ez csak magyarországi fejlesztést érintene, akkor ez kizárt lenne. A régió, mint terület határon átnyúló. A felügyelőbizottság elnökének volt egy olyan kezdeményezése, hogy ki kéne terjeszteni a meghívottak körét, ne egy bezárt kör legyen, ahol a jelenlévők elmondják saját elképzeléseiket és erről külső szereplők nem értesülnek. Nem tudja, hogy a nyilvánosság mennyire tud a kezdeményezésről, vannake mediális csatornák, amelyeken valamilyen visszacsatolást is el lehetne érni és azokat az elképzeléseket, amelyek kapcsolódnak a már meglévőkhöz megismerhetnénk. Nagy Péter elmondta, régiós szinten a kezdeményezés mediálisan jelen van. Országos szinten kéne neki teret adni. Ocskay Gyula kiegészítésképpen elmondta, alapvető cél az eszköz (ITB) kialakítása, akármekkorára nem duzzasztható. A befektetési lehetőségek élénkítését szeretnék, de ne legyen túlméretezett, mert kezelhetetlenné válik. Így is túl sok elem van benne. Völner Pál Hámory Jenővel egyetértve elmondta, az ITB alapjában véve valóban nem infrastruktúrafejlesztés, de a gazdaságfejlesztés nehezen megvalósítható az infrastruktúra fejlesztése nélkül. Fontos
4/7
az összeköttetés megteremtése. Az Ipoly-hidak kapcsán megvan az egyezség. Forrásprobléma volt. A mostani megvalósítással forrásvesztés következett volna be. Az előkészítés sem ért volna a végére. Elképzelhető, hogy ugyanakkor fog elkészülni a létesítmény, mintha a másik ütemezés szerint jártak volna el. A teherkomp a visszakerült források terhére újra elő tudott kerülni. Esztergom helyett a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. lesz a vezető partner. Már több egyeztetés lefolyt. Kéri a város segítségét majd az anyagok, információk átadásában. Elmondta, hogy a kikötőfejlesztés során nem egy Gönyű méretű fejlesztésre kell gondolni. Az esztergomi további fejlesztések kapcsán elmondta, hogy jelenleg zajlik Esztergom és Budapest között a vasútvonal felújítása, amely gyorsabb elérést fog jelenteni, illetve a vonal villamosítására is sor fog kerülni. Fontos fejlesztés az M1 autópályával való kapcsolat megteremtése, amelynek az előkészületei most zajlanak. Nem gyorsforgalmi, hanem egy 2x1 sávos autóút fog megépülni, amely a térségi forgalom mennyiségét elbírja. Nem tartja kizártnak, hogy a későbbiekben a teherkomp esetleg generálhat „feszültséget” a térség forgalmában. A közlekedési területen kiválóak a kapcsolataik a szlovákiai partnerekkel. Nagy Péter a vitát megnyitottá nyilvánította. Úgy gondolja, hogy ez után a találkozó után az IsterGranum ITB érthetőbbé, átláthatóbbá válik a nagyközönség előtt is. Legfontosabb cél, hogy az operatív programokat előkészítő munkacsoportok elé is eljusson a híre. Ehhez kell a megfelelő utakat megtalálni. A térségi projektek nem vesznek el, hanem egyben válnak megvalósíthatóvá, emelve a térségi potenciált. Azt is be kell mutatni, hogy az ITB a határ menti programok hasznos eszköze lehet. Farkas Iván megkérdezte Völner Páltól, hogy az általa említett M1-kapcsolat kapcsán megépítésre kerülő út nyomvonala megegyezik-e a korábban tervezett út nyomvonalával. Völner Pál elmondta, néhány kilométer eltérés van a két nyomvonal között. Pest megye valószínűleg elkerülésre kerül. Nagy Péter javasolta, hogy a munkacsoport következő ülésére a tervezettnek megfelelően a május 6-i héten kerüljön sor. A jelenlévők 2013. május 7. 10 órát jelölték ki az értekezlet időpontjául. Hámory Jenő elmondta, csalódással olvasta a projektlistát. Ha a párkányi ipari park nem aktív – bár véleménye szerint részükről is csak egyetlen nagy projekt került benyújtásra több elemre bontva –, akkor nem lenne ezen a találkozón miről tárgyalni. Érthető, hogy megvolt a lehetőség, de csak ennyi jött össze. Kérdés, hogy mi legyen a folytatásban, nagy erővel továbblépni, vagy abbahagyni a munkát. Több feladatot kell elvégezni: - projektgenerálás: hol van Esztergom, Párkány, illetve a többi ipari park projektelképzelése. Hiányosak az oktatással kapcsolatos elemek. Az esztergomi repülőtér is hiányzik, ami jól eladható lenne; - az ITB „névjegyének” letétele a minisztériumok előtt; - amint beérkező projekt van, azonnal meg kell vizsgálni a szinergikus kapcsolatát a többi projekttel. Farkas Iván elmondta, az elfogadottság a legfontosabb. Ezen fog múlni a fejlesztés jövője. A területfejlesztési terv kidolgozásában még megyei képviselőként vett részt. Ha kap felkérést, akkor felajánlja kapcsolatait. Két véglet között kell megtalálni az arany középutat. Valóban sok még a fehér folt. Ilyen például a szakmunkásképzés. Bármilyen külső impulzust pozitívan vennének, jöjjön az akár a Suzuki, akár az ITB oldaláról. Alapvetően a szakmunkásképzésre kéne az ITB-nek is koncentrálnia. Magyarországon egy nagyon komoly reformfolyamat indult be a szakmunkásképzés területén. Német mintára komoly támogatást kap a kereskedelmi és iparkamara. Szlovákiában leragadtak ezek a folyamatok a rendszerváltozás körüli szinten. A másik kérdés, hogy a 2004-ben már egyszer elindított ebedi ipari parki fejlesztés ráfűzhető-e az ITB-re? Vagy akár néhány eleme beletehető-e; nem rontja-e az esélyeket? Ha nem, akkor természetesen beletennék.
5/7
Ocskay Gyula elmondta, a Nemzeti Tervezési Hivatal szerint 15 milliárd forint alatt nincs értelme egy ITB megvalósításának. A határ menti programokban ugyanakkor kisebb a pénzügyi mozgástér. Hasznos volna, ha az EULIP megjelenne. Integráns résszé tehető. Bindics Zsolt megkérdezte, attól, hogy az ITB határon átnyúló, kizárja annak lehetőségét, hogy magyarországi operatív programból finanszírozható legyen? Ocskay Gyula jelezte, hogy nem zárja ki. Bindics Zsolt hozzátette, a 2014–20-as operatív program még nem ismert Szlovákiában. Például a szennyvíztisztítás kapcsán jelenleg csak nonprofit szervezet pályázhat. Most ipari parkként nem pályázhatnak. Tisztázni kell több kérdést, nehogy olyan szervezet pályázzon, aki nem jogosult. Ocskay Gyula elmondta, hogy Magyarországon van olyan törekvés, amely cégek pályázását is lehetővé teszi a magyar-szlovák OP-ban. Farkas Iván elmondta, ebben a programozási időszakban Magyarországon a források 16%-a megy gazdaságfejlesztésre. Ezt szeretnék 50%-ra növelni. Szlovákiában is ezt javasolják. Hámory Jenő szerint a korábban említett három feladat közül ez a névjegyletevés kategóriájába tartozik. El kell menni Pozsonyba az Ister-Granum tervezet nevében, és akkor kiderülnek az elképzelések, illetve Budapestre is, mert így fognak tudni róla, és így lehet az információkhoz is hozzájutni. Ocskay Gyula jelezte, hogy ezek a feladatok benne vannak az ütemtervben. Nagy Gabriella a szakképzés kapcsán elmondta, hogy a közoktatásban nagy átalakítások zajlanak. A szakképző intézmények beolvadtak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba. A megyei központú tankerülethez tartoznak. Kérdéses, hogy például az esztergomi Géza Fejedelem hogyan tud pályázni. Nem tiszták a viszonyok ebben a kérdésben. Összevonások is elképzelhetőek, lehet, hogy megyei szinten csak két szakképző intézmény marad. Vállalja a segítséget a magasabb szintek felé. Forró Béla elmondta, hogy Komáromból jött vállalkozni Párkányba és mindig úgy tervezték a projektjeiket, hogy egy félkört rajzoltak a térképre a Duna elválasztó vonala miatt. Itt Párkányban még egy félkört sem lehet rajzolni, mivel egy sarokban van a város. Esztergom ugyanebben a helyzetben van, ha a térképre ránézünk. Az összes pályázatuk, koncepciójuk kapcsán abban bíznak, hogy a teherkomp megvalósul. Kérdezte, hogy lehet-e valamilyen akadálya a teherkompnak? Van-e kizáró ok? Klestinec Lajos válaszában elmondta, hogy hiányozni nem hiányzik semmi, de a jogerős engedélyeknek kell meglenniük június 21-re. Nagy Péter jelezte, hogy az Ister-Granum ITB-hez április 30-ig lehet még projektet benyújtani. A párkányi vasútprojekt mellett még hét projekt van a listán. A projektlapokat a párkányiak kitöltötték, a többi csak „részkidolgozottsági” szinten van. Ehhez kell a többi projektgazdát megkeresni. Ez az Ister-Granum és a CESCI feladata. Május 7-én zárja le a munkacsoport a projekteket. Hámory Jenő megkérdezte, hogy mi a garancia arra, hogy május 7-ig összeáll az anyag. Ocskay Gyula jelezte, hogy a potenciális partnerek megkeresésre kerülnek, segítséget kapnak a kidolgozásban. Mellette elkészül az ex-ante értékelés és lezajlanak a minisztériumi egyeztetések. Ezt az ütemezés is tartalmazza. Bindics Zsolt a szlovákiai oldal tájékozatlansága miatt a megye megkeresését nagyon fontosnak tartja. Ocskay Gyula elmondta, hogy operatív szinten megvannak a kapcsolataik, politikai szinten nincsenek.
6/7
Zeman László javasolta, hogy a szlovák-magyar bizottság előtt legyen bemutatva a javaslat. Mészáros Béla hiányolja a Nyitra megyei képviseletet. Javasolja, hogy Fekete László képviselő a térség képviseletében legyen meghívva a következő találkozóra. Nagy Péter megköszönte a részvételt, egyben jelezte, hogy a szlovákiai kormányzati, megyei oldali képviselet kapcsán előrelépéseket fog tenni. Zeman László felajánlotta a tervezői szintű kapcsolatait a szlovák oldalon.
7/7
