SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER Szám: 6432-1/2007-SZMM
TERVEZET
ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a rehabilitációs járadékról, a megváltozott munkaképességűek új minősítési rendszeréről, a rehabilitációs szolgáltatásokról, valamint a rehabilitációs járadékban részesülők együttműködéséről
Budapest, 2007. március
Vezetői összefoglaló
I. Tartalmi összefoglaló Az előterjesztés melléklete szerinti törvény-tervezet a megváltozott munkaképességű személyek ellátó alrendszerei összehangolt átalakításának programjáról szóló 2191/2006. (XI. 15.) Korm. határozatban meghatározott feladatok végrehajtására került előkészítésre. A Korm. határozatban foglaltak szerint: 1. Az aktív korú, a munka világával a kapcsolatukat el nem vesztett, jelentős megmaradt munkavégző képességgel rendelkező, rokkantsági nyugellátást kérelmezők körében az eljárás során indokolt a rokkantsági nyugellátás helyett a rehabilitációs járadék bevezetése. A feladat megvalósítása érdekében – hatástanulmánnyal, modellszámításokkal és munkaerőpiaci prognózisokkal alátámasztott módon – elő kell készíteni és a Kormány elé kell terjeszteni a rehabilitációs járadék bevezetéséről szóló törvény tervezetét. 2. Az új komplex szakértői és szükségletfeltáró minősítési rendszert, valamint a rehabilitációs szolgáltatások koordinálásának országos hálózatát a szociális és munkaügyi miniszter irányítása alá kerülő Országos Orvosszakértői Intézet bázisán kell kialakítani, ehhez meg kell teremteni a szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Ezzel párhuzamosan elő kell készíteni az új komplex szakértői minősítési rendszer szabályozásáról és az eljárási rendről szóló kormányrendelet tervezetét. 3. Elő kell készíteni a rehabilitációs szolgáltatások komplex rendszerét szabályozó kormányrendelet tervezetét. A fenti feladatok megvalósításával összefüggésben az előterjesztés célja olyan ellátórendszer és foglalkoztatási rehabilitációs eljárás, támogatási rendszer kialakítása, – amelyben a rehabilitálható megváltozott munkaképességű személyek számára a foglalkoztatás nyújt megbízható jövedelmet és megélhetést. A rokkantsági nyugdíjban csak azok az aktív korúak részesülnek, akik teljes értékű munka végzésére rehabilitációval sem tehetők képessé; ezáltal – nő a megváltozott munkaképességűek és fogyatékosok foglalkoztatása, csökkennek a költségvetés, államháztartás és a családok terhei; és – erősödik az esélyegyenlőség, mérséklődik a hátrányos helyzetűek száma és aránya. A rehabilitációs járadékról szóló törvényjavaslat kidolgozásakor azt tartottuk szem előtt, hogy az új rendszert csak fokozatosan, a személyi és tárgyi feltételek megteremtésével párhuzamosan, a foglalkoztatási korlátokra tekintettel szabad kialakítani. Az új rendszer fejlesztését elsősorban európai források fedezik, az e célra felhasználható nemzeti források csak igen szerény mértékben bővíthetőek. Ebből
2 kiindulva első körben olyanok számára javasoljuk kötelezővé tenni a passzív ellátás mellett a rehabilitációt, akik jó eséllyel rehabilitálhatóak, valamint a megváltozott munkaképességűek ellátásaira jogosultak, azaz esetükben a rehabilitáció egyéni és társadalmi előnyein kívül, annak államháztartási haszna is kimutatható. E kiindulási pont egyúttal azt is jelenti, hogy a rehabilitációs járadék megállapítási szabályait célszerű a rokkantsági nyugdíj szabályaihoz közelíteni, és ezzel egyidejűleg a rokkantsági nyugdíjazás szabályait is korszerűsíteni. Ugyanakkor a rehabilitációs szolgáltatásokat – más jogszabályokban – a teljes érintetti kör számára indokolt fokozatosan elérhetővé kell tenni. A rehabilitációs járadékban részesülő személyek sikeres rehabilitációjának alapfeltétele egy új, korszerű szakértői rendszer kiépítése, amelynek eredményeképpen – a betegségek, sérülések, rendellenességek következtében kialakuló egészségkárosodások, fogyatékosságok, megváltozott munkaképesség és egyéb képességek szakértői véleményezése egységes szakmai elvek és módszertan alapján történik; – nem az elveszett, hanem a megmaradt, a fejleszthető képességekre, a szakmai munkaképesség változására, a rehabilitációs esélyekre koncentrál, és ezzel megalapozza a megváltozott munkaképességűek és fogyatékosok munkaerő-piaci visszatérését; – az igénylők állapotának, az ellátások jogosultságának objektívebb, sokoldalúbb, reálisabb értékelésével az ellátások nyújtása is hatékonyabb, igazságosabb lesz. Az elmúlt két év alatt jelentős mértékben átalakult a foglalkozási rehabilitáció érdekeltségi rendszere, és a reform-folyamat még napjainkban is tart. Az új szabályok bevezetését az indokolta, hogy a korábbi támogatás, a nagyobb létszámot foglalkoztató gazdálkodó szervezetek részére járó dotáció folyósítása egy olyan, több mint húsz évvel ezelőtt alkotott jogszabályon alapult, amely alkalmatlanná vált napjaink munkaerő-piaci folyamatainak kezelésére, és a szabályozás az uniós elvárásoknak sem felelt meg. E folyamat keretében valósulhat meg a rehabilitációs járadékban részesülő személyek foglalkoztatását elősegítő támogatások és szolgáltatások meghatározása. II. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés illeszkedik a kormányprogramnak a nagy ellátórendszerek reformjára, illetve a gazdasági aktivitás növelésére, a foglalkoztatás bővítésére irányuló célkitűzéseihez. III. Előzmények Az előterjesztés a megváltozott munkaképességű személyek ellátó alrendszerei összehangolt átalakításának programjáról szóló 2191/2006. (XI. 15.) Korm. határozatban meghatározott feladatok végrehajtására került előkészítésre.
3 IV. Várható szakmai hatások Az egészségkárosodott, fogyatékos, illetve a megváltozott munkaképességű emberek számára olyan új ellátó rendszer kerül kialakításra, amelyben rehabilitálható (illetve a veleszületett fogyatékossággal rendelkezők esetében a habilitálható) személyek számára a foglalkoztatás az elsődleges megoldás. Ennek eszközei a következők: a) a rehabilitációra ösztönző új ellátás (rehabilitációs járadék) bevezetése a munkaképtelenség átmeneti állapotában; b) az egészségkárosodás és a komplex rehabilitációs szükséglet új, az orvosszakértői minősítési rendszer helyébe lépő komplex szakértői minősítési és egyéni szükségletfeltáró rendszerének kiépítése; c) az egészségügyi, a szociális és a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások egységes rendszerbe illesztése, illetve bővítése; d) a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása bővítésének elősegítése új támogatási formák bevezetésével és munkáltatók rehabilitációs kötelezettségeinek növelése. V. Várható gazdasági hatások A feltételek megteremtésében, a rehabilitációs folyamatban meghatározó szerepe lesz az uniós forrásoknak, mindenekelőtt a Társadalmi Megújulás Operatív Programban és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programban megvalósuló fejlesztéseknek, projekteknek, támogatásoknak. A foglalkoztatási rehabilitáció költségei kezdetben magasabbak lesznek a jelenleginél. Az ellátottak 50-60%-ának munkába helyezésével a 4-5. évet követően a jelenlegi árakon 15 Mrd Ft körüli megtakarítással számolhatunk, s ezzel a jelenlegi rehabilitációs támogatások mintegy 1/4-1/3-a kerülne felhasználásra. A megváltozott munkaképességűek egész rendszerére (rokkantsági nyugdíj+rehabilitációs járadék) vonatkoztatva megállapítható, hogy a halmozott megtakarítás a 6. évben (2013) eléri a 70 Mrd forintot. Az előterjesztésben bemuatott modellek kimeneteinek és a költségek adatait elemezve megállapítható, hogy a rehabilitációs járadékrendszer évi 10 ezer fő körüli feltöltésével, az ellátottak 50-60%-ának munkába helyezésével a rendszer 4-6 év alatt számottevő megtakarítást eredményez és megtéríti a fejlesztés és működtetés költségeit. A „megtakarítások” átcsoportosítást eredményeznek a passzív és aktív ellátások között, javítva a rehabilitáció forrás-kondícióit. VI. Várható társadalmi hatások A rendszer bevezetésével a sikeres rehabilitáció révén évi 5-6 ezer fővel növelhető a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak száma, amely megszünteti a
4 különböző ellátórendszerektől, az állami gondoskodás lehetőségeitől való függőséget, lehetőséget teremtve a teljes értékű munka végzésére és az önfenntartásra, illetve az életszínvonal növelésére. Ezáltal az új rendszer hozzájárulhat a társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetéséhez, az egyenlő esélyek biztosításához, a szegregációs folyamatok megelőzéséhez, megszüntetéséhez. A „társadalmasított” ellátórendszer erősíti a társadalmi kohéziót, a szolidaritást. VII. Az Európai Unió jogával való összeegyeztethetőség A törvény tervezetének rendelkezéseit a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet hatálya alá tartozó személyekre és ellátásokra a Közösségi rendeletben meghatározott módon kell alkalmazni. A törvény tervezete a Tanácsnak a férfiakkal és nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról szóló 79/7/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. VIII. Műszaki tartalmú szabályozás Műszaki tartalmú szabályozás nem kerül elfogadásra a javasolt döntés alapján. IX. Kapcsolódások Az előterjesztés nem kapcsolódik más, folyamatban lévő előterjesztéshez. X. Fennmaradt vitás kérdések XI. Javaslat a sajtó tájékoztatására
HATÁROZATI
JAVASLAT
A Kormány megtárgyalta és elfogadta a rehabilitációs járadékról, a megváltozott munkaképességűek új minősítési rendszeréről, a rehabilitációs szolgáltatásokról, valamint a rehabilitációs járadékban részesülők együttműködéséről szóló kormány-előterjesztést, és 1. elrendeli az előterjesztés mellékletét képező törvényjavaslatnak az Országgyűlés elé terjesztését; 2. a törvényjavaslat előadójául a szociális és munkaügyi minisztert jelöli ki; 3. elrendeli a) az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szervezetéről, működéséről, valamint eljárásának részletes szabályairól, továbbá b) komplex rehabilitációról szóló kormányrendeleteknek az előterjesztésben foglaltak alapján történő előkészítését.
Melléklet a 6432-1/2007-SZMM számú kormány-előterjesztéshez
TERVEZET
2007. évi … törvény a rehabilitációs járadékról
Az Országgyűlés az egészségkárosodást szenvedett személyek megmaradt, fejleszthető képességeire épülő rehabilitációjának, társadalmi reintegrációjának elősegítésére, továbbá a rehabilitáció időtartamára a jövedelemarányos keresetpótlás érdekében a következő törvényt alkotja: Alapfogalmak 1. § E törvény alkalmazásában: a) egészségkárosodás: az egész szervezetre vonatkoztatott, a szervezet felépítésében, funkcióiban betegség, sérülés vagy születési rendellenesség következtében kialakult kedvezőtlen változás, b) kereső tevékenység: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 58. §-a (5) bekezdésének e) pontja szerinti tevékenység, c) kereset: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott, a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset; d) rehabilitáció: külön jogszabályban meghatározott orvosi, foglalkoztatási, szociális, képzési és egyéb tevékenységek komplex rendszere, amelynek célja, hogy az egészségkárosodást szenvedett személy alkalmassá váljon az egészségkárosodást megelőző munkakörének vagy a képzettségi szintjének, illetve az egészségkárosodást követően számára megfelelő munkakörben történő foglalkoztatásra.
2
TERVEZET
A törvény hatálya 2. § (1) E törvény hatálya kiterjed: a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) rendelkezései alapján biztosítottnak minősülő személyre, illetve arra, aki a rehabilitációs járadékra e törvény rendelkezései alapján jogosult, b) a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervre és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervre, c) a rehabilitációs szakértői szervre, és d) az állami foglalkoztatási szervre. (2) E törvény rendelkezéseit a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet (a továbbiakban: Közösségi rendelet) hatálya alá tartozó személyekre és ellátásokra a Közösségi rendeletben meghatározott módon kell alkalmazni. (3) E törvény rendelkezéseit a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni. A rehabilitációs járadékra való jogosultság 3. § (1) Rehabilitációs járadékra az jogosult, aki a) 50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett, és b) az a) pont szerinti egészségkárosodással összefüggésben jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségi szintjének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, vagy az egészségkárosodás következtében a keresete legalább 20%-kal alacsonyabb lenne az egészségkárosodás előtti kereseténél, és c) rehabilitálható, valamint d) a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte. (2) A szükséges szolgálati idő megállapítására és igazolására a Tny. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (3) Rehabilitációs járadék nem állapítható meg annak, aki saját egészségkárosodását szándékosan okozta.
3
TERVEZET
(4) Rehabilitációs járadékra nem jogosult az, aki a) öregségi nyugdíjban, előrehozott öregségi nyugdíjban, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, korkedvezményes nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, öregségi járadékban, munkaképtelenségi járadékban, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékban, korbetöltés címén járó özvegyi nyugdíjban, rokkantság címén járó özvegyi nyugdíjban; b) bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, szolgálati nyugdíjban, polgármester öregségi nyugdíjában, vagy közszolgálati járadékában; c) terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, táppénzben, baleseti táppénzben, baleseti járadékban; d) az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátásban; e) átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, rokkantsági járadékban; f) a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásaiban, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban; valamint g) a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatásában részesül. A rehabilitációs járadék összege 4. § (1) A rehabilitációs járadék összege és legkisebb összege megegyezik a rokkantsági nyugdíj (III. rokkantsági csoport) összegének 120%-ával. (2) Amennyiben a rehabilitációs járadékban részesülő szolgálati idejének legalább egy részében a magánnyugdíjrendszer keretében is fizetett tagdíjat, a rehabilitációs járadék összege és legkisebb összege megegyezik az (1) bekezdés szerinti összeggel. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépésre a rehabilitációs járadék megállapításával összefüggésben nincs lehetőség. (3) A rehabilitációs járadék összegének meghatározása során a rokkantsági nyugdíj összegére és a rokkantsági nyugdíj alapjául szolgáló kereset meghatározására a Tny. rendelkezéseit (Tny. 28. §) kell megfelelően alkalmazni. (4) A rehabilitációs járadékot évente emelni kell, az évenkénti emelésre a Tny. rendelkezéseit (Tny. 62-63. §-ok) kell megfelelően alkalmazni. A rehabilitációs járadék évenkénti rendszeres emeléséről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek nem kell határozatot hoznia.
4
TERVEZET
Eljárási szabályok 5. § (1) A rehabilitációs járadékra való jogosultság, a járadékban részesülőt érintő jog és kötelezettség megállapítására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A rehabilitációs járadék iránti igény érvényesítésére, a jogorvoslatra, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére és megtérítésére és a járadékból történő levonásra – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a Tny. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (2) A rehabilitációs járadékot írásban, kizárólag az e célra rendszeresített nyomtatványon (a továbbiakban: igénybejelentő lap) lehet kérelmezni. Ha a rehabilitációs járadékot igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet – az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve – a törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét a törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy – ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta – önállóan terjesztheti elő. (3) Az igénybejelentő lap benyújtásával egyidejűleg az igénylőnek az azonosításához és – a Ket. 36. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adatok kivételével – az igénye elbírálásához szükséges adatokat, iratokat is elő kell terjesztenie. (4) A rehabilitációs járadékra való jogosultság elbírálásához az igénylő kötelezhető arra, hogy kereseti viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság 15 napon belül köteles közölni az igénylő személyi jövedelemadójának alapját, illetve keresetét. (5) Ha a rehabilitációs járadékra való jogosultság feltételei a 3. § (4) bekezdésének c)-h) pontjaiban meghatározottak kivételével fennállnak, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az igénylőt a járadék várható összegének közlésével felhívja arra, hogy – amennyiben a rehabilitációs járadék megállapítását kéri – 15 napon belül igazolja, hogy a folyósított ellátás megszüntetését kezdeményezte; ezzel egyidejűleg tájékoztatja arról, hogy az igazolás hiányában a kérelmet elutasítja. (6) A rehabilitációs járadékot a (6) bekezdésben foglalt esetben csak akkor lehet megállapítani, ha az igénylő a jogerős határozat bemutatásával igazolja a 3. § (4) bekezdésének c)-h) pontja szerinti ellátás megszüntetését.
5
TERVEZET
(7) A rehabilitációs járadék megállapítása esetén a határozatban rögzíteni kell a járadékban részesülőnek az utolsó két teljes naptári évre vonatkozó keresetének havi átlagát. (8) Amennyiben a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személynek a Tny. 64. §-ának (9)-(10) bekezdésén alapuló időszakos orvosi felülvizsgálata során megállapítható, hogy a folyósított nyugellátásra nem, de a rehabilitációs járadékra jogosult, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátást megszünteti, és az érintettet tájékoztatja arról, hogy kérelmére rehabilitációs járadékot állapít meg. (9) A rehabilitációs járadékkal kapcsolatos eljárás költség- és illetékmentes. (10) A bíróság az e törvényben szabályozott eljárásban hozott érdemi határozatot megváltoztathatja. 6. § (1) A rehabilitációs járadék iránti igény elbírálásához, illetve a felülvizsgálathoz a rehabilitációs szakértői szerv a megkereséstől számított 60 napon belül a külön jogszabályban meghatározottak szerinti komplex minősítést végez, és szakvéleményt ad a) az egészségkárosodás mértékéről, b) a szakmai munkaképességről, c) a rehabilitálhatóságról, d) a rehabilitáció lehetséges irányáról, valamint a rehabilitációs szükségletekről, továbbá e) a rehabilitációhoz szükséges időtartamról. (2) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv eljárása során a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleményéhez kötve van. (3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az igénylőt orvosi vizsgálat céljából a rehabilitációs szakértői szerv előtti személyes megjelenésre kötelezheti. Ha az igénylő a jogkövetkezményekről való tájékoztatást tartalmazó felhívásra az előírt orvosi vizsgálaton nem jelenik meg, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az eljárást végzésével megszünteti. (4) A rehabilitációs szakértői szerv szakvéleményének nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az eljárását felfüggesztheti.
megérkezéséig
a
(5) Ha a rehabilitációs járadék iránti igényt a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye alapján az igénylő egészségi állapotára tekintettel utasították el, az elutasító határozat jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül előterjesztett újabb igénybejelentést csak akkor kell elbírálni, ha az igénylő csatolja a háziorvos (szakorvos)
6
TERVEZET
igazolását arról, hogy az egészségi állapotában az elutasítást követően lényeges változás következett be. Együttműködési kötelezettség 7. § (1) A rehabilitációs járadékra jogosult a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében az állami foglalkoztatási szervvel történő együttműködésre köteles, amelynek keretében a) az együttműködésre kijelölt szervvel írásbeli rehabilitációs megállapodást köt, továbbá b) teljesíti a rehabilitációs megállapodás mellékleteként meghatározott rehabilitációs tervben foglaltakat. (2) A rehabilitációs járadék megállapítása esetén a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatában felhívja a járadékra jogosultat az együttműködési kötelezettség teljesítésére, egyben tájékoztatja az együttműködési kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeiről. A rehabilitációs járadékra jogosult – a határozat és az alapjául szolgáló szakvélemény bemutatásával – a határozat jogerőre emelkedéstől számított 5 munkanapon belül megkeresi az állami foglalkoztatási szervet a rehabilitációs megállapodás megkötése érdekében. (3) A rehabilitációs járadék megállapítása esetén a megállapító nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a jogerőre emelkedést követően haladéktalanul értesíti az állami foglalkoztatási szervet. (4) A rehabilitációs megállapodás megkötése során figyelemmel kell lenni a rehabilitációs szükségletekre, valamint az adott térség munkaerő-piaci feltételeire is. (5) Amennyiben a rehabilitációs járadékra jogosult kereső tevékenységet folytat, akkor rehabilitációját elsősorban ennek keretében kell megkísérelni. Ennek érdekében az állami foglalkoztatási szerv megkeresi a munkáltatót. A munkáltató a megkeresést követő öt munkanapon belül köteles konzultációt folytatni a rehabilitációs intézkedések lehetőségéről. Ha a munkáltató a szükséges rehabilitációs intézkedéseket vállalja, akkor a rehabilitációs megállapodást ennek alapul vételével kell megkötni. (6) A rehabilitációs megállapodás megkötését követően az állami foglalkoztatási szerv haladéktalanul értesíti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet és a folyósító szervet. (7) A rehabilitációs járadék folyósítása a rehabilitációs megállapodás megkötését követően kezdhető meg.
7
TERVEZET
8. § (1) A rehabilitációs járadékban részesülő 10 munkanapon belül köteles értesíteni az állami foglalkoztatási szervet, ha a) az egészségi állapotában romlás következett be, illetve b) kereső tevékenységet folytat, vagy keresete megváltozott, c) a rehabilitációs megállapodás alapjául szolgáló körülményeiben lényeges változás következett be. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a rehabilitációs járadékban részesülő a bejelentéssel egyidejűleg igazolja keresetének összegét. Az ellátás időtartama 9. § A rehabilitációs járadék a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban az igénybejelentés napjától állapítható meg. 10. § (1) A rehabilitációs járadék a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, de legfeljebb 3 évre állapítható meg. (2) Amennyiben az ellátás 3 évnél rövidebb időtartama eltelt, de a rehabilitáció még nem fejeződött be, a rehabilitáció sikeres megvalósulásának érdekében az időtartam legfeljebb egy alkalommal meghosszabbítható, de a teljes időtartam ebben az esetben sem haladhatja meg a 3 évet. (3) Az ellátásra jogosultság a szolgálati idő tartamától függetlenül feléled, ha a) a 13. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti megszüntetési ok bekövetkezett, de az érintett személy önhibáján kívül az ezt követő 24 hónapon belül munkahelyét elveszítette, b) a 13. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti megszüntetési ok bekövetkezett, de az érintett személy kereső tevékenysége önhibáján kívül az ezt követő 24 hónapon belül megszűnt, illetve c) a 13. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti megszüntetési ok bekövetkezett, de az ezt követő 24 hónapon belül az érintett személy egészségi állapotában a rehabilitációt ismét lehetővé tevő javulás következett be.
8
TERVEZET
(4) Az ellátás teljes időtartama feléledés esetén sem haladhatja meg a 3 évet. A jogosultat a rehabilitációs járadék megszüntetését követő emelések, kiegészítések is megilletik. (5) A rehabilitációs járadék kérelemre a megszüntetést követő 12 hónap elteltével ismételten megállapítható abban az esetben, ha a 3. § (1) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltételek fennállnak, és az igénylőnek egészségi állapotában, illetve más, a jogosultságot érintő egyéb feltételben lényeges változás következett be. A megszüntetéstől számított 24 hónapon belül nem lehet a rehabilitációs járadékot ismételten megállapítani, ha a megszüntetésre a 13. § (1) bekezdésének g)-h) pontjában meghatározott ok miatt került sor. (6) Az ellátás meghosszabbítása, feléledése, illetve ismételt megállapítása esetén a rehabilitációs járadék megállapítására vonatkozó eljárási szabályokat és az együttműködési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell. 11. § A rehabilitációs járadék folyósítására a nyugellátások és a baleseti nyugellátások folyósítására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni (Tny. 79. §). Felülvizsgálat 12. § (1) A rehabilitációs járadékban részesülő egészségi állapotában történt romlás esetén az állami foglalkoztatási szerv a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél felülvizsgálatot kezdeményez. (2) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a rehabilitációs járadékban részesülőt – a jogkövetkezményekről való tájékoztatás mellett – orvosi felülvizsgálat céljából történő személyes megjelenésre kötelezheti az (1) bekezdésben foglalt esetben, továbbá, ha olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely valószínűsíti, hogy a korábban megállapított egészségkárosodás a megállapítás időpontjában nem állt fenn vagy az a megállapítottnál kisebb mértékű volt. (3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a felülvizsgálat során megkeresi a rehabilitációs szakértői szervet.
9
TERVEZET
Az ellátás megszüntetése 13. § (1) Az ellátást meg kell szüntetni, ha a) a rehabilitációs járadékban részesülő meghalt, b) a rehabilitációs járadékban részesülő az ellátás megszüntetését kérte, c) az ellátás időtartama eltelt, d) a rehabilitáció sikeresen megvalósult, e) a rehabilitációs járadékban részesülő keresete 6 hónapon keresztül havi átlagban eléri a járadék összegének megállapításakor figyelembe vett utolsó két teljes naptári évre vonatkozó keresetének havi átlagát, f) a rehabilitációs járadékban részesülő egészségi állapotában olyan romlás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi, g) a rehabilitációs járadékban részesülő az együttműködési kötelezettségét, illetve a rehabilitációs megállapodásban foglalt kötelezettségeit neki felróható okból nem teljesíti, vagy h) a rehabilitációs járadékban részesülő az elrendelt felülvizsgálat keretében az orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, vagy nem járult hozzá a szükségesnek tartott vizsgálatok elvégzéséhez. (2) Az állami foglalkoztatási szerv az (1) bekezdés a), d)-e) és g) pontjaiban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén 5 napon belül értesíti a rehabilitációs járadékot megállapító nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet. (3) Az (1) bekezdés d) pontjának alkalmazása során a rehabilitáció akkor tekinthető sikeresnek, ha a rehabilitációs járadékban részesülő a rehabilitációs tervben foglaltakat teljesítette, és legalább 6 hónapon keresztül az 1. § d) pontjában meghatározott munkakörben munkát végzett. Munkavégzés hiányában – a rehabilitációs tervben foglaltak megvalósulása esetén – a rehabilitáció akkor tekinthető sikeresnek, ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére a rehabilitációs szakértői szerv ezt megállapította. (4) Az (1) bekezdés e) pontjában foglaltak megvalósítása érdekében az állami adóhatóság a rehabilitációs járadékban részesülő személy vonatkozásában az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. §-ának (2) bekezdésében foglalt bevallás alapján keresetét rendszeresen figyelemmel kíséri, és az erre vonatkozó adatokat havonta, a tárgyhót követő hó 15-éig továbbítja az állami foglalkoztatási szervhez. (5) A rehabilitációs járadékot – az (1) bekezdés c) pontjában, illetve az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjától kell megszüntetni.
10
TERVEZET
(6) Az (1) bekezdés d)-f) pontjaiban meghatározott megszüntetési ok bekövetkezése esetén a rehabilitációs járadékot a megszüntetési ok megállapítását követő második hónap első napjától kell megszüntetni. Adatkezelés 14. § A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv adatkezelésére, a nyilvántartás vezetésére a Tbj. társadalombiztosítási nyilvántartásokra, és a Tny. nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 15. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv a rehabilitációval összefüggő tevékenysége érdekében a) a rehabilitációs járadékban részesülő családi és utónevére, születési családi és utónevére, születésének helyére, idejére, anyja születési családi és utónevére (természetes személyazonosító adatok), b) a rehabilitációs járadékban részesülő állampolgárságára, illetőleg bevándorolt, letelepedett, menekült vagy hontalan jogállására, c) a rehabilitációs járadékban részesülő belföldi lakó-, illetőleg tartózkodási helyére, d) a jogosultsági feltételekre, a rehabilitációs járadékban részesülő egészségi állapotára és az azokban bekövetkezett változásokra, e) a rehabilitációs járadékban részesülő iskolai végzettségére és szakképzettségére, f) az ellátás megállapítására és megszüntetésére, g) az ellátás kezdő és befejező időpontjára, h) a jogosultság megállapításához szükséges keresetre, i) a rehabilitációs járadékban részesülő társadalombiztosítási azonosító jelére (TAJ szám) vonatkozó adatokat kezelheti. (2) A 14. § szerinti, valamint az (1) bekezdésben meghatározott adatok a bíróság, az ügyészség, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, a katonai igazgatási szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az adóhatóság, a rehabilitációs szakértői szerv, az orvosszakértői szerv, a szociális hatáskört gyakorló szerv, a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatokat ellátó szerv, az egészségbiztosítási szerv, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény feladatai ellátása érdekében – törvényben meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén – továbbíthatók.
11
TERVEZET
(3) Az e törvény felhatalmazása alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók. (4) Az adatkezelésre és az adatok védelmére egyebekben a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései az irányadók. Módosuló jogszabályok 16. § (1) A Tbj. 4. §-a f) pontjának 1. pontja a következők szerint módosul: [E törvény alkalmazásában: Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki] „1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül. A saját jogú nyugdíjjal azonos elbírálás alá esik a korengedményes nyugdíj, az előnyugdíj, a bányásznyugdíj, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított öregségi nyugdíj, Magyarországon nyilvántartásba vett egyházi, felekezeti nyugdíj, a szolgálati nyugdíj, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított rendszeres rokkantsági segély, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadék és a rehabilitációs járadék,” (2) A Tbj. 14. §-ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: [A nyugdíjbiztosítási ellátások:] „c) rehabilitációs járadék;” (3) A Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének b) pontja a következők szerint módosul: [Egészségügyi szolgáltatásra jogosult - az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl - az, aki] „b) a 14. § (3) bekezdése alapján saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitációs járadékban,”
12
TERVEZET
[részesül.] (4) A Tbj. 26. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatásában, munka-rehabilitációs díjban, rehabilitációs járadékban részesülő személy a díj, segély, támogatás, járadék összege után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizet.” (5) A Tbj. 26. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, a munka-rehabilitáció keretében folyósított munka-rehabilitációs díj, rehabilitációs járadék után a foglalkoztatót [4. § a) pont 5. és 10. alpont] terhelő nyugdíjbiztosítási járulékot a központi költségvetés fizeti.” (6) A Tbj. 28. §-a (1) bekezdésének a) pontja a következők szerint módosul: [A 27. §-ban meghatározott járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó] „a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, rehabilitációs járadékban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a rehabilitációs járadék fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -,” (7) A Tbj. 29. §-a (4) bekezdésének a) pontja a következők szerint módosul: [Az egyéni vállalkozó az (1) bekezdésben említett járulékalap alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt] „a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, rehabilitációs járadékban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a rehabilitációs járadék folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -,” (8) A Tbj. 42. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
13
TERVEZET
[Az igazgatási szervek a nyilvántartási rendszerben az alábbi személyes adatokat tarthatják nyilván és kezelhetik:] „e) a rokkantság fokára, az egészségkárosodás mértékére, a rehabilitálhatóságra, az egészségi állapotra, továbbá az élettársra, az eltartott hozzátartozói minőségre vonatkozó olyan adatok, amelyek a társadalombiztosítási ellátás megállapításához szükségesek,” (9) A Tbj. 43. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A 42. § (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból] „b) az állami adóhatóság, az önkormányzati adóhatóság az adókötelezettség ellenőrzése és az adó-végrehajtási eljárás lefolytatása érdekében az a) pontja szerinti adatok, valamint a d) pontból a munkahelyre és a foglalkoztatási jogviszony időtartamára vonatkozó adatok, támogatás megállapítása és ellenőrzése érdekében az e) pontból a rokkantság fokára, az egészségkárosodás mértékére vonatkozó, [adatok igénylésére jogosultak.] 17. § (1) A Tny. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál a munkanélküli-járadék, vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás, a gyermekgondozási segély, nyugdíjjárulék-köteles szociális ellátások (gyermeknevelési támogatás, ápolási díj), a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) 3-4. és 5. §-a szerinti prémiumévek program, illetőleg különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás, a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi …törvény (a továbbiakban: Rjtv.) szerinti rehabilitációs járadék összegét, valamint a felsorolt ellátások folyósításának időtartama alatti biztosítással járó jogviszonyból származó jövedelmet (keresetet) - a kifizetésük (folyósításuk) időpontjától függetlenül - figyelmen kívül kell hagyni. Ha az igénylőre kedvezőbb, a) a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a munkanélküli-járadék, vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás, a Péptv. 3-4. és 5. §-a szerint prémiumévek program, illetőleg különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás, továbbá az Rjtv. szerinti rehabilitációs járadék összegét, b) amennyiben az a) pontban meghatározott ellátás folyósításával egyidejűleg biztosítási jogviszonnyal is rendelkezik, az abból származó jövedelem (kereset) és az ellátás együttes összegét
14
TERVEZET
kell keresetként figyelembe venni.” (2) A Tny. III. fejezete a következő 3. címmel és 36/A.-36/G. §-sal egészül ki: „3. Cím A 2007. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj esetében A rokkantsági nyugdíjjogosultság 36/A. § (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, a) aki az Rjtv. szerint aa) 79 %-ot meghaladó egészségkárosodást szenvedett vagy ab) 50-79 %-os egészségkárosodást szenvedett, ezzel összefüggésben az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségi szintjének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és b) akinek az egészségkárosodás következtében a keresete legalább 20%-kal alacsonyabb lenne az egészségkárosodás előtti kereseténél, és c) akinek a rehabilitációja a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye alapján nem lehetséges (az a)-c) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: rokkant), és d) aki táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, és e) aki az életkorára előírt szolgálati idővel rendelkezik. (2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultság elbírálásánál a 23. § (2) bekezdésében, valamint a 26. §-ban foglaltakat alkalmazni kell. A rokkantsági nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idő 36/B. § A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meghatározására a 24-25. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók. A rokkantsági nyugdíj összege, mértéke, az alapul szolgáló kereset 36/C. § A rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset megállapítására, valamint a rokkantsági nyugdíj összegének meghatározására a 28-29. §-ban foglaltakat kell
15
TERVEZET
alkalmazni azzal, hogy a rokkantsági nyugdíj mértékét a 36/A. § (1) bekezdésének aa) pontja szerinti esetben az I. rokkantsági csoportnak, az ab) pontja szerinti esetben pedig a II. rokkantsági csoportnak megfelelően kell meghatározni. A rokkantsági nyugdíj megszűnése és feléledése 36/D. § (1) A rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha a nyugdíjas már nem rokkant. (2) A rokkantsági nyugdíjra jogosultság a szolgálati idő tartamától függetlenül feléled, ha a jogosultság egyéb feltételei a nyugdíj megszüntetése után öt éven belül újra bekövetkeznek. A jogosultat a nyugdíj megszüntetését követő emelések, kiegészítések is megilletik. (3) Ha a rokkantsági nyugdíjas egészségkárosodásának mértéke változik, rokkantsági nyugdíja mértékét ennek megfelelően módosítani kell. Az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése után azonban a rokkantsági nyugdíj mértékét az egészségkárosodás változása miatt módosítani nem lehet. A baleseti rokkantsági nyugdíjjogosultság 36/E. § (1) Baleseti rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki túlnyomóan üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében a) az Rjtv. szerint aa) 79 %-ot meghaladó egészségkárosodást szenvedett vagy ab) 50-79 %-os egészségkárosodást szenvedett, ezzel összefüggésben az egészségkárosodása időpontjában betöltött, illetve az azt megelőző munkakörében, illetve a képzettségi szintjének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és rehabilitációja a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye alapján nem lehetséges, és b) táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül. (2) A jogosultság elbírálásánál a 26. §-ban, valamint a 32. § (2)-(3) bekezdésében és a 36. §-ban foglaltakat alkalmazni kell. (3) Baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult az is, akinek az (1) bekezdés ab) pontjában meghatározott mértékű egészségkárosodása szilikózis következtében következett be.
16
TERVEZET
A baleseti rokkantsági nyugdíj összegének meghatározása 36/F. § A baleseti rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset megállapítására, valamint a baleseti rokkantsági nyugdíj összegének meghatározására a 34. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a baleseti rokkantsági nyugdíj mértékét a 36/E. § (1) bekezdésének aa) pontja szerinti esetben az I. rokkantsági csoportnak, a ab) pontja, valamint a a 36/E. § (3) bekezdése szerinti esetekben pedig a II. rokkantsági csoportnak megfelelően kell meghatározni. A baleseti rokkantsági nyugdíj megszűnése és feléledése 36/G. § (1) A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha a nyugdíjas túlnyomóan üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés, vagy szilikózis következtében kialakult egészségkárosodás miatt már nem minősül rokkantnak. (2) A baleseti rokkantsági nyugdíj állapotváltozás miatti módosítására és feléledésére a 36/D. § (2)-(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.” (3) A Tny. 38. §-ának (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: [Szolgálati időként kell továbbá figyelembe venni] „i) az Rjtv. szerinti rehabilitációs járadék folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.” (4) A Tny. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „72. § (1) A nyugellátás iránti igény elbírálásához a rokkantságról, illetőleg munkaképesség-csökkenés mértékéről a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleményt ad. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv eljárása során kizárólag a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleményét veheti figyelembe. (2) A rehabilitációs szakértői szerv szakvéleményének nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az eljárását felfüggesztheti.” (5) A Tny. a következő 72/A. §-sal egészül ki:
megérkezéséig
a
17
TERVEZET
„72/A. § A rehabilitációs szakértői szervnek az Rjtv. szerinti egészségkárosodás megállapítására irányuló eljárására megfelelően alkalmazni kell a 64. § (8)-(10) bekezdésében, a 65. § (1) bekezdésében, a 71-72. §-ban és a 75-76. §-ban foglaltakat.” 18. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 40. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: [A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe be kell számítani] „c) a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.” (2) Az Ebtv. 42/A. §-ának (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: [A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe be kell számítani] „c) a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.” (3) Az Ebtv. 48/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „48/A. § Amennyiben a biztosítási jogviszonya megszűnését követően táppénzre jogosult egészségi állapota alapján várható, hogy a 46. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott idő elteltével a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek (a továbbiakban: Tny.) 23. §-a szerinti nyugellátásra, illetőleg a rehabilitációs járadékról szóló …. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) szerinti rehabilitációs járadékra válik jogosulttá, a keresőképességét elbíráló orvos a táppénzre való jogosultság lejárta előtt legalább 15 nappal kezdeményezi az egészségkárosodás mértékének külön jogszabály szerint történő megállapítását.” (4) Az Ebtv. 52. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb orvosi vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.” (5) Az Ebtv. 57-58. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
18
TERVEZET
„57. § (1) Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illeti meg. (2) Ha az egészségkárosodás mértéke a húsz százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, az egészségkárosodás tartamára időbeli korlátozás nélkül jár. (3) A (2) bekezdéstől eltérően a szilikózisból és azbesztózisból eredő és húsz százalékot meg nem haladó egészségkárosodás fennállása alatt a baleseti járadék időbeli korlátozás nélkül jár. (4) A baleseti járadékra jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az igénylő tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodását megállapították. Ha az igénylő ezen a napon baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő nappal nyílik meg. A (2) bekezdésben meghatározott két évet attól a naptól kell számítani, amelytől az 58. § (1) bekezdés a) pontja szerinti baleseti járadékot megállapították. 58. § (1) A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás fokától függ. Az egészségkárosodás fokának megfelelően a) az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14-20 százalék, b) a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 21-28 százalék, c) a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék, d) a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 40-49 százalék. (2) A baleseti járadék összege az (1) bekezdésben meghatározott fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetőleg harminc százaléka.” (6) Az Ebtv. 60. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A baleseti járadékra jogosultság megszűnik, ha az egészségkárosodás a tizenhárom százalékot már nem haladja meg. Ha az egészségkárosodás a tizenhárom százalékot újból meghaladja, a baleseti járadékra jogosultság feléled. (3) Az 1. fokozatú baleseti járadék két éven át történt folyósítása után a járadékra jogosultság akkor éled fel, ha az egészségkárosodás utóbb három hónapon át a húsz százalékot meghaladja. Ha az egészségkárosodás ismét huszonegy százalék alá csökken, a tizenhárom százalékot azonban meghaladja, a baleseti járadék ennek az állapotnak a tartamára – legfeljebb két éven át – újból jár.” (7) Az Ebtv. 68. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Aki az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért felelős – kivéve a 67. §-ban
19
TERVEZET
meghatározott esetet –, köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást megtéríteni. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség megállapítható.” (8) Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Felhatalmazást kap a Kormány] „k) a pénzbeli ellátások, továbbá a baleseti ellátások megállapítására - ideértve az egészségkárosodás minősítésének eljárási szabályait is - és folyósítására vonatkozó részletes szabályok,” [meghatározására.] 19. § (1) Az Flt. 14. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi d)-f) pontok jelölése e)-g) pontra változik: [Támogatható az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott vagy elfogadott képzése annak a személynek,] „d) aki rehabilitációs járadékban részesül,” (2) Az Flt. 14. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Képzési támogatásként a) az (1) bekezdés a)-b) pontjában, valamint e)-g) pontjában meghatározott személy esetén aa) kereset-kiegészítés vagy keresetpótló-juttatás, valamint ab) a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése, b) az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott személy esetén a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése adható.” (3) Az Flt. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „17. § Támogatás nyújtható annak az álláskeresőnek, valamint rehabilitációs járadékban részesülő személynek, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, ideértve azt is, aki vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik.” (4) Az Flt. 27. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
20
TERVEZET
[Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát (a továbbiakban: folyósítási idő) - a 25. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amennyit az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző négy év alatt munkaviszonyban töltött. A munkaviszony időtartamába nem számítható be a munkaviszonynak az az időtartama, amely alatt az álláskereső álláskeresési járadékban részesült. Az előbbiekben meghatározott négyéves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal, vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony nem állt fenn:] „e) a rehabilitációs járadék, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, továbbá a bányászok egészségkárosodási járadéka, folyósításának,” [időtartamával.] (5) Az Flt. 41/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A munkaadó létszámának megállapítása során a közhasznú munkavégzés, valamint a közmunka keretében foglalkoztatott munkavállalókat, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény hatálya tartozó munkavállalókat, és azokat a munkavállalókat, akiknek foglalkoztatása a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.)106. §-a szerinti kirendelés, az Mt. 150. §-ának (1) bekezdése alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés, továbbá az Mt. 193/C. §-ának a) pontjában meghatározott munkaerő-kölcsönzés keretében történik, figyelmen kívül kell hagyni.” (6) Az Flt. 58. § (5) bekezdése d) pontjának 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában álláskereső az a személy, aki] „3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és„ (7) Az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában]
21
TERVEZET
„m) megváltozott munkaképességű személy: az a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló, akinek munkaszerződés szerinti napi munkaideje a négy órát eléri, és ma) a munkaképesség-csökkenésének mértéke az orvosszakértői szerv szakvéleménye szerint legalább a 40 százalékot eléri, vagy az egészségkárosodásának mértéke a rehabilitációs szakértő szerv szakvéleménye szerint legalább az 50 százalékot eléri, vagy mb) a fogyatékosok jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján látási fogyatékosnak minősül, vagy mc) külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül és erre tekintettel a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló külön törvény szerint adóalapot csökkentő kedvezményben részesül, vagy md) siket vagy súlyosan nagyothalló, halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri vagy meghaladja, vagy me) a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló külön jogszabály szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül;” 20. § (1) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 89. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A (7) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell rehabilitációs járadékban részesülő, nem keresőképtelen munkavállaló munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetésére is. E rendelkezés alkalmazása szempontjából különösen indokolt esetnek kell tekinteni a 91. §-ban meghatározott indok fennállását is.” (2) Az Mt. 90. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: [A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:] „g) a külön törvény szerinti rehabilitációs járadékban részesülő személy esetén a keresőképtelenség teljes” [időtartama.] (3) Az Mt. a következő 91. §-sal egészül ki: „91. § A munkáltató a rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló munkaviszonyát a 90. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt felmondási védelem leteltét követően rendes felmondással egészségügyi alkalmatlansága miatt akkor szüntetheti meg,
22
TERVEZET
ha a munkavállaló eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább, és a munkáltatónál egészségügyi állapotának megfelelő másik munkakör nem biztosítható, illetve, ha a munkavállaló az ilyen másik munkakörben történő foglalkoztatáshoz szükséges munkaszerződés módosításhoz nem járul hozzá.” 21. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 3. §-a 23. pontjának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Nyugdíj:] „a) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátások és hozzátartozói nyugellátások, a rehabilitációs járadékról szóló törvényben meghatározott rehabilitációs járadék, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított nyugdíj előtti munkanélküli segély (előnyugdíj), továbbá a korengedményes nyugdíjazásról szóló kormányrendelet alapján megállapított korengedményes nyugdíj;” (2) Az Szja. tv. 7. számú melléklete 8. pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „8. Nyugdíj alatt a saját jogú nyugellátást, azaz az öregségi, korkedvezményes, korengedményes, rokkantsági, valamint az előnyugdíjat, az előre hozott öregségi nyugdíjat, a baleseti rokkantsági nyugdíjat, továbbá a rehabilitációs járadékot kell érteni.” 22. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) E törvény hatálya nem terjed ki a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.), a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.), a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mny.), a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eb.), a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.), a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.), valamint a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi … törvény hatálya alá tartozó ellátásokra.”
23
TERVEZET
(2) Az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában] „i) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatása, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás;” (3) Az Szt. 37/A. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában nem foglalkoztatott személynek minősül az, akinek esetében] „d) az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel, vagy az együttműködésre kijelölt szervvel legalább három hónapig együttműködött,” 23. § (1) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 13. §-ának bc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt, gyámot is, aki saját maga vagy házastársa, élettársa]
24
TERVEZET
„bc) rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjas, illetve rehabilitációs járadékban részesül, és nyugdíjának, járadékának összege nem haladja meg a rokkantsági csoportonként megállapított legkisebb rokkantsági nyugdíj, illetve a legkisebb rehabilitációs járadék összegét és egyéb jövedelme nincs,” (2) A Cst. 27. §-a (1) bekezdésének ab) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, ide nem értve] „ab) a gyermekgondozási segélyre való jogosultság esetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján járó nyugellátást, illetve annak minősülő nyugellátást, továbbá a rehabilitációs járadékot, rokkantsági járadékot, az átmeneti járadékot, a rendszeres szociális járadékot és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékát;” 24. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 16. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A munkáltató döntése előtt a közalkalmazotti tanáccsal véleményezteti:] d) a korengedményes nyugdíjazásra és az egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzeléseket,” Záró rendelkezések 25. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2008. január 1-jén lép hatályba. (2) Az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének e törvény 19. §-ának (7) bekezdésével megállapított m) pontja 2007. július 1-jén lép hatályba. (3) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
25
TERVEZET
(4) Az e törvény 17. §-ával megállapított, a Tny. 36/A.-36/G. §-aiban foglalt rendelkezéseket a 2007. december 31-ét követő időponttól kezdődően megállapításra kerülő rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj igények és a 2007. december 31-ét követően benyújtott állapotrosszabbodási kérelmek esetében kell alkalmazni. (5) Annak az egészségkárosodást szenvedett személynek, aki e törvény hatálybalépéséig legalább 25 év szolgálati időt szerzett, és a rehabilitációs járadékra megállapított jogosultsági feltételeknek megfelel, kérelmére rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani. (6) Annak a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személynek az e törvény hatályba lépését követően esedékes – a Tny. 64. §-ának (9)-(10) bekezdésén alapuló – soron következő orvosi felülvizsgálatát, akinek az ellátását 2008. január 1-jét megelőzően állapították meg, a 2007. december 31-én hatályos orvosszakértői minősítésre vonatkozó rendelkezések alapján kell elvégezni, és az ellátást ennek megfelelően kell tovább folyósítani vagy megszüntetni. 26. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a) a Tny. aa) 79. §-ának (4) bekezdése, ab) 80. §-a (2) bekezdésének második mondata; b) az Ebtv. ba) 1. §-a (1) bekezdésének d) pontjában „a (2) bekezdés kivételével” szövegrész, bb) 1. §-ának (2) bekezdése, valamint bc) 83. §-ának (5) bekezdésében a „valamint az orvosszakértői szervet vagy szerveket,” szövegrész; c) az Flt 28.§-a (1) bekezdésének c) pontjában az „öregségi” szövegrész hatályát veszti. 27. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg: a) a komplex rehabilitáció részét képező szolgáltatások körét, a rehabilitációval kapcsolatos eljárási szabályokat, az együttműködésre, a rehabilitációs megállapodás megkötésére és annak kötelező tartalmára, továbbá a rehabilitációs tervre vonatkozó szabályokat, b) az egészségkárosodás minősítésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat. (2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a rehabilitációs szervet vagy szerveket, valamint az orvosszakértői szervet vagy szerveket.
26
TERVEZET
28. § E törvény a Tanácsnak a férfiakkal és nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról szóló 79/7/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
Az előterjesztés szöveges része A Kormány 2006. októberi ülésén megtárgyalta a megváltozott munkaképességű személyek ellátó alrendszerei összehangolt átalakításának programjáról szóló előterjesztést és 2191/2006. (XI. 15.) határozatában rendelkezett a program részletes kidolgozásának lépéseiről. Ennek megfelelően az Országos Orvosszakértői Intézet a Szociális és Munkaügyi Minisztérium felügyelete alá került, a III. csoportú rokkantsági nyugdíjak finanszírozása átkerült az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz, az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál kialakulóban van az átfogó rehabilitációs szervezet. 2007. március 31-ig a szociális és munkaügyi miniszter főfelelősségével további feladatokat kell megvalósítani: 1. hatástanulmánnyal, modellszámításokkal és munkaerő-piaci prognózisokkal alátámasztott módon – elő kell készíteni és a Kormány elé kell terjeszteni a rehabilitációs járadék bevezetéséről szóló törvény tervezetét; 2. elő kell készíteni az új komplex szakértői minősítési rendszer szabályozásáról és az eljárási rendről szóló kormányrendelet tervezetét; 3. elő kell készíteni a rehabilitációs szolgáltatások komplex rendszerét szabályozó rendelet tervezetét. I. Helyzetkép A rokkantsági nyugdíjasok száma megközelíti a 800 ezer főt, rendszeres szociális járadékban több mint 200 ezren részesülnek. Az ellátásra fordított kiadások évről-évre növekedtek, 2006ban megközelítették a 750 milliárd forintot. A rokkantsági nyugdíjasok csaknem 60%-a, 460 ezer fő korhatár alatti, közülük 380 ezren III. csoportos rokkantsági nyugdíjasok, akik számottevő megmaradt munkaképességgel rendelkeznek (67%-ban csökkent a munkaképességük). (Az egészségkárosodással összefüggő pénzbeli támogatások főbb adatait ld. 1. sz. táblázatban) 250-260 ezren vannak, akik még nem érték el 55. életévüket. Közülük kerülnek ki azok, akik jobb rehabilitációs szolgáltatások és kedvezőbb munkaerőpiaci körülmények esetén folyamatos támogatás nélkül foglalkoztathatók lennének. A munkaképes korú rokkantsági nyugdíjasok aránya hazánkban nem tekinthető magasnak a fejlett országok adataival összehasonlítva. Az új igénylők és az új rokkantak száma is mérséklődik (az ezzel kapcsolatos éves megtakarítás 5 milliárd forintra tehető). Az új rokkantak létszám várhatóan 30-40 ezer között, a mai szinten stabilizálódhat. (2. sz. táblázat) A helyzet javulásában jelentős szerepe volt a már megtett lépéseknek, elsősorban az orvosszakértői minősítés gyakorlatára való nagyobb odafigyelésnek Az elmúlt időszakban kimunkálásra kerültek és megjelentek a funkcióképesség, fogyatékosság, megváltozott munkaképesség és rehabilitálhatóság megállapításának új szabályai, kialakult a szakértői rendszer szabályozásának koncepciója, megkezdődött a szakértői hálózat korszerűsítése, kiépültek a foglalkoztatási rehabilitáció intézményei, stb. A 75/1997. (VIII. 18.) OGY határozat megfogalmazta az új rendszer kialakításának szükségességét és feladatait. Ezek a lépések azonban nem vezettek a rendszer lényegét érintő, átfogó, számottevő javulást hozó változássá. Nem elsősorban a rendszerbe kerülők nagy, hanem a rendszerből kikerülők alacsony száma jelenti a problémát.
2 Az okokat az októberi előterjesztés és annak mellékletei részletesen elemezték, közülük a legfontosabbak összefoglalva a következők. – A megváltozott munkaképességűek - bejelentett - foglalkoztatása messze alatta marad a fejlett országok szintjének (kevesebb mint 10%, szemben a fejlett országok 30-50%-os mutatójával). – Az ellátásban részesülő megváltozott munkaképességűek jelentős hányada bejelentés nélkül, vagy jövedelmét csak részben bejelentve dolgozik (ez az arány elérheti a 30-50%ot, ami 150-200 ezer ilyen jellegű foglalkoztatást jelenthet). – A rokkant nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők egy része nem (csupán) egészségi állapotának romlása miatt, hanem sajátos "haszonszerzési" célból kerül a rendszerbe, mert veszélyeztetve érzi státuszát, munkahelyét, "biztonságos jövedelemre" próbál szert tenni. – A passzív pénzbeli ellátások mellett hiányoznak a rokkantság megelőzését, felszámolását, enyhítését szolgáló rehabilitációs szolgáltatások. A rendszer létező elemei, láncszemei között pedig nincs, vagy igen laza a kapcsolat, az egyén nehezen igazodik el az intézmények és szabályok szövevényében. – Elavult a kategória és minősítési rendszer, a munkaképesség általános csökkenésére épül, nem veszi figyelembe az egyén megmaradt képességeit, az igénylő munkájának követelményeit, körülményeit, nem vonja be a munkaügyi, foglalkoztatási szakértelmet. A ma is évenként mintegy 300-350 ezer vizsgálatot lebonyolító szakértői tevékenységre nincs átfogó szabályozás (3. sz. táblázat). – Az ellátórendszer társadalmi hatása jelentős lehet (1 millió körüli embert és családtagjaikat érinti), és emiatt kellő körültekintéssel kell eljárni. Ugyanakkor a rehabilitációs intézmények és szolgáltatások kiépítése már a kezdetektől jelentős erőforrásokat igényel, míg a megváltozott munkaképességű emberek elhelyezkedése csak fokozatosan mérsékli a társadalombiztosítás, illetve az állami költségvetés terheit. E problémák komplex megoldást igényelnek: új szabályok kialakítását a 2191/2006. (XI. 15.) Korm. határozatban foglaltaknak megfelelően, az új rendszer társadalmi-gazdasági hatásainak gondos mérlegelését, a bevezetés ennek megfelelő ütemezését, a hazai és az EU-s források összehangolt mozgósítását a szükséges fejlesztések megvalósítása és a rehabilitációs járadékba kerülők gyors munkaerőpiaci visszatérését segítő szolgáltató-támogató rendszer felépítése, működtetése érdekében. Az elmúlt években jelentős változások történtek a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása elősegítése szabályozásában, melynek eredményeképpen a közeljövőben megszűnik a passzív dotációs rendszer és új aktív támogatási formák (bértámogatások, költségkompenzációk, a munkahelyi környezet átalakításának támogatása stb.) kerülnek előtérbe. Megkezdődött a rehabilitációs foglalkoztatók akkreditációja; A cél olyan ellátórendszer és foglalkoztatási rehabilitációs eljárás, támogatási rendszer kialakítása, – amelyben a rehabilitálható megváltozott munkaképességű személyek számára a foglalkoztatás nyújt megbízható jövedelmet és megélhetést. A rokkantsági nyugdíjban csak azok az aktív korúak részesülnek, akik teljes értékű munka végzésére rehabilitációval sem tehetők képessé; ezáltal
3 – nő a megváltozott munkaképességűek és fogyatékosok foglalkoztatása, csökkennek a költségvetés, államháztartás és a családok terhei, és – erősödik az esélyegyenlőség, mérséklődik a hátrányos helyzetűek száma és aránya. I. Új szabályok A rehabilitációs járadékról szóló törvény tervezetében foglaltak szerint az új ellátásban részesülő személy több intézménnyel kerül kapcsolatba: az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal (ONyF), az Országos Orvosszakértői Intézettel (Intézet), az Állami Foglalkoztatási Szolgálattal (ÁFSZ), illetve ezek kirendeltségeivel. Külön rendeletek határozzák meg az ügyfél útját, az intézmények a feladatait a komplex rehabilitáció folyamatában, a szükséges eljárásokat, dokumentumokat, információkat. (A folyamatot vázolják az 1., 2. és 3. sz. ábrák.) 1. A rehabilitációs járadék A rehabilitációs járadékról szóló törvényjavaslat kidolgozásakor azt tartottuk szem előtt, hogy az új rendszert csak fokozatosan, a személyi és tárgyi feltételek megteremtésével párhuzamosan, a foglalkoztatási korlátokra tekintettel szabad kialakítani. Az új rendszer fejlesztését elsősorban európai források fedezik, az e célra felhasználható nemzeti források csak igen szerény mértékben bővíthetőek. Ebből kiindulva első körben olyanok számára javasoljuk kötelezővé tenni a passzív ellátás mellett a rehabilitációt, akik – jó eséllyel rehabilitálhatóak, – a megváltozott munkaképességűek ellátásaira jogosultak, azaz esetükben a rehabilitáció egyéni és társadalmi előnyein kívül, annak államháztartási haszna is kimutatható. E kiindulási pont egyúttal azt is jelenti, hogy a rehabilitációs járadék megállapítási szabályait célszerű a rokkantsági nyugdíj szabályaihoz közelíteni, és ezzel egyidejűleg a rokkantsági nyugdíjazás szabályait is korszerűsíteni. Ugyanakkor a rehabilitációs szolgáltatásokat – más jogszabályokban – a teljes érintetti kör számára indokolt fokozatosan elérhetővé tenni. A rehabilitációs járadékkal kapcsolatos főbb szabályok 1. A rehabilitációs járadék társadalombiztosítási ellátás, amelynek célja − a meghatározott idejű biztosítási jogviszonnyal (szolgálati idővel) rendelkező, − jelentős egészségkárosodás miatt rehabilitációra szoruló, − teljes értékű munka végzésére alkalmassá tehető személyek, − jövedelemarányos keresetpótlásának, − átmeneti (a rehabilitációs folyamat időtartamára történő) foglalkoztatásának biztosítása; − az integrált munkaerőpiacon történő foglalkoztatásuk elősegítése. 2. 2. Jogosultsági feltételek: a) A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő,
4 b) az egészségkárosodás miatt bekövetkezett jelentős keresetveszteség; c) A III. csoportos rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges egészségkárosodás, ami a tervezett új minősítési rend szerint 50-79 százalékos összervezeti egészségkárosodásnak felel meg. d) Olyan munkaképesség-változás, amely - rehabilitációs intézkedések nélkül - nem teszi lehetővé, hogy az érintett személy gyakorolt szakmájában, vagy a képzettségének, munkatapasztalatainak megfelelő szakmában munkát végezzen. e) Rehabilitálhatóság: az érintett személy – egészségi jellemzői, munkaerő-piaci és szociális helyzete alapján – komplex (orvosi, szociális, foglalkoztatási) rehabilitációs intézkedések révén alkalmassá tehető teljes értékű munka végzésére. f) Együttműködés: az érintett személy vállalja, hogy rehabilitációja érdekében megállapodást köt az Állami Foglalkoztatási Szolgálat kijelölt szervével, és a megállapodásban foglaltakat végrehajtja. 3. A járadékellátás melletti egyéb jogosultságok: A rehabilitációs járadékban részesülő személy jogosulttá válik a sikeres rehabilitációjához szükséges szolgáltatásokra. A lehetséges szolgáltatások körét külön jogszabályok tartalmazzák. Ebből a körből választanák ki és építenék be a rehabilitációs megállapodásba azokat a szolgáltatásokat, amelyekre az adott személynek ténylegesen szüksége van. 4. A rehabilitációs járadékellátás időtartama, egyéb feltételei: − A rehabilitációs járadék a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, de legfeljebb három évig folyósítható. A három éves időtartam nem hosszabbítható meg. − Ha a rehabilitációs járadék időtartamát a három évnél rövidebb időtartamban állapították meg, és a rehabilitáció ez idő alatt sikertelen, akkor a rehabilitációs járadék időszakát (12 hónapon belül) meg lehet hosszabbítani, de a teljes időtartam a 3 évet nem haladhatja meg. − Ha a rehabilitáció a maximális időtartam kimerüléséig sem volt sikeres, akkor az egyén egészségi állapotának függvényében rokkantsági nyugdíjra, vagy rendszeres (átmeneti) szociális járadékra válhat jogosulttá, illetve munkanélküli, vagy szociális ellátásban részesülhet. − Amennyiben a későbbiekben (legkorábban a rehabilitációs járadék folyósítása megszüntetését követő 12. hónap végétől) az érintett személy egészségi állapotában, vagy más a jogosultságot érintő feltételben lényeges változás következik be, akkor a rehabilitációs járadék ismételten megállapítható, ha a jogosultsági feltételek fennállnak. − A rehabilitációs járadék folyósításának időtartama a nyugdíjbiztosítás szempontjából jogszerző időnek minősül. (Ellenkező esetben az egyén esetleg nem tud annyi szolgálati időt szerezni, hogy rokkantsági, vagy öregségi nyugdíjra váljon jogosulttá.) Következésképpen az érintett személynek az egyéni nyugdíjjárulékot fizetnie kell. − A munkanélküli (álláskeresési) ellátás szempontjából a járadék folyósításának időtartama nem jogszerző idő, de a jogosultság referencia-időszakába sem számít bele. Következésképpen a járadékos nem veszíti el az álláskeresési ellátásokra való jogosultságát, ha azt egészségkárosodása előtt megszerezte.
5 5. Adózás szempontjából a rehabilitációs járadék a rokkantsági nyugdíjjal esik egy tekintet alá. Egészségügyi ellátásra a rehabilitációs járadékban részesülők a rokkantnyugdíjasokhoz hasonló módon válnak jogosulttá. 6. A rehabilitációs járadék összege: A cél az, hogy a rehabilitációs járadék nettó (az egyéni nyugdíjjárulékkal csökkentett) összege nagyjából egyezzen meg a hasonló életkorú, és azonos szolgálati idővel, járulékalappal rendelkező rokkant személyeket megillető III. csoportos rokkantsági nyugdíjjal. Ezt úgy lehet elérni, ha − a rehabilitációs járadék összegét a III. csoportos rokkantsági nyugdíj megállapításával azonos szabályok (szolgálati idő beszámítása, az ellátás alapjául szolgáló jövedelmek számbavétele és valorizálása, a százalékos mértékek) szerint állapítják meg, majd 20 százalékkal megemelik. (Együttesen 18,3 százalékos emeléssel lenne kompenzálható az, hogy a rehabilitációs járadékból nyugdíjjárulékot kell fizetni, valamint az, hogy a rehabilitációs járadékosok 13. havi járadékot nem kapnak); − a rehabilitációs járadékra is kiterjednek a nyugdíjak emelésének szabályai. − a magánnyugdíj-pénztári tagok esetében a rehabilitációs járadék összegének megállapítása az általános szabályok szerint történik. 7. A rehabilitációs járadék folyósítása melletti munkavégzés korlátozása Ennek szabályozásánál abból szükséges kiindulni, hogy a munkavégzés a rehabilitáció fontos eszköze, és egyúttal célja is. Ezért a munkavégzést célszerű megengedni, sőt ösztönözni, de ha az ebből származó jövedelem tartósan megközelíti a járadékos korábbi keresetét, akkor a rehabilitációt sikeresnek kell tekinteni, azaz a járadék folyósítását indokolt megszüntetni. Emellett az is fontos, hogy a munkavégzés ne akadályozza magát a rehabilitációt. Következésképpen az alábbi korlátok alkalmazását javasoljuk: − A munkavégzést be kell jelenteni a rehabilitációs megállapodást megkötő kirendeltségnek. − Meg kell szüntetni a járadék folyósítását, ha a munkavégzésből (ideértve a vállalkozás személyesen közreműködő tagját) származó jövedelem hat hónapon keresztül havi átlagban meghaladja meg a rokkantsági járadék összegének megállapításakor figyelembe vett utolsó két teljes naptári év kereső tevékenységből származó jövedelmének havi átlagát. Ezt az összeget a rehabilitációs járadékot megállapító határozat tartalmazná. A járadékos személynek a korlát átlépését jelentenie kellene, illetve azt az adóhatóság is ellenőrizné. 8. A rehabilitációs járadék megszűnik: − a jogosult halála esetén, − a járadékban részesülő az ellátás megszüntetését kéri, − a rehabilitáció sikeres befejeződése esetén, − a rehabilitációs járadék folyósítási idejének lejáratakor, − a kereseti korlát átlépését követően, valamint ha a járadékban részesülő a. egészségi állapotában olyan romlás következik be, amely rehabilitációját lehetetlenné teszi, b. a rehabilitációs megállapodásban foglalt kötelezettségeit neki felróható módon nem teljesíti,
6 c. az elrendelt felülvizsgálaton nem vett részt, vagy nem járult hozzá a szükségesnek tartott vizsgálatok elvégzéséhez. A rehabilitáció sikeres befejeződése alatt azt értjük, hogy az érintett személy a rehabilitációs tervben szereplő programot teljesítette, és a helyreállított munkaképességének megfelelő munkavégzési lehetőség számára felajánlásra került. A rehabilitáció eredményességét tartós munkahely hiányában záróvélemény és a szakértői vizsgálat alapján a Szakértői Intézet értékeli. 9. Eljárási rend: − Az érintett személy a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságon igényelheti a rehabilitációs járadékot, vagy a rokkantsági nyugdíjat. Az igazgatóság egyidejűleg indítja el a szolgálati idő és a keresetcsökkenés jogosultsági feltételének vizsgálatát, és kezdeményez szakértői vizsgálatot az OOSZI területileg illetékes szervénél. − Az OOSZI az új minősítési eljárásnak megfelelően ad szakvéleményt, amelyben megállapítja: a. az összervezeti egészségkárosodás mértékét, b. az ebből eredő szakmai munkaképesség-változást, c. a megmaradt munkaképesség, valamint az érintett személy egészségi állapota, szociális és munkaerő-piaci helyzete alapján a rehabilitálhatóságot, és a rehabilitáció lehetséges irányait, az érintett személy (orvosi, szociális, foglalkozási) rehabilitációs szükségleteit, d. a rehabilitációs járadék folyósításának javasolt (3 évnél nem hosszabb) időtartamát. − Az illetékes nyugdíjbiztosítási szerv a jogosultsági feltételek, illetve a szakvélemény alapján vagy elutasítja a kérelmet, vagy rokkantsági nyugdíjat, vagy pedig rehabilitációs járadékot állapít meg. Ez utóbbi esetben a határozat tartalmazza a rehabilitációs járadék folyósításának az időtartamát, valamint az érintett személy együttműködési kötelezettségét is. − A rehabilitációs járadékra jogosult személy a határozat kézhezvételét követő 5 napon belül felkeresi a területileg illetékes munkaügyi kirendeltséget, amely az érintett személyt tájékoztatja a szóba jöhető rehabilitációs szolgáltatásokról, majd vele rehabilitációs megállapodást köt. (Ha az érintett személy az együttműködést vállalja.) A rehabilitációs megállapodás tartalmát az érintett személy rehabilitációs szükségletei, egyéni elképzelései és az adott térség munkaerő-piaci helyzetének figyelembevételével kell kialakítani. − A rehabilitációs megállapodás megkötéséről a munkaügyi kirendeltség értesíti a rehabilitációs járadékot megállapító, valamint folyósító nyugdíjbiztosítási szervet, amely intézkedik a járadék folyósításának megkezdéséről. − A járadékban részesülő személy folyamatosan együttműködik a munkaügyi kirendeltséggel, illetve a kirendeltséggel szerződésben álló esetmenedzserrel (mentorral), és a ennek alapján a külön jogszabályokban meghatározottak szerint a rehabilitációs megállapodásában felsorolt rehabilitációs szolgáltatásokban, támogatásokban részesül. − Ha a járadékban részesülő személynél a járadék megszüntetésének valamely körülménye fennáll, akkor a munkaügyi kirendeltség értesíti a rehabilitációs járadékot
7 megállapító nyugdíjbiztosítási szervet, amely intézkedik a járadék folyósításának megszüntetéséről. − A rehabilitációs járadék folyósítási idejének kimerülése esetén a nyugdíjbiztosítási szerv saját hatáskörében intézkedik a járadék folyósításának megszüntetéséről. Az első lépés kivételével ugyanez az eljárás érvényesül azok esetében, akik rokkantsági nyugdíjban részesülnek, és az előírt felülvizsgálat során állapítja meg az OOSZI illetékes bizottsága azt, hogy a rehabilitációs járadék egészségi és rehabilitálhatósági jogosultsági feltételeit teljesítik. 10. Az átmenet kezelése: -
A rehabilitációs járadékosok számának kezelhetősége érdekében javasoljuk, hogy a legalább 25 év szolgálati idővel rendelkezők - az egyéb feltételek teljesülése esetén maguk dönthessenek arról, hogy rehabilitációs járadék helyett rokkantsági nyugdíjat kívánnak igénybe venni.
-
Az időszakos felülvizsgálatra kerülő rokkantnyugdíjasok közül a rehabilitációra alkalmasak kötelező erővel 2009. január 1-jétől kerülnének be a rehabilitációs járadékosok közé, de saját kérésükre már 2008. január 1-jétől rehabilitációs járadékot kaphatnak rokkant nyugdíj helyett.
11. Felhatalmazó szabályok: Az új rehabilitációs rendszer kulcsfontosságú elemeit jelenti az egészségkárosodás új minősítési rendszerének bevezetése, valamint a komplex rehabilitációs szolgáltatási rendszer megteremtése. Egyik sem igényel részletes törvényi szabályozást, ezért a Kormányt célszerű felhatalmazni a rendeleti szabályok megalkotására, valamint a rehabilitációs, illetve orvosszakértői szerv kijelölésére. Módosuló egyéb törvények A. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása Az egészségkárosodás új minősítési rendszerének bevezetése szükségessé teszi a rokkantsági nyugdíj szabályainak ezzel összhangban történő megváltoztatását. A rokkantsági nyugdíj rendszere alapjaiban nem változik meg, de az új minősítés nem a munkaképesség általános csökkenését állapítja meg, hanem az összervezeti egészségkárosodás mértékét, majd a munkaképesség-változást. Ennek során viszont az egészségkárosodott személy foglalkoztatásának jellemzőit is figyelembe veszik majd. Emellett szükséges – a felkészülésre megfelelő időt adva – a rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzés szabályait megváltoztatni, mivel a jelenlegi szabályok visszaélésre adnak lehetőséget. Az új szabályozást az alábbi elvekre célszerű építeni: Nem igazságos és nem célszerű (mivel rokkantosítási érdekeltséget teremt), hogy a rokkantnyugdíj és a kereset együttes összege tartósan, és jelentős mértékben meghaladja a rokkantosítás előtti (valorizált) keresetet. Ezért változnak a rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzés szabályai oly módon, hogy a legális munkavállalásban legyenek a rokkantsági nyugdíjasok érdekeltek. Nem szabad a legális foglakoztatást korlátozni, a rokkantsági nyugdíj folyósítását lehet részben, vagy egészben megszüntetni. Azok esetében, akik valóban olyan súlyos egészségkárosodást szenvedtek, amely mellett átlagos társadalmi feltételek mellett nem lehet dolgozni (I.-II. csoportos rokkantak), de ők különleges egyéni és családi erőfeszítéseik eredményeként mégis rendszeresen dolgoznak a nyílt munkaerőpiacon, nem indokolt a munkavállalást korlátozni. Ennek megfelelően javasolható, hogy:
8 − az I. és II. csoportos rokkantsági nyugdíjasok esetében ne legyen, vagy csak kiugróan magas jövedelem esetén legyen korlátozás; − a III. csoportos rokkantsági nyugdíjasok nyugdíja a korábbi kereset meghatározott – kb. 80 - %-áig korlátlan a munkavállalás, ezt követően sor kerülne a rokkantsági nyugdíj 50%-os átmeneti (pl. az adott évre szóló) csökkentésére. − indokolt a rokkantsági nyugdíjjogosultságot felülvizsgálni azoknál, akik tartósan olyan munkát végeznek, amivel korábbi keresetüket elérik. Ők ugyanis önrehabilitációt hajtottak végre, hiszen új munkakörükben már nem tekinthetőek (szakmailag) rokkantnak. Az ő esetükben lehetne új ösztönző elem az, hogy nyugdíjuk 40-60 százalékát 3-5 évig továbbra is megkapnák. − A kereseti korlát betartását szigorúan (az APEH bevonásával) ellenőriznénk, önmagában a részmunkaidő nem mentesítene a kereseti korlát alól, megszűnne a kiegészítő vállalkozói státusz. − A bejelentés nélkül foglalkoztatott rokkantnyugdíjasok nyugdíját 3-6 hónapig szüneteltetni lehetne. B. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása E törvényt úgy célszerű módosítani, hogy a rehabilitációs járadékban részesülők is jogosulttá váljanak a foglalkoztatást segítő támogatások közül azokra, amelyek rehabilitációjukat leginkább segítik, miközben ők álláskeresőnek nem minősülnének. További módosítást igényel a rehabilitációs járadék időtartamának az álláskeresési támogatásra való jogosultság szempontjából történő – korábban ismertetett – szabályozása. C. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása A megváltozott munkaképességű dolgozók rehabilitációja általában sikeresebb lehet akkor, ha arra a dolgozó eredeti munkáltatójánál kerül sor, ahol képességeit jól ismerik. Ezért erősíteni célszerű az egészségkárosodott dolgozók munkajogi védettséget. Javaslatunk szerint − A rehabilitációs járadékban részesülő dolgozó munkaviszonyát keresőképtelensége ideje alatt a munkáltató nem szüntetheti meg. − A rehabilitációs járadékban részesülő dolgozó munkaviszonyát a munkáltató (egészségügyi alkalmatlanság címen) csak akkor szüntetheti meg, ha nincs olyan rehabilitációs intézkedés, amelynek segítségével a dolgozót eredeti munkakörében, vagy a munkáltatónál más munkakörben egészségi állapotának (munkavégző képességének) megfelelően foglalkoztatni lehet. -
Felmerült olyan javaslat is, amely szerint a munkaviszony megszüntetésére legkorábban a konzultációt követő 11. munkanaptól, illetve (ha a konzultációra még a keresőképtelenség időszaka alatt került sor, akkor) a keresőképtelenség megszűnését követő 11. munkanaptól kerülhet sor.
-
A rehabilitációs járadékban részesülő dolgozó munkaviszonyát a munkáltató csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg.
9 D. Több törvény technikai jellegű módosítását igényli a rehabilitációs járadék – fent említett – adó- és járulékszabályainak megállapítása, illetve a rehabilitációs járadék beépítése a társadalombiztosítási ellátásokat felsoroló törvényekbe. A 4. sz. táblázat ad összefoglaló áttekintést arról, hogy az átalakítás után, a rehabilitációs járadék bevezetésével milyen ellátások illetik meg az öregségi nyugdíjkorhatárt még el nem érő, megváltozott munkaképességű embereket. 2. A szakértői minősítés rendszerének átalakítása (1. sz. függelék) A rehabilitációs járadékosok sikeres rehabilitációjának alapfeltétele új, korszerű szakértői rendszer kiépítése, amelynek eredményeképpen − a betegségek, sérülések, rendellenességek következtében kialakuló egészségkárosodások, fogyatékosságok, megváltozott munkaképesség és egyéb képességek szakértői véleményezése egységes szakmai elvek és módszertan alapján történik; − nem az elveszett, hanem a megmaradt, a fejleszthető képességekre, a szakmai munkaképesség változására, a rehabilitációs esélyekre koncentrál, és ezzel megalapozza a megváltozott munkaképességűek és fogyatékosok munkaerőpiaci visszatérését; − az igénylők állapotának, az ellátások jogosultságának objektívebb, sokoldalúbb, reálisabb értékelésével az ellátások működése is hatékonyabb, igazságosabb lesz. A szakértői minősítés elveit és intézményeit kormányrendelet szabályozza. a) A szakértői tevékenység bázisa az átalakuló Országos Orvosszakértői Intézet Új neve: Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: Intézet). b) Az Intézet feladatai: – minősíti (véleményezi) az egészségkárosodás, a fogyatékosság mértékét és jellegét, a megváltozott munkaképességet, a rehabilitálhatóságot; – komplex rehabilitációs javaslatot dolgoz ki; – véleményezi a rászorultságot egyes nagyértékű és tartós szociális ellátásokra; – bizonyos tevékenységekre való alkalmasságot állapít meg, illetve véleményez (pl. gépjárművezetés); – módszertani-oktatási feladatokat lát el a saját szakemberei és a kapcsolódó hálózatok szakemberei számára. c) A minősítéshez „a funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (FNO)” című, az Egészségügyi Világszervezet által kidolgozott rendszert, illetve az erre épülő "Irányelvek a funkcióképesség, a fogyatékosság és a megváltozott munkaképesség orvosszakértői véleményezéséhez" c., 2004-ben Magyarországon kidolgozott szabályokat kell alkalmazni. d) A rehabilitációs járadékhoz tartozó szakértői munka kétszintű - egyéni szakértői és bizottsági – rendszerre épül, működését, eljárásait a Kormányrendelet külön szabályozza. A körültekintő szakértői vélemény és a bizottság komplex összetétele biztosítja, hogy átfogó, az egyén egészségi állapotát, lehetőségeit, életkörülményeit, képességeit, felkészültségét és készségeit sokoldalúan mérlegelő vélemény és rehabilitációs javaslat készül. A bizottság tagjai a vizsgálat jogcímétől függően: orvosszakértők, foglalkozás-
10 egészségügyi orvosok, rehabilitációs orvosok, munkaügyi, ápolási, szociális és egyéb, a véleményezett jogcímnek megfelelő szakemberek. e) Az igénybejelentés az ellátást nyújtó szervnél történik, amelynek kérésére az Intézet komplex, a szervezet funkcionális állapotának, összervezeti egészségkárosodásának a minősítését a rehabilitációs esélyeknek az értékelését, a rehabilitációs javaslatokat tartalmazó dokumentumot készít. Ezt eljuttatja az ONyF és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat megfelelő szervezetének. A rehabilitálhatóság megállapításához, a sokrétű szakmai javaslat elkészítéséhez a jelenlegit jelentősen meghaladó erőforrásokra lesz szükség. A szakértői tevékenység és az Intézet fejlesztéséhez, a módszertani és oktatási és a megfelelő információs háttér kialakításához, a felkészüléshez uniós forrásokat használunk fel. A működtetéshez szükséges forrásokat elsősorban az éves költségvetés során kell megtervezni, és indokolt növelni az Intézet bevételeit is. Ezért javaslatot teszünk arra, hogy a rehabilitációs járadékhoz kapcsolódó szakértői tevékenységért szakértői díjat kelljen fizetni. A szakértői díj fizetésére az ellátást nyújtó pénzügyi alap, fejezet lenne kötelezett. A szakértői díjnak igazodnia szükséges az adott tevékenység költségeihez, és az egyéb szakértői díjrendszerek tételeihez, méretékeihez. Az egyes vizsgálatok várható száma és aránya alapján az egy vizsgálatra jutó átlagos díj összege 10-15 ezer forintot jelentene. A megváltozott munkaképességűek kialakítandó ellátórendszerének elsődleges célja a munkavégzés, az egzisztenciális biztonság, az esélyek egyenlőségének biztosítása. Ezekhez az ellátásokhoz kell, hogy átfogó, körültekintő megalapozást nyújtson a szakértői vélemény. A szakértői vélemény a jövőben objektívebb, megalapozottabb lesz, valósabban fogja tükrözni a vizsgált személy elveszett és megmaradt képességeit. A szakértői vélemények a pénzbeli ellátások jogosultságának megállapítása mellett a jövőben javaslatot adnak a társadalmi reintegráció, az újrafoglalkoztatás megvalósításának irányaira is. Az igénylőktől bekért nyilatkozattal, a háziorvosi tájékoztatóval, orvosi rehabilitációs véleménnyel, a foglalkozás-egészségügyi alapellátás tájékoztatásával, az igénylőnek az egészségbiztosításnál őrzött, az egészségügyi ellátásáról szóló adatainak a szakértői intézet rendelkezésére bocsátásával el kell érni a szakértői szervezet lehető legmagasabb szintű ellátását objektív, hiteles adatokkal. A szakmai megalapozottság biztosítása mellett mindez a visszaélések visszaszorítását is eredményezi. Kiemelkedő jelentősége van ugyanakkor annak, hogy bemutassuk, nem a jelenlegi rendszer „szigorítását”, hanem egy új szempontú minősítési rendszer bevezetését tervezzük. Az új rendszer lényege: az egészségkárosodás mellett feltárni a vizsgált személy megmaradt, fejleszthető képességeit, s a képességeinek megfelelő személyes segítséget, munkahelyi támogatást nyújtani számára, hogy ismét dolgozhasson. 3. A rehabilitációs szolgáltatások, a rehabilitációs járadékban részesülők együttműködése A járadékban részesülő személy folyamatosan együttműködik a munkaügyi kirendeltséggel, illetve a kirendeltséggel szerződésben álló esetmenedzserrel (mentorral), tartalmát megállapodás rögzíti. A rehabilitációs járadék ellátásról szóló határozat, valamint a Szakértői Intézet rehabilitációs javaslata alapján a Regionális Munkaügyi Központ kirendeltsége az ellátott személy, a szolgáltató bevonásával egyéni rehabilitációs tervet készít, melynek teljesítésére megállapodást köt. Ezt megelőzően az ügyfél orvosi, egészségügyi
11 rehabilitációjának általában meg kell történnie, és szociális rehabilitációt az ügyfél csak speciális esetekben, állapotához és körülményeihez kapcsolódó módon igényel. A megállapodás tehát elsősorban a foglalkoztatási rehabilitációhoz szükséges szolgáltatásokra, vállalásokra épül. E szolgáltatásokat és támogatásokat törvények és rendeletek tartalmazzál (a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet, a 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról). Emellett meg kell határozni a rehabilitációs terv és megállapodás tartalmát, az eljárásara, valamint az együttműködésre vonatkozó szabályokat. a) A rehabilitációs megállapodás az Állami Foglalkoztatási Szolgálat és a rehabilitációs járadékban részesülő szerződése arról, hogy milyen lépéseket kell megtennie az ellátottnak annak érdekében, hogy ismét munkát tudjon végezni, és ehhez milyen segítséget kap. A megállapodás a rehabilitációs járadék folyósításának időtartamára szól, de közös akarattal többször módosítható. Tartalma: − az Intézet által készített rehabilitációs javaslat mely szervek (foglalkoztatási, egészségügyi, önkormányzati, szociális stb.) tevékenységét igényli, és az ügyfél hogyan tartja a különböző intézményekkel a kapcsolatot; − az érintett szervek között milyen információáramlásra van szükség (milyen időközönként és tartalommal értesítik az ÁFSZ regionális munkaügyi központjának kirendeltségét a nyújtott szolgáltatásokról, eredményekről, mikor, milyen esetekben kerül sor közös konzultációra stb.); − melyek az ÁFSZ által nyújtott szolgáltatások és támogatások (amennyiben más intézménnyel is szükséges a rendszeres együttműködés, azt a megállapodáshoz önálló mellékletben kell csatolni), − a rehabilitációs járadékban részesülő milyen kötelezettségeket vállal és milyen feltételekkel (pl. milyen típusú képzést, átmeneti foglalkoztatást vállal, milyen akadálymentesítési - feltételekkel); − milyen gyakorisággal történik a kapcsolattartás, a megállapodás felülvizsgálata; − panasz, jogorvoslat lehetősége. A rehabilitációs megállapodás megkötéséről a munkaügyi kirendeltség értesíti a rehabilitációs járadékot megállapító, valamint folyósító nyugdíjbiztosítási szervet. A rehabilitáció megvalósulását a kirendeltség záró-véleményben értékeli. Tekintettel arra, hogy a megállapodás elsősorban a munkaerőpiaci szolgáltatásokra és támogatásokra vonatkozó vállalásokat, kötelezettségeket rögzíti, célszerű, ha a rehabilitációs járadékban részesülők együttműködési megállapodását, a kapcsolódó eljárást a Kormány rendelete szabályozza, az álláskeresési megállapodás speciális eseteként. (Az álláskeresési megállapodás formanyomtatványát tartalmazza a 2. sz. függelék) b) A rehabilitáció során alkalmazható, a megállapodásban rögzíthető támogatások és szolgáltatások nagyrészt rendelkezésünkre állnak. (3. sz. függelék) Ezek között sok az olyan új eszköz, amelyek működéséről még nincsenek értékelhető tapasztalatok. Most indul a rehabilitációs járadékban részesülők munkaerőpiaci programjának a tervezése is.
12 Legkésőbb 2007. végén áttekintjük az eszközök működését, indokolt esetben kezdeményezzük módosításukat, vagy új támogatási formák megteremtését. A Kormány rendeletében indokolt szabályozni az esetmenedzser, mentor feladatait is. A felülvizsgálat során maximálisan ki kell használni az uniós szabályok nyújtotta mozgásteret. Alapelvnek tekintjük, hogy védett körülményeket alapvetően a rehabilitációs időszak alatt kell biztosítani, alkalmassá téve az érintetteket arra, hogy a rehabilitáció lezárultát követően képesek legyen a nyílt munkaerőpiaci tartós munkavállalásra. II. Társadalmi-gazdasági hatások A közép- és hosszú távú népesség-előreszámítás szerint a következő időszakban folytatódik a népesség számának csökkenése, több mint 1 millió fő hagyja el a munkaerőpiacot. Egyes foglalkozásokban megfigyelhető a foglalkoztatottak elöregedése, az idősek nyugdíjba vonulása, amely megfelelő utánpótlás nélkül munkaerőhiánnyal fenyeget. A megfelelő szakképzettséggel rendelkező, vagy azt megszerző megváltozott munkaképességűek rehabilitációja hozzájárulhat az ebből származó feszültségek oldásához. A munkaerő-piaci prognózisok eredményei alapján (5. sz. táblázat) a következő tíz évben, a munkaerőkereslet növekedésének és a strukturális átalakulásoknak egyenlegeként 185 ezer fővel nő a foglalkoztatottak száma, miközben a munkanélküliek, álláskeresők száma átmenetileg szintén emelkedhet. A gazdaság konjunkturális, valamint munkaszervezési és technológiai változásai következtében a foglalkoztatásban lényeges ágazati, foglalkozási, szakmánkénti szerkezetváltozás megy végbe, amely jelentős létszámcserélődést von maga után. Mindez azt jelenti, hogy nő a munkaerőpiac fogadókészsége, esély lesz arra, hogy több megváltozott munkaképességű ember tud bent maradni a munkaerőpiacon. Ugyanakkor a „szívás” nem túl erős, ezért igen nagy jelentősége lesz a képzési, foglalkoztatási programoknak, támogatásoknak, és annak, hogy ezek segítsék a kilépést a védett körülmények közül, hosszú távon a nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatáshoz járuljanak hozzá. 1. A modell fő elemei, kiindulópontjai: − Azzal számoltunk, hogy az új rokkantsági nyugdíjasok 30-40%-a rendelkezik számottevő rehabilitációs eséllyel. Magyarországon ez évente 10 ezer fő körüli új rehabilitációs járadékost jelenthet. − A rendszerbe kerülők (új rehabilitációs járadékosok) létszámának meghatározásakor figyelembe vettük, hogy a foglalkoztatás jelentősebb növekedésére várhatóan 2010-től lesz lehetőség. A rendszerbe lépő rehabilitációs járadékosok csoportját a feltételek alakulásának megfelelően fokozatosan célszerű feltölteni az optimálisnak tűnő évi 10 ezer fő körüli szintig. Az ellátás átlagosan 2 éves időtartamát figyelembe véve a rendszer feltöltése 20-25 ezer fővel 2011-re következik be. − A rendszer hatékonyságát elsősorban a munkaerőpiacra sikeresen visszavezetett esetek aránya határozza meg. A hazai, valamint más országok tapasztalatai szerint az 50%-os, vagy az e feletti elhelyezés gazdaságilag is elfogadható eredményt hoz. Az erőforrások lehetséges maximális kihasználása szempontjából lehetőleg minden, a sikeres rehabilitációra alkalmas személyt be kell vonni a programba.
13 − Elkészítettük a rehabilitációs program támogatási és a lehetséges kimeneteket tartalmazó modelljét (3. és 4. sz. ábra). Abból indultunk ki, hogy az ellátottak -
20-30%-a viszonylag rövid idejű (átlagosan 6 hónapos) járadékellátás és személyes szolgáltatás mellett saját maga munkát talál;
-
50-70% igénybe veszi a teljes rehabilitációs programot, mely átlagosan 8 havi járadékellátást, oktatást-képzést, személyes rehabilitációs szolgáltatásokat jelent, amelyet a 2 éves időszak leteltéig támogatott foglalkoztatás követ. A „járadékellátás” időszakát követően a programban résztvevők egy része integrált munkahelyen helyezkedik el, egy részük a továbbiakban a rokkantsági nyugdíjellátásba kerül, más részük rászorultság esetén szociális ellátásban részesül;
-
10-25%-uk az átlagosan 8 hónapos járadékellátást és képzést követően a nyílt munkaerőpiacon helyezkedik el, a foglalkoztatás 1 évig tartó támogatásával.
2. A modelleket három változatban dolgoztuk ki: 40, 50, illetve 60%-os elhelyezkedési arányra. A megtakarítások számításánál csak a jelenlegi nyugdíjkiadásokat vettük figyelembe, bár valószínűsíthető, hogy a rehabilitáció, a megváltozott munkaképességűek nyílt munkaerőpiaci integrációja hosszabb távon mérsékli a védett körülmények között történő foglalkoztatást, annak költségeit. 3. A foglalkoztatási rehabilitáció költségei kezdetben magasabbak lesznek a jelenleginél, a rendszer teljes terjedelmű működtetése esetén. az ellátottak 50-60%-ának munkába helyezésével a 4-5. évet követően a jelenlegi árakon 15 Mrd Ft körüli megtakarítással számolhatunk, s ezzel a jelenlegi rehabilitációs támogatások mintegy 1/4-1/3-át használnák fel. A „megtakarítások” átcsoportosítást eredményeznek a passzív és aktív ellátások között, javítva a rehabilitáció forrás-kondícióit. 4. A sikeres rehabilitáció révén a rendszer évi 5-6 ezer fővel növeli a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak számát. Összegezve megállapítható, hogy a megváltozott munkaképességűek új a rehabilitációt előtérbe helyező rendszere tehát középtávon önfenntartóvá válik, növeli a munkaképes korú lakosság foglalkoztatási aktivitását, csökkenti a megváltozott munkaképességűek hátrányait, az egyéb társadalmi hátrányokat, hatása társadalmilag kedvező. A megváltozott munkaképességűek munkaerőpiaci reintegrációja csak akkor lehet sikeres, ha az aktív rehabilitáció fokozatosan kiterjed más megváltozott munkaképességű csoportokra, kiépül, bővül a befogadó munkaerőpiac eszköztára, az intézmények hatékonyan működnek, a hazai és az uniós forrásokat - pénzügyi és társadalmi szempontból is - a lehető legeredményesebb módon, összehangolt rendszerben használjuk fel. A program középpontjában a foglalkoztatás erősítése, a potenciális munkavállalók és munkáltatók "egymásra találása” áll. Ez az ún. rehabilitációs tennivalók egész láncolatának az eredményes megvalósítását feltételezi. A foglalkoztatás, képzés támogatása mellett szükségessé teszi a minősítési rendszer, a komplex rehabilitáció intézményeinek a fejlesztését, az egészségügyi (orvosi) rehabilitációt, gyógyászati segédeszköz-ellátást; akadálymentesítést, a szocializációt biztosító ún. „elemi rehabilitációt” (a külső környezet, lakás, közterek stb. alkalmassá tételét stb.)
14 A források összehangolása igen összetett és komplex feladatot jelent, hiszen az eredményes rehabilitációhoz szükséges elemek nem feltétlenül tartoznak össze, a program alanyai szorosan kapcsolódnak más rendszerekhez, amelyek más jogosultsági feltételek, finanszírozási elvek szerint működnek. Ezért a koordináció az esetek nagy részében nem egységes kezelés, hanem folyamatos szakmai egyeztetés és követés útján valósul meg. A feltételek megteremtésében, a rehabilitációs folyamatban meghatározó szerepe lesz az uniós forrásoknak, mindenekelőtt a Társadalmi Megújulás Operatív Programban és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programban megvalósuló fejlesztéseknek, projekteknek, támogatásoknak. Kérjük a Kormányt, hogy az előterjesztést fogadja el. Budapest, 2007. március
Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter
Dr. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter
1. számú függelék
Javaslat az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szervezetének, működésének és a szakértői eljárás rendjének szabályozására - szakmai koncepció A cél olyan, a társadalombiztosítási, foglalkoztatási és a szociális ellátó- és szolgáltatórendszer szakértői hátterét képező hálózat felépítése, tevékenység kialakítása, mely alkalmas az egészségi állapot változásához kötődő jogosultságok komplex, objektív és hiteles megállapítására, az ellátások megvalósulásának, a szolgáltatások eredményességének az értékelésére. A fogyatékosság, a megváltozott munkaképesség, az egyéb képességek minősítése holisztikus szemléletet, sokoldalú, hiteles adatok alapján, a kedvezőtlen állapot megelőzésének, felszámolásának elsőbbségét szem előtt tartva történik. A működés során világosan elkülönülnek a hatósági és szakmai elemek, az eljárások egyszerűek, átláthatóak, ügyfélbarátok. Ennek megfelelően: 1. Az Intézet jogállása, működése Az Országos Orvosszakértői Intézet átalakul. Új neve: Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (továbbiakban: Intézet). Az Intézet önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel bíró központi költségvetési szerv. 2. Az Intézet feladatai: – minősíti (véleményezi) az egészségkárosodás, a fogyatékosság mértékét és jellegét, a megváltozott munkaképességet, a rehabilitálhatóságot; – komplex rehabilitációs javaslatot dolgoz ki; – bizonyos tevékenységekre való alkalmasságot állapít meg, illetve véleményez (pl. gépjárművezetés); – új feladatként jelenhet meg a nagy-értékű és tartós szociális ellátásokra való rászorultság véleményezése, – részt vehet a különböző természetbeni ellátások eredményének értékelésében, hasznos adatokat nyújthat az ellátások iránti szükségletek alakulásáról; – módszertani-oktatási feladatokat lát el a saját szakemberei és a kapcsolódó hálózatok szakemberei számára. 3. Szervezeti felépítés, bizottsági rendszer: – A szakértői tevékenység hét regionális igazgatóság irányításával folyik. – A minősítés szakértői előkészítésre és bizottsági rendszerre épül: •
az igénylők dokumentációjának az elemzését, személyes vizsgálatát, kivizsgálását, kivizsgáltatását, s ezek alapján a szakvélemény előzetes kialakítását a bizottság vezetője
2 által kijelölt, az igénylő betegségének megfelelő képzettségű, a társadalombiztosítási és a szociális ellátások szabályozásában felkészített és járatos ún. referens szakértők végzik; •
A szakértők javaslatait új szemléletű komplex bizottságok tárgyalják meg és döntenek a szakvélemény rendelkezéseit illetően. A bizottságban - szükség szerint - megjelennek az orvosi, a foglalkozási, a szociális és egyéni szempontok. A bizottság tagjai a vizsgálat jogcímétől függően: orvosszakértők, foglalkozás-egészségügyi orvosok, rehabilitációs orvosok, munkaügyi, ápolási, szociális és egyéb, a véleményezett jogcímnek megfelelő szakemberek. Az I. fokú bizottság a megyei telephelyen, a II. fokú bizottság a regionális igazgatóság mellett működik.
4. A rehabilitációs járadék megállapításához kapcsolódó szakértői eljárás Az eljárás lépései a) Az igénybejelentés az ellátást megállapító szervnél történik, amely azt véleménykérésre továbbítja azt Intézethez. b) Az Intézet véleményét a közigazgatási eljárás keretében szakértői vélemény formájában alakítja ki a hatósági döntések számára. Ez tartalmazza: •
az igénylő (az ellátott) személyes adatait, legfontosabb egészségügyi és foglalkoztatási adatait, a szervezet funkcionális állapotának az értékelését, záróvéleményt az összszervezeti egészségkárosodás mértékéről, a munkaképesség változásról a jelenlegi (utolsó) munkakör és foglalkozás, a tanult foglalkozások és egyéb foglalkozások vonatkozásában, a rehabilitációs esélyekről (annak indoklásával);
•
a rehabilitációs esélyektől függően a rehabilitációs javaslatot, mely az orvosi, az elemi és a foglalkozási rehabilitációs tennivalók vonatkozásában fogalmaz meg ajánlásokat.
c) Az Intézet a szakvéleményt továbbítja a nyugdíjbiztosítási és a munkaügyi szerveknek. d) A törvényi rendelkezések felhatalmazást adnak a nyugdíjbiztosítási szerv vezetője számára visszaélés alapos gyanúja esetén rendkívüli felülvizsgálat kezdeményezésére. A szakértői eljárás alapdokumentumai: A minősítéshez „a funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (FNO)” című, az Egészségügyi Világszervezet által kidolgozott rendszert, illetve az erre épülő "Irányelvek a funkcióképesség, a fogyatékosság és a megváltozott munkaképesség orvosszakértői véleményezéséhez" c., 2004-ben Magyarországon kidolgozott szabályokat kell alkalmazni. 5. A szakértői tevékenység finanszírozása Az orvosszakértői tevékenységet jelenleg államháztartási források fedezik: döntő, 60-70%-os arányban az SZMM fejezete által biztosított működési költségvetésből, kisebb, 30-40%-os arányban az E. Alapból). A rehabilitációs járadék bevezetésével az ehhez kapcsolódó szakértői költségek részbeni finanszírozáshoz szakértői díj-fizetést szükséges előírni. Az egyes vizsgálati típusok (véleményezés irat alapján, I. és II. fokú vélemény, FOT vizsgálat stb.) díjtételei eltérőek. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott orvosi vizsgálatért szakértői díj nem kérhető. Az ezen felüli szakértői vizsgálatok díját a rehabilitációs járadék megállapítására irányuló eljárásban a központi költségvetésnek (az ellátást nyújtó pénzügyi alapnak, fejezetnek) kell megtérítenie, tekintettel arra, hogy a rehabilitációs járadékról szóló törvény tervezete értelmében a rehabilitációs járadékkal kapcsolatos eljárás költség- és
3 illetékmentes. A szakértői díjnak igazodnia szükséges az adott tevékenység költségeihez, és az egyéb szakértői díjrendszerek tételeihez, méretékeihez. Az egyes vizsgálatok várható száma és aránya alapján az egy vizsgálatra jutó átlagos díj összege 10-15 ezer forintot jelentene.
4 AZ OOSZI SZAKÉRTŐI VIZSGÁLATAINAK JOGSZABÁLYI HÁTTERE
1997. évi LXXXI. Törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról (Tny.) 168/1997. (X.6.) Kormányrendelet a Tny. végrehajtásáról 1997. évi LXXXIII. Törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól (Ebt.) 217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet az Ebt. végrehajtásáról 102/1995. (VIII.25.) Kormányrendelet a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről 252/2003. (XII.23.) Kormányrendelet a 102/1995. (VIII.25.) Kormányrendelet módosításáról 83/1987. (XII.27.) MT Rendelet a rokkantsági járadékról 1996. évi XLIII. Törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról (Hszt.) 58/2005. (XII.9.) BM Rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek és az önkormányzati tűzoltóság hivatásos állományú tagjainak nyugellátása, valamint baleseti járadéka megállapításának eljárási rendjéről (a Hszt. végrehajtására) 2001. évi XCV. Törvény a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses katonáinak jogállásáról ( Hjt.) 8/2002. (II.25.) HM Rendelet a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai nyugellátásának, a szerződéses katonák rokkantság és baleseti rokkantsági nyugellátásának, valamint a hivatásos és szerződéses katonák baleseti járadékának részletes szabályairól (Hjt. végrehajtására) 15/1997. (V.8.) PM Rendelet a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyával kapcsolatos egyes szabályokról 21/2000. (VIII.23.) BM-IM-TNM Rendelet a fegyveres szervek hivatásos, közalkalmazotti és köztisztviselői állományának munkaköri egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, a szolgálat- ill. keresőképtelenség megállapításáról, valamint a belügyi egészségügyi szolgálat igénybevételéről 6/2006. (III.31.) HM Rendelet a hivatásos és szerződéses katonai szolgálatra, valamint a katonai oktatási intézményi tanulmányokra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság elbírálásáról, továbbá az egészségügyi szabadság, a szolgálatmentesség és a csökkentett napi szolgálati idő engedélyezésének szabályairól 8/1983. (VI.29.) EüM-PM Rendelet a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatáséról és szociális ellátásáról 176/2005. (IX.2.) Kormányrendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól 177/2005. (IX.2.) Kormányrendelet a megváltozott foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról
munkaképességű
munkavállalók
14/2005. (IX.2.) FMM Rendelet a rehabilitációs akkreditációs eljárás és követelményrendszer szabályairól 1998. évi LXXXIV. Törvény a családok támogatásáról (Cst.) 233/1998. (XII.30.) Kormányrendelet a Cst. végrehajtására
5 5/2003. (II.19.) ESZCSM Rendelet a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról 1993. évi III. Törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról (Sztv.) 63/2006. (III.27.) Kormányrendelet az Sztv. végrehajtására 13/1992. (VI.26.) NM Rendelet a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról 4/2004. (XI.17.) EüM Rendelet a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI.26.) NM Rendelet módosításáról 164/1995. (XII.27.) Kormányrendelet a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről 218/2003. (XII.11.) Kormányrendelet a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról 35/2000. (XI.30.) MB Rendelet a közúti közlekedési feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról. 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról (Fot.) 141/2000. (VIII.9.) Kormányrendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól
ÁLLÁSKERESÉSI MEGÁLLAPODÁS
2. sz. függelék ..……………………….. Munkaügyi Központ ………….………..……………. Kirendeltsége Címe:……………………………………………… ℡ …………………., e-mail: ...………………….. ikt.szám: .……...…………. üi.: ………………….
Álláskereső Neve: ………………………………………… Anyja neve: ………………………………….. Születési helye, ideje: ……………………….. Lakcíme: …………………………………….. ℡ …………………., e-mail: ...……………..
Álláskereső mielőbbi elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével az alábbiakban állapodik meg 1 : Álláskereső vállalja, hogy: 1) A kirendeltség által, az álláskeresők kiskönyvébe beírt időpontokban (legalább havonta, kéthavonta, három havonta) megjelenik a kirendeltségen, a nyilvántartásba vételkor tett nyilatkozatának megfelelően az adataiban, állapotában bekövetkezett változásokról tájékoztatást ad. 2) Munkahelyet önállóan, aktívan keres az alábbiak szerint, és ennek eredményéről a kirendeltségen történő jelentkezés alkalmával számot ad. M it teszek a z elh ely ezked ésem érd ekéb en ? 3
M ily en m u n ka h ely et keresek? M u n kálta tó k á lta l h ird etett á llá so kra jelen tkezem
M u n ka kö r m eg n ev ezése FEO R
… … … … … … … … .… … … …
FEO R
………………………………. M inim ális kereset
Ft A m unkát … … . nap o n b elül m eg tud o m kezd eni
1
O ly a n m u n kálta tó ka t is m eg keresek, a kik n em h ird etn ek á llást
S zem élyesen
S zem élyesen
T elefono n
T elefo non
L evélb en
L evélben
Interneten
Interneten
E gyéb m ó d on:
S zem élyes kap csolati háló n keresztül E lhelyezked ésem érd ekéb en hird etést ad o k kö zre
M agánm unkakö zvetítő kkel C ivil szervezetekkel C salád segítő szo lgálatokkal E gyéb intézm ényekkel … … … … … … … … … … … … … … … .… .
E gym űszako s m unkarendet
……………………………………………
T ö b b m űszako s m unkarend et
……………………………………………
E gyéb m ó d o n:
… … … … … … … … … … … … … … … .… .
T eljes m unkaidő st
……………………………………………
… … … … … … … … ..… … … … … … … … …
… … … … … … … … … … … … … … … ..…
R észm unkaid ő st
……………………………………………
…………………………………………….
… … … … … … … … … … … … … … … ..…
Ingázást vállalo k 2
……………………………………………
…………………………………………….
… … … … … … … … … … … … … … … ..…
Jelen megállapodás jogi alapját az 1991. évi IV. törvény (Flt.) 58. § (5) bekezdés és a 18/2005. (X.18.) FMM rendelet szabályozza. Az Flt 25.§ (2) bekezdés d) pontjában és (3) bekezdésben foglalt utazási időtartamot meghaladja. 3 Az álláskeresés legalább két formáját meg kell jelölni. 2
E lh elyezked ésem érd ekéb en kö zrem ű köd ö k kü lső szervezetekkel is
… … … … … … … … … … … … … … … .… .
2
.
.
-
.
.
3) Az EGT tagállamaiban (a közösségi jogszabályok rendelkezéseinek betartásával) keres-e állást? nem igen 4) Elfogadja a számára felajánlott megfelelő munkahelyet, valamint térítési kötelezettséggel nem járó képzési lehetőséget és figyelemmel kíséri a kirendeltség állásajánlatait. 5) Vállalja az alábbi szolgáltatás(ok)ban 4 , rendezvény(ek)en történő részvételt, valamint tájékoztatást ad annak megvalósulásáról, illetve az esetleges meghiúsulás(ok) okairól. Szolgáltatások
Kezdés tervezett időpontja
Befejezés tervezett időpontja
Munkaerő-piaci és foglalkozási információ nyújtása Munkatanácsadás Pályatanácsadás Álláskeresési tanácsadás Rehabilitációs tanácsadás Pszichológiai tanácsadás Részvétel állásbörzén Részvétel egyéb rendezvényen …………………………………………………….. ……………….……….…...………………………. ....……………………………...…………………..
6) A kirendeltség vállalja, hogy a fentiekben leírt önálló álláskeresést, szolgáltatásokban, rendezvényeken való részvételt elősegíti, s az ezekkel kapcsolatban tömegközlekedési eszközök igénybe vételekor felmerült Magyarország területén a helyi/helyközi utazás költségeit megtéríti az alábbiak szerint: …………………………………………………………………….………………………………………………………………………………………………………………… …………….………..………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………. 7) Jelen megállapodásban foglaltakat a felek közösen értelmezték és ezeket elfogadják. 8) Jelen megállapodást a felek az értékelést követően csak írásban módosíthatják.
….…………………………..,
.év
.hó
.nap
…………………………………………
kirendeltség 4
A 30/2000. (IX.15.) GM rendelet alapján.
…………………………………………
P.H.
álláskereső
3. sz. függelék
A rehabilitációs járadékban részesülők foglalkoztatásának elősegítése érdekében nyújtható támogatások és szolgáltatások 1. A rehabilitációs foglalkoztatás reformja Az elmúlt két év alatt jelentős mértékben átalakult a foglalkozási rehabilitáció érdekeltségi rendszere, és a reform-folyamat még napjainkban is tart. Az új szabályok bevezetését az indokolta, hogy a korábbi támogatás, a nagyobb létszámot foglalkoztató gazdálkodó szervezetek részére járó dotáció folyósítása egy olyan, több mint húsz évvel ezelőtt alkotott jogszabályon alapult, amely alkalmatlanná vált napjaink munkaerő-piaci folyamatainak kezelésére, és a szabályozás az uniós elvárásoknak sem felelt meg. Az új szabályok legfontosabb elemei: a) Akkreditációs rendszer kiépítése Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése, valamint a rehabilitációs foglalkoztatásban érintett munkavállalók védelme érdekében meg kellett határozni azokat a feladatokat, amelyeket az egészségkárosodással élő, illetőleg fogyatékos személyeket foglalkoztató munkáltatóknak teljesíteniük kell a támogatás fejében. Az erre vonatkozó rendelkezéseket a rehabilitációs akkreditációról szóló jogszabályok 1 tartalmazzák. Az akkreditáció valójában egy eljárást jelent, amelynek lefolytatását a megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkáltató kérheti annak érdekében, hogy foglalkozási rehabilitációs tevékenységét az állam elismerje, és számára a foglalkoztatáshoz támogatást nyújtson. Az eljárás során alap, rehabilitációs és kiemelt tanúsítvány adható a megváltozott munkaképességű munkavállalók létszámától, valamint a foglalkozási rehabilitációs feladatok ellátásának színvonalától függően. b) A támogatásban részesíthető munkáltatók körének kiszélesítése Az új támogatási rendszer lehetővé teszi, hogy a munkavállalókat nagyobb létszámban foglalkoztató gazdálkodó szervezeteken túlmenően támogatásban részesüljenek az egyéni vállalkozók, a magánmunkáltatók, a kis- és középvállalkozások, az egyesületek és az alapítványok is. c) Az új támogatások A Kormány által 2005. augusztusában elfogadott szabályok a felsorolt elvek, valamint az uniós normák alapulvételével rögzítik a munkaerő-piaci kereteken belül megvalósuló foglalkoztatáshoz nyújtható támogatások szabályait. A kormányrendelet, 2 illetőleg annak végrehajtására kiadott miniszteri rendelet 3 alapján – fejezeti kezelésű előirányzatból – 2006. január 1-jétől a következő támogatások folyósíthatók:
1
A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályiról szóló 176/2005. (IX. 2.) Korm rendelet, és a rehabilitációs akkreditációs eljárás és követelményrendszer szabályairól szóló 14/2005. (IX. 2.) FMM rendelet 2 A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet 3 A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás megállapításának részletes szabályairól szóló 15/2005. (IX. 2.) FMM rendelet]
2 - bértámogatások a munkabér és járulékainak 40-100 %-áig, munkába helyezéshez, illetőleg a munkahely megtartásához, a foglalkozási rehabilitációhoz, valamint a munkahelyi segítő személy foglalkoztatásához; - költségkompenzációs támogatás a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához közvetlenül kapcsolódó elismert és igazolt költségeknek a részleges megtérítésére, amelyek egészséges munkavállalók foglalkoztatása esetén nem merülnének fel; - rehabilitációs költségtámogatás non-profit szervezetek számára, ha olyan speciális élethelyzetben lévő személyek foglalkoztatására vállalnak kötelezettséget, akiknek munkához jutási esélyei – a munkavégzést gátló egészségügyi körülményeik miatt – rendkívül korlátozottak. A foglalkozási rehabilitáció reform-folyamatával párhuzamosan – a közösségi jognak megfelelő szabályok kialakítása érdekében – változtak a foglalkoztatási törvény szabályai is. A módosítás elsősorban a munkabér és járulékai megtérítésén alapuló támogatásokat érintette. A foglalkoztatási törvény alapján 2007. január 1-jétől a munkaadó részére a munkabér és járulékai 50 %-áig, megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén 60 %-áig terjedő bértámogatás állapítható meg 12 hónapra. 4 2. A rehabilitációs járadékban részesülő személyek foglalkoztatását elősegítő támogatások és szolgáltatások − Képzési támogatásként megtéríthető a tanfolyam díja, továbbá az utazáshoz, szálláshoz és étkezéshez kapcsolódó költségek. − Vállalkozóvá válás ösztönzéseként 3 millió forint összegű visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatás nyújtható annak a rehabilitációs járadékban részesülő személynek, aki önmaga foglalkoztatását egyéni vagy társas vállalkozás keretében kívánja biztosítani. − Bértámogatás állapítható meg annak a munkaadónak, amely rehabilitációs járadékban részesülő személy legalább 12 hónapig történő foglalkoztatására vállal kötelezettséget. A támogatás a munkabér és járulékai együttes összegének 60 %-áig terjedhet, és a foglalkoztatási törvény hatálya alá tartozó támogatás esetén legfeljebb egy évig, a fejezeti kezelésű előirányzatból nyújtható támogatás igénylése esetén pedig legfeljebb három évig folyósítható. Ez alatt az időszak alatt ugyanis általában a munkavállaló megtalálja helyét a munka világában. Amennyiben egészségi állapota változik, felgyógyulása esetén támogatás nélkül is munkahelyet találhat, negatív irányú változást követően pedig foglalkozási rehabilitációhoz nyújtható bértámogatással segíthető további foglalkoztatása. A bértámogatás körébe tartozik a munkatapasztalaszerzés, a munkakipróbálás támogatása is. − Költségkompenzációs támogatásban részesülhet a kiemelt tanúsítvánnyal rendelkező munkáltató, és rehabilitációs költségtámogatás mellett foglalkoztathatja a rehabilitációs járadékban részesülő személyt az a foglalkoztató, amely védett szervezeti szerződést kötött.
4
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 16. §-a, továbbá a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 11. §-a
3 Legfontosabb szolgáltatások: − információ nyújtás a foglalkozásokra, a térségben elérhető képzésekről, a támogatási lehetőségekről, a foglalkoztatási jogszabályokról; − munkaközvetítés, tájékoztatás a megfelelő munkalehetőségek fő jellemzőiről, így különösen a foglalkoztatás helyéről, idejéről, a munkarendről, a kereseti lehetőségről, kapcsolattartás a munkáltatókkal, stb.; − munkaerőpiaci tanácsadás, amely magában foglalja: = az elhelyezkedését gátló körülmények feltárására, azok megszüntetésére, a sikeres elhelyezkedés megvalósítására irányuló terv kidolgozására (munkatanácsadás), = a képességeknek, munkaerőpiaci igényeknek megfelelő pályaterv, pályamódosítási terv kialakítására, a képzési lehetőségek kiválasztására (pályatanácsadás), = az álláskeresést segítő technikák átadását (álláskeresési tanácsadás); = foglalkoztatási rehabilitációs tanácsadást azok számára, akik képzettségi szintjüknek megfelelő munkakörbe nem közvetíthetők; = pszichológiai segítségnyújtást. 3. Védett piacok A megváltozott munkaképességből adódó hátrányokat a fenti támogatások és szolgáltatások mellett jelentős mértékben elősegítheti, ha a rehabilitációs foglalkoztatást folytató gazdálkodó szervezetek termékeiket és szolgáltatásaikat „biztos” piacokon értékesíthetik. A közbeszerzésekről szóló törvény ezért bevezette a „védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzések” intézményét, és felhatalmazta a Kormányt, hogy rendeletben szabályozza a védett szervezetek részére fenntartott közbeszerzések részletes szabályait. A 2007. január 1-jén hatályba lépett kormányrendelet alapján az ajánlatkérők a közbeszerzési eljárások során dönthetnek úgy, hogy a beszerzést a megváltozott munkaképességű munkavállalókat jelentős létszámban foglalkoztató munkáltatók (védett műhelyek) számára tartják fenn. A fenntartott beszerzésekre indított közbeszerzési eljárásokban csak a célcsoporthoz tartozó foglalkoztató lehet ajánlattevő, illetőleg részvételre jelentkező. A közbeszerzések védett foglalkoztatók számára történő fenntartása jelenleg nem kötelező, csak lehetőség az ajánlatkérők számára. A választást – nemzeti értékhatárt elérő beszerzések esetén – az ajánlatkérők szociális érzékenységén túl határidő-kedvezmények motiválják. A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a foglalkoztató nyilvántartásba vetesse magát, és megjelölje azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyekkel a közbeszerzési eljárásokban részt kíván venni. A nyilvántartásba bejelentkező foglalkoztatók adatai alapján a közeljövőben meghatározható az olyan tevékenységek köre, amelyek kizárólag a védett műhelyektől rendelhetők meg.
Táblázatok és ábrák a 6432-1/2007-SZMM számú kormány-előterjesztéshez
1. sz. táblázat
Az egészségkárosodással összefüggő pénzbeli támogatások főbb adatai
2005. év Ellátás formája Ellátottak száma (fő)
1. Rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj (E. Alapot és Ny. alapot terhelő) összesen
Kiadások millió Ft
2006. év Előzetes adat Ellátottak Kiadások száma (fő) millió Ft
809 078
517 534
804 200
546 674
- I-II. csoport korhatár alatt
78 000
50 088
76 000
51 389
- III. csoport korhatár alatt
383 000
233 898
376 700
244 053
- ebből baleseti rokkant nyugdíj
3 078
2 597, 4
2 989
2 700, 6
- korhatár feletti
345 000
233 549
351 500
251 232
39 000
10 819
Ebből:
2. Rokkantságra tekintettel korhatár alattiaknak folyósított özvegyi fő és kiegészítő ellátások (E. Alapot és Ny. alapot terhelő) összesen
38 900
10 020
3. Megváltozott munkaképességűek egyéb támogatásai* - Baleseti és kártérítési járadék (fő és kiegészítő ellátás)
37 246
7 740, 6
- Közgyógyellátás a helyi önkormányzatokkal együtt
490 000
19 686
***19 000
- Rendszeres szociális járadék és átmeneti járadék (fő és kiegészítő ellátás együtt)
225 099
67 079
***70 194
- Rokkant járadék
29 265
9 850
***10 298
- Egészségkárosodási járadék
2 851
2 463
***2 477
4. Fogyatékossági támogatás
102 023
23 043
- a fogyatékosok egyéb támogatásai **
7533
5. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása
37 004
106 070
8 822, 9
***23 913
6 862 55 054
38 890
53000
ÖSSZESEN: 689 426 742 797 * baleseti járadék, rendszeres szociális járadék, rendszeres szociális segély, magasabb összegű családi pótlék, közgyógyellátás ** vakok személyi járadéka ***költségvetési előirányzat
2. sz. táblázat
Az új rokkantak száma nemenként és korcsoportonként (2005. év)
0-39
40-50
Nők
2 752
5 283
Férfiak
3 375
Összesen
6 127
5 283
40-55
50 év alatti nők és 55 év alatti férfiak 8 035
12 713
16 088
12 713
24 123
50-
55-
7 592 7 592
50 év feletti nők és 55 év feletti férfiak 7 592
Összesen 15 627
5 215
5 215
21 303
5 215
12 807
36 930
2
3. sz. táblázat
Az Országos Orvosszakértői Intézet tevékenységének főbb adatai
Évek 1965 1975 1982 1985 1990 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005
Új Soros véleményezések felülvizsgálatok
Egyéb vizsgálat
Egyéb vizsgálatból fogyatékosság véleményezése
24 620 69 982 69 096 118 472 123 479 115 851 122 182 118 778 110 031 102 131 95 511
38 234 41 234 60 586 97 575 92 035 92 145 97 979 97 670 103 531
36 999 60 722 83 211 86 289 164 266 97 115 99 366 92 002 93 154
2 670 96 424 40 014 36 896 33 206 30 652
összesen 24 620 69 982 157 779 144 329 220 428 267 276 299 715 378 473 308 038 307 376 291 803 292 196
Orvosok száma
Egy orvosra jutó vizsgálatok száma
154
1 024
179
1 374
170 183
1 941 2 224
162 157 142
2 098 2 044 2 038
3
4. sz. táblázat
A megváltozott munkaképességűek jelenlegi és új ellátórendszerének fő paraméterei Jelenlegi rendszer Csoport Kritériumok I. 100%-os általános munkaképesség-csökkenés, önellátásra képtelen II. 100%-os általános munkaképesség-csökkenés III.
Ellátások II. csop. rokkantsági nyugdíj + 5%
67%-os vagy annál magasabb munkaképesség-csökkenés
III. csop. rokkantsági nyugdíj + 5% Orvosi, szociális rehabilitáció Álláskereső számára foglalkozási rehabilitáció Rokkantsági nyugdíj Orvosi, szociális rehabilitáció Álláskereső számára foglalkozási rehabilitáció
Új rendszer Csoport Kritériumok 1. Rokkantsági nyugdíj I. 80-99%-os egészségkárosodás, önellátásra képtelen, nem rehabilitálható II. 80-99%-os egészségkárosodás, nem rehabilitálható III. 50-79%-os vagy azt meghaladó egészségkárosodás, szakmai munkaképesség megváltozása, kedvezőtlen rehabilitációs esélyek 2. Rehabilitációs járadék 50-79%-os vagy azt meghaladó egészségkárosodás, szakmai munkaképesség megváltozása, jó rehabilitációs esélyek
Ellátások II. csop. rokkantsági nyugdíj + 5% orvosi, szociális rehabilitáció III. csop. rokkantsági nyugdíj + 5% orvosi, szociális rehabilitáció Rokkantsági nyugdíj orvosi, szociális rehabilitáció igény esetén foglalkozási rehabilitáció A III. csop. rokkantsági nyugdíj 120%-a szociális rehabilitáció kötelező orvosi és foglalkozási rehabilitáció
4
5. sz. táblázat Munkaerőpiaci prognózis 15-64 évesekre
2005 tény
2006 tény
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
Éves átlagos létszámok, ezer főben Foglalkoztatottak száma Munkanélküliek száma Gazdaságilag aktívak Gazdaságilag nem aktívak 15-64 éves népesség
3879 303 4182
3906 317 4223
3905 319 4224
3917 314 4231
3944 310 4253
3971 309 4280
4007 308 4314
4043 307 4349
4075 306 4381
4094 305 4399
4098 304 4402
2633
2593
2580
2557
2516
2458
2403
2341
2264
2195
2144
6815
6816
6804
6788
6769
6738
6717
6690
6645
6594
6546
59,6 64,2 7,1
60,4 65,0 7,0
61,3 65,9 7,0
62,1 66,7 6,9
62,6 67,2 6,9
Relatív mutatószámok, % Foglalkoztatási arány, % Aktivitási arány, % Munkanélküliségi ráta, %
56,9 61,4 7,2
57,3 62,0 7,5
57,4 62,1 7,5
57,7 62,3 7,4
58,3 62,8 7,3
58,9 63,5 7,2
5
1. sz. ábra
Az igénylők szelekciója a különböző ellátásokban
Igénybejelentés fogadása „Jogi feltételek” vizsgálata Feltételek hiányoznak
Szakértői vizsgálat Feltételek léteznek
ÖEK>= 80%
rokkantsági nyugdíj
Szociális ellátások
ÖEK= 50-79%
ÖEK< 50%
kedvezőtlen kedvező fiatal rehabilitációs rehabilitációs megváltozott esélyek esélyek munkaképességű
saját kérésre
szociális ellátások
rehabilitációs járadék aktív rehabilitációs ellátások
sikertelen
sikeres
álláskeresési támogatások
munkavégzés
6
2. sz. ábra
Az igénylő és a megváltozott munkaképességű személy útja a komplex ellátórendszerben (társadalombiztosítási alrendszer) Igénybejelentés ONYF Regionális Igazgatósága az igény befogadása, az iratok áttekintése
biztosítási jogviszony vizsgálata
Behívás orvos szakértői vizsgálatra Országos Orvosszakértői Intézet
kereset (jövedelem)szerző képesség vizsgálata
Feltételek hiányoznak
Feltételek léteznek
ONYF Regionális Igazgatóság
rehabilitációs ellátások
Jogosultság megállapítása, határozat Szociális ellátások
Rokkantsági nyugdíj
Rehabilitációs járadék
pénzbeli ellátás folyósítása NYUFIG
ONYF Regionális Igazgatóság behívás felülvizsgálatra
APEH a keresőtevékenység figyelemmel kísérése
(Rehabilitációs alrendszer) (3. sz. ábra folytatása)
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Regionális Munkaügyi Központ
Akkreditációs és Minőségbiztosítási Iroda akkreditáció, ellenőrzés
ONYF Regionális Igazgatósága
Regionális Munkaügyi Központ Térségi Kirendeltsége -
tájékoztatás a rehabilitációs járadékellátás megítélésről
-
egyéni rehabilitációs program (terv kialakítása, megállapodás megkötése rehabilitációs szervezet kijelölése
OOSZI I. fokú bizottsága rehabilitációs javaslat
Rehabilitációs szolgáltatók (vállalatok, non-profit szervezetek, szövetkezetek
Rehabilitációs járadékos, egyéb rehabilitálandó személy
8
3. sz. ábra
A rehabilitációs program elemei, lehetséges pozitív kimenetek
Ellátások
Egyéni terv készítése, megállapodás
Rehabilitációs járadék
Személyi szolgáltatások
Munkahely megőrzés
Rehabilitációs járadék, + keresetpótló
Képzés, átképzés
Elhelyezkedés önállóan, vagy közvetítéssel
Rehabilitációs járadék + bérkiegészítés
Munkagyakorlat szerzés
Elhelyezkedés önállóan, vagy közvetítéssel
Foglalkoztatási támogatás
Elhelyezkedés támogatással
Munkabér
Lehetséges kimenet
9
4. sz. ábra
A rehabilitációs ellátás új modellje
Saját maga elhelyezkedik 6 hónap alatt 20% I.program
Belépők
Támogatott munkahely programban vesz részt 60% II.program
Integrált munkavégzési programban vesz részt 20% III.program
Költségek: I.program II.program III.program III.kimenet IV.kimenet szerint
A résztvevők 6 hónapig kapnak 52eFt/hó járadékot, az ellátásszervezési költség 100eFt/fő (egyszeri)
A programban részvevők mindegyike elhelyezkedik legalább 76eFt/hó bérrel, stabil munkahelyen I. kimenet 20%
A képzésben résztvevők egy része elhelyezkedik, legalább 76eFt/hó bérrel, stabil munkahelyen II.kimenet 20% A résztvevők 24 hónapig vannak a rendszerben 8 hónapig kapnak 52eFt/hó járadékot, 8hónapos képzésben vesznek részt, melynek költsége 61134Ft/fő/hó a 9-24hónapokban a munkáltatójuk 49437Ft/fő/hó bértámogatást kap, továbbá 10000Ft/fő/hó költségkompenzációt Az ellátásszervezési költség 200eFt/fő (egyszeri)
A résztvevők 24hónapig vannak a rendszerben 8 hónapig 52eFt/fő/hó járadékot kapnak 8 hónapos képzésben vesznek részt, melynek költsége 61134Ft/fő/hó a 9-20hónapokban a munkáltató 10000Ft/fő/hó költség kompenzációt és 49437Ft/fő/hó bértámogatást kap az ellátásszervezési költség 200eFt/fő (egyszeri)
Szociális segélyt kap III.kimenet 20% Rokkant nyugdíjat kap IV.kimenet 10% Nem kap semmilyen ellátást V. kimenet 10%
A programban résztvevők elhelyezkednek legalább 76eFt/hó bérrel, stabil munkahelyen VI.kimenet 20%
Bevételek: I.kimenet II.kimenet VI.kimenet szerint
10
11
