Megvalósítási Terv
Budapest, 2010. november
1
Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló
3
A Kreatív Iparágak helyzete és lehetőségei A kreatív ipar definíciós kérdései Az UNCTAD kategorizálása A WIPO kategorizálása Az EU kategorizálása Nemzetközi trendek Európa 2020 Stratégia Zöld Könyv – a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról Az Európai Digitális Menetrend Hazai kezdeményezések Kormányprogram - A Nemzeti Együttműködés Programja Új Széchenyi Terv Magyar Digitális Stratégia 2010-2015 A Magyarországi kreatív ipar jellemzői
5 5 5 6 8 8 9 10 10 12 12 12 13 13
A KIP javaslatai a Megvalósítási Tervben megjelenített programok kivitelezése érdekében A Megvalósítási Terv elkészítésének koncepciója, megfontolások, módszertan A Megvalósítási Terv szerkezete A Megvalósítási Terv időtávja, ütemezése Az ágazati szereplők aktivitása A siker érdekében szükséges együttműködések A megvalósítás külső feltételei, javaslatok az innováció feltételeinek javítására A K+F+I tevékenység finanszírozása Pályázati források jelentősége Az üzleti környezet jelentősége A szabályozási környezet jelentősége A KIP szerepe a programok megvalósításában A KIP feladatai, jövőbeni lehetséges tevékenységei A KIP további működtetése
17 17 17 17 18 18 20 20 21 22 23 24 24 25
A KIP által támogatásra javasolt stratégiai célok és a megvalósulásukat támogató programok bemutatása 25 A KIP Platform tervezett kutatási programjainak áttekintése 25 Alapkutatások 26 Alkalmazott kutatások 26 A megvalósítás tervezett időtávja 28 A megvalósítás tervezett költségigénye 28 Néhány kidolgozott alkalmazási terület bemutatása 28 Entitás-orientált keresőrendszerek fejlesztése és alkalmazása 28 Mozgóképek audió anyagainak valós idejű szöveggé konvertálásával a multimédiás anyagok kereshetővé tétele 31 Nemzetközi szinten is elismert színvonalú, magyar oktatási területek (matematika-fizika, zene, konduktív pedagógia) értéknövelt digitalizálása és hálózati képzési rendszerének fejlesztése 33 Mozgóképek tartalmára utaló kiegészítő információk (meta-adatok) közvetítése 34 Digitális tananyag előállító, terjesztő, beszállító hálózatok fejlesztése. Elektronikus Tananyag Szerzői Jogkezelő Rendszer bevezetése. A felhasználók/tanulók és szerzők közös érdekére alapozott üzleti modellek megvalósulásának támogatása 36 Interaktív könyvtár és múzeum kialakítása a digitális térben. A kulturális turizmus támogatásának egy lehetséges eszköze 40 Digitális tesztkörnyezetek létrehozása új termékek és üzleti modellek kipróbálásához 42 Következő generációs 3D kijelző technológiák fejlesztése 42 A kreatív tanulási környezet fejlesztésének szerzői jogi korlátai 44 Közös nyilatkozat a Nemzeti Technológiai Platform kezdeményezések eredményeinek hasznosítása érdekében 55
2
Vezetői összefoglaló Az Európai Unió kezdeményezésére a kutatás-fejlesztési prioritások meghatározása, valamint a prioritások pályázati alapon történő pénzügyi támogatását lebonyolító közös európai K+F programok (pl. Framework Programme) meghirdetése során egyre nagyobb hangsúllyal veszik figyelembe az adott szakterületen működő vállalkozások által megfogalmazott kutatási igényeket. Az Európai Technológiai Platform kezdeményezések arra törekszenek, hogy egyes jól meghatározott területek ipari szereplőinek részvételével kidolgozzák azokat a stratégiailag legfontosabb kutatási és fejlesztési prioritásokat - ezek időkeretét és a nemzeti kormányoktól igényelt támogatási keretprogramjait - melyek Európa jövőbeni növekedése és versenyképessége szempontjából, közép- és hosszú-távon, meghatározóak. A Platformok olyan technológiai területeken alakulnak és tevékenykednek, melyek potenciálisan meghatározó tényezői Európa jövőbeni versenyképességének, folyamatosan képesek olyan új, áttörő technológiákat, termékeket és szolgáltatásokat bevezetni az európai piacra, melyek biztosíthatják az országok és az Unió versenyképességét a csúcstechnológiák terén, de emellett a hagyományos iparágak szerkezetének átalakítására is alkalmasak és kielégítik a fenntartható növekedés feltételeit is. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) által meghirdetett, 2010-ben záródó Nemzeti Technológiai Platformok létrehozását támogató pályázati konstrukció keretében 20 Platform került kiválasztásra, mint a nemzetgazdaság fejlődése szempontjából meghatározó, illetve perspektivikus terület. A Kreatív Iparágak Platformja – KIP- 2007 decemberében alakult meg az önmagukat kreatívnak tekintő vállalkozások, oktatási és kutatási intézmények, valamint az innovációban érdekelt intézmények képviselőinek részvételével. A KIP Platform a magyarországi Nemzeti Technológiai Platformok egyikeként szerveződött, azzal a céllal, hogy a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység erősítésével hozzájáruljon a magyar kreatív vállalkozások versenyképességének javításához. és ezen keresztül az egész ágazat stabilizálásához és fejlődési pályára állításához. A KIP létrehozását az NKTH pályázat keretében a Magyar Tartalomipari Szövetség vállalta. A KIP tevékenységeinek koordinációját a Magyar Nemzeti Host Egyesület keretein belül végzi. A KIP az alábbi K+F és innovációs területekre fókuszálja tevékenységét: •
Nemzetközi szinten is elismert színvonalú magyar oktatási területek (matematikafizika, zene, konduktív pedagógia stb.) értéknövelt digitalizálása és hálózati képzési rendszerének fejlesztése;
•
A felhasználók/tanulók és szerzők közös érdekére alapozott fizetési, terjesztést támogató szerzői jogi környezet kialakítása;
•
Könyvek digitális értéknövelési és terjesztési technológiái;
•
Hálózati tanulási környezet fejlesztése, különös tekintettel a fogyatékos és idős emberekre (eInclusion-eBefogadás);
3
•
Film, interaktív televízió, videó játék, oktatási, turisztikai, könyvtári és múzeumi digitális tartalmak: o értéknövelt előállítása, terjesztése és felhasználása multi-platform környezetben; o minősítési rendszerei; o kereshetőségét támogató technológiái; o szabványainak fejlesztése, alkalmazása; o interoperábilis felhasználhatóságát biztosító technológiák; o tesztelési környezete.
•
Digitális film, videó játék beszállítói rendszerek fejlesztése.
A Kreatív Iparágak Platformjához eddig mintegy 50 szervezet csatlakozott. A KIP Platform nyitott, várja a fenti szakterületen aktív szervezetek csatlakozását. A KIP Platform elkészítette több évre előretekintő Stratégia Kutatási Tervét, valamint kidolgozta ezek programszintű megvalósítására alkalmas Megvalósítási Tervét. A kreatív iparágak együttes bruttó hozzáadott értéke 2006-ban 1.525 Mrd Ft-ot képviselt, ami a nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték 7,42 %-ával volt egyenlő. A kreatív iparágakon belül foglalkoztatottak száma 274 ezer fő. (Az adatok a Magyar Szabadalmi Hivatal 2010-ben készített tanulmányából származnak). Fejlesztéspolitika szempontból elengedhetetlen a kreatív szektornak a valós gazdasági súlyával arányos kezelése a gazdaságpolitikai döntéshozatalban. A kreatív szektor a hagyományos gazdasági ágakkal összemérhető gazdasági értéket hoz létre, gazdasági teljesítményt produkál, jövedelmet generál, foglalkoztatási szerepet tölt be. Úgy véljük, hogy a korábban létrehozott és évek óta eredményesen működő Technológia Platformok tevékenységéből érdemes lenne a kreativitáshoz kapcsolódó területeket öszszegyűjteni, az Új Széchenyi Tervben megfogalmazott egységes rendező elvek mentén néhány szakterületi tematikus csoportba rendezni és ezek eredményeinek értékelésével az általuk megfogalmazott kutatás-fejlesztési programok további támogatásáról dönteni.
4
A Kreatív Iparágak helyzete és lehetőségei A kreatív ipar definíciós kérdései
Az UNCTAD kategorizálása A kreatív iparágak azon tevékenységek, amelyek gyökere az egyéni kreativitásban, képzettségben és képességekben rejlik, és amelyek képesek a szellemi tulajdon létrehozásán és felhasználásán keresztül jólétet és munkahelyeket teremteni. A kreatív iparágakat az UNCTAD kategorizálását követve az alábbi csoportokba rendezhetjük: Kulturális örökségünk • Hagyományos kulturális kifejezési területek Művészetek és kézművesség • Kultúra közvetítő helyek Régészeti emlékek, múzeumok, könyvtárak, kiállítások Művészetek • Előadó művészet Élő- zene, színház, tánc opera stb. előadások • Vizuális művészetek Festészet, szobrászat, fényképészet stb. Média • Audió vizuális tartalmak Film, televízió, rádió, egyéb közvetítések • Könyvkiadás és nyomtatott média anyagok Elektronikus és nyomtatott sajtó Funkcionális területek • Újmédia Szoftver készítés, videó-játékok, digitalizált kreatív tartalmak • Kreatív szolgáltatások Építészet, reklám- és hirdetési ipar, kreatív K+F, kulturális és pihentető tartalmak és szolgáltatások • Tervezés Iparművészet, belsőépítészet, grafika, forma- és divattervezés, ékszer, játékok
5
A WIPO kategorizálása A WIPO (World Intellectual Property Organisation) négy ágazatcsoportot különít el a szerzői jogi tartalom, illetve a szerzői joghoz való kapcsolódás függvényében: •
Primer szerzői jogi ágazatok (irodalom, zene, film);
•
Részlegesen szerzői jogi ágazatok (pl. ruházat, ékszerek, építészet);
•
Szerzőijog-függő technikai háttérágazatok (pl. TV, video, számítógépek);
•
Egyéb kisegítő ágazatok (pl. szerzői jogi termékek kereskedelme, szállítása).
Primer szerzői jogi ágazatok •
sajtó és irodalom
•
zene, színművek, opera
•
film és videó
•
rádió és televízió
•
fotográfia
•
szoftver és adat-bázis
•
hirdetés, reklám
•
közös jogkezelő szervezetek
Részlegesen szerzői jogi ágazatok •
ruházat, textil és cipő
•
ékszerek és érmék
•
kézműves áruk
•
bútor
•
háztartási eszközök, porcelán és üveg
•
tapéta és szőnyeg
•
játékok és számítógépes játékok,
•
építészet, mérnöki tervezés, elemzés
•
múzeumok
•
ezek kis- és nagy-kereskedelme
Technikai háttér ágazatok •
televíziók, rádiók, videók, CD-,, DVD lejátszó, magnó, játékkonzolok
•
számítógépek
•
hangszerek
•
fényképészeti eszközök és mozi-berendezések
6
•
fénymásolók
•
üres rögzítő eszköz
•
papír
•
kölcsönzés
•
ezek kis- és nagykereskedelme
Egyéb kiszolgáló ágazatok •
szerzői jogi termékekkel kapcsolatos általános kis- és nagykereskedelem
•
szállítás, raktározás, távközlés
Az egyes ágazatok hozzáadott értékét a gyakorlat által visszaigazolt módon szorzótényezők formájában rögzíti. Az egyes területek ily módon egyértelműen rögzített módosító paramétereit részletes táblázatban teszi közzé. Az MSZH által a 2006. évi vizsgálat során alkalmazott copyright faktorok a következők voltak I. Primer szerzői jogi ágazatok Sajtó és irodalom Zene, színművek, opera Filmalkotás és videó Rádió és televízió Fotográfia Szoftver és adatbázis Hirdetés, reklám Szakmai érdekképviseleti szervezetek
1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000
II. Szerzői jog-függő technikai háttérágazatok Szórakoztató elektronikai termékek Számítógép gyártása Hangszer gyártása Fényképészeti eszköz és moziberendezés gyártása Fénymásoló gyártása Üres rögzítő eszköz gyártása Szerzői művekkel kapcsolatos papírok gyártása Egyes fogyasztási cikkek kölcsönzés Szerzői jog-függő ágazatok kis-és nagykereskedelme
1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000
III. Részlegesen szerzői jogi ágazatok Játékok és számítógépes játékok Múzeumok Egyéb kézműves áruk Ékszerek Építészet, mérnöki tervezés, elemzés Bútor Részlegesen szerzői jogi ágazatok kis- és nagykereskedelme
0,500 0,500 0,400 0,250 0,100 0,050 0,050
7
Tapéta és szőnyeg Meghatározott ruházat, textil és cipőáruk Háztartási eszközök, porcelán és üveg
0,020 0,005 0,005
IV. Egyéb kiszolgáló ágazatok Általános kereskedelem Általános szállítás, raktározás, kommunikáció
0,064 0,064
Az EU kategorizálása Az Európai Unió dokumentumaiban kulturális és kreatív iparágak jelennek meg mint fogalmak, egymásra épülő formában, az alábbi jellemző definícióknak megfelelően: Kulturális iparág: ágazat, amely olyan árut vagy szolgáltatást állít elő vagy terjeszt, amely létrehozása idején sajátos jellege, felhasználása vagy végcélja szerint kulturális kifejezést testesít meg vagy közvetít, függetlenül attól, hogy kereskedelmi értékkel bír-e. A hagyományos művészeti ágazatok mellett (előadóművészetek, képzőművészetek, kulturális örökség – többek között az állami szektor) ide tartozik a film, a DVD és a videó, a televízió és a rádió, a videojátékok, az új média, a zene, a könyvek és a sajtó is. (forrás: a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló 2005-ös UNESCO-egyezmény) Kreatív iparág: ágazat, amely a kultúrát használja alapanyagként (input), és kulturális dimenzióval bír, jóllehet az általa előállított eredmény (output) gyakran funkcionális. Ide tartozik az építészet és a dizájn, amely szélesebb folyamatokba integrálja a kreatív elemeket, valamint az olyan alágazatok is, mint a tervezőgrafika, a divattervezés vagy a reklámszakma. (forrás: Zöld Könyv – a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról)
Nemzetközi trendek Az Európai Unió dokumentumai és programjai a 2010 évben kiemelt módon foglalkoztak a kreatív iparágakkal.
8
Európa 2020 Stratégia (publikálva 2010. március 3-án) „Európa 2020 - Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” A bizottsági közlemény kulcsterületei •
a tudást, az innovációt, az oktatást és a digitális társadalmat középpontba helyező „intelligens növekedés”
•
a hatékonyabb erőforrás-felhasználást elősegítő és a versenyképességet növelő „fenntartható növekedés”
•
a munkaerő-piaci részvételt fokozó, a készségek elsajátítását ösztönző és a szegénység elleni küzdelmet elősegítő „inkluzív növekedés”.
Témacsoportjai Fenntartható növekedés •
„Erőforrás-hatékony Európa” Energiahatékonyság, környezetbarát ipar
•
„Iparpolitika a globalizáció korában” Üzleti környezet javítása, ipari bázis erősítése
Inkluzív növekedés •
„Új készségek és munkahelyek menetrendje” Munkaerőpiaci modernizáció, Life-long learning
•
„Szegénység elleni európai platform” Társadalmi és területi kohézió biztosítása
Intelligens növekedés •
„Innovatív Unió” K+F feltételek javítása
•
„Mozgásban az ifjúság” Oktatás teljesítményének növelése
•
„Európai digitális társadalom” Internet-hozzáférés fejlesztése
Az intelligens növekedés alapjai •
a nagysebességű internetre épülő egységes digitális piac és az ebből származó gazdasági és társadalmi előnyök,
•
az internetes infrastruktúrába és a kapcsolódó szolgáltatásokba való beruházásokat ösztönző stabil jogi környezet,
•
online tartalmak és szolgáltatások egységes piacának megteremtése multiterritoriális engedélyek, a jogtulajdonosok megfelelő védelme és díjazása.
Európa 2020 célkitűzései
Kreatív iparágak a megvalósítás szolgálatában
„Innovatív Unió”
szoftverkészítés és digitális játékfejlesztés
„Mozgásban az ifjúság”
film és videó, elektronikus és nyomtatott sajtó
9
„Európai digitális menetrend”
elektronikus és nyomtatott sajtó, reklám- és hirdetési ipar, film és videó
„Iparpolitika a globalizáció korában”
reklám- és hirdetési ipar, film és videó, szoftverkészítés és digitális játékfejlesztés
„Új készségek és munkahelyek menetrendje”
12 kreatív iparág
Zöld Könyv – a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról (publikálva 2010. április 29.) Megjelentetésének célja vitát folytatni arról, hogy milyen követelmények alapján lesz valóban ösztönző, kreatív környezete az EU kulturális és kreatív iparának (KKI). Főbb perspektívái: •
kulturális sokszínűség, digitális váltás és globalizáció, mint a kulturális és kreatív iparágak további fejlődésének fő mozgatórugói
•
megfelelő keretfeltételek létrehozása
•
helyi és regionális fejlődés: ugródeszka a globális sikerhez
•
a KKI-k spill-over hatása a kreatív gazdaságban (pl. innováció, minőségi oktatás).
Az Európai Digitális Menetrend (publikálva 2010. május 19.) Az Európa 2020 Stratégia hét fő kezdeményezésének egyik „zászlóshajója”, melynek célja a nagysebességű internetre épülő digitális egységes piac révén fenntartható gazdasági és társadalmi előnyök megteremtése. A menetrend hét kiemelt tevékenységi területet vázol fel: •
egységes digitális piac létrehozása,
•
az interoperabilitás javítása (pl. közös szabványok révén),
•
az internetbe vetett bizalom és az online biztonság előmozdítása,
•
nagy sebességű és szupergyors internet-hozzáférés,
•
a kutatási és fejlesztési beruházások növelése (IKT-innováció ösztönzése),
•
a digitális ismeretek elterjesztése és az inklúzió ösztönzése,
•
információs és kommunikációs technológiák alkalmazása olyan társadalmi kihívások megoldására, mint a klímaváltozás vagy a népesség elöregedése. 10
Javasolt intézkedések: a kulturális sokszínűség és a kreatív tartalmak támogatása. Ezen belül, a filmszínházak digitalizálása, a szerzői jogi engedélyezési rendszerek egyszerűsítése, az Europeana bővítése Jogalkotási javaslatok (2010-2012): irányelv a közös jogkezelésről (2010), irányelv az árva művekről (2010), a jogérvényesítési irányelv felülvizsgálata (2012) A digitális menetrend céljai Élénk, egységes digitális piac •
tartalmakhoz való könnyebb hozzáférés;
•
határokon átnyúló internetes tranzakciók egyszerűsítése;
•
bizalomépítés a digitális szolgáltatások terén;
•
a távközlési szolgáltatások egységes piacának erősítése.
Interoperabilitás és közös szabványok •
IKT szabványok optimális meghatározása;
•
A szabványok optimálisabb alkalmazása;
•
Átjárhatóság növelése koordináció révén.
Bizalom és biztonság Nagy sebességű, szupergyors internet hozzáférés •
szélessávú lefedettség biztosítása;
•
új generációs hozzáférési hálózatok;
•
nyílt, és technológiailag semleges internet.
Kutatás és innováció •
hatékonyság ösztönző intézkedések;
•
IKT innováció ösztönzése;
•
nyitott innováció előmozdítása.
Digitális jártasság, esélyegyenlőség növelése •
digitális jártasság és készségek;
•
Inkluzív digitális szolgáltatások;
Az IKT előnyei az uniós társadalom számára •
IKT a környezet szolgálatában;
•
fenntartható egészségügy és önálló életvitel;
•
kulturális sokszínűség és kreatív tartalmak;
•
elektronikus kormányzat;
•
intelligens közlekedés, nagyfokú mobilitás.
11
Hazai kezdeményezések
Kormányprogram - A Nemzeti Együttműködés Programja A Kormányprogram egymillió új munkahely megteremtése révén kiemelt szerepet szán a kreatív iparágaknak, az innovációnak és a K+F-nek. A Program megfogalmazásával: „Kiemelt szerepet a kreatív iparágaknak, az innovációnak és a K+F-nek! Ehhez a jövő a kreatív iparoké. Nagyoknál és kicsiknél állandó innovációra van szükség, ehhez K+F stratégia és szervezet kell. Az Európai Parlament és Tanács határozataival összhangban ki kell dolgozni a gyenge kutatási kapacitással rendelkező kisvállalkozások pályázati rendszerét az innovatív kutatások és fejlesztések támogatására. A magyar innovációk, szakértelem a globális piacokon (egészségipar, víz alapú gazdaságfejlesztés, hungarikumok) jól értékesíthetők lennének, ha az elméleti és gyakorlati tudás vállalkozási láncok keretében egyesülne. Ennek érdekében fejlesztjük a kockázati tőketársaságokat, valamint a horizontális és vertikális üzleti láncokat, a klasztereket és a szövetkezéseket. Nyitott gazdaságként építünk a kreatív iparokra, a high-tech, magas hozzáadott értékű iparágakra.”
Új Széchenyi Terv Az Új Széchenyi Terv vitairata külön fejezet szentel a kreatív iparágaknak, valamint részletesen foglalkozik a kutatás-fejlesztés intézményrendszerével és célmeghatározásával. Tudomány, innováció, növekedés Célok A gazdaság dinamizálása és fenntartható növekedési pályára állítása a K+F és innováció által – amelyet a gazdaságpolitika elválaszthatatlan részének kell tekinteni - úgy, hogy: •
az ország K+F ráfordítása az évtized közepére érje el a GDP 1,5 %-át,
•
az összesített innovációs mutató (SII) alapján mért innovációs teljesítményünk érje el az EU-s átlagot
•
a következő ciklusban Magyarország kerüljön az EU országok felső harmadába
Főbb alapelvek •
Alapkutatások, tudományos iskolák és jól képzett emberek nélkül nincs innováció
•
Fókuszált programokkal ösztönözni kell a hazai tudásbázis és az üzleti szféra szoros összekapcsolódását (hazai K+F eredmények hazai termékekben, szolgáltatásokban hasznosuljanak)
•
Szellemi tulajdonvédelmi képesség fejlesztése a gazdaság kritikus szektoraiban
12
•
A TTI politika megvalósításában jobban kell támaszkodni az EU Strukturális Alapjaira
•
Ciklusokon átívelő, innováció-barát adópolitika és jogrendszer
•
A szakma egyetértésével kialakított ágazati K+F+I akciótervek (közlekedés/járműipar, egészségipar, informatika, energetika, mezőgazdaság, gyógyszeripar) ezáltal lehetővé válik az elmozdulás a magas hozzáadott értéket előállító tevékenységek irányába
•
A kreatív gazdaság megerősítése
•
Hatékonyan működő nemzeti innovációs rendszer
Magyar Digitális Stratégia 2010-2015 Építőkövei: meglévő EU-konform és ösztönző jogi környezet (pl. árva művek, önkéntes műnyilvántartás), digitális tartalomfejlesztési projektek (Digitális Irodalmi Akadémia, Magyar Elektronikus Könyvtár, NAVA, NDA), horizontális szakmai együttműködések (Kreatív Iparágak Platformja-KIP).
A Magyarországi kreatív ipar jellemzői 2003-ban a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) egy nemzetközileg elfogadott, egységes módszertani útmutatót dolgozott ki és publikált a kreatív ágazatok gazdasági teljesítményének és foglalkoztatási arányainak mérésére 2005-ben az MSZH a WIPO felkérésére Közép-Kelet-Európában elsőként vállalkozott az úttörő jelentőségű magyarországi vizsgálat elvégzésére a KSH által rendelkezésre bocsátott (2002. évre vonatkozó) adatok felhasználásával 2009-ben került sor a vizsgálat megismétlésére (a 2006. évre vonatkozó adatokkal) A vizsgálat célja: nemzetközileg elfogadott módszertan alkalmazásával, nemzetközi összehasonlításban feltárni a szerzői jogi szektor súlyát, teljesítményét, gazdasági hozzájárulását a magyar gazdaságban. A vizsgálat főbb megállapításai a következők voltak. A magyar gazdaságban is érvényesült az a nemzetközi viszonylatban is megfigyelhető trend, hogy a kreatív ágazatok – így a szerzői jogi ágazatok – a gazdaság hajtómotorjai, amelyek a nemzetgazdasági átlagát meghaladó ütemű növekedést tudtak felmutatni. A 2002. és a 2006. évi magyar adatok is azt mutatják, hogy a szerzői jogi ágazatok bruttó hozzáadott értékének – összehasonlító árakon számított – évi átlagos növekedése jóval meghaladta a nemzetgazdaság évi átlagos növekedésének ütemét. A vizsgált időszakban a magyar gazdaságban a bruttó hozzáadott érték évi átlagos növekedése 4,3% volt, míg a teljes szerzői jogi szektor évente 7,2%kal növekedett. A szerzői jogi szektor évi átlagos növekedése 1,7-szer, a primer szerzői jogi szektoré 1,4-szer volt nagyobb a nemzetgazdaság egészének növekedésétől. Eszerint a kreatív ágazatoknak minősülő szerzői jogi ágazatok hazánkban is betöltik húzóágazat szerepüket. A gazdaságpoliti-
13
kai döntéshozók ez ideig nem építettek tudatosan a kreatív szektor húzóágazat jellegére. A jövőben a gazdaságfejlesztési források növekvő hányadát célszerű a perspektivikus, dinamizmust felmutató kreatív ágazatokra összpontosítani, illetve gazdaságösztönző eszközökkel elősegíteni további fejlődésüket. A hazai kreatív szektor nemzetközileg is elismert eredményei alátámasztják e terület fejlesztésében rejlő potenciális lehetőségeket és gazdasági előnyöket. Jelenleg még nem lehet becslést adni a globális pénzügyi válság hatására vonatkozóan, tehát, hogy a válság milyen mértékben érinti az egyes szerzői jogi ágazatok gazdasági teljesítményét, a teljesítménynövekedés ütemét. Az USA-ra vonatkozó előrejelzés szerint a gazdasági növekedési ütem csökkenése, a bevételek és a foglalkoztatás visszaesése a szerzői jogi szektorban kisebb mértékű lesz, mint a gazdaság egészében vagy más, sebezhetőbb ágazatokban. Más gazdasági szektorokkal való összehasonlítás A szerzői jogi ágazatok nemzetgazdasági arányairól a legkifejezőbb képet a hagyományos gazdasági ágazatokkal való összehasonlítás tudja nyújtani. A szerzői jogi szektornak a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéhez, a foglalkoztatáshoz való hozzájárulása az ún. hagyományos gazdasági ágak súlyához mérhető. A szerzői jogi ágazatoknak a bruttó hozzáadott értékhez való együttes, 7,4%-os hozzájárulása (1525 milliárd Ft) olyan gazdasági ágazatok teljesítményével állítható párhuzamba, mint a szállítás–posta–távközlés vagy az oktatás. A teljes szerzői jogi szektor hozzáadott értéke a hazai mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékének a duplája, a közúti járműgyártás 2,5szerese, a villamosenergia-ipar 3-szorosa. A primer szerzői jogi ágazatok 4,2%-os bruttó hozzáadott értékbeli súlya (864 milliárd Ft) a mezőgazdaságéval azonos nagyságrendű, megközelíti az egészségügyét, továbbá a híradástechnikai ipar hozzáadott értékének a dupláját, a gépgyártás 2,5-szeresét teszi ki. A teljes szerzői jogi szektorban foglalkoztatottak létszáma 2006-ban 274 ezer fő volt – mintegy 3,6 ezerrel kevesebb a 2002. évinél –, ami az összes foglalkoztatott létszáma 7,3-ának felelt meg. Ezen belül a primer szerzői jogi ágazatokban foglalkoztatottak létszáma 158 ezer fő volt, az összes foglalkoztatott 4,2%-a. A szerzői jogi ágazatok együttes foglalkoztatási hozzájárulása olyan ágazatokkal mérhető össze, mint a gépipar (287 ezer fő) és az egészségügy (270 ezer fő). A primer szerzői jogi ágazatokban ugyanannyi foglalkoztatott kapott munkát, mint a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás ágazatban (157 ezer fő), dupla annyian dolgoznak itt, mint a textiliparban (91 ezer fő). A nemzetgazdaság más területeivel való összehasonlítás alapján az a következtetés fogalmazható meg, hogy a kreatív ágazatok legalább akkora gazdasági értéket hoznak létre, akkora gazdasági teljesítményt és jövedelmet generálnak, valamint annyi munkaerőnek adnak megélhetést, mint a kulturális területnél jóval nagyobb gazdaságpolitikai figyelemben részesített anyagi szektorok, erős érdekérvényesítő képességgel rendelkező, ún. „hagyományos” ágazatok. Ennek azonban nincsen mindig tudatában a gazdaságirányítás, valamint a fejlesztéspolitika.
14
15
A korábbi felmérései alapján az EU tagállamokban, USA-ban és Távol Keleten kereslet van digitális tartalmak hazai és külföldi kooperációban végzett értéknövelési tevékenységére. Az alábbi területeken prognosztizálható export lehetőség: 16
•
Hagyományos tananyagok digitalizálása, animálása;
•
Videojátékok részfeladatainak beszállítása;
•
Hagyományos könyvkiadás értéknövelt digitalizálása;
•
Digitális tartalmak meta adatokkal történő ellátása;
•
Digitális tartalomszolgáltató központok létrehozása;
• Közszolgálati archívumok, múzeumok, adatbázisok értéknövelt digitalizálása, animálása elsősorban közoktatás számára •
Tartalom előállítás és terjesztés új üzleti modelljeinek fejlesztése.
A KIP javaslatai a Megvalósítási Tervben megjelenített programok kivitelezése érdekében A Megvalósítási Terv elkészítésének koncepciója, megfontolások, módszertan A Megvalósítási Terv elkészítésénél azt vizsgáltuk, hogy milyen tevékenységekkel lehet megvalósítani az ágazat K+F+I Stratégiáját a versenyképesség növelése érdekében, a különböző érdekelt feleknek mit kell tenniük és hogyan kell a feladatokat, felelősségeket egymás között megosztaniuk, valamint hogy mindezekhez milyen erőforrásokra van szükségük.
A Megvalósítási Terv szerkezete A megvalósítás feladatait a stratégiának megfelelő programok köré szerveztük. A programok részint konkrét szakmai programok, részint a szakmai programok vertikális jellegétől eltérő horizontális programok, amelyek az ágazat egészét átfogják, és a szakmai programokban megfogalmazott célok elérését segítik. A konkrét szakmai programokat a Stratégiában kijelölt K+F+I prioritásoknak megfelelően definiáltuk. Ezek mindegyike az ágazati célokon kívül fontos társadalmi célokat is kitűz maga elé. A szakmai programokon belül néhány tématerületet, (alprogramot) definiáltunk, amelyekre részletesebben kidolgoztuk a következő évek feladatait, projektjeit, meghatároztuk az elérendő eredményeket, számba vettük a szükséges erőforrásokat és a potenciális résztvevőket, valamint a szükséges együttműködéseket.
A Megvalósítási Terv időtávja, ütemezése A KIP ágazat K+F+I stratégiáját és jövőképét 2020-ig tekintve dolgoztuk ki. A Megvalósítási Terv időhorizontja ezzel egyezik, de a feladatok, projektek definiálása ennél rövidebb időre szól.
17
A kiválasztott stratégiai területek egyike sem előzmény nélküli, tehát valamennyi programban vannak olyan feladatok, amelyek már elindultak, vagy azonnal indíthatók. A szakmai programokon belül több olyan projekt van, amely viszonylag kis beruházási- költség-igényű. A programok feladatainak bemutatását általában több szakértő becslését figyelembe véve dolgoztuk ki. Van néhány olyan átfogó szakmai program, amely új technológia megvalósítását jelenti, és amelyek megvalósításához jelentős beruházásra van szükség. Ezek indulásához alapfeltétel a megfelelő pénzügyi forrás megléte, amelyet becslés alapján szerepeltetünk.
Az ágazati szereplők aktivitása A K+F+I stratégia legfontosabb közvetlen célja az ágazatban működő vállalkozások versenyképességének növelése. Hajtóereje a vállalkozásoknak az a törekvése, hogy növeljék jövedelemtermelő képességüket. A Megvalósítási Tervben foglaltak megvalósításának kulcsszereplői tehát a magyar kreatív vállalkozások beleértve a nagyvállalkozásokat, a KKV-kat és a mikro vállalkozásokat. Nagyon fontos, hogy a vállalkozók elfogadják hogy a stratégiában megfogalmazott fejlesztési irányok, a hozzáadott érték növelése, a hatékony, tudásintenzív folyamatok vezethetnek a versenyképesség és a profitszerzés fokozásához. Fontos, hogy ezt ne csak elfogadják, hanem ebben aktív kezdeményezők is legyenek. A kreatív vállalkozások között a legnagyobbak is inkább a közepes vállalkozások jegyeit mutatják. Más iparágakkal összehasonlítva ez az iparág Európában is erősen széttöredezett szerkezetet mutat. Az egy cégre jutó létszám mind az Európai Unió egészében, mind Magyarországon 20 alatt van. Az ágazatra jellemző helyzet, hogy a globális versenyben elérhető jövőbeli pozíciót nem elsősorban a világ élvonalában levő európai tudomány eredményei, hanem azok megvalósulása, piacképes termékek és szolgáltatások formájában való megjelenése fogja meghatározni. Ebben a tekintetben a kis- és közepes vállalkozásoknak döntő szerepe van. Ezek a vállalkozások méretüknél fogva rugalmasak és alkalmasak a gyors változásokra, de ugyanakkor egy sor kritikus tényező van, amelyek visszafogják a KKV-k innovációját. Iparágunkban a kis és középvállalkozások jellemzője az eszközök szűkössége, ami a napi gondok megoldásán túl nem, vagy alig teszi számukra lehetővé a kutatásban való aktív részvételt. Jelentős akadályozó tényező a szakemberek hiánya is. Bár az innovációnak az iparból kell kiindulni, a magyar kreatív iparágak megújulása, a stratégia megvalósítása elképzelhetetlen a teljes hazai kutatási potenciál mozgósítása nélkül. A kutatóknak az eddiginél hatékonyabb bekapcsolása az ágazat innovációs tevékenységébe a KIP programjainak egyik fontos célja. A kreatív ipari innovációk fő forrása, inputja gyakran más területeken létrehozott tudományos eredmény, illetve más, a kreatív ipar beszállítójaként szereplő iparágak innovációja. Ezen inputokat felhasználva a kreatív ipar területén döntően alkalmazott kutatás folyik, amelynek eredményeként az új fejlesztés a máshol meglevő kutatási eredmények kreatív továbbfejlesztése, kombinációja és az ágazat feladataira való adaptálása.
A siker érdekében szükséges együttműködések Az utóbbi időben az output, az eredmények nagyon gyakran az ágazaton kívül, a gazdaság szinte teljes spektrumát átfogó területen hasznosulnak.
18
Ebből következik, hogy az ágazat innovációjához nagyon széles kapcsolatrendszerre és együttműködésre van szükség. Annál is inkább, mert a kreatív ipar esetében is igaz az, hogy az eredeti, nagyhatású újdonságok főleg a határterületeken, interdiszciplináris kapcsolatokban jönnek létre. A stratégia megvalósítása érdekében az alábbi együttműködések a legfontosabbak: •
kapcsolat más ágazatok és tudományterületek kutatóival,
•
kapcsolat a kreatív terméket használó ágazatok vállalkozóival (ez szinte az egész gazdaságot átfogja),
•
kapcsolat a kreatív ipar számára terméket és szolgáltatásokat kínáló ágazatokkal (főleg IT alkalmazások),
•
kapcsolat a kreatív tervezőkkel, designerekkel,
•
kapcsolat a kereskedelemmel és a marketinggel,
•
kapcsolat a szakképzéssel.
Ezen együttműködések létrehozására sok esetben a már létrejött Nemzeti Technológiai Platformokkal való együttműködés teremt lehetőséget, keretet. A KIP stratégiájának megvalósítása érdekében az alábbi Nemzeti Technológiai Platformokkal tervez együttműködést: Nyelv- és Beszédtechnológiai Platform Nemzeti Technológiai Platform a Textil- és Ruhaipar Megújításáért Magyar Építésügyi Technológiai Platform Szoftver és Szolgáltatások Nemzeti Technológiai Platform eVITA Platform
http://www.hlt-platform.hu/ http://www.tmte.hu/home/home.htm http://www.epitesugyiplatform.hu/ http://www.nessi.hu/ http://evitaplatform.hu/hu/homepage
A magyar kreatív iparágak fejlesztési tevékenységükben gyakran használnak külföldön keletkezett tudományos eredményt vagy egyszerűen külföldi technikát, technológiát. A létrehozott innovatív termékeknek nemcsak a magyar piacon kell versenyképesnek lenniük. A nemzetközi együttműködés legfontosabb területe az Európai Technológiai Platformok (ETP) munkájába való bekapcsolódás és az európai K+F projektekben való részvétel elősegítése. Az ETP keretében működő szakértői csoportokban való részvételünk teszi lehetővé, hogy az európai kutatási projektekben létrejövő tudományos eredmények hasznosításában, gyakorlati, üzleti megvalósításában magyar cégek is részt vehessenek. A szakmai programok a kreatív iparágak termékszerkezetének és folyamatainak megújítását célozzák, és döntően vállalati innovációs projektekben valósulnak meg. A vállalati projektek iniciálásában, a fejlesztés alapjául szolgáló tudástranszferben, a szükséges szakmai együttműködések szervezésében és a feltételek biztosításában a Platform nagy szerepet játszhat, de a projektekről, a megvalósítás módjáról a döntést a vállalkozások hozzák meg. A programok megvalósítása nagyban függ attól is, hogy a szakmai projektek megtalálják-e helyüket az országos programokban, így az Új Széchenyi Tervben, valamint attól, hogy megteremtődik-e a KKV-k tevékenységét jelentősen befolyásoló innovációbarát üzleti környezet.
19
A megvalósítás külső feltételei, javaslatok az innováció feltételeinek javítására A kreatív iparágak területén az ágazat innovációs helyzetét vizsgálva az alábbi innovációt nehezítő külső tényezőket azonosíthatjuk: •
Erősen szétaprózott szerkezet, és az ebből adódó kapcsolathiány.
•
A divat által vezérelt területeken a rövid életciklus és gyors értékvesztés.
•
Piaci igények nehéz előrejelzése, emiatt az innováció nagy kockázata.
•
Alacsony jövedelemtermelő képesség, ebből adódóan gyenge saját erő az innovációk finanszírozására.
•
Nehéz hozzájutás a hitelhez az ágazat semleges megítélése miatt.
Magyarországon különösen erősen ható tényezők: •
A kreatív iparágak semleges megkülönböztetése a gazdaságpolitikában, ennek megfelelően az ágazat gyenge érdekérvényesítő képessége.
•
A vállalkozók magas adó- és járulékterhe, túlzott adminisztrációs terhei.
•
Az alapkutatások mértékének elégtelensége, elszigetelt kutatóhelyek, gyenge ipari kapcsolatokkal.
•
Szakemberhiány.
A stratégia megvalósítása érdekében nemcsak a horizontális programokban megfogalmazott, a KKV-k innovációs képességének javítását célzó tevékenységekre van szükség, hanem a külső körülmények változtatására is. Ennek érdekében meg kell jeleníteni az ágazat megújulásához szükséges tényezőket az üzleti körülményeket meghatározó gazdaságpolitika és az egyes részterületeken fontos szakpolitikák felé, és konkrét javaslatokat is ki kell dolgozni. Az innováció szempontjából fontos külső tényezők között a finanszírozás kérdése a legkritikusabb, tekintettel az ágazat alacsony jövedelmező képességére. A KKV-k nagy száma miatt nagy szerepe van a vállalkozásokat körülvevő üzleti környezetnek, illetve annak, hogy az üzleti környezetet meghatározó szakpolitikák egymással összehangolva az innováció támogatása irányába hatnak. Ezek a területek általában az ágazat számára adottságok, külső tényezők, amelyek befolyásolására csak korlátozott lehetőségünk van. Vannak olyan területek (a képzés, a szabványosítás, a piacfejlesztés), ahol a szakmának is komoly kezdeményező és véleményező szerepet kell játszania, de a szakpolitikákkal való együttműködés itt is nélkülözhetetlen.
A K+F+I tevékenység finanszírozása A kreatív iparágak stratégiájának kidolgozása során végzett felmérés eredménye szerint a vállalkozások az innováció kulcskérdéseként a finanszírozást említették. A magyar KKV-kra általában jellemző az alultőkésítettség, ezért saját erőből csak ritkán tudnak megfelelő eszközöket felhalmozni az innováció elindításához. A Megvalósítási Tervben szereplő programok, projektek megvalósításához általában külső pénzforrásra is szükség van. Ennek két lehetősége van: a hitelhez, tőkéhez jutás a pénzügyi forrásközpontokból, beleértve
20
a kifejezetten az innovációk finanszírozására létrejött kockázati tőketársaságokat is, illetve a pályázati források. A pénzügyi forrásközpontoktól származó finanszírozás A magyarországi KKV-k – különösen most, a válság hatására – nehezen jutnak hitelhez. Ez fokozottan igaz a kreatív iparágak vállalkozásai esetében, részben az alacsony jövedelmezőség, részben a semleges ágazati imázs miatt. Mindazonáltal az alacsony jövedelemtermelő képesség miatt az ágazat vállalkozóinak az innovációk, fejlesztések finanszírozására a banki hitelnél kedvezőbb finanszírozási konstrukciókra és vissza nem térítendő támogatásra is szükségük van. Az ilyen kedvező feltételű finanszírozási rendszerek folyamatos, átlátható működtetése a folyamatos fejlődés alapfeltétele. A kreatív iparágak számára a kockázati tőke általában kevésbé elérhető, mivel a befektetők inkább a nagyobb, 50–100 milliós tőkét igénylő, radikálisan új innovációkat keresik. Jó lehetőség azonban az ún. „üzleti angyalok” figyelmének a a kisebb kreatív vállalkozók felé irányítása. Főleg az új termékek, eljárások, új üzleti modellek gyakorlati megvalósítása, piacra vitele számíthatna az „üzleti angyalok” pénzügyi támogatására. Ehhez azonban az szükséges, hogy a kreatív iparágak fejlesztési ötletei, javaslatai meggyőző alátámasztással eljussanak a potenciális támogatókhoz, akik sok esetben magánszemélyek, és így számukra még fontosabb a kockázat megismerése, mint a nagyobb portfolióval dolgozó kockázati tőke társaságoknál.
Pályázati források jelentősége Mind a szakmai, mind a horizontális programok megvalósításánál nagy szerepe lesz a pályázati forrásoknak, mind a hazaiaknak, mind az Európai Unió FP7 keretprogramja ill. más európai programok keretében kiírt pályázatoknak. Az Európai Unió kutatásokat és fejlesztéseket támogató FP7 keretprogramjának fontos célja, hogy a projektet végrehajtó konzorciumokban KKV-k is részt vegyenek, újabban bizonyos pályázatoknál előírás is van a KKV-k részesedésének mértékére. Az európai programokba történő bekapcsolódást, a magyar részvétel előkészítését az NKTH támogatja. Külön pályázati program van a KKV-k illetve szövetségeik számára végzett kutatásokra, valamint technológiai know-how-ok közös átvételére. Az európai pályázatokban elérhető támogatások megszerzésében a magyar vállalkozásoknak általában komoly nehézségeik vannak. Tapasztalatok hiánya, felkészültségük hiányosságai miatt hátrányban vannak mind a hazai kutató helyekkel, mind az ún. „régi tagországok” vállalataival szemben. A magyar KKV-k ilyen szempontból való felzárkóztatásártovábbi állami támogatású akciókra van szükség, de ezt a KIP is fontos feladatának tartja. Ezen a területen az ágazat Európai Technológiai Platformjának speciálisan az ágazatra vonatkozó partnerkereső koordinációja komoly segítséget jelent, amelyet a KIP közvetít a potenciálisan érintett magyar KKV-k felé. A megvalósítás során a finanszírozás egyik fő forrása mindenképpen a hazai pályázati rendszer lesz. A vállalati innováció támogatására kiírt pályázatok közül a legnagyobb támogatási intenzitás a K+F tevékenységnél van a prototípus létrehozásáig. A központi programokon kívül a regionális programokban is elérhetők támogatások az innovációs prioritások keretében.
21
Az Új Széchenyi Terv pályázati rendszere még nem ismert, de az eddig ismertek alapján várható, hogy a 2011. január 15-én meghirdetendő pályázati rendszerben továbbra is lesznek lehetőségek a KKV-k innovatív tevékenységének támogatására. Várható, hogy a pályázati programok az Új Széchenyi Tervben megfogalmazott kitörési pontok köré fognak csoportosulni. Ezért ki kell használni mindazokat a szinergiákat, amelyek fennállnak a tervben megjelölt területek és ágazatunk között. Az eredményes fejlesztések és pályázatok érdekében erősíteni kell a kreatív iparágak kapcsolatait a kitörési területek kulcsszereplőivel, meg kell ismertetni velük innovatív termékeinket, szolgáltatásainkat, amelyek hozzájárulhatnak a kiemelt területeken kitűzött célok teljesítéséhez. A jövőben az innovációk megvalósítása érdekében a vállalkozások részéről a korábbinál aktívabb pályázati tevékenységre van szükség, amelyet a KIP támogatni és ösztönözni kíván. Azonban szükség van arra is, hogy valóban megvalósuljon a pályázati rendszer egyszerűsítése és költségeinek csökkentése.
Az üzleti környezet jelentősége Minden hazai és európai vizsgálat arra mutat, hogy a KKV-k versenyképességének fontos meghatározó tényezője az üzleti környezet, ezért mindenhol napirenden van az üzleti környezet megváltoztatása, de ebben legtöbbször maguk a KKV-k keveset tehetnek. Az üzleti környezetnek a kreatív iparágak fejlődése szempontjából legfontosabb elemei: a tisztességes versenyfeltételek, a gazdasági szabályozó rendszer, az adminisztrációs terhek és az állami oktatás, képzés. Támogatás a piacfejlesztéshez A termékek piacra vitele, a marketing és az értékesítés vállalati kategória, azonban az állam bizonyos piac-konform intézkedésekkel segítheti a KKV-k piacfejlesztését. A hazai piacon a magyar KKV-k, illetve termékeik helyzetét segítené egy „magyar termék” védjegy állami felkarolása és ezzel hitelesítése. A magyar kreatív KKV-k számára még kis méretük mellett is kicsi a hazai piac. Különösen igaz ez a magas hozzáadott értékű termékekre. Az új exportpiacokra való belépés támogatása az adott piacon képviseleti irodák, esetleg raktárak létesítésével beindíthatná a piaci tevékenységet, amely később üzleti alapon fenntartható lenne. Az állami oktatás és képzés, felnőttoktatás Az ágazat K+F+I stratégiájának megvalósításához a szakmai oktatás minden szintjén emelni kellene a színvonalat gondoskodva arról, hogy az innováció és a fejlesztés szempontjából szükséges új információk bekerüljenek az oktatásba, új tananyagokat kell fejleszteni felhasználva a korszerű „blended learning” oktatási módszereket. Itt ki kell emelni a hagyományostól eltérő műszaki textíliákkal kapcsolatos ismereteket és a határterületek, alkalmazási területek szempontjából releváns ismeretek oktatását is. Széles körben lehetővé kell tenni a kreatív iparágak felsőfokú végzettségű fiatal szakembereinek a külföldi tapasztalatszerzést tanulmányaik részeként. Indokolt lenne állami támogatásban részesíteni a bekapcsolódást az ETP által kezdeményezett EU szintű textilipari mesterképzésbe, amelynek tematikája a legújabb innovációs eredményeket is tartalmazza. 22
Nagyobb szerepet kell adni a gyakorlati oktatásnak a képzés minden szintjén. Ebbe be kell vonni a vállalkozásokat is, támogatva oktatási tevékenységüket, hogy a színvonal megfelelő legyen. Folyamatos kommunikációra, visszacsatolásra van szükség a képzést irányítók, a képző intézmények és a vállalkozók, vállalkozások között. A Megvalósítási Terv keretében tervezett Obszervatórium jó szervezeti kerete lehet ennek a tevékenységének. Fontosnak tartjuk, hogy az állam által szabályozott szakképzés új rendszerében az ágazat vállalkozóinak szakmai igénye is megjelenjen. A megújuló termékek és technológiák a tudásnak is folyamatos megújítását igénylik. Ezért nagy fontossága van a felnőttképzésnek is. Ennek hatékonysága, sikere nagymértékben függ a szakmától, de ahhoz, hogy ezt a vállalkozások szakemberei ebben megfelelő számban részt vegyenek, a felnőttoktatásban való részvétel pályázati vagy más állami támogatására szükség van, bár természetesen számítani lehet az oktatásban részvevők személyes befizetésére és a munkaadók hozzájárulására is. Az ágazat szakmai felnőttképzésének szakmai irányításában a KIP-nak fontos szerepet kell vállalnia, de kapcsolatot kell tartani a felnőttképzést állami megbízásból irányító szervezetekkel is, hogy azok tevékenységében a szakmai szempontok érvényre jussanak.
A szabályozási környezet jelentősége Az állami szervek, hatóságok sokat tehetnek az innovációbarát környezet kialakítására a szabályozáson keresztül, az új termékek eljárások gyakorlati bevezetése érdekében: •
Az innovatív termékek piacra jutásának segítése a szükséges engedélyezési eljárások, vizsgálatok egyszerűsítésével, gyorsításával.
•
Az állami vásárlásokban az innovatív termékek iránti kereslet növelése.
•
A szellemi tulajdon hatékony védelem, hatásos fellépés a hamisítás ellen.
•
Az innovációk hasznosítására létrehozott spin-off vagy más induló cégek támogatása.
A kreatív iparágak innovációs tevékenységében különösen a speciális funkciós termékek tekintetében játszanak fontos szerepet a termék engedélyezésére, használatára vonatkozó műszaki szabványok, a vizsgálatokhoz való hozzáférés, a sokszor nagyon költséges tanúsítások támogatása. A szabványosítási folyamat ma döntően európai szinten történik, de a szabványok magyar szabványként való elfogadása, hiteles fordítása sokszor nem hozzáférhető. Sem az európai szabványosításban való részvételt, sem a honosításnak, hiteles fordításnak a terheit a kisebb vállalkozások, így az ágazatunk cégei sem tudják vállalni. Az új alkalmazási területeken különösen nagy szerepe van a szabványoknak. Itt a textiltermékek használata sokszor a használatot is teljesen megújítja, és sokszor igénylik a szabványok, előírások hozzáigazítását az új megoldásokhoz. Ilyen esetekben a szabályozás elmaradása az innováció gátja lehet. A szellemi tulajdonjogok hatékony védelme, a jogsértések gyors és jogszerű orvoslása a vállalkozások innovációs készségének egyik kulcskérdése. Ez nemcsak az új technológiai megoldások esetén aktuális, hanem a kreatív értékek, a design védelmében, a divatszektorban is, ahol a hamisítások, az illegális másolás nagyon rontja a termékek piaci eredményét és ezáltal a visszafogja az innovációt.
23
A KIP szerepe a programok megvalósításában A kreatív iparágak stratégiájának megvalósításában az ágazat Nemzeti Technológiai Platformjának, a KIP-nek nagy szerepe lesz. A platformnak a szakmai programokban kezdeményező és koordinációs szerepet kell vállalnia, míg egyes esetekben a közvetlen felelősség vállalásával irányító szerepet kell játszania. A működés során biztosítani kell, hogy a döntési folyamatokban a vállalkozók, a platformban résztvevő más intézmények aktívan részt vegyenek. A KIP szerepvállalása az alábbi tevékenységeket jelenti: •
az innovációs tevékenység segítése a belső (ágazati) és külső környezet alakításával,
•
a kapcsolatépítés és összefogás szervezése és koordinálása,
•
a monitorozás és az eredmények kommunikációja.
A külső kapcsolatok alakításában a KIP fő feladata, hogy figyelemmel kísérje és elemezze a külső környezetet, a változásokat és reagáljon azokra. A reagálás lényege, hogy gyűjtse össze az ágazat vállalkozásainak tapasztalatait, határozza meg konkrétan, hogy a külső tényezők hogyan befolyásolják a stratégia megvalósítását, milyen változásokra lenne szükség, és ezeket kommunikálja a megfelelő kormányzati döntéshozó fórumok felé.
A KIP feladatai, jövőbeni lehetséges tevékenységei •
A legfontosabb feladat az egyes programokban, projektekben valamennyi érdekelt fél összehozása és mozgósítása.
•
Az innovációk alapjául szolgáló K+F eredmények létrejöttének, megszerzésének kezdeményezése, szükség esetén a technológiai transzfer szervezése.
•
A vállalkozások innovációs tevékenységének segítése, ösztönzése, hatékonyságának növelése, a K+F+I folyamat felgyorsítása.
•
A vállalkozók, vállalatvezetők és szakemberek gondolkodásmódjának változtatása, innovációs készségük, ismereteik és képességeik fejlesztése.
•
A vállalkozások közötti és a K+F szférával való kapcsolat erősítése, hálózatok szervezése.
•
Kapcsolatok az innovatív termékek felhasználásában érdekelt területekkel (egészségügy, közlekedés, informatikai ipar stb.).
•
Kapcsolatok azokkal a tudományterületekkel, ahonnan a kreatív iparban is hasznosítható eredmények jöhetnek (számítástechnika, anyagtudomány, nanotechnológia stb.).
•
Kapcsolat a szakpolitikákkal, döntéshozókkal, az üzleti környezettel kapcsolatos ágazati vélemények és javaslatok továbbítása.
•
Nemzetközi kapcsolatok, különös tekintettel a kreatív iparágak európai technológiai platformjaira.
24
A KIP további működtetése A KIP működését az első két évben az NKTH támogatása tette lehetővé. Ezalatt az idő alatt kidolgozta a kreatív iparágak stratégiáját és annak megvalósítási tervét. Ez a szakma vállalkozóinak és szakembereinek széles körét mozgósította, számtalan szakmai eseményre került sor, amelyek költségeinek nagy részét a támogatás fedezte. A KIP-hez csatlakozott vállalkozások száma az induló 29-ről 50-re nőtt. A KIP fenntartása azt jelenti, hogy a megfogalmazott feladatok, programok mindegyikében folytatni kell a tevékenységét. A KIP 2010-től egyelőre nem rendelkezik állami pénzügyi támogatással. Ezért működését elsősorban a KIP-hez csatlakozott tagok és a platformot működtető Magyar Tartalomipari Szövetség valamint a Magyar Nemzeti Host Egyesület, mint civil szervezetek szakembereinek önkéntes munkájára és a programot koordináló titkársági munkatársak munkájára alapozza. A KIP Platform rendezvényeket, oktatásokat tud lebonyolítani a kreatív iparág szereplői számára, kihasználva a folyamatos és kölcsönös együttműködés és kollektív tanulás előnyeit. A megfelelő színvonalú megvalósítás elsősorban humánerőforrás függő, az akcióprogram szakértői feladatai új megbízásokat, illetve alvállalkozók bevonását igénylik. A koordináló és szervezési feladatokhoz legalább 2 fő állandó alkalmazott munkájára lenne szükség. A Megvalósítási Tervben szereplő programok KIP-es koordinálása évente 12–15 millió Ft-os humánerőforrás és anyagjellegű dologi költséget igényel. A finanszírozásban számítani kell arra, hogy a résztvevők tagdíj vagy részvételi díj formájában hozzájárulnak a költségekhez, de bízunk abban is, hogy a kormányzat – hasonlóan az EU helyzethez – partnerként kezeli a Nemzeti Technológiai Platformokat, és az Új Széchenyi Terv pályázatok keretében mód lesz a Platform tevékenységének támogatására.
A KIP által támogatásra javasolt stratégiai célok és a megvalósulásukat támogató programok bemutatása A KIP Platform tervezett kutatási programjainak áttekintése A KIP Platform működése során a tagokkal folytatott mélyinterjúk alapján meghatároztuk azokat a KIP területén relevánsan értelmezhető témákat, melyekben az egyes tagszervezetek a KIP tagjaként érdekeltek. A felmerült témák rendszerezése és tematikus csoportosítása alapján, a KIP Szervezeti és Működési Szabályzata szerint létrehoztuk azokat a munkacsoportokat, melyekben a Platform keretében megalapozó kutatás-fejlesztési, illetve erre épülő piacbevezető gazdaságfejlesztő tevékenységeket támogatunk. A továbbiakban a munkacsoportok tevékenysége, illetve az eddig felmerült témák alapján mutatjuk be a kutatás intenzív, illetve az üzleti bevezetéshez már közelebb álló tématerületeket.
25
Alapkutatások KIP-ALAP-01 A megismeréstudomány (kognitív tudomány) eredményeinek felhasználása és alkalmazása a tanulási folyamatokban •
Ezen megközelítésre épülő módszertanok alkalmazási területeinek illetve eszköztárainak feltárása, különös tekintettel a Magyarországon rendelkezésre álló, nemzetközileg ismert eljárásokra, gyűjteményekre és kutató-fejlesztői kapacitásokra.
Alkalmazott kutatások KIP-ALK-01 A kognitív tanulás eredményeinek alkalmazása az oktatásban •
Kiemelkedő képességű tanulók képzése (kreatív diák) (tehetséggondozás, kreativitás fejlesztése, Kömál-ra alapozott matematikai, fizikai-, Kodály/Bartók módszerre alapozó zenei tehetséggondozás)
•
Fogyatékkal rendelkező tanulók képzése (kreatív tanár) (új technológiák alkalmazása, Pető módszer elterjesztése, - motion capture, lokalizált megjelenítés)
KIP-ALK-02 Az oktatási ismeretanyagok kreatív eljuttatása a hallgatókhoz •
Új üzleti modellek az oktatási tananyagoknak a hallgatókhoz való eljuttatásában (másolásvédelem, szerzői jogok biztosítása, hallgatói általános rendelkezésre állás biztosítása, technológiai kérdések)
•
Szerzői jogi korlátok lebontása a tananyagok terjesztésében (szerzői jogok az interneten, a szabadfelhasználás, idézés, átvétel, többszörözés, átdolgozás, másolás, szabad megjelenítés fogalmainak kiterjesztése, az árva művek engedélyezése, munkaviszonyban és hallgatói jogviszonyban alkotott művek felhasználása)
KIP-ALK-03 Mozgóképi anyagok felhasználhatóságának kiterjesztése, kereshetőségük biztosításával •
A filmfelvételek tartalmi leírására szolgáló kiegészítő információk (meta adatok) előállítása (hang és kép feldolgozás, szöveggé alakítás, feliratozás, jelenetek narrálásával releváns információ hozzáfűzése pl. vakok, idősek, színtévesztők, térben nem látók számára)
26
•
A filmfelvételek megjelenítési környezetének optimalizálása (web lapok minősítése)
KIP-ALK-04 3 dimenziós megjelenítési technológiák és a kiterjesztett valóság elemeinek alkalmazása •
3D technológia és tartalom fejlesztés speciális alkalmazási területekre (videokonferencia, orvosi- ipari- és tudományos vizualizáció, 3D játékok, 3D látványt nyújtó kijelzők fejlesztése)
•
A kiterjesztett valóság alkalmazási területeinek bővítése (kulturális turizmus, mozgóképek tartalmára vonatkozó kiegészítő információk szolgáltatása)
KIP-ALK-05 Termék- és ipar-specifikus, a kreatív technológiát intenzíven hasznosító területek támogatása a Design konstrukció bevezetésének keretében •
Textil- és ruhaipar
•
Építészet és építőipar
•
Egyéb kreatív iparok
A textilipar és az építészet az egyik legnagyobb kreatív iparág. A ruházat és a lakáskultúra egyértelműen divatvezérelt, a kreatív iparágak termékeinek értékében, versenyképességében nagy súllyal szerepel az esztétika, a forma, a termékekben megtestesülő kreativitás. Ugyanakkor ma a tudomány új eredményein alapuló új funkciók és a forma kreatív összekapcsolása elengedhetetlen a sikeres termékfejlesztéshez. A termék új innovatív funkciója, és a magas kreatív érték együtt hozhat létre a vevőigényeket magas szinten kielégítő versenyképes termékeket.
27
A megvalósítás tervezett időtávja KIP-ALAP-01
---------------
3 év
KIP-ALK-01-a
--------------------------------------------------
10 év
KIP-ALK-01-b
--------------------------------------------------
10 év
KIP-ALK-02-a
-------------------------
5 év
KIP-ALK-02-b
---------------
3 év
KIP-ALK-03-a
----------
2 év
KIP-ALK-03-b
----------
2 év
KIP-ALK-04
--------------
3 év
KIP-ALK-05
----------
2 év
A megvalósítás tervezett költségigénye KIP-ALAP-01
---
0,5 Mrd Ft
KIP-ALK-01-a
------------
2,0 Mrd Ft
KIP-ALK-01-b
------------
2,0 Mrd Ft
KIP-ALK-02-a
------------------------------
5,0 Mrd Ft
KIP-ALK-02-b
---
0,5 Mrd Ft
KIP-ALK-03-a
------------
2,0 Mrd Ft
KIP-ALK-03-b
---
0,5 Mrd Ft
KIP-ALK-04
------------------------------
5 Mrd Ft
KIP-ALK-05
------------------------------
5 Mrd Ft
Néhány kidolgozott alkalmazási terület bemutatása
Entitás-orientált keresőrendszerek fejlesztése és alkalmazása Az információ dömping korát éljük. Az Internet térhódításának következményeként az információ nyomasztó tömege áraszt el bennünket. Ennek az adatmennyiségnek a kezelése, feldolgozása és keresése új kihívások elé állítja a társadalom szereplőit, amelynek megoldásához olyan új, intelligens feldolgozó, kereső és elemző módszerekre van szükség, melyek az alábbi kutatási területek eredményeire épülnek: •
információ keresés (information retrieval);
•
információ kinyerés (information extraction);
•
szövegbányászat (text mining);
28
•
természetes nyelvi feldolgozás (natural language processing);
•
gépi tanulás (machine learning).
A jelenleg tervezett kutatási projekt az információ-folyam egy konkrét típusára, a hírekre fókuszál. Egyrészt ahhoz, hogy az állandóan bővülő hírfolyamok kezelhetőek legyenek, a hírek olvasói számára új eszközök szükségesek, amelyek lehetőséget biztosítanak az ún. entitás-orientált keresésre, böngészésre. Entitás alatt személyeket, cégeket, helyszíneket, általában véve a tulajdonneveket értjük. Természetesen az entitások halmaza a későbbiekben tetszés szerint kibővíthető lehet pl. a különböző tudományterületek fogalmaival, vagy kulturális eseményekkel. Másrészt a hírek mennyiségének növekedése és az alkalmazott tudományágak eredményei, lehetővé teszik az ún. intelligens adatbővítést, adatdúsítást, automatikus metaadat generálást, melyek extra szolgáltatásként jelenhetnek meg a kiadók, információ szolgáltatók oldalán. Az általunk elindítani tervezett kutatás olyan modellek és algoritmusok kidolgozását tűzi ki célul, amelyek lehetővé teszik, hogy a nagy online szabad szöveges korpuszokhoz való hozzáférések esetén automatikusan felismerjük az entitásokat, azok egymás közti kapcsolatait, és legfontosabb tulajdonságaikat. A hírek esetén bőséges, időbélyeggel ellátott adatmennyiség áll rendelkezésre ahhoz, hogy megállapításokat tegyünk az entitások és a hozzájuk kapcsolódó attribútumok időbeni változásairól. A javasolt kutatás kiemelten foglalkozik a tulajdonnevek felismerésével, automatikus tematizálásával, a témakörök és a tulajdonnevek kapcsolataival, illetve a tulajdonnevek egymás közötti kapcsolatainak a felismerésével. Magyarázatokat rendel a felismert kapcsolatokhoz és vizsgálja a kapcsolatok időbeni változását a hírek változásainak megfelelően. Az elsődleges innováció és egyben tudományos kihívás egy olyan valószínűségi modellnek és keretrendszernek a kidolgozása, amely mindezt pontos, hatékony és transzparens módon teszi lehetővé. Kiindulásként szeretnénk felhasználni a már meglévő és Open Source formában elérhető algoritmusokat, és azok implementációit. A kutatás közvetlen eredményeként új módszerek és algoritmusok valamint ezek implementációja jelenne meg. A hatékonyság és pontosság mérését modulonként, standard benchmark platformok alkalmazásával végeznénk. A "végfelhasználói élmény" méréséhez egy Web2-es, ún. közösségi kiértékelő szájtot tervezünk létrehozni. A közös kutatás- fejlesztésben olyan cégek vesznek részt, illetve olyanok bevonását tervezzük akik: •
szakértelemmel illetve gyakorlattal rendelkeznek magyar nyelv-specifikus feldolgozó, felismerő, és nyelvi elemző módszerek használatában és fejlesztésében.
•
megfelelő nagyságú és minőségű korpuszokkal rendelkeznek a fenti módszerek alkalmazásához, és érdekeltek a hírek új típusú, intelligens formában való közzétételében.
•
szemantikus módszerekkel és ontológiákkal foglalkoznak. A keretrendszer értéke nagyban növelhető ezen szemantikus módszerek integrálásával, míg a másik oldalon az ontológia-építés folyamata megkönnyíthető és részben automatizálható az általunk alkalmazott valószínűség számítási modellek segítségével.
A fenti kutatási eredményeknek egy lehetséges konkrét megvalósítására mutatjuk be a következő témajavaslatot.
29
Entitás-orientált ontológiai alapú játékos online történelmi vetélkedő indítása Egy olyan játék kidolgozását javasoljuk, amely tartalmát tekintve felöleli a magyar történelem teljes spektrumát. A játékosoknak utakat kell bejárni, egy-egy út 10 feleletválasztós kérdésből áll. Egy-egy kérdés képpel, térkép részlettel, animációval, hanggal vagy videóval lehet illusztrálva. A játék hátterét képezheti a Kossuth Kiadó Magyarország Története c. 24 kötetes műve (http://www.kossuth.hu/index.php?o=konyvek&t=28&cs=66 ). A könyvsorozathoz 24 részes video sorozat is tartozik http://videotar.mtv.hu/Kategoriak/Magyarorszag tortenete.aspx . A játék oktatási célja, hogy a játékosok tárgyi tudást gyűjtsenek a magyar történelem korszakairól. A különböző történelmi korokhoz kérdés-adatbázis tartozik. A játék célközönsége az általános iskolás felső tagozattól indul, a felső korhatár nincs megkötve. Az adatbázis megfelelő jogosultsággal bővíthető, illetve a diákok is küldhetnek be kérdéseket. A kérdések korosztályonként csoportosíthatók, helyhez illetve térképhez köthetők és visszacsatolás is megadható hozzájuk. A játék elsődleges célja, hogy a játékosok koronákat gyűjtsenek össze. A kérdések megválaszolásáért háromféle pénzt lehet gyűjteni, az egyik a kérdés nehézségi fokától, a másik a megválaszolási időtől, a harmadik pedig a válasz pontosságától függ. A tudásegységeken koronákat lehet vásárolni. Az nyer, aki a legtöbb koronát összegyűjti egy adott időszak alatt. A beküldött kérdésekért is lehet szimbolikus pénzeket szerezni. A játékot kétféle módon lehet játszani, gyakorló ismeretszerző módon, ebben az esetben nem zárjuk ki, hogy a kérdések megválaszolásában a játékosok segédeszközöket használjanak. Nem az a cél, hogy valaki fejből tudjon mindent, hanem az, hogy a kérdésekre minél hamarabb tudjon válaszolni. A másik mód az ún. azonnali válasz üzemmód, ezt akkor érdemes választani, ha biztosak vagyunk a tudásunkban, mert ekkor nincs lehetőség segédeszközök igénybevételére. A játékban osztályok is regisztrálhatnak, így az eszköze lehet az iskolai oktatásnak, de a tanórákon kívül is használható. Rendelkezésre álló informatikai háttér A játék alap informatikai háttere - a kérdések felviteléhez és lektorálásához szükséges Internetes keretrendszer - adott, illetve adott maga a játék is (www.vandormagyar.hu), így alap informatikai fejlesztésre nincs szükség, csak egy meglévő rendszer finomhangolására, tovább fejlesztésére. Fejlesztési igények Adatbázis építés Ahhoz hogy a játék lefedje a magyar történelem minden területét és vonzó legyen, nagy számú kérdés összeállítására van szükség. A kérdések komponálását szakemberekre kell bízni, és a kész kérdéseket lektoráltatni kell. Ha a fenti könyvsorozatból indulunk ki, akkor kötetenként 800-1000 kérdésre van szükség. Magukhoz a kérdésekhez nem lenne szükség egy könyvsorozat felhasználási jogának biztosításra, azonban a képanyag, de még inkább a térképanyag felhasználói jogát, mindenképpen érdemes kiadói háttérrel alátámasztani.
30
Tudáselemek azonosítása a szövegben Tágabb értelemben informatikai háttéren értjük az összes olyan eszköz kialakítását, az összes olyan kutatást, amelyek támogatják a "szabad szöveges" anyagok alapján történő tudáselem meghatározást, a tudás reprezentációt, majd a létrejött eszközök segítségével a tudás visszanyerését illetve új dimenziókban történő megjelenítést. A szabad szöveges elemekből történő tudás elem meghatározás kiváló terepe a történelem. Itt tudás elemeken az ún. "named entity" típusú szövegelemeket értjük, amelyek személyek, szervezetek, földrajzi helyek, időpontok, időintervallumok lehetnek. Ezek felismeréséhez szükség van egy ún. NER (Named Entity Recognition) rendszerre, http://en.wikipedia.org/wiki/Named_entity_recognition. A NER tulajdonképpen a tudáselemek azonosításra szolgál, a következő lépés a tudáselemek hálózatba szervezése, a közöttük lévő kapcsolatok felfedése. Jó példa erre az OVITAS MTI-nél futó rendszere, amely képes szabad szöveges elemekben azonosítani a hírek szereplőit, helyszíneit, majd összefüggéseket feltárni ezek között, időtengelyre feszíteni a szereplők tevékenységét. Ezt a rendszert lenne érdemes bővíteni a magyar történelem tudásanyagával. A bővítés azonban idő, pénz és szakember igényes feladat. Ehhez tudnánk egy valószínűség statisztikai alapokon nyugvó rendszert készíteni, amely képes segíteni a szakértők munkáját azáltal, hogy a folyó szövegben felismert entitások között kapcsolatokat keres. A kész rendszer azután képes lesz olyan kérdések megválaszolására mint pl. Kik voltak Nagy Lajos kortársai? Milyen tisztségeket töltött be Laczfi István? Maga a rendszer egy tanuló rendszer lehet, azaz ha felépül az alap ontológia, akkor minden további ismeret, amely lehet újabb ismeretanyag betáplálása vagy akár felhasználói kérdések megfogalmazása, bővíti a rendszer tudástárát.
Mozgóképek audió anyagainak valós idejű szöveggé konvertálásával a multimédiás anyagok kereshetővé tétele Az online audiovizuális adatbázisok számának és méretének növekedésével egyre növekszik az igény az ezekben történő szemantikai keresésre. A rádiókban, televíziókban sugárzott híranyagok, az egyre gyarapodó videoblogok hatalmas mennyiségű le nem írt információt tartalmaznak, és a bennük történő hatékony keresés és tömör tartalomkivonatolás az elkövetkező évek legsürgetőbb problématerületévé lép majd elő. A hallgatót vagy a nézőt érdekelhetik például adott személy valamely témával kapcsolatos megnyilvánulásai, vagy azok a kontextusok, ahol a téma említésre került a hírfolyamban, vagy akár bármely olyan részlet, ahol az adott illető megjelenik a képernyőn. Hasonló kihívásokkal kell szembenézni az audiovizuális formátum előnyeit dinamikusan növekvő mértékben kiaknázó oktatás területén is. A keresési feladat itt még komplexebb is lehet, mint az elsőként említett területen: egy filmrendező szakos diákot például azok a filmrészletek is érdekelhetik, ahol az operatőr valamilyen speciális, de filmművészeti terminusokkal jól körülírható kamera-technikát alkalmazott a felvétel során. A fent említett feladatok megoldására az utóbbi években létrejött az információtechnológia tartalomalapú képvisszakeresés (Content-Based Image Retrieval, CBIR) nevű ága, amely felhasználja az automatikus beszédfelismerés (Automatic Speech Recognition, ASR) technikáit is. 31
A fentiek alapján célszerű a következő témakör exponálása a Széchenyi Tervben: a jelentés alapú keresési módszerek és technológiák kifejlesztése a multimédia terek, illetve archívumok hatékony keresése és menedzselése érdekében. E témakörön belül szükség van: •
az írott és beszélt szövegek szemantika alapú kezelési technológiák kidolgozására,
•
a hangeffektusok és a zene értelmezési és keresési technológiáinak kidolgozására,
•
a grafikai, képi és videó anyagok értelmezési és keresési technológiáinak kidolgozására,
A projekt megvalósításának célja egy olyan technológia kidolgozása, mely megalapozza a tematikus, internetes TV csatornák gazdaságilag fenntartható működését a kor kihívásainak megfelelően. A projekt három fő pillérre épül: • Az audiovizuális tartalmak kereshetővé tételével azok elérhetőségének megkönnyítése, • a felhasználói/nézői bázis szélesítése a közösségi Internet oldalakon való felhasználást lehetővé tevő technológiák bevezetésével, valamint •
a tartalomhoz kapcsolódó hatékony reklámok megjelenésének támogatásával.
A projekt további célja, hogy az említett technológiákat valódi, éles környezetben egy maximálisan kiépített prototípus segítségével demonstrálja. A projekt technológiai céljai a következők: •
Az elérhetőség megkönnyítésére: o az audiovizuális csatornák tartalmának kereshetővé és visszajátszhatóvá tétele; o az audiovizuális csatornákra és az Internetes média előállításra jellemző speciális akusztikájú anyagok kereshetőségének javítása.
•
A nézői bázis szélesítésére o Az internetes közösségi terekhez való csatolás technikai feltételeinek kidolgozása; o A közösségek tagjai által előállított tartalmak befogadását lehetővé technológiák integrálása.
•
A hatékony reklámok megjelenésének támogatására: o A megjelenített audiovizuális tartalomtól, a megjelenítés környezetéről valamit a felhasználóról tudottaktól függően a szöveges és mozgóképes reklámok integrált elhelyezhetőségének támogatása.
•
A prototípus útján történő alkalmassági vizsgálatok elvégzéshez: o A prototípus integrálása egy bevezetett, nagylátogatottságú, tematikus internetes TV csatornára; o
A prototípus csatolása a kiválasztott közösségi terekhez;
o
A prototípus működtetése és értékelése.
32
Nemzetközi szinten is elismert színvonalú, magyar oktatási területek (matematika-fizika, zene, konduktív pedagógia) értéknövelt digitalizálása és hálózati képzési rendszerének fejlesztése A KöMaL archívumától az egységes, többnyelvű európai feladatbankig Célunk egy olyan konzorcium létrehozása, melyben egy egységes európai matematikai többnyelvű tudásbázist fejleszthetünk, feladatokkal, megoldásokkal, cikkekkel, szolgáltatásokkal. A nemzetközi honlap elsősorban a fenti tantárgyakat felsőfokú tanulmányaikban alkalmazni szándékozó fiatalok (műszaki, tudományos, pedagógiai, stb. főiskolákon és egyetemeken továbbtanulók) virtuális közösségét célozza meg. Négy-öt (akár több) nyelvterület venne részt a munkában: magyar, német, angol, spanyol, finn. Partnereinkkel a korábbi szakmai kapcsolataink felújíthatóak, és eddigi eredményeink alkalmazhatóak. (ld. Multilingual Mathematics Thesaurus Matematikai fogalomtár http://mbuttons.bolyai.hu/ vagy www.thesaurus.maths.org ). A létrejövő corpus egységes lenne megjelenésében, kódolásában, kategorizálásban, hozzáférésben. Minden országból az összegyűjtött matematikai (esetleg fizika és informatika is) feladatokat, cikkeket ugyanabba az egységes rendszerbe foglalnánk. Cél, hogy az adatbázisba feltöltött feladatok minden nyelven elérhetőek legyenek. Ez nem azt jelenti, hogy egy mesterséges fordítási projekt készüljön matematikai szaknyelvre, ennél többet szeretnénk. Többnyelvű ontológia és NLP módszerek támogatják a fordítást és a tartalmak metaadatokkal történő ellátását, kategorizálását. Az adatokat TEX/LATEX formában tárolnánk (a KöMaL archívum mintájára), a megjelenítéshez az XHTML MATHML-t használnánk. A KöMaL az adatbázison túl tudja adni a kategorizálási rendszerét is, feladatok/cikkek témakör szerinti, és teljes szöveges keresését. A létrejövő digitális értéknövelt tartalmakat az egész világon felhasználhatnák a tehetséggondozásban. Előzmények Magyarországon az utóbbi években több lépést tettünk a megalapozott hagyományokkal rendelkező középfokú matematika, fizika és informatika legnagyobb együttes feladat- és cikkgyűjteményének digitalizálására, megfelelő adatbázisba, végső soron tovább bővíthető tudásbázisba rendezésére. Alap adatbázisunk a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 1893 és 2010 között összesen megjelent több mint 40 000 oldalának 22 000 feladata és 3100 cikke. A régebbi számok tudománytörténeti jelentőségűek is, hiszen a lapban megjelent akkori középiskolások közül sokból egyetemi professzor, világhírű tudós, Nobel-díjas fizikus vagy közgazdász lett. A folyóiratban megjelentek mindenkor a tehetséggondozást szolgálták és nem a szokványos tananyag ismétlését. Gondolkodásra és a gondolatok világos megfogalmazására nevelt az újság évente újraindított versenye, amelyre mind a mai napig a legjobb középiskolák érdeklődő diákjai havonta több kitűzött feladat megoldásait küldik be postán - néhány éve emailen, illetve elektronikus munkafüzetben. A KöMaL versenyében ma a magyar középiskolák egyharmada részt vesz. Az elektronikus beküldés lehetőséget teremt arra, hogy a verseny akár nemzetközi lehessen. A KöMaL folyóirat elektronikus feldolgozásának ötlete 17 évvel ezelőtt fogalmazódott meg. Két évvel később el is készült egy, az akkori lehetőségeknek részben megfelelő CD a SZÜV 33
Rt. közreműködésével: az 1893 és 1993 közti matematika anyag szkennelt formában, egy hozzá kapcsolódó adatbázis segítségével elérhetővé vált minden középiskola számára. Az akkor egy évszázad alatt megjelent összes lapszám elektronikus bevitelének költségére nem volt anyagi fedezet, a szöveg karakteres feldolgozása (kísérletek a Recognitával) nem vezetett megfelelő eredményre, mivel a szöveg fele matematikai képletekből és ábrákból áll. Az érdeklődés nagy volt, a magyar matematikai tehetséggondozás hagyományait külföldön ismerők körében is, azonnal kérték, hogy legyen angol nyelvű változat is. Az elmúlt években a meglevő adatbázist a szerkesztőségben folyamatosan karban tartottuk, egy közben elkészült adatfelvivő program segítségével. A SZÜV Rt. egy későbbi pályázatával új CD-t akart készíteni, de a hiányzó fizika és számítástechnika oldalak beszkennelésén túl nem sok eredménnyel. 2001-re áttörést jelentett a KöMaL archívumának internetes megjelenítése a Sulineten: 1999-ig minden oldal megnézhető és a feladatok, cikkek bizonyos szempontok szerint kereshetők voltak. Sajnos az ötéves szerződést nem sikerült meghosszabbítani, így mára a Sulinetről lekerült a KöMaL archívuma. Helyette elkészült az "Irány a Nobel-díj KöMaL 1994-2003" CD, amely az 1994 utáni 10 év matematika, fizika és informatika anyagát immár teljesen elektronikus formátumban tálalja. A Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 10 évét feldolgozó CD különleges lehetőséget ad a matematika, fizika és számítástechnika tehetséggondozásra: tanulók, szülők és tanárok egyformán hasznát vehetik. A tartalom többféle szempont szerint kereshető és a kiválogatott feladatokból vagy cikkekből saját feladatlapot lehet szerkeszteni. Az adatbázis nemcsak 10 évet tartalmaz: mindenki megtalálható benne, akinek a neve vagy fényképe diákként 1893 óta a folyóiratban megjelent, köztük hazánk számos híres tudósa, ma ismert személyisége. A lap 2003-ig megjelent összes számának tartalomjegyzéke és összes feladatának témája, cikkének címe is rajta van a CD-n. A KöMaL archívuma ma még igazi kiaknázatlan kincseket rejt a tudománytörténet iránt érdeklődőknek, és olyanoknak, akik "nem középiskolás fokon" kívánnak tanítani vagy tanulni. A CD angol és magyar nyelven is használható, de az angol és a magyar adatbázist más sorrendben kezdtük feltölteni, így előfordulhat olyan példa (mondjuk az 1970-es években), amelynek szövege csak angolul látható, míg a legtöbb megoldás és cikk (az 1994-2003-as időszakban ) csak magyarul olvasható. 2003 után a hangsúlyt az egy évszázadnyi teljes anyag digitalizálására helyeztük, melyet egy HEFOP EU-s projekt keretében megváltozott munkaképességű dolgozókat bevonva, konzorciumi formában megvalósítottunk. Az adatbázisba vitt anyag ellenőrzése folyik, hogy minél kevesebb hibával kerülhessen fel az internetre. Jelenleg átmenetileg a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok archív számait a http://db.komal.hu/scan/ címen lehet évfolyamonként és számonként elérni.
Mozgóképek tartalmára utaló kiegészítő információk (meta-adatok) közvetítése 2009. november 9-én kéthónapos törvénykezési eljárás után a Magyar Országgyűlés egyhangúlag fogadta el A MAGYAR JELNYELVRŐL ÉS A MAGYAR JELNYELV VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYt. A törvény – az EU tagországai közül Finnország után másodikként – kimondja, hogy a hallássérültek közössége nyelvi kisebbség, a siketvak személyek jogai pedig először kerültek törvényben rögzítésre Magyarországon. 34
Az 2009. évi CXXV. törvény célja „… a magyar jelnyelv nyelvi státuszának elismerése, továbbá annak biztosítása, hogy a hallássérült és siketvak személyek a magyar jelnyelvet, illetve a speciális kommunikációs rendszereket használhassák és az állam által finanszírozott jelnyelvi tolmácsszolgáltatást igénybe vehessék.” A jelnyelv-törvény kialakítására és megalkotására irányuló törekvéseket felerősítette a FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ SZEMÉLYEK JOGAIRÓL SZÓLÓ (ENSZ) EGYEZMÉNY aláírása, ill. annak a 2007. évi XCII. törvénnyel történő ratifikációja, amely számos, a jelnyelvvel és a jelnyelvi tolmácsszolgáltatással kapcsolatos kötelezettséget ró hazánkra. Az Egyezmény deklarálja a fogyatékos emberek információhoz való hozzáférésének jogát, mégpedig az általuk választott kommunikációs csatornán – hallássérült emberek esetében a jelnyelven – keresztül, valamint célként tűzi ki, hogy a hivatali érintkezés során legyen elfogadott és támogatott a jelnyelv. Az Egyezmény 9. cikkében rögzíti, hogy a szerződő államok „minden szükséges intézkedést meghoznak a fogyatékossággal élő személyek… információhoz és kommunikációhoz történő akadálymentes, egyenlő hozzáférésének biztosítására, ideértve az információs és hírközlési technikákat…”. A 30. cikk külön kiemeli, hogy a szerződő államok „minden megfelelő intézkedést meghoznak, hogy a fogyatékossággal élő személyek akadálymentes formában élvezhessék a televízió műsorait, a filmeket, színházat és egyéb kulturális tevékenységeket.” A hazai jogszabályi környezetben a jelnyelv-törvény megszületéséig nem létezett a halláskárosult és siketvak személyek információhoz történő hozzáférésére vonatkozó átfogó törvényi rendelkezés. A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény mindössze egy helyen rendelkezik a feliratozásról, és azt is a nemzetiségi műsorok (szlovák, német, horvát, stb. kisebbség részére készített műsorok) kapcsán említi. A hallássérültek vonatkozásában nem említi sem a feliratozást, sem az esélyegyenlőséget. A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény szintén csak egy helyen rögzíti a fogyatékkal élők jogait a digitális átállás kapcsán: a törvény egyik alapelve és célja a „fogyatékkal élők és az alacsony jövedelmű felhasználók igényeinek figyelembevétele a digitális átállás során.” Egyedül a 10/2006. (II.16.) OGY határozattal meghozott ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAM foglalkozott az egyenlő esélyű hozzáférés keretén belül a feliratozással: „indokolt legalább napi egy hírműsor híreinek siket és hallássérült személyek által is megérthető kijelzése feliratozással és/vagy jelnyelvi tolmács segítségével - a médiaszabályozás eszközeivel, valamennyi országos televízió műsorszolgáltatásaiban.” Eszerint a magyar államnak napi egy hírműsor feliratozását kötelező jelleggel kell(ett) biztosítania. 2007 őszétől 2008 nyaráig a kommunikáció akadálymentesítése céljából a SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM közel 100 millió forinttal támogatta a feliratozást. Az országos kereskedelmi csatornák közül elsőként a TV2 indult el a feliratozással (TV2 Text 888.) 2005. augusztus 1-jén. A csatorna műsoraiból a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) választotta ki a feliratozásra kerülő műsorokat. Az RTL Klub 2007 márciusában kezdte meg vasárnap esti főműsoridős filmjeinek feliratozását (Teletext 199.), majd ugyanazon év október 1-től az esti Híradót, a szombat esti főműsoridős filmeket és a vasárnap délelőtti gyermekműsort is feliratozva adták. A Duna Televízión 2008 novemberétől láthatóak feliratozott műsorok (Duna Text 444.), a BBC Prime-on pedig eseti jelleggel találunk feliratos műsorokat.
35
A 2009. évi jelnyelvi törvény mérföldkövet jelent a feliratozás hazai helyzetében: a közszolgálati és az országos vételkörzetű televíziók számára 2010. július 1-től kötelezővé válik a közérdekű közlemények és hírműsorok, valamint 2010-ben naptári naponként legalább 2 óra időtartamban a filmalkotások, a gyermek- és ifjúsági műsorok és a fogyatékos személyek számára készült műsorok feliratozása, ill. jelnyelvi tolmácsolása. Ezt követően 2014-ig évente 2 órával emelkedik a kötelezettség, majd 2015-től teljes körű feliratozást, valamint jelnyelvi tolmácsolást kell biztosítani. A feliratozás azért is nagyon fontos, mert a halláskárosultak száma világszerte évről-évre növekszik, valamint egyre nagyobb igény mutatkozik a többnyelvű feliratozás iránt is. Skandináviában - a médiatörténelmi hagyományok miatt - szinte valamennyi külföldi műsort feliratozzák, így a lakosság nyelvtudása is sokkal jobb, mint a magyaroké. A hazai tévécsatornák viszont nem mernek feliratos filmet adni, mert tapasztalatuk szerint a szinkron nélküli filmek elriasztják a nézőket. Ritkán tesznek kivételt: olyankor, ha a rendező nem engedi a szinkront, vagy ha késő éjjel, a nézettség szempontjából kevésbé fontos idősávban kerül a produkció vetítésre. (origo, 2009) A feliratozott filmek kedvelése vagy éppen nem kedvelése ráadásul szocializációs kérdés is, a nézői szokásokat pedig nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni.
Digitális tananyag előállító, terjesztő, beszállító hálózatok fejlesztése. Elektronikus Tananyag Szerzői Jogkezelő Rendszer bevezetése. A felhasználók/tanulók és szerzők közös érdekére alapozott üzleti modellek megvalósulásának támogatása Jelenleg nem létezik Magyarországon a digitális oktatási anyagok egységes, kereshető, szerzői jogi felhasználásukat lehetővé tevő adatbázis. Célunk a digitális oktatási anyagok (könyvek, jegyzetek, szövegek, képek, hangok, animált objektumok, audio-vizuális művek, interaktív oktatási anyagok) és a tanuláshoz felhasználható egyéb digitális tartalmak szerzői jogkezeléssel ellátott egységes internetes terének kialakítása és profit-orientált működtetése. A projekt beindításakor a felsőoktatás igényeit javasoljuk először figyelembe venni a következők miatt: •
garantált félmilliós vevőkör a diákigazolvány miatt
•
elterjedt internetes kultúra
•
nagy mennyiségű digitális tartalom
•
nem csak „tananyag”, hanem sok tudományos tartalom is áruként szerepel
•
a tartalom viszonylagos magas átlagára
•
a piac nemzetközisége
•
egyszerűbb és olcsóbb népszerűsítési, marketing és értékesítési lehetőségek
•
tőkeerősebb szereplők
36
A projekt megjelenése a résztvevő szervezetek és személyek különböző igényeit elégíti ki. Ezek a következők: •
Intézményi rektor: Új hallgatók megszerzése, régiek megtartása
•
Szerzők (tanárok): műveik garantált használata, árbevétel elérése
•
Intézményi Kiadó: olcsón felvásárolni, és drágán továbbadni a műveket
•
Jegyzetbolt: lokális kizárólagosság, támogatás megszerzése
•
WebShop, helyi portál: digitális értékesítés, támogatás megszerzése
•
Könyvtár: használat fokozása, diákok odakötése
•
Diákok: tananyag elérhetőség, olcsóság, kényelem, kedvezmények
•
Oktatási Minisztérium: kiadások csökkentése, invesztíció (jegyzet-támogatás) jobb kihasználása, egységes rendszer, szakmai presztízs, nemzetközi és hazai presztízs
•
Diák-Bónusz Kht.: félmillió diákigazolvány értéknövelt használata
Jelenleg Magyarországon elérhető az interneten keresztül bizonyos mennyiségű oktatási anyag. Ezek a tartalmak általában ingyenesen használhatók fel, egyszerűek és sokszor gyenge minőségűek. Felsőoktatás A tanárok (néha diákok) által feltett jegyzetek, az órai anyag „szövegkönyvei”. Néha egy-egy táblázat, grafikon, rövid, szemléltető „videó-klip” is elérhető. Ez a helyzet tulajdonképpen az összes felsőoktatási intézményben hasonló. Az igazi, bonyolult, interaktív eLearning anyagokat csak az intézmény adott kurzusának a diákjai érhetik el. Létezik központilag (www.hik.hu) elérhető kb. 100 digitális tananyag illetve tudományos mű, melynek tényleges szerzői jogi szempontú felhasználhatósága nem teljes körűen definiált. Közoktatás Itt a Sulinet Digitális Tudástár (www.sulinet.hu) körülbelül 20 tantárgyból tartalmaz kb. 500, viszonylag jó minőségű oktatási elemet, melyek szintén ingyenesen érhetők el. Sok tananyag-gyártónál, könyvtárnál, könyvesboltnál, kiadónál, oktatási intézménynél található e-tananyag lista, de ezek elszigetelt adatbázisok, a projekt egyik célja éppen ezek felderítése és egységes, kereshető rendszerbe szervezése. A kiadók által létrehozott e-kereskedelmi rendszer a felhasználók (tanulók, tanárok) részére a legszélesebben értendő, a tanuláshoz és oktatáshoz kapcsolódó tartalmak elérését biztosítaná az alábbiak szerint: •
Akkreditált tananyagok
•
Nem akkreditált tananyagok
•
Munkafüzetek
•
Segédletek
•
Tudományos publikációk
•
Szakkönyvek
37
•
Táblázatok, adatbázisok
•
Szabványok, kézikönyvek
•
Szótárak, nyelvi oktató anyagok
•
Hivatkozott szépirodalmi művek
•
Szöveggyűjtemények
•
Hivatkozott műalkotások digitális változatai
•
Hivatkozott művek audiovizuális változatai (filmek, előadások)
•
Audiovizuális archívumok anyagai (pl. híradórészletek)
•
Tananyagok kereshetősége központi adatbázisban sokféle szempont szerint.
•
Tananyagok tulajdonságainak, jellemzőinek, verzióinak, elérhetőségének, formátumának részletes és szabványos leírása (meta-adatok).
•
Tananyag rendelkezésre állás több formátumban
•
Tartalom elérése különböző eszközökön - PC - Note-book - PDA - Mobil-telefon
•
Intelligens tábla (az osztályteremben)
•
Már nem kapható „fizikai könyvek” digitális másolatainak elérése
•
Csak a tényleges felhasználásért kell fizetni:
•
Tartalom részlet (pl. fejezet) elérhetősége. Nem kell az egész műért fizetni.
•
Minta és demonstráció ingyenes megtekintése, kipróbálása
•
A felhasználás módjától függő árazás: - Csak képernyős olvasás - Letöltés, tárolás - Nyomtatás - Tovább-küldés - Korlátozott idejű felhasználhatóság - Korlátozott darabszámú felhasználhatóság - Központi jegyzettámogatás felhasználása a diák-igazolvány segítségével
•
Többféle fizetési mód: - Előfizetés - Hitelkártyás fizetés - Diák-igazolványos fizetés - Emelt díjas telefonos fizetés 38
- Emelt díjas SMS fizetés - Fizetés banki átutalással - Fizetés banki átutalással utólag •
Kedvezmények igénybevétele
•
Akciók
•
Nyeremények
•
Bónuszrendszer
•
A portál felületének testreszabhatósága a felhasználó által
•
Preferált intézmény (iskola) szerint és
•
Preferált kurzus szerint és
•
Preferált témakör (tananyag) szerint
•
Hírlevél szolgáltatás
•
eLearning szolgáltatás
•
Interaktív tananyagok lejátszása
•
Print-on-Demand szolgáltatás
•
Tankönyv (vagy tankönyv-részlet) nyomtatása a kívánt módon
•
Formátum (pl. A1, B5)
•
Minőség (pl. színes, fekete-fehér)
•
Mennyiség (példányszám)
•
Tudásbázis
•
Oktatási intézmények listája
•
Kurzusok listája
•
Oktatási adatbázisok
•
Egyéb információk
A projekt közvetett hatásának (kiadói e-kereskedelmi rendszerek üzleti modelljének, technológiájának fejlesztése) legfontosabb előnye a felhasználók szempontjából az, hogy bárhol, bármikor elérhetik a számukra szükséges tartalmat, és annak is csak azt a részét és oly módon, amelyre és ahogyan szükségük van. Ez a felhasználóknak jelentős költségmegtakarítást jelent. Az árcsökkentést a tartalom szállítója (a kiadó) számára lehetővé teszik a következők: •
Nincs papír költség
•
Nincs nyomtatási költség
•
Nincs logisztikai, raktározási és szállítási költség
•
Nincs hosszú értéklánc
•
Több felhasználó érhető el (több a vevő)
39
•
A tartalom ma már 100%-ban digitálisan áll elő egyébként is
•
A digitális, on-line terjesztéssel kapcsolatos költségek kisebbek a hagyományos terjesztési költségeknél.
Interaktív könyvtár és múzeum kialakítása a digitális térben. A kulturális turizmus támogatásának egy lehetséges eszköze Fejlesztés eredményének, céljának leírása: Múzeumok kiállításainak digitális rögzítését és virtuális térbe helyezését biztosító eszközrendszer fejlesztése, bérbeadása, honlap fejlesztése. Technológia: Virtuális kiállítás Olyan eszközrendszer létrehozása, amelyek felhasználásával egyszerűen hozhatók létre virtuális kiállítások, valamint a múzeum digitális képi, hang- és mozgókép-objektumai közvetlenül szolgáltathatók. Kétféle típusú virtuális kiállítás hozható létre: • csak a portálon megvalósuló, a múzeumban fizikai valóságában soha nem létező kiállítás;
a múzeumban megépített, látogatható kiállítások virtuális változatai; e produktumoknak a kiállítások idején ajánló, bezárásuk után archiváló szerepe is van az önálló ismeretközvetítésen túl. A koncepció jelenleg legreprezentatívabb megvalósulása a Gond és hitvallás című, az 1956-os forradalomnak és szabadságharcnak emléket állító kiállítás virtuális adaptációja. •
Integrált rendszer Napjaink eszközeit és elvárásait tekintve abszurd helyzetnek tekinthető, hogy egy intézmény, sokszor azonos típusú adatokból (bibliográfiai rekordok, ill. besorolási rekordok), egymástól független, közösen nem kereshető, az egységesítés minimumát nélkülöző adatbázisok sokféleségét építse. A szakmailag magas színvonalú forrásokat egyetlen rendszerbe kell szervezni és a munkafolyamatok ésszerűsítése, korszerűsítése tekintetében is magasabb szintre kell lépni az integrált rendszer modularitásában (gyarapítás, kölcsönzés, OPAC stb.) megjelenő területek gépesítésével. A leendő rendszerrel kapcsolatosan a következő célokat fogalmaztuk meg: •
épüljön általánosan elfogadott szoftveralapokra;
•
rendelkezzen szabványos inputtal, outputtal, adatcsere-formátummal;
• tegyen lehetővé távoli lekérdezhetőséget, mind célpontként, mind kiindulópontként; •
álljon mögötte biztos disztribúció, folyamatos fejlesztés;
•
legyen alkalmazható múzeumi környezetre;
•
legyen moduláris felépítésű;
•
nyújtson költséghatékony megoldást. 40
Szabványosítási környezet A rendszer kiválasztásakor kitüntetett súllyal esett latba a magyar és nemzetközi szabványok alkalmazásának szempontja. A szabványosítás körei: •
informatikai szabványok (xml, sql stb.);
könyvtári, múzeumi szabványok, szabályzatok (vonatkozó MSZ-ISO szabványok, KSZ szabályzatok, ill. 20/2002. NKÖM rendelet);
•
•
adatcsere-formátumok (MARC Bibliographic, Authority, Classification);
kommunikációs szabványok (OAI-PMH, Z39.50, Computer Interchange of Museum Information =CIMI).
•
A szabványosítási körök közül a másodikra tekintve világosan kell látni, hogy míg a könyvtári világban rengeteg jól kidolgozott szabvány, illetve szabályzat létezik, amelyek felölelik a könyvtári formai és tartalmi feltáró tevékenység egészét, addig múzeumi viszonylatban a könyvtári szabványok szofisztikáltságával köszönő viszonyban sem lévő 20/2002. NKÖM rendelet az egyetlen vonatkozó dokumentum. Ez a rendelet a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatára vonatkozik, és magában foglalja a múzeumi informatikai rendszerekkel szembeni elvárásokat is. Szemléletében azonban hagyományos papíralapú nyilvántartásban, feldolgozásban gondolkodó felfogást tükröz, és nem részesíti előnyben, nem szorgalmazza az informatikai eszközökkel végzett munkát. Komponensek összekapcsolása Ahhoz, hogy egységes rendszerről beszéljünk, és a gyakorlatban megvalósítsuk a digitális múzeum fogalmát, az egyes komponensek közötti integrációt is létre kell hozni. Ez a kapcsolódási pont a portál funkcionális keretei között jön létre. A portál alapvető információs fókusz szerepét, amelyen keresztül kapcsolatot létesít a felhasználói igények és a múzeum élete között, kiegészítjük az OPAC funkciójának beépítésével, így hozzáadott értékként egy környezetben találhatók meg a kiállításokról, rendezvényekről, kiadványokról közreadott információk az adatbázisokban feldolgozott források metaadataival, digitális objektumokkal és távoli adatbázis-tartalmakkal. Ez a funkcionális sokféleség egységes környezetet teremt a kutatói igénnyel fellépő felhasználók és a múzeum hagyományos szolgáltatásait keresők között. Üzleti modell: Díjmentes/kötelező reklám megtekintés, vagy bankkártya/mikrofizetési eljárások. •
az új cégek megjelenésének és növekedésének támogatása;
• A kreatív és műszaki szakértők kritikus tömegének fenntartása, hogy megkönynyítsék a kulturálisan jelentős videó-játékok termelését; •
egy új Használhatósági Központ létrehozása a videó-játékok számára.
41
Digitális tesztkörnyezetek létrehozása új termékek és üzleti modellek kipróbálásához Minden üzleti modellnek, nyereségre kell, hogy épüljön. De ez számos ágazatközi kérdést hagy még nyitva, amelyek együttműködést kívánnak az érdekeltektől. Azonban előfordul, hogy az egyik félnek sem érdeke a kezdeményező szerep felvállalása, amennyiben ehhez együtt kell működnie potenciális riválisaival. Ilyen körülmények között a kormánynak szerepe lehet abban, hogy a feleket egy "biztonságos kikötő"-be terelje, amely a verseny előtti innováció megvalósítását vagy szélesebb társadalmi korlátok elfogadását célozza, amely egyébként akadályként hatna a piacra. A jogtulajdonosok nehezen értik meg, hogy az új üzleti modellek lehetővé teszik számukra, hogy online környezetben is megvédjék jogaikat. Attól tartanak, hogy ha ezeket hozzáférhetővé teszik még nem bizonyított új modellek szerint, akkor az kalózkodáshoz és általában a jogaik értékének csökkenéséhez vezethet. Olyan új kísérleti zónákat kell kialakítani, melyek alacsony költségű és alacsony kockázatú lehetőségeket nyújtanak az ipar számára, hogy új öltetekkel kísérletezzenek az igazi környezethez hasonló keretek között és adatokat gyűjthessenek ezen ötletek hatásosságára vonatkozóan. Ezen Tesztágyak összehoznák az értéklánc szereplőit, akik megismerhetik egymást és tapasztalatot cserélhetnének, kidolgozhatnák az ágazatok közötti kezdeményezéseket. A Tesztágyak internet felhasználók ezreit foglalnák magukba, reprezentatív közösséget nyújtva az egyéni és üzleti környezetből. Négy kezdeti területet azonosítottunk, ahol az ipari partnerek hajlandóak előremutató lépéseket tenni. • Új fizetési módszerek az online tartalmak számára, így például a lekérhető (on demand) videó és zene, micro-fizetéseken keresztül, beágyazott vagy személyre szabott reklám, vagy más módszerek elterjesztésében; • Alternatív üzleti modellek bevezetésében, hogy ösztönözzék a szellemi tulajdon megosztását és kiaknázását, mellyel csökkentik a kalózkodás és egyéb illegális használat ösztönzőit, úgy, hogy maximalizálják a fizetési lehetőségeket ezen tartalomszerzési népszerű módszereknél; • Új modellek kialakításánál a személyazonosság-kezelésben, a biztonságban hogy segítsenek erősíteni a fogyasztók bizalmát a biztonság és a magánélet védelmében, és így készek legyenek részt venni az új üzleti modellekben, alkalmazásokban és szolgáltatásokban; • Tartalom tudatos hálózat-üzemeltetés bevezetése, ahol az adatforgalom természetének és tulajdonosának ismerete lehetővé teszi ezek intelligens menedzsmentjét, hogy javítsák a szolgáltatások minőségét, és lehetővé tegyék a az új pénzügyi, védelmi és biztonsági modellek bevezetését.
Következő generációs 3D kijelző technológiák fejlesztése A háromdimenziós (3D) megjelenítés, tartalomfejlesztés és szórakoztatás azon kevés területek közé tartoznak, amelyek még a gazdasági recesszió idején is számottevő növekedést tudtak felmutatni. Köszönhető ez részben annak, hogy a megjelenítésre alkalmas technológiák jelen-
42
tős fejlődésen mentek keresztül, és hogy mostanra számos nagy gyártó is felsorakozott a téma mögé. Ugyanakkor éppen ez az a terület, amelyben a kis, innovatív cégek sok újdonsággal szolgálnak, valamint amely még nagyobb horderejű változások és fejlődés előtt áll, mint amit eddig tapasztalhattunk. A professzionális piacon számtalan alkalmazásban dolgoznak 3D adattal, például orvosi adatok (CT, MRI), gépészeti, építészeti, optikai tervezés (CAD modellek), de fontos területet jelentenek a 3D játékok, mint a leggyorsabban bővülő tömegpiac a szegmensben (szinte minden játék 3D térben játszódik), s az ezekben rejlő növekedési potenciál kiemelkedő. A 3D technológiák meg fogják változtatni az emberekkel, információval, és technológiákkal való viszonyunkat, alakítva a modern társadalom szokásain. Az vizualizációban, a filmiparban, a televíziózásban a 3D jelenti következő lépést. A 3D technológiák szélesebb körű elterjedéséhez, és a benne rejlő lehetőségek kihasználásához azonban számos kihívást kell megoldani. Azon szervezetek, amelyek ma élen járnak ezen feladatok megoldásában, bizonyosan jelentős szerepet fognak vállalni a jövő technológiáinak megvalósításában, ezzel munkahelyeket teremtve és több bevételt termelve Magyarországnak. Új generációs 3D kijelzők fejlesztése Új generációs, valós 3D látványt nyújtó 3D kijelzők fejlesztése, ill. a meglevők gyártásának költséghatékonyabbá tétele. Bár 3D megjelenítésre alkalmas eszközök már igen régóta léteznek, az egyszerű 3D technológiák, mint például az Anaglyph (piros-kék) szemüvegek rossz minőségük miatt nem terjedtek el az otthonokban, illetve továbbá is kérdéses az újabb szemüveges rendszerek otthoni elfogadottsága. A költségesebb megoldások, mint például a többnézetű, volumetrikus vagy light-field kijelzők ugyan 3D képességeik miatt kívánatosabbak lennének a vásárlók számára, de magasabb áruk miatt, és az alkalmas 3D tartalom hiánya miatt még nem terjedtek el. Azon kutatások, amelyek a természetes látványt nyújtó, jó minőségű 3D-t közelebb hozzák a megengedhető árszínvonalhoz, mindenképp támogatandók, hiszen ezek hozhatják el a régen várt áttörést. Ugyanakkor a specializált professzionális 3D kijelzők fejlesztése is fontos terület, amely a kevésbé árérzékeny ipari felhasználást képes megcélozni. Többnézetű 3D tartalomfejlesztés technológiái Napjainkban is nagyon kevés a minőségi 3D tartalom, annak ellenére, hogy a megjelenítésükre alkalmas eszközök száma folyamatosan nő. Igény van több és jobb minőségű 3D tartalom készítésére, új tartalomkészítési metódusok kidolgozására. Ez egyaránt vonatkozik a szintetikus (számítógép generálta), valamint az élő (kamerákkal rögzített) tartalmakra. Míg jelenleg a sztereoszkópikus (két nézetű: bal és jobb szem) tartalmak dominálnak, a jövő kamera rendszerei, 3D kijelzői ennél jóval több nézet felvételére, megjelenítésére lesznek alkalmasak, emiatt az új tartalomkészítési metódusoknak is felkészültnek kell lenniük ezekre az újdonságokra. Már jelenleg is több ezer órányi, jó minőségű 3D tartalomra várnak az induló 3D televíziós csatornák. A csak szemüveggel nézhető 3D megjelenítők egy átmeneti szakaszt képviselnek a 3D technológiák térhódítása során, mivel a nézők új, teljes felhasználási komfortot nyújtó technológiákat fognak igényelni - Európában már a többnézetű (Multiview Video Coding MVC) rendszerek felé fordul a kutatás-fejlesztés. A jól irányzott, előremutató kutatás és a szabványosítási folyamatokban való részvétel támogatása fontos, mivel jelentős előnyhöz juttathatja a hazai 3D-vel foglalkozó cégeket a közeljövőben. Kiemelhető a többnézetű, professzionális kamerarendszerek fejleszése és a jövő 3D szabványának megalapozása.
43
Professzionális 3D platformok Specializált 3D platformok speciális alkalmazási területekre. Az ipar és a társadalom különböző területeinek más-más igényei vannak az új 3D-s technológiákkal szemben. Ezeket az igényeket egyértelműen azonosítani kell, és specializált alkalmazási platformokat kell kidolgozni. A professzionális felhasználás területén ugyanis nincs "mindenre alkalmas" munkafolyamat vagy környezet, hiszen egyes területek igen eltérő elvárásokat támasztanak. Kiemelt témák például a 3D videokonferencia (az utazást kiváltó, természetes kommunikációt lehetővé tevő - szemkontaktust, gesztusokat, élethű jelenlétet visszaadó - 3D rendszerek, hatékony tömörítés és átvitel), szimuláció (meglévő szimulációs környezetekhez illesztés, immerzív 3D kijelzők, pl. 3D CAVE), orvosi 3D vizualizáció (meglévő rendszerekhez való illesztés PACS, valós 3D geometriát visszaadó kijelzők), digitális reklámfelületek (gyors és könnyű 3D tartalomfejlesztés, hatékony tartalom-átvitel, robusztus rendszerek), ipari és tudományos vizualizáció (komplex modellek valósidejű renderelése, interakciós lehetőségek, többfelhasználós működés), és 3D játékok, (gyors és szemet gyönyörködtető tartalmak, interakció, több játékos együttes játéka a 3D térben).
A kreatív tanulási környezet fejlesztésének szerzői jogi korlátai Bevezetés A tudástársadalom, a jogszerű digitális műfelhasználások kialakítása érdekében nemzetközi, illetve európai regionális szinten tett intézkedések a nemzeti szintű válaszintézkedések megtételét is igénylik. Példák már vannak olyan elkészült programanyagokra, amelyek átfogóan tárgyalták a távközlési jogi, a szélessávú internet általánossá tételének és a digitális szellemi tulajdon kérdéseit; Franciaországban a "France Numérique 2012", az Egyesült Királyságban "Digital Britain", Svédországban már elkészült programanyagra, amelyek átfogóan tárgyalták a távközlési jogi, a szélessávú internet általánossá tételének és a digitális szellemi tulajdon kérdéseit. Franciaországban a "France Numérique 2012", az Egyesült Királyságban "Digital Britain" Svédországban „Visby Agenda” címen készültek kormányzati anyagok, amelyek rövid- és középtávú stratégiákat vázolnak fel az említett területeken. Ennek alapján rendkívül fontos lenne Magyarország számára is egy hasonló tartalmú átfogó összeállítás, a szellemi tulajdon védelemre, annak meghatározott speciális kérdéseire, mint az oktatási tartalmakon fennálló szerzői jogi korlátozásokra fókuszáló stratégiai anyag elkészítését a KIP és a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) együttműködésében. Nemzetközi szint A genfi székhelyű Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) Szerzői és Szomszédos Jogi Állandó Bizottsága (SCCR – a továbbiakban: állandó bizottság vagy SCCR) 2004 novemberében tartott tizenkettedik ülését követően a nemzetközi normaalkotási tevékenységében egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a szerzői jogi korlátozások és kivételek szabályozási, esetlegesen újraszabályozási kérdései. Az állandó bizottság a 2009 májusában tartott ülésének végkövetkeztetéseiben megerősítette elkötelezettségét a korlátozások és kivételek témakörében végzendő munka iránt, ahogyan arról a tizenhetedik SCCR ülésen döntöttek, figyelembe véve a fejlődési irányú megfontolásokat, valamint az időbeli és gyakorlatias eredmény-orientált megoldások szükségét. Az állandó bizottság elkötelezett abban is, hogy késedelem nélkül folytassa tovább a munkáját a 44
globális és mindent magában foglaló megközelítésben, ideértve a változatos kérdéseket érintő hozzáférést a védett művekhez a vakok, gyengén látó és más, az olvasásban korlátozott személyek számára. A tárgybeli kérdéshez kapcsolódóan az állandó bizottság a tizenhetedik ülés idején tanulmányt rendelt az oktatási, távoktatási tevékenységeket érintő korlátozásokról és kivételekről, különösen a fejlődő és legkevésbé fejlett országok vonatkozásában. A tanulmány előreláthatóan még a 2009 decemberében megrendezésére kerülő 19. ülés előtt elkészül és hozzáférhető lesz. Megjegyzendő, hogy munkaülést megelőzően prezentációkra kerül sor az oktatási tevékenységekhez kötődő korlátozásokról és kivételekről.1 Az állandó bizottság tizenhetedik ülésen hozott döntése alapján annak érdekében, hogy az információkat kiegészítsék a nemzeti rendszerek korlátozásairól és kivételeiről, a WIPO Titkársága kérdőív-tervezetet készített, amelyet véleményezésre kiküldött a tagállamok számára. A kérdőív által érintett területek érintik az oktatási célú, a könyvtári és archívumi célú korlátozásokat és kivételeket, a fogyatékosokra vonatkozó rendelkezéseket, valamint a digitális technológiát a szerzői jog területén. Az állandó bizottság tizennyolcadik ülésén megvitatta a kérdőív-tervezetet. Számos küldöttség igényét fejezte ki arra vonatkozóan, hogy a kérdőív a korlátozások és kivételek, valamint a technológia-átadás kapcsolatára is kiterjedjen. Ugyancsak rögzítette az állandó bizottság számos küldöttség kívánságát, hogy a vakok, gyengén látók és más fogyatékosok, a könyvtárak és archívumok, az oktatási cél és kutatás tekintetében a határokon átlépő korlátozások és kivételek funkcióit érintő kérdéseket is hozzávegyék a kérdőívhez. Arra is lehetőségük van a kormányzatoknak, hogy minden más, a korlátozásokat és kivételeket érintő, a nemzeti jogukban felmerülő és idetartozó, de kimaradt információt is belefoglaljanak a kérdőívbe. A tagállamok számára nyitva álló észrevételezési lehetőséget követően a Titkárság 116 kérdésből álló felülvizsgált kérdőívet készített elő, és hozzáférhetővé tette azt.2 Várhatóan a tizenkilencedik ülésen fogadják el, és az érdemi megválaszolására is sor kerülhet. 1. Ajánlás: A WIPO-kérdőívre előreláthatóan 2010-ben sorra kerülő magyar válaszok kidolgozásába, véleményformálásába szükséges lenne a KIP, és más érdekképviseleti szervezet bevonása. Európai regionális szint Bár az Európai Közösség és tagállamai rendszeres résztvevői az állandó bizottság munkájának, közösségi szinten e témakör nem kapott mostanáig prioritást. A nemzetközi folyamatok hatására helyzet megváltozott. A digitalizálás a tagállamokban jelenleg különböző szinten folyik. Az EUROPEANA európai digitális könyvtárat a digitalizálás és a digitális megőrzés előmozdítására irányuló tágabb stratégia részeként hozták létre. A Tanács az EUROPEANAról szóló, 2008. november 20-i következtetéseiben kiemelte a könyvtár jelentőségét, amely a kulturális örökségünk Interneten való bemutatására és mindenki számára hozzáférhetővé tételére szolgáló eszköz. A Bizottság 2009. augusztus 28-án elfogadott, „EUROPEANA – A következő lépések” című közleményében kifejtette, hogy eredmények születtek ugyan, de maradt tennivaló. A tagállami hozzájárulások nem kiegyensúlyozottak, a hozzájárulásként nyújtott anyagok típusai nagyban eltérnek, és Európában eddig csupán a könyvek 1% -át digitalizálták.
1 2
SCCR/IM/EDU/GE/09. SCCR/19/2.
45
Egy másik folyamat jelenleg a „kreatív online tartalom” elnevezésű kezdeményezés, amely a Bizottság 2008. januári közleményével és egy nyilvános konzultációval indult. A Tanács 2008 novemberében elfogadta a tárgyra vonatkozó következtetéseit. 2009 októberében újabb konzultáció indult „A kreatív online tartalom belső piaci helyzetéről: A jövő kihívásai” c. vitairattal. 2009. szeptember 7-én Viviane Reding, az információs társadalomért és médiáért felelős biztos és Charlie McCreevy, a belső piacért és szolgáltatásokért felelős biztos együttes nyilatkozatot tett, amelyben a könyvek digitalizálása tekintetében meglévő kulturális és gazdasági kihívásokat foglalták össze. A biztosok szerint Európának célszerű volna kidolgoznia a könyvek digitalizálása tekintetében meglévő kihívások megválaszolására irányuló stratégiát. A biztosok javasolták továbbá, hogy ez ne csupán politikai vitákat és a legjobb gyakorlatok cseréjét foglalja magában, hanem az európai jogszabályok kiigazításának esetleges szükségességét is. A Bizottság szerzői jogi tárgyú jogalkotásáért felelős szervezeti egysége által 2008-ban kibocsátott munkaanyagában (Zöld könyv) visszatükröződött; új megközelítésben foglalkozott a korlátozásokkal és kivételekkel. A dokumentum folytatásaként megtartott konzultáció és annak eredményeit összefoglaló 2009 októberében kibocsátott közlemény megállapítja, hogy az oktatás, tanulás és kutatás a modern információs és kommunikációs technológiák következtében egyre inkább nemzetközi és határokon átnyúló jelleget ölt. Az információhoz történő hozzáférésben és annak felhasználásában a fizikai tér már nem jelent korlátot. Ezért az oktatás és kutatás adott helyszínre történő korlátozása ellentétben áll modern mindennapjaink valóságával.3 Közösségi szinten előtérbe került az a kérdés, hogy különbséget lehetne tenni a tudományos célú kiadás, illetve az irodalmi és művészeti célú kiadás között. Míg a tudományos szerzők más bevételi forrásokkal is rendelkeznek és publikációikkal elsősorban a kutatás és a tudomány ügyét kívánják előmozdítani, az irodalmi szerzőknek (például regényíróknak) műveik kiadásából kell megélniük. A kutatási erőfeszítések szükségtelen megkettőzése érdekében az államilag finanszírozott kutatások publikált eredményeit a teljes tudományos közönség, sőt még a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé kellene tenni. Ugyanis minden kutatás a korábbi kutatások eredményeire épít. Ilyen feltételek mellett a szabad hozzáférést biztosító kiadás és a publikált cikkek nyitott gyűjteményei jöhetnek szóba lehetséges megoldásként. 2. Ajánlás: A Bizottság az elkövetkezendő években intézkedéseket kíván tenni, egyfelől a kutatás és tudomány, továbbá a távoktatás határokon átnyuló terjesztési lehetőségeiről, másfelől az államilag finanszírozott kutatási eredmények szabad hozzáférhetővé tételéről. Magyar részről támogathatóak a közösségi elképzelések,amelyhez a KIP és más érdekképviseleti szervezetek értékes háttéranyagokat biztosíthatnak a kormányzat számára. 3. Ajánlás: Az összeállítás alapján megállapítható hogy az oktatási tartalmakat érintő szerzői jogi korlátozások terén nemzetközi és európai regionális szinten is monitorozó tevékenység zajlik. A KIP és más érdekképviseleti szervezetek 2010-ben felmérést készíthetnének e tárgyban, amely input-ként szolgálna a 2. Ajánlásban foglaltakhoz, továbbá a döntéshozók számára képet adhatna arról, hogy e szerzői jogi korlátozás mennyiben képez egyensúlyt a jogosultak és a közérdek között.
3
3.3. Oktatás és kutatás, A szerzői jog a tudásalapú gazdaságban, COM (2009) 532 végleges, Brüsszel. 2009.10.19.
46
Nemzeti szint A stratégia részét képező kutatás célja tehát a kreatív iparágak által támogatott oktatási tartalmak előállítását és hozzáférhetővé tételét segítő szerzői jogi szabályozási környezet megteremtése, összhangban az EU oktatási keretstratégiájával. A szerzői jog területén ehhez elsősorban az oktatási célú (szabad) felhasználásokat akadályozó vagy korlátozó szabályokat kell felülvizsgálni abból a szempontból, hogy hol van lehetőség a szabályozás oldására, a szabad hozzáférés szélesítésére. A szabad hozzáférés bővítésére a nemzeti jog szintjén csak akkor van lehetőség, ha ez a lépés nem ütközik kötelező uniós normákba. Amennyiben közösségi jogi előírás képezi a nehézséget, ott meg kell vizsgálni a kitörési pontokat, amelyek mentén lehetőség nyílhat a nemzetközi normák felülvizsgálatára, a korlátozó szabályok feloldására. Végső soron közös, európai szintű szabályozási megoldásokra is javaslatot lehet(ne) tenni. A vizsgálódás tárgyát az alábbi jogforrások képezik: • az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.) az információs társadalomban érvényesülő szerzői és kapcsolódó jogok egyes kérdésekben történő összehangolásáról (a továbbiakban: Infosoc-irányelv); •
a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.).
Szerzői jogi szabad felhasználások oktatási célból A szabad felhasználási esetkörök az engedély nélküli hozzáférések között a legvitatottabb, egyúttal leggyakrabban előforduló felhasználások közé tartoznak. Míg más esetekben bizonyos idő eltelte, vagy az azonosítás nehézségei, esetleg a nyilvánosság, mint társadalmi érdek az alapja annak, hogy egy mű használatához ne legyen szükség engedélyre, addig a szabad felhasználás körében olyan tényezők játszanak szerepet, mint az alkotótevékenység, az iskolai illetve tudományos munka elősegítése, a művek közönséghez juttatásának megkönnyítése. Vannak általános, minden felhasználási esetre vonatkozó feltételek, és a törvény egyes esetekben külön nevesít további feltételeket. Általános kritérium: a mű szabad felhasználása nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására, és indokolatlanul nem károsíthatja a szerző jogos érdekeit. A felhasználásnak továbbá meg kell felelnie a tisztesség követelményének, és nem irányulhat a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra. Ez az ún. „háromlépcsős teszt” (three step test). A szabad felhasználás minden esetben nyilvánosságra hozott művekhez kötődik. További jellemzője a szabad felhasználás eseteinek, hogy többnyire szerző vagyoni jogait érintik, illetve azok gyakorlását korlátozza. Az alábbiakban röviden az oktatási célú tartalmak előállításával és fejlesztésével kapcsolatba hozható szabad felhasználási esetköröket, illetve a felhasználások jogi és gyakorlati akadályait mutatjuk be. Az Szjt. 33. §-ának (4) bekezdése értelmében „…iskolai oktatás célját szolgálja a felhasználás, ha az az óvodai nevelésben, az általános iskolai, középiskolai, szakmunkásképző iskolai, szakiskolai oktatásban, az alapfokú művészetoktatásban vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőfokú oktatásban a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelelően valósul meg.” Az Szjt. a szerzői művek, engedélyhez nem kötött szabad felhasználásokat tárgyaló IV. Fejezetében rendelkezik az oktatási célú szabad felhasználási esetkörökről. Ezek (az Szjt. sorrendjében) a következők: •
idézés,
47
•
iskolai oktatási célú átdolgozás,
•
intézményi célú másolatkészítés,
•
iskolai oktatási célú többszörözés,
•
iskolai oktatási célú előadás,
•
művek szabad megjelenítése iskolai oktatás célját szolgáló intézményekben,
•
átvétel.
Idézés4 A mű egészét nem, kizárólag egyes részeit lehet, változtatás nélkül, pontos forrásmegjelöléssel idézni, de csak a cél által indokolt mértékben, mely utóbbi feltételre objektív mérőszám azonban nem létezik. A cél által indokolt terjedelem, külön nem meghatározott fogalom, ezért esetenként vizsgálandó, hogy a megvalósult idézés, átvétel arányban áll-e az elérni kívánt céllal. Az idézet az átvevő műben, szerepét tekintve kiegészítő jellegű, az átvevő mű pedig egyéni eredetű, azaz szintén védett mű. A csak idézeteket tartalmazó írásmű pl. nem teljesíti e feltétételt. Az idézés képzőművészeti, fotóművészeti és iparművészeti alkotások felhasználására nem alkalmazható [Szjt. 67. §-ának (5) bekezdése]. Megjegyzés: ez a mű egységének védelmét szolgáló korlátozás akadályát képezi az oktatási célú szabad felhasználásoknak is. Iskolai oktatási célú átdolgozás5 A 2009. február 1. óta hatályos szabály jelentősége az, hogy legalizálta a korszerű oktatás keretein belül mindennapossá vált aktív, interaktív oktatás körében történő átdolgozás típusú műfelhasználást. Amíg ez az iskolai oktatás keretein belül valósul meg, addig ez immár szabad felhasználás, természetesen a személyhez fűződő jogok (név feltüntetés, jó hírnév) tiszteletben tartása mellett. Ugyanakkor, ha pl. egy vizsgafilm vagy más átdolgozott meglévő mű az iskolai oktatás keretein kívül kerül felhasználásra, akkor ez már engedélyhez és díjfizetéshez kötött felhasználássá válik. Megjegyzés: ez a szabad felhasználási eset nem releváns a tartalmak ingyenes (térítésmentes) hozzáférhetővé tétele kapcsán, és módosítása sem szükséges. Intézményi célú másolatkészítés6
4
Az Szjt. 34. § (1) bekezdése értelmében: „A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.” 5 Az Szjt. 34. § (4) bekezdése értelmében: „A mű iskolai oktatási célra iskolai foglalkozás keretében átdolgozható. Az átdolgozott mű felhasználásához az eredeti mű szerzőjének engedélye is szükséges.” 6 Az Szjt. 35. § (4) bekezdése értelmében: „Nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár, iskolai oktatás célját szolgáló [33. § (4) bek.] intézmény, muzeális intézmény, levéltár, valamint a közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve hangarchívum a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és a) tudományos kutatáshoz vagy archiváláshoz szükséges, b) nyilvános könyvtári ellátás vagy a 38. § (5) bekezdésében meghatározott felhasználás céljára készül, c) megjelent mű kisebb részéről, illetve újság- vagy folyóiratcikkről belső intézményi célra készül, vagy d) külön törvény azt kivételes esetben, meghatározott feltételekkel megengedi.”
48
További lehetőség az oktatási, kulturális, illetve a tudományos ismeretek terjesztésében jelentős szerepet vállaló intézmények tekintetében nyújtott szabad felhasználási esetkör. Ezek a szervezetek a művek szabad többszörözésére bizonyos esetekben külön nevesítve lehetőséget kapnak: a másolás azonban jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálhatja. A másolás módja és mértéke a célnak megfelelő kell, hogy legyen. E célok közé tartoznak pl.: tudományos kutatás, saját példányról archiválásként tudományos cél, nyilvános könyvtári ellátás. Megjegyzés: ez a szabad felhasználási eset nem releváns a tartalmak ingyenes (térítésmentes) hozzáférhetővé tétele kapcsán, tartalmi pontosítására pedig 2009. február 1-jei hatállyal került sor. Iskolai oktatási célú többszörözés7 Az iskolában való felhasználás céljára történő másolásnál az Szjt. külön értelmezi – de csak a könyvből, újság- és folyóirat cikkekről való másolásnál – a „megfelelő mértékig” fogalmát. Eddig a mérték az iskolák körében is csak szűkebben volt értelmezhető, egy-egy vagy néhány másolat volt (lett volna) szabadon készíthető, most pedig akár egy egyetemi évfolyam részére szükséges példányszám is. Megjegyzés: mivel itt kifejezetten belső, intézményi célú felhasználásokat enged meg a törvény, ez a szabad felhasználási eset sem releváns a tartalmak ingyenes (térítésmentes) hozzáférhetővé tétele kapcsán. Iskolai oktatási célú előadás8 A szabad iskolai előadás egyik esetköre a 33. § (4) bekezdésben meghatározott oktatási célú, azt kísérő, annak során történő, tanrendet követő előadások, a másik az iskolai ünnepségek. Ilyen esetek lehetnek a tanulók órai vagy önképzőköri szavalata, színjátszása az iskolában, irodalomórák színész vendégszereplésével, szavalat, zene az iskola évfordulós ünnepségén stb. Az iskolai táncmulatságon (pl. szalagavató bálon) elhangzó zenei vagy más előadás nem minősül szabad felhasználásnak. Megjegyzés: mivel itt kifejezetten belső, intézményi célú felhasználásokat enged meg a törvény, ez a szabad felhasználási eset sem releváns a tartalmak ingyenes (térítésmentes) hozzáférhetővé tétele kapcsán. Művek szabad megjelenítése iskolai oktatás célját szolgáló intézményekben9 7
Az Szjt. 35. § (5) bekezdése értelmében: „Könyvként kiadott mű egyes részei, valamint újság- és folyóiratcikkek az iskolai oktatás céljára egy-egy iskolai osztály létszámának megfelelő, illetve a köz- és felsőoktatási vizsgákhoz szükséges példányszámban többszörözhetők.” 8 Az Szjt. 38. § (1) bekezdése értelmében: Ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és a közreműködők sem részesülnek díjazásban, a művek előadhatók a következő esetekben: a) színpadi mű esetében műkedvelő művészeti csoportok előadásán, kiadott szöveg vagy jogosan használt kézirat alapján, feltéve, hogy ez nem ütközik nemzetközi szerződésbe, b) iskolai oktatás céljára és iskolai ünnepélyeken, c) szociális és időskori gondozás keretében, d) nemzeti ünnepeken tartott ünnepségeken, e) egyházak vallási szertartásain és egyházi ünnepségein, f) magánhasználatra, valamint alkalomszerűen tartott zártkörű összejövetelen.”
49
Ez a szabad felhasználás azt jelenti, hogy meghatározott intézmények, beleértve az iskolai oktatás célját szolgáló intézményeket is, a tulajdonukat képező műveket szabadon megjeleníthetik és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tehetik, de szigorúan csak az intézmény helyiségeiben ezzel a céllal üzembe állított számítógépes terminálok képernyőjén tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljára. A lényeg itt a korlátozott hozzáférés: a műpéldányok csak a törvényben megfogalmazott intézmények helyiségeiben (ezek az ún. NAVA-pontok) jeleníthetők meg, tehát nem másolhatók, nem letölthetők, nem kinyomtathatók, stb. Magyarországon – Európában egyedülálló módon lehetőség van a digitalizált tartalmaknak a gyűjteményekben elhelyezett terminálokon keresztül való hozzáférhetővé tételére. A gyűjteményekhez való hozzáférést könnyíti ezeknek a digitalizált állományoknak az összekapcsolhatósága is. Ilyen módon ma Magyarországon bármely nemzeti kulturális gyűjteményben, illetve oktatási intézményben hozzáférhetővé tehető a teljes digitális kulturális örökség, a szerzői jogi törvényben és a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott műszaki és egyéb feltételek biztosítása esetén. A digitalizált gyűjtemények egy része a teljesen nyilvános, otthoni hozzáférést is biztosítja: ezek között találhatók régi filmhíradók, köztelevíziók közszolgálati jellegű műsorai és könyvek is – védett, illetve nem védett tartalmak egyaránt. Több olyan gyűjtemény is működik, amely előfizetői rendszer kialakítását tervezi – mivel e sajátságos szabad felhasználási rendszeren keresztül való hozzáférés továbbfejlesztésénél már figyelemmel kell lenni a jogosultak érdekeire is. Magyarországnak mindenképpen célul kell kitűzni az ilyen szabad hozzáférési rendszereket megalapozó jogi környezet megteremtését, továbbá a rendszer bevezetésére vonatkozó engedélyezési modellek tanulmányozását, kidolgozását és a közeljövőben való alkalmazását. Ebben az esetben tehát kifejezetten az egyéni tanulást és kutatást szolgáló felhasználási módról szól a törvény, mivel a felhasználók részéről is egyre inkább merül fel az az igény, hogy a hagyományos formában megjelent könyvet, írást, dokumentumot digitálisan is elérhesse. A felnövő nemzedék számára az, ami nem található az interneten, az nem is létezik, következésképpen igen fontos a könyvek és írott dokumentumok digitalizálása. A magyar nemzeti könyvtár, a Széchényi Könyvtár teljes könyvállományának digitalizálása 4-5 éven belül elvégezhető lenne évi kb. 1 milliárd forint biztosításával. Ezzel kapcsolatban az egyik fontos kérdés, hogy milyen forrásból teremthető elő ez az összeg. Nyilvánvaló, hogy az állami költségvetés számára nagy megterhelést jelent a teljes összeg biztosítása, ezért olyan modellek kidolgozására van szükség, amely ösztönzi az üzleti vállalkozások, illetve a civil kezdeményezések beszállását. Bár nem elhanyagolható a régebbi, már szabad felhasználású könyvek digitális elérhetősége iránti igény, mégis valószínűsíthetően nagyobb a kereslet a szerzői joggal védett művek tekintetében, beleértve az árva műveket is (ezek védelem alatt állnak, de szerzőik vagy örököseik ismeretlenek vagy ismeretlen helyen tartózkodnak). Tehát hiába van digitalizálva az adott mű, az interneten vagy csak jogdíjfizetés ellenében tekinthető meg, vagy az Szjt. 38. § (5) bekezdése szerint ugyan ingyenesen, de csak a törvény által felsorolt intézményi körben és mindenféle többszörözési, letöltési lehetőség nélkül (csak megtekintés). 9
Az Szjt. 38. § (5) bekezdése értelmében: „A felhasználásra vonatkozó eltérő megállapodás hiányában a nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak, iskolai oktatás célját szolgáló [33. § (4) bek.] intézmények, muzeális intézmények, levéltárak, valamint közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve hangarchívumok gyűjteményeinek részét képező művek az ilyen intézmények helyiségeiben ezzel a céllal üzembe állított számítógépes terminálok képernyőjén tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljára a nyilvánosság egyes tagjai számára szabadon megjeleníthetők, és ennek érdekében - külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel - a nyilvánosság említett tagjaihoz szabadon közvetíthetők, ideértve a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételt is, feltéve, hogy az ilyen felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.”
50
Van olyan ország, ahol a hazai felhasználók helyett az állam fizeti meg a megállapodás szerinti jogdíjat a jogtulajdonosoknak. Ez is egy járható út, de jelentős költségei lehetnek, ezért a bevezetése különösen forráshiányos időszakban okozhat nehézséget. Érdemes foglalkozni azzal a javaslattal, amely az Szjt. 38. § (5) bekezdése szerinti lehetőséget kiterjesztené az otthoni elérhetőségre is, amennyiben a felhasználó az adott könyvtár beiratkozott olvasója. Ezzel az egyik probléma az, hogy technikailag meg kell oldani, hogy ne lehessen a digitális műveket letölteni, kinyomtatni, róluk másolatot készíteni. Ismerve a felhasználók meghatározó részének találékonyságát és innovatív képességeit ez nehezen kivitelezhető. A másik probléma, hogy a könyvtárakba beiratkozottak száma igen nagy (Magyarországon 2 273 ezer!), így a jogtulajdonosok jelentős jogdíjtól esnének el. Köztes megoldás lehet a könyvtári haszonkölcsönzés esetén alkalmazott uniós szabályozás kiterjesztése a dedikált hálózati rendszerben szolgáltatott digitalizált művekre. Ennek megfelelően a regisztrált felhasználók (pl. diákok, tanárok, stb.) szigorúan csak olvasásra otthon is elérhetnék a műveket, és a használat arányában a jogtulajdonosok, illetve közös jogkezelő szervezeteik díjazást kapnának, amelynek a megfizetését a könyvtári haszonkölcsönzési jogdíjhoz (PLR) hasonlóan az állam vállalná magára. A szabad felhasználású, a közkincs körébe tartozó (public domain) művek közpénzből történő digitalizálása esetén jogszabályban, vagy a támogatási szerződésekben kellene előírni a digitális dokumentum kötelező közzétételét (akár legszélesebb körben, akár szűkebb, pl. csak az oktatási szférában), olyan formátumban, amely megfelel a nemzeti és az Europeana által támasztott tartalomipari, műszaki és egyéb követelményeknek. Ez utóbbi érdekében a tagországok és nemzeti intézményeik aktív közreműködése, kooperációja szükséges a szabványok kidolgozásában és alkalmazásában. 4. Ajánlás: A művek iskolai oktatás célját szolgáló intézményekben történő szabad megjelenítése területén [Szjt. 38. § (5) bekezdése] javasolni lehet a felhasználó kör szélesítését oly módon, hogy a meglévő intézményi kör mellé meghatározott és regisztrált felhasználók (pl. diákok, tanárok, stb.) szabad hozzáférést kapnának a dedikált hálózati rendszerben szolgáltatott digitalizált művekre. A szabad felhasználás szigorúan csak az otthoni „olvasást” tenné lehetővé, a regisztrált használat arányában pedig a jogtulajdonosok, illetve közös jogkezelő szervezeteik díjazást kapnának, amelynek a megfizetését a könyvtári haszonkölcsönzési jogdíjhoz (PLR) hasonlóan az állam vállalná magára. Ehhez szükség van az Infosoc-irányelv és az Szjt. módosítására. Átvétel10 Tekintettel arra, hogy az oktatási tevékenységekkel összefüggő szabad felhasználási esetek közül az átvétel, pontosabban az átvételi szabály 2004-es jogharmonizációs indíttatású módosítása okozta a legtöbb problémát (bekorlátozva, kvázi kiüresítve ezt a szabad felhasználást), ezzel a kérdéskörrel bővebben foglalkozunk. 10
Az Szjt. 34. §-a (2) és (3) bekezdése értelmében: „Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű, film részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű, továbbá képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint fotóművészeti alkotás szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen. Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja. (3) A (2) bekezdésben említett átvevő mű nem üzletszerű többszörözéséhez és terjesztéséhez nem szükséges a szerző engedélye, ha az ilyen átvevő művet az irányadó jogszabályoknak megfelelően tankönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánítják, és a címoldalon az iskolai célt feltüntetik.”
51
A módosítás eredője az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29/EK irányelve (az ún. Infosoc-irányelv) volt, amely újraszab(ályoz)ta az EU országaiban a szabad felhasználási esetköröket is. A harmonizációs kötelezettség ebben az esetben azt jelentette, hogy ahol a nemzeti jog szélesebb, tágabb körben határozott meg egy adott szabad felhasználási esetkört mint azt az Infosoc-irányelv tette, ott a nemzeti jogi szabályt – ha tágabb, szélesebb körben tette lehetővé a szabad felhasználást – vissza kellett faragni az irányelvi szintre. Ennek esett áldozatul a korábbi magyar átvételi szabályozás is, mivel az Infosoc-irányelv preambulum-bekezdései és cikkei szűkebben vonták meg az oktatási célú átvétel kereteit. A tekintetben nem történt változás, hogy átvétellel az idézéshez képest szűkebb, a terjedelem tekintetében tágabb mozgástér nyílik a felhasználó számára; a szűkítés a felhasználás módjában van: szabadon átvenni csak iskolai-, vagy tudományos kutatási céllal lehetett korábban is és jelenleg is. Az Infosoc-irányelvből következett viszont azt a további korlát, miszerint az átvevő mű nem használható fel üzletszerűen. Az üzletszerűség meghatározása meglehetősen problematikus az irányelv fogalomhasználatából, továbbá a tankönyvpiac gyakorlatából következően.11
11
Az Szjt. 34. §-a (2) és (3) bekezdése értelmében: „Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű, film részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű, továbbá képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint fotóművészeti alkotás szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen. Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja. (3) A (2) bekezdésben említett átvevő mű nem üzletszerű többszörözéséhez és terjesztéséhez nem szükséges a szerző engedélye, ha az ilyen átvevő művet az irányadó jogszabályoknak megfelelően tankönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánítják, és a címoldalon az iskolai célt feltüntetik.” 11 Infosoc-irányelv (34) A tagállamok számára lehetőséget kell adni, hogy egyes esetekben kivételekről vagy korlátozásokról rendelkezhessenek, így például oktatási vagy tudományos célra, egyes közintézmények, például könyvtárak és archívumok javára, továbbá a napi eseményekről szóló tudósítás céljából, idézési, fogyatékos személyek által történő, közbiztonsági célt szolgáló, valamint közigazgatási és bírósági eljárásokban való felhasználás céljára. […] (42) Az oktatást vagy tudományos kutatást – beleértve a távoktatást is – szolgáló nem kereskedelmi célú felhasználásokra vonatkozó kivétel, illetve korlátozás alkalmazásakor a tevékenység nem kereskedelmi jellegét maga alapján a tevékenység alapján kell megítélni. Az érintett intézmény szervezeti felépítése, illetve finanszírozási formája e tekintetben nem meghatározó tényező. […] 5. cikk Kivételek és korlátozások (2) A tagállamok a 2. cikkben szabályozott többszörözési jog alól kivételeket, illetve korlátozásokat állapíthatnak meg a következő esetekben: b) bármely hordozóra természetes személy által magáncélra, kereskedelmi célt közvetlenül vagy közvetve sem szolgáló többszörözés tekintetében, feltéve, hogy a jogosultak méltányos díjazásban részesülnek, amelynek meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy az érintett művel vagy más védelem alatt álló teljesítménnyel kapcsolatban alkalmaztak-e a 6. cikkben meghatározott műszaki intézkedést; c) a nyilvánosan hozzáférhető könyvtárak, oktatási intézmények vagy múzeumok, valamint az archívumok által végzett egyes többszörözési cselekmények tekintetében, amelyek közvetlenül vagy közvetve sem irányulnak kereskedelmi vagy gazdasági célra; (3) A tagállamok a 2. és a 3. cikkben szabályozott jogok vonatkozásában az alábbi esetekben kivételeket, illetve korlátozásokat állapíthatnak meg: a) kizárólag oktatási szemléltetés vagy tudományos kutatás céljából végzett felhasználás, amennyiben lehetséges, a forrás feltüntetésével – beleértve a szerző nevét is –, és az elérni kívánt nem kereskedelmi cél által indokolt terjedelemben;
52
Az üzletszerűség fennállása a tevékenység jellegétől függ. A tankönyveket megjelentető intézmény szervezeti formája és a fenntartásának módja nem döntő tényező. Mivel ma Magyarországon a tankönyvellátás szabadpiaci rendszerben történik (ezt a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, illetve az ezt módosító 2004. évi XVII. törvény szabályozza), az Szjt. módosítását követően a mű tankönyvekben történő felhasználása nem tekinthető szabad felhasználásnak. Ez azt jelenti, hogy 2004. május 1-jétől szerzői jogdíj kell fizetni a szerzőknek, illetve örököseiknek műveiknek az idézés mértékét meghaladó mértékű tankönyvi, segédkönyvi átvétele után. A fentiek szerint tehát, a tankönyvvé nyilvánításon „átesett” kiadványok is csak akkor élhetnek a szabad felhasználás törvényi lehetőségével, ha a tankönyvet nem használják fel üzletszerűen. Vagyis ha nem piaci forgalomban értékesítik. Ha mégis, akkor – az irányelv szerint – indokolatlanul károsítja a szerző jogos érdekeit, ha nem részesül ennek a kiadónál realizálódó hasznából valamilyen mértékben. Aki tehát tankönyvkiadóként a piacról él, annak a tankönyvbe, szöveggyűjteménybe átvett szemelvények szerzőitől erre engedélyt kell kérnie, nekik jogdíjat fizetnie, nem hivatkozhat többé a szabad felhasználást számára lehetővé tevő kivételes helyzetre. Csakhogy mára a teljes tankönyvkiadás nyereségérdekelt piaci tevékenységgé vált Magyarországon. Ennek folytán 2004. május 1-jétől minden tankönyvbe, segédkönyvbe átvett védett mű vagy műrészlet szerzői jogosultjával az átvétel feltételeiről meg kell állapodni, és a megállapodás szerinti jogdíjat az átvett mű tankönyvben történő felhasználásának jogáért meg kell fizetni. Amikor ez a változás a felhasználók körében ismertté vált, eleinte azt sem tudták, hogy mekkora munkát jelent kapcsolatba lépni valamennyi jogosulttal, vagy, hogy mennyi többletköltséget okoz a felhasználási engedélyekért kifizetendő jogdíj. A tankönyvkiadók számára a megnövekedett költségek, súlyos következményekkel jártak, amely kihat(ott) a tankönyvkiadásra, sőt az oktatás egészére is. Az első probléma a szerző, illetve jogutód felkutatása. Sok esetben egy szerzőnek több leszármazottja is jogutód, akik többnyire igénylik a jogdíjat. A helyzetet nehezíti az is, hogy nem mindig tudnak megegyezni a feltételekben, így az eljárás hosszadalmas, általában jogászok közbenjárásával történik. Ez ugyancsak költséges megoldás. A helyzetet súlyosbítja, hogy a külföldi szerzők műveinek fordítása is jogdíjas. Ezért azoknak a műveknek az újabb fordítása is jogdíjköteles, amelyek szerzője egyébként nem tartozik az Szjt. által megszabott 70 éves védelmi időszakba. A szabad átvétel szabályának korlátozása azonban nem csak az irodalmi művekre vonatkozik, hanem szakkönyvekre, tudományos ismeretterjesztő munkákra is. A szakmai tankönyvekben is sok az átvétel különböző szakkönyvekből. A szabad felhasználás elvének korlátozása a költségeket olyan mértékben növelte, hogy az már nem volt megoldható áremelés nélkül. El kellett törölni az abszolút ár-, és áremelési korlátot, valamint reálisan kell meghatározni az ingyenesség biztosítására szolgáló tankönyvcsomag támogatási árat. Egyébként az abszolút árkorlát az új rendszerben nem is értelmezhető. Sajnos az árkorlátok eltörlése sem jelentett megoldást. Ugyanis a magyarországi jövedelmek következtében a szülők nem tudják a megemelkedett árakat kifizetni. Ugyancsak komoly terhet jelent egy ilyen áremelés az állami költségvetésnek is. A tanulók kb. 40%-a ingyen kapja tankönyvét, ezeknek a tankönyveknek a költségei a költségvetést terhelik. Mi a megoldás? Az az idillikus állapot, amikor a tankönyvi átvételekhez se a jogosultakkal egyenként alkudozni, se jogdíjat fizetni nem kellett, elmúlt. Azt kell eldönteni a tankönyvkiadóknak, egyenként is, meg érdekképviseleti szerveikben is, hogy mi a fontosabb? Ha az a fontos, hogy az átvételek lehetőleg továbbra se kerüljenek pénzbe, akkor ennek csak az az útja, hogy a jogosultak mondjanak le az őket megillető jogdíjról. Ezt elérni azonban csak külön-külön, mindegyikükkel lefolytatott alku alapján létrejövő megállapodással lehet, vagyis ehhez mindegyiküket meg kell keresni.
53
Ha viszont az a fontos, hogy ne kelljen a sok-sok jogosulttal bajlódni, akkor kerülhetnek előtérbe a különféle jogkezelési technikák (közös jogkezelés, ügynökség, életművek jogaival rendelkező kiadók), amelyek teszik lehetővé, hogy a felhasználó egy (esetleg néhány) jogosulttal megállapodva tehessen szert valamennyi, általa felhasználni kívánt mű, illetve részlet felhasználási jogára. Ez azonban menthetetlenül azzal jár, hogy ezeknek az ügynökségeknek, jogkezelőknek fizetni kell. Ha piaci vállalkozásként működnek, esetenként nem is keveset. Felvetődött már korábban is, hogy szükséges lenne az írók számára egy önkéntes alapon létrehozott közös jogkezelő szervezet arra a célra, mint amilyen a zeneművek alkotóinak már létezik. Ezen a jogkezelőn keresztül el lehetne érni valamiféle egyeztetést, hogy a szerzők közel azonos feltételekkel adják át műveiket a tankönyvek számára. Ez nem küszöböli ki a jogdíjfizetést, csak megkönnyíti az azzal járó kutakodást, és adminisztrációt. Ez mind a szerzők, mind pedig a kiadók számára kedvezőbb lenne. Továbbá talán irányárak is kialakulhatnának a jogdíjakra vonatkozóan, ami megkönnyítené a tankönyvek árának tervezhetőségét is. A fenti elképzelések megvalósításához mindenképpen szükséges úgy az Infosoc-irányelv, mint az Szjt. módosítása. 5. Ajánlás: A tankönyvi oktatási célú átvételt korlátozó szabály feloldására két lehetőség kínálkozik. Az első lehetőség az „üzletszerűség” fogalmának pontosítása, más megközelítésben a nem üzletszerű (nonprofit) tankönyvkiadás definiálása. A másik lehetőség, hogy az üzletszerű tankönyvi átvételre vonatkozó felhasználást kötelező közös jogkezelés körébe kell vonni, mely esetben erre a felhasználásra egy, az (irodalmi) szerzőket képviselő közös jogkezelő egyesület adna engedélyt jogdíjközleményben megállapított tarifa ellenében.
54
Közös nyilatkozat a Nemzeti Technológiai Platform kezdeményezések eredményeinek hasznosítása érdekében Az Európai Unió kezdeményezésére a kutatás-fejlesztési prioritások meghatározása, valamint a prioritások pályázati alapon történő pénzügyi támogatását lebonyolító közös európai K+F programok (pl. Framework Programme) meghirdetése során egyre nagyobb hangsúllyal veszik figyelembe az adott szakterületen működő vállalkozások által megfogalmazott kutatási igényeket. Az Európai Technológiai Platform kezdeményezések arra törekszenek, hogy egyes jól meghatározott területek ipari szereplőinek részvételével kidolgozzák azokat a stratégiailag legfontosabb kutatási és fejlesztési prioritásokat - ezek időkeretét és a nemzeti kormányoktól igényelt támogatási keretprogramjait - melyek Európa jövőbeni növekedése és versenyképessége szempontjából, közép- és hosszú-távon, meghatározóak. A Platformok olyan technológiai területeken alakulnak és tevékenykednek, melyek potenciálisan meghatározó tényezői Európa jövőbeni versenyképességének, folyamatosan képesek olyan új, áttörő technológiákat, termékeket és szolgáltatásokat bevezetni az európai piacra, melyek biztosíthatják az országok és az Unió versenyképességét a csúcstechnológiák terén, de emellett a hagyományos iparágak szerkezetének átalakítására is alkalmasak és kielégítik a fenntartható növekedés feltételeit is. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) által meghirdetett, 2010-ben záródó Nemzeti Technológiai Platformok létrehozását támogató pályázati konstrukció keretében 20 Platform került kiválasztásra, mint a nemzetgazdaság fejlődése szempontjából meghatározó, illetve perspektivikus terület. A hazai Platformok elkészítették több évre előretekintő Stratégia Kutatási Tervüket, valamint kidolgozták ezek programszintű megvalósítására alkalmas Megvalósítási Tervüket. Úgy véljük, hogy a Nemzeti Technológiai Platformok eredményeit az Új Széchenyi Tervben megfogalmazott egységes rendező elvek mentén néhány szakterületi tematikus csoportba lehet rendezni. A KIP Platform fő tevékenységként a kreatív iparágak támogatását vállalta fel, ezt a platform elnevezésével (KIP – Kreatív Iparágak Platformja) is tükrözve. Tekintettel arra, hogy több társplatform tevékenysége is valamilyen szinten kapcsolatba hozható a kreativitás általánosan értelmezhető fogalmaival, ezért javasoljuk, hogy a korábban létrehozott és évek óta eredményesen működő Technológia Platformok tevékenységéből érdemes lenne a kreativitáshoz kapcsolódó területeket összegyűjteni és ezek eredményeinek értékelésével az általuk megfogalmazott kutatás-fejlesztési programok további támogatásáról dönteni. Ehhez a munkához a Kreatív Iparágak területén tevékenykedő alábbi Nemzeti Technológia Platformok ajánlják fel segítségüket: Kreatív Iparágak Platformja Nyelv- és Beszédtechnológiai Platform Nemzeti Technológiai Platform a Textil- és Ruhaipar Megújításáért Magyar Építésügyi Technológiai Platform eVITA Platform
http://www.host.hu/projects/kip/ http://www.hlt-platform.hu/ http://www.tmte.hu/home/home.htm http://www.epitesugyiplatform.hu/ http://evitaplatform.hu/hu/homepage
55