DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL :
[email protected]
ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2008. június 27-i ülésére Tárgy: A helyi önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló átfogó értékelés Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 96.§ (6) bekezdése előírja, hogy a helyi önkormányzatnak a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden évben – a külön jogszabályban meghatározott tartalommal, az előző évre vonatkozóan – átfogó értékelést kell készítenie, amelyet a képviselő-testület megtárgyal. Az átfogó értékelést meg kell küldeni a megyei szociális és gyámhivatal részére. Az Egészségügyi és Szociális Bizottság június 16-i ülésén az átfogó értékelést megtárgyalta és egyhangú szavazattal elfogadta. Kérem a tisztelt képviselő-testületet, hogy az alábbi határozati javaslatot megvitatni és elfogadni szíveskedjen.
Határozati javaslat Dorog Város Képviselő-testülete az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2007. évi ellátásáról szóló átfogó értékelést elfogadja. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Tittmann János – polgármester Dorog, 2008. június 17. Dr. Tittmann János s. k.
DOROG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉSE A 2007. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL Az I. fokú gyámhatóságok (gyámhivatal, jegyzői hatáskör) feladatait, hatáskörét és illetékességét alapvetően az 1997. évi XXXI. tv., iII. a végrehajtására kiadott a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatásról szóló 149/1997. (XI.10.) Korm. rendelet határozza meg. Az I. fokú gyámhatósági feladatokat jegyzői szinten - a Közigazgatási Osztály keretén belül - 1 fő gyámügyi ügyintéző, valamint önálló csoportként működő gyámhivatal látja el. A gyámhivatal körzeti feladatokat lát el, illetékessége Dorog város közigazgatási területén kívül 14 településre terjed ki: Kesztölc, Leányvár, Piliscsév, Csolnok, Dág. Úny, Máriahalom, Bajna, Annavölgy, Epöl, Sárisáp, Tokod, Tokodaltáró, Nagysáp.
Mind az öten államigazgatási főiskolát végeztek, négyen szakvizsgával rendelkeznek, egy munkatársuk nyelvvizsga előtt áll, ezért még nem kapta meg a diplomáját. A gyámhivatal létszáma öt fő.
Dorog városa a gyermekvédelmi törvény által előírt kötelező alapellátási feladatként meghatározott gyermekjóléti szolgáltatást a Dorog és Térsége Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat keretén belül biztosítja. Ezen intézmény 15 településen látja el a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatást, valamint a helyettes szülői hálózat működtetését. A 15 település lakosságszáma 41.207 fő, melyből 18 éven aluli 8004 fő. Dorog város állandó lakosainak száma: 12 671 fő, ebből 0-18 éves korosztály létszáma: 2 512 fő. Gyermekek napközbeni ellátásának intézményi formái: bölcsőde (2005. szeptemberétől), óvoda, általános iskolai napközi. A napközbeni ellátás iránti kérelmet az ellátást nyújtó intézmény vezetőjének kell benyújtani, aki az intézmény szabályzatainak megfelelően dönt az ellátás biztosításáról. Az igénybevett ellátásokért térítési díjat kell fizetni, (étkezési térítési díj) melynek mértékét helyi rendeletünk határozza meg. Az önkormányzat a fizetendő térítési díjat csökkentheti, vagy elengedheti, ha az ellátást igénylő létfenntartását annak megfizetése veszélyezteti. 2005-ben nagy változást hozott és komoly előkészületeket igényelt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, amely 2005. nov. 01-én lépett életbe. Az önkormányzat I. fokú jegyzői gyámhatósági feladatait 1 főiskolai végzettséggel rendelkező ügyintéző látja el, a gyermekeket érintő pénzbeli ellátásokkal (rendszeres-, rendkívüli-, egyszeri támogatás) párhuzamosan, a Közigazgatási Osztály keretein belül. Az 1997. évi XXXI. tv. valamint a települési önkormányzat rendelete szerint az Egészségügyi és Szociális Bizottság átruhátott hatásköre a gyermekek rendkívüli támogatásra való jogosultságának megállapítása. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás 2006. január 1-ével beépült a magasabb összegű családi pótlékba. Ezzel párhuzamosan életbe lépett egy új ellátási forma a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény; a jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult: a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, az egyszeri támogatásnak és a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a jogszabályban megállapított összeghatárt. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők július és november hónapban 5–5 ezer Ft összegben kapnak pénzbeli támogatást. -A Szociális és Egészségügyi Bizottság a helyi rendeletben meghatározott mértékben rendkívüli támogatásban részesíti a gyermeket, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy rendkívüli élethelyzetbe kerül. A bűnmegelőzési program részeként 2003. augusztusában - Együttműködési megállapodás - megkötésére került sor Dorog Város Polgármesteri Hivatala és a Dorogi Rendőrkapitányság között. A hatékony munka elősegítése érdekében a kölcsönös tájékoztatás és együttműködés azóta is folyamatos. A város 3 óvodájában és 3 általános iskolájában (törvényi felhatalmazás alapján) étkezési kedvezményben részesülő gyermekek száma - intézményi bontásban - az alábbiak szerint alakult 2007. évben:
2
Intézmények
Kedvezmény nélk.
50 %-os kedv.
100 %-os kedv.
Összesen
Eötvös Iskola Petőfi Iskola Zrínyi Iskola Dózsa Óvoda Petőfi Óvoda Zrínyi Óvoda
151 68 118 48 78 40
91 33 52 25 17 6
36 20 17 32 14 6
278 121 187 105 109 52
Bölcsőde
16
4
2
22
A gyámhatóság fentieken túlmenően az alábbi feladatokat látja el az 1997. évi XXXI. tv. alapján 1./ Teljes hatályú apai elismerés A gyermek családi jogállásának rendezése bármely anyakönyvvezető megkeresésére, illetve a szülő kérelmére induló teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat megtételével rendeződhet. Az apa adatai nélkül anyakönyvezettek nyilvántartása folyamatos. 2./ Ügygondnok-, eseti gondnok kirendelése, felmentése, munkadíjának megállapítása A jegyző külön jogszabályban meghatározott esetekben vagy az előtte folyó eljárásban eseti, illetve ügygondnokot rendel a Gyvt. 107.§ (1) bek. b) pontja alapján. Kirendelhető személy elsősorban ügyvéd. Az ügygondnok eljárási képviseletet, míg az eseti gondnok anyagi, jogi és eljárási képviseletet lát el. Az ügyvéd által tett jelentés elfogadását követően a felmentéssel egyidejűleg rendelkeztünk a munkadíj kifizetése iránt. 3./ A gyámhivatal felkérésére a jegyzői gyámhatóság - gyámsági és gondnoksági ügyekben -leltározási feladatokat végez, környezettanulmányt készít és közreműködik a határozat végrehajtásában. 4./ Felveszi a szülő nyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához. Dorog Város Gyámhivatala és a jegyzői gyámhatóság egy épületben való működésére tekintettel folyó évben ilyen nyilatkozat felvételére nem került sor. 5./ Dönt a védelembevételről és annak megszűnéséről Ha a gyermek testi, értelmi, érzelmi fejlődéséhez szükséges ellátás a szülő beleegyezésével /önkéntesen vállalt alapellátással/ nem biztosítható, és ez a helyzet a gyermek fejlődését veszélyezteti, de feltételezhető, hogy segítséggel családi környezetben mégis biztosítható, a jegyző a gyermeket védelembe veszi. A jogalkotó a védelembe vétel jogintézményével kívánja megakadályozni, hogy a hatóság a gyermek, a család komplex problémáit egyetlen intézkedéssel kezelje. Hatékonysága összefügg a gyermekjóléti szolgálat működésével. Optimális esetben védelembe vételi eljárás a gyermekjóléti szolgálat javaslatára indul, melynek során nyilatkozik az alapellátás eredményességéről, a szülő együttműködési készségéről, javaslatot tesz a családgondozó személyére, a szükséges hatósági intézkedésre és megküldi a korábbi gondozási tervet és környezettanulmányt. Ilyen jellegű intézkedés lehet pl.: a szülő figyelmeztetése helytelen életvezetése miatt, felszólítása annak megváltoztatására, a szülő kötelezése ellátások igénybevételére vagy a gyermekek számára magatartási szabályok megállapítására. Amennyiben nem a gyermekjóléti szolgálat javaslatára indult eljárás, hanem iskola, háziorvos, védőnő, rendőrség stb. bejelentése alapján, akkor is meg kell keresni a gyermekjóléti szolgálatot a fenti nyilatkozat ill. javaslat megtétele végett. A gyámügyi ügyintéző az eljárás során tárgyalást tart, amely hozzásegítheti a gyermeket és a szülőt ahhoz, hogy megismerje a védelembevétel okát, célját, jogkövetkezményeit, mert ha a veszélyeztetettséget nem lehet megszüntetni a gyermekvédelmi gondoskodás más módját kell választani. 2007-ban hat gyermek esetében került erre sor. Az ügyintéző a határozatban kirendeli a családgondozót és felhívja a gondozási-nevelési terv elkészítésére. A szülőt és a gyermeket felhívja a családgondozóval való együttműködésre, valamint figyelmezteti őket az együttműködés megtagadásának jogkövetkezményeire.
Megjelöli az elrendelt intézkedéseket és felülvizsgálat határidejét, hivatalból egy év múlva, kérelemre bármikor felül kell vizsgálni. A védelembe vételt meg kell szüntetni, ha eredménnyel járt vagy eredménytelenség esetén intézkedik a
3
gyámhivatal felé más gyermekvédelmi gondoskodási forma iránt. A kirendelt családgondozó tisztsége is megszűnik a védelembe vétel megszűnésével. 6./ A gyámhatóság által ideiglenes hatályú elhelyezésre nem került sor. 7./ Szakértő kirendelésére, illetve nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint gyermek tartásdíj iránti igény érvényesítésére 2006-ban nem indítottunk eljárást. 8./ Több esetben közreműködünk gondozási díj felülvizsgálatában. 9./ A gyámhatóság bírósági környezettanulmányt.
és más államigazgatási
szerv megkeresésére rendszeresen készít
A gyámhatóság által ideiglenes hatályú elhelyezésre nem került sor.
2007. évi hatósági intézkedések száma és gyermekvédelmi támogatások:
1. 2. 3.
4. 5. 6. 7.
8. 9.
Intézkedések
Esetszám 17 59 73
Családok száma -
Gyerekek száma -
Támogatások összege -
Családi jogállás rendezése Ügygondnok kirendelése Gondozási díj felülvizsgálatában való közreműködés és körny.tanulmány Védelembe vételi eljárás megindítása Véd.vét. felülviszgálata Véd.vét. megszüntetése Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Egyszeri támogatás
38
-
-
-
20 12 -
176
271
-
-
263
467
1.869.000-Ft
Júliusban november
235 271
-
1.175.000,-Ft 1.355.000,-Ft
DOROG ÉS TÉRSÉGE CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATA TEVÉKENYSÉGE A GYERMEKVÉDELEM TERÜLETÉN
A többször módosított 1993. évi III. törvény ( Sztv.), valamint a többször módosított 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) illetve a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló többször módosított 15/1998. (IV.30.) sz. NM rendelet rendelkezéseinek megfelelően olyan szakmai fórumokat kell létrehozni a települési önkormányzatnak, melyek elősegítik a magasabb, tartalmasabb színvonalú szakmai munkát a szociális-és gyermekvédelmi ellátórendszerében. Az ennek értelmében szervezett Gyermekvédelmi Tanácskozáson lehetőség nyílik a települések szociális és gyermekvédelmi tevékenységének elemzésére, a problémák feltárására, s azok kezelésére, megoldására, amely a hatékonyabb szakmai munkát alapozza meg. A Tanácskozás elősegíti a gyermekjóléti alapellátás fejlődését, a gyermekvédelem területén szakemberek együttműködését, továbbá a jelzőrendszer összehangolt működését. A Gyermekvédelmi Tanácskozáson részt vesznek mindazon személyek, szervezetek vezetői, valamint civil és társadalmi szervezetek munkatársai, akik magasabb szintű jogszabály értelmében kötelesek részt venni, illetőleg a településen a gyermekvédelmi munkát tevékenységükkel segítik. A szolgálat a jelzőrendszer tagjaitól a tanácskozás összehívását megelőzően írásbeli beszámolót kért, melyben összefoglalják éves gyermekvédelmi tevékenységüket. A gyermekjóléti szolgálat a saját tevékenységéről, valamint a jelzőrendszeri tagokkal való együttműködésről és a beküldött írásos anyagokból összefoglaló beszámolót készített.
4
A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátás a) a gyermekjóléti szolgáltatás, b) a gyermekek napközbeni ellátása, c) a gyermekek átmeneti gondozása. A település gyermekvédelmi mutatószámai: Állandó lakosok száma:
12671 fő
18 év alatti lakosok száma: 0-3 4-7 8-14 15-18
2512 fő 462 fő 435 fő 906 fő 709 fő
- rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családok szám: - rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesülő családok száma:
126 család (271 gyermek, ebből nagykorú 10 fő) 263 család (467 gyermek, ebből nagykorú 33
fő) A szolgálat gondozási eseteinek száma a településen: alapellátásban gondozott gyermekek száma alapellátásban gondozott családok száma védelembe vett gyermekek száma védelembe gyermekek családja összesen: veszélyeztetett gyermekek száma veszélyeztetett gyermekek családja -
98 fő 67 család 40 fő 24 család 138 fő 92 család
átmeneti nevelésben részesülő gyermekek átmeneti nevelésben részesülő gyermekek családja
33 fő 22 család
A gyermekjóléti szolgáltatás főbb adatai A gyermekjóléti szolgálat gondozási eseteinek száma a kapcsolatfelvétel módja szerint: önkéntes (gyermek kezdeményezésére) 4 szülővel közösen 11 gyermekjóléti szolgálat által kezdeményezett 33 jelzőrendszer által kezdeményezett 76 együttműködésre kötelezett 40 A jelzőrendszer által küldött jelzések száma: egészségügyi szolgáltató (védőnői szolgálat) közoktatási intézmény személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgálat hatóság (rendőrség, jegyző)
2 31 2 41
A gyermekjóléti szolgáltató tevékenység megoszlása a kezelt probléma típusa szerint (kezelt problémák száma): anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő stb.) 98 gyermeknevelési 82 gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség 51 magatartászavar, teljesítményzavar 56 családi konfliktus (szülők egymás közti, szülők- gyermek közti) 82 szülők vagy a család életvitele 111 szülői elhanyagolás 42 családon belüli bántalmazás (fizikai, szexuális, lelki) 11 fogyatékosság, retardáció 37
5
szenvedélybetegségek 69 A szolgálattal a kapcsolatfelvétel több módon történhet. Van, olyan gyermek, aki egyedül, vagy szülőjével önkéntesen keresi fel a szolgálatot, és úgy kér segítséget problémája orvoslására. Egyre gyakoribbak a „más” gyermekjóléti szolgálattól érkező jelzések, olyan családok esetében, akik az adott településen gondozásban voltak és a gondozási idő alatt városunkba költöztek. Mindezek ellenére munkájuk jelentős részét a településünkön lévő jelzőrendszeri tagok által küldött jelzések alapján kezdődő gondozás teszi ki. A szociális munka fő alapelve az önkéntes együttműködés és a képessé tevés. Mindezek ellenére évről-évre nő az együttműködésre (védelembe vétel) kötelezettek száma. Az alapellátásban gondozott családok száma csökkent (2006-ban 115 fő, 2007-ben 98 fő), viszont a 2006. évhez mérten 15 fővel megemelkedett a védelembe vett gyermekek száma. Ez betudható annak, hogy a családok helyzete az elmúlt évben sokat nehezedett, egyre több a feszültség a megélhetési problémák miatt, amely kihat a gyermekek viselkedésére és magatartására. A tárgy évben a szolgálat a jelzőrendszer tagjainak jelzése alapján (nevelési-oktatási intézmény, rendőrség, jegyző, szülő kérése) 50 gyermek gondozását kezdte meg, ebből 40 gyermek esetében alapellátás keretében indították el a gondozási folyamatot. 10 gyermek esetében, pszichológus szakember bevonásával sem sikerült a szülőket hathatósabb együttműködésre ösztönözni, ezért az együttműködések hiánya, súlyos életvezetési problémák, illetve elhanyagoló magatartások miatt védelembe vételre tettek javaslatot. A már korábban alapellátásban lévő 7 gyermek (5 család) esetében, a gyermekek súlyos magatartásproblémája, 3 gyermek esetében (1 család) az anya halála, ezt követően az apa kiszámíthatatlan életvezetése és a gyermekek speciális szükségletei miatt kezdeményezték kiskorúak védelembe vételét. Az apa munkája mellett nem tudott megbirkózni a gyermekek számára szükséges szülői felügyelet biztosításával, így kérésére, valamint a szolgálat közbenjárásával, a gyermekek szinte azonnali felvételt nyertek a tatai hetes-diákotthonnal együtt működő speciális iskolába, ezzel megelőzve a 3 kiskorú gyermek átmeneti nevelésbe vételét. 2007. év folyamán 4 gyermek szabálysértéséről (4 család) érkezett rendőrségi illetve hatósági jelzés: 1 gyermek esetében lopás, 1 fő rongálás, 1 fő bántalmazás, könnyű testi sértés, 1 fő esetében pedig vezetői engedély nélküli motorozás miatt kezdték meg a család gondozását. A családokkal történő kapcsolatfelvételt követően a család együttműködésére való tekintettel a gondozási folyamatot alapellátásban kezdte meg szolgálat. Egy - már gondozott - gyermek esetében a védelembe vétel fenntartása mellet döntött a szolgálat, a gondozási-nevelési terv módosításával, fokozottabb figyelmet fordítva arra, hogy a jövőben ne ismétlődjön meg hasonló cselekmény. A jelzőrendszer tevékenysége és a gyermekjóléti szolgálattal való együttműködés A jelzőrendszeri tagok a törvényi kötelezettségüknek megfelelően jelzéssel élnek a szolgálat felé. Tárgy évben a jelzőrendszer által nyilvántartott veszélyeztetett gyermekek száma a gyermekvédelmi felelősök nyilvántartása alapján 98 fő. Szolgálat 138 veszélyeztetett gyermeket gondoz, alapellátás, illetve védelembe vétel keretei között. Az eltérés abból adódik, hogy a gondozott gyermekek életkoruknál fogva már nem a település oktatási intézményeiben, hanem a környező települések szakiskoláiba, középiskoláiban folytatják tanulmányaikat. Összegezve elmondható, hogy a veszélyeztetettség megszűntetésére irányuló gyermekvédelmi rendszer évrőlévre összefogottabban működik a településen. Nyári szociális gyermekétkeztetés A korábbi évekhez hasonlóan a 2007. évben is lehetőség nyílt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek ingyenes nyári étkeztetésére. Az étkezési támogatást 70 rászoruló gyermek, július 2-től augusztus 31-ig (44 munkanap) terjedő időszakra, napi egyszeri meleg étel formájában vehette igénybe. Az étkeztetés lebonyolítására az Eötvös József Általános Iskola konyháján került sor, ahol szolgálat családgondozói a szervezési feladatokat és a lebonyolítást napi munkájukkal segítették. Átmeneti nevelésben lévő gyermekek és szüleik kapcsolattartása A tárgy évben 33 gyermek élt átmeneti nevelésben, ami 22 családot érintett. 8 gyermek (5 család) esetében a szülő elköltözése, 1 gyermek esetében a gyermek nagykorúvá válása miatt szűnt meg a gondozás. Átmeneti nevelésben lévő 3 gyermek (3 család) családjánál kezdte meg szolgálatunk a családgondozást a szülők településünkre való költözése miatt. Kapcsolatügyelet Az elmúlt év során is lehetőségük nyílt a szülőknek és gyermeküknek, hogy nemcsak a munkanapokon, hanem munkaszüneti napon is gyakorolhassák a bírósági, gyámhivatali beszabályozásnak megfelelően, kapcsolattartási jogukat.
6
A szolgálat - a beszabályozó hatóság és ezzel a szülők helyzetét is segítve -, a kapcsolattartások idejét a korábbi évekhez hasonlóan rugalmasabbá tette, mert minden hónap első szombatján, a szolgálat helyiségében kapcsolattartási ügyeletet tartott. Ez a szolgáltatás a tárgy évben 11 gyermeket (10 család) érintett. A szülő és gyermek számára lehetőség nyílt a semleges helyen történő találkozásra, otthonos és barátságos légkörben. A családgondozók szaktudásukkal segítették a nehéz helyzetek megoldását, szakmai tanácsokkal látták el a szülőket a nevelés és a kapcsolattartás gondjaival összefüggésben. Esetkonferencia, szakmaközi esetmegbeszélés A munka hatékonyabbá tétele érdekében a konkrét ügyek kapcsán, az érintett szakemberek bevonásával esetkonferenciát tartanak. Szakmai tevékenységeik közül a leggyakoribb az információ nyújtás és a tanácsadás. A problémák megoldása érdekében gyakran folytatnak segítő, illetve mediációs jellegű beszélgetéseket, közreműködnek hivatalos ügyek intézésében. Szükség esetén háttérszolgáltatásaik szakembereinek közreműködését kérik (pszichológus, fejlesztő pedagógus, pszichiáter, jogász), illetve ajánljuk szolgáltatásaink igénybevételét ügyfeleinknek. A 2007-es évben a pszichológus segítségét 40 gyermek vette igénybe – viselkedési, magatartási- és beilleszkedési problémák, családi konfliktusos helyzet, a szülő halála, magántanulói státuszhoz való javaslattétel, elvált szülők gyermekei esetében a különélő szülővel való kapcsolattartás miatt. A fejlesztő pedagógus segítségét 12 fő vette igénybe, jogi tanácsadáson 156 fő vett részt (házasság felbontás, gyermekelhelyezés, gyermektartásdíj megállapítása, ingatlannal kapcsolatos ügyek, adásvételi szerződés).
Szabadidős programok megvalósítása A szabadidő hasznos eltöltésének szükséglete, a gyermekek szocializációjában és a családok minél megfelelőbb működésében fontos szerepet tölt be, amely a szociális munkában is a prevenció egyik fontos területe. A hátrányos helyzetű családok gyermekei számára a szolgáltatói szektorok térítésköteles programjaira való bejutási esélye minimális. Ezért a programokhoz való hozzáférést elsősorban a gyermekvédelmi rendszerben lévő civil és az állami intézmények próbálják meg biztosítani. Szabadidős programok szervezésében nagy segítséget jelent a Nap - Út Alapítvánnyal és a Máltai Szeretetszolgálat Dorogi szervezetével való szoros együttműködés. Természetbeni támogatásként az év folyamán több alkalommal ruhákat, játékokat juttattak a rászoruló családoknak, valamint rendszeresen tájékoztatják őket más szervezetek által meghirdetett ingyenes ruhaosztásról. Ezzel több nagycsaládos és hátrányos helyzetű családnak sikerült örömet szerezni. A családgondozók munkáját képzések, szakmai napok, tréningek segítik. Ezeket többnyire önerőből biztosítja a szolgálat. Az elmúlt év végén a szolgálat több munkatársa vett részt konfliktuskezelő, úgynevezett Gordontréningen, melyet gondozási munkánk során kiválóan tudunk hasznosítani. A jelzőrendszer tagjai által elküldött beszámolókból kiderül, hogy a gyermekjóléti szolgálat és a jelzőrendszer közötti együttműködés hatékony, melynek működőképessége a problémák időben való észlelésében, jelzésében, valamint azok kezelésében rejlik.
Célkitűzések::
Településszintű összefogással, tovább folytatni a megelőzést célzó gyermekvédelmi tevékenységet.
A „Biztonság Szigete” című bűnmegelőzési program megvalósítása.
A szabadidő hasznos eltöltése érdekében az előző évekhez hasonlóan hasznos és kreatív programok szervezése iskolás és óvodás korú gyermekek és családjaik részére közösen a helyi intézményekkel, civil szervezetekkel.
7
A GYÁMHIVATAL FŐBB FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI
Gyermekvédelmi gondoskodás: - Családbafogadás A szülői felügyeletet gyakorló mindkét szülő, vagy a szülői felügyeletet egyedül gyakorló szülő kérelmére - a különélő másik szülő meghallgatásával - a gyámhivatal hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket a szükséges ideig más, általa megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza, nevelje, feltéve, hogy ez a gyermek érdekében áll. Az eljárásra a szülői felügyeletet gyakorló szülő lakóhelye szerinti gyámhivatal az illetékes, de a döntés meghozatala után az illetékességet a családbafogadó gyám lakóhelye határozza meg. A családbafogadás egy átmeneti helyzet idejére, az alapul szolgáló ok előrelátható fennállásáig tart. A gyámhivatal évente felülvizsgálja, hogy fennállnak-e még a családbafogadásra okot adó körülmények, a gyermek saját családjába történő visszahelyezésére van-e lehetőség, a családbafogadás fenntartása továbbra is indokolt-e, esetleg a gyermekvédelmi gondoskodás más formáját kell választani. 2007-ben 14 családbafogadott kiskorút tartott nyilván a gyámhivatal, 2 kiskorút a családjába visszahelyezett. -Ideiglenes hatályú elhelyezés A felügyelet nélkül maradt, vagy súlyos veszélyhelyzetben lévő gyermeket, ha elhelyezése ügyében azonnali intézkedés szükséges, az önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, a bíróság, a rendőrség, az ügyészség, a büntetésvégrehajtási parancsnokság ideiglenesen -a nevelésre alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél, vagy ha erre nincs lehetőség, -a legközelebbi ideiglenes gondozási feladatokat is ellátó nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezi el, és erről haladéktalanul értesíti az illetékes gyámhivatalt. A gyermeknek a gondozási helyre viteléről a beutaló szerv gondoskodik. A gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezést – függetlenül attól, hogy arra mely beutaló szerv intézkedése alapján került sor – 30 napon belül felülvizsgálja. A felülvizsgálat eredményétől függően megszünteti az ideiglenes hatályú elhelyezést, ha annak okai nem állnak fenn, vagy elrendeli a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét. Amennyiben a gyermekelhelyezés megváltoztatása vagy a szülői felügyelet megszüntetése indokolt, 60 napon belül pert indít.
A gyámhivatal 2007-ben ideiglenesen hatállyal 1 kiskorút helyezett el, 7 kiskorút a jegyző illetve a rendőrség utalt be ideiglenes hatállyal. Az ideiglenes hatályú elhelyezéseket a gyámhivatal felülvizsgálta, a felülvizsgálat eredményeként 1 gyermek átmeneti nevelésbe került, 1 gyermek esetében védelembe vétel kezdeményezésével megszűnt az eljárás, 3 gyermeket családba fogadtak. 3 gyermek esetében december 31-én még folyamatban volt az eljárás, azóta 2 gyermek átmeneti nevelésbe került, 1 gyermek esetében a gyermek elhelyezése iránt per van folyamatban. -Átmeneti nevelésbe vétel A gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a gyermekek fejlődését a családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségüket az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint védelembe vétellel nem lehet megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, továbbá a gyermekek megfelelő gondozása a családon belül nem biztosítható. Az átmeneti nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhivatal a gyermeket nevelőszülőnél - ha ez nem lehetséges gyermekotthonban, illetve más bentlakásos intézményben helyezi el és gyámot rendel. Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülőjének szülői felügyeleti joga szünetel. Az átmeneti nevelésbe vétel addig biztosítja az egyéni elhelyezési terv szerint a gyermek otthont nyújtó ellátását, amíg a gyermek családja képessé válik a gyermek visszafogadására. 2007. december 31-én átmeneti nevelésben lévő gyermekek száma : 2006. december 31-én átmeneti nevelésben lévő gyermekek száma: 2007 -ben átmeneti nevelésbe vett gyermekek száma :
8
49 fő 61 fő 1 fő
(Megszűnt 12 átmeneti nevelés, ebből 3 gyermek nagykorúvá vált, 2 gyermek hazakerült, 8 gyermek ügye illetékesség változás miatt más gyámhivatalhoz került) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vétel fennállásának szükségességét évente, három éven aluli gyermekek esetében félévenként felülvizsgálja. A felülvizsgálat eredményeképpen a gyámhivatal dönt az egyéni elhelyezési terv, illetve a gondozási hely fenntartásáról vagy módosításáról, továbbá – a feltételek fennállása esetén – a szülői felügyelet megszüntetése iránti per indításáról vagy, ha ez nem szükséges, a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánításáról, vagy az átmeneti nevelés megszüntetéséről. -Tartós nevelésbe vétel A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha a szülő/szülők/ felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, ha a szülők meghaltak, ha a szülő gyermekéről lemondott és az örökbefogadáshoz az örökbefogadó személyének ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot, vagy a gyermek ismeretlen szülőktől származik. A tartós nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhivatal a gyermeket nevelőszülőnél, nevelőotthonban , illetőleg más bentlakásos intézményben helyezi el, és gyámot rendel. A tartós nevelésbe vétel a gyermek otthont nyújtó ellátását egyéni elhelyezési terv szerint biztosítja - örökbefogadó családban, nevelőszülői családban, gyermekotthonban illetve más bentlakásos intézményben - és felkészíti a gyermeket az örökbefogadásra illetve az önálló életre. A gyámhivatal a tartós nevelésbe vételt évente, három éven aluli gyermek esetében félévente felülvizsgálja, annak érdekében, hogy elősegítse a gyermek mielőbbi örökbefogadását, vagy ha ez nem lehetséges, tartós, családot pótló környezetbe kerülését. Tartós nevelésben lévő gyermekek száma : 7 fő A tartós nevelésbe vétel oka: Szülők halála: 4 Lemondó nyilatkozat: 1 Szülői felügyeletet megszüntetető ítélet: 2 -Utógondozás Az átmeneti és tartós nevelés megszüntetése vagy megszűnése után a fiatal felnőtt kérelmére a gyámhivatal legalább egy év időtartamra elrendeli az utógondozást, melynek keretében elősegíti a gyermek, a fiatal felnőtt családi környezetébe való visszailleszkedést, illetve önálló életének megkezdését. Az utógondozást a gyermekjóléti szolgálat, illetve a gyermekvédelmi szakszolgálat utógondozója végzi. Utógondozás elrendelése : 1 fő -Utógondozói ellátás: A gyámhivatal a fiatal felnőtt kérelmére elrendeli az utógondozói ellátást, ha a fiatal felnőtt átmeneti vagy tartós nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg, és létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy nappali tagozaton tanulmányokat folytat, illetve szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja és létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja. Az utógondozói ellátást a fiatal felnőtt 24. évének betöltéséig kérheti. A fiatal felnőtt részére az utógondozói ellátást a nevelőszülő háztartásában, a gyermekotthonban vagy utógondozó otthonban biztosítják. Utógondozói ellátás elrendelése 2007-ben 4 Utógondozói ellátásban részesülők száma 13 Pénzbeli ellátás -Gyermektartásdíj megelőlegezése A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben - gyermektartásdíjként szolgáltatja. A gyámhivatal a bíróság által jogerősen megállapított gyermektartásdíjat megelőlegezi, ha a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen, s a gyermeket gondozó szülő nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani. 2007. december 31-én 40 gyermek részesült tartásdíj megelőlegezésben, ebből 2007-ben került megállapításra 10 család 15 gyermek megszüntetésre 10 család 18 gyermek
9
Elutasítva 3 kérelem 2007-ben megelőlegezésre kifizetve 5.635 ezer Ft, melyet a központi költségvetés fedez. -Otthonteremtési támogatás megállapítása Az otthonteremtési támogatás célja, hogy az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása megoldását elősegítse. - Otthonteremtési támogatásra jogosult az a fiatal felnőtt, akinek - legalább hároméves időtartamú folyamatos – gondozási helyen töltött – nevelésbe vétele a nagykorúvá válásával szűnt meg - készpénzének, biztosításra vagy más célból lekötött betétjének, vagy ingatlan vagyonának értéke a nagykorúvá válásakor nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát. A készpénzvagyonba a fiatal felnőtt árvaellátásából és keresményéből származó megtakarítást nem lehet beszámítani. A támogatás felhasználható: telek, lakás, ház vásárlására, építésére, lakhatóvá tételére, felújítására, bővítésére, bérlakás bérleti díjának kifizetésére, felújítására, bérlői jogviszony megvásárlására, államilag támogatott lakásprogramban való részvételre, valamint otthonteremtést elősegítő hitelintézeti kölcsön egyösszegű törlesztésére. Valamint indokolt esetben bentlakásos szociális intézménybe fizetetndő egyszeri hozzájárulásra is. A gyámhivatal határozata alapján a - székhely szerinti - települési önkormányzat jegyzője az otthonteremtési támogatást a központi költségvetés terhére biztosítja. 2007-ben 1 fiatal felnőtt részesült otthonteremtési támogatásban, a kifizetett összeg 1.628 ezer Ft volt. Elutasított kérelem nem volt. Kapcsolattartás A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermekétől különélő szülőnek joga és kötelessége, hogy gyermekével kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. A kapcsolattartás célja, hogy a gyermek és a szülő, valamint más jogosult hozzátartozó közötti családi kapcsolatot fenntartsa. A gyámhivatal feladata, hogy közreműködjön e jogok érvényesítésében mind az állami gondoskodás rendszerébe került gyermekek, mind a családban nevelkedő gyermekek tekintetében. A családban nevelkedő gyermekek esetében a szülők a házasságfelbontás, vagy gyermekelhelyezés iránti perekben megegyezhetnek a gyermekükkel történő kapcsolattartásról, egyezség hiányában a bíróság dönt. Ennek megváltoztatását két éven belül csak a bíróságtól lehet kérni. Az átmeneti nevelésbe vett gyermekek szüleinek joga és kötelessége a gyermekeikkel történő kapcsolattartás. A megfelelő kapcsolat kialakítása, fenntartása az egyik feltétele annak, hogy a gyermek mielőbb visszahelyezhető legyen családjába. A kapcsolattartás szabályozása tekintetében a gyámhivatal és a bíróság is rendelkezik hatáskörrel, a határozatok végrehajtása viszont a gyámhivatal feladata. Ennek eszközei: figyelmeztetés, pénzbírság, gyermekjóléti szolgálat közreműködése, végső esetben a gyámhivatalnak lehetősége van gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti per indítására. 2007-ben a kapcsolattartást a gyámhivatal szabályozta határozattal egyezséggel végrehajtási cselekmények száma
15 9 6 -
Örökbefogadás Az örökbefogadás célja az, hogy az örökbefogadó és az örökbefogadott között családi kapcsolatot létesítsen, és elsősorban az olyan kiskorúak családi nevelését biztosítsa, akiknek szülei nem élnek, vagy akiket szüleik megfelelően nevelni nem képesek. Az örökbefogadást a gyámhivatal engedélyezi. Örökbefogadó csak az a cselekvőképes nagykorú személy lehet, aki személyisége és körülményei alapján alkalmas a gyermek örökbefogadására. Nem fogadhat örökbe az, aki szülői felügyelet megszüntetését vagy a közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll. Örökbe fogadni csak kiskorú személyt lehet. Az engedély megadásához a felek egyetértő kérelmét tartalmazó nyilatkozata, továbbá a gyermek szüleinek, valamint a házasságban élő örökbefogadó házastársának hozzájárulása szükséges. A nyílt örökbefogadás esetén a vérszerinti szülők és az örökbefogadni szándékozók együttesen teszik meg nyilatkozatukat.
10
2003. január 1-től csak az fogadhat örökbe, aki örökbefogadás előtti szakmai tanácsadáson, illetve felkészítő tanfolyamon eredménnyel részt vett. Az alkalmassági határozat 2 évig érvényes, az érvényesség 1 évvel meghosszabbítható. A várakozási idő hosszú, gyakran a meghosszabbított határidőig sem sikerül gyermeket örökbefogadni. 2007. december 31-én 20 szülőt tartottunk nyilván, mint örökbefogadásra alkalmas személyt. 2007-ben a gyámhivatal 2 örökbefogadást engedélyezett. Kiskorúak családi jogállás rendezése A gyermek családi jogállása rendezetlen, ha egyik vagy mindkét szülője ismeretlen. A családi jogállás rendezhető teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal, apaság (anyaság) bírósági megállapításával, képzelt apa (szülők) megállapításával. 2007-ben a kiskorúak száma, akiknek családi jogállása a gyámhivatalnál rendeződött : 10 fő Ebből apai elismerések száma : 7 fő apaság bírósági megállapítása : 2 fő képzelt apa megállapításának száma 1 fő Apaság vélelmének megdöntése iránti perindításhoz való hozzájárulások száma : 1 Kiskorúak vagyoni érdekvédelme A szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelessége, hogy gyermeküknek minden olyan vagyonát kezeljék, amely a törvény szerint nincs kivéve kezelésük alól. A szülői vagyonkezelés általában számadási kötelezettség nélkül történik. Ha szülők a gyermek vagyonának kezelésével kapcsolatban kötelességüket nem teljesítik, a gyámhatóság a vagyonkezelést rendszeres felügyelete alá vonhatja, a szülőket számadás készítésére kötelezheti. A szülők a gyermekük vagyonát a rendes vagyonkezelés szabályai szerint kezelik, ugyanazzal a gondossággal kell eljárniuk, mint saját vagyoni ügyeikben. A vagyonkezelés körében elkövetett súlyos gondatlanságért felelősséggel tartoznak. A szülői vagyonkezelés a gyermek nagykorúvá válásával megszűnik. Ekkor kötelesek kiadni a vagyont az arra vonatkozó számadással együtt a gyermeknek. Kiskorúak vagyoni ügyei 2007-ben: Eladással ( megterheléssel ) kapcsolatos ügyek száma : jóváhagyott : elutasított : Ebből jelzálog szerződés (jóváhagyott):
17 17 4
Nyilvántartott ingó- és ingatlantulajdonos kiskorúak száma :
441
Az ingatlanok eladása mellett egyre gyakoribb, hogy a szülő a kiskorú ingatlantulajdonát (tulajdoni hányadát) jelzáloghitellel kívánja megterhelni. Amennyiben a szülő a kölcsönt a lakás felújítására, korszerűsítésére igényli, és igazolja, hogy a törlesztést fizetni tudja, a gyámhivatal az ingatlan megterhelését engedélyezi. Gyámság A gyámság a szülői felügyeletet helyettesítő jogintézmény. A gyermekről való gondoskodás a szülő feladata. Ha a szülők nem élnek, vagy nem alkalmasak gyermekük nevelésére, gondoskodni kell olyan személyről, aki ezt a hiányt pótolja. Ez a személy a gyám, az a jogintézmény amely a kiskorúak gondviselését, képviseletét, vagyonkezelését biztosítja, a gyámság. Az a kiskorú aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik. 2007.december 31-én gyámság alatt állók száma: 104 Ebből : Családbafogadó személy, harmadik személy 48 Hivatásos gyám 12 Nevelőszülő 23 Gyermekotthon vezetője látja el a gyámságot 21 A gyámnak évi rendszeres számadásban kell a gyámhivatal felé elszámolnia a vagyonkezelésről, a kiskorú pénzének felhasználásáról. A számadáshoz mellékelnie kell a kiskorú helyzetéről (egészségi állapotáról, tanulmányairól, elhelyezéséről) adott jelentést is. Számadásra kötelezett gyámok száma : A gyámhivatal 7 nevezett gyámot tart nyilván
81
11
Gondnoksági ügyek A gyámhivatal gondnokrendeléssel gondoskodik az ügyeik vitelében akadályozott személyek jogainak védelméről. Az eljárás indulhat kérelemre, vagy hivatalból. A gondnok kirendelése előtt a gyámhivatal vizsgálja a gondnokrendelés okát, és annak a személynek, - akit a bíróság cselekvőképességet kizáró vagy cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett, gondnokot - akinek elmeszakorvosi vélemény szerint ügyei viteléhez szükséges belátási képessége állandó jelleggel teljesen hiányzik - kivételesen, azonnali intézkedést igénylő esetben ideiglenes gondnokot, - akit körülményei ügyei vitelében akadályoznak (különösen ha ismeretlen helyen tartózkodik), eseti gondnokot vagy ügygondnokot rendel. Eseti gondnok rendelésére kerül sor akkor is, ha a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy és törvényes képviselője között érdekellentét áll fenn, vagy a törvényes képviselő más tényleges akadály miatt nem járhat el, a különleges szakértelmet igénylő ügyben a gondnok nem képes a törvényes képviselet ellátására. A születendő gyermek jogai megóvása érdekében a méhmagzat részére gondnokot, a vagyonvédelem érdekében zárgondnokot rendel. A cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett személy részére gondnokul elsősorban hozzátartozót kell kirendelni. Ha nincs olyan hozzátartozó aki a gondnoki tisztséget vállalná és a tisztség viselésére alkalmas, akkor hivatásos gondnok kirendelésére kerül sor. Eseti gondnokul illetve ügygondnokul elsősorban ügyvédet rendelünk ki. A hivatásos gondnoki feladatokat 3 fő látja el vállalkozóként. Egy hivatásos gondnok legfeljebb 30 gondnokoltat képviselhet. A hivatásos gondnok gondozási feladatot nem lát el. A gondnokoltak több mint fele hozzátartozóival, családi környezetben él. A gondnok, amennyiben vagyont kezel az előző évről rendszeres számadást kell benyújtania, mellékelve hozzá a gondnokolt állapotáról adott jelentést. A törvényes képviselők a gondnokoltak vagyonát, jövedelmét általában megbízhatóan kezelik. 2007-ben nem kellett számadási pert indítani és fizetési meghagyás kibocsátását kérni. 2007. december 31-én a gondnokság alatt állók száma: 257 Ebből bíróság által gondnokság alá helyezettek száma: 257 Cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll: 219 Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt áll: 38 Hivatásos gondnok látja el a gondnokságot: 75 Egyéb gondnok látja el a gondnokságot: 182 Számadásra kötelezett gondnokok száma: 185 Szakmai ellenőrzések tapasztalatai A felügyeleti szervek 2007-ben a gyámhatóság, gyámhivatal tevékenységét nem ellenőrizték. Az állapolgári jogok országgyűlési biztosa jogkörében eljáró adatvédelmi biztos 2007-ben vizsgálatot folytatott a Dorog és Térsége Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatánál. Jelentésében az alábbi megállapításokat tette: „A gyermekjóléti szolgálat munkatársai a jogszabályoknak megfelelő, magas színvonalú szakmai munkát végeznek, nagy hangsúlyt fektetnek a prevenciós tevékenységre, különböző szabadidős programok, bűnmegelőzést célzó foglalkozások szervezésével. Az ellátórendszer valamennyi településen megfelelő színvonalon működik. A munkavégzést megfelelő szakmai háttér, aheti rendszerességgel megrendezett szakmai megbeszélések, valamint a kiégés megelőzését segítő szupervízió segíti. A helyszíni vizsgálat tapasztalatai, valamint a gyermekjóléti szolgálat írásos anyagai pontosak, precízek, a jogszabályoknak és a szociális szakmai előírásoknak megfelelőek.” Az országgyűlési biztos ajánlásában a nyári napközi működését hiányolta, az igények felmérését javasolta. Ennek megfelelően 2008-ban a sor került az igények felmérésére, és mivel az iskolák jelzése alapján ebben az évben van az ellátásra igény, a nyári napközi megszervezése is megtörtént. Együttműködés
A Dorogi Polgármesteri Hivatal jegyzője, a Dorogi Rendőrkapitányság vezetője, valamint a Dorog és Térsége Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat között a családon belüli erőszak hatékonyabb intézményközi kezelése érdekében együttműködési megállapodás született 2003. augusztus 14-én. Az együttműködési megállapodás a törvényt megerősítve jött létre, a kiskorú veszélyeztetettségének hatékonyabb megszüntetésére. A Rendőrkapitányság a megtett rendőri intézkedésekről írásos jelentést küld a hatóságnak ill. a
12
szolgálatnak, abban az esetben, ha a kiskorú közvetve, vagy közvetlenül elszenvedője családon belüli erőszaknak, bántalmazásnak. A hatóság és a gyermekjóléti szolgálat a megtett intézkedésekről visszajelzést küld. A rendőrkapitányság vezetője, ifjúságvédelmi felelőse az önkormányzat jegyzője, a gyermekjóléti szolgálat vezetője és a gyámhivatal munkatársa évente két alkalommal az együttműködést értékelő és a további közös munkát segítő megbeszélést tart.
Elérni kívánt célok A Gyvt. 94. § (3) bek. határozza meg, hogy az a települési önkormányzat, melynek területén 10 ezernél állandó lakos él, bölcsödét köteles működtetni 2005. július 01-tól. E kötelezettségnek eleget téve Dorog Városa 2005. őszétől 20 férőhelyes bölcsődét működtet. Az intézmény létrehozását a jogszabályi kötelezettségen túlmenően a helyi igények is motiválták. Mindezt bizonyítja az intézmény kapacitásának teljes kihasználtsága, illetve már egyre több felvételi igényt nem sikerül kielégíteni kapacitáshiány miatt. Ez indította a város vezetését arra, hogy megvizsgáltassa a bölcsőde férőhelyszám bővítésének lehetőségét. Amennyiben a műszaki adottságok lehetővé teszik, célunk egy nagyobb létszám befogadására alkalmas bölcsőde kialakítása. „Ahhoz, hogy minél többet megtudjunk és mélyebben megismerjük a gyerekekkel kapcsolatos történéseket, hatékony munkára, szélesebb összefogásra, szoros együttműködésre van szükség, elsősorban a gyermekekkel foglalkozók kórében.” Dorog, 2008. június 12.
Dr. Tittmann János Polgármester
13
14
