DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT DOROG PF.:43. TF.: FAX.:

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : [email protected]

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő - testület 2010. június 25-i ülésére Tárgy: Dorogi Óvoda, Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Pedagógiai programjának jóváhagyása Tisztelt Képviselő-testület! Képviselő-testületünk a 39/2010.(III.26.) számú határozatával megalapította a Dorogi Óvoda, Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat közoktatási intézményét. Az intézménynek a közoktatásról szóló 1993. LXXIX. tv. 33.§ (7) alapján egységes pedagógiai programot kell készítenie. Sitku Pál vezetésével a jelenlegi intézményvezetők elkészítették az új, egységes pedagógiai programot, melyet szintén törvény által meghatározott keretek között a nevelőtestületek megvitattak és elfogadtak. A közoktatásról szóló 1993. LXXIX. tv. alapján a Képviselő-testületnek független közoktatási szakértő véleményét be kell szereznie a Pedagógiai Program jóváhagyása előtt. A szakértői vélemény a közoktatási referensnél megtekinthető. Kérem, az alábbi határozati javaslat elfogadását! Határozati javaslat: Dorog Város Képviselő – testülete a Dorogi Óvoda, Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat pedagógiai programját jóváhagyja. Határidő: 2010. június 25. Felelős: Dr. Tittmann János polgármester

Dorog, 2010. június 10. Dr. Tittmann János sk.

1

Dorogi Óvoda, Magyar-Angol Két Tanítási nyelvű Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat DOKI Pedagógiai és Nevelési Program

2010.

2

Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS .......................................................................................................................... 8 II. AZ INTÉZMÉNY JOGI ÉS SZERVEZETI KERETEI ........................................................ 9 III. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI. FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ........................................ 11 1. Alapelveink ...................................................................................................................... 11 2. Célrendszerünk ................................................................................................................. 12 2. 1. Kiemelt céljaink ...................................................................................................... 12 3. Küldetésnyilatkozat (Pedagógiai hitvallásunk) ................................................................ 13 4. Feladatok, eszközök, eljárások ......................................................................................... 14 A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása .......................................... 16 Képesség- és személyiségfejlesztés ..................................................................................... 16 Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása ........................................ 16 Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség .......................................................................... 16 Fokozatosság és folyamatosság ............................................................................................ 17 Valóságos tanulási környezet ............................................................................................... 17 Új típusú tanári attitűd .......................................................................................................... 17 5. Kapcsolatrendszer ............................................................................................................ 17 5.1. Belső kapcsolatok .................................................................................................... 17 5.2.Külső kapcsolatok .................................................................................................... 18 6. Nyilvánosság .................................................................................................................... 18 IV. ÓVODAI INTÉZMÉNYEGYSÉG PROGRAMJA........................................................... 19 1) OVI VÁR ............................................................................................................................. 20 2) BEVEZETŐ ......................................................................................................................... 21 2.1. Adatok ........................................................................................................................... 22 2.2. Személyi és tárgyi feltételek az óvodai intézményegységben ....................................... 23 2.3.Törvényesség biztosítása ................................................................................................ 23 2.4. A kompetencia alapú óvodai programcsomag adaptálása ............................................. 24 2.5. Az óvodai intézményegységben történő óvodai nevelőmunka céljainak, alapelveinek, feladatainak, profiljának meghatározása .............................................................................. 24 3) AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ........................................................................................ 25 4) GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP .......................................................................................... 25 4.1. Gyermekkép .................................................................................................................. 25 4.2. Óvodakép ...................................................................................................................... 26 6. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI* ............................................................................ 29 6.2. Általános feladatok ........................................................................................................ 29 7. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE* ........................................................................ 34 8. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI ............................................................................................ 34 9. A GYERMEK MEGISMERÉSE, FEJLŐDÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE, DIFFERENCIÁLT, EGYÉNI KÉSZSÉG ÉS KÉPESSÉGFEJLESZTÉS, NEVELÉS* ........ 35 10. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI* ......................................................................................................................... 36 Tevékenységrendszer* ......................................................................................................... 36 Ünnepek, hagyományok* ..................................................................................................... 37 11. GYERMEKVÉDELEM ..................................................................................................... 39 12. ALAPFELADATON TÚLI SZOLGÁLTATÁSOK* ....................................................... 41 13. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE * ................................................ 41 14. AZ ÓVODA SZAKMAI DOKUMENTUMAI* ............................................................... 43 MELLÉKLETEK ..................................................................................................................... 44 Kapcsolattartási mátrix 1.sz.melléklet...................................................................... 45

3

Az óvodai felvétel rendje 2. sz. melléklet .................................................................. 49 Az iskolába lépés rendje 3. sz. melléklet.................................................................... 51 IV. ISKOLAI INTÉZMÉNYEGYSÉG PROGRAMJA .......................................................... 53 1. RÉSZLETES CÉLJAINK .................................................................................................... 53 2. A KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS ............................................................................ 56 2.1. A kulcskompetenciák fejlesztése................................................................................... 56 2.2. A kulcskompetenciák .................................................................................................... 57 2.2.1 Anyanyelvi kommunikáció ................................................................................... 57 2.2.2 Idegen nyelvi kommunikáció ................................................................................ 57 2.2.3 Matematikai kompetencia .................................................................................... 58 2.2.4 Természettudományos kompetencia ................................................................... 58 2.2.5 Digitális kompetencia ............................................................................................ 59 2.2.6 A hatékony, önálló tanulás ................................................................................... 59 2.2.7 Szociális és állampolgári kompetencia ................................................................ 60 2.2.8 Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia .......................................... 61 2.2.9 Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség ......................................... 62 2.3. A társadalmi ismeretek, az aktív állampolgárságra nevelés és a vállalkozói és pénzügyi ismeretek oktatása. ............................................................................................................... 63 2.3.1 Társadalmi ismeretek ........................................................................................... 63 2.3.2 Aktív állampolgárságra nevelés ........................................................................... 63 2.3.3 Vállalkozói és pénzügyi ismeretek ....................................................................... 63 3. ÚJ TANULÁSSZERVEZÉSI ELJÁRÁSOK ...................................................................... 65 3.1. Projekt ........................................................................................................................... 65 3.2. Témahét ......................................................................................................................... 65 3.3. Tantárgytömbösítés ....................................................................................................... 65 3.4. Moduláris oktatás .......................................................................................................... 66 3.5. IKT eszközök használata ............................................................................................... 66 4. NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS ISKOLAI ALAPELVEI ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HELYI RENDJE .......................................................................... 67 4.1. Célja és alapelvei ........................................................................................................... 67 4.2. A nem szakrendszerű oktatás eljárásrendje, módja ....................................................... 67 4.2.1 Mérések és követelményrendszer ........................................................................ 67 4.2.2 Idő- és órakeret ...................................................................................................... 67 4.2.3 Tantárgyi és műveltségterületek .......................................................................... 68 4.2.4 Személyi és tárgyi feltételrendszer ....................................................................... 70 5. INTEGRÁLT, INKLUZÍV, DISZKRIMINÁCIÓMENTES NEVELÉS-OKTATÁS ........ 72 5.1. Alapelvek ...................................................................................................................... 72 5.1.1. Integráció, inklúzió fogalma ................................................................................. 72 5.1.2. Az integrált nevelés- oktatás feltételei ................................................................ 72 5.1.3. Célmeghatározások: ............................................................................................. 73 5.1.4. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátásának új törvényi szabályozása ........ 75 5.2. Partnerkapcsolatok meghatározása a sikeres integráció elérése érdekében .................. 81 5.2.1. Belső kapcsolatháló .............................................................................................. 81 5.2.2. Külső kapcsolatháló ............................................................................................. 85 5.3. Az intézményünkbe integrálható sajátos nevelési igényű gyerekek ............................. 89 5.3.1. Mozgáskorlátozott tanulók .................................................................................. 89 5.3.2. Látássérült tanulók .............................................................................................. 89 5.3.3. Hallássérült tanulók ............................................................................................. 89 5.3.4. Enyhén értelmi fogyatékos tanulók .................................................................... 90 5.3.5. A beszédfogyatékos és a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók ................ 90

4

5.3.6. A magatartás és figyelemzavarral küzdő tanulók esetében törekedni célszerű: .......................................................................................................................................... 90 5.3.7. A részképesség zavarral (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) küzdő és a beszédfogyatékos tanulók fejlesztésének elvei: ............................................................ 90 5.3.8. Autisztikus tanulók ............................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. 6. IDEGEN NYELVI KÉPZÉS ............................................................................................... 92 6.1. Emelt szintű német, angol nyelvoktatás ........................................................................ 92 6.2. Magyar-angol két tanítási nyelvű oktatás ...................................................................... 93 6.2.1 A program célja ..................................................................................................... 93 6.2.2 A magyar – angol két tanítási nyelvű osztályba kerülés feltételei .................... 94 7. SPORT ÉS MOZGÁSKULTURA ....................................................................................... 94 7.1. Mindennapos testnevelés alsó tagozaton ....................................................................... 95 7.2. Diáksport és szabadidős tevékenységek ........................................................................ 95 7.3. Sportiskola ..................................................................................................................... 95 7.4. A tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése .................................................. 96 8. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 97 9. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK .............................. 100 9.2. A közösségfejlesztésnél kiemelt kompetenciafejlesztési területek: ............................ 100 9.3. A közösségi nevelés területei: ..................................................................................... 100 9.4. Az iskola keretén belül működő közösségi nevelés területei: ..................................... 100 9.4.1 A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok: ................................ 100 9.4.2 A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai: ......................... 101 9.4.3 A diák önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: .......................... 101 9.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: .................................... 102 10. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ......................................................................................... 103 11. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK .... 105 12. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ............ 107 13. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM ............................................................................................................................ 109 13.1. Alsós fejlesztő gyakorlatok ....................................................................................... 109 13.2. Részképesség-gyengeségek egyéni vagy kiscsoportos korrekciója .......................... 110 14. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK ........... 112 15. SZÜLŐK, TANULÓK, PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI .................................................................. 113 15.1. A szülői szervezetek az általános iskolai intézményegységben ................................ 113 15.2. A szülői szervezet részére biztosított jogok .............................................................. 113 15.3. Az iskolai szülői közösséggel való kapcsolattartás ................................................... 113 15.3.1 A szülők szóbeli tájékoztatási rendje ............................................................... 113 15.3.2 A szülők írásbeli tájékoztatási rendje .............................................................. 114 15.3.3 Az iskolaszék és az intézmény kapcsolattartásának rendje .......................... 114 15.3.4 A tanulókkal való kapcsolattartás formái ....................................................... 115 16. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ ISKOLAI FELADATOK ....................................................................................................... 117 16.1. Egészségnevelési program ............................................................................................ 117 16.1.1 Az iskola feladata .................................................................................................... 117 16.1.2 Az egészségstratégia kiemelt területei: ................................................................... 118 16.1.3 Színterei:.................................................................................................................. 118 16.1.3.1 Iskolai lehetőségek .......................................................................................... 118 16.1.3.2 Iskolán kívül.................................................................................................... 118

5

16.1.3.3 Egyéb lehetőségek ........................................................................................... 118 16.1.4 Konkrét célok, tevékenységek ................................................................................. 119 16.2. Környezeti nevelési program ........................................................................................ 120 16.2.1 Stratégiailag kiemelt céljaink .................................................................................. 120 16.2.1.1 Környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk ........................................................................................................................................ 120 16.2.1.2 A környezeti nevelés céljai: ........................................................................... 120 16.2.2 Nevelési területek .................................................................................................... 121 16.2.2.1 Iskolában: ........................................................................................................ 121 16.2.2.2 Iskolán kívül: .................................................................................................. 121 16.2.3 Módszerek, tanulásszervezési formák ..................................................................... 121 16.2.4 Eszközrendszerünk .................................................................................................. 122 16.2.5 A természetes és mesterséges környezet védelmét szolgáló foglalkozások, tevékenységek .................................................................................................................... 122 17. ISKOLAOTTHONOS KÉPZÉS – NAPKÖZI OTTHON ............................................... 123 18. DIAGNOSZTIKAI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZER ........................................................... 124 18.1. DIFER mérés ............................................................................................................. 124 18.2. Kompetenciamérés .................................................................................................... 124 18.3. A mérések ütemezése ................................................................................................ 125 19. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYEI ÉS FORMÁI ..................................................................................... 126 19.1. A tanulmányi munka ellenőrzésének, értékelésének alapelvei ................................. 126 19.2. Az értékelés/ minősítés alapformái (a minősítés körébe tartozó fogalmak féléves, éves szakaszt illetően) ................................................................................................................ 127 19.3. A tanulók írásbeli beszámoltatásának formái és azok alkalmazása .......................... 127 19.4. A szakértői vélemények által érintett tanulók írásbeli számonkérése ....................... 128 19.5. Félévi-év végi osztályzatok ....................................................................................... 129 19.6. Osztályozhatóság, osztályozás rendje: ...................................................................... 130 19.7. A tanuló teljesítményértékelés további lehetőségei és szempontjai .......................... 131 19.8. A magatartás és szorgalom értékelésének, minősítésének követelményei és formái 132 19.9. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai .................................................................... 136 20. TANKÖNYVEK, TANESZKÖZÖK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ............................................................................................ 137 21. AZ ISKOLÁK HELYI TANTERVE, ÓRATERVE ........................................................ 138 21.1.Iskola u. 4. feladat-ellátási hely .................................................................................. 138 21.2. Bécsi út 45. feladat-ellátási hely ............................................................................... 145 21.2. Borbála ltp. 8. feladat-ellátási hely............................................................................ 146 22. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI .............................................. 148 22.1. A tanuló felvétele és mentesítése .............................................................................. 148 22.2. A magasabb évfolyamba lépés feltételei ................................................................... 148 23. PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT .............................................................................. 151 23.1. Nevelési tanácsadás ................................................................................................... 151 23.2. Logopédiai ellátás ..................................................................................................... 151 23.3. Gyógytestnevelés ...................................................................................................... 151 23.4. Pályaválasztási tanácsadás ........................................................................................ 152 23.5. A pedagógiai szakszolgálat kapcsolatrendszere ........................................................ 152 24. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ............................................................................................ 153 24.1. A pedagógiai program érvényességi ideje ................................................................ 153 24.2. A pedagógiai program módosítása ............................................................................ 153

6

24.3. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ........................................................ 153 24.4. A legitimizációs eljárás jegyzőkönyvei ..................................................................... 154

7

„A demokrácia és a modern termelési feltételek miatt, nem tudjuk pontosan megjósolni, hogy milyen lesz a civilizáció 20 év múlva. Ezért lehetetlen a gyermeket adott helyzetekre felkészíteni. Csak úgy lehet őt a jövőre nevelni, ha megtanítjuk arra, hogy ura legyen önmagának. Vagyis olyan képzést adunk neki, hogy tehetségeit gyorsan és teljes mértékben alkalmazni tudja; szeme füle és keze parancsra váró szerszámok legyenek; tudja megítélni a körülményeket; gazdaságos, hatékony cselekvésre legyen képes.” (John Dewey)

I. BEVEZETÉS Az elmúlt két évtizedben a rendszerváltás óta a magyar közoktatásban igen sok változás következett be. A rendszerváltozást követő jogi szabályozás legalizálta, egyben felgyorsította az iskolák szerkezeti és tartalmi átalakítását, sokszínűbbé vált az iskolaalapítás és fenntartás és működtetés lehetősége is. Megérett hát az idő arra, hogy a zártságok és kizárólagosságok rendszerét az oktatásban is a másság elfogadása, a nyitottság és a tolerancia váltsa fel. Új iskolák, új iskolatípusok jöjjenek létre, új iskolaalapítók jelenjenek meg. A magyar közoktatási rendszer egyre differenciáltabbá válik. Az iskolafokokban átrendeződik az életkori struktúra, szélesedik a fenntartói kör. A szülők részéről törvényes lehetőség van az érdekérvényesítésre, és az adózó állampolgár beleszólást kér gyermeke egyszeri és megismételhetetlen idejű iskoláztatásába. E változások mögött húzódik az intézmények közötti verseny - gyakran ugyanazért - a gyermekért. Amelyik intézmény önálló arculattal képes megjelenni a közoktatási rendszerben, menedzselni tudja teljesítményét, és hitelesíteni eredményeit, azt elismeri a környezet és a fenntartó. A szülő ide irányítja gyermekét, a fenntartó pedig - remélhetőleg - megpróbálja a minőséget is elismerni. Ezen a ponton történik a döntés egy-egy intézmény jövőjéről. Dorog városa az elsők között használta ki az ésszerű, modern változtatási lehetőségeket a többcélú, közös igazgatású közoktatási intézményi forma gondolatának felvetésével. A 2008-ban elkezdődött tervező, előkészítő munka után 2010 szeptemberében indulhat el a munka az „új” intézményben. Az integráció pedagógiai hozadéka nagymértékben javíthatja a város közoktatási intézményei, továbbá a csatlakozó intézmények nevelő-oktató munkájának hatékonyságát, egységes pedagógiai színvonalát, az egyenlő bánásmód maradéktalan megvalósulását, valamint a ma még meglévő esélyegyenlőtlenségek megszüntetését. Pedagógiai programunk, jövőt meghatározó tervező munkánk teljes tantestületi összefogás eredménye, ezért a célok és az eszközök meghatározásánál kialakult emberi és szakmai konszenzus biztosíték az azonos elvek szerint végzett összehangolt, színvonalas oktató - nevelő munkára. Dorog, 2010. június Sitku Pál főigazgató

8

II. AZ INTÉZMÉNY JOGI ÉS SZERVEZETI KERETEI 1. Az intézmény neve:

Dorogi Óvoda, Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat

2. Az intézmény rövid neve:

DKI

3. Az intézmény székhelye:

2510 Dorog, Borbála lakótelep 8.

4. Az intézmény feladat-ellátási helyei: – 2510 Dorog, Iskola u. 4. – 2510 Dorog, Iskola u. 3. – 2510 Dorog, Bécsi u. 45. – 2510 Dorog, Otthon tér 8. – 2510 Dorog, Iskola u. 2. – 2510 Dorog, Hősök tere 2. – 2510 Dorog, Mátyás király u. 3.

iskolaépület napközis épület és gondnoki lakás iskolaépület óvodaépület óvodaépület óvodaépület szakszolgálat épülete

5.Az intézmény alapításának éve: 1985 – Eötvös József Általános Iskola vonatkozásában – Petőfi Sándor Általános Iskola vonatkozásában – Zrínyi Ilona Általános Iskola vonatkozásában – Hétszínvirág Napközi Otthonos Óvoda vonatkozásában – Petőfi Sándor Napközi Otthonos Óvoda vonatkozásában – Zrínyi Ilona Napközi Otthonos Óvoda vonatkozásában – Dorog Városi Pedagógiai Szakszolgálat vonatkozásában

1985 1916 1732 1939 1930 1982 1984

6. Az intézmény alapítója: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Eötvös József Általános Iskola vonatkozásában Petőfi Sándor Általános Iskola vonatkozásában Zrínyi Ilona Általános Iskola vonatkozásában Hétszínvirág Napközi Otthonos Óvoda vonatkozásában Petőfi Sándor Napközi Otthonos Óvoda vonatkozásában Zrínyi Ilona Napközi Otthonos Óvoda vonatkozásában Dorog Városi Pedagógiai Szakszolgálat vonatkozásában

Dorog Városi Tanács Dorogi Szénbányák Vállalat jogelődje Dorog Nagyközségi Tanács jogelődje Dorogi Szénbányák Vállalat Dorogi Szénbányák Vállalat jogelődje Dorog Nagyközségi Tanács jogelődje Dorog Városi Tanács

9

7. Az intézmény alapítói jogokkal felruházott irányító szerve: Dorog Város Képviselő-testülete 2510 Dorog Bécsi út 71. 8. Az intézmény fenntartója és felügyeleti szerve: Dorog Város Képviselő-testülete 2510 Dorog Bécsi út 71. 9. Az intézmény típusa a közoktatási törvény 22. és 33. §-ai szerint: többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény 10. Az intézmény típus szerinti besorolása: A tevékenység jellege alapján:

A közszolgáltató szerv fajtája alapján: Feladatellátáshoz kapcsolódó funkció szerint:

közszolgáltató közoktatási feladatokat végző gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó költségvetési szerv közintézmény önállóan működő intézmény

11. Az intézmény intézményegységei: Általános iskolai intézményegység: – nappali rendszerű iskolai képzés – általános iskolai nevelés és oktatás – évfolyamok száma 8 – Felvehető maximális tanulói létszám:1300 fő Eötvös József Általános Iskola feladat ellátási hely Borbála lakótelep 8. 570 fő Petőfi Sándor Általános Iskola feladat ellátási hely Iskola u. 4. 350 fő Zrínyi Ilona Általános Iskola feladat ellátási hely Bécsi u. 45. 380 fő – – – –

Óvodai intézményegység Hétszínvirág Napközi Otthonos Óvoda feladat ellátási hely Petőfi Sándor Napközi Otthonos Óvoda feladat ellátási hely Zrínyi Ilona Napközi Otthonos Óvoda feladat ellátási hely Felvehető maximális gyermeklétszám: Otthon tér 8. Iskola u. 2. Hősök tere 2.

Otthon tér 8. Iskola u. 2. Hősök tere 2.

7 6 3 385fő 165 fő 145 fő 75 fő

Egységes pedagógiai szakszolgálati intézményegység: – pedagógiai szakszolgálat – gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok

10

III. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI. FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 1. Alapelveink Pedagógiai munkánkban meghatározónak tekintjük az európai és egyetemes humanizmus értékeit, a személyiség tiszteletét, szociális képességeinek formálását. Ennek érdekében középpontba állítjuk az Európai Unió ajánlásainak megfelelően a kulcskompetenciák fejlesztését. Alapdokumentumoknak tekintjük az ONAP, NAT és a NAT 2007-es ajánlása alapján a „Recommendation of the European Parlament and of the Council of 18 December on Key Competences for Lifelong Lerning (2006/962/EC)” („Kulcskompetenciák az élethosszig tartó tanuláshoz”) című dokumentumokat. Ugyancsak európai összefüggésbe ágyazzuk a helyi értékek megismertetésének szándékát, amikor Dominique Bartélémynek, az Unió szakértőjének Európa-koncepcióját követjük, aki a helyi, a nemzeti, a regionális, az európai és a globális szövedékek szervesen egymásra épülő rendszerét javasolja. Alapelvünk, hogy a nevelő-oktató munkánk középpontjába a kompetencia alapú oktatást állítjuk: olyan ismeretek, készségek, képességek, attitűdök fejlesztését, amelyek megszilárdítják az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges képességeket, és biztosítják a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz nélkülözhetetlen tudás kialakulását. Alapelvünk, hogy azok a különböző etnikumú, kultúrájú vagy a többségtől valamilyen szempontból eltérő gyerekek, akik felnőtt életüket várhatóan különféle társadalmi szerepekben egymással együttműködve töltik el, már az iskolában elsajátítsák az együttműködés készségeit. Az együttnevelkedés, befogadás, az inkluzivitás elve magába foglalja a bármiféle hátránnyal, testi vagy lelki sérüléssel élő gyerekek közösségben nevelését, az oktatás fő áramába való bekapcsolását. Iskolánk pedagógusközössége és felnőtt segítői köre intenzív szakmai kommunikációval, kooperációval alapozza meg és mozgósítja speciális szakmai kompetenciáit annak érdekében, hogy minden egyes tanulója – az ép és a fogyatékos, a tehetséges és a kevésbé az, a speciális szükségletű (a szociokulturálisan hátrányos, a viselkedési, beilleszkedési problémákkal küszködő, a részképességzavarral küzdő, a nyelvi hátrányt mutató stb.) – életesélyeit növelhesse. Alapelvnek tekintjük az európai és egyetemes pedagógiai értékek azon kikristályosodott hagyományait, amelyek az ismeretekről a hangsúlyokat a készségek, az attitűdök, a kompetenciák, a performanciák irányába helyezik. A pedagógus túlszereplése helyett azokat a pedagógiai eljárásokat részesítjük előnyben, amely a tanulók tevékenykedtetésére épít, a tanulói teljesítményeket állítja középpontba. Alapelvként fogalmazzuk meg annak a nemzeti pedagógiai folyamatnak, élő pedagógiai gyakorlatnak a fölvállalását, amely a differenciálásnak, a kooperatív tanulási technikáknak az adaptációját jelenti. Ezért tartjuk fontosnak a Zsolnai József által kidolgozott, és folyamatos akciókutatással jelenhez igazodó KÉK tantervének kínálatát. Fontos alapelvnek tartjuk az intézményeink eddigi gyakorlatában megjelenő innovációk folytatását, a helyi óvodapedagógusok, tanítók, tanárok korszerű kezdeményezéseinek fölkarolását, új tartalmakkal való megtöltését. Alapelvként fogalmazzuk meg a tanulók testi-lelki egészségének arányos, harmonikus fejlesztését.

11

Ugyancsak alapelvünk a NAT által közös értékekként megfogalmazott demokratizmus, lelkiismereti szabadság, az etnikai csoportok, a nemek egyenlősége, a tolerancia konkrét pedagógiai folyamatokban történő megvalósítása. Fontos alapelvünk a gazdasági versenyképességünk erősítése érdekében, hogy magas szintű szaktudást lehetővé tevő megalapozó kompetenciákkal ruházzuk fel pályát választó tanítványainkat. Megismertetjük tanulóinkat a nemzetiségek, kisebbségek életével, kultúrájával, más népek hagyományaival, ezzel is erősítve az európai identitástudat és sokszínűség értékeit. 2. Célrendszerünk 2. 1. Kiemelt céljaink Az egységes – óvodákat és általános iskolákat, valamint a pedagógiai szakszolgálatot is integráló – intézmény a következő alapvető célok mentén kíván közös értékeket felmutatni tanulói számára. Fő céljaink közé tartozik az egészségnevelés, az egészségmegőrzés élethosszig tartó lehetőségének biztosítása, mint minden emberi tevékenység megalapozó mozzanatát kínáljuk tanítványainknak. Ennek érdekében indítjuk a közoktatási típusú sportiskolai nevelés és oktatás programját az arra vállalkozó és alkalmas tanítványaink számára. Ezzel célunk a gazdag dorogi sporthagyományokra építve a labdarúgás, a kézilabda, a birkózás és újabb adottságainkra építve az úszás sportágakban az utánpótlás biztosítása, a tehetségek felfedezése és útnak indítása. Minden tanulónk számára kívánjuk biztosítani a sport személyiségfejlesztő sajátosságait a mindennapos testedzés, a sportjátékok lehetőségét, a versenyzés egyéni és csapatbeli változatosságának megízlelését. Mindennek érdekében megismertetjük tanulóinkkal a nemzeti, de különösen a gazdagon feldolgozott helyi sporthagyományainkat. Másik fontos célunk a tanulók kommunikációs készségeinek, képességeinek, kompetenciáinak fejlesztése mind az anyanyelv, mind az idegen nyelv területén. Ennek érdekében szerepel programunkban az anyanyelvtanítás azon első magyarországi programja, amely a kommunikációt állította középpontjába, a nyelvi-irodalmi-kommunikációs (NYIK) pedagógiát integráló értékközvetítő és képességfejlesztő alternatív pedagógia (ÉKP) és program. Ennek szolgálatában áll a kompetencia alapú oktatás is. Nagyon fontos ma már az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése. Az Európai Unió polgáraiként, potenciális munkavállalóiként, az egyre inkább globalizálódó kultúra befogadóiként, a „világháló” használóiként lehetőséget kínálunk tanulóinknak, hogy idegen nyelvi kompetenciáik a mai kihívásokhoz közelítsenek. Ezért kínáljuk az angol célnyelvű két tannyelvű oktatási programot. Ugyanennek a célnak a szolgálatában áll a település hagyományaihoz erősen kötődő német nyelv további tanítása. Ugyancsak valamennyi intézményt átható kiemelt célunk a kompetenciaalapú oktatás kiterjesztése, mely a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztését biztosítja. A következő években áttörés következik be a kulcskompetenciákat előtérbe állító, a kooperatív megismerési technikákkal, témahéttel, projekt módszerrel dolgozó nevelésioktatási szemléletet illetően, valamint az IKT eszközök folyamatosan bővülő használatában. Az iskolai élet valamennyi elemét érintő kompetenciaalapú szemlélet a fő szempontokat adja a tervezőmunka, a továbbképzések, a pedagógiai értékelés, a taneszközök kiválasztása terén egyaránt. Megjelenik a tantárgytömbösítés, amely lehetőséget ad a tananyagok tematikus, projektszerű, hosszabb folyamatokat is lehetővé tevő feldolgozására. A szigorú tantárgyi

12

rendszer oldódik, több lehetőség nyílik a gyerekek tevékenykedtetésére, az életszerűbb, összefüggésekre hangsúlyt helyező szemléletmód formálására. Meghatározóan fontos célunk az esélyegyenlőség biztosítása. A kompetencia alapú oktatás megvalósításával, a tanulók képességeinek, kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztésével segítjük a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulóinkat. Ezt szolgálja a differenciálás - a tehetséggondozás mellett a felzárkóztatást is segítő – módszertana, amely megjelenik mind a kompetencia alapú, mind az ÉKP törekvéseiben. Garancia lehet az esélyegyenlőség minél szélesebb körű biztosítására a személyiségpedagógia, az egyénhez szóló feladatadás gyakorlata, az egyéni felelősség szempontjai a kompetenciaalapú és az ÉKP pedagógiai gyakorlatában. Ennek a célnak a szolgálatában áll az integráció megvalósítása is. Az informatika, a digitális írástudás ismerete napjainkban már elengedhetetlen feltétele annak, hogy tanulóink lépést tartsanak a korunkat jellemző a fejlődéssel. Célunk, hogy készséggé fejlesszük azokat az ismereteket, amik lehetővé teszik a tanulók számára a számítógép által nyújtott lehetőségek kihasználását- pl. szövegszerkesztő, táblázatkezelő és egyéb alkalmazói szoftverek, internet-, és az egyre inkább növekvő jelentőségű multimédiás alkalmazások ismeretét, alkalmazását. A kompetencia alapú oktatás megvalósításához elengedhetetlen cél a nevelőtestület pedagógiai, módszertani kultúrájának fejlesztése, a módszerek széleskörű megismerése és megvalósítása Alapvető célunk a gazdag helyi értékvilág beépítése a pedagógiai programba több szinten is. Először megismertetni kívánjuk tanulóinkat településünk hagyományaival, múltunkkal, jelenünkkel, lehetőségeinkkel egyaránt. Másrészt kamatoztatni kívánunk minden olyan pedagógiai törekvést, amely továbbvihető értékeket hordoz, bármelyik óvodában, iskolában fogalmazódott meg az előző időszakban (pl,: a sportkultúra az Eötvösben, 48-as hagyományaink a Petőfiben, helyismeret a Zrínyiben). Közös értékként foglalkozunk a Dorogon különösen fontos környezeti nevelés kérdéskörével. A kompetencia alapú oktatás minden intézményünkben folyamatosan, lépésről lépésre, tudatosan előkészítve bővül évről-évre a HEFOP és a TÁMOP pályázatoknak köszönhetően. 3. Küldetésnyilatkozat (Pedagógiai hitvallásunk) Olyan gyermekközpontú intézmény megteremtésére törekszünk, ahol gyermek, szülő és pedagógus egyaránt jól érzi magát. Pedagógiai tevékenységünket a gyermekközpontú nevelés szolgálatába állítjuk. Célunk diákjaink magas szintű képzése, a sokoldalú személyiségfejlesztés, az általános emberi és európai értékek, erkölcsi normák továbbadása, amelyek által tanulóink képesek megfelelni a kor kihívásainak, hatékonyan és önállóan tudnak dolgozni, képesek a változásokhoz alkalmazkodni, nyitottak az új dolgok befogadására, képesek saját maguk fejlesztésére, önművelésre. Világossá akarjuk tenni tanítványaink számára az élethosszig tartó tanulás fontosságát, mert azt valljuk, hogy csak a sokoldalú, kreatív emberek állják meg a helyüket az életben, csak a stabil tudásra lehet később építkezni. Kiemelten kezeljük a kulcskompetenciák fejlesztését, biztosítjuk, hogy mindennapi testedzéssel egészséges felnőttekké váljanak. Az idegen nyelvek tanításával, a két tannyelvű oktatással kívánunk kedvet ébreszteni a nyelvek tanulása iránt, hogy megalapozzuk későbbi nyelvtudásukat, az idegen nyelven való kommunikáció képességét. Fontosnak tartjuk az esélyegyenlőség biztosítását minden tanuló számára – különös gondot fordítva a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, illetve a sajátos nevelési igényű gyermekekre-, ebben különös segítséget nyújt a kompetenciaalapú oktatás teljes módszertana, egész szemlélete, tevékenységközpontúsága.

13

4. Feladatok, eszközök, eljárások Legfontosabb feladatunk a differenciálás pedagógiai eljárásainak alkalmazása, a személyiségpedagógia, az egyénhez alkalmazott pedagógiai folyamatok megvalósítása. A differenciált tanulás-szervezés meghatározó munkaformája a tanulók önálló, egyéni feladatvégzése. A differenciálás során egyaránt szükséges a homogén és a heterogén csoportképzés előnyeinek kihasználása. A homogén csoportképzés során a fő feladat a valamilyen területen lemaradt tanulók felzárkóztatása, valamint a kiemelkedően teljesítők további foglalkoztatása akár ugyanazon a tanulási órán belül. Ez a tanítási órára való felkészülés során megkívánja a sokrétű feladat megfogalmazását, a tanulás szervezése során pedig a heterogén csoportokkal történő külön foglalkozást. A heterogén csoportszervezés pedig elsősorban a szociális kompetenciák fejlesztését segíti elő, az önálló és az egymástól tanulás lehetőségét kínálja. A heterogén csoportszervezés négy alapelvre épít. A jól megtervezett feladatok az építő egymásra utaltságot valósítják meg. Megjelenik ezek során az egyéni felelősség elve. Biztosítani képes ez a tanulásszervezés az egyenlő részvétel elvét. A tanulók végül folyamatosan párhuzamos interakciókba kerülnek. A homogén és heterogén csoportszervezés egymást kiegészítve biztosíthatja a differenciálás előnyeinek kihasználását. Egyéni lehetőségekhez igazított tanulási környezet, differenciált rétegmunka (a gyerekek aszerint kapnak feladatokat, hogy az ismeretszerzés, készségfejlesztés mely fokán állnak, milyen tevékenység szolgálja optimális fejlesztésüket) segíti az egyénreszabott fejlesztéseket. Ehhez szorosan kapcsolódik a tanórai differenciálás, az egyéni haladási ütem biztosítása. Másik fontos feladatunk a képességfejlesztés kibontakoztatása. Az ismeretek alkalmazásközpontú, a készségekre, a kulcskompetenciákra összpontosító, tevékenységeket előtérbe helyező pedagógiai folyamatokat szükséges ösztönözni, megvalósítani. Ennek lesz adekvát kerete a témahetek folyamatos szervezése, a választott tematikához kapcsolódó legkülönbözőbb tantárgyi megközelítések integratív szervezése. Ehhez kapcsolódik a projekt módszer alkalmazása, a tanulók érdeklődésének és felkészültségének megfelelő teljesítményekben realizálódó, életszerű tevékenykedtetése. Új lehetőségeket nyit a nem tanítási órában megszervezett tananyagátadás, pl. témahét, három hetet meghaladó projekt, melynek keretében lehetőség nyílik iskolán kívüli hatékony és életszerű ismeretszerzésre (lakóhelyismeret, múzeumpedagógia, IKT eszközök használata). Az adott évfolyamokon megvalósuló projektek végiggondolása, kialakítása folyamatos feladat. Fontos, hogy a projektek tartalma építsen a gyerekek érdeklődésére, ezért minden évfolyamon vannak előre nem tervezhető, a gyerekek érdeklődéséből kiinduló projektek is. A tanórai tevékenységek a tantárgytömbösítés bevezetésével a készség- és képességfejlesztés új lehetőségét jelentik. A képességfejlesztő eljárások megvalósítását a következő fő területeken kívánjuk megvalósítani. A környezeti kultúra területén mind a tanulók személyes környezete, mind az iskolai környezet, mind a település világa számtalan példát kínál. Valamennyi területen lehetőség van a környezet megóvásának, a környezet fejlesztésének, a környezet kulturális szempontjainak figyelembe vételére. Ugyancsak jó lehetőségeink vannak a helyi, regionális hagyományok kiaknázásában. Településünknek és környékének rendkívül gazdag néprajzi, etnikai, szociokulturális

14

értékeinek bevonása a képességfejlesztő pedagógiai folyamatokba megkerülhetetlen feladatunk. A sportkultúra helyi és regionális értékei is kimeríthetetlen tárházát kínálják a képességfejlesztés tematikai lehetőségeinek. Sportkultúránk múltja és jelene ösztönzője lehet a megismerésnek és a sportági tevékenységnek egyaránt. Eszközeink között rendelkezésükre áll a gazdag helytörténeti irodalom (Dorogi lexikon, Dorogi füzetek, Dorogi értékek nyomában, iskolai kiadványok, városi kiadványok, városi periodikák), a városi civil szervezetek tevékenységrendszere, az internet folyamatosan megújuló kínálata.

15

4.1. A TÁMOP 3.1.4 projekt fenntartását támogató fejlesztési alapelvek, célok és feladatok A tantervi fejlesztések elsősorban a gyerekek fejlődésének érdekét kell szolgálják, így minden tevékenységet annak rendeljük alá, s azt kell figyelembe vennünk, hogy azok miként hatnak a tanulókra.. Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás A pedagógiai munkánk során erősítjük azt a szemléletet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. Ezért egyes műveltségterületek ismeretanyagát tantárgyi bontás nélküli oktatás keretében sajátítják el a tanulók. A műveltségterületek meghatározása a helyi tantervben történik. A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi fejlesztésben mindkettőnek megfelelő teret biztosítunk A tantervi programok, modulok kidolgozásakor arra törekszünk, hogy a képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt alkalmazzuk a kompetencia alapú oktatási gyakorlat kiterjesztése során is.(Országos kompetenciamérések, helyi mérések trendvizsgálata, intézményi és egyéni fejlesztési terv készítése). Képesség- és személyiségfejlesztés Az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális - és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása Olyan tanulási programokat alkalmazunk, amelyek során - az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten - élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a tanulók megfogalmazhassák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, tudjanak róla vitatkozni, álláspontjukat érvekkel alátámasztani és meg védeni. Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség A kompetencia programtanterv alapján adaptálunk és alkalmazunk olyan differenciált tanulásszervezési módszercsomagokat, amelyek lehetővé teszik a tanulók személyi

16

szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést. Alkalmazzuk a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit, de ugyanakkor arra is törekszünk, hogy a tanulókban kialakuljon az igény, hogy - egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével - egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket. Fokozatosság és folyamatosság Előnyben részesítjük azok a programokat, modulrendszereket, amelyek egymásra épülnek, amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg az oktatásban és nevelésben. A www.sulinovadatbank.hu oldalon elérhető programtantervek adaptálásakor előnyben részesítjük azokat, amelyek a tanulók különböző ütemű képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával az intézmény tanulói összetétele alapján számolnak. Valóságos tanulási környezet Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára. A tanulási tartalmakat és a megközelítéseket úgy választjuk meg, hogy a tanulási helyzeteket a tanulók az iskolán kívüli munkában is megtapasztalják Új típusú tanári attitűd Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust igényelnek. 5. Kapcsolatrendszer 5.1. Belső kapcsolatok – A szülőkkel megismertetjük az intézmény házirendjét, segítve ezzel a családi és az óvodai, iskolai elvárások összehangolását a családi és az óvodai, iskolai szocializációs folyamatok érdekében. – Folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket gyermekük előmeneteléről fogadóórákon, szülői értekezleteken, nyílt napokon. – A tanév során kölcsönös látogatásokat és tapasztalatcseréket szervezünk az óvónők és tanítók között. – Beiskolázás előtt szülői értekezleteken veszünk részt, ahol tájékoztatót tartunk az iskolai intézményegység programjairól. – Igény szerint nyílt napokat szervezünk, melyen bemutatjuk az iskolákban folyó munkát az érdeklődő szülők, óvónők számára. – Pedagógusaink folyamatosan egyeztetnek az Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Intézményegység munkatársaival, akik a szükséges vizsgálatok és foglalkozások eredményéről rendszeres tájékoztatást adnak. – A rendszeres kapcsolatot tartunk fenn az óvodai és iskolai Szülői Szervezettel.

17

– Szülők bevonása az új tanulásszervezési eljárások alkalmazásakor: témahét, projekt előkészítése, lebonyolítása. Ezek alkalmával a szülők segítőként, alkalmanként szakemberként, a gyermekekkel együtt működve vesznek részt a pedagógiai folyamatban. 5.2.Külső kapcsolatok – Az intézmény működése, működtetése megköveteli a szoros kapcsolat kialakítását a Városi Önkormányzattal és a Polgármesteri Hivatallal, továbbá a gazdálkodási és gondnoklási feladatokat ellátó Kincstárral, illetve a Városüzemeltetési Nonprofit Kft.vel. – Rendszeres kapcsolatot tartunk az Arany János Városi Könyvtárral, a József Attila Művelődési házzal, és az Erkel Ferenc Zeneiskolával. – Képzési specialitásunknak köszönhetően szoros a kapcsolatunk a Dorogi Sportegyesületekkel. A sportiskolai képzéshez igazodva együttműködési megállapodást kötöttünk a Dorogi Egyetértés Sportegyesülettel, illetve a Dorogi Futball Clubbal, az Újhullám Úszóegyesülettel, ehhez kapcsolódóan a Magyar Kézilabda Szövetséggel és a Magyar Labdarúgó Szövetséggel, valamint a Magyar Úszó Szövetséggel és a Magyar Birkózó Szövetséggel. – A röplabda, kézilabda, labdarúgó, tenisz, birkózó és atlétikai szakosztályok utánpótlásának jelentős hányadát az emelt szintű, illetve sportiskolai képzésben részesülő tanulók adják. – Az intézményben folyó hitoktatás megszervezése a városi egyházközösségek bevonásával történik. – Kiemelten értékesek a helyi szervezetekkel kiépülő kapcsolataink (Dorogi Környezetvédelmi Egyesület, BEBTE, Öko Kultúra Egyesület, Nap-Út Alapítvány, Dorog Város Barátainak Egyesülete, Dorogi Mozgássérültek Egyesülete, kisebbségi önkormányzatok). – A SARPI Dorog Környzetvédelmi Kft., valamint a Sanyo Hungary Kft., Richter Gedeon Rt. munkatársaival az üzemlátogatások és környezetvédelmi vetélkedők alkalmából rendszeresen konzultációkat tartunk. – A helyi civil szervezetekkel és a város vezetésével való kapcsolatok épülése szempontjából fontos a helyi eseményeken való minél sokrétűbb részvétel. – Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ezen intézmények életszerűen, együttműködve kapcsolódjanak be a pedagógiai folyamatokba (témahét, projektek). – Innováció keretében a jó gyakorlatok átvételével hospitálást, bemutató órákat, konzultációt valamint a pedagógusok közötti tapasztalatcserét tervezünk megvalósítani referencia-intézmény pedagógusaival, illetve a Pilis-Gerecse Iskolaszövetség intézményeivel

6. Nyilvánosság A Dorogi Közoktatási Intézmény pedagógiai programja nyilvános dokumentum. Megtalálható valamennyi feladat-ellátási hely igazgatói irodájában, nevelői szobájában. Rövidített változatát elhelyezzük a városi honlapon, a feladat-ellátási helyek honlapján, a városi könyvtárban. Intézményközi és társadalmi környezettel való együtt működési rendszer kiépítése, szakmai napok és fórumok tartása.

18

IV. ÓVODAI INTÉZMÉNYEGYSÉG PROGRAMJA

19

1) OVI VÁR

Zökkenő mentes óvoda-iskola átmenet :

Kapcsolatok

Harmonikus személyiség fejlődés

Család

Tevékenységrendszer

S z a b a d

J á t é k

Kapcsolatok

Segítő intézmények, Gyermekorvos, védőnő Gyermekjóléti szolgálat Pedagógiai szakszolgálat Gyámügy

Társ intézmények Játék Vers, mese Ének, zene, énekes játék Rajzolás, mintázás kézimunka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Munka jellegű tevékenységek Fő feladatok Komplex egészségnevelés: Egészséges életmód kialakítása, Érzelmi nevelés, szocializáció biztosítása, az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása G y e r m e k k é p ,

Bölcsőde, Óvodai feh-ek Iskolai feh-ek, Zeneiskola,

Fenntartó Kisebbségi önkormányzat Közművelődési intézmények Könyvtár Művelődési ház

Civil szervezetek

ó v o d a k é p

Személyi- tárgyi feltételek

20

2) BEVEZETŐ Dorog városában a 2010/11 tanévtől a Dorogi Óvoda, Magyar - Angol Kéttanítási Nyelvű Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat keretein belül történik az óvodás korú gyermekek ellátása. Az óvodai intézményegységet három óvodai feladat ellátási hely alkotja. Óvodai intézmény egység Óvodai Nevelési Programjának (OVI ONP) közös részét az óvodavezetői team (Schmeráné Eichardt Gizella, Szrnka Anna, Uitz Sándorné) készítette Montay Beáta folyamat tanácsadó, Hernádi Krisztina kompetencia területi mentorokkal és a nevelőtestületekkel történt egyeztetések, valamint Lendvai Lászlóné óvodai szakértő továbbképzési programja alapján. A program készítés folyamán egyszerre több feladatot kellett megoldani, több szempontot kellett figyelembe venni: Az eddigi óvodánkénti külön helyi óvodai nevelési programok (HOP) helyett egy óvodai intézményegység programját kellett összeállítani. Az OVI ONP –t meg kellett feleltetni az Óvodai nevelés országos alapprogramjának (AP), melyet 2009/10-ben módosítottak. Be kellett építeni, a TÁMOP -3.1.4. -08/2-2008-0042 pályázati szerződésnek megfelelően, a kompetencia alapú óvodai programcsomag adaptálását. a bevezető csoportokban és felmenő rendszerben történő részleges adaptálását. Az Alapító okiratnak megfelelően a Sajátos nevelésű gyermekek óvodai nevelésének feladatait is beépítettük programba. A célok, feladatok, nevelési- módszertani- nevelési elvek, fő tevékenységek, differenciált egyéni fejlesztés, gyermekvédelmi teendők, iskolaérettségi kritériumok meghatározása a fenti szempontok alapján történt. Meghatároztuk a közös területeket, és ezek alapján az ONP profilját, de egyben a sajátos feladat ellátási helyenkénti HOP-okban érvényre juthatnak a helyi sajátosságok is. Ezt a koncepciót a helyi tárgyi feltételek, az emberi erőforrás jellemzői (elsősorban a további képzettségek), valamint a HOP-ok előző években, a szülők és a fenntartó által jónak minősített megvalósulása, az értékőrzés és a hatékony erőforrás gazdálkodás indokolja. A HOP-ok az ONP mellékletét alkotják, melyekben: a bevezető, a feladat ellátási helyekre jellemző adatok, személyi és tárgyi feltételek, keret heti és napirend, a gyermek megismerése, fejlődésének folyamatos nyomon követése, rögzítése a helyben szokásos módon tevékenységrendszer (a tervszerű óvodai tanulási folyamat rendszere, tartalma, szervezeti formái, módszerek, feladatok), a kompetencia alapú óvodai programcsomag adaptálása a tanulási folyamatban, a fenntarthatósági terv, Jó gyakorlatok és a saját fejlesztések beépítése, helyi jeles napok, hagyományok esetleg prevenciós vagy/és alapfeladaton túli szolgáltatások, a gyermeki fejlettség elvárt kimeneti jellemzői, a HOP megvalósításához szükséges alapvető szakirodalom, a HOP megvalósításához szükséges eszközök és felszerelések listája található. A HOP-okat a feladat ellátási helyenként megbízott óvodapedagógusok készítették el az ONP alapján.

21

Az OVI ONP mellékletében található továbbá az óvodába és az iskolába lépés rendje, a szakmai kapcsolatrendszer működésének komplex szabályozása. Az elkészült óvodai nevelési programnak az OVI VÁR közös nevet adtuk. OVI= Óvodai Intézmény egység. A VÁR nem mozaik szó, szinonimáival a nyitottságot, alapvető funkciót; feladatokat és gyermeki tevékenységet érzékeltetjük: szeretettel várjuk a gyermekeket az óvodába, a várban biztonságot nyújtunk számukra, a várépítés a gyerekek egyik kedvenc elfoglaltsága, ezzel utalunk a játékra, a sok szín használata a változatos tevékenységeket jelzi. Egyben formai szempontból érzékeltetjük az egymásra épülő nevelési és kapcsolatrendszert. Ezen belül mindhárom feladat ellátási helyen megmaradnak a HOP-ok nevei is, amelyek a helyi specialitásokra utalnak. Az ONP–ban * jelölést helyeztünk el azoknál a pontoknál, ahol a HOP –okban további információ, szabályozás található. 2.1. Adatok Az intézmény neve, székhely címe: – Dorogi Óvoda, Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat – 2510 Dorog, Borbála ltp. 8. Óvodai intézményegység Feladat ellátási helyek neve, címe: – Hétszínvirág Napközi Otthonos Óvoda 2510 Dorog, Otthon tér 1. – Petőfi Sándor Napközi Otthonos Óvoda 2510 Dorog, Petőfi – Zrínyi Ilona Napközi Otthonos Óvoda 2510 Dorog, Hősök tere 2. Óvodai férőhely összesen: 385 Csoportok száma összesen: 16 Óvodák napi nyitvatartási ideje: 11 óra 15’ Szociokulturális környezet - Dorog város ipari település. A városon, az óvodához közeli főút halad át, ami fokozza a levegő szennyezettségét. Még mindig sok a légúti megbetegedésben szenvedő gyermek. - A gyermekeink többsége lakótelepen élő családokból kerül ki. - Magas a hátrányos helyzetű gyermekek száma (munkanélküliség, rohanó életmód, feszült családi légkör, anyagi helyzet romlása stb.). Természeti, társadalmi környezet Dorog környéke bővelkedik természeti szépségekben. A közelben erdők, hegyek, tavak találhatók.(pala, Lóga- tó …stb.). Szép parkok, terek, kultúrértékek (Bányász Múzeum, Hősök tere, Petőfi tér, Otthon tér, Szt. Borbála emlékmű, Művelődési ház, zene pavilon…stb.) is helyszínül szolgálhatnak élményszerző sétáinkhoz, kirándulásainkhoz. Megfigyelhetik a szelektív hulladékgyűjtést, a gyűjtőhelyeket is. Sajnos azonban több negatív példát is be

22

tudunk mutatni a gyermekeknek a környezetvédelmi nevelés során (szemetes, megrongált játszóterek, kiborított szemétgyűjtők, összefirkált falak, vasútállomás környéke…stb.) 2.2. Személyi és tárgyi feltételek az óvodai intézményegységben Személyi feltételek Létszámok – Óvodapedagógusok száma összesen: 34 – Óvodapedagógus igény a csoportok száma, a heti nyitva tartás és a kötelező órák alapján: 35 – Az óvodában nyitástól zárásig jelen van óvodapedagógus. – Az óvoda teljes nyitvatartási idejében, a gyermekekkel való foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. – Dajkák száma összesen:16 – Minden óvodai csoportban 1 fő szakképzett dajka biztosított nevelőmunkát segítő alkalmazottként. – Óvodatitkár: 3 fő – Kisegítő személyzet Városüzemeltetési Kft alkalmazásában biztosított takarító és gondnok valamint az ELÁMEN Rt alkalmazásában konyhalányok minden Feh-en. Alapképzettség – Minden óvodapedagógus szakképzett, főiskolát végzett – Minden dajka szakképzett Óvodapedagógusok további képzettsége – A HOP-ok tartalmazzák Tárgyi feltételek Épületek Részben megfelelnek Helyiségek Nem minden feladat-ellátási helyen biztosított minden szükséges helyiség Berendezés Alapberendezés biztosított minden Feh-en Eszközellátottság Nevelési program megvalósításához szükséges alapfelszerelés biztosított mindenhol Udvar Túlnyomórészt megfelelnek az MSZN 117 szabványnak. A személyi és tárgyi feltételek részletes kimutatását Feh-enkénti HOP-ok tartalmazzák. 2.3.Törvényesség biztosítása Az ONP elkészítésének törvényi hátterét tartalmazó: Alapvető külső szabályozók – ENSZ által elfogadott egyezmény a gyermekek jogairól – 1993. évi LXXIX. Többször módosított Ktv.

23

– 11/1994 (VI. 8) MKM rendelet a működésről – 137/1996 (VIII. 28) – Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, (továbbiakban AP), az AP módosítása a Korm. rend. 255/2009 (XI. 20) – Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányleve – A Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésnek irányelve – SNI gyermekek óvodai nevelésének irányelve 2/2005.(III.1.) OM rendelet – 1997. évi XXXI. Tv a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról – 1/1998.(VII. 24.) OM rendelet az intézményekben kötelező eszközök és felszerelések jegyzéke – Dorog város önkormányzatának döntése az intézményszerkezet átalakításról, Alapító okirat Alapvető belső szabályozók – A SZMSZ, Házirend, IMIP, MVSZ 2.4. A kompetencia alapú óvodai programcsomag adaptálása Az OVI -ben a kompetencia alapú óvodai programcsomagot adaptáljuk a TÁMOP 3.1.4 -08/2-2008-0042 pályázati szerződésnek megfelelően, a 2009/2010 nevelési évtől a bevezető csoportokban. A felmenő rendszerben történő részleges adaptálást 2010/11 –es tanévtől vezetjük be, melyhez szükséges a kompetencia alapú óvodai nevelés szakmai továbbképzések elvégzése a következő években. Hosszú távú célunk, hogy minden óvodapedagógus elvégezze a képzést. 2.5. Az óvodai intézményegységben történő óvodai nevelőmunka céljainak, alapelveinek, feladatainak, profiljának meghatározása Az óvodai nevelés alapja a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása, a gyermeki jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, és az egyenlő hozzáférés biztosítása minden óvodás korú gyermek számára. Az óvodai nevelőmunka céljait, alapelveit, feladatait ezzel összhangban fogalmaztuk meg. Minden feladat ellátási helyen hangsúlyos volt az eddigi nevelőmunkában az egészségnevelés, ezért az óvodai intézményegységben profilként határozzuk meg ezt a területet. A feladat ellátási helyenkénti helyi óvodai nevelési programokban jelen lévő egyedi arculat biztosításának kinyilvánítása Az OVI profilja a HOP-okban jelenik meg konkrétan: – a Hétszínvirág óvodában „Zöld levelecske” címmel saját HOP alapján, környezeti nevelési hangsúllyal - 4. sz melléklet – a Petőfi óvodában a Komplex Prevenciós Óvodai Nevelési Programot adaptáljuk, „Ép testben ép lélek” címmel, ének-zenei hangsúllyal - 5. sz. melléklet a Zrínyi óvodában „Ép-kéz-láb” címmel saját HOP alapján mozgásharmónia fejlesztés hangsúllyal. - 6. sz. melléklet

24

Innovatív törekvések és az óvodapedagógusok módszertani szabadságának biztosítása az OVI-ben Az ONP–ban és a HOP-okban figyelembe vettük az óvodákban TÁMOP 3.1.4. pályázati támogatással folyamatban lévő kompetencia alapú óvodai programcsomag bevezetésének vállalásait, mely szerint a programcsomagot bevezető óvodapedagógusok, az óvodások kompetenciáinak fejlesztésére, a pályázati támogatással bevezetett programcsomagot adaptálják 5 évig. Az ONP-ban a kompetencia alapú óvodai nevelés részleges adaptálását a célok, feladatok, alapelvek, fő tevékenységek meghatározásába építettük be, a megvalósítás módját a HOP-okban konkretizáltuk, fejtettük ki részletesebben. Az AP alapján az OVI ONP-ban biztosítjuk a pedagógusok nézeteinek és széleskörű módszertani szabadságának érvényesülését, melyek a Feh-ek óvodapedagógusai által alkalmazott HOP-ok adnak keretet. A gyermek mindenek felett álló érdeke A gyermeket, mint fejlődő személyiséget gondoskodás és különleges védelem illeti meg: melyet a szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításával, körültekintő szabályozással, a fő feladataink komplex megvalósításán, a gyermeki szükségletek kielégítésén, kompetenciáinak, attitűdjeinek, egyéni differenciált készség és képességfejlesztés megvalósításával biztosítunk. A család és az óvoda szerepe a 3-7 éves korú gyermek nevelésében A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvoda ebben kiegészítő szerepet játszik. 3) AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA Az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődésének segítése, a gyermeki személyiség kibontakoztatása, az életkori és egyéni sajátosságok, és az eltérő fejlődési ütem és a sajátos nevelési igény figyelembevételével, melyet az egészségre és környezetvédelemre nevelés komplex megvalósításán keresztül, sajátos helyi HOP-ok alapján segítünk feladat ellátási helyenként. A testi- lelki egészség a további nevelés, fejlesztés, harmonikus fejlődés alapja. 4) GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP 4.1. Gyermekkép Az óvodapedagógiai munka során a gyermeki személyiségből indulunk ki. A gyermek, mint individuum és szociális lény A gyermeki személyiség mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. Ezért az óvodában egyaránt fontos az én tudat erősítése, a gyermek által igényelt

25

differenciált bánásmód, valamint a társas szükségletek, igények kielégítése a korosztályával közösen átélt élményszerű tevékenységek során. A gyermek fejlődésének meghatározói A gyermek fejlődését genetikai adottságai, a fejlődés törvényszerűségei, a spontán és tervszerű környezeti hatások egyszerre határozzák meg. Az OVI-ben ezért nagyon fontosnak tartjuk a megfelelő személyi és tárgyi környezet biztosítását, így különösen: 1. Az óvodapedagógusok alapos szakmai felkészültséget, alkalmasságát, amelynek egyik lényeges eleme a korosztály ismerete. 2. Biztonságos, higiénikus, barátságos, esztétikus, szakszerű óvodai miliőt. A 3-7 éves gyermek szükségletei A fejlődő gyermeknek egyénenként és életkoronként, életkori szakaszonként változó szükségletei vannak, így az OVI-ben: 1. Gyermekközpontú, elfogadó, befogadó óvodai légkört biztosítunk. 2. Az egyenlő hozzáférést minden gyermek számára biztosítjuk: minden harmadik életévét betöltött gyermek járhasson óvodába, mindegyikük részt vehessen minden óvodai tevékenységben, ellátásban. 4.2. Óvodakép Az óvoda, mint szakmailag önálló nevelési intézmény 1. Az OVI a Dorogi Óvoda, Magyar - Angol Kéttanítási Nyelvű Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakmailag önálló intézményegysége. Az OVIben belül, Feh-ként, a sajátos HOP-ok alapján jelen van a sokszínűség is. A HOPokban egyszerre biztosított az eddigi bevált, jól működő (partneri igényfelmérések eredményei) Feh-enkénti sajátos arculat megőrzése és az innovatív törekvések megjelenése. A helyi sajátosságok elsősorban a tevékenységrendszerben, a szakmai tervezésben, a gyermekek fejlődésének dokumentálásában, szolgáltatásokban jelennek meg. 2. Családi nevelés kiegészítőjeként segítjük a gyermekek nevelését 3- éves korától iskolába lépésig. 3. Feladat ellátási helyenként az adottságok függvényében biztosítjuk az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. 4. A tevékenységrendszerrel és a tárgyi környezettel lehetővé tesszük a környezettudatos magatartás megalapozását, melyet az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítása és a külső világ tevékeny megismerésének irányítása során tudunk segíteni leghatékonyabban. 5. Igény, szükség esetén nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, átörökítését, nyelvi nevelését, multikulturális integrációját. 6. Igény, szükség esetén a migráns gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, átörökítését, nyelvi nevelését, az interkulturális integrációját. 7. Igény esetén biztosítjuk az SNI gyermekek szakszerű óvodai nevelését.

26

Az óvodai nevelőmunka alapvető funkciója Óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció: gondoskodunk a ránk bízott gyermek biztonságáról, a társas közegről, nevelésükről. Közvetetten segítjük az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Nevelési alapelveink 1. A gyermekeket elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. 2. Maradéktalanul biztosítani kell a gyermekek mindenek felett álló érdekeit, az ENSZ által deklarált jogait, valamint teljesítenünk kell a Gyermekvédelmi és az Oktatási törvény által számunkra meghatározott feladatokat, mely szerint az óvoda elsődleges prevenciót lát el. 3. Nevelőmunkánkban a gyermekek személyiségfejlődését az egyéni készségek és képességek, kompetenciák kibontakozatásán keresztül segítjük. 4. Kiegészítjük a családi nevelést, és óvodapedagógiai módszerekkel megvalósítjuk azt, amit a család jellegéből adódóan nem tud teljes mértékben (pl. szocializáció). 5. Óvodapedagógiai munkánkban törekszünk a szereteten, elfogadáson alapuló nevelői magatartásra, a toleranciára és a meleg-megengedő, de következetes bánásmódra. 6. Az egészség, mint érték közvetítése az óvoda teljes működését, nevelőmunkáját meghatározza. 7. Az eredményes nevelőmunka érdekében nagy jelentőséggel bír az óvodás gyermek érdekeinek, igényeinek megismertetése a partnereinkkel. 8. Szem előtt tartjuk, hogy a szabad játék az óvodás gyermek alapvető tevékenysége, ezért az óvodai életet úgy tervezzük és szervezzük, hogy az ne sértse a gyermekek szabad játékát és a játékidőt, mely az óvodások napjának nagy részét kiteszi. 9. Nevelési módszereink, intézkedéseink megválasztásánál alapvető: a gyermekek fejlődési jellemzőinek, az eltérő fejlődési ütem, egyéni adottságok, a gyermeki kíváncsiság, cselekvési és mozgásvágy, önállósági törekvés, a családi háttér, a családi nevelés jellemzőinek figyelembe vétele. 10. Egyaránt biztosítjuk a tehetség jeleinek felismerését, fejlesztését és a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, valamint a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését. 11. Az egyénre szabott pozitív értékelésre, példaadásra építünk, amivel megerősítjük a helyes magatartásformákat. 12. Az alapvető erkölcsi, akarati tulajdonságok, valamint a közösségi lényhez illő viselkedési formák megalapozásának feladatait a nevelőmunkában folyamatosan érvényre juttatjuk. Az alapelvek megvalósításának feladatai Az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodunk a 1. Az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről 2. Testi, lelki és értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakítása érdekében a sokszínű, életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységről: Így elsősorban a mással nem helyettesítő játékról, Életkorhoz és egyéni képességekhez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről Az óvodás gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges személyi és tárgyi környezetről. 27

Az óvodapedagógus modell Szakirányú, főiskolai szintű óvodapedagógus végzettséggel rendelkezik. Alapos az óvodapedagógiai felkészültsége. Jól ismeri a korosztály fejlődési jellemzőit, alapvető szükségleteit. Következetesen gondoskodik a gyermekek testi-lelki épségének megóvásáról, biztonságáról. Rendelkezik a gyermekek iránt megnyilvánuló elfogadó, empatikus, odafigyelő magatartással. Törekszik a gyermekek alapos egyéni megismerésére, az egyéni, differenciált bánásmód alkalmazására. A gyermekek fejlődését szolgáló módszereket, értékeket, normákat közvetít a szülők, kollégák felé. Igénye van az önképzésre, rendszeresen részt vesz belső és külső tovább képzéseken. A szülővel való kapcsolttartásban kezdeményező, segítő, türelmes, kultúrált, inkluzív szemlélettel a családhoz igazított eljárásokat alkalmaz. Az óvoda minden alkalmazottjával, különösen közvetlen kolléganőivel jó együttműködésre törekszik, segítőkész. A dajka munkáját irányítja, koordinálja. Mindent megtesz annak érdekében, hogy a csoportban együtt dolgozó felnőttek barátságos, nyugodt kapcsolattartásukkal biztonságérzetet, kiegyensúlyozottságot és bizalmat keltsenek a gyermekekben és a szülőkben. Szeret csapatban dolgozni. Aktívan részt vesz a folyamatos intézményi innovációban. Munkavégzésében önálló, megbízható. A kötelező órákon túli tervező, szervezőmunkában igényes, szorgalmas, segítőkész, kreatív. Az adminisztrációs, számítástechnikai feladatok végzésében igényes, pontos, precíz. Tevékenyen rész vesz az esztétikus, barátságos óvodai környezet alakításában: gyermeki tevékenységekhez, dekorációhoz, rendezvényekhez eszközöket készít, szépíti a csoportot, öltözőt, folyosót, tornaszobát, udvart. Etikusan, kultúráltan viselkedik az óvodán kívül is. A nevelőmunkát segítő dajka Dajka szakképzettséggel rendelkezik. Ismeri a nevelési programot. Az óvónő irányításával végzi dajkai feladatait. Rendelkezik a gyermekek iránt megnyilvánuló elfogadó, empatikus, odafigyelő magatartással. Folyamatosan gondoskodik a gyermekek komfort érzetének biztosításáról. A rábízott higiéniai feladatokat pedánsan ellátja. Dajka társaival összehangolja munkáját, együttműködik velük. Mindent megtesz az óvónőkkel való zökkenőmentes, eredményes együttműködés érdekében. Munkavégzésében önálló, pontos, precíz, szorgalmas. A folyamatos étkeztetés, pihenés és gondozási feladatok végzésében az ONP és az óvónő irányítása alapján önállóan végzi feladatait.

28

Betartja a titoktartási kötelezettséget. Kultúráltan, segítőkészen viselkedik a kollégákkal, szülőkkel egyaránt.

6. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI* 6.2. Általános feladatok Az egészséges életmód kialakítása Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az óvodai intézményegység minden óvodájában kiemelt terület az EGÉSZSÉGNEVELÉS. Az általános feladatok megvalósítását KOMPLEX egészségnevelő tevékenységként (EGÉSZ -ség) értelmezzük, az óvodai nevelőmunka egészében érvényesítünk, a feltételek biztosításától a szokásrendszer kialakításáig, mely az óvodai élet minden mozzanatában jelen van. Ez a hármas feladatkör adja a nevelőmunka alapvető kereteit. Az egészséges életmód kialakítása Az élet és az egészség, mint alapvető érték az ONP –ban: Az egészség fogalom értelmezése: nem betegség nélküli állapot, hanem testi-lelki- szociális jólét. Feladatok Megvalósítás Feltételek biztosítása Biztonság A védelmi szabályzatokban foglaltak szigorú betartása. A munkavédelmi szemléken tapasztalt hiányosságok megszüntetése A baleset és egészségvédelmi munkaköri leírásban foglaltak szigorú betartása. Az udvaron az évente (az éves munkatervben) felülvizsgált és elkészített szabályozás, területbeosztás szerint felügyelünk a gyermekekre. A csoportokhoz elkészítjük a balesetvédelmi oktatás anyagát, melyet a naplóba rögzítünk. A gyermekek életkorához igazított módszerekkel meg kell tartani az „oktatást”: (Tartalma- Helyiségek, tevékenységek viselkedési szabályai, évszakonkénti biztonságos szabadtéri viselkedés és közlekedés szabályai) Kirándulásokra 8 Főgyermek /1 felnőtt, Sétáknál 10Fő/ 1 felnőtt, Udvari tartózkodásnál 10fő/ 1 felnőttet biztosítunk. A gyermekek biztonságát és nyugalmát messzemenően figyelembe vevő Házirend készítése és betartása, betartatása Biztonságos udvari mobil játékok, a stabil játékok szabványnak megfelelő elhelyezése és megfelelő esési felület biztosítása Balesetveszélyes eszközök (pl. kézimunka, barkácsolás eszközei közül a

29

vágó és szúró eszközöket) a gyermekek elől elzárt helyen tároljuk, ezekkel kizárólag felnőtt felügyelete mellett tevékenykedhetnek A fektető ágyak stabil állapotát rendszeresen ellenőrizzük. Az ágyak elhelyezésekor ügyelni kell arra, hogy az ágyak között biztonságosan lehessen közlekedni. Higiénia Egészséges környezet

Fertőző betegségek megelőzése

A személyi higiéné végzésének feltételei (Öltözködés, testápolás feltételei)

A pihenés feltételei

A kultúrált étkezés, egészséges étkezési szokások feltételei

Az épület helyiségeinek, nyílászáróinak és az udvar rendben, tisztán tartása. Különös tekintettel a napi portalanításra. A berendezés, felszerelés napi portalanítása, rendszeres fertőtlenítése. A textíliák rendszeres mosása, fertőtlenítő vasalása. Esztétikailag is rendezett környezet. A dísznövények és az udvari növények rendszeres gondozása. Rendszeres (napi többszöri) szellőztetés. Napi alapos levegőcsere (huzat) a helyiségekben, abban az időszakban, amikor a gyermekek nem tartózkodnak a helyiségben, így különösen pihenés előtt. Eszközök, berendezési tárgyak, burkolatok, ajtók rendszeres, de legalább kétheti fertőtlenítése (fertőző betegségek időszakában gyakrabban). A gyermekek egyéni higiénés felszerelésének elkülönített tárolása a mosdókagylók fölötti polcokon, napi tisztítása (jellel ellátott fogpohár, fogkefe). Kis méretű mosdók és WC kagylók biztosítása a mosdóhelyiségekben. Folyékony szappan és papír kéztörlő biztosítása. Lehetőség a saját felszerelés elkülönített elhelyezésére (pl. jellel ellátott szekrény, polc, fogas, ruhazsák, tornazsák). Rendszeres kézmosás, mosakodás lehetősége a napirendben. Rendszeres, napi fogmosás lehetősége. A nyári időszakban, az udvari tevékenységek befejezésekor zuhanyozás vagy mosakodás lehetősége. Az udvarra menetelnél különösen figyelünk a folyamatosságra az öltözködés folyamán a bemelegedés, izzadás elkerülése miatt, akik már elkészültek, egy-két kisebb csoport már kimehet kísérettel. Törekszünk az egészséges fekvőfelületet biztosító, gyermekek méretéhez igazodó, kényelmes ágyak biztosítására. A gyermekek saját pizsamába öltöznek át, saját ágynemű használat. Csendes, meghitt körülmények biztosítása (pl. mese, ének, halk zene, gyertyafény, igény esetén simogatás… stb.) Nyugodt feltételek (felnőttek csendes beszéde vagy tevékenységefolyamatos felkeléskor is), korcsoportnak és egyéni szükségleteknek egyaránt megfelelő pihenő idő. Folyamatos felkelés, csendes tevékenység felkínálása, azoknak, akik már nem alszanak. Az étkeztetést ellátó konyha felé rendszeresen jelezzük észrevételeinket. A rászoruló gyermekek számára szülői kérésre igényeljük a konyhától a külön étkeztetést (pl. allergiák). Megfelelő, kényelmes hely, elegendő idő biztosítása a nyugodt étkezésre. Esztétikus, terített asztalnál étkeznek a gyermekek. A kisebbeknek a darabos ételeket (pl. hús szelet) apró darabokra kell vágni Egész nap lehetőséget kell biztosítani a folyadék kiegészítésre (a víz, 30

limonádé , vagy mézes, citromos tea , frissen préselt gyümölcslé vízzel hígítva) a gyermekek által látható helyen kell tartani, többször kínálni kell őket, száraz meleg és mozgásos tevékenységek esetén különösen. A tavaszi, nyári, kora őszi (melegebb, szárazabb) időszakban az udvaron tartózkodás idejére folyamatosan biztosítani kell a folyadékot. A szülőktől kizárólag zöldséget, gyümölcsöt, gyümölcslevet fogadunk el. Amennyiben lehetőség van rá, szervezünk vitaminnapokat, amikor zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak a gyerekek (Kis kerti betakarításokkor, szüretkor, szülői felajánlás, vagy alapítványi támogatás útján) Változatos formában: egészben, gyümölcstálon esztétikusan szeletelve, elhelyezve kínáljuk. Gyümölcsök és zöldségfélék fogyasztása az alapos, folyóvízben történt lemosás után történhet, melyben a gyermekek is részt vesznek. Mentálhigiéné A túl stimuláció kerülése -a csoportszobák színösszeállításában is a feltételei megnyugtató hatású pasztellszínek (lila, krém, zöld,) használata (pl. a textíliák, falak színe). Élénk színeket dekorációkban használunk. Barátságos, esztétikus tárgyi környezet biztosítása (dekorációk). A zsúfoltság kiküszöbölése a szervezéssel, a rugalmas, folyamatos napirendben. Példamutató, nyugodt, derűs, biztonságérzetet keltő nevelői jelenlét. Élmény teli, derűs, kedvező közösségi légkör megteremtése, a felnőttek Szociálhigiéné egymás közti viszonyában és a felnőtt gyermek kapcsolatokban is. feltételei Példamutató, nyugodt, derűs, biztonságérzetet keltő nevelői jelenlét. Egyéb egészségügyi A kinti fényviszonyoknak megfelelően használjuk a világítást. feltételek A gyermekek tevékenységközpontjait úgy alakítjuk ki, hogy a mesterséges világítás megfelelő legyen a jó látási viszonyokhoz, különösen pl. az ábrázoló, kézimunka jellegű tevékenységekhez, mesekönyv nézegetéshez. Prevenció, korrekció A gyermekek testi-lelki állapotában, viselkedésében bekövetkező negatív és pozitív változások észlelése, befolyásolása (Pl. beszéd, mozgás, észlelés és viselkedés átlagtól és az életkori fejlődési jellemzőktől való eltérés, betegségre utaló tünetek) észlelése, intézkedés: jelzés a szülő, kompetens szakemberek felé, együttműködés. A személyi és tárgyi feltételek függvényében óvodánként változó prevenciós, korrekciós feladatokat is ellátunk (pl. mezítlábas torna). Az óvoda orvosa és védőnője által meghatározott formában történik. Egészségügyi gondozás Étkezés, öltözködés, tisztálkodás, pihenés segítése a gyermekek egyéni Gyermekek szükségletei szerint. (Igény esetén tevőleges segítség, majd az önállósodás gondozása függvényében fokozatos áttérés a magyarázatra). A gyermek önkiszolgálásban, öltözködésben, személyi higiénés teendők ellátásában, kultúrált étkezésben önállóvá válását segítjük. A mindennapi levegőzések, szabadtéri tevékenységek, séták, kirándulások, A gyermek lehetőségén keresztül. Csak szélsőséges időjárás esetén nem levegőztetjük egészségének a gyermekeket (Eső, vihar, nagy szél, hideg vagy meleg). Megoldjuk az védelme, edzése egészségvédelem szempontjából fontos, tevékenységnek és levegő hőmérsékletnek megfelelő öltözködést, melyhez szükség van a gyermekek réteges öltöztetéséhez, ezért ezt propagáljuk a szülők körében is. A napi és heti rendben lehetőség megteremtése a testi szükségletek – Testi szükségletek, kielégítésére - esetenként nyugodt, intim - kielégítésére és mozgásigény sok szabad mozgáslehetőségre. kielégítése

31

A harmonikus, összerendezett mozgásfejlődés segítése

A gyermekek testi képességeinek fejlesztése

Gyermeki tevékenységek során változatos benti és szabadtéri mozgáslehetőségek során, tervezett, irányított formában (pl.: szervezett testnevelés, mindennapos testnevelés…stb.) Nagymozgások, egyensúlyérzék, mozgáskoordináció, finommozgások Testséma, testfogalom Dominancia Erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség fejlődésének segítése a szabad és tervszerű, szervezett mozgástevékenységek, séták, kirándulások során.

Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása Feladatok A beszoktatási folyamat segítése Érzelmi biztonság, derűs, kiegyensúlyozott óvodai és csoport légkör kialakítása, felnőttek példa adása Életkori sajátosságoknak megfelelő, közös élményekre épülő mozgás és játék központú, tevékenységrendszer biztosítása A közösségi együttlét során az erkölcsi, akarati tulajdonságok kialakulásának segítése, közösségi szokás és normarendszer megalapozása Szűkebb, tágabb környezet megismertetése Környezettudatos magatartás megalapozása Életkori sajátosságoknak megfelelő nevelési,

Megvalósítás Folyamatos, anyás (szülős) beszoktatás, befogadás. A gyermekhez igazított időtartam, módszer. A felnőttek egymás közti kommunikációjában, viszonyában és a felnőtt gyermek kapcsolatokban is nyugodt, derűs, biztonságérzetet keltő nevelői jelenlétet biztosítunk, a kapcsolatok pozitív attitűdjének megteremtésére törekszünk. A fő tevékenységeken belül sokszínűség, változatosság biztosítása. Játék Külső világ tevékeny megismerése Mese, vers Ének, zene, énekes játék Rajzolás, mintázás, kézimunka Mozgás Tanulás Munka jellegű tevékenységek Együttérzés, segítőkészség, figyelmesség Önállóság, önfegyelem – önuralom, kivárás, kitartás, feladat és szabálytudat Együttműködés (egyéniségnek megfelelő helyen és szerepben- irányító, alkalmazkodó…stb.), kultúrált viselkedés (udvariassági kifejezések, és viselkedési formák, elfogadás, tolerancia, türelem…stb.) Az óvodások számára elsősorban a külső világ tevékeny megismerése, a munka jellegű tevékenységek, személyi higiénés feladatok ellátása közben biztosítunk tapasztalatszerzési lehetőségeket tervszerű formában. A gyermekek számára először személyes tárgyai, holmija (ruházat, tisztasági felszerelés, játék) vonatkozásában, az általa használt eszközök kezelésében (játékeszközök), a közvetlen környezetében (csoportszoba, öltöző) végül a társadalmi, természeti és tárgyi értékek, szépségek megbecsülésére irányítjuk figyelmüket. Érthető beszéd, magyarázat. A cselekvő, képszerű gondolkodáshoz igazodó cselekedtető, tevékenykedtető megismerési folyamat lehetőségének megteremtése. 32

fejlesztési módszerek alkalmazása Egyéni szükségleteknek, fejlődési ütemnek megfelelő nevelés A nehezebben szocializálható, lassabban fejlődő, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű (HH), halmozottan hátrányos helyzetű (HHH, vagy kiemelt képességű gyermekek nevelése)

Az irányított tevékenységek játékos vezetése. Önkifejezés, kreativitás lehetősége. Egyénre szabott reális, ösztönző értékelés, pozitív példaadás. Egyéni fejlődési jellemzőkhöz, szükségletekhez igazodó nevelési, fejlesztési módszerek választása. Mindkét esetben törekszünk olyan szervezeti keretekben történő tevékenykedtetésre, amelyben több lehetőség van a differenciálásra (mikro csoportok… stb.) Speciális ismereteket igényel, szükség esetén szakemberek közreműködésével valósítjuk meg a sajátos, gyermek számára szükséges törődést (Logopédus, fejlesztő pedagógus, pszichológus, gyógypedagógus, konduktor… stb.). Feltételek esetén prevenciós, korrekciós tevékenységek lehetőségének megteremtése. Olyan tevékenységek kínálása, amelyben tovább fejlődhetnek a tehetséges gyermek képességei.

Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Feladatok Anyanyelvi nevelés A pozitív mintaadás

Megvalósítás

A felnőttek példamutató beszéde valamint a nem verbális kommunikáció alkalmazása alapvető elvárás az óvodapedagógusoktól. A nem verbális kommunikáció során rendkívül fontos az eltúlzott reakció érzékeltetése, mert az óvodás korú gyermek ezt jobban érti a szemléletessége miatt. A beszédre késztető A gyermekek természetes beszédkedvének fenntartására, ösztönzésére kell bensőséges, bizalmas törekednünk, figyelemmel, érdeklődve fordulunk feléjük. légkör megteremtése A gyermekek Meghallgatjuk őket és társaikat is erre ösztönözzük. Figyelnünk kell arra, meghallgatására, a hogy olyan válaszokat adjunk, mely a gyermek számára érthető, folyamatos elfogadható. beszélgetés Tudatosan fejlesztjük Nem javítgatással, hanem példaadással, változatos anyanyelvi – a gyermek kommunikációs készségeket és képességeket fejlesztő játékokkal. anyanyelvi, kommunikációs képességeit. Értelmi fejlesztés és nevelés Változatos tevékeny- A gyermekek kíváncsiságára, érdeklődésére, meglévő tapasztalataira, ségek biztosítása ismereteire és élményeire épülő tevékenységek További élmények A gyermeket körül vevő természeti és társadalmi környezetről további biztosítása tapasztalatok szerzésére lehetőségeket biztosítunk élményszerző megfigyelések, séták, kirándulások, kísérletek… stb. során. A gyermek meglévő Különböző tevékenységekben és élethelyzetekben valósítjuk meg konkrét tapasztalatait rendsze- cselekedtetés útján. rezzük, bővítjük. 33

Tudatosan fejlesztjük Sokoldalú érzékelés, észlelés a gyermek értelmi Emlékezet, felidézés, figyelem, megfigyelőképesség, képzelet, képességeit. gondolkodás.

7. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE* Befogadás, beszoktatás Az óvodai felvétel rendje - 2. sz. melléklet. Nyitva tartás Hétszínvirág és a Petőfi óvodában 05. 15 - 16. 30 Zrínyi óvodában 05. 30 - 16. 45 Heti és napirend* Heti és napirend szervezésének elvei 1. A napirendben és a heti rendben a megfelelő időtartamú párhozamosan végezhető, differenciált tevékenységek lehetőségét tervezzük és szervezzük. 2. A rugalmas és folyamatosságot biztosító napirendben lehetőséget biztosítunk az egyes tevékenységek közti harmonikus arányokra, a játék kitüntetett szerepére, a várakozási idő minimalizálására. 3. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot, kiszámíthatóságot ad a gyermeknek. 4. Figyelembe vesszük a különböző tevékenységek időigényét, a gyermek szükségleteit, érdeklődését helyi szokásokat, hagyományokat. 5. Az óvodai élet szervezésekor szem előtt tartjuk, hogy a gondozásnak fontos szerepe van a gyermek komfortérzetének biztosításában, a felnőtt- gyermek kapcsolat és kommunikáció fejlődésében, és az önállóság alakulásában, ezért erre mindig oda kell figyelni, megfelelő időt kell szánni. A heti és napirend kialakítás feladatai 1. A napi és heti rendet a HOP- ok keret heti és napirendjei alapján a csoportok óvodapedagógusai állítják össze. 2. A napi és heti rend tervezését szükséges esetben össze kell hangolni az egyes gyermekcsoportok között (pl. helyiséghasználat)

8. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI Közvetett és közvetlen partnereink Szülők Segítő intézmények, szakemberek 1. Gyermekjóléti szolgálat

34

2. Gyermekorvos, védőnő 3. ANTSZ 4. Pedagógiai Szakszolgálat 5. Gyámügy Társintézmények 1. Bölcsőde 2. OVI Feh-ek 3. Általános iskolai Feh-ek 4. Zeneiskola Fenntartó 1. Dorog Város Önkormányzata Kisebbségi önkormányzatok 1. Német 2. Szlovák 3. Cigány Közművelődési intézmények 1. József Attila Művelődési Ház 2. Arany János Városi Könyvtár Civil szervezetek 1. OVI Feh-ek alapítványai 2. Nap-út alapítvány 3. Környezetvédelmi egyesület 4. Bio -kultúra egyesület A kapcsolattartás célja A gyermek szükségleteinek, fejlettségének megfelelő nevelésben, fejlesztésben részesüljön. A kapcsolattartás elvei 1. A kapcsolattartás kölcsönösségre épül. 2. A kapcsolattartás egyenlő részvételt igényel. 3. Nyitott, partnerközpontú, családbarát - inkluzív szemlélet. A kapcsolattartás feladatai Az átmenetek segítése 1. Család-óvoda 2. Bölcsőde-óvoda 3. Óvoda- iskola A kapcsolattartás tartalma Kapcsolattartási mátrix - 1. sz. melléklet

9. A GYERMEK MEGISMERÉSE, FEJLŐDÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE, DIFFERENCIÁLT, EGYÉNI KÉSZSÉG ÉS KÉPESSÉGFEJLESZTÉS, NEVELÉS* A differenciált egyéni fejlesztés alapelvei 1. A gyermekek fejlesztését az óvodapedagógus a közösségen belül, elsősorban kisebb (mikro) csoportokban tudja ellátni az óvodai tevékenységek során. 2. A sajátos nevelési igényű gyermekek számára biztosítanunk kell a törvény által előírt habilitációs- rehabilitációs órákat.

35

3. A sajátos nevelési igényű gyermekek maradéktalan és hatékony ellátásában hosszú távú célunk, hogy a gyermekkel foglakozó óvodapedagógusok rendelkezzenek sérülésspecifikus szakképzettséggel. A fejlesztés feladatai A gyermek megismerésének feladati 1. Családlátogatások tapasztalatai. 2. Befogadás, beszoktatás alatti megfigyelés tapasztalatai. 3. A gyermek folyamatos megfigyelésének tapasztalatai, elsősorban a játékban. Készség és képességfejlesztési feladatok 1. Testi képességek 2. Testséma, testfogalom, dominancia 3. Mozgás képességek 4. Érzékelés, észlelés 5. Értelmi képességek 6. Anyanyelvi, kommunikációs képességek 7. Szociális képességek A fejlesztés területei 1. A HH, ezen belül különösen a HHH gyermekek fejlesztése 2. SNI - ből eredő hátrányok kompenzálása 3. Tehetséggondozás A fejlesztés folyamata 1. Bemeneti (óvodába lépés) fejlettségi szint rögzítése. 2. Az egyéni fejlesztés területeinek meghatározása a gyermek személyi anyagában. 3. Együttműködés a szülővel (tájékoztatás, beszélgetés). 4. Differenciált, egyéni nevelés, készség és képességfejlesztés megvalósítása a nevelési, fejlesztési módszerek, tevékenységek, feladatok egyénre szabott alkalmazásával. 5. Szükséges esetben jelzés kompetens szakembereknek, szakmai segítség igénybevétele. A gyermek fejlődésének folyamatos nyomon követése, rögzítése* 1. Az Feh- enként alkalmazott kötelező és nem kötelező feljegyzések formájában. Kötelező dokumentum: fejlődési anyag gyermekenként. Fejlettségmérés 1. DIFER készség és képesség mérést –rövidített változat – végez a nagycsoportban a nevelési év elején, a Difer mérésben képzett óvodapedagógus.

10. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI* Tevékenységrendszer* „Játsszunk most együtt, amíg csak lehet … !”

36

A fő tevékenységek részletes tartalmát, feladatait, módszertani alapelveit a HOP-okban szabályozzuk. Játék A kisgyermek alapvető, legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége. Az óvodában a szabad játék túlsúlyát érvényesítjük, mely a heti és napirendekben is megmutatkozik. Megfelelő időt, helyet, élményeket, tárgyi feltételeket biztosítunk az egyes játéktípusokhoz. (gyakorló, szimbolikus - szerep, konstruáló és szabályjátékokhoz.) Vers, Mese Ének, zene, énekes játék Rajzolás, mintázás, kézimunka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Munka jellegű tevékenységek Az önkiszolgálás, segítségnyújtás, naposi munka vagy egyéb megbízások (pl növénylocsolás) önként vállalt tevékenység Tapasztalatok szerzésére, munkavégzéshez szükséges attitűdök, készségek, tulajdonságok fejlesztésére, a közösségi kapcsolatok segítésére alkalmas. Tanulás Az óvodában, tevékenységekben megvalósuló, cselekvő, tapasztalatszerző tanulás valósul meg. Az óvodai tanulás a teljes célja a teljes személyiségfejlesztés, az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. Az egész nap folyamán, természetes (munkajellegű tevékenységek, higiénés feladatok ellátása közben…stb.) és szimulált helyzetekben, sétákon, kirándulásokon, óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Az óvodai tanulás formái:  utánzásos, minta és modellkövetés,  spontán, játékos tapasztalatszerzés,  cselekvéses tanulás,  gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő,  az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés,  és gyakorlati problémamegoldás. A játékos tanulás során az óvodapedagógus mindig személyre szabott, pozitív, ösztönző, egyéni fejlesztő módon értékel. Ünnepek, hagyományok* Az ünnepek, hagyományok szervezésének alapelvei 1. Olyan távlatokat, hagyományokat, ünnepeket választunk, amelyek a gyermekek számára érthető lehet. 2. A kisebbek elé rövid távú célokat tűzünk. 3. Az ünneplés maga érzelmi megközelítésű, az örömteli élménybiztosítás a cél. 4. A néphagyományok vonatkozásában olyan gyermeki játék alapjául szolgáló népi szokásokhoz nyúlunk, mely a mai óvodás gyermek életének erőltetés nélküli részei lehetnek, esetleg valamilyen formában élnek az otthonokban. A mozgásos, vidám,

37

5. 6. 7. 8.

játékos szövegű, egyszerű dallamú szokásokat alkalmazzuk, amelyek a népmesei, népköltészeti, népzenei világához is közel állnak. A gyermek szerepeltetését nem erőltetjük, csak ösztönözzük. Azokat választjuk szereplésre, akik szívesen, örömmel állnak társaik esetleg nyilvánosság elé. Az ünnepeken dominál a mozgás (pl.: tánc, kirándulás, közös játék) és az egészséges életmód alakítás tevékenységei (pl.: gyümölcsfogyasztás- vitaminnap). A gyermekcsoportokban megünnepeljük a gyermekek születésnapját, rendszeresen tartunk vitaminnapokat. A csoportokban a gyermek, szülők igényei szerint egyéb hagyományok, szokások tervezhetők.

Az ünnepek, hagyományok szervezésének feladatai 1. Az ünnepek előkészítésére nagy hangsúlyt fordítunk: a hangulatot közös készülődéssel, díszítéssel fokozzuk. 2. Karácsonykor és farsangkor óvónői meglepetés műsorral kedveskedünk a gyermekeknek. 3. A nyilvános ünnepélyek felelősei az óvodavezető helyettesek, a zártkörű ünnepélyek és természeti ünnepek megtartásának felelősei kijelölt óvodapedagógusok és/vagy a munkaközösség vezető. 4. Évente határozzuk meg, hogy mely ünnepek, hagyományok nyilvánosak. 5. Minden esetben nyilvános ünnep az anyák napja és az évzáró. Az óvodai intézményegységben jelenlévő ünnepek, hagyományok 1. Természeti ünnepek: Állatok világnapja, Víz világnapja, Föld napja, Madarak- fák napja 2. A gyermeki élet hagyományos ünnepei, jeles napjai Mikulás, Karácsony, Farsang, Anyák napja, Gyermeknap, Évzáró 3. Nyílt napok Óvodánként változó tartalommal, időtartamban és időszakban, az egészség és környezetei nevelés jegyében 4. Egyéb óvodai szintű hagyományok Nyári ovis tábor 5. Gyermekcsoportok hagyományai Születésnapok megünneplése. Térítésmentes séták, kirándulások, egyéb kulturális, élmény és tapasztalatszerző programok. Az óvodai intézményegység közös rendezvényei, programjai 1. Természeti ünnepek, egészségnevelés és környezeti nevelés területén minden évben szervezünk közös programokat. 2. Az egyéb jeles napok, hagyományok területén is szervezhető közös program, ezeket a mindenkori Éves munkatervben határozzuk meg. 3. Ovi – nap – szakmai, pedagógiai nap. A feladat ellátási helyenkénti egyéb jeles napok, sajátos hagyományok*

38

11. GYERMEKVÉDELEM „Mit tehetnék érted, hogy elűzzem a bánatod...” A probléma megelőző gyermekvédelem egyik első, legfontosabb jelző intézménye az óvoda. Az óvodai gyermekvédelmi munka célja A gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzése, a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása. A gyermekvédelmi munka feladatai Az óvónők feladatai Az első családlátogatáskor a gyermekek megismerése, a családi környezet felmérése. Probléma megelőzés: pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetve ellensúlyozására. Szükség esetén helyettesítő, pótló, korrigáló nevelés, differenciált egyéni bánásmód, nevelés, fejlesztés. Amennyiben a gyerekek fejlődését, életét veszélyeztetettnek látja a családban, és saját hatáskörben nem tudja kezelni a helyzetet, akkor a gyermekvédelmi felelőshöz fordul, aki megteszi a szükséges intézkedéseket. Felmerült probléma esetén egyeztet a vezető helyettessel, majd írásban jelzi a problémát – krízis eseten szóban, majd pótlólag írásban – a Gyermekjóléti Szolgálat felé. Minden csoportvezető óvodapedagógus nyilvántartást vezet a hátrányos, halmozottan hátrányos és a veszélyeztetett helyzetű gyerekekről. A hátrányos helyzet megállapítása a társadalmi státusz vizsgálatával, a veszélyeztetett helyzet megállapítása a gyermek fejlődésének vizsgálatával történik. Az első esetben azt vizsgáljuk, hogy milyen körülmények között, a másodikban pedig azt, hogy hogyan szocializálódik. A csoportonkénti nyilvántartásban a nevet, okot, nyilvántartásba vétel időpontját, és a pedagógiai teendőket rögzítjük. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében adatot szolgáltat az óvodai támogatáshoz való jogosultság igazolásához. Naprakész információkkal rendelkezik a gyerek személyiségfejlődéséről, viselkedéséről. A családdal rendszeres, szoros kapcsolatot tart, szükség estén ismételt családlátogatást tesz. A gyermekvédelmi felelős feladatai Tervezés, nyilvántartás 1. Nevelési évre szóló munkatervet készít 2. Az óvodapedagógusok felmérése alapján készült nyilvántartás alapján feladat ellátási hely szintű összesített kimutatást vezet, melyet aktualitás szerint frissít. 3. A nyilvántartásban a nevet, okot, nyilvántartásba vétel időpontját, a pedagógiai teendőket és a megtett intézkedéseket rögzíti.

39

4. A vezető helyettes és az óvodatitkár segítségével feltérképezi a jogosultságot a normatív kedvezmények igénybevételéhez (100%-os, 50%-os étkezési támogatás), ezeket naprakészen nyilvántartja. Intézkedések megtétele 1. Javaslatot tesz pénzbeli (rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás) és természetbeni juttatásokra. 2. Intézményi hatáskörben megoldható támogatások, juttatások lehetőségeit keresi (játék és ruhagyűjtés, pályázatok készítése… stb.). 3. Javaslatot tesz egészségügyi ellátás igénybe vételére. 4. A szülő kérelmére vagy beleegyezésével javaslatot tesz a gyermek átmeneti gondozására. 5. Javaslatot tesz Pedagógiai szakszolgálat, Szakértői bizottság, Gyermekvédelmi szolgálat, Gyámhatóság közreműködésének kezdeményezésére. Kapcsolattartás 1. Kapcsolattartás a családokkal Szükség szerint családlátogatásokat végez az óvodapedagógusokkal. Az állami gondozott, nevelőszülőkhöz kihelyezett gyerekek körülményeit folyamatosan figyelemmel kíséri (kapcsolattartás a GYIVI –vel). A szülők figyelmének felhívása a gyerekek fejlődésének sajátosságaira. Nevelési segítség, tanácsadás a szülők számára. 2. Kapcsolattartás a nevelőtestülettel Segíti a nevelési tanácsadóhoz és az értelmi képességeket vizsgáló bizottsághoz való irányítást. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében az óvoda vezetőjével – évente 2 alkalommal igazolást készít a gyermek óvodai hiányzásáról, az óvodai támogatáshoz való jogosultság érdekében. 3. Kapcsolattartás a társintézmények gyermekvédelmi felelőseivel 4. Kapcsolattartás a hatóságokkal, segítő szakemberekkel: Gyermekjóléti Szolgálat Védőnői hálózat Gyermekorvos Gyámügy, Gyámhivatal Rendőrség 5. A gyermek érdekeit képviselők kapcsolattartásának módszerei: esetmegbeszélés, egyéni esetkonzultáció, esetkonferencia, szakmaközi esetmegbeszélés, dokumentáció-egyeztetés. Továbbképzés 1. A gyermekvédelmi munkával kapcsolatos továbbképzéseken, előadáson vesz részt, melyről a nevelőtestületnek beszámol. 2. Figyelemmel kíséri, ellenőrzi a csoportokban megvalósuló gyermekvédelmi munkát. Ellenőrzés 1. Figyelemmel kíséri, ellenőrzi a csoportokban megvalósuló gyermekvédelmi munkát, nyilvántartást. 2. A mulasztásai naplóban ellenőrzi a HHH gyermekek rendszeres óvodába járását. Beszámolók készítése

40

1. A Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat kérésére beszámolót készít éves munkájáról. 2. A nevelési év végén kimutatást készít, munkájáról beszámol a nevelőtestületnek.

12. ALAPFELADATON TÚLI SZOLGÁLTATÁSOK* Az alapfeladaton túli szolgáltatásokra vonatkozó alapelvek 1. A költségtérítéses alapfeladaton túli szolgáltatásokat szülői igényre szervezzük. 2. A szabad játék és az óvodai életritmus tiszteletben tartása. 3. Az alapfeladaton túli szolgáltatások megszervezése személyi és tárgyi erőforrások függvénye. 4. Olyan szolgáltatásokat preferálunk, amely összhangban van az ONP -ban foglaltakkal, céljaival, nevelési elveivel, feladataival, gyermeki alaptevékenységekkel, műveltségtartalmakkal, és a HOP- ok profiljaival. 5. A nyitvatartási idő egészében a foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus vezetheti. Az alapfeladaton túli szolgáltatások területei Kirándulások Kulturális, szórakoztató programok Foglalkozások, tanfolyamok A feladat ellátási helyenkénti alapfeladaton túli szolgáltatások *

13. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE * Iskolaérettség Programunk készítésekor nem hagyhattuk figyelmen kívül, hogy a gyerekek 6-7 évesen iskolába készülnek és az óvoda nem egy elszigetelt gyerekintézmény. Azt gondoljuk, hogy a testileg-lelkileg egészséges, harmonikusan fejlődő gyermek, aki az óvodában kijátszotta, kimozogta magát, sokféle, változatos tevékenységen keresztül tapasztalatokat szerzett önmagáról, az őt körülvevő környezetről, és személyiségének minden területe egyéni tulajdonságok, adottságok és képességek tükrében – megfelelő ütemben fejlődik, képes a zökkenőmentes iskolakezdésre. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolaérettséghez a testi, lelki és szociális érettség egyaránt szükséges. A gyermekek fejlődésének folyamatos nyomon követése során szerezett tapasztalatok, a rendszeres fejlettségi szint megállapítás adatai alapján állítjuk ki az óvodai szakvéleményeket. Amennyiben nem tudunk biztos döntést hozni, vagy a véleményünk nem egyezik a szülőével, javasoljuk a szülőnek a Pedagógiai Szakszolgálat igénybevételét. Nagyon fontos, hogy éretlen gyermek ne kezdje meg az iskolát. Álláspontunk szerint azonban az iskolakezdéshez szükséges fejlettséget elérő gyermek helye az iskolában van.

41

A helyes döntés meghozatalában nagy hangsúlyt fektetünk a szülőkkel és szükség esetén a segítő szakemberekkel (logopédus, fejlesztőpedagógus, gyermekorvos) való rendszeres konzultálásra. Az iskola érett gyermek: 1. Érdeklődő, kíváncsi, nyitott. 2. Önkiszolgálásban önálló (öltözik, vetkőzik, tisztálkodik) 3. Testileg fejlett, teherbíró. 4. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. 5. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordinációja és a finommozgása, dominancia kialakul (jobb vagy bal kezes). 6. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését képes irányítani 7. Érzékelés, észlelése tovább differenciálódik. (Testséma, téri tájékozódás, vizuális, akusztikus differenciálódás). 8. Anyanyelvét érthetően beszéli, kommunikál. Gondolatait mások számára is érthető módon egymást követő mondatokban, életkorának megfelelő tempóban, hangsúllyal, tudja kifejezni. A közléseket megérti. Használja a szófajokat, mondatszerkezeteket. Képes önálló véleménynyilvánításra. Mások beszédét is igyekszik végig hallgatni. 9. Szociálisan érett az iskolai élet a tanító irányításának és a társai elfogadására. Képes együttműködni. Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni. Elemi ismeretei rögződnek (név, lakcím… stb.). Ismeri a viselkedés alapvető szabályait.(higiéniai szabályok- zsebkendő és szalvéta használat, szemétgyűjtő használat; kommunikációs szabályok: megfelelő köszönés, kérés). Feladattudata kialakulóban van, ez segíti a megértésben, feladattartásban, eredményes levégzésében. Kitartása, munkatempója, önfegyelme folyamatosan fejlődik. 10. Akarati tulajdonságai alkalmassá teszik az iskolai élet megkezdésére Feladattudata kialakulóban van. Kitartása, önállósága, munkatempója, önfegyelme erőteljesen fejlődik. 11. Értelmileg folyamatosan fejlődik. Egyszerű összefüggéseket megért. A cselekvő, képszerű gondolkodás mellett megjelenik az elemi fogalmi gondolkodás. Az önkéntelen bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés, felidézés is. Megjelenik a szándékos figyelem, terjedelme, tartalma növekszik, megosztása könnyebb számára. Megfigyelőképessége pontosabb, részletesebb. Közvetlen, természeti és társadalmi környezetéről az alapvető tapasztalatokkal rendelkezik. 12. A sajátos nevelési igényű gyermek esetében Folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el az iskolakezdéshez szükséges fejlettségi szint. 13. A különleges gondozásra jogosult gyermek nevelése esetén

42

Az iskolaérettségi kritériumainak meghatározásának tükröznie kell a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekkel szemben. Kimeneti fejlődési jellemzők* A gyermekek óvodáskor végére várt kimeneti fejlődési jellemzőit konkrétan és részletesen a HOP- ok tartalmazzák, mely a Feh-eken alkalmazott fejlettségi szint rögzítésével (megfigyelés alapú) összhangban van. A meghatározott kimeneti fejlődési jellemzőkben az elvárt készség és képesség fejlettséget rögzítettük. Az iskolába lépés rendje 3.sz.melléklet.

14. AZ ÓVODA SZAKMAI DOKUMENTUMAI* Kötelező dokumentumok Óvodai felvételi előjegyzési napló Csoportnapló Felvételi és mulasztási napló A gyermekek fejlődési anyaga Nem kötelező dokumentumok* A feladat ellátási helyek egyéb szakmai dokumentumai (pl. tervezési napló).

43

MELLÉKLETEK

Kapcsolattartási mátrix Az óvodai felvétel rendje Az iskolába lépés rendje Zöld levelecske helyi óvodai nevelési program Ép testben, ép lélek helyi óvodai nevelési program Ép -kéz-láb helyi óvodai nevelési program

1. sz. melléklet 2. sz. melléklet 3. sz. melléklet 4. sz. melléklet 5. sz. melléklet 6. sz. melléklet

44

Kapcsolattartási mátrix

1.sz.melléklet Szakmai kapcsolattartás

Partner Forma ÓVODAI ÉLET ELŐTTI KAPCSOLATTARTÁS Nyílt napok Család, Nyilvános bölcsőde rendezvények Ismerkedő napok Jelentkezés Bölcsődei szülői értekezlet

Tartalom

Résztvevők

Idő

Óvodával való ismerkedés beiratkozás előtt

Szülők, gyerekek, óvónők, dajkák

Tavasz Nevelési év folyamán Tavasz

Kölcsönös információcsere, adatok felvétele Tájékoztató

Óvodavezető, szülő, óvónő

Május

Intézmény egységvezető, óvodavezető helyettesek Óvodavezető Helyettesek, Szülők, óvónők

Április

Óvónők, szülők, gyerekek

Június

Óvónők, szülők, gyerekek

Felvétel előtt

Család, gyerekek, óvónők, dajkák

folyamatos

Szülői értekezlet Szülői értekezlet Tájékoztatás, tájékoztatás a felvett gyerekek szülei számára Játszónap Az újonnan felvett gyermekek számára Családlátogatás Az újonnan felvett gyerekek megismerése

Június

ÓVODAI ÉLET ALATTI KAPCSOLATTARTÁS Család Befogadás, beszoktatás

A gyermek igényének megfelelően szülővel, fokozatosan illetve önállóan történik Családlátogatás Családhoz ok igazított segítség nyújtás az inklúzió szellemében Szülői értekezlet Intézményi szintű

Szükség szerint

Szülők, óvónők,

Évente legalább 2 45

(összevont és csoportonkénti)

tájékoztatás, csoportonkénti tájékoztatás, információ csere a szülőkkel választott témák megbeszélése Fogadóóra A gyermek fejlettségi állapotáról tájékoztatás Problémát felvető és megoldó beszélgetések Közös Közös programok kirándulások Nyilvános ünnepek a munkaterv szerint Elégedettség Tájékozódás a mérés szülői elégedettségről Szülői Szervezet Éves tervük működése szerint

külső szakemberek

alkalommal

Szülő, óvónők

Január, május, igény szerint

Segítő intézmények Gyermekorvos, védőnő

Látogatás, vizsgálat

Gyermekjóléti szolgálat

Konzultációk, tájékoztatók

Pedagógia Szakszolgálat

Konzultáció

Megfigyelés, jelzés

Egyéni foglalkozás

Szűrés, fejlesztés, beszédjavítás, SNI gyermekek Pszichológus, fejlesztése logopédus, fejlesztő pedagógus Óvónői pedagógiai szakvélemény átadása

Gyermekek vizsgálatra irányítása

Törvényben meghatározottak szerint Jelzés az óvoda részéről probléma esetén Jelzés, megelőzés, ügyintézés, kapcsolattartás

Gyermekek, szülők, Aktualitás szerint óvónők, dajkák

Szülők, óvónők

Évente

Szülői Szervezet tagjai, szülők, óvónők

Folyamatosan

Gyermekorvos, védőnő

Előírás és szükség szerint

Család, óvónők, gyermekvédelmi felelős, szakemberek Gyerek, szülő, óvónő

Folyamatos

Szükség szerint folyamatosan, beiskolázás előtt

46

Gyámügy

Társintézmény ek Óvodai feladat ellátási helyek közötti kapcsolattartás

Iskolai feladat ellátási helyek

Esetmegbeszélé- Jelzés, segítség sek kérés probléma esetén Kihelyezett gyermekek fejlődéséről családban való neveléséről rendszeres konzultáció

Folyamatos illetve aktualitás szerint

Természeti ünnepek

Ősszel és tavasszal

Óvónők, gyerekek

Évente minimum egyszer

Karácsony Ovi nap

Óvónői műsor Szakmai nap

Óvónők, dajkák

Hospitálások, konzultációk

Tapasztalatcsere

Óvodai felvétel

Egyeztetések

December Éves munkatervben meghatározottak szerint Feladat-ellátási helyenként évente egyszer Május

Beiskolázás

Egyeztetések

Nyílt napok, hetek

Részvétel, segítségnyújtás

Látogatás

Tájékozódó, tájékoztató találkozások Rendezvények

Iskolák, óvodák által szervezett közös programok Óvodai, iskolai nyílt napok Óralátogatások Óvodalátogatáso k Elégedettség

Órák, játékos foglalkozások, rendezvények Óvodai délelőtt, rendezvények Tájékozódás a tanítók

Intézmény egységvezető, helyettesek Intézmény egységvezető, helyettesek Óvodapedagógusok

Tanítónők, iskolába készülők, óvónők

Január-április Az éves munkatervben meghatározottak szerint Április, május, október

Iskolások, Óvodások, Pedagógusok

Óvónők, tanítók, gyerekek

Folyamatos, munkaterv szerint, de évente minimum kétszer

Óvónők, tanítók Évente 47

Zeneiskola

mérés Szülői értekezlet

elégedettségéről Iskola bemutatása

Részvétel egymás rendezvényein, közreműködés Részvétel egymás rendezvényein, közreműködés

Közművelődési Intézmények Művelődési Ház Rendezvények

Könyvtár

Intézmények által szervezett rendezvények

Civil szervezetek

Rendezvények, közös programok Pályázatok megvalósítása

Január

Gyerekműsorok, felnőtt segítség

Iskolai intézményegység vezető, helyettesek Pedagógusok, gyerekek, szülők

Koncertek, műsorok

Pedagógusok, gyerekek, szülők

Aktualitás szerint

Foglalkozások, filmvetítések, színdarabok, zenés műsorok, tárlatok megtekintése Intézményi programok, ünnepélyek Részvétel, segítségnyújtás

Gyerekek, felnőttek

Alkalomszerűen

Gyerekek, felnőttek

Alkalomszerűen

Aktualitás szerint

48

Az óvodai felvétel rendje

2. sz. melléklet

Törvényességi eljárás Az óvodába lépés feltétele A gyermek betöltötte a harmadik életévét A gyermek szükséges fejlettsége óvodába lépéskor A gyermek szobatiszta Beiratkozáshoz szükséges kötelező óvodai dokumentum Óvodai felvételi és előjegyzési napló A beiratkozáshoz szükséges dokumentumok A gyermek anyakönyvi kivonata és TAJ kártyája A gyermek lakcímét igazoló hatósági igazolványa Nevelési tanácsadó véleménye, ha a szülő és/vagy az óvodapedagógus a gyermeket 6. életéve betöltése után is óvodában kívánja tartani Orvisi igazolás arról, hogy a gyermek a kötelező védőoltásokat megkapta A felvételt követően, óvodakezdés napján orvosi igazolás arról, hogy a gyermek közösségbe mehet Személyes találkozás a szülővel és gyermekével beiratkozáskor Sérült gyermek esetében a Szakértői Bizottság véleménye Óvodai felvétel folyamata Az óvodai beiratkozás időpontjának közzététele A beiratkozás időpontját Dorog Város Jegyzője határozza meg és teszi közzé a nyilvánosság számára helyben szokásos módon. A jegyző által megállapított időpontot az OVI minden feladatellátási helyén plakáton is kihelyezzük az épületek bejáratánál. Közzé tesszük az OVI vagy a feladat ellátási helyek honlapján. Az óvodai felvétel elbírálásának szempontjai Férőhely Jár-e jelenleg testvére az óvodába, ezen belül valamelyik feladatellátási helyre Körzet Szülői igény, kérés Döntés a felvételről Az OVI vezető a helyileg szükséges egyeztetések után hozza meg döntését. Fellebbezési eljárások A felvételtől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be a szülő az OVI vezetőnek benyújtott, de a Jegyzőnek címzett kérelem formájában. Befogadás, beszoktatás A leendő óvodások számára előkészítő szülői értekezletet tartunk. A leendő óvodások és szülei számára ismerkedő játszónapot szervezünk. Az óvodai felvételt nyert gyermek családját az óvodába lépés előtt, a szülő hozzájárulásával, előre egyeztetett időpontban meglátogatják a leendő óvodapedagógusok. Az átmenet megkönnyítése érdekében a szülős beszoktatást, befogadást támogatjuk.

49

Óvodai elhelyezés megszüntetése Elköltözés esetén Áthelyezés (szakértői bizottság véleménye alapján) Iskolába lépéskor 10 napon túli igazolatlan hiányzás estén

50

Az iskolába lépés rendje

3. sz. melléklet

Törvényességi eljárás Az iskolába történő lépést a közoktatási törvény életkorhoz köti. /Ktv. 6.§ , 129. § , KT. 6. § (2) (4) / A szülők iskoláztatási kötelezettségének teljesítését az önkormányzati hivatal jegyzője (körjegyzője) ellenőrzési és felügyeleti hatáskörébe helyezi a közoktatási és az önkormányzati törvény. (Ktv. 7. §) Az iskolai beíratás időpontját az óvoda fali újságjain is közzé tesszük, 30 nappal a jegyző által kitűzött időpont előtt. Tankötelezettség A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban, abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb, amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31-e utáni időpontban született. A gyermek fejlődésének folyamatos nyomon követése Az óvoda az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi, indokolt esetben kezdeményezi a szülőnél a Pedagógiai Szakszolgálat igénybevételét. (20/B §(1) Az óvoda a gyermek értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődésének eredményét – szükség szerint, de legalább félévenként – rögzíti.(20/B § (2)) Rögzíteni kell a gyermek fejlődését szolgáló: intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat, A szülő kérésére az óvoda, tájékoztatót készít a gyermek fejlődéséről, és javaslatot tesz a további fejlődéséhez szükséges intézkedésekre (a továbbiakban: fejlesztési javaslat). A fejlesztési javaslat elkészítését a szülő az iskolába lépést megelőző három, illetve az iskola megkezdését követő hat hónapon belül kérheti. A fejlesztési javaslatot az óvoda átadja a szülő részére. A gyermekek fejlettségének, iskolára való alkalmasságának megállapításához szükség van fejlődésük diagnosztizálására is. Ehhez a gyermekek óvodába belépésekor észlelt fejlettségét és az iskolába indulásának szintjét kell összevetni, azaz mit adott hozzá az óvoda a maga követelményrendszerével.

51

Félévkor az óvoda fogadóórán egyezteti álláspontját, tájékoztatja a tanköteles korban lévő gyermek szülőjét álláspontjáról az iskolaérettséget illetően. Iskolaérettségi vizsgálat Ha a szülő és/vagy az óvoda nem biztos vagy nem éretnek egyet a gyermek iskolaérettségében, írásban és indoklással kezdeményezheti iskolaérettségi vizsgálat elvégzését a Pedagógiai Szakszolgálatnál. Óvodai szakvélemény Az óvoda a gyermek folyamatos fejlődésének nyomon követése során készült feljegyzések, valamint a rögzített fejlettségi szintek (diagnosztikus mérés) alapján kiállítja az Óvodai szakvéleményt , amelyet legkésőbb az iskola beiratkozás időpontját megelőző 7 nappal átad a szülőnek. Az iskolába lépés feltételei (1996. Ktv. LXII.66.§) Az általános iskolaköteles felvenni azt a tanköteles gyermeket, akinek lakóhelye, tartózkodási helye a körzetében található. Az iskolai beíratáshoz szükséges dokumentumok a gyermek anyakönyvi kivonata, óvodai szakvélemény, a gyermek lakcímbejelentője, sajátos nevelési igényű gyermek esetében a Szakértői Bizottság véleménye, Nevelési Tanácsadó, szakértő véleménye, ha a szülő a gyermeket 6. életéve betöltése előtt kívánja beíratni, illetve, ha a gyermek nem vett részt óvodai nevelésben, valamint ha a szülő és/vagy az óvoda kezdeményezésére iskolaérettségi vizsgálaton vett részt. 2010. május 31.

52

IV. ISKOLAI INTÉZMÉNYEGYSÉG PROGRAMJA 1. RÉSZLETES CÉLJAINK Cél

Feladat

A kompetencia-alapú oktatás keretében a kulcskompetenciák fejlesztése. A kulcskompetenciák tanórai és tanórán kívüli fejlesztése.

A kulcskompetenciák kereszt tantervi fejlesztései is az adott szaktárgyi fejlesztésén túl, kerüljenek be az oktató-nevelő munkába.

Az általános műveltség megszerzése, az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása. A helyi tantervben az alapműveltség kialakításánál figyelembe vesszük a tanulók meglévő ismereteit, melyek alapján fontosnak tartjuk a tudáskülönbségek tudatos kezelését. Konstruktív pedagógiai módszerekkel törekszünk arra, hogy a tanulás középpontjába a tanulók belső értelmező kereteinek feltárása, működtetése és újraalkotása kerüljön. Fő szempont az önálló ismeretszerzés utáni igény kialakítása. Egyéni fejlettségi szinthez igazított differenciált ismeretek átadása A helyi tantervben az általános műveltség

A meglévő tudásszint feltárása, összetett, rendszert alkotó kognitív struktúrák belső fejlesztésének segítése, a kritikai gondolkodás fejlesztésének beépítése az órai feladatokba.

Kiemelt feladat: a tananyag egyéni tanulási utakká való átalakítása. Az önálló ismeretszerzés utáni igény kialakítása. Az iskola elsődleges, kiemelt feladata

Eszközök és eljárások Személyközpontú, személyiségfejlesztő, konstruktív, interaktív pedagógiai módszerek alkalmazása. A pedagógusok szemléletváltozásának Segítése, előadások, konferenciák, műhelyfoglalkozások, hospitálások, tréningek, tanácsadás, mentorálás által. A diákok előzetes ismereteinek, tudásszintjének, képességeinek feltárása diagnosztizáló módszerekkel, mérési eredmények összegzése, egyéni és/vagy csoportos fejlesztési terv készítése. SDT szaktárgyi alkalmazása, IKT eszközök készségszintű használata kooperatív óraszervezés, Egyéni, páros, kiscsoportos, kooperatív, projekttanulási forma

Szaktárgyi versenyek, tehetséggondozás, differenciált képességfejlesztés, Interaktív – reflexív tanítási technikák 53

kialakításánál figyelembe vesszük, a tanulók egyéni fejlettségéhez – mennyiségben és minőségben – igazodó ismereteket, jártasságokat, képességeket és készségeket. Tartalmi, mennyiségi és minőségi differenciálást szolgáló pedagógiai módszerekkel törekszünk arra, hogy a tanulás középpontjába a tanulók belső értelmező kereteinek feltárása, működtetése és újraalkotása kerüljön. A tanulásszervezés struktúrájának átalakítása A merev órakeretek átalakítása, átszervezése, melyben modulok, projektek, epochák integrált oktatás, tanórán kívüli tevékenységek kapnak helyet.

a biztos alapkészségek kialakítása minden gyereknél. A tanulók számára annyi és olyan jellegű tevékenységre kell lehetőséget biztosítani, amennyire az adott fejlettségi fokán szüksége van ahhoz, hogy egy-egy ismeret biztos készséggé válhasson.

alkalmazása SDT tananyagszerkesztő segítségével differenciált rétegmunkára alkalmas tananyagok. IKT eszközök, kooperatív óraszervezés, Egyéni, páros, kiscsoportos, kooperatív, tanulásszervezési módok, módszerek.

Az új struktúra alapján a tanmenetek átgondolása, átalakítása

Egyéni, differenciált tanmenetek műveltségterületi szinten, szakmai műhelyfoglalkozások. Egy osztályban tanítók összehangolt pedagógiai munkája.

A pedagógusszerep átalakulásának tudatosítása: támogató, tanulásszervező, mentoráló/facilitáló szerep kialakítása.

A pedagógusok szemléletváltásának segítése, támogató, fejlesztő „mag” létrehozása. Különböző fejlesztési területeken a legkiválóbb akból álló fejlesztőcsoportok létrehozása. A személyes és szociális kompetenciák fejlesztése. Az egészséges és környezettudatos életmód kialakítása.

A pedagógusok szemléletváltozásának segítése, előadások, konferenciák, műhelyfoglalkozások, hospitálások, tréningek tanácsadás, mentorálás által.

A hagyományokból táplálkozó, és a jövőre koncentráló értékrend kialakítása intézményi, csoportos és személyi szinten. Az intézmény meglévő hagyományainak ápolása. A jövő iskoláját szolgáló új értékrend kialakítása.

Közösségi foglalkozások, iskolán kívüli tevékenységek, szakkörök, mindennapos testnevelés, drámaórák, komplex művészeti nevelés, iskolatábor, mentálhigiénés program.

54

Szabad, önállóan gondolkodó egyéniségek nevelése, akik mély önismerettel rendelkeznek, képesek a másokkal való együttműködésre, konfliktusaik kezelésére, problémáik megoldására, a másság elfogadására. Az álláspontjukat meg tudják fogalmazni, kézenfekvő számukra a kötelességek betartása, jogaik gyakorlása. További részcélok: – Kiemelt figyelmet fordítunk a tanulók esélyegyenlőségének javítására, megvalósítására. A diákok tanulást segítő képességeinek, családi hátterének, tanulási stílusának, érdeklődésének megismerése, az egyéni lehetőségekhez igazodó bánásmód, tanulásszervezés, az alapkészségek, kulcskompetenciák kiemelt fejlesztése, az árnyalt értékelési gyakorlat ehhez elengedhetetlen. – Valamennyi hátrányos helyzetű tanuló számára biztosítani kívánjuk az elfogadó, fejlesztő környezetet. Fontos a szülői házzal való kapcsolattartás, az elfogadó, bizalomra építő együttműködés kialakítása, fenntartása, a közös feladatok, teendők megfogalmazása. Erre alkalmat nyújtanak a családlátogatások, a szülői beszélgetések, a szülőkkel közös iskolai programok. – Az anyanyelvi nevelés terén különösen fontosnak tartjuk a mindennapi életben használható szóbeli és írásbeli műfajokhoz kapcsolódó készségek, kompetenciák fejlesztését. Az anyanyelv használatakor a nyelvi funkciók felől közelítjük a nyelvi jelenségeket. Az igényes, felelős, párbeszédképes nyelvhasználatra igyekszünk nevelni tanítványainkat. – Célunk a település hagyományait kifejező német nyelv és kultúra közvetítése. A német testvértelepülések megismertetése. – Célunk olyan matematikai műveltség átadása, olyan matematikai készségek, képességek kialakítása, amelyek a mindennapi életben is fontosak. – Célunk a természettudományos műveltség rangjának elismertetése, gyakorlatias műszaki kompetenciák kialakítása. – Célunk a digitális műveltség nélkülözhetetlenségének felismertetése, a digitális kompetenciák szerepének és lehetőségeinek megértetése mindennapokban, a tanítási órákra való felkészülésben, a projektekre, témahetekre való felkészülésnél. – Célunk olyan tanulási környezet biztosítása, amelyben a legszélesebb mértékben alkalmazhatják a tanulók ismereteiket, működtethetik készségeiket (projektek, témahetek, tudományos, művészi alkotómunka, a mindennapok kultúrája), hiszen ez segítheti a pozitív tanulási attitűdöt, a hagyományos és az IKT-eszközök folyamatos gyakoroltatását. – Célunk a személyiségformálás egyéni és szociális mozzanatainak együttes kezelése a pedagógiai folyamatokban. Célunk aktív részvételre nevelni tanítványainkat már a diákélet fórumain. – Célunk a gazdasági életben is helytállni képes személyiség megalapozása.

55

– Ugyancsak fontos célunk a művészeti nevelés elsősorban a kreativitás jegyében, az európai műveltség és az önismeret szempontjából egyaránt. Különösen az énekkari és a képzőművészeti hagyományok folytatása célunk. – Célunk az érdekérvényesítésre is képes, de a szolidaritás érzését is ismerő személyiség fejlesztése. – A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a sérült tanulók önállóságának fejlesztését, a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést. Az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez. – A sajátos nevelési igényű tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés tartalma ne terhelje túl, az alkalmazott módszerek egyéni lehetőségeikkel összhangban legyenek. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a számukra megfelelő műveltségi területeken valósuljon meg. – Az SNI-re vonatkozó részletes pedagógiai és tantervi szabályozást a Pedagógiai program 3. fejezete és a helyi tantervek tartalmazzák.

2. A KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS 2.1. A kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus

56

gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése.1

a

problémamegoldás,

a

2.2. A kulcskompetenciák 2.2.1 Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. 2.2.2 Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az

1

A Nemzeti alaptantervben megjelenő kulcskompetenciák alapját a Recommendation of the European Parlament and of the Council of 18 December 2006 on Key Competences for Lifelong Learning (2006/962/EC) című dokumentum képezi.

57

ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. 2.2.3 Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. 2.2.4 Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek

58

szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja – különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. 2.2.5 Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információmegosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. 2.2.6 A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való

59

hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. 2.2.7 Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz

60

és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmigazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken – a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig – hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. 2.2.8 Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő

61

motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. 2.2.9 Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. A NAT-ban megfogalmazott kompetencia területek mellett fontosnak gondoljuk a motoros és kondícionális kompetenciák fejlesztését is. A szellemi teljesítmények növeléséhez, a tanuláshoz szükséges koncentráltsághoz elengedhetetlen a megfelelő fizikai állóképesség. Erre, illetve a meglévő emelt szintű képzésekre való tekintettel, fontosnak gondoljuk az érintett tantárgyak tanításában az említett kompetenciák hangsúlyos fejlesztését. A hangsúly a hagyományos tartalomközpontú oktatásról a kompetenciák, képességek és az alkalmazásképes tudás fejlesztésére tevődik át. Elsősorban ezek révén válhat bárki képessé az egész életen át tartó tanulásra. Különösen fontos már az óvodás korú beállítódás, a kisiskolás korban elsajátított alapkészségek kialakítása, fejlesztése. Ezek a későbbi sikeres tanulás előfeltételei. Az egyéni különbségekhez szakszerűen alkalmazkodó, a személyre szabott fejlesztést eredményesen megoldani képes pedagógiai gyakorlat a cél. A pedagógusok megfelelő felkészítés után a kompetencia alapú oktatási programcsomagokban és kapcsolódó digitális tartalmakban megjelenő teljes pedagógiai eszközrendszert alkalmazzák. A fejlesztések megalapozását önálló óvodai programcsomag biztosítja. Az iskolai programfejlesztés hat kompetenciaterületet tartalmaz: szövegértési, szövegalkotási kompetencia, matematikai kompetencia, idegen nyelvi kompetencia, IKT kompetencia, szociális, életvitel és környezeti kompetencia, életpálya-építési kompetencia. A kompetencia alapú oktatás valamennyi feladat-ellátási helyben fokozatosan, felmenő rendszerben történik az Eötvös iskola és szakértők folyamatos mentorálásával.

62

Az oktatás új szemléletét kifejező módszertan középpontjában áll a személyiségpedagógia és a mind a homogén, mind a heterogén csoportszervezéssel operáló differenciált pedagógiai eljárásrendszer. A nagyobb iskolai közösségek bevonására alkalmas a tanulók érdeklődésére és személyes kompetenciáira építő témahét és a projekt módszer konkrét tanulói teljesítményekben megvalósuló gyakorlata. Az egyes konkrét eljárások gerincét a kooperatív tanulási technikák alkotják, amelyek alapelvei kifejezik személyiségfejlesztő hatásukat: Az építő egymásra utaltság elve, az egyéni felelősség elve, az egyenlő részvétel elve, valamint a párhuzamos interakció elve egyaránt jól szolgálja mind a tanulás tanulását, mind a szociális kompetenciák fejlesztésének ügyét. 2.3. A társadalmi ismeretek, az aktív állampolgárságra nevelés és a vállalkozói és pénzügyi ismeretek oktatása. 2.3.1 Társadalmi ismeretek Tanítványaink a képességfejlesztő eljárásokra építve, kihasználva a témahetekben és a projekt módszerben rejlő lehetőségeket is ismerjék meg szülőföldjük gazdagon feldolgozott múltját és előttük zajló jelenét az európai és globális szemléletük megalapozása érdekében. Ismerjék meg a lokális múltismeret jegyében településük történetének egy-egy fejezetét, gazdasági, néprajzi, kulturális, vallási hagyományait. Ismerjék meg oktatástörténetét, sporthagyományait, múltjának hírességeit, jeles közösségeit. Foglalkozzanak alkotó módon a jelen közösségi, gazdasági, környezeti törekvéseivel, a település és fejlesztési lehetőségeivel. Minderre épüljön a nemzettudat megalapozása, a más népeket, kultúrákat is becsülni tudó hazaszeretet elmélyítése. Ismerjék meg településünk etnikai hagyományain keresztül is tágabb hazánknak, Európának az értékeit, nyerjenek betekintést az Unió működésébe. Tanulóin ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció eredményeit, multikulturális hagyományait, fenntartható fejlődésének globális problémáit. 2.3.2 Aktív állampolgárságra nevelés Az aktív állampolgárságra nevelés középpontjában a demokratikus jogállam tiszteletére nevelés áll. A helyi társadalom, a helyi önkormányzatiság megismertetése ennek a célnak is alapja lehet. Az erőszakmentesség elfogadtatása, a demokrácia értékeinek tisztelete, az emberi jogok hangsúlyozása a legfőbb tartalmi elemei az aktív társadalmi létezésnek. Azok a képességek és kompetenciák – konfliktuskezelés, humanitárius segítségnyújtás, együttműködés, tolerancia -, amelyek szükségesek a majdani állampolgári cselekvőképességhez, ugyancsak a konkrét iskolai gyakorlatban fejleszthetőek. Ezért nagyon fontosak a kooperatív tanulási módszerek, az iskolai demokrácia valóban tartalmasan működő fórumai. 2.3.3 Vállalkozói és pénzügyi ismeretek Egyik fontos feladatunkká kell tenni, hogy az alapműveltség részét képezi a gazdasági ismeretek rendszere, gyakoroltatni kell azokat a részképességeket, amelyek sikeres, alkalmazkodni képes munkavállalókká, vállalkozókká tehetik tanítványainkat. Ezen a területen is sokat segíthet a kompetencia alapú oktatás. Olyan a gazdaságban is fontos kompetenciák is működtethetők, mint a tervezés, irányítás, elemzés, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csoportmunkában történő munkavégzés. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra. Egy-egy projekt kivitelezése során lehetőség van egyszerű költségvetés készítésére, a vonatkozó jogszabályok megismerésére.

63

Figyelmet kell fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, az eligazodásra a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások között, a fogyasztás etikájának megismertetésére.

64

3. ÚJ TANULÁSSZERVEZÉSI ELJÁRÁSOK 3.1. Projekt A projekt megvalósítása az összes tantárgy bevonásával, tanórai keretek rugalmas felhasználásával, tanórán kívüli tevékenységek szervezésével, megvalósításával történik, bizonyos évfolyamokon. Egy olyan, több héten át tartó programsorozat, melyben a tanulók különböző tantárgyi, illetve iskolán kívüli program segítségével dolgozzák fel a környezet-, illetve természetvédelem összefüggéseit. A projekt során az elkészített produktumokat projektzáró összejövetelen mutatják be a tanulók a nyilvánosság jegyében a tanulótársaiknak, pedagógusaiknak, a szülőknek, valamint a támogatóknak. A projekt témája nem feltétlenül a környezetvédelem, hiszen a tanulók igényeihez, érdeklődéséhez igazodunk. Szervezésénél alapelvünk minél szélesebb körű bevonása a szülőknek, nevelési partnereinknek. A projekthez kapcsolódó feladatrendszert a tematikából fakadó, életszerű, tevékenykedtető munkaformákra építjük. Nagy hangsúlyt helyezünk az előzetes felkészülésre, szülők bevonására, IKT-s eszközök használatára. A gyerekek munkája kerül előtérbe (egyéni, páros és csoport munka), a pedagógus motiváló, segítő és együttműködő szerepbe kerül. A többhetes munka folyamatában a formatív értékelés dominál (formálás, motiválás, fejlesztés), hiszen a cél érdekében végzett együttműködést ez szolgálhatja. A projekt zárásaként az elvégzett munkát, az elsajátított ismereteket, fomálódó kompetenciákat különböző, a minőségfejlesztéshez illeszkedő formában értékelik a diákok, tanárok és a támogatók.

3.2. Témahét A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája az ún. témahét, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. A témahét az iskola minden tanulóját bevonja a folyamatba. A lebonyolítás, megvalósítás és értékelés a projekthez hasonló. Témája a helytörténet, illetve a „Haza és haladás”. A témakör igény szerint bővíthető. 3.3. Tantárgytömbösítés A tanulók kéthetes ciklusokban tanulnak. Egymást követő két napon 3 + 2 órájuk van. Az új módszerek alkalmazásával több lehetőség nyílik a tananyag elsajátítása mellett a gyakorlásra és az alkalmazásra, az IKT eszközök egyre nagyobb arányú alkalmazására, így hatékonyabbá válik a tanulási idő felhasználása. Lehetőség adódik a tananyag projektszerű feldolgozására, komplex műveletségterületekben való tevékenykedtetésre, gondolkodásra. A TÁMOP pályázat keretében megvalósuló innováció 1 műveltségi terület bontás nélküli tanítása. Az egyik feladat-ellátási helyen 5. évfolyamon a művészetek műveltségi területen, a másikon pedig 7. évfolyamon az ember és természet műveltségi területen történik.

65

3.4. Moduláris oktatás A tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A modulok a tananyag egészén belül, azzal összehangoltan saját, jól átlátható követelménnyel rendelkeznek, azonos didaktikai elveket követnek.. A modulok úgy épülnek fel, hogy ismeretanyaguk és gyakorlatsoraik teljes egészében lefedik a feldolgozandó tartalmat, vagy kisebb-nagyobb terjedelmű elemként beépíthetők a hagyományos tanulási-tanítási folyamatokba is.

3.5. IKT eszközök használata Az információrobbanás századában az iskola új stratégiára kényszerül. Ma már nélkülözhetetlen, hogy gyermekeink az ismereteket a nekik legmegfelelőbb módon szerezhessék meg, ehhez felhasználva az olvasást, a média nyújtotta lehetőségeket, a digitális információ hordozókat, az interneten elérhető tudásbázisokat.(pl. SDT) Az oktatás tematikáját és módszertanát úgy kell alakítani, hogy minden tárgy oktatása szervesen magában foglalja az informatika eredményeit, az adott témában felhalmozott ismeretek hatékony keresésének, begyűjtésének módszereit is. A hangsúly már nem csak az alapvető informatikai ismeretek elsajátításán van, hanem az információs és kommunikációs technikák alkalmazásában rejlő szabadság megismertetésében, az innovatív szemléletmód széleskörű elterjesztésében. Az IKT iskolai alkalmazása által az oktatás, a diákok tanulása eredményesebbé, hatékonyabbá válhat. A tanulási lehetőségek kiszélesedhetnek. Az IKT-val támogatott órák arányát fokozatosan növeljük… Ehhez minden intézménynek rendelkeznie kell interaktív táblával, projektorral, számítógéppel és megfelelő interneteléréssel.

66

4. NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS ISKOLAI ALAPELVEI ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HELYI RENDJE 4.1. Célja és alapelvei Kevesebb tananyagon a tanulókat az alapozó szakaszban olyan differenciált, kompetenciaalapú oktatásban kell részesíteni, mely hatékonyan növeli az iskolai alapozó feladatokat. Segítse az alapkészségek továbbfejlődését, mely hat a tanulók tanulási technikáinak megerősödésére. A kommunikációs képességek, a szövegértés, íráskészség, a matematikai logikai gondolkodás erősítése valamennyi választott területen, mely segíti az alapozó szakasz fennmaradó idejében, és a fejlesztő szakaszban a szakrendszerű oktatás keretében megvalósuló ismeretelsajátítást. A nem szakrendszerű oktatás keretében a tanulók életkori sajátosságainak figyelembe vételével történik a készségfejlesztés, erősítve a tanulók motivációját, sikerélményét. A képességfejlesztés, az elsajátított alapkészségek fejlesztése valamennyi tanulóra egységesen kell, hogy érvényesüljön, azonban mindenkor figyelembe kell venni az egyéni képességeket, az elért készségszinteket, mely alapvetően differenciált csoport- és páros munkában, illetve egyéni fejlesztés keretében valósul meg.

4.2. A nem szakrendszerű oktatás eljárásrendje, módja 4.2.1 Mérések és követelményrendszer A bevezető és kezdő szakaszban a kompetencia alapú oktatás folyamatos kiszélesítése biztosítja a szükséges képességfejlesztést. A tanítók figyelemmel kísérik a tanulók teljesítményét, ha szükséges konzultálnak a fejlesztő pedagógusokkal, indokolt esetben fejlesztési tervet készítenek. Minden tanévben a 4. évfolyamon a diagnosztikai mérés alapján kell meghatározni, hogy az alapkészségek fejlesztésére milyen mértékben kerül sor iskolánkban. A 4. évfolyam mérése kimeneti, az 5. évfolyam vonatkozásában bemeneti mérés funkcióját tölti be, mely támpontul szolgál az alapkészségek fejlesztése mértékének, módjának meghatározásához. Az alapozó szakaszban nyomon követő mérésekkel kell a fejlesztés mértékét, a tanulói készségszintek helyzetét, egyúttal a további fejlesztés ütemét meghatározni. A sikerkritérium megfogalmazásával, a tantárgyi minimum követelmény pontos meghatározásával és nyilvánossá tételével a továbbhaladáshoz a tanulók által elérendő szintet rögzítjük. 4.2.2 Idő- és órakeret A kötelező és választott órakeretből 2010/11. tanévig a tanítási időkeret 20 %-a (heti 5 óra) 2011/12. tanévtől a tanítási időkeret 25 %-a (heti 6 óra)

67

4.2.3 Tantárgyi és műveltségterületek A feladat ellátási helyenként különböző módon kerül megvalósításra a nem szakrendszerű oktatás. a) Iskola u. 4. A Petőfi Sándor Általános Iskolai feladat ellátási helyen az alábbi tantárgyakhoz kapcsolódóan heterogén csoportok kialakításával biztosítjuk a nem szakrendszerű oktatás megvalósítását: - magyar nyelv és irodalom - matematika, A 2008/2009-es tanévtől heterogén csoportos kialakításra (évfolyam / 2 osztály: 3 csoport) Magyar 3 óra (heti óraszám: 4, ebből nem szakrendszerű:1) Matematika 3 óra (heti óraszám: 4, ebből nem szakrendszerű:1) Magyar és matematika tantárgyakból osztályonként további egy fejlesztő órát biztosítunk. Természetismeret osztályonként 1 óra (kéthetes ciklusban óraszám 5, ebből nem szakrendszerű 1) Tantárgy

Magyar Matematika Természetismeret Magyar fejlesztő Matem. fejlesztő Összesen

Helyi tanterv órakerete 5. osztály 6. osztály 4 4 2,5 1 1

4 4 2,5 1 1

Nem szakrendszerű órakeret 5. osztály 6. osztály 2 2 2 1 1 8

2 2 2 1 1 8

A tanulók csoportokba sorolását a 4 osztályos kompetenciamérések feldolgozása alapján végezzük el. Az éves tanmenetekben- figyelembe véve a helyi tantervet -, határozzuk meg a minimumkövetelményhez szükséges -szakrendszerben folyó oktatáshoz- a tananyagot, illetve az alapkészségek és kompetenciák fejlesztését szolgáló tanórákon (nem szakrendszerű) elsajátítandó tananyagot, fejlesztendő területeket. b) Borbála lakótelep 8. Az Eötvös József Általános Iskolai feladat ellátási helyen a fejlesztendő területek közül kiemelten kezeljük a szövegértés és a matematikai kompetenciákat. E mellett gondot fordítunk az idegen nyelvi és a mozgásos, kondicionális kompetenciák fejlesztésére is. Az érintett évfolyamok A és B osztályaiban a matematika és magyar tantárgyakat – kezdő szakasz végén történő képességmérés alapján – csoportbontásban oktatjuk. A két osztály tanulóiból 3 csoportot alakítunk ki, melyeknél az alapképességek fejlesztésétől a tantárgyi versenyekre való felkészüléshez szükséges magasabb követelmények elsajátításáig számtalan lehetőség nyílik. Figyelembe véve a heti 4 órás képzést ez a változtatás osztályonként, tantárgyanként 2-2 óra ráfordítást igényel. Ezt kiegészítjük még osztályonként

68

és tantárgyanként 1-1 óra fejlesztő foglalkozással, melyet az órarendi órák felett biztosítunk a rászoruló tanulók számára. További 2 órát fordítunk az idegen nyelvi, illetve testnevelés órákból a már említett kompetenciák fejlesztésére. Az évfolyamokon működő C osztályok esetében a bevezető és kezdő szakaszban végig vitt fejlesztést kell folytatni. A fejlesztő pedagógusok heti 4 órában biztosítják a szövegértési, matematikai kompetenciák fejlesztését. Ezen túlmenően számukra is biztosított az idegen nyelvi és testnevelési órákból heti 1-1 óra fejlesztő foglalkozás, valamint az egyéni fejlesztés. Eljárásrend - A bevezető és kezdő szakaszban a kompetencia alapú oktatás folyamatos kiszélesítése biztosítja a szükséges képességfejlesztést. A tanítók figyelemmel kísérik a tanulók teljesítményét, ha szükséges konzultálnak a fejlesztő pedagógusokkal, indokolt esetben fejlesztési tervet készítenek. - Kezdő szakasz végén matematikai, szövegértési képességeket mérünk, melyek eredményei alapján csoportok kialakításával végezzük a magyar és matematika tantárgyak tanítását. Ezt egészítjük ki az egyéni fejlesztő foglalkozásokkal és az idegen nyelvi, kondícionális képességek fejlesztésével. Az alábbi tantárgyakban és műveltségterületeken folyik nem szakrendszerű oktatás: - magyar nyelv és irodalom - matematika - idegen nyelv - testnevelés Tantárgy

Nem szakrendszerű órakeret 5. osztály 6. osztály Magyar 2* 2* Matematika 2* 2* Idegen nyelv 1 1 Testnevelés 1 1 Egyéni fejl.fogl. 1 1 Összesen 7 7 * A és B osztály tanulóiból 3 csoport kialakításához szükséges többlet óra. ** Emelt szintű képzés esetén. Helyi tanterv órakerete 5. osztály 6. osztály 4 4 4 4 3 (4**) 3 (4**) 2,5 2,5

A C osztályokban a magyar és matematika órákon a fejlesztést nem csoportbontással, hanem egyéni foglalkozásokkal oldjuk meg. A szükséges óraszámot a kötelező és választott, illetve az egyéni fejlesztésre szánt órakeretből biztosítjuk. c) Bécsi út 45. A Zrínyi Ilona Általános Iskolai feladat ellátási helyen az Értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógiai program (ÉKP) filozófiája érvényesüljön a fejlesztési folyamatok tervezésében és megvalósításában. Az alapvető készségek, képességek fejlesztése nem kötődik tantárgyhoz (pl. a szövegértés fejlesztése bármelyik tantárgy keretében megoldható feladat).

69

Az alapozó szakaszban a tanulókat differenciált, kompetenciaalapú oktatásban részesítjük. Tanulási technikák megismertetésével fejlesztjük az alapkészségeket: szövegértés, kommunikációs képességek, íráskészség, matematikai logikai gondolkodás erősítése. A képességfejlesztés osztálykeretben, de differenciált tanulásszervezéssel valósul meg. Eszközrendszer Az alapozó szakaszra a célokat és az alapelvekben megfogalmazottakat, valamint a kompetencia alapú oktatáshoz tartozó programcsomagokat, segédleteket, tankönyveket és egyéb eszközöket kell választani. Az iskola kötelező eszközjegyzékét olyan tanulást segítő további eszközökkel bővítjük, mely segíti a differenciált tanórai munkát, az alapkészségek fejlesztését is. Az iskola eszközfejlesztési tervét és könyvtári beszerzését a nem szakrendszerű oktatás céljainak megfelelően módosítani kell. 4.2.4 Személyi és tárgyi feltételrendszer Nem szakrendszerű oktatást az alapozó szakaszon az a pedagógus végezhet, aki megfelel a törvényi követelményeknek. Tanító, amennyiben rendelkezik az adott tantárgyra, műveltségterületre érvényes szakképzettséggel. (szakkollégium, szaktanár) Szaktanár, aki rendelkezik tanítói végzettséggel, vagy 2004. szeptember 1-ig legalább öt év szakmai gyakorlatot szerzett az 1-4. évfolyamon.(ez utóbbi esetben 20012/13. tanítási év végéig.) Tanító, tanár, aki részt vett a 60 ill. 120 órás, a Kt. alapján a reá irányadó pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészítésen. Fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus 4.3. A tanulás tanulása programmodul A mai pedagógiai kultúrában nagyon kevés szó esik a tanulás hatékony eljárásairól. A tanulási technikák nem, vagy nem megfelelő ismerete örömtelenné, eredménytelenné teszi az iskolai munkát, az otthoni felkészülést. Igaz, hogy az évek során, a feladatokkal való állandó szembesülés hatására valamilyen tanulási technikák kialakulnak. Ezek hatékonysága azonban nem mindig megfelelő, különösen akkor van baj, ha a tanulók nem kapnak otthonról megfelelő szellemi támogatást. Gondot jelenthet olyan gyermekeknél is, akiknek az időbeosztása feszesebb. Esetükben az egyéb elfoglaltságaik - például edzések, versenyek – szükségessé teszik a rendelkezésre álló időkeret legoptimálisabb kihasználását. Koncentráltan és eredményesen tanulni csak azok képesek, akik birtokolják mindazon módszereket és képességeket, melyek a tanulási stratégiák szerves részei.

70

A TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében saját innovációként kidolgoztuk a Tanulás tanulása 10 modulból álló programcsomagot, mely az 5-6 évfolyamon osztályfőnöki, illetve szaktárgyi keretek között is alkalmazható. A moduláris program témakörei a következők: 5. osztály 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Tanulási szokásaim. A tanulás akadályainak vizsgálata (önvizsgálat, belső motiváció fejlesztése). A tanulás feltételei. Tanácsok a tanuláshoz (elhatározások, szándék, akarat). Figyelem és emlékezet fejlesztése. Koncentrációs gyakorlatok. Figyelemmegosztás gyakorlása (tanulási stílus felismerése). A bevésés szellemi segítői. A rögzítés feltételei. Lényegkiemelés, vázlat, emlékeztető készítése. Beszédművelés. A szókincs. Szókincsfejlesztő gyakorlatok. Felelet, témaismertetés, kiselőadás. Olvasási szokásaim (önvizsgálat). Címmeditáció. Blattoló olvasás. Átfogalmazás. Agytorna. Képzelet és gondolkodás fejlesztése. Gondolkodási térképek. A kérdezés képességeinek mérése, fejlesztése. Csoportépítés – tanulás csoportban. A problémák észlelése, megoldása. Kreativitás fejlesztése. Gondolkodási szokások.

6. osztály 1 Mire való az iskola? Beszélgetés, vita: Jó tanulási szokások, Tanulást segítő módszerek, A tanulást segítő külső körülmények. 2 A tanulás belső feltételei – tanulási, önértékelési teszt 3 Koncentráció Játékos feladatok: Figyelj csak! –figyelem fejlesztő gyakorlatok. Nézz és láss!- megfigyelési gyakorlatok, játékok. Aktívan! - koncentrációs tréning. 4 Beszédművelési gyakorlatok. Beszélgetés a beszédről. Artikulációs gyakorlatok, légzéstechnika, hangképzés. Idegen szavak a beszédben. Szókincsfejlesztés. Felelet. Lámpaláz. Tanulást segítő módszerek. 5 Kifejező olvasás Tréningezzünk! Olvasás és beszéd. Összefüggés vizsgálata.. Készülj a felolvasásra! A blattoló olvasás. Saját szövegek felolvasása. Hogyan válhat a felolvasás élőbeszéddé? Mesemondás 6 Dinamikus olvasás Olvasási teszt. Önvizsgálat:. Olvasási szokásaim. A néma olvasás fejlesztése. A perifériás látásfejlesztése. A fixáló szélesség növelése. A ritmikus szemmozgás. 7 Olvasásfejlesztés számítógéppel - Az információk zuhataga. Önálló gyűjtés. 8 Az emlékezet fejlesztése – játékos feladatok, memoriter 9 A gondolkodás kultúrája A minőségi és mennyiségi gondolkodás- analízis-szintézis, folyamatszemlélet 10 Az önművelés lehetőségei

71

Könyvtárhasználati feladatok megoldása. Az írott sajtó. Könyvtári gyakorlatok. Önálló felkészülésalapján beszámoló készítése.

5. INTEGRÁLT, INKLUZÍV, DISZKRIMINÁCIÓMENTES NEVELÉSOKTATÁS 5.1. Alapelvek Mottó: „Mindannyian egyediek vagyunk: vannak jellemzőink, amelyek nem azonosak a másokra jellemzőkkel. Mindegyikünk képtelen bizonyos dolgokat megcsinálni, de még több dolgot igen: mindannyian képességek és fogyatékosságok keverékei vagyunk.” 5.1.1. Integráció, inklúzió fogalma Az integrált nevelésnek több szintje lehetséges. A skála a spontán integrációtól a lokális, helyi és a részleges integráción a teljes befogadásig terjedhet. Integráció: egyszerű fogadás, szűkebb értelmű integráció: a többségi intézménybe felveszik a speciális igényű gyermeket, de nem ismerik sajátos szükségleteit, ezért maximális alkalmazkodást, beilleszkedési (asszimilációs) viselkedést várnak el tőle: „ne lógjon ki” a többi közül, lehetőleg ne igényeljen túl sok figyelmet és energiát. A pedagógus saját stílusán nem változtat, ha problémába ütközik, a megoldást maga nem keresi, a gondok megoldása szinte teljes egészében a gyógypedagógusra vagy a szülőre hárul. Az inklúzió (befogadás) ennél többet jelent, alapvetően más szemlélettel közelít: a gyermeket a lakóhelyéhez közeli többségi intézménybe veszik fel, ezek mindegyike felkészül a befogadásra. Az inkluzív intézmények főbb sajátosságai: a nyitottság, a kölcsönös elfogadás, a tanulás egyéniesítése, a kooperáció. A sikeres befogadás elsődleges letéteményese a pedagógus, akit szakmai kompetenciái indíthatnak a sajátos nevelési igényű gyerekek fogadására. Az intézmény életét értékeit, módszereit, személyi és tárgyi feltételeit minden gyermek nevelési szükségleteinek kielégítéséhez alakítják. A gyógypedagógus közvetlen és közvetett segítségével a szülő, a pedagógus és a gyermek együttműködésével folyik a nevelés. Minden gyermek speciális szükségletének figyelembe vétele megszünteti a szegregációt, izolációt. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése csak akkor remélhető sikeresnek, ha a szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, ellenkező esetben minden érdekelt fél csalódott lesz. 5.1.2. Az integrált nevelés- oktatás feltételei Objektív tényezők: Különböző gyógyászati eszközök, amelyek többnyire nélkülözhetetlenek a mozgáskorlátozott és az érzékszervi fogyatékos gyermekek esetében, de ide tartozik az osztály létszáma, speciális taneszközök (pl.: speciális vonalazású füzet), tankönyvek megléte is. Mozgáskorlátozottak esetében lényeges az épület hozzáférhetősége, annak belső akadálymentessége. Szubjektív tényezők: A befogadó pedagógus szemlélete, módszerei, segítőkészsége, kreativitása, a pedagógiai asszisztens jelenléte és hozzáértése, a szülők hozzáállása, aktivitása, a gyógypedagógus kellő érzékenysége a probléma iránt, valamint szakmai tudása, és végül magának a gyermeknek a személyiségjegyei.

72

5.1.3. Célmeghatározások: Diszkriminációmentesség + pozitív cselekvés = befogadó társadalom Az együttnevelés azért is fontos, mert a fogyatékosok jelenléte humanizálja a társadalmat. Egy adott társadalom fejlettségét nagymértékben jelzi, hogyan viszonyul a fogyatékos emberekhez. Az inklúzió új nemzedéket jelent, olyan fiatalokat, fiatal felnőtteket, akik érzelmileg érettebbek, s ők maguk, de szüleik is másként látják szükségleteiket, így a társadalom kötelezettségeit is. Mindehhez olyan iskolai légkört kell teremteni, amelyben mind a tanuló, mind a felnőtt jól érzi magát, ahol az emberi és társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, a másságot is elfogadva. Az együttes fejlesztésen túl, a gyermeket valóban szociálisan is befogadja az intézmény gyermek és felnőtt közössége, tehát hatékonyan megvalósul a diszkrimináció elleni küzdelem. A cél egy ilyen feladatvállalásban a teljes integráció, amikor az intézményben töltött idő egészében, minden órán ill. foglalkozáson - ami nem az egyéni képességfejlesztésről szólegyütt legyenek a speciális nevelési szükségletű gyerekek társaikkal a többségi gyerekközösségben. Az integráció mellett szóló érvek: - az integrált nevelés fontossága abban rejlik, hogy a gyermeket nem kell közvetlen környezetéből, a családból kiemelni, ami személyiségfejlődésére károsan hathat, a nevelést pedig megfosztja az elsődleges és természetes példaadás lehetőségétől - az elfogadás akkor valósul meg leginkább, ha az ép és sérült személyek alacsony életkoruktól kezdve együtt nevelkednek. Így az egészséges gyerekek megtapasztalják, hogy az akadályozottság gyakran kis segítséggel áthidalható, megismerik sérült társaik értékeit, megtanulják a toleranciát. - végső soron a sérült, fogyatékossággal élő emberek esélye növekedjen, a lehető legteljesebb életet éljék, iskolai foglalkoztatási és társadalmi rehabilitációjuk minél nagyobb mértékben megvalósuljon. - pozitív magatartásmintákat közvetít, - igényesebb követelmények támasztásával a közösség javát szolgálja, - a tanárok munkaszituációja az integráció során a megszokotthoz képest jelentősen változik; - az általános iskolai és a gyógypedagógiai tanárok speciális feladatkörökkel, együttműködve dolgoznak, az SNI- s gyerekek oktatásának egyes feladatait a tanárok felosztják egymás között, - az osztályok és csoportok tanulói összetétele az oktatási területeknek megfelelően változik. - az együttműködés biztosítja a más tanárok, oktatók munkájába való betekintést, - a szülőkkel való kapcsolatot a tanári team ápolja. Az integráció ellen szóló érvek: - az új szervezési formák a pedagógusokban ellenérzést váltanak ki; - a hibás integráció inkább árt, mint használ, - a gyógypedagógiában megszokott feltételek hiánya formális integrációt eredményez, - ha az SNI- s gyereket sok negatív benyomás éri, sérülhet a személyisége, - ez az oktatási forma jobban megterheli a pedagógust, - több odafigyelés szükséges a gyermekre, - a nevelőnek a gyermekek egymással való elfogadtatását is meg kell valósítania, - nem mindenki integrálható,

73

problémát okozhat az épületek akadálytalanítása, a technikai segédeszközök beszerzése. Az együttnevelést vállaló intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál a gyermekeknek, mint részvételt és védettséget. Csak az az intézmény tesz meg mindent az integráció sikeréért, amelynek pedagógusközössége befogadó szemléletű, és egységesen vállalja az integrált tanulók oktatásávalnevelésével járó többletterheket. A sikeres integráció mindenekelőtt a helyi pedagógiai attitűdön múlik. -

A pedagógussal szemben támasztott elvárások: - a pedagógusnak az a feladata, hogy olyan környezetet teremtsen, ami differenciál, tud figyelni a sérült gyermek speciális szükségleteire. Tudnia kell együttműködni a munkáját segítő gyógypedagógussal. Gyakorlatilag a pedagógus és a gyógypedagógus együtt felelős a sérült gyermek fejlődéséért. - rendelkezzen a gyermeket, tanulót megismerni kész attitűddel, - legyen szociálisan érzékeny, befogadó, a másságot jól kezelő, jó empátiás készséggel rendelkezzen, képes legyen megfelelő alapokon differenciáltan nevelni és fejleszteni a „más” gyermekeket is. - rendelkezzen alapismeretekkel a nevelést, tanulást akadályozó körülményekről, a részképességzavarokról és a fogyatékossági típusokról. - ismerje a sajátos nevelési igényű gyermek nevelésének-oktatásának jogszabályi hátterét - rendelkezzen praktikus ismeretekkel a gyermekek, tanulók képességének megfigyeléséről, megismeréséről, mely eljárásokat, módszereket alkalmazhatja majd pedagógusi gyakorlatában. - a gyógypedagógus segítségével a gyermekre vonatkozó szakvéleményt tudja értelmezni, illetve a szakvélemény alapján – a gyógypedagógussal együttműködve -az egyéni fejlesztési tervet tudja elkészíteni - legyen alapvető tájékozottsága az egyéni képességekhez igazodó tanulásszervezési formákról: a cselekvéses individuális, differenciált és kooperatív tanulási technikákról és az önálló tanulási technikákról - értékelésnél vegye figyelembe a tanuló eltérő képességeit, a szakértői véleményt - a teljesítmény mérésénél önmagához képest is nézze a fejlődést - nevelje az osztályközösséget a másság, a különböző képesség-zavarok tolerálására. - ismerje a team-munka legfontosabb ismérveit, lássa át az integrált, inkluzív nevelésben-oktatásban résztvevők kapcsolatrendszerét, rendelkezzék átfogó ismeretekkel a gyermek, a szülő, a pedagógus a gyógypedagógus együttműködéséről. A gyógypedagógus szerepe az integrációban: - segít értelmezni a szakértői szakvéleményt, közreműködik az egyéni fejlesztési terv kidolgozásában - végzi az integrált nevelés, oktatás keretein belül a habilitációs és rehabilitációs tevékenységben - segít az eltérő követelményrendszer meghatározásában, annak megvalósulását figyelemmel kíséri. - rendszeresen konzultál a pedagógusokkal a gyermek előrehaladásáról, megsegítésének lehetőségeiről, az ellátáshoz szükséges szakirodalomról és módszerekről, szaktanácsot ad a továbblépéshez. - a befogadó szemléletváltás elősegítése érdekében tájékoztató előadásokat tart a fogadó intézmény pedagógusi testületének.

74

A sérülésből adódó hátrányok kompenzálása érdekében az SNI tanulók – a közoktatási törvényben meghatározottak alapján – heti órakeretük 15-50%-ban rehabilitációs célú fejlesztésben részesülnek. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység célja: - a sajátos nevelési igényű tanulók sérült funkcióinak helyre állítása, újak kialakítása, - a meglévő funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében, illetve a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása, - a szükséges speciális eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítás. A fejlesztő pedagógus szerepe az integrációban. A fejlesztő pedagógusok olyan speciális felkészültséggel rendelkező szakemberek, akik korszerű gyógypedagógiai-pszichológiai ismeretek birtokában ismerik a fejlődés és a fejlesztés főbb elméleti koncepcióit, a személyiség és az értelmi fejlődés életkori és individuális jellemzőit, a tanulási nehézségek pszichológiai és pedagógiai diagnosztikai eljárásait. Jártasak a prevenciós és korrekciós fejlesztés gyakorlati formáinak alkalmazásában óvodai, iskolai csoportban és egyéni fejlesztési formában. A fejlesztő pedagógus kompetenciaköre ezek alapján a következő: elsősorban a normál intelligenciaövezetbe tartozó gyerekkel foglalkozik teljesítményzavar esetén; diagnosztikus tevékenysége csak a képzései során elsajátított tesztek felvételére és értékelésére terjed ki; a diagnosztikus és terápiás kompetenciakörét meghaladó eseteket speciális szakemberhez köteles irányítani tevékenységét más szakemberekkel (óvodapedagógus, tanító, logopédus, pszichológus stb.) összehangoltan végzi; a fejlesztő foglalkozások szakmai minőségéért felelős. Nem kompetens szakember a fejlesztő pedagógus a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésében, hiszen ez a gyógypedagógia kompetenciája. A fogyatékosságok felismerése és megfelelő szakemberhez irányítása viszont a fejlesztő pedagógus feladata. Amennyiben a fejlesztő pedagógus integrált oktatásban vesz részt, azt csak a fogyatékosság típusának megfelelő végzettségű gyógypedagógussal szoros együttműködésben teheti. A közoktatási törvényben meghatározott – a fogyatékos tanulók fejlesztése érdekében biztosított – habilitációs és rehabilitációs órákat nem vezetheti. 5.1.4. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátásának új törvényi szabályozása 5.1.4.1.A sajátos nevelési szükségletű gyerekek oktatásának tartalmi szabályozása Közoktatási Törvény A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása - Az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi XXXI. törvény részeként módosult, amely módosította: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt (Gyvt.) is - Megjelent: Magyar Közlöny 89. számában, 2008. június 18-án

75

-

Hatályba lépés: 2008. július 3.

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról - 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet 8.§(11) A Nemzeti alaptanterv tartalmazza a sajátos követelményeket. 8/B.§(3) és 50.§ Az iskola helyi tanterve, az óvoda nevelési programja készítésénél figyelembe kell venni az IRÁNYELVET: 2/2005 (III.1.) OM rendelet 52.§(6) Re/habilitációs órák Heti tanórai időkeret Kt. 52. § (3) és (6) bekezdés alapján-meghatározott heti tanórai foglalkozásokon túl habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat kell szervezni- 8 fős csoportokra kell meghatározni értelmi mozgf., vak, fogyatékosok, évfolyam heti óraszám gyengénlátó nagyotthalló, siket, autista többi fel nem besz.f. sorolt 15% 35% 40% 50% 20 óra 3 óra 7 óra 8 óra 10 óra 1-3. évf. 4-6. évf. 7-8. évf.

22,5 óra

3, 375 óra

7,875 óra

9 óra

11,25 óra

25 óra

3,75 óra

8,75 óra

10 óra

12,5 óra

9-10. évf. 11. től

27,5 óra

4,125 óra

9,625

11 óra

13,75 óra

30 óra

4,5

10,5

12 óra

15 óra

52.§(7) Felzárkóztatás, fejlesztés időkeretei 52.§(11) c) Egyéni foglalkozás hátrányos helyzetű felzárkóztatására vagy 1-4. osztályos eredményes felkészítés céljából. 5.1.4.2.A sajátos nevelési szükségletű gyerekek közoktatási ellátásának rendszere, az ellátás módja A gyermekek, tanulók jogai - Kt. 10. § (3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, … b) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban részesüljön, … A pedagógus feladata 19. § (7) b) „A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét,

76

szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz,” A szülő joga 13.§ (5) „A szülő joga, hogy gyermeke lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén a polgármester segítségét kérje…..hogy a gyermek óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhezoktatásához szükséges feltételeket a településen megteremtse. 30.§(4) és 91.§(7) b) A jegyző kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével szakértői vizsgálaton megjelenjen, beírassa a megfelelő intézménybe. 120§(1) Magántanulóság, képzési kötelezettség ellátása 120.§(2-5) Költségtérítés sajátos nevelési igényű tanulóknak. 5.1.4.2.1. A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jog, a gyógypedagógiai nevelési- oktatási intézmény, képzési kötelezettség Közoktatási Törvény 30.§ (1) „A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön….” (2). Szabályozza az együttnevelést az ép tarsakkal, meghatározza a személyi, tárgyi feltételek fontosságát. 30. § (7). A rehabilitációs célú foglalkoztatásra való jogosultságot taglalja a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek esetében. (9) és 69.§(2) „A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint - a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján - a gyakorlati képzés kivételével - az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól.” 5.1.4.3.A sajátos nevelési szükségletű gyerekek tankötelezettsége, képzési kötelezettsége Közoktatási Törvény 50. § A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók b)” iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv tartalmazza a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot is. A helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet.” 6.§(2) és 24.§(5). Tankötelezettség kezdete: abban a naptári évben, amelyben a gyermek hatodik, de legkésőbb a nyolcadik életévét betölti, annál eshet a 8. életévre, aki augusztus 31. után született.

77

6.§(3) és 52.§(1) c), 78.§(2) c), 129.§(1) Tankötelezettség vége: a sajátos nevelési igényű tanulók esetében meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a 20. életévét betölti. 6§(4) a, b Az igazgató dönt a fentiekről a szakértői bizottság véleménye alapján. 23.§(3) Magántanulói státuszról 30.§(6) Fejlesztő felkészítésről 5.1.4.4.A sajátos nevelési igényű gyermekeket ellátó intézmények 34.,35.§ Pedagógiai szakszolgálatok, feladatai. 5.1.4.5. A sajátos nevelési igény definíciója; a sajátos nevelési igényű gyermek oktatásához szükséges feltételek Közoktatási Törvény 121.§(1). Értelmező rendelkezések: 14. hátrányos helyzetű gyermek 16. integrációs felkészítés 28. sajátos nevelési igényű tanulók ellátásához szükséges feltételek 29. sajátos nevelési igényű tanulók fogalma „a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, (SNI „A”) b)a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.” (SNI „B”) 1.sz. melléklet SNI gyermekeket integráltan nevelő óvoda, iskola esetében: utazó gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, konduktor: legalább heti 5 óra foglalkozás keretében, 8 gyermekenként 1 fő 15 tanulónként 1 fő gyógypedagógiai asszisztens 3.sz. melléklet II.3. Létszámszámítás 2 fő: enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, pszichés fejlődés zavarai: dyslexia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy aktivitászavar 3 fő: testi, érzékszervi fogyatékos, autista 30.§(3), (10), (11), (12) A személyi és tárgyi feltételek biztosítása. 1.1.4.4.1.A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása a gyakorlatban; kompetenciák; szakértői és rehabilitációs bizottságok, nevelési tanácsadók feladatai; SNI „A” - Szakértői Bizottság állapítja meg - Organikus okra visszavezethető - Habilitáció, rehabilitáció

78

- 52. § (6) bekezdés b) - Gyógypedagógus kompetenciája a fejlesztés irányítása - Egyéni fejlesztési terv alapján történik - A nevelési-oktatási intézmény vezetője felelős a megvalósításért. - Ellenőrzési jog: hivatalok SNI „B” - Szakértői Bizottság állapítja meg - A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége organikus okra nem vezethető vissza - 2008. szeptember 1-jétől fejlesztő foglalkoztatásra jogosult Kt. 30.§ (7) bekezdés értelmében - A nevelési-oktatási intézmény vezetője felelős a Kt. 52. § (6) bek. b) pontban meghatározott időkeretben a megvalósításért (Kt. 35. § (4) bekezdés) - Ellenőriz: nevelési tanácsadó + hivatalok - Az SNI „B” tanulók iskolai fejlesztő foglalkozásait, azok tervezését, szervezését, dokumentálását a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 26/B. §-a szabályozza - Az iskolai fejlesztő foglalkoztatás egyéni fejlesztési terv alapján történik, dokumentációja a központilag kiadott egyéni fejlődési lap - a külív nyomtatványszáma:Tü. 356. r.sz. - a belív nyomtatványszáma: Tü. 357. r.sz. Kompetenciák SNI „A” gyógypedagógus SNI „A” és SNI „B” közös csoport szervezése esetén a fejlesztést csak gyógypedagógus láthatja el, tekintettel arra, hogy a habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás megtartására a Kt. 30. § (11) bekezdése alapján gyógypedagógus jogosult. Az SNI-”B” tanulók fejlesztő foglalkoztatásának ellátására – amennyiben ezt a szakértői vélemény javasolja vagy lehetővé teszi a gyógypedagógus mellett pszichológus, fejlesztő pedagógus is megbízható. Szakértői vizsgálat, elhelyezés 14/ 1994. (VI.24.) MKM rendelet 12. § (3) bekezdés Szakértői és rehabilitációs bizottság által történő vizsgálatra csak abban az esetben kerülhet sor, ha a gyermek, tanuló vizsgálatára a nevelési tanácsadás keretében már sor került A szakértői és rehabilitációs bizottság nem jelölhet ki olyan nevelési-oktatási intézményt, amellyel a vizsgálatában részt vevő szakemberek közül bármelyik foglalkoztatási jogviszonyban áll. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség fennállását (BTM) Szakvéleményt Pedagógiai Szakszolgálat adja. Jellemzői kóreredete nehezen tisztázható, a korai fejlődés során nincs feltűnő fejlődési eltérés, vagy súlyos környezeti ártalom Részterületeken iskolai eredménytelenség, enyhe maradványtünetek Szociokultúrális környezeti hatásokra vezethető vissza Záradék a Szakértői Bizottság szakvéleményén 79

Nem organikus ………. sajátos nevelési igényű, a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bek. 29. b pontja alapján, ill. a 2007.évi LXXXVII. Módosító törvény 20.§ (3) bek. alapján. E törvény alkalmazásában a tanuló a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. A módosító törvény 3.§ (7) bek. alapján a gyermek fejlesztő foglalkozásra jogosult. Az e körbe tartozó tanulók részére az 52.§. (6) bek. b) pontjában meghatározott idő keret terhére kell az iskolai fejlesztő foglalkozást biztosítani. A nevelési –oktatási intézmény vezetője felelős a fejlesztő foglalkozás szakvéleményben meghatározottak szerinti megszervezéséért. 2008.szeptember 1-jétől a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekre, tanulóra vonatkozó rendelkezések szerint kell gondoskodni, s így kell őt nyilvántartani. A gyermeket, a tanulót az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál kettő gyermekként, tanulóként kell számításba venni. Organikus ok ….sajátos nevelési igényű, a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény 121.§ (1)bek. 29. a pontja alapján, ill. a 2007.évi LXXXVII. Módosító törvény 20.§ (3) bek. alapján. E törvény alkalmazásában a tanuló a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. A gyermek/tanuló sajátos nevelési igényű, különleges gondozásra jogosult. A többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható. A Ktv. 52.§ (6) bekezdésének megfelelően az évfolyamra meghatározott heti 15%-ban egészségügyi és pedagógiai célú re/habilitációs órán kell megkapnia a gyermeknek a sérülésspecifikus ellátást. A Ktv. 66.§ (7) bekezdéséhez tartozó 3. sz. melléklet II/3. pontja alapján a gyermek az osztály/csoport kialakítása (átlaglétszám számítása) során kettő tanulóként/gyermekként vehető számításba.

80

5.2. Partnerkapcsolatok meghatározása a sikeres integráció elérése érdekében 5.2.1. Belső kapcsolatháló

Főigazgató

Feh-vezető

Pedagógus

Gyógypedagógiai asszisztens

Gyógypedagógus Fejlesztő ped.

Pszichológus

Gyermekvédelmi felelős

Védőnő

SNI feladatellátás

Szülő

81

Ki? Pedagógus

Kivel? gyerekkel gyógypedagógussal

gyp. asszisztenssel gyv. felelőssel védőnővel pszichológussal

szülővel intézmény vezetővel Gyógypedagógus

gyermekkel pedagógussal pszichológussal

Milyen időszakonként? folyamatosan

Milyen formában? szóban

Milyen témában? tanulmányi, magatartás, gyermeket érintő minden témában napi szinten szóban fejlődés, fejleszthetőség, egyéni fejlesztési terv elkészítése, felülvizsgálat stb. folyamatosan szóban Segítségnyújtás lehetséges módjai, közös munka felépítése, szervezése szükség esetén, 2 hetente szóban felmerülő problémák (szociális, családi stb.) szükség esetén, havi szinten szóban, telefonon felmerülő eü., mentálhigiénés problémák,aktuális témákelőadások (ofő. óra) szükség esetén, 3 havonta szóban, telefonon, felmerülő tanulmányi, írásban magatartási, pszichés problémák, előadás aktuális témában pl., drog napi szinten, havonta szülői szóban, írásban, tanulmányi, magatartási, családi értekezlet telefonon ügyek, felülvizsgálat szükség esetén, havi szinten szóban aktuális problémák, sikeres (értekezlet) integráció feltételrendszerének megteremtése, felülvizsgálat napi szinten, rehab. szóban tanulmányi, magatartási, foglalkozáson szociális szükség esetén, heti szinten szóban felmerülő tanulmányi, magatartási, szociális problémák, fejlesztés iránya szükség esetén, 3 havonta szóban, telefonon, felmerülő tanulmányi, írásban magatartási, szociális problémák,

82

Gyerekvédelmi felelős

Pszichológus

gyv. felelőssel

szükség esetén, 3 havonta

szóban

szülővel

szükség esetén, havi szinten

szóban, írásban

intézmény vezetővel

szükség esetén, havi szinten szóban (értekezlet)

pedagógussal

szükség esetén, 2 hetente

szóban

gyógypedagógussal

szükség esetén, 3 havonta

szóban

pszichológussal

szükség esetén, 3 havonta

szóban, írásban

telefonon,

szülővel

szükség esetén

szóban, írásban

telefonon,

intézmény vezetővel

szükség esetén, havi szinten szóban (értekezlet) szükség esetén szóban, írásban szükség esetén, 3 havonta szóban, írásban

gyógypedagógussal pedagógussal

gyv. felelőssel

szükség esetén, 3 havonta

szóban, írásban

telefonon,

telefonon, telefonon,

telefonon,

változás, eredmény szociális, családi, tanulmányi, magatartási problémák, eredmények szociális, családi, tanulmányi, magatartási problémák, eredmények Aktuális problémák, sikeres integráció feltételrendszerének megteremtése, felülvizsgálat Felmerülő problémák (szociális, családi stb.) szociális, családi, tanulmányi, magatartási problémák, eredmények Felmerülő tanulmányi, magatartási, pszichés problémák, változások szociális, családi, tanulmányi, magatartási problémák, eredmények aktuális problémák, magatartás, szociális, családi gyermeket érintő pszichés probléma miatt, tanácsadás Felmerülő tanulmányi, magatartási, pszichés problémák, előadás aktuális témában pl., drog Felmerülő tanulmányi, magatartási, pszichés problémák,

83

Szülő

szülővel

szükség esetén

intézmény vezetővel

szükség esetén

gyógypedagógussal

szükség esetén, havi szinten

pedagógussal

napi szinten, havonta szülői szóban, értekezlet telefonon szükség esetén szóban, írásban

Gyv. felelőssel

Intézmény vezető

szóban, írásban szóban, írásban szóban, írásban

pszichológussal

szükség esetén

szükség esetén

intézmény vezetővel

szükség esetén

szükség esetén

pedagógussal

szükség esetén, havi szinten szóban (értekezlet)

gyógypedagógussal

szükség esetén, havi szinten szóban (értekezlet)

Gyv. felelőssel

szükség esetén, havi szinten szóban (értekezlet) szükség esetén szükség esetén

szülővel

telefonon, telefonon, telefonon, írásban, telefonon,

változások gyermeket érintő pszichés probléma miatt, tanácsadás gyermeket érintő pszichés probléma miatt szociális, családi, tanulmányi, magatartási problémák, eredmények tanulmányi, magatartási, családi ügyek, felülvizsgálat szociális, családi, tanulmányi, magatartási problémák, eredmények gyermeket érintő pszichés probléma miatt, tanácsadás szociális, családi, tanulmányi, magatartási problémák, eredmények Aktuális problémák, sikeres integráció feltételrendszerének megteremtése, felülvizsgálat Aktuális problémák, sikeres integráció feltételrendszerének megteremtése,felülvizsgálat aktuális problémák, magatartás, szociális, családi szociális, családi, tanulmányi, magatartási problémák, eredmények

84

5.2.2. Külső kapcsolatháló

Család

Pedagógiai szakszolgálat

TKVSZRB

Iskola

Családsegítő

Óvoda

Fenntartó

85

Ki? Iskola

Kivel? pedagógiai szakszolgálat TKVSZRB

Milyen időszakonként, Milyen formában? szükség esetén, vizsgálati szóban, telefonon, kérelem alkalmával írásban felülvizsgálat alkalmából, 3 telefonon, írásban évente

Család

napi szinten, havonta szóban, (szülői) írásban szükség esetén, 3 havonta szóban, írásban

családsegítő Óvoda Fenntartó Család

Iskola pedagógiai szakszolgálat TKVSZRB családsegítő

Pedagógiai szakszolgálat

Család Iskola

telefonon, telefonon,

beiskolázás előtti évben 2 személyesen, telefonon havi rendszerességgel szükség esetén, éves szinten szóban, telefonon, (költségvetés stb.) e-mailban, levélben

Milyen témában? vizsgálati kérelem, gyermek pillanatnyi állapota miatt vizsgálat, felülvizsgálat céljából, diagnózis felállítása, SNI megállapítása, jelen állapot, továbbhaladás miatt a gyermeknél felmerülő problémák, eredmények miatt felmerülő szociális, családi problémák, veszélyeztetettség miatt gyermek személyes megismerése, tapasztalatcsere Adategyeztetés, sikeres integráció feltételrendszerének kibővítése (tárgyi- személyi feltételek) gyermeknél felmerülő változások, felülvizsgálat miatt vizsgálati kérelem,(TKVSZRB)

szóban, telefonon, írásban szükség esetén, vizsgálati szóban, írásban kérelem alapvizsgálat, kontroll 3 szóban, írásban alapvizsgálat, diagnózis felállítása évente (SNI), fejlesztés irányának megadása szükség esetén szóban, írásban felmerülő szociális, családi problémák, veszélyeztetettség miatt szükség esetén, vizsgálati szóban, írásban vizsgálati kérelem,(TKVSZRB) kérelem szükség esetén, vizsgálati szóban, telefonon, vizsgálati kérelem, gyermek kérelem alkalmával írásban pillanatnyi állapota miatt napi, havi (szülői)

TKVSZRB családsegítő Fenntartó TKVSZRB

Családsegítő

Fenntartó

pedagógiai szakszolgálattal Család

egy alkalommal, vizsgálat- telefonon, írásban kérés, nyomonkövetés szükség esetén szóban, telefonon, írásban szükség esetén, évente szóban, írásban, telefonon egy alkalommal, vizsgálat- telefonon, írásban kérés, nyomonkövetés alapvizsgálat, kontroll 3 szóban, írásban évente

Iskola

felülvizsgálat alkalmából, 3 telefonon, írásban évente

Fenntartó

szükség esetén, évente

iskola

szükség esetén, 3 havonta

pedagógiai szakszolgálat család

szükség esetén

fenntartóval

szükség esetén, évente

óvoda iskola

szükség esetén

szóban, telefonon szóban, írásban

írásban, telefonon,

szóban, telefonon, írásban szóban, írásban

Alapvizsgálat kérelme, SNI megállapítása szociális, családi probléma, veszélyeztetettség esetén Adategyeztetés, statisztika alapvizsgálat kérelme, SNI megállapítása alapvizsgálat, diagnózis felállítása (SNI), fejlesztés irányának megadása vizsgálat, felülvizsgálat céljából, diagnózis felállítása, SNI megállapítása, jelen állapot, továbbhaladás miatt adategyeztetés, statisztika, intézménykijelölés felmerülő szociális, családi problémák, veszélyeztetettség miatt szociális, családi probléma, veszélyeztetettség esetén felmerülő szociális, családi problémák, veszélyeztetettség miatt adategyeztetés, statisztika

szóban, írásban, telefonon szükség esetén, évente szóban, írásban, adategyeztetés, statisztika telefonon szükség esetén, éves szinten szóban, telefonon, adategyeztetés, sikeres integráció (költségvetés stb.) e-mailban, levélben feltételrendszerének kibővítése

87

családsegítő

szükség esetén, évente

TKVSZRB

szükség esetén, évente

pedagógiai szakszolgálat

szükség esetén, évente

szóban, telefonon szóban, telefonon szóban, telefonon

(tárgyi- személyi feltételek) írásban, adategyeztetés, statisztika írásban, adategyeztetés, statisztika, intézménykijelölés írásban, adategyeztetés, statisztika

88

5.3. Az intézményünkbe integrálható sajátos nevelési igényű gyerekek „Egyedül vagyunk! Vegyetek körül, nyújtsatok kezet, ti épek, többiek! Embernek születtünk: lehessünk emberek” (Pozderka János) 5.3.1. Mozgáskorlátozott tanulók A mozgáskorlátozott tanulók esetében az önállóság, a mozgásos tevékenységek, a mozgásos tanulás lehetősége módosul. Mások a lehetőségei, a környezetéről, saját magáról szerzett tapasztalatai. Nevelési feladataikat meghatározza a hely és helyzetváltoztatási lehetőségei, az önkiszolgálás, a tárgy és eszközhasználat a grafomotoros teljesítmények szintjei. Mindezek az iskolai képzés teljes ideje alatt szükségessé teszik az egyénre szabott módszerek, technikák, eszközök alkalmazását. A mozgáskorlátozott tanulók fejlesztésének alapelvei: – Törekedni kell a sérülésből adódó hátrányok csökkentésére. – A fejlesztés mindig az egyéni sajátosságoknak megfelelően történjék. – A mozgásnevelés feladatait ne az életkor, hanem a sérülés súlyossága határozza meg. – Kiemelt feladat az önállóságra nevelés, a felkészítés a felnőtt lét szerepeire. – Szükséges az akadálymentes környezet biztosítása. – Kiemelt figyelmet kell fordítani a reális énkép, önismeret, elfogadás kialakítására. 5.3.2. Látássérült tanulók A látássérült tanulók esetében a sérülés következményeként számolni kell azzal, hogy mások a világról szerzett tapasztalatai, megismerő tevékenységei, alkalmazkodó képessége és ismeretszerzési lehetőségei. A látás hiánya vagy sérülése nemcsak a tanulás során okoz nehézséget, hanem nehezítettek a mindennapi élet tevékenységei is. Mindezek az iskolai képzés teljes ideje alatt szükségessé teszik az egyénre szabott módszerek, technikák, speciális eszközök (nagyító, olvasógép) alkalmazását. A látássérült tanulók fejlesztésnek alapelvei: – Az önállóság fejlesztése, az egyéni sajátosságoknak megfelelő mértékben. – Speciális segédeszközök használatának kialakítása, az érdeklődés felkeltése a környező világ iránt. – Működő érzékszervek fokozott kihasználása. – Az akarati tulajdonságok erősítése. – A szem egészségét védő magatartási szokások kialakítása, fejlesztése. – Az önbizalom és az önkritika reális egyensúlyának megteremtése, reális énkép kialakítása. 5.3.3. Hallássérült tanulók A hallássérült tanulóknál a hallás hiánya vagy csökkenése miatt eltér a nyelvi kommunikáció, a szövegértés, szókincs, nyelvi szerkezetek értése, használata. A hallássérült tanuló egyéni fejlesztési lehetőségeit személyiségjegyei, intellektusa mellett döntően befolyásolja a hallássérülés bekövetkezésének, felismerésének ideje, kóroka, mértéke és a fejlesztés

89

megkezdésének ideje. Fejlesztésüket segíti a korszerű hallókészülékek, hatékony hangátviteli technikák (adó-vevő) használata. A hallássérült tanulók fejlesztésnek alapelvei: – Speciális segédeszközök használatának kialakítása, az érdeklődés felkeltése a környező világ iránt. – Működő érzékszervek fokozott kihasználása. – Segítség biztosítása a nyelvi kommunikáció gyengeségéből fakadó hátrányok kompenzálásához. – A szociális kapcsolatrendszer, az érintkezés formáinak elsajátíttatása. – Az ismeretek bővítésével kapcsolatos fogalomrendszerek kialakítása. – A vizuális percepció, az önkifejezés, a valóság képi megjelenítésének beépítése a tanulási folyamatokba. – A megfelelő beszédmód, beszédhallás, artikuláció komplex, folyamatos fejlesztése. – Az információszerzés, az interperszonális kapcsolatok új technikai formáira való felkészítés. – Az önbizalom és az önkritika reális egyensúlyának megteremtése, reális énkép kialakítása. 5.3.4. Enyhén értelmi fogyatékos tanulók Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő. A kifejtett alapelveken túl, együttnevelésükhöz szükséges a megfelelő gyógypedagógus foglakoztatása, a speciális tanterv, tankönyv használta. Az iskola helyi tantervének melléklete részletesen tartalmazza az enyhén értelmi fogyatékos tanulókra vonatkozó fejlesztési feladatokat, tartalmakat, követelményeket. 5.3.5. A beszédfogyatékos és a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók A beszédfogyatékos és a súlyos tanulási, beilleszkedési, magatartás, figyelem és a részképesség zavarral küzdő tanulók esetében nem, vagy nehezen határozhatók meg egységes jellemző jegyek, tünetek. A megfogalmazott elvek az egyéni sajátosságok, lehetőségek tükrében értelmezendőek. 5.3.6. A magatartás és figyelemzavarral küzdő tanulók esetében törekedni célszerű: – Egyénhez igazított követelmények, elvárások megfogalmazására. – Egyéni lehetőségekhez igazított következetes szokásrend kialakítására. – Változatos tanulási környezet kialakítására. – Törekvés a szabályok kialakítására, azok belsővé válásának segítésére. – A belátásra épülő nevelési helyzetek teremtésére, resztoratív technikák alkalmazására. – A tanuló viselkedéséhez igazított, a pozitívumokat kiemelő visszajelzések alkalmazására. – Az önmagához mért fejlődés segítésére gyakori pozitív visszajelzésekkel. – A művészetekben (dráma, tánc) rejlő lehetőségek tudatos felhasználására. – A tanuló optimális helyének megválasztására – Együttműködésre a kortárscsoporttal, a családdal. – Együttműködésre segítő szakemberekkel, szervezetekkel. 5.3.7. A részképesség zavarral (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) küzdő és a beszédfogyatékos tanulók fejlesztésének elvei: – A tanulók fejlesztése gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus közreműködését igényli.

90

– A tanulók fejlesztése differenciáltan, egyéni haladási ütemben, egyéni fejlesztési elv alapján történik. – Diszlexia, diszgráfia esetén szükséges a lassított tempójú, egyéni sajátosságokhoz igazított olvasás, írás tanítás lehetőségének biztosítása, az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése. – Kompenzáló technikák kialakítása és alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során. – Szükség esetén speciális eszközök (auditív eszközök, gépi írás, szövegszerkesztő, helyesírás ellenőrző programok) használatának biztosítása. – Diszkalkulia esetén kiemelten szükséges az észlelés, érzékelés, emlékezet, gondolkodás összehangolt fejlesztése, a téri relációk fejlesztése, a szerialitás erősítése. – A tanulási helyzetek során a tapasztalás, a manipuláció, a matematikai eszközök használatának előtérbe helyezése szükséges. – Egyéni szükségletekhez igazított gyakorlási lehetőség biztosítása. – Szakértői vélemény alapján az értékelés alóli felmentés alkalmazása lehetséges. „ Ne azzal törődj, amid nincs, hanem azzal, hogy jól használd fel, mit kezdjél azzal, amid van.” (Ernest Hemingway)

91

6. IDEGEN NYELVI KÉPZÉS A programban rögzített elvek és célok között kiemelt szerepet kap az idegen nyelvek tanítása, a képzés hatékonyságának növelése. A korábbi évek gyakorlatát követve, az angol és a német nyelv tanítását helyezzük előtérbe. Az angol, mint az elsődleges világnyelv, a német pedig a település történetéből fakadóan nemzetiségi hagyományokhoz is köthető. Általánosságban megfogalmazható, hogy a nyelvtanítás módszerének igazodnia kell a tanulók életkorához, nyelvtanulási tapasztalataihoz és a nyelvi környezet sajátosságaihoz. Célunk a gyakorlati nyelvi készségek elsajátíttatása, az idegen nyelven való szóbeli és írásbeli kommunikációs képességek fejlesztése. Ennek érdekében törekszünk ezen a területen is a kompetenciafejlesztésre építve, a nyelvtanítás új eszközeinek és módszereinek alkalmazására. Teret biztosítva a kooperációs technikáknak és digitális eszközöknek is. Az idegen nyelv használatában, tanításában kiemelt jelentősége van az anyanyelvi környezetnek. Ezért fontosnak tartjuk a célországokba szervezett nyelvi táborokat, valamint anyanyelvi tanár alkalmazását. A képzések szintjei igazodnak a gyermekek képességeihez, a szülői igényekhez és társadalmi elvárásokhoz. Személyi és tárgyi feltételeinket figyelembe véve az alábbi lehetőségeket biztosítjuk: - kerettanterv szerinti alapóraszámon tanított angol és német nyelvi oktatás - emelt szinten történő német, angol nyelvi oktatás - magyar-angol két tanítási nyelvű oktatás. Az alapóraszámon folytatott oktatásnál is lehetőséget adunk – igény szerint – a tanfolyami vagy fakultációs nyelvtanulásra, melyet akár első évfolyamtól is elkezdhetnek a gyerekek.

6.1. Emelt szintű német, angol nyelvoktatás Az első és második évfolyamon tanfolyami keretek között, majd harmadik vagy negyedik évfolyamon óratervi keretek között elkezdett nyelvtanítás felső tagozaton emelt óraszámban folyik. A kezdő szakaszban a nyelv megszerettetése és a szóbeli készségek fejlesztése a cél. Később, az óraszám növelésével is törekszünk, jól és magabiztosan kommunikáló, a nyelvtani ismeretek terén is jártasságot szerző, eredményes továbbtanulásra, esetleg nyelvvizsgára kész diákokat képezni. Az anyanyelvi környezetbe szervezett táborok is ezt a célt szolgálják. Fontosnak tartjuk a város német nyelvi hagyományait, ezért a tananyagban szerepelnek német nemzetiségi táncok, szokások, dalok, mondókák is. A képzésre jelentkezés alapján kerülnek beiskolázásra a tanulók. Önálló osztályt nem indítunk, a nyelvtanítást csoportbontással oldjuk meg. Az Iskola u. 4. feladat ellátási helyen az angol és a német nyelv első osztálytól, heti 2 órában, választható tantárgyi keretek között biztosítja a játékos nyelvhez szoktató képzést. Negyedik osztálytól heti 3, majd 7-8 osztályban, előzetes szintmérés és igények alapján heti 5 órában tanulhatják az idegen nyelvet az azt választók.

92

6.2. Magyar-angol két tanítási nyelvű oktatás Képzésünket a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelveinek kiadásáról szóló 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet alapján szervezzük. A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a tanítás egyidejűleg két nyelven, magyarul és angol nyelven folyik. Az oktatást első évfolyamtól indítjuk, a célnyelv és a célnyelven történő oktatás egyidejűleg kezdődik. A angolul tanított tantárgyak közül alsó tagozaton előnyben részesítjük a készségtárgyakat, természetismeretet, informatikát, felső tagozaton természetismeret, országismeret, földrajz tantárgyakat. A választás elsődleges szempontja az életkori adottságokhoz való igazodás. Helyi tantervünket a Két tanítási nyelvű iskolák kerettanterve alapján dolgoztuk ki. 6.2.1 A program célja A nyelvoktatás célja (általában) az, hogy a nyelv használóját hozzásegítse ahhoz, hogy sikeresen tudjon részt venni a kommunikációs folyamatban. A két tanítási nyelvű oktatás célja ennél összetettebb, az oktatási miniszter 8/2001 (III. 9.) rendelete egyes oktatási jogszabályok módosításáról – alapján: „A két tanítási nyelvű iskolai oktatás célja, hogy az anyanyelvi és idegen nyelvi tudást egyidejűleg és kiegyensúlyozottan fejlessze, a tanulókat megtanítsa az idegen nyelven való tanulásra, az idegen nyelvű információk feldolgozására”. Szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy a program kétnyelvű, tehát a célnyelv mellett az anyanyelv tanulása, fejlesztése és magas nyelvű művelése ugyanolyan fontos feladat. A tanulónak a ciklus végére, tehát az általános iskola befejezésekor képesnek kell lennie arra, hogy akár magyar nyelven, akár a tanult célnyelven folytathassa középfokú tanulmányait. Világossá kell tennünk, hogy az idegen nyelv nem szorítja ki az anyanyelvet, nem annak ellenében, hanem az anyanyelvvel teljes összhangban hoz létre kiegyensúlyozott személyiséget. Az angol nyelv tanulásával a program résztvevői az angol nyelvű kultúra, illetve kultúrák részesei is lesznek. Ez gazdagítja személyiségüket. Ugyanakkor, születésük okán a magyar kultúrkörbe tartoznak bele. A kétfajta kultúra nem gyengíti, hanem, ellenkezőleg, erősíti egymás hatását. A korán elkezdett nyelvtanulás előnye: az alsó tagozatos gyerekek életkori sajátosságaiból fakad, hogy az idegen nyelvet ebben az életkorban nem „tanulják”, hanem „elsajátítják”. Az idegen nyelv hangkészletét is ebben a korban a legkönnyebb befogadniuk és magukévá tenniük. A két tanítási nyelvű oktatási rendszerben igen jó lehetőség adódik ennek megvalósítására, hiszen több forrásból, valós élethelyzetekből szívják magukba a célnyelvet. A gyerekek természetes kíváncsiságát és nyitottságát kihasználva még változatosabb módon tágítható látókörük, alakítható kommunikációs és szociális készségeik, hozzáállásuk. A nyelvi fejlődésen és az ismeretanyag bővítésén túl így több lehetőség nyílik készségek, képességek, ezáltal a gyermekek teljes személyiségének fejlesztésére. Cél, hogy az anyanyelvi és az idegen nyelvi tudás egyidejűleg és kiegyensúlyozottan fejlődjön, a tanulók megtanulják az idegen nyelvű információk feldolgozását. Ezáltal alkalmassá válnak arra, hogy tehetségüket kibontakoztassák, tanulmányaikat középiskolában akár magyarul, akár angolul folytassák. Fontosnak tartjuk a türelemre, nyitottságra való nevelést, hogy tanulóink megértsék a nemzetközi kapcsolatok és együttműködés fontosságát.

93

A fenti célkitűzés minél sikeresebb megvalósítása érdekében az alábbi feladatokat látjuk szükségesnek: -

-

-

Az idegen nyelvek létének tudatosítása, pozitív viszonyulás kialakítása a nyelvekhez Gazdag angol nyelvi környezet, a beszédértés gyakorlásának változatos módjainak biztosítása Angol anyanyelvű tanár jelenléte, a tanulókkal való napi kapcsolata során anyanyelvi beszélő modell biztosítása, valamint személyén keresztül a nyelvre való érzelmi ráhangolás segítése. Változatos feladatok és tevékenységek, sok-sok szemléltetés révén a tartalmi elemek minél sikeresebb eljuttatása, és sikerélmény biztosítása A gondolkodási készségeknek a nyelvi alapkészségek közé emelése, a memória-alapú nyelvtanulás helyett problémamegoldó, háttér-információt is felhasználni tudó nyelvtanulás segítése Az önálló, autonóm tanulási formák, nyelvtanulási és nyelven tanulási stratégiák elsajátítása és gyakorlása A célnyelvi kultúrák megismerése, azok értékeihez való pozitív viszonyulás kialakítása Nyitott, más népek és kultúrák iránt toleráns személyiségjegyek kialakítása

6.2.2 A magyar – angol két tanítási nyelvű osztályba kerülés feltételei Az angol korai két tanítási nyelvű osztályba járhat az a gyerek, aki iskolaérett és a képességfelmérés alapján az osztályba javasoljuk. A szülők jelen lehetnek a képességméréseken. Az angol két tannyelvű osztály felmérésén elsősorban a gyerekek memóriáját, logikus gondolkodását, kifejezőkészségét, kitartását, feladattudatát figyeljük a játékos elbeszélgetéskor. A képességfelmérések eredményeit a résztvevő pedagógusok értékelik ki, és ennek megfelelően javasolják a gyerekek osztályba sorolását. Angol két tannyelvű osztályokba más településen lakó tanuló is bekerülhet.

7. SPORT ÉS MOZGÁSKULTURA Az intézmény egészére érvényes alapelvként fogalmazzuk meg az egészség és mozgás elválaszthatatlanságát, a mozgásfejlesztést, mint a nevelés és személyiségfejlesztés szolgálatába állított egyik legfontosabb eszközt. Ennek megfelelően az óvodai neveléstől kezdődően, valamint az általános iskolai képzés egész időszakában is, nagy gondot fordítunk a megfelelő szintű mozgásformák biztosítására. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a játéknak, a játékos mozgásformáknak, az életkorhoz igazodó mozgástanításnak és a megfelelő, valamint elégséges terhelésnek. Ezek a tevékenységek nem szorítkozhatnak a testnevelési foglalkozásokra és órákra, ennél szélesebben és átfogóbban értelmezzük a testnevelés és sport szerepét. Egyrészt fontosnak gondoljuk, hogy az életmód formálás szempontjából különösen fogékony időszakban, megfelelő óraszámú és kellő változatosságú foglalkozásokat biztosítsunk, ezzel elérve a mozgás iránti vágy felkeltését és örömforrásként történő kezelését. Másrészt, lehetőséget adni a sport iránt elkötelezett és tehetséges tanulók számára a minőségi és versenysport utánpótlásrendszerébe történő bekapcsolódásra.

94

A kettő együtt csak megfelelő erőforrások bevonásával, jelentős idő ráfordítással, személyi és tárgyi feltételek biztosításával és az intézmény egészére érvényes pozitív attitűd formálásával valósítható meg. 7.1. Mindennapos testnevelés alsó tagozaton A 6-10 éves korosztály mozgásigényének kielégítése szempontjából mindenképpen fontos, hogy naponta, megfelelő terhelést nyújtó foglalkozásokat szervezzünk. A testnevelés órák, úszás órák és táncfoglalkozások együttesen lehetőséget adnak arra, hogy az iskolában töltött időszak alatt, arányos időbeosztással elérjük a kívánt célt. A tanórákat (testnevelés, tánc) lehetőség szerint testnevelő tanárok vagy ilyen irányú tanítói szakképesítéssel, illetve táncoktatói képesítéssel rendelkező nevelők tartanák. Az úszás órákat a városban oktatói feladatokat és egyesületi edzéseket is szervező úszóiskola szakemberei, külső szolgáltatásként, szerződésben rögzítettek szerint végeznék. A testnevelési órák felépítésében, alsó és felső tagozaton egyaránt, törekedni kell a fokozatosságra, a változatosságra és a hatékony képességfejlesztésre. Fontos az életkorhoz igazodó játékformák, testnevelési játékok és sportági játékok alkalmazása, az ezekből fakadó, ezekhez köthető nevelési eszközök kiaknázása, az egészséges akaraterő és versenyszellem kialakítása. 7.2. Diáksport és szabadidős tevékenységek A tanórákon túl, fontosnak gondoljuk a tömegsport és diáksport egyesületi foglalkozások nyújtotta lehetőségek kihasználását is. Ezek tartalmát, jellegét a tanulói igényekhez és a személyi, tárgyi feltételekhez kell igazítani. Minden olyan kezdeményezést támogatunk, ami hozzájárul a gyerekek rendszeres testmozgásának biztosításához. 7.3. Sportiskola A város oktatási intézményeiben szép hagyományai vannak az egészségnevelés részeként értelmezett testnevelés oktatásnak. 1986-tól működő testnevelés tagozatos, majd később, emelt szintű képzésnek köszönhetően sok sportágnak biztosítottuk az utánpótlás bázisát. Bizonyos szakágak talán ennek köszönhetik fennmaradásukat. A magasabb óraszámból, speciális tantervből adódóan, jó alapozást, előkészítést biztosítottunk a magasabb korosztályokban és versenyrendszerekben sportoló fiatalok számára. Első osztályú labdarúgók, birkózók, atléták kerültek ki ezekből az osztályokból. Az emelt szintű képzés és sportági irányultságú oktatás két intézményben is megvalósult. Ez is okot adott arra, hogy 2009-ben kidolgozásra és bevezetésre került a közoktatási típusú sportiskolai kerettanterv, melyet első és ötödik évfolyamon indítottunk. Ennek folytatásaként az induló évfolyamokon felmenő rendszerben már a kerettanterv szerint folyna a képzés, és a felső tagozaton is, a két feladat-ellátási helyen bevezetjük a feljövő osztályoknál. A képzés lényege, hogy az iskolai oktatás követelményeit, a tanulók elfoglaltságait szervesen illeszteni tudjuk a sportoláshoz. Az a megterhelés és idő ráfordítás, melyet a szervezet keretek között sportoló gyerekeknek vállalniuk kell, csak akkor hozhat eredményt,

95

ha arányosan és differenciáltan szervezzük meg iskolai életüket. A testnevelés órák és sportági edzések szakanyagának összecsiszolása, időbeli egyeztetése szintén hatékonyabbá teheti a képzést. Fontos továbbá az is, hogy a különböző tantárgyak anyagában a sporthoz kapcsolható tartalmak is megjelenjenek, illetve olyan tanulás módszertani ismereteket is kapjanak a tanulók, melyek segítségével eredményesebben boldogulnak a tananyag elsajátításában. Törekedni kell arra, hogy a gyermek ismerje önmagát, legyen tudatában saját képességeinek, adottságainak. Ismerjen meg minél több tanulási módszert és technikát és legyen képes kiválasztani a számára leghatékonyabb eljárást. A tanulás tanulásának folyamatában a pedagógus akkor tud hatékonyan részt venni, ha kellő információval rendelkezik a tanuló előzetes tudásáról. E fenti gondolatmenetet követve a kerettanterv különös figyelmet fordít: – a tanuló aktív részvételére a tanulási folyamatban (cselekvő tanulás előtérbe helyezése), – az önértékelésre, az önismeretre, – az eredményes tanulás módszereinek megismertetésére, a tanulási technikák elsajátítására, – olyan helyzetek előidézésére, ahol a meglévő tudás mozgósítására kényszerülve kell a tanulónak adott jelenséget, törvényszerűséget értelmezni, – az önálló és társas tanulás élményének kipróbálására, az előnyök megtapasztalására. Képzésünkbe az együttműködési megállapodások értelmében négy sportág szakanyagát építenénk be. Birkózás, kézilabda, labdarúgás és úszás. Ezek a sportágak részben hagyományokra épülnek (labdarúgás), részben ma is országos szintű utánpótlás eredményekkel rendelkeznek (birkózás, kézilabda), de van dinamikusan fejlődő új terület is (úszás). 7.4. A tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása,a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni,mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez,lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére,az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztése,a szükséges szint elérése,megtartása. A méréseket a tanév folyamán két alkalommal kell elvégezni. Ősszel, szeptemberben, tavasszal pedig májusban kerül rá sor. A tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez és minősítéséhez "A Hungarofit tesztsora" alapján készítjük. 7-8 évesek számára: (1+3 motorikus próba értékelésével) 1. 2. 3. 4.

Cooper-teszt Helyből távolugrás páros lábbal Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan kifáradásig Hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan kifáradásig

96

9 éves kortól: (1+4 motorikus próba értékelésével) "Mini Hungarofit " 1. 2. 3. 4. 5.

2ooo m-es síkfutás Helyből távolugrás páros lábbal Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan kifáradásig Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan kifáradásig Hason fekvésből törzsemelés és leengedés, folyamatosan kifáradásig

A tesztek értékelése: Az Oktatási Minisztérium 2ooo évben kiadott " Útmutató a tanulók fizikai és motorikus méréséhez " című kiadvány 64. és 95. oldal alapján történik.

8. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Alapvető feladatunk a tanulók személyiségének komplex fejlesztése, s ezen belül megkülönböztetett figyelmet fordítunk az SNI-s tanulókra. Intézményeink pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg: a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás. E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Apedagógiai folyamatokban törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs készségeinek fejlesztésére. Igyekszünk felkelteni az igényt az egészséges és kulturált életmód iránt, és fejlesztjük az ehhez szükséges képességeket Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett - kiválasztással, - elrendezéssel. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: - műveltségét, - világszemléletük, világképük formálódását, - társas kapcsolatát, - eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, - tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. 97

A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: Az intézmény pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret: a színes, sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, játéknak, munkának, fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, eddze akaratukat, járuljon hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A pedagógiai programunk alapja egy olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részéről, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatásnevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Ezen célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: 1. Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok: – a megismerési vágy fejlesztése, – megismerési képességek fejlesztése: megfigyelő képesség emlékezeti képesség képzelő erő - gondolkodás képességek – kommunikációs képességek fejlesztése: beszédforma, szókincs stílus, olvasásmód, íráskép empátia – a tanulás alapvető feltételeinek elsajátítása: időteremtés motiválás aktivizálás megerősítés – tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása. 2. Jellem, akarati tulajdonságok fejlesztése terén elvégzendő feladatok: céltudatosság fejlesztése határozottság fejlesztése akaraterő fejlesztése önállóság fejlesztése 3. A segítő életmódra nevelés területén elvégezendő feladatok: a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködés változatos formáival a másság (fogyatékosság, kisebbség) elfogadására nevelés 4. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégezendő feladatok: a mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal

98

a tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelőmunka során is mentálhigiénés program megvalósítása felvilágosító tevékenység hatékonyságának növelése pozitív példák erősítése a sport fontosságának hangsúlyozása. 5. Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk, fejlesztjük ki a tanulók egyéni tanulási útvonalait. 6. A tanítás-tanulás folyamatába alkotó jellegű feladatok meghatározásával fejlesztjük a tanulók tanulás iránti motivációját

99

9. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A nevelés szempontjából közösségnek nevezzük az autonóm egyének szerveződését. Mivel a közösség egyénekből áll az igazi közösség kibontakoztatja, fejleszti az egyéniséget. Maga a közösség a fejlődés keretét biztosítja, miközben tagjai önfejlődésével a közösség is fejlődik, több lesz, mint tagjai egyszerű együttese. Az új tanulási módszerek, a kooperativitásból fakadóan a közösséget fel kell készítenünk az SNI-s tanulók integrált nevelésére. Ennek érdekében tudatosítanunk kell a másság fogalmát és annak elfogadását. 9.2. A közösségfejlesztésnél kiemelt kompetenciafejlesztési területek: Szociális és állampolgári kompetenciák: konfliktuskezelés, együttműködő magatartás, környezet és az emberi közösségek harmonikus viszonyáért felelősségvállalás, másság elfogadása, empátia, kapcsolatteremtés, saját identitásától és képességeitől eltérő tulajdonságok toleranciája, önfejlesztő képesség, önbizalom, önbecsülés képessége, szabálykövetés, szabályalkotás képessége Anyanyelvi kommunikáció: saját és közérdek képviseletéhez szükséges szóbeli és írásbeli, nyelvi kifejezőkészség, önálló véleményformálás, érvek kifejtésekonstruktív vita képesség, világos kifejező készség, Digitális kompetencia: az új információs környezetben való eligazodás képességét, Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését, 9.3. A közösségi nevelés területei: a család az iskola az iskolán kívüli közösségek. 9.4. Az iskola keretén belül működő közösségi nevelés területei: tanórák tanórán kívüli, felnőttek által szervezett iskolai foglalkozások (napközi, kirándulások...) diákok által szervezett, tanórán kívüli iskolai foglalkozások (diákönkormányzati munka) szabadidős tevékenység hagyományápolás 9.4.1 A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok: A tanórán résztvevő tanulók egy osztályközösség tagjai, az osztályközösséget a közösségi érdek, közös cél, közös értékrend és a tudat tartja össze. Mivel az osztályközösség egyrészt a tanulók fő iskolai tevékenységének, tanulmányi munkájának összefogó kerete, alapvető élet- és munkaközössége, másrészt pedig valójában a tanulók spontán, véletlenszerű gyülekezete, legfontosabb célunk ebből a nem nevelési szempontból összetömörült csoportból olyan valódi közösséget formálni, amely képes: 100

A közös cél érdekében, a közös értékrend elfogadására valamint hajlandó az iskola szervezett keretein (tanórák) belül ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni. Ennek a célnak a megvalósításához, több esztendő kitartó, állhatatos és türelmes munkájára van szükség. Ennek érdekében az alábbi feladatok megvalósítására törekedhetünk: a tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével, a tanulók kezdeményezéseinek segítése, a közvetlen tapasztalatszerzés segítése, a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással; helyes cselekvések bemutatásával; bírálat, önbírálat segítségével;) a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének (ki)fejlesztése, a folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyamon a már elért eredményekre való építés, olyan nevelőkollektíva kialakítása (megtartása) mely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja, különböző változatos munkaformákkal (homogén csoportmunka, differenciált csoportmunka, egyéni munka, kísérlet, verseny...) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése. 9.4.2 A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai: A tanórán kívüli foglalkozások már kötetlenebb tevékenységi formák és a közösen átélt kirándulások, túrák, napközis szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei. Feladat: nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére, átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelőn fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését. ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek, a sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalmi, zenei, képzőművészeti, sport) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez, a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség érzését. 9.4.3 A diák önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A diák önkormányzatok a tanulók önirányító, önszervező közösségei, melynek keretében a tanulók a pedagógus irányítóval (vagy pedagógus közösséggel) együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket. A diák önkormányzat megalakítása nem kötelező, tagsági viszonya önkéntes, célirányos tevékenységéhez viszont szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra. A diák önkormányzat, diáktanács feladata: szervezni a közösség életét. A közösségi élet tartalmát az iskola pedagógiai tervében meghatározott fő feladatok adják. Az egyes közösségek (osztályok) ezeket valósítják meg a maguk szintjén. Így alakul a közösségek egyéni, sajátos arculata. 101

Mivel az iskolai önkormányzat az iskola egészét, annak minden kisebb közösségét egységes rendszerbe fogja össze, így tevékenysége is olyan kell legyen, hogy az iskolai egység kialakításának irányában hasson. Ezért középpontban az iskolai szintű feladatoknak kell állni Az önkormányzat alapját a gyermekek mindennapi életének és tevékenységének megszervezése jelenti. Ennek legfontosabb feladata az iskola életrendjének kialakítása a nevelőtestülettel és az iskolavezetéssel közösen. A diákönkormányzat az iskola összes tanulójának érdekeit képviseli, feladatai és jogai vannak. Feladata: programok biztosítása (fenyőünnep, farsangi bál stb.) versenyek vetélkedők lebonyolítása, segítségnyújtás a diák-napokon programok szervezéséhez, lebonyolításához. Ünnepségek szervezése (tanévnyitó, tanévzáró, pedagógusok köszöntése stb.). Szabadidős programok szervezése (színházlátogatás, túrák stb.). A diáktanács tagjai az osztályközösségekből delegált képviselők. Joga- és feladata: A tanulók érdekeinek képviselete az iskolavezetésben és a nevelőtestületben. A gyerekek mindennapi életének megszervezésében való részvétel. A tanuláshoz való viszony erősítése. Társadalmilag hasznos munkák végzése, szervezése. Kulturális tevékenység szervezése. Sport- és szabadidős programok (kirándulás, túra, színházlátogatás stb.) szervezése. 9.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz és hatása nem csak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. A tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építeni. Munkatervben rögzített időpontban az osztályfőnökök irányításával tanulmányi kirándulásokat szervezünk. Általában 1 nap az időtartama, de felsőbb osztályokban gyakori az ország különböző tájain eltöltött két nap. Ezen idő alatt nem csak sok új ismerettel gazdagodnak a gyerekek, hanem az iskolán kívül együtt eltöltött 1-2 nap közösségformáló ereje is meghatározó. Ezen kívül az osztályfőnökök nagyon sok más programot is szerveznek a tanév során. Múzeumlátogatás, állatkerti séta, esztergomi, budapesti nevezetességek megtekintése, üzemlátogatások, koncertek stb. Hétvégeken nevelőink vezetésével a környező hegyekbe kirándulnak tanulóink. Évente 8-l0 ilyen "bakancsos" túrát bonyolítunk le. Régi hagyományt szeretnénk folytatni a színházlátogatások biztosításával. Budapestre, Komáromba, Tatabányára, valamint a helyben szervezett bérletes előadásokra visszük el diákjainkat. Az ezeken való részvételnél - tekintettel a magas jegyárakra - az alapítvány nyújtotta lehetőséget is kihasználjuk. Az iskolai sportkör foglalkozásait versenyekre történő felkészítésre, tömegsport foglalkozásokra, illetve az emelt szintű képzésben részesülők rendszeres testedzésére fordítjuk. Emellett az időjárás függvényében - a téli időszakban - iskolai jégpályát készítünk, amit a testnevelési órákon kívül a délutáni, esti órákban a gyerekek és a szülők egyaránt használhatnak. 102

10. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Iskolánk tanulóinak családi háttere, otthoni indíttatása igen különböző és ez jelentősen befolyásolja pedagógiai munkánkat. Tanulóink jó része az átlagosnál magasabb színvonalú szociokulturális háttérrel rendelkezik, ahol a szülők magas elvárásokat támasztanak. Ugyanakkor jelentős azoknak a száma, akiknek családja különböző problémákkal küzd (munkanélküliség, csonka család, megélhetési gondok, alkoholizmus). Ezek a nemkívánatos környezeti hatások tükröződnek a gyermekek lehetőségeiben, teljesítményében viselkedési és beszédkultúrájában egyaránt. Ezeknél a tanulóknál a személyiség fejlesztése az átlagosnál nagyobb törődést, türelmet, empátiát és szakértelmet kíván a tantestület tagjaitól. A tanulás kezdeti időszakában a tapasztalati ismeretszerzés, a tevékenységközpontú tanítási stratégia alkalmazása segíti a kitűzött célok elérését. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, a nevelési tanácsadóval, és a gyermekjóléti szolgálattal; az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; fejlesztő foglalkozások; a napközi otthon; iskolaotthon; a tanulószoba; a felzárkóztató foglalkozások; a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; a családlátogatások; fogadóórák; a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése. A magatartási, beilleszkedési zavarok társadalmi problémákra, a család funkciózavaraira és betegségekre vezethetők vissza. A pedagógus szakma „tömeges” jelenségként éli meg az utóbbi egy-két évtizedben ezeket a nehézségeket. A szakmai kompetencia csak úgy tartható fenn, ha folyamatosan felkészülünk a kezelésére. 1. Szoros kapcsolatot alakítunk ki az óvodákkal, a pedagógiai szakszolgálattal annak érdekében, hogy már az iskolára előkészítő év(ek)ben informáltak legyünk a nehézségekről. Szakmai kompetenciánk korszerűsítésével is befolyással leszünk az iskolába kerülő első osztályos tanulók fejlettségi szintjének minden irányú és pontos felmérésére. 2. Évente szakmai jellegű nevelési napot iktatunk be olyan pedagógiai problémák gyakorlati kezelése érdekében, mint az egyre gyakoribb diszlexia, diszgráfia, diszcalculia, illetve beilleszkedési zavarok témakörben. Törekszünk a Pedagógiai Szakszolgálat segítségnyújtásának maximális kihasználására. 3. A beilleszkedési zavarokkal és magatartási problémákkal küszködő tanulók érdekében – az illetékes szakmai bizottság javaslata alapján – az iskola fejlesztő, kompenzációs foglalkozásokat szervez. A fejlesztő foglalkozásokat – elsősorban az 1-3. osztályokban évfolyamonként, az adott probléma fejlesztési területének megfelelő kiscsoportban (4-5 fő) szervezzük. Ennek feltételeit fenntartói, illetve pályázati forrásokból teremtjük meg. 4. A csoportban nem fejleszthető, egyéni foglalkozásra szoruló hátrányos helyzetű tanulót az iskola – lehetőségeihez mérten – egyéni foglalkozás keretében segíti hátrányainak enyhítésében.

103

5. A beilleszkedés, a magatartási zavarok enyhítése minden intézményi dolgozó közös feladata. 6. A normál pedagógiai módszerekkel nem fejleszthető tanulók esetében a Pedagógiai Szakszolgálat pszichológusa és fejlesztő terapeutája segítségét vesszük igénybe. 7. A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól valamennyi, a tanuló tanításában résztvevő pedagógus közös véleménye alapján mentesíti az iskola igazgatója. 8. Nem hagyható figyelmen kívül a differenciált munka sem. Az első osztályban tanító nevelőt jól segíti ebben a pedagógiai asszisztens, később pedig a jól elsajátított csoportmunka-forma lehet a részproblémák kezelésének egyik eszköze. 9. A megfogalmazott eljárások segítsenek a tanulási esélyegyenlőség feltételének megteremtésében: együttműködés a fenntartóval, családokkal, a szakmai és civil szervezetekkel; kulcskompetenciák megalapozása az 1-6. évfolyamon; kulcskompetenciák bővítése, megerősítése a fejlesztő szakaszban; tanulási nehézségek feltárása, problémamegoldás a nevelés egész folyamatában és minden területen; a tanulók személyiségének megismerése és hozzá illeszkedő pedagógiai módszer, kooperatív technikák alkalmazása; kiemelkedő teljesítmények, tehetségjegyek feltárása, fejlesztése (tantárgyi, tevékenységi, iskolán kívüli formában); egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások. Projekt-módszer alkalmazása Tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazása Fejlesztő, szöveges értékelés alkalmazása Az alapozó szakasz elnyújtása A tapasztalatszerzés, ismeretszerzés lehetőségeinek kitágítása az IKT-s eszközök alkalmazásával

104

11. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK A kialakuló teljesítményeket figyelve tudatosan keressük a jó képességű és kiemelkedő teljesítményeket produkáló tanulókat. Célunk, hogy hatékony segítséget nyújtsunk nekik képességeik kibontakoztatásához. Az új tanulásszervezési eljárások különösen lehetővé teszik a tanulók személyiségjegyeinek szélesebb körű megismerését, képességeik sokféleségének megmutatását, tehetségük orientálását. A projekt tevékenykedtető eljárásai keretében valóban jól formálhatók a tanulók képességei, fejleszthetők kompetenciái. A témahét szintén gyakorlatias pedagógiai folyamatában elmélyíthető a tanulók érdeklődése, amelyre alapozva épülhet egy motivált képességfejlesztés. A kibontakozásra minden tanulónak lehetőséget kell adni: fontos, hogy a valamely területen –mozgás, tánc, kézügyesség stb.- tehetséges SNI-s tanulókat is célirányosan fejleszteni szükséges. A tehetséggondozás elsődleges színterei az emelt szintű tanítás, a sportiskolai képzés a csoportbontások, a szakkörök iskolai és városi rendszere, a városi, a megyei és az országos pályázatok, vetélkedők. Javasoljuk tanítóink, tanáraink számára a differenciált, személyiségfejlesztő tanulásszervezést, annak érdekében, hogy minden tanulónk a neki leginkább megfelelő fejlődési ütemben haladhasson az ismeretek megszerzésében. A tanulásszervezési metódus közben biztosítjuk az optimális előrehaladást, az érdeklődés szerinti csoportalakítást, a csoportváltás lehetőségét, és szorgalmazzuk a differenciált házi feladatokat. A taneszközök kiválasztásakor - esetleges kimunkálásakor - előnyben részesítjük a differenciálást lehetővé tevő anyagokat. Kiemelten fontosnak tartjuk a tanulás motivációs bázisának erősítését. Sokat jelenthet, ha a tantárgyi munkában erősödik a sokoldalú szemléltetés a korszerű ismerethordozók bekapcsolásával, amely a vizualitásban rejlő lehetőségeket is megragadja. A tevékenységközpontú tanulásszervezéssel a tanulás és az ismeretek alkalmazása kerül előtérbe. Célunk az önállóság fejlesztése (lásd még: kulcskompetenciák). A tehetséget nem csak az intellektuális képességek terén kutatjuk. Keressük a jó képességű színjátszókat, rajzolókat, énekeseket, kézműveseket és a kiemelkedően sportolókat. Az érdeklődés szerinti differenciálás legfontosabb területe a tehetséggondozó szakköri forma. E foglalkozások által biztosított feltételek kihasználása nagyon fontos lehetőség a tehetséggondozás, a sokoldalú képzés szempontjából. A szakkörökön általában a tantárgyi követelményeket legeredményesebben teljesítő tanulók vesznek részt, ezért sokkal nagyobb lehetőség van a tananyag elmélyítésére, esetleges bővítésére, az önálló logikus gondolkodás fejlesztésére, az absztraháló képesség, a találékonyság és az ötletesség fejlesztésére. A tanulói igényekhez igazodva, azt figyelembe véve továbbra is lehetőséget biztosítunk önköltséges tanfolyamok megszervezésére. Az egyéni képességek kibontakoztatásának eredményességére legjobb mérce a közvetlen környezettől független versenyeken, vetélkedőkön, pályázatokon való részvétel. Az egészséges versenyszellem kialakítása és ápolása a tehetséggondozás rendkívül fontos részét alkotja. A források sokféleségének felismertetésére és alkalmazására törekszünk az önművelési, a verseny- és kutatási feladatok folyamatos végeztetésével. A tanár-diák közös alkotómunka technikáinak folyamatos alkalmazása, az eredmények beépítése a mindennapi gyakorlatba. 105

A rendszeressé vált hagyományos táborokat is a kulturált, a szórakozásban is értékközpontú szemlélettel működtetjük. Az önszerveződésű diáknapokon hagyományőrző és –teremtő tanulmányi és sportversenyeket szervezünk. Az iskolai sportkörben kibontakozó gyerekeket átirányítjuk a város sportszakosztályaiba. A magasabb szintű, versenyre felkészítő edzések mind a szakosztályok, mind az iskolai diákolimpiai részvétel eredményességét növelik. A tehetség támogatásának anyagi-erkölcsi lehetőségét kínálják az iskolai alapítványok, az egyéb elérhető alapítványok. Fejlesztendő kompetenciaterületek: Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia területén: Egyéni tervkészítés, megméretés, kockázat felvállalása (versenyek), Digitális kompetencia területén: Önálló információkeresés interneten (előadások készítése, újságszerkesztés) Szociális és állampolgári kompetenciák területén: Közjó iránti elkötelezettség, csoportmunkában konfliktus megoldási készség Önálló tanulás Saját tanulás megtervezésének, megszervezésének képessége

106

12. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK Irányító dokumentumok A közoktatási törvény módosítása alapján pedagógiai programunkban a gyermekvédelmi munkával összefüggő tevékenységek törvényi háttere: – A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény – A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet – Gyermekvédelmi törvény 1997. évi XXXI. törvény – 20/1997 (II.13) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törv. végrehajtásáról. A jelenleg hatályos törvényi és tartalmi szabályozókban rögzített gyermeki jogok, nevelési alapelvek, célok és feladatok egymásra épülve, egymással összhangban megerősítik, hogy az alapvető gyermeki jogok, szabadság tisztelete, az életkori és az egyénileg eltérő, sajátos szükségletek kielégítése a gyermek legelemibb érdeke, fejlődésének, fejlesztésének alapja. A nevelő-oktató intézmények gyermekvédelmi feladatait döntően a közoktatási törvény határozza meg, mivel a gyermek és ifjúságvédelem szorosan kapcsolódik az intézmény pedagógiai tevékenységéhez. Összefügg azzal, hogy az intézményekben olyan légkört, olyan igazgatási, pedagógiai tevékenységet kell kialakítani, amely kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik gyermek bármilyen okból hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. (Közokt. törv. 4.§/7. bek.) A gyermek és ifjúságvédelmi munkát az igazgató koordinálja. A teendők ellátása az igazgató által megbízott gyermek és ifjúságvédelmi felelős és a nevelőtestület feladata. Intézményünk gyermekvédelmi tevékenysége két nagy területre osztható: – problémamegelőző, preventív gyermekvédelemre – a problémakezelő gyermekvédelemre. – A problémamegelőző –preventív- gyermekvédelem első, legfontosabb „jelző intézménye” az óvoda, iskola. A gyermekek életük jelentős részét az óvodában és különböző iskolatípusokban töltik. Viselkedésükben, hangulatukban, fizikai állapotukban történő változás, fejlődésük minden hibája, zavara megjelenik az óvodában, iskolában, mint tünet. A gyermekvédelem célja a prevenció, a gyermekek, tanulók hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség megszüntetésében való segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel. Minden pedagógus kötelessége, hogy közreműködjön a feladatok ellátásában, a gyermekek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A gyermekek jogai, szükségletei, igényei érvényesülésének feltétele, hogy a pedagógusok kötelességüknek érezzék azok biztosítását az oktatás-nevelés folyamatában a nevelés teljes eszközrendszerével. Ebben meghatározó: – az egyéni bánásmód, – a differenciált fejlesztés átfogó tervezése, megvalósítása – a szülővel való együttműködés, – a teljes személyiségfejlődés-fejlesztés, – a képességek kibontakoztatása 107

az iskolai alkalmassághoz szükséges testi, lelki, értelmi fejlettség elérése érdekében. A pedagógiai tevékenységgel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy minden gyermek részére biztosítsa a fejlődéshez szükséges feltételeket, lehetőségeket – a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához, hogy leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységben megfogalmazódnak a pedagógusok kötelezettségei: – Közre kell működniük ezeknek a feladatoknak az ellátásában, a gyerekek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. – Biztosítani kell, bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkóztatását. A prevenció kollektív feladat, amely az óvodai és iskolai gyermek és ifjúságvédelmi felelősök, óvodapedagógusok és pedagógusok, osztályfőnökök, iskolaorvos, védőnő együttműködésén alapul. A Gyermekvédelmi törvény 17.§-a jelzési, együttműködési kötelezettséget állapít meg. Az iskolai gyermekvédelem az egyik legfontosabb jelzőrendszer, mivel a gyerekek teljesítmény-, viselkedés- és kapcsolat zavarai itt érzékelhetők először. Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi feladata – A gyermekkorúak oktatásának, szellemi, erkölcsi, testi, lelki, esztétikai, egészségi fejlődésének előmozdítása és támogatása. – Ellátásának és gondozásának elősegítése, személyi biztonságának, érdekeinek védelme. – Jogai érvényesülésének biztosítása. – A veszélyeztetettség felderítése, a veszélyeztető okok feltárása. – A veszélyeztető körülmények felszámolása, vagy legalább csökkentése annak érdekében, hogy minden felnövekvő gyermek képességeinek, adottságainak megfelelően harmonikusan fejlődjön. – A szülő (gondviselő) tájékoztatása a gyermekvédelmi és családgondozói alapellátás helyi rendszeréről, segítése a támogatások elérésében. Az intézményi gyermek és ifjúságvédelmi felelős munkájának legfőbb célja a prevenciós tevékenység, feladatrendszerét az intézmény gyermek és ifjúságvédelmi feladata határozza meg. A cél elérésére kiemelt feladatai: – A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek szabadidős tevékenységének segítése, kulturális és kirándulási lehetőségek kihasználása, különböző ingyenes táborozási lehetőségek keresése, ill. ezeken való részvételük megszervezése. – Szociális ellátások számbavétele. – A veszélyeztetettség kialakulásának pedagógiai eszközökkel való megelőzése. – Fejlődési, tanulási előmenetelük óvodai és iskolán belüli viselkedésük figyelemmel kísérése. – Tanácsadás tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak. – Kapcsolattartás a jelzőrendszer tagjaival.

108

13. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős, a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, személyi higiénia terén is. Az esélyegyenlőtlenség megszüntetése e téren is fontos feladat. Történhet speciális felzárkóztató programokkal, különösen, ha kisebb gyerekekről van szó, azonban főként a személyes törődésnek, beszélgetéseknek lehet nagy szerepük, melyekkel elősegíthetjük, hogy a diák elfogadja önmagát jelenlegi nehézségeivel, aktivizálja erőit hiányosságok felszámolása érdekében, s megakadályozzuk, hogy a lemaradás magatartás és lelki zavarok kialakulását idézze elő. Kiváltképpen megkülönböztetett törődésben kell részesítenünk a súlyosan hibás nevelési attitűdök következtében érzelemszegény gyermekeket, akiket csak önmagunk, szeretetünk folyamatos ajándékozásával zárkóztathatunk fel. A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését. E tevékenységek közben ügyelnünk kell arra, hogy a tehetséges tanulókkal való kiemelt foglalkozás ne lássa kárát a felzárkóztatásának. Arra törekszünk, hogy a tanulócsoport egységesen magasabb tudásszintje, a korábban lemaradó tehetséges tanulók erőfeszítésének példája, valamint a folytonos kétirányú differenciálásra való törekvés a tanári munkában számukra is jó gyümölcsöket teremjen. E feladatnak fontos részét képezi minden iskolai szinten a korrepetálás illetve a szintre hozás. 13.1. Alsós fejlesztő gyakorlatok "Egy gyermek akkor iskolaérett, ha testileg-lelkileg olyan fejlett, hogy az iskolai tanulás nemcsak hogy nincs ártalmára, hanem fejlesztőleg hat rá." Az eredményes iskolai tanulás alapvető feltétele a tanuló iskolaérettsége. A fejlődésnek megfelelő feltételei vannak, biológiai és pszichikus téren egyaránt. Ezek a feltételek egyrészt örökletes, ill. veleszületett vagy szerzett adottságok, másrészt a környezetnek a gyermekre gyakorolt helyes, céltudatos nevelői ráhatásai. Sokféle készség, képesség szükséges már az általános iskola első osztályában is ahhoz, hogy a pedagógus oktató-nevelő munkája eredményes legyen. A pszichikusan iskolaérett gyermekre mindenekelőtt az akaratlagos folyamatok dominanciája jellemző. Az ismeretlen tananyag elsajátítása is akaratlagos figyelmet és emlékezetet igényel. A szándékos emlékezet az egész személyiségfejlődést alapjaiban befolyásolja: 109

– – –

az érdeklődés a környezet iránt, ez bizonyos fokig kapcsolatban van a figyelem és a megfigyelőképesség fejlődésével, ill. fejlettségével, a gondolkodás terén analízisre és szintézisre való képesség a jellemző, a beszéd megfelelő fejlettsége, mely fontos szerepet játszik az ismeretszerzésben és mások megértésében.

A felsoroltakon kívül a már meglévő tapasztalatok, alapismeretek és a gyakorlati készségek nagymértékben fokozzák az iskolára való alkalmasságot. (Ide tartoznak a gyermek saját magára, természeti és társadalmi környezetére vonatkozó tapasztalatai, alapismeretek, az ábrázoló készség, megfelelő kézügyesség és mozgásbeli ügyesség.) Az egészséges, kiegyensúlyozott felnőttkor alapja a gyermekkor, éppen ezért nagyon fontos a zavarok korai felismerése. Az általános iskolában folyó összetett munka egyik fontos része azoknak a gyerekeknek az oktatása, nevelése, akiknek fejlődése eltérően alakult a korai gyermekkorban. Fontos és lényeges feladatai vannak ebben a folyamatban a szociálpedagógusnak a káros tényezők konkrét vizsgálatával, és ennek ismeretében a lehetséges és szükséges speciális módszerekkel a káros hatások kiküszöbölésére, ill. csökkentésére. Fontos: – a személyiséget károsító környezeti tényezők felismerése - ingerszegény környezet, elhanyagoltság, rossz családi körülmény, helytelen nevelési eljárás stb. – a gyermek és a felnőtt környezet közötti kontaktus, a gyermeknek a társaihoz való viszonyulása, megnyilvánulása mindezek utalnak az érzelmi kiegyensúlyozottságra is, amit feladathelyzetben, szünetekben és spontán tevékenység végzése közben figyelhetünk meg a gyermekeknél. Ezeken kívül fontos felmérni a vizuo-perceptuo-motoros, az akusztikus- és nyelvi képességeket, az emlékezet, a szerialitás, a téri tájékozódás szintjét, valamint a test finom- és nagymozgásait. A felmérésekhez segítséget nyújtanak a különböző vizsgálatsorok és programok (pl. Porkolábné Balogh Katalin: Mozgásfejlesztő program; Brigitte Sindelar: "De jó, már én is tudom"- programcsomag; Goodenough-féle vizsgáló eljárás; Meixner Ildikó: Én is tudok olvasni stb.), és ily módon megismerhető a várható, vagy a már kialakult tanulási zavar háttere. Megtudható, hogy a gyermek mely részképesség-gyengeségek miatt igényel fejlesztő foglalkozást. Minél hamarabb sikerül felfedeznünk a problémákat, megelőzhetjük, hogy az elsődleges tünetekre rakódjanak a várható következmények: a magatartászavar, agresszió, regresszió, önértékelési probléma, iskolai kudarcok stb. A fejlesztő foglalkozások megtervezésénél a programok kiválasztásával meg kell tervezni, hogy mely célokra irányul elsődlegesen és melyekre lehet másodlagos fejlesztő hatással. 13.2. Részképesség-gyengeségek egyéni vagy kiscsoportos korrekciója A terápiát minden esetben vizsgálóeljárással indítjuk. Ezután kerülhet sor a meg-felelő programok, feladatcsoportok kiválasztására, az egyénre szabott fejlesztési irányok meghatározására. Természetesen fel kell tudnunk mérni azt is, hogy melyek azok a gyengeségek, hiányok, zavarok, amelyek már nem tartoznak kompetenciánkhoz, hogy a gyermek fejlődését szem előtt tartva a megfelelő szakemberhez (pszichológus, logopédus) irányíthassuk. A foglalkozások lebonyolításánál fontos betartanunk néhány szabályt ahhoz, hogy a gyermek a munkát ne valamilyen kényszertevékenységnek érezze, hanem örömét lelje a játékos feladatokban.

110

Nem szabad elfelejtenünk, hogy a gyermek számára ezek a foglalkozásokbármennyire is játékosnak tűnnek- nagyon megerőltetők, fárasztóak, hiszen éppen azokban a képességekben várunk el tőle sikereket, ahol nehézségei vannak. A fejlesztő foglalkozás hatásfokát fél évnél nem rövidebb időtartamú foglalkozás után éri csak el igazán. Munkánk szükségességét és eredményességét a fejlesztés hatásfoka igazolja, amelyet a vizsgálóeljárás megismétlésével ellenőrizhetünk.

111

14. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK A szociális hátrány oka lehet anyagi természetű, lehet erkölcsi-neveltetési jellegű, de hátrányt jelenthet a környezet is. Minden esetet fel kell tárni, egyedileg kell elemezni, értékelni. Eljárásaink a szociális hátrányok kezelésére a kulturált élet iránti igény felkeltése, kialakítása, gyakoroltatása (kiemelten az illem, az osztályfőnöki óra, a napközis foglalkozások keretében); igényes iskolai környezettel, kultúrával, programmal alapozzuk meg munkánkat, az alapvető erkölcsi normák, értékek megismertetése, elfogadtatása tevékenységek útján, igényes tevékenység(ek)be vonjuk be a hátrányos helyzetű tanulót (tanórai tevékenykedtetés, szakköri, egyéb közösségi formák), hátránykompenzáló beszélgetések a tanulókkal, esetenként tapintatos bevonása a szülői háznak, családlátogatás; tapasztalatainak közös megbeszélése, nevelési partner intézmények bevonása a felderítés, korrekció folyamatába. Eszközeink a szociális hátrányok problémáinak kezelésére: a diákönkormányzat támogatja a tanulók táboroztatását, a versenyek anyagi feltételeinek megteremtését, intézményi alapítvány(ok) A Gyermekjóléti Szolgálatnál kezdeményezzük és segítjük a mindenre kiterjedő együttműködést, a hivatásos pártfogók munkáját, a rászorulók szakkorrepetálását. A vidéki önkormányzatokkal kapcsolatot tartunk bejáró tanulóik sorsát figyelemmel kísérve, kezdeményezzük a szükséges intézkedések megtételét gyermekvédelmi ügyekben. Szoros kapcsolatot tartunk a karitatív szervezetekkel, tapintatosan lehetőséget kínálunk segítségük igénybevételére.

112

15. SZÜLŐK, TANULÓK, PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI 15.1. A szülői szervezetek az általános iskolai intézményegységben A közoktatási törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A csoportok, osztályok szülői szervezeteit az egy csoportba, osztályba járó tanulók szülei alkotják. A csoportok, osztályok szülői szervezetei a szülők köréből képviselőt választ. A csoportok, osztályok szülői közösségeivel a csoportot vezető óvodapedagógusok, osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. Az óvoda, iskola szülői szervezetébe a csoportok, osztályok szülői közösségei képviselőt delegálnak. Az óvodai, iskolai szülői szervezettel az intézményegység vezetője tart kapcsolatot, biztosítja a magasabb jogszabályokban előírt jogosítványaik gyakorlását. A nevelőtestületi értekezleteken a szülői szervezet elnöke részt vehet. 15.2. A szülői szervezet részére biztosított jogok dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról tájékoztatást kérhet a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben javaslatot tehet az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításával kapcsolatban 15.3. Az iskolai szülői közösséggel való kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A szülői szervezet osztályképviselőit az intézményegység-vezető a munkatervben rögzített időpontban, tanévenként legalább egyszer hívja össze, és tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. 15.3.1 A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az intézmény – a Kt.-nek megfelelően – a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást ad. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik.

113

15.3.1.1 A szülői értekezletek rendje Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként három, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban (csoportban) oktató nevelőket, új pedagógusokat is. A három szülői értekezlet közül az egyiken az osztály életkori sajátságainak megfelelő pedagógiai, pszichológiai témával is foglalkozik az osztályfőnök. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze a főigazgató, az intézményegység-vezető (és helyettesei) az osztályfőnök, a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. 15.3.1.2 A szülői fogadóórák rendje Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény a tanév során a munkatervben rögzített módon, havonta szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. 15.3.2 A szülők írásbeli tájékoztatási rendje A általános iskolai feladat-ellátási hely a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Két havonta tájékoztatja a szülőt gyermeke magatartásáról, szorgalmáról, félévkor a félévi bizonyítvány dokumentálja a tanuló előmenetelét, amelyben az érdemjegyek bejegyzése számmal történik. Az intézmény továbbá tájékoztatja a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelést, érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal, kézjeggyel ellátni. A szóbeli feleletet aznap, az írásos számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján kell beírni. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetből a hiányzó érdemjegyeket. 15.3.3 Az iskolaszék és az intézmény kapcsolattartásának rendje Az iskolaszék megalakulására, működésére, jogállására, feladataira az iskolaszékre vonatkozó rendelkezések alkalmazandók. 15.3.3.1 Az iskolaszék és jogai Az intézményben a nevelő és oktató munka segítésére az intézmény működésében érdekelt szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék működhet.

114

Az iskolaszék maga állapítja meg működésének rendjét, munkaprogramját, megválasztja tisztségviselőit. Az iskolaszéket az elnök képviseli. Az iskolaszék véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik: az intézmény egész működésével kapcsolatban, a vezető személye és az intézmény irányítása vonatkozásában. Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol: a szervezeti és működési szabályzat, a pedagógiai program, a házirend elfogadásakor. 15.3.3.2 A kapcsolattartás rendje Az intézményegység-vezető és az iskolaszék elnöke az együttműködés tartalmát és formáját tanévenként az intézményi munkaterv és az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. A kapcsolattartás a feladatellátás függvényében folyamatos. Az intézmény az iskolaszék működését támogatja a feladatok ellátásához szükséges helyiségek és berendezések – előzetes egyeztetés után való – rendelkezésre bocsátásával. Az intézményegység-vezető vagy megbízottja szükség szerint, de tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatja az iskolaszéket az intézmény működéséről. Az iskolaszék elnöke tanévenként egy alkalommal tájékoztatja saját működéséről és munkaprogramjáról a nevelőtestületet. 15.3.3.3 Az iskolaszék szülői fogadóórái Az iskolaszék elnöke az intézmény munkatervi fogadóóráival egyidejűleg iskolaszéki fogadóórát tart a szülők részére. Ily módon a szülők közvetlen kapcsolatban lehetnek az iskolaszékkel. Az iskolaszék írásban tájékoztatja az intézmény vezetőjét a szülői fogadóórák tapasztalatairól, a szülők által jelzett problémákról. 15.3.4 A tanulókkal való kapcsolattartás formái A tanulói kapcsolattartás legfontosabb fóruma a diákönkormányzat. Az iskolai diákönkormányzat az osztályokra, mint feltételezett közösségekre épül. A diákok érdekképviseletét, a diákélet szervezését választott testület (Osztály Diák Bizottság) látja el az osztályfőnök támogatásával. A testületbe az osztály bármely tanulója beválasztható. Az osztályokban működő diákszervezetek munkáját választott iskolai testület irányítja. A testület tagjait az osztályok küldöttei választják. A testületbe az iskola bármely tagja beválasztható, kivéve azt, aki ellen a választás időpontjában fegyelmi eljárás folyik. Az iskolai önkormányzat legfontosabb fóruma az évenként összehívott diákközgyűlés. Itt az osztályokat választott küldöttek képviselik, akik diáktársaik nevében kezdeményezhetnek, illetve kérdéseket intézhetnek az iskola vezetőihez. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak határozzák meg. Az iskola tanulói a közoktatási törvény értelmében diákköröket hozhatnak létre, melyek működésének célja, hogy a diákok az őket érdeklő témával foglalkozhassanak,

115

kapjanak munkájukhoz segítséget. Kiemelt feladat a tanulók kommunikációs készségének, kezdeményező képességének, kulturált és határozott fellépésének fejlesztése. A működés feltétele, hogy rendelkezzen diákvezetővel és állandó létszámmal (legalább 5 fő). A diákkörök maguk dolgozzák ki, hogy mivel akarnak foglalkozni, maguk kérhetik fel felnőtt segítőiket, de a feladat-ellátási hely vezető jóváhagyását előzetesen ki kell kérniük. A diákköröknek nem fontos egész évben működniük, alakulhatnak egy konkrét céllal is. A diákönkormányzat és a diákkörök kapcsolatot létesíthetnek iskolán kívüli diákszervezetekkel is. A külső diákszervezeteknek jogszerű szervezeti és működési szabályzattal kell rendelkezniük. A diákpanaszok az iskola több fórumán is kezelhetőek. Ha egy diák úgy véli, hogy őt sérelem érte, panasszal fordulhat az osztály vezető testületéhez, -ODB-, az iskolai diákbizottsághoz, -IDB, az osztályfőnökhöz, illetve az igazgatóság bármely tagjához. A panaszról értesült fél kötelessége a panasz kivizsgálása, és - ha indokolt - orvoslására kísérletet kell tennie. (Kiskorú tanuló esetén panasszal élhet a szülő is.) A tanuló az őt tanító pedagógus munkájáról többféleképpen és több alkalommal nyilváníthat véleményt: bármikor, ha ezt a tanár lehetségessé teszi (például felkéri erre a diákot), a diákközgyűlésen, ha a véleményalkotás az iskola egészének életét érinti, osztályfőnöki órán bármikor, igazgatónál bármikor, kétévente kérdőíves formában, közösen megbeszélt szempontok szerint. H a kinyilvánított vélemény - akár pozitív, akár negatív - megerősítést nyer, akkor az iskolavezetés későbbi döntései során köteles ezt figyelembe venni. A tanári kar szándéka ösztönözni a diákokat arra, hogy közszolgálatai tevékenységet vállaljanak. A vállalás lehet egyéni és közösségi.

116

16. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ ISKOLAI FELADATOK 16.1. Egészségnevelési program Mottó „A testnek legyen ereje, hogy a léleknek engedelmeskedhessék. A jó szolgának erősnek kell lennie. Minél gyengébb a test, annál többet parancsol, minél erősebb, annál engedelmesebb.” Jeaan - Jacques Rousseau Az egészségstratégia a pedagógiai programban Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. A különböző műveltségi területek feldolgozása során adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, ifjak egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az iskolai környezet, mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. 16.1.1 Az iskola feladata Tudományos ismeretek átadása, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása. Tanítsa meg, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Tanítson megfelelő egészségvédő magatartásra, gyakorlással, segítéssel, példamutatással. Ösztönözze a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására. Segítse mind az egészségeseket, mind a betegeket az egészséges életmód kialakításában, a döntési alternatívák kidolgozásában, és a helyes döntések megvalósításában. Szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére. Neveljen az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére. Önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan, helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Fejleszteni kell a tanulók elfogadó és segítőkész magatartását a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránt. 117

A káros függőséghez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésére neveljen. Foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel. Fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az iskolai környezet, mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. A szociális és életviteli és környezeti kompetenciák összehangolása az egészségstratégia kiemelt területeivel 16.1.2 Az egészségstratégia kiemelt területei: Egészséges táplálkozás Szenvedélybetegségek Szexuális felvilágosítás (AIDS prevenció) Elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat Testi higiénia Testedzés, mozgás, helyes testtartás 16.1.3 Színterei: 16.1.3.1 Iskolai lehetőségek Tanórai foglalkozások A biológia, az egészségtan, háztartástan, és az osztályfőnöki órák tananyaga minden más tantárgynál komplex nevelési folyamat Tanórán kívüli foglalkozások A napközi otthon nyújtotta lehetőségek, szabadtéri játékok, DÖK által szervezett iskolai napok keretében mozgásos programok, vetélkedők szervezésével népszerűsítjük a helyes életmódminta kialakítását. Propagáljuk és részt veszünk más intézmények, szervezetek által rendezett megmozdulásokon, akciókon. Különböző akciókhoz való csatlakozás – (Always program…). Iskolai táborok a helyi sajátosságok ismertetésére, egészségneveléssel kapcsolatos vonatkozásokra (napozás, vizisportok, elsősegélynyújtás, kullancsveszély, közlekedési szabályok, baleset-megelőzés….) 16.1.3.2 Iskolán kívül Pedagógiai szakszolgálat Gyermekjóléti szakszolgálat Városi rendőrség Intézmények, alapítványok Városi rendezvények 16.1.3.3 Egyéb lehetőségek Az iskolai médiumok figyelemfelkeltő szerepe. Iskolaorvosi szűrővizsgálatok, konzultációk, prevenció szerepe.

118

Fogorvosi szűrő vizsgálatok kiemelt szerepe. Rendszeres védőnői szolgáltatás, segítségnyújtás, vetélkedőkre való felkészítés. Szülői társadalom bevonása, előadások, tájékoztatók, közös rendezvények, kirándulások szervezése. Ügyeleti tevékenység maradéktalan ellátása a balesetek és sérülések elkerülésére. Nevelői odafigyeléssel gondoskodni kell a rászoruló tanulók rendszeres és egészséges táplálásáról. Az iskolai büfé kínálatát igazítani kell az egészséges étkezési szokások kialakításához (tej és tejtermékek, gyümölcslevek). 16.1.4 Konkrét célok, tevékenységek Egészséges táplálkozási szokások kialakítása A tevékenységek színterei, munkaformái: osztályfőnöki órák napközis, szabadidős csoportok (étkezde) – (folyamatosan és aktuálisan) iskolabüfé (folyamatosan és aktuálisan) iskolai pályázatok, versenyek (diákönkormányzat koordinálásában) Testi higiénia A tevékenységek színterei, munkaformái: osztályfőnöki órák (felső tagozat) testnevelés órák (öltözők, mosdók) tantárgyi lehetőségek (integráció) Testedzés, mozgás, helyes testtartás A tevékenységek színterei, munkaformái: testnevelésórák sportköri tevékenységek napközis és szabadidős tevékenységek, valamennyi ülő foglalkozású tanóra keretén belül Szenvedélybetegségek A tevékenységek színterei, munkaformái: osztályfőnöki órák biológiaórák szakkörök védőnői, iskolaorvosi előadások diáknapok rendezvényei (pályázat, verseny, meghívott előadó stb.) Szexuális felvilágosítás (AIDS prevenció) A tevékenységek színterei, munkaformái: biológiaórák orvosi, védőnői előadások felvilágosító médiák (film, videó, szakirodalom) Elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat A tevékenységek színterei, munkaformái:

119

biológiaórák szakkörök versenyek orvos, gyógyszerész, védőnő felvilágosító előadásai, beszélgetések mentőállomás

16.2. Környezeti nevelési program Meggyőződésünk, hogy csak egységes, egymást segítő programokra, egymásra építhető stratégiára támaszkodva alakulhat ki egységes szemlélet, eredményes, közös fellépés. Az egészség, a környezet, a káros hatások prevenciója, a helyes fogyasztói magatartás nem egymástól elszigetelt jelenségek, egymástól függetlenül nem elemezhetőek, nem értelmezhetőek és nem fejleszthetőek. Egyik stratégia sem nélkülözheti a másik terület eredményeit, észrevételeit.

16.2.1 Stratégiailag kiemelt céljaink Természetismereti, természetvédelmi, környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos ismeretek átadása, globális környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása, helyi környezeti, természeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása, ezek felismeréséhez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése. 16.2.1.1 Környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk A fenntartható fejlődés elve, a prevenció elve, a partnerség elve, a gazdaszemlélet elve, kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések, helyi és globális szintek kapcsolata, biológiai és társadalmi sokféleség. 16.2.1.2 A környezeti nevelés céljai: Hosszú távú célunk, jövőképünk: tanítványaink környezettudatos állampolgárrá váljanak. Ennek érdekében ki kell alakítani: a környezettudatos magatartást és életvitelt, takarékos magatartást.

120

16.2.2 Nevelési területek 16.2.2.1 Iskolában: Hagyományok ápolása Az iskolai napok, óvodai napok keretén belül környezetvédelmi téma, programok, vetélkedők szervezése, Az általános iskolai feladat-ellátási helyek névadói emlékének ápolása a település környezeti terhelésével kapcsolatos információk feldolgozása, üzemek látogatása (Richter G. Rt., SANYO, SARPI…), nyári táborok adta lehetőségek kihasználása (Pilismarót, Tiszafüred, erdei táborok) osztályfőnöki órák környezetvédelmi témái. Szaktárgyi célok hétköznapi témák, aktualitások megjelenítése a szakórákon, természetvédelmi versenyekre való felkészítés, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, csapatmunkák, önálló kísérletek alkalmazása. 16.2.2.2 Iskolán kívül: környezetvédelmi versenyek, pályázatok, táborok, környezetvédelmi jelzőszolgálat (együttműködések iskolán kívüli szervezetekkel), szakkörök programja, helyi értékek felfedezése, feldolgozása, védelme, társadalmi kapcsolatok alapján partnerség továbbfejlesztése (egyesületek, alapítványok, gazdálkodó egységek, szülői szervezet bevonása), pedagógusok szakmai fejlődése: környezettudatossági technikák elsajátítása, személyiségfejlesztő továbbképzések, osztálykirándulások. 16.2.3 Módszerek, tanulásszervezési formák Környezeti nevelési tevékenységeink során a következő módszereket és tanulásszervezési formákat alkalmazzuk: A tanítási órák klasszikus módszerei, kooperatív tanulási technikák, osztálykirándulások, csoportszintű előadás szabadidős időszakban, csoportszintű gyakorlati foglalkozás szabadidős időszakban, múzeumi óra, szakköri foglalkozás, versenyek, környezetvédelmi napok, környezetvédelmi akciók, táborok.

121

16.2.4 Eszközrendszerünk munkacsoportok kialakulása (tanár-diák-szülő együttműködés), ösztönzési és értékelési technikák alkalmazása (diákönkormányzat, szakmai munkaközösségek), a program finanszírozásának lehetőségei: költségvetési keret, pályázatok, projektek költségeinek alapítványi támogatása, együttműködő partnerek: BEBTE egyesület, Környezetvédelmi Egyesület, Regionális környezetvédelmi csoport, SANYO Hungary Kft., Richter Gedeon Rt., SARPI (Égetőmű), Dorog Város Önkormányzata, Szülői Munkaközösség, Iskolaszék, tájékoztatás: faliújság, média, saját kiadványaink (publikációk, pályázatok nyilvánossága), CD tár, zöldkönyvtár, zöld videók. 16.2.5 A természetes és mesterséges környezet védelmét szolgáló foglalkozások, tevékenységek Vízhasználat terén általánossá tesszük a takarékos WC-öblítők, tisztító technikák, alkalmazását, évente a 8. osztályokban látogatást teszünk a regionális szennyvíztisztító- telepen, energiafelhasználás terén kezdeményezzük a fenntartónál az energiatakarékos világítás megvalósítását, szakmai munkánkban fokozatosan bevezetjük az ilyen technika alkalmazását (elektromos gépek, berendezések, eszközök), szorgalmazzuk, iskolai akciók során prioritásban részesítjük a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés egészséges formáit, a hulladékkezelés területén szakemberek meghívásával ismerkedünk évente a szelektív hulladékgyűjtés aktuális problémáival; kezdeményezzük a prevenciós módszereket a hulladékkeletkezés folyamatában, papírtakarékossági akciókat szervez a diákönkormányzat,rész veszünk a szárazelem gyűjtésében, környezetbiztonságot teremtünk az iskolai veszélyes anyagok tárolásának, a biztonságkockázati tényezők megismerésének szabályozásával, üzemlátogatással ismerkedünk a városban működő ipari létesítmények környezetvédelmével (RG, SANYO, SARPI, Hőerőmű), Szoros kapcsolatot ápolunk a városban működő és környékén működő civil szervezetekkel, egyesületekkel (BEBTE, DVB, DKE), a működtetés területén olyan fogyasztóvédelmi intézkedéseket kezdeményezünk az étterem és a büfé területén, amelyek az intézményben élők egészségét szolgálják, környezetbarát termékek vásárlását szorgalmazzuk; szabályozott reklámtevékenységgel szorítjuk ki a divatos és egészségre káros termékek ajánlásait az iskola területéről.

122

17. ISKOLAOTTHONOS KÉPZÉS – NAPKÖZI OTTHON Az iskolai oktatás szerves részét képezi a hagyományos napközi otthonos ellátás és az alsó tagozaton fokozatosan bevezetésre kerülő iskolaotthonos oktatási forma. A napközis ellátás is biztosított minden feladat-ellátási helyen, melyben a tanulók másnapi felkészítésén túl, az étkeztetéssel, szabadidős foglalkozásokkal, irányított szabadidős tevékenységgel kötjük össze a gyermekek felügyeletét. Az első négy évfolyamra kiterjesztett iskolaotthonos oktatási-nevelési forma megoldást nyújt az óvoda és iskola közötti átmenet enyhítésére. Ezen túl a kéttanítós rendszerben szervezett munka további előnyökkel jár: -

-

-

-

-

-

A napi időbeosztás jobban megfelel a tanulók életkori sajátosságainak. A délelőtt és délután folyamán megtartott tanítási órák, s közöttük a szabadidő eltöltésének számtalan lehetősége biztosítja az arányos és változatos terhelés megvalósítását. A feladatok közé tartozik a házi feladat elkészítés, mely akár délelőtt, akár délután is kivitelezhető. Ezen kívül ebéd, játék, olvasás, bábozás, informatika, sportfoglalkozások, edzések és különböző szakkörök is megszervezhetők. Ez az oktatási forma különösen kedvez a sportiskolai és két tanítási nyelvű képzés megszervezéséhez. A nap folyamán, mivel a tanítás és a szabadidő váltja egymást, egyenletesebb a tanulók terhelése. Több lehetőség nyílik a tanulókkal való beszélgetésre, az egyéni élmények meghallgatására, a játék közbeni megfigyelésre, különböző nevelési helyzetek elemzésére. A tanítók között a felelősség megosztás kiegyensúlyozottabb, hiszen mindkét pedagógus tanít és „napközizik” is. A házi feladatot az adott tantárgyból a tárgyat tanító pedagógus végezteti, ami nagyon sok előnnyel jár, hiszen a tanító azonnal visszajelzést kap az elsajátítás mértékéről, az esetleges hibákról, és ezek alapján azonnal korrigálhat. Mindkét tanító látja a gyermeket az irányított és az önálló tanulás folyamatában, megfigyelheti szabadidőben a társai között, látja a különböző szabadidős foglalkozásokon, így a nevelés is sokkal hatékonyabb lehet. Reggel, a tanítás megkezdése előtt, lehetősége van beszélgetésre, a hírek meghallgatására, a napi gondok felvetésére. Ez azért is fontos, mert a ki nem beszélt problémák gátolják a tanulót figyelmének összpontosításában. Az iskolaotthonos oktatás esetén nem szorít annyira az idő, mint a hagyományos oktatási formában, így megvan a beszélgető körök szervezésének a feltétele. A gyermek hét közben nem szükséges, hogy hazavigye a táskáját, ami főleg az első, második osztályban – a táska súlyát tekintve is kedvező.

123

18. DIAGNOSZTIKAI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZER 18.1. DIFER mérés „A DIFER feltérképezi az írásmozgás-koordináció fejlettségét, amely az íráskészség elsajátításának előfeltétele. Megnézi a beszédhanghallást, amelynek fejlettsége az olvasási készséget határozza meg; a relációszókincs fejlettségét, amely a nyelvi információk vételéhez szükséges. Vizsgálja a matematikai tanuláshoz elengedhetetlen elemi számolási készséget, valamint a tapasztalati következtetést és a tapasztalati összefüggés-kezelést, mely a kritikus tanulás feltétele. Méri továbbá a beilleszkedéshez, együttéléshez szükséges elemi szociális készségek szintjét.” Az óvoda és az iskola közötti átmenet problémája csökkenthető a DIFER mérés alkalmazásával. A DIFER mérési anyaga alapos és személyre szóló tájékoztatást adhat az iskolába lépő gyermek felkészültségéről. A DIFER mérés minden területen 5 fejlődési szakaszt különít el. Előkészítő, kezdő, haladó, befejező, optimum. Ha egy nagycsoportos az utolsó két szakasz valamelyikében helyezkedik el, akkor teljesíteni tudja az első osztályt. A gyermeket képességeihez mérten kell fejleszteni. A mérést és az értékelést az óvodákban a mindenkori nagycsoportos óvónő, az iskolákban az elsős tanítók, vagy fejlesztő pedagógusok végezzék el. Ennek az a feltétele, hogy vegyenek részt egy ezzel kapcsolatos továbbképzésen. Elképzelhetőnek tartjuk azt is, hogy minden intézményben kiképeznek erre legalább két embert. Fontos, hogy biztosítani tudják az anyagi hátteret. Minden gyermeknek legyen egy füzetecskéje: Fejlődési mutató 4-8 éveseknek, Mozaik Kiadó. Az óvoda engedjen betekintést a saját mérési anyagába. Az iskola jelezzen vissza az óvodák felé. A mérés ideje: - az óvodában a nagycsoport elején végezzék el, hogy maradjon idő a gyermek egyénre szabott fejlesztésére - az iskolában első osztályban október és november hónapokban, kontrollmérés a gyengén teljesített tanulóknak A mérési anyagot az irattárban kell megőrizni 5 évig. Az óvodában és az iskolában egyaránt a rövidített változatot javasoljuk. 18.2. Kompetenciamérés -

Az Országos kompetenciamérésen a 4. 6. 8.10. évfolyamos csoportok vesznek részt. A szövegértési képességeket és a matematikai eszköztudást mérik. Azt vizsgálja, hogy a tanulók az adott évfolyamig elsajátított ismereteiket milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldása során. A mérés idejét, feltételét, feladatait központilag, országosan határozzák meg. 124

-

Az iskolánál maradt mérési anyag kijavítása a javítókulcs alapján az osztályfőnök, illetve a szaktanárok feladata. Kiértékelés után az irattárban kell elhelyezni, és 5 évig megőrizni.

18.3. A mérések ütemezése Szakasz I. A mérések tervezése

Feladat A tárgyi és a személyi erőforrások biztosítása

II. A mérések végrehajtása

DIFER mérés

Tevékenység/ell.

Időpont/határidő

A felelősök kijelölése A résztvevők kijelölése Éves mérési ütemterv elkészítése Mérőeszközök beszerzése Felkészítés a mérés lebonyolítására A mérés lebonyolítása adatbevitel adatelemzés

Augusztus utolsó hete Augusztus utolsó hete Augusztus utolsó hete Aug. végéig

Felelőslista

Aug. utolsó hete

Jelenléti ív, írásos tájékoztatók Adatlapok, fejlődési mutatók adatbázis Írásos összegzés

Tájékoztató beszámoló az eredményekről Kontroll mérés előkészítése Kontroll mérés lebonyolítása adatbevitel adatelemzés

OKÉV mérés OKÉV megállapodás alapján 4., 6., 8. évfolyamon

Mérőeszközök beszerzése Mérés előkészítése Mérés lebonyolítása

Október és november eleje November végéig December első hetének végéig Januári értekezlet

Május első hete Május második hete Június első hete A következő év szeptember első hete Április - május Április vége Május 26.

Kódolás, postázás Javítás, kódolás Adatbevitel Adatelemzés

Május vége Június első hete Június közepéig Július – aug.

Beszámoló az eredményekről

Aug. utolsó hete

Eredmény

A résztvevők listája Mérési ütemterv, munkaterv Mérőeszközök

Írásos összegzések, jegyzőkönyv, jelenléti ív Jelenléti ív, írásos tájékoztatók Adatlapok, fejlődési mutatók Adatbázis Írásos összegzések Mérőeszközök Jelenléti ív Kitöltött tesztek, feladatok Postázott anyag Értékelő lapok Adatbázis Írásos statisztikai eredmény Beszámoló, jegyzőkönyv, jelenléti ív

125

19. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYEI ÉS FORMÁI A diákok teljesítményének mérése, regisztrálása és értékelése az oktató-nevelő munka állandó velejárója. Egyrészt a tanórákon és tanórán kívül nyújtott teljesítmények állandó elismerése és értékelése tartozik ide, másrészt az iskolai élet egy-egy szakaszának lezárását jelentő vizsgák. 19.1. A tanulmányi munka ellenőrzésének, értékelésének alapelvei A tanulmányi előmenetel folyamatos ellenőrzése, értékelése (az osztályozás) a pedagógus törvényben rögzített joga. Az értékelés szaktárgyi és pedagógiai kifogástalanságáért a pedagógus felel, viszont az alapelvek, célok, funkciók tekintetében (egyetértésnek) konszenzusnak kell lennie nevelőtestületen belül. Az értékelés fő alapelve a fejlesztő támogatás. Intézményünk értékelési normája, hogy a tanári értékelés a tanuló emberi méltóságát tiszteletben tartva elfogulatlan és konkrét legyen, a minősítés (az érdemjegy/osztályzat) hitelesen tükrözze a tanulói teljesítményt. A mérés- ellenőrzés célja: informálódni a tanuló tananyagban való előrehaladásáról, az értékelés funkciója pedig hiteles visszajelzést adni a tanuló számára a követelményteljesítmény megfeleléséről, de legátfogóbb célja a reális önértékelés, az önálló tanulási képesség és igény kialakítása. Mindezért az értékelést elsősorban fejlesztésnek, nem ítélkezésnek tekintjük. Középpontba helyezzük a formatív értékelést a formálás, motiválás, fejlesztés érdekében. A kompetencia alapú oktatás valamennyi pedagógiai folyamatának ez felel meg. A produktumok létrehozását segítő pedagógiai folyamatban (projekt, témahét, tantárgytömbösítés lehetőségei) a pedagógus szerepe a gyors és komplex reagálás, javaslattevő, kritikus szerep. Nagyon fontos eleme ennek a tudatosan vállalt szubjektivitás: a tanulót önmagához viszonyító, a saját fejlődési folyamatában történő visszajelzés. Ugyancsak a formatív értékelés az elsődleges a tanulói tevékenységet előtérbe állító kooperatív technikák gyakorlása során. Mintegy előfeltételként jelenik meg a tevékenységközpontú pedagógiai gyakorlatban a diagnosztizáló értékelés: ki, mire képes, milyen részfeladat megoldására alkalmas, milyen tevékenységben vehet részt például a projekt megvalósítása során. A diagnosztizáló értékelés tehát a tevékenykedtetés alapja, ennek bázisára épülhet a tanulói tevékenység során a formatív értékelés. Nem nélkülözhető a szummatív értékelés sem, a folyamatok lezárásaként, végpontokként értelmezve mind norma-, mind kritériumorientált fajtáit. Itt is érdemes azonban megjegyezni, a tantárgyi, műveltségi területekhez kapcsolódó mérések, témazárók, beszámolók érdemjegyei, osztályzatai mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a csoportmunka, a projekt, a témahét szöveges értékelései, az együttműködés színvonalának megítélése, a vendégkönyv bejegyzései, a helyi nyilvánosság véleményei, kritikái.

126

19.2. Az értékelés/ minősítés alapformái (a minősítés körébe tartozó fogalmak féléves, éves szakaszt illetően) Az érdemjegy A tanév folyamán a tanár a tanuló írásbeli és szóbeli teljesítményeit rendszeresen érdemjegyek adásával minősíti. Az osztályzat A félévi és év végi osztályzat, mely a jelzett időszakok alatti tanulmányi eredményt minősíti. (osztályozó vizsgán is osztályzatot szereznek a tanulók) A minősítés „mértékegységei” A magatartás minősítésénél: példás jó Változó rossz Az általános tantárgyak esetében jeles jó közepes elégséges elégtelen

(5) (4) (3) (2) (1)

A szorgalom minősítésénél: példás jó változó hanyag Az alsó tagozatban alkalmazott minősítés: Kiválóan megfelelt Jól megfelelt Megfelelt Nem felelt meg

(kmf) (jmf) (mf) (nfm)

Érdemjegyet kaphat a tanuló - szóbeli feleletre (lehet részletes számadás és összefoglaló, tételszerű), - írásbeli munkára (röpdolgozat, teszt, felmérő, házi dolgozat, témazáró nagydolgozat) - önálló kiselőadásra, - óraközi, tanórai munkára, - tantárgyi tanulmányi versenyen való eredményes részvételre. - A tanulói szóbeli feleletek/teljesítmények értékelése a teljesítéssel egyidejű, nyilvános és indokolandó. A tanuló kulturált ellenvéleménye „büntető” érdemjeggyel nem torolható meg. - Az érdemjegyek minimális száma havonként legalább egy, heti egy órás tantárgy esetén sem lehet egy félévben háromnál kevesebb. (ezek között súlyozott értékű osztályzatoknak is kell lenniük!) 19.3. A tanulók írásbeli beszámoltatásának formái és azok alkalmazása Az írásos tanulói munkák és azok javításának, értékelésének határideje: tudáspróba, szintfelmérő 10 munkanap témazáró dolgozat 10 munkanap házi dolgozat 10 munkanap írásbeli felelet, „röpdolgozat” egy héten belül

127

Írásbeli számonkérés nem alkalmazható fegyelmi büntetésként! Az írásos tanulói teljesítmények (dolgozatok) érdemjegyét kötelező a tanulóval ismertetni, a szóbeli feleleteket pedig szóban is értékelni kell. Nem kerülhet olyan érdemjegy az osztályozó naplóba, amiről a tanuló nem tud. A tanuló joga, hogy a tanév első napjaiban megismerkedjék a tantárgyi követelményekkel, az értékelés alapelveivel, hiszen az ezeknek való megfelelés mértékét fejezik ki a minősítő félévi/év végi osztályzatok. A pedagógus maga dönti el, hogy a követelmények ismertetésnek milyen módját választja, de az ismertetést dokumentálni kell. (naplóban az első óra: a tanév követelményei) Az írásbeli feladatok értékelésénél –pontszámozás esetén –fel kell tüntetni az adható és adott pontszámokat. Az értékelés alapját képező százalék határokat a tantervben és a tanmenetek értékelési szempontjai között fel kell tüntetni. Az előre bejelentett írásbeli témazáró dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia. Ha a tanuló a dolgozatírás napján indokoltan és igazoltan hiányzik, legkorábban a hiányzás megszűnését követő második tantárgyi órán pótló dolgozatot köteles írni,(a dolgozat nehézségi foka azonos az osztály által megírt dolgozattal). Ha a tanuló neki felróható okból hiányzik az előre bejelentett dolgozatírásról, a pótló dolgozatot a pedagógus által kitűzött időpontban köteles megírni Javító dolgozat íratása a pedagógus belátásától függ, ez csupán lehetőség a tanuló számára. A javító dolgozat megírásának időpontját, a tantárgyi követelményt, a pedagógus jelöli ki, amiről a dolgozat íróját tájékoztatni köteles. A javító dolgozat javítási lehetőség, az itt szerzett érdemjegy csak javító lehet, javító dolgozattal rontani a tantárgyi átlagon nem lehet. Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazárók, összefoglaló jellegű teljesítmények érdemjegyei a félévi/tanév végi osztályzatok alakításában nagyobb súllyal esnek latba, ezeket az osztályozó naplóban meg kell különböztetni más érdemjegyektől (piros színnel)! A röpdolgozatok felelet értékűek, ennek megfelelően a kérdések összeállításánál lehetőséget kell adni a válaszok kifejtésére. Egyszavas válaszú dolgozatok-kivéve a nyelvi szódolgozatokat-nem írathatók. Témazárót, felmérőt minden esetben összefoglaló jellegű óra kell megelőzzön. Ezen dolgozatok közvetlenül pihenő-, ünnepnap-és tanítási szünet után nem íratható. Egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat nem iratható. A pedagógus a témazáró dolgozatok időpontját egy héttel korábban köteles közölni a tanulókkal. A tanulót a szorgalmi időszakban az osztályozó értekezletekig (félévi, év végi) megilleti az osztályzat javításának joga/lehetősége. (a javítási lehetőséget kikényszeríteni, követelni nem lehet, megadásáról a pedagógus pedagógiai szempontok alapján dönt) 19.4. A szakértői vélemények által érintett tanulók írásbeli számonkérése Azon tanulók számára, akik a Pedagógiai Szakszolgálat illetve más, szakértői testületi szakvélemény alapján az írásbeli számonkérés tartalmi és formai elemei, valamint időkorlátja miatt nem tudnak megfelelő módon teljesíteni, az egyes tantárgyakban egyénre szabottan kell írásbeli értékelést meghatározni. A tanuló félévi/év végi

128

értékelésénél is meg kell határozni a súlyozás mértékét. A tanulóra szabott egyéni értékelésről a szülőt tájékoztatni kell.

19.5. Félévi-év végi osztályzatok A bizonyítványban szereplő tantárgyi osztályzatok összefoglaló képet adnak a tanuló adott tanévben nyújtott összteljesítményéről, tájékoztatva a szülőket, pedagógusokat, tehát minősíti a tanulókat. A tantárgyi osztályzatokat a tanuló évközi (ellenőrzőbe és naplóba beírt) érdemjegyei, vagy az osztályozó vizsga (különbözeti vizsga, javítóvizsga) eredményei alapján kell kialakítani a közoktatási törvényben leírtak szerint. A félév/tanév végén a fejlődési tendencia figyelembevételével értékeli a tantestület (az osztályban tanító tanárok, az osztályozó konferencia) a tanuló teljesítményét. A tanév végi osztályzat tanúsítja, hogy - a tanuló az adott évfolyam követelményeit milyen mértékben teljesítette - ismeretei elegendőek-e az elégséges minősítés megszerzéséhez - tudása elegendő-e a következő évfolyam elvégzéséhez, vagy a záróvizsgára bocsátáshoz. - A tanulók év végi osztályzatait a nevelőtestület áttekinti, dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Vitás esetekben (ha a tanuló év végi osztályzata jelentősen eltér az év közben tapasztalt előmeneteltől) a nevelőtestület felkéri az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást döntésének okairól, indokolt esetben változtassa meg döntését. - Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, de a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az év végi osztályzatot az évközi eredmények alapján a tanuló javára módosíthatja. Vizsgán kapott osztályzatot a tantestület nem változtathatja meg. - A tanuló előmeneteléről szöveges 1-4 évfolyamon az iskola a szülőket negyedévenként értesíti a tájékoztató füzet útján. - Az érdemjegyek beírása az Ellenőrző könyvbe, a pedagógus kötelessége.(Az osztályfőnökök havonta ellenőrzik, hogy a naplóban szereplő minden érdemjegyet beírt-e?) - A félévi értesítőbe és az év végi bizonyítványba az osztályfőnök írja be az osztályzatokat. Érdemjegyek, osztályzatok értelmezése: Jeles (5) aki - a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz - a tananyagot ismeri, érti, tudja alkalmazni- a tantárgy szaknyelvét használja, szabatosan fogalmaz Jó (4) aki - a tantervi követelményeknek megbízhatóam, kevés, jelentéktelen hibával tesz eleget Közepes (3) aki - a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget - gyakran szorul a számonkérés során tanári segítségre Elégséges (2) aki

129

a tantervi követelményekből a továbbhaladáshoz csak a szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik - fogalmakat önállóan nem alkot, egyáltalán önálló feladatvégzésre nem képes Elégtelen (1) aki - a tantervi minimumot sem teljesítette - ennek eleget tenni a tanári útmutatás segítségével sem képes -

19.6. Osztályozhatóság, osztályozás rendje: Az osztályozás az adott tanév tantárgyi követelményeinek való megfelelés alapján, ill. eredményes tantárgyi osztályozó vizsga alapján történik. Indokolt huzamos hiányzás esetén - amennyiben a tanuló nem tud legalább elégséges szinten bekapcsolódni a folyamatos munkába, „felmérő” dolgozat írására, illetőleg osztályozó vizsgára kötelezhető, legkésőbb a pótvizsga időszakára. A tanuló, ha az egyes tantárgyak éves óraszámának 30%-át meghaladóan mulasztott, a nevelőtestület döntése értelmében osztályozó vizsga letételével vagy évfolyamismétléssel folytathatja a tanulmányait. (kivéve, ha az értékeléshez szükséges megfelelő számú osztályzattal rendelkezik, mert akkor osztályozható) Az érdemjegyek bejegyzése a szóbeli és írásbeli feleletek esetében kék illetve fekete, az írásbeli nagy témazárók piros, az egyéb érdemjegyek (pl.: kiselőadás, pontokból alkotott jegyek stb.) zöld színű tintával történik. Az a tanuló, aki a tantervi követelményeket a tanév végéig nem teljesítette (elégtelen osztályzatot kapott), a nevelőtestület javítóvizsgára utalta, a bizonyítvány kézhez vételével egy időben tájékoztatást kap a javító-pótló vizsga időpontjáról, helyéről, a tantárgyi követelményekről és a jogorvoslat lehetőségéről. (A független vizsgabizottság előtti vizsgáztatás kérelmét a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül az igazgatóhoz kell benyújtani, ez időn túl a kérés nem teljesíthető.) A tanulók tanulmányi munkája során az érdemjegyeken, osztályzatokon kívüli elismerést jelent az év végi (évzárón átadott) jutalomkönyv vagy dicsérő oklevél, melyet „kiemelkedő tanulmányi munkáért”, vagy „kiemelkedő közösségi munkáért” kaphat a tanuló. Hasonló módon ismerjük el a területi, az országos viszonylatban kiemelkedő versenyeredményeket sportban, tanulmányi versenyen vagy bármely egyéb területen. Szöveges értékelés az alsó tagozatban Évközi érdemjegyek után a félévi és az év végi osztályzatok helyett a tanuló teljesítményének, szorgalmának, magatartásának értékelésére, minősítésére szöveges értékelést alkalmazunk. Ha arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezzük A mindennapokban arra van szüksége a gyereknek, hogy önmagát minél jobban megismerje, hogy egyre jobban tudatosuljon benne, mik az ő erősségei, illetve miben kell fejlődnie. Ezt a célt nem az érdemjegyek szolgálják, hanem a kifejtett hosszabb-rövidebb szöveges értékelés. Az alsó tagozatban a Mozaik kiadó által készített, a naplókban és tájékoztató füzetekben is szereplő mondatbankokat alkalmazzuk alapként. Ennek kiegészítéseként készült el az a helyi innováció, kiegészítő mondatbank, melyek az SNI-s tanulók további differenciáltabb, egyénre szabottabb értékelését teszik lehetővé Az értékelő rendszer további 130

előnye, hogy az egyes területek nyitottá tételével a tanuló egyéni adottságai alapján további részletezésre ad lehetőséget, A mondatbank a Helyi tanterv melléklete. 19.7. A tanuló teljesítményértékelés további lehetőségei és szempontjai A témahét, projekt során használt értékelési formák: - tanulói értékelés tanulói kérdőív (mosolyjelekkel): - önértékelés - a csoportmunka értékelése - az előadó értékelése - a témahét és a produktum értékelése - tanári értékelés: önértékelés visszacsatolás a diákok által szerzett ismeretekről a témahét és a produktum értékelése a diákok munkájának értékelése Dícséretek: -

Szaktanári dícséret egy tantárgyból kiemelkedő tevékenység Osztályfőnöki dícséret több tantárgyból kiemelkedő tevékenység vagy kiemelkedő közösségi munka

Tanulmányi és sport versenyek helyezéseiért - Szaktanári dicséret - IEV. Helyettesi dicséret - Főigazgatói dicséret adható. Kihirdetése iskolagyűlés előtt történik. A dicséretnek a naplóban és az ellenőrzőben is szerepelnie kell. Részletes szabályozását a Házirend tartalmazza. Elmarasztalások Szóbeli figyelmeztetés Ha a tanuló egy-vagy két alkalommal megsérti az iskolai élet szabályait (pl. köszönést elmulaszt, udvariatlan, kötekedő, káromkodik, visszabeszél, személyi és iskolai higiéniára nem ügyel, stb) Írásbeli figyelmeztetés - Szaktárgyi figyelmeztető Ha a tanuló a tantárgyi órán sorozatosan és szándékosan megsérti az óra menetét, nem készül, s nem készíti el feladatait.

131

-

Osztályfőnöki intés ha a tanuló sorozatosan és szándékosan szegi meg a házirendet

-

Osztályfőnöki megrovás ismételten és szándékosan szegi meg a házirendet

-

Főigazgatói intés Ha sorozatosan, az iskola hírnevét és a társakat veszélyeztetve szegi meg a házirendet. (engedély nélkül elhagyja az iskolát, igazolatlanul hiányzik, saját és mások testi épségét veszélyeztetik; kihívó, megbotránkoztató; sértő, trágár szavakat használ; társait megfélemlíti, bántalmazza, zsarolja; akadályozza az órai munkavégzést stb.)

Az írásbeli figyelmeztetéseknek, intéseknek az ellenőrző könyvben és a naplóban is szerepelnie kell. Súlyos fegyelmi vétség, kötelességszegés esetén fegyelmi bizottság dönt az iskolavezetés, a tantestület és a diákönkormányzat részvételével. A fegyelmi bizottság megbeszélésén a szülő és a tanuló is köteles megjelenni. 19.8. A magatartás és szorgalom értékelésének, minősítésének követelményei és formái A tanuló magatartásának és szorgalmának évközi értékelésénél valamint a félévi és év végi minősítésekor a példás (5); jó (4); változó (3); és rossz (2) szöveges értékelést (4-8. évfolyamon évközi érdemjegyet) valamint minősítést alkalmaz az iskola. A tanuló évközi magatartását és szorgalmát az osztályban tanító valamennyi pedagógus véleményének figyelembevételével havi rendszerességgel az osztályfőnök értékeli. A tanulók félévi és év végi magatartásának és szorgalmának minősítését az osztályozóértekezleten az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg. Vitás esetekben az adott osztályban tanító pedagógusok többségi véleménye dönt a minősítésről. Intézményünkben a tanulási magatartás értékelésének és minősítéseinek követelményei: Példás (5) magatartású tanuló: betartja az iskola házirendjét, és feladatkörében arra törekszik, hogy iskolatársai is betartsák, a közösségért önként vagy megbízásból munkát vállal, és azt megbízhatóan, a legjobb tudása szerint teljesíti, őszintén nyilvánítja ki véleményét, és tisztelettel beszél a közösség tagjaival, képes az önellenőrzésre, önművelésre, fegyelemre, a kapott tanácsokat, utasításokat elfogadja, és igyekszik azokat megvalósítani, nincs fegyelmi büntetése, illetve nincs fegyelemsértésre vonatkozó ismételt tanári bejegyzése. Jó (4) magatartású tanuló: az előbbiek nem mindegyikének felel meg kifogástalanul, de fegyelmi büntetése nincs.

132

Változó (3) magatartású tanuló: az előbbiek egyike ellen súlyosan vétett, illetve kisebb mértékben, de ismételten vétett, akinek osztályfőnöki intője vagy igazgatói büntetése van, igazolatlan órái vannak. Rossz (2) magatartású tanuló: aki az előző pontok közül több ellen is súlyosan vétett, aki tantestületi megrovást kapott, aki ismételten igazolatlanul mulasztott. Iskolánkban a tanulási szorgalom értékelésének és minősítéseinek követelményei: Példás (5) szorgalmú tanuló: az iskolai kötelességeit maradéktalanul teljesíti, az írásbeli feladatait önállóan készíti el, készületlenségét megokolja, mulasztásait időben pótolja, az órákra, versenyekre igyekezettel és megbízhatóan készül, tevékenyen részt vesz minden munkában, és iskolatársainak példát mutat, felszereléseit rendszeresen elhozza az órákra, rendben tartja iskolai felszerelését: könyveit, füzeteit, táskáját, padját stb., írásbeli munkáinak külalakja gondos. Jó (4) szorgalmú tanuló: az előbbiek nem mindegyikének felel meg kifogástalanul, de fegyelmező intézkedést nem kapott. Változó (3) szorgalmú tanuló: az előbbiek ellen súlyosan vétett, illetve kisebb mértékben, de ismételten vétett, írásbeli figyelmeztetést vagy intést kapott szorgalmi vétsége miatt. Hanyag (2) szorgalmú tanuló: aki az előző pontok közül több ellen is súlyosan vétett és ezért szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói megrovást kapott.

133

Magatartást minősítő osztályzatok tartalma

Viselkedése iskolában iskolán kívül társaival felnőttekkel Megnyilvánulásai véleményformálásba n, vitában munkavállalása, feladatvégzése

Igazolatlan hiányzása Házirend előírásait Dicséret Elmarasztalás

Példás fegyelmezett figyelmes udvarias tisztelettudó

Jó többnyire néha nem mindig mindig

Változó többször nem többször nem többször nem többször nem

előzéken őszinte becsületes tapintatos toleráns pontos példamutató kezdeményező mások munkáját megbecsüli segítőkész társaira pozitívan hat nincs

többnyire mindig mindig mindig többnyire többnyire többnyire néha mindig néha

többször nem többnyire többnyire többnyire ritkán ritkán nem nem ritkán nem

néha (passzív)

nem

nincs

van

Van

mindig lehet esetleg o.f. figy. intő

többnyire nincs intő

Ritkán Nincs Intő

betartja lehet nincs

Rossz tudatosan nem tudatosan nem általában nem Beszédmodora durva, sértő, verekszik gyakran nem Kevésbé Kevésbé kevésbé kevésbé Ritkán nem nem ritkán nem nem

134

A szorgalmat minősítő osztályzatok tartalma Figyelembe véve a tanulmányi munka tényezőit, életkörülmények helyzetét, képességek szintjét. Példás Tanulmányi munkában aktív, iskolában érdeklődő, otthon figyelmes, önálló önellenőrzést végez kritikus vélemény nyilvánítás pontos, kitartó megbízható ötletesség jellemzi jól felkészült Felszerelése hiánytalan gondos Ismétlés,gyakorlás rendszeres Kutató munkát vállal Külön feladatok, verse- vállal nyek, pályázatok Kötelességtudata magas fokú

jó többnyire többnyire többnyire többnyire többnyire

Változó időnként időnként időnként nem néha

Hanyag ritkán nem nem nem nem

többnyire többnyire többnyire többnyire

néha néha néha rendszertelen

nem nem nem nem

hiánytalan többször biztatásra biztatásra

hiányos kevésbé nem, elmulasztja nem

hiányos rendetlen nincs nem nem

bizonytalan

változó

nincs

Dicséretek Szaktanári dicséret: Önálló kiselőadások után, minőségi gyűjtőmunka eredményeképpen. Osztályfőnöki dicséret: Az osztályközösségben végzett kiemelkedő teljesítményért, jó magatartásáért, az osztályfőnök belátása szerint. Igazgatói dicséret: Az iskola közösségi munkájában kiemelkedő teljesítményért. Többszöri dicséret után az osztályfőnök, szaktanár, igazgatóhelyettes javaslata alapján. Iskolánk jó hírnevét öregbítő iskolai és iskolán kívüli munkáért, tevékenységért, eredményért. Szaktárgyi versenyen való részvételért, elért eredményért. Nevelőtestületi dicséret: 4., 8. osztály végén kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkáért. Elmarasztalások Szaktanári figyelmeztetés: A szaktanár megítélése alapján, amennyiben sorozatos hiányosságokat tapasztal. Osztályfőnöki figyelmeztetés: A fegyelmi értékelését követően az osztályfőnök belátása szerint. Szaktárgyi órákon az órát hátráltató magatartásáért, a szaktanár javaslata alapján. Osztályfőnöki intés: Az osztály közösségi munkáját hátráltató, akadályozó magatartásért, vagy egyéb esetben, az osztályfőnök megítélése szerint, illetve a szaktanár javaslata alapján.

135

Osztályfőnöki megrovás: Szándékos bomlasztó tevékenységért, az iskola HÁZIREND-jét durván megsértő magatartásért, tevékenységért az osztályfőnök mérlegelése szerint, illetve a szaktanár javaslata alapján. Igazgatói intés: Az osztályfőnöki megrovást követő súlyos szabálysértés esetén, az osztályfőnök javaslata és az igazgató megítélése szerint. Igazgatói megrovás: Az intést követő, az iskola egészét érintő fegyelemsértésért. A igazgatói intést követő súlyos fegyelemsértés esetén, vagy az igazgató megítélése szerint, ha a fegyelemsértés súlyossága az egész iskola hírnevét, megbecsülését csorbítja. Nevelőtestületi megrovás: Az osztályfőnök javaslatára súlyos fegyelemsértés esetén, a nevelőtestület jelenlétében 19.9. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanuló eredményes felkészüléséhez és a tanítási órákon szerzett ismereteinek elmélyítéséhez szükséges házi feladatok adása. A házi feladatok kijelölésénél figyelembe kell venni - tanulók életkori sajátosságait - a tanulók délutáni időarányos terhelhetőségét - az egyenletes terhelést, a tantárgyi toleranciát. A házi feladatok jellege: - írásbeli munka - gyűjtőmunka - tananyagrögzítés - memoriter Házi feladat csak olyan tananyagrészből adható - amelyet a tanórán már megismerhetett a tanuló. - alkalmas a segítség nélküli feldolgozásra - amelyhez a feldolgozás során megfelelő szakirodalom is a rendelkezésre áll Szóbeli és írásbeli együttes házi feladat esetén az írásbeli rész maximum két kötelező feladatból állhat. A gyakorlás lehetőségeként további „szorgalmi” feladatok is adhatók. A házi feladatokra nem lehet érdemjegyet adni. Hiányuk, illetve kiemelkedő minőségük egyéni értékeléssel (fekete illetve piros ponttal) minősíthető. Sorozatos hiány esetén szaktárgyi figyelmeztető, kiemelkedő teljesítmény esetén szaktárgyi dicséret adható, melyek az év végi minősítésnél az osztályzat irányultságát módosíthatják. Házi feladat minden tanítási napon adható. Alsó tagozatban hét végén, pihenőnapon, tanítási szünetekben írásos feladat csak szorgalmiként adható. A felső tagozatban a fenti napokra egyénre szabottan, felzárkóztató, illetve a tehetséggondozást szolgáló feladatok adhatók.

136

20. TANKÖNYVEK, TANESZKÖZÖK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A tankönyvválasztás elveit a nevelőtestület közösen határozta meg. Betartása mindenki számára kötelező. Szempontjaink: feleljenek meg a törvényi előírásoknak (Közoktatási Törvény, Kerettanterv) legyenek összhangban az iskola pedagógiai alapelveivel, céljaival feleljenek meg a helyi tanterv követelményeinek, folyamatosságot és azonos koncepciót követő tankönyvcsalád legyen a minőség mellett tekintetbe kell venni a gazdasági szempontokat is (szülők teherbíró képessége, a használhatóág időtartama, ill. a könyvtár fokozatos feltöltése az alapművekkel). A tankönyveket elsősorban az ismertebb könyvkiadók tankönyvcsaládjából választják ki a munkaközösségek. A kiválasztott tankönyv alkalmazása a munkaközösség minden tagja számára kötelező, attól eltérni nem lehet.

137

21. AZ ISKOLÁK HELYI TANTERVE, ÓRATERVE

tantárgy magyar nyelv és irod. matematika idegen nyelv környezetismeret Informatika ének rajz technika testnevelés szab tervezhető történelem természetismeret fizika kémia biológia földrajz oszt.főn. etika egészségtan mozgókép Összesen

1. 8 4

1s 8 4

2. 8 4

2s 8 4

3. 8 4

1

1

1

1

1,5 1,5

1 1 1 3 1

1 1 1 3 1

1 1 1 3 1

1 1 1 3 1

3s 8 4

1 1 1 1 1 1 3 3 0,5 0,5

4. 7 4 3 1,5 1 1 1 1 3

4s 7 4 3 1,5 1 1 1 1 3

5. 4 4 3

5s 4 4 3

6. 4 4 3

6s 4 4 3

7. 4 3 3

7s 4 3 3

8. 4 3 3

1 1 1 1 2,5

1 1 1 1 2,5

1 1 1 1 2,5

1 1 1 1 2,5

1 1 1 1 2

1 1 1 1 2

0,5 0,5 1 1 1 1 1 1 2 2

2 2

2 2

2 1,5

2 1,5

1

20 20 20

20

20

20

22,5

22,5

22,5

1

22,5

1

1

0,5

0,5

22,5

22,5

2 2 4,5 4,5

2

8s 4 3 3

1,5 1,5 1,5 1,5 0,5

1 25

1 25

25

5

2

1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5

25

8 11 15

2

355

Kt. 57§.11.c

Évfolyam

KT. 52§.7. választható

összesen

21.1.Iskola u. 4. feladat-ellátási hely (Petőfi) tervezett tantárgyi-óraszámi struktúrája 2010/2011.

angol előkészítő német előkészítő foci/kézi úszás mindennapos testmozgás tánc fejlesztés szakkör, sportkör, vál. Tt.

1 1 0,5 0,5 1

1

1 1

1

1 1

1

6 0,5 0,5 0,5 0,5

6 3 12

6 0,5

0,5

3,5 0,5 1 16 6

11 11,5

355 21 2 82,5

69

42,5

572

69

42,5

felzárk, terh,gond Felhasznált tanóra összesen iskolaotthon sport-testnevelés isk.o. belül napközi Kt. 53. §. (4) Összes heti óraszám Kötelező óra KT: 52.§. 7. bek alapján :A Kt. 52.§. (11/c) alapján

21 2 22,5

22,5

22,5

20 20 20 20 20 20 22,5 22,5 választható tantárgyak Kt. §. 52.7.bek csoportbontás 52.§. 7. bek. 69 óra 2010/2011 -ben 12% 42,6 óra)

15

22,5

22,5

22,5

22,5

25

25

25

25

tantárgy magyar nyelv és irod. matematika idegen nyelv környezetismeret Informatika ének rajz technika testnevelés szab tervezhető történelem természetismeret fizika kémia biológia földrajz oszt.főn. etika egészségtan mozgókép Összesen

1. 8 4

1s 8 4

2. 8 4

2s 8 4

3. 8 4

3s 8 4

1

1

1

1

1,5 1,5

1 1 1 3 1

1 1 1 3 1

1 1 1 3 1

1 1 1 3 1

1 1 1 1 1 1 3 3 0,5 0,5

4. 7 4 3 1,5 1 1 1 1 3

4s 7 4 3 1,5 1 1 1 1 3

5. 4 4 3

5s 4 4 3

6. 4 4 3

6s 4 4 3

7. 4 3 3

7s 4 3 3

8. 4 3 3

1 1 1 1 2,5

1 1 1 1 2,5

1 1 1 1 2,5

1 1 1 1 2,5

1 1 1 1 2

1 1 1 1 2

0,5 0,5 1 1 1 1 1 1 2 2

2 2

2 2

2 1,5

2 1,5

1

20 20 20

20

20

20

22,5

22,5

22,5

1

22,5

1

1

0,5

0,5

22,5

22,5

2 2 4,5 4,5

2

8s 4 3 3

1,5 1,5 1,5 1,5 0,5

1 25

1 25

25

5

2

1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5

25

8 11 15

2

355

Kt. 57§.11.c

Évfolyam

KT. 52§.7. választható

összesen

Iskola u. 4. feladat-ellátási hely (Petőfi) tervezett tantárgyi-óraszámi struktúrája 2017/2018.

angol előkészítő német előkészítő Sportosztály testnevelés foci/kézi sportág úszás tánc fejlesztés szakkör, sportkör, vál. Tt.

1 1

1

1 1

1

1 1

1

1 1 2,5

6 0,5 0,5 0,5 0,5

0,5 1

1

1

2,5

1

1 1

3

1

6 3 4 12

3

6 0,5

0,5

Összes heti óraszám Kötelező óra KT: 52.§. 7. bek alapján :A Kt. 52.§. (11/c) alapján

21 2

21 2 22,5

1

21 2

21 2

20 20 20 20 20 20 22,5 22,5 választható tantárgyak Kt. §. 52.7.bek csoportbontás 52.§. 7. bek. 69 óra 2010/2011 -ben 12% 42,6 óra)

7 3,5

1

3 16

2

4 3

355 21 8 82,5

69

42,5

578

69

42,5

felzárk, terh,gond Felhasznált tanóra összesen iskolaotthon sport-testnevelés isk.o. belül napközi Kt. 53. §. (4)

6

22,5

22,5

22,5

22,5

22,5

25

25

25

25

Iskola u. 4. FEH. (Petőfi Sándor Általános Iskola) Iskolánk tantervi alapját az OM. által kiadott Kerettanterv képezi. 2010/2011-es évtől felmenő rendszerben alkalmazzuk a NUPI által kidolgozott Közoktatási típusú sportiskolai kerettantervet. A kompetencia alapú oktatás bevezetéséhez az Educatio kft. által közzétett komplex programtanterveket alkalmazzuk: Szövegértés, szövegalkotás kompetenciaterület teljes tanévet lefedő, A programcsomag Matematika kompetenciaterület teljes tanévet lefedő, A programcsomag Szociális és életvitel kompetenciaterület, moduláris részterületeket lefedő, B programcsomag Csoportbontás alkalmazunk (2 osztály-3 csoport) matematikából az 5-6-7 évfolyamon magyar nyelv és irodalomból 5-6. évfolyamon informatikából 4-8 évfolyamon. Önálló modulok:

Egészségtan 6 osztály 0,5 óra Mozgókép és médiaismeret 8. osztály 1 óra Etika 7 osztály 0,5 óra Tantárgyi integráció: A Hon-és népismeret, Állampolgári ismeretek modul követelménye a történelem tantárgyba, Tánc és dráma modul a magyar tantárgyba A TÁMOP 3.1.4 alapján tantárgyi tömbösítésbe bevont órák: Természetismeret 5. osztály Történelem-rajz 5. osztály A hatékony tanulásszervezés érdekében A-B ciklusú óratervet készítünk. Az indikátoroknak megfeleltetve a 2010/2011-es tanévtől ugyanezen tömbösítést a 6. évfolyamon is megvalósítjuk. Választható tanórák: 1-2-3.o: 7-8 o:

Angol –német nyelvhez szoktató program Angol-német emelt szint (csak a 2015/2016-os tanévtől)

A kompetencia alapú oktatás implementációját a 2009/2010 tanévben az alábbiak szerint végeztük: Tevékenységek évfolyam kompetenciaterület teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag

1. 3.

142

szövegértés; szövegalkotás matematikai logika

egy választott kulcskompetencia területi programcsomag tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban (5-10-15 %) műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása digitális tartalmak, taneszközök használata (25 %)

Szociális-és életvitel 5.

5. 6. 1-3-5.

Történelem-rajz Természetismeret Ember és társadalom műveltség terület Digitális kompetencia IKT eszközök alkalmazása

Projekt A ”Kék bolygó” című, három hetet meghaladó környezeti projekt tervezett időpontja: március 21- április 22 között, időtartama: 4 hét. A projekt tanórai és tanórán kívüli idősávban történik A projekt zárása: kiállítás A projekt értékelését a projektben résztvevő kollegák végzik A projekt tervet és a résztvevő osztályokat minden évben a munkatervben határozzuk meg. Témahét A „Haza és haladás” című témahetet március hónapban, egy hetes időszak alatt szervezi az iskola, minden évfolyam tanulóinak részvételével. A témahét tanórai és tanórán kívüli idősávban történik. Műveltségterület bontás nélkül 2009/2010. tanévben az Ember és társadalom műveltségterület tantárgyi bontás nélküli tanítását végeztük a 6. osztályban „Történelem és honismeret” néven. Adaptálása a NAT alapján történt. A 2010/2011-es tanévtől az Ember a természetben műveltségterület tantárgyi bontás nélküli tanítását vezetjük be 7. évfolyamon „Természetismeret” néven.

143

A kompetencia alapú oktatás implementációjának célrendszere és ütemezése Célok, indikátormutatók Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag Szövegértés, szövegalkotás matematika Egy választott kulcskompetencia területi programcsomag Szociális és életvitel B Tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban Történelem –rajz Természetismeret Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Digitális tartalmak, taneszközök használata A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása Új módszerek intézményi alkalmazása Önálló intézményi innováció megvalósítása jó gyakorlatok átvétele

Implementáció éve

Fenntarthatóság

2009/2010

2010/2011

2011/2012

2012/2013

2013/2014

2014/2015

1. osztály 3. osztály

2 4

1-2 3-4

1-2-3 2-3-4

1-4 1-4

1-4 1-4

5. osztály

5-6.

5-6-7.

5-8.

5-8.

5-8.

10%

15%

15%

15%

15%

5-6. 5.

5-6-75-6.

5-8. 5-6.

5-8. 5-6.

5-8. 5-6.

Ember és társadalom 6.

Ember a természetben 7.

Ember a természetben 7-8.

Ember a természetben 7-8.

Ember a természetben 7-8.

Ember a természetben 7-8.

25%

25%

25%

25%

25%

25%

PP. módosítás

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

5% 5. osztály

Témahét, 3 hetet meghaladó projekt A tanulás tanulása, SNI-s tanulók szöveges értékelése 1-4 osztályban IPR

144

21.2. Bécsi út 45. feladat-ellátási hely (Zrínyi) óraterve a 2010/2011. tanévre Tantárgyi rendszer és heti óraszám (2010-2011) ÉKP + kéttannyelű Tantárgy - kötelező

1. o.

2. o.

3. o.

4. o.

5. o.

6. o.

7. o.

8. o.

1. o.

ÉKP Anyanyelv, irodalom 8 4 és kommunikáció Történelem Idegen nyelv /német-angol/ Angol (kéttannyelvű) Matematika 4 Informatika Természetismeret Biológia, egészségtan Földrajz Fizika Kémia Ének-zene Környezet- és vizuális kultúra Barkácsolás Technika (háztartástan), életvitel (bontva) Testnevelés és sport ? Osztályfőnöki (önismeret, egészségtan) Összesen Mind összesen

kétt. 84

74

74

2,5

4

1

4

1

1,5

2

1,5

1,5 1

1,5 1

5?

4

3

20 ? 20

4

20 40

2

1,5 4

1,5 4

1,5 4

1,5 4

1

4

3

20 40

1

3 9,2 3 9,2 3,5 9, 1 NSZ 1 NSZ 2 3,5,7,8 2 3,5,7,8 2 5,8,9 3 3 3

3 2,5 3,5 1 NSZ 1 NSZ 1 11 1 11 2 2 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 18

18

3,5 9 2 5,6,8,9 3

3,5

22,5 45

5 4

1 11 1 1,5 1,5 6 1,5 1,5 1

18

1,5

1 11

4

3

84

1,5 1

1 2,5

1 2,5

1

1

22,5 45

22,5 45

1 2,5

16 2,5

0,5 25 50

5?

0,5 25 50

27 ? 27 ?

Más tantárgyakkal integrálva tanított tantárgyak: 1. Bábozás 4. Néprajz 7. Vallástan, erkölcstan 10. Egészségtan

2. Dráma, színjátszás 5. Társadalomismeret 8. Művészettörténet 11. Mozgókép- és médiaism.

145

3. Hon- és népismeret 6. Gazdálkodási ismeretek 9. Helytörténet

21.2. Borbála ltp. 8. feladat-ellátási hely (Eötvös) óraterve a 2010/2011. tanévre

8

8

5

angol

7,5

8

8

5

7

8

7

5

2

3

7

2010. c

7

7

7

3

5

3

németes

a spotiskolai

németes

spotiskolai 8

c

2004. 4. b

angolos

7,5

2009.

kéttannyelvű

8

2010.

angolos

8

2004. 3. b

kéttannyelvű

magyar nyelv és irodalom

kéttannyelvű

2013-14-es tanév

spotiskolai

spotiskolai

Alsó tagozat óraterve

kéttannyelvű

2009. 2004. 2010. 2009. 2004. 2010. 2009. 1. 2. a b c a b c a

országismeret német matematika 1. 2. 4.évf.+1

2 5

5

4

5

5

4

4

3

4

4

4

4

informatika környezetismeret

1

1

1

1

4

4

4

4

4

0,5

0,5

0,5

1

0,5

1

1

1

1,5

1,5

1,5

1,5

1

1,5

1,5

1,5

1,5

ének-zene

1

1

1

1

1

1

1

1,5

1,5

1

1,5

1

1,5

1,5

1

1,5

rajz és vizuális kultúra

1

1,5

1

1

1,5

1

1

1,5

1,5

1

1,5

1

1,5

1,5

1

1,5

technika és életvitel

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

testnevelés és sport

5

3,5

3,5

5

3,5

3,5

5

3,5

3,5

3,5

3,5

5

3,5

3,5

3,5

3,5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

22

25,0

22

25,0

24

22

25

24

24,5

24,5

26

24,5

0,5

0,5

26,5

24,5

tánc Összóraszám:

22

kötelező óraszám a törvény alapján:

20

úszás

0,5

tanulónként összesen lehet angolul tanított

22

22

21

20 0,5 24 8

0,5 22

23,5

20 0,5

0,5

24

22

8

22,5 0,5

0,5

0,5

0,5

24

22

24,5

8

0,5

9

2009.

2004.

5.

2004.

c

a

b

Felső tagozat óraterve

c

4

4

4

4

4

4

4

3

4

4

4

4

3

4

magyar nyelv és irodalom, 5., 6. évf. dráma

2

2,5

2,5

2

2,5

2

2

2

2,5

2

2

2

2

2,5

2

történelem és állampolg. ism., 5.,6.évf. hon és népismeret

3

5

3

3

3

5

3

3

3

5

3

3

3

5

3

angol

3

1

1

4

4

4

4

3,5

4

1

0,5

2

1,5

0,5

1

1,5

2,5

angolos

angolos

angolos

1 4

4

4

0,5

1

1

1,5

1,5

2

német

5

3,5

4

4

4

4

3

4

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2,5

2

4

2017-18-as tanév

országismeret

1

5

4

angolos

4

2,5

spotiskolai

4

2

spotiskolai

4

2,5

németes

4

2,5

spotiskolai

4

2

németes

4

spotiskolai

angolos

b

németes

a

angolos

c

németes

b kéttannyelvű

a

8.

angolos

c

2004.

kéttannyelvű

b

2009.

7.

angolos

a

2009.

6.

kéttannyelvű

2004.

kéttannyelvű

2009.

4

4

3

4

matematika, 6. 7. 8. évf.+1

1

1

1

1

informatika természetismeret

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

fizika

1

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

bilógia, 0,5 egészségtannal

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

kémia

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

földünk és környezetünk

1

1

1

1

1

1

1

1

1

ének-zene

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1,5

1,5

1

1,5

1,5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1,5

1,5

1,5

1

1,5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0,5

0,5

1

0,5

1

1

1

1

1

5

2,5

2,5

2,5

2,5

5

2,5

2,5

2,5

2,5

5

2,5

2,5

2,5

2,5

5

2,5

2,5

2,5

2,5

testnevelés és sport

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0,5

0,5

1

0,5

osztályfőnöki

rajz és vizuális kultúra, 8. évf.mozgókép és médiaism. technika és életvitel

önálló modul tantárgyak: 0,5

25,0

23,5 22,5 25,5 22,5

0,5

0,5

25,5

24,5 23,5 25,5 23,5

22,5

25,5

0,5

0,5

9

25,5

ember és társadalomismeret, etika

0,5

egészségtan

0,5 29,0

28,5 26,5

22,5

26,5 25,5

0,5

28

26,5

28,5

28,5 26,5

27,5

26,5 25,5 9

29

28

26,5 Összóraszám: kötelező óraszám a törvény alapján:

27,5

29 9

29

29

29 9

29

tanulónként összesen lehet angolul tanított

22. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI 22.1. A tanuló felvétele és mentesítése A Közoktatási törvény 66. §-nak megfelelően történik. A tanulói felvételről a tankötelezettség szabályozása szerint kell eljárni. Az első osztályos tanulók felvétele óvodai szakvélemény alapján történik. Az osztályba sorolásról - szülői kérések lehetséges figyelembe vételével - a főigazgató dönt. Beiratkozáskor be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, a szülő személyi igazolványát, a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt, (ha a gyermek óvodás volt), vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát, szakvéleményét javasolta, szükség esetén szakértői véleményt. A 2.-tól 8. osztályokba történő felvételnél be kell mutatni: a tanuló anyakönyvi kivonatát, a szülő személyi igazolványát, az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről: az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola főigazgatója dönt. 22.2. A magasabb évfolyamba lépés feltételei Az iskola magasabb évfolyamába a tanuló akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Magasabb évfolyamba léphet az az első osztályos tanuló, aki a tanév végére a legalább "megfelelt" minősítést elérte. Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül és tanulmányait az első évfolyamon folytatja. A 4.-8. évfolyamokra járó tanulóknak legalább az elégséges osztályzatot kell elérniük minden tantárgyból ahhoz, hogy magasabb évfolyamba léphessenek. Ha a tanuló (4-8.) tanév végén egy vagy két tárgyból elégtelen minősítést kap, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet.

Ha a tanuló három, vagy annál több tantárgyból elégtelen minősítést kap tanév végén (4-8.o.), az évfolyamot ismételni köteles, kivéve, ha a tantestület engedélyezte több tantárgyból a pótvizsga letételét. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulóknak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: az iskola főigazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az iskola főigazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, tantárgyi mulasztása a közoktatási törvényben előírtakat elérte, tantestületi döntés alapján magántanuló volt. A tanuló részére – szülői kérésre - engedélyezhető egy vagy több évfolyam megismétlése, abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: -

Első évfolyamon: 2.-4. évfolyamon: 5-6. évfolyamon:

-

7-8. évfolyamon:

magyar nyelv és irodalom, matematika magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem, természetismeret, magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika

Az elmarasztaló értékelést követő, utólagos, egyedi korrekció lehetőségének esetei: A továbbhaladás szempontjából releváns periódust követő felkészülési idő elteltéig (augusztus végéig) a tanuló bizonyíthatja, hogy a követelményeket teljesítette. -

Az a tanuló, aki önhibáján kívül akadályoztatva van (pl. betegség miatt), és nem vehet részt az augusztus végi javító-, osztályozó vizsgán annak az iskola igazgatója engedélyezheti, hogy szeptember 01-ig pótolhassa a lemaradását és vizsgákat letehesse. Ha a kitűzött határidőig nem tett javító-, vagy osztályozó vizsgát, akkor a tanulmányait osztályismétléssel folytathatja.

Osztályismétléssel folytathatja tanulmányait az a tanuló, aki: -

a javítóvizsgán vagy az osztályozó vizsgán nem felelt meg, mert elégtelen osztályzatot szerzett, a javító, vagy az osztályozó vizsgán a kitűzött időpontban igazolatlanul nem jelent meg, a javító-, vagy osztályozó vizsgát indokolatlanul megszakítja

Tanulói jogviszony megszűnése Közoktatási törvény 75 §.-a szerint az iskolai tanulmányok befejezése előtt Okai:

Szülői kérés Lakóhely változtatása

Eljárási szabályok:

Egyéb változások a gyermek életében (gyermekvédelmi, gyámügyi ok) távozási bizonyítvány kiállítása adott periódus értékelése (ellenőrzőben jegyek közlése) bizonyítvány kiadása eü. törzslap kiadása dolgozatfüzetek kiadása egyeztetés a fogadó iskolával (lehetőség szerint)

iskolai tanulmányok befejezésekor: Iskolai végzettséget igazoló végbizonyítvány kiállítása.

23. PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT A pedagógiai szakszolgálat működését a Közokt. tv., a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I.19.) OKM rendelet, valamint az intézmény szervezeti és működési szabályzatának a szakszolgálat működésével foglalkozó fejezetei szabályozzák. A Dorogi Óvoda, Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat négy szakszolgálati területen nyújtja szolgáltatásait: 23.1. Nevelési tanácsadás Feladata a Közokt. tv. 35. § (4) szerint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő gyerekek vizsgálata, szakvélemény készítése, melyben a meghatározza a gyermek érdekében szükséges tennivalókat, a fejlesztés irányát. Az eredménytől függően (gyógy)pedagógiai/ pszichológiai tanácsadással, gyermekpszichiátriai konzultációival, tanácsadással, (gyógy)pedagógiai, pszichológiai gondozással segíti a BTM nehézséggel küzdő gyermekek nevelését, személyiségük harmonikus fejlődését. Ellenőrzi a szakvéleményben foglaltak megvalósulását, végrehajtását. Az óvoda megkeresésére szakvéleményt készít az iskolakezdéshez. A gyermek/tanuló problémájának ismeretében a fogyatékosság vagy más egészségügyi probléma feltárására további vizsgálatra irányítják a megfelelő Szakértői Bizottsághoz vagy az egészségügyi ellátás intézményébe. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulókat (SNI-B. csoport) ellátását a jogszabályban előírt módon segíti: egyezteti a szakvéleményben foglaltak végrehajtását, az egyéni fejlesztési terv elkészítését, végrehajtását; a gyermek fejlődésének, haladásának összegzése a vele foglalkozó pedagógusok bevonásával, majd ezt a szakértői bizottságnak megküldi. A nevelési-oktatási intézmények jelzik a szakszolgálatnak, ha SNI-B csoportba sorolt gyermek, ill. szakvélemény érkezik intézményükbe. 23.2. Logopédiai ellátás (Közokt. tv. 35. § (5): A logopédiai ellátás keretében folyik a szükséges esetekben a beszédindítás, a beszédhibák javítása, nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, diszlexia megelőzése és gyógyítása. A logopédusok szűrővizsgálattal derítik fel a beszédhibákat az óvodák nagycsoportjaiban és általános iskolák első osztályaiban. Az első tanév végén felmérik a gyermekek olvasási készségét, s ennek fényében tesznek javaslatot szükséges esetben a gyermekek ellátására. Korábbi életkorban is kezdődhet logopédiai ellátás, amennyiben a gyermek beszédfejlődése ezt indokolja. Beszédvizsgáló országos szakértői bizottsághoz irányítják a súlyos beszédzavarral küzdő gyermekeket. A logopédusok közreműködnek a beszédfogyatékos gyermekek ellátásában. 23.3. Gyógytestnevelés (Közokt. tv. 35. § (8): Az iskolaorvos (szakorvos) javaslata alapján foglalkozik a gyógytestnevelésre utalt tanulókkal, speciális egészségügyi célú testnevelés foglalkozás keretében.

23.4. Pályaválasztási tanácsadás (Közokt tv. 35. § (9): A szakszolgálat elvégzi az általános iskolás tanulók (8. osztály) szakszerű vizsgálatát, segíti a képességeinek, adottságának, érdeklődésének megfelelő iskolatípus, szakmacsoport választásában. A szakszolgálatok igénybevételéhez a szülő közreműködése szükséges. 23.5. A pedagógiai szakszolgálat kapcsolatrendszere Szülők, gyermekek, tanulók, nevelési-oktatási intézmények, szakértői bizottságok, egészségügyi ellátó rendszer, gyermekvédelmi intézmények, szociális ellátást segítő intézmények, megyei, fővárosi pályaválasztási tanácsadó, más pedagógiai szolgáltató intézmények.

24. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 24.1. A pedagógiai program érvényességi ideje Az intézmény 2010. július 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e módosított pedagógiai program alapján. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre - azaz 2010. július 1. napjától 2018. június 30. napjáig szól. A 2014-2015-ös tanév során a tantestületnek a pedagógiai program teljes - minden fejezetre kiterjedő - felülvizsgálatát, értékelését kell elvégeznie, és szükség esetén módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell bevezetni. Törvények és rendelkezések változása esetén a hatályba lépést követő 30 napon belül kell elvégezni a korrekciót. 24.2. A pedagógiai program módosítása az intézmény fenntartója az intézmény főigazgatója a tantestület szakmai munkaközösségei a tantestület bármely tagja a szülői szervezet tehet javaslatot. 1. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülői, illetve diákönkormányzati képviselői útján javasolják. 2. A pedagógiai program módosítását a tantestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 3. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. 24.3. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy-egy teljes példánya a következő személyeknél és intézményeknél tekinthető meg: az intézmény fenntartójánál, a Dorog Város Önkormányzat jegyzőjénél az intézmény irattárában a feladat-ellátási helyek tanári szobájában a feladat ellátási helyek könyvtárában az intézmény főigazgatójánál, intézményegység vezetőknél és a feladat-ellátási helyek vezetőinél.

24.4. A legitimizációs eljárás jegyzőkönyvei A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása 1. A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat 2010. június …-i ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Dorog, 2010. június... ........................................................ az iskolai Diákönkormányzat vezetője 2. A pedagógiai programot a Szülői Szervezet 2010. június …. -i ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Dorog, 2010. június... ........................................................ a szülői szervezet elnöke 3. A pedagógiai programot az iskola tantestülete 2010. június ….. -i ülésén elfogadta.. Dorog, 2010. június …... ........................................................ igazgató 4. Dorog Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az intézmény pedagógiai programját ……………………………….. számú határozatával jóváhagyta. Dorog, 2010. június. …..

…………………………………………..