BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézet. Dr. Lakatos Mária ADÓZÁS I

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézet

Dr. Lakatos Mária

ADÓZÁS I. oktatási segédanyag

Budapest, 2014

Tartalom Bevezetés ............................................................................................................................... 3  1.A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ RENDSZER FELÉPÍTÉSE, ELVEI, MENTESSÉGEK, KEDVEZMÉNYEK ............................................................................... 5  1.1.A személyi jövedelemadó főbb elvei és sajátosságai .............................................................................. 5  1.1.2.A személyi jövedelemadó hatálya ........................................................................................................ 5  1.2.1.Az adóalany: magánszemély illetősége ............................................................................................ 6  1.2.3.Az adókötelezettség fogalma................................................................................................................ 7  1.3.A jövedelem rendszerezése ..................................................................................................................... 8  1.4.1.Jövedelemtípusok az szja törvény szerint......................................................................................... 9  1.4.2.Összevonás alá eső jövedelmek........................................................................................................ 9  1.5.Költségelszámolások ............................................................................................................................. 10  1.6.Adótábla, adókulcsok ............................................................................................................................ 11  1.5.1. Közlekedési költségtérítés, egyéb költségtérítések........................................................................ 12  1.5.2.Külföldi kiküldtetés költségtérítése, egyéb költségtérítések........................................................... 13  1.5.3.Jövedelemnek nem minősülő juttatások, egyes meghatározott juttatások, béren kívüli juttatások (cafeteria)................................................................................................................................................. 13  1.6.1. Összevonás alá eső jövedelmek számított adója, adócsökkentő kedvezmények ........................... 16 

2.TÁRSASÁGI ADÓZÁS .................................................................................................. 27  2.1. A társasági adó alanyai......................................................................................................................... 27  2.1.1.Adófizetési kötelezettség, a társasági adó mértéke......................................................................... 29  2.2.1.Adóelőleg ....................................................................................................................................... 30  2.2.2.Az adó kiszámítása ......................................................................................................................... 30  2.2.3. De minimis kedvezmények ........................................................................................................... 37  2.3.Osztalékadó ........................................................................................................................................... 41  2.4.Az elvárt adó ......................................................................................................................................... 42  2.4.1.Válságadók ..................................................................................................................................... 44  2.5.Népegészségügyi termékadók (Chips adók).......................................................................................... 45 

AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ ............................................................................... 46  3.1.Az ÁFA rendszer főbb elvei és sajátosságai...................................................................................... 46  3.2.A magyar ÁFA rendszer........................................................................................................................ 48  3.2.1.Az adó alanya ................................................................................................................................. 48  3.2.2.Termékértékesítés ellenértéke ........................................................................................................ 49  3.2.3.Szolgáltatások ellenértéke .............................................................................................................. 50  3.2.4.A termékértékesítés teljesítési helye............................................................................................... 51  3.2.5.A szolgáltatásnyújtás teljesítési helye............................................................................................. 51  3.2.6.Az adó alapja .................................................................................................................................. 52  3.2.7.Adófizetésre kötelezettek köre, fordított adózás............................................................................. 53  3.2.8.Mentességek ................................................................................................................................... 55  3.2.9.Valódi adómentes ügyletek ............................................................................................................ 55  8.2.10.Az adó levonása............................................................................................................................ 57  8.3.1.Különleges adó megállapítási módok................................................................................................. 58 

4.MELLÉKLETEK ............................................................................................................. 61  Hivatkozások jegyzéke ........................................................................................................ 71 

2

ADÓZÁS I.

Bevezetés Az Adózás I. című tantárgy célja, hogy olvasói képet kapjanak a modern állam egyik legfontosabb tevékenységének, a közösen megtermelt javakból húzott részesedés kivetésének, beszedésének, illetve ezek szétosztásának módjáról. A hallgatók nem először találkoznak evvel a témával, dr Tóth Tamás Vállalati pénzügyek című tantárgyában már hallhattak a főbb adó fogalmakról. Ugyancsak szerepelt az adózás a számvitel elsajátítása során is. Az Adózás I. elsősorban az alapvető fogalmakat és összefüggéseket mutatja be, majd ezekre építve írja le a három alapvető adófajtát, a személyi jövedelemadó rendszert, a forgalmi adórendszert és a társasági nyereség elvonási formáit. A tananyag szerves részét képezi a példatár, amelyben nemcsak az általános, hanem a különleges helyzeteket mutatjuk be a három fő adónemben. A tananyag speciálisan a számvitelt Msc képzésen tanuló hallgatóknak készült, hiszen a példák számviteli ismeretekre építenek.

A gazdaságilag fejlett államokban szükségszerűen megtöbbszöröződtek az állam növekvő szerepvállalását finanszírozó – többek között a társadalombiztosítással összefüggő – kiadások és támogatások, s ennek fedezetét természetesen az adóbevételek teremtették meg. Erre a tartós konjunktúra időszakában egészen a nyolcvanas évekig a GDP fedezetet nyújtott, hiszen míg a világ GDP-növekedése a napóleoni háborúk és a második világháború közötti időszakban, éves átlagban kereken 2% volt, addig a legutóbbi fél évszázadban töretlenül fejlődött átlagosan 4%-kal így, az évről évre megtermelt bruttó hazai termék értéke korábban elképzelhetetlen nagyságúra növekedett. A megtermelt jövedelemből pedig egyre nagyobb részarányt központosított és osztott el újra a költségvetés, megteremtve a szociális biztonságoz szükséges intézményrendszert is. A nyolcvanas évektől kezdve azonban a gazdaságpolitika értelemszerűen erősen átitatódott a pénzügypolitika elemeivel, ahol szintén változtak a hangsúlyok, miután a növekvő állami szerepvállalás megteremtette az állandósuló költségvetési hiányt is. A hagyományos állami, államhatalmi szerepek azonban a kilencvenes évektől kezdve megkérdőjeleződtek: elmosódtak a globális vállalatok révén a korábbi nemzetállami határok, a gazdaságpolitika és ezen belül a fiskális, illetve adópolitika erőteljes determinációval találta szemben magát. A gazdaságpolitikának és ezen belül az adópolitikának egy újfajta növekedési – és ennek megfelelően a korábbitól eltérő gazdasági modellt kellene szolgálnia, amiről azonban egyelőre csak tapasztalati tények állnak rendelkezésünkre1. Ugyanakkor a globalizáció, amely gazdaságpolitikai szinten a gazdasági liberalizáció újbóli előtérbe kerülését jelenti, társulva egy merőben új jelenséggel, a pénzügyi irányítástechnika és a számítástechnika-telekommunikáció összefonódásával, korábban elképzelhetetlen mértékben gyorsította fel a gazdasági és döntési folyamatok sebességét, tette hozzáférhetővé az – adózási – adatbázisokat –, és kapcsolta össze az egyes országok gazdasági és irányítási folyamatait, szabályozási mechanizmusait. Ebben a helyzetben az adózás nem pusztán a nemzeti gazdaságpolitika eszköze, hanem a nemzetek alkotta gazdasági közösség működésének egyik eleme, amelynek nemzeti szintek felett garantálnia kell a versenysemlegességet, miközben megmaradnak allokációs és disztributív feladatai a nemzetállam keretein belül2. Az utóbbi években értelemszerűen

3

ADÓZÁS I.

ütköznek a nemzeti és globális érdekek az adózás területén is, külön csoportot alkotnak a kis, nyitott gazdaságok, amelyek kénytelenek alkalmazkodni a globális szereplők által diktált feltételekhez, nemcsak árfolyam – és kamatpolitikájukon keresztül, hanem az adórendszer egyes feltételeiben is.3 A 2008-ban kezdődött pénzügyi válság azonban egyre mélyebb nyomokat hagy az adórendszeren is, megjelentek korábban elképzelhetetlen formák, válság –és különadók, a hagyományos ÁFA kereteket szétszabdaló fordított adózás. A tananyag ezek tárgyalására, az elméleti hátterükre is nagy hangsúlyt helyez.

4

ADÓZÁS I.

1.A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ MENTESSÉGEK, KEDVEZMÉNYEK

RENDSZER

FELÉPÍTÉSE,

ELVEI,

A magyar adórendszer 1988-as reformja után egy önbevalláson alapuló, a jövedelmeket azok keletkezési forrásától függetlenül, egyazon mérce szerint kezelő, az egyenlő közteherviselés elvét szem előtt tartó, a magánemberek jövedelmeit adóztató, személyi jövedelemadórendszer jött létre. A törvény számtalan módosítást ért meg, míg mai formáját 1995-ben elnyerte. Az azóta elfogadott módosítások pedig ebbe a szövegbe ágyazva jelennek meg. 1.1.A személyi jövedelemadó főbb elvei és sajátosságai

Az l995. évi CXVII törvény (személyi jövedelemadó törvény) szabályozási elvei - némi egyszerűsítéssel - a következőek: − a jövedelemaranyos közteherviselés alkotmányos követelményét - az adott lehetőségek határain belül - igyekszik megvalósítani, − 2011-ig az adótábla illetve a minimálbért tehermentesítő adójóváírás olyan adóterhelés irányba hatott, hogy azok a jövedelemtulajdonosok, akik költségelszámolásra (és áthárítására) képtelenek - például a munkabérből, munkanélküli ellátásból élők - ne kerüljenek az adó miatt rosszabb pozícióba, mint a vállalkozók, − az önálló és a nem önálló tevékenységből származó jövedelem után az első forinttól adózni kell; − a szja prioritáskent kezeli a befektetések, megtakarítások különleges preferálását, külön jövedelemként történő adózását. Ennek megfelelően a magyar szja a következő sajátosságokkal rendelkezik: - személyi jellegű, - általános, - önadózásra épít, - több csatornán kedvezményez, - az igazságosság és méltányosság elvén nyugszik, - adókedvezmény csak akkor adható, ha a szerződés megvalósítja a szabály célját. 1.1.2.A személyi jövedelemadó hatálya

Minden adótörvény első paragrafusaiban definiálja azt, hogy pontosan kikre – például magánszemélyek, társas vállalkozásokra – vonatkozik – és milyen tevékenység esetén lépnek életbe az előírásai. Ezt nevezik a törvény hatályának. A személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya a magánszemélyre (természetes személyre) annak jövedelmére (elvileg bármilyen forrásból és bármilyen formában megjelenő jövedelmére) és az e jövedelemmel összefüggő adókötelezettségre terjed ki.

5

ADÓZÁS I.

Ez az elvi deklaráció azonban számos tényezőn keresztül érvényesül a szabályozásban és mint arról meg később részletesen szó lesz – a maga "tiszta" formájában sehol sem találkozhatunk vele. Az első befolyásoló tényező maga a nemzetközi gazdasági élet, az általa szükségszerűen kialakult kapcsolatrendszer, amely az adók területen két- es többoldalú nemzetközi egyezmények formájában (is) érvényesül. Erre tekintettel rendezni kellett a magyar személyi jövedelemadó törvény és a kettős adóztatás elkerüléséről (valamint más adókat is érintő) nemzetközi egyezmények egymáshoz való viszonyát alá-és fölérendeltségi pozíciójukat. Az első (az l987. évi VI. törvény) óta változatlan szabály a nemzetközi egyezmények primátusa, feltétlen elsőbbsége a magyar adójoghoz képest. Ennek megfelelően, ha nemzetközi egyezmény a személyi jövedelemadó törvénytől eltérően rendelkezik, az egyezmény szabályait kell alkalmazni. Ilyen egyezmény hiányában a viszonosság elvet lehet alkalmazni. A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszternek a külügyminiszterrel egyeztetett állásfoglalása az irányadó. Fontos – hatályt érintő – rendelkezés, miszerint a külföldről származó jövedelem adókötelezettségét – a nemzetközi egyezmények es a viszonosság figyelembevételével – a személyi jövedelemadó törvény szerint kell megállapítani. (Ha tehát például egy nemzetközi egyezmény alapján az adott külföldi jövedelmet Magyarországon kell adóztatni, akkor e jövedelemre egészében a magyar törvény szabályai alkalmazandók.) A törvény azonban nem mindenkire vonatkozik egyformán, hatóköre egyes magánszemélyekre egészében, másokra részben vonatkozik. A rendelkezéseit azokra a magánszemélyekre kell egészében alkalmazni, akik un. belföldi illetőségűek. A külföldiek esetében amennyiben azok külföldi illetőségűek, csak a belföldről származó (tehát magyarországi) jövedelmükre terjed ki a magyar adókötelezettség. Rájuk a törvény tehát részben vonatkozik csak. Az előző differenciáláshoz hasonlóan a jövedelmek forrása tekintetében is eltérő a törvény hatóköre. A belföldi illetőségű magánszemély összes (bel- es külföldi) jövedelme e törvény szerint adóköteles, a külföldi illetőségű magánszemély esetében azonban csak a belföldi forrásból szerzett jövedelem tartozik a magyar szabályozás alá. (Tehát a külföldi személy külföldi jövedelme nem!). A külföldiek részleges adókötelezettsége mellett további "önkorlátozó" rendelkezéseket is találunk a törvényben, bár az alapelvei között deklarálja, hogy "a magánszemély minden jövedelme adóköteles", azonban rögtön ezután azt a megengedő szabályt tartalmazza, miszerint ettől eltérő szabályt, az adóból kedvezményt a személyi jövedelemadó törvény alapelveinek figyelembevételével más törvény (de csak törvény) is megállapíthat. Tehát a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni többek között azokat a bevételeket, amelyek a személyi jövedelemadó törvény, vagy más törvény szerint adómentesek. 1.2.1.Az adóalany: magánszemély illetősége

A személyi jövedelemadó alanya a magánszemély, életkorra, nemre, fajra, nemzetiségi, állampolgársági, vallási stb. hovatartozására tekintet nélkül. Mint arról már szó volt, az

6

ADÓZÁS I.

illetőségnek különös jelentősége van az adókötelezettség terjedelmét illetően. (A belföldi illetőségű személy összes jövedelme, a külföldinek csak a belföldről származó jövedelme adóköteles ) A személyi jövedelemadózás a gyakorlati működtetés szempontjából "hárompólusú" struktúra, ahol az adó alanya a magánszemély, a törvényt végrehajtó államhatalmat a rá ruházott jognál fogva az Állami Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, vagyis az NAV képviseli, de az adót a levont adóelőleg formájában tulajdonképpen a kifizetők fizetik be. A kifizetők tevékenységükről tájékoztatják az adóhatóságot az úgynevezett kötelező tájékoztatáson keresztül, miközben igazolást is állítanak ki munkavállalóknak a náluk keresett jövedelemről és természetesen a levont és befizetett adóelőlegekről. ( A kifizető különleges felelősségi helyzetet mutatja a személyi jövedelemadó rendelkezése, amely szerint, ha a kifizető az adóelőleget a dolgozótól levonta, akkor a NAV a továbbiakban azt csak a kifizetőtől követelheti.) 1.2.3.Az adókötelezettség fogalma

Az adófizetések kapcsolatos kötelezettségek csak egyik részét teljesítik a kifizetők. A kötelezettségek másik része az adózót terheli. Az adókötelezettségek tehát a következőek: bejelentés, nyilatkozattétel, az adóalap és adó-megállapítás, bevallás készítése, az adóelőleg és adó fizetése, adólevonás, nyilvántartás vezetése, a bizonylat-kiállítása, adatszolgáltatás, az iratok megőrzése. Az adófizetők kötelezettségeit a személyi jövedelemadó törvény mellett a már többször említett, az adózás rendjét szabályozó törvény együttesen tartalmazza. Az adókötelezettség egyes elemei közül némelyek minden adóköteles jövedelem típusra vonatkoznak (például adófizetési kötelezettség), míg mások csak meghatározott jövedelemtípusnál jelentkeznek (például bejelentési kötelezettség). Az általános jellegű nyilatkozattételi kötelezettséget az Art tartalmazza. Az adóalap es adó megállapítás kiterjed a magánszemélyre és a kifizetőre is. Hiszen a magyar személyi jövedelemadózás az önbevallásra alapul, a természetes személy maga rögzíti az adókötelezettségét, tartja nyilván, vallja be és fizeti meg a szükséges összeget. Ha a kifizetőnek kell az adóelőleget rendeznie, akkor ezt a kifizetéskor vonja le és utalja át az adóhatóságnak. A munkáltató által levont adóelőleg befizetési határideje az elszámolt hónapot követő hó l2-e. Az adóév letelte után a munkavállaló helyett - külön nyilatkozat ellenében az éves adóbevallást beadhatja a munkáltató. Ha ezt a munkavállaló nem kéri, vagy a munkaadó nem vállalja, akkor az önbevalláshoz szükséges igazolásokat a kifizetésekről és a levonásokról a bevallás előtt a munkavállaló számára átadja.

Ebben az esetben nem a kifizető számol el az adóév letelte után az adóhatósággal, hanem a magánszemély, aki az önadózás elvének megfelelően tehát kiszámolja egyrészt az összevonás alá eső jövedelmei után fizetendő adót, másrészt a külön adózó jövedelmeinél

7

ADÓZÁS I.

is hasonlóan jár el, majd az adót az összes jövedelme után összeadja, az adóbevallást elkészíti, elküldi, az adót befizeti és az iratokat öt éven keresztül megőrzi. Fontos szabály, hogy bárki is adja be a bevallást, a nyilvántartások vezetése, az igazolások megőrzése, összességében a nyilvántartási kötelezettség teljesítése minden egyes esetben a magánszemélyt terheli. 1.3.A jövedelem rendszerezése

A jövedelemadó tárgya - némi egyszerűsítéssel – a magánszemély bármilyen jogcímen szerzett jövedelme. A jövedelem azonban semmiféle formában nem azonos fogalmilag a bevétellel. Általánosságban érdemes megjegyezni a következő egyszerű összefüggést: Bevétel – költség= jövedelem E szerint a jövedelem lehet egyrészt a bevétel egésze, amennyiben nem merült föl elszámolható költség. Második esetben a jövedelem a bevétel meghatározott hányada, vagy – és ez a harmadik eset – az elismert költségekkel csökkentett része. A meghatározásból kitűnik, hogy ez a definíció egyúttal tartalmazza a jövedelem megállapításának összes – a személyi jövedelemadó törvény szerint lehetséges – esetet is. Minden, a személyi jövedelemadó hatókörébe tartozó jövedelem megállapítása e három módszer valamelyikével történik. A bevétel fogalmának meghatározása – eltekintve attól az egyszerű esettől, hogy valakinek csak bérjövedelme van –, szintén hosszadalmas folyamat. A hangsúly azon van, hogy az adott vagyoni előny – bármilyen módon is került a magánszemélyhez – bevételnek minősüljön és ennek egyenes következményeként a jövedelemszámítás alapjává válik. Bevételnek minősül a magánszemély által az adóévben (főszabály szerint a naptári évben) megszerzett, a tevékenység ellenértékeként vagy más jogcímen (bármilyen jogcímen!) kapott vagyoni érték. A megszerzés ideje a naptári év, hiszen ez egyenlő – alapesetben – az adóévvel. (Még egy későbbi elszámolásra kapott előleg is az adott adóév bevételeit gyarapítja, függetlenül attól, hogy a teljes bevételt a magánszemély akár évekkel később kapja meg. Ennek fordítottja is igaz, tehát egy utólagos fizetés eseten is a tényleges fizetés időpontja az irányadó a bevétel megszerzése szempontjából. ) A bevétel konkrét formáját elég nehéz lenne kizárólagosan meghatározni, éppen ezért a törvény példálózó jelleggel sorolja fel, de minden esetre érvényes szabály, hogy a bevétel nem függ annak megjelenési formájától, hanem az számít, azt milyen jogcímen kapta a magánszemély. A példák között szerepel természetesen első helyen a készpénz, a jóváírás, az elengedett vagy átvállalt tartozás, a kifizető által a magánszemély helyett átvállalt kiadás, a társas vállalkozásba adózatlanul befektetett vagyoni érték annak kivonásakor, a természetben kapott vagyoni értek, az utóbbihoz értve az ingó es ingatlan vagyont, a vagyoni értékű jogot, és természetesen az értékpapírt is.

8

ADÓZÁS I.

A költség – mint már arról szó volt – a bevétel és a jövedelem közti különbség, Általában minden tevékenységhez kapcsolódik valamilyen költség, de ezek közül csak a törvény által felsorolt eseteket, vagy a keretszabályozásba illő módszerrel meghatározott költségeket lehet figyelembe venni. A bevételt csökkentő tételek, amelyekről bebizonyítható, hogy: - a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggtek, - kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében tevékenység miatt merültek föl, - a naptári évben ténylegesen kifizetett összegről van szó, - szabályszerűen igazolt kiadásnak minősül. Ettől függetlenül bizonyos típusú költségeket nem enged elszámolni a törvény (például a mobil használat díjának teljes egészét), vagy bizonyos esetekben egy bevételt költségnek minősítenek (például gépkocsi használat esetén az amortizációt). Ez a meghatározás tartalmazza az összes fontos, mérlegelendő szempontot, figyeljünk föl arra, hogy eleve definiálja a naptári évet, mint azt az időszakot, amely a kiadások esetében figyelembe vehető. Ugyancsak korlátozást jelent, hogy a költségek között a csak és kizárólag a jövedelem érdekében felmerült költség számolható el.

1.4.1.Jövedelemtípusok az szja törvény szerint

A személyi jövedelemadó törvény még mindig erőteljes különbséget tesz a bevétel részét képező jövedelmek között. Az adót elvileg a teljes jövedelem, illetve az ennek az alapján a költségek figyelemvételével kalkulált összegből kellene fizetni. Ez lenne a horizontális méltányosság érvényesülésének alapvető kritérium rendszere, vagy ahogyan azt az adóreform idején megfogalmazták, minden forint egyenlő. Ez az elv azonban a maga tiszta valóságában sohasem érvényesült, hiszen a jövedelmek nem egységesen adóznak, és nem minden, különböző forrásból származó jövedelmet kell összevonni. Ráadásul, az összevonás ténye nem is a családon belül érvényes, hanem személyekre vonatkozik, hiszen az adó alanya a legkisebb gazdasági egység, a személy és nem a család. Másrészt a személy különböző forrásból származó jövedelmei eltérő módon adóznak, miután Magyarországon két fő csoportba oszthatóak a jövedelmek: - az összevonás alá eső jövedelmekre, amelyeknél az adókulcs 16 %, - külön adózó jövedelmekre, amelyek adókulcsa ugyan megegyezik az előbbi csoportéval, de eltérőek a költségelszámolások. Ezt az adót forrásadónak is hívjuk (például osztalék, részvényárfolyam, kamat, ingóság értékesítés) és mértéke 16 százalék. 1.4.2.Összevonás alá eső jövedelmek Az összevonás alá eső jövedelmek a következőek: 1.Bérből és fizetésből származó juttatások, -

bér-és bérjellegű kifizetések, munkaviszonnyal összefüggő költségtérítések végkielégítés, jutalom, prémium

9

ADÓZÁS I.

- egyéb térítések 2. Önálló tevékenységből származó jövedelmek Az önállóan végzett munkáért kapott járandóságokhoz tartozik például a szellemi szabadfoglalkozásból származó jövedelem, az egyéni vállalkozásból származó bevétel, vagy 2011. január elsejétől összevonás alá eső, egyéb jövedelem az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem is, vagyis megszűnt a választási lehetőség. 1.5.Költségelszámolások

Egy adórendszer megítélésben alapvető fontosságú, hogy a megszerzett jövedelemmel szemben milyen költségeket enged elszámolni. A jövedelem meghatározása természetesen az adótörvény feladata, de ez nem esik egybe sem a valódi (adott időszakban realizált) jövedelemmel, sem a közgazdaságtanban használt jövedelem fogalmakkal. A költségelszámolások a kapott jövedelmek speciális csoportját képezik, ezeket a bevételek alapvetően nem jövedelemként lehetett megszerezni,4 de előfordul, hogy a törvény, így a magyar szja törvény is – a kapott térítés csak bizonyos hányadát engedi költségként elszámolni. Az azon felül maradó rész pedig jövedelem lesz.5 Az elszámolható költségek körét alapvetően meghatározza a törvény, az adóztathatóság és a költséglevonás egymást kiegészítő, el nem váló fogalmak: vagyis nem lehet egy kiutazási költséget elszámolni egy külföldi ösztöndíjjal szemben, ha az utóbbi adómentes jövedelem. Érdekes példa erre a szomszédos Ausztria személyi jövedelemadó rendszere, ahol a saját lakás használatát, az ott lakást jövedelemnek – ki nem fizetett, így megtakarított költségként definiálják – és ezért számít a jövedelmek közé. Tehát növeli az adóalapot az az összeg, amennyibe egy azonos lakás bérleti díja került volna, de vele szemben elszámolhatóak a lakhatás költségei. Magyarországon az adórendszer 1988-as indulásakor eleve létrehozták a 0 kulcsos, vagyis adót nem fizető sávot a legalacsonyabb keresetűeknek, évi 48.000 forintos kereseti határig. Ezt egészítette ki a havi 1.000 forintos alkalmazotti kedvezmény, amely a munkába járás költségeit kívánta kompenzálni. (Miután ezt az összeget az adóalapból kellett levonni, így évi 60.000 forintos jövedelemhatárig eleve adómentes volt az alkalmazottak, bérből- és fizetésből élők jövedelme. Az átlagkereset mintegy 90.000 forintot tett ki.) A másik kedvezmény, amelyet a litvánon kívül Európa összes adórendszere ismer, a munkavállalót terhelő társadalombiztosítási járulékának költségként való elszámolása volt. Magyarán a kifizetett járulékösszeg mérsékelte az adó alapján. A kedvezményt megszüntette az 1995-ös Bokros-csomag, két évig még részleges formában fennállt, miközben eltörölték a progresszív adó 0 kulcsos, legalsó sávját. A helyébe lépő rendszer vezette be a mindenkori minimálbért mentesítő adójóváírást. Az adójóváírás lehetett ideiglenes, például a feltételek megszűnése esetén az adott kedvezményt vissza kellett fizetni. Ebben az esetben tulajdonképpen fizetési halasztást adott a törvény. A másik a végleges forma volt, ebben az esetben valódi kedvezményről beszélhettünk, a magyar adójóváírás rendszere ebbe a kategóriába tartozott.

10

ADÓZÁS I.

Az szja törvény szerint az adójóváírás 2012. január 1-től kezdve teljes mértékben megszűnt. 2013. január elseje után megszűnt az úgynevezett szuperbruttó, vagyis a jövedelem - és nem annak 1,27-del felszorzott összege- után kell a 16 %-os adót megfizetni. 1.6.Adótábla, adókulcsok

Az 1988-as adóreform idején egy rendkívül progresszív, 60 százalékos legfelső kulcsot tartalmazó adótáblát vezettek be, ám a legmagasabb kulcsot egy év múlva mérsékelték. Hasonló elnevezéssel, de alapvetően más tartalommal lépett életbe 2010. január elsejével a változás, amellyel bevezették a szuperbruttót, amit hivatalosan adóalap-kiegészítésnek hívnak. Ez a szuperbruttósítás annyit jelentett, hogy egész összevonás alá eső jövedelmet, amiből levontuk a levonható költségeket, egyszerűen 1,27-tel fel kell szorozni. Mint már arról volt szó, 2013. januárjától megszűnt a szuperbruttó. Nézzük meg néhány példán, mit is jelentenek a változások. (Az adótábla változást egyébként a társadalombiztosítási járulékok kulcsának módosítása is kísérte 2009. júliusában, illetve újabb változás következett be 2010. januárjában, majd 2012. január elsejétől a munkavállalói járulék is emelkedett további 1 százalékkal.)

1.ábra A fizetendő éves SZJA nyugdíj-és egészségbiztosítási járulékok levonása nélkül Havi adóköteles Éves jövedelem 2009. 1-ig

adó Éves adó Éves adó 2010. január Éves adó 2011. Éves adó 2013. július 2009. július 1 1-től január 1-től január 1-től után

100.000 forint /hó 216.000 216.000 1.200.000x1,27x0,17= 1.200.000x1,27x 1.200.000 forint forint 0,16=243 840 259 000 forint/év Adójóváírás: Adójóváírás: Adójóváírás: Adójóváírás: 181 200 136 080 136 080 145 200

1.200.000x0,16=

120.000forint/hó 259.200 259.200 1.440.000x1,27x0,17= 1.440.000x1,27x 1.440.000 forint/ forint forint 0,16=292.608 310.869 év Adójóváírás: Adójóváírás: Adójóváírás: Adójóváírás: 181.200 118.980 118.980 145.200

1.440.000x0,16=

192.000 Adójóváírás: megszűnt

230.400 Adójóváírás: megszűnt

200.000 forint/hó 558.000 522.000 2.440.000x1,27x0,17= 2.400.000x1,27x 2.400.000x0,16= 2.400.000 forint forint 0,16=487.680 526.769 384.000 forint/év Adójóváírás: Adójóváírás: Adójóváírás:

11

ADÓZÁS I.

32.580

32.580

Adójóváírás: 181.200

145.200

500.000 forint /hó 1.856.000 1.818.000 6.000.000x01,27=7.62 6.000.000x1,27x 6.000.000 0.000 0,16=1.219.200 Adójóváírás: Adójóváírás: forint/év nem jár nem jár 5.000.000 adója: 850 Adójóváírás: 000 nem jár 2 620 000 adója: 838.400

Adójóváírás: megszűnt

6.000.000x0,16= 960.000 Adójóváírás: megszűnt

Összesen: 1.688.400 Adójóváírás nem jár Jelenleg a 16 százalékos SZJA mellett a bruttó bér után a munkaadók 27 százalékos, úgynevezett szociális adót, valamint 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, míg a munkavállalók 18,5 százalék nyugdíj, egészségügyi és munkaerőpiaci járulékot fizetnek. 1.5.1. Közlekedési költségtérítés, egyéb költségtérítések

Az adórendszer fennállása óta alkalmazott kedvezmény a közlekedési költségtérítés, közkeletű nevén kilométerpénz. Alapja az a költségtérítés, amelyet a cég fizet dolgozójának a magánautó vállalati célra való felhasználásáért. ( Ennek ellentéte volt a cégautó magán célú használata, ami után a cég havi adót fizetett.) A kapott költségtérítés összege a vállalati belső elszámolási rendszertől függ. Viszont csak akkora részt enged elszámolni költségként az szja törvény, ami megfelel a NAV honlapján közzétett, havonta frissített normáknak. Eszerint egy adott térfogatú motornak a NAV norma szerint adott a benzin, vagy diesel üzemanyag fogyasztása, és szintén adott az abban a hónapban elszámolható benzinár. Ehhez hozzá kell adni kilométerenként 9 forint amortizációs költséget és együtt megadják a cégtől kapott költségtérítés tiszta költség tartalmát: ha ennél többet adott a cég a dolgozójának, akkor a két összeg közti különbség növeli az összevont adó alapján, magyarán növeli a havi munkabér/járandóság összegét.

A gépkocsi költségtérítés tulajdonképpen azon ritka költségelszámolás, amelyben a személyi jövedelemadózásról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemély amortizációt számolhat el. A másik „kivételt,” az egyéni vállalkozók esetében tesz a törvény, akik szintén jogosultak vásárolt berendezéseik után a törvény diktálta mértékben értékcsökkentést elszámolni. A harmadik eset a lakás bérbeadása, ahol szintén elszámolható az értékcsökkenés.

12

ADÓZÁS I.

1.5.2.Külföldi kiküldtetés költségtérítése, egyéb költségtérítések A munkáltatótól kapott, bér és bérjellegű kiadásokon felül az egyik legjellemzőbb juttatási forma a külföldi kiküldetés költségtérítése, vagyis az utazás, a szállás, illetve a napidíj kifizetése. 2012-től kezdve megítélése ismét hasonló a már megismert közlekedés költségtérítéséhez, a törvényben elismert mértékig költség, afelett összevonandó jövedelemnek minősül és utána adóelőleget kellett vonni. Tehát igazolás nélkül elszámolható kiadásnak minősül és külföldi kiküldetésre tekintettel kapott napidíj 30 százaléka, de maximum 15 euro. Az összevont adóalap meghatározásánál költségként figyelembe vehető tételeket a törvény 3. számú melléklete tartalmazza, amely példaszerűen foglalja össze a jellemzően előforduló költségeket az alkalmazottak, (közlekedés, előleg), illetve az önálló tevékenységet végzők esetén. A már említett költségeken túlmenően (közlekedés, napidíj,előleg), önálló tevékenységet folytatóknál például az alkalmazottak után fizetett bér, a tb járulék, mezőgazdasági őstermelőknél a kisegítő családtag részére kifizetett, a mindenkori minimálbért meg nem haladó összeg és annak közterhei számítanak elszámolható költségnek. Jelentős változás, hogy nyilatkozhatunk az önálló tevékenységüknél felmerülő költségekről, de nem haladhatja meg a bevétel 50 százalékát. Igaz, ha az adóév végén az elszámoláskor a valóban felmerült költség nem éri el az előzetesen jelzett összeget, akkor büntetőadót kell fizetnünk. 1.5.3.Jövedelemnek nem minősülő juttatások, egyes meghatározott juttatások, béren kívüli juttatások (cafeteria)

A természetbeni, vagyis jelenlegi nevén a béren kívüli, vagy a béren kívülinek nem minősíthető, úgynevezett egyes meghatározott juttatás sajátos jövedelem, amelyet a kifizető oly módon nyújt a magánszemélynek, hogy a szolgáltatásért, termékért, értékpapírért, vagy bármely más vagyoni értékért nem kéri el azt az ellenértéket, amibe az egyébként kerül. Nem bér jellegű juttatásnak minősül - megjelenési formájától függetlenül - a kifizető által adott, a kifizető kiadásának a számla (számlát helyettesítő okmány) szerinti ÁFA-val együtt számított értékéből az a rész, amelyet a magánszemély a kifizetőnek nem térít meg. Saját előállítású termék, szolgáltatás esetén a bizonylattal igazolt, ÁFA-t is magában foglaló közvetlen költségből kell kiindulni. Nem számít béren kívüli juttatásnak, vagy egyes meghatározott juttatásnak az önálló tevékenység természetben adott ellenértéke és a természetben adott munkabér. Ezek a jövedelmek ugyan természetbeni formában jelennek meg, de a jogcím, aminek alapján kifizették ezeket, a munkabér. Tehát a béren kívüli juttatás elnevezés nem a javadalmazás megjelenési formáját, hanem a célját jelenti. A béren kívüli juttatás, vagy egyes meghatározott juttatás mértékét a munkaszerződés rögzíti. Értéke a munkaszerződésben meghatározott összeg, ennek hiányában a szokásos

13

ADÓZÁS I.

piaci érték. Az önálló tevékenységért adott terméket, szolgáltatást, értékpapírt forintosítani kell, ráadásul ez az összeg önálló tevékenységből származó jövedelemnek fog minősülni, amely után az adót a magánszemélynek kell megfizetnie. Nem béren kívüli juttatásként adózik az ingatlan, az ingó vagyontárgy, az adóköteles tárgynyeremény sem. Szintén nem lehet béren kívüli juttatásként elszámolni a társas vállalkozás magánszemély tagja, tulajdonosa által a jegyzett tőke emelésével értékpapír formájában vagy az értékpapír névértékének emelése révén, illetőleg a magánszemély által a jegyzett tőke emelésével dolgozói részvény, dolgozói üzletrész formájában megszerzett vagyoni értéknek az a részét, amely a társas vállalkozás jegyzett tőkéjén felüli saját vagyonából származik. A felsorolt esetekben a megszerzett bevétel olyan jogcímen adóköteles, amelyre tekintettel az alkalmazott hozzájutott. Adómentes béren kívüli juttatások Az adómentesen adható juttatások körét a törvény tételesen felsorolja az 1. számú mellékletben: Ide tartozik például a munkáltató által fizetett védőoltás, a nem iskola rendszerű képzés, betanítás költsége, az elbocsájtottak újra-elhelyezkedési támogatása, illetve az üzletpolitikai kedvezmény is. Idén is megmaradt a munkáltató által hitelintézeten vagy a magyar államkincstáron keresztül dolgozójának nyújtott, a vételár 30 százalékát meg nem haladó támogatás, amelynek maximális értéke 5 millió forint. Béren kívüli juttatások, illetve egyes meghatározott juttatások adózása 2012-től kezdve ismét átalakult a korábban is gyakran változtatott rendszer. Bár 2011-ben még differenciáltan kellett fizetni a különböző juttatások után, azóta egyértelműen drágább lett a cafeteria. A béren kívüli juttatások, illetve az egyes meghatározott juttatások értékét meg kell szorozni 1,19 –cel, vagyis fél bruttósítást végzünk, ahol a növelő tényező nem 27, hanem csak 19 százalék, és az így megnövelt összegből számítjuk ki a munkáltató által fizetendő 16 százalékos adót, valamint fizetünk eho-t is. A béren kívüli juttatások után csak a munkáltató fizet az előbb említett módon adót. A juttatások egy része 2011-ben még nem viselt tb-terhet, 2013-től kezdve azonban általános szabály szerint a kifizetéseket a megnövelt alap után levont 14 százalékos tb (eho) járulék is terheli. Tehát az eho alapja szintén az adott juttatás értékének 1,19-szerese, vagyis ebben az esetben is félbruttósítani kell.

Béren kívüli juttatásnak minősül a munkahelyi étkeztetés formájában juttatott jövedelemből 12 500 forint, kész étel vásárlására jogosító Erzsébet utalvány 8 000 forintig, a Széchenyi pihenőkártyából évi maximum 225 000 forint szálláshelyre, évi maximum 150 000 forint vendéglátásra és maximum 75 000 forint szabadidőt és rekreációt szolgáló összeg. Ezek a már ismert bankkártyához hasonlóan működnek majd. Szintén ebben a csoportban található a havi utazási bérlet, az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás a minimálbér meghatározott százalékának erejéig,(30 százalék), az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba munkáltatói

14

ADÓZÁS I.

hozzájárulásként fizetett összegnek a tárgyhónap első napján érvényes havi minimálbér felét meg nem haladó összegig, iskolakezdési támogatás a minimálbér 30 százalékáig esik a kedvezményes 19,04 százalékos ( effektív adókulcs!) adózás alá. A megnövelt adóalap után ezen juttatások után is meg kell fizetni a 14 százalékos eho-t! (Nem változott a képzési költségek jövedelemként való besorolása, a jövedelem kiszámításakor a magánszemély helyett vállalt képzési költséget nem kell figyelembe venni, ha a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését célozza, vagy ha a képzés a kifizetővel munkaviszonyban álló magányszemély, a társas vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tagja számára szükséges, a kifizető, a társas vállalkozás tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja, továbbá akkor sem, ha a feladatának ellátására való felkészítése nem iskolai rendszerű képzés keretében történik.)

Iskolai-rendszerű képzés esetében a 2010-től hatályos rendelkezés, amit változatlanul hagyott a 2013-as is, a havi minimálbér két és félszeresében korlátozza az adóévben átvállalt költségnek azt a részét, amelyet jövedelemként nem kell figyelembe venni, de a munkáltató utána megfizeti a 19,04 százalékos, effektív ( 1,19x16%) kulcsú adót és szintén a félig bruttósított adóalapra vetített 14 százalékos tb (eho) járulékot. Az említett határt meghaladóan átvállalt képzési költséget vagy számításba kell venni a magánszemélynek a kifizetővel fennálló jogviszonya alapján származó jövedelme megállapításánál, vagyis ez megnöveli például a bérjövedelmet és abban a hónapban a teljes összeg után kell majd adót fizetni. A másik megoldás, hogy előzetes szerződés alapján egyes, meghatározott juttatásnak minősíti ezt a munkáltató. Egyes meghatározott juttatásnak minősül a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkeztetés, a céges mobiltelefon magáncélú használata, az üzletpolitikai ajándék, a reprezentáció és üzleti ajándék adómentes részt meghaladó hányada, illetve minden olyan jutattás, amely ugyan béren kívüli, de a juttatás meghaladja az adható maximum összeget. Az adó alapját itt is 1,19-cel szorozzuk, de a tb járulék mértéke 27 százalék!Vagyis összességében az effektív terhelés 51,1 százalékot tesz ki.

Az egyes juttatások tehát azonos elbírálás alá esnek adózási szempontból, a juttatott érték 1,19 szeresének 16 százaléka az adó. Viszont egyes juttatások 27 százalékos tb-t fizetnek Újdonság, hogy a törvényben külön meg nem határozott juttatásokat is adhat a munkáltató, ha megfizeti az említett közterheket. Nagyon fontos, hogy a végtörlesztésre adott munkáltatói kölcsön, vagy támogatás teljes mértékben adómentes jutattás, amennyiben a törvényi feltételeknek megfelelően nyújtották és 2011. december 30-ig átutalták. 2.ábra Béren kívüli, illetve egyes meghatározott juttatások I. 1. 2

Adómentesen adható juttatások Végtörlesztés Sporteseményre szóló belépő

Igénybe vehető összeg

EHO (effektív)

SZJA (effektív)

max 7.500.00 forint 50.000,- Ft/év

-

-

15

ADÓZÁS I.

3 4. II. 6. 7. 8. 9. 10.

11. 12. 13. III.

15. 16. 17. 18.

19.

védőoltás Lakáscélú támogatás Béren kívüli, (19,04% effektív adót és 11,9 százalék effektív tb-t fizető) juttatások Erzsébet utalvány Helyi utazási bérlet Munkahelyi étkeztetés Iskolakezdési támogatás Széchenyi kártya, ezen belül Szálláshely Vendéglátás Szabadidős szolgáltatás Önkéntes egészség/önsegélyezőpénztári hozzájárulás Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás Iskolarendszerű képzés Béren kívülinek nem minősülő, egyes meghatározott juttatások (a kifizetőt terhelő adó mellett adható (19,04 % szja+27% eho) Reprezentáció, üzleti ajándék TAO alany juttatók esetében Cégtelefon magáncélú használata A kedvezményes adózású juttatások értékhatár feletti része a több magánszemély részére szervezett ingyenes, kedvezményes rendezvény, esemény esetében a kifizető által viselt költség, ha a körülmények arra utalnak, hogy a juttatás tárgya elsősorban vendéglátás, szabadidőprogram, beleértve a résztvevők utazási és szállásköltségét, a résztvevőknek juttatott étel, ital, szolgáltatás, termék juttatását is (ilyen lehet például a dolgozóknak szervezett családi hétvége; de nem tartozik ide a reprezentáció) Munkakör alapján munkavállalóra kötött biztosítási díj

1.6.1. Összevonás kedvezmények

alá

Korlátlan 5 mill. Ft / 5 év Igénybe vehető összeg Max 500.000 forint/év/fő 8.000,- Ft/hó a bérlet értéke 12.5000 Ft/ hó minimálbér 30%/év/gyerek 500.000 Ft /év 225.000 Ft /év 150.000 Ft/év 75.000 Ft/év minimálbér 30%/t/hó

-

-

14 (16,66) 14 (16,66 14 (16,66) 14 (16,66)

16 (19,04) 16 (19,04) 16 (19,04) 16 (19,04)

14 (16,66)

16 (19,04)

14 (16,66)

16 (19,04)

minimálbér 50%//hó

14 (16,66)

16 (19,04)

Minimálbér kétésfélszerese Igénybe vehető összeg

14 (16,66)

16 (19,04)

27 (32,1)

16 (19,04)

-

27 (32,1) 27 (32,1)

16 (19,04) 16 (19,04)

-

27 (32,1)

16 (19,04)

27 (32,1)

16 (19,04)

eső

jövedelmek

számított

adója,

adócsökkentő

Az összevonás alá eső jövedelmek összegzése, valamint az elszámolható költségek levonása után számíthatjuk ki az adóalapra eső adót.

16

ADÓZÁS I.

A magyar adórendszer miközben 1995-től kezdve gyakorlatilag felszámolta az adóalap csökkentő kedvezményeket, megtartotta, igaz évről-évre szűkülő formában az adócsökkentő kedvezmények rendszerét. Az adót csökkentő kedvezmények – mint nevük is mutatja -, a fizetendő adót csökkentik. Miután a magyar adórendszer nem ismeri a negatív adózást, ezért az adókedvezmény adóvisszatartás formájában vehető igénybe, vagyis levonható a fizetendő adóból, általános szabály szerint maximum akkora összegig, amennyi a fizetendő adó. A kedvezmények lehetnek korlátlan és korlátozott formájúak is, nálunk ez utóbbiak érvényesülnek. A korlátok lehetnek egy összegben meghatározottak, vagy százalékban, illetve kötődhetnek az éves megkeresett jövedelem bizonyos nagyságához. A mai szja rendszerben három féle korlát létezik: - jövedelemhatár (mezőgazdasági kistermelők különleges adózása) - magát a kedvezményt korlátozzák (például munkahelyi étkeztetési utalvány maximum havi 8.000 forintig) - mérték korlát (tb befizetéseknél a járulékplafon) Az adócsökkentő kedvezmények köre már meglehetősen szűk, még 2010. elején megszűnt a tandíj, az alapítványnak adott adomány, a biztosítás, a magán-nyugdíjpénztári kiegészítő tagdíj, az alkalmi foglalkoztatáshoz kapcsolódó, illetve a háztartási szolgáltatások utáni adókedvezmény. Megmaradt a családi kedvezmény, de időközben adóalap csökkentő kedvezménnyé változott, az őstermelői adókedvezmény, illetve a súlyosan fogyatékos személyek személyi kedvezménye. A táblázat mutatja az egyes kedvezményeket: 3. ábra Személyi jövedelemadó kedvezmények

Súlyosan fogyatékos magánszemély

Havonta az év első napján érvényes minimálbér 5 százaléka. (adócsökkentő kedvezmény!)

Mezőgazdasági őstermelő

100.000 forint, ( 8 millió forintos bevételig)(adócsökkentő kedvezmény!)

Családi kedvezmény

Jelentősen megnövekedett 2011.január elsejétől és nem függ a jövedelem nagyságától. Az első és a második eltartottanként figyelembe vehető havi 62.500 forint kedvezmény ) a harmadik gyerektől kezdve gyerekenként 206 250 forint vonható le az adó alapjából. (adóalap csökkentő kedvezmény)

A kedvezmények együttes összege nem haladhatja meg az összevont adólap adóját, ez az abszolút korlát. Bérbeadás Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem minden esetben összevonás alá eső jövedelem, vagyis megszűnt a korábbi választási lehetőség, viszont elszámolható a

17

ADÓZÁS I.

bevétellel szemben amortizáció is. 2012-es változás, hogy lakás bérbeadása esetén a bérbeadó levonhatja a bevételéből a más településen bérbevett lakás igazolt bérleti díját, amennyiben ezt máshol nem számolta el költségként. Szintén fontos megjegyezni, hogy a kedvezményeket vagy az adózó által megjelölt sorrendben, vagy úgynevezett diktált sorrendben lehet igénybe venni, lakáscélú hiteltörlesztés, személyi kedvezmény, őstermelői kedvezmény, egyéb (tandíj, felnőttképzési kedvezmények áthúzódó része). Az ingatlan bérbeadására vonatkozó elvonások azonban nem merülnek k az adófizetésben, amennyiben 1 millió forint fölötti összeget kapunk, ebben az esetben 14 százalékos eho-t is kell a kapott összeg után fizetni. Ez azonban nem bevételre, hanem a jövedelemre vonatkozik. Számoljuk ki a következő példát: Egy bérbeadó kifizetőnek adja bérbe a lakását, havi 100.000 forintért. Ezzel szemben költséget nem tud érvényesíteni. Mekkora összegre számíthat az összes kötelezettség levonása után havonta? 4.táblázat Bérbeadás levezetése

Összes bevétel: 12x100.000= 1.200.000 forint

Ebből 10%-os számla nélkül elszámolható költséghányad: forint

Jövedelem:

eho: 14 %, SZJA 16% 1.080.000x0,14+1.080.000x0,16=151.200+172.000=323.200

1.080.000 forint

Összes levonás

323.200

Havi nettó összeg

73.066

120.000

Vegyük észre, hogy ebben az esetben a kevesebb több lett volna, hiszen ha lemond a bérbeadó az egy millió forint fölötti jövedelemről, (csak 1.111.000 forintot kap bevételként), akkor mentesült volna a 151.200 forintos eho fizetési kötelezettség alól. 1.8. Az előleg levonás szabályai Az elmúlt évek során fokozatosan egyszerűsödött a személyi jövedelemadó rendszer összevontan adózó jövedelmeire vonatkozó szabályozás, egészen pontosan nézve a változásokat, a gyerekkedvezmény mellett gyakorlatilag eltűntek az egyéb kedvezmények. A kedvezmények változásával lényegesen módosultak az adóelőleg levonásának szabályai is. Általános szabályként kimondhatjuk, hogy a kifizetőnek minden egyes esetben, ha valakinek jövedelmet juttat akkor adóelőleget kell levonnia. Ezalól két esetben tehet kivételt, ha a mezőgazdasági kistermelő, vagy pedig az egyéni vállalkozó nyilatkozatát

18

ADÓZÁS I.

bírja arra nézve, hogy az nem kéri előleg levonását. Ebben az esetben ez a kötelezettség a nyilatkozókra marad, akiknek legkésőbb negyedévenként be kell adniuk a bevallást is megfizetniük az szja előleget és a rájuk irányadó társadalombiztosítási és szociális hozzájárulási adó kötelezettséget. A magánszemélynek nyilatkoznia kell, hogy mely költségelszámolási módszert alkalmazza. Tételes elszámolás esetén a kifizető a nyilatkozat alapján vonja le a költségeket, és számítja az adóelőleget. Amennyiben a magánszemély nyilatkozatában több költségről nyilatkozik, mint amennyit ténylegesen igazolni tud, az 5 százalékot meghaladó különbözet után 39% bírságot kell fizetnie.. Amennyiben neki felróható okból a befizetett adóelőleg és a tényleges adó különbözete meghaladja a 10.000 forintot, a magánszemélynek 12% bírság fizetési kötelezettsége keletkezik a különbözet után. A kifizetőnek nem lehet nyilatkozat hiányában automatikusan a 10% költséghányad módszert használnia. Azt csak akkor alkalmazhatja, ha a magánszemély nyilatkozik annak választásáról. Kivétel a költségtérítés, amely esetben a kifizető nyilatkozat nélkül levonhatja a törvény által megengedett, igazolás nélkül elszámolható részt. Ha az adóelőleget a magánszemély állapítja meg, akkor a következő szabályok érvényesülnek: •

azt az adott negyedévet követő 12-éig kell megtennie,

•

az adóelőleg kiszámításánál minden negyedévben a teljes évre vonatkozó jövedelmet kell tekinteni, és mindaddig nem kell megfizetni az adót, amíg az nem éri el a 10.000 forintot.

Év közben is át lehet térni a 10 százalék százalékos költséghányad alkalmazásáról tételes elszámolásra, de visszatérni ugyanazon adóéven belül nem lehet. 1.7.1. Szerzői jogdíj alá eső jövedelmek adózása

A szerzői jog védelme alá eső jövedelmek az egyéb jövedelmek közé tartoznak, ide nemcsak az önálló szellemei alkotások létrehozása kerülhet, hanem például egy előadás tartása is. Az SZJA törvény szerint két részre kell bontani minden egyes ilyen tevékenységért kapott díjat, egyrészt a személyes közreműködés díjára és a tulajdonképpeni szerzői jogért kapott összegre. Az adó azonos kulcsú, de eltér a társadalombiztosítási hozzájárulás, illetve a szociális hozzájárulási adó számítása is. Tehát a teljes összegből diktált költségátalányként – amennyiben a magánszemély erről nyilatkozik – le lehet vonni a 10 százalékot. A fennmaradt összeget két részre bontjuk, a személyes közreműködési díj járulékalap, ezután 27 százalékos szocho-t, valamint 18,5 százalékos munkavállalói tb-t és munkaerőpiaci járulékot kell fizetni, összesen 18,5 százalékot. A vagyoni jogot megváltó rész adóköteles, ( a 90 százalék 16 százaléka), viszont sem munkaadói, sem munkavállalói tb kötelezettség nem terheli.

19

ADÓZÁS I.

1.7.2. Összevonás alá nem eső jövedelmek

Minden adórendszer különbséget tesz a vagyonból és a keresetből származó jövedelmek között. A megkülönböztetést a jövedelem szerzés módja miatt alkalmazzák, hiszen egészen más – költségekkel – lehet megszerezni a bérjövedelmet, mint a vagyonból származó jövedelmet és eltérőek a kockázatok is. Általában az összevonás alá nem eső jövedelmek esetében, különösen a vagyonból származó jövedelmek esetén lineáris kulcsot alkalmaznak, amely megegyezik az összevonás alá eső jövedelmek határadókulcsával, vagyis a legmagasabb adókulccsal adózik. Magyarországon az 1988-as adóreform óta léteznek a külön adózó jövedelmek, igaz egyes jövedelmek besorolása változott. Ebbe a csoportba tartoznak jelenleg az ingóság értékesítéséből származó jövedelmek, az ingatlan, illetve vagyoni értékű jog eladásából befolyt jövedelmek, tartási, életjáradéki szerződésből származó jövedelmek, valamint a tőkejövedelmek, így az értékpapír műveletek árfolyamnyeresége, a kamat, az osztalék jövedelem, illetve a vállalkozásból kivont jövedelem. A szabályok a következőek: Ingóság értékesítése: nem rendszeres, üzletszerű értékesítés esetén általános szabály szerint az adó mértéke 16 százalék, de nem kell adót fizetni, ha a bevétel adója nem több mint 32 ezer forint, illetve, ha a bevétel egész évben nem haladja meg a 600.000 forintot. Számla nélkül a bevétel 75 százaléka az elszámolható költség, vagyis ennyivel lehet csökkenteni a bevételt.

Ingatlaneladás utáni adófizetési kötelezettség Amennyiben egy magánszemélynek ingatlan értékesítéséből jövedelme szármázik, úgy ez a jövedelem adóköteles. Az adó mértéke 16 százalék és összevonás alá nem eső jövedelemként adózik. A bevételből levonhatóak különböző költségek, így amikor a teljes bevételből (vételár) levonjuk a kiadásokat, kapjuk meg az adó alapját. Levonható kiadások: − a megszerzésre fordított összeg, vagyis a régi vételár, − a megszerzésével kapcsolatban felmerült kiadás (például megfizetett illeték), − az eladásra kerülő ingatlanon elvégzett értéknövelő beruházás költsége (Például a fűtés korszerűsítése, komfortfokozat növelése, tetőtér beépítése, kerítés építése tartozik ide. Nem számolhatók el a karbantartással és állagmegóvással kapcsolatos költségek, mint például a festés, vagy a burkolatcsere.),

20

ADÓZÁS I.

− az ingatlan eladásával kapcsolatban felmerült kiadás (például a hirdetések díja). Természetesen csak számlával igazolható költségek vehetők figyelembe, ezért ezeket, a számlákat érdemes eltenni. De ha az adózó bármelyik költséget más tevékenység bevételével szemben (például bérbeadás) korábban elszámolta, akkor az ingatlan értékesítésekor nem lehet újra beszámolni. Az ingatlan értékesítéshez is kapcsolódnak különböző kedvezmények. De 2008-tól megszűnt az a lehetőség, hogy ha valaki az ingatlana eladásából származó jövedelmét saját, vagy egyenes ágbeli hozzátartozója lakásszerzésére fordítja, akkor nem kell az adót fizetnie. Ezt a kedvezményt már csak abban az esetben veheti igénybe, ha az átruházásából származó jövedelmet (vagy annak egy részét) a magánszemély saját maga, közeli hozzátartozója, élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló (például ápolási) intézményben biztosított férőhely – visszavásárlási és továbbértékesítési jog nélküli – megszerzésére használja fel. Viszont ez a férőhely bármely EU tagállam területén lehet. Ezt a kedvezményt, az értékesítést követő első és második évben lehet figyelembe venni. A lakáseladásból származó jövedelem továbbra is csökkenthető! A csökkentés alapja a vásárlás és az értékesítés között eltelt idő. A szerzés évében és az azt követő évben a jövedelem 100 százaléka adózik. A megszerzést követő második évtől a jövedelem 90-, harmadik évtől 60-, negyedik évtől 30 százalék, ötödik évtől 0 százalék után kell az adót megfizetni. Vagyis a szerzést követő ötödik évtől az ingatlanok adómentesen értékesíthetők. Amennyiben nem lakás céljára szolgáló ingatlant adunk el, akkor 5 évig a teljes bevétel számít jövedelemnek, a 6. évtől kezdve évi 10 százalékkal viszont avultathatjuk az ingatlant, míg a 15. évben az adó alapja 0 forint lesz. Ez a sajátos értékcsökkentést hívják avultatásnak. 1.7.2.Befektetések adózása

A pénzpiaci ügyletek után 2011-től kezdődően egyformán 16 százalékos adót kell fizetni. Ezzel megszűnt például az EGT–n bejegyzett tőzsdéken elért árfolyamnyereség kedvezményes adózása, viszont csökkent az általános adókulcs 25-ről 16 százalékra. Korábban csak a tőzsdeügyletekből származó jövedelmek esetében volt arra lehetőség, hogy a magánszemély az egyes ügyletekben elért eredményeket egymással szembeállítsa. Tehát, ha az egyik ügylet nyereséges volt, a másik veszteséges, akkor ilyen módon a nyereséges ügylet eredményével szemben a veszteség elszámolható volt, illetve amennyiben az ügyleti veszteségek meghaladták az üzleti nyereségeket, akkor ezeket a veszteségeket át lehet vinni a következő két évre. Ez a lehetőség adott 2010-től bármely olyan ügylet esetében, amelyet a magánszemély befektetési szolgáltatóval köt meg, így az ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek számít. Ez a befektetési szolgáltató jelenti magyarul a brókercégeket, illetve a kereskedelmi bankokat.

21

ADÓZÁS I.

Ebbe a körbe tartozhatnak a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, illetve a kollektív befektetési értékpapírok, befektetési jegyek átruházása, visszaváltása, beváltása révén elért jövedelem is, ami egyébként főszabályként kamatjövedelemnek minősülne. Tehát a magánszemély dönthet úgy, hogyha egy kötvényt elad, és a kötvényen nyereséget realizál, ennek a jövedelmét bevonja ebbe a körbe. Egyetlen egy feltétel van, az adóév végéig erről nyilatkozni kell a befektetési szolgáltatónak, ebben az esetben a befektetési szolgáltató kiállítja az igazolást a jövedelemről és így a kamatjövedelemmel szemben is érvényesíthető a más ügyletben keletkezett jövedelmek veszteségének az elszámolása. Ha valakinek csak kamatjövedelme volt, semmiféle előnyt nem jelent ez a lehetőség, hiszen nincs vele szemben mit elszámolni. (Nem árt tudni, hogy aki ellenőrzött tőkepiacról származó jövedelemmel rendelkezik, önadózóvá válik és maga számol el jövedelmével és költségeivel a kifizetőktől származó igazolások alapján. )

Kamat adózása A kamat az 1988-as kezdetektől fogva külön adózó jövedelemként került be a személyi jövedelemadó törvény szövegébe, igaz voltak adómentes periódusok is. A legutóbbi 0 kulcsos időszaknak az 2006. szeptember 1-én életbe lépő pénzügyi szigorítások vetettek véget, ettől az időponttól kezdve a pénzintézetek által fizetett kamat ismét adókötelessé vált. A kamat adója 2011. január 1-től 16 százalék. A törvény természetesen definiálja, hogy pontosan milyen tőkejövedelmet minősít kamatnak6. Eszerint kamatnak számít a bankbetétre, a takarékbetétre, a nyereménybetétekre fizetett kamat, a nyereménybetétkönyv tárgynyereménye, vagy éppen az egyes biztosításokból származó jövedelem. A törvény szintén a kamatjövedelmek közé sorolja a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra (ilyenek például az államkötvények, a befektetési jegyek) fizetett hozamot, vagy például a kollektív befektetési értékpapírok után fizetett hozamot is. Szintén ide tartozik a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok beváltásakor, átruházásakor keletkezett jövedelem. Kamatjövedelemnek számít, a szövetkezetnek nyújtott tagi kölcsön és célrészjegy kamata is, ami után szintén meg kell fizetni a 16 százalékos adót. A kamatjövedelmet kétféleképpen róhatjuk le, ha ez az összeg kifizetőtől származik, (emlékezzünk a személyi jövedelemadó törvényben olvasható meghatározásra!), akkor a magánszemélynek sem befizetési, sem nyilvántartási kötelezettsége sincs, hiszen az adót a kifizető megállapította, levonta, befizette és jelentette, így az adóbevallásban sem fog szerepelni. Ha viszont nem kifizetőtől származik a kamat, a szerzés időpontjának negyedévét követő hónap 12-ig önbevallással pótolnia kell az adó bejelentését és befizetését. A külföldön szerzett kamatra is vonatkozik a magyar szja törvény, hiszen magyar illetőségű természetes személyek összes, itthon és külföldön szerzett jövedelme adóköteles azon a jogcímen, amelyen szerezték azokat. A külföldi pénznemben keletkezett

22

ADÓZÁS I.

kamatjövedelemből az adó mértékét a tranzakció devizájában kell megállapítani, de forintban kell megfizetni, a jövedelem megszerzése napján érvényes MNB– devizaárfolyamon átszámítva. Olyan devizanem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyamai között, a forintosításhoz az MNB által közzétett euróban megadott árfolyamot kell alkalmazni. A külföldről származó kamatjövedelem után ott megfizetett adó Magyarországon – a megfelelő adóigazolások beszerzése után – beszámítható. A kifizető levonja és általában értesíti a magyar adóhatóságot Kamat lehet egy látszólag árfolyamnyereségként kapott érték is, ilyen a kötvényárfolyamban előre megfizetett kamat. A kötvényt meghatározott árfolyamon vesszük, majd adjuk el, ilyen például a diszkont kincstárjegy. A kapott különbözet azonban nem árfolyamnyereség, hanem kamat. A következő példa mutatja ennek az adózását: Egy magánszemély 2010. október 1-én 97 ezer forintért 100.000 forint névértékű, 6 százalékos évi kamatozású, évente április elsején kamatot fizető kötvényt vásárolt. 2011. június 1-én 95 000 forintért eladja. Ki mennyi kamatadót fizet majd? Az egyszerűség kedvéért tételezzük föl, hogy a kötvény vásárlásával, értékesítésével kapcsolatban semmiféle költsége sem merült föl. A táblázat a szokásos módon mutatja a lépéseket. De a megértéshez érdemes felidézni a diszkont kincstárjeggyel kapcsolatos tudnivalókat: kibocsájtása a névérték alatt történik, vagyis egy ezer forintos névértékű kincstárjegyet ezen érték alatt, a példa szerinti esetben 94 százalékon lehet megvenni. A kamata 6 százalék, vagyis visszaváltáskor egészül ki 100 százalékra az árfolyama. Ha a visszaváltás előtti időszakban a tulajdonosa megválik tőle, akkor viszont idő előtt kapott kamatot – beleépítve az árfolyamba, ami után kamatadót kell fizetnie. Ha ezek után az új tulajdonosa is eladja a kincstárjegyet, szintén az árfolyamon keresztül hozzájut a kamathoz. Ha viszont a kamatfizetés napjáig tartja, akkor megkapja a teljes összeget, de nem kell az egész után adót fizetnie, hiszen szerzéskor az árfolyamban már megfizette annak egy részét. 5. ábra Kötvényárban foglalt kamat megfizetése 1.

Kötvény kibocsájtási értéke

94.000 forint

2.

Kötvény szerzési értéke

97.000 forint

3.

2011. 04.01. fizetett kamat

6.000 forint

4.

Kötvényárban megfizetett kamat

5.

Kamatadó alapja

3.000 forint (az első kamatfizetésből vonható le a 2010. október és 2011. április 1 között vételárban kifizetett kamat) 6.000-3-000 =3.000 forint

23

ADÓZÁS I.

6.

Kamatadó 3.000x0.16

480 forint

7.

2011. jun. 1. eladás

95.000 forint

8.

Szerzési érték kamat nélkül

94 000 forint

9.

Értékesítés kamatjövedelme Kamatjövedelem adója

1.000 forint

10.

1.000x0.16= 160 forint

Nagyon fontos megjegyezni, hogy a 2011-es változások megvonták a 2006. szeptember -1e előtt lekötött betét-, folyószámla, bankkártya –és takarékbetét konstrukciók adómenteségét, vagyis ezekben szerzett kamat után is meg kell fizetni a 16 százalék adót.

Az árfolyamnyereség után azonban egyes esetekben nemcsak adót kell fizetni, némileg váratlan módon az adózás bevezetésével párhuzamosan ezt a jövedelmet egészségügyi hozzájárulás is terheli, amennyiben nem ellenőrzött tőkepiacon értük el a jövedelmet. Ugyanilyen szabályok vonatkoznak az osztalékra is. Tehát 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a következők után: - Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, - Adóterhet viselő osztalék, - Árfolyamnyereségből származó jövedelem (kivéve a tőzsdei és a tőzsdén kívüli ellenőrzött ügyleteket). A 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást addig kell fizetni, amíg biztosítási jogviszonyában a foglalkoztató által megfizetett 8 százalékos mértékű egészségbiztosítási és a munkavállaló, vállalkozó által megfizetett 9 százalékos egészségügyi járulék az adóévben együttesen el nem éri a 450.000 forintot, mely a hozzájárulás-fizetés felső határa. (Nagyon fontos változás következett be 2009. január elsejétől, a betétek után fizetett kamatból csak a szokásos piaci kamatnak megfelelő rész minősül kamatjövedelemnek, az ezt meghaladó rész egyéb jövedelemként adózik.) Osztalék adózása Szintén a tőkejövedelmek közé tartozik az osztalék, amelyik élesen elválik a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hozamának adóztatásától. Ebben az esetben tulajdoni részesedésre fizetett hozamról van szó, vagyis osztalékról. A törvény természetesen definiálja, pontosan mit értsük bele ebbe a kategóriába. Ennek megfelelően a személyi jövedelemadó szempontjából osztaléknak minősül a társas vállalkozás tagjának, tulajdonosának részesedése, a társasági adóval csökkentett eredményből, és ide tartozik a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő, ott húzott jövedelem is. A magánszemély osztalékból származó bevételének egésze jövedelemnek minősül. Az osztalék fizetendő adó mértéke 2011. január elseje óta 16 százalék. (Korábban ez a mérték

24

ADÓZÁS I.

a saját részesedéstől függően 25, illetve 35 százalék volt, majd 25 százalékra mérséklődött, sőt egyes esetekben 10 százalékra csökkent.) Ha külföldről származik az osztalék, akkor is adóköteles, hiszen mint a fejezet elején szó volt róla, belföldi illetőségű magánszemély mind a belföldön, mind a külföldön szerzett jövedelmei után korlátlanul adóköteles! Ha az osztalék Magyarországon adóztatható, akkor az adó szintén 16 százalék. Az osztalék terhére osztalék előleget von a kifizető. Ha nem kifizetőtől kap a magánszemély osztalékot, akár ahogy a kamat esetében is- magának kell levonnia az osztalékadó előleget és fizeti be. A külföldön is kifizethető osztalék esetében a külföldön megfizetett adó a Magyarországon fizetendő osztalékadóba beszámítható. Érdekes pályát futott be a következő kedvezmény, amely szerint csak 2008-re és 2009-re vonatkozóan az alacsony adókulcsú, OECD-vel együttműködő országban bejegyzett cégtől kapott osztalék után 10 százalékos forrásadót kellett fizetni, ha a tulajdonosa állampapírban tartja az így hazahozott összeg legalább felét meghatározott ideig.(lásd később a társasági adózásról szóló 2. fejezetben). Viszont az Európai Bizottság 2009-ben hatályon kívül helyeztette az állampapírra vonatkozó részt, mondván ellentétes a versenysemlegesség elvével. A kedvezmény az előzetes ígéretekkel ellentétben megmaradt 2012. december 31ig azzal a fenntartással, hogy a 10 százalékos forrásadót akkor lehetett igénybe venni, ha a magánszemély a törvényben nevesített bankokon keresztül utalta haza az osztalékot. Tartós befektetésből származó jövedelem Még a 2010-es változások közé tartozik, de változatlan maradt, hogy az szja törvény a tartós befektetésekből származó jövedelmeket mérsékeltebb adóval sújtja, illetve bizonyos idő elteltével teljes mértékben mentesíti az adófizetés alól. Ebben az esetben a magánszemély – mert csak rájuk vonatkozik – szerződést köt a befektetési szolgáltatóval és az első, úgynevezett gyűjtőévben legalább 25.000 forint elhelyez ezen a speciális számlán tartós befektetésként. Az első év végéig bármennyit betehet erre számlára. Két típusú szerződést köthet: az egyiken a betét típusú befektetéseit helyezi el, a másikon bármilyen pénzpiaci eszköz, értékpapírok, devizák, derivatív termékek, is szerepelhetnek. A gyűjtőév elteltével ezeket a portfóliókat át lehet rendezni, de a betett összeg nem változhat. Ha a befektetés után három évig nem vonja ki a magánszemély a pénzt, akkor a hozam adója 10 százalék. Öt év után pedig 0, vagyis adómentes lesz a befektetés. További kedvezmény, hogy egy évben bármennyi pénzügyi szolgáltatóval köthetünk szerződést, és a gyűjtőévek minden évben újraindulnak, vagyis nemcsak 2010-ben lehet ilyen számlát indítani.

4.8.7 Új kisvállalati adók 2013-ban új, kisvállalkozóknak szánt adónemekkel bővült az eddigi paletta. KATA, mint kisvállalkozók tételes adója és KIVA, mint kisvállalkozások adója vonult be a köztudatba.

25

ADÓZÁS I.

A KATA szabályai röviden a következőek: 2013. január elsejétől választhatják, akár évközben is a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaságok, betéti társaságok, egyéni cégek és egyéni vállalkozók, ha árbevételük vélhetően nem haladja meg a 6 millió forintot, időarányosan. További feltétel, hogy a cég nem szerezhetett biztosítási, ügynöki, brókeri tevékenységből, ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet. A választás után a vállalkozásban közreműködő tagok közül az egyik úgynevezett kisadózó lesz, a többit nem kötelező bejelenteni, de ebben az esetben eleve munkaviszonyban lévőnek tekinti őket az új törvény, akár részt vesznek a cég tevékenységében, akár nem. A bejelentett kisadózó után 50.000 forint havonta a tb kötelezettséget is magában foglaló adó, mellékállású esetén pedig 25 ezer, de a többiek után meg kell fizetni a munkaviszonyban szokásos terheket. A tételes adó kiváltja az egyéni vállalkozó személyi jövedelemadóját, osztalékadót, a társas vállalkozók társasági és osztalékadóját és a munkaadói illetve munkavállalói terheket. Sajnos a társas vállalkozások be nem jelentett tagjaira rótt terhek azonban gyakorlatilag megakadályozták ennek az adónemnek a választását – legalábbis eddig. A KIVA már nem a 6 millió, hanem az 500 millió forintnyi bevételt, vagy mérlegfőösszeget el nem érő vállalkozások adója, amelyek átlagos statisztikai létszáma nem haladja meg a 25 főt. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény értelmében az egyéni cég, kkt., bt., kft., zrt., szövetkezet és lakásszövetkezet, erdőbirtokossági társulat, végrehajtó iroda, ügyvédi iroda és közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, a külföldi vállalkozó illetve a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy dönthet arról, hogy a vállalkozási tevékenysége alapján keletkező adó- és más közteherviselési kötelezettségét 2013-tól kisvállalati adó alanyaként teljesíti. A kisvállalati adó alapja az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének (a pénzeszközök számviteli beszámolóban kimutatott tárgyévi összege, csökkentve a pénzeszközök tárgyévet megelőző üzleti évben kimutatott összegével, és korrigálva a törvényben foglalt tételekkel) és a személyi jellegű kifizetéseinek együttes összege. Az adóalap nem lehet kevesebb, mint a személyi jellegű kifizetések összege. Az adóalap-módosító tételek egy része a pénzeszközök mozgásához kapcsolódik. Azok a tranzakciók, amelyek a vállalkozás pénzeszközeit külső forrásból növelik (például hitel vagy kölcsön felvétele, osztalék megszerzése, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír eladása), adóalap-csökkentő tételnek minősülnek; ezzel szemben a vállalkozás pénzeszközeiből „kifelé” áramló bizonyos pénzmozgások (pl. hitel vagy kölcsön nyújtása, osztalék kifizetése) növelik az adózás előtti eredményt. A kisvállalati adózók elhatárolhatják a veszteségeiket és adókulcsuk 16 százalék. A kisvállalati adó kiváltja a társasági adót, a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást. A kedvező feltételek ellenére nagyon kevesen választották az EVA versenytársának szánt két új adóformát, nem véletlenül. A törvények szövege nem adott egyértelmű értelmezést arra nézve, hogy a bejelentkező közreműködő tagokat egyéb jogviszonyaikban mekkora társadalombiztosítási hozzájárulás terheli majd. A januárban megjelent értelmezések azonban nem hagynak kétséget afelől, hogy a legszigorúbb variációt kéri majd számon a NAV.

26

ADÓZÁS I.

2.TÁRSASÁGI ADÓZÁS 2.1. A társasági adó alanyai

Az 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról – ahogy az előzőekben tárgyalt személyi jövedelemadó törvény is - annak a meghatározásával kezdődik, hogy ki lehetnek a társasági adóalanyai. Ez a kör három új taggal bővült 2010ben. Ezek szerint alanya a Tao-ban nevesített belföldi, valamint külföldi személy. A belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül − a gazdasági társaság (ideértve a nonprofit gazdasági társaságot is), az egyesülés, az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is) és az európai szövetkezet, − a szövetkezet, − az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, − az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, az erdő birtokossági társulat és 2005-től a közjegyzői iroda, − a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete (MRP), − a közhasznú társaság, a vízi társulat, − az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, − a felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), a diákotthon, − az európai területi együttműködési csoportosulás. − ingatlannal rendelkező társaság: az elismert tőzsdére be nem vezetett adózó, illetve az adózó belföldön fekvő ingatlannal rendelkező kapcsolt vállalkozásai, amennyiben a kimutatott eszközök piaci értékének (együttes) összegéből a belföldön fekvő ingatlan értéke több mint 75 százalék és valamelyikük tagja (részvényese) az adóév legalább egy napján olyan államban rendelkezik külföldi illetőséggel, amellyel a Magyar Köztársaság nem kötött a kettős adóztatás elkerüléséről egyezményt, vagy az egyezmény lehetővé teszi az árfolyamnyereség Magyarországon történő adóztatását − egyéni cég (erről már szó volt az szja törvénynek, az egyéni vállalkozókra vonatkozó részénél)

Belföldi illetőségű adózónak minősül a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye Magyarországon van. Külföldi illetőségű adózó a külföldi személy, illetve a külföldi illetőségű, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak.

27

ADÓZÁS I.

Az adókötelezettségek is különböznek egymástól: a belföldi illetőségű adózó adókötelezettsége a belföldről és a külföldről származó jövedelmére egyaránt kiterjed, vagyis ez a teljes körű adókötelezettség. A külföldi vállalkozó adókötelezettsége a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére terjed ki, ezért hívjuk korlátozott adókötelezettségnek. Az adótörvény természetesen definiálja a szövegben felmerülő kifejezéseket, fogalmakat. Csak példálódzó jelleggel érdemes néhányat felsorolni: Ellenőrzött külföldi társaság: A külföldi jogszabály alapján létrejött társaság akkor minősül ellenőrzött külföldi társaságnak, ha az adóéve napjainak több mint felében legalább 25 százalék részesedéssel vagy meghatározó befolyással (Ptk. 685/B §) rendelkezik benne legalább egy belföldi illetőségű magánszemély, és az adóévre fizetett (fizetendő) társasági adónak megfelelő, adó-visszatérítéssel csökkentett adó és az adóalap százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a hazai társaságiadó-mérték kétharmadát (10 százalékát), adózó: a törvény 2. § (2)-(4) bekezdésében megnevezett belföldi és külföldi személy, árbevétel: a számvitelről szóló törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele, csökkentve a termeléshez, a tevékenységhez, a szolgáltatáshoz, az értékesítéshez kapcsolódó - a saját termelésű készletköltségei között el nem számolt - fogyasztási adó, jövedéki adó összegével, hitelintézetnél a kapott kamat és kamatjellegű bevétel, csökkentve a fizetett kamattal és kamatjellegű ráfordítással, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel és a nem pénzügyi befektetési szolgáltatás nettó árbevételével,tevékenység bevételeivel; csökkentve a kapott osztalékkal és részesedéssel, a saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok bevétel korrekciójával és a kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat ráfordításként elszámolt összegével, valamint a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel, bejelentett részesedés: a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cégben és külföldi személyben (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) szerzett legalább 30 százalék mértékű részesedés, feltéve, hogy az adózó a részesedés megszerzését a szerzést követő 30 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. Idei változás, hogy az adózó az ugyanazon vállalkozásban szerzett minden további részesedést - méretétől függetlenül - bejelentheti, és bejelentett részesedésnek tekintheti, ha az adott vállalkozásban rendelkezik legalább 30 százalék bejelentett részesedéssel, belföld: a Magyarország területe, ideértve a vámszabad és a tranzitterületet is, belföldi személy: a belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, valamint a személy jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségűnek minősülő magánszemély,

28

ADÓZÁS I.

beruházás értéke: az üzembe helyezett tárgyi eszköz bekerülési értéke.

2.1.1.Adófizetési kötelezettség, a társasági adó mértéke Az adózót jövedelme után társasági adókötelezettség terheli. Fő szabály szerint, vagyis általános esetben a társasági adó a (pozitív) adóalap 19 százaléka. Az általánostól eltérően az adó mértéke 2010. július 1-jétől a (pozitív) adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék. (Az adóalap akkor pozitív, ha a vállalkozás nyereséges.) A kezdetben lineáris társasági adó tehát mára sávosan progresszív adótáblává alakult, amelyben az egyik kulcs 10 százalék 500 millió forintig, a másik pedig 19 százalékos. Természetesen az sem mindegy, hogy mikortól kell adót fizetni, illetve mikortól válik egy társaság adókötelezetté. Számos megoldás kínálkozik, az alapító okirat aláírása, cégbírósághoz való benyújtása, bejegyzése, adószám regisztrálása, hogy csak néhány közkeletű lehetőséget említsünk. A törvény szerint a belföldi adózó adókötelezettségének keletkezése és megszűnésének napja: -

a társasági szerződése közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napja, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történő bejegyzése előtt megkezdheti,

-

az első jognyilatkozat megtételének napja, ha belföldi illetősége az üzletvezetés helyére tekintettel keletkezik,

-

más esetben az a nap, amelyen az alapítását szabályozó jogszabály szerint létrejön.

-

Az adózó adókötelezettsége azon a napon szűnik meg, amelyen a megszűnését szabályozó jogszabály szerint megszűnik, vagy amely napot követő napon bármely egyéb okból kikerül a társasági adó hatálya alól (ideértve a cégbejegyzés iránti kérelem elutasítását vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetését is).

Ezek a kitételek egy nagyon fontos kérdésről is rendelkeznek, jelesül arról, mi történik, ha valaki azért válik adókötelezetté, mert az ügyvezetésének a helye megváltozik? Például a telephelye ugyan megmarad, de az ügyvezetést jelentő tulajdonosok, vagy alkalmazottak máshová költöznek? Ebben az esetben az első jognyilatkozat, magyarán az első intézkedés napjától nyílik meg az adófizetési kötelezettség. Némileg eltér az előbbiektől a külföldi vállalkozókra vonatkozó szabályozás. Eszerint a külföldi vállalkozó társasági adókötelezettsége a fióktelepének a cégnyilvántartásba történő bejegyzése napján kezdődik, és fióktelepének a cégnyilvántartásból való törlésének a napján szűnik meg. A külföldi vállalkozó adókötelezettsége megszűnik a fióktelepe ellen belföldön vagy - amennyiben az eljárás e fióktelepre is kiterjed - az ellene külföldön indított felszámolási eljárás (annak megfelelő eljárás) kezdő napját megelőző napon.

29

ADÓZÁS I.

Amennyiben a külföldi vállalkozó cégnyilvántartásba be nem jegyzett telephelye útján végez belföldön vállalkozási tevékenységet, adókötelezettsége a telephely létrejöttét eredményező első jognyilatkozat megtételének napján keletkezik, és a külföldi vállalkozó megszűnésének vagy a telephely megszűnését eredményező jognyilatkozat tételének napján (ideértve azt is, ha a tevékenységet fióktelepen vagy európai részvénytársaságként, vagy európai szövetkezetként folytatja) szűnik meg. Figyeljük meg, az ügyvezetés helye önmagában is telephelyet, vagyis az ezzel járó adókötelezettséget keletkeztet. Ettől eltérő az adókötelezettség a minden országban külön kezelt építő-szerelő tevékenység esetén. A külföldi vállalkozó adókötelezettsége az általa belföldön végzett építkezés esetén az építkezés kezdetének napján kezdődik, ha az építkezés időtartama meghaladja a két ország közötti, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményben meghatározott időtartamot, illetve (egyezmény hiányában) a három hónapot. Lényeges, hogy az építkezés folyamatosságát nem befolyásolja, hogy azt a külföldi vállalkozó fióktelepén vagy más telephelyén végzi.

2.2.1.Adóelőleg

Az adóelőleget az előző évi adatokból kiindulva kell megállapítani, vagyis az adóelőleg megelőző adóév fizetendő adójának összege, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt, egyéb esetekben pedig az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összege. Vagyis a tört időszak alatt kimutatott bevételt arányosítva számoljuk ki az egész éves várható adókötelezettséget. Az adóelőleg havonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja az 5 millió forintot; háromhavonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 5 millió forint. Az adó elszámolása már év végén elkezdődik az úgynevezett feltöltési kötelezettséggel, ilyen esetben a szabály nem minden, a TAO hatálya alá tartozó vállalkozásra érvényes, a várható adókötelezettséget - gyakorlatban annak 90 százalékát - december 20-ig be kell fizetni. 2.2.2.Az adó kiszámítása

Az adó alapját az adózási előtti eredményből kiindulva számoljuk ki a következőképpen, az adózás előtti eredményt bizonyos költségek növelik, mások viszont csökkentik. Társasági adó alapja=Adózás előtti eredmény + növelő tételek – csökkentő tételek.

30

ADÓZÁS I.

A módosító tételek szerepe látszólag felesleges, hiszen több alkalommal páros kapcsolatról van szó, amennyivel megnöveljük a társasági adó alapját, majd látszólag ugyanannyival csökkentjük azt. A műveleteket lépésekre bontva azonban kiderül, a levonások egy része korlátos, tehát csak bizonyos feltételek esetén csökkenthetjük az adóalapot, ha ezek nem állnak fenn, akkor a számviteli szabályok szerint költségként elszámolt tételek a társasági adó alapjává válnak. A kettős szabályozás eredeti célja az volt, hogy megakadályozza a jövedelem adózatlanul történő kivonását a vállalkozásból. Egyrészt nem fogadja el az olyan elszámolt költségeket, amelyek szorosan nem kapcsolódnak a vállalkozási tevékenységhez, másrészt szankcionálja azt a vállalkozót, aki például az igénybe vett beruházási kedvezmény alapján korábban csökkentette adóalapját, de az adóalap csökkentésére vonatkozó feltételeket megszegte. Miután 2010-től kezdve a korábbi kedvezmények legtöbbje megszűnt, így jelenleg a számviteli törvény előírásaiból fakadó módosításokra korlátozódik a növelőcsökkentő páros. A csökkentő és növelő tételeket célszerű táblázatos formába rendezni a jobb áttekinthetőség kedvéért. 6. ábra Társasági adóalap módosító tételek

Növelő tételek

Csökkentő tételek

Számviteli törvény szerinti

Tao szerinti értékcsökkenés

értékcsökkenés Képzett céltartalék

Felhasznált céltartalék Fejlesztési tartalék (AEE 50 százalékig, max 500 millió forint)

-

Jogdíj 50százaléka Foglalkoztatási kedvezmények

Nem a gazdasági tevékenységet szolgáló költség

Elhatárolt veszteség (Az adóalap 50 százalékáig, de tovább vihető)

Külföldön fizetett osztalékadó ráfordításként elszámolt része

Kapott osztalék Közhasznú szervezetnek adott adományok kedvezménye De minimis kedvezmények

31

ADÓZÁS I.

Amortizáció elszámolása Az amortizáció címén elszámolt költség az egyik legfontosabb tényező az éves adóteher megállapítása során és ennek egyenes következményeként a vállalati cash flow tervezésekor. A társasági adótörvényben foglalt amortizációs kulcsok állandóak, ezeket nem lehet változtatni. De a számviteli törvény adta keretetek között a vállalatok alkalmazhatnak az adózás előtti eredmény elszámolásakor eltérő kulcsokat is. Gyorsított amortizációról beszélünk, ha a valódi értékvesztést meghaladóan gyorsított ütemben, vagyis rövidebb idő alatt írjunk le a berendezést. Lassított amortizáció esetében késleltetjük a leírást. Az adózás előtti eredmény után következeik tehát a társasági adó alapjának a kiszámítása a következő módon: a számviteli törvényben számolt értékcsökkenési leírás hozzáadjuk az adózás előtti eredményhez, a társasági adótörvény mellékletében meghatározott értékcsökkenési leírás pedig levonjuk. A társasági adótörvényben a leírás alapja az eszköz bekerülési értéke, amit nem lehet csökkenteni a maradványértékkel. 7. ábra Példa a TAO kiszámítására Példa a TAO kiszámítására nettó árbevétel

200m

számviteli törvény szerinti értékcsökkenés

40m

társasági adó törvény szerinti értékcsökkenés Elszámolás:

50m 200m+40m-50m=190e

A számviteli törvény szerinti amortizáció érvényesíthető a 100 ezer forinti alatti bekerülési értékű gépeknél (egy összegben leírható) Gyorsított amortizációs kulcsokat alkalmaz a társasági adó törvény a következő esetekben: - 30 százalék a bérbe adott eszközöknél – kivéve az ingatlanokat, - ingatlanoknál 5 százalék, - egész évben szálláshelyként funkcionáló építményeknél 3 százalék, - 50 százalék az általános rendeltetésű számítástechnikai eszközöknél, illetve azoknál, amelyek a társasági adótörvény szerint a 33, vagy a 14,5 százalékos körbe esnek. 2012-höz kötődő változás, hogy a társasági adótörvényben megadott kulcsoktól eltérő amortizációt is lehet számolni, de az így alkalmazott értékcsökkenés azonban nem lehet alacsonyabb a számvitelben alkalmazottnál.

32

ADÓZÁS I.

Speciális szabályok, elszámolása

megszűnés,

átalakulások,

kedvezményes

részvénycsere

Speciális szabályok vonatkoznak az értékesítés, vagy átalakulás során alkalmazott vagyonmozgásra, illetve az átértékelési különbözet elszámolására. A kedvezmény tulajdonképpen azért épült az EU direktíváknak megfelelően a rendszerbe, mert az átalakulás, beolvadás esetén pusztán az átértékelési különbözetből adódó eredmény növekedés jelentősen megnövelné a vállalat adózás előtti eredményét, és ennek egyenes következményeként a társasági adó alapját, amely nem cél egy olyan szabályozás esetében, amelyik a cégek méretének növekedését is preferálni kívánja.

Fogalmak Először érdemes tisztázni a fogalmakat, amelyeket a kedvezményes átalakulás esetén használni fogunk: Beszerzési érték: ami a beszerzéskor elszámoltunk Könyv szerinti érték: beszerzés – számviteli törvény szerinti amortizáció Számított nyilvántartási érték: beszerzés – társasági adótörvény szerinti értékcsökkenés Piaci érték: amin beszámítják, átveszik stb

Jogutód nélküli megszűnés A törvény az általánostól eltérő előírásokat fogalmaz meg a megszűnés esetére. A jogutód nélküli megszűnés estén a következő módosításokat írja elő: Az adózás előtti eredményt növeli: - fel nem használt fejlesztési tartalék + késedelmi pótlék - tárgyi eszköznél, immateriális javaknál, ha a könyv szerinti érték nagyobb mint a nyilvántartási érték, akkor a különbözet - kedvezményezett átalakulás és részesedéscsere esetén korábban levont adóalapcsökkenés és korábbi növelés különbsége - adóalap csökkentéseként igénybe vett beruházási érték kétszerese, ha a kedvezmény igénybevételét követő 4 évben az adózó megszűnik - tartós adományozás kedvezményének kétszerese, ha a támogatott megszűnése vagy közhasznú besorolásának megszűnése miatt nem teljesül - létszámcsökkenés miatt el nem számolt adóalap növelés Az adózás előtti eredményt csökkenti: - számított nyilvántartási érték nagyobb, mint a könyv szerinti érték , akkor a különbözet - jogelőd negatív összevont átértékelési különbözete, ha a jogutód nem számolja el

33

ADÓZÁS I.

Az adózás előtti eredményt módosítja (növeli/csökkenti): - devizaárfolyam változásához kapcsolódó még el nem számolt tétel - vállalt kötelezettségek még figyelembe nem vett része - kapcsolt vállalkozásnál megállapított, AEE módosításakor még figyelembe nem vett összeg Kedvezményes átalakulás Kedvezményezett átalakulásról akkor beszélhetünk, ha az átalakulásban jogelődként és jogutódként is csak társaság veszt részt, és - a jogelőd a jogutód által kibocsátott részvényt, üzletrészt és legfeljebb azok együttes névértéke 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez, valamint - szétválás esetén a jogelőd tagja, részvényesei arányos részesedést szereznek a jogutódban, - az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába, részvényesébe olvad be Az elszámolás kétféleképpen mehet végbe: -

Az első esetben a cég nem vesz, vagy nem veheti igénybe a kedvezményes átalakulás lehetőségét. Ebben az esetben az átértékelési különbözet miatt megnövekedett adózás előtti eredményében egy – az egyben növelő tényezőként szerepel az átértékelési különbözet, amely után már az átalakulás évében meg kell fizetni a teljes társasági adót.

-

A második eset a kedvezményes átalakulás szerinti elszámolást jelenti, ebben az esetben az - EU direktíváknak megfelelően – halasztott adófizetésre van lehetőség.

Kedvezményes átalakulás akkor következik be, ha a társaság tulajdonosa a megszűnő részesedésért cserébe egy új részesedést kap, s a pénzeszköz juttatás kizárólag a kibocsátott részvények, üzletrészek együttes értékének maximum 10 százalékát éri el. Példa átalakulásra normál eljárásban, amikor egy betéti társaság átalakul kft-vé 8. ábra Átalakulás normál eljárásban Bekerülési é.

Könyv sz.é

Piaci é

Ingatlan

20.000e

12.000e

30.000e

Gép

30.000e

24.000e

30.000e

Átértékelési különbözet: 24.000 e A társaság adóalapja: 12.000 e Normál eljárás Adózás előtti eredmény

12.000e+24.000e=36.000e

Társasági adó

36.000ex0,10%=3.600e

34

ADÓZÁS I.

Példa a kedvezményes átalakulásra, amelynek során az adózó megfizeti majd az évek során az átalakulás miatt felértékelődő eszközei után az adót, de erre tulajdonképpen a piaci érték, a hátralévő amortizációs idő függvényében haladékot kap.

9. ábra Átalakulás kedvezményes eljárásban Bekerülési é.

Könyv sz.é

Piaci é

Ingatlan

20.000e

12.000e

30.000e

Gép

30.000e

24.000e

30.000e

Átértékelési különbözet: 24.000 e A társaság adóalapja: 12.000 e

Ingatlan 12 év van hátra

gép 4 év van hátra

Adózás előtti eredmény

12.000x0,10=1.200e

Halasztott adó

3.600-1.200e=2.400e

Ingatlan piaci értéke

30.000e (12 év)

Gép piaci értéke

30.000e ( 4 év)

1-4. évben

+2.500 ingatlan écs +7.500 gép écs

eredeti amort ingatlan

-1.000

eredeti amort gép

-6.000

Összesen

3.000x0,10=300e

5-12. évben

+2.500 – 1.000=1.500x0.10=150 4x300+8x150==2.400

Halasztott adó Kedvezményezett részesedéscsere

Hasonló eljárási szabályokat találunk a kedvezményezett részesedéscsere esetén is. esetében is. Kedvezményezett részesedéscsere: a megszerző társaság részesedést szerez egy másik társaságban, úgy hogy részvényt, üzletrészt bocsát ki és azokat valamint azok együttes névértékének 10 százalékát meg nem haladó pénzeszközt ad a megszerzett társaság tagjának, feltéve, hogy a megszerző társaság megszerzi a szavazati jogok többségét, vagy ha már azzal rendelkezett, akkor tovább növeli.

35

ADÓZÁS I.

Az adóhalasztás ebben az esetben azt jelenti, hogy a tag a kapott részesedés értékének a cserébe adott részesedés könyv szerinti értéket meghaladó részével csökkentheti az adóalapot. Növelnie kell az adóalapot a cserébe kapott részesedés értékének csökkenésekor, a részesedés kivezetésekor. Követelések elszámolása A behajthatatlan követelések elszámolása egy, a gazdálkodás mindennapjait kísérő jelenségre kínál megoldást, amikor a vevő végleges nem tud vagy akar fizetni, ezért kénytelen vagyunk amortizálni, a később eladott áruk értékébe tulajdonképpen beépíteni ennek a követelésnek az értékét. Ezt megtehetjük számvitelileg, de a társasági adótörvény ebben az esetben is kötöttségeket találunk. Az éven túli behajthatatlan követelés 20 százaléka öt éven keresztül leírható, amennyiben az értékvesztést ráfordításként elszámolták korábban. Fejlesztési céltartalék Adózási szempontból csak a jövőbeni kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett fejlesztési céltartaléknak van jelentősége, ehhez kapcsolódik az adóalap korrekció. A céltartalékot a képzéskor nem ismeri el, vagyis a várható kötelezettségekre képzett céltartalék összegével megnöveli az adóalapot és csökkenti a bevételként abban az évben az alap terhére felszámolt összeggel (vagyis a tényleges felhasználással kell csökkenteni). Másképpen kell a fejlesztési tartalékot elszámolni. Eszerint, ha és amennyiben a vállalkozás eleget tesz a törvényben előírt feltételnek, vagyis átkönyveli eredménytartalékból a lekötött tartalékba a fejlesztésre szánt összeget, akkor ez az összeg, maximum az adózás előtti eredmény 50 (2008.december 31-ig, 25) százalékáig maximum 500 millió forintig csökkentő tényezőként az adóalapból leírható. További feltételek is járulnak az adókedvezmény igénybevételéhez: például meghatározott időn belül be kell fejezni a beruházást. Normál esetben, tehát ha megfelelünk az előbb említett feltételeknek, akkor a következőképpen történik az elszámolás:

10. ábra Fejlesztési céltartalék elszámolásának sémája Adózás előtti eredmény

1000 e forint

céltartalék

200 e forint

Adóalap

kedvezmény 1,000 x0,50=500

36

ADÓZÁS I.

maximuma Adóalap kedvezmény

csökkentő 200 e forint

Meg nem fizetett adó

200x0,10=20 e forint

Következő évben január 1-én aktivált eszköz értéke

200 e forintért

Amortizáció

4 év

Adózás előtti árbevétele

1.200 e forint

Szvt. szerinti amortizáció

200:4=50 e forint /év

Társasági adóalap+ növelő 1,200+ 50e forint tétel Csökkentő tétel nincs, hiszen azt már az előző évben kedvezményként leírtuk 1-4 év társasági növekmény

adó 50x0,10=5e 4x5e= 20 e forint

Természetesen, ha nem teljesülnek a kedvezmény megadásának feltételei, például megszűnés miatt, akkor az igénybevett kedvezményt akár kétszeresére növelt összegben kell visszafizetni. 2.2.3. De minimis kedvezmények Az EU adóharmonizációs törekvéseinek megfelelően 2004-től megváltozott a vállalatok besorolása, illetve az adható kedvezmények köre is. A korábbi magyar gyakorlat elsősorban a zöldmezős külföldi beruházásokat preferálta sokszor egyedi, kormánydöntésen alapuló döntéssel. Az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalások során Magyarországnak be kellett jelentenie a még fennálló kedvezményeket, amelyek az uniós szabályok szerint már nem újíthatóak meg. Az EU viszont éppen a piac semleges szabályozás, valamint a kkv-k fejlődéséhez fűződő alapvető érdekek miatt lehetővé tette a mikro-kis és középvállalkozások számára korábban a magyar joggyakorlatban nem ismert kedvezmények, az úgynevezett de minimis kedvezmények odaítélését. A de minimis jelentése csekély összegű állami támogatás, amelyek csekély összegük miatt nem torzítják a tagországok közti kereskedelmet.

37

ADÓZÁS I.

A kis-közepes és mikro vállalkozások méretkorlátját szintén az EU direktíva szabja meg. A határok a következőek, a feltételekből legalább kettőnek teljesülnie kell a besorolás eldöntéséhez:

11. táblázat Ki számít kisvállalkozónak?

Mikrovállal.10 fő

létszám 10 fő

mérlegf.ö. 1 mill.euro

árbevétel 2 mill eu

Kisvállalat

50 fő

10 m euro

10 m eu

Középvállalat

250 fő

50 m euro

43 m eu

De nagyvállalatnak számít ezen értékhatáron belül is az a cég, amelynek tulajdonosai között legalább 25 százalékban állami vagy önkormányzati tulajdon található Nem lehet kijátszani a megadott kategóriákat a nagyobb cégek szétdarabolásával sem. Ugyanis a kapcsolt vállalatok adatait is bele kell számolni ezekbe az összegekbe, vagyis nem lehet számtalan leányvállalat között szétosztani az árbevételt. Az állami és önkormányzati támogatás akkor de minimis, ha ezt kimondják róla, vagyis tulajdonképpen bármelyik, ebben a körben adott kedvezmény bele tartozhat ebbe a kategóriába. A kedvezménynek azonban van egy korlátja: 3 év alatt nem haladhatja meg a kétszázezer eurót. Szintén a kis cégek segítését célozza a következő szabály, a de minimis kedvezmény nem adódik össze más állami támogatással. Magyarország az EU szabályokat alkalmazza, így meghatározták, mely ágazat nem kaphat ebből a kedvezményből. Ezek példaszerűen a következőek: mezőgazdasági, erdőgazdasági, halászati terméket előállító, export tevékenység. A de minimis kedvezmények között találhatunk adóalap csökkentő és adócsökkentő kedvezmények Az elszámolás pedig a következő módon történik: a kapott támogatást az adóév utolsó napján érvényes MNB árfolyamon kell átszámolni. A támogatás összege pedig a következő tényezőkből adódik össze: -

Adóalap csökkentő kedvezmény: adóalap kedvezmény x adókulcs,

-

Adócsökkentő kedvezmény: az igénybe vett adókedvezmény összege.

Magyarországon jelenleg a következő, de minimis kedvezményeket számolhatják el a cégek. Adóalap csökkentő támogatások: Beruházás támogatás:

38

ADÓZÁS I.

-

Új gép beszerzése csökkenti maximum 30 millió forintig az adózás előtti eredményt,

-

Létszám növelő támogatás: olyan kis-közepes, és mikro cégek számolhatják el, amelyek korábban maximum 5 főt foglalkoztattak. A kedvezmény mértéke:12 x minimálbér x átlagos létszámnövekedés.

Ezek tehát de minimis kedvezménynek minősülnek és ebben a körben alkalmazhatóak. Adócsökkentő támogatások Már a fejezet elején szó volt a kisvállalkozásoknak adható beruházási hitel kamatát csökkentő támogatásról. Az EU szabályok szerint mikro-, kis, vagy középvállalkozásnak számító cégek a beruházási hiteleik után kamatkedvezményt kaphatnak. Ennek mértéke a beruházási hitel kamatának 40 százaléka, de maximum 6 millió forint. Bármilyen tárgyi eszköz beszerzésre, előállításra igényelt bankhitel kamata után jár a kedvezmény. A következőképpen számoljuk ki, beruházási hitel kamata x 0,4 (40%), maximum 6 millió forint). .

12 ábra Példa a kisvállalkozói kedvezmény elszámolására Adózás előtti eredmény

30. 000 e forint

Kisvállalkozói beruházás (új eszköz)

29.000 e forint

Társasági adó alapból levonható összeg

29.000e forint

Fizetett kamat:

8.000 e forint

Kedvezmény (40%)

3,200 e forint

Levonható kiszámítása

maximális

kedvezmény TAO alap 1.000 e forint,

Számított társasági adó

100 e forint

Kedvezmény korlát 70%

70 e forint

Adócsökkentő kedvezmény

70 e forint

Társasági adó

30 e forint

Adományok elszámolása 2010-től az adomány mint fogalom megszűnt, adóalap-kedvezmény csak közhasznú szervezet támogatása, vagy – akár közhasznú, akár kiemelkedően közhasznú szervezettel

39

ADÓZÁS I.

kötött – tartós adományozás esetén lehetséges; a nyújtott támogatás 20 százaléka, tartós kötelezettségvállalás esetén további 20 százaléka erejéig. Vagyis a megadott százalék erejéig vonható le az adomány összege az adózás előtti eredményből. A támogatás összege nem függ az adózás előtti nyereségtől (korábban annak 20 százalékáig lehetett a támogatást adományként kezelni), a többletkedvezmények pedig a nyereség mértékéig érvényesíthetők. 2012-től kezdve a törvény az adóalap csökkentés lehetőségét a Magyar Kármentő Alap mellett a Nemzeti Kulturális Alapnak történő ingyenes átadásokra, illetve szolgáltatás-nyújtásokra is kiterjesztette, amelynek mértéke 50 százalék, de soha nem haladhatja az adózás előtti eredmény összegét.

Foglalkoztatási kedvezmények A foglalkoztatottak számának emelése olyan feladata, amely szinte kivétel nélkül minden ország adórendszerében kitüntetett helyet foglal el. Magyarországon a 90-es években mintegy 800 ezer munkahely szűnt meg, a foglalkoztatottak létszáma a mai napig nem éri el az 1989-es szintet.7 Éppen ezért a társasági adórendszerben az egyetlen, tulajdonképpen egyre növekedő kedvezményeket alkotják a foglalkoztatás növeléséhez, a hátrányos helyzetűek, pályakezdők, és 50 éven felüliek foglalkozatását szolgáló könnyítések. Nem teljes körűen a következő kedvezmények adhatóak a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódóan: - Létszámnövelés kisvállalkozásoknál, amelyek korábban 5 főnél többet nem foglalkoztattak maximum 250 főig (adóalap csökkentő kedvezmény: létszámnövekedés x minimálbér x hónap), - Szakmunkástanulók utáni kedvezmény (hónapok száma x minimálbér x 20% x fő ), - Regisztrált munkanélküli foglalkoztatása utáni kedvezmény (létszám x minimálbér x tb(27%)x hónap). Egyéb kedvezmények Eddig a párosan járó, növelő és egyben csökkentő tételek közül néhányról volt szó. De akadnak olyan csökkentő tételek is, amelyek önmagukban állnak, nem kapcsolódik hozzájuk növelő tétel. Ezek azonban jórészt szintén korlátos kedvezmények, vagyis a leírhatóság függ a társaság adózás előtti eredményétől, vagy a számított adó összegétől. Az ilyesfajta csökkentő tényezők között a következő tételek találjuk: - K+F: kutatóhellyel kötött szerződés szerint végzett saját kutatás –fejlesztés, maximum a közvetlen költség háromszorosa, max 50 millió forint, - Bevételként kapott osztalék: 100százalékban leírható, - Jogdíj: 50 százalékban leírható, de maximum AEE 50százaléka, - Elhatárolt veszteség: 100százalékban leírható,de évente csak a pozitív adóalap 50 százalékig! - Fejlesztési adókedvezmény –egyedi kormányengedély alapján, maximum a számított TAO 80 százalékáig - fejlesztési tartalékba helyezett összeg, maximum 500 millió forint

40

ADÓZÁS I.

A társasági adózásban tehát adócsökkentő kedvezményeket is találunk beruházási, térségi és fejlesztési adókedvezmények, illetve 2011-től látványsportok kedvezménye címmel. Ezekben az esetekben a külön miniszteri rendeletben foglaltak és olykor egyedi döntés szükséges az adókedvezmény igénybevételéhez.

2.3.Osztalékadó

A Tao. rendelkezik az osztalék adómentesítéséről is, vagyis az osztalékból származó jövedelmet Magyarországon nem terheli még egyszer társasági adó, ennek érdekében az adózás előtti eredményt csökkenti a kapott osztalék és részesedés címén az adóévben elszámolt bevétel. (2010-ben bevezetett változás, hogy az osztalékból levont adó ráfordításként elszámolt összege növeli a társasági adó alapját.) Nem vonatkozik ez a lehetőség az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott, vagy járó osztalék és részesedés címén az adóévben elszámolt bevételre és olyan cégekre, amelynek székhelye adóparadicsomban, törvényileg megfogalmazva olyan államban található, ahol az adóterhelés (fizetett adó és adó alapja hányadosa) nem éri el a magyar társasági adó kétharmadát, vagy ha pozitív eredmény mellett negatív vagy nulla adóalap miatt nem fizet társasági adónak megfelelő adót. Nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén az adott ország jogszabályában előírt adókulcsnak kell elérnie a magyar társasági adó mérték kétharmadát. Az eddigi szabályozás az ellenőrzött külföldi társaságból megszerzett osztalékra vonatkozóan tartalmazott eltérő szabályokat (kapott osztalék adóztatása). Az új szabályozás szerint viszont tovább megy, nemcsak az osztalék, hanem a fel nem osztott eredmény is adóköteles. De itt akadnak kivételek, illetve megkötések. Vagyis az ellenőrzött külföldi társaságnak a fel nem osztott nyereségének az arra a tagra jutó része adóköteles, amelyik tagnak az ellenőrzött külföldi társaságban legalább 25 százalékos tulajdonosi hányada, vagy szavazati joga van és nincs olyan belföldi magánszemély tulajdonosa, aki az ellenőrzött külföldi társaságban legalább 10 százalékos részesedéssel, szavazati joggal rendelkezne. Nem vonatkozik ez a szabályozás azokra a társaságokra, amelyek székhelye, illetve illetősége az EU tagállamában, OECD tagállamban van, vagy olyan államban, amellyel Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére és ebben az államban a társaság valós gazdasági jelenléttel bír. Ugyanakkor a 2008-ben életbe lépett törvénymódosítások sajátos mentességet adtak a közkeletűen adóparadicsomnak nevezett országokból hazautalt pénzek osztalékadójára két éven keresztül. Ennek megfelelően, ha ezt az összeget 2008-ban és 2009-ben állampapírba fektették be és legalább három évig ott tartják, abban az esetben is az osztalékadó mértéke 10 százalék volt. 2012. végéig a kedvezmény abban az esetben élt, ha meghatározott bankokhoz utalták az osztalékot.

41

ADÓZÁS I.

2.4.Az elvárt adó

Az elvárt adó bevezetése ahhoz a felismeréshez fűződik, hogy a vállalatok-vállalkozások sikerrel csökkentik adóalapjukat oly mértékben, hogy végül a fizetendő adó nincs kapcsolatban a valódi eredményükkel. Ez a felismerés hívta életre az úgynevezett elvárt adót. A 2007. január elsején életbelépett törvénymódosítás szerint a vállalkozások a jövedelem (nyereség) minimuma után meg kell, hogy fizessék a társasági adót, még akkor is, ha kimutatott adózás előtti eredményük nem éri el azt. A nyereség minimum - a törvényben külön felsorolt növelő és csökkentő tételekkel módosított - összes bevétel 2 százalék. Az Alkotmánybíróság viszont 2007. február 27-én úgy döntött, hogy az alkotmányba ütközik az elvárt adó intézménye. A határozat szerint az elvárt adó a társasági adóalanyok nyereségét adóztató jövedelmi típusú adó, amely nem felel meg az alkotmány közteherviseléssel kapcsolatos előírásából és az AB korábbi határozataiban már megfogalmazott követelményekből levezetett alkotmányos mércének. Az Alkotmánybíróság szerint az elvárt adó nem áll közvetlen összefüggésben az adófizetésre kötelezett adóalanyok tényleges jövedelmi-vagyoni viszonyaival, ezektől függetlenül ír elő ténylegesen meg nem szerzett jövedelem után adófizetési kötelezettséget. A testület szerint az elvárt jövedelmet adóztató adó olyan megdönthetetlen törvényi vélelem, amellyel szemben a törvényalkotó nem tette lehetővé az ellenbizonyítást. Az elvárt adó bevezetését 2006-ban azzal indokolta a kormányfő, hogy a vállalkozások jelentős része előszeretettel mutat ki éveken át veszteséget, hogy mentesüljön az adófizetési kötelezettség alól. A megszüntetett adónem a nyereséges mellett a veszteséges társaságokat is sújtotta volna, miután – függetlenül attól, mekkora eredményt realizál a vállalkozás – egy minimális nagyságrendű, elvárt jövedelmet tekintett volna adóalapnak. Bár az AB csak 2007. február 27-i dátummal semmisítette meg a törvényt, a parlament március 12-én visszamenőleg törölte el ezt az adónemet. Az elvárt adóból eredetileg 55 milliárd forintos bevételt terveztek a 2007-es költségvetésben. Viszont a kormány kissé módosított formában mégis visszahozta az elvárt adó intézményét. A 2007. július 1-jén hatályba lépett szabály szerint a társasági adó alanyától nem elvárják az adót, hanem finomabb megoldással döntési kényszerhelyzet elé állítják. Ha a vállalkozó adózás előtti eredménye vagy az adóalapja nem éri el a jövedelem(nyereség-) minimumot, akkor vagy nyilatkozatot tesz bevallásában, vagy a minimumot tekinti adóalapnak. Azzal, hogy az Alkotmánybíróság az elvárt adóra kialakított szabályozást nem találta alkotmányosnak, a kormány nem mondott le az eredeti cél érvényesítéséről, a gazdaság fehérítéséről, az adókikerülés szűkítéséről. Mivel a törvény jövedelem- (nyereség-) minimumot határoz meg, ezért az adózó választása a következő lehet: -

vagy az adó alapját (adózás előtti eredményét) emeli fel erre az elvárt szintre (ez nyilvánvalóan fejtörésre kényszeríti az adózót és a könyvelőket),

42

ADÓZÁS I.

-

vagy nyilatkozatot kell csatolnia a bevallásához, amelyben részleteznie kell bizonyos adatokat igazolva, hogy az adó alapja nem éri el az elvárt minimumot.

Néhány kivételt mégis enged a szabály azzal, hogy elismeri, nem kell a minimum szerint adózni a következő esetekben: -

az előtársasági időszakban, illetve az azt követő adóévben,

-

a szociális-, iskolaszövetkezetnek, közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit társaságnak,

-

az egyéni vállalkozónak a kezdő évében, illetve az azt követő adóévben, feltéve, hogy a tevékenység kezdete előtt 36 hónapig nem volt egyéni vállalkozó,

-

ha az adóévben, vagy az azt megelőző évben a vállalkozását elemi kár érte.

A jövedelem (nyereség) minimuma a törvényben külön felsorolt növelő és csökkentő tételekkel módosított összes bevétel 2 százaléka. A jövedelem- (nyereség-) minimum meghatározásakor a bevételt csökkentő és növelő tételeket az eladott áruk és közvetített szolgáltatások értéke, az átruházások, illetve átalakulások befolyásolják. A jövedelem- (nyereség-) minimum meghatározásakor az összes bevételt csökkenti: Az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatás értéke, -

átalakulás esetén a jogelőd tagnál az adóévben elszámolt bevétel,

-

egy társaság önállóan is működőképes szervezeti egységének eladásakor (kedvezményezett eszközátruházás) az elszámolt bevétel,

-

a megszerzett, felvásárolt társaság tagjánál a kibocsátott üzletrész névértéke és az érte kapott pénzeszköz között kialakult, elszámolt árfolyamnyereség.

A jövedelem- (nyereség-) minimum meghatározásakor az összes bevételt növeli: -

a korábban már megszerzett részesedés, üzletrész bekerülési értéke csökkentéseként, kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt összeg,

-

az önálló szervezeti egységet átvevő társaság esetében - az átruházó nyilatkozata alapján - az átruházónál a bevétel csökkentéseként figyelembe vett összegből az elszámolt értékcsökkenés arányos része.

Amennyiben az adózás előtti eredményt (adóalapot) nem kívánja a cég az elvárt szintre felemelni, akkor nyilatkozatot kell csatolnia a bevalláshoz. Ha önellenőrzés miatt lesz kisebb az adóalap, akkor a nyilatkozatot az önellenőrzéshez kell csatolni. Az adóhatóság egy újfajta eljárást vezetett be, amelyben lehetővé teszi az adózó számára, hogy felülvizsgálja döntését, ugyanis megvizsgálja az adózó által tett nyilatkozatot és az ellenőrzésre történő kiválasztásról 30 napon belül dönt. De ha letelik a 30 nap, még akkor sem érdemes megkönnyebbülni, mert az ellenőrzés lefolytatására egy évnyi időtartam áll az adóhatóság rendelkezésére.

43

ADÓZÁS I.

Az adóhatóság értesíti adózót az ellenőrzésre történő kiválasztásról, de nem kezdi meg azonnal az ellenőrzést. Így az adózónak lehetősége van önellenőrzéssel élni az adóellenőrzés megkezdéséig. A jövedelem- (nyereség-) minimum szerinti adózás esetében ellenőrzési eljárásban a bizonyítási teher megfordul, tehát az adóhatóság által kétségbe vont gazdasági események valódiságát és megtörténtét az adózónak kell bizonyítania. Az Alkotmánybíróság által megfogalmazott követelményének teljesítése, miszerint „a tényleges helyzet bizonyításának feltételeit az adó megfizetésére kötelezett részére biztosítani kell”, az adóigazgatás eddig érvényes szabályai között valósul meg. A bizonyítási eljárásban az adózónak kell az állításait hitelt érdemlően bizonyítania. A bizonyítékok szabad mérlegelése körében az adóhatóság ezeket vagy elfogadja, vagy nem. Ez a szabály egyértelműen arra utal, hogy az adóhatóság ki akarja szűrni a szerinte fiktívnek tekintendő gazdasági eseményeket, amelyek az adóalapot csökkentették. Ugyanakkor eddig is lehetőséget teremtett az adóeljárási törvény a gazdasági esemény nem valós voltának vagy egy szerződés semmisségének megállapítására. A vállalkozások különadója, tekintettel arra, hogy az adókulcs 16-ról 19 százalékra emelkedett, megszűnt. 2.4.1.Válságadók Újabb különadók, úgynevezett válságadók bevezetéséről döntött az Országgyűlés 2010. őszén ezek a költségvetés helyzetét 2010-ben mintegy 161 milliárd forinttal javították, miután a távközlési, illetve telekommunikációs, az energetikai szektor és a kereskedelmi áruházláncok bizonyos cégeit adóztatták meg. Az elfogadott törvény szerint a bolti kiskereskedelmi tevékenységet végző cégeknek az adóalap 500 millió forintot meghaladó része után kell fizetniük. Az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1 százalék, az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4 százalék, az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5 százalék az adó mértéke. A távközlési tevékenységet végző társaságoknak - a számvevőszéki és költségvetési bizottság módosító javaslatának elfogadásával - az adóalap 100 millió forintot meghaladó, de 500 millió forintot meg nem haladó része után 2,5 százalék, az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 4,5 százalék, az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó része után 6,5 százalék adót kell fizetniük. 100 millió forint alatt a távközlési cégüknek nem kell különadót fizetniük. Az energiaellátó cégek esetén az adóalap 1,05 százaléka az adó mértéke. A törvény szerint adóalany az, aki 2010. október 1-jén vagy azt követően bolti kiskereskedelmi tevékenységet, távközlési tevékenységet, illetve energiaellátó vállalkozási tevékenységet végez. A 2010. évi adóalap a 2009. évi nettó árbevétel, a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalany esetében a 2010. évi adó alapja a 2010. december 20-ig beszámolóval lezárt utolsó üzleti évben elért nettó árbevétel. Az adóalanyoknak a 2010. évi adót 2010. december 20-ig kell megállapítaniuk, bevallaniuk és megfizetniük. A törvény a kihirdetését követő 45. napon lépett hatályba és 2013. január 1-jén hatályát vesztette azzal,

44

ADÓZÁS I.

hogy az adóalanyoknak a 2012. adóévre vonatkozó adómegállapítási, adóbevallási, adó- és adóelőleg-fizetési kötelezettségeiket a 2012. december 31-én hatályos szabályok alapján kell teljesíteniük. 2.5.Népegészségügyi termékadók (Chips adók) A parlament 2011. nyarán fogadta el az egészség szempontjából kockázatos élelmiszeripari termékekre vonatkozó egyfázisú, a termelőt, vagy a terméket Magyarországon forgalomba hozó céget terhelő adót. Az elvonás az egészségügyileg kockázatosnak ítélt, a jogszabályban megadott küszöbértéket meghaladó cukor, koffein és só tartalomra vonatkozik. Az üdítőital esetén az adómérték literenként 5 forint, energiaital esetén 250 forint, előrecsomagolt, cukrozott termék esetében 100 forint/ kilogramm, snack, vagyis sózott termékek és ételízesítők esetében pedig 200 forint volt a tarifa. 2012-től kezdve többek között üdítőital esetében 6 forint/literre, a szörpök esetében 200 forint/ literre növekedett a tarifa, az előrecsomagolt, cukrozott termékek kilogrammja után 130 forintot, a sós snackek után pedig 250 forintot kell fizetni. Az úgynevezett válságadókat még némi fenntartással be lehetne sorolni a hagyományos jövedelemadózás keretei közé, a chips adó azonban tipikusan a társadalmi káros hatásokat a kibocsátónál adóztató Pigou adókhoz tartozik. Indoklásaikat tekintve azonban mind a válságadók, mind népegészségügyi termékadók ez utóbbi csoportba tartoznak. A sort nem a válságadók nyitották meg, az EU direktívának megfelelően bevezetett energiaadó is tipikusan Pigou adó. Tehát a hagyományos adók mellett ezek az újfajta elvonási formák a környezeti externáliák költségeit adók formájában hárítják át a társadalmilag, környezeti, vagy jelen esetben népegészségügyi hatásai miatt káros tevékenységre oly módon, hogy az adó határszintje megegyezik a szennyeződés okozta határkárral. Az externáliák internalizálása, vagyis pontos mérése természetesen akadályba ütközik, és leginkább elméleti szinten lehetséges. A kilencvenes években például az új adózás kereteit feszegető elméleti tanulmányok szerzői [Brännlund 1997] úgy vélték, hogy a helyesen megválasztott környezeti adó politikával, úgynevezett kettős hatást lehet elérni, mert az adó mértékének pontatlanságát ellensúlyozza a más, a piaci hatásokat torzító adók részarányának mérséklése. Ezen mindenki az élőmunka terheinek és Európán belül is nagyon eltérő terheinek torzító hatását értette. A rendelkezésre álló adatok mindezt nem igazolták: Európa jelenlegi 27 tagállama közül 1997 és 2008 között kilencben emelkedett a környezeti adók részaránya az élőmunkát terhelő adókhoz képest, de elsősorban olyan országokban, mint Bulgária, ahol nem volt ilyen jellegű adó a csatlakozás előtt. 11-ben csökkent, Magyarországon pedig jószerivel nem változott a két adónem közti részarány az időközben végment, jelentős adóstruktúra módosítások ellenére sem. (A magyar szabályozásban ugyanakkor a már említett hagyományos adózási keretek, illetve zöldadók mellett megjelentek a keresztfinanszírozásra alkalmas elvonások, így a végfogyasztókra terhelt speciális díjak, a közvetlenül a költségvetés helyett finanszírozandó feladatokhoz kapcsolódó, vagy a végfogyasztókat, vagy a közbülső láncszemet, a szolgáltatókat terhelő elvonások. A díjakhoz tartozik az elektromos áram végszámlájában is megjelenő, a villamos ipari nyugdíjasok kedvezményes áramfogyasztását közvetlenül a végfogyasztóra terhelő díj, vagy például a szénfillérnek nevezett bányatámogatás is.

45

ADÓZÁS I.

Adóként vezették be a Robin Hood adónak nevezett 2008. évi LXVII, törvényt a távhőszolgáltatás támogatásáról, amelynek fedezetét az energiaszolgáltatókra kivetett, jövedelem alapú 8 százalékos adó teremtette meg. A legutóbbi változás pedig a villamos energia törvény 2011. március módosítása után július elsejével a végszámlában is megjelenő, úgynevezett „kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díj”, amely egy korábbi, a kötelező átvételi rendszerben a termelőknek adott díjelemet immáron közvetlenül a végfogyasztókra terheli.) 2012. július elsejétől lépett életbe az úgynevezett távközlési adó, amely a távközlési szolgáltatókat terheli, vezetékes és mobil hangforgalmuk valamint mobil SMS/MMS forgalmuk alapján. Az adó mértéke vezetékes és mobil hangszolgáltatás esetében 2 forint percenként valamint 2 forint SMS-enként és MMS-enként. Az adó mértékét is maximálták azonban a törvényhozók, eszerint magánszemély előfizetők által fizetett díj havonta maximum 700 forinttal, míg az egyéb hívószámok esetében hívószámonként havi 2500 forintnál többel nem emelkedhet. Még 2013-as újításnak számít a pénzügyi tranzakciókat terhelő adó is,

AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ 3.1.Az ÁFA rendszer főbb elvei és sajátosságai Az általános forgalmi adó tartalmában a következők érvényesülnek: − típusa szerint közvetett; − a költségvetési bevétel valós realizálási helye szerint a végső fogyasztást terheli; − összfázisú, vagyis a termékek, szolgáltatások forgalmával összefüggő fizetési kötelezettség minden forgalmi szakaszra kiterjed; − a beszedésének módja szerint: az adóhalmozódást kiküszöböli.8 Az általános forgalmi adózásban elsődlegesen az önadózás szabályai alkalmazandóak, vagyis az adófizetésre kötelezettek maguk regisztrálják, összesítik, számítják ki, vallják be és fizetik meg az adót. Az adó alanyai – saját nevükben – gazdasági tevékenységet végző személyek, szervezetek. Az általános forgalmi adó kötelezettség akkor keletkezik, amikor egy belső értékkel bíró termék, szolgáltatás, vagy immateriális jog az ország – jelen esetben a Magyar Köztársaság – közigazgatási határain belül tulajdonost cserél. Vagyis e három feltétel szükséges ahhoz, hogy ÁFA-kötelezettség keletkezzék. A meghatározás pedig tartalmazz azt is, hogy az ellenérték megfizetése nem kötődik semmiképpen sem az adókötelezettség keletkezéséhez és mint később látni fogjuk a kiegyenlítéséhez sem. Általános forgalmi adó kötelezettség terheli az adóalany valamennyi (belföldön teljesített) termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását. Az adót a végső fogyasztó fizeti meg, de nem a költségvetésnek, hanem a termék, vagy szolgáltatás, vagy valamilyen jog értékesítőjének.

46

ADÓZÁS I.

A költségvetéssel pedig a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany számol el, az adóbevallásában a másoktól kapott, a költségvetést illető ÁFA-bevételt fizetendő adóként tűnteti föl. Talán egyetlen adónem sincs, amelyikben a tranzakciót igazoló számla, annak kitöltése ennyi figyelmet kapna. Az alapvető kötelezettséget számlaadási kötelezettségnek nevezik, vagyis a termékértékesítésről, szolgáltatás-nyújtásról számlát kell kibocsátani. A számla adatai alapján egyértelműen meghatározhatónak kell lennie az ügyletnek, a teljesítés időpontjának, helyének, az értékesítés tárgyának, valamint a fizetendő adó nagyságának. Ha az ügylet valamelyik mentességi kategóriába tartozik, akkor ennek is ki kell derülnie. Az adót az értékesítés minden fázisában meg kell fizetni a következő séma szerint. 13. számú táblázat Adó és az adótartalom megállapítása

Beszerzés nettó ára + ÁFA

100 + 20% = 120 forint

Értékesítés ára+ÁFA Fizetendő ÁFA

100 +100= 200 forint + 20%=240 forint 40 forint- 20 forint=20 forint

ÁFA tartalom 25% esetén

20 % (50:250= 0.20x100= 20%)

20% ÁFA esetén

20:120=16,67

5% ÁFA esetén

5:105 = 4,76 %

27 % ÁFA esetén

27:127=21,25 %

Mint látható az adókulcs mutatja a fizetendő ÁFA nagyságát, az adó tartalom pedig az adó és a bruttó ár viszonyát. A táblázat jól mutatja, hogy a többfázisú jelleg abból adódik, hogy az értékesítési lánc minden egyes fázisában újból indul a rendszer, az eladó fölszámítja az adót, de ebből a kötelezettségéből levonja a beszerzéskor megfizetett adót. A halmozódás kizárását szolgálja tehát az adólevonási jog, amelynek érvényesítése a következő történik: az adóbevallásban a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után fizetendő adót csökkenti a termék beszerzéseket, szolgáltatás igénybevételeket terhelő adó, amit a beszerzéskor már megfizettek, hiszen azt egy másik adóalany áthárította rájuk. Az adólevonási jog érvényesítésének alapvető dokumentuma természetesen a számla, amelynek kiállításáról később lesz szó Végeredményben tehát akárhányszor cserél gazdát az áru, vagy szolgáltatás, minden adóalany csak az általa létrehozott hozzáadott érték után fizeti meg az ÁFA-t. Ez alól egyedül a végső fogyasztó a kivétel, aki maga általában nem alanya az ÁFA-törvénynek, ezért semmiféle levonási, vagy visszaigénylési jogosultsága nincs, hacsak speciális esetben erről a törvény külön nem rendelkezik. Az ÁFA törvény egyik sarkalatos pontja, hogy a lehetőség szerint ragaszkodik a területi elvhez, vagyis az adott termék, vagy szolgáltatás ott adózzon, ahol elfogyasztják,

47

ADÓZÁS I.

megvásárolják azokat. Általános forgalmi adó terheli a termék importját, függetlenül attól, hogy a termék értékesítés következményeként kerül-e belföldre, vagy hogy az importáló adóalany-e. Az adóalany termékexportja ugyanakkor adómentes. A csatlakozás óta csak a Közösség területén kívüli területről történő behozatal harmadik országból való termékimportnak minősül, és a Közösség területén kívülre való kiszállítással járó termékértékesítés pedig harmadik országba szállított termékexportnak. 3.2.A magyar ÁFA rendszer

A magyar ÁFA-rendszer három kulcsos, emellett azonban létezik a tárgyi, illetve az alanyi mentességek köre is. Az általános kulcs 27 százalék, emellett létezik a 18 százalékos kulcs tejtermékekre, gabonaipari termékekre, a kedvezményes körben az adó mértéke 5 százalék, amelybe zömével gyógyszerek, gyógykészítmények jelentős része, gyógyászati segédeszközök tartoznak.9 3.2.1.Az adó alanya Az adó alanyának minősül az a személy, vagy szervezet, amelyik a saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül a tevékenység helyére, céljára és eredményére. Az ÁFA-törvényben foglalt definíciója szerint valamely tevékenység üzletszerű, tartós vagy rendszeres jelleggel való folytatása minősül gazdasági tevékenységnek, ha független formában végzik. Gazdasági tevékenységnek számít a termelésre, forgalmazásra irányuló, ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi tevékenység, valamint a szolgáltatások nyújtása, beleértve a szellemi szabadfoglalkozás keretében nyújtott szolgáltatásokat is.10 Összhangban az európai uniós szabályozással a törvény 2004. január 1-től közhatalmi tevékenységük tekintetében kiveszi az ÁFA hatálya alól az államháztartás szerveit (például a minisztériumokat, a tárca nélküli miniszterek hivatali szerveit, helyi önkormányzatokat, kisebbségi önkormányzatokat, a társadalombiztosítási költségvetési szerveket, az elkülönített állami pénzalapokat és azok kezelőit), továbbá szervezeti formától függetlenül mindazon szervezeteket, személyeket (például önálló bírósági végrehajtó, közjegyzők), melyek közhatalmi, jogszolgáltató hatósági tevékenységet folytatnak. Vagyis az adó alanyai között nem találjuk meg a minisztériumokat, önkormányzatokat, vagy éppen a különleges formában működő olyan intézményeket, mint a Magyar Nemzeti Bank, az MTI, vagy éppen az Állami Privatizációs Ügynökség, vagy ezek utódszervei. Nem lehet az ÁFA alanya az a természetes személy, akinek munkaviszonya, tagsági jogviszonya, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya van és ennek keretében végez valamilyen tevékenységet, vagyis a munkabérünk után sohasem fizetünk ÁFA-t. Természetes személy pedig csak akkor lehet az ÁFA törvény alanya, ha például a gazdasági tevékenységét független formában végzi, például rendszeresen garázst ad bérbe, vagy éppen lakást értékesít, esetleg őstermelő. Szintén adóalannyá válik a magánszemély akkor is, ha gépkocsit értékesít az EU valamelyik tagállamába- ezek tehát a kivételek.

48

ADÓZÁS I.

A gazdasági tevékenységet végző jogi és nem jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók, egyéni vállalkozók besorolása már egyszerűbb, hiszen ezek kifejezetten gazdasági tevékenység végzésére jöttek létre, és ellenérték fejében végzik tevékenységüket, vagyis eleve alanyai az ÁFA törvénynek. Kissé nehézkesebb a külföldi jog szerint létrejött gazdálkodók magyarországi megítélése: ha fiókteleppel rendelkeznek, akkor egyértelmű a besorolásuk. Ha viszont nem, akkor abban az esetben válnak adó alannyá, ha olyan ügyletet végeznek Magyarországon, amelyikre az ÁFA-törvényt kell alkalmazni. Külön csoportot képeznek a non-profit szervezetek, hiszen ezek nem ellenérték fejében nyújtják szolgáltatásaikat, így nem is fizetnek ÁFA-t. A kivételek azonban esetükben is megtalálhatóak, ha a Közösségen belül értékesítenek gépkocsit, vagy sorozatosan lakás adnak el, akkor ÁFA kötelezettek lesznek

3.2.2.Termékértékesítés ellenértéke Az ÁFA-törvény természetesen külön definiálja a termékértékesítés és szolgáltatás nyújtás fogalmát, amibe beletartozhatnak olyan ügyletek is, amelyeket hétköznapi értelemben nem sorolnánk ide, például egy csere – ügyletet, ahol két azonos értékű áru, vagy szolgáltatás cserél gazdát, anélkül, hogy az ügyletet készpénz mozgás kísérné. Mindkét ügylet – hiszen itt két tranzakcióról van szó – természetesen ÁFA-köteles lesz. Szintén sajátosan ítél meg bizonyos ügyleteket a törvény értékesítésként értékelve azokat, függetlenül a valós pénzmozgástól. Ide tartoznak a részletfizetési konstrukcióval megvalósuló termékértékesítések, vagyis az olyan ügyletek, amikor a termék tulajdonjogát a vevő a termék átadásakor, vagy egy későbbi időpontban szerzi meg és addig részletekben törleszti a vételárat, vagy éppen zártvégű lízingszerződés keretében lízing díjat fizet. Ebben az esetben az ügylet megvalósult már az elején, vagyis a teljes érték után meg kell fizetni az ÁFA-t, függetlenül attól, hogy például a zárt végű lízing esetében a vevő az utolsó lízingdíj befizetése után lesz az eszköz tulajdonosa. A bizományi ügyleteket, amelyek lényege az, hogy a bizományos a saját nevében, de a megbízója javára köt adásvételi szerződést, két termék értékesítésként kezeli az ÁFAtörvény. A megbízó és a bizományos közötti ügyletet a törvény külön nevesíti, mint a megbízó és a bizományos között a termék feletti (tulajdonosként való) rendelkezésre jog átszállását. A termékértékesítés pedig megtörténik, amint harmadik féllel adás-vételi szerződést kötött a bizományos. Mint már arról szó volt, az ÁFA kötelezettség keletkezésének nem feltétele, hogy a vevő az ellenértéket megfizesse, vagy az üzlethez ellenérték kapcsolódjon. Ezeknek az ügyleteknek általában az a jellemzője, hogy korábban az üzlethez kapcsolódó termék, vagy szolgáltatás ÁFA-ját, az adóalany már levonta. (Vagyis sajátos forma lenne az ÁFA-t visszaigényelni, de a vételár elmaradása miatt az értékesítés ÁFA-ja alól pedig mentesülni.)

49

ADÓZÁS I.

Az ilyen típusú ügyletekhez tartozik a terméknek a vállalkozásból történő kivonása a vállalkozástól eltérő célra (például a személyes vagy az alkalmazottak szükségleteinek kielégítésére). Ez az ügylet is ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek minősül, így adófizetési kötelezettség keletkezik. De például egy alapítványnak adományozott termék esetében többféle megoldás lehetséges. Ha eleve az alapítvány számára vásárolta az adóalany, akkor nem érvényesítette ÁFA-levonási jogát, így fizetnie sem kell ÁFA-t az ajándékozás után. Ha viszont eredetileg saját tevékenységéhez vásárolta, majd odaajándékozza a berendezést, akkor – tekintettel arra, hogy a terméknek a vállalkozásból való kivonása ellenértékes termékértékesítésnek minősül – ÁFA fizetési kötelezettsége keletkezik. A törvény ugyancsak ellenérték fejében történő termékértékesítésnek tekinti az adóalany megszűnését a megszűnéskor birtokolt olyan termékek tekintetében, amelyekhez részben vagy egészben adólevonási jog kapcsolódott. A saját vállalkozásban végzett beruházás során keletkezett hozzáadott érték is adóköteles, vagyis a beruházáshoz használt, hasznosított termék, szolgáltatás előzetesen felszámított adója levonható, (beszerzés ÁFA-ja levonható), míg a beruházás eredményét ugyanakkor adófizetési kötelezettség terheli. A számviteli előírásoktól eltérően az ÁFA törvény szerint csak azok a beruházások minősülnek saját vállalkozásban végzett beruházásnak, amelyek keretében új tárgyi eszköz létesítése történik. A már meglévő tárgyi eszköz bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, élettartamának növelése miatt nem keletkezik adókötelezettséget még abban az esetben sem, ha azok megvalósításához olyan terméket használt, aminek beszerzéshez kapcsolódó ÁFA-ját korábban levonta. Az ÁFA törvény különös szabályt tartalmaz tulajdonjog apportálására, illetve ha az jogutóddal történő megszűnés során kerül át az egyik adóalanytól a másikhoz. Ha az apportot fogadó, illetve a jogutód belföldön nyilvántartásba vett adóalany kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez, illetőleg a szerzett vagyonhoz fűződő jogok és kötelezettségek a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik összes terheivel együtt, akkor nem kell az ügylet értéke után ÁFA-t fizetnie.

3.2.3.Szolgáltatások ellenértéke Szolgáltatásnyújtás minden olyan ügylet, amely a törvény értelmében nem minősül termékértékesítésnek. Külön nevesíti a törvény a vagyoni értékű jogok – időleges vagy végleges – átengedését is, mint speciális szolgáltatást. Önmagában viszont valaminek az ellenértékének a kifizetése nem szolgáltatás, ahogy nem minősül szolgáltatás nyújtásának az sem, ha az ellenértéket időközben másnak adják. Viszont ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak minősül, ha egy vállalkozás ingyen végez olyan szolgáltatást magán, vagy alkalmazottai részére, ami nem a vállalkozás céljához kapcsolódik. Ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásként adóköteles továbbá az olyan ügylet, amikor az adóalany a terméket a vállalkozásából időlegesen kivonva, azt a saját vagy az

50

ADÓZÁS I.

alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen használja, illetőleg azt másnak ingyenesen használatba adja. De itt is akad még egy feltétel, csak olyan szolgáltatás igénybevétele lehet adóköteles, amihez kapcsolódott korábban az adólevonás joga. Amennyiben az adóalany a szolgáltatást saját nevében, de más javára rendeli meg, az ügylet az ÁFA- törvény alkalmazásában két szolgáltatásként kezelendő, melyek közül az egyik az adóalany és a megrendelője, míg a másik az adó alany és a szolgáltatás tényleges nyújtója között jön létre (közvetített szolgáltatás).

3.2.4.A termékértékesítés teljesítési helye A teljesítés helyének megállapításakor háromféle módon is eljárhatunk: a származási elv alapján azt tekintjük teljesítés helyének, ahonnét az áru származik, rendeltetései hely esetében pedig, ahová kerül, még a területi elv szerint ott van a teljesítés helye, ahol az adott termék található. A teljesítés helyének megállapításakor mindháromra találunk példát. A törvény általános szabályának megfelelően a termékértékesítés ott megy végbe, ahol a termék az értékesítéskor ténylegesen van. Abban az esetben, ha a terméket az értékesítéssel összefüggésben feladják, elszállítják, akkor az általános forgalmi adózásban az a hely minősül teljesítési helynek, ahol a termék a feladáskor, illetve a fuvarozás megkezdésének időpontjában található. Amennyiben a feladott, elfuvarozott termék fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgál, a termékértékesítés teljesítés helye ott van, ahol a termék fel- vagy összeszerelése, illetőleg üzembe helyezése történik. Sajátosan határozható meg az olyan termék értékesítések teljesítési helye, amelyeknél a beszerző a Közösségen belüli termékbeszerzése tekintetében ÁFA fizetésre nem kötelezett és az értékesítő adóalany az értékesített terméket egy másik tagállambeli rendeltetéssel adja fel, fuvarozza el a vevőnek. Az ilyen termékértékesítések (távolsági értékesítés) esetében főszabály szerint a teljesítés helye a termék rendeltetési helyén van. 3.2.5.A szolgáltatásnyújtás teljesítési helye A szolgáltatást ott teljesítik – általános szabály szerint –, ahol a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig ott, ahol a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. Az ÁFA- törvény megfogalmazásának megfelelően az adóalany ott telepedik le gazdasági céllal, ahol gazdasági tevékenységének székhelye vagy állandó telephelye van. 2011.júliusától kezdve azonban némileg módosult a korábbi eljárási rend a gazdasági tevékenység székhelyének megállapításakor, ugyanis egy időközben EU szinten elfogadott ÁFA végrehajtási rendelet szerint az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye a vállalkozás központi ügyvezetésének helye. Ennek elsősorban a határon átnyúló szolgáltatások számlázásakor van szerepe. (Állandó telephelynek minősül a gazdasági

51

ADÓZÁS I.

tevékenység helyhez kötött folytatására huzamosabb időtartamra létesített vagy arra szánt, földrajzilag körülhatárolt hely, amelyen a gazdasági tevékenység – a székhelyhez képest – önálló folytatásához szükséges egyéb feltételek is ténylegesen rendelkezésre állnak.) A belföldi állandó telephely létesítése nem feltétlenül hoz a külföldi számára cégalapítási kötelezettséget, pusztán azt jelenti, hogy a tartós és helyhez kötött gazdasági tevékenység miatt adóalanyként be kell jelentkeznie. (A Magyarországon (telephely hiányában) ÁFA kötelezettséget eredményező gazdasági tevékenységet végzőnek is regisztráltatnia kell magát, adóalanyként nyilvántartásba vettnek kell lennie.) A szolgáltatások teljesítési helyét azonban olykor meglehetősen nehéz meghatározni, bár a törvény tételesen felsorolja a jellemzőbb, speciális eseteket. Az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásoknál (ebbe a körbe tartoznak a tágabb értelemben az ingatlanhoz kötődő szolgáltatások, mint az ingatlanközvetítői és ingatlanszakértői, valamint az építési munkák végzésének előkészítésére és összehangolására irányuló szolgáltatások) a teljesítés helye az a hely, ahol az ingatlan van. (Területi elv) Az ügynöki szolgáltatás esetében a szolgáltatás teljesítésének a helye attól függ, hogy az ügynök szolgáltatásának az eredményeként – az ügynök által összehozott felek között – milyen ügylet teljesül. A személyszállításnál a teljesítés helyének azt az útvonalat kell tekinteni, amelyet a szolgáltatásnyújtás teljesítése során megtesznek. Ez egyben azt is jelenti, hogy amennyiben a személyszállítás belföldi és külföldi útvonalat is magába foglal, a személyszállítási szolgáltatás egy része – a belföldi útszakasz – belföldön, az ÁFA törvény hatálya alá tartozóként teljesül, hiszen belföldön történik az értékesítése, míg a külföldi útszakasz külföldön teljesül és nem tartozik az ÁFA törvény hatálya alá, hiszen az export – közösségen belül és kívül- adómentes. Nagyban egyszerűsíti az elszámolást, hogy általában a fuvarozás a termékértékesítés részét képezi, azzal együtt jelenik meg a számlában, így nem szükséges ketté bontani. Termék fuvarozása esetében főszabályként a teljesítés helyét az EU-n belül az indulás helye, az EU kívüli fuvarozás esetén az az útvonal képezi, amelyet a szolgáltatás nyújtása során megtesznek.

3.2.6.Az adó alapja Az általános forgalmi adó alapja az a forintban kifejezett összeg, amelyet a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtásáért cserébe, mint ellenértéket kaptak. Az adó alapját képező ellenérték nem csak készpénz átadásával, illetve pénz átutalásával történhet, hanem más termék átadásával, szolgáltatás nyújtásával is. Az adó alapját növelik még a kapott államháztartási támogatások (például a gyógyszer ártámogatások, gázár támogatás is.) Az adó alapjának részét képezi az ügylethez kapcsolódóan fizetendő másik adó, vám, egyéb kötelezettség is. Igy például az általános forgalmi adó alapjába tartozik a jövedéki adó, illetve a felmerült járulékos költségek Az

52

ADÓZÁS I.

ilyen járulékos költségek közül a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjakat és költségeket külön is nevesíti a jogszabály, ami természetesen nem jelenti azt, hogy az adó alapjába csak ilyen költségek tartozhatnak. Vagyis ez egy példálózó jellegű felsorolás, általánosan fogalmazva olyan járulékos költségek tartoznak az adó alapjába, amelyeket az eladó ad a terméke mellé, annak értékesítéséhez, vagy a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódik. Az árengedmény, akár pénzben, akár természetben adják, szintén módosítja az ÁFA alapját. Sajátos kivételt képeznek az ellenérték megállapításánál a kapcsolt vállalkozások. Ebben az esetben az ÁFA alapja az ellenérték, de csak akkor, ha azonos a piaci árral. Ha attól eltér, akkor az ellenérték helyett a szokásos piaci ár képezi az adó alapját, ha a következő feltételek együttesen fennállnak: - az ügylet nem független felek között valósul meg, - az ellenértek aránytalanul magas és a termek értékesítője, szolgáltatás nyújtója nem egészben jogosult adólevonásra. 3.2.7.Adófizetésre kötelezettek köre, fordított adózás Az ÁFA-t alapesetben a terméket, vagy szolgáltatás végző számítja ki, szedi be a végső fogyasztótól és azzal elszámol a költségvetés felé. Ezt hívják egyenes adózásnak. Viszont egyre inkább terjed a fordított adózás is, amelyet 2008-ig Magyarországon csak a határon átnyúló szolgáltatások speciális eseteiben alkalmaztak. 2010-től kezdve összhangban az úniós szabályozással, a határon túli szolgáltatásokra is ez az adózás vonatkozik. Most viszont elsősorban a belföldi szabályokról lesz szó. Tehát egyenes adózás esetében az adó alapjára az általános forgalmi adót a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésére kötelezett adó alany számítja fel és hárítja át azt a termék vevőjére, szolgáltatás igénybevevőjére az egyenes adózás szabályai szerint. Fordított adózás esetében az adófizetési kötelezettséget a törvény a termék értékesítőjéről, a szolgáltatás nyújtójáról a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére kerül. A fordított adózás szabályai szerint a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője állapítja meg az adót, vagyis a megrendelő számítja ki és fizeti be az adót – ebben az esetben az adót viselő és az adót fizető ugyanaz! –, ugyanakkor az általa vásárolt termék, vagy szolgáltatás után, hiszen ez beszerzésnek minősül, az általa megállapított, fizetendő adóként bevallott általános forgalmi adót levonásba helyezheti (természetes ilyen esetben feltételezzük, hogy az adólevonás minden egyéb törvényi feltétele adott.) Az adólevonási jog érvényesítése szempontjából tehát a fordított adózás szabályai szerint megállapított adóra ugyanolyan szabályok érvényesülnek, mint a másik adóalany által áthárított, előzetesen felszámított adóra. A fordított adózás alá tartozó ügyleteknek két csoportja van. Mint már említettük, az első esetben nem belföldi illetőségű adóalanyról van szó, aki szolgáltatások megrendelőjeként kerül kapcsolatba belföldi szolgáltatóval. De miután nem Magyarországon, vagy belföldön keletkezik adókötelezettsége, ezért a nem belföldi illetőségű adóalany (ez esetben a megrendelő) mentesül az adóalanyként való bejelentkezési kötelezettség alól és a belföldi adóalanyiság révén egyébként őt terhelő adókötelezettségek alól is. Ilyenkor főszabály szerint a külföldi megrendelő számítja fel önmagának az általános forgalmi adót, vagyis a megrendelő az adóalany. (Ha a másik félnek van adószáma.)

53

ADÓZÁS I.

A fordított adózás alá eső ügyletek másik csoportját a belföldön nyilvántartásba vett adóalanyok közötti hazai ügyletek képezik. Hivatalos indoklás szerint a fordított adózás hazai ügyletekbe történő bevezetését többek között a költségvetés bevételének védelmét szolgálta. Ezt támasztja alá, hogy az építőipari tevékenységek kerültek ebbe a körbe, ahol a megrendelő korábban kifizette a beruházók, építőipari cégek által felszámított ÁFA-t, viszont a vállalkozások nem fizették be azt, sőt nemegyszer csődöt jelentve el is tűntek. A belföldi adóalanyok közötti ügyletek közül a következőek esnek fordított adózás alá: - építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlan átadásaként megvalósuló termékértékesítés, - szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására, - az előzőekben meghatározott termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz munkaerő kö1csönzése, kirendelése, illetőleg személyzetnek a rendelkezésre bocsátása, - az ÁFA- törvény mellékletében vámtarifaszámmal és megnevezéssel meghatározott termékek (színesfém hulladékok és törmelékek, üvegcserép és hulladék, műanyag törmelék, használt papír, rongy stb.) értékesítése, - építési teleknek nem minősülő beépítetlen ingatlan, továbbá két évnél régebbi használatba vételi engedéllyel rendelkező beépített ingatlan értékesítése, feltéve, hogy arra az értékesítő adóalany az adómentesség helyett adófizetési kötelezettséget választott, - az adós és hitelező viszonylatában olyan termék értékesítése, amely dologi biztosítékként lejárt követelés kielégítésének érvényesítésére irányul; - a vállalkozásban tárgyi eszközként használt termék és egyéb, a teljesítésekor szokásos piaci árát tekintve 100 000 forintnak megfelelő pénzösszeget meghaladó értékű termék értékesítése, ha az értékesítő adóalany felszámolási vagy bármely más, fizetésképtelenségét jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt áll. 11 - 2012. július elsejétől kezdve pedig a kukorica, a búza, az árpa, a rozs, a zab, a tritikálé, a napraforgómag, a repce- és olajrepcemag, valamint a szójabab értékesítése esetén kell alkalmazni ezeket a szabályokat. A fordított adózás alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adó alany legyen, valamint egyikének se legyen olyan jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése nem követelhető. Az EVA-s cégek is hasonló módon számolják ki a fordított adózás alapján az ÁFA-t. Ezek után érdemes feltenni a kérdés, egy EVA-s cég milyen számlát állíthat ki ezekben az esetekben? Az EVA-s adóalany ennek megfelelően a fordított adózás alá eső termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról olyan számlát bocsát ki a partnere felé, amelyben forgalmi adó nincs, s amelyen fel van tüntetve, hogy a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett. Az EVA adóalany ugyanakkor abban az esetben, ha a fordított adózás hatálya alá tartozó ügyletben ő a beszerző, adófizetési kötelezettséget úgy teljesíti, ahogy azt az EVA törvény előírja

54

ADÓZÁS I.

3.2.8.Mentességek 2009 előtt tárgyi mentes tevékenységként voltak ismertek azon ügyletek, amelyek után nem kellett ÁFA-t felszámítani. A másik oldalról viszont az előny hátránnyá változott, hiszen az ilyen ügyletekkel szemben lévő beszerzések ÁFA-ját sem lehetett levonni. A tárgyi mentességeket 2009-től kezdve nem valódi mentességekként említi a törvény és két csoportjukat különbözteti meg: - a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes tevékenységeket, - valamint a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes termékértékesítéseket, szolgáltatásnyújtásokat különböztet meg. A nem valódi adómentes ügyletek tekintetében az adómentesség alkalmazása főszabály szerint kötelező. Ettől eltérően az ÁFA törvény egyes ingatlan értékesítések, ingatlan bérbeadások tekintetében lehetővé teszi az adófizetési kötelezettség, vagyis az általános szabályok szerinti adózás választását. A nem valódi adómentes ügylettel összefüggésben számla kibocsátási kötelezettség nem terheli az adóalanyt, feltéve, hogy az ügyletről számviteli bizonylatot állított ki. Az olyan adóalanyok, akik kizárólag nem valódi adómentes termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítenek, ÁFA adóbevallás benyújtására nem kötelezettek. (A kizárólag nem valódi adómentes ügyletek végzését az adóalanyoknak az adóhatóság által rendszeresített bejelentkezési nyomtatványon be kell jelenteniük az adóhatósághoz.) A kizárólag nem valódi adómentes ügyleteket teljesítőknek is lehet olyan ügyletük azonban, amelyhez kapcsolódóan adóbevallási és adófizetési kötelezettségük keletkezik. A nem valódi (tárgyi) mentes tevékenységek közé tartoznak a következőek: - pénzügyi, biztosítási szolgáltatások valamint ingatlan ügyletek, - postai bélyeg névértéken történő értékesítése, amely belföldön postai szolgáltatás bérmentesítésére alkalmas, az illetékbélyeg és más, fizetési kötelezettség teljesítésére, hatóság által kibocsátott bélyeg, jegy névértéken történő értékesítése; valamint a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték-szolgáltatás nyújtása és azok közvetítése, - ingatlan értékesítések, - oktatási tevékenység akkreditált képzés esetében.

3.2.9.Valódi adómentes ügyletek A valódi adómentesség sajátossága, hogy tényleges adófizetéssel nem jár együtt, ugyanakkor a teljesítéséhez kapcsolódóan felmerült előzetesen felszámított adó levonható. A Közösségen belül adómentes az értékesítés (más néven: termék Közösségen belüli adómentes értékesítése), vagyis az egyik tagállamból a másikba szállított áru – export –

55

ADÓZÁS I.

ahogy harmadik ország esetében is - nem esik ÁFA kötelezettség alá belföldön. A vevő azonban saját ÁFA-törvénye szerint kiszámítja a fizetendő adót. Szintén mentes az adó alól a személyszállítás abban az esetben, ha akár az indulási hely, akár az érkezési hely, akár mindkettő nem belföldön van. Mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha az vasúti-, vízi- vagy légi közlekedési eszközön történik, és az a Közösség területén végzett személyszállítás részeként teljesül, feltéve, hogy az értékesített termék a közlekedési eszköz fedélzetén történő, helybeni fogyasztást szolgál. Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja Az adófizetési kötelezettség a teljesítéssel keletkezik és a fizetendő adót ekkor kell megállapítani. De még a legegyszerűbb esetben is nehéz eldönteni, mi is számít a teljesítés időpontjának, a fizikai teljesítés, a szerződés aláírása, a vételár átutalása és a sort még folytathatnánk tovább. Kétféleképpen állapíthatjuk meg a teljesítés időpontját, egyrészt ahhoz az időponthoz köthetjük, amikor a szerződés szerinti értékesítés teljesült, vagy egy elszámolási időszakhoz köthetjük az időpontot. A termékértékesítés általában a termék tulajdonba adásával teljesül. (A részletfizetési konstrukcióval megvalósuló termékértékesítés a termék átadásával valósul meg, függetlenül attól, hogy annak időpontjában a vételárat maradéktalanul kifizették, vagy sem, és függetlenül attól is, hogy a felek a szerződésükben a vevő biztos tulajdonszerzését milyen időponthoz, egyéb feltételhez kötötték.) Elszámolási időszakhoz kötött teljesítés akkor történik, ha a felek közötti teljesítésre folyamatos jogviszony alapján kerül sor és a felek közötti megállapodás alapján a megvalósult teljesítésekről időszakonként számolnak el. Az (összevont) elszámolás irányulhat az elszámolási időszakban teljesített termék értékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra is. Általában elszámolási időszakos ügyletként valósul meg a bérbeadás, a közüzemi szerződés alapján teljesített víz-, gáz-, áramszolgáltatás. A fordítottan adózó ügyletek után a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany köteles a fizetendő adót megállapítani. A terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany a fizetendő adót - az ügylet teljesítését tanúsító számla kézhezvételekor, vagy - az ellenérték megtérítésekor, - vagy a teljesítést követő hónap tizenötödik napján köteles megállapítani, attól függően, hogy ezek közül melyik következik be a legkorábban. Ha egyik alapján sem lehet megállapítani a teljesítés időpontját, akkor az adófizetési kötelezettség legkésőbb a teljesítés hónapját követő hónap tizenötödik napján bekövetkezik. Különös szabály vonatkozik azokra az adóalanyokra, akik a nyilvántartásukat az egyszeres könyvvezetés szabályai szerint vezetik. Ezeknek az adóalanyoknak a fizetendő adót az ellenérték (illetve annak részlete) megfizetésekor, de legkésőbb a teljesítéstől számított 46. napon kell megállapítaniuk. Ide tartoznak azok az EVA-s vállalkozók, akik az egyszeres

56

ADÓZÁS I.

könyvvitelt választották, ők tehát a fizikai teljesítés utáni 46. napon válnak adókötelezetté, így számukra előnyösen is tervezhetik a készpénz igényüket.

8.2.10.Az adó levonása A költségvetéssel való elszámolás módja egyszerű, legalábbis az alapszabály szerint, a bevallási időszakban megállapított fizetendő adó összegét csökkenteni kell a már előzetesen megfizetett, a beszerzéshez kapcsolódó adó összegével, a kettő különbségét kell befizetni, vagy visszaigényelni. Csakhogy az ÁFA- törvény egyes termékek és szolgáltatások esetében az adólevonási jogot korlátozza, függetlenül attól, hogy azt az adó alany csak a gazdasági tevékenységéhez szerzi be, veszi igénybe. Tehát nem vonható le: - a motorbenzint terhelő előzetesen felszámított adó; - az egyéb üzemanyagot terhelő előzetesen felszámított adó, feltéve, hogy az személygépkocsi üzemeltetéséhez szükséges; - a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges egyéb termékekre felszámított adó; - a személygépkocsit terhelő előzetesen felszámított adó; - a 125 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpárt terhelő előzetesen felszámított adó; - a jachtot terhelő előzetesen felszámított adó; - az egyéb vízi közlekedési eszközt terhelő előzetesen felszámított adó, feltéve, hogy az sport- vagy szórakozási cél elérésére alkalmas; - a lakóingatlant terhelő előzetesen felszámított adó; - a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket terhelő előzetesen felszámított adó; - az élelmiszert terhelő előzetesen felszámított adó; - az italt terhelő előzetesen felszámított adó, - személygépkocsi, motorkerékpár, jacht, egyéb vízi közlekedési eszköz bérbevételét terhelő adó, a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelő adó, - a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges szolgáltatás adója, - a taxiszolgáltatást, a parkolási szolgáltatást, az úthasználati szolgáltatást terhelő adó, - a vendéglátóipari szolgáltatás adója, - a szórakoztatási célú szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó, továbbá - a távbeszélő-szolgáltatást, a mobiltelefon-szolgáltatást és az internet protokollt alkalmazó, beszédcélú adatátviteli szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó összegének 30 százaléka. Az adólevonást korlátozó rendelkezés alól is van kivétel. Az adóalany csak meghatározott esetekben mentesülhet az adólevonást korlátozó rendelkezés alkalmazása. Főszabályként általában akkor mentesül, ha a terméket továbbértékesítési célból szerezte be és a termék továbbértékesítése adófizetési kötelezettséggel járó ügylet. A nem továbbértékesítési céllal beszerzett személygépkocsi előzetesen felszámított forgalmi adója levonható abban az esetben, ha a személygépkocsit az adó alany egészben vagy túlnyomó részben taxi

57

ADÓZÁS I.

szolgáltatáshoz használja, és akkor is, ha egészben vagy túlnyomó részben bérbe adja. Lakóingatlan esetén azonban csak akkor, ha a lakó ingatlan bérbeadását az adóalany adókötelessé tette, vagyis arra adómentesség helyett adófizetési kötelezettséget választott. Az ÁFA bevallás beadásának határideje attól függően változik, hogy mekkora a cég forgalma. Az adó alanya tehát havi, negyedéves, vagy éves bevallásra kötelezett lehet. A bevallást a havi bevallásra kötelezettnek a tárgyhót követő hónap 20-áig, a negyedéves bevallásra kötelezettnek a tárgynegyedévet követő 20-áig, éves bevallásra kötelezettnek az adóévet követő év február 15-éig kell benyújtania és eddig az időpontig kell megfizetnie a bevallása alapján fizetendő adót, illetve ettől az időponttói igényelheti a bevallása alapján visszajáró adó összegének kiutalását. Havi bevallás benyújtására kötelezettek a csoportos adó alanyok és azok, akiknek a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adója éves szinten összesített - vagy annak éves szintre átszámított - összege pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte. Éves bevallás benyújtására kötelezettek azok, akiknek a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adója éves szinten összesített - vagy annak időarányosan éves szintre átszámított összege - előjelétől függetlenül nem éri el a 250 ezer forintot, feltéve, hogy nem rendelkeznek közösségi adó számmal. Minden más adóalanynak negyedéves bevallási kötelezettsége van. Az így kiszámított összeg azonban még mindig nem feltétlenül azonos az adóalanynak kiutalható adó összegével, miután további korlátozásokat léptet életbe a törvény. Az adóalany az adó kiutalását akkor kérheti, ha annak összege eléri vagy meghaladja - havi bevallásra kötelezett esetében az 1 000 000 forintot, - negyedéves bevallásra kötelezett esetében a 250 000 forintot, - éves bevallásra kötelezett esetében az 50 000 forintot.

8.3.1.Különleges adó megállapítási módok

Az egyszerűsített ÁFA fizetési módokat az EU direktívája tartalmazza és célja az ÁFA – fizetéshez kapcsolódó eljárás egyszerűsítése és nem az adóteher mérséklése. Éppen ezért viszonylag nagy létszámú körre vonatkozik, ám ezek együttes gazdasági teljesítménye sem befolyásolja jelentősen egy adott ország GDP-jét, a beszedett ÁFA-t és így a közösségnek befizetendő forgalmi adó összegét sem. Az egyszerűsített ÁFA megállapítási módok a következő ágazatokban alkalmazhatóak: − Kisvállalkozások, − Bolti kiskereskedők, − Mezőgazdasági kistermelők, − Utazási irodák, − Használtcikk kereskedők.

58

ADÓZÁS I.

Kisvállalkozások A kisvállalkozások esetében egyértelműen a nyilvántartás, a befizetés adminisztratív terheinek az egyszerűsítése a cél. Általános szabály végfogyasztóként tekint a kisvállalkozókra, akiknek bizonyos értékhatáron belül alanyi mentességet kínál: - ha bevétel nem éri az 5 millió forintot, - mezőgazdasági átalány adózónál 6 millió forintot. A kisvállalkozásokat az alanyi mentesség akkor is megilleti, ha EU-ból való termékbeszerzésük nem éri el a tárgyévben 10.000 eurót. Utazási irodák adózása – árrés alapján Az utazásszervezésre speciális szabályok vonatkoznak, amelyeket kötelezően kell alkalmazni minden tagországban. Egy – egy utazási iroda vásárol szolgáltatást, amelyet tovább értékesít, legyen szó szállásról, étkezésről, utazásról, vagy egyéb programról. A teljesítés helye minden esetben ott van, ahol az utazási iroda telephelyét bejelentette, a forgalmi adó alapja pedig az utazási iroda árrése, éppen ezért nevezzük ezt a fajta forgalmi adózást árrés alapján történő adózásnak. Az utazásszervező iroda ennek megfelelően adólevonásra nem jogosult, az értékesítési árrés az alapja az adónak. Az adót a következőképpen számítják ki: értékesített áruk, szolgáltatások értéke nettó értéke– beszerzett áruk, szolgáltatások bruttó ellenértéke. Magyarországon az adó a különbség 27 százaléka. Az idegenforgalmi irodák számára az Európai Unió összes tagországában kötelező ezt a fajta forgalmi adózást alkalmazni. Éppen ezért akadnak jócskán ellenzői is, például a görögök támadják – érthetően –, számukra az idegenforgalom, a beutaztatás az egyik legfontosabb bevételi forrás, de miután nincs visszaigénylés, elesnek egy fontos bevételi forrástól költségvetési szinten is. Mezőgazdasági termelők-kompenzációs felár A mezőgazdasági kistermelők szintén az általánostól eltérő módon fizetnek, vagy fizethetnek ÁFA-t, míg az utazási irodák számára kötelező az árrés alapján történő adózás, addig a mezőgazdasági termelők választhatnak, a normál szabályok szerint számítják ki az ÁFA-jukat, vagy igényt tartanak a kompenzációs felárra. Ha ezt a módot választják, akkor a termékük értékesítésekor úgynevezett kompenzációs felárat kapnak. Viszont a beszerzett termékek szolgáltatások ÁFA-t nem igényelhetik vissza. A kompenzáció éppen ezt a célt szolgálja, hiszen átalánydíjas alapon térítést kapnak az igénybevett termékek, szolgáltatások ÁFA-ja után.

59

ADÓZÁS I.

A kompenzációs felár mértéke: - Növények, zöldség, gyümölcs stb esetén 12 % - Állati eredetű termék esetén 7 % - Szolgáltatások: 7% E= F x A/100 - ahol E= kompenzációs felárként számolt összeg - F= termék, szolgáltatás felvásárlási ára - A: kompenzációs felár százalékban Használtcikk kereskedők – különbözet szerinti adózás A használt cikk kereskedelem sajátja, hogy meglehetősen nehéz számla ellenében áruhoz jutni, hiszen a használt cikkek általában magánszemélyek tulajdonában vannak, akik nem bocsájtanak ki számlát. Adó alapja ennek megfelelően az eladási ár és a beszerzési ár különbsége. A használtcikk kereskedő ennek megfelelően adót a vásárolt áruk után nem igényelhet vissza, csak azután a termékek, szolgáltatások után, amelyek az üzletviteléhez kellenek. ÁFA alapja a különbség és ebből levonjuk a 27 százalékos adót. Vagyis a különbség már tartalmazza a 27 százalékos adót is, ellentétben a utazási irodák árrés szerinti adózásával! Az adó mértéke 27%, a számla kiállításakor pedig nem szerepel ÁFA a számlában sem beszerzéskor, sem értékesítéskor.

60

ADÓZÁS I.

4.MELLÉKLETEK 1. számú melléklet Adózási alapfogalmak Adóalany: adózó, személy, vállalat, akire/amire valamely adóról szóló törvény adókötelezettséget (költségvetési támogatást) állapít meg. Adóalap: az az érték, amely alapján a fizetendő adót számítják. Adóköteles jövedelem: összes jövedelem mínusz adómentes jövedelem és adót nem viselő jövedelem. Az adómentes jövedelem és az adót nem viselő jövedelem között alapvető különbség húzódik meg, az adómentes jövedelem nem számít az adó alapjába, ezért nem kerül be az adóbevallásba sem. Az adót nem viselő járandóság azonban hozzáadódik a jövedelemhez és a rá eső adót le lehet vonni. Mindkét kategóriát megjárta már a nyugdíj: adómentes jövedelemként a nyugdíj mellett keresett jövedelem csak önmagában adózott. Ha viszont adót nem viselő járandóságnak minősül, akkor összege hozzáadódik a keresethez, így az adóalap magasabb lesz. Ugyan azt adót nem viselő járandóságra eső rész levonható, de ettől még az adóköteles jövedelem több adót fizet majd. Adókulcs: százalékban meghatározott mérték, amelyet az adóalapra kell vonatkoztatni. Tételes adókulcs: amikor nem százalékban, hanem adott összegben határozza meg a törvény az elvonás mértékét, pl fogyasztási adó cigarettaszál/ft. Adóhatóság: Az állam, mint adóztató, az adóhatóság útján gyakorolja jogait és teljesíti kötelezettségeit. Adóhatóságok: NAV és szervei, önkormányzat jegyzője. Adótábla: A többsávos adó sávhatárai a hozzájuk tartozó adókulcsokkal. Adókedvezmény: Az adóztató által, az adózónak nyújtott lehetőség a fizetendő adó csökkentésére. Magyarországon nincs negatív adó, vagyis a kedvezmény nem haladhatja meg a fizetendő adó összegét. A1 – A2 ≥ 0 A1 – fizetendő adó A2 - összes kedvezmény Adóalap-csökkentő tételek: A jövedelem olyan tételei (például alapítványi hozzájárulások, tőkebefektetések, nyugdíjbiztosítás díjai), melyek valamilyen okból, például felhasználási céljuk kedvezményezettsége miatt mentesek a jövedelemadó alól. További fogalmak12 Nagyon sokszor találkozhatunk azonban másfajta fogalmakkal, amelyek arra is alkalmasak, hogy összehasonlítást tegyünk az egyes országok adórendszerei között. Éppen ezért a következő, az elemzésekben használt fogalmak mellé megadjuk az angol megfelelőt is.

61

ADÓZÁS I.

Adócsalás (Tax evasion): Az adófizetési kötelezettség alóli kibújás jogszabályokba ütköző, törvénysértő módja. Adóelkerülés/adókikerülés (Tax avoidance): Az egyén gazdasági tevékenységének, ügyleteinek olyan megszervezése, mely módot ad az adófizetési kötelezettség minimalizálására, de sosem ütközik az érvényes jogszabályokba, mindig a legalitás keretein belül marad. Adójóváírásba/adóba történő beszámítás, adóhitel (Tax credit): Az adófizetési kötelezettséget csökkentő tételek, közvetlenül az adóból leírható, kedvezmények. Ezek lehetnek teljes mértékben visszaigényelhető (refundable) adójóváírások, ami azt jelenti, hogy a törvényben biztosít jóváírási keretet annak, akinek egyébként nem kellene adót fizetnie (vagy csak a keretösszegnél kisebb összegű adót kellene fizetnie) készpénzben kifizetik. Az ilyen ,,adóhitelek" – szemben az adóalap csökkentő kedvezményekkel illetve személyes adómentes jövedelemmel, melyek valódi értéke az adózó összjövedelmétől illetve felső határadókulcsától függ – progresszív jövedelemadó esetén is minden adófizető számára ugyanannyit érnek. Adóköteles/adóztatható jövedelem (Taxable income): Az összes (munka illetve tőke-) jövedelem mínusz az adóalap csökkentő tételek és ha van, akkor a személyes adómentes jövedelem. Adózási alkotmány (Tax constitution): Az adózásra vonatkozó általános, az egyes adótörvényeknél magasabb szintű törvényi szabályozás. Arányos adó (Proportional tax): A lineáris adó egy olyan speciális esete, ahol az adófizetési kötelezettség egyenes arányban áll a jövedelemmel. Ilyen adó esetén az átlagos adókulcs konstans, nem változik a jövedelem növekedésével. (Az átlagos adókulcs ebben az esetben megegyezik a határadókulccsal.) Átlagos adókulcs (Average rate of tax): Egy időszak alatt fizetett összes adó osztva az összes (levonások, kedvezmények nélkül vett) jövedelemmel. (Elsősorban a személyi jövedelemadó rendszeren belül; de változatlan formában az összes adóteherre is alkalmazható.) A fogalom kiterjeszthető az egyéb adófajtákra is; ilyenkor az összes jövedelem helyett mindig a megfelelő adóalap (vagyon, kiadás, stb.) értendő. Degresszív adókulcs-struktúra (Degressive rate structure): A jövedelem emelkedésével csökkenő átlagos adókulcsú adószerkezet, másik elnevezése regresszív adókulcs. Effektív/tényleges adókulcs (Effective rate of tax): A fizetett adó és a jövedelem hányadosa, amelyben az adófizetést csökkentettük a kedvezményekkel. Fizetőképességi elv (Ability-to-pay principle): Az az elv, mely szerint az adóterheket a társadalom tagjai között azok fizetőképessége alapján, az egyenlő áldozat elvének figyelembe vételével kell szétosztani. Mivel az egyenlő áldozat többféleképpen is értelmezhető, a fizetőképességi elv többfajta adótábla indoklására is használható. Általában a progresszív adózás kapcsán emlegetik. Fogyasztási adók (Excise taxes): Meghatározott termékekre, Magyarországon az úgynevezett ABC termékek (például élvezeti cikkek, üzemanyagok) fogyasztására (az eladási ár százalékában vagy egy összegben, vagy az áru darabszámára) kivetett, diszkriminatív értékesítési adók. Forgalmi adók (Turnover taxes): Egyfajta értékesítési adó; általában az eladási ár meghatározott százaléka. Amennyiben nemcsak a végső felhasználásra vetik ki, hanem minden értékesítésre, akkor az adóalap tartalmazni fogja a korábbi termelési és értékesítési fázisokban kivetett és

62

ADÓZÁS I.

beszedett adókat, azaz az adó halmozódik. A hozzáadott érték jellegű forgalmi adózásban az előző fázisban befizetett adót le lehet vonni, ez megakadályozza a halmozódást. Haszonelv (Benefit principle): Olyan adózási elv, amely azt mondja, hogy az adóterheket a társadalom tagjai között annak a haszonnak az arányában kell szétosztani, amelyben az egyes tagok az általuk fogyasztott (az adókból finanszírozott) közjavak és kormányzati szolgáltatások hatására részesültek. Határadókulcs (Marginal rate of tax): A jövedelem minden további egysége után fizetendő adókulcs; többsávos adótábla esetén egyénenként (a jövedelemtől függően) eltér, és mutatja a jövedelem növekedésével várható adókulcs növekményt. Horizontális méltányosság (Horizontal equity): Az azonos helyzetű, azonos körülmények között lévő (például azonos jövedelmű vagy vagyonú) emberek egyenlő kezelésének elve. Incidencia (Incidence): Az adó tehermegoszlása; azt mutatja, valójában végső soron ki is viseli (illetve kik milyen arányban viselik) az adóterhet. Egy adó gazdaságilag ugyanis nem mindig az adófizetésre kötelezett személyt terheli; az ugyanis- adott feltételek esetén - átháríthatja másra az adó terhét. Közvetett/indirekt adók (Indirect taxes): Árukra (termékekre és szolgáltatásokra) kivetett adók, amelyet nem az adóteher tényleges viselője fizet be a költségvetésbe. Közvetlen adók (Direct taxes): Személyekre vagy gazdasági egységekre kivetett, az adóalanyok egyéni körülményeitől függően esetleg változó adók, amelyeket az adó alanya(fizetője) ró le a költségvetésnek közvetlenül. Negatív jövedelemadó (Negative income tax): Olyan, a jövedelemadó rendszerrel egybeépült szociális segélyezési rendszer, amely egy jövedelemszintig nem adót szed, hanem fokozatosan csökkenő jövedelemkiegészítő támogatást ad; mindez felfogható úgy is, hogy mindenki kap(hat) egy garantált jövedelmet, amelyet egy ellensúlyozó (jövedelem)adóval a támogatást igénybevevőktől a rászorultság csökkenésével fokozatosan visszaszednek. Progresszív adó (progressive tax): Olyan adó, amelynél az adófizető jövedelmének növekedésévei nő az átlagos adókulcs. Jövedelemadó esetén általában fokozatosan emelkedő határadókulcsokkal (sávonként emelkedő adókulcsokkal) biztosítják az adó progresszivitását, de egy személyes adómentes jövedelem/sáv és efölött egyetlen pozitív adókulcs kombinációja is egyre emelkedő átlagadókulcsot, azaz progresszivitást eredményez. Regresszív adó (Regressive tax): A jövedelem növekedésével az átlagos adókulcs csökken. Semleges adó (Neutral tax): Olyan adó, melynek nincs többletterhe, azaz melynél az adóbevétel megegyezik az adó hatására fellépő jóléti veszteséggel. Személyes adómentes jövedelem/adómentes sáv (Personal/basic allowance):A személyi jövedelemadó alól mentes jövedelem; az adóalap-kedvezményekkel csökkentett összjövedelem (ún. nettó összjövedelem) és az adóköteles jövedelem különbsége.

63

ADÓZÁS I.

2. számú melléklet PÉLDATÁR

1. Példa személyi jövedelemadó kiszámítására Egy munkavállaló februárban fejezte be főiskolai tanulmányait, két kiskorú gyereket nevel, aki után a családi kedvezményt is igénybe veszi. Április-tól kezdve dolgozik, éves bérjövedelme 2.089.000 forint volt. Januárban még kapott GYES-t, 21.000 forintot. Önkéntes kölcsönös egészségbiztosítási pénztárba havonta 30.000 forintot fizet a munkáltatója, és ugyanennyit fizet be a munkavállaló is. Havonta 6.000 forint értékű Erzsébet utalványt kap. Cikksorozatot írt 2013. márciusában, amiért 400.000 forintnyi bruttó összeget kapott, ennek 30 százaléka a közreműködői díj. Év közben a szerzői jogvédelem alá tartozó jövedelem megszerzésekor 30 százalékos költségátalányról nyilatkozott, végül bizonylattal csak 10.000 forintról tudott elszámolni. Eladta keresztapjától kapott komódját 650.000 forintért, melynek szerzéskori érétkét, költségét nem tudta igazolni. Kifizette a vizsgadíját, 80.000 forintot, és adományként átutalt 50.00 forintot. Mennyi adót fizet a munkavállaló a 2013-as szabályok szerint? Mennyi közterhet visel a munkáltató? Megoldás: Éves összevonás alá eső kereset Munkabér: 2.089.000 GYES: mentes Szerzői jog alá tartozó tevékenység: 400.000 -10.000= 390.000 Összesen: 2.479.000 Családi kedvezmény: 2x62.500x12=1.500.000 Adóalap: 2.479.000 -1.500.000=979.000 Adó: 156.640 Büntetés: miután tévesen nyilatkozott a szerzői jogi tevékenysége esetén költségelszámolásról és a különbség meghaladja az 5.000 forintot, ezért (390.000280.000)x0,39= 42.900 forintnyi büntetést is kell fizetnie Összes munkavállalói adóteher:156.640+42.900=199.540 forint Kölcsönös egészségbiztosítási pénztárba utalt összeg után számlára igényelhető összeg: 9x270.000x0,2= 54.000 Munkaadói teher SZOCHO: 2.089.000x0,285=595.365 forint Munkavállalói tb: 2.089.000x0,185=386,465 Cafeteria terhei: 9x(29.400+6.000)x1,19(0,16+0,14)=113.740 9x600x1,19(0,16+0,27)=2.763 (A minimálbér 30 százalékáig adható kedvezményesen az önkéntes kölcsönös egészségbiztosítási pénztárba a munkaadói hozzájárulás. Minimálbér 98.000 forint).

64

ADÓZÁS I.

2. Példa társasági adó kiszámítására Egy kft 2013-ban a következő gazdasági adatokkal rendelkezik ezer forintban: Értékesítés nettó árbevétele Értékesítés közvetlen költsége Ebből terv szerinti écs Értékesítés közvetett költsége Ebből reprezentációs kiadás Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások

415.500 361.250 7.080. 37.000 3990 600 8.500

Gazdasági események Tárgyévben fizetett kamatok Helyi iparűzési adó Tárgyévben jogerősen kiszabott és megfizetett bírság Beruházási ráfordítások Üzleti részesedés után járó osztalék Ebből belföldi Rttől Ellenőrzött külföldi társaságtól TAO-ban elismert écs 2009-ben megállapított,de ki nem fizetett osztalékról való lemondás összegének tárgyévi bevétele Elhatárolt veszteség tárgyévi tervezett igénybevétele Tárgyévben értékesített tárgyi eszközök könyv szerinti értéke számított nyilvántartási értéke Fejlesztési

9.280 4.980 3.650 1.800 13.080 2.080 11.000 1.590 15.000

1.230

0 1.170 12.000

65

ADÓZÁS I.

tartalékképzés tervezett összege Magyar Kármentő Alapba befizetés Közhasznú szervezetnek nyújtott támogatás tartós adományozási szerződés alapján Előző évben képzett céltartalék bevételként elszámolt összege Egyéb adóalapot növelő összeg Egyéb adóalapot csökkentő összeg Adókedvezmény fizetett beruházási kamat után

600 4.000

480

5.550 1.060 400

Egyéb információk: 2013-es évben elhatárolt veszteség Az előző évi eredményfelosztás után nincs eredménytartaléka 2013. december 31én immateriális javak és tárgyi eszközök értéke: könyv szerinti érték összesen: Számított nyilvántartási érték

12.900 0

16.260 14.820

Feladat 1. Számolja ki a 2013-as mérleg szerinti eredményt, ha cég 19.000 e forint osztalék fizetését hagyta jóvá! 2. 2. Állapítsa meg a cég 2013-ban fizetendő társasági adóját, ha a cég a jogutód nélküli megszűnésről döntött!( kiegészítő információ: a cég előző évben 780 e forint tartós adományozás utáni kedvezményt és 3.200 e forint beruházási adóalap kedvezményt érvényesített!) Megoldás

66

ADÓZÁS I.

2013-as adózás előtti eredmény levezetése: ráfordítások Értékesítés nettó árbevétele Értékesítés közvetlen költsége 361.250 Értékesítés közvetett költsége 37.000 Egyéb bevételek (céltartalék egyéb

hozamok 415.500

eredmény

480

bevételként elszámolt összege)

Egyéb ráfordítások (IPA+ adóbírság) 8.630 Üzleti tevékenység eredménye Pénzügyi bevételek Pénzügyi ráfordítások 9.280 Pénzügyi eredmény Rendkívüli bevételek (ki nem

9.100 13.080 3.800 15.600

fizetett osztalék+rendkívüli bevételek)

Rendkívüli ráfordítások Adózás előtti eredmény

8.500 20.000

2013. évi társasági adó levezetése AEE AEE-t növelő tételek Terv szerinti écs elidegenített tárgyi eszköz könyvszerinti értke Adóbírság Egyéb növelő tételek Növelő tételek összesen AEE-t csökkentő tételek fejlesztési tartalék (korlát 20.000x0,5) adótörvény szerinti écs elidegenített vagyontárgyak számított nyilvántartási értéke belföldi rt-től kapott osztalék ki nem fizetett osztalék miatti bevétel Magyar Kármentő Alapba fizetett összeg 50%-a Közhasznú szervezet támogatása 20% Tartós adományozás miatt 20% Bevételként elszámolt céltartalék beruházási adóalap kedvezmény(max 30.000, de max AEE) Egyéb csökkentő tétel

20.000 7.080. 0 3.650 5.550 16.280 -10.000 -1.590 -1.170 -2.080 -15.000 -300 -800 -800 -480 -1.800 -1.060

67

ADÓZÁS I.

Csökkentő tételek részösszege 35.080 elhatárolt veszteség nélkül Elhatárolt veszteség -600 igénybevétele ( veszteség nélkül számított számított adóalapx0,50=(20.000+16.28035.080)x0,5=-600 Csökkentő tételek összesen Adóalap( 20.000+16.28035.680) Adó (10%) le adókedvezmény beruházási -42 hitelkamat után (max 60x0,70=42)) Fizetendő társasági adó

35.680 600 60

18

Mérleg szerinti eredmény AEE-TAO= 20.000-18=19.982 Igénybevett eredménytartalék +0 -jóváhagyott osztalék -19.000 Mérleg szerinti eredmény: 982 e forint 2013.évi társasági adó jogutód nélküli megszűnés esetén AEE AEE-t növelő tételek 2012-ben érvényesített 780 e forint tartós adományozás utáni kedvezmény kétszerese 2012-ben érvényesített 3.200 e forint beruházási adóalap kedvezmény kétszerese megszűnéskori vagyontárgyak könyvszerinti értéke Terv szerinti écs elidegenített tárgyi eszköz könyvszerinti értéke Adóbírság Egyéb növelő tételek Növelő tételek összesen AEE-t csökkentő tételek adótörvény szerinti écs elidegenített vagyontárgyak számított nyilvántartási értéke

20.000 1560 6.400 16.260 7.080. 0 3.650 5.550 40.500 -1.590 -1.170

68

ADÓZÁS I.

belföldi rt-től kapott osztalék ki nem fizetett osztalék miatti bevétel Magyar Kármentő Alapba fizetett összeg 50%-a Közhasznú szervezet támogatása 20% Bevételként elszámolt céltartalék megszűnéskori vagyontárgyak számított nyilvántartási értéke Egyéb csökkentő tétel Csökkentő tételek részösszege elhatárolt veszteség nélkül Elhatárolt veszteség igénybevétele ( veszteség nélkül számított számított adóalapx0,50=(20.000+40.50037.300)x0,50 Csökkentő tételek összesen Adóalap( 20.000+40.50048.900) Adó (10%) le adókedvezmény beruházási hitelkamat után (max 1.160x0,70=812)) Fizetendő társasági adó

-2.080 -15.000 -300 -800 -480 -14.820 -1.060 37.300 -11.600

48.900 11.600 1.160 -400 760

3. Példa ÁFA bevallás készítésére Egy kft havi bevallásra kötelezett és az általános szabályok szerint teljesíti adókötelezettségét. Mennyi ÁFA-t kell fizetnie januárban az alábbi gazdasági események esetén? 1. tehergépkocsi lizing havi részletének kifizetése 400 e forint. Szerződés szerint a lízingbe vevő az utolsó lízingdíj megfizetésével tulajdonjogot szerez. A járművet 12.000 e forintért vette és január 6-án vette birtokba. 2. 2január 9-én kelt határozat szerint termékimport után megfizetett ÁFA 1.2000 e forint 3. gyártáshoz szükséges alapanyagok beszerzése 20.000 e forint. 4. 3 darab nyomtató értékesítése a munkavállalók felé, könyv szerinti érték 9000 Ft/darab, forgalmi érték 20.000 Ft/darab 5. a kft havi értékesítése 40.000 e forint, ebből export 12.000 e forint, a többi általános adókulcs alá tartozik. 6. villanyszámla január 10-i esedékességgel 200e forint 7. gázszámla február 3-i fizetési esedékességgel 4000 e forint 8. külföldi anyavállalatnak nyújtott munkaerő kölcsönzés ellenértéke 6000 e forint

69

ADÓZÁS I.

9. 2 db, egyenként 14.000 e forint értékű személygépkocsi beszerzése ügyvezetők részére 10. megkötött szerződés alapján kapott előleg 1.4000 e forint 11. új iroda vásárlása részletre. Első részlet 8000 e forint, a birtokba lépés hónapjában, januárban esedékes. A teljes vételár 26.000 e forint. 12. könyvvizsgáló által 800e forint értékben megállapított tárgyi eszköz apportálása másik vállalkozásba 13. a kft által gyártott összesen 600 e forint rétékű, egyenként 3000 forint értéket képviselő termék átadása egyes üzleteknek, vásárlóknak szánt ajándékként. Megoldás 1. 2. 3. 4. 5 6 7

Beszerzés 12.000 20.000 200 Februárban esedékes

ÁFA 3240 1.2000( felé) 5.400

Értékesítés

ÁFA

60 12.000

16,2 Export, am

600

ÁFA hatályon kívül(megrendelő

NAV

54

8

székhelye)

9. 10. 11. 12

28.000

Levonási tiltás

26.000

7020

13

1.400

298

800e

Termékértékesítés, de nem áll be a joghatás, mert ha használja a.m, kisértékű

600 e

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1.ábra A fizetendő éves SZJA nyugdíj-és egészségbiztosítási járulékok levonása nélkül 11  3. ábra Személyi jövedelemadó kedvezmények 17  4.táblázat Bérbeadás levezetése 18  5. ábra Kötvényárban foglalt kamat megfizetése 23  6. ábra Társasági adóalap módosító tételek 31  7. ábra Példa a TAO kiszámítására 32  8. ábra Átalakulás normál eljárásban 34  9. ábra Átalakulás kedvezményes eljárásban 35  10. ábra Fejlesztési céltartalék elszámolásának sémája 36  11. táblázat Ki számít kisvállalkozónak? 38  12 ábra Példa a kisvállalkozói kedvezmény elszámolására 39  13. számú táblázat Adó és az adótartalom megállapítása 47 

70

ADÓZÁS I.

Hivatkozások jegyzéke 1

Veress József.: Fejezetek a gazdaságpolitikából, A gazdaságpolitika szerepe a modern gazdaságokban Aula, 2004 2 Francesco Forte – Alan Peackock: Adótervezés, adóelemzés és adópolitika Szociálpolitikai Értesítő 199312. szám 103. oldal 3 Andreas Haufler: Taxation in a Global Economy, Cambridge University Press 2004 4 Hetényi István Adótan, jegyzet, 1995 5 Uo. 7

KSH évkönyv 2005. APEH: Adótan és példatár SALDO, 2005. Budapest 9 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 3. számú melléklet 10 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 6.§ 11 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 12 Szociálpolitikai Összesítő, 1993.1-2. szám 8

71

ADÓZÁS I.