DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT DOROG PF.:43. TF.: FAX.:

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : [email protected]

Elıterjesztés A Képviselı - testület 2009. január 30-i ülésére

Tárgy: Tájékoztató a Cigány, a Német, az Örmény és a Szlovák Kisebbségi Önkormányzatok 2008. évi tevékenységérıl

Tisztelt Képviselı - testület! A városban négy kisebbségi önkormányzat mőködik. Mind a négy kisebbségi önkormányzat elkészítette beszámolóját 2008. évi tevékenységérıl.

Határozati javaslat 1./ Dorog Város Képviselı-testülete a Cigány Kisebbségi Önkormányzat 2008.évi tevékenységérıl szóló tájékoztatót elfogadja. 2./ Dorog Város Képviselı-testülete a Német Kisebbségi Önkormányzat 2008.évi tevékenységérıl szóló tájékoztatót elfogadja. 3./ Dorog Város Képviselı-testülete az Örmény Kisebbségi Önkormányzat 2008.évi tevékenységérıl szóló tájékoztatót elfogadja. 4./ Dorog Város Képviselı-testülete a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat 2008.évi tevékenységérıl szóló tájékoztatót elfogadja. Határidı: azonnal Felelıs: dr. Tittmann János – polgármester

Dorog, 2009. január 14.

Dr. Tittmann János sk.

Dorog Város Cigány Kisebbségi Önkormányzat 2510 Dorog Hısök tere 3. 2008évi Beszámoló 1.) 2008 január 14.-én 13.00 órai kezdettel megrendeztük, az Országos Ki-Mit-Tud vetélkedıt, aminek nagyon nagy sikere volt. Helyszínt a dorogi Mővelıdési Ház biztosította. Az Ország minden részérıl jöttek Tatabányáról, Esztergom, Pilismarót, Budapestrıl, Csörögrıl 2 tánccsoport is jött. Sztárvendégünk is volt a csillag születik müsórából a két roma fiú: Lakatos Zoltán és Rostás Viktor. A rendezvényt a Dorogi Crazy Dance Tánc és Spotegyesülete nyitotta meg, melynek vezetıje: Bredókáné Kozák Anna. Több mint 200 gyerek mutatta meg tehetségét. 2.) 2008 julius 19.én szombaton kirándulást szerveztünk Siófokra ( Balatonra)40 fıvel. indulás a dorogi sportcsarnoktól reggel 6.00-kor. Visszaérkezés: kb. este 10.00-kor. Ide olyan családokat vittünk kirándulni, akik még eddig nem látták a Balatont, vagy máshová nem tutnak eljutni. Különbözı programok voltak minden kórosztály meg találta a magának való szorakozást. 3.) 2008 augusztus 27-tıl-augusztus 30.-ig Pilismaroton voltunk az üdülıtáborba. A táborba 40 fıvel mehettünk.35 gyerek és 5 fı kisérıvel. A gyerekek nagyon jól érezték magukat, különbözö programokat szerveztünk nekik.Az elsı napot vacsorával kezdtük, utána disco következett,végezetül a dorogi Crazy Dance tánccsoport bemutatója.A többi napokon grilleztünk, bográcsoztunk, nyárson sütöttünk,a gyerekek nagyon élvezték. Az utolsó estét tábortőz mellett énekeltünk. 4.)Dorog Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata illetve a dorogi Crazy Dance Tánc és Sportegyesülete 2008. november 22.-én megrendeztük a roma illetve nem roma származású gyerekek táncversenyét.Itt most a modern tánc volt elınybe pl.hip-hop tánc, hastánc, és különbözı akrobatikus táncok. Az elsı három helyezett érmet, illetve serleggel jutalmaztuk. Fellépık érkeztek: Budapestrıl, Esztergomból, persze Dorogról is szép számban.Mindenki egyaránt jól érezte magát. 5.)2008.december 5.-én házhoz ment a mikulás két krampusszával a dorogi gyerekekhez, akik már nagyon várták a mikulást. A télapó 100 gyereknek tudott meglepetést okozni azzal, hogy házhoz ment a mikulás.Volt olyan aki csak a C.K.Ö. mikulásától kapott mikulás csomagot. 6.) A Cigány Kisebbségi Önkormányzat mőködteti az Ökölvívó Szakosztályt mely roma, és nem roma származású gyerekeket foglalkoztatunk. Edzéseket minden hét kedden és csütörtökön 18.30-tól Dorog Mátyás k. út 3-sz alatt. Szakosztályvezetı: Kozák Oszkár 7.) A Cigány Kisebbségi Önkormányzat segíti a dorogi Crazy Dance Tánc és Sportegyesületét.Ide olyan tehetséges romailletve nem roma származású gyerekek járnak akiket már versenyeztetünk. Vezetıje: Bredókáné Kozák Anna Bredókőné Kozák Anna Elnökhelyettes 06-20/2943-755

Dorog, 2008. 01 11

A Német Kisebbségi Önkormányzat 2008-as tevékenysége

Önkormányzatunk mozgalmas évet zárt, sikerült megvalósítani terveinket. Januárban pályázatot nyújtottunk be a Kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésbıl nyújtott feladatarányos támogatásához. Önkormányzatunk az igen magas 70 pontot kapta és az ezzel együtt járó 452.000 forintot utalták számlánkra. Ez eddigi sokrétő munkánk elismerését is jelenti. Igyekeztünk az összeget megfelelıen felhasználni, illetve munkánkat eddigi munkánk szellemében folytatni. Így támogatni tudtuk Kisebbségi Önkormányzatunk Sváb Party nevő zenekarát, erısítı vásárlásban, zászlókat készítettünk számukra, melyek a zenekar logóját ábrázolják. Gyermekkórusunk utazásait a különbözı rendezvényekre támogatjuk, két kórustag számára új viseletet készítettünk. Tagdíjukat a Magyarországi Német Énekkarok és Zenekarok Szövetségében fizetjük. A tarjáni néprajzi táborban 3 tanuló, a várgesztesi német nemzetiségi válogatott zenei táborban 2 nemzetiségi tanuló részvételi díját fizettük. A tábor lakói ellátogattak a Tájházba. Szoros kapcsolatban állunk a Német Nemzetiségi Kulturális Egyesülettel, a Bányászzenekart 100.000 forinttal támogatjuk. Nagy tervünk valósult meg, Önkormányzatunk gondozásában kiadásra került egy német egyházi énekeket tartalmazó CD, Sasvári Katalin elıadásában, német szövegkönyvvel mellékelve. Egyesületeket, alapítványokat is támogatni tudtunk. A német szoktató programot az óvodákban továbbra is finanszírozzuk. Óralátogatáson vettünk részt a Dózsa illetve a Petıfi óvoda német tanfolyamán és évzáró ünnepségén. A dorogi németség történelmi múltját ápoljuk, tradícióját próbáljuk megırizni. A hagyományápolás jegyében rendeztük meg február 9-én a Svábbált, mely a közönség körében kedvelt és látogatott rendezvény. A kétnyelvő konferálás, a nyitótánc, a sváb zene is a nyelv és a kultúra megırzését kívánják szolgálni. Március 7-én a Svábházban megtartottuk a közmeghallgatást. Májusban a Megbékélés napi ünnepségre Németországból érkezı küldöttséget fogadtuk, számukra programokat szerveztünk. A hagyományápolás jegyében, a régi falusi búcsúra emlékezve rendezzük meg Falusi búcsú rendezvényünket a Tájház udvarán, eddig a két nyugdíjas klub tagjait hívtuk meg, de igény lenne a rendezvény szélesebb körben való propagálására is. A zenét a Sváb Party szolgáltatta. A német népdalkincs megırzése céljából jött létre vegyes kórusunk, melynek elsı fellépése júliusban volt. Dorog város ünnepségein részt veszünk, a Bányásznapra érkezett Annaberg-i zenekart és a Wendlingen-i Bürgerbust fogadtuk a Tájházban, számukra bemutattuk a Múzeumot. Novemberben a testvérvárosi jubileumon részt vett szinte az egész elnökség, fúvószenekarunk koncertet adott és bált játszott. Az ünnepségsorozat elıkészítésében és lebonyolításában tevékeny részt vállaltunk, koszorút helyeztünk el a dorogi németek kopjafájánál.

A kisebbségi közösség jobb megismerését szolgálják a néprajzi órák a tájházban, melyet 7-8. osztályosok, illetve gimnáziumi osztályok számára rendezünk, a helytörténeti vetélkedıtıl függetlenül. Novemberben megrendeztük hagyományos helytörténeti vetélkedınket, a vetélkedı elıtt a csapatok ellátogatnak a Házba, ahol bemutatjuk számukra az anyagot, illetve érintjük a súlyponti kérdéseket. Célunk, hogy a fiatalabb generáció is megismerje a németség történetét. Fontos feladatunk a Tájház anyagának bıvítése, a történelmi múltunkat bemutató tablók, tárlók készítése folyamatos, illetve a dorogi németség életével összefüggı fontos eseményeket dokumentáljuk. Az állagmegóvásra a Városüzemeltetési KHT. segítségével nagy gondot fordítunk. A múzeumot az elmúlt évben is sokan látogatták meg. Decemberben megrendeztük Luca-napi rendezvényünket,örömmel fogadtuk a megkeresést, hogy a zenés mősor elıtt Szent István halálának 970.évfordulója alkalmából Szent István és a németek ill. Szent István a képzımővészetben elıadást hallgassunk meg. Majd ezután vette kezdetét zenekarainkat, énekkarainkat felvonultató mősor. Rendezvényeinkrıl rendszeresen beszámolunk a helyi sajtóban, illetve a Neue Zeitung országos hetilapban. Falusi Búcsú rendezvényünkrıl a Deutscher Kalender-ben jelent meg beszámoló. A Neue Zeitung hetilap elızı számait a könyvtár számára rendelkezésre bocsátottuk. Terveink között szerepel a dorogi temetıben még fellelhetı német feliratú sírkövek nyilvántartása, illetve megmentése. Levelet intéztünk a Temetkezési BT-hez,hogy a temetı rendezésekor a német feliratú sírköveket bocsássák rendelkezésünkre, hogy azokat a temetıben a csolnoki út felé esı részben felállíthassuk és az enyészettıl megmentsük. A beszámolóból is látszik, hogy törekedtünk a német nyelv ápolására, a németség múltjának megismertetésére,tárgyi és szellemi kultúrájának megırzésére. Igyekszünk a dorogi lakosságot minél szélesebb körben bevonni tevékenységünkbe.

Dorog,2009.január 11.

Kolonics Péterné elnök

Beszámoló a Dorogi Örmény Kisebbségi Önkormányzat 2008. évi mőködésérıl

A kisebbségi önkormányzat képviselıtestülete: dr. Dzsotjánné Krajcsir Piroska – elnök dr. Dzsotján Gagik - elnökhelyettes dr. Juhász-Nagy Péterné – titkár Mara Márta Éva képviselı Erdıs Ferenc képviselı

A kisebbségi önkormányzat a 2007-os évben 13 testületi ülést tartott (évente kötelezı: 6 ülés), ezeken 51 határozatot hozott. Számlavezetését a helyi önkormányzat pénzügyi osztálya végzi. Jegyzıkönyvei a Polgármesteri Hivatalban megtekinthetık. A kisebbségi önkormányzat képviselı-testülete munkáját megalakulása (1995) óta társadalmi munkában, tiszteletdíj nélkül végzi. Képviselıink rövid bemutatása: Dr. Dzsotjánné Krajcsir Piroska: 1995 óta a kisebbségi önkormányzat elnöke, 1998-2002 között országos örmény képviselı. Tanár, történész, kutató, mőfordító, számos tudományos cikk és könyv szerzıje, a Barátság nemzetiségi folyóirat és az Armenia örmény lap munkatársa. 2007-tıl az Országos Örmény Önkormányzat szóvivıje. 2002-tıl az Oktatási Minisztérium Kisebbségi Bizottságának örmény referense. A Magyar Néprajzi Társaság tagja. Az ELTE Bölcsészkarán a Belsı-ázsiai tanszéken óraadó tanár. A Zsigmondy Vilmos Gimnáziumban magyar-francia-etika szakos tanár. Dr. Dzsotján Gagik, elnökhelyettes: egyetemi tanár, tudományos tanácsadó, lézerfizikus. Tudományos munkássága több külföldi ország – Németország, Oroszország, Örményország, USA – egyetemeihez, intézeteihez kapcsolódik. 2002 óta a dorogi örmény önkormányzat elnökhelyettese, országos örmény képviselı, 2006 óta országos alelnök. Az Országos Nemzetiségi Informatikai Kollégium egyik tagja /a 13 tag között az örményeket képviseli/. Az ARMENIA örmény lap fıszerkesztıje, a Rondó c. nemzetiségi magazin örmény hírszerkesztıje. Tevékenységével a hazai örmény kulturális és tudományos életet szervezi, fıleg az anyaországi, és az örmény kolóniák közti kapcsolatokat koordinálja. Juhász-Nagy Péterné, titkár: középiskolai angol szakos tanár, munkahelye az esztergomi Szent Erzsébet gimnázium. 1998 óta képviselıje a dorogi örmény önkormányzatnak. Elsısorban a mősoros rendezvények szervezésében és lebonyolításában fejt ki jelentés tevékenységet. 1998 óta az önkormányzat titkára. Mara Márta Éva, képviselı: erdélyi örmény gyökerekkel rendelkezı bányamérnök. A dorogvidéki bányák megszőnése óta fıiskolai óraadó tanár. A dorogi örmény kisebbségi önkormányzat képviselıje 1998 óta. Az erdélyi örménység képviselıjeként kiterjedt kapcsolatrendszerét az önkormányzat tevékenységének szolgálatába állította.

Erdıs Ferenc, képviselı: az esztergomi Vitéz János fıiskolán szerzett diplomát kommunikáció szakon. A dorogi örmény kisebbség munkájában a kezdetektıl részt vett, az örmény rendezvények, irodalmi és mősoros estek aktív szereplıje. Tagja volt a Vaszpurakan színkörnek, jelenleg a Guszan-trió egyik tagja. A Dorogi Örmény Kisebbségi Önkormányzat tevékenysége 2008-ban Január Január hónap elsı három hetében a kisebbségi önkormányzat a feladatalapú támogatáshoz készítette elı a dokumentációt. Január 19-én Tokodaltárón tartotta évente hagyományos zártkörő téli rendezvényét, amelyen a kisebbségi önkormányzat elnöke beszámolt a 2007-ben végzett munkáról. s nagy vonalakban összeállították a 2008-as munkatervet. Január 25-én este az Örmény Kulturális Központban Farkas Rose-Marie operaénekes és Málnai József zongoramővész interpretációjában hangzottak fel az örmény szerzık alkotásai. A két mővész már 2000-ben, Dorogon egész estét betöltı hangversenyt adott, s a januári koncert a hajdaninak kiteljesítése volt. Felhangzottak ısi örmény dallamok (Szurb, szurb, Tiramajr, Havun, Havun), továbbá a jól, és kevésbé ismert Komitasz-dalok (Csinar esz, Kakavi jerg, Cirani car, Khnki car). A hangversenyt elıkészítette, szervezte, a mősort összeállította: Krajcsir Piroska. Február Február végén saját költségen Izraelben járt a kisebbségi önkormányzat elnöke és elnökhelyettese. Felkeresték a jeruzsálemi örmény negyedet, kapcsolatba léptek a kolónia egyházi és világi képviselıivel. Március A Hracsja Kocsar: Nahapet c. kétnyelvő kiadvány lektorálása, nyomdai elıkészítése, szerkesztése.

Április A kisebbségi önkormányzat sorban az ötödik – legszebb, legrangosabb – kiadványát, Hracsja Kocsar: Nahapet c. kisregényének kétnyelvő változatát jelentette meg a Kornétás kiadó gondozásában 2008 április 24-e alkalmából. A kisregény hıse a népirtás poklából menekül meg, s felmerül a kérdés: lehet-e új életet kezdeni, lehet-e új hazát találni, új családot alapítani, ha a régi örökre elveszett? A regény többek között erre, s az emberi lét nagy kérdéseire keresi, s adja meg a választ. Nahapetet, a regény fıhısét mély emberség, igazságosság, az utódok iránti odaadó szeretet, az élet feltétlen tisztelete jellemzi. A regényt fordította, az utószót és a mellékletben közölt tanulmányt írta, valamint a képmellékelteket válogatta: Krajcsir Piroska.

A regénybıl tiszteletpéldányokat kapott Dorog város képviselı-testülete, polgármestere, alpolgármestere, jegyzıje, aljegyzıje, a dorogi intézmények vezetıi, és a kisebbségi önkormányzatok elnökei.

Április 7.én a kisebbségi önkormányzat támogatási szerzıdést kötött az Arany János városi könyvtárral és a Zsigmondy Vilmos gimnáziummal. (Lásd: önkormányzati jegyzıkönyv 23/2008.(04.07.)számú. és 24/2008. (04.08.) sz. határozatok) Április 15-én dr. Dzsotjánné Krajcsir Piroska Dorog Város Barátai Egyesületének felkérésére tartott vetítéssel kísért elıadást Az elhallgatott genocídium címmel a dorogi Arany János városi könyvtárban. Április 19-én a pápai római katolikus Nagytemplomban, a pápai örmény önkormányzat által szervezett genocídium-megemlékezés keretében dr. Dzsotjánné Krajcsir Piroska tartott rövid elıadást. Április 24-én Budapesten az Örmény Kulturális Központban Krajcsir Piroska rendezésében zajlott a genocídium-emlékest. Hracsja Kocsar: Nahapet c. kisregényét mutatták be, a fordító által válogatott szemelvényeket Bodor Palkó Pál Radnóti-díjas elıadómővész, és Beganjan Lilit szólaltatták meg örmény és magyar nyelven.

Április 25-én a dorogi Mővelıdési Házban az örmény népirtás 93. évfordulójára emlékeztek. Az emlékest dokumentumfilm-bejátszással kezdıdött. A filmkockákon megrázó erıvel elevenedett meg a múlt: az 1915-ös kitelepítésnek álcázott népirtás borzalmai, amelynek másfél millió örmény esett áldozatul Törökországban. A kisregényt a fordító, és a kötet szerkesztıje, dr. Dzsotjánné Krajcsir Piroska mutatta be a közönségnek. A mőbıl Erdıs Ferenc és Beganjan Lilit tolmácsolásában magyarul, illetve örményül hangzottak fel részletek. Az est állófogadással folytatódott, melyen hagyományos örmény ünnepi ételek – húsos-mazsolás phlav, saláták, gata-béles – kerültek terítékre. Április 26-án Székesfehérváron emlékesttel egybekötött könyvbemutatón a Nahapet c. kisregényt Krajcsir Piroska mutatta be. Május A kisebbségi önkormányzat elkezdi szervezni az október 6-i városi ünnepséget. Elıkészíti a hagyományos év végi jutalomkönyvek vásárlását. A jutalomkönyveket május végén eljuttatták az oktatási intézményekhez. A kisebbségi önkormányzat módosítja II. félévi munkatervét. Elıkészíti közös rendezvényét az Arany János városi könyvtárral. Június Június 4-én a Magyar Mővelıdési Intézet és Képzımővészeti Lektorátus „A közösségi média lehetıségei, utak és irányok” címmel mőhelybeszélgetést szervezett. Krajcsir Piroska mint az ARMENIA fıszerkesztı-helyettese vett részt a tanácskozáson. A szakma és a nemzeti kisebbségek jeles képviselıi is felszólaltak. A mőhelybeszélgetésen megfogalmazódott, hogy

a politikai akaratnak kell hozzárendelni az anyagi hátteret a kisebbségek színvonalas médiatevékenységéhez. Június 19-én a Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Komárom-Esztergom Megyei kirendeltsége szervezte meg Tatabányán azt a tájékoztató jellegő találkozót, amelyre meghívást kaptak a megyei kisebbségi önkormányzatok elnökei és a települési önkormányzatok jegyzıi, pénzügyi szakemberei is. A találkozó levezetı elnöke Tóthné dr. Menczel Zsuzsanna volt. Németh Erika, a MEH nemzeti és Etnikai Kisebbségi Fıosztályának fıigazgatója meghívott elıadóként röviden összegezte az új finanszírozási rendszer bevezetése elsı lépcsıjének tanulságait. Dr. Dzsotjánné Krajcsir Piroska is részt vett és felszólalt a megbeszélésen.

Június II. felében tovább szervezi az önkormányzat az október 6-i ünnepséget. Elıkészíti a „Mek azg, mek msakujt” (Egynemzet, egy kultúra) kulturális fesztiválon a Nahapet magyar fordításának bemutatását. Július Július 12. A kisebbségi önkormányzat és az Ararát kulturális Egyesület megtartotta közös zártkörő rendezvényét, amelyen kidolgozták a közösen megvalósítandó feladatokat. Július 24. A kisebbségi önkormányzat együttmőködési szerzıdést írt alá a pápai örényekkel. Augusztus Augusztus 22. A jereváni AOKSZ dísztermében a „MEk azg, mekl msakujt” keretén belül megtartották a Nahapet magyar fordításának könyvbemutatóját. Az eseményrıl a jereváni polgár jóelıre értesülhetett a hatalmas plakátokról, így nem csoda, hogy a terem zsúfolásig megtelt érdeklıdıkkel. Jelen volt Nvard Kocsar, az író másodszülött leánya, Azat Jeghiazarjan irodalomtörténész, Asztghik Gevorkjan újságíró, Tigran Zargarjan, a Jereváni Akadémiai Könyvtár igazgatója, Vladimir Harutjunjan akadémikus, egyetemi tanárok, irodalmárok, történészek, mővészek, a szakma legjobbjai, a mővészeti-irodalmi élet képviselıi. A Magyar-Örmény Baráti Társaság oldaláról Ashot Baghdasaryan és Arszen Ghazarjan, az Országos Örmény Önkormányzat részérıl Akopján Nikogosz, dr. Dzsotján Gagik és Kazarjan Knar is megjelentek. A mintegy 60 jelenlévıt Anna Egibjan, az intézmény vezetıje köszöntötte. Dr. Albert Kharatjan történész, a LRABER folyóirat fıszerkesztıje mutatta be a fordító, Krajcsir Piroska személyét, tudományos-közéleti életútját, más publikációit, örmény kötıdésének gyökereit. Ezután Nvard Kocsar, az író leánya emelkedett szólásra, s kifejezte örömét, hogy a több nyelvre lefordított regény immár magyarul is olvasható. Mielıtt a hallgatóság feltehette volna kérdéseit, a fordító maga vázolta útját a regényhez, a fordítás kérdéskörének sajátosságait, a kétnyelvő kiadvány szerkesztésének – melyet szintén ı végzett – menetét. Krajcsir Piroska értelmezte kötıdését az örmény kultúrához és az örmény néphez, s a Nahapetet úgy tette az asztalra, mint az örmény népnek szóló személyes köszönetét. Hangsúlyozta, hogy csodálatba ejtette és ejti az örmény nép hihetetlen túlélési energiája, az a képesség, amellyel a romokon is új paradicsomot tud építeni. A hallgatóságot lekötötte a regény magyarországi visszhangjának értékelése is. A fordító után többen emelkedtek szólásra, így Asztghik Gevorkjan, az Örmény Újságírók egyesületének elnöke, Azat Jeghiazarjan neves irodalomtörténész, Alekszandr Szafarjan, a

Jereváni Állami Egyetem professzora, Greta Poghoszjan, a Szpjurk rádiómősor egykori vezetıje és mások. A két óráig tartó rendezvényt két zeneszám koszorúzta meg: A Szpivakov Alapítvány tizenéves növendékei professzionális bravúrral adták elı Hacsaturján két mővét. A rendezvény végén a fordító megajándékozta a résztvevıket a kiadvány dedikált példányaival. Krajcsir Piroska több meghívást is kapott – az Egyetem, az Írószövetség, és az Újságírószövetség részérıl – a Nahapet szélesebb körő szakmai bemutatójára, melyeket örömmel fogadott el. Nvard Kocsarral folytatott beszélgetésében megegyeztek más Kocsar mővek magyar interpretálásában, kiadásában. Krajcsir Piroska örömét fejezte ki afelett, hogy az örmény bölcsészkörökhöz is egyre több szállal kötıdik. ( A könyvbemutató nagy sajtónyilvánosság elıtt zajlott, megjelentek az örmény írott média munkatársai, az AZG, az Armenpress újságírói, és a Yerkir-media televízió tudósítói is. ) Szeptember

A kisebbségi önkormányzat folyamatosan szervezi a küszöbön álló rendezvényeket: október 6-i ünnepség, örmény festımővész kiállítása, közös rendezvény a tarjáni német önkormányzattal, téli hangverseny elıkészítése. Dr. Dzsotján Gagik megszervezte Budapesten a hétvégi örmény iskolát. Szaktanár: Sossi Sousani. Szeptember 19. A kisebbségi önkormányzat és a városi könyvtár közös rendezvény keretében ünnepelte az „Örmény szekció” megalapításának 10. évfordulóját. A Dorogi Örmény Kisebbségi Önkormányzat és a dorogi Arany János Városi Könyvtár 1998-ban közös pályázatot nyújtott be, s az elnyert anyagi eszközök segítségével létrehozták a nyomtatott kiadványokból és más, elektronikus információhordozókból (video, CD, DVD) álló, többnyelvő örmény győjteményt. A tízéves évforduló alkalmából közös rendezvény keretében a két intézmény vezetıje új együttmőködési és támogatási szerzıdést írt alá. Ennek értelmében a kisebbségi önkormányzat továbbra is folyamatosan gyarapítja az örmény állományt, elıfizet az Armenia és a Barátság lapokra, illetve anyagi támogatásban is részesíti a könyvtárat. A könyvtár vezetısége - mint eddig is - helyet biztosít örmény kulturális rendezvényeknek, közmeghallgatásoknak, és segíti a kisebbségi önkormányzatot tudományos kutatómunkájában. A kisebbségi önkormányzat megköszönte Cserıdi Attiláné nyugalmazott, és Mucha Ildikó jelenlegi igazgatóknak tevékeny részvételét az állomány létrehozásában. Ezután átadták a testület ajándékát, majd levetítették a nyolcvanas években készült, magyar nyelvő Kıország, Ecsmiadzin, Galzak c. dokumentumfilmeket, melyek Örményország történelmi és kultúrtörténeti kincseit mutatják be. Az est állófogadással ért véget. Az örmény kisebbségi önkormányzat a következı naptári évben filmvetítéseket tervez a könyvtár épületében. Örmény filmklub keretében mutatja be - magyar felirattal, vagy szinkronnal – az örmény filmmővészet legnagyobb alkotásait. Október Október 10. 1996 óta rendezi az október 6-i városi ünnepséget a dorogi örmény önkormányzat. Idén a város wendlingeni programja miatt október 10-én gyúltak ki az emlékezés gyertyái. Dr. Tittmann János polgármester köszöntıje után a kisebbségi önkormányzat meghívására érkezett Németh Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Fıosztályának fıigazgatója mondott ünnepi beszédet. Méltatta Arad vértanúinak – és gróf Batthyány Lajos miniszterelnöknek – kivételes morális és emberi

kvalitásait. Németh Erika beszédében hangsúlyozta, hogy társadalmi, nemzetiségi, ideológiai különbségeink ellenére a nemzet iránti elkötelezettségben egységesnek kell lennünk. Az irodalmi mősort a helyi Eötvös József iskola diákjai adták Herhoffné Bárány Ágota rendezésében. Az est fényét emelte, hogy az ünnepi hangverseny szólistája Gurgen Ovsepian, a Pozsonyi Operaház elsı tenorja volt. Az énekes, aki Európa több nagyvárosában koncertezett – az Othellót Placido Domingóval felváltva alakította – bravúros, az alkalomhoz illı áriasorozatot énekelt, fıként híres olasz szerzıktıl. Málnai József nemcsak a kíséretben remekelt, de zongoraszólójával méltán érdemelte meg a közönség vastapsát. Az est hagyományosan állófogadással ért véget. Október 31. Az Örmény Kulturális Minisztérium és az Országos Örmény Önkormányzat között létrejött kulturális együttmőködés keretében érkezett kiállításával rövid magyarországi látogatásra Hripszime Kocsarjan festımővész. Harminc képbıl álló tárlata október 31-én a Dorogi Örmény Kisebbségi Önkormányzat szervezésében nyílt meg a Mővelıdési Ház Dorogi Galériájában. A megnyitó beszédet Végh Éva festımővész mondta. A megnyitón a mővésznı 12 éves kislánya, Mery Ghazarjan mőködött közre. Az est állófogadással és baráti beszélgetéssel zárult. November November 4-én az Örmény Kulturális Központban Krajcsir Piroska megnyitó beszédében a csendéletek örmény nemzeti koloritjára, s a tárgyak különlegesen felértékelt szerepére irányította a figyelmet. Hripszime Kocsarjan köszönetet mondott a kiállítás szervezıinek, s megköszönte nemcsak a kiállítás lehetıségét, hanem azt is, hogy az európai kultúra egyik fıvárosában ismerkedhetett a múlt és az európai szépmővészet halhatatlan darabjaival. A kiállítás megnyitóján Dorogon és Budapesten is a mővésznı 12 éves kislánya, Mery Ghazarjan egy Arno Babadzsanjan, és egy Aram Hacsaturjan etődöt zongorázott. A kiállítás mindkét helyen állófogadással zárult. November 11. A Barátság kulturális és közéleti nemzetiségi folyóirat sokéves hagyományát követve zenés irodalmi felolvasó estjét a hangulatosan patinás Magyar Kultúra Alapítvány székházában rendezte. Berényi Mária (Magyarországi Románok Kutatóintézetének igazgatója), Dékity Márk, a Hrvatski Glasnik volt helyettes fıszerkesztıje, Koloman Brenner (ELTE Germanisztikai Intézet docense), Milosevics Péter (ELTE Szláv Tanszék), Krajcsir Piroska és Hadzsipetkova Krisztina olvastak fel mőveikbıl, illetve fordításaikból. November 21-én a dorogi örmény és a tarjáni német önkormányzatok közös rendezvényt szerveztek. A tarjáni német önkormányzat munkaterve szerint bemutatja a megye kisebbségeit, illetve anyaországukat. A tarjániak kezdeményezték a találkozót, a dorogi önkormányzat dokumentumfilmek segítségével bemutatta Örményország kulturális értékeit. A filmbemutató kötetlen beszélgetéssel ért véget.

December A kisebbségi önkormányzat támogatást nyújtott a DVBE jubileumi kiadványához, melyben Krajcsir Piroska egy novellafordítása, illetve Izraeli napló c. írása jelenik meg.

MELLÉKLETEK Farkas a kertek alatt Április 24-e nemzeti gyásznap nemcsak Örményországban, hanem mindenütt, ahol örmény közösség él. Alig van olyan örmény a világon, akinek családtörténetében ne húzódna végig vörös fonalként a népirtás ténye, aki felmenıinek brutális elpusztítása kapcsán ne lenne személyesen – és érzelmileg - érintett a genocídium kérdéskörében. Magyarországon az örmény kisebbség sokáig elsısorban egyházi-vallási keretek között idézte a tragikusan elhaltak emlékét. 2000 óta áll a Duna-parton az a kıkereszt, ahová ezen a szomorú napon minden magyarországi örmény igyekszik elzarándokolni. 2008. április 24-ig nemcsak az örmények, hanem más magyarországi szervezetek is koszorúzás keretében rótták le tiszteletüket az áldozatok emléke elıtt. 2008. április 24-én az Országos Örmény Önkormányzat által meghirdetett kegyeleti koszorúzásra gyülekezıket brutális látvány fogadta: az Örményországban faragott kıkereszt cizellált oldalára vandál kezek nemcsak egyértelmő absztrakcióval ábrázolt férfi nemiszervet festettek, hanem ezt – hogy a szemlélınek kétsége se maradjon – angol nyelven is aláírták. Fıvárosunk nem egy helyén láthatunk hasonló durva ábrázolást, s hihetnénk, hogy vandál kéz véletlen nyomát ırzi a tufa. A véletlenségre rácáfol az idızítés: a garázdálkodó éppen április 23. éjszakáját választotta ki a mőalkotáshoz, érdekes módon tudva, hogy másnap az örmények koszorúzni fognak. S hogy nem puszta vandalizmussal állunk szemben, mi sem bizonyítja jobban, mint a kıkereszt hátlapja, ahol a genocídiumra utaló emlékszöveget fekete festékkel vastagon átfestették, és alá – ismét angolul – odaírták: „LIE” (hazugság). Amikor Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság egykori elnöke 2004. április 24-én levélben fejezte ki részvétét a genocídium áldozatainak és a túlélıknek, amikor Csapody Miklós képviselı 2005-ben a genocídium elismertetésért szólalt fel a magyar Parlamentben, valószínőleg nem egy politikai „LIE”-t kívánt hitelesíteni. Werfel regénye, a Musza Dagh 40 napja – bármennyire is irodalmi alkotás – véres és kegyetlen valóságon, a túlélık elbeszélésein alapul. Mint ahogy nem hazugság az a több könyvtár anyagát megtöltı dokumentumanyag szerte a világon, amely túlélık és szemtanúk vallomásait rögzíti, olyanokét is, akik nem voltak örmények, akiket mégis rabul ejtett egy mártír nép szenvedése, és politikai elárultatása: Armin Wegner, Henry Morgenthau, James Bryce, Arnold Toynbee, Fridtjof Nansen, Johannes Lepsius…csak a legismertebbeket említve. Alig van olyan történelmi esemény a világon, amely az örmény genocídiumhoz hasonlóan alaposan, a legkülönbözıbb típusú és idıvonatkozású anyaggal hitelesen lenne dokumentálva. Ennyit a „hazugság”-ról. S hogy az arctalan vandál maszkja mögé pillanthassunk, fel kell tennünk néhány kérdést. Ki az, akinek érdekében áll itt és most, hogy az örmény genocídiumot - angolul ugyan – hazugságnak nyilvánítsa? Kinek áll érdekében, hogy – távol a történések idejétıl és színhelyétıl – az örményeket Magyarországon is arcul csapja? Ha gyilkolni nem tud, a szó, a gyalázatos tett erejével üsse szíven az emlékezıket? Tehát: kirıl is van szó? A genocídiumkutató munkája során egyre több személyes jellegő tapasztalatra tett szert, amely mind arra utal, hogy egyetlen ország - Törökország - reagál hektikusan mindenre, ami az örményekkel kapcsolatos. A nyolcvanas évek elején Magyarországon megjelent Törökország c. albumban szó nincsen örmény emlékekrıl. Személyes forrásból származó információ, hogy török részrıl még a térkép feliratait is kifogásolták: az Örmény Toroszok hegynévbıl a szerzınek törölni kellett volna az „örmény” szót. Nemigen hatotta meg a török oldalt, hogy ennek a hegynek EZ a magyar földrajzi neve. A kıkereszt felállítása

után a magyarországi török nagykövetség aláírásgyőjtést kezdeményezett, hogy elmozdítsák helyérıl, mert „túl közel van a török légitársaság épületéhez.” Az, hogy mindkét építmény Magyarország területén van, számukra nem volt érv. Egyébként nem rajtuk múlt, hogy az akció nem járt sikerrel. A genocídiumkutató személyes találkozásai azt az érzést erısítik, hogy a genocídium kérdéskörében magyar tudományos intézmények, és azok - turkológus - munkatársai gyakran a három japán majmocska – ne láss, ne szólj, ne hallj – játékát játsszák. Félnek állást foglalni a kérdésben, félnek - nem kutatni!, akár csak érinteni a témát. Félnek a büntetéstıl. Mert akkor renegátnak számítanak török körökben, nem utazhatnak ki, nem kutathatnak, és a török fenyegetés úgy tőnik, mindig meghozza a hatását. A fenyegetés a török taktika sajátja. A hetvenmilliós, NATO-támaszponttal ellátott Törökország nyilván erısebb figura a politika - a gazdaság, a tudomány – nemzetközi sakktábláján, mint az alig hárommilliós, energiahordozók nélküli, a Szovjetunió utódállamaként ezer gonddal küzdı örmény állam. S ennek az államnak 1988 óta egy másik ellensége is van. A Kis Testvér – Azerbajdzsán - a Szovjetunió széthullása után idısebb rokonához hasonló módon reagál az örmény kérdést illetıen. Az ı genocídiuma a szumgaiti és bakui mészárlások, fiaskója a karabaghi háború. De van bakui olaja, tengere, s védelmezın nyúlik felé a Nagy Testvér keze. S hogy a politikai hullámverésbe hogyan kerül Magyarország? 2004 februárja óta, amikor a Zrínyi Miklós Katonai Egyetemen Ramil Szafarov azeri tiszt brutálisan meggyilkolta alvó örmény tiszttársát, Azerbajdzsán mindent elkövetett hogy a gyilkost – aki közben nemzeti hıssé avanzsált hazájában - kimentse a következmények alól. Azerbajdzsán Szafarov jogos – életfogytiglani – büntetését nemcsak enyhíteni szerette volna, hanem keresztülvinni a fogoly kiadatását. Az azeri oldal a kiadatási kérelem elutasítását nyilvánvaló igazságtalanságként könyvelte el, hiszen „mi másképp értelmezzük a hısiességet”nyilatkozta egyik magyarországi lapnak a tettes. Ilham Alijevet 2008. márciusában díszdoktorrá avatták Budapesten a Közgazdaságtudományi Egyetemen. Díszdoktori beszéde nem volt mentes az örményeket érintı metanyelvi fenyegetésektıl: a karabaghi status quo véres igazságtalanság, és ezt csak más véres igazságtalanságokkal lehet megtorolni. S közben a CEU (Közép-európai Egyetem) emlıin már felnövekvıben van az új azeri értelmiség: az Alijev tervei szerint Európában képzett, angolul jól tudó nemzedék, amely sajátosan értelmezi a hısiességet, az örmények kérdését, tudatában van nemzete stratégiai fontosságának, élvezi a Nagy Testvér pártfogását. Lekezelıen nyilatkozik a megosztott és kisszámú hazai örménységrıl, akik - szerinte - nem képviselnek semmilyen politikai erıt Magyarországon. Hogy ismeretlen lenne a tettes, aki elrondította a kıkeresztet? KI rongál meg örmény keresztény jelképet pontos idızítéssel? Nem látszik ki az éjszaka ólálkodó farkas álarca mögül a félhold sarlója? Egyébként a hısiességet sajátos módon értelmezı firkáló tettével ellenkezı hatást ért el. A magyarországi örmények - lehet, hogy külön-külön - ezután még nagyobb erıvel harcolnak a genocídium politikai elismertetéséért. A magyar állampolgárt - és minden jóérzéső embert – felháborítja és elrettenti a hısiességet sajátosan értelmezık erkölcsi öröksége. Megrettenti az a lehetıség, hogy az EU-országok közösségébe bizonyos nemzetek belépésével bevonulhat a nyíltan vállalt győlölködés, a rasszizmus – sajátosan értelmezett hısiesség formájában –, bevonulhat a történelmi tények tagadása olyan értelemben, hogy egy, a zsidó holokauszthoz mérhetı bőntényt egy kis népcsoport hazug mítoszának tüntet fel. A magyarországi örmények nevében farkast kiáltunk. A büntetlenség további bőntettre sarkallhatja a bőnözıt. Ki tudja, hogy a ma még éjjel firkáló vandál örménygyőlölete holnap milyen új formákat ölthet. A kertek alatt ólálkodó farkasok nemcsak a kisebbséget, a többséget is veszélyeztetik. Csak egy módja van az ólálkodó farkasok megállításának:

elismertetni és elismerni a genocídiumot. Törvényt hozni – ahogyan Franciaország is tette – a genocídiumtagadók ellen. Ez lenne méltó válasz magyar részrıl a vandáloknak. Mert a kıkereszt – még ha nem is tetszik mindenkinek - mégiscsak Magyarországon, Budapesten, a Duna-parton van. 2008. április 24-e után is. Krajcsir Piroska (Megjelent az ARMENIA 2008/03.számában.)

Olvasói reflexiók a Nahapetrıl

Jereváni könyvbemutatónkon az örmény irodalmárokat ıszintén érdekelte a magyar olvasók véleménye Hracsja Kocsar:Nahapet c. regényérıl. Ízelítıül – bátorításul – közzéteszünk a beérkezett írások közül néhányat. Szándékunkban áll a következı jereváni bemutatóra a magyar véleményeket örmény fordításban az érdeklıdık elé tárni. Én tavaly olvastam el a Musza Dagh negyven napját, ezt a nagyon kemény, de gyönyörő mővet, ami sok, számomra eladdig homályos dolgot megvilágított. A Nahapet, bár ugyanaz a témája, persze egészen más, és nemcsak azért, mert az írója örmény, hanem azért is, mert a tragédia finoman, hernyóselyem szálakkal szövıdik bele az elmesélt történetbe. Ott van, de még sem a tragédia fontos igazán, hanem az öreg fa kizöldellése. Két dolog pedig még külön is mélyen hatott rám. Az egyik, hogy milyen nagy jelentıséggel bírt egy örmény közösségben az idıs, bölcs ember szava. Manapság az öreg csak nyőg, legjobb helye jó esetben egy „Arany ısz” nyugdíjasházban, rossz esetben az elfekvıben van. Nahapet keresztapja a falu bölcse, olyan ember, akire felnéztek, akihez tanácsért fordultak, aki még megbomlott lelkiállapotában is képes arra a gyönyörő gesztusra, hogy keresztfiára hagyományozza egyetlen kincsét, az almamagokat. És itt következik a másik dolog, mely szerint az almáskert maga Örményország. Az almamagok örökítik tovább az elveszett paradicsomot. Itt nekem Hemingway is eszembe jutott. „Az öreg halász”-ban szerepel egy olyan mondat-pontosan nem tudom idézni- de valahogy úgy szól, hogy az ember testét el lehet pusztítani, de a lelkét sohasem. Jó lenne, ha mindnyájunknak fontos lenne az almamag, legyen bár az artameti, nyírségi, lengyel papierówka (papírhéjú) vagy más…Akkor már nem lenne mitıl tartanunk. Köszönöm a szép fordítást, a zamatos ízeket, a különleges színeket, hiszen egy csillag nélküli égbolt sötétségő szemnél talán nincsen is szebb. T. T. Budapest Nagyon erısen hatott rám a Nahapet. Utoljára még Ajtmatov írásainál sírtam ekkorákat. Fantasztikus az örmény jellem, létérzés, élet-bölcsesség plasztikus sugallása hangulatokkal, végtelen egyszerő szavakkal, gesztusokkal . Szívbıl gratulálok a fordításhoz s hogy éppen ezt a könyvet választottad ki. Végtelenül megható az író és a szereplık felülemelkedése a szenvedésen s hogy a rettenetes megpróbáltatásokból pozitív irányt tud felmutatni, az életnek a reménytelenség, a leírhatatlan szenvedés után is értelmet adni. És ez csodálatos !

J. S. M. - Nagyvárad Nahapet és Nubar nem ahhoz adnak útmutatást, hogyan tegyük a múltat – egy elképzelhetetlen múltat – meg nem történtté, hanem ahhoz, hogyan kezdjünk a múlt igenis létezı romjaira újat építeni. Mindezt nem apadó szeretettel és önfeláldozással. Feláldozzák magukat egymásért, szolgálják egymást, ugyanakkor áldozatot vállalnak a közösségért, és szolgálatot tesznek a közösségnek, amelyben élnek. Mindaddig nem találják meg a boldogságot, amíg maguk mögött nem hagyják egyéni bánatukat, amíg felelısséget nem vállalnak egymásért és másokért. A genocídium okozta fájdalmak érzékeltetésére azonban nem elegendı az események leírása, és egy reményteli jövı megrajzolása. Fıképp olyan nyelven nem, amely beszélıinek legtöbbje nem élt át hasonlót. Lényeges emiatt a hangulatok hő lefestése is, amelyet a fordító a szókincs feneketlen kútjának megmerítésével ér el. Az egész regényt áthatja a simogatóan

meleg, gyönyörködtetı színő naplemente hangulata, ugyanakkor érezzük a napközben lezajlott zivatart, de azt is, hogy egy boldog véget ért nap után nyugodtan hajtjuk álomra fejünket. M.É. - Cserszegtomaj Bepillanthattam egy olyan kultúrába, amely földrajzilag ugyan távol esik tılünk, de a benne rejlı emberség, tisztesség, a túlélés mikéntjének titka olyan példa számomra, amelyet az ember egyéni sorsába is beépíthet. Témája miatt felkiáltójel, amelyrıl nem lehet elégszer beszélni ahhoz, hogy soha, sehol ne történhessenek hasonló tragédiák. Erich Kastner szavai jutnak eszembe: "Ama sok barbárságról, amely országunkban és az egész világon elburjánzott, nem csak a felbujtók és a végrehajtók tehetnek, hanem azok is, akik nem emelnek szót ellene." Nagyon tetszett a könyv képes melléklete, a történet történelmi hátterének felvázolása. Felébresztette bennem az érdeklıdést, hogy az örmény nép történelmét, szokásait, hagyományait jobban megismerjem. R. K. S. - Szeged A regényt egy nap alatt végigolvastam. Betekinthettem egy kis közösség életébe, mindennapi örömeibe, bánatába. Példaértékő az a vallásból, a keresztény hitbıl merített erı, amelynek segítségével Nahapet képes az életet tovább elviselni, újra családot alapítani, új életet kezdeni, megırizni a nemzeti hagyományokat és az ısi értékeket. Köszönetem és dicséretem a fordítónak, aki elérhetıvé tette számunkra ezt a kis remekmővet. G. I.-né , Dorog Ma fejeztem be a könyvet, ami nagyon nagy élmény volt számomra. Megfogott az a szinte emberfeletti erı, ami a fıhısbıl árad, valamint a hihetetlen emberi melegség és egymásra figyelés, ami az örmény családokra jellemzı. Mivel többször voltam Örményországban barátoknál, közelrıl éreztem meg ezt a meleg családi hangulatot, amely rám, látogatóra is kisugárzott. A könyv tartalmának etikai súlya, hogy nincs siránkozás, panaszkodás a tragédiák után se, hanem inkább a lehetetlen keresése, a küzdelem maga, mint az élet nagyszerősége. Nagyon plasztikusak a karakterek, a típusok, az almaillat, stb. Jereváni barátaimmal körbeutaztuk az Aragac hegyet, amelynek csúcsa különbözı pontoknál felbukkant, éreztük a kristálytiszta, ózondús levegıt, és az élénkítı szelet is. …Gazdag a fordítás nyelve is, amivel sikerült a meleg, keleti hangulatot közel hozni a magyar olvasóhoz J. M. Nagyvárad Nagyon megfogott benne az örmény emberek ıszinte és önzetlen segítıkészsége, az, hogy bár nem dúskálnak földi javakban, mégis megosztják egymással, rokonokkal, szomszédokkal, amijük van. Jó lenne egy ilyen faluban élni. Csodáltam, hogy mire képes az ember: tervez, fát ültet, gránátalmát honosít ott, ahol eddig sivatag volt. Úgy gondolom, a mai ember tanulhatna ebbıl a könyvbıl szeretetet, összetartást, önzetlenséget. Sz.Z.-né, Dorog Vannak olyan könyvek, amelyeket az ember egyszerően nem tud letenni, magával ragadja a cselekménye, és alig várja, hogy megtudja, mi a vége. Ennek a könyvnek nem vártam a végét. Ez is letehetetlen, de másképpen. A Nahapet olyan, mint egy ısrégi nemes bor, csak kortyolni szabad, és hosszasan ízlelgetni. Hát így ízlelgettem én ennek a könyvnek minden szavát. Nekem ez a könyv az újrakezdés regénye. A népirtás eseményei ugyan már csak, mint emlékek jelennek meg, de számomra talán ettıl még fájdalmasabbak. Nagyon jól követhetı az a változás, amin a fıhıs keresztülment. A kezdeti teljes befelé fordulástól, - amikor csak az

emlékeinek és az emlékeivel él - eljut addig, hogy képes új családot alapítani. Ez az egyik szál, de legalább ennyire izgalmas a másik is, amit persze nem lehet külön választani, mert teljesen egybefonódik, a kettı feltételezi egymást. Szóval a másik szál a teljesen magányos, „csodabogárként” kezelt ember fejlıdése, amíg a közösség nagyon szeretett és tisztelt tagjává válik. Ez a könyv, annak ellenére, hogy az örmény történelem egy nagyon tragikus eseményérıl szól, ennek állít emléket, mint minden remekmő, ez is idıszerő. Nekem arról is szól, hogy vállalni kell az érzéseinket, meg kell gyászolni a meggyászolandókat. Ma mintha megfeledkeznénk errıl. Valahogy olyan gyorsan túllépünk a dolgokon, mintha gyengeség lenne, ha vannak érzéseink, csak az az ember az erıs, aki mindig képes mosolyogni. Nahapet vállalta önmagát az érzéseit és a sorsát. De talpra állt, talpra tudott állni, de ehhez kellett a közösség. Ez a másik dolog amirıl gyakran elfeledkezünk, a közösség megtartó ereje. Arról, hogy az embernek valahová tartozni kell és mindenkinek tenni kell azért, hogy az a közösség, ahová tartozik, tényleg megtartó legyen. G.J.Budapest (Megjelent az ARMENIA 2008/05.számában.

DOROGI SZLOVÁK ÖNKORMÁNYZAT Cím: 2510 Dorog, Bécsi út 71. Iroda: 2510 Dorog, Mátyás király út 1. Lev.cím: 2510 Dorog, Heine u. 22. Tel: 20/319-4140 (elnök), 30/252-4941 (elnökh.) E-mail: [email protected]

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ A Dorogi Szlovák Önkormányzat 2008. évi tevékenységérıl

Név: DOROGI SZLOVÁK ÖNKORMÁNYZAT DOROGSKÁ SLOVENSKÁ SAMOSPRÁVA Székhelye: 2510 Dorog, Bécsi út 71. Iroda: 2510 Dorog, Mátyás király út 1. Fogadónap: minden hónap második szerdája 1530-17 óráig Telefonszám: elnök: 06-20/319-4140 elnökhelyettes: 06-30/252-4941 Levelezési cím: Dorogi Szlovák Önkormányzat Hubácsek Sándor elnök 2510 Dorog, Heine u. 22. Önkormányzati képviselık: −

Gödrösiné Hubacsek Judit

−

Hajnal Károly

−

Holicska Lajosné

−

Hubácsek Sándor elnök

−

Juhászné Somogyi Éva elnökhelyettes

A Dorogi Szlovák Önkormányzat 2008. évben tevékenységét a vonatkozó törvények és rendeletek betartásával a 2008. évre elkészített munkaterve alapján, az Országos Szlovák Önkormányzat és a Komárom-Esztergom megyei Szlovák Önkormányzat támogatásával, segítségével végezte. A DSZÖ 2008-ban kilenc alkalommal tartott testületi ülést és megtartotta a közmeghallgatást is, ezekrıl a jegyzıkönyvek a Polgármesteri Hivatalban megtalálhatóak. A

2008-as

Munkatervünkben

felsorolt

elképzeléseinket

többségében

sikerült

megvalósítani. Részt vettünk és támogattuk – anyagilag is – a városi ünnepségeket és egyéb rendezvényeket. (Koszorúzások, Bál a városért, civil szervezetek rendezvényei, iskolák részére

könyvadomány,

könyvkiadás

támogatása,

Fekete-hegy

turistaház

jubileumi

ünnepi

rendezvényének anyagi támogatása, szlovák relikviák megfelelı elhelyezésére alkalmas vitrinek elkészítésének támogatása a Zrínyi Ilona Általános Iskolában, stb.) Képviseltettük magunkat minden olyan tájékoztatón – KEM-i Közigazgatási Hivatal, KEM-i Szlovák Önkormányzat tájékoztatásai, Pilisi Szlovákok Egyesülete ülése és tájékoztatásai, Országos Szlovák Önkormányzat – Fuzik János – tájékoztatója, stb. –amelyek testületünk munkáját segítették. Jelentıs esemény volt a Pilisi Szlovákok Bálja, amelyet Dorogon a Mővelıdés házban rendezett meg a bál fırendezıje, Piliscsév község Önkormányzata és Piliscsévi Szlovák Kisebbségi Önkormányzata 2008. január 26-án. Hagyományosan jó a kapcsolatunk Dorog Város Képviselı Testületével, a Polgármesteri hivatallal, ahonnan jelentıs pénzbeli támogatást kaptunk, illetve ahol a pénzügyeinkkel kapcsolatos összes ügyintézést végzik. Saját rendezvényeink sorából kiemelkedik a már hagyományos „Szlovák családi-baráti nap” – amelyet idén augusztus 23-án rendeztünk meg. A jelenlevık – 52 fı – kellemes és élménydús napot töltöttek el együtt. Az idén november 9-10-11-én tanulmányúton és kiránduláson vettünk részt, melynek keretében

Kisnána,

Mátraszentimre

és

Sámsonháza

szlovákságához

kapcsolódó

helyi

nevezetességeket néztünk meg, és a helyi szlovákok vezetıivel ismerkedtünk meg. A tanulmányút eseményeirıl rövid, fényképes beszámoló jelent meg a „Ľudové Noviny” hetilapban. A megyénkben

mőködı

Szlovák

Kisebbségi

Önkormányzatokkal megfelelı a

kapcsolatunk. Rendezvényeiket lehetıségünkhöz képest látogatjuk és támogatjuk. (Pl. a tardosi Gerecse Szlovák Népdalköl 25 éves jubileuma május 17., Megyei Nemzetiségi Gála Oroszlányban május 31-én, kesztölci Adventi Vasárnapok november 30-án, Megyei Szlovákok Napja december 12-én Dorogon, stb.) 2008. december 18-án az elnök ott volt a KEM Közgyőlés által Vértestolnán rendezett „Kisebbségek Napja” rendezvényen (Dorogról egyedüliként a DSZÖ). A

Dorogon

mőködı

kisebbségi

önkormányzatokkal,

intézményekkel

és

civil

szervezıdésekkel megfelelı a kapcsolatunk. Az Arany János Városi könyvtárba hetenként eljuttatjuk lapunkat a „Ľudové Noviny”-t. Fogadóóráinkat megtartottuk a Mátyás király úti irodánkban, ahol újságot olvasni, számítógépezni és internetezni is lehet. A megjelentek egymás között a szlovák nyelvet is használták. Fogadóóráinkon 2008-ban is fıleg ismerıseink, barátaink és támogatóink vettek részt, kis létszámban, de nagy lelkesedéssel. Pénzügyi helyzetünkrıl a következı mondható el:

2008. évre a Költségvetésünket 1 372 ezer Ft bevétellel és kiadással terveztük. Bevétel: 2007. évi maradvány:

450 ezer Ft

Állami támogatás:

722 ezer Ft

Önkormányzati támogatás: 200 ezer Ft. Kiadás: Mőködési költségek:

848 ezer Ft.

Pénzeszköz átadás (támogatás) 300 ezer Ft. December 31-ig az OTP-ben vezetett számlánkról kiadásainkra, 1 148 000 Ft-ot vettünk ki. Ebbıl látható, hogy megfelelı gazdálkodást folytattunk, mivel 2009-re 224 ezer forintot vihettünk át. 2009 évi programunkat legkésıbb március 1-ig összeállítjuk az eddig szokásos módon, hiszen addig már ismertek lesznek anyagi lehetıségeink is. A

hagyományos

„Szlovák

családi-baráti

napot”

mindenképpen

megrendezzük.

Valamilyen belföldi vagy külföldi (szlovákiai) kirándulást is tervezünk, melyen tovább ápoljuk kapcsolatainkat a magyarországi szlovák önkormányzatokkal. A városi rendezvényeken, a kisebbségek által szervezett rendezvényeken (pl. Szlovák Bál) részt veszünk. Természetesen a képviselıink ott lesznek a megyei és az országos szlovák önkormányzatok rendezvényein. A szlovák hetilapot a Ľudové Noviny-t megrendeltük és 1 pld-t a városi könyvtárba is adunk. Fogadónapunkat minden hónap második szerdáján 15 óra 30-tól 17 óráig tartjuk, de elızetes telefoni egyeztetés után bármikor elérhetıek vagyunk. Irodánkban számítógépünkön internetezni, a szlovák újságot olvasni, és szlovák rádiót és zenét is hallgatni lehet. Befejezésül megköszönjük Dorog Város Képviselı-testületének a részünkre megszavazott anyagi támogatást, a Hivatal vezetıinek és alkalmazottainak 2008-ban részünkre nyújtott segítı munkáját.

Kérjük tájékoztatónk elfogadását!

Dorog, 2009. január 13.

Hubácsek Sándor sk. Elnök Dorogi Szlovák Önkormányzat