'''l ~
/
/
EGESZSEG
,
FOLYÓIRAT EGÉSZSÉGTANl ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE S A KÖZEGÉSZSÉG· ÜGY ÉRDEKEINEK ELÓMOZDIT ÁSÁRA. KIADJA:
AZ ORSZÁGOS
KÖZEGÉSZSÉGI SCHUSCHNY
EGYESÜLET.
HENRIK
másodtitkár,
AUJESZKY ALADÁR,
JUBA ADOLF, szakosztály
JURKINY titkárok
EMIL,
KALECSINSZKY
SÁNDOR
kőzrernűködésével
SZERKESZTI
GERLÓCZY
ZSIGMO::\D
főtitkár.
4. TARTALOM:
-y.
-'o
Fodor
M. K. Fodor József
/:::, Budapest közegészségi EGYESÜLETI ÜGYEK
It
FÚZET
--' .___
_.._ 73 ---
II
viszonyai az 1900. évben 80 ___ 84
RÖVID KÖZLÉSEK: Statisztikai adatok a szarvasmarhák gümőkórságáról. - Fog- és szájápolás
1901.
.' az iskolában. segélyével.
-
Arzén kirnutatása
ban. - Iskola-orvosok Krcsz Géza t BORITÉK:
penészgombák
Gyön~e ,elméjü gyermekek Szerbiában
SvájcwS-roB ___108
Hirdetések.
Az Országos Közegészségi Egyesület pártoló tagja: ki legalább 500 koronát; alapító tagja: ki legalább 100 koronát fizet le alapitványképpen. A rendes tagok 6 korona, a rendkívüli tagok 3 korona évi díjat fizetnek. A tagsági díjakat, az egyesület pénztárosa ELISCHER GYULA dr. egyetemi tanár fogadja el. (IV. ker.. Petőfi-tér, 1. sz.)
(
Kérelem. Kézirat s egyéb, a lap szellemi részét illető közlés, a folyóirat szétkűldését illető fölszólalások, úgyszintén az Egyesület ügyeire vonatkozó levelek Gerloczy Zsigmond dr. egyetemi magántanár, egyesületi főtitkár nevére (Budapest, VIlI., Rőkk-Szilárd-utcza 28) íntézendök. 1_•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
•••••••••••••••
HIRDETÉSEK FÖLVÉTELE. Folyóiratunk, a 2000 példányban megjelenő Egés~ség~ hirdetéseket IS fölvesz, kiváltképpen olyanokat, melyek a köz- és magán egészségügybe vágók; de egyebet is, a mi az intelligencia minden osztályaból való olvasóinkat érdekelheti. Közlésüket a pénztáros intézi. (IV., Petőfi tér Í.) A hirdetések díja: Egész oldal
hirdetés
Egyszeri Hatszori Tizenkétszeri
•
K.
go
K. 45 K.
Negyed oldal
8 K.
K.
22
Luhi Erzsébet és Polenai
égvén yes savanyú- és sós-gyógyvizeket rendelni. Than dr., Bókai dr., Kétli dr. egyetemi tanár urak és szaktekintélyele vizsgálatai szerint felülmulják a Giesshübler, kroridorfi, bilini és más hasonló vizeket.
olcsók is.
Különösen ajánlhatók: köszvény, cystitis, diabetes, idült icterus, vesebajoknál, azonkivül étvágytalanság és ff gyomorbetegségek minden neme ellen (gyomorfekély, gyomorégés stb.) torok-, tüdő- és gége-bántalmak, nemkülönben mellbetegségek ellen (kitünö nyálka oldószer). ismertetésseI kivánatra bérmentveszolgál az
ingyen
és
Uradalmi Ásványvizbérlőség Szolyván, Beregm.
és a
Budapesti képviselőség, Kerepesi-úf 11. sz. Fiók raktárak:
HAZSLINSZKY KÁROLY gyógyszerész ui'nál VIrI. Rökk Szilárd-utcza
I
ne halaszszák gyógyitásukat nyárra, mert a Szent-Lukácsfürdőben a
Téli kura
I
a legnagyobb tökélylyel van berendezve és élénk látogatottságnak örvend.
részvénytársaság
Budapesten. A fürdő frJorvosa: Dr. Bosányi Béla.
K. 80 K. 4° K.
A hazai orvosi kar mélyen tisztelt tagjait felkérjük, hogy már csak nemzet9azdasági szempontból is sziveskedjenek a draga vizek helyett különösen a
Részletes
idegzsábás, köszvényes bántalmakban szenvedők
CSllZOS,
Szl-Lukácsfürdő
4 K.
l I Szolyvai,
Rendkivül
BUDAPESTEN.
Prospektust díjmentesen küld a Fél oldal
16
160
I SZT •• LUKÁCS FÜRDŐ
és Sándor-tér
sarkán.
FÁCZÁNYI ISTVÁN gyógyszerész urnál X. Kőbánya, Jászberényi-út 3. sza hol egyuttal a nevezett ásványvizek állandóan a legfrissebb töltésben kaphatók.
I iKz"tii'llŐhatásugyógyszerek. II Hazslinszky-féle
vasphosphor pastilIa angolo, görvélykóros, vérszegény gyermekeknél megszünteti HZ idegességet és éjjeli izzadást és előmozditja a fogzást.
.7'Í?·aJ dobozllak J k01'. 80 jill.
HazsIinszky- féle Cocain-pasfilIa garat és gégehurut ellen, valamint rekedtség . és görcsös köhögés ellen kitü~öen hat.
ATa J doboznak J k01'. 60 jill.
HazsIinszky-féle Áfonya-kivonat a legmakacsabb, évekig tartó ótvart, ekzemát, régi bőrkiütéseket rövid időn meggyógyitja.
.:4.1'f1rattdra:
és ecsettel 3 koroJla. Kaphatok
Hazslinszky Károly gyógyszeré3znél I Budapest, VIlI., Rökk Szilárd-utcza 28.
I
,.,.
1
' ...
, -
>
.
.,
EGESZSEG xv.
E folyóirat minden Az Országos
ápril
IgOI.
ÉVFOLYAM. hónap
Is-én jelenik meg legalább
Kőzeg éaaség'i Egyesület
részére évi 6 korona az előfizető ára, lők és kávéházak
tagjai
4.
IS.
tagsági
is 1lj, ívnyi terjedelernben.
díjuk fejében
Iskolák, intézetek, társaskörök,
évi 4 koronáért
kaphatják
FÜZET.'
kapják;
-
nem tagok
olvasókörök, kaszinók, vendég-
meg az «Eg'éaz.ség's-et.
FODOR. A hetvenes évek legelején taJáJkoztam vele először boldogult Balogh KáJmánnál. Kolozsvárra készült, hogy tanszékét elfoglalja. Csupa lelkesedés volt -nem az államorvostani tanszéke, hanem a közegészségtan iránt, a melyet akkori- ban erre mifelénk inkább még csak hiréből ismertek. Hivatásának érezte és tartotta, hogy ezt Magyarországon honosítsa meg, Tele volt lelkesedéssel azon tan iránt, a melyet külföldi tanulmányútjában alapos és sokoldalú előképzettségévei teljesen felkarolt, és ifjú hévvel készült neki, hogy az orvostudománynak ezt az új ágát - a mely a közművelődésnek épp annyira tényezője, mint fokmérője - hazai talajunkba átültesse. Erdekes volt látni, hogy Baloghnak - a ki ilyenkor az ő élces pessirnismusával szeretett évődni hogy sikerült Fodort mind jobban feltüzelni, a ki ott a félreismerhetetlen közvetlenség egész hevével egyemberéletnek úgyszólván egész munkaprogrammját fejtette ki előttünk és mint annak végcélját. a közegészségtan tudományos művelését és a közegészségügynek ezen alapon fejlődését állította oda. Soha többé - még ünnepélyes alkalmakra gondosan előkészített beszédeiből - sem éreztem ki oly élénken a benső meggyőződés igaz hangját, rnint a hogy a közegészségtan fontosságát Fodor akkor nekünk hirdette. Balogh pedig hallgatott és csak az ő ismert széles mosolyával árulta el azt az igaz örömet, hogy ime, van az orvostudomány egy új ágának egy hivatott művelője. A mit pedig Fodor ott vallott, hogy pe mondjam igért, azt az ő fáradhatatlan szivós munkásságával hűségesen be is váltotta. Az elején kezdte s a mikor két év ut~n a budapesti egyetemre került, mint a közegészségtan tanára, mindenekelőtt IS rendszeres munkával hozzálátott a talaj, viz és a levegő három kötetes művének megirásához, a mely a Pettenkofer-iskola szellemében megirva, roppant nagyszámú kutatásoknak és vizsgálatoknak a hygienére való gyakorlati vonatkozásátoly szoros kapcsolatban tartalmazza, hogy nemcsak minálunk ment alapvető munka számba, hanem idegen nyelvekre is lefordították. Es folyt tovább a laboratoriumi munka azokban az igénytelen szobákban, melyeket csak erőltetett euphemismussal mondhatott laboratoriumának : a melyben az ő gyakornokai egy része tápvizsgálatokkal foglalkozott, maga pedig munkáját folytatta különösen abban az irányban, a melyet a hygienés kutatásokő
ő
Egészség,
7
nak és vizsgálódások nak a nyolcvanas évek elején Pasteur és Koch adott. Ebbe az irányba fordulva sem érte be azzal, hogy napimádónak állott volna be, hanem önálló vizsgálati eredményekkel, különösen a vér bacteriumölő tulajdonságára és a vér alcalicitására vonatkozó dolgozataival ő maga szabott újabb irányt nemcsak további vizsgáiódásoknak, hanem ezen vizsgálati eredmények gyakorlati értékesítésének is. Nem érte be azzal, hogy az egyetemen a közegészségtant tanítsa, hogy laboratoriumában dolgozzanak, hogy buvárkodásának eredményeit a magyar tudományos akadémiában és az orvos-egyesületben közölje. Mert külföldi tanulmányútján szerzett bő tapasztalásából tudta, hogy a közegészségtan csak annyit ér, a mennyit abból a gyakorlati életben a közegészségügyre konvertálhatunk. Erre pedig a népességnek minden rétegében az érdeklődést, a fogékonyságot \ fel kell ébresztenünk, helyes felfogást kell keltenünk, szóval, hogy a talaját kellően előkészítsük arra, ha a közegészségtan tételeit a theoriák köréből a valóság világába akarjuk lehozni. Ebből az ő helyes iparkodásából született meg az Ors{ágos Kö{cgés{ségl
Egyesület. Az 1885' évi első kiállításnak és az ezzel kapcsolatban tartandó congressusoknak, ezek között az orvosi és közegészségi congressusnak is előrnunkálatait végeztük és ez alkalomból merült fel egyesületünknek eszméje, a melyet Fodornak kitartása és buzgósága egy évvel később valóra is váltott. Megismerkedett és megbarátkozott már korábban az új egyesületnek irányával. mikor, mint a természettudományi társulatnak főtitkára, ennek közlönyét szerkesztette és népszerű ciklusos előadásait szervezte. Ugyanezt a népszerű apostoloskodást vállalta magára a mi egyesületünknek alapításával, népszerű előadások rendezésével és a mi folyóiratunknak, az « EgésFég)) -nek megindításával. Eléggé meg nem hálálhatja neki egyesületünk azt a sok fáradságot, a melyet ő, mint egyesületünknek főtitkára, majd elnöke, közegészségi ismeretek terjesztésére másfél évtizeden át fordított, és ha az eredmény még ma is jóval mögötte marad annak a sok verejtékes munkának, a mit az általa annyira becézett célra fordított, az csakis a mi általános közművelődési elsekélyesedésünknek szomorú jele és bizo- / nyára nem az ő hibája. Az a kőrülrnény, hogy az tudományos komoly működésének a szükséges előfeltételeket magának nem birta megteremteni, hogy legjobb iparkodásával sem tudta a közéletnek azt a közönyösségét megtörni, a melylyel még ma is a közegészségi kérdések iránt viseltetik, az utolsó években az elkedvetlenedésnek egy alig észrevehető vékony porrétegéveI vonrák be munkakedvét és különösen a jövőbe vetett bizalmát. Ilyen hangulatában érte őt - hirtelen, mint a lecsapó orvmadár - az ő válságos betegsége, a mely az ország közművelődését egy hivatott apostolától, a tudományt és egyetemet alapos tudású tanártól, a mi egyletünket pedig alapítójától és - mindvégig - jó szellemétől fosztotta meg. Az ő emlékének szünetlen hálával tartozunk, mely minden nap új füvet fakaszt az ő hantján és ha az utódok ma-holnap virágzónak mondhatják majd a mi egyesületünket, hatásosnak és a népre áldásosnak érezhetik majd annak működését, akkor az utódok is ugyanazzal a hálás emlékezéssel kell hogy forduljanak Fodor Józsefnek örökzöld hant ja felé. Nekem pedig még drágábbá teszi emlékezetét annak a barátságnak a nemes patinája, melylyel engem egy fél emberéleten át ,megtisztelt. M. K. ő
ő
1 ••
FODOR
JÓZSEF.
Nagynevű tudósunk, FODOR JÓZSEF halálával az Országos Közegészségi Egyesületet ért pótolhatatlan veszteség fájdalmas kötelességünkké teszi, hogy e helyen, az általa 1887-ben megindított «Egés~ség" hasábjain megemlékezzünk az ő Golgothájáról, azokról a gyászos napokról, a melyeket átszenvedett vele együtt nemcsak a családja, tanártársai, tanítványai, , de az egész tudományos világ és a haza, melynek megerősödéseért ő annyit dolgozott. FODOR tanárt ez év január 2-án döntötte ágyba az influenza, mely szeszélyes tüneteivel mintegy öt héten át gyötörte, Alig üdült fel betegségéből, sok oldalú elfoglaltsága arra késztette, hogy megszakított tevékenységét újból hivatalos ügyeinek szentelje. Megkezdette előadásait és folytatta félbeszakadt laboratoriumi munkálatait, eljárt a tanártestület és az Országos Közegészségügyi Tanács üléseire, de február utolsó napjaiban jobb alsó végtagjában vivőérkörüli gyuladást kapván, ismét ágyba került. Néhány napi pihenés után fölkelt, rosszúl lett, hozzásietvén, nyomást kelt
fejlődésével
de március
2-án jóízűen elköltött ebédje után hirtelen támadt szédüléssel volt az agy felé, s bal lába ujjait nem tudta mozgatni. Rögtön a hirtelen támadt agyvérbőség és bal lábának bénulásos állapota azt a beették bennem, hogy gutaütés érte, mígnem másfélóra alatt e jelenségek visszaegész rosszúlléte nagyobbfokú vértódulásnak volt minősíthető. Az esti órák-
vértódulása
ban
látogatására jött házi orvosa és meghitt barátja, M ÜLLER KÁLMÁN professzor sem tulajaztán komolyabb jelentőséget rosszúllétének. Másnap délután [ókedvüen beszélgetett velem közegészségügyi aktuális kérdésekről, de azért panaszosan említette, hogy bal lába fáj. A késő esti órákban ismét rosszúl érezte magát és bal lábában oly nagy fáj, dalmakat érzett, hogy sürgősen magához kérette MÜLLER és JENDRÁSSIK professzorokat. Ekkor már kétségtelenné vált, hogy azt az éles fájdalmat, a melyet panaszoIt, éreldugulás okozta. Kinos napok következtek ezután: szenvedésekkel őreá, aggodalmakkal környezetére és barátaira. Szivet szúró pillanat volt az, mikor március 4-én KORÁNYI, M ÜLLER és J ENDRÁSSIKprofesszorok a beteg megvizsgálása után egyértelműleg konstatálták a nagy veszedelmet. FODOR Józssr-et mi már ekkor elsirattuk! A konzultálás vigasztalan képet tárt elénk, előre láttuk, hogy hosszú és kínos szenvedések előtt áll a mi nagy betegünk,
donított
előre láttuk, hogy kezelését rövid időn belől a sebész fogja átvenni. Csodálatos az a lelki erő, az az önuralom, a melylyel súlyos állapotát tűrte; csodálatos azért, mert noha tanártársai, barátai szivük egész melegéveI iparkodtak őt megnyugtatni és megvigaszta!ni s diagnózisuk tekintetében mintegy félre vezetni, Ö teljesen tisztában volt bajának természete felől, mint a hogyan azt nékem a konzultálás után el is mondotta; tudta, _hogy éreldugulása van, tudta, hogy végtagja el fog halni s mint később meggyőződtünk. tudta azt is, hogy végtagja amputálása elkerülhetetlen. Mikor DOLLINGER tanár közölte vele, hogy a műtét immár halaszthatatlan és beleegyezését szavakkal
kérte az elhalt végtag amputálására, hajfürtjeit hátra adta beleegyezését a végtelenül szomorú műtétre.
simítva
« Ettől
féltem
én !»
-,.............................................................• 7*
-..:':.,,2
/Ii
FODOR
Az amputálást
DOLLINGER tanár
JÓZSEF.
klinikai
segédletévei
március
8-án
hajtotta
végre
a
comb telső harmadában. Amputált csonkja normális gyógyulást mutatott, de a vérkenngése folytonosan gyöngülvén, szöveteinek vérrel való táplálása silányúl történt, és teljes tiszta tudatában annak, hogy itt kell hagynia szerető övéit, f. hó zo-ikára virradóra, hajnali '/22 órakor életének 58-ik évében csöndesen elszenderült. Egyesületünk elnöksége külön gyiszjelentésben tudatta érdemekben gazdag egykori elnökének és főtitkárának, megteremtőjének gyászos halálát. A gyászjelentést az elnökség egyesületünk összes budapesti tagjainak megküldötte. Az egyesület nevében KÉTLI KÁROLY elnök küldöttségileg fejezte ki a nagy veszteség fölött érzett fájdalmunkat. Külön gyászjelentést adott ki a budapesti kir. tud. egyetem rektora és tanácsa, a budapesti klr. tud. egyetem orvoskari ianártesiűleie és a budapesti kir. olvas-egyesület. Ravatalát március 23 -án Rökk-Szilárd utcai lakásából a;;) egyetem élettani intézetének előcsarnokában állították föl s koporsóját több mint hatvan koszorú vette körül. Egyesületünk koszorúján kívül a következő testületek tettek le koszorút: a "budapesti kir. tud. egyet. Tanácsa», a budapesti kir. tud. egyetem « Orvoskari Tanártestülete » és a dogés állam tudom. kar tanárai», a «kir. József műegyetem Tanácsa», a «Kolozsvári egyetem orvoskari tanártestülete», a «M agyar tudományos akadémia», a «kir. magyar t errn. tud. társulat», az «Országos Közegészségügyi Tanács», a «Budapesti Orvosok Szövetsége» , a «Budapesti kir. Orvos-Egyesület», a «Magyar orsz. Gyógyszerész-Egylet», «A poli klinika orvosai», «A Budapesti Orvosi Kaszinó", '"Az iskolaorvosok és egészségtan tanárok», az "egyetemi közegészségtani intézet alkalmazottai», az «Egyetemi-Kör», az "Orvostanhallgatók segítö-egyesülete », a «budapesti kir. magyar tud. egyetem gyógyszerészettanhallgatói », a «M űegyetem IV. éves építész hallgatói II és az "Orvostanhallgatók Segítő- Egyesülete». Temetése március z z-én délután '/24 órakor folyt le a budapesti kir. m. tud. egyetem minden fakultása tanárainak és tanuló ifjuságának, úgyszintén a tudományos világ é a nagyközönség óriási részvétele mellett. A gyászszertartás után az egyetem és az orvostudományi kar nevében BÓKAY ÁRPÁD e. i. dékán a következő beszéddel bucsúztatta el a nagy halottat: Fodor József kedves társam! Nem bocsáthatlak utolsó útadra a nélkül, hogy ne szóljak még utoljára hozzád! Leszálló lelked megérti még tán gyenge szavamat! Egy űzenetei hozok neked társaim tól, a te társaidtóI is, a kikkel együtt szolgáltad a tudományt, a tanítást, az emberszeretet áldott ügyét; a kikkel együtt éreztél s a kik veled együtt éreztek, a kik szerettek tégedet s a kiket te is megajándékoztál baráti szereteteddel. Ez az üzenet a köszönet és a hála szava. Köszönet és hála egy emberélet hű munkásságáért, melylyel új tudományos utakon járva, fényt borítottál az egész de főképen a te fakultásodra, melyet a tengeren innen is, túl is ismernek és nek, mert Fodor József fakultása is s a cambridge-í egyetem nem hiába adta bibortalárt, melyet csak fejedelmek, a tudományok felkentjei viselhetnek. Köszönet és hála egy emberélet hű munkájáért, melylyel a rád bizott nem lankadó lelkesedésseloktatád szóval és példaadással, hogy hasznos,
egyetemre, megbecsülfel reád a
íjjakat soha munkás
fiai
legyenek a hazának. Köszönet és hála egy emberélet hű munkájáért, melylyel a haza javát oly irányban igyekeztél előmozdítani, a melyről elődeid mind megfeledkeztek. «Egészség a legnagyobb gazdagság, a legnagyobb hatalom, a legnagyobb boldogság! Tedd egészségessé a népet s ezzel hatalmassá, gazdaggá, boldoggá teszed hazádat !» Ezek voltak jelszavaid. De, hogy nemcsak jelszavak maradtak ezek nálad, mutatják azt orvostörténelmünk utolsó 30 évének lapjai. Jó szíved dobbanása megszünt. A toll kiesett munkás kezedből, a szó elhalt beszé-
..
' FODOR
77
JÓZSEF.
des ajkadon, tevékenységed e csarnoka, honnan temetünk, üres maradt. van tele keserűséggel, hogy ily korán vesztettünk el. Oe a te lelked megszabadulva a földi élet szenvedéseitől, melyekben részed, mosolyogva száll tova, mert érzi, tudja, hogy e földön hasznosan Fodor József kedves társunk! Te valóban megtetted kötelességedet e
Csak
lelkünk
oly dúsan volt tartózkodott. földön híven,
igazán! Társaid áldják emlékedet s nem felejtenek el. A jó Isten áldása kisérjen végső utadon! Utána THÁN KÁROLY tanár, mint a M. Tud. Akademia Ill. osztályának elnöke szólott aM. Tud. Akadémia és a Természettudományi Társulat nevében következőképen: Tisztelt gyászoló gyülekezet! Engedjék meg, hogy nagyérdemű tuilotiunkhoz, a M. Tud. Akademia és a K. M. Természettudományi Társulat nevében, melyeknek az elhunyt legkiválóbb tagjai kö'{é tartozott, a fájdalmas búcsúzás néhány szavát intézhessem. Felejthetetlen tagtársunk! AM. Tud. Akademia, mely téged 23 évvel ezelőtt levelező tagjává, 18 évvel ezelőtt rendes tagjává választott, őszinte elismeréssel rójja le háláját nagyszabású tudományos kutatásaidért és irodalmi közreműködésedért, melyet kebelében a közegészségi tudomány terén fejtettél ki. Csatlakozik ehhez a Kir. M. Természettudományi Társulat, melynek hosszú évek során át nemcsak buzgó munkása, hanem egyideig fáradhatatlan főtitkára és fontos kiadványainak szerkesztője is voltál. Sokat köszön neked e Társulat, ruert lelkes közreműködéseddel virulását fentartottad és jelentékenyen fokozt ad is. Tudományos és irodalmi tevékenységed nemcsak hazai intézetcink és hatóságaink, hanem az egész művelt világ tudományos közvéleménye fényes elismerésben részesítették. Oe mindezzel te nem elégedtél meg és nemes ambiciód nem nyugodott addig, míg a tudomány és irodalom, a tanítás és népszerűsítés hatalmas fegyvereivel hazánkban a közegészségügy elveinek tőled telhető módon a gyakorlat terén is érvényt nem szereztél. Fenkölt irányzatú küzdelmeidben, egyrészt a végtelen kis szervezetek, másrészt az óriási előitélet alattomos és végzetes kártékonyságát kiderítetted, sőt azokat nem egy tekintet'ben le is győzted. Te voltál előharcosa és megalapítója hazánkban a közegészségügynek; és ezzel a magyar nép legdrágább kincsének, egészségének és erősödésének biztosításában elévülhetlen érdemeket szereztél. Mindezt jó szived sugallatából oly odaadással tetted, mely kizárta azt, / hogy a ter'mészetes és egészséges életmód törvényeit, melyekre bennünket hűen oktattál, saját magadra alkalmazhattad volna. E nemes buzgóságod folytán a közjó nagy veszteségére és mindnyájunk mély fájdalmára korán estél áldozatul magasztos hivatásodnak. Fogadd áldásos és nagy szolgálataidért a két intézet és egyszersmind a magyar kultura és a jövő nemzedék nevében elismerésünk és hálás köszönetünk kifejezését. Isten veled hű munkatársunk és kedves Barátunk! Azután a gyászmenet a kerepesi-úti temetőbe vonult, hel a családi sírboltba helyezték örök nyugalomra a halottat. Itt a koporsó beszentelése után a Budapesti OrvosSzövetség nevében BABARCZI SCHWARTZER OTTÓ elnök a következő búcsú szavakat hangoztatta. Felejthetetlen jó barát! Csak még egy perczre állj meg örök pihenőd küszöbén, hogy lelkünk kesergése megnyilatkozhassék e pár iszonytató szóban: örökre búcsúzunk Tőled! Mélyen szomorodott gyászgyülekezet! Ha a kérlelhetetlen halál a munka hosszú évei után egy aggot ragad el, hogy az fáradságos napi munkája, emberi, valamint hon polgári kötelességeinek pontos teljesítése után, anyaföldünk mélyében az epedve várt nyugalmat elérhesse, akkor az örök álmot alvó koporsója körül álló és a szenvedések fátyolával eltakart rokon és barátban önkéntelenűl is ama lelki erőt kölcsönző és fájdalmat enyhítő gondolat kezd ébredezni, hogy a r
FODOR
JÓZSEF.
megdicsőü It csupán a természet önkényes bár, de következetes törvényeinek engedett és hogy a halálesetnek. mely oly nagy sebet ütött szivük be, a természet ezen törvényei, a Mindenható szent akaratja folytán be kellett következni. , De lesujtó, minden vigaszt kizáró, szivet repesztő a fájdalom akkor, ha a föld göröngyei egy oly férfiú korai sirját takarják, a ki igazi tölgy volt a tölgyek között, melynek koronája Írn elhervadva porba hullt! Az erdőn át zúgó szélvihar megtépi a tölgy koronáját, hogy életre serkentse gyökerét. Téged a sors vihara gyökerestől tépett ki az élet földjéből, és a porba hulltod felett kesergők lelki fájdalmának harmoniáját csak egy kacaj bontja meg, az élet ellen küzdő démon kacagása, a ki ellen harczoltál, a kivel dacoltál és a ki most sírhantod felé kiáltja: Ki mer dacolni, ember lelke? széttöröm és aztán megsajnálom! Széttörve és megsajnálva, nemes tölgy a te neved: Fodor József! És név ez csupán vagy fogalom? Széles e hazában fogalom, fogalma az ideális mély' tudománynak és a szeplőtlen hazafiságnak. Mindkettőnek geniusa gyászba borult. Tudományt alkottál, milliók jóvoltáért küzdöttél, sokáig félre ismerve és sokáig el sem ismerve, osztályrészed volt a nagy alkotók sorsa: a kétkedés. De lelked hatalmasabb volt semhogy alkotó erődet megcsorbithatta volna a gyarló emberi ész megnyilatkozása. Diadalra juttattad hatalmas agyad fenséges eszméit és a kétkedés torzalakját elnérnítottad, mert közkincs lett tudományos buvárkodásod, forrás, a melyből táplálkozott az emberiség. És mért volt nekünk, a magyar orvosi rendnek, a Te tudományod alkotása oly mérhetlen kincs? mért tölté be lelkünket büszkeséggel az a tudat, hogy Te a mienk vagy? és mért ment át a nemzeti köztudatba diadalaid jelentősége? Mert magyar voltál lelked minden zúgában, mert alkotásod minden betűje a szeplőtlen hazafiságnak hódolt és mert tudományod minden atomjával a magyar nemzetet szolgáltad! Lélekben és testben életerős magyar nemzet! Ez volt tudományos munkálkodásodnak jelszava, végcélja, melyért egyemberéleten át küzdöttél és görnyedtél a munka asztalánál. Most pihenhetsz - széttörve és megsajnálva. És te pedig érckoporcó, mely egyik nemzeti kincsünket takarod, hideg falaidon át nem bocsátod ő hozzá a mi lelkünk, a mi szivünk meleg érzelmeit. Féltékenyen őrzöd a porhüvelyt, némán magadénak vallod és átölelve anyaföldünk
I
mélyébe vonod. Ne féltsd! Megoszt juk a kincset, a tied a porhüvely, a mienk a lelke, melyhez feltekintünk, mely buzdítónk és vezérlőnk lészen a földi élet útjain, vezérlője azoknak, a kik az ideális tudománynak hódolnak, vezérlője azoknak, a kik a magyar orvosi rend erkölcsi és anyagi jólétén fáradoznak, a mint azt Te tevéd, a ki egyúttal rámutattál a boldogulás útjaira: összetartásban a hatalom, a tudományban. a méltóság, a szeplőtlen hazafiságban a dicsőség! És most Isten véled!
Örökre
búcsúzunk
mi tőled,
felejthetetlen
jó barát.
Legyen
a
hant
könnyű poraidnak, legyen emléked áldott! És az a szende kis virág, melyet annyira szerettél, ne hervadjon sírhantodon, ne hervadjon a fájdalom kezével ültetett és hitvestársad, gyermekeid és barátaid könnyeivel áztatott halottól
nefelejts! DALMADY ZOLTÁN IV. éves orvostanhallgató a következő
szavakkal:
a tanuló
ifjúság
nevében
vett búcsút
a
1.,. FODOR
JÓZSEF.
79
Mélyen tisztelt gyászoló közönség! Nagy ember ravatalánál állunk, kinek elhúnyta veszteség az egész emberiségre, hazánkra s mindenkire, a ki őt vagy működésének áldását ismerte, de mégis keveseket sújt oly nyomasztó ridegséggel e csapás, mint minket, tanítványait. Mi is vesztettük mindazt, a mit más, de ezen kivül az ifjuság barátját s a mi fő, szeretett tanárunkat siratjuk benne. Számtalan érzés csatolja lelkünket emlékéhez. ÉI szivünkben a hála, mert őszinte jóindulatának végtelen sokat köszönhetünk, áthatja bensőnket a tisztelet és szeretet, hiszen tanárunk volt. Ezen érzelmek mindegyike külön-külön is örök időkre fentartja annak emlékét, kinek nevéhez füződött, képzelhető-e tehát, hogy feledésbe merüljön e csapás, melyennyi érzelemnek láncát tépte szét. Nem, az nem lehet! E koszorúk virágja is, mely elhervad, elpusztul, mutatja, mily mulandó minden földi Jét, de alakjuk, a kör, az «örők» symboluma, jelképezze az emlékezetnek az idők folyásával dacoló életét. Igen! az ő emléke örökké fog élni lelkünkben, mint dicsősége a multnak, mint Ielkesítő ideálja a jövőnek! Búcsúzzunk tőle! Ö indul már oda, a honnan nincs visszatérés. Kísérje őt kegyeletünk, hiszen úgy sincs módunkban másként törleszteni le azt, a mivel tartozunk. Isten veled kedves halott, Isten veled!
Mi pedig, az «Egész,ség)) Írói és olvasói itt búcsúzunk Tőle. A mi búcsúzásunk azonban nem örökre való, mert ha füzeteink ezentul nem is hozhatnak az tollából jövő közleményeket, e Japnak, az Egés~ség-nek minden egyes betűje az eszméit, az ő szellemét fogja hirdetni. Fodor József szelleme lesz mindenkor az «Egés~ség)) szellemi vezetője! -y. ~.ő
ő
\
