GIÓ GAZDASÁGI GI HELYZETE

ÉSZAK-ERDÉLY (ÉSZAK-NYUGATI) RÉGIÓ GAZDASÁGI HELYZETE Kerekes S ándor Sándor tanácsos tanácsos

„Üzlet határok nélkül” – Székesfehérvár – 2009. június 10-11

Románia fejlesztési régiói

Az 1998/151-es és a 2004/315-ös törvények alapján hozták létre Fejlesztési régió, nem közigazgatási területi egység, nem jogi személyiség

1. Észak-Keleti (Moldva) Régió 2. Dél-Keleti Régió 3. Déli (Munténia) Régió 4. Dél-Nyugati (Olténia) Régió 5. Nyugati (Bánság) Régió 6. Észak-Nyugati (Észak-Erdély) Régió 7. Közép ( Közép-Erdély) Régió 8. Bukarest-Ilfov Régió

Üzlet határok nélkül | 2009. június 10-11 | Székesfehérvár

Észak-Erdély régió

Észak-Erdély Régió hat megyébıl áll: - Bihar - Beszterce-Naszód - Kolozs - Máramaros - Szatmár - Szilágy Területe: 34.159 kmp (14%)

ÉER

Románia

%

Megyék

6

41

14,6

Városok

42

314

13,4

Községek

398

2827

14,1

Falvak

1802

12957

13,9

Lakossága: 2,73 millió (12,7%)

Legvárosiasabb megye Kolozs – 66,4% városi lakosság Legvidékiesebb megye BeszterceNaszód 36,2% városi lakosság

Forrás: PDR NV


Észak-Erdély régió

Területi hálózat – Növekedési pólusok – Befolyási övezetek

I. Kolozsvár régió központ II. Nagyvárad, Nagybánya megyeközti központok III. Szatmárnémeti megyei központ IV. Beszterce, Zilah megyei központok V. Torda, Dés, Máramarossziget kistérségi központok

Forrás: PATR NV


Észak-Erdély régió általános jellemzıi - Jó geostratégiai helyzet, kapu Nyugat (Magyarország, EU) és Észak (Ukrajna) felé; - Jó légi közlekedés az európai országokkal, 4 repülıtér (Kolozsvár, Nagyvárad, Nagybánya, Szatmárnémeti) - 7 európai útvonal szeli át, mégis periférikus helyzete van az európai folyosókhoz képest; - Autópálya nehezen épül; - A GDP utóbbi évekbeli növekedése ellenére gazdasága még nagymértékben a mezıgazdaságon és egyes hagyományos iparágakon alapszik; - Alacsony munkatermelékenység, a termékek viszonylag gyenge minısége, nagy energiafogyasztó termelés hátráltatja a felzárkózást;

Kitörési pontok: -Húzó gazdasági ágazatok meghatározása, majd fejlesztése (gépipar, információtechnológia, turizmus); - Kis- és középvállalatok klaszterekbe tömörülése; - Kutatás-fejlesztésre megfelelı forrásokat kell szánni.


Bruttó Nemzeti Termék (GDP) piaci árfolyamon, Euró/lakos

Év

EU27

Románia

Észak-Erdély

2000

18996

1798

1683

2001

19727

2004

1860

2002

20415

2223

2101

2003

20672

2421

2351

2004

21601

2807

2727

2005

22400

nélkül | 2009. június 10-11 | Székesfehérvár 3681 Üzlet határok 3499

Forrás: Eurostat

Bruttó Nemzeti Termék – összesen, lejben

2000

2001

2002

2003

2004

2005

Mrd.lej

Mrd.lej

Mrd.lej

Mrd.lej

Mrd.lej

Mil.lej

ÉER

95009,8

136673

180186

241107,8

303102,5

34620,4

Románia

803773,1

1167687

1514751

1975648

2464688

288176,1

Forrás: Eurostat


BRUTTÓ NEMZETI TERMÉK

A Bruttó Nemzeti Termék (GDP) változása az elızı évhez képest: - 2006 - 2007 - 2008 - 2009 I./2008 I.

+7,7% +6% +7,8% -6,4%

Az elırejelzések 2oo9-re 4%-os gazdasági visszaesést és 4,6%-os költségvetési hiányt mutatnak, 531,25 Mrd lei GDP-vel számolva. ( 123,5 Mrd Euro, a 4,2662 Lej/Euro árfolyamon).


A gazdasági tevékenység Régiós Bruttó Hozzáadott Értéke (Mil. lej)

Mezőgazd

Halászat

Ipar

Épitkezés

Kereskedelem

Vendéglátás

Szállitás

Pénzügy

Ingatlan

Közig.

Tanügy

Egészségügy

3491,1

2,5

8509,3

1850,4

3420,3

607,1

3172,3

590,7

4812

1663,7

1391,4

1061

Forrás: INSSE 2005


Az ipari termelés alakulása 2008-ban

Forrás: DJS CJ


Kutatás-fejlesztés Régiószinten a kutatás-fejlesztés és a technológia-transzfer nem mőködik megfelelıen. Több régióban ezek a tevékenységek növekvı tendenciát mutatnak, az Észak-Erdélyi régióban a 2000-2006-os idıszakban a csúcstechnológiában és intenzív tudást igénylı területen dolgozó munkaerı százalékos aránya a teljes munkaerıhız képest 1.87%-ról 1.47%)-ra csökkent. Csak Bukarest-Ilfov régióban haladja meg ez az arány az 5%-ot. Csúcstechnológiában és intenzív tudást igénylı területen dolgozók százalékos aránya ÉszakErdély

Központi

ÉszakKeleti

2000

1.87

1.53

1.0

1.35

2001

1.39

1.6

1.36

2002

1.8

1.65

2003

1.99

2004

DélKeleti

Dél Munténia

BukarestIlfov

DélNyugati

Nyugati

1.57

4.75

0.73

1.86

1.22

1.31

5.57

1.57

1.92

1.16

2.13

1.41

5.72

0.99

2.01

1

0.9

1.09

1.7

6.41

0.88

3.04

1.58

1.67

1.06

1

1.2

6.52

1.17

2.73

2005

1.15

1.24

1.06

0.72

0.94

6.17

0.87

2.72

2006

1.47

1.73

1.2

1.11

1.33

5.79

1.07

2.72


Forrás: Eurosat

Beruházások

A külföldi mőködıtıke beáramlásának élénkülése és a gazdasági növekedés beindulása a 2000. évtıl országos szinten együtt járt a beruházási tevékenység megélénkülésével. A feldolgozó ipar, az építkezések, a kereskedelem és a logisztika, szállítás terén a régió arányait tekintve jelentısebb értékő beruházásokat halmozott fel, míg a szociális gondoskodás és egészségügy terén a regionális beruházások az országosnál kisebb arányt mutatnak. Romániába 9,1 Mrd Euro mőködı tıke jött be, Magyarországról több mint 200 millió Euro. Fıleg “zöldmezıs” beruházások és gépek, technológiák, szállitóeszközök vásárlása történt. Az Észak-Erdélyi régió fıbb beruházásai megyénként: - Kolozs: hipermarketek, új technológiák, ipari parkok, - Bihar: élelmiszeripar, mőanyag feldolgozás, könnyőipar, kereskedelem, - Szatmár: gépipar, élelmiszer-, textil-,faipar, (Draexelmaier, Electrolux, Steilmann, Friesland) - Szilágy: Zilahon jelentıs külföldi tıkeberuházás volt (Steel Cord, Tenaris Silcotub, Cuprom) - Máramaros: Jellemzı KKV-k többsége, 63 millió USD befektetés 53 országból, - Beszterce-Naszód: élelmiszeripar, gépgyártás, mőanyag, üveg feldolgozás, textilipar.


Export-import 2008-ban Románia külkereskedelmi forgalma rekordértéket ért el. 2oo6 2oo7 2oo8 Export 2585o 294o1 33628 Import 4o746 5o993 56337 Forrás: INSSE

A régió kivitele 4 termékcsoport a kivitel 75%-át tette ki: - textiláru (22%), - gépek,villamos készülékek, hang- és képrögzítı berendezések (25%), - élelmiszer (16,4%), - kézmőipari termékek (11,8%).

A régió behozatala A behozatal 52,5%-át a következı termékek jelentették: - textiláru (14,7%), - gépek,villamos készülékek, hang- és képrögzítı berendezések ( 26,7%), - fémáru (11,1). Forrás: ADRNV


Ipari parkok

Az ezredforduló után beindult ipari park telepítési folyamat elısegítette a késıbbi gazdasági fejlıdést. Kolozs és Bihar megye nyomán a régió legtöbb városában ipari park épült, fıleg EU-s (Phare) vagy állami forrásokból közmővesítették a területeket. - Kolozsvár: Tetarom1 (IT), Tetarom2 (Villanymotor), Tetarom3 (NOKIA), - Nagyvárad-Bors: háztartási cikkek, vegy-, élelmiszeripar, logisztika, - Szatmárnémeti: háztartási gépek, mezıgépek, bútor, - Dés-Szamosújvár: papírgyártás, élelmiszer, faipar, - Torda- Aranyosgyéres: építıanyagipar, kábelgyártás, konfekció, - Zilah: gumiabroncsgyártás, építıipar, háztartási cikkek, - Zsibó: textil, élelmiszer, - Beszterce: fa-, üveg-, élelmiszeripar, - Naszód: tej-, gyümölcs-, hús-, gyapjú-, faipar. - Apahida: az elsı magánbefektetésbıl épült ipari park.


Turizmus ADOTTSÁGOK, TURISZTIKAI VONZERİK A RÉGIÓBAN Észak-Erdély régió változatos természeti, építészeti és kulturális adottságai különbözı típusú turizmus kifejlesztésére adnak lehetıséget: gyógyturizmus, hegyi turizmus, vadászati turizmus, faluturizmus, kulturális turizmus és nem utolsó sorban sportturizmus. • gyógyturizmus – amely alapvetıen a termálvizes fürdıkre és a sóbányákra alapoz (Nagyvárad - Felix Fürdı – Május 1 fürdı (Püspökfürdı), Tasnád, Margita, Szilágysomlyó - termálvíz. Az átalakított sóbányák közül a legjelentısebbek: Aknasugatag, Torda, Kolozs, Désakna. • hegyi turizmus – Maramarosi havasok, Radnai hegység es Cibles az északkeleti részen, az Erdélyi Szigethegység délnyugaton. • kulturális turizmus – E téren a legfontosabb beruházásokat a fizikai infrastruktúra fejlesztése mellett az épületek rehabilitációja jelenti: - a Bánffy Kastély Bonchidáról, a Gyalui Várkastély (Kolozs megye) - a Károlyi Kastély Nagykárolyból (Szatmár megye) - a Teleki-kastély Koltóról (Márammaros megye) - egyéb mőemlékek, múzeumok.


Turizmus A VENDÉGFOGADÁS KÍNÁLATI ÉS KERESLETI OLDALÁNAK JELLEMZİI Szerkezeti szempontból, 2003-ban, Észak-Erdély régióban, a szálláshely és vendéglátási egységek 89,36%-ka mikro, 9,47%-ka kis, 1,14%-ka közepes, és 0,04%-ka nagy vállalatok voltak. Kolozs megyében található az aktív termelési egységek 28,36%-ka, ezt követi Bihar megye 25,54%-kal és Máramaros megye 17,08%-kal. Szálláshely típusa: - szállodák-motelek (27,63%) - vidéki panziók (27,87%) - turisztikai villák és bungalók (21,78%) A keresleti oldalt vizsgálva 2004-ben, 12,38%-ka az országos érkezéseknek az ÉszakErdélyi régióba volt beregisztrálva. Kolozs és Bihar megyékbe érkeztek a legtöbb vendégek: 36,96% illetve 30,95%. Viszont a legtöbb vendégéjszakát Bihar megyében töltötték a vendégek 53,04%, Kolozs megyében (20,58%) fıleg az átutazó turizmus volt jellemzı. Forrás:Juhász M.A. BBTE


Távlati elképzelések Az Észak-Erdélyi régió fejlesztési stratégiája három fejlesztési ciklust felölelı elképzelésbıl áll. A jövıkép szerint 2027-ben a régió Európa egyik legdinamikusabban fejlıdı régiójává válik, ahol az egy fıre jutó GDP eléri majd az európai átlag 55%-át. Az Észak-Erdélyi régió a térség logisztikai stratégiai központjává akar fejlıdni az elkövetkezı években. A régióban az innovatív technológiai fejlesztések nyomán a mezıgazdaság, élelmiszeripar, a bútorgyártás, a konfekció ipar, a gépgyártás, a turizmus, valamint az informatikai és kommunikációs ágazatok lesznek a meghatározó gazdasági ágazatok. Ezek a regionális jellegő termékek keresettekké válnak az európai piacokon. A régió egyik erısségét jelenti majd az innovatív beállítottságú és együttmőködésre kész emberi erıforrás, amit részben a nemzetközileg elismert felsıoktatási képzés, valamint a jól szervezett felnıttképzési rendszer biztosít, és ami a régiót elsısorban a közép-kelet európai befektetık és turisták számára vonzóvá teszi. Forrás: PDR NV


A 2007-2013-as stratégia Ezekbıl a távlati elvárásokból kiindulva fogalmazták meg a 2007–2013-as idıszak stratégiai céljait. Általános célkitőzés a régiók közötti és a régión belüli gazdasági, társadalmi és környezeti eltérések csökkentése, és az életszínvonal javítása. 1. cél: A régió gazdasági versenyképességének növelése az innovatív tevékenységek ösztönzésével, ami a magasabb hozzáadott értékő termékek létrehozását biztosítja, elsısorban a régió szintjén kiemelten fontos ágazatokban. Prioritások: - A vállalkozói tevékenységek infrastruktúrájának fejlesztése, könnyebb hozzáférés biztosítása a versenyképes technológiákhoz és a kedvezı finanszírozási lehetıségekhez, - A turisztikai infrastruktúra korszerősítése és fejlesztése, beruházások új turisztikai látványosságokba, - Specifikus regionális termékmárkák létrehozása, fejlesztése, promoválása elsısorban a mezıgazdaság, a feldolgozóipar és a turizmus területén, valamint a régió egésze szintjén, - A kutatási és fejlesztési tevékenység fejlesztése, amely a régió gazdasági fejlıdésének fenntartását biztosítja. Forrás: PDR NV


A 2007-2013-as stratégia

2. cél: Az európai közlekedési hálózatokhoz való hozzáférés biztosítása, az infrastruktúra fejlesztése, ami a régió fejlesztési pólusai gazdasági és társadalmi fejlıdésének alapvetı feltétele, Prioritások: - A közmővesítés és a környezeti infrastruktúra fejlesztése elsısorban a jelentısebb vonzáskörzettel rendelkezı központokban, - Az európai hálózatokhoz való csatlakozás, - A környezeti problémák kezelése a kritikus helyzető térségekben valamint a turisztikai zónákban, - A közmővesítési és a környezeti infrastruktúra kiemelt fejlesztése azokon a vidéki településeken, amelyekben fejlesztési pólusokhoz kapcsolódó gazdasági tevékenységek folynak.

Forrás: PDR NV


A 2007-2013-as stratégia

3. cél: Az emberi erıforrás fejlesztése, ami elısegíti a munkaerı-piaci foglakoztatási ráta növelését az oktatás és a vállalkozói képességek fejlesztésén, valamint a felnıttképzés és az egész életen át tartó tanulási rendszerek kialakításán keresztül Prioritások: - Az innovatív, vállalkozói szellem fejlesztése, - A felnıttképzési rendszerek kialakítása és olyan szolgáltatások fejlesztése, ami a felnıttek folytonos képzését biztosítja, - A jelenlegi oktatási rendszert összhangba hozni a munka erıpiaci kereslettel, - Az ágazati átalakulások (ipar, mezıgazdaság) elısegítését biztosító szociális intézkedések meghozatala. Az Észak-Erdélyi régió stratégiája azt a felismerést tükrözi, hogy a régió prosperitásának záloga a befektetési vonzóerı növelése, ennek pedig a fı feltétele az európai közlekedési folyosókhoz való hozzáférés, továbbá az olcsó és jól hasznosítható termelési eszközök beszerezhetısége és a megfelelı munkaerı (mennyiségben, minıségben és árban).

Forrás: PDR NV


KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!

Kerekes Sándor Tanácsos Consilier Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara Camera de Comerţ şi Industrie Româno-Maghiară Carpatia T +40-364-405793 F +40-364-405794 M +40-728-045721 W www.ccirm.com „Üzlet határok nélkül” – Székesfehérvár – 2009. június 10-11

GIÓ GAZDASÁGI GI HELYZETE

Recommend Documents