1
EGYÜTTMŰKÖDÉS
EGY SOROZAT MARGÓJÁRA Néhány évvel ezelőtt, pontosan 2001. júniusában kezdtük el a magyarországi hallássérült gyermekeket oktató, nevelő tanintézetek bemutatását. Mivel évente csak két alkalommal tudunk megjelenni és hazánkban nyolc ilyen iskola működik, a sorozat idáig tartott. Célunk az volt, hogy bemutatkozási lehetőséget biztosítsunk ezen intézményeknek egy olyan újságban mely éppen ezekről a gyerekekről szól, kicsit jobban a nyilvánosság elé tárjuk tevékenységüket, szóljunk az iskolák közös vonásai mellett a különbségeikről, a mostani és a későbbi szülőknek akiknek gyermekük sorsáról kell dönteniük. A statisztika szerint a sokkalta több hallássérült gyermek van ma Magyarországon mint ahányan ezekbe a speciális intézményekbe járnak, tehát nagyobb részük integráltan tanul valamelyik helyi iskolában. Az, hogy végül is ki hova kerül, ill. szüleik kit hova íratnak be nagyon sokféle tényezőn múlik. Függ a gyermek hallási képességeitől, egyéb adottságaitól, a helyi iskola távolságától ill. annak befogadó-, vagy elfogadó képességétől, a szülők, a család objektív és szubjektív helyzetétől. Ezen iskolák mindegyikének van kollégium része is, tehát egy bizonyos körzeten túl a gyerekek számára is biztonságosabb ha bentlakók lesznek. Ez a tény a délutános tanárok segítő munkája mellet a tananyagok jobb elsajátítását is eredményezheti. A szülők -és a gyerekek- számára az elszakadás nem könnyű dolog, pláne ha mindez már óvodás kortól történik. Bizony-bizony nagyon mérlegre kell tenni tényeket, s minden esetben nehéz döntés születik. Ha bentlakó lesz a gyermek akkor csak hétvégeken és szünetben találkoznak, azonban az iskola jórészt leveszi a szülők válláról a délutános foglalkozás és az esetleges korrepetálás terheit. Ha a helyi iskolába jár hallássérült tanulóként akkor ugyan minden nap találkoznak de kérdés, hogy a gyermek tudja-e követni az órákat, a tanárok tudnak-e -akarnak-e- vele a számára hatékony módon foglalkozni, kap-e korrepetálást vagy a szülőknek kell különórákat fizetni esetleg maguknak kell gyermekükkel foglalkozni. Ezek az elsődleges megközelítésű dolgok s akkor még nem szóltunk a szociális szempontokról. Mindegyik iskolában jártam. Egy kivételével mindegyiket végigfényképeztem, mindenhol nagyon vidám, nyitott, élénk tekintetű gyerekeket kaptam lencsevégre. Beszélgetéseim a tanárokkal azt tükrözték vissza, hogy szeretik és értik a szakmájukat és mindent megtesznek a tanulóikért. Nincsenek könnyű helyzetben. Az iskolákban általában több a siket gyerek mint a nagyothalló és ez a tanítás menetét nehezíti. Az itt tanuló diákoknak ugyanazokat az ismereteket kell elsajátítaniuk mint halló társaiknak, de ez a tanárok részéről is fokozott erőfeszítést kíván. Az iskolák forráshiányosak, sokszor csak pályázatok útján tudnak fejleszteni. Főleg a számítástechnikai oktatás lehetőségei bővültek a pályázatok útján. Ezt minden iskola felismerte és sokat tesznek
2
EGYÜTTMŰKÖDÉS
diákjaik informatikai képzéséért. A sokoldalú fejlesztés jegyében hangsúlyt helyeznek a szellemi munka mellett a különböző kézügyességi feladatokra, a testi nevelésre, környezetük és környezetünk alapos megismerésére. Nagy hangsúlyt fektetnek az egyéni fejlesztésekre, a sikerek elérésére. Mindegyik iskola igyekszik a tanulóiból a lehető legtöbbet kihozni, hiszen a későbbi tanuláshoz a megalapozott tudás alapfeltétel. Természetesen nem mindenki számára egyenes az út a középiskolába, őket még saját tantervvel képezik tovább és próbálnak számukra valamilyen megélhetést biztosító szakmát nyújtani. Összességében elmondható, hogy ezekre az iskolákra nagy szükség van, a hallássérült gyerekek fejlesztésében, képességeik kibontakoztatásában jelentős munkát vállalnak. Az itt dolgozó pedagógusok általában többdiplomás szakemberek, rengeteg türelemmel és kitartással. Ők a gyerekeik fejlesztésében és fejlődésében másként értékelik a sikereket és minden morzsának örülnek. Amíg a gyerekek az intézményben vannak egy nagyobb család tagjainak érezhetik magukat, hiszen a tanárok egészen közel kerülnek hozzájuk. Ez a szeretet pedig általában túlmutat az iskola befejeztén is, hiszen a végzettek közül sokan visszajárnak beszámolni sikereikről. Végezetül, de nem utolsó sorban ezúton kívánok minden itt dolgozó pedagógusnak további jó egészséget, kitartást és sikereket akik eme rögös tanári pályán egyengetik hallássérült gyermekeink jövőjét.
FISCHER ZOLTÁN
3
EGYÜTTMŰKÖDÉS HA LLÁS S ÉRÜ LTEK ET O K TATÓ IS KO LÁK 8.
104 ÉV A HALLÁSSÉRÜLT GYERMEKEKÉRT EGERBEN Múltunk 1901. március 19-én a megyei törvényhatósági közgyűlés kimondta, hogy hallássérült gyerekek számára Egerben államilag segélyezett intézetet létesít. Ennek megszervezésére és vezetésére Mlinkó István váci gyógypedagógus kapott megbízást. 1901. október 15-én – egyelőre ideiglenes iskolaépületben – megkezdődött az oktatás. Mlinkó István fáradhatatlanul küzdött azért, hogy megfelelő körülményeket teremtsen a hallássérült tanulók oktatásához. Terve egy korszerű iskolaépület felépítése volt. Iskolai munkája mellett népszerűsítő előadásokat tartott a siketség okairól, a hallássérültek oktatásának, nevelésének történetéről. Nyilvános záróvizsgákat rendezett abból a célból, hogy a város, a megye elöljárói, valamint a szülők láthassák, hogy érdemes támogatni a siketek oktatását. Mlinkó István álma 1928. szeptemberében valósulhatott meg. Ekkorra épült fel a minden igényt kielégítő új iskolaépület, melyben szeptemberben megkezdődött a tanítás. Az alapító sajnos nem érhette meg terve megvalósulását, 1924-ben váratlanul elhunyt. Emléke és munkássága előtt tisztelegve intézményünk 1991-ben intézményünk felvette Mlinkó István nevét. Oktató-nevelő munkánk jelenleg is a Klapka Gy. utca 10. sz. alatt található épületben folyik. (Ebben a tanévben 11 óvodásunk és 90 iskolásunk van.) Jelenünk Mivel az iskolaépület a siketoktatás és mai kor követelményeinek egyre kevésbé tudott megfelelni, többször is fölmerült a bővítés, korszerűsítés gondolata. Ezirányú erőfeszítéseinket 2004-ben siker koronázta. Állami és fenntartói támogatással megkezdődhetett az épület rekonstrukciója. A tetőtér beépítésével több szaktanterem, egyéni fejlesztő szoba, valamint közösségi helyiség fogja gazdagítani intézetünket. Az óvodások kényelmes, új épületben nyernek majd elhelyezést. A szakszolgálati munkához is kedvezőbb körülményeket tudunk majd biztosítani. A 2005/2006-os tanévet már kívül-belül megszépült iskolában kezdhetjük. Intézményegységeink:
Általános iskola Diákotthon Óvoda Szakszolgálat
Szakszolgálatunkról Intézményünk legdinamikusabban fejlődő egysége a szakszolgálat. Jelenleg 15 korai gondozott gyermekünk és 38 integrált óvodás és iskolás gyermekünk van Heves és Borsod –Abaúj –Zemplén megye területén. Négy utazótanár látja el a fejlesztő munkát, egy kollégánk fél állásban dolgozik, többen az iskolai tagozatról logopédiai órákat tartanak integrált tanulóinknak.
4
EGYÜTTMŰKÖDÉS
Minden gyermek számára a lakóhelyéhez legközelebb igyekszünk a fejlesztést biztosítani. Ezért: • a 0-3 éves gyermekek és családjuk számára az otthonukban zajlik a fejlesztéstanácsadás. • a 3 évesnél idősebb gyerekek fejlesztő óráinak megtartásához lakóhelyükhöz közeli helyszínt igyekszünk keresni – mindig az igényeknek megfelelően. Jelenleg az egri intézményen kívül Mezőkövesden, a Nevelési Tanácsadó épületében, illetve a BAZ megyei Kórház Audiológiai Állomásán zajlanak foglalkozások. A hallássérült gyermekeinket befogadó intézményekkel folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, hospitálásokkal és szakmai konzultációkkal igyekszünk minél sikeresebbé tenni az integrációt. Kapcsolatban állunk a BAZ megyei Kórház Audiológiai állomásával, ahol minden objektív hallásmérési eljárást alkalmaznak: BERA, AUDERA GSI, Otoacusticus emissio (OE). Az audiológia munkatársai folyamatosan szűrik a BAZ megye óvodás és koraszülött kisgyermekeit, ezen túlmenően a háziorvos javaslatára, vagy a szülő kérésére minden kisgyermeket megvizsgálnak. A hallásvizsgálatokat dr. Szabó Zsolt Ph.D. főorvos vezeti. A vizsgálat kérhető Turi Beáta koordinátortól a 06/70 333 19 45 telefonszámon. Szeretnénk elérni, és igyekszünk lépéseket tenni azért, hogy az Otoacusticus emissióval történő korai hallásszűrés Heves megyében is bevezetésre kerüljön. Rendelkezünk egy szűkebb könyv- és játékkölcsönzővel, mely a szülők, és a gyermekek számára egyaránt nagy segítség a fejlesztés során. Évente 2-3 alkalommal szülőklubot szervezünk, ahol meghívott előadókkal, illetve a szülők egymás közti tapasztalatcseréjének biztosításával igyekszünk segíteni az otthoni fejlesztő munkát. Audiológiánkról: Hallássérült gyermekek megfelelő ellátásához nélkülözhetetlen feltétel, hogy az intézmény jól felszerelt, korszerű audiológiával rendelkezzék. 2005. év februárjától megújult helyiségekben, korszerű technikai felszereléssel végezzük audiológiai munkánkat. Saját audiológiai asszisztensünk, és audiológus orvosunk teljes körű audiológiai ellátást biztosít az általunk ellátott gyermekek számára. (Hallókészülékkel történő ellátás, hallókészülékek szakszerű beállítása, illesztékkészítés, továbbá a hallásállapot kontrollálása, az életkornak megfelelő gyermekaudiológiai módszerek segítségével: vizuális megerősítésen alapuló hallásvizsgálat, játékaudiometria.) Nagy gondot fordítunk arra, hogy gyermekeink a számukra legmegfelelőbb hallókészüléket kaphassák. Minden gyermek számára a különböző típusú hallókészülékek széles skálája áll rendelkezésre. Több hallókészülék kipróbálása után a gyermek, a szülő, a gyógypedagógus és az audiológus együttműködésével kerül sor a legoptimálisabbnak vélt hallókészülék felírására. Maximálisan kihasználjuk a hallókészülékek egyéni beállítási lehetőségeit is. A jó minőségű illesztékek elkészítéséhez több laboratóriummal is kapcsolatban állunk. A hallókészülékeket és az illesztékeket audiológiai asszisztensünk naponta ellenőrzi intézetünk bent lakó tanulóinál, a szakszolgálatunk által ellátott gyermekek esetében ez a feladat a szülőkre hárul.
EGYÜTTMŰKÖDÉS
5
Kisebb javításokat helyben el tudunk végezni, szükség esetén a szakszervizekkel vesszük fel a kapcsolatot. A megfelelő színvonalú audiológiai ellátásra épülhet a szakszerű gyógypedagógiai munka. Ennek lényege a hallásmaradvány maximális kihasználására épülő beszédépítés. Óvodánkról Célunk, hogy hallássérült gyermekeinket családi környezetben, többségi óvodában fejlesszük. Előfordul azonban, hogy a korai gondozás mégsem kellően hatékony, a gyermek hallás- és beszédfejlődése nem a kívánt ütemben halad. Ekkor javasoljuk, hogy a fejlesztés intézményünk óvodájában folytatódjék. Itt sokszínű, játékos tevékenységeken keresztül már napi rendszerességgel folyik a beszédtanulás, a gyermekek nyelvi kommunikációjának fejlesztése. Óvónői végzettséggel rendelkező gyógypedagógusaink foglalkoznak a gyermekekkel. Az idén elkészülő új óvodaépület ideális körülményeket teremt a szakmai munkához. Jól felszerelt csoportszobáinkban, sok egyéni fejlesztési lehetőséggel folyik a fejlesztő munka. Az óvodai fejlesztés után a Hallássérülteket Vizsgáló Országos Szakértői Bizottság véleménye alapján, a szülő és a gyógypedagógus véleményét figyelembe véve, számos szempontot mérlegelve születik döntés arról, hogy a gyermek fejlesztése hol folytatódhatna: többségi általános iskolában, vagy a speciális intézet előkészítő osztályában. Általános iskolánkról Az óvodai és az iskolai tagozat közé egy vagy két előkészítő évfolyam ékelődik, attól függően, hogy mennyire súlyos a gyermekek hallás- és beszédállapota. Az intenzív hallás-és beszédfejlesztés mellett írni, olvasni, számolni is tanulnak gyermekeink. Azoknak a tanulóinknak, akiknek kommunikációs készsége ezt lehetővé teszi – a Szakértői Bizottság véleményét is figyelembe véve – a többségi általános iskolában való továbbtanulást javasoljuk. Abban az esetben, ha tanulóinkat integrálni tudjuk, akkor ismét a Szakszolgálatunk szurdopedagógusai veszik gondozásba a gyermeket, és segítik beilleszkedését a lakóhelye szerinti általános iskolában. Az intézményünkben maradó tanulók 1-8. osztályban tantárgyi rendszerben végzik tanulmányaikat. A szaktárgyakat megfelelő szakos pedagógusok tanítják, akik gyógypedagógus diplomával is rendelkeznek. A minden általános iskolában érvényes kötelező óraszámokon felül un. „rehabilitációs órák” keretében egyéni anyanyelv órákon külön fejlesztést kapnak. Legjobb tanulóink évről-évre különböző tantárgyakból tanulmányi versenyeken vehetnek részt, összemérve tudásukat az ország többi hallássérült tanulójával. Diákjaink ebben a tanévben kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a számítástechnikai, valamint az anyanyelvi versenyen. Jól szerepeltek az úszó-, a röplabda-, a sakk-, és a közlekedési versenyeken is. Vannak olyan osztályaink, ahol halmozottan sérült tanulók képzése folyik. Itt a tananyag tartalmát és szerkezetét átalakítjuk, a követelményeket tanulóink képességeihez igazítjuk.
6
EGYÜTTMŰKÖDÉS
Az általános iskola 7-8. évfolyamán már látható, hogy kik azok, akiknél a jelnyelv lesz a vezető kommunikációs csatorna. Számukra biztosítjuk a jelnyelvi ismereteik bővítését, szakavatott jeltanár vezetésével. Továbbtanulás Tanulóink pályaválasztási lehetőségei évről évre bővülnek. Továbbra is népszerűek a speciális szakiskolában folyó középfokú képzések. Növekvő tendenciát mutat a normál középiskolákba történő jelentkezés. Egyre több volt tanítványunk szerez érettségit. Néhányan különböző főiskolákon folytatnak tanulmányokat sikeresen. A diákotthonról A diákotthonban jelenleg 79 iskolás és 9 óvodás korú gyermek lakik. Hétfőn reggel érkeznek, pénteken utaznak haza. A tanítási órák után nevelőtanárok foglalkoznak a gyerekekkel, akik ebéd után szabadidős programokat szerveznek. Ebben a tanévben atlétikaedzés, népitánc, és hitoktatás is folyik. A tanulószoba alsó tagozaton 18 óráig, felső tagozaton 18:30-ig tart. Vacsora után az esti órákban működnek a tanulók által választott szakkörök: kézműves és egészségnevelő foglalkozások, számítógépes játék szakkörök, futball, röplabda. Azok a tanulók, akiknek ezt szakorvos javasolta, gyógytestnevelésen vesznek részt heti 3 alkalommal. Külön öröm számunkra, hogy tanulóink rendszeres úszásoktatásban részesülnek. Hálószobáinknak egy részét sikerült felújítani, reméljük az idén folytathatjuk ezt a munkát kényelmesebb elhelyezést biztosítva ezáltal diákjaink számára. Alapítványunkról Hallássérült növendékeink alapfokú oktatásának színvonalasabb ellátását segíti, szolgálja az 1992 óta működő iskolai alapítvány: (Mlinkó István Alapítvány a Siket Gyermekekért – adószámunk: 19135368–1–10) Egyéb programjainkról Hagyomány, hogy minden év februárjában sítábort szervezünk a losonci testvérintézettel. Két turnusban, az iskolabuszunkat igénybe véve ismerkedhetnek meg tanulóink és kollégáink ezzel a sok örömet nyújtó téli sporttal. A tanévet egy hetes kerékpártáborral zárjuk. A májusi anyák napját és a gyermeknapot családi nappá alakítottuk, ez igen sikeresnek bizonyult. Ezt a rendezvényt hagyománnyá tesszük. Ballagási ünnepségeinkre, évnyitókra, osztálytalálkozókra örömmel jönnek vissza régi tanítványaink. Általában megállják helyüket a középiskolában. Szakmát szereznek. Önmagukat és családjukat eltartani képes felnőttekké válnak. Mindannyiunk számára ez jelenti a valódi sikert. Ha intézményünkkel kapcsolatban kérdése vagy véleménye van, a következő elektronikus címen elérhetőek vagyunk:
[email protected] MLINKÓ ERZSÉBET igazgató
7
EGYÜTTMŰKÖDÉS
DR. CSÁNYI YVONNE:
KÉRDŐÍV A HALLÁS FEJLŐDÉSÉRŐL Az alábbiakban közölt, szülőknek szóló kérdőívet Németországban dolgozták ki néhány évvel ezelőtt. Azt a célt szolgálja, hogy a fiatal hallássérült gyermekek fejlődését nyomon kövessék. Jó hallású, vagyis nem hallássérült 2 év alatti, pontosabban 0 és 2 év közötti csecsemőkön ill. kisgyermekeken próbálták ki ill. sztenderdizálták. Az eredményt a kérdőív végén közölt értékelési skálán láthatjuk, amelyen az ép hallású gyermekeknél elvárt ill. legalább elvárt, vagyis még elfogadható adatait láthatjuk. A fiatal, de természetesen nemcsak 0 és 2 év közötti, még nem vagy alig beszélő hallássérült gyermekek esetében nem az életkor, hanem a halláskor lesz a besorolás alapja. Halláskor alatt értjük attól az időponttól számított életkort, amikor a gyermek megkapta a jól beállított hallókészüléket ill. - a cochleáris implantáció esetében amikor már megtörtént az első beállítás. Vagyis az az életkor, amikortól náluk a hallási funkció igazán beindult. A kérdőívet ajánlatos 3 havonként kitölteni. Igy képet kaphatunk a gyermek fejlődésének üteméről, arról hogy 0 és 2 év közötti halláskora alatt biztosítja-e a technikai segítség a hallási képességnek és a beszédmegindulás előtti és körüli nyelvi készségeknek a halló gyermekekéhez hasonló alakulását. A kérdőív természetesen halló gyermekeknél is jól használható. Legnagyobb jelentősége annak volna, ha a védőnők 3 havonta valamennyi, általuk ellátott gyermeknél kitöltetnék a szülőkkel. Ugyanis segítené a hallássérülés gyanújának felmerülését, s ezt követően a korai hallásvizsgálatot azoknál a gyermekeknél, akiknél még nem merült fel a szülői gyanú. Azaz kitűnően szolgálhatná a korai hallásszűrést.
1.
Hallási reakció Reagál-e a gyermek ismert hangra?
2.
Felfigyel-e a gyerek, ha valaki beszél?
3.
Ha valaki beszél, odafordítja-e a fejét? Érdeklik-e a gyereket a hangot adó vagy zenélő játékok? Ha olyan személy beszél, akit nem lát, keresi-e a beszélőt? Felfigyel-e a gyerek a rádió, magnó, CD bekapcsolására? Távolabbi zörejekre reagál-e?
4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Válasz Példa Igen Nem Mosolyog, odanéz, élénkebb hangot ad, Odafigyel, vár és fülel, hosszabban pillant Igen Nem a beszélőre Igen Nem Igen
Nem Pl. csörgő, nyomásra sípoló gumijáték
Igen
Nem _____
Igen Igen
Megnyugszik-e a gyermek pusztán attól, Igen hogy szólunk hozzá? Megriad-e a gyerek, ha haragos hangot Igen hall? Bizonyos akusztikus ismétlődések Igen jelentenek-e neki valamit?
Felfigyelés: odafordulás, figyelmes lesz, mosolyog, hangadással kíséri Nem Pl. ha egy másik szobában kopácsolnak Megpróbálja halk hanggal vagy egy dallal megnyugtatni, anélkül, hogy Nem szemkontaktusuk lenne (ne lássa szemtől szembe) Nem
Nem Pl. szomorú lesz, elkezd sírni. Nem
Pl. zenélő óra az ágyánál, éneklés elalvásnál, kádba folyó víz hangja, stb.
8 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.
30. 31. 32. 33. 34. 35.
EGYÜTTMŰKÖDÉS Keresi, és meg is találja-e a gyerek a balra, jobbra vagy mögötte megszólaló hangforrásokat? Felfigyel-e a gyerek a nevére? Keresi, és meg is találja a felülről v. alulról jövő hang forrását? Ha a gyermek bánatos vagy haragos, zenére megnyugszik-e vagy eltereli-e? Felfigyel-e a gyerek a telefonra, s felismeri-e, hogy ott valaki beszél? Zenére ritmikus mozdulatokkal reagále? Tudja-e a gyerek, hogy egy-egy hang meghatározott tárgyhoz vagy eseményhez kötődik? Rövid egyszerű kifejezésekre megfelelően reagál-e a gyermek? A „nem szabad”-ra többnyire abbahagyja a tevékenységét a gyerek? Tudja-e a gyerek a családtagok neveit? Felszólításra utánoz-e egyes hangokat? Egyszerű felszólításokat teljesít-e? Megért-e egyszerű kérdéseket? Felszólításra tárgyakat odahoz-e Önnek? Megismétel–e egyes hangokat vagy szavakat? Megfelelő hangutánzó hangokat ad-e egyes játékok kapcsán? Tudja-e a gyerek, hogy meghatározott hangok tartoznak adott állatokhoz? Megpróbálja-e a gyerek a környezet hangjait utánozni? Meg tud-e ismételni egy hosszabbrövidebb szótagokból álló sorozatot a gyerek? Felszólításra több tárgy közül kiválasztja-e a megfelelőt? Megpróbál-e a gyerek Önnel együtt énekelni? Felszólításra bizonyos szavakat megismétel-e a gyerek? Szereti-e a gyerek, ha felolvas (mesél) neki? Teljesít-e a gyerek összetett felszólításokat? Kezd-e énekelni jól ismert dalokat?
Igen Igen
Ön hívja vagy mond valamit, a kutya ugat, Nem stb. a gyerek keresi és meg is találja a hangforrást. Nem Felfigyel, mielőtt ránézne a beszélőre
Igen
Pl. falióra vagy egy leesett tárgy hangja
Igen
Nem _____
Igen
Nem
Igen
Ha valaki telefonál, a gyerek leveszi a hallgatót és „fülel”. A gyerek pl. a rádió zenéjére mozgatja Nem karját/lábát. A gyermek meghallja a repülő hangjára, és Nem felnéz az égre, vagy egy autó hangjára az úttestre pillant. Pl. „Állj meg!” „Pfuj!” „Nem szabad!” Nem
Igen
Nem
Igen Igen Igen Igen
Nem Nem Nem Nem
Igen
Nem „Hozd ide a labdát!”
Igen
Nem „Mondd: vau-vau!” „Mondd: autó!”
Igen
Nem Pl.:„brrrrr” az autóra, „mú” a bocira.
Igen Igen
Igen Igen
Az erősen hangsúlyozott „nem szabad” hatásos, bár a gyerek nem látja Önt. Hol van anyu, apu, Peti……..? ááá, óóó, ííí „Gyere ide!”, „Vedd le a cipőt!” „Hol van a szemed?” „Apu hol van?”
Pl:. vau-vau = kutya, miaú = cica, kukurikú = kakas Pl. állathangok, háztartási eszközök, Nem mentőautó Nem
Igen
Nem Pl.: „lá-lá-lááá”
Igen
Nem
Igen
Nem Pl.: gyermekdalokat
Igen
Nem Pl.: „Mondd a nagyinak, hogy „pá-pá”!
Igen
Nem Képeskönyvből, könyvből.
Fából készült állatokkal játszanak, és Ön megkérdi: „Hol van a ló?” Vagy: színes golyókkal játszanak, és Ön megmutattatja a „piros golyót”.
Igen
Nem Pl.: „Vedd le a cipődet, és gyere ide!”
Igen
Nem Pl. a megszokott esti dalt.
9
EGYÜTTMŰKÖDÉS
A halláskor kiszámítása
Halló gyermekek:
Megegyezik az életkorral.
CI gyermekek: HK gyermekek:
Az első beállítás óta eltelt idő. Amennyiben ez pontosan nem ismert, a műtét óta eltelt idő mínusz 1 hónap. Az első jó beállítás óta eltelt idő.
Értékelés:
Vessük össze az elért pontszámot az alábbi táblázattal.
Elvárt érték:
Az a pontszám, amelyet a normális hallásfejlődés mellett elérnek a nem hallássérült gyermekek.
Minimum érték:
Az a pontszám, amelyet egy adott (hallás)korú gyermeknek legalább el kellene érnie.* Ha nem éri el a gyermek a minimum szintet, ne vonjunk le belőle még semmilyen következtetést. Ismételjük mg a kérdéseket, vagy segítsen a felvételben szakember. Csak akkor merülhet fel a hallászavar gyanúja hallóknál, ha az ismételt válaszok sem adnak jobb képet.
Értelmezés:
Amennyiben a gyerek a minimum érték feletti értéket ér el, akkor a hallásfejlődése az életkorának megfelelő. (Ez a hallássérült gyermekekre is vonatkozik, akiknél a halláskort és nem az életkort vesszük figyelembe)
10
EGYÜTTMŰKÖDÉS
(Hallás)kor hónapok
0-<1 1-<2 2-<3 3-<4 4-<5 5-<6 6-<7 7-<8 8-<9 9 - < 10 10 - < 11 11 - < 12 12 - < 13 13 - < 14 14 - < 15 15- < 16 16 - < 17 17 - < 18 18 - < 19 19 - < 20 20 - < 21 21- < 22 22 - < 23 23 - < 24
Pontérték
Elvárt érték
Minimum Érték
3 5 7 9 11 13 15 17 18 20 21 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 32 33 33
0 0 1 3 5 7 8 10 12 13 15 16 17 19 20 21 22 23 24 24 25 26 26 27
∗Az e határ alatti pontértékeknek halló gyermekeknél csak csekély valószínűsége (<5%) van. Amennyiben egy gyerek a minimumszint felett teljesít, nagy a valósínűsége (95%) annak, hogy életkorának megfelelően fejlődik az auditiv viselkedés.
11
EGYÜTTMŰKÖDÉS
HALLÓKÉSZÜLÉK ABC Tisztelt Olvasóink! Ebben a rovatban a hallókészülékkel kapcsolatban lévők régi kívánságát szeretnénk teljesíteni. Szándékunk szerint röviden ismertetjük azokat a műszaki/technikai fogalmakat, amelyek a hallókészülékek alapvető tulajdonságait is jellemezhetik. Felsoroljuk és rövid ismertetőt adunk azokról az áramköri megoldásokról is, amelyek az egyes hallókészülékeket egymástól megkülönböztethetik, és lehetővé teszik a hallókészülék egyénre szabott beállítását. Reméljük, hogy megelégedésükre szolgál ez a törekvésünk. Kérjük, hogy kívánságukat, kérésüket írják meg azért, hogy feladatunknak még inkább meg tudjunk felelni. Ebben a számban a hallókészülékeket vesszük számba, valamint a hallókészülékek jellemzői közül a frekvenciával kapcsolatos fogalmakat. A hallószerv néhány tulajdonságát is megemlítem, mert így könnyebb összefüggést találni a hallószerv és a hallókészülék tulajdonságai között. A folytatásban kitérünk az erősítésre, az erősítést befolyásoló és szabályozó technikai megoldásokra és a kimenő teljesítményre.
Hallókészülék: olyan elektromos eszköz, amely felerősíti és a fülbe sugározza a felerősített hangot. Három fő alkotó eleme van: mikrofon, erősítő és hangszóró. Analóg jelfeldolgozás: a jel folyamatosan változik az idő függvényében. Ha a hangnyomás egyik pillanatról a másikra változik akkor az elektromos jel is pillanatról pillanatra változni fog. Ellentéte a digitális jelfeldolgozás. Digitális jelfeldolgozás: az akusztikus jel számokkal való megjelenítése, amelyben a jel egy 0 vagy 1-es számokból álló folyammá alakul. A mikrofonba beérkező akusztikus jelet természetesen egy átalakítónak digitális jelekké „bit”-ekké kell alakítani azért, hogy a jel feldolgozása során már ezeket a biteket tudják kezelni a különböző, matematikailag kidolgozott algoritmusok. Ellentéte az analóg jelfeldolgozás. Analóg hallókészülék: olyan elektromos hangerősítő eszköz, amely egy hagyományos és folyamatosan változó jelfeldolgozást végez. Digitálisan kontrollálható analóg hallókészülék: a jelfeldolgozás analóg, de a programozás, azaz a működés ellenőrzése digitális úton történik. Digitális hallókészülék: a jel feldolgozását a fent említett módon digitális úton végzi. A mikrofonból kilépő analóg jelet digitálissá alakítja, az erősítés alakításához szoftver algoritmusokat használ, majd az átalakított digitális jelet ismét analóg formába hozza.
12
EGYÜTTMŰKÖDÉS
A digitális technológia a hallókészülék illesztése során nagyobb pontosságot tesz lehetővé, kisebb a belső, azaz a működési zaj. A komplex jelfeldolgozás lehetséges kisebb méretben, ezért a miniatürizálás inkább lehetséges, de az áramfelhasználás is gazdaságosabb. Légvezetéses hallókészülék: a felerősített és átalakított hang a légvezetéses rendszeren (hallójárat, dobhártya, hallócsontok) keresztül jut be a hangfelfogó rendszerbe (belső fül) A nagyothallók többsége ilyen típusú hallókészüléket kaphat. Csontvezetéses hallókészülék: a felerősített hang a fülkagyló mögötti koponyacsonton keresztül csontvezetéses úton jut be a belsőfülbe egy, a hang által rezgésbe hozott ún. vibrátoron keresztül. A légvezetéses rendszer betegségei, fejlődési rendellenességei, vagy annak részleges vagy teljes hiánya esetében alkalmazható. Feltételezi a relatíve jó csontvezetéses hallást (megfelelő felfogási képességet), mert a csonton keresztüli hangátvitel elég nagy veszteséggel is jár. Szemüvegszáras hallókészülék: készülhet lég és csontvezetésben egyaránt, az utóbbi időben csökkent az igény irányukba. Dobozos, vagy testen viselt hallókészülék: érdemtelenül kiszorult forma, válogatott esetekben még most is szükség lehet rá. Lehet lég és csontvezetéses is. Előnye, hogy a mikrofon és a hangszóró különváltan, egymástól távol helyezkednek el, ezért igen nagy teljesítmény érhető el akusztikus visszacsatolás (sípolás) nélkülDirekcionális hallókészülék: a zajban való beszéd megértés segítésére, a jel/zaj arány javítására szolgáló megoldás. Két vagy több mikrofon segíti az említett hatást. Analóg és digitális hallókészülékekben egyaránt megoldható. Implantálható hallókészülék: olyan elektromos eszköz, amelyet műtéti úton helyeznek be a középfülbe vagy a hallószervet magában foglaló koponyacsont csecsnyúlványába. Ez a hallókészülék felerősíti a hangot és a hangrezgéseket közvetlen úton adja át a hallócsontoknak. Jelenleg még világszerte sem nagyon elterjedt, hazánkban néhány nagyothalló részesült ilyen ellátásban. Fő előnye az, hogy a saját hangot igen hangzáshűen adja vissza és nagyobb mértékű magashang erősítésre alkalmas, mint a hagyományos hallókészülékek. Frekvencia: időegység alatt ismétlődő eseményszám. Szinusos hanghullámok esetében pl.. az 1 sec. alatt ismétlődő periódusok vagy ciklusok száma= ciklus/sec vagy Hertz. Magas frekvenciák: a hallókészülékek vonatkozásában a 2000 Hz fölöttiek. Mély frekvenciák: hallókészülékek esetében az 1000 Hz alattiak. Középfrekvenciák: 1000-2000 Hz körüli frekvenciák. Frekvenciafüggő kompresszió: amikor a hallókészülék kompressziójának aktivációs küszöbértéke frekvenciánként változik. (kompresszióról később) Frekvencia független kompresszió: amikor a kompresszió aktivációs küszöbértéke minden frekvencián azonos.
EGYÜTTMŰKÖDÉS
13
Frekvencia megkülönböztetés: halláscsökkenések esetében a belső fül azon képessége, amely alapján észleli a hangok magasságbeli különbözőségét. Frekvencia terjedelem: a hallókészülék válasz frekvenciákra való kiterjedése (pl. 1258000 Hz) Frekvencia válasz: a hallókészülék kimenő teljesítményének jellemző adata, az erősítést frekvenciánként fejezi ki. Adaptív vagy alkalmazkodó frekvencia válasz: olyan áramköri megoldás a hallókészülékekben, amely lehetővé teszi, hogy a frekvencia válasz a bemenő jel intenzitásszintjének változásakor változzon. Frekvencia válasz, fix: az automata jelfeldolgozás egyik alcsoportja. Kompresszió korlátozó és széles dinamikai sávkompresszió tartozik ide, amikor is az erősítés a bemenő jel függvényében változik, de nincs tekintettel annak frekvencia összetételére. (fogalmakat l. később) Frekvencia szelektivitás: a hallószerv azon tulajdonsága, amely alapján meg tudja különböztetni egymástól a hangokat akkor is, ha maszkoló hang vagy más frekvenciák is jelen vannak. Frekvencia formálás: a hallókészülék olyan tulajdonsága, hogy egyik vagy másik frekvenciát szelektíve erősít a halláscsökkenésnek vagy a beszéd kiemelésének megfelelően. Frekvencia transzponálásra képes hallókészülék: a magas frekvenciatartomány energiáját az alacsony frekvenciák erősítésére használja fel. Olyan nagyothallóknak alkalmas, akiknek ún. bal sarkos audiogramja van. (mély hang hallás) Frekvencia feloldó képesség: a hallószerv azon tulajdonsága, amely alapján megkülönbözteti az egyidőben adott különböző frekvenciákat egymástól. Rezonancia frekvencia: az a frekvencia, amelyre egy tömeg rezgésbe jön, tehát a kiváltó frekvenciára rárakódik a kiváltott rezonáló frekvencia. Hidak esetében ez a szerkezet összeomlásához vezet, a hallójáratban azonban a saját hallójárati rezonancia a beszéd magas frekvencia komponenseit erősíti. Ez a plusz erősítés elvész, ha a hallójáratot fülillesztékkel zárjuk el, ugyanakkor a mély frekvenciákat pedig egyidejűleg felerősítjük.
DR. KATONA ERZSÉBET Protone-Audio Kft.
14
EGYÜTTMŰKÖDÉS
Hogyan segíti elő a törvény a fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségét a felsőoktatásban? (Előző számunkban a középiskolai továbbtanulás lehetőségeit vizsgáltuk a hallássérült tanulók szempontjából, ezen cikkünk az ezt követő februári felsőoktatásról szóló szülőklub összejövetelünk jogszabályi hátterét ismerteti. Szerk.) A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételeket az oktatási miniszter 29/2002. (V.17.) OM rendelete határozza meg. A rendelet 2002. szeptember 1-től lépett hatályba. A rendelet hatálya azokra a fogyatékossággal élő hallgatókra terjed ki, akik a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (Esélyegyenlőségi törvény) meghatározása szerint érzékszervi-, illetve mozgásszervi fogyatékosok, kommunikációjukban számottevően akadályozottak, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény meghatározása szerint beszéd, vagy más fogyatékosok. A fogyatékossággal élő hallgatók számára az esélyegyenlőséget biztosító feltételek igénybevételének alapja a fogyatékosság típusát és mértékét igazoló szakvélemény. E szakvélemény alapján a felsőoktatási intézménybe jelentkezők, valamint a felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató hallgatók a fogyatékosságukra való tekintettel kérhetik az intézmény engedélyét a: • egyes tanulmányi kötelezettségek teljesítése alóli részleges vagy teljes felmentésre, • vizsgák alóli részleges vagy teljes felmentésre, • vizsgák más módon történő teljesítésére, • illetve a vizsgákon alkalmazható segítségnyújtásra. A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételek megvalósulása érdekében a felsőoktatási intézményeknek intézményi koordinátort kell kinevezniük, illetve az esélyegyenlőség megvalósulását elősegítő intézményi szabályzatot kell kidolgozniuk. A koordinátor feladata a fogyatékos hallgatókkal, azok személyi segítőivel való kapcsolattartás, a hallgatók tanulmányai, vizsgái során alkalmazható segítségnyújtási lehetőségek biztosítása, szorgalmi időszakban a hallgatók által igényelt konzultációs lehetőségek megszervezése. Feladata továbbá a fogyatékos hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló normatív támogatás felhasználására, tárgyi eszközök beszerzésére történő javaslattétel, illetve a fogyatékos hallgatók létszámának nyilvántartása az adatvédelmi rendelkezések figyelembe vételével. A koordinátornak jelentenie kell a fogyatékos hallgatók statisztikai adatait a Tanulmányi osztály részére a hallgató beiratkozását követő 60 napon belül. A koordinátor munkájáért díjazásban részesül. Az intézmény vezetőjének utasítására munkáját a hallgatók évente értékelik.
EGYÜTTMŰKÖDÉS
15
Az intézményi szabályzat részletesen kell, hogy tartalmazza: • a koordinátor feladatait, megbízásának rendjét, valamint a segítségnyújtásra, mentességre és kedvezményekre irányuló kérelmek elbírálását végző legalább 3 tagú bizottság kijelölésének rendjét, melynek a koordinátor is tagja. A bizottság határozatai ellen a hallgató 8 napon belül fellebbezéssel fordulhat a felsőoktatási intézmény vezetőjéhez. A fellebbezéssel kapcsolatos döntésről 15 napon belül kell értesíteni a hallgatót. a fogyatékosság típusa és mértéke szerint az intézmény által biztosított technikai és személyi segítségeket, illetve az egyes szolgáltatások igénybevételére és térítésére vonatkozó szabályokat. • az engedélyezett, de az intézmény által nem biztosított személyi és technikai segítségnyújtást és szolgáltatásokat. • a speciális jegyzetet, illetve jegyzetet helyettesítő más felkészülést segítő technikai eszközök esetében a tankönyv- és jegyzettámogatás felhasználására vonatkozó szabályokat. A fogyatékos hallgatókat megillető tanulmányi és vizsgakedvezményeket az adott szak, illetve akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés képesítési, illetve szakmai követelményeivel összhangban lehet megállapítani, melyet a tanulmányi és vizsgaszabályzat ír le. Fogyatékos hallgatók esetében a felsőoktatási intézmény intézményi tanácsa a képesítési követelményektől részben eltérő további képzési, tanulmányi és vizsgakövetelményeket is meghatározhat. Jelen összefoglalóban csak a hallássérült hallgatókkal kapcsolatos esélyegyenlőséget biztosító feltételeket részletezzük, melyek a következők: 1. A szóbeli vizsga helyett biztosítani kell az írásbeli vizsgalehetőséget. 2. A súlyosan hallássérült (siket) hallgató az idegennyelv–tanulás, illetve az államilag elismert nyelvvizsga követelménye alól felmentést kaphat. Ha korábbi tanulmányai során a hallgató tanult idegen nyelvet, de nem képes az államilag elismert C típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeit teljesíteni, a szóbeli nyelvvizsgarész követelményei alól felmentést kaphat. 3. A hallgató kérésére szóbeli vizsgáztatás esetén jelnyelvi tolmácsot kell biztosítani. 4. Egyidejűleg szóban és írásban is meg kell jeleníteni a hallgató számára az utasításokat az érthetőség biztosítása érdekében. 5. Minden vizsgáztatás alkalmával a segédeszközök (pl. értelmező kéziszótár, kalkulátor) és a vizuális szemléltetés biztosítandó. 6. A nem fogyatékos hallgatók számára megállapított felkészülési időnél – szükség esetén – legfeljebb 30%-kal hosszabb felkészülési idő biztosítandó. A hallgató kérésére a bizottság ezt meghaladó mértékben is engedélyezheti a felkészülési idő meghosszabbítását. Az összeállítást: DR. PERLUSZ ANDREA készítette
16
EGYÜTTMŰKÖDÉS
MEDICAL INFO MÉDIA (www.mimnet.hu) Az egészség kincs, az egészséghez tartozó információ: érték. Pótolhatatlan érték azok számára, akik választási lehetőségeket, megoldást, gyógyulást, keresnek; érték azok számára, akik segítenek, az érintettek kérdéseire felelnek és érték azoknak, akik számára egy váratlan betegség során azonnali információval segít. Ezekkel a gondolatokkal köszöntöm Önöket a Medical Info Média nevében, akik reményeim szerint nemcsak érdekesnek, hanem értékesnek is tartják kezdeményezésünket, és nemcsak megtisztelnek e cikk elolvasásával, hanem honlapunkat meglátogatva megosztják velünk és csoporttársaikkal a mindennapok során keletkező problémáikat. Ismerjük azt a kérdést: „Hová forduljak”? és megoldást teremtettünk a „Hol találom”ra . Több száz egészségügyi szakember adatait tartalmazó adatbázisunk feladatának az azonnali információ nyújtását rendeltük: reklámmentesen, könnyen kezelhető formában, különböző szimbólumokkal, részletes bemutatkozási lehetőségekkel. Kommunikációs bázisunkkal az aktív párbeszéd lehetőségét teremtettük meg. Fórumainkkal, egészségnevelő programjainkkal Önöket is hívjuk és várjuk ismerkedésre, örömök és bánatok megosztására, tapasztalataik megbeszélésére, átadására, sorstársak megtalálására. Hisszük és valljuk, hogy sérült embertársaink nem egyedül, elszigetelődve kell megvívják mindennapi harcaikat, hanem fölvállalva, megmutatva problémáikat elfogadtassák magukat. Vannak akik segítséget keresnek és vannak akik felajánlják segítségüket, rendszerünk hidat kíván építeni e két oldal közé. Négy éve folyamatosan építjük és fejlesztjük Rendszerünket, hogy mindenki számára útmutatást, választási lehetőséget és segítséget nyújthassunk a napi egészségügyi problémák kezelésében, megoldásában. Gratulálunk a Szülők a Hallássérült Gyermekekért Alapítvány munkájához, és öröm számunkra, hogy csatlakoztak Rendszerünkhöz. Megtiszteltetés, ha lehetőségeinkkel, adottságainkkal hozzájárulhatunk céljaik eléréséhez, és partnerséget vállaltunk abban, hogy Önökért, Önökkel együtt dolgozhassunk. Ítéljék meg Önök, valóban értéket tudtunk-e létrehozni, fenntartani és mi az, amiben még tovább kell munkálkodnunk. Viszont látásra fórumainkon! Tisztelettel: Kun Árpádné Medical Info Média marketing vezetője 2005. május hónapban szerződést kötöttünk a Medical Info Media internetes tartalomszolgáltató céggel, így először az ő oldalukon lehet alapítványunkról olvasni. Szeretnénk anyagokat ide felrakni addig amíg a saját honlapunk nem készül el. Szeretném külön felhívni T. szülőtársaim figyelmét a FÓRUM oldalára, ahol lehet kezdeményezni a hallássérüléssel kapcsolatos bármilyen kérdést vagy felvetést, lehet új topicot is nyitni, lehet szakember segítségét is kérni és lehet a szülőknek egymással anonim módon is- beszélgetn.i. (SZERK.)
EGYÜTTMŰKÖDÉS
17
„IT-MENTOR” - AZ INFORMATIKAI SZEKTOR, MINT MUNKAADÓ Az EQUAL Közösségi Kezdeményezés az Európai Foglalkoztatási Stratégia céljaival megegyező, új foglalkoztatás-politikák kifejlesztését támogatja az Európai Unió tagállamaiban. Célja a munkaerőpiachoz kapcsolódó diszkrimináció és egyenlőtlenség minden formájának megszüntetése az innovatív megközelítések és módszerek kidolgozása és elterjesztése, valamint a nemzetközi együttműködés révén. A nyertes pályázatban résztvevő szervezetek együttműködésének alapja az a közös felismerés, hogy az információs társadalom fejlődésével számos olyan munkakör teremtődött-teremtődik, mely részben helytől függetlenül végezhető és ezáltal a megváltozott munkaképességűek és a 45 év feletti korosztály által is teljes értékűen ellátható. E hátrányos helyzetű személyek azonban kevés eséllyel tudnak egyénileg elhelyezkedni ezen a szakterületen, egyrészt a korszerű informatikai szaktudás hiánya miatt, másrészt a munkáltatói oldal (informatikai szektor) érdektelensége, vagy információhiányából adódóan. A Fejlesztési Partnerség olyan szervezetekből áll, hogy erre a problémára a legilletékesebbek dolgozzák ki és tesztelik a megoldásokat. (MATISZ, IVSZ, Inforum, Napra Forgó Kht., HARKE) A projekt alapvető célja a munkavállalás szempontjából hátrányos helyzetű, jelenleg munkanélküli vagy inaktív 45 éven felüli korosztály, valamint a megváltozott munkaképességű emberek munkaerőpiacra jutásának segítése egy innovatív, integrált képzési-foglalkoztatási konstrukcióban, az ún. „IT-mentor” szakma kialakítása és kísérleti alkalmazása révén az informatikai szektorban. Célcsoport: Felsőfokú, vagy minimum középfokú végzettséggel rendelkező 45 éven felüli munkanélküli / inaktív emberek és/vagy megváltozott munkaképességű munkanélküli / inaktív emberek. A konstrukció lényege: A projektet megvalósító szakemberek feltérképezik, hogy milyen típusú munkaköröket tölthetnek be a 45 éven felüli és a megváltozott munkaképességű emberek az informatika szakterületén, majd a munka ellátásához szükséges szakmai képzésben, valamint mentális felkészítésben részesítik a programra kiválasztott célcsoportot. Ezt követően – közvetlenül a képzés után - a célcsoport munkaerőpiacon történő
18
EGYÜTTMŰKÖDÉS
elhelyezését is biztosítja a program 1 éves időszakra, egy áthidaló, köztes foglalkoztatási megoldással, az informatikai munkáltatók körében kiépítendő bizalom, hozzáállás kialakítása érdekében. Ennek értelmében: 1.
Első évben a képzésben részt vett célcsoport munkavállalói (megváltozott munkaképességű emberek és a 45 éven felüliek) a Fejlesztési Partnerség közhasznú célszervezeteinek (pl. informatikai érdekképviseleti szervezetek) alkalmazásába, szakmai irányítása alá kerülnek a projekt idejére.
2.
Az informatikai szervezetek vállalkozási szolgáltatási szerződéseket kötnek a szervezetekkel, melyben igénybe veszik a célcsoport munkája által nyújtott szolgáltatást. A projektben résztvevő személy gyakorlatilag, fizikailag már az első évben is a tervezett, „célzott” vállalatnál fogja a munkáját végezni, de fizetését nem onnan kapja. (munkaerő kihelyezése) Ez a megoldás nem jelent kockázatot a munkáltató számára, hiszen a köztes szervezet (célszervezet) garanciát jelent számukra, különös tekintettel arra a tényre, hogy a munkaerőt az informatikai szektor vezető érdekvédelmi szervezetei ajánlják. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy a munkáltatók meggyőződjenek az illető (megváltozott munkaképességű és/vagy 45 éven felüli) munkavállaló személy alkalmasságáról, így egy év után közvetlen alkalmazásukat is megfontolják.
3.
A programban résztvevő célszemélyeknek pedig lehetőségük nyílik arra, hogy teljes 1 év alatt - amire egyébként nem lenne módjuk – bebizonyítsák alkalmasságukat, felkészültségüket az adott feladat hatékony ellátására.
További felvilágosítás az alábbi címen kérhető: HARKE (Hallássérültek Rehabilitációjáért Küzdők Egyesülete) iroda: 1063 Budapest, Szinyei Merse u. 5., hétköznap 9 és 17 óra között, SMS: 20/524-6269
19
EGYÜTTMŰKÖDÉS
Mégis kinek az érdeke? Egy meglehetősen régi saját kiadványunk címére utal kérdésem. Ebben többek között arról írtunk, hogy mi mindenre kell figyelni egy hallássérült gyermek szülőjének, családjának annak érdekében, hogy gyermeke képességeit a lehető legjobban ki tudja bontakoztatni. Fenti hasonlat analógiáján haladva számos tényező van ami egy civil szervezet eredményességét, sikerét meghatározza. Alapítványunkat -miként a hasonló nevű egyesületünket- 1991-ben hívtuk életre. Ekkor néhányan -még viszonylag apró hallássérült gyermekeinkkel- nagyon komolyan úgy gondoltuk, hogy szükség van ilyen szervezetre, szükség van arra, hogy ne elbújjunk a társadalom szeme elől, hanem vállaljuk fel gyermekeink másságát és álljunk ki érdekükben. Fogjunk össze, hívjuk életre az egyesületet, majd az pedig az alapítványt. Mindez -teljesen azonos célok mellett- azért történt így mert az akkori adójogszabályok az alapítványnak az egyéb törvények pedig az egyesületnek kedveztek. Mindamellett, hogy próbáltuk gyermekeink számára mindazt a foglalkozást és segítséget megadni amiket a szakemberek javasoltak, egyre többet hallattuk hangunkat a kibontakozó civil szektor fórumain. Felvettük a kapcsolatot a hallókészülék-forgalmazó cégekkel, audiológiákkal, a TB illetékeseivel, külföldi partner szervezetekkel, a speciális és más befogadó iskolákkal és a hazai gyógypedagógusképző intézményekkel. Széles körben szorgalmaztuk az integrációt, kiépítettük a csatornákat a szülők felé országszerte. Szakmai programokat, szülőklubokat szerveztünk a szülőtársak és az érdeklődők számára. 1992. óta minden nyáron van egy hetes nyári tábor az ország különböző pontjain, s szintén a kezdetektől van Együttműködés újságunk. Az indulás óta nagyot fordult a világ. Egyrészt egyre elfogadottabbá válik az integráció -mely célkitűzéseink egyik alappillére- másrészt a kommunikáció révén egyre ismertebbek lesznek azok a problémák melyek a fogyatékosságot érintik. Kicsit más jellegű harcokat kell ma megvívni amik az ügyeinket előrelendítik, ugyanakkor szélesedtek azok a fórumok ahol illene többször megfordulnunk. Az internet elterjedésével szinte mindenki számára kinyílt a világ, a minket érintő problémakörben nagyon hamar széleskörű ismeretekhez lehet hozzájutni. Ugyanakkor a civil szektor rendezvényein való részvétel, a személyes kapcsolatok kiépítése és fenntartása az eredményesség érdekében talán fontosabb mint régen. Mindezeket azért írom le, mert szeretném az érintett szülőközösség felé jelezni, hogy alapítványunk -és egyesületünk- működtetése már régen meghaladta egy ember teherbíró képességét, nevezetesen az enyémet és az egyesület vezetőjét Péli Lajosné erejét. Messze tiszteletre méltó teljesítmény az, amit Adika elkezdett és a mai napig végez. Friss nyugdíjas pedagógusként kezdte el segíteni majd teljeskörűen átvenni az egyesület munkáját, hogy hallássérült unokájának esete nyomán az ilyen gyermeket nevelő szülők részére is segítséget tudjon nyújtani. Mint pedagógus és mint igazgatóhelyettes jól ismerte egyrészt az oktatási műhelyek feladatait, eszközrendszerét, másrészt az akkoriban kibontakozó integrációs erőfeszítéseink szakmai -és emberi- buktatóit. Ismerte az oktatási tárca prominenseit és kapcsolatait latba vetve küzdött a társadalmi elfogadottságért. Eljárt nagyon sok hivatalos rendezvényre, tagja volt számos bizottságnak, ő nem csak szorgalmazta hanem
20
EGYÜTTMŰKÖDÉS
tevőlegesen tett is a külföldi példák megismeréséért, minden nap próbált intézni valamit. Mára elérte, hogy neve nagyon ismert lett e körökben, a mai napig sokan fordulnak hozzá és kikérik véleményét. Azonban állhatatos munkájának és nyugtalan, mindig tenni akaró természetének egy betegség szigorú határt szabott, mozgásképessége erősen lecsökkent. Ezek tények. Mint ahogy az is, hogy mára a mi megkezdett munkánkat egy frissebb csapatnak kellene folytatni. Régóta próbáltuk Mamival -én sokszor csak így hívom őt, hiszen kora alapján bőven lehetne az anyukám- egy szűkebb körben megtalálni azokat a szülőket akiknek a stafétánkat át tudnánk adni, de ez a mai napig nem sikerült. Most az újság nyilvánossága felé fordulunk, s hogy ne vesszen kárba az eddigi munkánk keressük azon szülőtársainkat akik fontosnak éreznék, hogy ezt a munkát továbbvigyék. Egészen biztosan lehetne sok minden másként és jobban csinálni. Egészen biztosan lehetne jobb eredményeket elérni, de ehhez sokszor sok helyen jelen kell lenni. Sajnos a munkát nem illeti anyagi elismertség, ahogyan eddig sem, de talán ezen is lehet változtatni pályázati pénzek elnyerésével. Nem egy-egy embert keresünk, hanem több olyan szülőt akik a területeket felosztva végeznék a munkát, s együtt értékelve jelölnék ki a fontosabb célokat. Akik tevékenységükkel aktívan képviselnék a hallássérült gyerekek érdekeit. Hiszen ez a mi feladatunk. Ha úgy tetszik helyettük -a hallássérült gyerekek- helyett is. Azért, hogy felnőtt korukra az ő másságuk is természetes legyen. Senki sem akarta, hogy gyermeke hallássérült legyen. Viszont azt sem szeretnénk, hogy ezért hátrányok érjék őket. Ma még az a jellemző, hogy más jelenik meg a politika és más a napi gyakorlat szintjén. Anomáliákat sajnos sokat lehet találni. De vannak olyan általánosítható problémák melyek megoldása egy olyan szervezet feladata mint a miénk. Ehhez keresünk friss erőket, és új vezetőket. Lassan másfél évtized az életünkből -család, munka, elért eredmények, állandó készenlét és napi gondok melletúgy gondolom, hogy elegendő ok arra, hogy lassan átadjuk a marsallbotot más szülők kezébe. Ezért kérem tisztelt szülőtársaimat, hogy érezzék át ennek a munkának a fontosságát és folyamatosságának a szükségét. Kérem, kérjük Adikával egyetemben, hogy legyen folytatása megkezdett munkánknak és az ismert telefonszámainkon – impresszumban is olvasható- vagy e-mail-en –
[email protected] – keressenek minket a részletekért. Visszatérve cikkem címére: az eddig végzett munkánk nem öncélú volt, hanem egy egész szülői társadalom céljait, érdekeit képviselve próbáltunk tevékenykedni. Most ezt a szülői társadalmat szólítjuk meg kérve segítségét, s nem is a magunk, hanem a jelenlegi és a jövő generációjának érdekében. Az ő érdekükben már ma kell tevékenykedni. Péli Lajosné nevében is – FISCHER ZOLTÁN
21
EGYÜTTMŰKÖDÉS
OLVASNI ÖRÖM Beszélgetés, zenehallgatás, olvasás – életünk fontos örömforrásai. Halló szülőként nem kis fájdalom szembesülni azzal, hogy hallássérült gyermekünknek nehezen taníthatóak vagy átadhatatlanok ezek az élmények. Érdemes több energiát befektetni e képességek átadására, hogy a gyermek élete valóban teljessé váljon. Az olvasás különösen fontos, hiszen az élet olyan területeit ismerheti meg általa, amelyet sem szülő, sem óvoda, sem iskola nem közvetít; segít az új érdeklődés felkeltésében és a képzelőerő fejlesztésében. A betűk ismerete és szeretete nélkül a tanulás lehetetlenné válik. De hogyan kezdjünk neki? Először is csináljunk kedvet az olvasáshoz! Igyekezzünk gyermekünket minél többet távol tartani a tévétől, számítógéptől, nézegessünk képeskönyveket, olvassunk neki meséket! A szülői minta – főleg a kisgyermekeknek – rendkívül fontos, ezért jó, ha mi is az olvasást választjuk kikapcsolódásként. Nemsokára a gyerek is mellénk telepszik egy könyvvel és így átélhetjük az együtt-olvasás mennyei nyugalmát – egészen az első kérdésig… Ahhoz, hogy a könyv barát legyen már kisgyermekünknek is járjunk vele sokat könyvesboltba, könyvtárba, antikváriumba . Budapesten a Pozsonyi Pagony és Kispagony könyvesboltokat kifejezetten gyerekeknek alakították ki és az eladók szakképzetten adnak tanácsot a különböző korú és érdeklődésű kis olvasók, mesehallgatók szüleinek. Készíthetünk könyvet is: remek móka és közben a gyermek segíthet a képek kiválogatásában, megrajzolásában és a szöveg megfogalmazásában. A legcélravezetőbb, ha fotókat készítünk és szöveggel kiegészítve kialakítunk egy történetet: büszke lesz a saját könyvére, amit ő írt és amiben ő szerepel. A meseolvasás során is próbáljuk megtartani a történet linearitását, hogy ne törjük szét a cselekményt a sok magyarázattal, állandó kontrollal a megértést illetően, mivel ez megzavarhatja az események egymást követő logikáját. Természetesen a gyerek kérdéseire válaszoljunk, de lényegre törően. Vannak mesék, amelyek bizonyos idő elteltével a szülők számára unalmassá válnak, de meglepődve tapasztaljuk majd, hogy az állandó ismétlés az egyszerű nyelvezetű könyvek esetén hamar meghozza gyümölcsét és a gyermek „kívülről fújja” a történetet, de legalább egy-egy mondatot megjegyez és legközelebb ugyanazt hallhatjuk, amit előző este felolvastunk, csak kicsit más kontextusban. Mert egy hallássérült gyermeknél néha kiszámíthatatlan a „lerakódás” és amikor már végleg feladtuk a reményt egyszer csak megörvendeztet bennünket egy új szóval vagy egy hónapok óta folyamatosan hiába szajkózott mondattal. Igaz, adódnak félreértések és félrehallások, amik hol aggodalommal töltenek el, hol jókedvre derítenek. Tévhit, hogy a jó könyvben sok kép van. Bizonyos korban, a beszédértés bizonyos szintjén meg kell mozgatni a gyerek fantáziáját és el kell hagyni a mankókat.
22
EGYÜTTMŰKÖDÉS
Már tudja, milyen lehet egy boszorkány vagy egy tündér, hogy néz ki a királylány, meg kell tanulnia elképzelni őket látvány nélkül. Akármennyire is szépek a gazdagon illusztrált mesék, néha meséljünk fejből, de legalábbis kép nélkül. Utána bábozással vagy rajzolással ellenőrizhetjük, hogy megértette-e a gyerek a történetet. Legkésőbb hatévesen a gyermekek elkezdenek érdeklődni a betűk iránt, hiszen naponta találkoznak velük – számlák, újságok, feliratok formájában. Az olvasás megtanulásával lehetőség nyílik rá, hogy belépjen egy addig számára titokzatos birodalomba. A sok krikszkraksz lassan-lassan értelmet nyer. A betűk világába azonban rögös út vezet. Hogyan segítsük hallássérült gyermekünket, hogy könnyen megtanuljon olvasni? 1) Olvassunk vele együtt már kezdetben, mutatva a szöveget, megdicsérve a találgatását! 2) Bátorítsuk, hogy találja ki a következő eseményt más történetek vagy a valóság alapján! 3) Használjunk az elején képeket is, hogy kitalálja a történetet! 4) Segítsük egy-két szóval, ha úgy tűnik, elvesztette a történet fonalát! 5) Csak akkor javítsuk ki a gyermek olvasási tévedését, ha valószínű, hogy elvész a jelentés! 6) Olvassunk néha a gyermekkel felváltva! 7) Bátorítsuk arra, hogy olvasson fel más családtagoknak, barátainak is! 8) Legyen az a cél, hogy a jelentés folyamatosan, a lehető legkevesebb megszakítással derüljön ki! 9) Olvassunk keveset, de gyakran! 10) Hagyjuk a gyermeket könyvet választani!
Felhasznált irodalom: A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Szurdopedagógiai Tanszékének Csányi Yvonne által szerkesztett könyve: „A beszédnyelv fejlesztésének módszerei hallássérülteknél”
ANDRÓNYI GABRIELLA
23
EGYÜTTMŰKÖDÉS
SZÜLŐKLUB HÍREK Az internet magyarországi térhódításával elég sok ember eléri és elérhető a világhálón. Az információszerzésnek és átadásnak is fontos eszközévé vált. S ha már megvan sokszor olcsóbb a posta helyett is. Ezért kérem tisztelt szülőtársaimat, hogy akinek van bárminemű hozzáférése - akár otthon, akár a munkahelyen- adja meg számunkra
[email protected] e-mail címre, mert így sokkal olcsóbb és egyszerűbb pl. a körlevelek, de adott esetben egy-egy gyorshír továbbítása. Kérek a cím mellé egy nevet is küldeni a pontos azonosítás végett.
Nyári tábor felhívás! Alapítványunk ebben az évben Egerben szervez nyári tábort hallássérült gyermekeket nevelő családok részére július 31-augusztus 6. közötti héten. Szállásunk a Neumann János középiskolai kollégiumban lesz egységesen 1200,- Ft/fő/éj, felnőtteknek + 300,- Ft/nap üdülőhelyi díj. Ugyanitt kapunk reggelit és vacsorát 850,-Ft/fő/nap. A tábor minden napján szervezünk Egerbe, vagy annak környékére programokat. A hivatalos jelentkezési határidő letelt, az újság nyomdába adásakor még 3 családnak van hely. Kérem, hogy akit érdekel az az (06-1) 219-5276-os alapítványi telefonon este keressen. FISCHER ZOLTÁN
