Debreceni Egyetem Orvos-és egészségtudományi Centrum Népegészségügyi kar Komplex rehabilitáció mesterképzési szak Levelező tagozat
E N SZ Egyezmény 10§ - 14§ Készítette: Kernné Fitor Margit I.évfolyam
Gyula 2010.
„Elvégre hol is kezdődnek az emberi jogok? A kis helyeken/közösségekben, az otthonunkhoz közel… … mindaddig, amíg ezeknek a jogoknak nincs jelentőségük ott, másutt is csak nagyon kis jelentőségük lehet. Ha az érintett (állam)polgárok nem lépnek fel e jogok érvényesüléséért a saját otthonaik közelében, hiába várjuk az előrelépést a nagyvilágban. De ahhoz, hogy az (állam)polgárok érvényesíteni tudják a jogaikat, elsősorban meg kell ismerniük azokat.”
( Eleanor Roosevelt „A saját kezünkben” című beszédéből, amely az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata tizedik évfordulóján, 1958-ban hangzott el az ENSZ-ben)
2
„10. cikk Az élethez való jog A részes államok újólag megerősítik, hogy minden embernek elidegeníthetetlen joga van az élethez, és meghoznak minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy biztosítsák a fogyatékossággal élő személyek számára e jog másokkal azonos alapon történő hatékony élvezetét. „
Hazánkban ma még nagyon erősek a fogyatékossággal élőkhöz kapcsolódó előítéletek; a társadalmi szemlélet nem alakult ki olyan módon, hogy teljesen elfogadó, nyitott legyen a fogyatékossággal élők iránt. A családok által nem vállalt, különböző intézetekben, intézményekben nevelt, nevelkedő; vagy a nem megfelelően funkcionáló családokban felnövő gyermekek esélyei sokkal rosszabbak mint ép társaiké : lényegében sérül az élethez való joguk. Az élethez való jog az Alkotmány szerint legfontosabb alapjog a magyar jogrendben.
az emberi méltósághoz való joggal együtt a
Alapvetően három területről kell szóljunk ebben a körben: 1. A magzati élet védelméről : Az 1992.évi LXXIX törvény a magzati élet védelméről rendelkezik. A 6.§ alapján súlyosan diszkriminatívnak minősíthető a szabályozás a fogyatékossággal rendelkező magzatok esetében, holott az alkotmányjog elismeri azt a biológiai evidenciát, miszerint a megszületett ember élete a magzati élet folytatása. Ennek a logikának alapján az élethez való jog diszkriminációmentessége megköveteli, hogy a magzatok között se lehessen különbséget tenni önkényesen, fogyatékosságuk okán. A diagnosztizáló rendszerek jelenleg még nem állnak olyan magas fokon, hogy 100%-os pontossággal szűrjék a különböző fogyatékokat, így óhatatlan, hogy akár egészséges magzatok is ne essenek áldozatul a megengedő abortuszszabályoknak. Társadalmi tudatformálás útján kell annak a megfontolásnak utat teremteni, hangsúlyt adni, hogy a fogyatékossággal rendelkező magzat ugyan olyan értékes, mint az egészséges. A szülők nehézségeit más módon kell kompenzálni (anyagi, felvilágosító, intézményi háttér), de semmiképpen nem az élethez való jog diszkriminatív korlátozása útján. 2. Az eutanáziáról : Az 1997.évi CLIV törvény a passzív eutanáziával kapcsolatos rendelkezései az ellátás visszautasításának jogát csak két esetben teszi lehetővé a 20 § alapján: 3
(2) a beteg csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban utasíthatja vissza a kezelést vagy segítséget 20§ (3) Cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes ember esetében fokozott a védelem: bírósági jogerős döntés szükséges bármilyen életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására. 3. És a halálbüntetés szabályozásáról A halálbüntetés eltörlése 1990-ben megtörtént, az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette miszerint korlátozza az élethez és az emberi méltósághoz való jog lényeges tartalmát. Fontos még ezen a területen kiemelni, hogy ehhez a joghoz szorosan kapcsolódnak más jogok is, például az egészséges környezethez vagy az egészségügyi ellátáshoz való jog. E jogok, jogosítványok érvényesülését még korlátozza a jogérvényesítés lehetőségeinek nehézkessége, a támogató szemlélet hiánya.
„11. cikk Vészhelyzetek és humanitárius szükségállapotok Nemzetközi jogi kötelezettségeikkel összhangban, beleértve a nemzetközi humanitárius jogot és a nemzetközi emberi jogot, a részes államok vállalják, hogy vészhelyzetekben, így fegyveres konfliktus, humanitárius szükségállapotok és természeti katasztrófák esetén minden szükséges intézkedést meghoznak a fogyatékossággal élő személyek védelme és biztonsága érdekében. „
Hazánkban a rendkívüli jogrendre vonatkozó fő szabályokat az Alkotmány, a részletes szabályozást pedig a 2004.évi CV.törvény szabályozza három formában: Rendkívüli állapot Szükségállapot Veszélyhelyzet Az alkotmány meghatározza azon jogok csoportját, amelyek ilyenkor sem függeszthetők fel. A fogyatékossággal élők szempontjából a ez hiányosnak bizonyul,mert szerepel ugyanis a fel nem függeszthető alapjogok között többek között a nemi és etnikai alapú diszkrimináció tilalma, vagy a gyermekek és nők védelme, de nem nevesíti a fogyatékossággal élők védelmét és diszkriminációjuk tilalma kimaradt. Sem az Alkotmányban, sem a Katasztrófatörvényben nincs olyan rendelkezés, vagy olyan speciális eljárásrendi szabály, mely kitérne arra, hogy hogyan kellene ezen személyek jogait biztosítani katasztrófa vagy bármilyenfegyveres konfliktus vagy humanitárius szükségállapot 4
esetében. Csupán az OKF Etikai kódexe tartalmaz utalást ezen speciális igényekre; de megsértése esetén nincs jogi szankció kilátásba helyezve. A jogi szabályozás hiányából eredően megoldatlan az egyes fogyatékossági csoportok számára a vészhelyzeti jelzőrendszer kialakítása (pl. hallássérültek non - verbális vészjelzőrendszere), illetve a speciális igényeket is kielégítő mentési terv ( ha van…) végrehajtása. Ez a cikk követeli meg a menedékhelyeken, menekülttáborokban a fogyatékossággal élő személyek részére megfelelő körülmények biztosítását, melynek hazai szabályozása a menedékjogról szóló 2007.évi LXXX.törvény. Ombudsmani vizsgálat és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának 2008,-évi jelentése a rendszer alulfinanszírozottságát kritizálta és ebből kifolyólag a hiányosságok további mélyülést prognosztizálta.
„12. cikk A törvény előtti egyenlőség 1. A részes államok újólag megerősítik, hogy a fogyatékossággal élő személyeknek joguk van ahhoz, hogy a törvény előtt mindenhol személyként ismerjék el őket. 2. A részes államok elismerik, hogy a fogyatékossággal élő személyeket az élet minden területén másokkal azonos alapon megilleti a jog-, illetőleg cselekvőképesség. 3. … meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek cselekvőképességének gyakorlásához esetlegesen szükséges segítség hozzáférhetővé váljon. 4. …biztosítják, hogy a cselekvőképesség gyakorlására vonatkozó valamennyi intézkedés, a nemzetközi emberi joggal összhangban, megfelelő és hatékony biztosítékokat tartalmaz a visszaélések megelőzésére… 5. … minden megfelelő és hatékony intézkedést megtesznek a fogyatékossággal élő személyek egyenlő jogának biztosítására a tulajdonhoz való joghoz és az örökléshez való joghoz, saját pénzügyeik ellenőrzéséhez, továbbá bankkölcsönhöz, jelzáloghoz és más pénzügyi hitelhez való egyenlő hozzáféréshez, illetve biztosítják, hogy a fogyatékossággal élő személyeket önkényesen ne foszthassák meg vagyonuktól.
A Magyar Köztársaság az elsők között írta alá az Egyezményt és a Fakultatív Jegyzőkönyvet. A 2007 márciusi aláírás és a 2007 júliusi ratifikáció között a jogszabályi környezet viszonyában ez a 12.cikk okozott problémát. A „legal capacity” a jogalkotók megfogalmazásában „jogképességnek” kell megfeleljen. A civil összefogás érdekében nem állt a ratifikációt késleltetni, ezért elfogadtak egy kompromisszumos megoldást és normaszöveget dolgoztak ki a Ptk új cselekvőképességi fejezetére, melynek alapelvei a következők voltak: A kizáró és általánosan korlátozó gondnokság eltörlése Ügyek ill. ügycsoportok vonatkozásában történő korlátozás mint végső eset Kommunikáció mássága ne indokoljon korlátozást Támogatott döntéshozatal, előzetes jognyilatkozat bevezetése 5
Mindez kezdettől fogva jelentős ellenállást váltott ki a Legfelsőbb Bíróság és a Kodifikációs Bizottság részéről; s a 2010.03.02.-án ismételten elfogadott és 2011. 01. 01.-én hatályba lépő rendelkezései miatt egy képviselő indítvánnyal fordult az alkotmánybírósághoz kérve a hatályba léptető rendelkezés megsemmisítését a felkészülési idő elégtelensége miatt. A civil összefogás szervezetei által benyújtott ellenbeadvány ellenére ( mely alaposan cáfolta a fenti kijelentést!) 8:1 arányban megsemmisítették azt… Egy összehasonlító táblázatban szeretném szemléltetni miről is van szó:
J O G
Jogképesség
Hatályos szabályozás
A (hatályba nem lépő) új szab.
Minden személy a születése pillanatában jogképes, jogok és kötelezettségek alanya és hordozója.
Cselekvőképsség
A bíróság a fogyatékossággal élő személyt cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezheti
Minden nagykorú személy, aki ügyeit önállóan vagy segítséggel képes vinni cselekvőképes ( támogatott döntéshozatal)
Eljárási garanciák
Legfeljebb 5 évente bíróságnak felül kell vizsgálnia, de lehetőség van az ettől való eltekintésnek. Nem tartalmaz összeférhetetlenségi szabályokat
Nem lehet eltekinteni a felülvizsgálattól. Ez sem tartalmaz összeférhetetlenségi szabályokat, de működésének alapja a fogyatékossággal élő személy választásának tiszteletben tartása.
Nem nyújt semmiféle segítséget ezen a téren.
A támogatott döntéshozatal kiterjedhet a a vagyoni és pénzügyek intézésére is.
Tulajdonhoz és pénzügyekhez való jog
6
„13. cikk Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés 1. A részes államok a fogyatékossággal élő személyek számára másokkal azonos alapon biztosítják az igazságszolgáltatáshoz való hatékony hozzáférést, beleértve az eljárás során az életkornak megfelelő alkalmazkodás biztosítását annak érdekében, hogy megkönnyítsék tényleges részvételüket mind közvetlen, mind közvetett formában, csakúgy, mint tanúként, minden jogi eljárásban, beleértve a nyomozati szakot és más előkészítő szakaszokat. 2. A fogyatékossággal élő személyek igazságszolgáltatáshoz való hatékony hozzáférése biztosításának elősegítése érdekében a részes államok előmozdítják az igazságügyi igazgatás területén dolgozók, beleértve a rendőrségi és büntetés-végrehajtási alkalmazottakat, megfelelő képzését. „
Az Alkotmány jogegyenlőségi formulája azt jelenti, hogy a bíróság előtti eljárásban, a jogalkalmazás során általánosságban, a jogszabályokat minden megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni. Az 1998.évi XXVI. Törvény ( Fot) az első olyan jogszabály, amely kerettörvényi jelleggel meghatározza, hogy a különböző fogyatékossággal élők milyen segítséget kell kapjanak ahhoz, hogy önálló életet élhessenek, ügyeiket vinni tudják, az információkhoz hozzáférjenek. Mindezt két szempontból vizsgálhatjuk: 1. Elvi szempontból : Elengedhetetlen itt megnéznünk azt, hogy a cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes emberek mennyiben arra, hogy személyesen vagy meghatalmazott útján perben cselekményeket végezzenek. 2. Gyakorlati, technikai szempontból: Itt az nézzük tulajdonképpen, hogy az intézmények mennyire megközelíthetők, akadálymentesek. A Fot értelmében jog van az akadálymentes, érzékelhető és biztonságos környezethez; az infokommunikációs akadálymentesítéshez, illetve valamennyi közszolgáltatásban az egyenlő esélyű hozzáféréshez. A Fot alapján a komplex akadálymentesítés kívánatos. A valóság viszont az, hogy költségvetési hiányra hivatkozva csak részben vagy egyáltalán nem akadálymentesek az igazságszolgáltatási szervek, s a hol ki is alakítottak akadálymentes környezetet nem fordítanak kellő figyelmet annak megtartására ( pl. Braille felirat alá tolt padok a bíróság folyósóján, nem működő, vagy kikapcsolt sorszámjelzők stb…)
7
„14. cikk A személy szabadsága és biztonsága 1. A részes államok biztosítják, hogy a fogyatékossággal élő személyek, másokkal azonos alapon a) élvezhetik a személyi szabadsághoz és biztonsághoz való jogot; b) jogellenesen vagy önkényesen szabadságuktól nem foszthatók meg, továbbá a szabadságtól való bármilyen megfosztás a jogszabályokkal összhangban történhet, és hogy a fogyatékosság megléte semmilyen esetben nem indokolhatja a szabadságtól való megfosztást. 2. A részes államok biztosítják, hogy amennyiben valamely eljárásban fogyatékossággal élő személyeket megfosztanak szabadságuktól, a nemzetközi emberi joggal összhangban másokkal azonos alapon jogosultak garanciákra, továbbá a jelen Egyezmény célkitűzéseinek és elveinek megfelelő elbánásban részesülnek, beleértve az ésszerű alkalmazkodásról szóló rendelkezést is.”
A Magyar Köztársaság Alkotmánya kimondja, hogy mindenkinek joga van a szabadságra és a személyes biztonságra és senkit nem lehet törvényes eljárás nélkül ettől megfosztani. A jogállamiság elve is erre utal. E cikk szempontjából kiemelkedő jelentőségű az egészségügyi törvény pszichiátriai betegek gyógykezelésével kapcsolatos szabályai. A nem önkéntes gyógykezeléssel kapcsolatos szabályok a gyakorlatban számos esetben eredményeznek jogkorlátozást. Bár törvény írja elő, hogy az intézményekben való elhelyezés önkéntes, az elhelyezés sok esetben nem személyes döntés, hanem a törvényes képviselőé. A hatályba nem lépett Ptk ezen a területen is jelentős előrelépést jelentett volna. Külön kell megemlíteni és nagy figyelmet fordítani az IMEI működésére. A jelnyelvhez kapcsolódó kommunikációs jogok vonatkozásában pedig ismét rá kell mutatnunk arra, hogy jelnyelvi tolmács nélkül jogtalanul korlátoznak hallássérült személyeket szabadságukban, és nagyon sok esetben tudomást sem szerzünk erről.
Az ENSZ Egyezmény 2007.évi ratifikálása óta rengeteg pozitív esemény, jogszabály, törvény született, melyek élvezünk a mindennapjainkban, beépítünk az életünkbe: a társadalomba beépült negatív sztereotípiákat segítenek leküzdeni. Mindezektől függetlenül nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a hiányosságokat pótolnunk kell , és arra kell koncentrálnunk, az elért dolgokat a mindennapokban rutinszerűvé, megszokottá, elfogadottá véssük a társadalom kollektív tudatába. Nehéz így a teljes egyezményből kiragadottan néhány cikket elemezni, monitoringozni, mivel az egyezmény maga teljes egész. Viszont a hazai megvalósulás, mint érzékelhetjük a mindennapi életben, nem a leg döccenőmentesebb. A környezetem számára a legnagyobb eredmény a jelnyelvi törvény elfogadása volt: édesapám még meg is könnyezte a nagy eseményt: hatvan éve erre várt! 8
A legnagyobb kudarcot viszont a Ptk módosításainak nem életbe lépése okozta: 19 éves autista gyermekem és a kor és sorstársai életében nem hozta el a várt elfogadóbb jogi környezetet. Megmaradtak a harcaink a mindennapokban a hivatalokban a „miért nincs gondnokság alatt a gyerek !” című lemez; nagyon kevesen értik az ellenkezésünket ebben a témában. És nem tudjuk meddig is kell várni az eredményre, meddig tart még ez az áldatlan állapot. A SINOSZ szervezésében 2009 szeptemberében megtartott Emberi jogok? Igen! Című konferencián az European Youth Centerben a legfontosabb dolgok hangzottak el: meg kell ismerni és meg kell ismertetni a jogokat ahhoz, hogy öntudatos fogyatékossággal élő társadalmat hozzunk létre amelyben „ a jog nem változtatja meg a szíveket, de féken tartja a szívteleneket.” (Martin Luther King) És ehhez az ENSZ egyezmény az az eszköz, amely segítséget adhat nekünk és a velünk élő fogyatékossággal élőknek ahhoz, hogy teljes értékű polgárokká váljanak.
Felhasznált irodalom: SINOSZ : Emberi jogok. IGEN ! Civil Caucus : Fogyatékos személyek jogai vagy fogyatékos jogok? A Magyar köztársaság Alkotmánya 1998.évi XXVI. Törvény ( Fot) 1992.évi LXXIX törvény Antje Rothemund: The relevance objectives and approaches of human rights education Janet E. Lord : Hogyan mozdíthatja elő az emberi jogi nevelés a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény végrehajtását? C. előadása
9