Égi Béke a Földön közösség lapja 2010.szeptember26.
Én vagyok a szõlõtõke, ti a szõlõvesszõk. Aki énbennem marad és én õbenne, az terem sok gyümölcsöt, mivelhogy nálam nélkül (tõlem elválasztva) nem tehettek (nem vagytok képesek tenni) semmit. (János15.5.)
Kérdés-felelet Dombi Feri bácsi válaszai feltett kérdéseinkre az inárcsi utolsó vasárnapi összejöveteleink (szentmise, meditáció, kérdés - felelet) alkalmával. Az 1998. májusától rendelkezésünkre álló hangfelvételek alapján szerkesztett változat. 1999.07.25. Kérdés: A teljes hit és annak elérése (hit, hiszékenység). Válasz: Mi a teljes hit? A hit testvérek egy bennünk lévõ komoly szellemi hatalom. Ezzel születünk. Minden földre született, tükör által homályban látó ember életéhez hozzá tartozik, hogy hisz valakinek, valakiben. Valakinek hinni: tekintélyelv alapján elfogadom – amit mond. Ehhez két dolgot kell tudni: nem akar becsapni és amit nekem mond, azt õ megtapasztalta vagy kikövetkeztette. A hittel legyünk tisztában. Mi háromféle módon kapjuk az ismereteket. Itt vagyunk most a misén. Valaki bejön – megtapasztalja, hogy itt vagyunk, ismeretet kap. Õ lát bennünket, tehát kikövetkezteti, hogy mi ide bejöttünk. Ha nem jön be és én kimegyek hozzá – ha normális – elhiszi nekem, hogy mi idebent vagyunk. Tudja, hogy nem akarom õt becsapni én viszont tapasztalatból tudom a tényt, hogy itt vagyunk. Ennyit magyarázatképpen a hitrõl, amikor ismeretet kapok. Az a hit, amit Jézus mond – az nem csak hit, hanem remény is. A hit görögül pistis nemcsak hitet, hanem reményt is – azaz hithûséget jelent! Ebben az értelemben: akinek oda adtam magam. Házasságkötéskor Jancsi Juliskának és Juliska Jancsinak mondja, én hiszek benned – ez annyit jelent: ráteszem az én életem a te életedre és ha te is hiszel bennem, te is ráteszed az életed az én életemre. Mikor a hiszekegyet mondjuk akkor mi azt mondjuk: hiszek egy Istenben, mindenható Atyában… és nem azt mondjuk hiszek egy Istennek. Ez odaadottságot jelent, ami különbözõ mértékû lehet. A hit testvérek növelhetõ, de mindig teljes. Jézus a kicsiny hitûekkel nem volt megelégedve, bizony megszidta õket: még mindig ilyen kicsiny a hitetek? – Emlékeztek, mikor Jézus a tanítványaival egy hajón van a tengeren, alszik és a vihar dobálja a hajót – a tanítványok megijednek, fölkeltik Õt: nem törõdsz velünk mikor ilyen nagy bajban vagyunk! – Jézus mit mond? Szégyelljétek magatokat nyavalyások! – Na ha nem is egészen így, de hasonló módon. – Még mindig nincs elég hitetek? Mit gondoltok, ha nem keltik fel a tanítványok Jézust, mi történt volna, miután fölébred? Bizony megdicséri õket Jézus. –Na végre! Nem beszéltem hiába nektek! Ti elhiszitek, hogy bennetek vagyok és ha én alszom akkor is tudjátok, hogy bajotok nem lehet, mert veletek vagyok és ti velem vagytok. Végre eljutottatok erre a hitre! - Tehát a hitet nekünk erõsíteni, növelni kell magunkban. Ez pedig értelemmel történik! A mi hitünk nagyon értelmes. Azt kell elmélkedéssel magunkba sulykolni, hogy mi nem vagyunk akárkik – a végtelen Szeretetnek vagyunk édes gyermekei – ez igaz, tudjuk, de ehhez egy belsõ átélésre is szükségünk van. A hitünk tehát bizonyos értelemben mindig teljes, csak kicsiny. Nem mindegy, hogy egy kupicát, egy literes üveget vagy egy nagy hordót töltesz tele. Mindegyikrõl elmondhatod, hogy tele van, de a benne lévõ folyadék mennyisége igencsak eltérõ. Jézus azt kívánja tõlünk, hogy annyira legyen teljes a hitünk, hogy életünk problémáit meg tudjuk oldani. Ne meneküljünk, hanem szembesüljünk. – A világ menekül! Valakinek mondta mostanában a Hang a gyógyítással, gyógyulással kapcsolatban: minden gyógyulásnak két funkciója van – igyekszik meghosszabítani a földi életet, vagy csökkenti a fájdalmat. Jézus azt mondja ez szép és jó, de ez nem az Õ asztala. Nem ezért jött. Nem attól leszel te boldog, hogy száz évig élsz. Testvérek azért van józan eszünk, hogy tegyünk meg azért dolgokat, hogy elviselhetõbb legyen az életünk. Egyszerûen: ne szenvedjünk fölöslegesen. A fájdalomcsillapítás, különbözõ orvosi gyógykezelések nagyon is a helyén vannak. Ez a jó Isten világának a tartozéka itt a Földön – csak a hangsúlyt nem erre kell tenni! A fókuszba, a középpontba Jézust kell állítanunk! Jézus is gyógyított, mert szeretett – de nem ezért jött! A gyógyításnak eszköz jellege van. Testvérek, a józan eszünket mindig használnunk kell – és ezzel a hitünket is növeljük. Azokat a lehetõségeket, eszközöket használjam, amiket kapok – de a többi a jó Isten kezében van! Az eszedet használd, hogy hívõ legyél. Aki nem használja, az nem hisz, hanem babonás, hiszékeny! A hiszékeny ember nem hívõ! A hiszékeny ember valakinek, valaminek olyan erõt tulajdonít, amivel az nem rendelkezik, amit Isten nem adott neki. A hitünket növelni kell. Én csak azt kérem most is tõletek: legyen olyan napotok, amikor annak örültök, hogy be van írva a nevetek a Mennyekbe. Jézus azt mondta – ennek kell örülni. Ne annak örülj, hogy az ördögök is engedelmeskednek neked, sokat gyógyítasz – hanem annak, hogy be van írva a neved a Mennyekben. Én senki bensõ meggyõzõdésének nem akarok ellent mondani, hogy õt ezzel elítéljem – azt mondom, hogy azzal a Jézussal, Akit én képviselek szinkronban van – vagy nincs. A többi az õ ügye. Szerk. Budainé Marika 2
Kedves olvasó Eltelt a nyár és vele együtt a kellemes kikapcsolódás ideje is, melyet víz mellett vagy árnyékos helyen töltöttünk, élvezve a nyár melegét, megannyi örömét. Én is így üdültem fel, bár ezen a nyáron ez kevesebb volt mint tavaly. Egy területen nem kapcsolódtam ki, ez az erkölcsi rend vonala. Itt mindennap a célt szem elõtt tartva éltem a mindennapjaimat. Ezen a területen nincs megállás, nincs pihenés, itt mindig minden fegyver üzemel ezért is ez a gyõztes oldal. (Két fegyverünk van az okosság és az óvatosság) Ebben az erkölcsi világban a másik oldal, az árnyékos sem pihen. Ezen a nyáron is folytatta a romboló, szétdobáló munkáját. Abban a korban élünk, melyben már kiabálnak azok a jelek melyek a végidõk jelei. Már csak az nem látja ezeket, aki nem akarja. Ezekben az idõkben jelennek meg Jézus tanítása szerint a hamis Krisztusok és hozzá teszem, hogy a hamis Máriák is. És még egy lépéssel tovább merészkedek a hamis Dombi Feri bácsik. A megtévesztõ szellemeknek nem nagy megerõltetés, hogy az õ nevükben szóljanak igazat és bele kavarják a saját hamis gondolataikat is – így félre vezetve az egyébként jó szándékú embereket. Céljuk ezzel megtéveszteni, téves útra vezetni az embert, és ha lehet még a kiválasztottakat is. (Azok a kiválasztottak akik Jézust választották életük középpontjává.) Akik számára Jézus az abszolút elsõ. Ezeket is meg akarja téveszteni, aki kezdettõl fogva embergyilkos. Tömör és rövid tanácsa van Jézusnak mindezek kezelésére: „Vigyázzatok, legyetek éberek” más fordításban „Virrasszatok.”. És nem utolsó sorban imádkozzatok. Mindig szükséges a figyelem az éberség és az imádság. Ebben a korban pedig még inkább, mikor különös erõvel támad a gonosz. Jó tudni nekünk, hogy nem vagyunk elveszve, Jézus mindig a segítségünkre van. Az Õ ereje a mi erõnk is, így nincs mitõl félnünk. Amit nekünk kell megtennünk, azt viszont meg kell tennünk. Van egy olyan sziklaalapunk, melyet semmi -de semmi nem tud kikezdeni: az Evangélium. A négy evangéliumban megismerhetõ Jézus biztos alap mindannyiunk számára, és ehhez mérjünk mindent. A saját gondolatainkat, szavainkat, cselekedeteinket; mások szavait, cselekedeteit, és a szellemvilágból érkezett (bárki által és bárkire is hivatkozott) üzeneteket. Erre tanított minket Feri bácsin keresztül Jézus. Az evangélium mérlegét nagyon ki kell alakítanunk magunkban, ha nem akarunk a megtévesztõ zsákutcájába menni. Ebben a korban erre nagy hangsúlyt kell fektetnünk. Az evangélium mérlege rendszeres szellemi munkával alakul ki bennünk, az analizálás és szintetizálás munkájával. Az evangélium mondatainak kis közösségben végzett elemzése el nem hanyagolható. Csak ennek a munkának lehet az eredménye, hogy jézusi rend lesz a fejünkben – megismerjük és alkalmazzuk Jézus gondolkodás módját. Csak így alakul ki bennünk egy szûrõ, mellyel meg tudjuk állapítani, hogy mi jézusi és mi nem az. Deák Zoltán
ÉGI ÉDESANYÁNK, A BÉKE KIRÁLYNÕJÉNEK ÜZENETE Meðugorje, 2010. július 25 “Drága Gyermekek! Újra arra hívlak Benneteket, hogy örömmel kövessetek. Szeretnélek benneteket mind Fiamhoz, Megváltótokhoz vezetni. Ti nem vagytok tudatában annak, hogy Nélküle nincs örömötök és békétek sem a jövõben, sem az Örökéletben. Kicsinyeim, ezért használjátok ki az örömteli ima és önátadás eme idejét. Köszönöm, hogy követitek hívásom.” 07/2010 Meðugorje, 2010. augusztus 25 “Drága Gyermekek! Ma is nagy örömmel és újból arra szeretnélek hívni benneteket, hogy imádkozzatok, imádkozzatok, imádkozzatok. Hadd legyen ez az idõ a személyes ima ideje. Napközben találjatok egy olyan helyet, ahol majd elmélyülten örömmel imádkoztok. Szeretlek benneteket és megáldalak benneteket mind. Köszönöm, hogy követitek hívásom.” 08/2010
(Medjugorje-i hivatalos fordítás.) Forrás:www.medjugorje.org/olmmsghu.htm 3
Versek Élet Ha szereted az életet, Soha nem ártasz senkinek! Ha szeretni tudod magad, Lelkedben békesség marad! Ha felismerted a sorsodat, Megérted embertársadat! Szívedben éled a remény, Átölel meleg tiszta fény! Nem gyötör többé félelem, Mert vár reád a végtelen! Oly rövid e földi élet, Nemsokára hazatérhetsz! Amíg itt vagy bármily sorsban, Jézust kövesd jóban-rosszban! Igaz ember s élõ Isten Bennünk élõ Szeretetben! Kalina Valéria
Megváltó szavak Szavak, szavak, szabadító szavak, Ó, hányszor, hányszor ócsároltalak! Hogy kongók vagytok, üresek, szegények,
Evangéliumi Jézus Az evangéliumi Jézus rovatban, Jézus életét követem végig a négy evangéliumban leírtak alapján. A születését megelõzõ idõszaktól indul a cikksorozat, majd földi életének eseményei következnek, természetesen a központi részt Jézus tanítása kapja az írásokban.
Messiás-várás Lk.2.38 Ez is ugyanabban az órában elõállt, szintén vallást tett Istenrõl, szólt felõle mindazoknak, akik várták Jeruzsálemben a megváltást. A messiás-várás egyidõs jelenség az emberiséggel, a paradicsomi körülmények (állapot) elvesztésével jelenik meg az emberiség történetében. A Messiást azért várták, várják az emberek, hogy a (tanításának) segítségével visszakerüljenek az Isten Országába (a paradicsomi körülmények közé). Jelentõs események a Messiás-várás idõszakában még Isten Noéval kötött szövetsége (szivárvány), valamint a zsidó néppel kötött Ószövetség. Mind a három eseményt (Ádám és Éva története, vízözön, Ószövetség) az Istentõl 4
Hogy nem éri be veletek a lélek. Szavak, szavak, szabadító szavak, Én most tõletek bocsánatot kérek. Mert sokszor, sokszor megváltottatok, Magam fölé felmagasztaltatok, Bûnbõl, világból kiemeltetek, Mert külön lélek zengõ lelketek, És zengéstekbõl külön élet támad, Hadat izenve kínnak és halálnak. Szavak, szavak, szabadító szavak, Ó, hányszor, hányszor ócsároltalak! Pedig hurcolni ilyen életet Csak szavak szent mámorában lehet. S be nagy dolog kimondani a szót, A kellõt, illõt, épp-odavalót, Pótolhatatlant és páratlan-egyet, Melyet az Isten csak nekem teremtett, Melynek gyökere földi szenvedés, És földi szenny, és földi szerelem, De koronája csillagokig ér, És benne zúg a világegyetem.
S ha kimondottam a megváltó szót, A magamat és mást szabadítót, Az égig zengõt: mily komor öröm Világok felett állni vele fönn, S egy szürke élet-foszlányt fénybe szõve, Mint örök-égõ csóvát vetni le A hegytetõrõl a múló idõbe. Reményik Sándor
eltávolodott, a szeretettel ellentétes élet elõzte meg. Az Istennek tetszõ élethez kevésnek bizonyult az emberi lelkiismereten keresztül megszólaló Isten hangja. Ahogy akkor, most is lehetséges elhangolni, elhallgattatni a lelkiismeretünket. Az elsõ két esemény után lehetõséget kapott az emberiség a (jobb) folytatásra, a harmadiknál a tízparancsolatot, mint segítséget kapta a (jobb) folytatáshoz. Ahogy az emberiség történetében úgy az ember egyéni életében is eljön az idõ, amikor úgy érezzük, így nem mehet tovább, másként kell élnem. Elkezdünk egy „új életet” és egy idõ után érezzük, segítségre van szükségünk, kell a Megváltó segítsége, ahogy a bevezetõ igerészben olvashatjuk: „akik várták Jeruzsálemben a megváltást”, úgy várjuk mi is a Föld különbözõ pontjain a Megváltó segítségét. Ekkor ér véget életünkben a Messiás-várás és kezdõdhet a közös munka Jézussal a Megváltóval, ha elfogadjuk Õt Urunknak, megszabadítónknak. Jézus eljövetelét nagyon sok helyen olvashatjuk az ószövetségben, és annak beteljesedését az evangéliumokban. Néhány példát sorolnék fel az alábbi sorokban:
Ószövetségi jövendölések Jézus Krisztusról és beteljesülésük
Jövendölés
Beteljesedés
Asszonytól fog születni (I. Móz. 3:15)
(Mt. 1:20; Lk. 1:31)
Dávid nemzetségébõl származik (II. Kir. 7:12-14; Zsolt. 132:11; Ésa. 11:1)
(Mt. 1:6; Lk. 3:31)
Betlehemben fog születni (Mik. 5:2)
(Mt. 2:1; Lk. 2:4:15)
Szûztõl (fiatalasszonytól) (Ésa. 7:14)
(Mt. 1:18-25; Lk. 1:26-38)
Az Úr követe ad hírt róla (Mal. 3:1)
Keresztelõ János fellép (Mt. 3:1-2; Mk. 1:2; Lk. 3:2; Jn. 1:6-7; Mt. 11:10)
Isten jobb keze felõl ül dicsõségben (Zsolt. 16:8; Zsolt. 110:1:5)
(Mk. 16:19; Mk. 14:62; Lk. 22:69; Csel. 7:55-56; Róm. 8:34 stb.)
Jézus Krisztussal megkapta az emberiség, az egyéni ember a Messiást, akinek a segítségével visszajuthatunk az Isten Országába (Ádám és Éva az elsõ emberpár kezdeti életterébe a „paradicsomba”). A következõ részekben megváltónk életérõl és tanításairól írok. Kecskeméti Sándor
Égi béke a földön közösség Alaphang Az Út, „elsõ gomb”, pályamódosítás Közösségünk tagjai azt az utat járják, legalább szándékban, irányultságban, ami Jézussal azonos. Õ magára mutatva mondta: „Én vagyok az út.” Erkölcsi utat mutatott, melyet Õ maga is élt, elénk élt, bemutatott. Az evangéliumokból megismert jézusi út tartalma: a soha senkinek nem ártás, a mindig mindenkinek megbocsátás és a lehetõségekhez igazodó segítés magatartásával azonos. Ez az Út keskeny út, kevesen járnak rajta, de ez vezet az üdvösségre. 5
Sok más út is van, melyek szélesek, sokan járnak rajta, melyek kedvezõ színben kelletik magukat számunkra. Ezek közös jellemzõje, hogy zsákutca mind, a romlásba vezetnek. Csak egy út van, mely egyben kiút is ebbõl a világból: ez a jézusi Út. A jézusi úton járáshoz az elsõ gombot jól a helyére kell gombolni. Ez pedig a gondolkodásunk Jézushoz igazítása. E nélkül nem fog sikerülni a Vele együtt járás. A gondolkodásunk Jézushoz alakítása pedig az evangéliumokból történik ezeknek a verseknek az elemzésével. Így kerül birtokunkba a Jézusi gondolkodás. Így értjük meg Õt. Ennek birtokában tudunk biztosan Úton maradni és nem tévedünk el. A kilõtt rakétát a pályáján naponta módosítani kell, hogy célba érjen. Így van ez az erkölcsi rendben is. Elinduláskor felvettük a helyes jézusi irányt, de azt naponta módosítani szükséges. Naponta meg kell vizsgálnunk a helyes irányhoz való helyzetünket és módosítani kell azt, ha azt tapasztaljuk, hogy eltértünk a jézusi iránytól. Deák Zoltán
Csongrád Hang tábor 2010. Összeállítás Tízparancsolat „Kezdetben……….” A Biblia az emberi történelem, az emberi sors, a tudatfejlõdés színtere, az emberi tudat tükrözõdésének megnyilvánulása. Teológiailag az Isten és ember, ember és ember kapcsolatának elõirányzója. E két kapcsolat mindenkor igényelte Isten „beszabályozó” szeretetét. E szeretet törvények, parancsok, szövetség formájában jelenült meg a Biblia lapjain. A parancs, törvény megjelölés sokakban idegenkedést vált ki, mert többnyire a joghoz, az engedelmeskedtetéshez kapcsolható. Ma már inkább a Lélek sugallatainak szoktuk mondani ezeket. A törvényekrõl, parancsolatokról, azok céljáról, tartalmáról valós képet akkor kapunk, ha megnézzük azok elõzményeit, szövegkörnyezetét és összességében nézve próbáljuk meg értelmezni azokat. Az elsõ parancsot Ádám és Éva kapja. Ádám és Éva szimbolikus történetében minden benne foglaltatik ami az Isten és ember természetét – illetve kapcsolatát jellemzi. Ami az emberi létezést érinti – Isten a teremtõ szeretet „paradicsomi” állapotba teremti meg az elsõ emberpárt. A paradicsomi állapot nem jelenthetett mást akkor és ma sem mint az Istennel és egymással való élõ közösséget és annak minden velejáróját. E paradicsomi állapot megtartásának feltétele van! Be kell tartani bizonyos korlátozó tényezõket, de nem az Isten az Úr természete, az ember felett uralkodni akarása miatt – hanem saját védelmükben. A parancsolat kerete közti élet volt a parancsot adó iránti bizalomra alapozott élet. Ebbõl az isteni REND-bõl csábítja el az embert a kígyó, méghozzá az ember önmaga alkotta törvénye szerinti életre, elválva a másiktól, és másoktól kizárólag önközpontú ítéletre 6
támaszkodva. Elveszítve egymás és Isten érzékelésének képességét. A tiltott gyümölcs választása elvetését jelentette az Istentõl kapott tudásnak, annak, amely az életet adta egy szerzett tudásért. Annak ellentétét ismerik meg, amit a „kísértõ” ígért. Tehetetlenségüket, sebezhetõségüket, bizonytalanságukat…. Nem tudják úgy uralni a teremtést – ahogy elgondolták. Életük többé -vagy kevésbé sikerült próbálkozásokból áll össze, amelyre a halál tudata nyomja rá a bélyegét. A tudás fája a választás fája. Az ember szabad választási lehetõségének a megjelenítése rossz és jó között. Egyben határt is jelez. Az engedetlenség – parancsmegtagadás mindig ”bûnhõdést”, majd isteni bocsánatot von maga után. Nagyon fontos ezt látni a büntetõ istenkép felszámolhatósága miatt. Ma már tudjuk, az Isten büntetésének gondolt következmények a hatástörvények megnyilvánulása. Minden gondolatomnak, szavamnak, cselekedetemnek következménye lesz! Ádám – Éva történetén levezetve: Isten tehetetlen a Vele szembeszegülõkkel. Viselniük kell választásuk következményeit. Isten a törvényszegõket nem pusztítja el. Ellenkezõleg. Egy majdani szabadítót ígér, aki által ismét felemelkednek majd. Teszi mindezt azért, mert az Õ szabadsága determinált (elõre meghatározott) formai szabadságban nyilvánulhat meg, ami annyit jelent: nem választtatja csak a jót. Éppen ezért az emberiség nem lett „átkozott”. Megmaradnak ugyan azon alapvetõ képességek – amelyek az emberek emberségét adják – bár negatív lenyomat van rajtuk, mindaddig amíg az isteni tervben ismét megtalálja önmaga helyét és egyben létének értelmét (újjászületés). Bármilyen messze kerüljön is az ember isteni önvalójától – ott hordozza az emberi természetbe beleírt örök szövetséget. Folyamatos lehetõséget adván ezzel az embernek az újrakezdésre. Az önmagát megújítani akaró ember készségét Isten parancsai segítik megfelelõ irányba behangolni. ( Tíz parancs – jézusi parancs). Törvény és ÉLET között ez a viszony áll fönn: válaszd a jót és élni fogsz. Örök kérdés Isten törvényeinek betarthatósága…. Isten jó, akkor a teremtményt is jónak teremtette. A teremtmény jósága abban áll, hogy a teremtõ jóságára válaszolni tud. Gyulainé Fazekas Erzsébet (folytatjuk)
Hang tábori beszélgetések A tábor vezetõjével - Kecskeméti Sanyit kérdezem, hogyan alakult ki az idei tábor tananyaga? Pontosan nem tudom felidézni mikor is merült fel bennem a tízparancsolat témája a táborra vonatkozólag. Imádságok elõzték meg. Erõsítették bennem ezt a témát Jézussal való beszélgetések és az a tény is amit a Hangtól tanultunk, hogy három alappillért adott nekünk az emberi viselkedéshez a Mennyei Atya. Az egyik a lelkiismeretünk, ezen keresztül bennünk él, a másik a tízparancsolat, harmadik pedig Jézus eljövetele, tanítása. A második pillérre is támaszkodnunk kell az életünkben. Volt olyan testvérem, aki óvott ettõl a témától, mert túlzottan ószövetséginek gondolta. De amikor elküldtem neki Feri bácsi csütörtöki tanításaiból azt a pár oldalt amit errõl írt, akkor az õ véleménye is kezdett alakulni, változni. Azt mondta, hogy akkor ez már nem a tízparancsolat. Mondtam neki, hogy valóban úgy tûnhet, hogy nem. Ez az a tízparancsolat, de hozzá tesszük Jézus tanítását, mert már az is meg van. Ez így egyben az egész tananyag. Most, ahogy láttam a táborban a kibontását, ahogy bennem is és az itt lévõ testvérekben is kibomlott ez az anyag, úgy gondolom, hogy nagyon jó volt a választás. Maga a tábor igazolta. A felismerések – mikor a foglalkozások után mondták, hogy milyen jó, ezt még így nem is gondolták át. - Elõadókat kértél fel segítségül e téma kibontására. Hogyan értékeled a munkájukat? Ahogy beszélgettem az itt lévõkkel, mindenki a legnagyobb elismerés hangján szólt az elõadókról és az elõadásokról. A személyes tapasztalatom is az volt, hogy a csoporttagok is nagyon pozitívan álltak hozzá a témához, beszédesek voltak. Valóban a megálmodott elõadási forma történt, hogy az elõadó csak felvezeti az anyagot és a jelenlévõk –mindenki– mivel elõre tudták, készültek, mondták, gazdagították a többieket. Így egy szép kerek egész alakult ki az elõadás végére. Ez valósult meg. Ezt nagyon-nagyon jól koordinálták az eladók. - A tábort összegezve hogyan értékeled. Mi jellemezte leginkább az ideit? Ami a lelkemben ezzel kapcsolatban van az, hogy amikor a létszám véglegesült – láttam, hogy ez bizony egy negyven körüli létszám és nem lesz több. Akkor két napig le voltam hangolódva, de csak addig tartott. Akkor már Jézus mondta, hogy ezzel nem kell igazából foglalkozni. Amit itt megéltem csodálatos volt. Kezdettõl fogva nagyon éreztem, hogy itt van az Isten velünk és segíti a tanulásunkat. Akár a tábor zárót nézem, akár az elõadásokat a csoportokban amik zajlottak nagyon-nagyon jól sikerült ezek alapján. - Van-e a tábor életébõl, olyan esemény, ami számodra különösen emlékezetes? Egyet választani nehéz, mert több ilyen is volt. Az egyik csoportban volt ilyen, a ne lopj parancs kibontásánál. Az egyik testvérem vissza-visszatért egy kérdéshez, én hagytam, hogy kérdezzen. Ahogy válaszokat kapott tõlünk, 7
kimondta igazából azt, amit én összefoglalóan gondoltam volna. Kimondta, hogy az lop aki nem hisz Istenben. Mert aki hisz Benne az gazdag Õ általa és meg van mindene ami az élethez kell, sõt még egy kicsit több is, hogy másoknak adni tudjon. Nem nekem kellett kimondani, hanem felismerték a testvérek. Ez jelenti azt, hogy a Szentlélek itt volt, mûködött. Behangolt bennünket egy azonos hangra és mindenki érezte, tudta, hogy ezek a parancsolatok igazából sugallatok, amit az Isten küldött felénk, hogy „gyerekeim vigyázzatok, ezen parancsok megszegései könnyen elvisznek Tõlem benneteket.” Azért hangsúlyozza a tíz parancsolatban megfogalmazottakat, hogy ne távolodjunk el tõle. Õ annyira szeret minket. Ezért leteszi ezeket a behajtani tilos táblákat, hogy ott maradjunk mellette és viszonozni tudjuk azt a hatalmas szeretetet amivel szeret bennünket. Ha megtesszük, hogy nem megyünk el abba az irányba amiket tiltanak ezek a táblák, akkor befogadóvá tud lenni a szívünk és válaszolni tud az Õ szerelmére, szeretetére. - Szerelmes levelet olvastál fel az Atyától a tábor elején és viszont szerelmes levelek írására buzdítottál minket. Többen írtak is. Hogyan hatottak rád ezek? Elsõsorban megérintett az Atya szerelmes levele, a válaszlevelek, melyeket a testvérek írtak, szépek, szívhez szólóak voltak. Annyira kijött ebbõl is, hogy különbözõek vagyunk. Volt, aki a zsoltárok alapján fogalmazott majd tette hozzá a maga gondolatait. Volt, aki más idézetek alapján indult el. Volt, aki a saját szavaival válaszolt. Mindegyik válaszlevél más volt, de mindegyik visszatükrözte, hogy „én igen is vissza akarlak szeretni Istenem. Milyen jó, hogy ebben az egy hétben megtehettem azt, hogy szabaddá váltam dolgoktól, most jobban tudlak szeretni.” Ennél szerintem nagyobb dolgot nem lehet elérni egy hét alatt, minthogy szabadabbá válni és jobban szeretni az Istent, mint elõtte. - A táborzáró alatt újra és újra visszaköszönõ tartalom, hogy nehéz innen elmenni. Többen megkönnyezzük és nehéz szívvel búcsúzunk. Ez érintett meg téged is az egyik dal alatt? Ez is benne volt nyílván. Egyet értek a fiammal, hogy „– de kár, hogy egy hét a tábor és nem kettõ vagy három hét.” A Szentlélek csodálatos kiáradása amikor ott a Lélek és szép szavakat mondunk az Isten felé, akkor könnyen elérzékenyülök. Ez a három: A Lélek – a szép szavak – tényleg mennünk kell és véget ér ez a szépség, ami eddig tartott. - Mennünk kell, de jövõre is szeretnénk táborozni. A következõ évben a nyolc boldogság lesz a tábor témája. Ezt Jézustól tanultuk. Ebbõl következik, hogy a Fiú tanítása köré szervezõdik a tábor. Konkrétan a nyolc boldogságról beszélünk. A tábor helyszíne lehet, hogy változik. Megnézzük a Pécs melletti lelkigyakorlatos házat, hogy mennyire felel meg az igényeinknek. Itt továbbra is szeretettel várnak bennünket vissza. Ott hatvanan férünk el, ezért készítünk egy elõ-jelentkezést. Minden tábor záró úgy végzõdik, hogy szeretettel várok mindenkit, azt is aki nincs itt a következõ évi táborba. Ez egy folyamat, már elõkészítés alatt a következõ tábor. Ha ide jövünk, akkor 2011. július 04-én kezdõdik hétfõn a tábor.
Két elsõ táborozóval Két, táborban elõször résztvevõ testvérünkkel beszélgetek, Pappné Szabó Ágival és Farkasné Bettivel. Elsõ kérdésem, hogyan született meg a döntés, hogy eljöttök a táborunkba? - Betti: Nekem úgy született meg, hogy a férjem már itt volt öt évvel ezelõtt. Én akkor nem tudtam jönni, mert sokkal kisebbek voltak a gyerekek, nem tudtam õket kire hagyni. Most már nagyobbak, eldöntöttem, hogy eljövök én is. Vágy volt bennem Isten felé, hogy egy kicsit megtisztuljak belülrõl, önmagamra találjak, közelebb tudjak Hozzá kerülni. Ezért eljöttem és nagyon boldog vagyok, hogy ezt megtettem, mert amiért jöttem azt megkaptam. Önismeretre jutottam, magamra találtam és Istenre. Érzem azt, hogy szeret engem és én is szeretem magam. Ági: Én már tavaly kóstolgattam egy kicsit a tábor életébõl. Akkor is szerettem volna eljönni, de láttam a Hang újságban, hogy csak azok vehetnek részt, akik ismerik az evangéliumot. Én akkor még nem ismertem és így nem is erõltettem, hogy jelentkezzem. Viszont az idei táborban már úgy gondoltam, hogy jelentkezhetek, (bár az ismereteim még nem teljesek) - Hogyan készültetek fel? Betti: Úgy készültem, hogy olvastam Hang könyveket. Én a Feri bácsit és Gyurka bácsit nem ismertem. Azért, hogy tudjak valami képet alkotni magamban az itteni dolgokról, magáról a Hang szellemiségrõl. Az evangéliumot olvastam mindig is. A történeteket, Jézusnak a tervét amiért lejött a Földre azt tudom. Az Ószövetséget is nagyon szeretem olvasni, abból is nagyon sokat tanulok. Az fogalmazódott meg még bennem, hogy amiért én eljöttem az nekem tökéletesen jó volt. Ági: Én sejtettem, hogy a Hang könyvekbõl is kellene felkészülni. Ezért letöltöttem az Interneten lévõ Hang könyvekbõl a Tízparancsolat szóhoz tartozó anyagokat. Ezeket kimásolgattam és elolvastam. Utána még egy kicsit rákeresgéltem ugyan erre a szóra más forrásokból és azokat is elolvasgattam. Ezekbõl próbáltam kiszûrni azokat a gondolatokat amelyek engem megragadtak és úgy gondoltam, hogy megállják a helyüket ebben a táborban is. 8
- Milyen reményekkel érkeztetek, milyen céljaitok voltak? Betti: Kundra Istvánt mi már régebb óta ismerjük. Õ mondta, „hogy jó lesz neked ez a tábor, mert a lelked már meg van hozzá, csak a gondolkodást kell megváltoztatni. Itt olyan emberek vannak akik ki tudnak nyitni, hogy ezt a jézusi gondolkodást át tudjad venni. Tudnak neked ebben segíteni.” Hiába olvasom, de magam nem tudom a magyarázatát. Itt segítenek abban, hogy õszintén kinyilatkoztassam az érzéseimet. Az elsõ csoport napon ezt már megtapasztaltam. Nem kellett félnem, hogy én most buta vagyok, nem szégyelltem magam a többiek elõtt, akik már több éve tanulnak itt a Hang táborban, meg hát a hívõ életben is több évesek. Nagyon jó volt a befogadás. Nem éreztem magam egyáltalán idegennek. Amiben reménységem volt, hogy valamennyire kinyíljanak, ezek a kis ajtók a szívemben, elmémben kezdenek kinyílni. Szóval el tudok indulni a tanulásban, hogy miket és hogyan kell hozzá állnom, hogy a gondolkodás-átalakítást, hogy kezdjem el. Ági: Én úgy gondoltam, hogy itt még jobban megismerhetem az evangéliumot, mert önmagamban olvasva nagyon nehéz értelmezni. Szerdánként a Szentes-Csongrádi közösségben szoktuk elemezni az evangéliumot, de úgy gondoltam, hogy itt egy hét alatt nem csak az elmélettel tudunk foglalkozni, hanem a testvérkéket is megismerem. Még több tapasztalatot tudok szerezni. Egy kicsit úgy éreztem, hogy én még mindig csak nagyon elméleti síkon ismerem Jézust és az evangéliumot. A többieken éreztem mivel õk már sokkal régebb óta közösségi tagok, hogy õk már gyakorlatosabbak, jobban tudják kezelni azokat a dolgokat amiket itt megbeszélünk. - Milyen tapasztalataitok vannak a táborról? Ági: Nagyon tetszett minden foglalkozás. A délutániak is jók voltak. Úgy éreztem, hogy mindenki sokat készült, nem csak az elõadók, hanem a csoporttagok is. Nem csak az volt a szerepük, hogy hallgassanak, hanem, hogy aktívak legyenek. Egyre jobban éreztem, hogy meglátom az összefüggéseket és egyre jobban közelebb kerülhetek Jézushoz. A tízparancsolatnak a szeretet a lényege, de az önmagunk megismerése is. Erre az utolsó napon a Gyulainé Erzsike elõadó világított rá leginkább számomra. Betti: Az a mérhetetlen szeretet amit kaptam itt mindenkitõl. Nekem négy gyermekem van és húsz éve nem nagyon voltam felnõttek között, én nem tudtam egybõl olyan melegen üdvözölni mindenkit. Õk pedig engem így köszöntöttek. Ez egy szabadságot adott és feloldotta bennem a görcsöket. A foglalkozások nagyon tetszettek, nagyon élveztem. Örültem, hogy hozzá tudtam szólni. Ilyenkor mintha fények gyúltak volna a fejemben. A körkérdések nagyon tetszettek. Magamban ez önbizalmat adott. Nagyon sok jót tapasztaltam ebben a táborban. Én még életemben nem voltan jógázni és a reggeli gyakorlatok nagyon jók voltak. A Gizike hangja az még jobban melegítette a lelkemet. - Van-e olyan esemény amit kiemelnétek a hét folyamából? Ági: Majdnem minden reggel várt engem egy kis ajándék, amit az õrangyalomtól kaptam. Ez nagyon jól esett. A héten mindig illett rám amit kaptam, vagy pedig a napi kezdetet segítette. Betti: A csoporton belül az emberek õszintesége. Hogy mindenki annyira megnyílt a másiknak és hagyta az egyik a másikat megnyílni. Végighallgatta és nem ítélkezett a másik felett. Ettõl annyit tisztultam lelkileg, hogy volt merszem a táborzárón kimenni a mikrofon elé és el tudtam mondani amit éreztem.
Aki elõször volt csoportvezetõ Beszélgetõ partnerem Kalina Valika. Õ az idén elõször csoportvezetõ. Elsõ kérdésem, hogy amikor Feri felkért mi jutott az eszedbe? - Elõször nagyon meglepõdtem, azután pedig megtiszteltetésnek éreztem, hogy felkért erre a feladatra. Amikor elõször összejöttetek a csoportoddal és leültetek, milyen gondolataid voltak? - Örültem a csoportnak, de zavarban is voltam. Az elõadók és a csoporttársak is kisegítettek nagy szeretettel. Nagyon jó csoportom van. Elfogadtak a testvérek? - Igen, nagy szeretettel fogadtak. A felkészülés során mire gondoltál, hogyan fogod vezetni a csoportodat? - Gondolkodtam ezen és segített, hogy részt vettem régebben is Hang táborokban és láttam, hogyan végzik munkájukat a csoportvezetõk. Nem volt olyan túl nehéz a dolgom. Szeretettel mindenen átsegítettek. Tudsz e említeni olyan eseményt, amire nem számítottál, vagy szép emlékként megmaradt benned? - Különleges esemény nem volt. A hangulat mindig nagyon jó volt. Mindenki hozzá tudott szólni az elõadásokhoz. Voltak humoros bemondások, amik alaphangulatot adtak. Összességében hogy értékeled a csoport munkáját? - Jónak. Nem tudok különösebb jelzõket mondani, csak annyit, hogy rendesek, kedvesek voltak. Hogyan érezted magad az idei táborban? - Jól, mint mindig. A szeretet közösségben csak jól érezhetem magam. 9
Ez a tábor miben volt más mint a többi? - Annyiban volt más, hogy kevesebben voltunk. Sajnos a gazdasági helyzet itt is érezteti hatását. Ettõl függetlenül nagyon jó volt az egész tábor hangulata, mindenki aktívan részt vett a tanulásban. Készültök a záró mûsorra? Készülünk, összeállítottuk és holnap próbálunk. Ferinek és Gyulának is jó humora van. Patríciának nagyon szép hangja van, szépen énekel…
Deák Zoltán
A
10
TÁBOR ÉLETÉBÕL
Mlecsenkov Angel Vasárnapi gondolatok 2010. október hónapra.
2010. okt. 03. Évközi 27. vasárnap Lk.17,5-10. „És azt mondták az apostolok az Úrnak: ’Adj nekünk hitet!” /Lk.17.5/ 1. Mivel erõsítem a hitem? 2. Milyen a meggyõzõdésemhez való hûségem? 3. Mennyire bízom a meggyõzõdésem erejében? 2010.okt.10. Évközi 28. vasárnap Lk.17,11-19. „… és fölemelték a hangjukat: „Jézus szánj meg minket” /Lk.17,13/ 1 .Ki és miért számíthat részemrõl szánalomra?
2. Kinek az érdekében szoktam kérni? 3. Mennyire veszem észre mások baját? 2010. okt. 17. Évközi 29. vasárnap Lk.18,1-8. „Egyszer arról mondott nekik példabeszédet, hogy szüntelenül kell imádkozni és nem szabad belefáradni.” /Lk.18,1/ 1 Milyen gyakran imádkozom? 2. Mitõl fáradok bele az imádságba? 3. Melyik imaforma erõsít a legjobban? 2010. okt. 24. Évközi 30. vasárnap Lk.18,9-14. „Némelyek, pedig azt hitték magukról, hogy igazak, s másokat megvetettek.” /Lk.18,9/ 1. Mit képzelek magamról? 2. Miért képzelem magam igaznak? 3. Kiket szoktam megvetni? Miért?
Igaz mese az élõ kenyérrõl Volt egyszer, az Óperencián innen egy szép országban Krisztus születése után úgy kétezer évvel egy pékmester. Messze földön híres volt az ízletes, általa sütött kenyérrõl. Kenyere mindig szívvel – lélekkel, gondos, kemény munkával készült. Titka is volt kenyerének – lelke, a kovász. Minden hajnalban - mielõtt a kenyértészta elkészítéséhez fogott- a pékmester híven imádkozott. Imádkozott a szeretõ Mennyei Atyához, áldást kérve napjára, munkájára, a kenyérre. Imája közben egy késõ õszi hajnalon halk Hangot hallott! Beszélgessünk, figyelj Rám testvérem. - Tudod, Én Jézus vagyok az élet kenyere… Engem kell befogadnia mindenkinek – aki élni akar. Meg kell tanulnod Értem élni, hogy kovász, só lehess a kenyérben – amivel most azonosítottam magam. Érted? A pékmester e szavakat hallván térdre hullott, szemébõl meleg könnypatak csordogált – az öröm, hála könnyei. Aznap sütötte talán a Jézus által megáldott kovásszal a legfinomabb kenyeret. Csordultig telve a szíve szeretettel és a kapott ajándék tovább adásának képességével. – Hogy egyik szavam a másikba öltsem, volt a pékmesternek sok gyermeke, nagy családdal áldotta meg Istene. – Meg is szólította gyermekeit és nyomban tovább adta Jézusról, az élõ kenyérrõl kapott gondolatokat. Megkérte õket, a következõ napon süssenek együtt kenyeret. Gondosan elõkészült, bõségesen készített kovászt és egyenlõ arányban 12 felé osztotta – mivel ha nem mondtam volna, éppen 12 gyermek ült le naponta a család asztalához. Kimérte a kovász mellé a lisztet, friss tiszta vizet, sót a kenyérhez és kora reggel tanítani kezdte az összegyûlt gyermekseregnek a kenyértészta készítését. A gyermekek (mint az orgonasíp) kevesebb - több lelkesedéssel fogtak hozzá a kenyérkészítés fortélyához. Bõszen mértek, dagasztottak, cipót formáltak, homlokuk izzadt, karjuk fáradt a kemény munkában. A pékmester tovább okított. – A kenyértésztának szépen meg kell növekednie s miután megkelt, kellõen elõkészített kemencében kell készre sütni. Miután szépen elmondta a gyermekeknek mi a dolguk – mindenki hozzálátott. Közösen jó sok szalmával, fával megpakolták a kemencét, tüzet gyújtottak, csak úgy ontotta a kemence a meleget! A 12 gyermek – mondanom sem kell – tizenkét féle képen látott munkához és közben meghányták-vetették magukban, mit is akar tõluk az õ kenyéradó apjuk? Nem volt két egyforma képességgel megáldott gyermek. Az egyik túlbuzgó volt, a másik lustácska, a harmadik türelmetlen, a negyedik álmodozó, az ötödik tudálékos, a hatodik ügyes kezû…és így tovább. No mondanom sem kell – a gyermekek elkészült kenyere is éppen tizenkét féle lett. Volt amelyik keletlen, volt amelyik sületlen, egyik-másik megégett, lapos volt, vagy formátlan, közepe nyers, ízetlen – persze volt néhány szép, igazán jó kenyér így elsõ próbálkozásra. A kész cipókat mindegyik gyermek megszegte és 1-1 szeletet vitt a pékmesternek - ízlelje, bírálja meg munkájukat, a kész kenyeret. Az apa ismerte gyermekeit és a kenyérszeleteket látva tudta, melyiket ki csinálta. Türelmesen elmondta ki – miben hibázott és dolgozott helyesen az elõkészületekben és a kenyér kisütésében. Megkóstolta mindegyik gyermeke kenyerét, megköszönte munkájukat, megdicsérte igyekezetüket, majd vissza adta, hogy õk is egyenek az általuk sütött ’saját’ kenyérbõl. Míg ettek, a pékmester beszélni kezdett. – Elmondta a tizenkettõnek, hogyan szólította meg Jézus és beszélt Önmagáról – az élet kenyerérõl. Majd szép csendesen mondta. Látjátok mindannyian ugyanabból a lisztbõl, kovászból, sóból és vízbõl gyúrtatok kenyértésztát, egyazon kemencét használtátok a kenyér kisütéséhez – mégis…mégis 12 féle lett. Tanuljatok. Én is tanulok és gondolataimat, munkámat most is Jézushoz, az én Mesteremhez igazítom. Mindig tudnotok kell, milyen munkához mennyi idõ, tudás, türelem, szív, alkalom, eszköz és készség kell. Tudnotok kell, hogy Jézus az élet kenyere és az Õ Szentlelke az a forrásvíz, amelyik megelégít, életet ad. Tanuljátok, kövessétek Õt, legyetek 11
kovász, só – és legyetek fény a sötétben, tûz a kemencében, hogy kenyeretek, életetek szép és jó, Istennek kedves legyen. Szavai egy életre szóltak, ki – ki érthetett és tanulhatott belõle. A gyermekek pedig tovább cseperedtek, növekedtek szeretetben, békességben a pékmester örömére – Istennek hála. A mesémnek itt most vége, de ha tetszett – máskor is mesélek. 2010.09.13. Budainé Gábor Marika
Mindennapi Evangéliumi igerészek és Hang idézetek Október hónapra 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
LK 10. 13-16 LK 10. 17-24 LK 17. 5-10 LK 10. 25-37 LK 10. 38-42 LK 11. 1-4 LK 11. 5-13 LK 1. 26-28 LK 11 27-28 LK 17 11-19 LK 11. 29-32 LK 11. 37-41 LK 11. 42-46 LK 11. 47-54
13/1176 3/230 38/4129 13/1184 17/1648 18/1758 9/718 10/839 17/1624 2/101 43/4727 33/3387 21/2100 38/4071
15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31.
LK 12. 1-7 14/1306 LK 12. 8-12 41/4426 LK 18 1-8 13/1227 LK 10 1-9 21/2067 LK 12. 35-38 10/814 LK 12. 39-48 6/446 LK 12. 49-53 32/3367 LK 12. 54-59 38/4129 LK 13 1-9 33/3415 LK 18. 9-14 35/3731 LK 13. 10-17 17/1602 LK 13. 18-21 38/4129 LK 13. 22-30 1/70 LK 6 12-16 5/394 LK 14. 1-6 43/4717 LK 14. 1-7-11 43/4741 LK 19 1-10 16/1496 Összeállította: Palásti Imre
A SZENTMISÉK IDÕPONTJAI OKTÓBER 17. Szolnok OKTÓBER 31. Inárcs
Szolnok - Szandaszõlõs, Kocsoros út 28. Mlecsenkov Angel
Idõpont: 10,30h
Zrumeczky Dezsõ Mûvelõdési Ház és Könyvtár Inárcs, Bajcsy Zsilinszky út 94. Idõpont:13h-16,30h 1./ Mise: Mlecsenkov Angel 2./ A délután házigazdája: Dák Zoltán Téma: A tékozló Fiú példabeszéde (Lk.15;11-32.)
Társ web - oldalak: - web-hang.hu - ahangtanítvany.hu - szeretethang.hu Fõszerkesztõ - tördelõ: Deák Zoltán, korrektor - szerkesztõ: Budainé Marika, rovatvezetõk: Kecskeméti Sándor, Mlecsenkov Angel A szerkesztõség címe: 6600 Szentes, Klauzál Gábor u. 40. T: 06/30-692-9274 E-mail:
[email protected] Közösségünk internetes oldala: www.egibeke.hu Az újság postai úton megrendelhetõ: Kohlmann Eszter Kecel, Rózsa u. 3. Tel.: 06/70/337-3274; 06/78/421-502 150 Ft
