MAKROÖKONÓMIA
MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet, és a Balassi Kiadó közreműködésével.
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
MAKROÖKONÓMIA Készítette: Horváth Áron, Pete Péter
Szakmai felelős: Pete Péter 2011. február
MAKROÖKONÓMIA 1. hét Bevezetés Horváth Áron, Pete Péter
Bevezetés, ismétlés • Közgazdaságtan: a társadalmi-gazdasági jelenségek egymásra ható egyéni döntések (magatartás) következményei • Mikroökonómia vs. makroökonómia; az érdemi különbség a vizsgálat tárgyában, a magyarázni kívánt jelenségek körében van • A 70-es évekig a módszertan, a magyarázatra alkalmazott modellek jellege, természete is erősen különbözött, ez azóta sokat közeledett
Cél • Empirikusan megfigyelhető jelenségekre keresünk magyarázatot • A konkrét, az egyedi kezelhetetlenül sokféle, már a tények azonosításánál is az általánost, a bennük rejlő közöst keressük • Ugyanezért a jelenségek magyarázatához is az általánost megragadni kívánó egyszerűsítéseket, logikai konstrukciókat, modelleket használunk
Modell • A valós jelenség leegyszerűsített képe, csak annyit tartalmaz a valóságból, amennyi az adott jelenség megmagyarázásához szükséges • Ha a modell jól magyarázza a megfigyelést, akkor felhasználható „kísérletezésre”, „ha ez megváltozik, akkor ez és ez várható” típusú latolgatásra, előrejelzésre
Makroökonómia • A tömeges egyéni döntéseknek nem az egyes gazdasági szereplőkre, hanem a gazdaság összteljesítményére, az egész gazdaság viselkedésére gyakorolt hatásával foglalkozunk • Definiáljuk a gazdaság egészét jellemző (aggregált) változókat, leírjuk ezek időbeli és egymáshoz képesti alakulását és megpróbáljuk megmagyarázni, hogy miért úgy történnek a dolgok, ahogy történnek
Mit vizsgálunk? • A makroökonómiai jelenségeket az aggregált változók mozgásával írjuk le • A változók (egyebek közt): kibocsátás (GDP, Y) és összetevői; fogyasztás (C), beruházás (I), kormánykiadás (G), foglalkoztatás (N) és munkanélküliség, árszint (P), kamatláb (r), bérek (w), pénzállomány (M)
Output • A gazdasági növekedés a reál GDP időbeli (hosszabb távú) emelkedése • Hosszabb távon a gazdaságok nőnek • Az üzleti (konjunktúra) ciklus a GDP növekedési trend körüli ingadozása • A gazdaságokat a növekedési trend körüli rendszertelen időközökben bekövetkező eltérő időtartamú és méretű visszaesések (recessziók) és fellendülések jellemzik
USA: GDP/fő 2000. évi árakon
Magyarország: GDP/fő 2000. évi árakon
Tényadatok átalakítása • Növekedés: logaritmikus transzformáció • A logaritmikus skálán mért GDP meredeksége a növekedés üteme • Cikluskomponens: a trendtől való eltérés százalékos mértéke
USA: GDP/fő és trend (log.)
Magyarország: reál GDP és trendje
Magyarország: GDP logaritmikus skálán
USA: GDP/fő trendtől való eltérése (%)
Magyarország: GDP trendtől való eltérése (%)
Gyakran felmerülő kérdések a makroökonómiában • Miért nőnek a gazdaságok, mi okozza az időbeli és országok közti különbségeket? • Befolyásolható-e és hogyan a növekedés kormányzati politikával? • Mi okozza a ciklusokat, vannak-e hasonlóságok a ciklusokban, vagy mindegyik egyedi? • Lehet-e mérsékelni a ciklikus kilengéseket, hogyan, és ha igen, érdemes-e? • Egyaránt vizsgálhatók-e a hosszabb periódusok, vagy egyes rövidebb epizódok?
Foglalkoztatottság Magyarországon
Fogyasztói árindex Magyarországon
USA: nominális kamatláb és infláció
Infláció és kamatláb Magyarországon
A költségvetési kiadások alakulása Magyarországon
A költségvetési kiadások alakulása Magyarországon
A GDP és a költségvetési kiadások ciklusának alakulása Magyarországon
Kérdések • Hogyan alakul a többi makroökonómiai változó a GDP-hez képest hosszú és rövid távon? • Felfedezhetőek-e együttmozgások vagy ellentétes mozgások? • Mi magyarázza ezeket a jelenségeket? • Lehet-e egyes változók manipulálásával befolyásolni más változókat és hogyan?
Definíciók a méréshez • GDP, nemzetgazdasági számlák • Termelési (hozzáadott érték) megközelítés • Kiadási (felhasználási) megközelítés (Y = C + I + G + NX) • Jövedelmi megközelítés • Mérési konvenciók (árak, kormányzat, raktárkészlet stb.) • Mérési problémák és torzítások • Példák
Nominál és reálváltozók, árindexek (ismétlés) • • • •
Nominális és reál GDP GDP deflátor Fogyasztói árindex Mérési problémák
Megtakarítás, beruházás, tőke • • • • •
Flow és stock Y = C + I + G + NX S =Y – C – G = I + NX S = I + NX Zárt gazdaságban a megtakarítás egyenlő a beruházással (tőkefelhalmozással) • Nyitott gazdaságban a megtakarításból külföldi beruházás is lehet és fordítva
