Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar
ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK PÉNZÜGY – SZÁMVITEL SZAK SZÁMVITEL SZAKIRÁNY SZÁMVITEL – ELEMZÉS TÁRGYKÖR
Összeállította: dr. Pucsek József
Dr. Siklósi Ágnes 2016.
Dr. Veress Attila
Fontos! Az elégséges érdemjegy megszerzésének feltételeként a tételekhez kapcsolódóan minimumkérdések kerültek kijelölésre. A minimum kérdések teljes körű ismerete azonban az elégséges érdemjegy megszerzésének szükséges, de nem elégséges feltétele! 1. Ismertesse a számvitel törvényi szintű szabályozásának szükségességét! A számviteli törvény célja, filozófiája, hatálya, kikre terjed ki. A számviteli törvény által meghatározott számviteli alapelvek és érvényesülésük a törvény szerinti beszámoló készítésénél, valamint a folyamatos könyvvezetés során. (A számviteli alapelveket konkrét példákon keresztül kell értelmezni!) Minimumkérdések: A gazdálkodó fogalma, a gazdálkodók köre, a számviteli alapelvek pontos fogalmi meghatározása és értelmezése. A termelő-szolgáltató tevékenység elemzési sajátosságai. A termelés mérése, számbavétele. Termelési érték mutatók átfogó elemzése. Minimumkérdések: A termelés mérése természetes mértékegységben, értékben és munkamértékegységben. A termelésiérték-mutatók pontos levezetése és értelmezése. Az ún. értékindexkör. 2. Ismertesse a számviteli politika fogalmát, szerepét, kialakítását! A számviteli politika tartalma. A számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok. Az egységes számlakeret célja és tartalma. A számlarend készítési kötelezettség, a vállalkozás számlarendjének kialakításánál figyelembe veendő szempontok, a számlarend tartalma. Minimumkérdések: A számviteli politikához kapcsolódó szabályzatainak felsorolása, a számlarend tartalma. Az élőmunka teljesítményének elemzése kereskedelmi tevékenység esetén. A munkaigényesség elemzése. Speciális teljesítménymutatók a kereskedelemben. A teljesítmények forgalomra gyakorolt hatása. Minimumkérdések: Az alkalmazott munkavállalók létszámát befolyásoló tényezők a kereskedelmi tevékenységnél. Közvetlen teljesítménymutató. Munkaigényesség. Teljesítmények alakulásának közvetett közelítése. A forgalom változásának hatótényezői a teljesítmények vizsgálata kapcsán. 3. A beszámolási kötelezettség, a beszámolók fajtái. Az egyszerűsített éves beszámoló készítésének feltételei. A mikrogazdálkodói beszámoló. A könyvvezetési kötelezettség. A beszámolók és a könyvvezetés kapcsolata. A leltárkészítési kötelezettség. A leltár fogalma. A leltár és a mérleg összeállítása. A leltárfelvételi módszerek. A leltározási feladatok és azok megszervezése. Az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata. A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményének érvényesülése. A bizonylatok alaki és tartalmi követelményei. Szigorú számadás alá vont bizonylatok. A bizonylatok feldolgozásának rendje, a bizonylatok megőrzése. Minimumkérdések: Az egyszerűsített éves beszámoló, a mikrogazdálkodói beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség feltételei, a leltár és a leltározás fogalma, a leltározás módszerei. A minőség elemzése. A termékek, szolgáltatások minőségének vizsgálata a vevői elégedettség szempontjából. A gyártási folyamat, illetve késztermékek minőségének vizsgálata. A minőséggel kapcsolatos költségek vizsgálata. Minimumkérdések: A teljes körű minőségirányítási rendszer hatása a tevékenység szakaszaira. A vevői elégedettség értelmezése és vizsgálata. Selejt, selejtszázalék, 2
átlagos selejtszázalék. Bruttó és nettó selejtkár. Átlagos minőségi kategória és átlagos minőségi együttható. Hibamegelőzési költségek, minősítési költségek, hibaköltségek, valamint a megfelelés és nem megfelelés költségei. 4. Ismertesse a mérleg fogalmát, a mérleg általános jellemzőit, felépítését a számviteli törvény előírásai alapján! A mérleg tartalma (mérlegcsoport mélységig), éves és egyszerűsített éves beszámoló mérlegének felépítése (a 2000. évi C. törvény a számvitelről 1. számú melléklete alapján), lehetséges formái („A” és „B” változat), tagolása. A mérleg főbb összefüggései. A mérleg és az eredménykimutatás összefüggése. Minimumkérdések: Az éves beszámoló mérlegének mérlegtétel (mérlegsor) mélységű ismerete Sztv. 1. számú melléklete alapján. Az éves és az egyszerűsített éves beszámoló mérlege közötti különbség. A mérleg és az eredménykimutatás alapvető összefüggéseinek ismertetése. Az egyes mérlegcsoportok pontos fogalmi meghatározása. A kereskedelmi áruforgalom elemzése. Az áruforgalom jellemző szakaszai. Az áruforgalom átfogó értékelése. Az áruellátás (árubeszerzés) elemezése. Minimumkérdések: Az áruforgalom szakaszainak időrendi és logikai sorrendje. Áruforgalmi mérlegsor és torzító tényezői. Árualap és választék. A beszerzés technikai lépései. Komplex pontozás. Áru-utánpótlási idő. Optimális rendelési tételnagyság modellje. A beszerzés szokásos formái. 5. Az immateriális javak fogalma, csoportjai, szerepük a vállalkozásoknál. Az immateriális javak helye a mérlegben. Az immateriális javak értékelése. Az immateriális javakkal kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. Az immateriális javakkal kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása, a gazdasági események bizonylatai. Immateriális javak a kiegészítő mellékletben. Minimumkérdések: Az immateriális javak pontos fogalmi meghatározása, az immateriális javak mérlegcsoporthoz kapcsolódó mérlegsorok felsorolása az éves beszámoló mérlege alapján. A terv szerinti értékcsökkenés korlátai. A mérlegcsoporthoz kapcsolódó osztalékfizetési korlát ismertetése. A bekerülési érték tartalma az egyes bekerülési jogcímekhez tartozóan. A vásárlás, az apport átvétel, az értékesítés, az apportba történő átadás, a terven felüli értékcsökkenés gazdasági eseményeinek éves beszámoló mélységű eredménykimutatás kapcsolata és könyvviteli elszámolása. Az emberierőforrás-gazdálkodás elemzése. A létszám nagyságának és összetételének elemzése. A munkaidő-kihasználás elemzése. Az élőmunka teljesítményének elemzése. A munka termelékenységének elemzése termelőtevékenység esetén. Minimumkérdések: Emberi erőforrás fogalma és sajátos jellemzői. Átlagos állományi és dolgozó létszám. Munkaerő-szükséglet. Munkakörelemzés. Munkaerő-szükséglet fedezettsége. Munkaerő-felhasználás. FEOR’93. Munkaerő-mozgás. Munkaidő. Munkaidő-mérleg. Munkaidő-kihasználás. Túlóra (túlmunka). Termelékenység értelmezése. A termelés és a munkaráfordítás kifejezései és torzító tényezői. 6. A tárgyi eszközök fogalma, jellemzői, szerepük a gazdálkodásban. A tárgyi eszközök helye és csoportosítása a mérlegben. A tárgyi eszközök értékelése. A tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása 3
elszámolása, a gazdasági események bizonylatai. A beruházás, felújítás, fenntartás elkülönítése. A tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása. A tárgyi eszközök a kiegészítő mellékletben. Minimumkérdések: A tárgyi eszközök pontos fogalmi meghatározása, a tárgyi eszközök mérlegcsoporthoz kapcsolódó mérlegsorok felsorolása az éves beszámoló mérlege alapján. A terv szerinti értékcsökkenési leírás módszerei és könyvviteli elszámolása. A bekerülési érték tartalma az egyes bekerülési jogcímekhez tartozóan. A vásárlás, az apport átvétel, a saját előállítás, az értékesítés, az apportba történő átadás, a terven felüli értékcsökkenés gazdasági eseményeinek éves beszámoló mélységű eredménykimutatás kapcsolata és könyvviteli elszámolása. Az emberi erőforrás felhasználásához kapcsolódó költségek elemzése. A munkaerőköltségek és a személyi jellegű ráfordítások elemzése. A bérgazdálkodás átfogó elemzése. A bérfelhasználás gazdaságosságának vizsgálata. A bérgazdálkodás elemzési sajátosságai kereskedelmi tevékenység esetén. Minimumkérdések: Munkaerőköltség és elemei. Számított teljes munkaidős létszám. Személyi jellegű ráfordítások tartalma. A bérszerkezeti elemek. Egy létszámcsoport és egy szervezeti egység bérköltségének változását meghatározó okok. Átlagbér, bérhányad, bérrentabilitás. A bértömeg alakulását befolyásoló tényezők kereskedelmi tevékenység esetén. 7. A befektetett pénzügyi eszközök fogalma, jellemzői, szerepük a gazdálkodásban. A befektetett pénzügyi eszközök helye és csoportosítása a mérlegben. A befektetett pénzügyi eszközök értékelése. A befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása, a gazdasági események bizonylatai. A befektetett pénzügyi eszközök a kiegészítő mellékletben. Minimumkérdések: A befektetett pénzügyi eszközök pontos fogalmi meghatározása, a befektetett pénzügyi eszközök mérlegcsoporthoz kapcsolódó mérlegsorok felsorolása az éves beszámoló mérlege alapján. A tartós részesedések és a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bekerülési értékének tartalma vásárláskor. A tartós részesedések értékvesztésének és az értékvesztés visszaírásának Sztv. szerinti szabályozása. A tartós részesedések, a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vásárlásának, értékesítésének, értékvesztésének és az értékvesztés visszaírásának, a kapott és járó kamat/osztalék könyvviteli elszámolása és éves beszámoló mélységű eredménykimutatás kapcsolata, az adott kölcsön nyújtásának, törlesztésnek, a kapcsolódó kapott és járó kamat könyvviteli elszámolása és éves beszámoló mélységű eredménykimutatás kapcsolata. A tárgyieszköz-gazdálkodás kiemelt elemzési feladatai. A tárgyieszköz-állomány összetételének, állagának, használhatóságának vizsgálata. A tárgyi eszközök kapacitáskihasználásának vizsgálata. A kapacitáskihasználás elemzése termelőtevékenység esetén. A tárgyi eszközök kihasználásának vizsgálata értékadatok segítségével. A műszaki kapacitáskihasználás értékelése. A kapacitáskihasználás változásának hatása a vállalkozás költségeire. A kapacitáskihasználás elemzése kereskedelmi tevékenység esetén. Minimumkérdések: Tárgyieszköz-állomány összetétele, állaga, használhatósága. Kapacitás és kapacitáskihasználás. A tárgyi eszközök kihasználtságának növelését magyarázó tényezők. A műszaki kapacitáskihasználás. Extenzív és intenzív kihasználás. 4
Kapacitásnorma. Teljesítmény-százalékok. Kapacitáskihasználás javulása és a relatív költségmegtakarítás. Teljesítménnyel nem fedezett tárgyi eszközök bruttó értéke. Létesítmények és technikai eszközök a kereskedelemben. Raktározás és szállítás a nagykereskedelemben. 8. A vásárolt készletek fogalma, helyük és csoportosításuk a mérlegben. A vásárolt készletek értékelése. A vásárolt készletekkel kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A vásárolt készletekkel kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása, a gazdasági események bizonylatai. A vásárolt készletek analitikus nyilvántartása. Minimumkérdések: A vásárolt készletek pontos fogalmi meghatározása, a készletek mérlegcsoporthoz kapcsolódó mérlegsorok felsorolása az éves beszámoló mérlege alapján. A bekerülési érték tartalma az egyes bekerülési jogcímekhez tartozóan. A vásárlás, az apport átvétel, az értékesítés, a felhasználás, az apportba történő átadás, a hiány, az értékvesztés gazdasági eseményeinek éves beszámoló mélységű eredménykimutatás kapcsolata és könyvviteli elszámolása a lehetséges analitikus nyilvántartások függvényében. A logisztika és a készletgazdálkodás elemzése termelőtevékenység esetén. Az anyagellátási tevékenység elemzése. Az anyagfelhasználás elemzése Minimumkérdések: Logisztika. A logisztika hatása a vállalati gazdálkodásra. Logisztikai teljesítmény értékelése. Készletgazdálkodás. ABC-analízis. Az anyagellátási tevékenység. A folyamatos anyagellátás hiányosságainak következményei. Fajlagos anyagfelhasználás. Anyag felhasználási normák. Anyagkihozatal és anyagveszteség. Bruttó és nettó anyagköltség. 9. A saját termelésű készletek fogalma, helyük és csoportosításuk a mérlegben. A saját termelésű készletek értékelése. A saját termelésű készletekkel kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A saját termelésű készletekkel kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása, a gazdasági események bizonylatai. A saját termelésű készletek analitikus nyilvántartása. Minimumkérdések: A saját termelésű készletek pontos fogalmi meghatározása, a készletek mérlegcsoporthoz kapcsolódó mérlegsorok felsorolása az éves beszámoló mérlege alapján. A bekerülési érték tartalma az egyes bekerülési jogcímekhez tartozóan. A saját előállítás, az apport átvétel, az értékesítés, az apportba történő átadás, a hiány, az értékvesztés gazdasági eseményeinek éves beszámoló mélységű összköltség, illetve forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás kapcsolata és könyvviteli elszámolása a lehetséges analitikus nyilvántartások függvényében. A készletgazdálkodás elemzése kereskedelmi tevékenység esetén. Az árukészletek és a készletváltozás megfigyelése. Az árukészlet és a forgalom viszonyának elemzése. Az árukészlet változására ható tényezők számszerűsítése. A készletrugalmasság vizsgálata. Minimumkérdések: A készletezés technikai elemei és a készletezés gazdálkodási oldala. Az optimális készletszintet meghatározó tényezők. Minimális, folyó, és teljes (maximális) készlet. Időponti és időszaki készlet. A készletállomány belső összetétele. Az átlagkészlet változására ható tényezők. Készletrugalmasság. 10. A követelések fogalma, helyük és csoportosításuk a mérlegben. A követelések értékelése. A követelésekkel kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A követelésekkel kapcsolatos gazdasági események könyvviteli 5
elszámolása, a gazdasági események bizonylatai. A követelések analitikus nyilvántartása. Minimumkérdések: A követelések pontos fogalmi meghatározása, a követelések mérlegcsoporthoz kapcsolódó mérlegsorok felsorolása az éves beszámoló mérlege alapján. A követelések elszámolásának feltétele, a külföldi pénzértékre szóló vevőkövetelések bekerülési árfolyama. A követelések értékvesztésének és az értékvesztés visszaírásának Sztv. szerinti szabályozása. Legalább 3 Sztv. szerinti példa a behajthatatlan követelésre. Az értékvesztésnek, az értékvesztés visszaírásának, a realizált árfolyamkülönbözeteknek, a behajthatatlan követelésnek a könyvviteli elszámolása és éves beszámoló mélységű eredménykimutatás kapcsolata. A realizált árfolyamkülönbözetek meghatározása, a külföldi pénzértékre szóló követelések fordulónapi értékelése. A beszámoló elemzésének alapjai, az elemzés szükségessége. Külső és belső mérlegelemzés. A mutatószámok fajtái, szerepe a beszámoló elemzésében. Mutatószámrendszerek. A mutatószámok előnyei, hátrányai. Minimumkérdések: A számviteli beszámoló által biztosított információk címzettjei, hasznosítói. A külső mérlegelemzés lényege, elmélyítésének korlátai. A belső mérlegelemzés információforrásai. Mutatószámok fogalma, csoportosítása (abszolút mutatószámok, relatív mutatószámok). Viszonyszámok fajtái. Mutatószámok összehasonlítása az elemzés során. Mutatószámrendszerek (matematikai összefüggésekre, rendszeralapú összefüggésekre épülő). Előnyök (tömör, összevont, egyszerű, könnyen áttekinthető…), hátrányok (beszámoló múltorientáltsága, tömörségből adódó információvesztés, torzító tényezők….). 11. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok fogalma, helyük és csoportosításuk a mérlegben. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok értékelése. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírokkal kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírokkal kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása, a gazdasági események bizonylatai. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok analitikus nyilvántartása. Minimumkérdések: Az értékpapírok pontos fogalmi meghatározása, az értékpapírok mérlegcsoporthoz kapcsolódó mérlegsorok felsorolása az éves beszámoló mérlege alapján. A részesedések és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bekerülési értékének tartalma vásárláskor. A részesedések, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vásárlásának, értékesítésének, a kapott és járó kamat/osztalék könyvviteli elszámolása és éves beszámoló mélységű eredménykimutatás kapcsolata. Az éves beszámoló egyes részeiből indítható elemzések, azok alapinformációi. Az elemzés szerepe a kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés összeállításában. A kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés, mint információforrás, célja, jellemzői, főbb tartalmi elemei. Minimumkérdések: A mérleg adataiból indítható elemzések. Az eredménykimutatás adatainak hasznosítása az elemzés során. Az elemzés összefüggése a kiegészítő melléklettel és az üzleti jelentéssel. A kiegészítő melléklet célszerű szerkezete, az elemzés eredményeinek hasznosítása az egyes részekben. Az üzleti jelentés tartalma, az elemzés eredményeinek hasznosítása az üzleti jelentés összeállítása során.
6
12. A pénzeszközök fogalma, fajtái. A pénzeszközökkel kapcsolatos gazdasági események és azok elszámolása, bizonylatai. A pénzeszközök értékelése a mérlegben, különös tekintettel a valuta-devizakészletek értékelésére. A pénzeszközökről a kiegészítő mellékletben adandó információk. A pénzkezelési szabályzat célja, tartalma, az elkészítésénél figyelembe veendő szempontok. Minimumkérdések: A pénzeszközök pontos fogalmi meghatározása, a pénzeszközök mérlegcsoporthoz kapcsolódó mérlegsorok felsorolása az éves beszámoló mérlege alapján. A valuta/devizakészletek bekerülési árfolyama. A valuta/devizakészletek könyv szerinti árfolyamának meghatározása. A realizált árfolyamkülönbözetek meghatározása, a külföldi pénzértékre szóló pénzeszközök fordulónapi értékelése. A mérleg átfogó elemzése. A vagyoni helyzet átfogó elemzése Az eszköz- és forrásállomány összetételének elemzése. Vertikális és horizontális elemzés. A vagyoni helyzet átfogó elemzése mutatószámokkal. Minimumkérdések: A vagyonösszetétel elemzésének szerepe, módszerei. Eszközszerkezeti és forrásszerkezeti mutatók képzése. Horizontális mérlegelemzési mutatók. 13. Az aktív és passzív időbeli elhatárolások szerepe az összemérés elvének érvényre juttatásában. Az időbeli elhatárolások és az eredmény kapcsolata, különös tekintettel a halasztott bevételekre, a halasztott ráfordításokra. Az aktív és passzív időbeli elhatárolások jogcímei, könyvviteli elszámolásuk és bizonylati alátámasztásuk, kapcsolódó számítások. Minimumkérdések: Az időbeli elhatárolások pontos fogalmi meghatározása, az aktívés passzív időbeli elhatárolások mérlegcsoporthoz kapcsolódó mérlegsorok felsorolása az éves beszámoló mérlege alapján. Legalább 2 Sztv. szerinti példa a bevételek aktív és passzív, a költségek/ráfordítások aktív és passzív időbeli elhatárolásaira (a kapcsolódó könyvviteli elszámolásokkal), legalább 2 Sztv. szerinti példa a halasztott ráfordításokra és halasztott bevételekre (a kapcsolódó könyvviteli elszámolásokkal). A pénzügyi helyzet átfogó elemzése mutatószámokkal. Az adósságállományra vonatkozó mutatók. A rövid távú likviditásra vonatkozó mutatók. A pénzügyi helyzet elemzése a likviditási mérleg alapján. Minimumkérdések: A tartós források elemei, a tartós források szerkezete. Adósságszolgálat fogalma. A likviditási mutatók szerepe, értékelésének korlátai. A likviditási mérleg felépítése. Az eszközök és források besorolása az egyes likviditási fokozatokba. Az eszközök és források egyensúlya likviditási fokozatonként. Likviditáshiány, likviditástöbblet. 14. A hátrasorolt és hosszú lejáratú kötelezettségek fogalma, helyük és csoportosításuk a mérlegben. A hosszú lejáratú kötelezettségek értékelése. A hosszú lejáratú kötelezettségekkel kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A hosszú lejáratú kötelezettségekkel kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása, a gazdasági események bizonylatai. A hosszú lejáratú kötelezettségek analitikus nyilvántartása. Minimumkérdések: A hosszú lejáratú kötelezettségek pontos fogalmi meghatározása, a hátrasorolt-, a hosszú lejáratú kötelezettségek mérlegcsoporthoz kapcsolódó mérlegsorok felsorolása az éves beszámoló mérlege alapján. A hosszú lejáratú kötelezettségek bekerülési értéke. A külföldi pénzértékre szóló kölcsön- és hitel tartozás bekerülési árfolyama. A realizált árfolyamkülönbözetek meghatározása, a külföldi 7
pénzértékre szóló hosszú lejáratú kötelezettségek fordulónapi értékelése. A hitel-, kölcsöntartozásokkal kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása, azok hatása az eredményre. Az egyes mérlegtételek részletes elemzése. Az abszolút és a relatív eltérések módszertana. Az egyes eszközcsoportok elemzése az abszolút és relatív eltérések módszerével. A befektetett eszközök részletes elemzése. A forgóeszközök részletes elemzése. Minimumkérdések: Az elemzés folyamata abszolút és relatív eltérések módszere esetén. Az egyes módszerek alkalmazhatósága az eszközök esetében. Az elemzés szempontjai az egyes eszközök abszolút eltérések módszerével történő vizsgálata során. A tárgyi eszközök, a készletek, a vevőkövetelések és a pénzeszközök vizsgálata a relatív eltérések módszerével. 15. A rövid lejáratú kötelezettségek fogalma, helyük és csoportosításuk a mérlegben. A rövid lejáratú kötelezettségek értékelése. A rövid lejáratú kötelezettségekkel kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A rövid lejáratú kötelezettségekkel kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása, a gazdasági események bizonylatai. A rövid lejáratú kötelezettségek analitikus nyilvántartása. Minimumkérdések: A rövid lejáratú kötelezettségek pontos fogalmi meghatározása, a rövid lejáratú kötelezettségek mérlegcsoporthoz kapcsolódó mérlegsorok felsorolása az éves beszámoló mérlege alapján. A rövid lejáratú kötelezettségek bekerülési értéke. A külföldi pénzértékre szóló szállítói tartozás bekerülési árfolyama. A realizált árfolyamkülönbözetek meghatározása, a külföldi pénzértékre szóló rövid lejáratú kötelezettségek fordulónapi értékelése. A szállítói- és váltótartozással kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása, azok hatása az eredményre. Az értékesítési forgalom részletes elemzése a kereskedelemben. Az értékesítés összetételének elemzése. A nagykereskedelmi értékesítés elemzési sajátosságai. Minimumkérdések: Értékesítési módok. A kiskereskedelmi forgalom szerkezete. Az értékesítés elemzésének területei. Az értékesítés összetétele és változása. A nagykereskedelem formái és funkciói. 16. Ismertesse a jövedelemelszámolás számvitelét (bruttó bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések és bérjárulékok könyvviteli elszámolása, levonások könyvviteli elszámolása)! Személyi jellegű ráfordítások tartalma. Személyi jövedelmek számvitele, juttatások elszámolása, nyilvántartása. Költségvetéssel szembeni kötelezettségek nyilvántartása, elszámolása, rendezése. Személyi jellegű ráfordítások megjelenése a kiegészítő mellékletben. Minimumkérdések: A bérköltség, a személyi jellegű egyéb kifizetések és a bérjárulékok Sztv. szerinti tartalma. A bruttó bér, a levonások és a bérjárulékok könyvelése (nem részleteiben, hanem elviekben). A források részletes elemzése. A saját tőke alakulásának részletes elemzése. A céltartalékok elemzése. A kötelezettségek alakulásának elemzése az abszolút és relatív eltérések módszerével. Minimumkérdések: Az abszolút és relatív eltérések módszerének alkalmazhatósága a források esetében. Az elemzés szempontjai az egyes forráselemek abszolút eltérések módszerével történő vizsgálata során. A saját tőke és a szállítói kötelezettségek 8
alakulásának elemzése a relatív eltérések módszerével. A vevőfutamidő és a szállítói futamidő összefüggése, hatása a likviditási helyzetre. 17. A saját tőke fogalma, csoportosítása, megjelenése a mérlegben. A saját tőke egyes elemeinek fogalma, tartalma, kapcsolódó gazdasági események könyvviteli elszámolása, a gazdasági események bizonylatai. Az osztalékfizetés feltételei. Minimumkérdések: A saját tőke pontos fogalmi meghatározása, a saját tőke mérlegcsoporthoz kapcsolódó mérlegsorok felsorolása az éves beszámoló mérlege alapján. Legalább 3 Sztv. szerinti példa a tőketartalék és az eredménytartalék állománynövekedésére és állománycsökkenésére. Legalább 3 Sztv. szerinti példa az osztalékfizetési korlát miatti eredménytartalék lekötésére. A maximális osztalék számítása. Az alapításhoz kapcsolódó gazdasági események könyvelése (pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás teljesítése, cégbejegyzés, alapítással összefüggésben jelentkező költségek elszámolása). A pénzügyi helyzet alakulásának elemzése a cash flow-kimutatás alapján. A cash flowkimutatás hasznosítása. A cash flow-kimutatás összeállításának alapinformációi. A cash flow-kimutatás felépítése. A cash flow-kimutatás egyes részeinek tartalma. Az egyes tevékenységtípusok hatása a bevételi és kiadási oldalra. Minimumkérdések: A cash flow fogalma. A cash flow kimutatás címzettjei, felhasználói. A cash flow kimutatás összeállításához szükséges adatok. Az operatív, a befektetési és a finanszírozási cash flow bevételeinek és kiadásainak tartalma. 18. A céltartalék fogalma, célja, fajtái. A céltartalékok helye a mérlegben. A céltartalékokkal kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A céltartalékokkal kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása, a gazdasági események bizonylatai. A céltartalékokkal kapcsolatos információk a kiegészítő mellékletben. Minimumkérdések: A céltartalékok pontos fogalmi meghatározása, a céltartalékok mérlegcsoporthoz kapcsolódó mérlegsorok felsorolása az éves beszámoló mérlege alapján. Legalább 3 példa a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalékra. A céltartalék képzés és a céltartalék feloldás könyvviteli elszámolása és éves beszámoló mélységű eredménykimutatás kapcsolata. A cash flow-kimutatás összeállításának lehetséges módszerei. A cash flow-kimutatás összeállításának hazai szabályozása. A cash flow- kimutatás egyes sorainak meghatározása az indirekt módszer alkalmazása esetén. A cash flow-kimutatás elemzésének célja, módszerei. Minimumkérdések: Direkt és indirekt módszer alkalmazásának lehetőségei, az egyes módszerek előnyei, hátrányai. Az indirekt módszer alkalmazásából eredő problémák. A potenciális halmozódások és azok kiszűrése. Az operatív cash flow egyes sorainak tartalma, meghatározásuk módja. A cash flow összetevőinek vizsgálata, a cash flow elemzése mutatószámok segítségével. 19. Ismertesse a beszámoló készítés folyamatát! A könyvelés technikai egyeztetése, az évközi könyvelés teljessé tétele kapcsán felmerülő elszámolások, a főkönyvi kivonat tartalma, összeállítása és kötelező egyezőségei, a számlák technikai zárásának menete, az eredményfelosztás, a beszámoló elkészítése.
9
Minimumkérdések: Az eredményszámlák rendezése összköltség és forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás esetén. Az eredményfelosztás könyvviteli elszámolása. A jövedelmezőség alakulásának átfogó elemzése. Az elemzés célja, a jövedelmezőség számításánál figyelembe vehető eredménykategóriák és vetítési alapok. A jövedelmezőségi mutatókból levonható következtetések. A mutatók rendszerbe foglalása, és tényezőkre bontási lehetőségek. Minimumkérdések: A jövedelmezőség elemzésének szerepe a gazdálkodás értékelése, illetve a beszámoló összeállítása során. Jövedelmezőségi mutatók képzése, alapinformációi. Az eredménykimutatásban szereplő és azok adataiból képezhető eredménykategóriák (EBIT, EBITDA, NOPLAT). A vetítési alap kiválasztásának szempontjai. A rátapiramis. Jövedelmezőség és a fenntartható növekedési ütem. 20. A könyvviteli zárlat célja, a havi, a negyedéves és az éves zárlati feladatok célja és tartalma. A könyvviteli zárlattal kapcsolatos számviteli feladatok. Az üzleti év, fordulónap és a mérlegkészítés napjának fogalma, jelentősége, a beszámoló készítés (mérlegkészítés) időpontjának megválasztása és annak hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A főkönyvi számlák megnyitása, évnyitás utáni rendező tételek. Minimumkérdések: A mérlegkészítés időszakához kapcsolódó „típus” elszámolások felsorolása/rendszerezése. Az üzleti év, a fordulónap és a mérlegkészítés napjának pontos fogalmi meghatározása. A készletalakulás vizsgálata. A készletállományok elemzése készletnormák figyelembevételével. A készletstruktúra, készlethatékonyság vizsgálata. A készletek alakulásának dinamikus elemzése. Minimumkérdések: Készletfajták, készletezés és készletlekötés. Készletnormák. Készletlekötés relatív alakulása. Forgási sebesség. Készletrugalmassági mutató. Relatív készletváltozás. A készletgazdálkodási tevékenységre vonatkozó figyelmeztető adatok. 21. Ismertesse az eredménykimutatás fogalmát, általános jellemzőit, az éves az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatásának felépítését (a 2000. évi C. törvény a számvitelről 2. és 3. számú melléklete alapján)! Az eredménykimutatás formájának megválasztásánál figyelembe veendő szempontok. A különböző eljárással készített eredménykimutatások jellemzői. A eredménykategóriák. Az üzemi (üzleti) eredmény megállapítása összköltség, forgalmi költség eljárással. Az összköltség és a forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás közötti szemléletbeli különbség. A két eljárással összeállított eredménykimutatás összefüggései. Minimumkérdések: Az eredménykimutatás pontos fogalmi meghatározása, az eredménykategóriák felsorolása. Az éves beszámoló összköltség eljárással és forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás Sztv. 2. és 3. számú melléklete szerinti levezetése. A vállalkozási tevékenység hatékonyságának értékelése a beszámoló adatai alapján. A hozam- vagy teljesítménymutatók termelő-szolgáltató tevékenység esetén. A hatékonysági mutatók számítása során figyelembe vett erőforrások termelő-szolgáltató tevékenység esetén. A hatékonyság értékelésére alkalmas mutatószámok. Komplex hatékonyság, parciális hatékonyság. Minimumkérdések: A gazdasági hatékonyság fogalma, jövedelmezőséggel történő összehasonlítása. Hozammutatók tartalma termelő tevékenység esetén, az egyes 10
hozamok meghatározásának módja. Legfontosabb erőforrások termelő tevékenység esetén. Hatékonysági mutatók képzése. 22. Az értékesítés nettó árbevétele és az aktivált saját teljesítmények értékének fogalma, tartalma, kapcsolódó gazdasági események elszámolása. Minimumkérdések: Az árbevétel pontos fogalmi meghatározása, a belföldi és export árbevétel közötti alapvető különbség, a saját termelésű készletek állományváltozásának és a saját előállítású eszközök aktivált értékének a pontos fogalmi meghatározása. A saját termelésű készletek készletre vételének, értékesítésének, a hiánynak és az értékvesztésnek, a saját rezsis beruházással kapcsolatos költségek aktiválásának könyvviteli elszámolása és éves beszámoló mélységű összköltség eljárással és forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás kapcsolata. A hatékonyságelemzés sajátosságai kereskedelmi tevékenység esetén. Az élőmunkahatékonyság elemzése a kereskedelemben. Az eszközhatékonyság elemzése kereskedelmi vállalkozás esetén. Minimumkérdések: Alkalmazható hozamkategóriák a kereskedelmi tevékenység hatékonyságelemzése során. A kereskedelmi tevékenység kiemelt erőforrásai. Közvetlen és közvetett teljesítménymutatók. Eszközellátottság és eszközhatékonyság. 23. Az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások fogalma, tartalma, kapcsolódó gazdasági események elszámolása. Minimumkérdések: Az egyéb bevételek és ráfordítások pontos fogalmi meghatározása. Legalább 3 példa az egyéb bevételekre és ráfordításokra (a kapcsolódó könyvviteli elszámolással együtt). Termelési érték és volumen globális elemzése. A termelés összetételének elemzése. A termelés ütemességének vizsgálata. Minimumkérdések: Standardizálás, egymásravetítés módszere. Torzító tényezők az összehasonlításban. Az értékesítés (termelés) összetétele és annak változása. Hányados formájú és összegzett, volumenjellegű mutatószámok alakulásának elemzési módszertana (mutatók számítása és az alakulásukban szerepet játszó hatások). A termékkibocsátás ütemességének és a termelés egyenletességének értelmezése. 24. A pénzügyi műveletek eredményének tartalma. A pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak fogalma, tartalma, kapcsolódó gazdasági események elszámolása. Minimumkérdések: A pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak pontos fogalmi meghatározása. A pénzügyi műveletek bevételeihez és ráfordításaihoz kapcsolódó sorok felsorolása az éves beszámoló mélységű eredménykimutatás alapján. Legalább 1 példa a pénzügyi műveletek bevételeihez és ráfordításaihoz kapcsolódó sorokhoz kapcsolódóan az éves beszámoló mélységű eredménykimutatás alapján (a kapcsolódó könyvviteli elszámolással együtt). Az eredményelemzés szakaszai és módszerei. A tevékenységek Á-K-F struktúrája. Az értékesítés bruttó eredményét befolyásoló tényezők elemzése. Az adózás előtti eredmény alakulását befolyásoló további tényezők elemzése. Minimumkérdések: Az eredményelemzés három szakasza. Az elemzés célja és alkalmazható módszerei az egyes szakaszokban. Az elemzés alapinformációi. Az értékesítés nettó árbevételének és az értékesítés közvetlen költségeinek tartalma. Az
11
értékesítés közvetett költségeinek tartalma. Az eredmény alakulását befolyásoló további tényezők. 25. Az éves beszámoló részét képező kiegészítő melléklet célja, tartalma, kapcsolata az éves beszámolóval. Az egyszerűsített éves beszámoló részét képező kiegészítő melléklet különbözősége. Az üzleti jelentés szerepe, információi. Kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók bemutatása. Vállalatirányítási nyilatkozat elkészítése, tartalma. Letétbehelyezés, közzététel és könyvvizsgálat. Minimumkérdések: A kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés célja. Legalább 8 kötelező tartalmi kellék a kiegészítő melléklet esetében a Sztv. alapján. A vállalatirányítási nyilatkozat célja. Letétbehelyezéssel és közzététellel kapcsolatos Sztv. szerinti előírások. A könyvvizsgálati értékhatár. A könyvvizsgálói záradék fajtái. Az eredménytervezés módszerei. Nagyvonalú eredménytervezési módszereket segítő elemzések. Az optimális eredménytervezést segítő számítások. A költségtervezés jelentősége és módszerei. A közvetlen és közvetett költségek tervezése. Minimumkérdések: Eredményelemzés a tervezés szakaszában. Minimális nyereségkövetelmény meghatározása, az eredménynövelés módszertani kérdései. Nyereségoptimum-számítás. A költségtervezés általános módszerei (báziskorrekciót alkalmazó módszer, normák, normatívák alkalmazása, nulla bázisú költségtervezés). Az eredményterv szerkezeti modellje. Az egyes elemek (fedezeti összeg, közvetett költségek, egyéb bevételek, egyéb ráfordítások, pénzügyi műveletek eredménye) tervezése. 26. Az ellenőrzés számvitele. Ellenőrzés célja, szükségessége általánosságban. Az ellenőrzés számviteli értelmezése. A számviteli ellenőrzés megállapításai. Hibák és hibahatások általánosságban. Hibák és hibahatások rendszerezése a számviteli kezelés szempontjából. Hibák és hibahatások nagyságrend szerinti csoportosítása. A jelentős hibák és hibahatások javítása és beszámoló szintű megjelenése. Minimumkérdések: Az ellenőrzés és a jelentős hiba Sztv. szerinti fogalmi meghatározása, a hibák és hibahatások nagyságrend szerinti csoportosítása, a jelentős hibák javításának beszámoló szintű megjelenése. A várható eredmény évközi folyamatos elemzése. Az élő rendelésállomány fedezeti összegének folyamatos elemzése, a fedezeti pont szerepe. A számviteli rendszer évközi információi az eredmény alakulásáról. Minimumkérdések: Fedezeti összeg, fedezeti pont. A fedezeti pont meghatározása. Élő rendelésállomány – szabad kapacitások. Évközi információk a nyereség alkotóiról. Tervezett és tényleges árszínvonal. A tervezett és tényleges önköltség eltérései (normaváltozás, normától való eltérés). Üzemi általános költségek tervezett és tényleges alakulása. Közvetett költségek vizsgálata. 27. A pénznemváltás számvitele. Devizanemek közötti áttérés. Deviza könyvvezetési lehetőségek a számviteli törvény alapján. Devizaáttérés esetei. Devizaáttérés folyamata. Az átszámítás szabályai. Minimumkérdések: Az euróban, dollárban, illetve egyéb pénznemben történő könyvvezetésre való áttérés feltételei. Az átszámítás alapvető szabályai, az átszámítási különbözetek kezelése. A vállalkozási eredményének utólagos elemzése. Az éves jövedelmezőség alakulását befolyásoló tényezők. A nagyvonalú eredményelemzés módszerei termelő-szolgáltató 12
tevékenység esetén. Az eredményt befolyásoló tényezők hatásainak nagyvonalú elemzése. Minimumkérdések: Előző évhez és tervhez történő viszonyítás. Az éves jövedelmezőséget befolyásoló nyolc tényezőcsoport. Átlagos fedezeti hányadot alkalmazó módszer, gyártmánykarakterisztikát alkalmazó módszer. Eltérő tényezők a két módszer esetében. 28. A gazdasági társaságok átalakulása, egyesülése, szétválása. Az átalakulás, az egyesülés, a szétválás általános szabályai. A gazdasági társaságok átalakulásának, egyesülésének és szétválásának folyamata. Az átalakulás, az egyesülés és a szétválás számviteli teendői. Minimumkérdések: Az átalakulás, egyesülés és szétválás pontos fogalmi meghatározása. Az átalakulást, egyesülést és szétválást kizáró okok felsorolása. Az átalakulás, egyesülés és szétválás esetén készítendő számviteli dokumentumok felsorolása. A jogelőd és a jogutód vagyonmérleg tervezetének és végleges vagyonmérlegének felépítése. Az értékesítés bruttó eredményét befolyásoló tényezők hatásainak részletes vizsgálata termelő-szolgáltató tevékenység esetén. Az értékesített termékek árszínvonalának elemzése. Az önköltség elemzése, aktív önköltségcsökkentési lehetőségek. Az értékesítési volumen és összetétel alakulásának hatása a vállalkozási eredményre. Minimumkérdések: Belföldi értékesítés, export értékesítés árszínvonal-elemzése. Árszerkezet. Az értékesítési volumen, az értékesítés közvetlen költségei, illetve az értékesítési összetétel változásának hatása az eredmény alakulására. Az önköltség csökkentése. Aktív önköltségcsökkentés, viszonylagos önköltségcsökkentés. Példák az aktív önköltségcsökkentésre közvetlen anyagok, közvetlen bérek, gyártóeszközök és az üzemi költségek területén. 29. Gazdasági társaságok jogutód nélküli megszűnése. A jogutód nélküli megszűnések általános szabályai. A végelszámolás számviteli feladatai. A csőd- és a felszámolási eljárás számviteli feladatai. Minimumkérdések: A jogutód nélküli megszűnés eseteinek felsorolása. A végelszámolás, felszámolás, kényszertörlés és csődeljárás pontos fogalmi meghatározása. A végelszámolás és felszámolás során készülő számviteli dokumentumok felsorolása. A végelszámoláshoz kapcsolódó beszámolási teendők és beszámolási sajátosságok összefoglalása. A közbenső felszámolási mérleg készítéséhez kapcsolódó szabályok összefoglalása. A vagyoni eszközök és források felsorolása a felszámolási zárómérlegben. A közvetett költségek elemzésének feladatai az utólagos eredményelemzés keretében. Az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások alakulásának elemzése. A pénzügyi műveletek eredményének elemzése. Minimumkérdések: Az egyes közvetett költségek elemzési szempontjai. Értékesítési, forgalmazási költségek, igazgatási költségek. Az egyéb általános költségek (üzemi közvetett költségek, K+F költségei, garanciális javítási költségek). Egyéb bevételek, egyéb ráfordítások elemzése. Pénzügyi műveletek eredményének elemzése (kapott, fizetett kamatok, pénzügyi befektetések hatása az eredményre).
13
30. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló szükségessége, célja, tartalma, készítésének kötelezettsége. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének folyamata. Az egyes konszolidálási eljárások rövid ismertetése. Minimumkérdések: A vállalatcsoportba tartozó vállalkozások fajtái és a befolyásolás módjai, pontos fogalmi meghatározások. Konszolidált beszámoló készítési kötelezettség, mentesítési lehetőségek, azok feltételei. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének munkafolyamata. A teljeskörű konszolidáció részfeladatainak fogalmi meghatározásai: tőkekonszolidáció, adósságkonszolidáció, közbenső eredmények kiszűrése, bevételek és ráfordítások kiszűrése. A kereskedelmi vállalkozás árbevétel-, költség- és eredményelemzésének sajátosságai. Az árrés alakulásának elemzése. A kereskedelmi vállalkozás költségeinek elemzése. Minimumkérdések: Kereskedelmi árrés fogalma. Árrésszint és haszonkulcs. Az árrés alakulását befolyásoló fő tényezők (árbevétel, áruforgalom összetétele, árintézkedések). Árdifferenciálás. A kereskedelmi vállalkozás sajátos költségei. A külkereskedelmi vállalkozás eredménye a különböző lebonyolítási (szerződéses kapcsolati) formák esetén. Saját számlás és bizományi külkereskedelem.
14