DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2001-2006. 2003. évi felülvizsgálat
Elfogadta: 233/2003. (VII.3.) KH számú határozat
BEVEZETÉS
m/leiro/laszlo/okt/kfinthte
2
Az intézkedési terv elkészítésének jogszabályi alapja A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kotv.) 1999. évi módosítása előírja az önkormányzatoknak, hogy "feladatellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési tervet" (továbbiakban: intézkedési terv) kell készíteniük: "85.§ (1) A helyi önkormányzatok az e törvényben meghatározottak szerint látják el a közoktatással kapcsolatos feladataikat. (2) A közoktatás feladatainak megoldásában az állam intézmény alapításával és fenntartásával, illetve nem állami vagy nem helyi önkormányzati alapítású intézmény fenntartójával kötött megállapodással közvetlenül is részt vesz. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott közoktatási feladatok teljesítésében nevelési-oktatási intézmény, illetve pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény létesítésével és fenntartásával - jogi személyek és természetes személyek is részt vehetnek. (4) A helyi önkormányzat - ha legalább kettő közoktatási intézményt tart fenn önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntéselőkészítést szolgáló feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervet (továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) készíteni. Az önkormányzati intézkedési tervnek figyelembe kell vennie a fővárosi, megyei fejlesztési tervet. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell, hogy az önkormányzat a kötelező feladatait milyen módon látja el, illetőleg milyen nem kötelező feladatokat kíván a helyi önkormányzat ellátni. Tartalmaznia kell továbbá az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket. Az intézkedési terv elkészítésekor be kell szerezni - a nemzeti, etnikai kisebbséget érintő kérdésekben - a helyi kisebbségi önkormányzat egyetértését. Az intézkedési terv elkészítéséhez ki kell kérni a településen működő közoktatási intézmények vezetőinek, továbbá a szülői és diákszervezetek, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a települési szintű szakszervezetek, - ha nem működik helyi kisebbségi önkormányzat - az érdekelt országos kisebbségi önkormányzat véleményét. A helyi önkormányzat a helyi intézkedési terv végrehajtását legalább két évenként értékeli és szükség szerint felülvizsgálja. A helyi önkormányzat az e törvény 103.§-a (2) bekezdésének a.) pontja alapján vizsgálja, hogy a nevelési, illetve pedagógiai program megfelel-e az önkormányzati intézkedési tervben foglaltaknak." Az intézkedési terv elkészítésének legfontosabb indoka a fenntartói tevékenységek előretekintő tervezése. Az önkormányzatok tevékenységének a lehetőségekhez képest kiszámíthatónak kell lenniük. Igaz ez az óvodák, iskolák működtetésére is, a szülőknek, tanulóknak és a pedagógusoknak egyaránt érdekük a megbízható, átgondolt működés és az intézmény jövőképe. Az önkormányzat közpénzekkel gazdálkodik, tevékenységének átláthatónak és ellenőrizhetőnek kell lenni, hogy érvényesüljön az önkormányzatiság legfőbb demokratikus elve: a közügyek ellenőrzött, a közjó érdekében történő megszervezése.
m/leiro/laszlo/okt/kfinthte
3 A közoktatás közszolgáltatás, ezért érzékenyen kell alkalmazkodnia a használók, az érintettek igényeihez és szükségleteihez. A közoktatásban érintett korosztályok létszáma folyamatosan csökken. A közoktatás megszervezése akkor szolgálja a közérdeket, ha a források igénybevétele, a szolgáltatás kapacitása alkalmazkodik a változó igénybevevői létszámhoz. Az oktatási feladatok ellátása nagy arányú finanszírozási terhet jelent a városnak, miután a működési költségek mintegy 30-50%-át (intézménytípustól függően) saját önkormányzati forrásokból kell biztosítani. Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése a 136/2001. (V.3.) KH számú határozatával fogadta el az intézkedési tervet. A Kotv. 85.§ (4) bekezdésében foglaltak szerint a fenntartó két évenként értékeli az intézkedési tervet és szükség szerint felülvizsgálja. Az értékelés lehetőséget ad a fenntartónak arra, hogy az eltelt időszak alatti változásokat beépítse az intézkedési tervbe. I. HELYZETELEMZÉS 1.1. Dunaújváros társadalmi-gazdasági jellemzői Dunaújváros életében az intézkedési terv elkészítése óta több változás is történt. A város költségvetési kondíciói romlottak részben az adójogszabályok változásai, részben a normatív állami támogatások rendszerének átalakítása miatt. A Dunaferr Rt. a város legnagyobb foglalkoztatója. Valószínű, hogy az Rt. privatizációjára a közeljövőben sor kerül, létszámleépítések várhatók, fel kell készülnie az új helyzetre főként a szociális és az oktatási ágazatnak. 2004. május 1-jén Magyarország az Európai Unió tagja lesz. Az uniós tagságra való felkészülés több feladatot ad az oktatásnak. A régiók létrehozását követően ki kell alakítani az oktatásirányítás és az oktatási intézményhálózat olyan rendszerét, amely összehangoltan, teljes körűen el tudja látni a régió oktatási feladatait. A szűk értelemben vett régió mellett az önkormányzatnak továbbra is szándékában áll felvállalni a tágabban értelmezett kistérségben jelentkező oktatási feladatokat, szem előtt tartva Dunaújváros iskolavárossá válásának célkitűzését. 1.2. Demográfiai adatok születési adatok gyermekek száma
1996. 475
1997. 413
1998. 381
1999. 405
2000. 410
2001. 438
2002. 406
Az adatok nem a Dunaújvárosban születettek létszámát mutatják, hanem a városban állandó és ideiglenes lakóhellyel rendelkező, adott évben született gyermekek adatait. Ennek alapján látható, hogy 2001-ben születettek száma valamivel több, ezt követően ismét kisebb fogyás mutatkozik.
m/leiro/laszlo/okt/kfinthte
4 1.3. Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának feladatellátási kötelezettsége A feladatellátási kötelezettségben az elmúlt 2 évben változás nem történt. 2. Dunaújváros Megyei Jogú Város intézményhálózatának bemutatása Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata a törvényben meghatározott feladatokat alapvetően saját intézményhálózat fenntartása útján látja el, 1 alapítványi fenntartású középiskolával kötött az önkormányzat közoktatási megállapodást kötelező feladatának ellátására. Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata kötelező feladatainak ellátása keretében az alábbi intézménytípusokat működteti: - 14 óvoda (ebből 4 integrált óvodai egységgel működik), - 9 általános iskola, - 7 középiskola (3 középiskola mellett nem önálló kollégium működik), - 1 alapfokú művészetoktatási intézmény (zeneiskola), - 2 pedagógiai szakszolgálat, - 1 Óvodai GAMESZ. A nem kötelezően ellátott feladat keretén belül Dunaújvárosban - 1 gyógypedagógiai általános iskola működik. 2.1. Dunaújváros Megyei Jogú Város kötelező feladatot ellátó intézményei Óvodák: Katica - Petőfi u. 4. Bóbita - Földes F. liget 1. 2. számú Napköziotthonos Óvoda Bartók Béla tér 6. 4-14. számú Összevont Óvodai Egység 4. sz. - Gorkij u. 3/b 14. sz. - Latinovits u. 10. 17. számú Napköziotthonos Óvoda Pajtás u. 2. 20. számú Napköziotthonos Óvoda Batsányi u. 2-4. 25. számú Napköziotthonos Óvoda Fáy A. u. 13. Aprók Háza Napköziotthonos Óvoda Gábor Á. u. 2-4. Aranyalma Óvoda Gagarin tér 1. Kőris utcai Óvoda Kőris u. 16. Margaréta Óvoda Lilla köz 1. Mesevár-Kincskereső Összevont Óvodai Egység Mesevár – Garibaldi u. 1. Kincskereső – Ady E. u. 1/a Napsugár Óvoda Március 15. tér 12. Százszorszép Óvoda Lajos király krt. 31. Szivárvány Óvoda Ságvári u. 7. Óvodai GAMESZ Vigadó tér 2-4. Katica-Bóbita Összevont Óvodai Egység
Általános iskolák:
m/leiro/laszlo/okt/kfinthte
5 Arany János Általános Iskola Dózsa György Általános Iskola Gárdonyi Géza Általános Iskola Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Móricz Zsigmond Általános Iskola Petőfi Sándor Általános Iskola Szilágyi Erzsébet Általános Iskola Szórád Márton Általános Iskola Vasvári Pál Általános Iskola
Március 15. tér 5. Köztársaság út 14. Római krt. 51. Március 15. tér 6. Úttörő u. 1-3. Római krt. 2. Bercsényi u. 10. Magyar u. 49. Petőfi liget 1-2.
Középiskolák: Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola Dunaferr Szakközép- és Szakiskola Hild József Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Lorántffy Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Rosti Pál Gimnázium, Általános és Szakképző Iskola Rudas Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Széchenyi István Gimnázium
Bercsényi u. 2. Vasmű tér 1-2. Apáczai Csere János u. 13. Bercsényi u. 6-8. Dózsa Gy. út 35. Radnóti u. 6. Lajos király krt. 29. Bocskai u. 1/a Bartók B. tér 2-4. Római krt. 47-49. Dózsa Gy. út 15/a
Zeneiskola: Sándor Frigyes Zeneiskola
Bartók B. u. 6/a
Pedagógiai szakszolgálatok: Nevelési Tanácsadó Intézet Logopédiai Intézet
Lilla köz 1. Lilla köz 1.
2.2. A megyei jogú városi önkormányzat önként vállalt feladatát ellátó intézmény Móra Ferenc Általános Iskola
Fáy A. u. 14.
3. Az oktatási intézményhálózatban 2001-2003. között bekövetkezett változások A 2001-ben elfogadott fejlesztési terv szükségesnek ítélte meg az óvodai és az általános iskolai hálózat szűkítését. 3.1. Óvodai ágazat 2001-2002-es nevelési évtől 4 óvodai csoport szűnt meg, 1 csoport a KaticaBóbita Óvodában, 1 csoport a Napsugár Óvodában, 2 csoport a Százszorszép Óvodában. m/leiro/laszlo/okt/kfinthte
6
A 8. számú Napköziotthonos Óvoda jogi önállósága megszűnt, az intézmény 2001. augusztus 1-jétől az Aprók Háza Napköziotthonos Óvoda telephelyeként működik. 2001-ben megtörtént az integrált csoportok működésének felülvizsgálata, ennek értelmében: - az Aranyalma Óvodában 2001. szeptember 1-jétől 2 integrált csoport működik, - a Margaréta Óvodában 2001. szeptember 1-jétől 3 integrált csoport működik, - a Százszorszép Óvodában 2001. szeptember 1-jétől 1 szegregált csoport működik. 2001-ben a Katica Óvoda - az európai normák szerint kialakított - új épületbe költözött. 2002-ben az óvodák kérésére a közgyűlés megvizsgálta a pedagógiai továbbképző központ kialakításának lehetőségét. Mivel az óvodák az új intézmény finanszírozását szinte teljes egészében az önkormányzattól várták, a közgyűlés nem támogatta az új intézmény létrehozását. 2002-ben a gyermekek létszámának további csökkenése miatt újabb szűkítésre került sor, 1 óvodai csoport szűnt meg a 20. számú Napköziotthonos Óvodában, 1 csoport a Százszorszép Óvodában. A Százszorszép Óvoda a korábbi épületének fele részében működik tovább, az elcsatolt épületszárnyban került kialakításra a Százszorszép Óvoda tornaterme. 2002-ben a Göllnert Mária Waldorf Pedagógiai Alapítvány a 20. számú Napköziotthonos Óvodában kívánt indítani óvodai csoportot, de a tárgyi és a személyi feltételek hiánya miatt a közgyűlés a csoport indításához a támogatást nem adta meg. 2002. május 22-én a közgyűlés döntést hozott arra vonatkozóan, hogy 2003. szeptemberétől 6 óvodai csoport szűnik meg, 1 csoport a Mesevár-Kincskereső Óvodában, 1 csoport a Százszorszép Óvodában, 1 csoport a Kőris utcai Óvodában, 2 csoport az Aprók Háza Napköziotthonos Óvodában, 1 csoport a 25. számú Napköziotthonos Óvodában. 3.2. Általános iskolai ágazat A 2001/2002. tanévtől: Megszűnt a Barátság Általános Iskola, jogutódja a Gárdonyi Géza Általános Iskola lett, az intézmény tanulói a Gárdonyi Géza és a Móricz Zsigmond Általános Iskolába kerültek át. Megszűnt a József Attila Általános Iskola, jogutódja a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola lett, az intézmény tanulói a Kőrösi Csoma Sándor és az Arany János Általános Iskolákba kerültek át.
m/leiro/laszlo/okt/kfinthte
7 2001-ben a Pentele Közoktatásáért Közhasznú Alapítvány bejelentette azon szándékát, hogy a Szórád Márton Általános Iskola Újtelepi Tagintézményét működtetésre átveszi. A közoktatási megállapodásban rögzítendő támogatási feltételekben az alapítvány és az önkormányzat nem tudott egyezségre jutni, így az iskola átadására nem került sor. 2001-ben a Beszédjavító Intézet új helyre, a Nevelési Tanácsadó Intézetnek is helyet adó épületbe költözött. 2002-ben az ADU Csepel Vállalkozói Szakközép- és Szakiskola bejelentette azon igényét, hogy a Petőfi Sándor Általános Iskola működtetését az önkormányzattól közoktatási megállapodás keretében átveszi. A közgyűlés az intézmény fenntartói jogát nem adta át. 3.3. Középiskolai ágazat: A helyi önkormányzat közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervének 2001-ben elkészülte óta jelentős változás történt a középiskolai hálózat fenntartása tekintetében. Az önkormányzat által fenntartott nyolc intézmény közül a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Középiskola, annak érdekében, hogy az iskola működtetéséhez új forrásokat is be tudjon vonni, kezdeményezte a fenntartóváltást. A képviselő-testület engedélye alapján 2001. augusztus 28-ától alapítványi fenntartásban, új névvel, de változatlan közoktatási feladatok ellátása mellett működik tovább az intézmény. A helyi önkormányzat fenntartásában így 2001. augusztus 28-ától hét középfokú intézményben folyik a középiskolai és szakiskolai ellátás. A kollégiumi ellátás változatlanul három, középiskolához csatolt kollégiumban folyik (Hild, Lorántffy, Rudas). Felnőttképzést szintén három intézmény folytat (Dunaferr, Lorántffy, Rosti). A városban jelenleg három nem helyi önkormányzat által fenntartott középfokú intézmény működik (Aranytű Szakiskola, ADU Csepel Vállalkozói Szakközépés Szakiskola, valamint a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépsikola és Szakiskola). Az Európai Szemléletű Emberekért (ESZE) Közhasznú Alapítvány dunaújvárosi telephelyének 2002. szeptemberi indítását Fejér Megye Főjegyzője nem engedélyezte. Az ESZE Közhasznú Alapítvány a Jókai út 19. szám alatti ingatlan bérlésével iskolai rendszerű szakképzést kívánt volna indítani. A Rudas Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium közhasznú társaságként való működtetésére is történt kezdeményezés, de a működtetés anyagi fedezetének bizonytalansága miatt Fejér Megye Főjegyzője elutasította a fenntartó változtatás iránti kérelmet. 2002-ben a Lorántffy Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium új tanműhellyel bővült, melyet a Százszorszép Óvoda leválasztott épületszárnyában alakítottak ki.
m/leiro/laszlo/okt/kfinthte
8 2002-ben a hatályos jogszabályoknak megfelelően a középiskolák és a Beszédjavító Intézet elnevezése megváltozott. 4. Dunaújváros óvodai hálózatának bemutatása Az óvodák területi elhelyezkedése a városban egyenletes, a városrészek tagoltságához igazodik. Az elmúlt évtizedekben Dunaújváros kifejezetten fiatal város volt, azaz a város lélekszámához képest sokkal több óvodai férőhelyre volt szükség, mint más, azonos lélekszámú városokban. A város ipari jellegénél fogva a családoknak rendszerint mindkét felnőtt tagja dolgozott, így az óvodás korú gyermekek szinte mindegyike óvodába járt. Eredetileg 27 óvoda működött a városban, a csökkenő gyermeklétszámhoz igazodva számuk folyamatosan csökkent. Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott óvodai hálózatba 14 óvodai egység tartozik, melyből négy intézmény két telephellyel működik. 4.1. Óvodai helyzetkép Az óvodák működésében és struktúrájában eddig bekövetkezett változások követik a gyermeklétszám változásait, igazodnak az ellátandó feladatokhoz és figyelemmel vannak a jogszabályi előírásokra. Óvodák száma Csoportok száma Férőhely Gyermeklétszám Feltöltöttség Csoport átlaglétszám Pedagógusok Nem pedagógusok Gyermek/pedagógus
1995. 16+5 85 2125 2485 117% 29 187 184 13,2
1996. 15+4 84 2100 2358 112% 28 185 172 12,7
1997. 15+4 84 2100 2257 107% 27 183 179 12,3
1998. 15+4 81 2025 2137 106% 26 176 163 11,5
1999. 15+4 80 1980 1957 99% 24 175 165 11,3
2000. 15+3 77 1815 1828 101% 24 169 163 10,8
2001. 14+4 73 1765 1732 98% 24 162 149 10,6
2002. 14+4 71 1715 1659 97% 24 158 145 10,5
Az intézményekbe felvett gyermekek száma 1995-2002 között 2485 főről 1659 főre csökkent, a csökkenés 33%-os volt. A demográfiai mutatókhoz igazodva az óvodai csoportok száma 85-ról 71-re csökkent, további 6 csoport megszüntetésére a 2003/2004-es nevelési évtől kerül sor. 1995-ben az óvodákban 2125 férőhely volt, 2002-ben 1715 van, a csökkenés 19%-os. A férőhelyek száma 2002-ben is meghaladta az óvodába járó gyermekek számát. 2002-ben az egy pedagógusra jutó gyermekek száma 10,5, az országos átlag 11,7 gyermek/pedagógus. A különleges gondozást igénylő gyermekek integrált nevelését 3 intézmény vállalta fel. A három intézményben összesen 5 csoportban történik a fejlesztés integrált formában, egy csoport azonban szegregáltan működik. Az integrált/szegregált óvodai csoportok átlaglétszáma 15 fő/csoport. A megnövekedett feladatokhoz gyógypedagógusok nyújtanak segítséget, illetve a Nevelési Tam/leiro/laszlo/okt/kfinthte
9 nácsadó Intézet és a Logopédiai Intézet munkatársai biztosítják a speciális segítséget. Az óvodák humán erőforrásai biztosítottak. Az óvodapedagógus álláshelyek számának meghatározása az óvodák nyitva tartásához, az óvodai csoportok számához, az óvodapedagógusok kötelező óraszámához igazodik és biztosítja az óvoda teljes nyitva tartási idejében az óvodapedagógusok jelenlétét napi legalább két óra átfedési idővel. Az óvodai nevelést végző óvodapedagógusok képzettsége a törvényi előírásoknak megfelelő. A nem pedagógus dolgozók száma az ellátandó feladatokhoz és a jogszabályi előírásokhoz igazodik. Minden óvodai csoporthoz biztosított egy dajka. A dajkák többsége szakképzett. A gyermekek napközbeni ellátásához, óvodai neveléséhez a személyi feltételek hosszabb távon biztonságosan rendelkezésre állnak. Az óvodákra vonatkozó részletes táblázatokat az 1. számú melléklet tartalmazza. 4.2. Az egyes óvodák legfontosabb jellemzői 2. számú Napköziotthonos Óvoda Az intézmény jelenleg 4 csoportos óvodaként működik 100 férőhellyel, vegyes életkorú csoportokban oldja meg az óvodai nevelés, iskolai előkészítés feladatát. Óvodai nevelési programjuk az "Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel" című program adaptációja. Céljuk, hogy minél sokrétűbb, tájékozódó tevékenységgé váljon a játék és a játékba integrált tanulás. Kiegészítő feladatként látják el az asztmás és allergiás gyermekek gondozását, nevelését. 2002. tavaszán az óvoda csatlakozott a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. intézményi modelljéhez. 4-14. számú Összevont Óvodai Egység A 4.számú Óvoda négy csoporttal működik, 100 férőhellyel rendelkezik. A 14. számú Óvoda 3 csoporttal működik, 75 férőhellyel rendelkezik. Programjuk középpontjában a gyermeki játék, mozgás, kommunikáció tisztelete áll. Kiegészítő tevékenységük a lisztérzékenység és a diabetes mellett a fehérje érzékenységben és különböző ételallergiában szenvedő gyermekek étkeztetése mind a két óvodában. 2002. tavaszán az óvoda csatlakozott a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. intézményi modelljéhez. Az intézmény alapítvánnyal is rendelkezik, melynek neve "Gyermekeinké a jövő" Alapítvány. Az alapítvány célja az óvodás gyermekek nevelését, oktatását segítő feltételek javítása. 17. számú Napköziotthonos Óvoda
m/leiro/laszlo/okt/kfinthte
10 Az intézmény 7 csoportos óvodaként működik 175 férőhellyel, osztott csoportban oldja meg az óvodai nevelés, iskolai előkészítés feladatát. Saját készítésű programjukban megfogalmazott céljuk reális eredményekre törekvés, a gyermekek döntésképességének kialakítása, életkori és egyéni fejlődési ütemének szem előtt tartása mellett. Kiegészítő tevékenységként az óvoda részt vesz az "Egészséged Testben, Lélekben" című személyiségfejlesztő drog – alkohol megelőző programban. 20. számú Napköziotthonos Óvoda Az intézmény 4 csoportos óvodaként működik 100 férőhellyel, 3 csoport azonos életkorú, 1 csoport részben osztott gyerekek közössége. A tevékenységközpontú óvodai nevelési programot maguk készítették. Alapvető feladatul tűzték a gyermek középpontba helyezését és az óvoda nevelési funkciójának kiteljesítését. Kiegészítő tevékenységként a Báb és Színjátszó csoportjuk előadásokat szerveznek a város gyermekei részére. 25. számú Napköziotthonos Óvoda Az intézmény 4 csoportos óvodaként működik 100 férőhellyel. Nevelési programjuk fő eleme az egészséges életmódra nevelés, melynek elsődleges célja a gyermek szükségleteinek kielégítése. Céljuk kellően megalapozni a tanuláshoz szükséges pszichikum struktúrákat, hogy minden az óvodájukból kikerült gyermek sikeresen kezdhesse meg iskolai éveit. Aprók Háza Napköziotthonos Óvoda Az óvoda 2 épületben 4-4 csoporttal működik 200 férőhelyen, vegyes életkorú csoportokban oldja meg az óvodai nevelés, iskolai előkészítés feladatát. A "Mi programunk"az Aprók Háza Napköziotthonos Óvoda sajátos arculatát tükrözi, tevékenység központú. A gyermekekkel való egyéni bánásmód és személyiségfejlesztés játékban, játékkal történik különböző életkorú gyermekek együttélésével. Az óvoda kiegészítő tevékenysége a TIKIRIKI Bábegyesület működtetése, mely különböző rendezvényeken is fellép. 2002. tavaszán az óvoda csatlakozott a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. intézményi modelljéhez. Az intézmény alapítvánnyal is rendelkezik, melynek neve "Sok kicsi sokra megy" Alapítvány. Az alapítvány célja az óvodás gyermekek nevelését, oktatását segítő feltételek javítása. Aranyalma Óvoda Az intézmény 4 csoportos óvodaként működik. A gyermekek nevelése vegyes életkorú csoportokban történik 80 férőhelyen. Két integrált csoportban mozgássérült gyermekek nevelése folyik. Saját készítésű programjuk az Aranyalma Óvodai Program az óvodáskor teljes nevelő-fejlesztő munkáját tartalmazza, mely az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épül. 2002. tavaszán az óvoda csatlakozott a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. intézményi modelljéhez. m/leiro/laszlo/okt/kfinthte
11 Az intézmény alapítvánnyal is rendelkezik, melynek neve "Gyermekláncfű" Alapítvány. Az alapítvány célja az óvodás gyermekek nevelését, oktatását segítő feltételek javítása. Katica - Bóbita Összevont Óvodai Egység A Katica Óvoda 1 csoportban családias légkörben fogadja a gyermekeket. Legfőbb feladatuk a harmonikusan fejlődő, boldog, kiegyensúlyozott gyermek nevelése. Fontos feladatuk a családokkal való együttműködés, közös programok szervezése. A Bóbita Óvoda 3 csoportos óvodaként működik. A gyermekek nevelése vegyes életkorú csoportokban történik 75 férőhelyen. Nevelési programjuk a "Csillagszeműek" program. A játék, mese, valamint a művészetek, mint kiemelt tevékenységi formák vannak jelen nevelőmunkájukban, melyet FREINET technikákon keresztül valósítanak meg. Kőris utcai Óvoda Az óvoda 4 csoportos óvodaként működik. A gyermekek nevelése vegyes életkorú csoportokban történik 100 férőhelyen. Önálló készítésű programjuk (környezet tevékeny megismerése) középpontjában a környezettel való ismerkedés, a gyermek és környezete közötti szoros érzelmi kötődés kialakítása, tevékeny megismerése, az élet tisztelete, a természet szeretete, védelme áll. 2002. tavaszán az óvoda csatlakozott a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. intézményi modelljéhez. Az intézmény alapítvánnyal is rendelkezik, melynek neve "KŐRIS-OVI" Alapítvány. Az alapítvány célja az óvodás gyermekek nevelését, oktatását segítő feltételek javítása.
Margaréta Óvoda Az intézmény 5 csoportos óvodaként működik, 95 férőhellyel. Három csoportban folyik a részképesség-, magatartás- és beilleszkedési zavarokkal küzdő gyermekek együtt nevelése azonos korcsoportú társaikkal, alacsonyabb létszámmal (integrált csoport). Helyi nevelési programjukat a nevelőtestület készítette el, mely a mozgást és játékosságot helyezi előtérbe a gyermekek személyiségfejlesztéséhez. Kiegészítő tevékenységként a Báb és Színjáték munkaközösség előadásokat szervez a város gyermekei részére. 2002. tavaszán az óvoda csatlakozott a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. intézményi modelljéhez. Mesevár- Kincskereső Összevont Óvodai Egység Kincskereső Óvoda 3 csoporttal működik, 75 férőhellyel, osztott csoportban oldja meg az óvodai nevelés, iskolai előkészítés feladatát. Saját készítésű programjának mottója "ép testben, ép lélek". Vallják, hogy a mozgás a test igénye, a mese a lélek építője. Bekapcsolódtak a "Bozsik foci program"-ba, melynek városi koordinátorai. m/leiro/laszlo/okt/kfinthte
12 Mesevár Óvoda 2 csoporttal működik, 50 gyermek fogadására alkalmas, vegyes életkorú csoportokban oldja meg az óvodai nevelés, iskolai előkészítés feladatát. Az intézmény az óvodai nevelés játékkal-mesével programot adaptálta, ennek a programnak a pedagógiáját sokan a Waldorf hazai változatának tekintik. Az intézmény alapítvánnyal is rendelkezik, melynek neve "Mozgás és Mese" Alapítvány. Az alapítvány célja az óvodás gyermekek nevelését, oktatását segítő feltételek javítása. Napsugár Óvoda Az intézmény 7 csoportos óvodaként működik 175 férőhellyel. Nevelési programjukat maguk készítették „Napsugaras hétköznapok – színes ünnepek” címmel. A program főbb jellemzői a gyermek – és személyiségközpontú program, melyben kiemelt szerepet kap a vizuális nevelés szoros egységben a zenei és irodalmi neveléssel. 2002. őszén az óvoda csatlakozott a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. intézményi modelljéhez. Százszorszép Óvoda Az intézmény 4 csoportos óvodaként működik 90 férőhellyel. Egy kis létszámú csoportban beszédfogyatékosok nevelése folyik (szegregált csoport). Helyi nevelési programjuk középpontjában áll az anyanyelvi fejlesztés, informatikai nevelés, intenzív logopédiai fejlesztés. 2002. tavaszán az óvoda csatlakozott a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. intézményi modelljéhez. Az intézmény alapítvánnyal is rendelkezik, melynek neve "Egészséges Gyermekekért" Alapítvány. Az alapítvány célja az óvodás gyermekek nevelését, oktatását segítő feltételek javítása. Szivárvány Óvoda Az intézmény 4 csoportos óvodaként működik 100 férőhellyel. A gyermekek nevelése vegyes életkorú csoportokban történik. Helyi programjukat maguk készítették, "Világunk" címmel. Céljuk játékos, nyugodt, kiegyensúlyozott, világra nyitott, környezetével harmonikus egyensúlyban élő, humánus értékrendű, kreatív cselekvőképességű gyermekek nevelése. 2002. tavaszán az óvoda csatlakozott a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. intézményi modelljéhez. Az intézmény alapítvánnyal is rendelkezik, melynek neve "Szivárvány Óvodai Alapítvány". Az alapítvány célja az óvodás gyermekek nevelését, oktatását segítő feltételek javítása. Óvodai GAMESZ Az óvodák részben önállóan gazdálkodó intézmények, az előirányzatok felett részjogkörrel rendelkeznek. A gazdálkodással karbantartással, felújítással kapcsolatos tevékenységet az Óvodai GAMESZ látja el. A 14 óvodán kívül a GAMESZ végzi a gazdálkodással összefüggő feladatokat a Nevelési Tanácsadó Intézet és a Logopédiai Intézet részére is.
m/leiro/laszlo/okt/kfinthte
13 4.3. Születési létszámadatok A népesség-nyilvántartó adatait alapul véve készült el a várható óvodai létszámokra vonatkozó prognózis. Az I. fejezet 1.2. pontjában szereplő adatok alapján is látható, hogy az óvodások számának növekedése továbbra sem várható. Kicsivel magasabb a 2001ben született és Dunaújvárosban állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkező gyermekek száma, ez a 2000. évihez képest kb. 7%-os növekedést mutat, 2002-ben ismét a 2000. évinél kevesebb a születések száma. 4.4. Dunaújváros várható óvodai létszámai Az óvodai létszámokra vonatkozó prognózis több ok miatt is csak közelítő adatokat tartalmaz. Egyfelől a 3. életévét betöltött gyermekek közül nem mindenkit íratnak be óvodába. Másrészt pontosan nem lehet tudni a szülők és a nevelőtestület együttes döntése alapján az óvodában visszatartott 7 éves korú gyermekek létszámát. Harmadrészt befolyásolja az óvodai létszámot a vidékről bejáró gyermekek száma is. A 2002/2003-as nevelési évben 146 a vidékről bejáró óvodás gyermekek száma. Negyedrészt a születési adatok január 1-je és december 31-e közti időszakra vonatkoznak, a nevelési évben óvodába járók számának meghatározásához pedig a június 1-je és a következő év május 31-e közötti időszakot célszerű figyelembe venni. A 2000/2001-es nevelési évben 1828 fő óvodás korú gyermek volt Dunaújvárosban az októberi statisztikai adatok szerint, számításoknál ezt a létszámadatot vettük alapul. A 2001/2002-es nevelési év adatai az akkor rendelkezésre álló adatok, illetve az előjegyzési létszámok alapján kerültek meghatározásra. Ezt követően a létszámok teljes egészében becslésen alapultak (a becsült születésszám évi 450 gyermek volt). A táblázatba a becsült adatok mellé az azóta ténylegessé vált adatok is bekerültek. Az óvodás korú gyermeklétszám alakulását városi szinten a következőképpen prognosztizáltuk: az adott nevelési év összes óvodai létszámából elvettük a gyermeklétszám egyharmad részét, ezek a tankötelesek, akik iskolába mennek. A kapott létszámhoz hozzáadtuk a 3. életévüket betöltött kisgyermekek számát és a vidékről bejárók számát. nevelési év becsült létszám tényleges adatok
2000/2001. 1828
2001/2002. 1774
2002/2003. 1709
1837
1717
1659
2003/2004. 1680
2004/2005. 1670
2005/2006. 1610
A mindenkori, tanköteles korosztályból kikerülő első osztályosok pontos létszámát csak az iskolaérettségi vizsgáltok befejezését követően lehet pontosan meghatározni. Az öt éven aluliaknál figyelembe kell venni azt a tényt, hogy nem minden szülő veszi igénybe az óvodai szolgáltatást, bár ezek száma igen csekély. Számításainknál, e két korcsoportnál is a teljes létszámot vettük figyelembe, mivel az óvodai ellátás az önkormányzatok részére kötelező feladat. Az iskolába lépést megelőző nevelési év iskola-előkészítő évként már tankötelezettm/leiro/laszlo/okt/kfinthte
14 ség teljesítésnek számít, a szülőre a gyermek óvodai nevelésben való részvétel teljesítését rója. A 2003. évi adatok alapján készült létszámprognózis: nevelési év becsült létszámadatok
2003/2004. 1540
2004/2005. 1530
2005/2006. 1510
5. Dunaújváros általános iskolai hálózatának bemutatása 5.1. Az intézményhálózat általános jellemzése Dunaújváros Megyei Jogú Város általános iskolai hálózatába 10 általános iskola tartozik, valamennyi önkormányzati fenntartású. Az általános iskolákban a 2002. október 1-jei adatok szerint 5281 fő tanul, 224 tanulócsoportban (Dunaújváros Megyei Jogú Város általános iskolai hálózatának legfontosabb mutatószámai - a 2002/2003. évi statisztikai adatok alapján a 2. mellékletben találhatóak). Az 1-4. évfolyamon napközis, valamint iskolaotthonos foglalkozás, 5-8. évfolyamon tanulószoba áll az igénylők részére. A napközis foglalkozásokat 39 csoportban 898 tanuló veszi igénybe, ez az összes tanulólétszám 17%-a, csoportok átlaglétszáma 23. Iskolaotthonos szervezeti keretek között 31 osztályban 781 kisdiák tanul, az összlétszám 15%-a, az osztályok átlaglétszáma 25,2. A tanulószobai foglakozásokon 10 csoportban 244 tanuló vesz részt, ez az öszszes tanulólétszám 4,6%-a. A tanulószobai csoportok átlaglétszáma 24,4. A más településről bejáró tanulók száma az utóbbi években kismértékben növekedett, jelenleg 738 vidéki tanuló veszi igénybe a város általános iskoláinak szolgáltatásait, ez az összes tanulólétszám 14%-a. Városunk általános iskoláinak szakmai, pedagógiai teljesítménye jó. A gyermekek, illetve a szülők számára nagyon színes a kínálat. Az alkalmazott programok között megtalálhatók a FREINET, NYIK (nyelvi–irodalmi kommunikációs program, ÉKP (értékközvetítő és képességfejlesztő program), valamint a MEIXNER program. Számos emeltszintű képzés közül választhatnak az érintettek – angol nyelvi, német nyelvi, matematika, testnevelés, informatika, ének-zene, vizuális kultúra és táncművészeti "tagozat". Valamennyi általános iskolánk rendelkezik jól felszerelt számítógépes teremmel, egész napos Internet hozzáféréssel. A tantermek mellett minden iskola rendelkezik a létszámnak megfelelő előadóteremmel, tornateremmel (Arany János és Kőrösi Csoma Sándor iskolák közös használatában), tornaszobával, illetve egyéb, oktatási célra felhasználható csoportbontásra alkalmas helyiséggel, könyvtárral. A szakmai ellátottság jó, képesítés nélküli pedagógust általános iskoláink nem alkalmaznak.
m/leiro/laszlo/okt/kfinthte
15 Az eltérő értelmi képességű gyermekek oktatása a mind szakmai, mind szabadidős, sport és kulturális tevékenységéről országos hírű Móra Ferenc Általános Iskolában folyik. Tanulóik között megtalálhatók a város és környéke testi-, érzékszervi-, értelmi-, beszéd és más fogyatékossággal rendelkező gyermekei. Az általános iskolák működési költségeit az állam által biztosított normatíva csak részben fedezi (65 – 70%), a működéshez az önkormányzat jelentős támogatást ad (30 – 35%). Nagy gond az iskolaépületek állagának fokozatos romlása, az eszközállomány elöregedése. A demográfiai helyzet kedvezőtlen alakulása napjainkban az általános iskolás korú tanulóifjúságot érinti. Az általános iskolai tanulók száma 1985-től ( 8956 tanuló) fokozatosan - mintegy 3700 fővel - csökkent. Ez a tény szükségessé tette a város általános iskolai intézményrendszerének felülvizsgálatát, átalakítását. Az általános iskolák tanulói számára a nyári szabadidős tevékenységek szervezéséhez nyújt segítséget a helyi napközis tábor.
5.2. Az egyes általános iskolák legfontosabb jellemzői Arany János Általános Iskola Jelenleg 27 tanulócsoportban 649 tanuló nevelése-oktatása folyik az intézményben. 5 napközis és 5 iskolaotthonos csoport, valamint 1 tanulószobai csoport működik. Pedagógus álláshelyek száma 46, nem pedagógus munkakörben 13 fő segíti az intézmény feladatainak megoldását. Felmenő rendszerben fél-fél csoportban emelt szintű angol, illetve rajz oktatás folyik. Alsó tagozatban kétévenként induló kis-létszámú, fejlesztő osztályok segítik a felzárkózást a rászorulók számára. Az iskolában 2002 tavaszától a Comenius 2000 I. intézményi modell szerinti minőségbiztosítási rendszer működik. A szakmai programot széles körű szabadidős tevékenység egészíti ki – alkotótáborozás, természetjárás, szakkörök, sport. Atlétikában, kézilabdában és röplabdában a városi sportiskola bázisiskolája. Dózsa György Általános Iskola Jelenleg 27 tanulócsoportjával, valamint 702 tanulójával a város második legnépesebb iskolája. Az intézményben 6 iskolaotthonos osztály, 4 napközis csoport és 1 tanulószobai csoport működik. Pedagógus álláshelyek száma 49, nem pedagógus munkakörben 14 fő dolgozik. Programjukban kiemelt helyen szerepel az anyanyelvi, valamint idegen nyelvi képzés (NYIK, ÉKP, angol emelt szintű képzés). Az iskola évek óta az egyik legkeresettebb intézmény a városban, köszönhetően népszerű alapkészségek fejlesztésére épülő, gyermekközpontú programjainak. Aerobic, röplabda, kézilabda, kosárlabda, labdarugó sportkörök várják a mozgást kedvelőket. Röplabda csapatuk évek óta bejut az országos döntőbe, aerobic csapatuk megyei m/leiro/laszlo/okt/kfinthte
16 aranyérmes. Színes szabadidős tevékenységük vonzó hagyományokra épül. Az iskolában 2002. tavaszától a Comenius 2000 I. intézményi modell szerinti minőségbiztosítási rendszer működik. Gárdonyi Géza Általános Iskola Jelenleg 31 tanulócsoportban 760 tanuló oktatása folyik az intézményben, 11 iskolaotthonos osztály és 2 tanulószobai csoport működik. 68 fő pedagógus és 21 fő nem pedagógus munkakörben dolgozó alkalmazottja van az iskolának. Az iskola pedagógiai programjának specialitása, hogy fél-fél csoportban angolnémet, 1 tanulócsoportban felmenő rendszerben táncművészeti tagozat működik, valamint a Barátság Általános Iskola jogutódjaként felvállalta 5-dik osztálytól az emelt szintű matematikai képzést is. 2003. szeptemberétől egy első osztályban bevezetik az értékközvetítő és képességfejlesztő programot. A délelőtti órarendbe beépítve valósul meg a mindennapos testnevelés programja. A táncművészeti tagozatosok discó-tánc junior kategóriában világbajnoki és több világbajnoki helyezéssel büszkélkedhetnek. A kétévenként megrendezett balettgála a város egyik jelentős kulturális rendezvénye. A sport területén atlétikában, vízilabdában, kajak-kenu, tollaslabda és asztalitenisz sportágakban értek el országos szintű eredményeket. Az intézmény bázisiskolája az Apáczai – Kiadónak, valamint a Városi Sportiskola kézilabda és labdarugó csoportjainak. Hagyományosan megrendezik a Magyar Gyermekek Fedett-pályás Atlétikai Világtalálkozóját, s ezzel egy időben a 8-dik osztályosok számára a nemzetközi matematikaversenyt. Az iskolában 2002. tavaszától a Comenius 2000 I. intézményi modell szerinti minőségbiztosítási rendszer működik. Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Jelenleg 25 tanulócsoportban 623 tanuló képzése folyik az intézményben, 6 iskolaotthonos, 2 napközis csoport, és 1 tanulószobai csoport működik. Pedagógus álláshelyek száma 52, nem pedagógus munkakörben 16 fő segíti az intézmény feladatainak megoldását. Az iskolában német nyelvi emelt szintű képzés, testnevelés „tagozat” működik, mely a József Attila Általános Iskola jogutódlásával angol nyelvi emelt szintű képzéssel bővült. A magyar nyelv megalapozása első sorban hangoztató – elemző - összetevő módszer alapján folyik. Alsó tagozatban kétévenként induló kis-létszámú, fejlesztő osztályok segítik a felzárkózást a rászorulók számára. Sportéletük pezsgő, legnépszerűbb sportágak a labdarúgás, kézilabda, atlétika, valamint a turisztika. Az Apáczai Kiadó bázisiskolája és a Nemzeti Atlétikai Program által támogatott műhelyiskola. Magán-zeneiskola kihelyezett tagozata működik az iskolában. Az intézmény eszközellátottsága korszerű. 2002. tavaszától a Comenius 2000 I. intézményi modell szerinti minőségbiztosítási rendszer működik. Móra Ferenc Általános Iskola A körzet egyetlen olyan iskolája, ahol speciális módszerrel, gyógyítvaneveléssel oktatják az átlagtól eltérő, értelmi fejlődésükben és tanulásukban akadályozott gyerekeket. A 2002/2003-as tanévet 179 tanuló 20 csoportban kezdte, 5 napközis csoporttal kiegészülve, fejlődésüket 33 nevelő, 9 gyermekfelügyelő és 10 nem pedagógus alkalmazott segíti. Kiemelt szerepet kap az iskola programjában az ép funkciók fejlesztése, a kevésbé épek korrekciója, valamint m/leiro/laszlo/okt/kfinthte
17 a másodlagos sérülések és a személyiség-torzulások megakadályozása. A magyar nyelv tanítását a Meixner-féle dyslexia prevenciós módszerrel alapozzák meg, beindult a számítástechnikai képzés, ötödik osztálytól a német nyelv oktatása. Az eltérő értelmi fejlődésű gyermekek komplex tanulmányi versenyein, kulturális bemutatóin és sportversenyein megyei, országos és nemzetközi elismertséget szereztek tanulóik. Kiemelkedően szerepelnek a gyorskorcsolya, görkorcsolya szakágban, valamint az úszó sportágban rendezett speciális bajnokságokon, európai és világversenyeken. 2002-től az iskola pedagógusai által kialakított, partnerközpontúságra épített minőségbiztosítási rendszer szerint működnek. Móricz Zsigmond Általános Iskola Jelenleg 15 tanulócsoport működik az intézményben 427 tanulóval, 7 napközis csoporttal. 31 pedagógus és 6 nem pedagógus munkakörben dolgozó segíti a pedagógiai program megvalósítását. Az iskola 14 osztálya ének-zene tagozatos, 1 osztályban általános képzés folyik. A magyar nyelvet hagyományos és Zsolnai-módszerrel oktatják, választható idegen nyelv az angol és a német - minden osztályban bontott csoporttal folyik a képzés. Három énekkar működik igen szép sikerrel. Az évenként megrendezett iskolai záróhangverseny a város komoly zenei eseménye. Az énekkarok, valamint a néptánc és kulturális csoportok nemzetközi szinten is megállják helyüket. Az iskolában legkedveltebb sportágak a sakk, asztalitenisz, kézilabda és a labdarúgás. A gazdag diákélet kísérője a gyakori színház és operalátogatás. Az iskola célja, hogy nyolc év után alapos tudással rendelkező, életvidám, a közös muzsikálás révén érzelmekben gazdag fiatalokat irányítson a középiskolába. Petőfi Sándor Általános Iskola Jelenleg 24 tanulócsoportban 558 tanuló oktatása folyik az intézményben, 5 napközis csoport és 1 tanulószoba működik. 39 pedagógus és 12 nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozója van az iskolának. A magyar nyelvet elemző–összetevő módszerrel tanítják, az idegen nyelveket angol, német - első osztálytól oktatják. Első és második évfolyamon a rászorulók számára kis létszámú fejlesztő osztályok segítik a felzárkózást. Az angol szakosított tantervű osztály indításának lehetőségét a városban elsőként kapta meg az iskola, eredményeik most is kiválóak. Végzőseik kétnyelvű középiskolákban és a helyi gimnázium nyelvtagozatán is sikeresek. Szakköreik igyekeznek minden igényt kielégíteni – kézimunka, környezetvédő, néptánc, informatika, nyelvi szakkör, stb. Sport területén a röplabda, labdarúgás, atlétika, tollaslabda, úszás szakágak közül választhatnak a diákok. Szilágyi Erzsébet Általános Iskola A 2002/2003-es tanévet 474 tanuló, 18 tanulócsoportban kezdte meg. A tanulócsoportok száma 3 napközis csoporttal, 3 iskolaotthonos osztállyal és 1 tanulószobával egészül ki. Az oktató–nevelő munkát 40 álláshelyen lévő nevelő és 15 nem pedagógus alkalmazott segíti. Az iskola minden tanulója részt vesz a számítógépes képzésben. Elsőtől egy osztályban emelt szintű képzés folyik, a nem tagozatos alsósok szakkörön, a felső tagozatosok tanórai foglalkozás keretében vesznek részt a programban. A m/leiro/laszlo/okt/kfinthte
18 mindennapos testneveléshez adottak a sportlétesítmények (tornaterem, konditerem, tornaszoba, 2 szabadtéri kézilabdapálya, atlétika pálya), kiemelt sportáguk a kézilabda. Az írás-olvasás megtanításának módszerei közül a szótagolva olvasást, valamint a Meixner-féle dyslexia kiküszöbölő módszert alkalmazzák. Második osztálytól angol, illetve német idegen nyelv közül választhatnak a gyerekek. Hangulatos és színes diákélet jellemző. 2002. tavaszától a Comenius 2000 I. intézményi modell szerinti minőségbiztosítási rendszer működik. Szórád Márton Általános Iskola Az iskola jelenlegi létszáma 286 fő, 13 tanulócsoportban folyik az oktatás, melyet délután két a napközis csoport és 1 tanulószobai csoport egészít ki. A pedagógus álláshelyek száma 23, a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak álláshely száma 11. Az iskolában angol nyelvi emelt szintű képzés folyik szép eredménnyel, mely a tanulmányi versenyek városi és megyei fordulóin elért sikerekben is megmutatkozik. A nem tagozatosok német és angol nyelvből választhatnak. Már első osztályban minden gyerek megtanul úszni. A rendszeres sportoláshoz igen jó feltételeket biztosítanak tornatermükkel, sportudvarukkal és a mindennapos testedzés lehetőségével. Az iskolában meghonosodott a röplabda, a kosárlabda, a vízilabda, a jeges sportok. Az intézmény Pentele városrész kulturális centruma. 2002. őszétől az iskolában a Comenius 2000 I. intézményi modell szerinti minőségbiztosítási rendszer működik. Vasvári Pál Általános Iskola Jelenleg 24 tanulócsoportban 623 tanuló nevelése-oktatása folyik az intézményben, 6 napközis csoport és 1 tanulószoba működik. Pedagógus álláshelyek száma 44, nem pedagógus munkakörben 17 fő segíti az intézmény feladatainak megvalósítását. Évfolyamonként 1 testnevelés "tagozatos" osztály, 1 sportosztály és egy általános képzést folytató osztály működik, melyben szintén megvalósították a mindennapos testnevelés programját. Az olvasást a hagyományos szótagoló módszerrel oktatják. Valamennyi osztályban német nyelvet tanítanak, felső tagozatban csoportbontásban, a beszédközpontú nyelvoktatás módszerét alkalmazva. A felsősök Ausztriában, nyelvi tábor keretében, anyanyelvi környezetben is gyakorolhatják a német nyelvet. A matematikát nívócsoportos bontással oktatják. A tanulási nehézségek leküzdése érdekében dyslexia megelőző, és fejlesztő foglalkozásokat, tanulás-módszertani órákat tartanak. Számos szakkör áll a tehetséggondozás szolgálatában – a matematika, magyar nyelv és irodalom, rajz, arany jelvényes énekkar, számítástechnika, média szakkör. A diákéveket szép hagyományokra épülő gazdag programkínálat színesíti. A mindennapos testnevelés, a különböző edzések mellett a diákok télen síelhetnek, nyáron sporttáborban kajakozhatnak, kerékpározhatnak, futhatnak, úszhatnak, az alsósok 5 napos zöld táborban vehetnek részt. Sándor Frigyes Zeneiskola Az intézményben 518 tanuló folytatja tanulmányait. A tanulók oktatását 4 tanszakon (20 hangszeres, illetve ének szakon) 26 álláshelyen lévő zenepedagógus végzi. A zeneiskola épületében 18 zeneterem a hangszertanítást, 2 terem a m/leiro/laszlo/okt/kfinthte
19 szolfézs és más elmélet tárgyak oktatását szolgálja. Zenei könyvtár, valamint egy 80-100 fős közönség befogadására alkalmas kamaraterem áll a növendékek rendelkezésére. A zeneiskola közel fél évszázados fennállása (1953.) során számos, azóta országos, vagy nemzetközi hírű muzsikust bocsátott útjára, hajdani növendékeik Magyarország, illetve Európa jó néhány neves zenekarának művészei. DA CAPO Művészeti Iskola 1999. szeptemberétől magánvállalkozó működteti a város öt általános iskolájában (Arany, Kőrösi, Petőfi, Dózsa, Gárdonyi). Az intézmény az első tanévben 100 tanulót oktatott két művészeti ágban: zene és néptánc. A tanulók évenként karácsonyi, húsvéti és tanévzáró koncerteken mutatják be tudásukat. az iskola szeretne minél több tanuló művészeti fejlődéséhez hozzájárulni azzal, hogy az elkövetkező években a zene területén 200 tanulónak, a néptánc területén pedig 150 tanulónak kíván lehetőséget adni a tanuláshoz. 5.3. A szakszolgálatok helyzete A szülők és a pedagógusok munkáját, a nevelési–oktatási intézmények feladatainak ellátását a pedagógiai szakszolgálat intézményei segítik. Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbi szakszolgálatokat működteti: -
Nevelési Tanácsadó Intézet Logopédiai Intézet
Nevelési Tanácsadó Intézet A magatartási és beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók problémáinak feltárásával, szakvélemények készítésével, rehabilitációs célú foglalkozások megtartásával foglalkozik. Az óvoda megkeresésére az iskolakezdéshez szükséges fejlettségi vizsgálatok elvégzése, szakértői vélemény készítése is a feladatkörébe tartozik. Az intézet feladatköre a törvényi változásokkal egyre bővül, további szakember szükséglet igényt jelzett a vezető. Évek óta nem rendelkezik az intézmény főállású pszichológussal. Logopédiai Intézet Az intézet feladatkörébe a pöszeség terápiája, a diszlexia megelőzése, a diszgráfia reedukációja, a dadogók terápiája, a beszédindítás, a megkésett beszédfejlődésű gyermekek fejlesztése, mozgásfejlesztő terápiák alkalmazása, egyéb rendellenességek kezelése tartozik. Az intézmény a központi épületen kívül 8 intézményben körzeti feladatot ellátva működik. 9 pedagógus álláshellyel rendelkezik, melyből kettőt nyugdíjas logopédussal töltenek be. Sajnos a város szakember utánpótlása nem biztosított, pedig a feladat ellátásához egyre több képzett logopédusra lenne szükség. Az intézet szakmai tevékenységében nyitott, valamennyi óvodával és iskolával együttműködik. m/leiro/laszlo/okt/kfinthte
20 5.4. Dunaújváros Megyei Jogú Város általános iskolai tanulóinak létszámprognózisa A születések száma 1998-ban volt mélyponton, azóta némi javulás tapasztalható, amely azonban nem számottevő. 1990-hez viszonyítva mintegy 200-zal csökkent a születések száma, amely a távlati beiskolázásban intő jel.
Dunaújváros általános iskoláiba beiratkozott első osztályosok számának alakulása az elmúlt években: 1994/ 1995. 778
1995/ 1996. 732
1996/ 1997. 771
1997/ 1998. 768
1998/ 1999. 721
1999/ 2000. 736
2000/ 2001. 661
2001/ 2002. 609
2002/ 2003. 532
Tapasztalat szerint a beírt tanulók 7-8%-a vidéki. Figyelembe kell venni, hogy a tankötelesek egy része az óvodában marad további 1 évig (iskolaéretlenség). A következő években várható első osztályosok száma Dunaújvárosban: 2003/2004. 540
2004/2005. 530
2005/2006. 540
2006/2007. 540
Az általános iskolások száma az 5. évfolyamon 31-34 fővel csökken a 8 osztályos gimnáziumba való átlépés miatt. Dunaújváros általános iskoláiba járó tanulók létszámprognózisa 2006/2007-es tanév: 2003/2004. 5200
2004/2005. 4920
2005/2006. 4750
2006/2007. 4600
A prognózis adatai pontosabbak az óvodai előrejelzéseknél, hiszen a születési adatok rendelkezésre állnak. Teljes biztonsággal azonban ezen adatok sem tervezhetők. Természetesen az adatokat majd minden tanévben az október 1-jei statisztika teszi konkréttá, de az intézkedési terv elkészítésének nélkülözhetetlen része a létszám-kalkuláció. 6. Dunaújváros középiskolai hálózatának bemutatása 6.1. Középiskolai helyzetkép Országosan a 90-es évek elején kezdődött az a folyamat, hogy a középfokú képzés az érettségit adó oktatás irányába tolódik. E folyamat eredményeként a képzésben résztvevő tanulók aránya az egyes képzési rendszerben, az alábbi m/leiro/laszlo/okt/kfinthte
21 táblázat szerint alakultak Dunaújvárosban. (A nagyarányú tanulólétszám csökkenés a Kereskedelmi iskola fenntartó váltása miatt következett be.) 1995. okt. 1998. okt. 2000. okt. 2001. okt. 2002. okt. Gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók Szakmunkások és szakiskolai tanulók Összesen:
3775
4429
4555
4141
4108
(65,1 %)
(75,4 %)
(76,3 %)
(80 %)
(78,3 %)
2023
1445
1415
1038
1139
(34,9 %)
(24,6 %)
(23,7 %)
(20 %)
(21,7 %)
5798
5874
5970
5179
5247
(100 %)
(100 %)
(100 %)
(100 %)
(100 %)
Míg az érettségit megszerző szakközépiskolai tanulók száma 65%-ról 78% fölé emelkedett 1995 óta, addig a szakmunkás és szakiskolai tanulók száma és aránya folyamatos csökkenést mutat. Jelen tanévben az összes tanuló 21,7%át teszik ki. Az adatokból kitűnik, hogy a középiskolák belső oktatási szerkezete nagymértékben átalakult az érettségit adó oktatás javára. Dunaújvárosban 2001. évig a középiskolák tanulólétszámának növekedése volt megfigyelhető, jelenleg inkább stagnál a tanulók száma, miközben a demográfiai hullámvölgy elérte a középiskolákat is, hiszen 9. évfolyamon egyre kevesebb fiatal lép be a középiskolai rendszerbe, mint azt az alábbi táblázat is szemlélteti. A 2001. szeptemberi nagyarányú csökkenést a Kereskedelmi iskolába 9. évfolyamra felvett 209 tanuló okozta, ahova 2002. szeptemberében 212 fő 9. évfolyamos tanulót írattak be a szülők. tanév
1994/ 1995/ 1996/ 1997/ 1998/ 1999/ 2000/ 2001/ 2002/ 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003.
9. évfolyam 1949 1790 1676 1596 1327 1321 1358 1146 1138 létszámai össz. tanuló 5795 5970 5996 6070 6172 6267 6281 5505 5571 létszám össz. tanuló létszám/ 33,6% 30,0% 28,0% 26,3% 21,5% 21,1% 21,6% 20,8% 20,4% 9. évf. tanulóinak száma %-ban (A fenti két táblázat összes tanulói létszámai azért nem egyeznek meg, mert a Rosti iskolában felnőttek általános iskolai képzése is folyik, ami az első táblázatban nem szerepel.) A középiskolákban a tanulók száma többek között azért nem csökkent olyan mértékben, mint az általános iskolákban, mert a képzés struktúrája a városunkban is 1998-tól kezdődően a közoktatási törvény rendelkezésének megfelelően megváltozott. A törvényi módosításnak megfelelően már nem lehet szakképesítést szerezni a hagyományos 4 éves szakközépiskolai képzésben, illetve a 2+3 és 4+1 rendszerű technikusi képzésben, illetve a hagyományos 3 éves szakmunkásképzésben. 1998-tól kezdve a szakközépiskolai képzésben csak a 4 évig tartó érettségire felkészítő évfolyamok elvégzése után kezdődhet a szakképzés a 13. m/leiro/laszlo/okt/kfinthte
22 évfolyamtól az elsajátítani kívánt szakma specifikumától függően egy-három évig az Országos Képzési Jegyzék (továbbiakban: OKJ) szerint. Ezek egy részébe gimnáziumban érettségizett tanulók is beléphetnek, ahol a tananyag elsajátításának nem előfeltétele az adott szakmában, szakmacsoportban történt előképzés. A szakiskolai képzés tekintetében 1998-tól a közoktatási törvény alapján már csak 4 éves képzésben vehetnek részt a tanulók: 9-10. évfolyamon általános műveltséget megalapozó oktatás, emellett szakmai előkészítő ismeretek átadása, pályaorientáció folyhat, és csak a 11. évfolyamtól kezdődhet a szakképzés, szintén 2 éves az OKJ szerint. A város két szakképző intézményében működött a szakmunkások szakközépiskolája, ahol szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező tanulók érettségi vizsgára felkészítése folyt 2 év alatt nappali (illetve levelező) rendszerben. Ez a képzés igen népszerű volt, minden évben több volt a jelentkező, mint a férőhely. (A 2000/2001-es tanévben 16 osztályban összesen 505 fő vett részt ebben a képzésben.) Ez a képzés a 2000/2001. tanévben indulhatott utoljára, így az önkormányzatnak meg kellett találnia a módját, hogy milyen módon biztosítja az érettségi felnőtt korban történő megszerzésének lehetőségét. Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése 188/2001. (V.31.) KH. számú határozatával engedélyezte, hogy a Dunaferr iskola nappali rendszerű, a Rosti iskola pedig nappali és esti rendszerű, dolgozók négy évfolyamos gimnáziumát indítsa 2001. szeptemberétől, ahol az érettségire való felkészítést végzik az intézmények, ma már nem csak szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezőknek, hanem akár a nyolc általános iskolát végzett felnőttek számára is. Nagy próbatétel volt szakképző intézményeink számára a már hagyományossá vált 3 éves szakmunkásképzésről és a 4 éves szakközépiskolai képzésről áttérni az új rendszerű képzésre. A szakmunkásképzésben 9-10. évfolyamon, a szakközép-iskolában a 9-12. évfolyamon jelentősen nőtt az elméletei képzés és csökkent a gyakorlat aránya. A 10-11., illetve a 13-14. évfolyamokra került át a gyakorlati, szakmai képzések zöme. Ez a rendszer nyilvánvalóan kedvez a munkaerő-piac igényeinek, és szélesebb alapot teremt a végzettek átképzésének, tovább-képzésének. Az áttérést iskoláink zökkenőmentesen saját hatáskörben megoldották. Az intézmények szintén zökkenőmentesen tértek át a korábbi erősen specializált szakképzési szerkezetről az OKJ szerinti szakmacsoportos képzésre. A középiskolai képzés szerkezetének megváltoztatásával a tanulók minimum egy, de akár három évvel tovább is maradhatnak a középiskolában az általuk választott szakmától függően. Ezért nem csökkent 2001-ig a középiskolák tanulóinak száma, hanem kis mértékben növekedett. A 2002/2003. tanévtől kezdődően pedig, mivel beállt az új képzési rendszer (4+2 éves szakközépiskola és a 2+2 éves szakiskola) megindult a tanulólétszám lassú csökkenése, fáziskésésben követve az általános iskolában jelentkező létszámcsökkenést.
Bánki D. G. SZKI. Dunaferr SZKI. Hild SZKI. Ker. Vend. KI. Lorántffy SZKI. Rosti G. ÁI. KI. m/leiro/laszlo/okt/kfinthte
95/96 96/97 97/98 532 529 553 1067 1028 976 501 515 516 720 781 809 799 798 744 1208 1177 1279
tanulók száma 98/99 99/00 00/01 01/02 02/03 557 512 524 534 512 938 1001 1089 1071 1056 507 547 551 562 554 811 802 789 738 693 693 823 833 1442 1476 1359 1200 1184
23 Rudas KKI. Széchenyi I. G. Összesen:
Bánki D. G. SZKI. Dunaferr SZKI. Hild SZKI. Ker. Vend. KI. Lorántffy SZKI. Rosti G. ÁI. KI. Rudas KKI. Széchenyi I. G. Összesen: átlagos tanulólétszám:
599 544 5970
638 560 6026
631 562 6070
649 613 6255
643 593 6267
646 630 6281
666 649 5505
768 664 5571
osztályok száma 95/96 96/97 97/98 98/99 99/00 00/01 01/02 02/03 21 20 20 19 19 19 19 18 39 37 33 33 35 38 38 38 18 19 20 18 20 21 22 21 23 24 24 24 24 24 29 30 28 27 27 26 29 29 37 35 37 44 46 46 49 43 18 19 19 20 20 22 22 24 19 18 20 18 19 20 20 20 204 202 201 203 210 216 199 193 29,26 29,83
30,2
30,81 29,84
29,1
27,7
28,8
A középiskolákra vonatkozó részletes táblázatokat a 3. számú melléklet tartalmazza. A város szakképző iskoláinak rendszere a város iparszerkezetét képezi le, elsősorban annak igényeit kívánja kielégíteni. Az iparszerkezet átalakulását igyekszik követni a szakképzési rendszer is. A Dunaferr vállalatcsoport kevesebb létszámú műszaki végzettségű munkavállalói igénye miatt az elsődlegesen termelésbe álló technikusok, szakközépiskolákat végzettek és szakmunkások mellett egyre nagyobb számban jelentek meg a szolgáltató szférában elhelyezkedni képes munkavállalók. A munkaerő-piac igényeinek megfelelően alakult át, illetve folyamatosan változik a város szakképzési rendszere. A gazdaság gyors változásai miatt azonban a munkaerő iránti igényt sem lehet direkt módon évekre előre meghatározni, ezért az iskolák is csak nehezen tudnak alkalmazkodni a változó igényekhez, de minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy olyan új OKJ-ben szereplő szakképzéseket indítsanak, amelyhez adottak a személyi és tárgyi feltételek és elnyerik a tanulók és szüleik tetszését is. Megfigyelhető az a tendencia is, hogy a szülők és gyerekek igénye sokszor teljesen más, mint a munkaerő-piacé, a három érdek összehangolása nagyon nehéz. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) Fejér Megyei Ellenőrzési Irodája 2003. januárjában vizsgálatot végzett Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatánál a "Szakképzési struktúra szerepe a munkaerő-piaci igények kielégítésében" témakörben. A Számvevői jelentés összefoglaló megállapításai a 4. számú mellékletben található. 6.2. Az egyes középiskolák legfontosabb jellemzői Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola Az iskolában a 9-12. évfolyamon évfolyamonként 3 osztályban folyik a nappali rendszerű szakközépiskolai képzés. Az OKJ korszerűsítése miatt megszűnt a fémipari minőségbiztosítási- számítástechnikai technikus, valamint a fémipari minőségbiztosítási technikus szakképzés indításának lehetősége. Jelenleg az m/leiro/laszlo/okt/kfinthte
24 iskola tanulói a műszaki szakterület, gépészet szakmacsoporton belül acél- és fémszerkezeti technikus, fémipari anyagtechnikus, gépésztechnikus, gépgyártás-technológus technikus, és gépipari számítástechnikai technikus szakok közül választhatnak. Az iskola minden év szeptemberében csak azokat a szakképzéseket indítja, amelyre kellő számú jelentkező van. 2004. szeptemberétől a 13. évfolyamon nappali rendszerű, ipari informatikus szakképzést is indul. A technikus képesítés mellé állami vizsgabizottság által elismert kiegészítő képesítést is szerezhetnek a következő területeken: számítógépkezelő, szoftverüzemeltető, ív- és lánghegesztő, pneumatikus ismeretek, NC és CNC alapozó és gépkezelő, műszaki rajzoló AutoCAD-es háttértámogatással, CAD-CAM (számítógépes tervezés, gyártás) ismeretek. 2003. szeptemberétől már két gimnáziumi osztályt indít az iskola a nagy érdeklődésre való tekintettel. A tizenegyedik évfolyamtól kezdődően munkába állást előkészítő, illetve segítő képzést is nyújt az iskola: számítástechnika vagy drámapedagógia területén. Dunaferr Szakközép- és Szakiskola Az intézmény két telephellyel működik. A Vasmű téren elhelyezkedő központi épületben a műszaki szakterület, gépészet szakmacsoporthoz tartozó szakmákat, valamint a humán szakterület, egyéb szolgáltatások szakmacsoportba tartozó szakmát, míg az Apáczai Csere János utcában a műszaki szakterület, elektronika-elektrotechnika szakmacsoporthoz tartozó szakmákat oktatják. Évente 4 középiskolai osztályt indít az intézmény, amelynek keretén belül az érettségit követően gépészeti szakmacsoporton belül automatizálási, illetve épületgépész technikusi szakmák közül, az elektronika-elektrotechnika szakmacsoporton belül pedig erősáramú elektronikai, műszaki számítástechnikai, mechatronikai technikusi képesítést, valamint műszaki informatikai mérnökaszszisztens felsőfokú szakképzést szerezhetnek a tanulók. A humán szakterületen belül 1999 szeptembere óta 1-1 osztály - nagy népszerűségnek örvendő - rendőri pályára előkészítő szakközépiskolai osztály indul az iskolában. A jelentkezők számától függően évente 5, illetve 4 szakmunkásosztályt indít az intézmény, szintén gépészet és elektrotechnika-elektronikai szakmacsoportban. Az előzetes választást követően, a 10. évfolyam végén a tanulók az alábbi szakmákból választhatnak: esztergályos, géplakatos, hegesztő, hengerész, karosszérialakatos, olvasztár, szerkezetlakatos, vízvezeték és központifűtésszerelő, valamint villanyszerelő. Annak érdekében, hogy a végzett tanulók elhelyezkedési esélyei növekedjenek, az alábbi területeken szerezhetnek kiegészítő ismereteket: hegesztés, hidraulika, pneumatika, CNC ismeretek, idegen nyelv. Az intézményben működött a szakmunkások szakközépiskolájának intenzív nappali tagozata, ahol szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező tanulók érettségi vizsgára felkészítése folyt évente 2-2 osztályban. Ez a képzés jogszabályi változás miatt a 2000/2001. tanévben indulhatott utoljára, ezért Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése 188/2001. (V.31.) KH számú határozatával engedélyezte, hogy az iskola nappali rendszerű, dolgozók négy évfolyamos gimnáziumát indítsa, de az intézmény 2001. szeptemberében (kellő számú jelentkező hiányában) nem indította a képzést. 2002. szeptemberében 1 osztályban folyt a képzés.
m/leiro/laszlo/okt/kfinthte
25 Hild József Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Az iskola a műszaki szakterület, építészeti szakmacsoporton belül szakközépiskolai osztályt évfolyamonként 1 osztályban indít. Az érettségi megszerzése után a fiatalok magasépítő technikusi szakképzésben részesülnek. A 2+2 rendszerű szakiskola képzése évfolyamonként 3 osztályban, műszaki szakterületen, építészet, illetve faipar szakmacsoportban zajlik (a negyedik szakiskolai osztályt az elmúlt három tanévben jelentkezők hiányában nem tudta az iskola indítani). Ezekben az osztályokban a 11-12. évfolyamon ácsállványozó, fapadlózó burkoló, épületburkoló, kőműves, szobafestő-mázoló, vagy vasbeton és műkőkészítő szakmákat, illetve asztalos szakmát tanulhatnak a tanulók. A speciális szakiskolai szakképzés, amely az enyhe fokban eltérő értelmi fejlődésű tanulók számára teszi lehetővé a szakképesítés megszerzését, gazdasági-szolgáltatási szakterületen kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban ABC eladó szakképzést kínál a lányoknak. A fiúk számára műszaki szakterületen faipari szakmacsoportban a faipari gépmunkás OKJ szakmát, illetve 2003. szeptemberétől az agrár szakterületen mezőgazdaság szakmacsoportban parkgondozó szakképzést kínál. Minden évben 1-1 speciális szakképző osztályt indítanak évfolyamonként, amelyben több szakmát oktatnak. Lorántffy Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Az intézmény évfolyamonként 3-3 középiskolai osztályt indít, ahol a műszaki szakterületen belül egy osztályban vegyipar szakmacsoportban, egy osztályban könnyűipar szakmacsoportban, egy osztályban pedig a humán szakterülethez tartozó egészségügy szakmacsoportban folyik a képzés. Az érettségit követően a három szakmacsoporton belül 13 különböző OKJ szakmából választhatnak a fiatalok. Vegyipari szakmacsoportban: általános vegyésztechnikus, környezetvédelmi technikus, papíripari technikus; ruhaipari szakmacsoportban: ruhaipari technikus (modellező, marketing ügyintéző, technológus, 2003-tól divatstílustervező szakirány), humán szakmacsoportban: ápoló, rehabilitációs terapeuta, gyógymasszőr, szociális gondozó és ápoló, csecsemő- és gyermekápoló (felsőfokú szakképesítések). Az iskola 2001/2002. tanévtől akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés megkezdésére kapott engedélyt a közgyűléstől, aminek keretén belül könnyűipari mérnök-asszisztens (könnyűipari minőségbiztosító szakirány, ruhaipari szakirány) képzést indíthatnak a Budapesti Műszaki Főiskola Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Főiskolai Karral közösen. Az iskola sem 2001. sem 2002. szeptemberében nem élt ezzel a lehetőséggel. Szakiskolai osztályt is évente 3-3-t indít az iskola műszaki, illetve humán szakterületen. Műszaki szakterületen a könnyűipar, illetve a vegyipar szakmacsoporton belül a fiataloknak az alábbi OKJ-s szakmákat kínálja az iskola: nőiruhakészítő, férfiruha-készítő, papírgyártó és feldolgozó, vegyianyaggyártó, bőrdíszműves, szőnyegszövő, fodrász, kötőipari konfekciós és fehérnemű-készítő, bőrtárgy készítő, kosárfonó, gyékény- szalma- csuhé tárgykészítő. A humán szakterületen az egészségügyi, illetve egyéb szolgáltatások szakmacsoportban pedig ápolási asszisztens képzést. Az egyes szakokat csak kellő számú jelentkező esetén indítja az iskola. Az intézmény 1996-ban vehette birtokába a kb. 1000 m2-es gyakorlati oktatási bázist, ahol laboratóriumok, egészségügyi demonstrációs termek, bőrdíszműm/leiro/laszlo/okt/kfinthte
26 ves, szőnyegszövő műhely, varrodák és számítógépes szabászat állnak rendelkezésére. 2002. szeptemberétől a Százszorszép Óvoda használaton kívüli épületszárnyából leválasztva újabb 7 helyiséggel bővült az iskola tanműhelye. Rosti Pál Gimnázium, Általános és Szakképző Iskola Az intézmény jelen pillanatban négy féle képzési formával rendelkezik. 1. Általános iskolai képzésben részesíti a Pálhalmai Börtön és Fegyház által beiskolázott elítélteket, illetve a nem tanköteles, de az általános iskolai végzettséget még most megszerző – többnyire fiataloknak – 5-8. évfolyamokat működtet a városban. 2. Szakiskolai felzárkóztató oktatás: 2001-től évente maximum 2 osztályban. 2002. szeptemberétől egy osztályban indult ilyen képzés. 3. Gimnáziumi képzés: 2001/2002. tanévtől évente 2-2 nappali rendszerű gimnáziumi osztály sportolók részére, valamint nappali és esti rendszerű, dolgozók négy évfolyamos gimnáziuma, kiváltva a megszűnt ún. szakmunkások szakközépiskolai oktatását. 4. Szakképzést is folytat az intézmény: érettségizettek számára jelenleg számviteli ügyintézői képzést folytatnak, amely az OKJ korszerűsítése miatt megszűnik ezért 2003. szeptemberétől pénzügyi-számviteli ügyintézői képzést indít az iskola helyette, valamint vállalkozási ügyintézői, OKJ-ben szereplő szakmát oktat. 2002. szeptemberétől grafikus és kiadványszerkesztő OKJ-s szakképzések indítására is kapott engedélyt az iskola, azonban az alacsony jelentkezők száma miatt nem tudta indítani a képzést. Az iskola 2003. szeptemberétől kapott engedélyt sportszervező menedzser szakképzés indítására évente egy osztályban - nappali vagy esti rendszerben -, az igényeknek megfelelően. Az egyes osztályok indítása minden esetben csak kellő jelentkező esetében értendő. Rudas Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Az iskola minden évfolyamon 4 szakközépiskolai osztályt indít. Ezekből 2-2 osztály a gazdasági-szolgáltatási szakterületen, közgazdaság szakmacsoportban készíti fel a tanulókat, 1-1osztály a gazdasági-szolgáltatási szakterületen kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportokban, valamint 1-1 osztály a műszaki szakterületen informatika szakmacsoportban. Sikeres érettségit követően a tanulók a négy szakmacsoportban az alábbi OKJ-s szakmák közül választhatnak: Közgazdaság szakmacsoport: pénzügyi szakügyintéző, pénzügyi és számviteli ügyintéző, európai üzleti asszisztens. Kereskedelem-marketing szakmacsoport: külkereskedelmi ügyintéző, felsőfokú marketing- és reklámmenedzser (2003. szeptemberétől), vámügyintéző. Üzleti adminisztráció szakmacsoport: ügyintéző titkár, menedzserasszisztens, szerkesztőségi ügyintéző titkár. Informatika szakmacsoport: gazdasági informatikus, kiadványszerkesztő, számítástechnikai szoftver-üzemeltető. Az egyes konkrét szakmák évenként kerülnek meghirdetésre, a piac és a tanulók igényeit egyeztetve.
m/leiro/laszlo/okt/kfinthte
27 Az ESZE Közalapítványhoz jelentkező, de a főjegyzői elutasító határozat miatt oktatási intézmény nélkül maradt fiatalok elhelyezését, a Rudas iskola szakképzési profiljába illeszkedő újabb szakképzések indításának engedélyezésével oldotta meg az önkormányzat. Az iskola 2002. szeptemberében két osztályban az alábbi OKJ-s szakmák oktatására kapott engedélyt rendszerinformatikus, pénzügyi-számviteli ügyintéző, gazdasági informatikus, multimédia-fejlesztő, számítástechnikai programozó. Az iskola fenntartói engedéllyel 2002. szeptemberétől ismét indított szakiskolai osztályt. Ezek a tanulók a szakképzési évfolyamon gépíró és gyorsíró, vagy gépíró és szövegszerkesztő OKJ-s szakmák közül választhatnak. Az iskola és a kollégium épületkomplexum felújításának, korszerűsítésének anyagi fedezetére az önkormányzat pályázatot nyújtott be a 2004. évi céltámogatási pályázati kiírásra. Széchenyi István Gimnázium Az iskola képzési struktúrájában nem történt változás 2001 óta. Az iskola évente 3-3 négy évfolyamos gimnáziumi osztályt indít. Mindhárom egyik fele általános tantervű, a másik fele emelt szintű oktatás szerint működik. A tanulók érdeklődési körüknek megfelelően itt matematika-fizika, angol vagy német nyelv tantárgyakból, valamint rajz és képzőművészet tárgyból kaphatnak magasabb óraszámban ismereteket. Az iskola évfolyamonként 1 osztály nyolc évfolyamos általános tantervű gimnáziumi osztályt is indít, amelyre továbbra is nagy az érdeklődés (az elmúlt három évben a jelentkezők száma háromszorosa volt a felvehető tanulók számához viszonyítva). A felsőfokú oktatási intézménybe való bejutás elősegítésére az iskola a 11-12. évfolyamon fakultációs rendszert működtet, ahol a tanulók az általuk választott két érettségi ill. felvételi tantárggyal intenzívebben (heti 6 órában) foglalkozhatnak. A városban működő kollégiumok bemutatása A városban három, középiskolához csatolt kollégium működik, ahol minden évben 100%-on felüli a kihasználtság. Hild József Szakközépiskola, Szakiskola Kollégiuma: A kollégium 200 fő befogadására alkalmas. A kollégium felszereltsége még messze nem kielégítő. Az épület felújítást kíván a nagy lelakottság miatt. Az iskola saját tanulóival, szakmai gyakorlat gyanánt évek óta szintenként újítgatja az épületet. Ezekben az esetekben a fenntartó csak az anyag költséggel járul hozzá. A leromlott épület kiváltására az önkormányzat a bezárt József Attila Általános Iskola épületének átépítésére és bővítésére készíttetett műszaki dokumentációkat, és a megvalósítás anyagi fedezetére pályázatot nyújtott be a 2004. évi céltámogatási pályázati kiírásra. Az alábbi táblázat az októberi statisztikák alapján mutatja be kollégiumban elhelyezett tanulók létszámát és iskolák szerinti megoszlását. Hild Kollégiumban m/leiro/laszlo/okt/kfinthte
28 elhelyezett tanulók iskolák szerinti megoszlása Iskola 2000/ 2001/ 2002/ 2001. 2002. 2003. Bánki Dunaferr Hild Kereskedelmi Lorántffy Rosti Rudas Széchenyi ADU-Csepel Gárdonyi Gimn. Vasvári Összesen:
2 75 63 37 2 25 4 5 1 9 223
2 80 68 27 3 36 5 3 1 4 12 241
1 53 61 22 1 55 7 3 2 3 210
Lorántffy Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola Kollégiuma: Az eredetileg 240 fő befogadására épített intézmény ma már csak 200 tanuló befogadására alkalmas, ugyanis az iskolai feladatok ellátását szolgáló helyiségek kialakítása történt az épületben. A kollégisták közel 50%-a az anyaintézmény tanulója. Az alábbi táblázat az októberi statisztikák alapján mutatja be kollégiumban elhelyezett tanulók létszámát és iskolák szerinti megoszlását. Lorántffy Kollégiumban elhelyezett tanulók iskolák szerinti megoszlása Iskola 2000/ 2001/ 2002/ 2001. 2002. 2003. Bánki Dunaferr Hild Kereskedelmi Lorántffy Rosti Rudas ADU-Csepel Aranytű Barátság Összesen:
1 13 4 65 93 10 2 4 192
19 1 61 100 6 1 3 10 1 202
43 4 46 88 13 1 2 11 208
Rudas Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola Kollégiuma:
m/leiro/laszlo/okt/kfinthte
29 A kollégium 1975-ben 200 férőhelyesnek épült. 1996 nyarán emeletes ágyak beállításával lehetőséget teremtetek arra, hogy több tanulót tudjanak fogadni. Az alábbi táblázat az októberi statisztikák alapján mutatja be kollégiumban elhelyezett tanulók létszámát és iskolák szerinti megoszlását. Rudas Kollégiumban elhelyezett tanulók iskolák szerinti megoszlása Iskola 2000/ 2001/ 2002/ 2001. 2002. 2003. Bánki Dunaferr Hild Kereskedelmi Lorántffy Rosti Rudas Széchenyi ADU-Csepel Barátság Vasvári Összesen:
19 19 1 16 55 104 5 2 1 222
17 18 2 13 1 54 104 5 2
10 19 1 11 1 60 118 6 1
216
227
A nem helyi önkormányzat által fenntartott középfokú intézmények bemutatása ADU Csepel Vállalkozói Szakközép- és Szakiskola Csepel Oktatási és Szolgáltató Kft. által működtetett "ADU Csepel" Vállalkozói Szakközép- és Szakiskola dunaújvárosi tagintézménye 1997. szeptemberében kezdte meg a városban működését. A hatályos közoktatási törvénynek megfelelően az intézmény szintén átalakította képzési struktúráját. Jelen pillanatban az általános iskolát végzetteknek egyrészt nappali rendszerű szakiskolai képzést kínálnak, másrészt esti rendszerű, 4 éves érettségire való felkészítést. A szakiskolában 11. évfolyamtól kezdődően pincér illetve szakács OKJ szakképesítést szerezhetnek. A 16. életévüket betöltött és 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezőknek ács-állványozó, asztalos, festő, illetve kőműves OKJ szakmákat kínálnak. A szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezőket, illetve a 9-10. évfolyamot sikeresen elvégzőknek érettségire való felkészítést nyújtanak nappali rendszerben 2 év alatt, esti rendszerben 3 év alatt. Az érettségivel rendelkezőknek gazdasági informatikus, irodavezető, illetve rendszerinformatikus emelt szintű OKJ képzést ajánlanak esti, illetve nappali rendszerben. Ezen kívül akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzést indítanak pénzügyi szakügyintéző, logisztikai menedzserasszisztens és projektmenedzser szakmákban.
m/leiro/laszlo/okt/kfinthte
30 Aranytű Szakiskola Egyéni vállalkozó alapította 1994-ben, és tartja fenn ma is az intézményt. Az intézmény zömmel a hátrányos helyzetű, enyhe fokban eltérő képességű tanulók oktatását vállalta fel, a varró (nőiruha-készítő) szakmában, ma már az OKJ-nek megfelelően, 2+2-es rendszerben, évente indítandó 1 osztályban, összesen maximum 80 tanuló oktatásával, a működési engedélynek megfelelően. A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 28.§. 1.) bekezdésének b.) pontja előreláthatólag nehéz anyagi helyzetbe hozza majd az iskolát, ugyanis 2003. szeptemberétől felmenő rendszerben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXII. törvény hatálya alá tartozó, közoktatási feladatokat ellátó egyéni vállalkozók csak 30%-os állami normatív támogatásban részesülhetnek. Az iskola fenntartója és egyben igazgatónője ezért 2003. februárjában azzal a kéréssel fordult a helyi önkormányzathoz, hogy a két fél között 1994-ben létrejött Közoktatási megállapodást közös megegyezéssel módosítsák, és ennek keretében az önkormányzat vállaljon kötelezettséget az állami normatív támogatás csökkenéséből fakadó bevétel pótlására. Az igazgató ez irányú kérését 2003. áprilisában visszavonta és közölte, hogy a bevételkiesést a "Nebuló XXI Alapítvány az örömteli tanulásért" alapítvány létrehozásával szándékozik pótolni. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése a 212/2001. (VI.14.) KH számú határozatával kinyilvánította azon szándékát, hogy a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Középiskolában addig ellátott közoktatási feladatait a jövőben Közoktatási Megállapodás útján kívánja megvalósítani. Ennek értelmében az új fenntartóval: a Jövő Oktatásáért Alapítvánnyal (8000 Székesfehérvár, Prohászka O. u. 50.; kuratóriumi elnök: Kapás Zsolt) megkötötte a közoktatási feladatok ellátására a megállapodást. A megállapodás értelmében a 2001/2002. tanévtől, - 2001. augusztus 28-ától – kezdődően határozatlan időre, de legkevesebb 10 évre történt a feladatátadás, mindösszesen az addig ellátott 930 tanuló létszámkeret alkalmazásával. Az iskola 2001/2002. tanévben összesen 890 tanulót, 2002/2003. tanévben pedig összesen 904 tanulót oktat. A megállapodás értelmében az iskola a következő feladatokat látja el: - 9-10. évfolyamon folyó nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás, a hozzá kapcsolódó alapvizsgával együtt, - 11-12. évfolyamon folyó nappali rendszerű, szakképzés megszerzésére felkészítő kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképzés (elméleti és gyakorlati) oktatás, a hozzá kapcsolódó szakmai vizsgával együtt, - 9-12. évfolyamon az alapműveltségi vizsgára, érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai oktatásra való felkészítés, valamint előkészítés a szakképzésbe való bekapcsolódásra, - szakképzési évfolyamokon az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések körében szakmai vizsgára történő felkészítés. m/leiro/laszlo/okt/kfinthte
31
Minőségirányítási rendszer bevezetése a középiskolákban Elsőként a Lorántffy Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (1996-ban) kezdett az EFQM-szisztéma szerinti minőségbiztosítási rendszer kiépítésébe. Amely azóta az iskola pedagógusai, diákjai, a szülők és egyéb partnerek szerint jól működik az iskolában. Az intézmények többsége csak a Comenius 2000 közoktatási minőségfejlesztési programba kapcsolódott be. A Bánki Donát iskola 2000-ben kezdte meg a Comenius 2000 I. intézményi modell szerint a minőségfejlesztését. Ennek sikeres zárása után 2001. tavaszán kapcsolódtak be a Comenius 2000 II. intézményi modell kiépítésébe, ezzel párhuzamosan az ISO 9001 szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszert is kifejlesztették. Az iskola 2003. júniusában adja be a II. modell záró dokumentációit. A Hild iskola 2001. tavaszán, a Dunaferr iskola pedig 2001. őszén kezdhette meg tanácsadói segítséggel a minőségfejlesztést. A 2002. februárjában benyújtott pályázaton ismét próbálkoztak a város középiskolái. Pályázatot nyújtott be a Lorántffy, a Rosti, a Rudas és a Széchenyi iskola. Közülük csak a Rudas pályázata volt sikeres. A Dunaferr, Hild, Rudas iskolák is a Comenius I. intézményi modell kiépítését végzik. Eddigi tapasztalataink szerint az iskolák képesek alkalmazkodni az új kihívásokhoz. A szakmai képzés színvonalával elégedettek a városi vállalatok, gazdálkodó szervek. Nehezíti a szakképző intézmények helyzetét az, hogy a város iparának szerkezete korántsem alakult ki, sőt, a fejlődési irányok sem láthatók, ráadásul a Dunaferr majdani privatizációja is létbizonytalanság érzését indukálja az emberekben. Mindegyik középiskola nagy hangsúlyt fektet a magas színvonalú szakmai és pedagógiai munkára, ennek eredményeit mutatják a felvételi eredmények, a tantárgyi, szakmai versenyeredmények. Fontos megjegyezni, hogy a város középfokú iskolái a képzés megújításának országos vérkeringésében igen aktív szerepet vállalnak. Köszönhető ez az innovatív tantestületnek, iskolavezetésnek. Ilyenek például: - OKJ-s vizsgakövetelmények kidolgozása vagy bírálata, - Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek döntőjének lebonyolítása, - Új OKJ-s szakma képzési követelményeinek kidolgozása, - Tankönyv- és jegyzetírások, - Világbanki programok kidolgozása, - Iskolakísérletek, - Vizsgaközpontok munkájában való részvétel, - A pályázatok készítése mindennapos. Ez nagyban szolgálja a tartalmi munka jobbítását és a tárgyi feltételek javítását. A középiskolák a 2000/2001. tanévben 66 millió forint, a 2001/2002. tanévben pedig 50,6 millió forint támogatást nyertek különböző külső pályázatokon. Eddig 2003 tavaszán beadott pályázatokon, ha valamennyi sikeres lesz, a középfokú intézmények 121 millió forint támogatást fognak kapni. 6.3. Dunaújváros középiskoláiba járó tanulók létszámprognózisa
m/leiro/laszlo/okt/kfinthte
32 A város középfokú iskoláiba járó tanulók fele (az 1999/2000. tanévtől kezdődően a táblázat szerint rendre: 52%, 54%, 45%, 45%) nem városi állandó lakhelylyel rendelkezik. Nem dunaújvárosi állandó lakóhellyel rendelkező tanulók 1999/2000. tanévben megyén megyén belül kívüli bejáró bejáró
középiskolák Bánki D. G. SZKI Dunaferr SZKI Hild SZKI Ker. Vend. SZI. Lorántffy SZKI Rosti G. ÁL. KI. Rudas KKI. Széchenyi I. G. Összesen:
146 309 272 337 329 308 193 155 2049
41 148 70 144 52 85 114 12 666
2000/2001. tanévben
kollé- vidéki tanulók vidéki-ek me- megyén gista össze- össze- %-ban gyén kívüli sen sen belül bejáró bejáró
24 211 85 542 66 408 113 594 104 485 40 433 106 413 4 171 541 3257
512 1001 547 802 693 1476 643 593 6267
41,2 % 54,1 % 74,6 % 74,1 % 69,9 % 29,3 % 64,2 % 28,8 % 52 %
172 404 267 317 241 275 194 164 2034
2001/2002. tanévben
középiskolák Bánki D. G. SZKI Dunaferr SZKI Hild SZKI Ker. Vend. SZI. Lorántffy SZKI Rosti G. ÁL. KI. Rudas KKI. Széchenyi I. G. Összesen:
33 172 76 152 49 129 117 13 741
kollé- vidéki tanulók vidéki-ek gista össze- össze- %-ban sen sen
22 227 107 683 68 411 118 587 95 385 90 494 108 419 10 187 618 3393
524 1089 551 789 693 1359 646 630 6281
43,3 % 62,7 % 74,6 % 74,4 % 55,5 % 36,3 % 64,5 % 29,7 % 54 %
2002/2003. tanévben
megyén megyén vidéki ebből tanulók vidéki-ek me- megyén vidéki ebből tanulók vidéki-ek belül kívüli össze- kollé- össze- %-ban gyén kívüli össze- kollé- össze- %-ban bejáró bejáró sen gista sen belül bejáró sen gista sen bejáró
174 431 279
39 185 84
369 215 201 164 1833
80 120 103 10 621
19 534 39,9 % 171 117 1071 57,5 % 427 71 562 64,6 % 233 101 449 104 823 54,6 % 396 335 96 1200 27,9 % 244 304 110 666 45,6 % 212 174 8 649 26,8 % 167 2454 626 5505 45 % 1850 213 616 363
38 168 57 102 123 135 16 639
11 512 40,8 % 115 1056 56,3 % 66 554 52,3 % 79 498 90 833 59,8 % 367 128 1184 31 % 347 126 768 45,2 % 183 9 664 27,6 % 2489 624 5571 45 % 209 595 290
A nem dunaújvárosi állandó lakcímmel rendelkező tanulók aránya a városi átlag tekintetében csökkenést mutat az elmúlt két évben, amit többnyire a Kereskedelmi iskola fenntartóváltása okoz, hiszen ott a tanulók 74%-a bejáró, illetve kollégista. Az elkövetkező évek prognózisának számításakor, a város általános iskolás korosztályát alapul véve lehet kalkulálni a középiskolai tanulók létszámát. Mivel a középiskolások megközelítőleg fele vidéki, ezért duplázni célszerű a város általános iskoláiba járó 8. osztályosok létszámát, abból megkapható a következő évben a középiskolába beiratkozók száma. Az Oktatási Minisztérium rövidtávú tervei szerint a jelenlegi 35%-ról 50%-ra emelkedik az érettségizettek között a felsőfokúak száma. Ebből kifolyólag 13. évfolyamon kevesebben maradnak majd technikusi oklevelet megszerezni. Ha ezt a tendenciát is figyelembe vesszük, jó becsléssel megkapható a középfokú oktatást igénylők száma 2006/2007-es tanévig. A 2001-ben prognosztizált tanulói létszám:
m/leiro/laszlo/okt/kfinthte
33 Dunaújvárosban továbbtanulni szándékozók száma (önkormányzati fenntartású intézményben) 9. évfolyamon belépők száma Gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók (szakképzési évfolyammal együtt) 77 % Szakmunkás és szakiskolai tanulók 23 % Összes tanulói létszám Összes osztályszám
2000/2001. 2001/2002. 2002/2003. 2003/2004. 2004/2005. 2005/2006. 2006/2007. tanév tanév tanév tanév tanév tanév tanév
1358
1380
1510
1400
1520
1460
1400
4555
4610
4700
4600
4700
4660
4600
1415
1380
1400
1380
1400
1390
1370
5970
5990
6100
5980
6100
6050
5970
205
206
209
205
209
208
205
A 2003-ban tényadatok, illetve prognosztizált tanulói létszám: Dunaújvárosban továbbtanulni szándékozók száma önkormányzati fenntartású intézményben 9. évfolyamon belépők száma Gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók (szakképzési évfolyammal együtt) 77 % Szakmunkás és szakiskolai tanulók 23 % Összes tanulói létszám Összes osztályszám
2000/2001. 2001/2002. 2002/2003. 2003/2004. 2004/2005. 2005/2006. 2006/2007. tanév tanév tanév tanév tanév tanév tanév (tény) (tény) (tény)
1358
1146
1138
1100
1300
1150
1150
4555
4040
4100
4050
4050
4010
4010
1415
1139
1147
1150
1150
1140
1140
5970
5179
5247
5200
5200
5150
5150
205
183
178
176
176
175
175
(Az összesen sorokban nem szerepelnek a Rosti iskola felnőttek számára indított általános iskolai osztályai.) A nagyarányú csökkenés jelen esetben is a Kereskedelmi iskola fenntartóváltása miatt következett be. Az ott felvett 900 tanuló hozzáadásával látható, hogy a prognózis jó megközelítésű volt. Figyelembe véve a jelenleg dunaújvárosi általános iskolába járó felső tagozatos gyermekek létszámát, nagy biztonsággal kijelenthető, hogy drasztikus tanulói létszámcsökkenés egyelőre nem fenyegeti a középiskolákat. A lassú csökkenés jelei láthatók, de fel kell készülni az ágazatnak egy 5-7 éven belüli erőteljesebb tanulólétszám csökkenésre. 7. Tárgyi feltételek vizsgálata az önkormányzati fenntartású oktatási intézményeknél
m/leiro/laszlo/okt/kfinthte
34 A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 38.§ (1) bekezdése alapján a közoktatási intézményeknek rendelkezni kell a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel és a 11/1994. (VI. 08.) MKM rendelet 7. sz. mellékletének jegyzékében felsorolt kötelező eszköz - és felszereléssel. A közoktatási törvény 132.§ (11) bekezdése alapján a jegyzékben lévő eszközök beszerzésének ütemtervét minden fenntartónak el kellett készítenie a - 2003. augusztus 31-ig történő - végrehajtáshoz. Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése 195/2000.(VI. 29.) KH számú határozatában fogadta el az eszközbeszerzés végrehajtására szolgáló ütemtervet. A közgyűlési határozat alapján elfogadásra került a következő éves szintre lebontott ütemezés: 2000. (önkormányzati támogatás) 2001. (önkormányzati támogatás) 2002. (önkormányzati támogatás) 2003. (önkormányzati támogatás) Állami támogatás pályázatokból Fejér Megye Közoktatásáért Közalapítvány Összesen:
forint 40.000.000 36.334.000 400.000.000 400.000.000 876.334.000
Az oktatási-nevelési intézmények 2000. évben elnyert pályázatai - közülük is különösen a Fejér Megye Közoktatásáért Közalapítvány által kiírt pályázatok - növelték az egyes ágazatok eszközfejlesztésre fordítható keretét. Ágazatok Óvoda összesen: Általános Iskolák összesen: Középiskolák összesen: Mindösszesen:
Közalapítványtól kapott összeg (forint) 8.073.000 17.399.000 0 25.472. 000
A Fejér Megyei Szakképzési Bizottság által a decentralizált szakképzési alaprész felhasználására meghirdetett pályázaton hat középiskola nyert összesen 34.721.532 forintot. A Környezetvédelmi Minisztériumtól a környezet- és természetvédelmi szakképzés fejlesztésére a Lorántffy Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium nyert 500.000 forintot. A középiskolák részére országosan meghirdetett pályázaton - a természettudományos kísérleti és szemléltető eszközök beszerzését támogató ún. „Szertár pályázaton” - két középiskola nyert 1.500.000 forintot. 2001. évben a Fejér Megye Közoktatásáért Közalapítvány által meghirdetett pályázatokon az alábbi támogatást kaptuk: Ágazatok Óvoda összesen: m/leiro/laszlo/okt/kfinthte
Közalapítványtól kapott összeg (forint) 0
35 Általános Iskolák összesen: Középiskolák összesen: Mindösszesen:
0 11.593.000 11.593.000
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől a képzés tárgyi, technikai feltételeinek javítására a Rudas Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 1 millió forint támogatást kapott. 2002. évben az NSZI által az MPA szakképzési alaprészéből - a 10. évfolyamos pályaorientáció tárgyi feltételeinek bővítése - négy középiskolai intézmény pályázata nyert összesen 10.813.750 forintot. A 2002. évi decentralizált szakképzési alaprész felhasználására hat középiskola pályázata nyert 17.356.700 forintot. Az NSZI által tanirodák kialakítására kiírt pályázatán egy új taniroda teljes berendezését nyerte meg a Rosti Pál Gimnázium, Általános és Szakképző Iskola. Országos pályázaton nyert a Dunaferr Szakközép- és Szakiskola villamos szerelvények beszerzésére 150.000 forintot. A Fejér Megye Közoktatásáért Közalapítvány által eszközfejlesztésre 2002. évben 9.075.000 forintot kaptak az oktatási intézmények, az alábbi megosztásban: Ágazatok Óvoda összesen: Általános Iskolák összesen: Középiskolák összesen: Mindösszesen:
Közalapítványtól kapott összeg (forint) 3.252.000 4.694.000 1.759.000 9.075.000
A Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése 195/2000.(VI. 29.) KH számú határozatában javasoltak szerint az eszközfejlesztés III. ütemében 2002. december 31-ig 40.000.000 forint összegű önkormányzati taneszköz beszerzés valósult volna meg, ebből azonban csak 4.166.900 forint került felhasználásra pályázati önrészként, a 2003. gazdasági évre átvitt összeg 35.833.100 forint. A 2002-es és 2003-as gazdasági évekre Dunaújváros közoktatási intézményei - figyelembe véve a 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet - a nevelési- oktatási intézmények működéséről - 7. számú mellékletében megfogalmazott a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeinek és felszerelésének jegyzékét, az intézményi átszervezéseket, integrációt illetve 1 középiskolai intézmény kiválását - Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése 120/2002.(V. 02.) KH számú határozata értelmében, összesen 473.477.900 forint eszközigényt fogalmaztak meg, melyből 276.700.000 forint helyiségigény, a fennmaradó 196.777.900 forint a helyiségek bútorzata, és egyéb berendezési tárgyai, tisztálkodási és egyéb felszerelések, a felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök, a nevelőmunkát segítő, egészség- és munkavédelmi eszközök, illetve további eszközökből tevődik össze. Az elfogadott kötelező eszközök - és felszerelések beszerzésének biztosítására vonatkozó ütemtervben megfogalmazottak csak részben valósultak meg, mivel az m/leiro/laszlo/okt/kfinthte
36 ütemezett összegből, az egyéb támogatásokból, pályázatokból, az önkormányzati támogatásból (pályázati önrész) az eltelt időszakban (2000-2002) a következők teljesültek: (Ebben az időszakban összesen csak 13,6%) Állami támogatás pályázatokból Fejér Megye Közoktatásáért Közalapítvány Önkormányzati támogatás (önrész) Összesen:
forint 66.042.000 46.770.000 6.094.900 118.906.900
A fejlesztési tervben megfogalmazott intézményi helyiségigények megvalósulását szolgálja a Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése 5/2003. (II. 14.) KR rendelete - a 2003. évi költségvetésről és annak végrehajtásáról - a városfejlesztési feladatoknál - minimális intézményi helyiségigényre - betervezett 7.486. 000 forint. Az önkormányzati eszközfejlesztési támogatás az átadott pénzeszközök soron 2003. évre összesen 92.716.000 forint, amely felosztható keret, illetve pályázati önrész. Mint a fenti elemzésből is látható a jogszabályi előírások szerinti a kötelező eszközés felszerelési jegyzékben foglaltak 2003. augusztus 31-ig történő végrehajtása nem teljesül, a különböző pályázatok, az intézmények saját forrásból történő beszerzései, az önkormányzat pénzügyi lehetőségei együttesen sem teszik lehetővé az ütemterv határidőre történő teljesítésülését.
II. TERVEZETT VÁLTOZÁSOK A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYHÁLÓZATBAN Az óvodai hálózat területén A gyermeklétszám fogyása 2003-ig nem állt meg, a következő időszakban talán kisebb mértékű lesz. Ennek megfelelően a 2005/2006-os nevelési évig várhatóan továbbra is szükség lesz az óvodai hálózat szűkítésére. Az önkormányzatnak döntenie kell arról, hogy a csoportszüneteltetés mellett intézmény-megszüntetéssel, vagy intézményintegrációval oldja meg a felmerülő problémát. Az intézmények integrációja azért nem kerülhető el, mert több három csoportos óvoda működik 2003. szeptemberétől Dunaújvárosban. Ezen óvodák esetében az óvodavezetők heti kötelező óráinak száma 27, ilyen leterheltség mellett a vezetői feladatok nem láthatók el. Az óvodai csoportszám csökkenése maga után vonja az óvónők, dajkák számának csökkentését is. 2003. szeptemberétől 6 óvodai csoport szűnik meg, a létszámleépítés drasztikusnak mondható, ezt a természetes mozgás és a nyugdíjba vonulás nem tudja levezetni, ezért munkanélküliség várható e területen. Az önkormányzat megpróbált felkészülni a felmerülő probléma kezelésére: a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos rendeletben (3/2002. (I.11.) KR számú rendelet az önkormányzat költségvetési intézményeiben folyó munkaerő-gazdálkodás elősegítéséről) megfogalmazottak értelmében folyik a munkaerő-koordináció. Az önkormánym/leiro/laszlo/okt/kfinthte
37 zat ösztönző rendszert dolgozott ki az előrehozott öregségi nyugdíjba vonulást önként felvállaló közalkalmazottak számára, a Dr. Kovács Pál Közszolgálati Újrakezdési Alapítvány támogatást nyújt a munkanélkülivé váló közalkalmazottaknak. A jogszabályi változások miatt felül kell vizsgálni az integrált, illetve szegregált óvodai csoportok működését. Az óvodai csoportok csökkenésével a felszabaduló csoportszobák elsősorban más, a hiányzó helyiségek (orvosi szoba, nevelői szoba stb.) pótlására szolgálhatnak a kötelező eszköz- és felszerelésjegyzékben megfogalmazott feltételek biztosítása érdekében. Az esetleg felszabaduló óvodaépületek hasznosításáról az önkormányzat külön döntést hoz. Az általános iskolai hálózat területén A következő időszakra vonatkozó létszámprognózis értelmében az általános iskolai korosztály számában további csökkenés várható. Az önkormányzatnak a létszámcsökkenés kezelésére fel kell készülnie. A 2005/2006. tanév végéig előreláthatólag intézménybezárásra talán nem lesz szükség, integráció esetleg szükségessé válhat. A gyermeklétszám fogyása, a tanulók számára kötelezően előírható óraszámok – fokozatosan bevezetésre kerülő – csökkentése pedagógus munkanélküliséget indukálhat különösen azon általános iskolákban, amelyekben az intézményi túlórák száma csekély. Ez abban az esetben is bekövetkezik, ha az önkormányzat a jogszabályban előírt kötelező fejlesztéseket megvalósítja (könyvtáros tanár, szabadidő szervező, gyógypedagógiai asszisztens stb. alkalmazása). A jelentkező munkanélküliséget a természetes mozgások, nyugdíjazások stb. vélhetőleg már nem tudják kezelni, az önkormányzat e feladat ellátására megpróbált felkészülni (lásd: az óvodai hálózatnál leírtakat). A jelentkező munkanélküliség kis mértékben átképzéssel is csökkenthető. Nagy szükség van az ágazatban gyógypedagógusokra, logopédusokra az egyre nagyobb számban előforduló beilleszkedési és magatartászavarral küzdő tanuló eredményesebb képzése, felzárkóztatása érdekében. A szülői igények minél teljesebb körű kielégítése érdekében egyre nagyobb számban működik majd iskolaotthonos képzés a napközis foglalkozás helyett. Az általános iskolai tanulócsoportok számának csökkenésével a felszabaduló tantermek más, elsősorban a hiányzó helyiségek (orvosi szobák, könyvtári olvasó, szertár stb.) pótlására, kialakítására szolgálhatnak a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben megfogalmazott feltételek biztosítása érdekében. A középiskolai hálózat területén A várható létszámelemzéseket figyelembe véve a következő időszakban a középiskolai ágazatban lassú, de folyamatos létszámcsökkenés várható, drasztikus létszámfogyás 2006-tól prognosztizálható, mely kezelésére a feladatokat az intézkedési terv következő módosításakor meg kell határozni. m/leiro/laszlo/okt/kfinthte
38 A gyermeklétszám fogyása, a tanulók számára kötelezően előírható óraszámok – fokozatosan bevezetésre kerülő – csökkenése pedagógus létszámfelesleget jelenthet a 2005/2006. tanévig. Várhatóan nem lesz a középiskolai területen pedagógus munkanélküliség egyrészt, mert az ágazat jelentős túlóraszámmal dolgozik, másrészt pedig a jogszabályok kötelező erővel írják elő, pl. könyvtáros tanár, szabadidő szervező alkalmazását az oktatási intézményekben. Fontos feladat a középiskolai ágazatban a lemorzsolódó tanulók számának, illetve a bukások igen magas számának csökkentése. 2004. május 1-jén Magyarország az Európai Unió tagja lesz. Bár az Európai Unió a közoktatás területén nem ír elő kötelező szabályokat, így szerkezeti változtatásra nem lesz szükség, azonban fel kell készülni az új helyzetre (pl. munkaerő szabad áramlása következtében ide érkező tanulók oktatása, regionális feladatok ellátása stb.). Fontos feladata lesz a középiskolai ágazatnak a piac igényeihez jobban igazodó szakképzések indítása, az ágazatban meglévő párhuzamos képzések kiszűrése, a szakképző és személyi feltételeinek javítása. Szoros kapcsolattartás szükséges a Fejér Megyei Munkaügyi Központ Dunaújvárosi Kirendeltségével, a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamarával, a Fejér Megyei Önkormányzattal, Székesfehérvár Város Önkormányzatával. A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 28.§ (1) bekezdése b.) pontja értelmében „.. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozókat az a.) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás, míg a közhasznú társaságokat a normatíva 100%ának megfelelő hozzájárulás illeti meg.” Ezen jogszabály értelmében az Aranytű Szakiskolának a működési formáját szükséges felülvizsgálni, ezt az intézmény várhatóan elvégzi. Az ágazatban végrehajtásra kerülő változtatások, koordinációk a hatályos jogszabályok figyelembevételével történnek a továbbiakban is. III. MÓDOSÍTOTT ÖNKORMÁNYZATI INTÉZKEDÉSI TERV 1.1. Alapelvek a közoktatás területén Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve (intézkedési terv) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapelvei, s annak rendelkezései szellemében íródott. Az oktatás területén az alábbi célokat, feladatokat kell Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának kiemelten kezelni a helyzetelemzés, a létszámprognózis és a hatályos jogszabályok értelmében (az alapelvek sorszámozása nem fontossági sorrendet jelent): 1.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelten fontos területnek tartja a közoktatás feladatellátását, s egyben törekszik arra, hogy a feladatát minél magasabb színvonalon lássa el.
m/leiro/laszlo/okt/kfinthte
39 2.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata továbbra is kiemelt szerepet kíván betölteni az Európai Unióba történő belépésünk következtében létrehozott régió, illetve a tágabb értelemben vett kistérség közoktatási feladatainak ellátásában, ezért az iskolaváros jelleg minél tökéletesebb megvalósítása érdekében a teljes iskolaszerkezetet működteti az óvodától a középfokú képzésig. 3.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata a város közoktatási rendszerét a hatályos jogszabályok és szakmai előírások alapján a helyi társadalmi igényeket is figyelembe véve alakítja. 4.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményfenntartói kötelességéből adódóan törekszik arra, hogy a meglévő oktatási intézmények működésének jogszerűségét biztosítsa. A nevelési, oktatási intézmények pedagógiai programját figyelembe véve rendszeresen gyakorolja a szakmai, törvényességi, ellenőrzési jogosítványait. 5.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata továbbra is támogatja mindazokat a tevékenységeket, amelyek az oktatás-nevelés területén a minőségbiztosítás bevezetését, a minőség fejlesztését tűzik ki célként, törekszik átfogó intézményfejlesztési és minőségfejlesztési rendszer kialakítására. 6.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatja oktatási intézmények, egyházi, alapítványi, közhasznú társaság általi működtetését. Fenntartói jogát abban az esetben adja át, ha ez az önkormányzat részére jelentős megtakarítást jelent, illetve az átvevő intézmények működése megfelel a törvényes előírásoknak. Igény esetén - az önkormányzat érdekeinek szem előtt tartásával - a közoktatási feladatok ellátásához közoktatási megállapodást köt. 7.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata együttműködik bármely olyan szervezettel, amely a tanulóifjúság körében nevelési, művészeti, ifjúságvédelmi, szükség szerint karitatív feladatokat képesek felvállalni, amellyel elősegítik a felelősségteljes ifjúság felnevelését. 8.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelt fontosságúnak tekinti a gyermek- és ifjúságvédelem erősítését, az e területen dolgozók együttműködését. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat - mint a gyermekvédelmi rendszer koordinátora - a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó intézményi munkatársak munkaközössége, az osztályfőnökök, a gyámhivatal, a rendőrség, az egyházak, a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum összefogásával tegyen további lépéseket a védőháló kiépítésére, működtetésére. 9.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata nem zárkózik el attól a szülői igénytől, hogy városunk vonzáskörzetéből jelentkező gyermekeknek, tanulóknak - az intézményekben meglévő szabad kapacitás terhére - Dunaújvárosban biztosítsa az óvodai és az általános iskolai ellátást abban az esetben, ha az érintett önkormányzattal erre vonatkozóan társulási megállapodás jön létre. Az önkormányzat kezdeményezi intézményi társulás létrehozását azon települések önkormányzatával, amelyek alapvető közoktatási feladataik ellátásának a településen nem tudnak eleget tenni.
m/leiro/laszlo/okt/kfinthte
40 10.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata a továbbiakban is támogatja és szorgalmazza az intézmények szülői szervezeteivel (szülői munkaközösség, illetve iskolaszék) és a diákönkormányzatokkal történő együttműködést. 11.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelt feladatként kezeli a tehetséggondozást, a képességfejlesztést, a felzárkóztatást. E feladatokat öszszehangoltan kell végezni az óvodától a középiskola befejezéséig, igénybe kell venni a pedagógiai szakszolgálat intézményeit. 12.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatja a Dunaújvárosi Sportiskola és a sportegyesületek azon kezdeményezését, hogy az utánpótlásnevelés területén együttműködjenek az oktatási intézményekkel, különös tekintettel a DUNAFERR SE anyagi helyzetének romlására. 13.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata költségvetési források biztosításával, pályázati lehetőségek kihasználásával továbbra is mindent megtesz azért, hogy a kötelező eszköz- és felszerelésjegyzékben foglaltaknak eleget tegyen, a beszerzéseket, beruházásokat a rendelkezésre álló költségvetési keretösszeg függvényében ütemezi, felkészül arra, hogy valamennyi oktatási intézmény 2005-re akadálymentesen megközelíthető legyen. 14.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata a humán erőforrás fejlesztésében kiemelt hangsúlyt fektet: - a vezetők kiválasztására, - a vezetők továbbképzésére (különösen: gazdálkodási ismeretek, idegennyelvtudás), - a pedagógusok továbbképzésére, különös tekintettel a hiányszakmákra (gyógypedagógus, logopédus), - a nemzetközi kapcsolatok kiépítésére, - európai uniós pályázatok írására, szakemberek felkészítésére, - minőségirányítási oktatási szakemberek képzésére. A vezetői pályázatok elbírálásánál a felkészültséget és gyakorlatot együttesen tartja értéknek. Törekszik a vezetői ciklus lejártakor átfogó értékelés elkészítésére külső szakértő bevonásával. 15.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata - anyagi lehetőségeinek függvényében - kiemelt figyelmet fordít az önkormányzati törzsvagyon oktatást szolgáló részének állagmegóvására, felújítására, karbantartására. 16.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata anélkül, hogy az intézményvezetők munkáltatói jogait korlátozná, abba beleszólna, intézkedési tervében segítséget kíván nyújtani a jogok gyakorlásában: a.) a fenntartó segíteni kívánja az állás nélkül maradt, a pályakezdő és más aktív korú pedagógusok elhelyezkedési lehetőségeit, b.) a személyügyi és gondnoksági iroda két munkatársa foglalkozik az álláskereső pedagógusok nyilvántartásával, a munkaerő-koordinációval.
m/leiro/laszlo/okt/kfinthte
41 17.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata ösztönzi az intézményeket arra, hogy a nevelési, pedagógiai programok felülvizsgálatakor nagyobb hangsúlyt helyezzenek az alapkészségek fejlesztésére. 18.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata fontosnak tartja a szociokulturális hátránnyal rendelkező csoportok esélyegyenlőségének biztosítását az oktatás lehetőségei alapján. 19.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata - a Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalmazottakkal összhangban - törekszik arra, hogy az intézmények fejlesztésére minél több külső forrást vonjon be, különös tekintettel az Európai Uniós tagság következtében megnyíló pályázati lehetőségek kihasználására. 20.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelt feladatának tekinti, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás következtében szükséges intézkedések megtételére az oktatásirányítás és az intézmények felkészüljenek. 21.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata lehetőségeihez mérten mindent megtesz új utak és új lehetőségek keresésére a halmozottan hátrányos helyzetű - köztük roma - gyermekek, tanulók nevelésében és oktatásában, a diszkriminációmentes oktatási gyakorlat támogatására. Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata a fent megfogalmazott alapelvek figyelembevételével szervezi, fejleszti és működteti a város közoktatását és a hozzá tartozó intézményrendszert. 1.2. Óvodai nevelés A sokszínű óvodai hálózat alapvetően a gyermekek másságára, a szülők igényeire épül, preventív és korrekciós munkát lát el. Kiszűri és megelőzi a tanulási zavart, a fejlődést gátló ártalmakat. Differenciált képességfejlesztéssel emeli a gyerekek fejlettségi szintjét, korrigálja a fejlődésben lemaradt óvodások hátrányait. Az óvodával szemben támasztott egyre szerteágazóbb igényeknek meg kell felelni az eddigi munka színvonalának megtartásával, illetve növelésével. 1.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata a közoktatási törvényben meghatározott óvodai programban tervezett óvodai nevelést és annak keretében folyó iskolai életmódra történő felkészítő foglalkozásokat biztosítja 3 éves kortól a város óvodahálózatában azon gyermekek számára, akik az adott nevelési év október 1-jéig betöltik 3. életévüket, akik nem, azoknak a nevelési év végéig bölcsődei ellátást biztosít. 2.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata a speciális gondoskodást igénylő gyermekek ellátását - a város mindenkori anyagi helyzetének függvényében integrált csoportok szervezésével biztosítja, jogszabályi kötelezettségének megfelelően felülvizsgálja a szegregált óvodai csoport működését. 3.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata az óvodai előjegyzést követően minden évben felülvizsgálja az óvodai struktúrát, az óvodák kihasználtságát, az intézmények működését a demográfiai mutatókhoz és az ellátandó feladatokhoz igazítja. m/leiro/laszlo/okt/kfinthte
42
4.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata törekszik arra, hogy a gyermeklétszám további csökkenése esetén óvoda megszüntetésére ott kerüljön sor, ahol a szülői igény a legkisebb, illetve ahol területi ellátást figyelembe véve a gyermekeket, szülőket az átcsoportosításnál a legkisebb érdeksérelem éri. A csoportszüneteltetés kapcsán felszabaduló épületrészeket, csoportszobákat elsősorban a minimális taneszköz- és felszerelésjegyzékben meghatározott teremigények kielégítésére kell felhasználni. 5.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelt feladatnak tartja az óvodai nevelés eddig elért magas színvonalát továbbra is fenntartani. 6.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata célként tűzi ki a többi gyerekkel együtt nem nevelhető fogyatékos gyermekek gyógypedagógiai ellátása feltételeinek kialakítását.
1.3. Általános iskolai oktatás 1.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata biztosítja az alapfokú neveléstoktatást 1-8. évfolyamon, valamint a tanulók napközis, tanulószobai és iskolaotthonos ellátását a szülői igények alapján. Ennek jól kialakult hagyományai alapján továbbra is fokozott figyelmet kell fordítani a tanulók napközbeni ellátására, a gyermekek étkeztetésére, a napközis és tanulószobai foglalkozások tartalmára. 2.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata minden évben meghatározza az indítandó első osztályok számát, a beíratás javasolt körzethatárait, felülvizsgálja az általános iskolai struktúrát, az intézmények működését a demográfiai mutatókhoz és az ellátandó feladatokhoz igazítva. Az általános iskolák épületkapacitása megfelelő, de a gyermeklétszám prognosztizált csökkenését folyamatosan figyelve a szükséges lépéseket körültekintően elő kell készíteni. 3.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata minden tanévben biztosítja a többi tanulóval együtt oktatható-nevelhető - de nehezebben fejleszthető - gyermekek számára a felzárkózató, kis létszámú fejlesztő osztályok működését 1. és 2. évfolyamon, maximum 4. osztályig. Felül kell vizsgálni ezen képzési formában részt vevő tanulók integrált nevelésének lehetőségét a jogszabályi feltételeknek megfelelően. 4.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata a közoktatási törvényben meghatározott kötelezően biztosítandó órakereten felül - lehetőségeihez mérten, a mindenkori költségvetés függvényében - többletóraszámot biztosít a tehetséggondozásra, képességfejlesztésre, mindennapos testedzés megvalósítására. 5.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata az alapfokú oktatási intézményben olyan városi beiskolázású, kiemelt programokat („tagozat”) támogat, amelyeknek szakmai alátámasztása az intézmény pedagógiai programjában szere-
m/leiro/laszlo/okt/kfinthte
43 pel, a tantervi követelmények rögzítettek, a képzést oktatási szakértő is javasolja és a szükséges tárgyi és személyi feltételekkel az intézmény rendelkezik. 6.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata továbbra is feladatának tekinti a többi gyermekkel együtt nem nevelhető, oktatható tanulók ellátását. 7.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata biztosítja az alapító okiratokban rögzített pedagógiai szakszolgálatok működését. A feladatokat ellátó szakalkalmazottak száma az igényekhez képest alacsony, a szakszolgálatok szakembergondját az oktatási jogszabályoknak megfelelően bővíteni kell. 8.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata a PISA 2000 vizsgálat eredményeit szem előtt tartva az általános iskolák egyik legfontosabb feladatának tartja az alapkészségek fejlesztését. 1.4. Középiskolai oktatás 1.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata fontosnak tartja a szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztését, a modul rendszerű tananyagfejlesztést, a lemorzsolódások meggátlását, a bukások igen magas számának csökkentését. 2.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata segíti a középiskolákat a kétszintű érettségi bevezetésében. 3.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a városban – a fiatalok és szüleik igényeit figyelembe véve – még újabb nappali rendszerű gimnáziumi osztályokat indítson az arra tárgyi és személyi feltételekkel rendelkező középfokú intézményben. 4.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata feladatának tekinti a szakképzésben a város szintű érdekegyeztetéseket. A helyi, illetve a régió igényeinek megfelelő érdekegyeztetésbe, a követelmények kialakításába, a minősítés folyamatába be kell vonni a gazdaság szakmailag kompetens képviselőit, a tényleges szakmai igényekkel megjelenő vállalatokat, vállalkozásokat is. 5.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatja a szakképző intézményeket abban, hogy az intézményhálózat hatékonyabb kihasználása érdekében – a gazdálkodó szervezetek igényeinek megfelelően – technikus képzésben, felsőfokú szakképzésben, illetve akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzésben részesítsék tanulóikat. 6.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata továbbra is fenntartja és támogatja, hogy a városban működjön felnőttoktatási intézmény. A jelenlegi gazdasági helyzet és a munkanélküliség indokolja, és szükségessé teszi a felnőttoktatás és átképzés további kiemelt kezelését. Ezért továbbra is szükség van egy városi és regionális feladatokat ellátó, tiszta profilú, a tanköteles koron (16 év) túli tanulók képzésével és átképzésével foglalkozó felnőttoktatási intézmény fenntartására. 7.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelt figyelmet fordít a kollégiumok működési feltételeinek javítására úgy, hogy mindhárom kollégiumban bizm/leiro/laszlo/okt/kfinthte
44 tosítva legyen a tudás megszerzésének, a szabadidő hasznos eltöltésének esélyegyenlősége. Megfelelő végzettségű nevelőtestület biztosításával, a kollégiumok közti jó együttműködéssel, tapasztalatcserével a nevelői munkát egységessé kívánja tenni az intézményhálózatban. 8.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata felülvizsgálja a Hild Kollégium esetleges önállósodására vonatkozó kérést abban az esetben, ha a volt József Attila Általános Iskola kollégiummá alakítása megvalósul és belátható időn belül az a Hild József Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium használatába kerül. 9.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata biztosítani kívánja mind a gimnáziumok, mind a szakképző iskolák közti átjárhatóságot városi, illetve regionális szinten az iskolahasználók részére, különösképpen a hasonló képzési rendszerű iskolák, illetve az iskolák egyes osztályai között. A 9-10. évfolyamon a szakmunkásképzésben, valamint a 9-12. évfolyamon a gimnáziumi és a szakközépiskolai képzés területén. 10.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata továbbra is biztosítja a nyolcosztályos gimnáziumi képzés feltételeit évfolyamonként egy osztályban. 11.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata megvizsgálja annak lehetőségét, hogyan támogassa a középiskolákat abban, hogy az általuk kibocsátott munkavállalók a munkaerőpiacon a lehető legkeresettebbek legyenek, (új szakképzés indítása, szakmai nyelvtudás, informatikai ismeretek magas színvonalú oktatása, szociális és életvitel kompetenciák fejlesztése). Az intézmények képesek legyenek az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségekképességek fejlesztésére. A tanulók képesek legyenek az élethosszig tartó tanulás (life long learning) fontosságának felismerésére, a gazdaság változásai miatt szükséges szakmaváltásokra. 12.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata meg kívánja teremteni – amennyiben igény van rá – az alapfokú művészoktatás (ének-zene, tánc, képzőművészet, egyéb művészeti ág) középfokú folytatásának feltételeit, amennyiben a képzés költségvetési fedezete megteremthető. 13.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata a szakképző intézmények számára feladatként határozza meg, hogy a szakképzési szerkezetét próbálják meg minél jobban a gazdaság igényeihez igazítani, az intézményvezetők tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a szülőket tájékoztassák az egyes szakmák keresettségéről. 14.) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatja a szakképzésben résztvevő iskolák, intézmények, szervezetek között - 2003. március 5-én - létrejött, az 5. számú mellékletben található "Együttműködési Keretmegállapodás" megvalósítását. ZÁRADÉK: Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése a 233/2003. (VII.3.) KH számú határozatával elfogadta.
m/leiro/laszlo/okt/kfinthte
45
Dunaújváros, 2003. július 3. Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében: Dr. Kálmán András polgármester
m/leiro/laszlo/okt/kfinthte