Dr. habil. Móré Mariann Egyetemi docens DEGYFK

Dr. habil. Móré Mariann Egyetemi docens DEGYFK

Népszerűsítő összefoglalás

Kommunikáció:= valamilyen kapcsolatban álló felek

egy

általuk

kialakított

jelrendszerrel

képesek

egymással valamit közölni, s ily módon befolyásolni

egymás viselkedését.

Az emberi kommunikáció

Biológiai információátadás

Társadalmi információátadás

Debreceni Egyetem

Biológiai kommunikáció Ösztönös, tudattalan jelzések, olyanok, amelyek az ember öntudatlan érzelmi állapotát hivatottak

kifejezni. Az izgalom a szégyen jelei az arcon, félelem, láz.

Debreceni Egyetem

Közvetlen emberi kommunikáció modern elmélete  egy társadalmi szituációban történik, e szituációnak

mindig van valamilyen értelme, minősítési lehetősége a kollektív tudatban  a kommunikáció mindig társadalmilag adott

viszonylatban történik  fő formája a beszéd Debreceni Egyetem

Társadalmi kommunikáció A társadalmi kommunikáció: 

minden olyan viszonylatot magában foglal, amely az ember és a hozzá tartozó közösségek, szociális rendszerek között

létezik.  felöleli két ember kapcsolatát,  a

tömegkommunikációs

eszközökön

keresztül

történő

információátadást,  és a társadalmi intézmények között zajló információcserét.

Kommunikáció Közlések útján történő kölcsönhatás és kölcsönös

cselekvés, amely az embernek a létre, az értékekre, a viszonyokra vonatkozó fogalmaival kapcsolatos.

Debreceni Egyetem

Információátadás

Közlő

Üzenet

Befogadó dekódolás

kódolás

dekódolás

Csatorna

Csatorna

kódolás

Visszacsatolás

Üzenet

Befogadó

Közlő

A közvetlen kommunikáció csatornái  Verbális (nyelvi)  Nonverbális  Metakommunikáció

Debreceni Egyetem

Verbális (nyelvi) kommunikáció  legbonyolultabb kódja a verbális információcserének van.

 hangzó formája a beszéd, írott formája a szöveg  A nyelv nem maga a valóság, csak annak jele

Debreceni Egyetem

A nyelv feladata  biztosítsa a társadalmi tudat folyamatosságát

 segítségével képes az emberiség tudását átörökíteni  szolgálja az emberek kommunikációját, társadalmi

érintkezését

Debreceni Egyetem

A nyelvi kommunikáció funkciói  Kifejező (expresszív) funkció: érzelmek, akarat, indulat  Felszólító (konatív) funkció: cselekvésre, állásfoglalásra, érzelmi,

gondolati megnyilvánulásra  Tájékoztató (referenciális) funkció: valóságra vonatkozó információk,

adatok, észrevételek

 Esztétikai funkció: megformált, igényes, többjelentésű, stb.

Debreceni Egyetem

Verbális kommunikáció Alapja a nyelv, eszközei a beszéd és az írás. A beszélt nyelv jellegzetességei:  vokális – auditív  irányhoz nem kötött átvitel – irányhoz kötött percepció  idő- és térbeli korlátok  azonnali visszacsatolás

Debreceni Egyetem

Verbális kommunikáció Alapja a nyelv, eszközei a beszéd és az írás.

Az írott nyelv jellegzetességei:  vizuális  strukturáltság  archiválhatóság  térbeli kötetlenség  reprodukálhatóság  teljesebb szellemi koncentráció Debreceni Egyetem

Nem verbális kommunikáció  A nem verbális jelzések szerepének felismerése a XIX.

század végén kezdődött.  Ezt a folyamatot elősegítette: • •

• •

nyelvészet, nyelvtudomány fejlődése, szemantika kialakulása pszichoanalízis és mélypszichológiai iskolák új technikai eszközök (fotó, film, videó) feltalálása.

Debreceni Egyetem

„A jó tanuló az első padban ül, ahol hárman ülnek: ő a középen, a jó tanuló, Steinmann. [...) Steinmann felel. Ez különleges, ünnepélyes pillanat. A tanár sokáig nézte a noteszt, halálos feszültség remeg az osztály felett. [...] Az egyik lehajol a füzete fölé, mint a strucc, hogy ne lássák. A másik merően szembenéz a tanárral, szuggerálja. A harmadik, idegember, egész elernyed és behunyja a szemeit: hulljon le a fejére a bárd. Eglmayer az utolsó padban egészen elbújik

Deckmann háta mögé, ő nincs itt, köszönöm szépen, nem tud semmiről, őt írják be a hiányzók közé, törüljék ki az élők sorából, őt felejtsék el, béke poraira, ő nem akar részt venni a közélet küzdelmeiben. (...] a tanár becsukja a noteszt. Steinmann! -mondta egész halkan és kivételesen.

Nehéz, felszabadult sóhaj. Kivételes, ünnepélyes hangulat. Steinmann gyorsan feláll - a mellette ülő gyorsan kiugrik a padból, szerényen és udvariasan áll, míg a jó tanuló

kimászik a padból: mint egy testőr, néma és mellékes, dekoratív szereplője egy nagy eseménynek. Maga a tanár is ünnepélyes. Oldalt ül le a székre és összetett ujjakkal gondolkodik. A jó tanuló a táblához megy és kezébe veszi a krétát. A tanár gondolkodik. A jó tanuló erre felkapja a spongyát és sebesen törölni kezdi a táblát: ebben végtelen előkelőség és önérzet van, ezzel azt akarja jelezni, hogy ő ráér, hogy

neki nem kell most törni a fejét, ő nem fél, ő mindig készen van, ő addig is, míg a felelés kezdődik, valami hasznosat akar csinálni...”

„Mikor kimondják a nevét, nem hisz a füleinek, körülnéz: hátha csoda történik, hátha csak agyrém, nyomasztó lidércnyomás volt, hogy ez az ő neve és most felébred ebből az álomból. Aztán egy csomó füzetet kap fel a padról. Míg végigmegy a kis utcán, a padsorok közt ezt gondolja: »Apluszbészerámínuszbé - egyenlő

ánégyzetmínuszbénégyzet.« Ezt fogja kérdezni. Biztosan ezt fogja kérdezni. [...] Közben megbotlik és elejti a füzeteket. Míg a földön szedeget, háta mögött felzúg az obligát nevetés, amit ezúttal senki se tilt be: a rossz tanuló törvényen kívül áll, rajta lehet nevetni. A tanár leül és maga elé teszi a noteszt. Ránéz. A rossz tanuló görcsösen mondogatja magában: „ápluszbészer...” és veszi a krétát.”

A nem verbális kommunikáció kutatásáról Buda Béla: a személyiségre utaló információk cseréje az interakcióban elsősorban a nem verbális csatornákon bonyolódik Statikus jelzések: testalkat, arcberendezés, hangminőség (nem kódolható) Dinamikus jelzések: arckifejezések, a tekintet irányítása, testtartás, térközszabályozás, vokális jelzések, kulturális jelzések (részben kódolható)

Debreceni Egyetem

A nem verbális kommunikáció kutatásáról Az üzeneteknek egy kommunikáció során a következő összetevői vannak:  7% verbálisjelek, szavak  38% paraverbálisjelek (pl. hangminőség)  55% non-verbálisjelek Debreceni Egyetem

A nem verbális jelzések feladata  A társas helyzet kezelése  Énmegjelenítés  Az érzelmi állapotok közlése  Az attitűdök kommunikációja

 Csatorna ellenőrzés

Debreceni Egyetem

A nem verbális jelzések feladata A társas helyzet kezelése: Az érintkezések kezdeményezését és befejezését is általában nem verbális jelzésekkel oldjuk meg. Az én bemutatása: Barátságosak, kedvesek, intelligensek vagyunk. Egyéb személyes jelzők: státusz, szexuális nyitottság, gazdagság.

Debreceni Egyetem

A nem verbális jelzések feladata Érzelmi állapotok kommunikációja:  Norma: ki, kinek, milyen körülmények között, milyen

érzelmekről Az attitűdök kommunikációja: 

ideiglenesek és a pillanattal változnak

Debreceni Egyetem

A nem verbális jelzések feladata Csatornaellenőrzés: ki beszéljen, mennyi ideig, és ki legyen a következő megszólaló.

Debreceni Egyetem

Nem verbális kommunikáció jelrendszere Csoportosítás: Örökölt (ontogenetikus) jelek (a világ minden táján azonos): öröm, meglepetés, félelem, szomorúság, harag, undor, érdeklődés Ösztönösen megtanult (filogenetikus) jelek (az adott kultúrától függenek): a fejbólintás, a fügemutatás Egyezményes (konvencionális) jelek (tudatosan tanult): a siketnémák abc-je, a vakok írása. Debreceni Egyetem

Nem verbális kommunikáció A nem verbális kommunikáció eszközei: Mimika Tekintet Vokális kommunikáció Mozgásos kommunikáció Gesztusok Térköz Kulturális szignálok Írásjelek Debreceni Egyetem

A nem verbális jelek a beszédben  Vokális jelek: hangnem, hanghordozás  a hang jól tükrözi a belső feszültséget, izgalmat  a hangsúly elhelyezése, tartása  a mondat dallamváltozása,

 a szavak közötti szünet (politikai beszéd, igehirdetés)

Debreceni Egyetem

A nem verbális jelek a beszédben Következtetések a hangból:  nem / ffi, nő/  életkor

 a beszélő természete, karaktere  hová valósi /tájszólás/  milyen társadalmi rétegbe tartozik  mennyire művelt,  mennyire értelmes valaki Debreceni Egyetem

A nem verbális jelek a beszédben Paralingvisztikai jelzések (nyelv mellé rendelt):  a beszéd sebessége, a hangmagasság, a ritmus, a hangerő

és a beszédtempó  akcentus, a hang tónusa

 olyan hangadások, amelyek önmagukban képesek egy

üzenetet közvetíteni (sírás, ásítás, nevetés, fütty, hangos lélegzés)

Tekintet Visszajelentés a visszajelentésről (a másik mit észlel, mit vesz észre) 

Normatív szabályozás alatt áll



Többnyire öntudatlan



Kifejez szimpátiát, szeretetet

Debreceni Egyetem

Tekintet

Mimika Az érzelmi viszonyok tükröződése az arcon,az arc izmainak mozgása által. Felismerése: 

Rudolf-féle képek



Film: az emóció felismerése a vizuális információk folyamatára támaszkodik



Piktografikus eljárás : a szemek pontja, a szemöldök és a száj vonalai

Piktografikus eljárás

Mimika  A megnyilvánulások egy kis része tudatos  Legismertebb: összevont szemöldök, szigorú tekintet

(bírálatot, megítélést, nemtetszést jelent)  Tudatos manipulációja is lehetséges (például a színészi

munkában)  Rezzenéstelen arc Debreceni Egyetem

Szemjelzések  izgalom: a pupilla a normális nagyság négyszeresére tágulhat  düh, elutasítás: a pupilla összeszűkül (kígyószem)  a csecsemők és a kisgyerekek szembogara nagyobb a felnőttekénél, és a

pupillájuk állandóan tágul felnőttek jelenlétében, így magár irányítja a figyelmet

Debreceni Egyetem

Nézésmódok  Hivatalos nézés: háromszög a másik fél homlokán  Bizalmas nézés: háromszög a szemvonaltól az állig

 Oldalpillantás: érdeklődés, gyanakvás  Szemzár-gesztus: kirekesztés  Tekintet irányítása: pálca és két kéz

Debreceni Egyetem

Gesztusszótár Fej  Bólintás: egyetértés, bátorítás

 Fejrázás: ellenérzés, nemtetszés  Fej félredöntése: érdeklődés  Fej leeresztése: depresszió, behódolás, elmélkedés

 Fejrángatás: hiúság, szexuális felhívás  Fejtámasztás: fáradtság, unalom

Debreceni Egyetem

Gesztusszótár Száj  Nyitott száj: meglepetés, sokk  Kéz a száj előtt: hazugság  Ujjak a szájban: bizonytalanság, idegesség  Szájnedvesítés: szexuális érdeklődés, bujaság Debreceni Egyetem

Gesztusszótár Áll  Áll simogatása: mély gondolkodás, csodálat

 Áll dörzsölgetése: kétségek  Álltámasztás: mély gondolkodás  Állkapocs előreállása: agresszió, védekezés  Állkapocs nyakba húzása: szűkszavúság, önbizalomhiány

Debreceni Egyetem

Gesztusszótár Haj  Haj hátravetése vagy érintése: hiúság, tollászkodás, szexuális

felhívás  Homlokba hulló haj hátrasöprése: szexuális felhívás vagy idegesség  Hajcsavargatás: idegesség

 Haj rágcsálása: idegesség vagy koncentráció

Debreceni Egyetem

Gesztusszótár Karok és kezek  Karba tett kezek: védekezés, bizonytalanság

 Összeszorított ököl: ellenségeskedés, agresszió  Hátratett kezek: lazaság, magabiztosság, hatalom  Kezek a fej mögött: magabiztonság, arrogancia  Összekulcsolt kezek: idegesség, bizonytalanság  Csípőre tett kezek: düh, hiúság, szexuális kihívás

 Nyitott tenyerek: nyitottság, őszinteség

Debreceni Egyetem

Fiziognómia  Az ember külseje

jelleme

 Ókor: jóslás, orvostudomány, asztrológia  Középkor: mitológia, képzőművészet

 A XVIII. századtól: evolúciós és fajelméletek,

kriminalisztika, pszichológia

Debreceni Egyetem

Fiziognómia  Hippokratész (kb. Kr. e. 460 - 377): négy elem /tűz, levegő, víz és

föld/ az emberi testben négy életadó folyadék formájában nyilvánul meg.

 Négy fő típust képviselő ember létezik:  Szangvinikus,  Kolerikus,  Flegmatikus  Melankolikus. 

Debreceni Egyetem

Fiziognómia

Della Porta  1586: De humana physiognomia

 Ha a lélek megváltoztat egy szokást, akkor a test is

megváltozik és fordítva  A test részeit (fej, nyak, törzs, végtagok) az állatok

megfelelő testrészeivel veti össze.



Della Porta  Disznó: puhány, hanyag

önző, oktalanul támadó  Szamár: alantas lelkű

türelmes, hitvány, lusta  Sasorr: uralkodásra termett,

testében és lelkében erős

 Herder (1772): „ A nyelv eredete”: a nyelv az arc és test

beszédéből alakult ki 

Lombroso (1835-1909):



„ A bűnöző ember”

 Hermann Ottó (1835-1914): „A magyar nép arcza és jelleme”  Ma: az arc vonásainak és jellemző jegyeinek alapszintű

értelmezése

Szemek  Macskaszem: kevés kritikai érzékkel

rendelkezik optimista, szeretné a dolgokat szebbnek látni, mint amilyenek Erős érzelmi beállítottságú

Szem külső sarka alacsonyabban: erős kritikai érzék, hajlamos a búskomorságra, titoktartó

Szemek  Kicsi szem: 

az irigység és az önfejűség jelének tartják.

 precíz, céltudatos, és óriási önbizalma van. Intelligens, emiatt nagy karriert futhat be

 Nagy szem:  szexisnek, erotikusnak és feltűnő jelenségnek tartják.  Őszinte és intelligens ember, aki általában szeret a társaság középpontjában lenni.

 Egymáshoz közel ülő szemek:  megnyerő modorú, de számító személy lehet.  Észjárása gyors, és könnyen a maga hasznára fordítja a helyzetet. .

 Egymástól távol ülő szemek:  Rendkívül hiszékeny, emiatt sok csalódás érheti.  Nyílt, őszinte és bátor személy. Párkapcsolatában boldogság vár rá.

Fülek  Kicsi fülcimpa: hajlamos a fösvénységre, rendszertelenül

dolgozik  Hosszan lenyúló fülcimpa: tulajdonosát könnyű tévutakra

vinni  Elálló fül: makacs, éles elméjű ember Fejhez tapadó fül:

biztonságra törekszik, érzékeny és szenvedélyes.  Kicsi fül: nem fogad el mástól segítséget, keményen

megdolgozik mindenért

Szemöldök 

Alacsonyan lévő szemöldök: Könnyen és gyorsan köt barátságot  Szereti a fizikai kontaktus

Magasan lévő szemöldök: formális gondolkodású távolságtartó

Orr  A feltűrt orr: nyitott,

naiv, befolyásolható

 Lefelé hajló: szkeptikus,

hideg fejjel mérlegel

Száj  Telt alsó ajak: nagyvonalú,

impulzív, alacsony versenyszellem

 Keskeny felső ajak: szűkszavú,

érzelmeit ritkán mutatja, egyértelmű utasítást ad

Száj A száj és ott közt kis távolság: sokat jelent a külső, kreatív, fél a kritikától

A száj és az orr közt nagy távolság: szarkasztikus, lepörög róla a bírálat, a kényelmes ruhát szereti

Homlok  Hátrafelé hajlik: objektív,

gyorsan dönt, a lassúság ingerli

Függőleges homlok: lépésről lépésre halad, nyomás alatt leblokkol időben érkezik

Mozgásos (akciós) kommunikációs csatornák  Kommunikáció a gesztusok révén  Kommunikáció a testtartás révén  A térközszabályozás kommunikációs csatornája

Debreceni Egyetem

Kommunikáció gesztusok révén Gesztusviccek: Az indián és a rendőr találkozik. Az indián a mutatóujjával a rendőrre mutat. Erre a rendőr a mutatóujjával és a középső ujjával az indián arca felé bök. Erre válaszolva az indián két tenyerét rézsút egymásnak fordítja. Mire a rendőr legyint.

Mi történt? A rendőr értelmezésében: Odajön hozzám egy hülye indián, s mutatja, hogy kiszúrja a szememet. Erre visszamutatok, hogy kiszúrom én neked mind a két szemedet! Erre kérlelt, hogy hagyjam békén. Legyintettem, hogy menjen. Az indián értelmezésében: Találkoztam egy fura öltözetű emberrel. Kérdem tőle, hogy ki vagy. Erre mutatja: kecske. Kérdem: hegyi? Nem, vízi.

A kéz gesztusai  hívás, elutasítás, tiltakozás, könyörgés, köszönés  ha szólni akarunk,  ha folytatni, gyorsítani vagy megszakítani akarjuk a

beszédet

Debreceni Egyetem

A gesztusok és a zavar  Akaratlan kézmozgások: kézremegés, apró ismétlődő

mozdulatok, a saját test - főleg az arc és a másik kéz megfogása.  A száj őrzése: A kéz eltakarja a szájat, a hüvelykujj az

archoz nyomódik

Debreceni Egyetem

A gesztusok és a zavar

 Az orrérintés gesztusa  Szemdörzsölés

Debreceni Egyetem

Kommunikáció a testtartás révén  a kommunikáló felek érzelmi állapota  viszony, álláspont, szubjektív értékelés  elvárt testtartások

Debreceni Egyetem

védekező és dölyfös zárt boka: várakozó álláspontra helyezkedik zsebből kilógó hüvelykujj: fölény, felsőbbrendűség érzését mutatja

törzsével hátradől: dac, kihívás.

Védekező Zárt testtartást vesz fel

Keze és karja háta mögött kulcsolódik össze Látszik rajta, hogy frusztrálja, hogy így kell tartania a kezét Nem nyitott a tárgyalásra.

Védekező Az összekulcsolt kezek védekezést mutatnak Egyenesen áll, de az ívelt hát és a kiugró mellkas kihívást, dacot jelentenek

Az egyik lába elöl helyezkedik el, ami megmutatja az agresszivitást (magabiztos/öntelt).

Védekező Összekulcsolt kezét karba fonva a mellkas felső részén tartja Ez azt mutatja, hogy valamit elfojt magában (pl.: méreg) Mindkét lába együttesen azt jelzi, hogy tartani akarja a tárgyalási pozícióját.

Készen áll Kezét csípőre rakja

Brit stílus

Nyitottság Kezeivel magabiztosságot sugall

Kihúzza magát, ugyanakkor előre haladó pozíciót vesz fel

Tekintély

Kezét hátul összekulcsolja: tekintélyparancsoló Láb kis terpeszben, nyitott, de magabiztos tárgyalófél.

Vegyes testtartás = vegyes üzenet Egyik keze csípőjén = készen áll Másik kéz zsebre dugva = valamit rejteget

A térközszabályozás kommunikációs csatornája

 Az a távolság, amelyet az emberek az interakciók során

egymástól felvesznek.  Különböző kultúrákban mások a proxemikus normák.

Debreceni Egyetem

A kulturális szignálok kommunikatív jelentősége A különböző tárgyak, díszítések kulturális jelentőséget kaptak  A résztvevőknek meg kell határozniuk, "interpretálniuk" kell egymás

viszonyát.  A kulturális szignálok alapján a kommunikáció automatikusan

valamilyen viszonylatba rendeződik.

Debreceni Egyetem

A kulturális szignálok kommunikatív jelentősége  ruha  hajviselet  a test különböző díszei  a jelvények vagy a jelvény-értékű tárgyak  a közlekedési táblák

 az üzletek cégérei

Debreceni Egyetem

Kronémika

 A kommunikációs folyamat időviszonyait vizsgálja.

 A beszélgetés résztvevői az egyes beszélgetési szakaszokra (üdvözlés,

közlés, búcsú) mennyi időt fordítanak.  A csend szerepe.

Debreceni Egyetem

A nem verbális jelek az írásban  Az írás tagoltsága  Margó  Bekezdés  Sorok  Szótávolság

 Javítások

Debreceni Egyetem

Metakommunikáció  minden tartalmi - úgynevezett direkt - kommunikációt kísér

valamilyen relációs kommunikáció, amely nem szándékos, nem akaratlagos  A kommunikációról szóló közlés mindig magasabb elvontsági szintet

jelent, ezért a tudományelméletben szokásos "meta" előtag  A metakommunikáció főleg a nem verbális csatornákat veszi igénybe

 a közlő viszonya a közlést befogadóhoz.

Metakommunikáció  a személyiség állapotának hű tükre,

 csupán tompítható néhány kulturális gyakorlat révén

(királyi ház)  tompíthatja az öltözködés is

Debreceni Egyetem

Társadalmi kommunikáció  A társadalmi kommunikáció minden olyan

viszonylatot magában foglal, amely az ember és a hozzá tartozó közösségek, szociális rendszerek között

létezik. Felöleli két ember kapcsolatát, a tömegkommunikációs eszközökön keresztül történő

információátadást, és a társadalmi intézmények között zajló információcserét

A kommunikáció általános sémája ADÓ → KÓDOLÁS → CSATORNA → DEKÓDOLÁS →VEVŐ

Az újságírók vagy a műsorkészítők tartósan az adó szerepét veszik fel, és a lakosság, a közönség tartósan és lényegileg a vevő szerepébe kerül

Tömegkommunikáció és szociálpszichológia (társadalomlélektan) A tömegkommunikáció:

egyének közvetítésével megvalósuló információmozgás társadalmi struktúrák között,

melyben a közlemény adója, legyen az egyén vagy intézmény, tartósan a beszélő szerepét ölti magára időben és (vagy) térben távoli befogadók halmazához képest

Tömegkommunikáció és szociológia (társadalomkutatás)  A tömegkommunikáció feltétele:  az ipari forradalom  a tömegtermelés  urbanizáció  A középkor tömegei csak korlátozottan voltak

alkalmasak a tömegkommunikáció befogadói szerepére ( írástudatlanság).

Tömegkommunikáció és szociológia A tömegkommunikáció ipari jellegű információtermelési folyamat: A befogadói oldalon az ipari forradalom által létrehozott, bizonyos elemi vagy középszinten iskolázott tömegek foglalnak helyet. A gyártó oldalon az üzenetek szervezett, iparszerű előállítása folyik, a modern gazdaság piackutató és marketingmódszereivel részint megfigyelve, részint megteremtve a befogadói igényeket, melyeket a termék majd ki fog elégíteni.

A tömegkommunikáció szociológiai szemlélete  tömegtársadalom, urbanizáció, iskolázottság,  ipari folyamatként szervezett szerkesztőségi munka,  ipari folyamatként szervezett gyártás technológia (nyomda,

stúdió),  piackutatás és marketing, szervezett terjesztés és szocializáció

(rászoktatás a termékre),  különféle finanszírozási konstrukciók együttélése (reklám,

előfizetés stb.),  a tömegkommunikáció a politikai, kulturális és gazdasági

hatalmi struktúrák metszetében helyezkedik el; egyikben sem

LASSWELL (1948) Csupán öt kérdésre kell válaszolnunk ahhoz, hogy bármely kommunikációs aktust leírhassunk:  Ki üzen? : az intézményesített információ kibocsátásában az alkotó elemzése

 Mit üzen?: a kibocsátott információk tartalomelemzése  Milyen csatornák felhasználásával?: a

tömegkommunikációs eszköz elemzése

 Kinek üzen?: az üzenettel megcélzott közönség elemzése

 Milyen hatással?: az üzenet közönségre gyakorolt

hatásának elemzése

További kérdések (Gálik 2000)  Miért üzen?: a tömegkommunikáció politikai

elemzése  Hogyan üzen?: a tömegkommunikációs eszköz

működésének elemzése  Ki szól vissza?: a visszacsatolás folyamatainak

elemzése

A társadalmi kommunikáció folyamatának négy szintje (Gerbner 1978) 1)

Személyen belüli kommunikáció (maga a gondolkodás, a kísérő mozdulatok, hangok, amelyek megelőzik beszédünket)

2)

Személyek közötti kommunikáció (kevés számú ember közti kommunikáció, akár szemtől szembe, akár közvetítő eszköz révén)

3)

Csoportkommunikáció (több ember vesz részt a kommunikációs folyamatban)

4)

Tömegkommunikáció (egy központi szereplő, a kommunikátor, technikai eszköz segítségével emberek nagy csoportjával)

McQUAIL (2003) A tömegkommunikáció a társadalmi kommunikációk csúcsán helyezkedik el A kommunikációs folyamat két alapmodellje: Publicitás modell : a tömegkommunikáció a bemutatás és odafigyelés folyamata (az üzenetet kibocsátó megpróbálja elérni, hogy a közönség odafigyeljen az üzenetre) Befogadási modell: a közölt üzenetek nyitottak, a címzettek ugyanazt az információt különbözőképpen értelmezik a kontextus, ill. saját kulturális hátterük alapján.

A tömegkommunikáció funkciói  tájékoztatás-tájékozódás (hírek, adatok képek, tények

összegyűjtése, tárolása, feldolgozása, terjesztése)

 vita-eszmecsere (közérdekű kérdésekben a

megegyezéshez szükséges vélemények összegyűjtése és nyilvánosságra hozatala)

 szocializáció (részvétel a társadalmi normák,

magatartásminták, értékek és ismeretek létrehozásában)

 kultúra-oktatás (kulturális és művészi ismeretek

terjesztése)

 szervezés-mozgósítás (rendkívüli állapot esetén)

A tömegkommunikáció folyamata  A tömegkommunikációs folyamatok többnyire

a mindennapi kommunikáció jellegzetességeit mutatják, a társadalom kommunikációs rendszerén belül

a közvélemény - formálódás, a divat, a propaganda jelenségeivel kerülnek egy osztályba  A kifejezésben szereplő „tömeg”, mint a nemzetet alkotó

emberek összessége jelenik meg,

A „tömeg” kifejezés kettős jelentése  A kommunikációnak ez a formája nagyszámú emberhez,

tömeghez juttat el üzeneteket  A szétsugárzott üzenetek a fogyasztási cikkekhez

hasonlóan tömegcikk jellegűek. Tudatosan megépített,

professzionális hálózatokon, és személyek közreműködésével jutnak el a címzettekhez az információk, amelyek a valóságot nemcsak tükrözik, hanem konstruálják is.

A tömegkommunikáció jellegzetességei  Ugyanazon közleményekkel, üzenetekkel látja el a legkülönbözőbb embereket →csoporttá alakítja őket, s mintegy termeli, előállítja a maga közönségét.  A feladó centrális helyzetben van a címzettekhez képest (valamilyen hatalmi helyzetet is élvez) a tömegesség pedig ezt a kommunikációs formát a társadalmi feszültségszabályozó szerep lehetőségével ruházza fel.

A tömegkommunikáció társadalmi funkciói  tájékoztatás  a politikai hatalom kontrollálása  érték- és normahordozás  szórakoztatás

Tömegkommunikációs eszközök  A tömegkommunikáció termékei, szolgáltatásai sajátos árucikként jelennek meg a kereskedelmi piacokon, melyeket a kereslet és a kínálat törvényei szabályoznak.  Ezeket a termékeket a tömegkommunikáció közvetítő eszközök – a média segítségével jutatja el a társadalom tagjaihoz.

Tömegkommunikációs eszköz  Sajtó, rádió, televízió?

 Ipari televízió?

 Az üzenetet nyilvánosan közölje, olyan időben,

hogy a lehető legtöbb emberhez jusson el, igen gyorsan és egyidejűleg.

A média fejlődése 

Primer média: az első és legrégebbi szakaszba az információtovábbítás összes hordozója (eszköz és hírnök) tartozik, amely és aki a könyvnyomtatás előtt működött



Másodlagos vagy nyomtatott média: a könyvnyomtatás rendszeresítésétől, vagyis a tizenötödik század utolsó harmadától tartott a tizenkilencedik-huszadik század fordulójáig

A média fejlődése 

Harmadlagos vagy analóg média: a tizenkilencedik században a távíróval és a távirattal kezdődött, a rádióval, majd a televízióval folytatódott



Negyedleges média: a számítógép egyre szélesebb körű alkalmazásával fejlődött digitális médiává

A társadalom és a média közötti kapcsolat  A média a társadalmi változások oka vagy okozója?  „Médiaközpontú” szemlélet: a médiumok

a társadalmi változások elsődleges mozgatói  „Társadalomközpontú” szemlélet: a médiumokat

a társadalmi változások alakítják.

Van-e és mekkora hatása a médiának? Orson Welles rádiójátéka 1938. október 30.  a dátum jelentősége

 a marslakók leszálltak New Jersey-ben  az emberek az utcákra rohantak  többen állították, hogy látták az idegeneket

Van-e és mekkora hatása a médiának?  az időjárás-jelentésnek megfelelően öltözködünk,  egy reklám miatt veszünk meg valamit,  számtalan módon reagálunk a médiahírekre,

 az erőszakos cselekmények vagy öngyilkosságok mintha

médiabeli ábrázolásukat másolnák

A hatáselméletek fő csoportjai  Nagyon erős hatások modellje, lövedékelmélet :

az első világháborút követő időszakban úgy tekintettek a propagandaüzenetekre, mint információs lövedékekre,

melyek a passzív tömegekre záporoznak. Ezek az üzenetek behatolnak az emberekbe és hatásokat váltanak ki.

A hatáselméletek fő csoportjai  Minimális hatás-elmélet: a szimpatikus értékekre

odafigyelünk, a nem szimpatikust észre sem vesszük  Moderált hatások modelljei: szociálpszichológiai

vizsgálatok mutatták ki a televízió és az ifjúkori erőszak

közötti szignifikációt

LAZARSFELD (1948) A negyvenes évek az elnökválasztási kampánya: a felmérések szerint a rádió és a sajtó nem befolyásolta az emberek politikai választását Véleményformálók: nagy befolyást tudtak gyakorolni társaik szavazási szándékára Kétszakaszos kommunikációáramlás elmélete: az üzenetek a tömegkommunikációból először a véleményformálókhoz áramlanak, s tőlük kerülnek tovább a lakosság kevésbé aktív csoportjaihoz.

ARONSON (hetvenes-nyolcvanas évek)  A média erősen befolyásolja az emberek világképét,

gondolkodását  A reklámok hatásosságának kutatása

 A televízió által közvetített erőszak gyermekekre

gyakorolt hatásainak vizsgálata.

TERESTYÉNI (2002 )  A tömegkommunikációs eszközöknek fontos, de nem kizárólagos szerepet tulajdonít a társadalmi tematizáció folyamatában  Hozzájárulnak a közgondolkodás témaszerkezetének alakításához  Társadalmi, politikai kulturális stb. kérdéseknek és problémáknak egy bizonyos rangsorát, fontossági sorrendjét állítják fel

GERBNER (2002) Kik mesélik a történeteket?  Oralitás korszaka: család, egyház ( ókortól nyomdászatig)  Nyomtatás: könyvek, írott sajtó  Televízió: a 20. század második felétől a legfontosabb eszköze lett a

kultúra formálásának és fenntartásának.  Televízió:helyettesíti a személyes tapasztalatot és a világ

megismerésének más eszközeit  Televízió: a gyerekek számára a valóság megtapasztalásának elsődleges

forrása

GERBNER (2002) Mesefunkciók és a televízió: 1. megmutatják miként működnek a dolgok (oksági

viszonyok feltárása) 2. leírják azt, hogy mi micsoda a világban (hírek,

tudósítások, dokumentumok, tárgyi tudás) 3. megtanítanak arra, hogy miként is kell bánnunk a

dolgokkal. (értékek és választások irányítása, reklám)

GERBNER (2002) Kultivációs elmélet:  a televízió szerepe a mindennapi életben:

helyettesíti a személyes tapasztalatot és a világ megismerésének más eszközeit  gyerekek számára a televízió a valóság megtapasztalásának elsődleges forrása

A hatáselméletek fő csoportjai Napirend-meghatározó hatás:

a tömegkommunikáció nem azt szabja meg, hogy az emberek mit gondolnak, hanem azt, hogy miről

gondolnak valamit

Napirend-meghatározó hatás  A médiumok rangsort, napirendet állítanak fel az aktuális közügyekről, és ezen keresztül járulnak hozzá az egyének napirendjének alakulásához.  A hírek szelektálása nem egyéni érdekektől és szándékoktól függ elsősorban, hanem a hírszerkesztést jellemző szakmai-, gyakorlati-, szervezési

kritériumoktól, értékektől.

 A valóság a hírek folyamatában nemcsak szándékos

manipuláció révén torzulhat, hanem akaratlanul, a hírszerkesztés szakmai módszertanából eredően is.

A média elkerülhetetlen hatása  A média részese a társadalmi és kulturális

eseményeknek, hozzájárul a közgondolkodás témaszerkezetének alakításához  A médiumok a hírek, események kiválasztásának,

tálalásának módjával bizonyos társadalmi, politikai, kulturális kérdések fontosságának képzetét keltik a közönségben.

A média elkerülhetetlen hatása  A hatás erőssége, tartóssága szorosan összefügg azzal a társadalmi-szociális közeggel, amelyben a befogadó néző, hallgató olvasó él.  Azok a tömegkommunikációs tartalmak, amelyek ellentmondanak az egyének mindennapi

tapasztalatainak és szociális attitűdjeinek, értékeinek, világképének csak csekély mértékben vagy egyáltalán nem képesek befolyásolni a véleményeket

A média elkerülhetetlen hatása  A kibocsátott információmennyiség a befogadó közönség kulturális környezetének állandó és szerves összetevőjévé válik.  Ebből, a részben a tömegkommunikáció által előállított és fenntartott kulturális környezetből

az egyén nem vonhatja ki magát, s bár nem kell, hogy elfogadja a tartalmakat, vagy magáévá tegye azt, attitűdjeit, véleményeit mégis azokhoz méri.

A média elkerülhetetlen hatása  A kibocsátott információmennyiség a befogadó közönség kulturális környezetének állandó és szerves összetevőjévé válik.  Ebből, a részben a tömegkommunikáció által előállított és fenntartott kulturális környezetből

az egyén nem vonhatja ki magát, s bár nem kell, hogy elfogadja a tartalmakat, vagy magáévá tegye azt, attitűdjeit, véleményeit mégis azokhoz méri.

Információ  A hírt hordozó jelek tartalmi jelentése. A felhasználó

számára mozgásba lévő új ismeret  A hír akkor bír információ tartalommal, ha a hír fogadóban cselekvési ingert indukál (nem biztos, hogy a cselekvés végre is hajtódik).  A hír akkor bír információ tartalommal, ha a hír fogadóban az adott jelenséggel kapcsolatban valamilyen bizonytalanságot megszüntet, vagy mérsékel.

Az információ:  tájékoztat,  döntési helyzetbe hoz,  cselekvésre kényszerít.

Más értelmezés: adat vagy információ? Adat:  számszerű érték, mely nem feltétlenül nyújt hasznosságot.  Tények, értelmezhető formában való közlése.  Hasznos, ha olyan kész termékké alakul át, mely fontossággal és meghatározott céllal bír.

Információ    

az adatokon végrehajtott emberi értelmezés értéke, ami újdonságot tartalmaz, és valami előnyt jelent másokhoz képest értéke nagyban személyfüggő értéke függ az információ mennyiségétől és minőségétől, fontosságától és aktualitásától.

Információs rendszerek  számítógépes rendszerek, melyek kommunikációs

igényeket elégítenek ki  A Vezetői Információs Rendszer (Manegement Information System, MIS)  Irodai Információs Rendszer (Operations Information System, OIS)

Vezetői Információs Rendszerek  Döntéstámogató Rendszerek (Decision Support Systems, DSS): döntési modellek, specializált adatbázisok

 Végrehajtói Információs Rendszerek (Executive Information Systems, EIS): problémát azonosít, és alternatívákat kínál  On- line Elemző Feldolgozás (On-line Analytical Processing, OLAP):múlt a jelen és a jövő

Összefoglalva: Információs rendszernek: egy szervezetet átfogó  adatok és adatfeldolgozások,  adattárolási módok,  adatokat hordozó bizonylatok és azok áramlásának útjait,  az adatkezelésre vonatkozó szabályok,  adatkezelési és feldolgozási módszerek,  működtetés technikai feltételei (eszközrendszerek) integrált egységét nevezzük .

Az információs rendszer tervezése, működtetése:  hírek, adatok keletkezése  Mozgatása, tárolása,  mozgatás útvonala,  feldolgozása,  felhasználó ismerete,  felhasználói tudásbázis kialakítása

Információval, információs rendszerrel szemben támasztott követelmények:     

redundancia mentesség deformációnak való ellenálló képesség azsuritás teljesség objektivitás

Követelmények: Redudancia mentesség := adat többszöröződés, az információt a szükségesnél több jellel fejezzük ki,  terjengőség  számszerűsíthető redundancia  párhuzamosság

Követelmények: Deformációnak való ellenálló képesség: adatáramlás során a hírtartalom torzulhat.  Tartalmi torzulás, amely keletkezhet: • észlelésnél, • hírképzésnél, • tartalmi kódolás és dekódolásnál, • hír értelmezésénél

Követelmények  Technikai torzulás: információ tartalommal bíró jelek

sérülése. A rendszerben alkalmazott technika hibájából következik be.

Követelmények Azsuritás: az információ keletkezésének, felhasználásának időbeli követelménye  a működtetésben a hír keletkezése, a beavatkozás szükségességének időbeni megjelenése független a felhasználó akaratától.

Követelmények: Teljesség:  a legvitatottabb követelmény  informatikusok: egy döntés meghozatalához minden információra szükség van  gazdasági szakemberek: a jó döntési találat eléréséhez nincs szükség minden információra.

Vezetői információs taktikák Egy vezetőnek három feladata van:  Információgyűjtés: felkutatni és begyűjteni az információt, beszámolót és jelentést, személyes kapcsolatok fenntartása  Információ szétosztás: információval ellátni a szervezet dolgozóit, jelentések emlékeztetők küldése, telefon  Szóvivő: információval ellátni a nyilvánosságot beszédeken, jelentéseken keresztül

Vezetői információs taktikák  Információ visszatartás: a vezetői hatalom fenntartásának, biztosításának egyik lehetséges útja. Biztosítja a vezető elsődleges szerepét a

szervezeti struktúrában  „Gumicsont”: a figyelem elterelése, olyan információt nyújt, amely kapcsolatban van az adott helyzettel, de nem egészen pontos, vagy helyes. A beosztottak elrágódhatnak rajta, a vezető szabad kezet kaphat adott terve, feladata megvalósításához.

Vezetői információs taktikák  „Forró krumpli”: a beosztottak eszköze a vezetővel

szemben. A beosztottak olyan híreket (álhíreket) juttatnak a vezetőnek, amelyet az fontosnak ítél meg, ezáltal elfoglalja őt. Mivel így nem megfelelően koncentrál, a dolgozó szabadabb légkörben végezheti tevékenységét.

Vezetői információs taktikák  „Csöpögtetés”: manipulációra ad lehetőséget. A vezető részinformációkat nyújt a beosztottaknak, éppen annyit amennyi a feladat elvégzéséhez még

elégséges, emiatt nem képes önálló feladatmegoldásra, önálló döntéshozatalra. Állandóan rászorul a mindentudó, nélkülözhetetlen vezetőre. A módszer zsarnoki, mert a vezető egyre nagyobb hatalomra tesz szert a beosztott felett. A munkahelyi légkör megromlik, a szervezet reagáló képessége lelassul.

Vezetői információs taktikák  Elárasztás: akkora információt zúdít a vezető a

beosztottakra, hogy azok képtelenek különbséget tenni a fontos és kevésbé fontos elemek között, felismerni az összefüggéseket és megoldásokat a vezető közreműködése nélkül. Ez egyben igazolja a vezető rátermettségét, nélkülözhetetlenségét is.

Vezetői információs taktikák  Időzítés: • túl későn adott információ: kényszerítés, kénytelenek

elfogadni a vezető által javasolt megoldást, mert nincs idő az átgondolásra. • túl korán adott információ: tompítás, később lehet rá hivatkozni

Köszönöm a figyelmet!