A klímaváltozás közgazdasági aspektusai A klímaváltozás földhasználatra és ökológiai rendszerekre gyakorolt hatásának értékelése: regionális elemzésektől az Európai szintig Assessing Climate Change Effects on Land use and Ecosystems: from Regional Analysis To the European Scale (ACCELERATES) With funding from: EC, DG Research Framework 5
OTKA: OTKA: T048531
Farkasné Fekete Mária Szent István Egyetem, Gödöllő
Motiváció klímaváltozás és a társadalmi gazdasági fejlődés összefüggése Adaptáció
KLÍMAVÁLTOZÁS
Hatás a humán és az ökológiai rendszerre
Üvegházhatású gázok kibocsátása és koncentrácója
Mitigáció
Adaptáció
Társadalmi és gazdasági fejlődési út
UNKÁINKÉ ÉS/VAGY A MIÉNK ?
Mit jelent a klímaváltozás? • Hőmérséklet: globális felmelegedés???
•Csapadék •Extrém időjárás
http://www.ccrc.unsw.edu.au/Copenhagen/Copenhagen_Diagnosis_FIGURES.ppt#260,6,6. dia
NÉHÁNY PÉLDA
A klímaváltozás: • Természeti folyamatok • Az emberi tevékenység nem szándékolt melléktermékei
A klímaváltozás: • Természeti folyamatok • Az emberi tevékenység nem szándékolt melléktermékei
Externáliák Az externáliák internalizálásának folyamata: Az extern hatások azonosítása Mérés- Értékadás Beépülés a döntésekbe •CO2 kibocsátás csökkentés •adaptáció
A klímaváltozás és a gazdaság : • A klímaváltozás hat a legfontosabb inputjainak minőségére és mennyiségére Föld Energia Víz • CO2 kibocsátó és/vagy elnyelő
Legérzékenyebb az agro-ökológiai rendszer
ÜVG kibocsátás szektoronként
Bizonytalanság: A hőmérséklet alakulása
A modellezés során alkalmazható eljárások
Jóslás/ Elırejelzés
Tények
Ok-okozat
Valószínő hogy…
Becslés/ extrapoláció
Mi van, ha…?
Tudományos jövıképek/ szcenáriók
Spekuláció
Bizonytalanság Forrás: Rik Leemans, RIVM
Éghajlatváltozási szcenáriók: 4 (GCM) Globális klímaváltozási modell • HadCM3, CSIRO2, CGCM2, PCM
•Hőmérsékletváltozás;Csapadék;CO2 koncentráció Példa: A nyári hőmérséklet változása, 2080
AZ ACCELARATES PROJEKT CÉLJA: Assessing Climate Change Effects on Land use and Ecosystems: from Regional Analysis To the European Scale
• Módszertan kifejlesztése: klíma és társadalmigazdasági szcenáriók • A földhasználat változásának és hatásának vizsgálata a szenárió feltevések alapján • A politikai döntéshozók támogatása Európai és régiók szintjén • Meghatározni a mezőgazdasági területek és ökológiai rendszerek érzékenységét, sérülékenységét → támogatni a célorientált támogatási rendszer kidolgozását.
A társadalmi gazdasági szcenáriók kialakításának alapfeltevései : • A jövőbeni földhasználat a jelenlegi függvénye • A földhasználat változása a tulajdonos, illetve használó döntésének eredménye • A farmer profitmaximalizáló magatartása • A mezőgazdasági kibocsátás diverzifikált; magán és közjavak • A mg. nem szeparált, része a gazdaságnak és az ökoszisztémának
A földhasználat változás : •Területváltozás: nem mezőgazdasági célú hasznosítása •A termelési szerkezet változása •Extenzív/intenzív •Marginális földek, parlag-ugar •Erdősítés •Védett területek •Biotermelés •Energiatermelés
A KUTATÁS MENETE politika politika
SZCENÁRIÓK 2020, 2050 és 2100-ra Gazdasági (magán érdek)
TársTárs-i és gazdgazd-i változások
klímaváltozás
Gbobalizáció MgMg-i földhasználat
A2
B1
B2
(liberalizmus)
Biologiai Biologiai források
(farmerek (farmerek döntése) döntése)
A1
(fajták és fajok)
Regionalizáció (protekcionizmus)
Környezeti (közérdek) Érzékeny terület
Érzékenység és sérülékenység:
Ér té ke lé s
Hajtóerők:
• Gazdaság: jövedelem, eltartó képesség • Ökológia: biodiverzitás, környezetszennyezés • Régió: kedvezőtlen adottság Adaptációs képesség → döntéshozók
GLOBÁLIS • GDP/fő; Népesség,
Technológia;
EU MEZŐGAZDASÁGI • CAP; Környezetpolitika; EU
bővítés; Piaci kereslet kínálat; WTO, Földkereslet nem mg-i célra…
FARM MODELL PARAMÉTER: Árak, hozamok, költségek…
Társadalmi gazdasági szcenáriók építésének menete
A globális hajtóerők
Példa:
Globális hajtóerők
A2
A1F
A1F
B2 B1
B1
A1F,B1
B2
B2
A2
A2
OECD Eastern Europe
A1F B1 OECD
A1F A1F
B1
B2,A2
B2
B2
A2
A2 B1 OECD
B2 A1F Eastern Europe Eastern Europe
A2
Adaptálva: IMAGE2, 2001
B1
A KUTATÁS MENETE politika politika
SZCENÁRIÓK 2020, 2050 és 2100-ra Gazdasági (magán érdek)
TársTárs-i és gazdgazd-i változások
klímaváltozás
Gbobalizáció MgMg-i földhasználat
A2
B1
B2
(liberalizmus)
Biologiai Biologiai források
(farmerek (farmerek döntése) döntése)
A1
(fajták és fajok)
Regionalizáció (protekcionizmus)
Környezeti (közérdek) Érzékeny terület
Érzékenység és sérülékenység:
Ér té ke lé s
Hajtóerők:
• Gazdaság: jövedelem, eltartó képesség • Ökológia: biodiverzitás, környezetszennyezés • Régió: kedvezőtlen adottság Adaptációs képesség → döntéshozók
GLOBÁLIS • GDP/fő; Népesség,
Technológia;
EU MEZŐGAZDASÁGI • CAP; Környezetpolitika; EU
bővítés; Piaci kereslet kínálat; WTO, Földkereslet nem mg-i célra…
FARM MODELL PARAMÉTER: Árak, hozamok, költségek…
A szektor szintű hajtó erők összehasonlítása Mezőgazdasági szektor: Hajtóerők EU Hajtóerők Jelenlegi 2020- Szcenariók helyzet A1 A2 B1 CAP 100 52 90 74 CAP “második pillér” 100 58 106 100 Környezetpolitika 100 85 97 183 EU bővítés 100 108 67 92 Erőforrás verseny 100 161 123 92 Világpiaci kerslet/kínálat 100 172 106 121 WTO szerepe 100 188 70 124 Mezőgazdasági szektor: Hajtóerők KKE 2020- Szcenarió Hajtóerők Jelenlegi helyzet A2 B1 A1 CAP 100 100 133 123 CAP “második pillér” 100 124 133 143 Környezetpolitika 100 85 92 108 EU bővítés 100 124 143 140 Infrastruktúra 100 161 143 159 Föld piac/tulajdon 100 123 137 143 Világpiaci kerslet/kínálat 100 160 100 133 Az élelmiszerlánc jellege 100 155 133 159 WTO szerepe 100 140 100 104 Guipponi and Rosato, 2002, Fekete-Farkas et al,
B2 85 163 173 53 52 79 61
B2 100 100 100 92 121 133 83 107 92
A globális hajtóerők hatása: a szántóföldi növénytermesztésre Kereslet 2050 1,51 1,31 1,39 1,09
Szcenárió A1F1 A2 B1 B2
2020 1,25 1,14 1,18 1,06
Szcenárió A1F1 A2 B1 B2
CO2 koncentráció (hozam) 2020 2050 2080 1,04 1,16 1,32 1,04 1,13 1,27 1,04 1,09 1,11 1,04 1,11 1,15
A1F1 A2 B1 B2
2080 1,46 1,38 1,29 1,07
Világpiaci Regionális együttműködés Globális fenntartható fejlődés Lokális helyi fenntartható fejlődés
Forrás: Rounsevell et al. 2005
Szcenárió A1F1 A2 B1 B2
Technológia (hozam) 2020 2050 2080 1,37 1,87 2,34 1,36 1,81 2,16 1,29 1,62 1,86 1,19 1,27 1,27
Szcenárió A1F1 A2 B1 B2
Klímaváltozás (hozam) 2020 2050 2080 0,99 0,92 0,93 1,01 0,97 0,93 1,01 0,98 0,97 1,01 0,98 0,97
Földhasználati modell Adatok Modulok KÖRNYEZET Időjárási Talaj Növényi Növényi inputok Állattenyésztés Társ-i-gazdasági Ár/támogatás/költség
Növény/talaj modul termésátlag/öntözés vetési/aratási adatok munkavégzési lehetőség
Teljes farm-modell
Farm jellemzők/korlátok
Optimális földhasználatszerkezet/profit
Környezeti hatás
AZ ŐSZI BÚZA TERMÉSÁTLAGÁNAK VÁLTOZÁSA (%) A KÖZÉP-KELET EUROPÁBAN (A2 szcenárió)
2011-2020
Winter Wheat
2071-2080
Forrás: ACCELERATES csoport, C. Simota et al, 2003
A szántó területének változása Európában
Rounsevell et al, 2005
A KUTATÁS MENETE politika politika
SZCENÁRIÓK 2020, 2050 és 2100-ra Gazdasági (magán érdek)
TársTárs-i és gazdgazd-i változások
klímaváltozás
Gbobalizáció MgMg-i földhasználat
A2
B1
B2
(liberalizmus)
Biologiai Biologiai források
(farmerek (farmerek döntése) döntése)
A1
(fajták és fajok)
Regionalizáció (protekcionizmus)
Környezeti (közérdek) Érzékeny terület
Érzékenység és sérülékenység:
Ér té ke lé s
Hajtóerők:
• Gazdaság: jövedelem, eltartó képesség • Ökológia: biodiverzitás, környezetszennyezés • Régió: kedvezőtlen adottság Adaptációs képesség → döntéshozók
GLOBÁLIS • GDP/fő; Népesség,
Technológia;
EU MEZŐGAZDASÁGI • CAP; Környezetpolitika; EU
bővítés; Piaci kereslet kínálat; WTO, Földkereslet nem mg-i célra…
FARM MODELL PARAMÉTER: Árak, hozamok, költségek…
A sérülékenység meghatározása • IPCC (2001)ajánlása: „Az éghajlatváltozás káros hatásainak, beleértve a változékonyságot és a szélsőséges eseteket, azon szintje, amelyre a rendszer érzékenyen reagál, és amely meghaladja a rendszer tűrőképességének határát.”
• UNEP (2001)ajánlása: „Az emberi jólét veszélyeztetettségének mértéke, amely magába foglalja az azt befolyásoló környezeti, gazdasági, szociális, politikai vonatkozású káros hatásokat.”
Adaptációs képesség meghatározása • autonóm adaptáció: az egyén/farmer saját döntési lehetősége, tűrőképessége a külső hatás negatív következményei mérsékelésének érdekében (tevékenység változtatása, beruházások, erőforrás allokáció) • sérülékeny az az egyén/farmer, régió, agroökoszisztéma, farmgazdaság, amelyik képtelen az autonóm adaptációra • tervezett (társadalmi) adaptáció: közvetlen politikai beavatkozás révén kialakuló alkalmazkodó képesség
INTEGRÁLT MEGKÖZELÍTÉS
INTEGRÁLT MEGKÖZELÍTÉS
• Szakirodalmi ajánlások: indikátorok • Követelmény: mennyiségileg mérhető, számszakilag becsülhető • Küszöbértékek meghatározása • Agroökológiai rendszerek minősítése
Ajánlott indikátor rendszer Tulajdonság
Indikátorok
1. Rugalmasság Mezőgazdasági ökoszisztéma változatossága
termesztett fajták száma, eloszlása, sokfélesége
Jövedelem és fejlettségi szint
1 főre jutó GDP, agrárágazati jövedelmek, alternatív jövedelmek
Erőforrások: •Természeti
talajtípus, csapadék, hőmérséklet, vegetációs idő, mg. földhasználati módok %-os megoszlása, populációk összetétele,
•Humán
Munkaerő mennyiség, összetétel ( kor, szakképzettség)
•Gazdasági
eszközállomány, birtokméret, tőkeellátottság, gazdálkodási forma, táblaméretek, magán és köztulajdon aránya
2. Stabilitás Piaci kockázat (kitettség)
Input, output, árak alakulása, piac szerkezete
Környezeti kockázat (kitettség)
éghajlati szélsőségek, diverzifikáció csökkenése, veszélyeztetett fajok
Vidék gazdasága
Elvándorlás/elnéptelenedés, földpiac, földbérlet, farm méret
3. Forrásokhoz való hozzáférés Pénzügyi források
Önfinanszírozó képesség, hitelhez jutás lehetősége
Támogatások igénybevétele
technológiai transzferek, segélyek, szaktanácsadás
Szociális juttatások
Szegénység, szociális háló, jóléti programok
Agroökológiai rendszerek minősítése Autonóm adaptációs képesség Külső hatás (Kitettség)
Alacsony
Magas
Magas
(1) „Sebezhető rendszer”: Önálló fennmaradásra képtelen
(2) „Érzékeny rendszer”: Gyors fejlődési lehetőség, nagy kockázat
Alacsony
(3) „Lemaradó rendszer”: Alacsony kockázat, stagnálás,leépülés
(4) Fenntartható fejlődés
KÖVETKEZTETÉS • A scenárió elemzés egy alternatív eszköz lehet, klíma és ágazati politikák és egy célirányosabb támogatási rendszer kidolgozásához. • A történelmi háttér és a kiinduló állapot eltérése különbségek okoz a hajtóerőkben. Magatartás kutatás szerepe. • Eredményeink szerint a társadalmi gazdasági hatások túlkompenzálhatják az éghajlatváltozás hatását. Nagy a politika felelőssége. • Minden ország sérülékeny, csak eltérő területeken és mértékben. → Közös érdek, de az éghajlatváltozás leginkább az alacsony adaptációs képességgel rendelkező országokat sújtja. • Az autonóm adaptációs képesség növekszik az A1 és B1 szenáriókban,de az állam minden szcenárióban szerephez jut.
Köszönöm a figyelmet! További információ: Farkasné Fekete Mária: A mezőgazdasági területek érzékenységének és adaptációs képességének mérési lehetőségei, Gazdálkodás, 2009, 3. szám http://ageconsearch.umn.edu/handle/92481 www.geo.ucl.be/accelerates Environmental Science and Policy 9 (2006) journal homepage: www.elsevier.com/locate/envsci