Nemzetközi gazdasági ismeretek 4. A regionális gazdasági integrációk elmélete Dr. Bernek Ágnes, fıiskolai tanár Harsányi János Fıiskola 2008. 1
Az Uruguay-forduló után Nyugtalanító kérdések sora Mezıgazdaság, textilipar: magas vámok Szolgáltatások: komoly kereskedelmi akadályok Munkaügyi elıírások: ILO és USA Környezetvédelmi kérdések Emberi jogi kérdések 2
Az Uruguay-forduló után A milleniumi forduló kudarca (Seattle, 1999) Ambiciózus tervek Nagyhatalmi érdekellentétek, eltérı napirendek Utcai káosz és felfordulás Újabb lendület? Doha-i (Katar) forduló elindítása (2001) • Doha Development Agenda • Cancún: 2003. szeptember 3
The Doha Development Agenda (2001) A WTO bevezetése az új korszakba : Képessé kell tenni a WTO-t arra, hogy a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás és a szegénység csökkentése kapcsán kifejtett szerepét jobban ki tudja fejteni A nemzetközi kereskedelem fontos szerepet játszhat a gazdasági fejlıdés támogatásában és a szegénység csökkentésében Összpontosítás a fejlesztésre: különleges és megkülönböztetı kezelés Legkevésbé fejlett országok: erısíteni kell a multilaterális kereskedelmi rendszerben való hatékony részvételüket 4
Cancún (Mexikó) – 2003 WTO csúcs: kudarc Kulcskérdések Mezıgazdasági támogatások leépítése Közszolgáltatások piacosításának ellenzése: posta, oktatás, ivóvíz, vasút, tömegközlekedés, áram, egészségügy Befektetés-ösztönzés Verseny serkentése
5
Kritikák
Joseph Stiglitz: Kezdeményezés a Gazdaságpolitikai Párbeszéd kialakítására (Initiative for Policy Dialogue) egy „igazi” fejlesztési kereskedelmi fordulót kell létrehozni. nagy változások kellenek az északi országok hozzáállásában a mezıgazdaság, a verseny, a szolgáltatások kereskedelme és még sok más téma kapcsán is van alternatív megoldás, amelybıl a kevésbé fejlett országok többet profitálhatnának 6
7
8
A regionális gazdasági integrációk elmélete Az integráció mint fogalom egységesülést, összefonódást jelent. Az országok közötti regionális gazdasági integrációk A cél – területi egység létrehozása
9
A regionális gazdasági integrációk létrehozásának okai és elınyei 1. 2. 3. 4.
5.
A termelıegységek méretének növekedése. Magas színtő K+F tevékenység. Eladás minél szélesebb piacokon. A termékek elıállítási költségeinek megosztása Gazdasági célok mellett politikai célok is!!
10
A regionális gazdasági integrációk egymást követı „lépcsıfokai” 1.
2.
3.
Kétoldalú kereskedelmi megállapodás: két vagy több ország valamely termékre vagy termékekre, rövid idıre szóló kereskedelmi megállapodást köt. Szabadkereskedelmi övezet: az övezeten belüli kereskedelem minden korlátozástól mentes, vagyis szabad-kereskedelemnek tekinthetı. A kívülálló országokkal szemben minden tagország külön nemzeti vámpolitikát alkalmaz. Vámunió: az unión belül szabadkereskedelem van, de a kívülálló országokkal szemben az unió tagországai egyeztetik kereskedelmi politikájukat és közös külsı vámpolitikát léptetnek életbe. 11
A regionális gazdasági integrációk egymást követı „lépcsıfokai” 4.
5.
A közös piac átmeneti állapot az egymás közötti kereskedelem elıtérbe helyezésétıl a tényleges gazdasági integráció felé. A piaci folyamatok összehangolásának keretében az egyes árucikkek szabad áramlásán túl, a szolgáltatási tevékenységek, a tıke és a munkaerı szabad áramlását is biztosítják. A gazdasági unióban a tagállamok gazdaságai összefonódnak. Már nem mint különálló nemzetgazdaságok léteznek, hanem egységes gazdasági rendszerbe szervezıdnek. A közös gazdaságpolitika révén közös beruházásokat hajtanak végre. 12
A regionális gazdasági integrációk egymást követı „lépcsıfokai” 6.
7.
A monetáris unió a gazdasági unió legmagasabb szintje. A tagállamok pénzforgalmában már nem az egyes nemzeti valuták, hanem az unió közös valutája szerepel, s közös monetáris politika lép érvénybe. A politikai unió az elméleti kutatások szerint az integrációs folyamat legmagasabb foka. A politikai unió keretei között a tagállamok politikai intézményei is összefonódnak. Már maguk az önálló államok is megszőnnek, és az egyes nemzetállamok helyére az unió egységes politikai szervezıdése lép. 13
„Az elmélet és a valóság” A WTO 2007. júliusában 380 regionális gazdasági integrációs megállapodást tartott nyilván. E regionális gazdasági integrációknak csak 1/3-a mőködik ténylegesen. A regionális gazdasági integrációk 90%-a szabadkereskedelmi övezet 14
„Az elmélet és a valóság” A világon egyetlen egy regionális gazdasági integráció ment végig az integrációk egymást követı lépcsıfokain, az EURÓPAI UNIÓ. Alkalmazható az elmélet a valóságban? Globális világgazdaság – az új regionalizmus eszmerendszere!! 15
A regionális gazdasági integrációk www.wto.org Intraregionális és extraregionális kereskedelem A gazdasági integráció összes kereskedelmének hány %-a bonyolódik le a gazdasági integráción belül?
16
A regionális kereskedelem %-os aránya a világkereskedelembıl, 2005 Eredet/ desztináció
ÉszakAmerika
Dél- és KözépAmerika
Európa FÁK
Afrika
KözelKelet
ÉszakAmerika
8,1
0,9
2,3
Dél- és KözépAmerika
1,2
0,8
Európa
3,9
FÁK
Ázsia
0,1
0,2
0,3
2,7
0,7
0,1
0,1
0,1
0,5
0,8
31,5
1,1
1,1
1,2
3,3
0,2
0,1
1,8
0,6
0,0
0,1
0,4
Afrika
0,6
0,1
1,3
0,0
0,3
0,1
0,5
Közel-Kelet
0,7
0,0
0,9
0,0
0,2
0,5
2,8
Ázsia
6,0
0,5
4,9
0,4
0,5
0,9
14,0 17
