CSERKESZŐLŐ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA GYÓGYHELY KIJELÖLÉSÉRE ÉVBEN EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS VÉGSŐ VÉLEMÉNYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ

CSERKESZŐLŐ

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA GYÓGYHELY KIJELÖLÉSÉRE – 2015. ÉVBEN

EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS VÉGSŐ VÉLEMÉNYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ

Megbízó: Cserkeszőlő Község Önkormányzata 5465 Cserkeszőlő, Köztársaság tér 1. Főépítész: Szilberhorn Erzsébet 06/76/482916/121 Tervező: Balogh Tünde okl. építészmérnök vezető településtervező Szeged, Pécskai u. 15. Tel./fax.: 06/62/421-256 e-mail: [email protected] www.ujleptekbt.hu 2015. december hó

1

Tervezőcsoport tagjai Felelős tervező: Balogh Tünde okl. építészmérnök (Csongrád Megyei Építész Kamara TT1-06-0006) Táj- és kertépítészet: Rácz Mária táj- és kertépítészmérnök (Cs.M-i Építész Kamara TK-1 06-0102) Közlekedéstervező: Csapó László építőmérnök (Csongrád Megyei Mérnökkamara TRk-T/06-0199/H-158) Víziközművek, földgázellátás: Patkós Margit okl. vízépítőmérnök, (Csongrád Megyei Mérnöki Kamara TV-T/06/0006) Villamosenergia-ellátás, elektronikus hírközlés: Somogyi János okl. villamosmérnök (Csongrád Megyei Mérnöki Kamara TH;V-T; EN-T; HI; 06/0467) Környezetvédelem: Novai György okl. környezetvédő, környezetvédelmi szakértő (Mérnöki Kamara regisztrációs sz.: 06/0171)

TARTALOM oldalszám 1. 2. 3. 4. 5. 6.

ELŐZMÉNYEK, MÓDOSÍTÁS TÁRGYA, TERÜLETE MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS (határozat-tervezet) HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA (rendelet-tervezet) ÖRÖKSÉGVÉDELMI ALÁTÁMASZTÁS A MÓDOSÍTÁSHOZ KÖRNYEZETALAKÍTÁSI, KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰELLÁTÁSI ALÁTÁMASZTÁS A MÓDOSÍTÁSHOZ 7. KÖRNYEZETVÉDELEM 8. A VÁLTOZÁSOK HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL VALÓ ÖSSZHANGJÁNAK BEMUTATÁSA 9. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZÁS TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEINEK BEMUTATÁSA

3 5 13 15 18 20 21 23 24

Szeged, 2015. december

2

1. ELŐZMÉNYEK, MÓDOSÍTÁS TÁRGYA, TERÜLETE Előzmények A község jelenleg hatályos Településrendezési eszközei:  62/2002. (VII. 12.) számú önkormányzati határozattal jóváhagyott Településszerkezeti terv, módosítva a 67/2005. (VIII. 17.), a 20/2009. (IV. 07.) és a 87/2014. (IX. 25.) számú határozatokkal  19/2002. (VII. 12.) Ör. számon megállapított, a szabályozási tervet mellékletében tartalmazó Helyi Építési Szabályzat, módosítva a 14/2005. (VIII. 17.), a 12/2009. (IV. 07), a 36/2009. (XII. 22.) és a 13/2014. (IX. 25.) helyi önkormányzati rendeletekkel A képviselő-testület ez évben elindította Cserkeszőlő Fürdő és Gyógyászati Központ gyógyhellyé minősítési eljárását. A kérelem benyújtásához szükséges egyebek mellett az is, hogy a gyógyhely és védőterület a településszerkezeti tervben és a szabályozási tervben szerepeljen, ezért a Településrendezési eszközök módosítása is megkezdődik. Az eljárás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált városfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 41. § szerinti egyszerűsített eljárás keretében zajlik, mivel a tervezett módosítások során: „a) a településszerkezetet meghatározó műszaki infrastruktúra főhálózat nem változik, b) c)

nem történik új beépítésre szánt terület kijelölése, kivéve, ha a képviselő-testület döntésében a módosítást gazdaságfejlesztő beruházás megvalósulása érdekében támogatja és az legalább 15 új munkahely megteremtését biztosítja, nem történik zöld, vízgazdálkodási, erdő- és természetközeli terület megszüntetése.” (idézet: Korm. rendelet 32. § 4. bekezdés).

Az idézett Korm. rendelet 45. § (1) bekezdésben foglaltak alapján az szabályozási és szerkezeti terv az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményeinek és jelmagyarázatának figyelembevételével módosul. Az egyszerűsített eljárás rendjének megfelelően a tervjavaslatok véleményezése az eljárás meghirdetésével egyidejűleg megkezdődik. A helyi lakosokkal, éredekképviseleti szervekkel, gazdasági és civil szervezetekkel a /2014. képviselő-testületi határozattal elfogadott Partnerség rend alapján egyezteti az elképzeléseket az Önkormányzat. A felhívás a község honlapján olvasható („Partnerség” címen). Módosítás tárgya Településszerkezeti terv módosítás keretében feltüntetésre kerül a tervlapon Cserkeszőlő Fürdő és Gyógyászati Központ tervezett gyógyhely és a védőterülete határvonala. Helyi Építési Szabályzat módosítás: a gyógyhely és védőterület határvonala a szabályozási tervben is ábrázolásra kerül.

3

Módosítással érintett telkek lehatárolása a község földhivatali alaptérképén

A módosítás nem változtatja meg a helyszín településfelhasználási besorolását, ezért a község biológiai aktivitásértéke sem változik. Szilberhorn Erzsébet sk. önkormányzati főépítész

4

2. MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA Légifotó 2014. Google

Kékkel a tervezett gyógyhely-határ, zölddel a védőterület jelölése látható. Helyszín és környezete leírása A cserkei gyógyvíz felfedezése és Cserkeszőlő település létrejötte csaknem egyszerre történt. A termálvízre 1942-43-ban találtak rá szénhidrogén-kutatás közben. A rendkívül magas hőfokú (96 fokos) víz nagy mélységből tört elő (2300 m). Az alkáli-kloridos hidrogénkarbonátos, konyhasós, jódos, brómos, elsősorban mozgásszervi és gyulladásos megbetegedések kezelésére alkalmas gyógyvízre alapozva már 1955-ben megkezdték a fürdő telepítését. A falu a Tiszakürthöz tartozó egykori „Kisasszonyszőlő” felparcellázásával 1952-től kezdődően épült ki. A fürdő, a lakóterületek és az üdülők egymás mellett fejlődtek, mára a település körülnőtte a hírnevét adó létesítményt. A fürdő számára csaknem 10 hektárt jelöltek ki a létesítésekor, ezért elegendő hely maradt a kül- és beltéri medencék, szolgáltató- és szállásépületek, gyógyászati központ, valamint a kemping fejlődésére a telken belül. A déli oldalon a 44-es számú főút szeli át a községet, Ny-ról és észak felől üdülőtelkek sorakoznak, keletről pedig a Fürdő utca halad a község központja felé. Településrendezési szempontból kedvező elrendezésűek a Fürdő utcai üzletek és vendéglátóegységek: a fürdővendégeket és a külső oldalról érkező vevőket egyaránt kiszolgálják, továbbá védik a fürdő területét az utca forgalmának hatásaitól.

5

A fürdő környékének épített környezete net-fotókon

6

A Cserkeszőlő Fürdő és Gyógyászati Központ, amely közönségszavazáson elnyerte „Az Év Feltörekvő Fürdője” címet 2015-ben, széles skálán kínál szórakozást, rekreációt és gyógyulást minden generáció számára. Néhány lehetőség a palettáról: 

 

 

A 2010-ben felújított és kibővített gyógy- és strandfürdőben kilenc medence, csúszdák, strandröplabda-, strandfoci-pálya, minigolf-, bowling- és teniszpályák találhatók. Sportolni egyéb módon is lehet, közkedvelt a vízi gimnasztika, az aerobik, a lábtengó, a streching, a pilates. Unikum a turul-röptenisz. A gyermekek számára is kínálnak elfoglaltságot, rendszeresen vannak ügyességi játékok, kézműves foglalkozások. A Téli fürdőben két gyógyvizes medence, jakuzzi és élménymedence üzemel. Ez utóbbi egy igazi gyermekparadicsom, sodrófolyosó, óriáscsúszda, dögönyözők, légbefúvásos talpmasszírozó és pezsgőfürdő, valamint egy szabadtéri medence kiúszó tartozik hozzá. A bébipancsolóban mini csúszda és állatfigurák színesítik a hangulatot. A tanmedence alkalmas úszásoktatásra és úszásra. Szauna Sziget is létesült infra-, finn szaunával, aroma kabinnal a gyógyászati részlegen krioszaunával és sószobával. Változatos vendéglátást is kínál a terület, több étterem, bár és az úszómedencéhez gyaloghíddal csatlakozó koktél terasz is üzemel. A Gyógyfürdőben három féle – reumatológia, bőrgyógyász, és ortopédia – szakorvosi rendelés folyik, melyek az ország egész területéről fogadnak betegeket. Az Európai Unió tagországaiból érkező, az unió tagállamaiban használható egészségbiztosítási kártyával rendelkező betegek, a támogatott áron vehetik igénybe a kezeléseket. Tervezési terület a hatályos Településszerkezeti tervben

Módosított szerkezeti terv a 3. fejezetben található.

7

Jelmagyarázat - részlet

A fürdő és a gyógyászati központ létesítményeinek helyet adó telkek kétféle rendeltetésben szerepelnek a Településszerkezeti tervben. A strand EK jelű különlegees egészségügyi terület besorolású. A strandtól D-re lévő gyógyászati épületet, éttermet, szállodát és téli fürdőt tartalmazó területrész rendeltetése TV jelű településközpont vegyes terület. Az elhelyezhető építmények körét a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) és az országos teéepülésrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK) 2012. augusztus 6-án hatályos előírásai1 szabják meg az alábbiak szerint: HÉSZ 15. § (2) „a)2 Az EK jelű különleges egészségügyi (vízgyógyászati) területen a termál-gyógyfürdő és -strand építményei, s a közvetlenül hozzátartozó idegenforgalmi jellegű (termálkemping, szállásszolgáltató illetve vendéglátó) létesítmények, valamint a vízmű üzemi építményei helyezhetők el az EK jelű különleges építési övezet szabályai szerint. b) Az a) bekezdésben foglaltaktól eltérő (lakó-, kereskedelmi-) rendeltetésű meglévő épület a telek beépítettségének növelése nélkül felújítható, bővíthető, helyben átépíthető az övezeti szabályok betartásával.” OTÉK 16. § „(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető: 1. lakóépület, 2. igazgatási épület, 3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 45. § átmeneti rendelkezései értelmében 2 Módosította Cserkeszőlő Községi Önkormányzat 13/2014. (IX.25.) számú rendelete 1

8

4. egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges, 5. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 6. sportépítmény, 7. parkolóház, üzemanyagtöltő, (3) A településközpont vegyes területen a 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: 1. nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület, 2. termelő kertészeti építmény. (4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.” Tervezési terület hatályos szabályozása

9

Az övezetei előírásokat a HÉSZ 2. mellékletét képező (fent közölt) szabályozási terv a következők szerint szabja meg: K1 övezet (strand területe) Beépítés módja: Beépítettség max.: „H” építménymagasság: Legkisebb kialakítható telekterület:

szabadonálló 15 % max. 7,00 m 10000 m2

V5* övezet (gyógyászati központ, szálloda, étterem, téli fürdő területe) Beépítés módja: Beépítettség max.: „H” építménymagasság: Legkisebb kialakítható telekterület:

szabadonálló 60 % max. 12,50 m 2000 m2

A módosított szabályozási terv a 4. fejezetben található.

10

Gyógyhely tervezett határvonala, védőterülete A Gyógyhely tervezett határvonala a fürdő, a kemping és a gyógyászati központ összes létesítményét magában foglalja (módosított szerkezeti tervi részletet ld. a 3. fejezetben). A magterület a 616/3, 624/1, 624/2 és a 654 helyrajzi számú telkeken van kijelölve, kiterjedése 97000 m2. EOV-koordinátái a következők: 737820,39 737855,27 737866,58 737870,55 737807,63 737833,95 737951,39 737963,74 737862,97 737859,14 737884,66 737876,52 737884,61 737955,94 738003,04 738069,86 738097,48 738218,58 738189,24 738224,17 738210,91 738219,82 738213,17 738205,89 738170,70 738157,54 738149,89 738143,52 738118,07 738080,78 738064,37 738053,35 737954,04 737954,76

169555,63 169638,66 169636,95 169658,64 169667,78 169730,08 169712,22 169740,88 169755,94 169770,02 169833,07 169834,28 169854,26 169843,85 169822,19 169792,35 169856,61 169802,94 169738,62 169722,90 169693,89 169689,82 169675,35 169678,68 169601,67 169607,50 169590,70 169593,57 169538,58 169555,19 169516,03 169520,52 169533,10 169534,80

A védőterület a 24, 25, 26, 27, 28, 29/1, 29/2, 30,31,32,34,35,46/1, 46/4, 47, 48 és 53/1 helyrajzi számú telkekre terjed ki. EOV-koordinátái a következők: 737656,37 737758,08 737817,26 737903,24 737970,20 738003,27 738013,24 738086,49 738116,47 738134,89 738156,93 738168,20 738288,38 738347,52 738302,81 738379,83 738352,44 738317,73

169539,39 169787,28 169931,20 169916,35 169904,50 169984,12 169984,15 169951,95 169938,77 169940,45 169930,27 169955,42 169901,88 169875,52 169775,30 169740,48 169678,91 169601,95

11

738287,52 738231,46 738048,05 738048,41 737984,32

169578,98 169450,00 169476,95 169477,95 169488,53

A védőterület a magterületet kb. 40-140 m szélességben veszi körül. A legkeskenyebb a D-i szakasza, ahol a 44-es útig tart. A Ny-i oldalon kb. 90 m-re nyúlik be a fürdővel szomszédos településközpont vegyes rendeltetésű telektömbbe. É-on üdülőterületet érint, 90-120 méter szélességben. A K-i oldalon 60-85 m széles sávban fedi le a Strand utcai építési telkeket, a határvonal a farmezsgyéket követi. A gyógyhely kijelöléséhez szükséges mérések, szakvélemények, tervanyag kidolgozása még folyamatban van. A Településrendezési eszközök jelen dokumentációban szereplő módosítási terve az engedélyező szervhez, az Országos Tisztifőorvosi Hivatalhoz benyújtandó kérelem részét képezi. Az OTH Közegészségügyi Főosztály Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Osztálya döntését követően történik meg a végleges Gyógyhely határvonal és védőterület feltüntetése a Településszerkezeti tervben és a Helyi Építési Szabályzatban. A módosítás tárgyát tekintve releváns országos jogszabály a természetes gyógytényezőkről szóló 77/1999. (XII. 25.) EüM rendelet. A jogszabály egyebek között előírja: „7. § A gyógyhely határát és védőterületét a terület- és településrendezési terven fel kell tüntetni. A gyógyhelyet érintő rendezési terv elfogadása vagy módosítása előtt az OTH véleményét ki kell kérni. 8. § (1) Gyógyhelyen és annak környékén a betegek gyógykezelését hátráltató, tiltott tevékenység mindaz, ami az éghajlati viszonyokat és a tájjelleget tartósan hátrányosan befolyásolja, vagy a betegek nyugalmát zavarja, gyógyulását hátráltatja. Ilyenek különösen a víz-, por-, füst- és gázszennyezéssel, a levegő kémiai vagy biológiai szennyezésével, bűz keletkezésével, zajjal, valamint a növényállomány és a domborzat megváltoztatásával járó tevékenységek.”

12

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA

CSERKESZŐLŐ 2015.

3. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA (Képviselő-testület határozatával jóváhagyandó) Határozat-tervezet ……/2015. határozat Tárgy: Településszerkezeti terv módosítása Cserkeszőlő Község Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta fenti tárgyú írásos előterjesztésben foglaltakat és az alábbiakat rögzíti. Cserkeszőlő 62/2002. (VII. 12.) számú önkormányzati határozattal jóváhagyott Településszerkezeti tervében az alábbiak szerint feltüntetésre kerül a Cserkeszőlő Fürdő és Gyógyászati Központ gyógyhely és annak védőterülete:

Jelmagyarázat kiegészítése:

VÉGSŐ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

13


CSERKESZŐLŐ 2015.

Felelős: Szokolai Lajos polgármester Határidő: azonnal és folyamatos Határozatról értesítést kap: - Cserkeszőlő Község Önkormányzat Képviselő-testülete Tagjai (Helyben), - Szokolai Lajos polgármester, - Dr. Héczei Eszter jegyző és általa, - Műszaki Osztály vezetője, - Balogh Tünde tervező, - Irattár Cserkeszőlő, 2015. ….


14


CSERKESZŐLŐ 2015.

4. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA Rendelet-tervezet Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének …/2015. (……..) számú rendelete Cserkeszőlő Község Építési Szabályzatáról (HÉSZ) és szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló 19/2002. (VII. 12.) Ör. rendelet módosításáról Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében, illetve 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, Közegészségügyi Osztály Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály, Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatal Közegészségügyi Főosztály, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal, valamint VÉGSŐ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

15


CSERKESZŐLŐ 2015.

a közvetlenül érintett szomszédos települési önkormányzatok véleményének kikérésével a következőket rendeli el. 1. § Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2002. (VII. 12.) Ör. rendelete (továbbiakban: Rendelet) 1. § (2) bekezdés e) pontban a „SZ-2/M4” szövegrész helyébe a „SZ-2/M5” szöveg lép. 2. § A Rendelet 2. melléklete e rendelet 1. mellékletében szereplő szabályozási terv-részletek szerint módosul. 3. § (1) Jelen rendelet a kihirdetése napját követő tizenötödik napon lép hatályba, és a hatályba lépését követő napon hatályát veszíti. (2) Jelen rendelettel megállapított szabályokat kell alkalmazni a hatályba lépéskor első fokon el nem bírált ügyekben is, amennyiben azok az építtető számára kedvezőbbek.

Szokolai Lajos polgármester

Dr. Héczei Eszter jegyző

Megalkotta: Cserkeszőlő Község Képviselő-testülete 2015. . napján tartott ülésén. Kihirdetve: Cserkeszőlő Község hirdetőtábláján 2015. . napján.


16


CSERKESZŐLŐ 2015.

1. melléklet a …/2015. (…) önkormányzati rendelethez SZ-2/M4 Szabályozási terv módosított részletei

1.

2. Jelmagyarázat kiegészítése:


17


CSERKESZŐLŐ 2015.

5. ÖRÖKSÉGVÉDELMI ALÁTÁMASZTÁS A MÓDOSÍTÁSHOZ Cserkeszőlő Községi Önkrományzat 2014. évben bekérte a régészeti nyilvántartási adatokat a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központtól. A lelőhelyek adatai mind a tervlapokra, mind a rendelet mellékletét képező táblázatba belekerültek.

23. sorszámú lelőhely ábrázolása a módosított szabályozási terven:

A tervezési területen található a 23. sorszámon nyilvántartott régészeti lelőhely: 23

23 30276

Strandfürdő

Szórványlelet

47-324

x=169750 y=738203

616/3,4 47, 48, 49

A Gyógyhely-kijelölés közvetlenül nem von magával építési tevékenységet, földmunkát. A nyilvántartott lelőhely a jövőben megvalósuló építések során kikerülhető, mivel a fürdő telkének csak kicsiny részét foglalja el.

III. katonai felmérés (1869-1887) VÉGSŐ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

18


CSERKESZŐLŐ 2015.

A gyógyhely és védőterület által érintett telkeken nem található védett építészeti környezeti elem. Cserkeszőlő település beépített területe alig több, mint 60 évre tekint vissza. A fenti archív térképrészleten jelöltük a község mai központjának helyét. A térkép tanúsága szerint a falu és a fürdő területét akkor még legelők és vizenyős gyepek borították. Építmények (pusztai major) csak a központtól északabbra létesültek. Az egyidejűleg készült alábbi részletesebb térképen a mostani 44-es út D-i oldalán található szőlők már láthatóak. A fürdő helyét a célkereszt jelöli.

Kataszteri térkép (1856-1890) 1:2880 Megállapítható, hogy a gyógyhely és védőterület kijelölésének nincs közvetlen örökségvédelmi szempontú ellenjavaslata.


19


CSERKESZŐLŐ 2015.

6. KÖRNYEZETALAKÍTÁSI, KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰELLÁTÁSI ALÁTÁMASZTÁS A MÓDOSÍTÁSHOZ Környezetalakítás A gyógyhely és a védőterület kijelölése pozitív következménnyel járhat a környezet rendezettségére, minőségére nézve, mivel a természetes gyógytényezőkről szóló 77/1999. (XII. 25.) EüM rendelet egyebek között tiltja mindazokat a tevékenységeket, melyek az éghajlati viszonyokat és a tájjelleget tartósan hátrányosan befolyásolja. Megnyílhatnak a község számára olyan támogatási források, amelyek révén a fürdőn belül és a védőterületen zöldfelület-fejlesztést eredményeznek.

Közlekedési hálózatok

A módosítások az úthálózatra vonatkozóan nem változtatják meg a jelenleg hatályos Településszerkezeti terv és szabályozást. A fürdő kiszolgálása több személyi és teherbejárattal biztosított.

Geológia, vízrajz, földtani adottságok A módosítások nincsenek kihatással a község geológiai, vízrajzi, földtani helyzetére, melynek szakági leírása a 2002. évi alaptervben szerepel. A terület földtani rétegződése a területen lévő termálkút, a szénhidrogén kutató fúrások és vízműkutak adataiból ismert. Az alsó pannon rétegek agyagmárgás képződmények, amelyek miocén korú repedezett karbonátokra települtek. A felső pannon rétegek a homokosabbak, a hévízbeszerzés fő bázisai. (1000 – 2000 m közötti mélységek). A negyedkori rétegek mélyebb tagozatai (150 – 460 m mélység között) kedvező vízadó képességű rétegekkel rendelkeznek ivóvíz beszerzése céljából. A község ivóvíz kútjai is e rétegeket csapolják meg. A negyedkori üledékek következő szakasza (50 – 150 m között) is rendelkezik homokszintekkel, amelyből szintén nyerhető ivóvíz, de kisebb vízadó képességgel és 0,1 – 0,5 mg/e vastartalommal. A negyedkori üledék felső szakasza (0 – 50 m között) zömmel apró és középszemcséjű homokot tartalmaz. Öntözővíz beszerzésre alkalmas. Földtani veszélyforrás a község területén nem ismert. A helyszínek nem érintenek felszíni bányászati tevékenységet. A nyilvántartott homokbányatelkek a hatályos tervben fel vannak tüntetve az országos nyilvántartás alapján.

Csapadékvíz-elvezetés A módosítás a községtesten belüli, belterületi helyszínt érint, ahol a csapadékvízelvezetés megoldott. A területek vizei a Nagyfertő ill. a Cserkei csatorna irányába levezetődnek. A csatornákat rendszeresen karban kell tartani (iszaptalanítás, kotrás), hogy alkalmasak legyenek a belvizek levezetésére.

Ivóvízellátás Vezetékes vízellátás biztosított a belterületen. A községben legnagyobb vízhasználó a Fürdő, amely külön hideg– és termálvíz kutakkal rendelkezik. Vízgazdálkodása független a vízműtől, bár szükség esetén lehetőség van a vízátadásra. A Fürdő 2007. január 1. óta országosan kiemelt gyógyfürdő.


20


CSERKESZŐLŐ 2015.

Szennyvízelhelyezés A községben közüzemi csatornahálózat üzemel, I. ütemét 1975 körül építették, azóta fokozatosan bővült. Jelenlegi üzemeltető: Bácsvíz Zrt. Kecskemét. Az iszap szikkasztóágyas víztelenítés után a Szelevényi regionális hulladéklerakóra kerül. A módosítás nem keletkeztet növekedést a szennyvíz-mennyiségben.

Földgázellátás A község vezetékes gázzal ellátott, amely 1991 után épült ki nemcsak a belterületen, hanem az intenzívebb gazdálkodás alá vont külterületi részeken is. A község É-i részén elhelyezkedő gázfogadóhoz a Kunhalmi gázátadó állomásról érkezik a gáz DN 110 KPE vezetéken 8 Bar nyomással. A módosítások nem teszik szükségessé a hálózat bővítését.

Villamosenergia-ellátás A Cserkeszőlő elektromos energiaellátása a Kunszentmárton 120/20 kV-os alállomásból biztosított. Az alállomásból indul a Cserkeszőlő-Tiszakürt-Tiszaug 20 kV-os légvezeték, amely a Kecskemét-Békéscsaba út mellett haladva éri el Cserkeszőlő területét. A módosítások során nem jelentkezik plusz energiaigény.

Elektronikus hírközlés Cserkeszőlő távbeszélő ellátását a Bem utcában levő EVSD tip. digitális telefonközpont biztosítja. A település telefon hálózata az 56-os körzetszámú Szolnok primer körzethez tartozik. A távbeszélő ellátás 100 %-ban biztosított. A hálózat egy része földkábeles, nagyobb része azonban légkábeles építésű. A módosítási területek ellátása megoldott. A települések közötti távbeszélő kapcsolat a Kunszentmárton-Cserkeszőlő-Tiszakürt optikai kábelen történik. Ez az optikai összeköttetés a telefon és informatikai kapcsolat távlati igényeit is kiszolgálja. Cserkeszőlő területén két rádiótelefon adótorony üzemel. Mikrohullámú összeköttetés védelmi zónája Cserkeszőlőt nem érinti. A módosítás nem változtatja meg a kialakult hálózatokat és nem keletkeztet plusz szolgáltatási igényt.

7. KÖRNYEZETVÉDELEM Cserkeszőlő község jelenleg hatályos Településszerkezeti tervének és Helyi Építési Szabályzatának jelen dokumentációban részletezett módosításaihoz elvégeztük a környezetvédelmi értékelést arra vonatkozóan, hogy a tervezett módosítások kapcsán a környezet várható terhelése mennyiben fog eltérni az eredeti tervben prognosztizáltakhoz képest. Az értékelést a jelenleg (2015. október) hatályos környezetvédelmi jogszabályok és előírások figyelembevételével végeztük el. A módosítás tárgyát tekintve releváns országos jogszabály a természetes gyógytényezőkről szóló 77/1999. (XII. 25.) EüM rendelet. A jogszabály egyebek között előírja: „7. § A gyógyhely határát és védőterületét a terület- és településrendezési terven fel kell tüntetni. A gyógyhelyet érintő rendezési terv elfogadása vagy módosítása előtt az OTH véleményét ki kell kérni. 8. § (1) Gyógyhelyen és annak környékén a betegek gyógykezelését hátráltató, tiltott tevékenység mindaz, ami az éghajlati viszonyokat és a tájjelleget tartósan hátrányosan VÉGSŐ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

21


CSERKESZŐLŐ 2015.

befolyásolja, vagy a betegek nyugalmát zavarja, gyógyulását hátráltatja. Ilyenek különösen a víz-, por-, füst- és gázszennyezéssel, a levegő kémiai vagy biológiai szennyezésével, bűz keletkezésével, zajjal, valamint a növényállomány és a domborzat megváltoztatásával járó tevékenységek.” A tervezett módosítások hatása a község levegőminőségére A község levegője minden légszennyező anyag tekintetében még terhelhető. A tervezett módosítás levegőtisztaság-védelmi szempontból kedvező változást eredményezhet az idézett jogszabály betartása révén. Vízvédelem A keletkező szennyvizek szükség szerinti előtisztításáról az ingatlan tulajdonosának, az ingatlan határán belül gondoskodni kell. Előtisztító műtárgyat csak engedéllyel (építési vagy vízjogi) lehet létesíteni és üzemeltetni. A módosítási területen a közüzemi infrastruktúra ki van építve. Az utak burkoltak, vízelvezetésük megoldott. Továbbra is különös gonddal kell eljárni a kialakítandó burkolt felületekről lefolyó csapadékvizek elhelyezése során. A használt termálvizek és csurgalékok elhelyezésénél az országos érvényű előírásokat kell irányadónak tekinteni. A tervezett módosítás kapcsán – amennyiben a létesítmények engedélyezésekor az országos érvényű előírások következetesen érvényesítésre kerülnek – a felszíni- és a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi állapota nem kerül veszélybe. Hulladékgazdálkodás A községben keletkező települési szilárdhulladékok gyűjtését a közszolgáltatás keretén belül kizárólag közszolgáltatói engedéllyel rendelkező szervezet látja el. Az ingatlanok használatakor keletkező hulladékokat az ingatlan határán belül, szelektíven, környezetszennyezést és környezetveszélyeztetést kizáró módon kell gyűjteni. A területen keletkező veszélyes hulladékok szakszerű/jogszerű kezelése a hulladék termelőjének a kötelessége. A tervezett módosítás a település hulladékgazdálkodásban változást nem eredményez. Zajvédelem A módosítás nem jár zajvédelmi kategória-változással és megengedett zajterhelési határérték változással. A jelenleg megengedett zajterhelési határértékek változatlanok maradnak. Összefoglaló környezetvédelmi értékelés Levegővédelmi, vízvédelmi, hulladékgazdálkodási és zajvédelmi szempontból összességében a tervezett változtatás az eredeti tervhez képest a település egészére nézve pozitív változást eredményezhet a gyógyhelyre vonatkozó környezetvédelmi elvárások betartása révén. A község biológiai aktivitásértéke megmarad. A környezetvédelmi szabályozás tekintetében a mindenkor hatályos országos és helyi jogszabályi előírások, valamint a tárgyi ügyben kiadott hatósági határozatok figyelembevételével kell eljárni. A tervezett módosításokhoz, figyelembe véve a módosítás jellegét és irányultságát a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendeletben meghatározott környezeti vizsgálat lefolytatását nem tartjuk szükségesnek.


22


CSERKESZŐLŐ 2015.

8. A VÁLTOZÁSOK HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL VALÓ ÖSSZHANGJÁNAK BEMUTATÁSA A község Hosszútávlatú Fejlesztési Koncepciója leszögezi: „A község számára stratégiai fontosságú a fürdő befogadóképességének és ellátási színvonalának emelése. Az Ény-i részen aquapark hozandó létre, a D-i oldalon pedig új gyógyászati központ létesítendő úgy, hogy a strand aktív zöldfelületei ne fogyatkozzanak meg. A vendégforgalom növekedésével a fürdőkörnyék rendezésekor is számolni kell (parkolás, gyalogosfelületek, pihenő- várakozóhelyek). Távlatban a fürdő az É-i szomszédságában lévő volt vállalati üdülők telkeit is magába olvasztja. A zöldfelületi fedettség megőrzése e terület hasznosításakor is alapvető szempont. A fürdő tömbjében meglévő egyéb rendeltetésű telkek (lakótelek, kemping, üzletek, étterem, stb.) új hasznosításakor nem engedhető meg a termál-turizmushoz nem közvetlenül kötődő funkciók térnyerése, amit szükség esetén önkormányzati elővásárlási jog gyakorlásával is befolyásolni kell.” A módosítás a gyógyhely kialakítására irányul, összhangban a koncepcióban kinyilvánított szándékkal.


23


CSERKESZŐLŐ 2015.

9. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZÁS TERÜLETRENDEZÉSI

TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEINEK BEMUTATÁSA A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban településfejlesztési rendelet) 3. melléklet 1.2.2. pontja a településszerkezeti terv alátámasztó munkarészei között előírja a „területrendezési terv(ek) és a településszerkezeti terv összhangját igazoló térkép” „és leírás (számítás)” készítését. Jelen fejezet ennek az előírásnak tesz eleget.

Településszerkezeti terv összhangjának vizsgálata az OTrT országos övezeteivel Az OTrT 2013. évben módosult. Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területrendezési Terve (JNSzmTrT) azonban még a 2003. évi XXVI törvénnyel hatályosított, a 2008. évi L törvénnyel módosított Országos Területrendezési Terv alapján készült. Az OTrT-t módosító 2013. évi 229. törvény átmeneti rendelkezéseket tartalmaz az új szabályok alkalmazására. Cserkeszőlő Településszerkezeti eszközeinek mostani módosítása nem érint térszerkezeti elemeket, nem szükséges tehát összevetni az országos terv infrastruktúra elemeinek kijelölését a településszerkezeti tervvel. A térségi területfelhasználási kategóriáknak való megfeleltetés sem szükséges, mert nem változik meg a módosítási helyszín rendeltetése. Az új és megváltozó országos övezetekkel való összhangot igazolni szükséges. A törvény szerint az országos övezetek a következők: „12. § (1) Országos övezetek: a) országos ökológiai hálózat, b) kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, c) jó termőhelyi adottságú szántóterület, d) kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, e) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület, f) világörökségi és világörökségi várományos terület, g) országos vízminőség-védelmi terület, h) nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területe, i) kiemelt fontosságú honvédelmi terület.”

Az országos ökológiai hálózat elemeinek adatait a 2014. évi eljáráshoz bekérte az önkormányzat a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságától. Az Igazgatóság megküldte az egyéb természetvédelmi vonatkozású határvonal adatait is. A szabályozási tervekben és a szerkezeti tervekben egyaránt a 2014. évi adatok és jelmagyarázataik szerepelnek. A hálózat nem érinti a belterületet, amelyen belül a módosítási helyszín található.


24


CSERKESZŐLŐ 2015.

Cserkeszőlőnek egy része a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében fekszik, melybe a kiváló növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek tartoznak. Az övezetet az OTrT a települési térségekben nem értelmezi. Mivel a helyszín belterületi fekvésű, nem lehet érintett az övezetben. Kiváló szántók a külterület DK-i sarkában találhatók. OTrT övezeti tervlap részlet

A jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetnek szintén vannak területfoltjai a községben, de a FÖMI-től erről sem tud adatokat szolgáltatni. Az OTrT közlönyben megjelent melléklete azt jelzi, hogy a módosítási területek nem esnek bele az övezetbe: OTrT övezeti tervlap részlet

Kiváló

termőhelyi

adottságú

erdőterület

szétszórtan több kisebb foltban található Cserkeszőlőn. Az övezet kiterjedését a NEBIH 2014. évi adatszolgáltatása alapján pontosan meg lehetett állapítani. A módosítás keretében nem történik beépítésre szánt terület kijelölés, a törvényi előírások teljesülnek. (A mellékelt ábrán a kiváló erdők zöld foltokban jelennek meg.) OTrT övezeti tervlap részlet

Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület az igazgatási területet nem érinti az OTrT szerint.

Nem szerepel Cserkeszőlő a világörökségi és világörökségi várományos terület övezetben, a

nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területe övezetben, valamint a kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetben sem, tehát az összhang vizsgálat nélkül is megállapítható. VÉGSŐ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

25


CSERKESZŐLŐ 2015.

Az országos vízminőség-védelmi terület lehatárolását a NEKI megküldte az önkormányzatnak. A levél jelzi, hogy a község egész területe beletartozik az övezetbe. Az OTrT 15. szakaszának vonatkozó rendelkezései előírják: „15. § (1) Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.”

A HÉSZ 6. §-ba a 2014-ben lefolytatott módostási eljárás keretében belekerült az alábbi szabály: „(4) A község igazgatási területe vízminőség-védelmi területnek minősül, ezért a felszíni és a felszín alatti vizekbe közvetlenül vagy közvetetten bevezetésre kerülő szennyezett vizek esetében vizsgálni szükséges, hogy a bevezetésre tervezett szennyező komponensek nem okozzák-e a felszíni és a felszín alatti víz aktuális állapotának romlását. Amelyek rontják az aktuális vízállapotot, azokat csak a szükséges tisztítás után lehet bevezetni a vizekbe.


26


CSERKESZŐLŐ 2015.

Cserkeszőlő az OTrT-ben:


27


CSERKESZŐLŐ 2015.

Településszerkezeti terv módosítással érintett részének összhangja Jász-NagykunSzolnok Megye Területrendezési Terv övezeteivel A megfeleltetést az Országos Területrendezési Tervről szóló, többször módosított 2003. évi XXVI. törvény (OTrT) előírásai szerint kell biztosítani. A megyei terv még nem követte le az OTrT legutóbbi (2013. május 10-én elfogadott) változásait. Az átmeneti rendelkezések értelmében (31/B): „g) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban az MTv. megszüntetett, az i) pontban foglaltak kivételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni, l) azon új országos, kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket az MTv. állapított meg, azonban a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben még nem kerültek alkalmazásra, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított 12/A. § (1) bekezdése és övezeti előírásai szerint kell lehatárolni és alkalmazni.”

Megjegyzés: az MTv. az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIX. törvény rövidítése. Az MTv. által törölt térségi övezetek (ezekre a megyei tervi összhangot nem kell vizsgálni): 12. § (2) Kiemelt térségi és megyei övezetek: d) erdőtelepítésre alkalmas terület, e) térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület, g) térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület, h) világörökség és világörökség-várományos terület, i) történeti települési terület, k) nagyvízi meder, m) vízeróziónak kitett terület, n) széleróziónak kitett terület,

Az MTv. által megállapított új kiemelt térségi és megyei övezetek: (2) Kiemelt térségi és megyei övezetek: d) erdőtelepítésre javasolt terület, e) ásványi nyersanyagvagyon-terület,

A szerkezeti tervi módosítások szempontjából vizsgálni szükséges a következő megyei övezeteket: (2) Kiemelt térségi és megyei övezetek: a) magterület, b) ökológiai folyosó, c) pufferterület, d) erdőtelepítésre javasolt terület, e) ásványi nyersanyagvagyon-terület, f) rendszeresen belvízjárta terület, g) földtani veszélyforrás területe, h) honvédelmi terület.

A módosítás területe a megyei szerkezeti terv szerint települési térségbe tartozik, ezért néhány övezetben eleve nem is szerepel. A fenti övezetek közül az ökológiai hálózati elemeket az országos övezetekről szóló leírásban már vizsgáltuk.


28


CSERKESZŐLŐ 2015.

Erdőtelepítésre javasolt terület övezete

A megyei terv csak az erdőtelepítésre alkalmas övezetet határolja le, melynek célja volt, hogy a Nemzeti Erdőtelepítési Program megvalósítására alkalmas területek védelmét biztosítsa. A jelenleg hatályos törvényi meghatározás szerint „erdőtelepítésre javasolt terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe azok a többnyire gyenge termőképességű mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél gazdasági, vidékfejlesztési vagy környezetvédelmi szempontok indokolják az erdők létesítését, és azt természetvédelmi vagy termőhelyi okok nem zárják ki”.

Cserkeszőlő önkormányzata a 2014. évi rendezési tervi eljáráshoz bekérte az új megnevezésű és a megyei tervi adatállománytól – valószínűleg – eltérő övezet adatait a Földmérési és Távérzékelési Intézettől. Egyelőre nem áll rendelkezésre az adatállomány. A törvény előírja: „A településrendezési eszközökben az erdőtelepítésre javasolt terület övezetét az erdőterület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni”. A helyszín belterületi fekvése és művelésből kivont

jellege miatt nem valószínű, hogy erdőtelepítésre fogja jelölni a megyei terv. Ásványi nyersanyagvagyon-terület

A megyei terv csak az „Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület” övezetet tartalmazza, amelyben az állam kizárólagos tulajdonát képező, kutatással lehatárolt, de bányatelekkel le nem fedett, nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyon (szénhidrogének, fémek, lignit és barnakőszén, ásványbányászati és építőipari nyersanyagok) területekkel érintett településeket településhatáros kijelöléssel ábrázolta. Cserkeszőlő érintett az övezetben a megyei terv szerint. A jelenleg hatályos törvényi meghatározás szerint „ásványi nyersanyagvagyon-terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelyben a megállapított bányatelekkel lefedett és bányatelekkel le nem fedett, az állam kizárólagos tulajdonát képező, az Országos Ásványanyag Nyilvántartás szerint nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyon területei találhatók”. A törvény 19/B § (1) bekezdés előírja: „Az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni.” A 19/B § (2) bekezdés rögzíti: „Az (1) bekezdés szerint kijelölt területen, a településrendezési eszközökben csak olyan területfelhasználási egység, építési övezet vagy övezet jelölhető ki, amely az ásványi nyersanyagvagyon távlati kitermelését nem lehetetleníti el.”

Cserkeszőlő 2014-ben bekérte az új megnevezésű övezet adatait a Magyar Bányászati és Földtani Hivataltól. A megállapított bányatelkeket a jelenleg hatályos Településrendezési eszközök tartalmazzák az MBFH honlapján szereplő adatok szerint. A módosítási helyszínek nem érintenek felszíni bányát.

Rendszeresen belvízjárta terület övezete

A mély fekvésű, belvíz által gyakran veszélyeztetett területeket fokozatosan javasolt kivonni a szántóföldi művelésből és más célokra hasznosítani (pl. erdősítés). Az OTrT törvény előírja: "Az övezet területén beépítésre szánt terület csak kivételesen, a belvízrendezési munkarészben meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhető ki." Cserkeszőlő területén a megyei terv nem tart nyilván belvízveszélyes területeket.


29


CSERKESZŐLŐ 2015.

Földtani veszélyforrás területe övezete

A megyei terv szerint a község igazgatási területén nincs földtani veszélyforrás. Az OTrT megfogalmazása szerint „földtani veszélyforrás területe: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a lejtős tömegmozgásokkal, egyéb kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságokkal és építésföldtani kockázatokkal jellemezhető területek, továbbá az emberi tevékenység hatására jelentkező vagy felerősödő kedvezőtlen földtani folyamatokkal és vízjárással összefüggő földtani veszélyek által érintett területek tartoznak”. Cserkeszőlő 2014-ben bekérte az övezet adatait a

Magyar Bányászati és Földtani Hivataltól. A Hivatal megerősítette a megyei terv megállapítását.

Honvédelmi terület övezet

A megyei terv szerint a község igazgatási területét nem érinti honvédelmi terület övezete.

Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területrendezési terve – Szerkezeti terv részlete


30

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA KISKUNFÉLEGYHÁZA 2014.

Megyei szerkezeti terv jelmagyarázat

VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

31

CSERKESZŐLŐ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA GYÓGYHELY KIJELÖLÉSÉRE ÉVBEN EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS VÉGSŐ VÉLEMÉNYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ

Recommend Documents