%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%
Gáborján Községi Önkormányzati Képviselőtestületének 4/2006. (VI.29) KT. Sz. RENDELETe A GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL, A SZOCIÁLIS IGAZGATÁSRÓL És EGYES SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL
%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%
2
Gáborján Községi Önkormányzati Képviselőtestületének 4/2006. (VI.29) KT. Sz. RENDELETe A GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL, A SZOCIÁLIS IGAZGATÁSRÓL És EGYES SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL
Gáborján Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1993. évi III. tv. /továbbiakban: Szt. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Tv., valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV tv. 16. § /1/ bekezdésében biztosított jogkörében az alábbi rendeletet alkotja: I.
fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja 1. § E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.
A rendelet hatálya 2. §. /l/ A rendelet hatálya – a /2/-/3/ bekezdésben foglalt eltérésekkel – kiterjed Gáborján Közigazgatási területén élő: a./ magyar állampolgárokra, b./ bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, c./ a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, d./ a magyar hatóság által menekültként eléismert személyekre
3
/2/ A rendelet hatálya az Szt. 7. §. /1/ bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az /1/ bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. Törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is. /3/ A rendelet hatálya kiterjed a./ a munkavállalók közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint b./ az Szt. 32/B § /1/ bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. /4/ Az önkormányzat tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. /5/ Az ellátást biztosító a /4/ bekezdés szerinti ideiglenes intézkedéséről haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet. Az értesítéssel egyidejűleg követelheti a kifizetett átmeneti segély megtérítését.
Értelmező rendelkezések 3. §.
E rendelet alkalmazásában: a./ jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott, belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték /bevétel/ munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül, ideértve a bármely ország jogszabálya alapján folyósított nyugdíjat. Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, valamint - a személyes
4
gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével – a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, továbbá a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás. b./ vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlanjármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek ba./ külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a húszszorosát, vagy bb./ együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a hetvenszeresét meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű, c./ család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális , gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége: d./ Közeli hozzátartozó: da./ a házastárs, az élettárs, db./ a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező: a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató, a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, dc./ korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek /a továbbiakban: fogyatékos gyermek/, dd./ a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa, e./ egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik, f./ háztartás: az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége. g./ szociális szolgáltató: az a személy vagy szervezet, amely kizárólag a 60-65/E. §-ban meghatározott szociális alapszolgáltatásokat nyújtja. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, szolgáltatókra a szociális intézményekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
5
h./szociális intézmény: az e törvényben meghatározott nappali, illetve bentlakásos ellátást nyújtó szervezet, i./ rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj a rokkantság nyugdíj, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját – a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai , a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatása, a gyermekgondozási segély,, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás: j./ keresőtevékenység, ha e törvény másként nem rendelkezik: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 %-át nem haladja meg, valamint mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás: k./ aktív korú: a 18. életévet betöltött de a reá irány adó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévet be nem töltött személy: l./ egyedülálló:az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. m./ fenntartó: ma./ a közigazgatási szerv, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, a helyi kisebbségi önkormányzat és az egyéb állami szerv /a továbbiakban együtt: állami fenntartó/.
6
mb/ a magyarországi székhelyű egyházi jogi személy /a továbbiakban egyházi fenntartó, mc/ a szociális vállalkozói engedéllyel rendelkező természetes személy, md/ a magyarországi székhelyű jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelynek székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más tagállamban van /az mc-me/ pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: nem állami fenntartó/, ha az e törvényben és más jogszabályokban meghatározott feltételek szerint szociális szolgáltatót, illetve szociális intézményt létesít és működtet. Ha jogszabály másképp nem rendelkezik, az egyházi fenntartóra a nem állami fenntartóra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. n./ fogyasztási egység: a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol na/ az első nagykorú családtag arányszáma 1,0 azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik. nb/ a házas vagy élettárs arányszáma 0.9 nc/ az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8 nd/ minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0.7 ne/ a fogyatékos gyermek arányszáma 1.0 azzal, hogy az na/-nb/ alpontok szerinti arányszám további 0.2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül.
II.
fejezet
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Eljárási rendelkezések 4.§. /1/ Az általános, minden, e rendeletben szabályozott szociális ellátásra érvényes eljárási szabályokat az 5-9 §-ok határozzák meg. /2/ Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat adott ellátási formák részletezik.
7
Az eljárás megindítása 5. §. /1/ Az eljárás megindítása kérelemre, vagy hivatalból történhet. A kérelmet a Polgármesteri/Körjegyzőségi /a továbbiakban: hivatal/ Hivatalban írásban kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az e rendeletben meghatározott dokumentumokat /igazolásokkal, nyilatkozatokkal/. /2/ A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához e rendelet szerint be kell nyújtani vagyoni, jövedelmi viszonyokra vonatkozó nyilatkozatot, illetve igazolást, akkor ezek tekintetében a jövedelem számításnál irányadó időszak: a./ a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél három hónap, b./ az egyéb jövedelmeknél pedig egy év. /3/ A kérelmező köteles együttműködni a hivatallal szociális helyzetének feltárásban. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelmi viszonyairól szóló igazolásokat és mindazokat a bizonyítékokat, amelyeket a rendelet az egyes ellátásoknál előír, továbbá amelyek az ügy elbírálásához elengedhetetlenül szükségesek /4/ Ha a hatáskörrel rendelkező szerv hivatalos tudomás vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a /2/-/3/ bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelem nyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető. Az ellátások megállapítása 6. §. /1/ A képviselő-testület az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos I. fokú hatáskörét a szociális bizottságra illetve a polgármesterre ruházza át. /2/ A hatáskört gyakorló szerv vagy személy az egyes ellátásoknál kerül megnevezésre. /3/ A szociális ellátások megállapításáról – e rendeletben meghatározott kivételekkel – a hatáskör jogosultja határozattal dönt.
8
/4/ A képviselőtestület által átruházott hatáskörben hozott I. fokú döntés ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezés II. fokra történő előkészítéséért jegyző a felelős. /5/ A képviselőtestület I. fokú döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. A képviselőtestület által átruházott hatáskörben hozott döntés ellen a képviselőtestület II. fokú hatáskörben dönt. /6/ A képviselőtestület /4/ és /5/ bekezdés alapján hozott határozatának a felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani. /7/ A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából a Szt. 18. §. Szerinti nyilvántartást vezet. /8/ Szociális rászorultság esetén a jogosult számára 2007. január 1-től a települési önkormányzat jegyzője a Szt-ben meghatározott feltételek szerint: - időskorúak járadékát, - rendszeres szociális segélyt, - a Szt. 41. § /1/ bekezdésében és a 43/A §. /1/ bekezdésében foglalt ápolási díjat állapit meg /9/ A képviselőtestület az Szt-ben illetve az e rendeletben meghatározott feltételek szerint - lakásfenntartási támogatást, - az Szt. 43/B § /1/ bekezdésében foglalt ápolási díjat, - átmeneti segélyt, - temetési segélyt, - rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapit meg /a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások/.
Az ellátások kifizetése, folyósítása 7. §. A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a 63/2006. /III.27./ Korm. Rendelet előírásai szerint történik.
9
8. §. /1/ A pénzbeli ellátásokat, kifizetést elrendelő határozatban megjelölt személy részére: a/ házipénztárból történő kifizetéssel /csak e rendelet szabálya szerint rendkívüli esetben/ b/ címre utalással c/ bankszámlára utalással teljesíti. /2/ A természetbeni ellátásokat a megállapító határozat rendelkezései szerint a Hivatal: a/ az ellátást, szolgáltatást biztosító által - az igénybevétel alapján – kiállított számla: b/ az ellátást, szolgáltatást biztosító részére havi, vagy negyedéves utalással c/ utólagos elszámolással harmadik személy részére házipénztárból történő kifizetéssel teljesíti /3/ A gazdálkodási feladatokat ellátó szervezeti egység további feladatként: a/ az ellátások kifizetésről pénzügyi nyilvántartást vezet. b/ gondoskodik az ellátásokkal összefüggő járulékfizetési, pénzügyi elszámolási és visszaigénylési feladatok végrehajtásáról.
A rendszeres ellátások ellenőrzésének szabályai 9. §. /1/ A rendszeres ellátásokra való jogosultságot – ha e rendelet másként nem rendelkezik legalább évente egy ízben felül kell vizsgálni. /2/ A felülvizsgálat lefolytatása és döntésre történő előterjesztése a Hivatal feladata. /3/ A rosszhiszeműen és jogosulatlanul igénybe vett ellátást vissza kel fizetni, melynek megtérítéséről a Szt. 17. §. Rendelkezik
10
III. SZOCIÁLIS
fejezet ELLÁTÁSOK
Időskoruak járadéka 10. §. Az időskorúak járadékának megállapításával, felülvizsgálatával és megszüntetésével kapcsolatosan az önkormányzat a Szt. rendelkezéseit alkalmazza, hatáskört a Szociális Bizottság, 2007. január 01-től a jegyző gyakorolja. /2/ A hatáskör jogosultja a jogszabály feltételeit 2 évente köteles felülvizsgálni. /3/ Az ezen ellátási formát igénybevenni szándékozó kérelmét a 63/2006. /III.27./ Korm.számu rendelet 2. sz. mellékletében foglalt kérelem nyomtatványon terjesztheti elő.
Rendszeres szociális segély 11. §. /1/ A képviselőtestület által átruházott hatáskörben a Polgármester 2007. január hó 01-től a jegyző rendszeres szociális segélyt állapit meg annak az aktivkoru személynek aki: a/ egészségkárosodott b/ nem foglalkoztatott feltéve, hogy saját maga és családja megélhetése más módon nem biztosított. /2/ A rendszeres szociális segély jogosult körének meghatározására, megszüntetésére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő rendszeres szociális segély megállapítására Gáborján Önkormányzata a Szociális törvény rendelkezéseit alkalmazza. /3/ Az aktivkoru nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként a Hivatallal, és a Családsegítő Szolgálattal /Gáborján, Arany J. u. 6.sz./ köteles együttműködni. /4/ Az együttműködési kötelezettség a Szt. pontjában foglaltakon túl azt jelenti, hogy
37/D. §. /3/ bekezdésének a-d,
11
a/ munkaügyi központ által szervezett munkaerő-piaci szolgáltatásokat igénybe veszi, a segély összegének utalása céljából közli a bankszámlaszámát vagy a kifizetés napján az összeg felvétele céljából a kifizetőhelyen személyesen megjelenik.
Az aktívkorú rendszeres szociális segélyezettek foglalkoztatása 12. §. /1/ Az aktívkorú, nem foglalkoztatottak munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében az önkormányzat foglalkoztatást szervez, melynek keretében különösen a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult személyek foglalkoztatását kell biztosítani. A foglalkoztatási kötelezettség közmunka, közhasznú munka vagy közcélú munka biztosításával teljesíthető. /2/ Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás időtartama legalább 30 munkanap, kivéve, ha az aktívkorú nem foglalkoztatott személyt alkalmi munkavállaló könyvvel foglalkoztatják. /3/ A közfeladat keretében végezhető munkák köre különösen: a/ környezetvédelmi, kommunális munka b/ az önkormányzat hivatalánál és intézményeinél felmerülő szakmunka /4/ Az aktívkorú nem foglalkoztatottak foglalkoztatásának megszervezését a Hivatal látja el. /5/ A kérelmező, illetve segélyben részesülő a számára felajánlott megfelelő munkát legkésőbb három munkanapon belül köteles megkezdeni. /6/ Akadályoztatása esetén a nem neki felróható akadályról, egészségügyi okokra hivatkozva, hét munkanapon belül az orvos által kiállított igazolást benyújtja a Hivatalba. /7/ Egyéb előre nem látható okok miatti akadályoztatás igazolása a segélyben részesülő személy nyilatkozatával történik, melynek valódiságát a Hivatal vizsgálhatja. /8/ Az aktívkorú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított öt munkanapon belül köteles a munkaügyi központtal a kapcsolatot felvenni.
12
13. §. /1/ Az együttműködési kötelezettség előírásáról a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban rendelkezni kell. Meg kell szervezni az együttműködésre kijelölt intézményt, az első jelentkezési határidőt és a jelentkezés elmulasztásának következményeit. /2/ Az ellátásban részesülő a munkaügyi központ által szervezett alábbi programokban köteles résztvenni: - jogi tanácsadás, pszichológiai tanácsadás, álláskeresési technikák, csoportos foglalkozások.
Együttműködési kötelezettség megszegése 14. §. Együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősül és az ellátást meg kell szüntetni, ha a segélyezett a/ a számára felajánlott közmunkát, közhasznú munkát ill. közcélú munkát nem vállalja el vagy nem teljesíti, illetve a felajánlásra nem jelenik meg. b/ a munkaügyi központ által felajánlott megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, illetve a felajánlásra nem jelenik meg c/ a munkaügyi központ vagy az önkormányzat által felajánlott megfelelő munkalehetőséget elfogadja, de a nyilatkozatban meghatározott időpontban és helyen a munkavégzést nem kezdi meg, vagy a munkáltató a foglalkoztatást rendkívüli felmondással megszünteti. d/ az együttműködési felhívásra, valamint a munkavégzésre meg nem jelent személy az akadályoztatásáról, a távolmaradásának okáról szóló igazolást a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül nem mutatja be a foglalkoztató intézmény vezetőjének, illetve nem adja le a hivatalhoz
15. §. Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül és 6 hónapig a megállapított segély 75 %-át kell folyósítani, ha a segélyezett a/ a segélyezett az együttműködésre kijelölt munkaügyi kirendeltséggel az első jelentkezésként megjelölt időpontig nem veszi fel a kapcsolatot b/ a támogatásra való jogosultság vizsgálatakor, valamint a jogosultság évenként felülvizsgálatakor megállapításra kerül, hogy a kérelmező illetve
13
segélyezett az Szt. 37/d. §-ának /2/ bekezdésében és 37/F §-ában foglalt együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget c/ a segélyben részesülő a foglalkoztatása esetén az alkalmi munkavállalói könyvét a tárgyhónapot követő hónap első munkanapján nem mutatja be.
16. §. A rendszeres szociális segély összege az Szt. 37/E. §.ában foglaltak szerint számított összeg.
Speciális eljárási szabályok 17. §. A rendszeres szociális segély megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell: a/ jövedelemnyilatkozatot, és vagyonnyilatkozatot b/ a munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztett kérelmező esetében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvos szakértői Intézetének I. fokú orvosi bizottsága – a munkaképesség csökkenésének százalékos mértékéről készült – szakvéleményét: c/ vak személy esetében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazolását arról, hogy vakok személyi járadékában részesül /nem kell mellékelni az igazolást, ha a jegyző nyilvántartásában szerepel a járadékos./: d/ nem foglalkoztatott személy esetében da/ a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartamának kimerítéséről szóló határozatot, feltéve, hogy azt nem az önkormányzat hozta, vagy db/ az iskolai végzettségét, szakképzettségét igazoló okiratot vagy annak hiteles másolatát.
Lakásfenntartási támogatás 18. §. /1/ A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Az önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt: a/ az 1993. évi III. törvény 38-39. §-ában meghatározott feltételek szerinti jogosultnak /a továbbiakban: normatív lakásfenntartási támogatás/.
14
b/ az e rendeletében meghatározott feltételek szerinti jogosultnak /a továbbiakban: helyi lakásfenntartási támogatás./ /2/ Normatív lakásfenntartási támogatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20 %át meghaladja. /3/ A normatív lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 2006. évben 425 Ft, a továbbiakban a költségvetési törvény által évente megállapított összeg. /4/ A normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság a/ ha a háztartásban egy személy lakik 35 m2 b/ ha a háztartásban két személy lakik 45 m2 c/ ha a háztartásban három személy lakik 55 m2 d/ ha a háztartásban négy személy lakik 65 m2 e/ ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d/ pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m2, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. /5/ A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a/ a lakásfenntartás elismert havi költségének 30 %-a, ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át, b/ az a/ pont szerinti mértéket meghaladó egy főre jutó havi jövedelem esetén a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének /a továbbiakban: TM/ szorzata, de nem kevesebb mint 2.500 forint. A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni. /6/ A normatív lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. /7/ A Szociális Bizottság helyi lakásfenntartási támogatást adhat annak a családnak /személynek/, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át és a lakhatás költsége eléri a család összjövedelmének 30 %-át. a/ Méltányosságból szociálisan különösen rászorult esetben /vismajor, súlyos, tartós betegség, mozgáskorlátozott, egyedül élő 70 éven felüli kérelmező, legalább két vagy több gyermekét egyedül nevelő szülő/ kérelmező esetén a lakásnagyság mértékétől is eltérhet a Szociális Bizottság
15
b/ a támogatás egy hónapra jutó összege nem lehet kevesebb 2500 forintnál, c/ a kérelmet évente két alkalommal lehet benyújtani /8/ Költségeken a helyi lakásfenntartási támogatás esetében lakbért vagy albérleti díjat, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, a szemétszállítás költségeit, valamint a villanyáram, a víz és gázfogyasztás, valamint a tüzelőanyag költségeit kell érteni. /9/ Lakásfenntartási támogatást ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. /10/ A /9/ bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. /11/ A lakásnagyság mértéke: a/ egyszemélyes háztartás esetén legfeljebb 50 m2 b/ többszemélyes háztartás esetén legfeljebb 50 m2 , az együtt lakó személyenként további 10-10 m2 de legfeljebb 120 m2. /12/ Nem nyújtható lakásfenntartási támogatás illetve a már megállapított támogatást meg kell szüntetni annak, akinek a lakás hasznosításából származó jövedelme van, vagy olyan ingatlan vagyonnal rendelkezik, amelynek hasznosításából jövedelme származik illetve értékesíthető. (A 13. bek. hatályon kívül helyezte a 13/2007. (X.25) sz. Kt. rendelet) Speciális eljárási szabályok 19 . §.
/1/ A lakhatással kapcsolatos költségek összegét a kérelem benyújtását megelőző 12 havi, fűtés támogatásának kérése esetén 6 havi – fűtési szezonban felmerülő költségekről szóló – számlával kell igazolni.
/2/ A magánszemély tulajdonában álló lakásbérleti díját szerződéssel és a postai feladóvevénnyel, vagy a bérbeadó és bérlő személyes nyilatkozatával kell igazolni. /3/ A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemben nyilatkozni kell arról is, hogy a támogatást kérő milyen jogcímen lakik a lakásban.
16
20. §. /1/ A lakásfenntartási támogatást egy évre /azaz 12 hónapra/ a fűtési idényben kért támogatást egy ütési idényre /azaz 6 hónapra / lehet megállapítani. /2/ A határozott idő elteltével a támogatás megszűnik. Amennyiben a lakásfenntartási, támogatás feltételei továbbra is fennállnak, új kérelem benyújtását követően a támogatás újból megállapítható. /3/ A lakásfenntartási, illetve fűtési támogatás iránti kérelem az év folyamán bármikor benyújtható. Ha a támogatás megállapításra kerül, az ellátás a kérelem benyújtását követő hónap elsejétől esedékes.
A támogatás összege 21. §. /1/ A támogatás mértékét a csatolt igazolások figyelembevételével kell meghatározni úgy, hogy a havi 2. 500 forintnál kevesebb nem lehet, és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 forintra kerekített 25 %ig, de legfeljebb a költségek 50 %-áig terjedhet. /2/ A Szociális Bizottság kivételes méltányosságból a tartós beteg, egyedül élő, fogyatékosság miatt mások segítségére szoruló kérelmező javára a/ a támogatás megállapítható összegétől legfeljebb + 10 %-kal, b/ a lakhatásra, fűtésre fordított költségek összegétől legfeljebb + 5 %-kal, eltérhet. /3/ A fűtési támogatás nyújtható természetben is, a kérelmező igénye szerinti tüzelő lakóhelyre történő kiszállításával.
Ápolási
díj
22. §. /1/ A Tv. 4l. §-ának /1/ bekezdésében foglalt jogosultságon felül, a Tv. ápolási díjra vonatkozó §-ainak figyelembe vételével az önkormányzat jegyzője méltányosságból ápolási díjat állapíthat meg annak a személynek is, aki önmaga
17
ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szoruló, 18 életévét betöltött hozzátartozójának ápolását látja el. (Módosította: az 5/2007. (IV.02) az. Kr. rendelet
/2/ Nem állapítható meg ápolási díj, ha az ápoló családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét meghaladja. /3/ A méltányosságból megállapítható ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a.
Átmeneti
segély
23. §. /1/ A Szociális Bizottság átmeneti segélyben részesítheti azt a személyt, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, elsősorban azt akinek családjában az egy főre eső havi jövedelem a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetében ennek másfélszeresét nem haladja meg. (Mód. 9/2007. (VIII.16) Kt. sz. rendelet) /2/ Átmeneti segély különösen az alábbi indokokra való tekintettel állapítható meg: a/ nyugdíjazás esetén, az ellátatlanság idejére, b/ gyógyászati segédeszközök beszerzésére, gyógykezelésre, ha a kérelmező nem rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal, c/ tartós /egy napot meghaladó/ táppénzes állomány esetén, d/ elemi kár, baleset esetén, e/ egyedülálló, ellátatlan személy részére, f/ egyéb, rendkívüli ok bekövetkezése esetén. /3/ Átmeneti segélyben egy naptári évben egy háztatás két alkalommal, közös háztartásban élők esetén egyszerre csak egy személy részesülhet. Az átmeneti segély legmagasabb összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-ánál nem lehet magasabb. (Mód. 9/2007. (VIII.16) Kt.sz. rendelet) /4/ A /3/ bekezdésben foglalt két alkalomra vonatkozó korlát nem vonatkozik a tartósan nehéz helyzetben lévő, jövedelemmel nem rendelkező személyre. Az Ő részére a Bizottság egy határozattal állapíthat meg átmeneti segélyt, felsorolva a kifizetések időpontját és a kifizetésre kerülő összeget. Az átmeneti
18
segély legmagasabb összege ebben az esetben sem lehet magasabb az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 100 %-ánál. /5/ Kivételes méltánylást érdemlő esetben /elemi kár, baleset/ a Szociális Bizottság a /3/ és /4/ bekezdésben megjelöltnél magasabb összegű átmeneti segélyt állapíthat meg. /6/ Ha a Szociális Bizottság a segély rendeltetésszerű felhasználását úgy látja biztosítottnak, a pénzbeli támogatás helyett természetben juttatást nyújthat. /7/ Ha az átmeneti segélyt közüzemi díj megfizetésére igényli, a segélyt közvetlenül a közüzem részére történő átutalással is folyósítani lehet. /8/ A segély célzott felhasználásához a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok segítsége igényelhető. /9/ Az ifjú házasok gyermekük születése után – a szociális körülmények vizsgálata nélkül – egyszeri 5.000.- Ft-os átmeneti segélyben részesülnek, mely összeget a születési anyakönyvi kivonat vagy születési értesítő bemutatása után a házipénztárból kell kifizetni. E bekezdésben foglaltaknál fiatal házasnak minősül az a házaspár, melynél legalább az egyik fél még nem töltötte be a 35. életévét.
24. §. /1/ A polgármester – kérelemre – évente 2 alkalommal, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszoros összegéig terjedő mértékű kamatmentes szociális kölcsönben részesítheti azt a rászoruló személyt, a/ akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, és b/ rendelkezik olyan jövedelemmel, amely biztosítékot jelent a kölcsön visszafizetésére. (Mód. 9/2007. (VIII.16) Kt. sz. rendelet) /2/ Nem részesíthető kölcsönben aki, a/ rendelkezik olyan vagyonnal, amellyel válsághelyzetét megoldhatja, és b/ a korábban igénybe vett kölcsönét nem, vagy késedelmesen fizette vissza.
19
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 25. §.
/1/ A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás legmagasabb összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át. (Mód.: 9/2007. (VIII.16)Kt. sz. rendelet) /2/ E támogatási forma évente legfeljebb három alkalommal adható. A támogatással kapcsolatos hatáskört a Szociális bizottság gyakorolja.
Temetési segély 26. §. Temetési segély jár minden Gáborján állandó lakóhellyel rendelkező elhalt személy után. A segélyt – a szociális körülmények vizsgálata nélkül - a halotti anyakönyvi kivonat, vagy haláleseti értesítő alapján a házipénztárból kell kifizetni annak a hozzátartozónak, aki a temettetésről gondoskodik. A temetési segély összege 15.000.- Ft. A hatáskört a polgármester gyakorolja.
Köztemetés 27. §. A köztemetés elrendelésével kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.
Közgyógyellátás 28. §. /1/ A szociálisan rászoruló személy részére, egészsége megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére a jegyző méltányosságból közgyógyellátási igazolványt állít ki. /2/ Méltányosságból közgyógyellátásban lehet részesíteni azt a személyt, akinél
20
a/ a családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén a havi 200 %-át nem haladja meg. b/ havi rendszeres gyógyító ellátásnak költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-át. (Mód.: 9/2007. (VIII.16)Kt.sz. rendelet /3/ A jegyző kivételes méltánylást érdemlő esetben – a tartósan beteg, egyedül élő, fogyatékosság miatt mások segítségére szoruló kérelmező javára – a /2/ bekezdéstől eltérhet, ha az ott említett egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150, illetőleg 200 %-ától eltérően legfeljebb 180, illetőleg 230 %. (Mód.: 9/2007. (VIII.16)Kt.sz. rendelet
/4/ Egy családban méltányosságból csak egy igazolvány adható. /5/ Az önkormányzat jegyzője közgyógyellátásra való jogosultságot állapit meg egy év időtartamra annak a személynek, aki az Szt 49-50 §-a alapján erre jogosult és a feltételeknek megfelel. /6/ Az igazolványt a jegyző állítja ki.
Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 29.§. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot a polgármester állapítja meg, aki kérelmezés esetén köteles vizsgálni a kérelmező vagyoni viszonyait.
Szociális otthonba való beutalás
30.§. A szociális otthonba való beutalás a polgármester hatáskörébe tartozik.
21
IV.
fejezet
Szociális szolgáltatások Alapellátások 31.§. A település képviselő testülete a személyes gondoskodás keretébe tartozó alábbi szociális ellátási formákat biztosítja: a/ étkeztetés b/ házi segitségnyujtás,. c/ családsegítés d/ információs és gyermekjóléti szolgálat e/ jelzőrendszeres házi segitségnyujtás
Étkeztetés 32.§. Az Szt. 62. §-ában meghatározott étkeztetést a képviselő-testület az óvodakonyhán biztosítja.
Házi segitésgnyujtás 33.§. Az Szt. 63. §-ban meghatározott személyek részére a házi segitségnyujtást képviselőtestület a Bihari Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása útján biztosítja.
Családsegítés
22
34. §. A képviselőtestület az Szt. 64-65/A §-aiban meghatározott családsegítő szolgáltatást a Bihari Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása után biztosítja. 35. §. A képviselőtestület az információs és gyermekjóléti szolgáltatást a Bihari Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása útján biztosítja. 36. §. A képviselőtestület a jelzőrendszeres házi segitségnyujtást a Bihari Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása útján biztosítja.
VI.
Fejezet
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK Hatályba léptető rendelkezések 37.§. /1/ Ez a rendelet 2006. július 01. napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban, ha az az ügyfélre kedvezőbb, a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. /2/ Ezen rendelet 6. §. /8/, /9/ bek, 2007. január 01. napján lépnek hatályba.
Vegyes és záró rendelkezések 38. §. /1/ A rendeletben nem szabályozott kérdésekre az 1993. évi III. törvény, rendelkezéseit kell alkalmazni. /2/ A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a képviselőtestület 6/2004. /IV.05./ KT számú rendelete.
23
Gáborján, 2006. június 29.
Majosi Gyula polgármester
Illés Tóth József címzetes főjegyző
A rendelet hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel kihirdetve: Gáborján, 2006. június 29.
