JÚLIUS
Július
JÚLIUS
2010 JÚLIUS SZENT JAKAB HAVA 1
Cs
Tihamér, Annamária
2
P
Ottó, Ottokár
3 Becsönget egy házaló egy szegény székelyhez. Nagyon szép utazóbõröndöket tudok ajánlani... Minek az nekem? Hát ha például vonaton utazik uraságod, ebbe rakhatja a ruháit! És akkor üljek ott pucéron a pályaudvaron?! *** Hogy lehet 30 birkát hatvan felé zavarni? Az M3-on. *** Miért sírsz kisfiú? Mert megettem egy rajzszöget! Nesze, itt egy másik. *** Hallása milyen? Római katolikus. *** Apukát kérdezik: Na, útban van már a következõ gyerek? Ez az egy is útban van. *** Az embernek három korszaka van: ifjúság, felnõttkor és a remekül nézel ki. *** Ha majd lesz gyerekem, veszek egy ikerbabakocsit, és azt mondom majd neki, hogy volt egy ikertestvére, de nem fogadott szót.
Szo Kornél, Soma
4
V
Ulrik, Babett
5
H
Emese, Sarolta
6
K
Csaba
7
Sze Apollónia, Apolka
8
Cs
Ellák, Edgár
9
P
Lukrécia, Marina
10 Szo Amália, Alma 11
V
Nóra, Lili
12
H
Izabella, Dalma
13
K
Jenô
14
Sze Örs, Stella
15
Cs
Henrik, Roland
16
P
Valter
17 Szo Endre, Elek, Dzsesszika 18
V
Frigyes, Kamill
19
H
Emília, Esztella
20
K
Illés
21
Sze Dániel, Daniella
22
Cs
Magdolna, Magda
23
P
Lenke, Borisz
24 Szo Kinga, Kincsô 25
V
Kristóf, Jakab, Zsaklin
26
H
Anna, Anikó
27
K
Olga, Liliána
28
Sze Szabolcs, Alina
29
Cs
Márta, Flóra
30
P
Judit, Xénia
31 Szo Oszkár
1860. július 1. (150 éve történt) Meghalt Charles Goodyear, a vulkanizált gumi feltalálója.
1540. július 17. (470 éve történt) Szászsebesen 53 éves korában pár héttel agyvérzése után meghalt I. (Szapolyai) János magyar király, aki 1526-ban, a mohácsi katasztrófa és II. Lajos halála után jelentette be trónigényét szembekerülve I. (Habsburg) Ferdinánddal.
1890. július 1. (120 éve történt) Budapesten megszületett Miklós Béla, aki az 1944ben Debrecenben megalakult ideiglenes nemzeti kormány miniszterelnöke volt.
1610. július 18. (400 éve történt) Toszkánában 36 éves korában, szívroham következtében meghalt Caravaggio (eredeti nevén: Michelangelo Merisi) olasz festômûvész (Sírba tétel).
1910. július 1. (100 éve történt) Megszületett Este Lauder magyar származású, amerikai cégvezetô, aki 1946-ban vezette be az Este Lauder kozmetikai termékek elsô csoportját a kiskereskedelembe.
1830. július 18. (180 éve történt) Uruguay deklarálta függetlenségét.
1885. július 6. (125 éve történt) Louis Pasteur, francia tudós sikeresen próbálta ki a veszettség elleni vakcináját egy fertôzött kutya harapta kisfiún. 1540. július 7. (470 éve történt) Budán megszületett János Zsigmond erdélyi fejedelem, II. János néven Magyarország választott királya, akinek uralkodása utolsó évében a tordai országgyûlés kimondta Európában elsôként a bevett vallások szabad gyakorlását. 1860. július 7. (150 éve történt) Megszületett Gustav Mahler osztrák zeneszerzô és karmester. 1290. július 10. (720 éve történt) Körösszegen 28 éves korában meggyilkolták IV. (Kun) László magyar királyt, akinek uralkodását az állandósuló anarchia, a bárók hatalmának megerôsödése jellemezte. 1920. július 10. (90 éve történt) Piarista pappá szentelték Öveges József fizikusprofesszort.
1920. július 19. (90 éve történt) Gróf Bethlen István sikertelen kormányalakítási kísérlete után gróf Teleki Pál lett a miniszterelnök. Ezt a tisztséget elôször 1921. 04. 14-ig töltötte be. 1810. július 20. (200 éve történt) Függetlenedett Kolumbia Spanyolországtól. 1940. július 21. (70 éve történt) A Szovjetunió annektálta a balti államokat: Litvániát, Lettországot és Észtországot. 1290. július 23. (720 éve történt) Trónra lépett III. András magyar király. Lodomér esztergomi érsek Székesfehérvárott koronázta királlyá András herceget, az utolsó Árpád-házi királyt, aki 1301-ig uralkodott. 1900. július 24. (110 éve történt) Gyulaváriban megszületett Bay Zoltán fizikus, atomfizikus, aki a fénysebesség alapján definiálta újra a métert, mint mértékegységet. 1890. július 25. (120 éve történt) Megszületett Szilvay Kornél magyar tûzoltó tiszt, aki a szárazoltó eljárás amelynél az oltóanyag víz helyett por vagy hab és az eljárásnál használt berendezések feltalálója.
1490. július 12. (520 éve történt) Székesfehérvárott királlyá koronázták II. Ulászlót, akit a többi trónkövetelôvel (Corvin János, Habsburg Miksa római király és Albert lengyel herceg) szemben hosszas küzdelem után választott királlyá az országgyûlés.
1750. július 28. (260 éve történt) Lipcsében meghalt Johann Sebastian Bach osztrák zeneszerzô.
1560. július 12. (450 éve történt) Baselban meghalt Rotterdami Erasmus, író, humanista. Az észak-európai humanizmus legjelentôsebb képviselôje.
1890. július 29. (120 éve történt) Auvers-ben (Franciaország) önmagán okozott lôtt sérülés következtében meghalt Vincent van Gogh holland posztimpresszionista festô (Napraforgók).
1910. július 28. (100 éve történt) Bánki Donát bejelentette szabadalmát a forgóekére.
!
JÚLIUS
Évfordulók
JÚLIUS
Lelki útravaló Hány éves vagy?
Hány éves vagy? Ahogy válaszolok, magam is elszörnyedek. Õ persze könnyen kérdez, úgy nyolc lehet. Akkor voltál már negyven éves? Igen. Voltál harminc is? Olyan ez, mint valamiféle múltba merülés. Viszont úgy látszik, õt tényleg érdekli, ezért válaszolok hõsiesen. Akkor voltál húsz is? Bizony, régen volt már. Ezután azonban elgondolkozik hosszan. Kezd az idõbeli távolság történelmi léptékû lenni. Nem is megy tovább, helyette ezt kérdezi: Akkor te éltél már akkor, amikor az emberek fekete-fehérek voltak? Voltak akkor is feketék és fehérek. Nem úgy, hanem olyan fekete-fehérek, ahogy a tévé mutatja, most színesek, de régen olyan fekete-fehérek voltak. Szeretem az olyan helyzeteket, amikor szakértelmem legalább egy nyolcéves szintjén meggyõzõ tud lenni, most azonban inkább megtisztelve érzem magam, hogy beszélgethetek ezzel a kis tudóssal. Aztán arra a koromra gondolok, amikor a dolgok és az emberek még fekete-fehérek voltak. Most valóban idõn túli távolságból tûnik ez elõ. Egyszerû volt jó és rossz, könnyû ítéletek szárnyain röpültem. Könnyû volt eligazodni a fekete-fehér árnyalatain. Boldog idõ volt? Visszatekintve azt gondolom, inkább szégyellni való. Mennyire nem tudtam semmit sorsokról, indítékokról, szenvedésekrõl! Jézus eljövetele talán éppen arról beszél, hogy Isten rémülten látja, hogy szépséges, színgazdag törvényét fekete-fehérré tesszük, és szeretné megmutatni nekünk az élet valódi árnyalatait, amiben a jó és rossz, az igen és a nem valódi arcai tûnnek elõ. Tudod, amikor nyolc éves voltam, nem volt tévénk mondom a kisfiúnak. Hitetlenkedve néz rám. KOCZOR TAMÁS evangélikus lelkész
"
JÚLIUS
A rehabilitáció margójára Szociális vagy építészeti projekt? 1980. Budapest, Ferencváros. A Mester utcáról nyíló utcák nem keltenek nagyvárosi benyomást. Az Angyal, Liliom, Páva, Berzenczey, Bokréta, Viola, Thaly kálmán utcák az Üllõi útig nem a jólét reprezentánsai. Az ezeket keresztezõ Tompa, Tûzoltó, Balázs Béla utcák, illetve a Ferenc tér szintén úgy festenek, mintha ötven éve nem változott volna itt semmi. Az épületek alacsonyak, túlnyomórészt egy- vagy kétszintesek, a bennük található lakások kicsik, komfort nélküliek folyóvíz és áram van, de WC az udvaron, fürdõszoba általában nincs. A házak mind szürkék és már régóta erõs renoválásra szorulnak ha nem is barátságtalan, de vigasztalan a környék. Berzenczey utca közepe, közel a Ferenc térhez. Boltíves fakapu az utcáról, bent kis udvar, amelyet földszintes épületek ölelnek körben. Az udvar hátsó kerítését a szomszédos ház tûzfala adja, a tövében néhány csenevész gyomnövénnyel, ecetfával. Egy ajtó, egy ablak, egy ajtó, egy ablak váltogatják egymást, elárulván, hogy csupa szoba-konyhás lakásokban élik mindennapjaikat az itt lakó emberek. Az egyik legjobb lakás B. Ferié, harmincas éveinek végét taposó agglegény, így elég neki a 22 m2es, teljesen csõszerû kis hajlék. Körülbelül három méter széles konyhába lépünk, jobbra a fal mellett szék, mellette asztal, amellett megint szék. Baloldalt falikút, kredenc, lábon álló kétlángos õs-öreg gáztûzhely tapad a másik hosszanti falra, s máris a közfal jön, közepén a szobába vezetõ ajtóval. Ez utóbbi teljesen funkciótlan, örökké nyitva van egyrészt, hogy növelje a tágasságot (!), másrészt így bontakozik ki a lakás hatalmas értéke: kilátni a szoba ablakon az utcára. B. Feri lakása ugyanis utcai, tanácsi fõbérlet. Bejárata is kicsiny, korláttal elválasztott külön lépcsõn közelíthetõ meg az udvarról, növelve a birtokolható magánszférát. A vak is láthatja, hogy kitüntetetten jó adottságú, alkalmasint remek cserealapot jelentõ lakásról beszélünk, dacára a jóval odébb található kinti, közös WC-nek. Az 1980-as évek második fele. Talán ekkoriban formálódik már néhány ember fejében a Középsõ-Ferencvárosi Rehabilitáció gondolata; illetékes helyeken új, nagy, korszerû Budapestrõl, megapoliszról álmodnak. Építészek szövik utópisztikus, vagy csak ultramodern terveiket a fõváros megújulásáról, arról a sürgetõ szükségrõl, amelynek megoldásaként a Milleniumot is méltóképpen ünnepelhetné a fõváros, amelynek terei hol elõre szaladnak fejlõdésükkel, hol álmos anakronizmusban szunnyadoznak évtizedes lemaradásukkal. A város élhetõségi kereteit feszegetõ építészekkel, politikusokkal szociológusok feleselnek, az adott részeken élõ emberek érdekeire hivatkozva. A minden érdektõl mentes, átfogó városfejlesztési koncepció azonban még várat magára. A közbeszédben is meggyökeredzõ szlöm, az égetõ lakáshiány (legalábbis a felszínen), a helyi politikusokat cselekvésre ösztönzi. Nem mellékesen zajlik a gazdasági rendszer-
#
JÚLIUS
változás, majd a politikai is végre bekövetkezik, persze az összes gyermekbetegségével és magyar jellegzetességével egyetemben. Ám a szociológusok okos okfejtése a szlömösödõ városrészek lakóiról intellektuális eszmefuttatások maradnak csupán a sorsok, az íratlan szokások, hagyományok még ha azok csak nagyvárosiak is ismerete, töredékes felvillantása nélkül. B. Feri nem érte meg sem a rendszerváltást, sem a tömbrehabilitáció még tanácsi keretek között elindított valóságos kezdetét, meghalt. Özvegye és annak idõközben megnõsült nagyobbik fia családostul, maradt a már közel sem fõnyereménynek minõsülõ lakásban. Itt sem volt elõszoba, hiszen a költözés után hamarosan kiderült, hogy ez is csupán egy szoba-konyha, csak a szerencsés elhelyezkedés következtében, a fürdõszobát a közös udvar rovására biggyesztették a szintén toldalék WC mellé. A korosodó asszony mindettõl függetlenül reménykedve hallgatta a rehabilitáció híreit, amely a Ferenc körúttól felfelé a Haller utca irányában, már elkezdõdött. Az élet azonban egyre nehezebbé vált. Emlékezzünk a 90-es évek milyen folyamatok idõszakát jelentette az országban: a politikai csatározások, kiszorítósdi, a Bokros-csomag, a jobb- és baloldal polarizálódása, a kistérségek ellehetetlenült munkaügyi státusza, a leszakadó rétegek helyzetének fixálódása a reménytelen szegénységben. Ez alól nem volt kivétel a nagyvárosi érintett lakosság sem, például a középsõ-ferencvárosi marginalizálódó réteg legfeljebb a mértéke nem súrolta azt a határt, amely a vidéki szegényeket a városokba kényszerítette. A szociális ellátórendszer egyre nagyobb szerepet kapott e családoknak az életében. Ferencvárosban elsõk között alakult meg a Családsegítõ Szolgálat, s a mai napig van dolga bõven, amit az is jelez, hogy folyamatosan bõvül szolgáltatásaiban és kihelyezett mûködési egységeinek számában egyaránt. Özvegy B-né is érzékelte a nehézségeket, s különbözõ módszerekkel próbált a felszínen maradni: pl. a normális méretû szobát (vö. két utcai ablak) kettéosztották valamilyen házilagos kivitelezésû fallal, s a létrejövõ kis cellák egyikét kiadták albérletbe egy kínai kereskedõnek. A történet e pontja kettõs jelentéssel bír. Egyrészt a létfenntartás ügyes, de kényszerû módszere a bérbeadás, másrészt a rehabilitáció (és a város nyitottságának, nemzetközivé válásának) jelenlévõségének, a városrész növekvõ népszerûségének is jele az ázsiai lakó. A rehabilitáció folyamatában közben megváltoztak az arányok. A felújítások üteme lassult, a bontások és foghíjak beépítése felgyorsult. A befektetõk és az ingatlanfejlesztõk ellepték a kerületet. Az Angyal-Liliom-Páva utcák képe teljesen megváltozott. A mindhármat metszõ Tompa utcában megnõttek a fák az úttestet felezõ zöld szigeten. A Nagykörúttól dinamikusan haladó építési munkálatok eredményeként szinte mediterrán jellegû városrészkép született. Na és azok a burjánzó belsõ kertek! Noha semmiféle valódi közösségi tevékenység nem jelenik meg e kellemes, parkos kertekben leszámítva a kismamák spontán és véletlenszerûen alakuló csoportjait , mégis nagyon fontos és jó, hogy vannak. Felmerül azonban a kérdés, hogy vajon mitõl ültek a sakkozók régen a Ferenc téren, és miért nem olvasgatnak ma a belsõ kertekben? Találgatni tudunk csupán, hogy esetleg a makulányi kis lakásokban nem lehetett kiélni a közösség iránti vá-
$
%
JÚLIUS
gyat, vagy aki egyedül élt, az nem szeretett otthon lenni magányosan? Esetleg nagyobb volt eleve a közösséghez tartozás igénye azokban a csoportokban? A ma Ferencvárosban élõ, vitathatatlanul jobb egzisztenciával rendelkezõ és fiatalabb korosztálynak nincs erre ideje, mert a színvonal fenntartását nem adják ingyen! Mindenesetre van némi hiányérzete állampolgárnak és a közügyeket professzionálisan intézõnek egyaránt, amikor eltûnõdik a régi és az új életformák különbözõségén. A rehabilitáció egyik legnagyobb hiányosságának tekinthetõ, hogy nem készültek kutatások, hatástanulmány/ok az itt élõ emberek életében bekövetkezõ azon változásokról, amelyek megjósolhatóak voltak pozitív vagy negatív irányban egyaránt. Az új lakó-együttesek belsõ kertjeinek amelyek szigorúan önkormányzati tulajdonban maradtak rideg rendje van. A házak lépcsõházában olvashatóak a házirend mellett ezek a tulajdonképpen tilalomfa gyûjtemények: A kertbe kutyát levinni tilos!; A sétautakon csak a kisgyermekek háromkerekû biciklijének használata megengedett!; A gyepterületen és az utakon a futballozás a kultúrnövények pusztítása miatt szigorúan tilos! Hát igen! Valamit valamiért. Ezeken az udvarokon nem varázsolhatja el a gyerekeket a mozgás öröme, de nem is ez a szocializációs tendencia. Térben, idõben behatárolódtak a szabadidõ eltöltésének lehetõségei, egyre túlzsúfoltabb városi élettereinken nem megy másként. Cserébe rendezett lakóhelyünk van, kellemes ránézni, de csak nézni. A magas mûszaki színvonalú lakásokban a számítógépen bármilyen sportot meg lehet idézni, a virtualitás évszázadát írjuk. Valamit, valamiért. A dzsentrifikáció ezt is jelenti. Természetesen szó sincs a szlöm iránti nosztalgiáról; inkább a változás õrült tempójáról, amely egy emberöltõt sem egészen ível át, és így nehezen befogadható. A Ferenc tér, a Berzenczey és Bokréta utca képe is teljesen megváltozott, lakói kicserélõdtek. A portól fuldokló ecetfák helyett valóban gyönyörû, gondozott parkok, belsõ díszkertek termelik az oxigént, a gyerekeknek európai szabvány szerinti és fantáziadús játszóterek létesültek. Elkészült a Ferenc tér kissé archaizáló bodegákkal, nagyon hangulatos, a környékbeliek azonnal birtokba vették. A Lenhossék Park egészen kiváló, elegáns elgondolás. A terület dombos kialakítású, ettõl sokkal nagyobbnak tûnik, mint amilyen valójában, az egyébként sem kicsi tér. Sakkasztalok, padok, ping-pong hely, játszótért, gördeszka pálya. Lugas az idõseknek, kimondottan kellemes látvány. Reménykedjünk, hogy a környezet esztétikája a kultúrált igénybevételre ösztönöz, talán az idõjárás és az évek múlása okozta természetes amortizációt nem gyorsítja vandalizmus, nemtörõdömség. 2006-ban ezt írtam a ferencvárosi rehabilitáció 20 éves évfordulójára megjelent könyvben: A Bokréta u. 15. számú ház még felújítatlan állapotában is gyönyörû homlokzatán ez áll: 1870. Emmanuel Sonnenschein és Tsa Liquor. A napfény íze, c. Szabó István film helyszínén vagyunk. Az udvarban néma csönd, semmi nem hallatszik be a kinti világból, csak a madarak csicseregnek a hatalmas õsfák ágain. Az U alakú ház semmivel sincs jobb állapotban, mint jó néhány lebontott társa, de szerencsére a bontás szóba sem kerül kultúrtörténeti múltja miatt s lám, ma már csodaszépen felújított. Kár, hogy a méltó funkcióját még nem sikerült megtalálni. A földszintes házak helyére épülõ magas, soklakásos társasházak új beköltözõi csökkentik a kerület átlagéletkorát, fiatalodás figyelhetõ meg. Azonban az utcák szélessége nem változik, sõt néhol az árkádos beépítés miatt, az elsõ emelettõl felfelé még szûkebb a hely két, egymással szemben álló ház között. Az utóbbi évek trópusi hõséget hozó nyarai, szinte elviselhetetlenek a szûk utcák magasan fekvõ lakásaiban, különösen azokban, amelyeknek minden helyisége az utcára néz, így kereszthuzatot sem lehet ezekben csinálni. Éjjel-nappal pokoli a hõség. Nem csoda, hogy gomba módra szaporodnak a klimatizáló berendezések kültéri egységei, elfoglalva az erkélyek tekintélyes részét, vagy egyszerûen csak konzolokon díszelegnek a homlokzaton. Környezetvédelmi szempontból bizony nem a legjobb tendencia, az esztétikáról nem is beszélve.
JÚLIUS
A magas térfalak miatt azonban nem csupán a hõmérséklet emelkedik, hanem a zajszint is. Azokon az utcákon, ahol jármûvek haladnak, különösen ha a közelben mennek a BKV járatai, napközben szinte nem lehet ablakot nyitni. A házak megemelt magassága, a sûrû beépítés miatt felborultak az arányok, megreked a levegõ, a falak visszaverik az egyébként is nagy zajt. E jelenségek nem mindenütt jelentkeznek dominánsan, vannak csendesebb utcák, utcarészek is, és természetesen a belsõ udvarokra nézõ lakásoknál is elviselhetõbb a helyzet. E tényezõk azonban nem jelennek meg számottevõen az új építésû lakások árában. A 2000-es évek elején rendkívül felkapott lett a IX. kerület. A kedvezõ kölcsönlehetõségek, a szépen formálódó Középsõ-Ferencváros viszonylag jó lakásai addig elképzelhetetlen magasságokba emelték a négyzetméter árakat a rehabilitáció területén és környékén. Az addig is markáns lakosságcserélõdést e tény még inkább erõsítette. Az új építésû társasházak kisebb egymásfél-két szobás lakásait sokan befektetésnek vették meg. Jó áron lehet itt bérbe adni, s a legnagyobb kereslet mindig e kisebb vagy közepes alapterületû lakások iránt van. A nagy egyetemek (SOTE, ELTE, Corvinus, Mûszaki Egyetem) közelsége miatt, sok szülõ a felsõoktatási tanulmányait folytató gyerekének vesz itt lakást. Inkább befektet, hiszen az elmúlt évek kölcsönlehetõségei oly kedvezõek voltak egy bizonyos életszínvonalat elérõ állampolgárok számára, hogy jobb döntésnek bizonyult hitelre lakást vásárolni, mint bérleti díjat fizetni éveken át, ami végsõ soron kidobott pénz. Az irodaház építési láz szintén nem kerülte el a rehabilitációs területet. E két tény magyarázza, hogy a bejelentett állandó lakosok tekintetében a lakosságsûrûség mégsem olyan robbanásszerû bár kétségtelenül nagy mint várnánk. Érdemes lenne a visszaköltözõ régi és új lakosság egzisztenciális jellemzõit megvizsgálni a magasabb komfortfokozat emelkedõ rezsiköltségeket jelent, ami az eladósodások egyik oka lehet , de ennek az írásnak a terjedelme/témája ezt nem teszi lehetõvé. Azonban számok nélkül is érdemes az életminõséget vizsgálni. Miután nem készült elõzetes hatásvizsgálat (mint ahogyan a mûemlékek és mûemlék jellegû épületek megtartása, felújítása is menetközben, kis túlzással véletlenszerûen dõl el), a rehabilitáció szociális eredményeirõl csak visszatekintve, utólagos szemlélõdéssel lehet valamit mondani. A dzsentrifikáció jelensége adott, nem sok értelme lenne tagadni. A kimondott vagy rejtett kérdés az, hogy a jobb színvonalú lakások magasabb egzisztenciával rendelkezõ lakóinak beköltözését magával hozó folyamatokra rásegítettek-e a döntéshozók néhány burkolt intézkedéssel, netán a végrehajtók építettek-e be olyan mechanizmusokat, amelyek során a nemkívánatos szegény, rosszul fizetõ, és/vagy cigány bérlõktõl igyekeztek megszabadítani az átalakult városrészt. Kézzel fogható tények nem állnak rendelkezésre. Az önkormányzat által írásban lefektetett szabályok, rendeletek nem tartalmaznak durván diszkriminatív elemeket. Minden elköltöztetett család esetében vizsgálni kellene a döntést és a végrehajtását megelõzõ szituációt. Ismerni kellene a bérleti díj-, illetve rezsifizetési szokásokat, a szociális ellátórendszerben való regiszt-
&
'
JÚLIUS
ráltságot és segélyezettséget, etnikai hovatartozást, munkaerõ piaci pozíciót, gyerekek, eltartottak számát, egyebeket. Ezek azok a tényezõk ugyanis, amelyeket vizsgálni kell ahhoz, hogy valamilyen indikátorok szerint kimondható legyen valakirõl, hogy szegény, hátrányos helyzetû, és/vagy kisebbséghez tartozik. Felmérés, mint említettük, nem készült, ilyen adatokat pedig szigorúan csak név nélkül, a személyiségi jogok tiszteletben tartásával szabad szerezni. Egzakt adatok nélkül csak a szubjektív megítélés marad, amelyet nem szabad lényegtelen tényezõnek tekinteni, hiszen a mende-mondák is valamilyen valóság-mag köré szövõdnek. Annál is inkább, mert az ügyintézõk sem mentesek a felszínes benyomások, elõítéletek befolyásoló hatása alól. Az önkormányzat rendelkezésére álló cserelakások sorrendjének felajánlása is az õ szûrõjükön át került-kerül az érintettekhez, és az õ belsõ használatukban léteznek a névre szóló minõsítések (rossz adós, állandó segélyezett, börtöntöltelék stb.). Mindezek azonban valós, kirekesztõ szándékot nem bizonyítanak. Inkább az a tény jelez valamit, hogy szociális bérlakások építése komolyan fel sem merült. Ilyen volumenû városrész-rehabilitáció szociális vetületérõl akkor érdemes beszélni, ha az ott élõk köztudottan alacsony életnívójára valamilyen válaszokat keres az a grémium, amely az egész folyamat koncepcióját kidolgozza. Itt pusztán egy terület, elsõsorban építészeti rehabilitációjáról van szó, a kifejezés eredeti értelmében, vagyis visszaadni a Középsõ-Ferencváros eredeti rangját, méltóságát. Ehhez talán hozzátartozhatna a Mester utca nevében is jelzett rangjának, hagyományainak felélesztése, a szakmák, régi mesterségek megtelepedésének ösztönzése. Azonban a piac diktál, sokkal inkább a fogyasztásra ösztönzõ boltok nyílnak, alkalmazkodva a kissé még heterogén vásárlóerõvel rendelkezõ lakosság igényeihez. Ezért találunk ötszáz méterenként különbözõ minõségû és árfekvésû holmit árusító kínai ruhaés cipõboltokat, hagyományos és kínai gyorsétkezdéket, a hasznavehetetlen bóvlitól a dohányig mindent kínáló bigyóboltokat. Ezek mellet azonban vannak már színvonalas reggelizõ, kávézó helyek, bioboltok, önkiszolgáló gyorsmosoda. Régi, hagyományos szakmát ûzõ mesteremberek kis üzletei elvétve maradtak meg (cipész, mûstoppoló, párforintos elektromos vagy villanyszerelési alkatrészeket áruló, netán megjavító kis szervizek stb.) az idõ nem nekik dolgozik. A Középsõ-Ferencváros fizikai átalakulása, dzsentrifikációs jellegû társadalmi változásokat eredményezett. A folyamat megjósolható volt, a maradni tudó szerencséseknek felklasszálódást hozott, a távozó régi lakóknál az eredmény vegyes. A IX. kerületi tömbrehabilitáció egy építészeti projekt elsõsorban, amely nem pályázott a szociális jelzõre. A lakók elköltöztetését valamilyen módon megoldotta, amelynek sajnálatos módon vannak vesztesei is. A sorsokról a jogszabályok és rendeletek szerint gondoskodtak, szociális elemek csak a kötelezõ társadalmi lojalitás határain belül jelentek meg. A program nem vállalkozott többre, mint a lepusztult városrész építészeti rehabilitációjára, korszerû átalakítására. S valóban, ha végig nézzük a képeket múltról és jelenrõl, ez a folyamat sikeres, a formálódó végeredmény szép és kellemes. Tudni kell elvállalni azt, ami eredmény, s nem megmagyarázni azt, amire nem is vállalkozott. A rehabilitációnak nincs még vége. A Középsõ-Ferencváros átalakulása valahol a két harmadánál tart. Nem kevesen élnek még olyan körülmények között, mint 25 éve a Berzenczey utcában B. Feriék. Õk még várják a tájékoztatást arról, milyen sors vár otthonukra: bontás vagy felújítás? Mire számíthatnak az elkövetkezõ években, tervezhetnek-e, melyik iskolába irassák be gyermekeiket, hogy aztán ne kelljen újat keresni, ha nagyon messze kerülnének jelenlegi otthonuktól. Akarnak-e vajon társasházban élni, vagy szívesebben maradnának bérlõk régi, de felújított lakásukban? A projektnek nem ezek a fõ kérdései. A sorsok valahogyan elrendezõdnek, a Középsõ-Ferencvárosi rehabilitáció madártávlatból biztosan gyönyörû. Minden csak lépték és nézõpont kérdése. KECSKÉS ÉVA
JÚLIUS
Esztrád Színház Ferencvárosban Beszélgetés Major Róberttel Az Esztrád Színház régi szereplõnek számít Ferencváros történetében, hiszen több alkalommal játszottak már a ferencvárosi óvodák gyermekeinek. Kerületünkhöz kötõdnek Lázár Ervin kapcsán is, a vezetõjük, Major Róbert színpadra vitte a Hétfejû tündér címû mesét. Major Róbertet kérdezem a színház múltjáról, jelenérõl, terveirõl. Az Esztrád Színház Bábszínháza kifejezetten az óvodás korosztálynak, az óvodák tematikájához kapcsolódva hoz létre elõadásokat. Mivel a kicsik utaztatása általában probléma, ezért az adott helyszínen játszunk csoportszobákban vagy közösségi terekben. Repertoárunkon 35 perces, élõzenével kísért, népszokásokat, népmeséket bemutató elõadások vannak. Az elõadások végig követik a tanévet, az évszakok változásához alkalmazkodva, mindig az adott évszakra, hónapra jellemzõ mesét vagy népszokást ajánlunk. A repertoár ebben az évben lett teljes, óvodapedagógusok segítségével majd három éven keresztül dolgoztunk a mûsor összeállításán. Úgy hallottam, a Karaván Mûvészeti Alapítvánnyal együtt is fogtok dolgozni ebben az évadban. Mesélnél errõl a találkozásról és az együttmûködésrõl? A K.M.A. többek között hátrányos helyzetû roma és nem roma fiataloknak mûködtet egy ingyenes színészképzõ stúdiót. Innen a színházi kötõdés. Az Alapítványnál önkéntesként dolgozom, hol asszisztensként, hol rendezõként. Fontosnak tartjuk, hogy egy elõítéletekkel terhelt társadalomban az óvodás korosztály lásson roma származású fiatalokat játék közben, bízva abban, hogy pozitív képet tudunk nyújtani a másságról, segítséget egymás elfogadásában. Semmiféle presszió nem vezet minket. Egyszerûen, ha találunk tehetséges roma származású fiatalt, ha megfelel a szerep kívánalmainak, akkor megfelelõ felkészítés után részt vehet az elõadásokban. A szerepben a színpadon nem számít, hogy ki milyen származású. Szerencsés vagyok, hogy részt vehettem a színház tréningjén Szilasligeten. Milyen gyakran vannak ilyen csapatépítések, és kiket vontok be a szûk csapaton kívül?
!
!
JÚLIUS
Minden évben legalább két alkalommal tartunk felkészítõ, szinten tartó tréninget. Ilyen alkalmakkor nem kifejezetten egy elõadásra készülünk, hanem specifikus tematikában dolgozunk. Idén a commedia dellarte volt a téma. Elméleti és gyakorlati elõadásokat tartottunk illetve hallgattunk. Mivel a színház összetett felkészülést igényel, ezért az általános mûveltséghez tartozó témakörökben is hívunk magasan kvalifitált elõadókat. Nagy megtiszteltetésnek vettük, hogy Balla Ágnes elfogadta a meghívásunkat, és magyar történelembõl tartott színvonalas elõadását hallgathattuk. Lázár Ervin, kerületünk meseírójának meséjét, a Hétfejû tündért vitted színpadra. Milyen kötõdésed van a Lázár családhoz? Sárszentlõrincen alakult meg a Lázár Ervin baráti kör, melynek tagjai vagyunk. Minden évben egyszer megrendezésre kerül a Lázár Ervin emléknapok. Ilyenkor a nagy eperfa alatt összejövünk az ország minden tájáról. Nagy mesemondónk tiszteletére tavaly mutattuk be a Hétfejû tündért. Nagy megtiszteltetés, hogy Sárszentlõrinc testvérvárosában, a szerbiai Temerinben ezzel az elõadással képviselhetjük Sárszentlõrincet, ahol Lázár Ervin élete és munkássága nagy részét töltötte. A Lázár Ervin baráti kör nyitott társaság, bárki tagja lehet. A honlapotok alapján megtudhatjuk, hogy elsõsorban gyerekeknek játszotok. Ferencvárosban melyik óvodákban ismerhetnek meg titeket a jövõ generáció tagjai? Igyekszünk minden óvodába eljutni. Valóban sok helyen játszottunk már a Ferencvárosban, de idén kidolgoztunk egy bérletes rendszert. Így a tanév az óvodák számára is tervezhetõvé válik, valamint elõadásainkat megfizethetõ áron tudjuk tartani, sõt kedvezményt is tudunk nyújtani. Többek között a ferencvárosi óvodáknak az elõadások helyszínre történõ szállításáért útiköltséget nem számolunk fel. BALLA ÁGNES
JÚLIUS
Ybl Miklós munkássága a Ferencvárosban Talán a Ferencvárosban születettek számára is újdonság lehet, hogy Magyarország híres építésze, akinek nagyságát és munkásságát mind kortársai, mind az utána élõ építészek és laikusok is elismerik, név szerint Ybl Miklós, nem csupán több híres épülettel gazdagította a kerületet, de életének egy részét itt is élte le. Ybl Miklós 1814. április 6-án született Székesfehérváron. Mûegyetemi tanulmányait Bécsben végezte, két évig tanult Münchenben is, de járt többek között Rómában, és Franciaországban is tanulmányi úton. Hazatérte után Pollack Ágostonnal dolgozott együtt, majd ezt követõen a Károlyi család alkalmazásába került. Az õ felkérésükre tervezte meg a fóti templomot, mely elsõ híres alkotása. A romantikus stílus után, amelyet ennél a templomnál képviselt, Ybl fokozatosan a neoreneszánsz felé fordult. Több ekkor tervezett és megvalósult épülete sajnos mára már nem áll, ilyen például a Kálvin téri Geist ház, amely 1863-64-ben épült.1 Meg kell említeni, hogy bár nem a kerülethez tartozik, dolgo-
zott a Királyi palota felújításán, õ tervezte az Operaházat, valamint a Bazilika tervezésében is jelentõs részt vállalt. Ferencvárosi munkásságának híresebb képviselõje a neoreneszánsz stílusban épült régi Vámház a Sóházzal, vagyis a mai Közgazdaságtudományi Egyetem, a Duna part egyik ékessége, valamint a Bakáts téri Assisi Szent Ferenc plébániatemplom. Ezek mind kiemelkedõ alkotások, ebben az összefoglalásban viszont elsõsorban a kevésbé ismert ferencvárosi épületek bemutatása szerepel. Elsõként kell megemlíteni az Üllõi út 17. szám alatti palotát, amely a Károlyiak birtokában volt, és ami Ybl irodája, és egyben lakása is volt az
!
1 2
Ybl Ervin: Ybl Miklós Képzõmûvészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1956. Adalékok a Belsõ Ferencváros történetéhez, Budapest Városszépítõ Egyesület, 1986. 451. oldal
!!
JÚLIUS
1850-es években. Õ tervezte a ház második emeletét, klasszicista stílusban. Igen közel, az Erkel utcában a 15. szám, vagy Ráday utca 18. szám alatti saroképület szintén az õ tervei alapján épült meg 1875-76-ban. Eklektikus stílusú, kétemeletes bérpalota. Az épület elsõ tulajdonosai az Almássy és a Károlyi grófok voltak. A mellette álló háromemeletes épület, a Ráday utca 20-as száma alatt 1880-an körül épült, késõ eklektikus stílusú. A lakók szerint Ybl tervezte a házat, de ez a legenda abból adódhat, hogy a szomszédos, 18-as számú házat valóban õ tervezte. A már említett Geist ház állt a Ráday utca 2. szám alatt, a Kálvin téren. Az egyemeletes épületet 1912-ben bontották le, helyére épült az Állami Biztosító Intézet székháza A Duna felé haladva a Vámház körúton Yblnek két alkotását láthatjuk, az elsõt a 13. szám alatt. Ezt az eklektikus, kétemeletes épületet 1870-ben tervezte az építész, középen romantikus, zárt erkéllyel. A szomszédos épület, a 15-ös szám alatt a Vámház körúton, 1863-64 között épült fel. Kosák József említi, hogy található egy Lotz Károly freskó a belsõ térben.2 A Fõvám tér 13-14-15-ös számú házait szintén Ybl tervezte, a Vámházzal egy idõben. Irodai illetve lakóhely funkciót láttak el a vámtisztviselõk és családjaik számára. Meg kell még emlékezni a Kálvin téren felállított Danubius kútról, melyet az 1950-es években helyeztek át mai helyére, az Erzsébet térre. 1883-an állították fel a kutat a Pesti Elsõ Hazai Takarékpénztár ajándékaként. A háború sajnos ebben az alkotásban is kárt tett, így a mai állapot már restaurált, az eredeti szobrokhoz hasonlóan, Magyarország nagy folyóit jelenítik meg nõi alakként. Jelen munka Ybl Miklós munkásságának egy kis szeletét írja le, természetesen a Ferencváros szempontjából. ANDRÁSSY DOROTTYA
JÚLIUS
Mi vár ránk a CET gyomrában? Kulturális központ a közraktárak helyén A CET sok, Budapesten még megválaszolatlan kérdésre kínál csábító megoldást a helyi lakosoknak és az érdeklõdõ külföldieknek. A régi raktárépületek és az azokhoz kapcsolódó, cethalat formázó üveg-acél kolosszus városrésznyi funkciót összegyûjtve igyekeznek majd megadni a lehetõséget arra, hogy kikapcsolódhassunk, élvezhessük a gasztronómia friss vívmányait, a tartalmas kulturális események egész sorát, és az egyedülálló atmoszférát, mely a Duna mentén elnyúló csodás budai panorámából, az épület monumentális és rendhagyó formáiból, a tágas belsõ terek barátságos hangulatából táplálkozik. A CET az épület formáján túl egyben utalás a közép-európai idõre (Central European Time), így Magyarország idõzónájára is. Mindannyian, akik vágyunk elszakadni a kommersz kliséktõl, a bevásárlóközpontok zsúfoltságától vagy a belváros szürkeségétõl, megtalálhatjuk benne a magunk kedvenc szigetét. A CET óráról órára képes lesz új arcot ölteni, így kínálva helyet kisgyermekes családnak, fiatalnak és idõsnek, hogy a maga igényei, érdeklõdése szerint tudjon szórakozni, feltöltõdni, vásárolni. Szinte természetes, hogy mindaz a jó és szép, ami télen a falak közé szorul, tavasszal kiáramlik, hogy a szabadban teljesedjék ki. Ilyenkor az épület környéke is megtelik majd élettel. Egy jó koncert, egy finom vacsora, egy szép és egyedi ajándék elérhetõ lesz egy helyen, miközben partnereink szem elõtt tartják, hogy néha a kevesebb több, a jó minõségnek nem a külsõségekben és az árakban kell megmutatkoznia, hanem a termékekben és a szolgáltatásokban. Az itt dolgozók összefogása és együtt gondolkodása a biztosíték, hogy látogatóink kedves és készséges fogadtatásban részesüljenek, és azzal az érzéssel távozzanak, hogy ide gyakran vissza kell térniük. A szokásos struktúra szerint az épület legalsó szintjén élelmiszer- és italkereskedelem várja a látogatókat, ám nem a már ismert áruházláncok valamelyike, hanem a maguk területén kiemelkedõ minõséget és választékot kínáló termelõk és kereskedõk kínálják portékájukat, tematiku-
!"
JÚLIUS
san, élelmiszer- és italfajtánként megosztott kisebb-nagyobb boltokban. Az utcaszinten helyet kap számos étterem, bár, és kávézó, melyek változatos konyhával és hangulattal várják majd vendégeiket, akik a teraszokon megpihenve vagy a hatalmas üvegablakon kipillantva élvezhetik télennyáron a páratlan Duna parti panorámát. Az unalomig ismétlõdõ divat-világmárkák helyett a CETben mindenki találhat valami egyedi izgalmas darabot, mikor válogat a fiatal magyar divattervezõk kreációi között. Az emeleti szinten változatos stílusokat és értékeket bemutató lakberendezési, lakásfelszerelés és -kiegészítõ, design üzletek egész sora várja a vásárlókat, akiket elismert belsõépítészek segítenek a választásban. Amennyiben a rendhagyó kereskedelmi kínálat sem elég ok, hogy miért érdemes ellátogatnia a CET-be, akkor ott a csábító lehetõség, hogy jegyet váltson a koncertterem egy programára, vagy részese legyen public-art rendezvényeinknek. Mivel a CET 2010 õszén nyitja meg kapuit, és a munkálatok folyamatosan zajlanak, a képeken a látványtervekbõl látható válogatás. MOLNÁR KATALIN Kép és szöveg: Porto Investment Kft.
!#
JÚLIUS
A Ferencvárosi Kolping Család Egyesület 2009-ben A Ferencvárosi Kolping Család Egyesület 2009-ben is eleget tett eredeti célkitûzéseinek, a tagok krisztusi szereteten alapuló összetartozásának folyamatos erõsítése és a Kolping Akadémián keresztül aktuális ismereteik bõvítése terén. Az utóbbiak közvetítésére sok közismert és kiváló elõadót sikerült meghívni. Így eljött Dr. Jelenits István, és nagy érdeklõdéssel kísért elõadásában a családról és abban a gyermekek helyzetérõl beszélt. Dr. Beer Miklós váci megyés püspök az egyház szociális gondoskodásáról tartotta elõadását. Pokorni Zoltán egy lehetséges oktatási reform ismertetésében az oktatásban résztvevõ szereplõk kölcsönös bizalmon alapuló együttmûködésének fontosságát hangsúlyozta. Május hónapban a Családnak egy merõben új vállalkozására került sor egy kerekasztal beszélgetés megtartásával, amelyen Dr. Jelenits István, Koltay Gábor és Dr. Papp Lajos vettek részt. A beszélgetés témái az oktatásügy, a szociális ellátás, a családügy és az egészségügy voltak. A kerekasztal a résztvevõk ismertsége és társadalmni rangja, valamint a rendezvény újszerûsége miatt nagy hallgatóságot vonzott. A 2009-ben záródó Szent Pál év adott alkalmat a Szent Pál kori történelem megismerésére, amihez Szûcs István történelem tanár sokak számára sok újdonságot tartalmazó elõadása nyújtott lehetõséget. A Római Birodalom társadalmi viszonyai, szervezeti felépítése, katonai szervezete Jókai Anna voltak megismerhetõk. Különlegesség volt ifjúsági vezetõnk menyasszonyának, Reichart Ágnes egyetemi hallgatónak beszámolója A kereszténység és a hétköznapi élet Szíriában címmel, abból az alkalomból, hogy ösztöndíjjal fél évig volt a kisázsiai országban. Ezzel az ifjúság szereplését kívánta a Család elõmozdítani. A magyar gazdák segítését szolgáló Szociális Bolthálózat ismertetésére vállalkozott Dr. Bácskai János, a IX. kerület egyik országgyûlési képviselõje a júniusi klubesten, amit gyümölcskóstoló követett. Az õsz nagy eseményei Jókai Anna Kossuth-díjas írónõ szeptemberi és Dr. Csókai András agysebész októberi tanúságtétele lesznek. Novemberi elõadás lesz a Torinói lepelrõl szóló, amelyet Dr. Pályi Gyula, a Modénai egyetem tanára fog tartani, és ebben a legújabb
!$
!%
JÚLIUS
kutatások eredményeit ismerteti. Velemér A klubestek érdekesebbé tételére kerületi különlegességekrõl lesznek rövidebb elõadások. Az elsõ ilyet a Ferencvárosi Helytörténeti Gyûjteményrõl annak igazgatója, Gönczi Ambrus fogja tartani. A 2010 elsõ félévi tervek között a januári elsõ elõadást Széchenyi Kinga fogja tartani a Hortobágyi kitelepítésrõl. Dr. Kulin Ferenc egyetemi tanár vállalta két folytatásos elõadássorozatban Széchenyi István korának és tevékenységének ismertetését, halála 150. évfordulója alkalmából. A tervek között szerepel Dr. Udvardy György segédpüspök elõadása, és a már megismert történelemtanár, Szûcs István elõadása Assisi Szent Ferenc koráról. A Ferencvárosi Kolping Család korábbi kezdeményezése mûvészi képalkotások kiállításszerû bemutatására tovább folytatódott. Tanács Gyula mûvészi fényképei korábbi Kolping zarándoklatok emlékeit idézték. Reichart Ágnes mûvészi és egzotikus fotói szíriai élményeit mutatták be. Andrássy Balázs felvételei a 130 éve felszentelt Bakáts téri templom legszebb részleteit ábrázolják. A kiállítássorozat õsszel folytatódik, és a Család tagja, a Kossuth-díjas Jánoskuty Márta színházi jelmeztervezõ legszebb terveibõl kerül ki a legújabb kiállítás. Ezt a kiállítássorozatot a tagság nagy érdeklõdése kíséri. A Ferencvárosi Kolping Család kirándulásai a közösségépítés kiváló és élményt nyújtó eszközei. A szokásos egynapos hazai kirándulás célpontja Közép-Dunántúl volt. A társasút elsõ állomása Öskû volt, ahol a római kori alapokat is felhasználó kerek templom meglátogatására keÖskû rült sor. Innen Veszprémbe, ott is a várnegyedbe vezetett az út. A Gizella kápolna után a székesegyház következett, majd az érseki palota látogatható és nagyon szépen felújított lépcsõházát és emeleti termeit láthatták a résztvevõk. Néhány rendkívül díszes bútor különösen felkeltette a figyelmet. A következõ állomás Zirc volt, a különösen szépen felújított székesegyházzal. Bakonybélen a bencések által ma is fenntartott egyik õsi templom és közösség meglátogatásával ért véget a kirándulás. A kerületi Önkormányzat által adott jelentõs anyagi támogatással Nyugat-Dunántúlra vitt a következõ háromnapos kirándulás. A fertõdi Esterházy kastély és Sopron nevezetességei után az út Eisenstadtba (Kismarton) vetetett,
JÚLIUS
ahol nemcsak a kastélyt lehetett megnézni, de a Haydn emlékkiállítást is. A második napon Körmend után a XIII. században épült jáki templom következett. Szombathelyen a hatalmas és méltóságteljesen gyönyörû püspöki Bazilika megtekintése után a hatalmas és ép Lockenhauseni (Léka) várat látogatták meg. A szomszédos Kõszegen a közösség a teljes belvárost végigjárta. A harmadik napon az Õrséggel kezdõdött a kirándulás. A csodálatos és változatos tájak, az ôsiséget sugárzó települések felejthetetlenné tették az útnak ezt a részét. Farkasfa, Zirc Õriszentpéter, Velemér voltak az állomások. Veleméren a XIII. században, pontosan meg nem határozott idõben épült az igen jó állapotú templom, amelynek egyedülálló nevezetessége a falfestmények részleteinek naptári idõpontokhoz igazodó, a napsütés által kívülrõl történõ megvilágítása. A festés idõpontja, 137778, ismert, és a festõ mûvészneve is: Aquila János. A templom igen rossz állapotból való megmentése Rómer Flórisnak, a magyar mûvészettörténet kiemelkedõ alakjának köszönhetõ. A fényjáték teljes felderítése is megtörtént, és CD lemezen már kapható. A veleméri kitérõ után az út Somogyvárra vezetett, ahol Dr. Bakay Kornél mutatta be a Szent László által alapított, hatalmas bazilika feltárását. Az épület méretei elérik a pécsi székesegyházét. Itt volt eltemetve maga Szent László király is. A somogyvári alapítás helyszíne a feltevések szerint azzal függhet össze, hogy Szent László király Koppány unokája lehetett, akinek viszont ezen a helyen volt a birtoka. Megismerhetõ volt az a sok szakszerütlen feltárási tevékenység, ami az elmúlt 40 évben itt folyt. A templomot a ciszterek építették és tartották fenn. Az itteniek szoros kapcsolatban voltak évszázadokon keresztül a francia anyaházzal. A feltárást a francia rendtartomány manapság is figyelemmel kíséri, és terveznek közös pályázatokat is. A hely és Szent László király kimagasló történelmi szerepe megérdemelné, hogy Somogyvárt nemzeti zarándokhellyé nyilvánítsák. Ez a befejezés is hozzájárult ahhoz, hogy a résztvevõknek felejthetetlenné váljon ez a zarándokút. László György Veszprém
!&
JÚLIUS
Galambos Gáborné Egy ferencvárosi elkötelezettségû tanár Egy emberi közösséget, álljon az egy város, vagy éppen egy kerület lakóiból, a benne élõk teszik érdekessé, tartalmassá, jellemzõvé. A Ferencvárosi Kalendárium eddigi köteteiben számos kerületi híresség: tudósok, mûvészek, írók szerepeltek már. Jelen ismertetésnek két szereplõje Galambos Sándor és Galambos Gáborné Lívia. Az elõbbi igen színes pályáját nehéz besajtolni egy foglakozási ágba, az utóbbi viszont elkötelezett általános iskolai felsõ tagozatos oktató. Kapcsolatuk rokoni és hivatásbeli is. Galambos Sándor Galambos Gáborné apósa volt, és mindketten az oktatásban voltak tevékenyek. Galambos Gáborné hûen õrzi apósa emlékét, és igen sok részletet tud elmondani apósa életébõl. Galambos Sándor hosszú és mozgalmas, értékekkel teli életet élt. 1886-ban született és 1972ben halt meg. A tudományegyetemi végzettsége szerint magyar szakos középiskolai tanár volt, és pályáját is ennek megfelelõen tanárként kezdte, de hamar a színmûvészet felé fordult. Több mint egy évtizedig az Országos Színészegyesület színészképzõ iskolájában tanított dramaturgiát, lélektant és esztétikát. Három évig a szegedi polgári iskolai tanárképzõ fõiskola magyar irodalom tanszékének tanára és az intézmény fõigazgatója volt. A harmincas években a Nemzeti Színház dramaturgjaként mûködött, közben pedig 1932-1940-ig a Színmûvészeti Akadémián irodalom- és színháztörténetet tanított. Közben egyébként visszatért az Országos Színészegyesületbe is, és annak színészképzõ iskoláját vezette éveken át. A színház egyre jobban magához bilincselte, és 1947-49-ig a Budapesti Kisszínházat igazgatta. Rendszeresen írt színikritikákat, amelyek a Napkeletben, a Szózatban, késõbb a Magyarságban és a Magyar Nemzetben jelentek meg. Több klasszikus magyar dráma átdolgozásával is beírta nevét a magyar színháztörténetbe. Ezek közül többet is maga rendezett a színházban. A Nemzeti Színházban nagy sikerrel mutatták be saját színdarabjait: az Elsõ Diadalt, a Hatalmat és a Sorompót. Sokrétû és magas színvonalú tevékenysége elismeréseként színiakadémiai és egyetemi tanárrá nevezték ki, és 1945-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelezõ tagjává választották. Pályája során rendszeresen végzett irodalomtörténeti kutatásokat. Jelentõs hiánypótló mûveivel és érdekfeszítõ elõadásaival színésznemzedékeket nevelt és tanított. Galambos Sándor családjával költözött be a Mester utca 1. szám alatti lakásába. Ebben a házban élt egyébként Latinovits Zoltán, Frenreisz Károly és Bujtor István is. Édesanyjuk egyedül is hoszú ideig élt még e házban. Ez a kapcsolat azáltal vált nevezetessé, hogy Latinovits Zoltán akinek építészmérnöki diplomája volt, és színi végzettsége nem rendszeresen vette igénybe Galambos Sándor felkészítõ segítségét szerepei megformálásához. Erre a kezdeti vidéki szerepléseinél is rendszeresen támaszkodott A házon ezt a hosszú ideig tartó kapcsolatot egy emléktábla õrzi. Galambos Sándor gimnáziumi osztálytársa volt Hóman Bálintnak és Benedek Marcellnek is. Utóbbival szoros baráti kapcsolat alakult ki, és megvakulása után heti rendszerességgel olvasott fel neki németül és Galambos Sándorné franciául. Galambos Sándor vallásosságát nem rejtette véka alá, és ennek köszönhetõen, valamint polgári beállítottsága miatt a Rákosi rendszerben megfosztották akadémiai tagságától. Galambos Gáborné Nyíregyházán született, és ott végezte iskoláit is. Férje, Galambos Gábor tanári diplomát szerzett, de klerikális beállítottsága miatt Szamosszegre helyezték általános iskolába tanítani! Itt ismerkedett meg feleségével, Líviával, és megszerették egymást, de sorsuk
!'
JÚLIUS
alakulásába a párt szólt bele, amely megakadályozta házasságukat úgy, hogy Líviát Szamoskérre helyezték át tanítani. A határozat indoklása az volt, hogy két klerikális egy községben együtt nem taníthat. A szerelembõl mégiscsak házasság lett, és ekkor mindkettõjüket Nagykállóba helyezték át. Itt vált lehetségessé, hogy Galambos Gábor végzettségének megfelelõen angol nyelvet is taníthasson. Többször kérvényezte Budapestre helyezését, de hoszú ideig sikertelenül, mígnem született egy olyan pártengedmény, hogy amennyiben kinevel maga helyett egy angol tanárt, akkor mehet Budapestre. Talált is egy olyan növendéket, aki a gimnázium elvégzése után vállalta, hogy angol nyelvtanári diplomát szerez, és így nyolc év eltelte után kerülhettek fel 1964-ben Budapestre az apósáék nagy lakásába. 1956-ban az oroszok visszajövetele utáni elsõ vonattal feljöttek Budapestre, hogy élelmet hozzanak a szülõknek. Ez november 6-án lehetett. A Nyugati pályaudvarról kijõve üres várost találtak, amit a lakosság a forradalom leverése ellen tiltakozásul szervezett meg, és amelyrõl ma sem sok szó esik. (Miért pont errõl esne szó a sok elhallgatott esemény mellett?) 1964-ben végre Budapestre költözhettek, és elkezdõdött Galambos Gáborné Ferencvároshoz kötõdõ, igen elkötelezett tanári tevékenysége. Ez a tevékenység sokaknak mutat példát a tartalmas, lokálpatriótákat nevelõ irodalom- és történelemtanításból. Budapestre költözésük után a Mester utcai (Tóth Kálmán u. sarok) általános iskola felsõ tagozatában kezdett tanítani. Hogy a gondjaira bízott gyerekeknek fogódzót adjon az irodalom és történelem nagyjaihoz, végigjárta a Ferencvárosban élt és ezt emléktáblákon megörökített nagyjaink emlékhelyeit, és osztályával hamarosan elkezdte a Kerepesi úti temetõi sétáit. Ez azután híressé kezdett válni, úgyhogy hamarosan más osztályok is jelentkeztek ezekre a látogatásokra. Hogy ezeket a sétákat dramatizálja, a maga által elõadott megemlékezésen kívül arra jelentkezõ gyerekekkel az emléktábláknál és magyar nagyjaink sírjainál is verseket szavaltatott, röviden fogalmazott megemlékezéseket olvastatott fel, Erkel táblájánál elénekelték a Himnuszt, Vörösmarty sírjánál elmondták a Szózatot, meglátogatták Arany János sírját, és még sok-sok magyar nagyságét. A Kalendárium egyik feladata, hogy az ilyen kimagaslóan példamutató tevékenységrõl megemlékezzen, és a részletekrõl beszámoljon. Az ilyen irodalmi és történelmi séták mély nyomot hagytak az erre érzékeny gyerekek lelkében, és folytató után kiált ez a példa. Galambos Gáborné tanári tevékenységén túl élete is példamutató. Édesapja református lelkész volt, és maga is elmélyült vallásosságban él. Budapestre kerülve vasárnaponként a Kálvin téri református templomot kezdte látogatni. Igen hamar meglett ennek a hatása, igazgatónõje hívatta, és felelõsségre vonta a vasárnapi istentiszteleti részvétel miatt. Õ ugyan elmondta, hogy édesapja református lelkész, de ez természetesen olaj volt a tûzre. Dacolva a tiltással következõ vasárnapon ismét ott volt a templomban, amirõl ismeretlen besúgója újra tájékoztatta az igazgatónõt. Így állították szembe egymással az embereket. Ezután nem volt mit tenni mint átjárni Budára a legközelebbi református templomba. Ma is vannak növendékei, akiket felvételi vizsgákra készít elõ, és ad útravalót az életre is. Van mibõl. Nem lehet nagyobb kívánsága e sorok írójának, mint az, hogy Galambos Gáborné példája találjon követõkre. LÁSZLÓ GYÖRGY
"
Nyár A virágpor allergiák egész nyáron panaszt okozhatnak arra érzékenyeknél. A fûfélék a nyár elején virágoznak, augusztusban jelentkeznek a nyárvégi gyomok, így az üröm és az Észak-Amerikából a múlt században behurcolt és mára Európában de fôleg nálunk elterjedt parlagfû. Francia- és Olaszországban is van, ill. a minket körülvevô államokban mindenhol elôfordul. Igénytelen, szélporozta növény, a nem mûvelt területeken gyorsan elszaporodik, jelentôs a melegigénye, így tôlünk jóval északabbra már nem érlel magot, mely egyébként a földben több mint 15 évig csírázóképes marad. Virágpora nagyon agresszív, erôs, gyorsan ható allergén. A súlyos orr- és szempanaszok mellett nem ritka a parlagfû kiváltotta asztmás nehézlégzés. A tünetek megfelelô gyógyszerekkel jól kezelhetôk, szakmailag tüdôgyógyász, gyermek-tüdôgyógyász, allergológus szakmai profiljába tartoznak. Nyáron az erôs napsugárzást, déli napozást kerüljük, használjunk nagy fényvédô faktorú napozókrémet. A hasmenéses betegségek a légúti hurutok téli gyakoriságához hasonlóan szaporodnak. A lázas hasmenés orvosi vizsgálatot, kezelést igényel. Hasmenésnél ne szedjünk hasmenés elleni szereket, mert ezek hatására a szervezetben felszívódhatnak a hasmenés okát képezô méreganyagok. Ami ki akar jönni, jöjjön ki, fontos a bô folyadék és ásványi só (gyümölcslé, konyhasó) bevitel. A speciális diétát ma nem tartják fontosnak heveny hasmenésnél. Gyerekek, öregek könnyebben kiszáradhatnak, ami infúziós kezelést tehet indokolttá. DR. LANTOS ÁKOS pulmonológus fôorvos
Ferencvárosi emléktáblák KOPECZKY ALAJOS (19072001) orgonamûvész, zenetanár, karnagy Emléktáblája a Mester utca 34. alatt Hegedülni, 10 éves korától zongorázni tanult, diákzenekart alapított. 1921: a Gát utcai templom orgonistája lett. A Zeneakadémián 1931ben orgona-zongora mûvésztanári oklevelet szerzett. 1936 õszétõl haláláig az újonnan épült Haller téri Páli Szent Vince plébánia templom kántor-karnagya. A diploma megszerzése után világi állást is vállalt, néhány hetes, ill. hónapos idõszakokban 60-70 iskolában helyettesített, míg 1941: a Százados úti (XIV. ker.) polgári fiúiskolában állandósították. 1939: megnõsült, 3 fia született. 1948: fõvárosi szakfelügyelõ, a Fõvárosi Énekkar zongorakísérõje. 1950-67 között Kodály Zoltán munkatársa. 1950-ben Gergely Ferenccel és Werner Alajossal elindította a szétszórt szerzetesek kántorképzését. Ebbõl nõtt ki a budapesti nyári kántorképzõ, melynek haláláig tanára. Karnagyként fõleg magyar szerzõk mûveit szólaltatta meg. 1971. VIII. 31.: nyugdíjas. 1997: II. János Pál pápától a Nagy Szent Gergely rend lovagja, a Magyar Közársaságtól aranyérem kitüntetést kapott.
"
JÚLIUS
Orvosi tanácsok
JÚLIUS E. F.
Elkallódott gondolatok A gömb egésze darabokra hullik Zárt formájából szétesik a kocka Apró alaktalan kis törmelékek Nem érnek semmit sem kupacba hordva. Külön-külön mind önmagában hordja A test darabját, annak részletét De egységük nem tudja adni többé Harmonikus, zárt alak képzetét. A szétszórtság? olyan mint e kis halom Melyben benne van mindennek darabja Csak elkallódik, eltûnik talán És az ember hiába válogatja.
E. F.
Kétségekben Harapták ajkukat, De nem feleltek. Nem mondták meg nekem, Hogy nem szeretnek. Nem voltak kedvesek És nem nevettek. Kértem, hogy szóljanak, De nem feleltek. Suttogtam, kiabáltam, Mindhiába. Sírtam, majd térden álltam Így kiáltva: Mondjátok végre meg, hogy Nem szerettek. Mondjátok végre ki! Mért nem feleltek? Suttogtam, kiabáltam, Nem feleltek. Nem mondták meg nekem, Hogy õk szeretnek.
"