BUDAPEST, NOVEMBER 15

•

BUDAPEST, 1931. NOVEMBER 15.

-

•

FOszERXESll (\ :

PINCZÉS ZOLTÁN

(\RNAGY

SEGEDSZERKESZTO:

MAHÁCS LAJOS

MEGJELENIK MINDEN HÓ t-EN ÉS tS.ÉN

SZÁZADOS

SZERXESZTOstG ts KlADomvATAL: BtlDAPEST. 1.. BÖSZÖRMÉNYI·1lY ll. st. TELEFON: 501-90.

XXL évfolyaJD.

Budapest,

1931

november

15.

31. szám.

APOK

FŐSZERKESZTŐ: PINCZÉS ZOLTÁN ÖRNAGY, SEGÉDSZERKESZTÖ: MAHÁCS LAJOS BUDAPEST, I. KER.,

SUrkesztőség és kiadóhivatal: BÖSZÖRMÉNYI-ÚT

21

Megjelenik minden hó l-én és 15 én -

I

Elöfizetési ára: Egész évre 12 pengö, félévre 6 pengö

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen.

Magyar

név.

Honvédelmi miniszter úrnak a napokban kiadott rendelete megkönnyítette a honvédség tagjai számára a névmagyarosítást. A kivételes elintézés, amelyet a honvédek és természetesen a csendőrök részére is biz­ tosít, csak visszhangja, következménye voi t az erős mozgalomnak, amely az idegen hangzású nevek meg­ magyarosítása érdekében a fegyveres erő körében megindult s amelyet a Csendőrségi Közlöny utóbbi számainak tanusága szerint hasonló készséggel követ a csendőrség is. A hazafiasb mozgalom egyre imponálóbb méretei dacára azonban még mindig elég sok a habo2.ó és ta­ nácstalan, akiket különféle meggondolások mindig csak visszatartanak a lépéstől, amellyel pedig - pil­ lanatig sem vonjuk kétségbe - csak magyar szívük sugallatát követnék. Az ingadozó öregek azt mondják, hogy majd a fiatalok; a fiatalok meg, hogy ráérnek. Pedig máris elkéstünk. Amikor nekibőszült szomszédaink ezeréves álla­ miságunk pilléreit sorra döntögetik, magyarfaló rom­ bolásaik leghathatósabb és - valljuk be - a külföld felé legtetszetősebb érvelését abban találják, hogy vé­ reink nagy százalékának szláv, román, vagy legalább is német hangzású neve van. Jött tehát a "névelem­ zés ". Nem az illető honfitársunk személyét, lelkületét, érzelmeit, anyanyelvét 'Vagy a családfáját "elemzik", hanem a nevét. Csak a nevét. És hiábavaló a tiltako­ zás, a bizonyítás, Sirsicsek, hogy a Mrázikok, évszázadok óta Knopfok vagy Kabdebók évtizedek, izig-vérig magyarok, akiknek az ükapja sem tudott a világ semmiféle nyelvén, csak magyarul, hiába roha­ mozott a Mrázik nagyapja honvédcsákóval a fején Branyiszkónál, hiába volt a Sirsicsé a magyar nyelv tanára az egyetemen, a Knopf� pedig a legszélsőbb függetlenségi párt ',ezére: az unokáiknak tilos ma­ gyar iskolába iratkozniok. Az idegen iskolának pedig gor.dja van reá, hogy a honvédek, magyar tanárok ';S Kossuth-párti vezérek unokái húsz év mulva ma­ guk tiltakozzanak, majd ha magyaroknak írják őket � népszámlálási íveken. Ennek a fájdalma� tanulságnak is elegend 3nek kellene lennie, hogy minden magyar ember a nevéb?n

is magyarrá váljék; ha úgy gundolná, hogy ezzel al­ dozatot hoz, akkor is.

Telefon:

501-90.

sZÁZADos.

Postatakarékpénzfári csekkszámla: 25.342

De áldozat-e? Nem hinnők. Vannak ugyan, akik el szeretnék hitetni a világgal, hogy a név egymagá­ ban i s értéket adhat a viselőj ének, de ezt csak azok hirdetik, akikben a nevüknél több értéket valóban nehéz lenne felfedezni. Az ember díszíti a nevét és Még az úgynev�zett történelmi név nem fordítva. sem mindenkinek történelmi, aki véletlenül beleszüle­ tett, hanem csak azok számára, akiknek a személye is történelmi; a többi a nagyok szürke háttere. Nemzetközi kongresszusokon, versenyeken, ösz­ szejöveteleken a résztvevők neveiből megállapíthat­ juk a nemzetiségüket. A magyarokét nehezen. Az egyik külföldi pedig mindjárt meg is magyarázza a másiknak, hogy ezek az idegennevű magyarok mind elnyomott, erőszakosan beolvasztott kisebbségek; a másik pedig, aki rábólint, ugyan honnan tudná, hogy a magyarság beolvasztó ereje nem az elnyomásban rejlik, hanem valami olyasféle titokzatos erőben, ami­ lyen a mágnesé � csakhogy ami a fizikai mágnességnél megfejthetetlen, a magyar mágnességnél: morális és kultúrái is fölény. Munkácsy, Petőfi tudta már, mi­ lyen fontos, hogy magyar legyen a nyelv, a lélek, az alkotás és - a név. Nem ennek köszönhetjük-e, hogy a nagy festő képeit magyar nevén csodálják Párisban s a nagy költő műveit is ezen a néven olvassák és for­ dítják a madridi és helsingforsi egyetemeken. Van az idegen nevekhez ragaszkodásban valami természetes, konzervativ megszokás, talán önérzet s néha meg kegyelet a szülők iránt, akiktől örököltük. Nemes és tiszteletreméltó tulajdonságok ezek, amíg csak megnehezítik s ezaltal értékesebbé teszik az el­ határozást, de káros előítéletek, mihelyt útjába álla­ nak. Legyünk tisztában azzal, hogy a név csak egy­ szerű megjelölés, megkülönböztetés; az érték, amire büszke és önérzetes lehet valaki, a név viselőjében rejlik. Ha tehát hajlandók vagyunk belátni annak egyénileg közömbös voltát, hogy \'alakit X-nek vagy Y-nak hívnak, de belátj uk viszont a nemzeti fontos­ ságát, hogy magyarul hívják, akkor az idegen név mellett ennek dacára kitartást nemcsak egyéni, de magyar szempontból sem lehet mindig megérteni. Szeretnők, ha minél több bajtársunk élne a hon­ védelmi és belügyminiszter úr által nyujtott alkalom­ mal s megtöltenék a Csendőrségi Közlöny minden számát a jó magyar nevű csendőrö százai. L�,gyen e tősgyökeresen magyar testület mmden tagJ�nak, . gyermekeinkben pedig utódainknak a ne�e ,IS mmden időkre az aminek Isten teremtett s aml\'� ennek a

�

d

�

rága földn:k mi,nden rö�e, f ja, d�la, vi­ szegény, . . rága, öröme, szem'edese, faJ dalma es bu zkesege ne· velt: magyar!

CSENDORSEGI

Hajszálak jelentősége a nyomozásnál.

il'la: PRETTENHOFFEH ANDOR százados.

a hely­ A nyomozó csendőr sokszor kerül abba az esetleg zetbe, hogy a bűncselekmény helyszínén, máE ott lévő bűnjeleken, a hulla ujjai között, vagy tárgyakon hajszálakat talál. Aki nem tudja, mi mindent lehet egy hajszál megvizsgálása révén megállapítani, nem is fog a haj­ szálaknak jelentőséget tulajdonítani, pedig ezzel eset­ leg a nyomozás eredményét veszélyezteti, vagy legalább is késlelteti. Az ilyen csendőr bizonyára csodálattal nézné, hogy a szakképzett nyomozó a helyszíni hajszá­ vizsgálgatja, lakat milyen aprólékos figyelemmel hogyan gyüjti azokat össze s gondoskodik sértetlen megőrzésükről. Természetes, hogy felvetődik benne az a kérdés: "Mit is lehet egy hajszálból megállapítani?"

Az ember testét - s kevés kivétellel valamennyi emlős állatét is - szőr borítja, melynek főfeladata az időjárás viszontagságai elleni védelem. Az embernél a fejen lévő szőröket hajnak nevezzük' a többit általá­ ban, mint az állatoknál, szőrnek. A szőr a bőrből szabadon kiálló szárból és a bőr­ ben lévő g)'?ké!bő! áll s többnyire rugalmas, nagyjából . , hengeralaku. kepzodmeny. Ha egy hajszálat mikroszkóp a� att - kb. 350-:-;100-szoros nagyítás mellett - meg­ , vlz� gaIUl :k, az! 1.� t.Juk, hogy felületét lapos, egymást . t�tocserep modJara fedő pikkelyek borít.iák . Ezek a �l�,kelyek alkotják a hajszál felhámját, latinul cuticu­ laJat. Ez alatt van a hajszál tulajdonképeni anyaga, a szaruanyag, amelyben csatorna húzódik s abban velö-

1931

L-APOh

november 15.

ivel velőállomány a z embernél valam anyag látható. A zű­ zdődik s � haj �egye el�tt megs a gyökér fölött ke apro festékszemcsek vannak nik. A szaruanyagban zí ét adj á�. Ha a �est�k­ (pigment), melyek II haj �. � umk, a haj megfeheredlk, szemcsék képződése megsz festékBzemcsék különböző vagyis megőszül. Ezek a ény a ha j viz sgá lat áná l nagyok lehetnek; ez a körülm fontos. tti rész, hagymaA haj gyökere, vagyis a bőr ala zi körül, melynek alakú s tömlőszerű hólyag ves t'. hajszál hagy­ feladata a hajszál táplálása. Kitépe tömlő szét ron cso lt mája rendszerint gömbölyű, rajta a haj hag ym áj a részei látszanak, míg ' a magától kihullott síma, rendszerint a vége felé hegyesedő. y a haj Kis nagyítás mellett is észrevehetjük, hog d megvas­ a hagyma felett kissé megvékonyodik, maj ninc s vágv a, tagod va eléri rendes vastagságát s ha nen­ a hegye felé elvékonyodik. A haj vastagsága egyé knél ként különböző, de a korral is változik. újszülötte nagyon vékony, teljesen kihegyesedő és sok esetben nincs benne velőállomány. A korral a haj megvastag­ szik; általában a nőknél vékonyabb marad, mint a fér­ fiaknáL Keresztmetszetét tekintve, a haj lehet kör­ alakú, tojásdad vagy vesealakú, mint ez a göndör haj­ és szőrszálaknál legtöbbnyire előfordul. unk , " -y Miután a hajszál szerkezetével tisztában vao né�zü� . milyen kérdésekre kaphatunk választ, ha egy . haJszalat megvIzsgálunk. Hajszál vizsgálatánál rendszerint a kérdésekre keresünk választ:

következő

L E �ber�ől vagy állattól származik-e, vagy eset­ , leg nem IS hajszal, hanem más anyag (pL növényi rost) ?

Csendőrhistóriák. A három vármegye határára terpeszkedő Fertő kör­

V, , i n., cs

Igy írta .Ilpám

_

_

_

e.gyetlen éJem. nyugodt, áta/wlt. (Jro kke gondok s:ű/ik n/maimat, , Jr�JJ nyom a: Élet {ium, , . És (( l,cnyér, . , ; ; . P{(l g (( s:we m mar gyakorta kihagy, , . � ��!/ g , de s:e etném egys::er, vltll/hogy : , F l h (llll , �eg e::t a gyengült karom' � ·\,I/pfe l!;y kellene. meleg és mosoly ' S u:: Us: mar elért, ' . a T él is itt vaf/yofl,

:

Egy percre s::eretném feledni II Jfn -t DI/ t s:: retnék a lelkem polwrnbl/. : C ll ogo s:::cmct rt megtört helyébe � TIm/ok. Fillm szüntelenül urirva! ,

.'

�

.

:

Óh. lwnys:or elné:.eJ.: a Hrigó felél. ,, Ll s:-e még egy meleg. ],'CSŐ őszi n(lp� : Hls: e!/-I' meg. hogy kegyes les:: Snrsom

S Tlcm Illri/m sírom rit IÍlm(timllt� ... Bl'öthy

lí.1Í/mlÍn s:ú:'lldos,

nyékéről megszöktek a felhők: idegen környékre vándo­ :oltak. A ragyogó napsugarak kacagva aranyozták be az erett szőlőfürtöket, az októberi hideg éjszakák dérré fa­ �yasztották � harmatot, a megdermedt dérvirágok pedig ugy megpuhItották a fürtöket, hogy azok mézédes mus­ tot �dtak a prés alatt. A must pedig borrá fon'ván, egv. kettore foldreteperte a nyápicabb iszogatókat. S:ó;al jó bor terme tt , A jó falusiak pedig igen ki­ hasznaltak ezt a ked�ező helyzetet. Nemcsak otthon, ha­ nem ol�a�kor IS, amIkor be-berándultak Sopronba. A pi­ ros tentekes as:talok ,mellett addig-addig nyelegették a �eszedeln;es, nedut. amIg aztán alaposan mámoros fővel. �ogyadozo mazatokkal botorkáltak a tekervényes 0l9za . . guton hazafelé. November eleje volt, szép, tiszta csillagos vasárnap ,. � ka. Cs�k a tej utat lehetett látni, meg a porosan fee� ° orszagutat. Az országúton pedig két csen dőrt amm e esen po�·t>:ázgattak Sopronból Medgyes felé : a e °. az Ol. szagut mellett kis erdő t r 'lt ' , e u el, a sze.., . . len koke nybokrok sötétlettek . A z erdo közepe táJ an meg­ ' álltak egy percre a csendőrök a, ' . . , eg>:lk kokenybokor sö­ tétjében. Kifújták maguk t h all gatodztak is. Pár pil1a­ nat mulva lépések hall szottak , . Az orszagú t közepén, mintegy 50-60 lé ésn a s .. c �ndől:ö� irányába b?torkált. Néha m gáll t t gott, PlUSSZ gott, de azO tan megint v'Jg,an dudoras ' zo t az .eJsz " ak'aba ' . Persze nem lehetett megismerni csak nny:t lehetett látni, hog y . f>rősen dűlöngél ide-� d a a, IOZOg� :argonca kereke De azért lassa n mégis �sa modae1 t a kokeny bokor magasságába.

��

� �: ��

t� s � � �� ;��I(j �

:

1981

november

CSENDORSf:Gl

15.

2. A testnek mely részéről �zármazik?

a. Milyen idős emberé? 4. Férfi vagy női haj-e?

5, Nyírott-e, h a igen, gebben '1

frissen

nyírott vagy ré-

ti. Kihullott, kitépett vagy vágott-e?

7. Festett-e?

8, Egy bizonyos egyéntől ered-e?

9. Milyen külső behatás nyoma látszik rajta?

Vegyük hát ezeket a kérdéseket pontról és lássuk, hogy a vizsgála t miként történik.

pontra

lld 1. Egyáltakin ha-j vagy szől'-e az, amit vizsgá­ l/(/llc s IUL igen, embertől vagy állattól szárrru:tzik-M Mikroszkóp alatt megállapítható, hogy a vizsgált szál szőr-e vagy más anyag, mert pl. a növényi rostok nem mutatják a hajnak vagy szőrnek fentebb leírt szerkezetét.

Hogy emberi vagy állati szőrről van-e szó, azt gyakran még szabadszemmel is megállapíthatjuk, pl. a különleges színről, amely embernél nem fordul elő. Sok esetben már a szőrszál vastagsága is kizárja emberi eredetét (sertés sertéje, lónak, szarvasmarhá­ nak hosszú szőrei) , Tudnunk kell azt is, hogy sok állat­ nak kétféle SZŐl' is borítja a testét, Ú. m. a vastagabb fedőszőr és a vékonyabb pehelyszőr. Mikroszkópi vizsgálattal látjuk, hogy az állatok­ nál a festékszemcsék a szőr hegyéig terjednek, ember­ nél a haj hegye felé rendszerint csökkennek s a végén sokszor meg is szünnek. A legszembetünőbb különb­ ség azonban a haj felhámjában, a cuticulában mutat_ A llj! Ki vagy? - ,kiáltott reá a járőrvezető, in­

kább csak tréfásan, mint komoly an.

A dudorászó alak megállott, mintha gyökeret vertek volna a lábai. De csak egy pillanatra. Mert amint a két szurony t

meglátta,

azon

a

helyen a földre esett, úgy

megijedt. A két csendőr súlyba yette a puskáját s kilépett a bokrok közül. A járől'vezető bátorságot akarván verni az összeomlott emberbe, barátságosa bb hangon szólította meg:

_

a

med . . gyesi

ta . .tanító va . .. vagyok. Hát, tanító úr, ugyan honnan kerül ide éjszaka i dej én ? _

- So . . . So .. . Sopl'onból.

.

­

1,

Y

e

-

- M it keresett Sopronban? - I . ..i ... iszogattl1nk. - No, azért talán nem kell Sopronig menni, akad innivaló közelebb is. De keljen már fel, mert megfázik. Hát aztán kivel itiz"gattak? - A segéd

-

.. jegy . .. j lögy .. .ző . . . vel . Hát a j egyző úr hol maradt? .

- Jö ...jö . ..Jön ő is u . . . utánam, csak el ... elmaradt, t.e . . .tetszik tudni mert ő ne . . . nem tu . ..tuc! , olyan gyo . . . gyorsan jönni, mert be . . .van ru . . . rugva. Na, hát arra a j egyzőre aztán kívánCSiak voltak a cSl'ndőrök, aki nem tudott e7,zel a tanítóval tartam, mert be volt rúgva.

- Na, hanem most már aztán keljen fel, mert iga­ zán megfázik - biztatta a járőrvez" tő. De bizony nem kelt fel. Nem volt abban annyi erő sem, hogy talpra áll-

�

849

kozik, mer t az á lati szőrök apró pikk elyei alakjukban, , nagysag �kba.n es �I elyezkedésükben az ember hajá­ nak felhamp.!kkelyeltöl nagy eltéréseK et mutatnak, N agy különbség van az emberi és állati szörök között annan is, hogy sok állat szorenél a veloá llomany lnKabb kl van fejlodve, mmt CI szaruaJJom any, mas allatoknal VIszont a szaruaJJomany vastag a velO­ áJJomány pedig majdnem hiányzik. .li:gyesekn l a velö összefüggo egeszet alkot, másoknál szaggatott. Igaz, hogy az emberi hajszál velőállományában is lehetnek szaKadások, de a velöállomány nagyjából mégis össze­ függő egész.

�

é

ad 2. A test rnely részéről származik?

Az emberi haj és ször szerkezetében nincs különb­ ség, Ha azt akarjuk tudni, hogy a haJ- vagy szőrszál a test melyik részéről sZárma?lk, úgy annaK hosszat, vastagságat, alakj át, keresztmetszetét s a hegyének tulajdonságait kell megvizsgálnunk. A nyirott emberi hajat a haj hegyén látható nyíl'ási felületről lehet felismerni. Friss nyírásnál ez a felület éles széleket mutat, ha pedig a nyírás óta már bizonyos idő eltelt, a felület éles, szélei pedig mindinkább legömbölyödnek. Régen nyírt haj hegye az emberi uj j hegyéhez hasonlít. Fésülés, kefélés kö­ vetkeztében a haj hegye kirojtosodhatik, sőt a hajszál hosszában is fordulhatnak elő fésülés től eredő ki­ szálkásodások. Az emberi szakáll és bajusz erősebb, mint a többi emberi szőtök, sok esetben nyírott, ami észrevehető. A törzsön és végtagokon lévő szőrök, a ruházat dör­ zsölése következtében a hegyük feié erősen elvé­ konyodnak. hatott volna. Végre a két csendőr a hona alá nyúlt es felemelte. A tanító szembefordult veltik : - No, ha . .. hanem reám .. . reám alaposan reám­ ijesztettek, csend . . . csendőr urak. 1110 . . . most azonban ké .. . ké .. . kérem, legyenek Ezi .. .szivesek és i ...ijesz­ . .. szék me ...meg a jegy ...jegyzőt is.

A csendőrök persze nem voltak kaphatók az ijesztge­ tésre. Azt azonban nem ellenezték, hogy a tanító ijesz­

szen reá, sőt még neki is

helyezkedtek

az

árokban az

mögé.

Negyedóra

élvezetes jelenetnek. A

- Kicsoda maga? Hebegve felelte az földről felfelé: É . . é . . . én k é . . ké ... kérem

LAPOK

tanító elbújt a kökénybokrok

mulva megismétlődött a csoszogás, krákogás, fütyörészés az országúton. A holdvilágban egy alak dülöngélt az út egyik padkáj ától a másikig. Mikor a kokénybokrok ma­ gasságáig ért, a tanító ráordított a sötétből: _

Allj!

Ki vagy? Itt csendőrök vannak!

A segédjegyző megtorpant, de aztán megemberelte magát. Kemény haptákba csapta a bokáit s a hang felé fordítva a fejét, Ilzabá'yszerűen jelentkezett: Örmester úr ... alázat . .. zatosan jelentem. én _

is voltam kato . .. na ...

A tánító erre vérszemet kapott. lIIegeresztette a bor­ ízű baritonját, rábömbölt a megmerevedett jegyzőre: - Hová tette a tanítót ?! Halálos csend kŐ'Vette e sza\·akat. A jegyzo hátra­

billent s a holdvilágban kisértetiesre sápadt az al·ca. ho . ..hogy én tettem \'olna hi .. .hinném, _ Nem - Illllikogta. - Tetszik tu . .. tudni, ő va ...valahova be . . .be van rúgva .. . ne . ..nem bírt ve . ..velem tar-

tani ... csendőr urak, menjünk vissza, keressük meg, ...bi ... biztosan a .. . alszik ...valahol. A járőr gátolta meg a további fejleményeket s lel ­ kükre kötve, hogy ne elő1.gessék egymást, útjára bocsá­ totta a két vidám cimbol'át.

•

::ai!i �t!·r7.'i.�' roctdl.;;m-r..

It"

=:Jl

>;... b,,� � W­ . 'JiIili...

Jrurumu-

� . �:J:.G(il" lliliIlJ lilllB; �u::l JI .hLu�h.:i. JI .
i.UJ.(

./.ta.

"':'t

na';'J

"J.,

hl;..''-f))

'En:.:l:szel'm h;:BS'<:I1D. �t "'.l..�lJ::tl;. rmm !J1 illJ :, JI ,fL ..:a:, 'I'�l.!l }J 1f'fllXIf!�lt" _;-:il: 1) Ihl<-­ dOILnat JI 1I!jT(JJ::ll .-''''�:,J,T�mt. _, t;L:; <',.l�e;. >fis' �

mó.t

.lL.l.��$.ll� 'L'

I

UJ./.

�

-B.ri.U ll.

_

E m�Ci�

J/llf.'l l1'I!j'l'.. t

.Jlt,(

L!1'\!l.tt ::e::

LLbujl;''jl :;;ntel'� ,,� T:l!gDtt ld J:rtt .Dug;- � .L:.zt .Ll'.l'..l�1L �

�'."..:..l.t.: �Ú:IUlJ ri!3. 'CI

'�

l�'ro:tt:un

:nIl: LJl:.1tt 'Ini.:

ui:. i.

.

l : ,Z( ",:!1lJ

JIL.l':J JSntfll-

ti.,iIDI>se�fl.1

.;,­

.ff

.IDe.&-.Q rTr�, .IlO"�r 1-

wdui';I-u-. hl.lf:.\ -Utf;;;�1}S.U cfíZ.e:::e::::!± .lu,,;,,,;,1. nl:ef n.....un.. }; .t :SZ.r1ill. i�('lTJ�': .bmU-o. .;.zllüt....� rit"!(ll ..ur. ·t!f'... t:'!f' MU .1111111:., -t,.,lJ ·'!-�1. iiJ.4 nu..: lUlDiai[�lJ� tlJJjJuTl

�Ui •

J:!:,

.ú

1.ulUib..ul.

:';..!?Ul;2�. i:.eI�.JLEZrn

�l�eMl VlJ �l ..ili.:r..:'1k �aa: :'f'.t. 111.: C"lU� .:KLCL­ IJ hu t..l:nZ-...t. hat ..... ..� lJl..nl� �· ru� lZ: M� III v..:1. .:-

trlkI htt"'..tJ�.!bt!: � '�J.ti!Blehe:

rjJ 11

,� riZJ I...

•t "

J\��;:"1H"!4t.eiiZ� .l:uÍ".4. t��·.ter.·� et __�lt4...lJ$7:jfi1L :.. nli.Uli.Wt'oL .:.z:.a � mw:: :sn lY ....an:::)j�ai�ur.iZ ,e�··iHe-t. ,\!:!.'·iJ� llL.�·ml!.$lWi. J ll T't$,"-vJ Hf�� ó!'1' jujll�:t])k{l al' � 1lf!Úl:f; nwUí(ut:na� ta""j. 'UT. "'- ;o.1·'nrm�� n�!t("""..r z -er.... :H!�l:2n!Z: ret ,,� u.... '?iLL :i�H':1mr �

uni

!! Tro.1�� ..� -

!"" -

' l�= I.-;;;

'

"L 11!l:SZ± ut.

t-:+-Au!i!."!JUUl Lan. mdul .I''i!nlJ. .......���� !. $Z.!.TI.!5Zimu. ..aOf)RfHt,"""r. .. ... ..... n�"1l,ú"'ad l .�.a-m. TIl::!:f �'Ul["Jl1en1.lr� -EZ.t-170 T"w.ir"u �!:ttJt:t ..J;- .:zr"...al !.!!11W-� :f"IJllUJp.....·ar. 1. UI.IJgn. n.....on tirrT­ tili '�U 1ÚlJllt. ..:llt:;rlll T.1 :af

LWY..o lJ l-W l.

Jín:-l-e: L�,

�mn31 ITH II

,, . ... ., ....

n�"l.t!l.:ilit -_

nltm lt.en _� Kel

:ml:2'! J ...

n" u,

u ,uT

... "

'I'" v ••

il>

na:.anL... • r

l�.bu�I

<

orte'· U t2.:DJ.

';�ll

3mm'll .,

�ml..

tEi ::"mnntJlt

nlafrJ.

1l.Qf;

,

:.llll::rr

Ul: ..:ll

lL.�

1:.'

....�

"'�Gf"�E:.­ lr::."ij�lrI..Bn m....2'J. �

:.u�",",=Ct::.lUlL.., �!J:�­ , r "I'I ... ..iO.r.L {, ",.. "Jl 1l.W' .... _

�'i,-fuIt.��j.llifrw2 .... lm.LS .inij! t1M 'I'l.lZ! r:L..,,!Lt :. Ttr:inémCtf. ±nt�J,ljJl lllt

kts:mn:a:�J., 'l"lJi1L;:si...::'r1r

tDlIéiJJ.!'-;; ::f 'U '= ;::;''l''� 11'"'"1' tr:;;;r::rr:L1 lJ"1'.1 l "w,•.f.T II \.W;�lc\ ;.J"-� � '1, -,'� --- .... � . .. I�'':''' .. � ..: ...."!:" .., ........ -::-•"",�':'-= . "TffiID� n,"� lhiA!b::/j it,"", 'r ,c:r, e;'i!". , " ' r O. ,,",,"W ,..i..I.LO.l. � .... -"e-DJ ��

(Ltl.:'i.l.liJlU,r.!.."

E...u l. �t.5%LtJt;1 l·/·...1ie;;1. J;.1..J.'b':'.h..� • 1.� till5z=' ttl0.U.,!IiliI' �)� i:J....l!;);,__ � !l:lEZ�ti:..J..:., J:U. li..I. 'JJ5Z!:l.W.1 lt..fm:fiili: ld .J.-4:-'i:l�,.l. tl. 1ll� 1"�� t ...t!gt � 57.f1Ie!WlJ I -�O)'i ::; ::::;,,�,..J1 "T"'i:!gffi J!l.ItU'1. ru tp 1., ��l 'T.rffi­ lZf:.- 1,�' ..1 B....llfpr1>�:;;1 �..1la;Ji;..�, bj'I 1.. .tI U�'ll 1;; b_}!;Zj! 't'.l.1:! r .,� I J..':"ftii!:!: .l.?.i5Z=U jj (..,:J'j,p;jDfm:ll.d:. •

..Jl.1'& :.Wfu..i�

· 7 n:.t:i.J!�.::L Ll. �:.u;J.l.x a.:..L � ill'E,...!RI � �b �, 'l"ldlLbn ;11 ..=; �"� ttKí:1.J..�} ,J'" ;r� j�� j'ot. .::tIt :!)'i'AtGn .1';)z::t:aa; T"J151'1.lr.1L ' J.:iti:}If1t 1T.l. u....oJ. ttr.� .Jz. :!J±lbz=.;:J: r;:-1 ,} ID"""'tE :ll.J 'l; ::!l1:..t: ".l.! J.wJti,'Z.L:.tl.tillL .d..zilJ..::1t.­ _

..

,

..

..

,

..

u'f$Z�($Cf1GiJj J��.futSZ:emr....�..J:3l ....l..gs �, �.L �� t!tÍ­ H.ffiW.:til1'í::.1' , $ZC r:m;:z�) 1!tf.vtiJ.1:lLrL�p!!I:1;j .:...c...h.;..!U� ..., 'U :';'ia... iT.lrfS'mmm;-,l J.!-

!t .erz...'e:Lt

"Tn��� ��Ji;�VP�'z.... .:!:....

4.iJljlu;m

'U!?,�il({I.ái:t :s � (� z:...

TTi}gf:! �.P'WtzZh.rl." IlHll

'flJllU ..:!.... :..i:1..':rz.H1;L.atf ...u. -:.ru _U:G:.l. ..i.:l'·Wt"'ld.. : t: l.:. nt. J miiriÜlltr IflIIDOf" J11 ·nel$ZS- fiZ.C.4u ':Billli... ....!l

�?�,p',

.,.t!U!.tf

U)JJ�

1tZ:W..... Urp

•

lll.nri±ru. �""1::h ptipfP:!T!4.1.í -btt.ffis.. �

J

:!:!

�il1It &ZtWl J,.l�'...

1-

i.

:)"iU±fiJ.

:tiJl� ll. ::�Hi::.h,r.,TT:12:6f:.l:. lJYbltm nl�I'T'��)'­ pl �tr .L .:.Jlef'lilL ff.: "7«hj" .c:::z .ó:�:nlEfr:;.A� H:Hf!IIt ;,.;�":;'id i. ..J..:.�U:f:T . � flfUZ1ttr.Hmr l!:.fI.J.úf lu.J..."1lJ.lTU. 1Ull1 ��T_ !rr. =i jfO.f$'"r:hn:'�nnrrt!!L 't "l"Dlli"<'!uk Jilll' ;u; Uj ím. JWI... ..mtr -

llL

l'II� '�'

- -' 1. -'"''<0'' ''' .. ..... uu...u,.

á!!�lli: � OIT�T ill -- HZ: nuc li.ul(lr��m. , ,/l -O- UJlDlll!± " .J,.U.. mm - t.t9'í·}."--�h

T'l.$a::U!B mta::; ru..� nm:�r .1alllllll mu

siofízb"

�;c

m

r

y,j'H!:

IU!f:'

IUJ

•�:r.tl!! luiJ1..ff:!

no, un

a�:i!

'fUr nl.u�H tu�"

.4.

•

�?uni1j(ISirte.: etLe" ...:. wt.. II I
V:l'1lE!!.

'j'"Dihr�r.l

.4. !i.za:�r·-

juJ;:" �í=-

-.nmli>!D �uk;1{iJr.m,

J")�" 17i

�.;-.;.;TI

iu�:

>Jll

�

..

ff

: 't ..U.u:: ..

'':''-P;7.

I,U

l�L!:!1 _m.

:CSiÍ'! t':'ffi

l!m

l! •

nw

IllinL\.+!ll�'1

'rul

n"tuiif:' TIL"-!; !..:ru�� l,, .l.J:f If:.-J}ffi m:lx"'!IÍt!!! nl!!J:,

:: �2tu.inI:�%'lL�

nUl

CBill<�rr; "lE!lnsme.: m :.

IlI�'

�·!ruf:W.Ur

lly,iHK

lP'r..u,.

eli l

1931

november

15.

CSENDO RS EG I LAPOK

1't!dnunk �ell . �zt

is, hogy a haj a halál után a , . snak eleg jol ellenalI, rothada de a színét megváltoz­ tathatJa s hogy a h�j- és szőrszálak a halál beállta , , utan meg bizonyos �deig élnek, tehát nőnek is. A ta­ pasztalat azt mut;ttja, hogy az emberi testet borító swrzet hamarabb megsemmisül a halál után mint a ' hajzat. Biz?nyos mér��k hatása abban nyilvánul, hogy a . szorzet es hajzat konnyen kitéphető ' szinte magától elválik a bőrtől. _

� �

�

? j

in eze böl lát at uk, ho . � � helyszíni hajszálak vIzsgaIatat tulnyomo reszben mkabb csak a mikrosz­ J..ópus végezheti, nem a nyomozó csendőr. A csendőr eladata az hogy a hajs�álaka felfedezze, fneg­ ; .. ()l"!zze, rogzltse s a nyomozo osztalyparancsnoksághoz juttassa.

f.

�

Miként rögzítse a csendőr a helyszínen talált haj­ szálakat? Ez nem nehéz mesterség, mindenki könnyen meg-tanulhatja. A hajszálat azonnal a feltalálás után tiszta pa­ pírra tesszük, azt pedig összehaj tva borítékba helyez­ zük, melyre ráÍrjuk, hogy a hajszálat hol és milyen körülmények között találtuk. Pl.: "X. Y. összeszorított jobbkezében, a hüvelyk- és mutatóujj között talált hajszál." Vagy: A helyszínen hagyott fejsze élén ta­ " lált haiszál", vagy: Az elmenekült tettes által elvesz­ " tett kalap belsejében talált hajszál" stb.

851

�

zolj�k a hajszá at, olyan helyzetb e, amint
�

?

Célszerü a talált hajszálat a papÍrIapra felra­ .. . , gasztan}. . kulo �osen :;zert. h?gy szilárdan álljon s hogy a pl. ratapado" beszaradt ver le ne peregjell. Ilyenk or , , ket vekony paplrszelettel úgy ragasztjuk oda a hajszá­ lat. h�gy ragasztó ne érjen hozzá, nehogy a papírhoz ragadjon, vagy ha el akarjuk távolítani, elszakadjon. Egyébként a hajszálra tapadó ragasztóanyag a mik­ roszkópust is zavarj a a vizsgálatnáI. Hajszálak a szagokat, gázokat mohón magukba szívják és sokáig meg is tartják. Ha tehát nagyobb csomó hajat találunk, pl. kit�pett vagy levágott tin­ cset, szagoljuk azt meg, nincs-e valamilven különleges szaga. Ha igen, úgy a hajcsomót tistta, bőszájú iivegbe tesszük s légmentesen elzárjuk. így a szagot napokig konzerválni lehet. Fontos azonban, hogy az üveg tel­ iesen tiszta leQ:yen s a dugasz se tartalmazzon semmiféle szagot. Legjobb becsiszolt üvegdugós üve­ get használni.

Egy hajszál feltalálási helyzetét azonban a leg­ pontosabban rajz segÍtségével lehet ábrázolni. Ez úQ"Y történik, hogy pl. nyitott tenyerünket paoírlapra fek­ tetiük s a tenyér és uiiak mentén ceruzával meghúz­ zuk a körvonalakat, utána pedig színes irónnal beraj-

Ez körülbelül mindaz. amit a haj- és szőrszálaklól minden csendőrnek tudnia kell, mert ha a vizsgálato­ kat műszerek híján ő ITl'lga nem végezheti is el. az elveket ismernie kell. Ha ezt nlinden csendőr tudni fOQ"ia, nem fordul elő. hogy helyszínen va!!Y Q"\'anusÍ­ totton talált hajszálak. amelyE:k pedig fontos felvilág-o­ .ításokkal szolgálhatnak. a csendőr tájékozatlansága következtében meQ"semmisülnek s a nyomozás szem­ pontjából veszendőbe mennek.

hogy: próbacsendőr, címzetes örsvezew. Ha pedig a volt

bajokat hozott.

csapatbeli őrmester az altiszti vizsgát sikerrel letette, cím­

Balázs is kötelességtudó, értelmes. ügyes, jó csendőr volt.

zetes őrmester lett.

És pedig a bajok

ott kezdődtek, hogy

lllost meg ő került az altiszti iskolába. Tavasszal letette az

Ebben az időben a nagyilondai örsön csupa kétcsiJJa­ gos csendőr teljesített szolgálatot. Balázs István volt az

altiszti vizsgát s azzal visszanyerte a csapatbeJi őrmesteri rendfokozatát.

első. aki. őrmester lévén a vadászoknál. úgy vonult be az

)Iost aztán Borzát bosszantot ták a többiek:

örsre. hogy három csillagot hordott.

- No, Örsvezető úr, 'hazajön a Balázs! Borzát bosszantotta ez a furcsa rendfokozatbeli ka"a­

Emiatt keletkeztek a zavarok. Csiki Máté őrmester örsparancsnok megtette szoba­ parancsnoknak. Az öreg csendőrök zúgolódtak. A ledegra­ - Hogy lehet egy kétéves csendőr szobaparancsnok? De Csiki Máté őrmester nem törődött velük. Minden el!envetés hiábavaló volt. A sarzsi az sarzsi és punktum. Balázs csendőr pedig ugyancsak parancsolgatott: - Borza csendőr! Hogy ál! a maga sapkája? Fülöp! Benedek l

_

ugyancsak piron!!atta:

Ejnye, Borza, maga mindig eredmény nélkül yonul

be szolgálatból? Hol jár a maga esze? Szedje össze magát

dá't szobaparancsnok meg is jegyezte:

Igazítsa meg az ágy takaróját !

rodás. De nem szólt. Pedig Baláz

Magának min­

dig poros a polca! A csendőröket ette a méreg, de persze, nem lehetett mukkanni. Borza volt a legidősebb. űgyes. jóravaló csendőr volt, ö"zel bekerült az altisztibe. Tavasszal letette a vizsgát: címzetes örsvezető, és örsparancsnok­ másodaltiszt lett helyettes. persze. Az öreg csendőrök rémítgették Balázst: - Na, letelt a szobaparancsnokság ! Lesz most hadd el hadd! Hát lett is. Mert Borza örsvezető ugyancsak vissza­ ado!!'atta a kölcsönt: - Balázs, a maga oolca mindig poros.

Balázs. iga­

zítsa meg a takaróját l Hogy ál] a sapkája. Balázs!

Balázs dirmegett. dörmögött, de csak úgy a fogai kö­

zött. Igy mult el másfél esztendő, A harmadik ósz újabb

kérem

egy kicsit, elvégre altiszt lenne. "a!!'y micsoda?

Borza nem szólt egy szót sem. Csak a pu
továbbra is eg)'ütt

Csiki Máté őrmester. az örsparancsnok is és Balázs cimzetes őrmester is

külszoll!'álatban állottak.

A csend­

őrök a legénységi szobában voltak e'fol!'lalva. Az örsirodá­ ból furcsa hangok hallatszottak. A Borza örsvezetőé: Hallja maga, Balázg! ::IIal!'a paranc
mikor én öregebb alti zt val!'yok? Én már r"g csendőr vol­ tam, amikor maga még újonc ,'o't valahol Boszniában! És ma!!,a meri nekem azt mondani. hogl' nem tudok nI'omozni? Hát ki tud nyomozni? Hát ld derítette ki a hosszúmezői gyujtogatást, meg a kucsuláti gyilko.ságot? lIIa!!a. va!!'"

! én? Amibe még- nekifol!'ott. az mind kiderítetlen maradt el1'y Az örs hat 'közbiztonsági zavara közül nég" a mal!'áé év alatt! Mert úg)' megrázom! ... Ráadásul úgy zörgött valami az örsirodában valakit földhöz vásüak volna. A csendőrök benyitottak.

I

mintha

No, ennek fele sem tréfa!

Borza örsvezetó ott állott az ágya mellett, az álló ruha-

1931

CSE ND OR SE GI LA PO K

Mi

ujság 1

Írta: ;\n�SZ.\H OS JÓZ SEF I.

tíszt hcly cttts ( Pt"cs ).

II

má­ kérdés örökségként száll egyik csen dőrr ől a í gy tanu lta prób a­ sikra II külsz oigál atba n. Az öreg csen dőr tanít ja a fiata l csendőr korában a még öregebbektől s erre et. ]lróbacsend őrt. akit a gyakorlat i szolg álatb a bevez :Il ikol' a járőr portyázás közben megé rkezik a köz­ Ez

ségbe és egy-két utcán végigm egy. betér a község házára Űdvözlés és kézfogás után követke­ \' aL! - 'Y a bíró laká-ár a. zik az ugynevezett értekezés. amely a legtöbb esetben csak a kö\ etkező kérdésb öl álI : " M i uj ság. b í ró ú r ?"

vagy : .. Nincsen semmi. minden a régi" ; .. N'álunk nem zok ujság lenni. mi nem járatunk uj ságot" ; .. Nem tudok én semmi ujságot. az urak bizfo an vagy : to' le tIIdrol " stb. Erre a j árőrvezető előveszi a szolgá­ Fe'elet :

kitölti a rovatot. ráüt,i a bélyegzőt s elköszönve tovább portyázik. mint aki a dolgát nagyon jól elvégezte. így mel!'y ez a többi községekben i s . míg véj!'l'e eljön l.

a bevonulás órája. Az örsre bevonulva, j elenti a járőr. hogv ui ág' nincsen , .,TÖltényt rejts. leszerelni. végeztem !" Az örsparancsnok bevezeti a s!olL!álatból bevonult. különös

szolL!álatot. a iárőr taQ'iai pedig hozzáfoQ'na'{ a szerelvény

és fegyyerzet 'Kitakarításához. vagy. ha éjjel vonultak be. lepihennek.

Ámde mi tört�n j,,<: ? A iárőr méL! ki �em t�"arítottR

R

ruházat át. val!'\' méCT ki .sem pihente a o7.0ll!'álat fá ra n a!­

nov emh er

1 1) .

,

kér dőr e von ja a az örs par anc sno k . " . égnek . Ha most cben d 015 . ben m l ert nem nyo mo " a pan asz olt ü g�' " t . hog " . " J al " .veze to . . Ol ' d @z l e a véd eke ZIk , hog y o. me gk er al azz ő zet rve árő j t. a zot am i uj ság s a z azt fele lte, hog y bír ót, hog y nin cse n- e val

�

nincsen semmi.

e m j ó egy ébr e, n szo lgá lat Ny i lvá nva ló, hog y az ilye , ert a ak sza pol' lt ára . min t a szo lgá 'ati órá k szá mán , ogy ma gat a koz ség l bl ákl" l jar őr nem tett egy ebe t, mi nth I t o t t, ona lat. de em ne bízv a. lejá rta ugy an az előí rt útv . , azt a J O csen dor tol az sem ped ig nem hall ott úgy , ami nt

:

��

� � � �

utasítás elvárja.

l, hog y a járő r ! Csen de3ebb örsk örle tekben előf ordu ül kell zolg álat ba néha mind en külö nösebb meg hagy ás nélk p e d i g bűnc se­ i n d í tani . N incs a részé re sem felhí vás, sem e'en nem lelunényről való pana sz. Ez azonb an term észet örEkö r'l et­ ment i fel a j árőrt a kötele zettsé g alól. hogy az ez a szol­ ben történ tek után öntev ékeny en puhat oljon. ha gálati lapjában 'külön megha gyáské nt n i ncsen i s e l őírva.

Nagyo n termés zetes, hogy az örspar ancsno k m in d en szol. gálat eligazít ásánál nem sorolha t ja el a j á rőrnek az összes tenniva lókat. mert hiszen akkor a fél szolgála ti utasítás t fel kellene o'vasn i a . Nem ismertet heti a törvény eket sem.

amelyekn ek betartását a j á r ő r ellenőriz ni köteles, mert azokat a j á rőrvezetőn ek már m i n d tudnia kell. Lehetetlen . hogy az olyan csendőr. aki csak fél i g-med d i g i s t i sztában

van azzal. amit a számtalan törvény. rende'et vagy sza­ bályrendelet tilt. egy husz-huszonnég y órás szolgálatból

úgy vonulion be, 'hogy egyetlen büntetendő cselekményt i' e

mait. már megjelenik az örsön a járőr által csak most le­ pOl't\'ázott v3lamel\'ik közsép,'ből eg�' panaszos és pana­

csemő, lényegtelen, erő.zakosan keres ett k ihágások m iatt

bírónak és kér te.

znklassuk. mert h i szen a szolgálatunk célja nem ez, hanE:m

szolja. hogy nála ez vagj' az a bűncselekmény történt. Sok­ ••��l· mel1'iell'\'zi. hop'\, az' eseh'ől már te! m apelőtt S1:Ó't a hogy a panaszáról tegyen jelentést

a

fogas előtt. Annak kiabált, a ruhafogasnak. Zubbony és .apka nélkül, hajadonfővel, nekigyürkőzve. Kétmarokra

kapta a ruhafogast fi úgy rázta, attól döngött úgy a padló. Az egyik csendőr ráki áltott : - Örsvezető úr, m i t tetszik csinálni ? A hangra lecsil'apodott.

De még akkor

is úgy fújt,

. mmt egy megvadult bika. Többé nem is békült meg azután a

sorsával, még abban az évben leszerelt, nehogy valahogy

újra előljárójává legyen Balázsnak. Mert abból talán még

nagyobb bajok lettek volna.

A létszám.

Altiszti tanfolyamban történ t. Az ez redes, kerül eti parancsnok úr szemlélte a tanfolyamot. Reggel 8 órakor már mind ott tiltek a hallg atók a nagy tant erembe�, dolmányosan, kalap osan , fehérkesztyű­ sen. A n apos altIsz t az ajtó közelében foglalt helye t, hogy , az ezredes r belépese alkat máva l idejé ben vigyá zzt vezé ­ . nyelhessen es Jelenthesse a létszámot. Végr e nyíli k az ajtó s belép az ezred s ú r, ögöt te a tiszt u rak és a segé dokt a­ � , , tok. Han gos ,.Vlg yazz ! , foga dja. A hall gatók v i gyázzba ugra nak. A napos előál l ég jelen ti ; - Ezre des úr. aláz atos an jelen tem , 67 darab ! Az ezredes úr meg áll előtte : - l\Iif é'e beszéd ez. fiam ? Hol hall otta mag a azt hogy darab ? Emb erek re azt szokták mon dan i, hog y : fő A szege, ny napos füli g piru lt, olyan zavarba jött . N em , , zolt egy zot sem ped ig az ezredes ú r még min dig előt te : ali ott s varta a valas zt ; - No, nincs igazam ? A rsen dő r végre megemberelte magát : - Ezr ede s úr, aláz atos an jele nte m, elvétettem a je­ , lentest

�

�

�

rr;

:

észlelien. Ez alatt nem azt értem, hogy a lakosságot apró­

hogy az olyan eseteket,

amelye'<: ható ági

beavatl{oz'Í,ot

- Hogy, hogy elvétette ? ._-

Ezredes úr. alázatosan jelent�m, a Szilágyi j árás­

őrmester úr úgy Tendelkezett. hogy

a1ll ikor

ő bejön az

órájára s tudjuk a leckénket, akkor a napos úgy j elentse, hogy hatvanhét fő. D e h a n em tUfl. jU1I, akkor darabot j e­ lentsünk. mert akkor szamarak

o/agyunk.

azokat pedig

darabszám ra mérik. A z ezredes úr m i ntha

mo�olygott

volna a bajusza

alatt. aztán felment a katedrára. Valószínű azonban. h o C'y nem ha gyta jóvá a Szilágyi j árásőrmester i n t ézkedését. mert ettől kezdve akkor is "fő" - t volt szabad n e k i jelente n i . ha egyikük sem t u d t a elfu j n i az úttest összes t a rtozék a i t .

A

rosszul feltett kérdés.

E z i s altiszt i tanfol yamba n ,történ t. Vizsg a vol t. a te­ rem tele volt vizsg ázó csend őrrel. A kated ra előtt ültek a vizsg ztató b i ot ság tagja i. mögö ttük állott ak a se!!éd ­ oktat ok. A kerdest az egyik segéd oktat ó altisz t adta fel : - Tóth Péter ! óth ter csen dőr feláJ lt, mint a cöve k. A - g'ven gébb , tan ulok koze tarto zott s hozz á m in d i g más t felel t, m i n t . , ezte aml kerd k. E gyet lene gy para grafus volt , ami t szó­ szer mt tudo tt, a bün tető törv ényb ől a 336 . A kérd és azon ­ ban az volt , hog y mik or kép ez rab lást a lop ás ? Tót h P éte r azo nba n nem hag yta m agá t bef olvá soln i. . . , FUJ ta ren dul etle nül a 336 -ot . viz sgá zta tó biz ott ság eln öke ész rev ett e a tév edé st. Ras zolt ; .

;: !

�

�

�

��

'

, .�

- N em jól [e leI , ma ga , fia m ! Tóth Pét er nem J"·tt O zav arb a. Ha rsá ny an j ele nte tte ; - Ale zre des Ul. ' zat osa n j ele a Ia nte m. én jól fel elE:' k, csak a kér dé" � lett .r o s szu l fel adv a.

'.

1931 no.ember 15. a

CSEN DO RS EG I LAPO K

853

a

y

-,

a

,

'l

t.

z

a

!-

n t.

t

I.

,,

,

z

. .,

t.

-

a

.

-

l.

.

.

,

(- ,. ö Foméltósága 1. l'ité: .Vémeth András tiszlhelyettest (VI. ker.) a magyar ezüst érdeméremmel a .öld szalagon, 2. HajdIt Lá�=ló tiszthelyettest (VI. ker. ) , 3. Sári Glls=tát, törzsőrmestert (II. ker. ) . 4. HallLZa Gábr>r törzsőr­ mestert (YI. ker.) , 5. Kiss Jenő törzsőrmestert (V. ker.) és 6. Hr>n'áth Istt'ú,. III. törzsórmestert (III. ker.) a magyar bronz érdeméremmel a zöld szalagon tüntette ki.

Kr>Mllálly:ó

SEN DO RS i:G I LAPOK

amel) rt: külonoen már �� e' rKtozu_út o. OlUl2Á a koz.;c o," le.oraval eloob vagy Ke:lOOO . u,Ve "' K.e"z U "' > I � fe b el � �

es fe.t,ttlt'nul t!suevegy uk. Ha a m' , '�In->k I. '"t'n� , � , hi i . né lk ül ., ' mar l " �- I' t kiha,' as miatt csak flgye I mez t"t ett is, jaror \-..,.� . : l'tan!. -meddt g e redme. nyneÁ, lehet �zam ezt i<- felk . tt tyazo lepür a . által az ami l. denrő min 'arör H ogy, a j . _ '0 • en, nem '. atron törtent vagy törtem . tudomast �zereu: . t egyszeru dolo!;. mint első pI :lanatra láts�k: . ke.l � . ,,.. . . a L'u1tdurn �k teltetitnul ""'"' ' ta"" m4..)n dja az ut"'I

tUClJ a-e llle g'.

.

•

�f)::

rt

:�

e'

hivutaJ,Ql uldozendo buntettek ell �et.se ge' eseteib n köreteli meg, hogy a jirőr azokrol felJelen­ . t�s oe ül LS tud<)má.st szerezZéO, termeszetes azon ar:' hogy ugyanez ill - ha nem is az utasltiis :en e ezese� nek wszerinti terjedelmt!ben - a hivataLból u dozendo C'

a

�

u-.

iS. A legtQbh. járőr eleget ver tenni a kijtel�sség-ének az­ zal, ho:y az örj ára tba e-ső községeket .. Ie�rtyázza" vagyl� awknak ezy-két forgalmas utcáján vegigm��y D e ..:imer­ tem mar lyan csendőrt is. aki a községbe érve. egyenesen a

�

községhá.zára

vagy a bíró Jakására tartott s a kijz:;égnek

egyetien má<; utcáján nem ment végig-. csak azon, amely a

községhaza.ra vezetett. Ho:;y az i:yen [eportyázálS mennyire semmit sem ér. azt bajtarsaimn.lk nem kell bővebben ma­

lak:hatasi

memet mindenre kiterjesztem és ha val:.tJhol törvenysérté�t észlelek. közbelé pek es a gyanusitottat felje entem" Hiszen természetes, hogy a járőr szolgálatának végeé!ja az. ami

ebbe a mondatba össze van foglalva. oktatá.5nál azonban

oem szabad megelégednünk az ilyen a t;ÚlllO S felelettel. amely voltaképpen nem egyéb. mint a felelet alól va.!ó ki­ bú.viis. hanem követelnünk. kel mindazoknak a szol.gálatok­ nak egyenkint felwrolását, amelyeket a járőr a községben és a községen -'vül végezni kiiteles. Jó szolgá:atot vélek

tenni azzal. hogy. ezeket a teendőket itt fe'sorolom. A magam részéről úgy tartom helyesnek, hogy a j al'­ őr a községbe érke:rese után egyenesen a községházá ra, vagy a községi bíróhoz menjen, Itt érdek lődjék a jegyző vagy a biró közlenivalói után s csak, ha velük érin tkezett. kezdje meg a község leportyá.zásat. E rre azért van szük­ ség, nre:d a bíróval vagy a j egyzőV€1 va!ó érintkezése s{)­ rán mégis adódhatnak olyan dolgok, amel yekre ők a járőr fii gyelmét felhlvják s amelyeknek i meretebe n a járőr a figyelmét egyes dolgokra jobban kite rjesztheti. Fe hozhat­ ják némelyek ez ellen. hogy ilyen mód on a járőrneli a köz­ ségbeo megjelenese nem lesz meglepe tésszerű. mer t ha a lakOSSág a járórt a községházára men ni látja . rögtön tudn i fugj a. hog y c.sendőrök vannak a faiu. ban. Err e én csak azt kérdezhetem. hogy mi baj származ hat ik abból. hogy meg­ tudja ? Ez legfelje b b olyan esetben lenne aggályos. ha va­ laki éppen ,1kkor �e. ej val n.mi.y:en súly osa bb bűncse­ lekményt s azt a járÓl' jötténe k hir ére abbahagyn á ; köz­ bíZtonságunk azonban hála Iste nne k S
�

es •

.

�

..

_

��

r

<)nybe, ame lyekben oz I" Belügvi .KÖzl önybe es a .I:l udape:l tl. K" . . megJ lenOl , szo t a c s en-dőrse get érdeklő rende lkezés ek � okbol �e de amelyeket az örsök számára takarékos agl lehet megrendem. Gyanu s egyének, szo.kas os .buntett e-K, . , e etúlút alatt álló egyének magavl:selete " fel ugy_,� " ren don . , nem i k IL de . módja 5tb. felő l mindig érdek l � csa:k a;taláno::"ágban, hanem mmdenrket kUlOn-k u.oiIl a

I�

ő�

neven fdemlítve.

gyaraznom.

Iskolazás k:Jmen ;;yakran tapasztaItam. hogy még .l jó járőrvezetó is zavarba jön, ha azt kérdezik tőle. hogyan vegz� a szolgáIatit egy olyan rendes órjáratban. amelyre a kivezenylés a�kalmávaI semmI külön parancsot nem ka­ pott. Altalán -sagban. azt szokták. feldni. hogy : . . figyel­

� �

.

�

kiha�ásiJkr

y j eg yzo t o l n�m SaK ált ala.na... h.�Z"ebl b i ro to l vag

fe�: ;: � : =: :o:

esetb<'l�J�U:aJ;i:ttn.; � �

az. utasitis

_

ml uJ s ilog, han em kOn Kre t . rdeZlll , no gy sag-oan kell megKe e vona tKozo a n, , l h zza. J UK llltezOl nunaenr ker.ileseKet kel köz.:;egl Olroto. vagy az elOlj ar{)S a15 anu a J arort erd e Jl. ult-e elO me g 1i:eraeZOl, hog y nellll ford mas tagj ato l azt kell A l n ma.:; otin tete ndo c sev I' g a közsegoen l° emberi vag y á.lat be­ el t lelillleny, nem . ' osaga eng edélyt haz ala..s ra, .. Jar elol teors . '" e'" "" adott-e a kozseg . ' ek .' k III . . h a l'gen, unkor kolduJasra . aJomJll ygylij te;:,re, . ' ben st b . eg . a kozs C •gányok . Dl avar goK nem f or du ltak -e meg l .. ' l meg tudhatj a a ko zseg . eg.. .egyz one A köz.,;égi- vagy körj .. ssagkö' , , haza etes uto- b,bI' f'anyakönyvi adatrut : hol "an szül ,-olt a lIw.�áh o"a 1 Nem tunt -e . ' l ozas , mi e t halá te::; es o-k'n agy zkod " v. el v-Jlaki a községből, kapott-e külfö ldi arto a engedélyt ? A j egyzőnél betek lllthe t a Jaror

. . olyan ö,;,;::eköttete,;,oel re,nd..lkt':-I! � e, hogy m �.n d e n . '!I �'atalbol üldiJ::endo bŰlLtettról es L'd�égrol okvetl�nul t�­ domlLSt s::ere;;;:en. még akko r i", ha em'Latt naLa felJelel.�te;;t LI: IJem tettek L�" ott. altol e� m eg 'nem törtémk, � ,:sendort _ legtöbb �er e . . :· .:�lDt Iát� u� : �h���

annyi

-

lit

november

l!JiSl

�� � �

e:

.sl�.mte� l" �

a

�

_

.

a kö segl jaror igy, Jlyen részletese n érdeklőd : elJIJáróságnál. sokkal ri t kájb ban f o g onnan u res keZ2eJ Ha

eltavozni.

A községi bíróval vagy j egyzővel történt értekezés után a járőr megérkezésének: idejét bevezeti a szolgálati lapjába. Ezután induljon

neki a község leportyázá3ának.

A .szolgálati utasítás a községek Ieportyázá.sára most mtir

külön szolgálati órákat engedélyez, ej"ryi k járőr sem véd e­

kezhetik tehát azzal. hogy azt nem v O . t ideje leportyaZll'i . A leggyakrabban eiőforduló hiba, amit a j árőrök e téren

el szoktak követni az, hogy a községeknek csak az úgyne­ vezett főutcáit, a !akottabb. népesebb és könnyeb ben jár­

ható utcáit purtyázzá.k le, a mellékutcákat pedig követke­ zete5en elhanyagOlják. Olyan nagyobb köz.ségeket, a melyek­ nek egyszerre való teljes leportyázlÍ.'la túlhosszú i dőt venne igénybe, két részre is lehet oszt anr s a járőrök f elváltva

portyazhatják az egyes r�szeket, de azt aztán alaposa n. A község leportyazása közben a já.rőr terje-ssz e ki a figyeImét elsősorban arra, ami legjob ban szeméb ötlik : az utak ra. hidaln'a, átereszekre, roskad ozó épület ekre, szé­ rűske rtekre, játszó gyemekekr e, stb, Nézze n b e a k öz égi vágóh idra és feltét le,nűl a 'község végén levő cigánytelepre is. Tekintsen be a magánházak: udvarára, ellenőrizze, hogy nincs-e ott felhalmoz ott trágya, ebzárlat idején meg nem kötö tt eb s a tűzr endészeti sza:b ályokat a tulajdonos be­ tartja-e. E llenő rizze a kocs mákat, üzle teke t, tejcs arnak o­ kat, hogy a közegéBzség követelm ényeinek meg fele lnek -e, tula jdon osaik nem tartanak-e tilto tt árukat. mér őesz köze ik hit elesítve vannak-e s azo n áru cikkek ara i. ame lyek nek ki­ függes zté.s ere rendellkezés van , k i vannak-e fü ggesz tve. Az üzletek tula jdo nosaitól érdeklő dj ék. hog y az üzletülkben nem jele nt- e meg idegen, ha igen, mik or, ki vo lt é.'3 mit művelt ott ? Ált alá ban az idegenek utá ni puh ato lás ra min ­ de n alk alo mm al kü .önii.s sú lyt ke :! hel yez ni. Ne engedjen el a j árő r ma ga mellett sen kit , aK ifől bá n ifele fel vil ágosítás t ny erh et, Így pé ldá u. � ha egyesü,et, ka" z mó " o;va li:ör stb . VE zetőivel va gy ve zet ősé . !!i tagjáva ! ala l l . el osor an az ille tő eg yes ü et va gy olvasó kö r Ug l ll'ant rdeklődjék � ta pintat os mo do rb an . Ha pa ;, pp al. tanLo, va i ta lal ko zIk; a l ako � s ág erkölcs e, ér zü let e a �y er ,

e

�

�� �

�

s�

;

?

s

-

ár 00

1,;,)-

. n, ag

�IO

ie-

le­

�a, kl

:b. i g­ :ö;-e

-

1�1

november 15.

CSENDÓRSEGI LA PO k

�� � �

avi elete, a vallá sfelekezeti és nem zetis mekek égi vi­ ,, . szonyok rant e �'dekl odlk, hogy ezekkel is tisztá ban legye n. A pusztak tulaj dono saitó l, bérlő itől és gazda tisz.tJ·eitől , a I pal·te Iepe.k tulaj donos aitól, felüg yelőit ől es " bányák · és mun ka�ezető től m gtudh atja, hogy a merogazda sági

!

:

cse­

lédek, lpan . es egyeb munk ások maga viselete, munk akedve stb. ellen n mcs-e panas zuk. Ebbe n a tekintetben azonb an nem sz �bad a munka adók egyold alú inform ációival meg­ elégedn I , hanem a munk :isok, cseléde!k stb. körében is ér­ deklőd ni kell, hogy kötele zettsé geiknek a munka adók is eleget teszne k- e é s nem Ikövetnek-e el velük szemben jog­ talanságokat. H a a munká sság vagy a cselédség köreben eléged�t'enség és lelhető, annak okát m i n d i g k i kell pu­ hatolnJ . A munka sban, cseléde mberbe n bizalma t kelt' ha a csendőr megáll vele beszélge tni, érdeklőd ik a viszo�ya l

�

felől, de különös bizalom mal lesz a csendőr iránt, ha látja, hogy a csendőr az ö érdekeit i.s megvéde lmezi.

pers ze,

hogy ott les nincs előí rva. A hold világos éjje l na­ gyon aJlka lmas az. orvvadászok és orvhalászok leleple-­ zéoJér e.

gl :el

ár

le-

11.

en

,e­ ,r-

:e-

,k­

ne

va a

k: �é gl

Ire

gy

mI

)e­

:0 -

-€,

úk

ki­ Az

en nit

n-

tól et ,

va l

"

· or aJ .

r-

�

�

Elle őriz e a kocsm ák zál'ór áját, kaszi nók, olvasó­ . . k . r�. k � kódesét, az éjjeliőröket stb. A lakóházakból fel­ , vagy tu o eson szokatlan időben ki.szivárgó világosság okat Igyeke zzék mindi g megállapítani, úgysz intén azt is, hogy azok, akikke l szcd
� � � �

zattal kell lennie. íme :

ez

a "Mi ujság ? " lényege a 'Valóságban. A jár­ őr, aki eooket megszívleli , sohasem portyázik hiába és so­ hasem 'Vonul be valamilyen e redmény nélkül, mert jj8ag mindig akad, csak érteni kell hO'Zzá, hogy megtudjuk.

Ne halaojo n el a csendőr közömbös en és érdeklődés

a

Az írásvizsgálatok szerepe a bűnügyi nyomozásoknál.

nélkü! az úgynevezett pletyká,k mellett sem, mert ha az asszonyn ép szób eszédének legnagyobb rész e a csendőrt nem érdekli is, mégis akadhat benne itt-ott valami , ami ről jó a csend'Örnek is tudnia. Kü!önösen az olyan sutto­ gásoknak, amelyek egy bi'lonyos szem�lyt valamilyen bűn­ cselekmény elkövetésével gyanúsítanak, van rendszerint

hites tvszéki könn. és írásszakértő.

írta:

FISCHHOF GYULA

A b ü n ü g y i nyomozások sZ:Jmos

valami alapj uk, következtetésü k. Ilyen pletykák gyüjté­ Sél"€ és közlésére különösen elsőso·rban a női besúgók al­ kalmasak.

jelenlőségü

Azt egyébként talán mondanom utasítás előírja, ho,gy a csendőrnek

sos

sem

kell, mert

az

a besúgÓkkal csa:; akkor szabad érintkez.nie, ha az minden f eltűnés nélkül lehetséges. Nevet.séges lenne az olyan. besúgó, akihez a csendlŐrj árőrök fényes n appa�', nyiltan k i s bejárnak. Ezek l ennének nagyjában a tennivalók, amelyek a já,rőrt a község belterületén kötelezik. Külön kelJ meg­ emlékeznem a'l{)król, amelyeket a köz,ségeken kívül por­ tyázás alkalmá'Vaa, az utakon, mezőkön. erdőkben stb. kell végewi.

-

Községeken kívül mindenekelőtt az utak, vasutak. távíró- és távbeszélővonalak elJenőrzését v.é,gezze a járőr. Súlyt kell helyezn i arra is, hogy a közlekedési szabályokat a köz.forgalmú utakon mindenki betartsa, mert ennek e!­ lenőrzése nemcsak a közlekedési csendőrségnek vagy a z útijárőröknek, hanem minden j árőrnek kötelessege. N pm tudom eléggé hangsúlyoz.ni, hogy a járőr min­ den idegen, ismeretlen egyént, akivel az úton találkolZik, igazoltasson. Számos bűncselekmény kiderítése vált ilyen módon lehetövé. de viszont nagyon sok maradt kiderítet­

lenül' a7Jé
rokat stb. Érdeklődjék az állatok száma, betegségei stb. felől, továbbá, hogy vándorcigányok vagy más vándorlók nem j ártak vagy járnak-e a közelben ; mezőrendőröktöl a mezei tolvajokra, erdőőröktől az erdei tolvajokra, orv­ vadászo kra stb. kaphat felvil ágosítás t. Au. éjjeli szolgálat mind a községben, mind pedig

azon kívül, lényegében m egegyezik, de kivitelében külön­ bözik a nappal'itóJ:. H a a j árőr éjjel é rkezik a község1be vagy más lakott helyre, legyen mindenekelőtt óvatos, hogy fehszerelé5ének zöreje vagy hangos beszélgetése el n e árulja. A község beltel'ületén álljon meg minél gyakrabban és hallgatódzék. Gyanus, l'endőri felügyelet alalt álJó, vagy szokásos bűn­ tettes egyének házatáját alapo&a!bban vegye szemügyre, esetleg tarson azok közelében rövid f i gyelőállást, fe'téve

�55

szerep jUl

a

'

e�etében

döntií

kéz írások \ i zsgá l a l á n a k .

E g y kézi rás eredelének, azonos úgának megálla­ pítása nemcsak az o k i rathamisilásokmíl vagy mús írá­ elkövelett b ü ncselekményeknél

Mon

térbe, hanem sürün foglalkoztalja

kerül

a nyomozó

elő­ ható­

ságokal a gyilkossági és egyéb bűneselek felder ítésé­ nél is. Az utóbbi év e k bű n k r ó n i káj ában sok oly eset ­ lel találkozunk, a m i k o r a helyszinen hagyott n éh á n y p i l l an a t ba n

soros írás, amely első

l á tszott, a nyo m ozás

csak

lényegte l en

­

s tá d i u má ban már jóformán egyedül vezetetl a homál� ba bor u l t bű ncsel ek mény felde rí tésére . A gyakorlali ere dm é ny e k mi ndjobban igazolják. támponlnak

hogy a

loníbbi

zakszerű frás\'izsgálat ma már a kriminalisz­

l i k ának sokkal fontosabb segédeszközét képezi, m in t például 20-25 évve l ezelőlt, a m i kor az emberek álta­ lában kevesebbet írtak, m i n t most é a m ikor a bűn­

cselekmények �

is

kivilele

mé" b

" "szerübb e bJ

keretek

között törlént. A ma i kor bün özője sokkal felkészül lebben igyek­ s z i k pa l áslo l n i a tett elkövetését, m i n t a neg ed s zá ­

y

zaddal ez e l őtt előfordult bűneseteknél tapasztal j u k . A modern nyomozó-l echnikúho z alkal mazkodó teltes nemcsak a fe l éje irá n y u l ha l ó nyomoka t igyek ­

-

m inl sÍÍrün l ú tj u k - arra s z i k e l l ü ntetni, hanem is törekszik , hogy a nyomozú s úljál he l y l e l e n irányba szökési lehetőség él b i 7 t o sitsa l ere l ve, legalább is I l venkor laláljuk a t e l t szinhe l yé n azokat a kézíníso ­ k a l, amelye k a hatósá g félreve zetését célozzá k, de

.

ug):a nezt a rejtett céH szolgá ljú k a tell elköve tése elötti időből szúrma zó h a m i s beje l en t ő lapok , hamis al ibit igazo ló levele k slb. A vidéki csendő rörsök nyomo z ó jt,rőrei n i n c s e­ kéz' nek abban a helyze tben hogy a hely�z inen lalált és úk athas� zsgillt megvi írásl nyomb an írássz akél1ő vel íny a bűncs elekm ény felderí téséne k első slád i u lllllban st sza k -o l aguk kényt elenek a helys zinen lalúll kézírú szerü felké szülts ég 1l,:; l k ü l m egv i z s gú l n i . hogy az lIlegál lapíth atjuk Jllindj úcl őszinl én, ú h ilyen, ú gynevezelt l a i k u s \'Ízsgú lat csak a ]('gritk IS. ,-ezet ha e d , esetb en vezel het valam i eredm ényre ulény él sem a csend őr a ma"a esetle g he l ) lúJlú \l'le o ln i . �Iég dok n i alálú masz tani, meg t udja szaks zeriíe

,

�

�

�

" Írúsviz gálattai 'I s -w , kertunek I'· , aki •'lllandóan ano.1 k .. . . . .u. ' . oa ''''ra e, · na�y gy' ...lkor , fl) �I:.t lkl )"l k so k. H Z� l .lh a ,, nt' he z ebb es d ek e t l a t rJ. , alI SZ L k� eg c .1 lO ;[.', l�'Ü ho "'\' nem lehet termeszt' t t's te "'old \'ls .ln Ull� t> , , . , I "rt o l . z!> csenuo . " , nyomo " l ya"," . , to lI"yancZ[ eh arnl, az urs . J a ritkán van alkalm a arra. h 0 .t>"" .... j'-en " 11' ilk l, l'�.. �:Inea ;:, ', "yakorIatiIag foglalkozze" k l . ,el " • "i "' � l' zdem zerint. cd zerű lenm>, h.� l� cs � nd · l e "' u ) " ba az írásviz 'gálat alapeleme I f � het et­ tl .. n"k .. na )-a-':.t , ­ ' k ve"ezze "ll i ma.1 ,1 " n':nek neIU azért. hogy a csenuCJro '" , hanem, hOb'}' a � InIsna k mint I' 'r'ISYI ' c . " n�k Z ' ''alatot. . ' t ISZho';y t> ' bizonyitliknak a fontosságát f t' I I' merJe'k ' t: ban' le'�'enek \'ele. milyen feltételek mellett � l t a szakértűtő! . :'Ia,;)'on sok Ilyomozll � h IU • ' •trllatn'lk· su!t Dl 'u' meg �zon .. h ob'}' a n) �m�z�' k e"v el u t al III t kelW fiírast Yugy l'r: � l sloszIan','t nem resz�sl l e tt e ;.:yelembt'n. e az E n �h'IllY sor célja termcszetese n nem I; h't c. . ho" ) mi d n' tudnivalót felöleljen. l:s� k ál�alano.ssag­ ba akarok néhány dologra rúmutatm. ammek Ismeretét a le "fontosabbnak tartom. , TI zt ban kell lennünk mindenekelőtt al Intsazo­ nOSIT ,IS anainak ama kiindulási pont jával. hogy vala­ ""form'i fJ. mint ket teljesen egyforma ember, k e' t, e�. , • '.. .. S " nem található úgy két teljesen e(-.') elO mu " ko "d" l) l ' �' • ", <... emberi ké;i ás sem akad. Tudju� , a �t IS bOh'} an kara!,-tensz!lkus� � , dik, Ú� ez az egyem saJatossag aZ o . kezl �.lsaba � � s kifejez sre jut. Felnőtt korában már senkI sem IrJa . , le a betűformúkat úgy. ahogy azoka� a � I kolaba n : , tanulta. hanem ezek a betüképzések mllldlllk� b eHa­ voloUnak az bkolaszerű formáktól és a �eZlra. sban , . saJa , kisebb-na '!vobb mérvben már eb')'elll tossaggal . bíró jelle �etes írásszokúsok kerülnek felszrnre . Ezek a jellegze tes írússzok ások, amelyek et aka­ ratlanul - zinte a tudat alatt - vetünk papírra , nem is ann dra a nyers formú kban, mint inkáb b a kap­ csoló-Yonásokn�l. kanyarulatoknúl stb. jelent kezne k es tulajdonképen rejtet t írásszokásait képez ik az embernek. Isaz. hoh'Y idegen emberek kézírásúban is talá !­ hatúk bizonyosfokú haso nlósú gok, dl' ezek a haso nlo­ sá l:! " ok mé!! J' elentik az írások egyezűségét, azo�:r i'Iem nosságát. A kézírások szakszeríí összehasonIitásá nál soha­ sem szabad az úgynevezett sablon-form ákat figye­ lembe venni, amelyek mindenkinél ugyan . de csak arra a néhány betűre terjedően talá lhat ók, ame lyek képzési módja nem távolodott el az iskolaszerií for­ máktól. :\linden ember kézírásába n - küI önö sl'O a lass úbb írásoknál - talá lhat ó néh ány betű . ame ly!'t az illető egyébként kiírott írás a mellett is isko la­ szerűen ir Ie. természetes tehá t. hog y ilye n bet ük azután más ember kéz írásában is találhatók . Eze k a hasonloságok szo ktá k me gtéveszteni azo­ kat. akiknek a kézirások öss zeh aso nlít ásá ban nin cse n gyakorlatuk. vagy azt felülete sen vég zik , Sűr űn tapasztaltam pél dáu l névtelen h've lek viz s­ gál ata nál . hog y a megrágalma zott feljelentő fél igen felillptes has on lós ágokra (me lyeket jóh isz em űen egy e­ zőségeknek n(;z ) ala pít ja fel jel ent ésé t. A fel jele ntő fél ilyenkor legtöbbnyire hel yes irányban ku tat ja ugy an a tettest. de ne m gondol arr a, ho gy az a rág alm azó levelet mü ssa l iratta és nar,'Y cso dú lko zús sul lát ja, amikor a szakértő il fel üle tes ha son lós ág ok me llö zé­ sév el azt áll ap ítj a meg, ho gy il kézírás nem a gy anu-

h

'

fl �;

�� �

"

'

�

"I

a.

,

k'

.

��

�

\

�

.

1

.

�

•

_

�

�

.kI�eJI��

1931

LAPO K

C END ÖRS EGI

november 15.

, eok or azu tán csa k a t�y áb� i sít ott ól szá rm azI k. re am iko r a rág alm azo -lev el kut atá s vez et ere�eny . ezze l a szak sike rül és ' m oz , m yo : km t . ,U . tén vle ge s IroJ ' i aazo lt nak Jele nt keZ I' k . ért6 els ő me qúll a,P tta sa IS mén yes mun kájá t s�k::; zl}r Az írá S VlZsg�.lat o . e azo k a sza k � zer űe n fel v ett lén yeg ese n me gko nn csen dőr ség szo kot t a nyo pró ba irá sok , � me lye e : fog an ato sít an i. mo zás kez det I sza kas záb n . ak á r pusz ta neva lalra' s K i � e ! l emelnem , h O cr , ho s szabb te �jed elm ű di : meg ham Istta saro l, aka r " , , ero"1 van szó - mm den kor " e"" bev etes sza k s'zer u . . Irus . ",)' ,. l) " z'lb aírá s mille'I Il()�S rób p a y hog az, bIr al ágg fon toss terjed elmű legy�n " ' gya nlls ítot tal ebő sorb an ' 'I a Prób airús felve tel �n .. .. o mbös szöv e
lly

•

.

d \ � r: � �

•

.

_

�

�

. -

.

�:

I

� � t;

:

�

�

,

"

utolsó sora s aláírása között még két s or�I.yI. 1 I�e� , hel Y maradt. Hetekkel később a keresk edo �Itolat-. u ' anazzal a ceruzával még kétsornyi olyan szo �'eg:t ü llOZZÚ, amely a "lIZdúlkodó súlyos megkúrosJ tasa t l:élozta . Dacára annak, hogy ugyanaz a �zeme' I y lIgya�­ azzal a ceruzá "al toldotta meg utólag ha?I1s . szövecrcre l a nyilatkozat ot, a műszeres írásvlZsgala t b mé
é

-'f

�

�

Ó

-

'

.

)i �l

,-

I I' II )I,

ií

I I'

b

II '

-

II

.-

;,

n

1'-

II

r-

,,

,t

1-

.,

It

Készül

il r

I­

I-

I

"

'

-

" "

1-

Ú

I­

r

kétségtelenül

megkülönböztetbetők

a

régebbi

a

tinták­

t ó l , addig bizonyos időn tíll már nem lehet pontosab­

d

-

k

többnyire

tökéletes

hamisítvány t

igyek zik produkúlni és abban a hiszemben van, hogy ez egy valódi aláírás mintúja utún kop ír01\'u vagy ab­

koztató támpontokat szolgáltat, de ez többnyire csak

lak üvegen á t músolva megkiilönböztethetetlenné ,'álik,

arra alkalmas,

Ezeknek az tÍgynevezett "ügyes ulúnzatoknak" a meg­

hogy

ugyan bi zonyos

vagy

az egészen friss

eredetet.

vagy pedig egy legalább 4-5 éves korl lehessen meg­ határozni,

ahi írúst egymás mellé tesszük, szabadszemmel nyers

Az olyan szakértői l1H'gá Jlapítás, a m e l y már két­

vomí a ikban k ü lönbözöségel nem l'szlelíink ugyan, de

ségtelenül idősebb

(legalább nehúny éves)

nál hónapokra, vagy akár akarna meghatározni, nélk ülöz ,

c

kézírások­

a k ene megjclölő

minden

szakszerű

kort

alapot

Az írásszakértő laboralóriumának hálás anyagát

K i.ilönféle bevált eljárásokkal -- a z eltávolítás természeté hez képest ve"yi elűhívással va ")' kvarcto , '" , \'Izsgál attaI stb, - lúthalóv á lehel lenni az eltávolított szövegr észeket , amelye ket azután a nyomozó­

k

hamisító

fokig tájé­

oxidál:ísa

7

e

A

ban megjelölni a keletkezés időpontjM, A tinta vegyi

képezi a vegyi üton ell{l\'olítolt struá lása,

,-

nagyobb anyagút képezik az írásszakérlői vizsgálatok­ nak,

alkatrészeinek

u

t-

feljelentés,

szövegrészek

rekon­

hatóságok részére ugyanc sak a m i k rofotografiai fel­ vétel tud megrögz iteni. Az Írógéppe l í r t névtelen levp­ I e k felder ítése is sokszo r sikerre vezet. Az írógép ek , Jellegz etes h ib á i vúlnak a ha ználl írógép azono s ág�\ ­ , n a k árulÓIvá, Ennek felderítés e u lá n m é " a névtelen levél írójának személy e is könnyeb ben k i yomozh a t ó .

A

névaláín-l sok

h a m isitásai

�

termé zetesen

leg-

állapítása a legkönnyebb, mert ha a valódi és hamis

ha

ugyanezekröl

készítünk,

éles

m ikrofotogra fiai

k ideriil, hogy a

m á l is, folyó lendületes,

valódi

névaláírások

úgyne,'ezett

élő

nor­

vonásokból né,'aláírás tol l ,

állanak, míg ezekkel szemben a hami vonásai bizonytalan, szakadozott, mere" , sok képét mutatj ák,

felvételeket

holt "oná­

A kézírások vizsg:\lala sokszor nem a hamisítás felderítését célozza, hanem a bűncselek mény elkö"e­ té ével kapcsolatban álló más fontos körülményne k

szolgál. tgy megcúfolású ra komoly, tudomány os grafológia i vizsgálatta l gyakran megállapíth ató, vajjon a tell színhelyén talált kézírás

alátámasztás ára

vagy

nyugodt vonúsokk al letl-e Ipín'a, avagy feldúlt lelki­ ú Hapot ismérveit t ü k rözik vissza a toll"onás ok kilen­ gé ei, Igen érdekesek még az írás-pato lógiai meg­ állapítás ok is, vagyis azoknak az ín\sjelek nl'k \"izsgú­

elmemíík ö­ kimulatá sa, amelyek fogyaték o désnél jellegzetese n megrögzítv e szoktak a kézirásban lata

és

CSE NDORSEGI ála tok núl azo nba n t � rl1l é­ j" 'eJl t kl'l I1i .-\ Z i ly en , iz�g . kel l eI.J< Irn IU az gal súg tos ó\a obb } nag Il'g 'lt' lt" t'n a k a Yiz sgú lato kna k leg ­ íra" I.lk l-l tiin ek. me rt eze kne gya kor lati érté ke. am i­ ttib lhz .i r oh a11 l,.,t' lek ben \an kéz Írú súró l . il Ietv e ann ak kor " a la ml: IY elh alt em ber az illd ő a dta totl zó. \aj jo lllt'gúlla pila ':tr <íl \an nak nyi hán ítús úba n oki rat alú ir'ls ako r swb ad aka rata

�

kor lúto " a \olt -e?

l léph eti t ú l .\L irús s.!ak értő azon ban ih'e nko r nell

nell l irús \izs g�tln ti azok at .1 hnt. l rllka t. ame lyek nür ek. tehú t meg ­ hane m d llleo no� i �zak tu'dilst igen yeln az ebb ől levo nha to álla pit:'! aird oak lt'lttd kl' zH. az elm eor nls ra kell kih etke ztel l-stk d azo nba n múr OiL:n ia.

nag } fan­ \.. gül rú kell hlt!t utno m arra is. hog y en ta l á l t kéz inisok Y a hely � Szin ' .11 b i r a z ho!! IOs'"'a '1:It"t '-'� lUl'g nl' ni l keu ltt:,s euek . hogy erEd eti úlI.\ potl lk •

ú;.."

ni�. hog y m i re egy tOlu k. 'oks zor tapa szta ljuk lI gya ktz ébe k e r ü l . a sok ceru zú, kéz ;rú' az írtls szak értö ütle n keze lést ől .o.l y ­ fde sleg es tapi nhis tól és szak szer l meg neh ezlt l a ann yira dm" ,'- dott . hog y rend kh"ü tt-há t a n} 0 szab atGs \iz'g úlat foga nato �it:ls út. Ha az elií­ moz .i esen dtir nem tesz egye bet. min t ho!;y i r z i (S djut ­ t:lUI ! i r.b t , (tltoz atlan állap otta n meg, t �. gitett latja a szaké rtő keze ihez. múr nal,.'}·on soka n é� abban :lZ irúny ban. hogy a szaké rtő könn y�bbe l iZl sc.] 'Jan tudja a \ éleIllt! nyoit illega dni.

Pest közr endé szete a sza bad­ ságha rc utols ó napj aiban .. *

hla:

.UL-\.�T ZOLTÁ�

főhadna�·.

Buda ostroma alatt nem kellett P�ten rendészeti szol­ gáJ3Jtot teljesíteni. :lIÍIlldkélt főváros harctér lé'vén, a hon­ véd�g látta el a rendészeti szolgálatot. De nem is kellett külön rendészeti szolgálatot tartaI1i, mert a nagyszámú és álklll dóan készenlétben lévő honvédség puszta jelenléte szinte lehetetlenné tett bármiJIyen kihá6á.st. A rendőri szervek ti::ztán rendőri kÖzÍJgaZ.gatási munkára "zorít­ koztak. Az ostrom lezaj,ása után meg:változott a helyzet. A hadtestek Komárom felé elvonultak s cs-aJk a német légió n;arad:t uéhá? y napig még Pesten. A rendőrEég tétlen­ se gr.e volt karhoztatva, mert harcképes emberei a kü�ön­ . bozo ha r:tereke? küzdöttek ; az otthonmar ac1tak pedig , ne�eton szolgálatra kényszelittettek. amit érdekesen bi­ zonyit .�z á:lamrend5rs€g köz.pontJ o3ztályföntúéne'{ a , ne=etors.�6'�ez intézett megkere.ése, mel yben Bayer Ká­ . r�orblZtossegedet. hogy egy közigazg"tási tényke­ d t elve � e essen, a nemzetőri szolgálatból a .-;zük;,.éges : Időre eikerteK. . �sztr�k bevonulásával megszünt s a magya­ . r�k Vl.SS za]ovetelevef. ped16' új életre kelt n -e mzet" orseg;r , e . har� . 1t a k" 'oZlbll. ' tonsag1 . szolgálat teljes ellátása . A nemz:tor�e, �. enn.:k derekasan meg is felelt. Szer encsére a fő­ varo� buno�Olnek nagyrésZ€ aka.rva, nem akar va a háJbocrú­ ban V?!t s Igy a rendzavacrások lehető�ge kisebbedett. , :I� : n z()ná.Ital a nemzetőrségne
r�?,

�

�'Y a�

á}

�

• ,� adatok nagyrésze gyüjtéséböl való.

vt. Aggházy Kamill e7re � des u '�,

1 931

LAPOR

nov emh er

15.

örszolgála tot is el l�elle.tt , Iát� ia. szolgálatot é6 a katonai ég rendeltetett kl, d l.5Z0 r oege­ Igy temeté::-ekre a nemzetőrs ket is neld kell etL adnia. ge'k, vagy egy es őrök voltak Különböző számerejű őrsé felá llítva az aláb bi 'helyekmél : Nem zeti or<3 zág-kormányzó lakása, Kossuth Lajos ch ezr edes , a pénztár. Vaspályai kat onai kiadó, Sze kuii Kec �ke mét i-u .. CSé
föőr:>ég.

Damja­ zetőri térpara nc'noUiliág. Sorok"ári szénaraktir. nich táborno k la�(ása a Váro , l igetben , Soh we i del táborno k városJ:a rancsnclk. Nádor-utcáiban. A legerős ebb őrség a tüzérlősz er rakhely volt, 47 fővel.

Bár a nemz,etörség szoJgála tát kivúlóan látta el. akad­ tak fegyelmi kiliá.gi�ok ÍlS. Igy a belivárosi zlj . 1. Ezázadá­ nak a Károly-Iaktanya 2. kapuj ánál felállitott őrsége 1849 j úlius 8-ilti reggeli jelenté;:e szerint egy Kullmann nevú

nemzetőr önkényűleg elhagyta az ő rszobát s vissza nem tért. UJyanezen jeLentésbö! értesülünk, hogy az őr"égiel­ viJJtás alatt - valószínűleg, mivel a felváltandó őrök a sorakozott szaka.szuk beosztásába léptek, - az őrsrzobán lévő s ezáltal ekko'r őrizetlen foglyotk közül egy megsz.ökött.

Szerenc.s.ére a kapuban véletlenül 6115 hcnvé(ltitSZt feltar­ tóztatta és az ő,r�éget rendreut&sitotta.

A j úniusI 20-ról 21-re virradó éjjel az örjáratok nagy razziát tartottak. A következő egyéneket tartóztat,ták: le :

Stek Károly, árvamegyei, 40 éves, róm. kath .. házas, nap­

Ezámos, Rajtsek József, árvamegyei, 17 éves, róm. kat., nőtlen, naJ:számos, B elán Tamás,

I1ptómegye'Í, 45 éves,

róm. kat., házas, napszámos. Garzacsak András. Lengyel­

35

éves. nőtlen, napszámos. Adamsik János sáros­ ország. m � gyei 46. éves. ,házas, napszámos, :.vIolnár Györ y, gö­ , a;orm:gyeI, 45 eves, evang .. házas, na,pszámos. Grolek Katalm, szepesmegyei, éves, róm. kat., özvegy, nalpszá­ mos. Tokla Mária, árvamegyei, 35 éves, róm. kat., házas, naps �s, Aerel András, 1 4. munkácsi zász.!óalj . hanvé(1. Azt: aHIÍt)a. hogy . . ruhát faszoln1 jött trans,po�·�tal s elté­

30

�

�

32

ve�t" ! . S?hwartz l.\Iária éves . róm. kat.. pesti Mszony, P rI>3zb J €ves, róm. kat.. pesti, nőtlen. Kren Jó­ se� , 19 e;es. róm. kat , pest� nőtlen , kö,vez.ő. SÓSI 'Károly. : . eves rom. kat. , pest!, vasutr mUTL.-ms, . Staho'll AIlita.L 19 : eves, rom. kath� pesti . nőt!e n, csavargó. B auer B�hál y. :20 �ves. r�m. k'at .. to;namegyei. nőtle n, :\Iész áros Jáno s, eves, ra . kat � nográdmeg yei. házas . napszámo . n; . A � asna'P1 regge li jelentés szeri nt .. m á s botrá ny nem .. torte, nt . (Jub a Gábo,r hdgy . jelen tése. )

�4 :

:mos, 33

32

A júni � s ;3-i jelentés szer int ( Néga Józ.s efé) elfoga tott Romasi Joz-e - f' St.: Geor . gr' P � � a-p rov inci ai ,züIetésű Uu , . e' ves. rom kat., not len, csav arg ó, olasz ( belv áro.si őr� ., )ar at fogt a el ) .

43

_

30-á�

i s a ;belivár ?si őrjárat ( Gál Károly alatt) �y , két eam . . az utc an alva talalt. beh ozt ák őke t ' mlre Lgazol, ma táJk gll'kat hos ' ,Y lik' e s1ek, .s eze ' rt kén yte len ek vol tak ,,'lirakozuii ' , rrug oe nem eresztik: ők et . . ,lIu Jú s 1-en a belvárosö i �" rJ" � rat paramcmoka., König Antal. jelentette az ro k ta e y részeges egyén . f áJ l g . . mely n agy lár� át tevé n . ... b e o gattatott" . ' IlUS Ju l l-€n Pest dm ár , ve, 1,:' k l'- �ol> ," un " � a kor má ny. az állami hi·vatalcll: � mi n en I, akI exponalta ma gát II nem-

/ �

kívüi

;

ho�

1981 november 15

r.S EN DO RS EG J

LA PO K

,.

859

k ,

a

)­

)l,

�

j'-

'

L­

.,

k a

I­

i9 ú

rl·,tnll'�)I· l \ . ),l li",lj. . --

1-

Irlur 1 ':S l ! I-lI,

n t.

l'-

.;� ulhd" : ,

9-

, I­

s­

ö­

!k

Él-

s,

11. é-

y. ó-

y, 9 W 32

a-

'-

�) 1-

v.-

tn·

,/

',

t' · I,u .-

'"

g

�

(' \ 1

.

,s ,

I. \. zázad.

t' "I ,

'Y ,

"

. �

\.� ''

� � ., � , "'-

/. / .z,

I­

a

.,

-...:;"

l­

[l1

,

....;

l,

/ � �G)

907"J� �k � ) J'tll . f{ . G"

I Ir

ch"

mint

«" ;

,;>( ;

/1 "

"' /

IICffi,

.

. I.

.

;" '- "N-../P.4r�

/

ped ig a ·fővá.ros előtt táboroztak

/

_.. / "' 1 -r./ , '<e:. (· ..

'. •

" ��

/S

/. �9 /,f' /. -Z

/

�.,. o

.,.:

� ;(,1 / .M. "

.<6 "

I

j

. .. / "

Nemzetőrségi őrség-kimutatás és őrkirende!és 1849·bő!

zeti ü,gy melIett, Sz eJe de n volt már.

CI

,. c"" v

/.

' -J

i

.

(vt. Agg házy Kamill ny. ezredes gyüjtése) .

A z osztrák se re gek

A nemzető r ség, mint test ület, erről nem veJtt tudomást. Őrségeit rendhen fel vo nultatt a. Persze e derék testületben is voltak hitványak, k ikn�k m aga ta rt á sa erősen e ml ék ez t e t az 1918 októberi összeomlás eseményeire. A Ú j épü l et őrparancsnoka, Csere KáJ'{�ly, jelentését változatlaJl pontossággal kta meg,

k i reggel i mintha az

osztrák nem is állt v o l n a Pest előtt, látta elő.ször a rövid , ak a rt a

haJyni az őrhe­ lyét. Az ő rparancs nok pl'óbálta v i s sz atart an i , mire az dur­ ván m egtag adt a az eng edelmes s éget e szavalkkail : "engem nem fizetvén, ne pru-anesolgasson senIki" . de tel'jes bomlást. Egy nemzetőr el

Sokan az Újépületbe hordták fegyvereiiket é s felszere ­ lési ciokkeiket, hogy lakásukon az osztrák mrujd m eg ne ta­ l á lj a. Ez.eket az őrpal' anes n ok szépen ieltárba vette . l\Iíg m ások ellenkezőle", a zavaro:;bm h a lászn i p rób állt ak s a laktan ya felszerelési cikkeiből saját elvittek céljaikr a

egyet_mást. Az őrség ezt már nem tudta megakadá lyozni. E zek '" fosztogatók nem érdemJik m�g\ hogy nev üke t el­ hallgastSlIJm . Szerb György, a "kis dobos", Breuer, Cs áb i , M asz!m, Zsendrá csik, "öreg var ga " , Bisics, Glázer József,

H ágen Ferenc, Turcsán yi. Weiszkopf, Révész és " l á rsa " . MUQ', "uj one honvéd". Másnap ka rdcs apás nélkü,l bevonult a f övárooba az osztrák hads ere". A nemz.e tőrség me g.s zünt rendfenntartó szerv lenni. a cs. k i r . He'yét elfoglalta

katonas á g, igazgatás .

majd

cs.

kir.

cse n dőr i

és

rendőri

köZ­

Az isiász és AJZ isiász olyan

a

derékiáj��.

megbetegedés, ,amely m i nde n n ap i egyaránt n6ffi kí­ öreget és fiatalt szegényt, gazdagot, mél. Sőt azt l eh et mondani, hogy a gazdagoknál , jómód, ban élőknél gyakoribb, mint a sze gé nyek né ' . Az is i ász ( iseh las görög szóból ) egyike a l egkí nzóbb roogbetege­ Msnek, ami cl\ak az e m be rt érhe t i . Az i5�ászban szenvedő é jj el e-napp a la egyaránt, az embernek el van keserítve me,rt akár án, akár ül, fekszik vagy j á r'k ál , az álla,ndó tompa-zs i b ongó, néha villámszerű fáj d a l mak órákon, fő­ leg egész 'éj j el eken á.t nem Ihagyna'k neki nyugtot. H og y az időjárás v áltozása, az esős, thűvös, nedves ido milyen _

szen.vedőre. azt állandóan haltia az csapás az isiászban embe r . É n magam is, hadifogságból hazajövetelem után i gen sokat szenvedtem ebben a bajban és C8ak 3 év i �gen erős és lelk i is meret es kezelés után tudtam be!óle telj��

I

I

l'

CS EN DO RS EG I LA PO K

86 0 ,

tg , nemcsak orvosilag, de ama pár kínOIS I ' alaposan asz lata révén " gyakorl atila g" i s , ismerem ezt a betegs�et. .. . a, arz. ulol,d'eg ZE, ' z�ab 'ideg mint b, egyé Az isiás z nem . az Idegs ' 'a ,Maga a z.sába viszont jIlerrl egyélb , mmt b llJ das , a gyulla gyulladása , illetve u nak heveny vagy lid"lt , , lJo alland o k ta apró finom kis összenövések mIatt fenn.á . hl, de onaglá , ideghúzás. Sokféle idegzsába. van, �ert , gya­ szen /bármelyik i degszál gyulladásba eshetIk, koribb és közismerten híres lWt zs ába, mert hlhetetle� , fájdalmakat tudnak okozn i : az arcidegzsátba es az emb tett ülőidegz.sába, , . Az Az ülőideg testünknek a legbo zabb Idegsuala. , h att�l­ ülőgumó mellett jön ki a gerincvelőböl é a cOlTl , , ján, a térdhajlat közepén, .a I'álb ikra hátso es kulso resze � haladva a látbhát !külső oldalán végződik. Ezen a hosszu úton Ibá hol é rh eti - nyomhat ja - valami, ami gyul1a­ dást idézhet elő benne. Eren a hosszú úton négy helyen igen felületes'en - a börhöz közel - fut. Ezek a helye k : .

:�i::J�u �� �

"� � ,

"

'

�

��

mE\�pS

�

��

�

az ülőgumó melletti k ilépési 'helyen 4-5 cm hosszan, aztán a comb közepén hátul, majd a térdhajl'at ( térdárok ) közepében és végül térdünk alatt, a k lső old�lon min e� ­ . , kinél - soványnál és kövérnél egyarant - Jol lathato es könnyen kitapi ntható szárkapocs nevű csontgumó Ikörnyé­ kén. Ezeken a helyeken a z i degszálat az ujjunkkal is köny­ nyen megnyomh atjuk. Ez a nyomás isiászos betegnél any­

�

�

nyira fájdalmas lehet, hogy villámgyorsan elkapja a vég­ tagját. Ezt a négy !helyet orvooi nyelven "nyomás i pon­ tok"-nak hívjuk, ezt a k ifejezést sokszor olvashatjuk az orvosi bizonyítványokban ("a nyomási pontok fájdalma­ sak" ) . A betegséget szimulálók ismerik a le gjobb an a nyomás i pontok helyeit. (Ae.ért le lehet átm őket le>plezn i, nem mondom meg, hogyan.) Min.den �degszálat bő hüvely, az úgynevezett ideg­ hüvely vesz körül, amely belül sikamlós-nedves. Ebben a hüvelyben fut az i degszál, amely természetesen nincs az i deghüvely faTához hozzánőve. M inden gyulladásnál a szö­ vetek megduzzadnak, megvastago dnak, keménytapintatúak lesznek. Láthatjuk ezt az egy zerű pattanásnál is, amely maga is. meg a környéke i s dUzz adt, kemény. A pattanás ,

a kelés azért fáj, mert a duzzadt Ikemény szövet az ideg­ szálat nyomja. Ha például egy fájdalmas kelést felvágn ak, akkor .rögtön megszünik a nyomás , feszülés, amit a kelés

tartalma okozott, ameLynek 'ki ü rÜlése után nyomban meg­ szűnik a n.yomás okozta fájdalom :is. Ell. a helyzet a gyrul_ .I adt szövetek által nyomott i degszáInál is. Máskor meg nem egyedül a nyomás, hanem az okozza a bajt, hogy a környezö sZövet ,gyulladása ráterjed a z i d egre magára is, vagy i s most már az i deg lis megdluzzad, ami term észetesen sokka! nagyobb fájdalommal jár. A gyulladt környezet nyomá.
1931

novem ber

15.

!� _ �

" lés (pl. a szék szélé n ) , amik or a legIon - felo lda n álland ó nyomá s al,á !kerül . Nehéz " "ny má p ont ' felso � k o n át a magz at fej e állta I okozo tt szü lés nél orá kon , napo , k i téve az i degszá l. lehet yo ma sn a k a' Il an d o' n agy ll1le , gn , 'veke n át tartó . . s. zéks"Zo rul ásol{ e Va'gy iPI ' állan do " l onos " " en . Z, k u "vek ) is kifej lődh etik az ISla.9 " sarko mIa U (lbél . " l éseiknél a gyógyuló heg Gy ako n ese t, hog y s é'ru nők nél '" ' .' i deg et sot neha a z Ideg az dóan llan ' a ' ' t a J szon ja . nyom ' , to.' hegbe, amI a z t an ' szon gára mód . � apoc b e I eno,, a z o" t "'a�k . . " " I f�k vo' da a z Ideg k oru rettenetes kíno kat oko zhat . Hog y . , I aszt, az IS az kal ásuk nyom dó állan ' hetik " 'd ez · eIOl ganat o k IS ,

-

_

.

" ?

magától értetőd i k. , an a me �­ b ) A mási k nagy ok az esete 90 �z arz;a. !eka . , ez el? I ,g onbse hokul le kétfe a űlést megh inden M . hűlés A hires "huza t" pl. igenis ártalm as, ha meleg szob 3Jban � r " k et . Azért hűl meg az ember könnye n a huzatt oI. b ennun ' b a iKe" ,mert a teste kétféle hő kiegyen Htődési l egara �a . rült bele. H a a s zabában is olyan h i d eg van, m I n t kInt : akkor éppen úgy nem' árt a huzat, m i n t ahog-y az utcaI

�

?

sem fag meglhűlést okozni" pedig a súl a legnagyoob huzat". Ugyanez a h elyzet akkor is, ha m elel<', főleg a Aki földdel érintkezik. elhevült testünk h i d eg !kővel, meleg testtel a strandfürdő forró homokjára fekszik, az szél

f

mert nem lesz a teste ettől sohasem fog rnegbetegedni , és a föld között hőkiegyenlHŐdés. V i s zo n t a h i d eg földö� - kövön - má,r mel<'lesz. Ezért kelhet fel az ember a hI­ deg földről hatalmas derékfájáS<3al ( Hexenschuss - bo­ szorkánylövés) , vagy i siá�ólzal. A h i d eg kőre leülő szop­ tató anyák gyakran kapják meg ezúton a"Z i s i ászt. Ugyan­ csak az úriosztály asszonyai a mai "modern", túlvékony öltözködés mellett pl. a h i deg villamoskocs i k padjairól viszik haza

az

ülőzsábák

i�

nagy részét, mert hallottuk,

hogy az idegszál az ülőgumó !mel1ett 4-5 cm hosszan csak­ nem a vékony bőr alatt fut könnyen "megfázik".

és így ülés

alkalmával igen

A hasi izzadmányok ( főleg nőknél ) , keresztcso�l t reu­ mák. a derékfájások ( l'umbago nedves föld, nedves

lakás,

az

boszorkánylövés) , a ö rökös "huzat" -ban való

ülés, szóval mindazon bajak, amel yek reumát i d �h et­ nek elő, természetesen okai lehetnek az is iásznak is. c) M int különleges i s iászokokat említhetem fel a vér­ bajt, cukorbajt , 3Jmelyek azonban a legtöbbsz ör kétoldali isiá.sszal j árnak, továJbbá egyes mérgezé sek et, min t az

ólom-, hi gany-, arzé'nmérgezést, amelyek - ritka esetek­ ben Ibál' - szintén okai lehetnek a Ibaj nak.

Igen sok ember sz;enved k i sebbfokú i s i ás:Dban , amely kül'önösen i d'őJárásv áltozá skor, az őszi n e dves, köd'ös i dők­

ben szoko tt súlyosbod,ni . E!l.ért félnelk úgy az i s i ászos be­ tegek 'az ö'zi eső., idősza któl. Külön Ö'Sen az őszi nedve s i dők­ ben l ehet öket lát n i társa Ságban, vil1am oso'ko n stb., ahog y állan dóan egyik oldal ukon állna k, óvato san 'k inyuj tott, be­ teg l'ábbal félol dal'ukra a pad, a szék szélé re lee resz kedn ek, később pedi g kínos óvatossággal és nehe zen f eláll anak , mia latt a beteg olda lon levő 'kezükkel meg tám aszk odna k a pad on, a szék en. A felá llás után ped i,g nem tudn ak rög­ tön el indu l n i . Ném i vár ako zás utá n azo nba n egy szer re szinte "kö nny ű" lesz a j árás. E2iért az isiá szos' b eteg, ha cSaJk teh eti, nem sze ret leü lni , ha ped ig leü l, akk or m á r jóval a z elin dul ás előtt felkel'. A nyo má si pon tok érz éke nységét má r em líte ttem, azonban még egy tünet, am i egyedül i1a biz tos je1e az lSl asz na k. Ha gy a is az isi ász os Ibeteg ha ny att fek � � szik, a� egyen esr e km yu Jto tt be teg láb át csa k aHg, vagy csa . k bIz onyos fok Ig tud ja ny ujt va felemeln i . El1e 1Jlbe n térd­ �e bel1a lított láb ba l má r kö nn yen. megy a co mb beha j­ htás a. Jl..l ! en ne k az ok a ? iNy ujt ott l�bnál fe szü l. hú zó dik az iodeg, a fá jda lom 'ne m en ge di lIIl eg a fe lemelOOt. Ee-

��� �

�

1931 november 15,

-

CSE ND ORS EGl LAPOK

hajl ított térdnél ez az i degszálfeszítés n incs meg s így nincs fájdalo m sem, azért lehet hajlított térd'né l a com­ bot könnyebb e n behajlíta ni, i lletve feleme!Jl i . A z i'Siászn ak egyetl enegy ilgen súlyos tünete van ; a

géz ,t t í.I .

:>1{

k í n okkal j á ró' fájdal'Olm, ami súlyos eseteWben ön­ gyoi lk O€s á,g'b a vagy ideglbajb a i s kergethe ti a beteget. A fájdalom lassan és e gyre' fokozód'va iJl d'ul meg. Eleinte bizsergő, j árkáló, majd egy területen, rendszerint a négy nagy

=n

=g �g

nyomási pont va!ame1yik ének a környékén megáll. Ekkor elkezdő d i k a fájdalmak fokozatos erősbödése. A fekvő be­

in

a_

az

teg órákon át, néha estétől hajnalig nem tesz mást, mint a beteg lábát rakosgatja ide-oda, hogy annak megfelelo nyugalmi h elyzetet találjon, de nem talál. É s ha ' végre mégis talál ilyent, akkor is csak 2L...,3 percig e nyhüln ek

gÖ.

ér e-

a fáj dalmak , de aztán újra fokozódHak s végül i s miJlden A'b örökös álmaUanság aZ egész újra kezd'ődilk elülről.

ai

kezik a nagy veszedelem, a morfi>n i zmus, mert a morfin­

a

s

il.

idegrendszert kikezdü, a csillapítóporok keveset,

legtöbb·

ször mitsem érnek. És végül a l egtőbb embernél elkövet­

It,

inje kc i ó néhány perc alatt elfújja a kínokat. Ha éjjel va.n, a !beteg egYS'berre megJly ug z hk, aztán mély álomba me­

>b

ki

rül és órákat alszik,

le

srekre áll fel, terhet emelhet, birkózhatik, körvadászaton

lZ

nappal !pedig az add�g szinte mo'l-­

duln i sem merésze!ő egyén leugrilk az ágyról, tesz, vesz,

tn

akár elsőnek törtethet el'őre a .hóban stb., stb. A boldog­

1-

ság azonban nem sokáig talrt, pár óra

mulva elmúlik a

o-

morfin h a t ása és a'Z addig él énk elevenséggel mozgó �m­

ly

rata 'annál ninC'S megállás az

p,-

ber újra moz;dulatlanná válik. A kínok

még erősebbek.

É s e rre jön az új mOl'fininjekció. Akinek n i,n cs vasaka­ isiásznál is

sok'kal súlyo­

is

s!llbb morlinirzmusi,g, amely aztán elég gyakran az elme­

(-

ÍÍlnizmussal.

Al­ gyógyintézetben vagy az öngyilkoss ágob an végződik. . kalomadtán közelebbről is meg fogunk Ismerkedm a mor­

,

E szomorú !eí rá>s után rögtön arra a kérdésre kell

n

vá.­

laszolnunk : k i lehet-e és hogyan gyógyulni az i s i ászból ?

J-

Igen, teljesen k i lehet

a

belőle

� �

gy�gyulni, h a v la i, e,rős . lelrando e1JaJ'ast,

akarattal, türelemmel követi az alablb

ló

ami annál is inkább tanáoso&,

t-

váló isiászt >minél régibb,

másrészt p�dig m ert

r-

az

az alÍl!bb leirandó kúrát.

l!

mert a krónikussá, idültté

annál nehezebb

50-60 éves kor már megnehezíti

Aki egyedül csak orvosságdk

IZ

!!yulni az isiászból, az sohasem

{-

es etle g

k igyógyítani,

szedés év el

gyógyul iki

akar meggyó­

rendesen, s,öt

Az orv? ss � g , . ugvanis csak a fájdalmat szünteti meg, de ntkan gYOg�lt: ki;éve al csak orvos által adlható inj ekciós ke zelést . A r� gl isiásznak egyetlenegy orvossága van : a >m ele � . A frIs�: . :1eveny, vagy félig heveny isiásznak pedIg két biztos "háZI

Y

{-

=-

{-

egyre

rossz.abbodni

fog a baja.

gyógyszere van : az ágynyugalom és a meleg. 1 . Heveny, félig 'heveny isiásznál dkvetlenül le kell feklid ni mert a bántalom az egész idegs'bálat, egész hosz­

T

e-

k.

szában 'megtá madhatja s az állapotot nagyon súlyo�bít­ hatja, viszont az ágynyugalom a nagy fájdalmakat Igen eny>h íti, a bajt könn yebb lefolyásúvá és így gyorsabban,

.,

k

könnyebben gyógyíthatóvá teszi. 2. A meleg alikalmazása. Eleinte amilyen forrót csak

r_ ,

'e

a

k i bír az ember végtagja, olyant Iket! használni.

ll'

?

�

Hallottu már, 'hogy sok beteget egyenesen élség eejt az áHando, , meg nem szüntethető fájdalomokozta almatlansag. Ha

k

�,

azonban egy ilyen súlY08an szenvedő beteget h asrafe�tet­

nek és a fájdalmas hely fölé terített

IZ

lepedő fölött az Ideg

lefutásának megfelelően háromszor-négyszer

{,

� l-

végighúzzák

a forró vasalót, egyszerre, szinte villám szerűen megszűTI lk a fájás, a beteg öt perc mulva mély álomba merül s vég�

-

I

/

tu d

aludni,

amí g

csak vasalják . De alhOgy a f01 ro . : vasal6t levesszülk r61'a, negyedórán belül már meglDt mlDnélkül

�

861

den előlrő l !kezdő dik. Egyes fájdal mas helyeken a forró va­ sa ló egészen Ö6Szeégeti a beteg bőrét, de a fájdalo m eleinte

olyan erős, hogy a beteg ezt az égéSJt észre sem veszi. A va­ salási eljárás bgazolja, hog)' a forró meleg milyen kitünö hatássa l van még a hevenygyulladásban levő idegekre is. A meleg gyógyfürdők kitünő gyógyító hatása évezre­ dek óta ismeretes. M inél tovább 'bírja valaki - a szíve, tüdeje miatt - a meleg vizet kitartan i. annál előbb gyó­

gyul. Pöstyén, Hévíz, Hal'kány vil ághírűe k az isiász gyó­ gyltásáb an. Sajnos, éveki g ikel] néha é s hozzá évenkiill t legalább 3-4 héten át fürdó"kbe járni. amíg végleg meg­ gyógyul a baj. Legjobb, legbi1-tosabb a gyógyulás akkor, ha a gyógyfürdő iszappakolással is össze van kötve. A má­ �ilk fontos dolog, hogy a gyógyfü rdőzést, iszapolást nem srobad megszakí tani egyik évben sem. M i tsem é r az, ha valaki az idén gyógyfürdŐbe megy és a követ kező kúrát csa,k 2-3 év mulva folytatja.

A modern melegkezelés, a d iath ermia �sak részben, de nem egészen tudja helyettesíteni az iszapos gyógyfür­ dőket.

A mel eg gyógyító hatása abban áll, hogy a tartós meleg megnyugtatólag hat, bővérűséget okoz a lábban,

ami a feszes i zmokat ellazítja, a fel rakódásukat felszívó­

dásra készteti, az összenövéseket ellazítja, felszív6dásra előkészíti és így az ideghüvely apró, rongáló lenövéseit el­ tünteti. 3. Legújabban különféle oldatokat fecskendeznek be

az ideghüvely és az ideg köre a fájdalmas helyen. A? ilyen

befecskendezés ( injekció) néha egy csapásra meggyógyítja az isiászt. A neurolysin és a vaccineurin nevű oldatoknak pedig egyszerűen

bárhol a

test

bőre

a l á fecsken dezése

néha már 2-3 injekció után meggyógyítja az isiás1-t. 4. A kúrá3< végén igen jó hatásúak a masszirozások,

villanyozások, de - ismétlem �özben nem.

-

csakis a kúrák végén,

Az isiás2iho'b hasonlóan rendkívül fájdalmas betegség

dendIc! áJiis

( H exenschuss,

boszorkánylövés )

a

is. Alig van

ember aki életében egyszer-kétszer szintén meg ne kapta

volna �zt

!l

k ín08 bajt. Néha hirtelen, minden kimutatható

ok nélkül keletKezik, máskor lassan, fokozatO€an fejlődik ki s a végén a legerősebb

embert is

tehetetlenné teszi.

A baj lényege abban áll, hogy az ágyéki ( �eresz ttáj i ) er�s . izomzat, ame1y testi erőnk igen nagy részet adja, valam1lye!1

okból

igen érzékeny lesz. Tehát lényegében nagyfokú

k�resztc sonttáji izomérzékenységről van szó. A baj oka le­ het : megütés, meghűlés, h i rtelen Joehajolás, t lságos háh:a­ �OJ1 aDl ) , 'haj lás (.,megroppant a derekam" petefes:rek­ reg1 ány, medenceizzadm daganat, medencebe1i

� - szokt;ák

�

gyulladás. Ezen utóbbi Ikét oknál fogva a boszo.rkánylövés mkább nőknél szokott előforduln i. .. A baj főtünete a nagy fájdalmasság, am�ly a leger<; embert lS látszól3$ minden ok nélkül szmte T1e�etse­ gesen tehetetlenné teszi. A valóságban ma�u� a kulonben kk gészséges emberek is tényleg nevetni kenytelenek a et tlenségükön. Különösen a leül� és felkelés, váli� ne­ ö ebb

;:� :

hézzé. A keresztcsonttájék megnyornasa, . tapogat� turhe "I fa' J' . Az előre-hátra való törzsha jlítás szmten a let eti enu as " ' trahajT És ha még az elore-ha hetetlenséggel határos. . menne lS, lehetetlen a testünk nek derékb an megcsavarása. , t t G , Láz vagy más tünet nem kiséri ezt a km os álla?o o . . ) �. . . l, de rovld as kor eset, hogy valak i k igyógyult a derékfáJ b

o

i

Kl TVDT tl ? A

selye mherny6 hazája Kína. Petéit hittérítók , kivájt botokban csempészték Eur6pába. Kr. ll 599-ban.

CS� ND OR SEG I en . nél kül újr a kiú jul a betegsége Ily ' m u }\'a min den ok l'do ' .komolyabb okl"a IS ke U gon do Jn I. \'én ekn tH \"ll am Í bels ő. s "-boz telje6 en haso nlít egy má eg, A bire' Hexenschu betegedés és ez a farkcsík- cson t sik. tán még kíno sabb meg ütés játsz a az okozat rándu lása. Itt 99 száza lékba n lan rossz szerep ét. Leggyakrab ban lo-vag lás közbe n. várat

,

..

­

esés,

k

leiilés alkalm ával lép fel villámszerűe n. Itt nem az i z m o túlérzék enysége a nagy fáj dalmak Cik a, hanem a farkcsík­ csontot é a kere6ztc sontot összeköt ő szalagok egyszer ű túlfeszülése. A farkcsík- �sont fájdalm3s betegsége még a

bc-szorkány l'övésnél is továhh tart. A loV'aglással vagy 5-6 hónapra okvetlenül fel kell hagyni. A farkcsík-c sontrán­ dulás ugyanolyan . mint a bokarándul ás. Ott is, itt i s az óss zekötőszalagok megránduláEa . túlfeszítése, néha elsza­

1 93 1 nove mbe r 1 5 .

LAP O K

való félo ldal i ülés ) i s szár ­ megJ hűlésből ( a1bla k mellett maz hat ik ez az el'változás. E g y n a p alatt el is mulik, A baj gyógyítása egysze rű. nedv es !kötésbe csomag()ll j uk h a a nyak unka t %stag --< órán át D u nszt " -kötés 4-5 ( Pr iess nitz-kötés ) , ez az ú . n . " Épp en i l yen j ó a mele gbo rog,atás, mar adjo n a nyak on, dia,t'h erm iás meleg alka lma­ akár szár azon , akár vizes en. A s l evétele után a beteg zás'a itt m á r ideáli s. A mele g kÖ'té kell , !közben a fejet olda lt hoslS za,bb időn át ' mas szir ozni nem ill1er tük és h agy­ ford ítsu k el arrafelé, a,me rre eddi g szír ozás , alap os fej­ j u'k így jó soká ig, később erő,s elJb mas elfor gatá s és a ferde n yak megg yógy ult. Dr. Kemény Gyula.

a

idézi elő a bajt és a duzzanatot ( belső vérzés! ) . JI. " Hexens�huss" is, meg a farkcsík-c'ont rándulása i s napokon át munkaképtelen né teheti az. embert. kadá

A gyógyítás min dkét esetben ugyanaz : meleg és me­ leg �,ezelé-. Az első napon hasonfekvés közben meleg gaüsok a keresztcsontra. Minél forróbb, annál jobb. A bo­

boro­

rogatásokra feIIépő javulás

után megkezdődik a gyenge

erősehb

ma srirozás, amely egyre

A diathermia szintén segít a bajon,

és erősebb

legyen.

de a forró homokot.

me'eg i zapot meleg fürdővel egybe;,ötve

nem

pótolja

semmi sem. A m�leg i szapfürdö-iszappakolást egyre erő­ södő mas zirozás követi. szorkányIövé

Ilyen melegkezelés után a bo­

egy nap alatt is elmúlik. N em úgy a far�{­

ClSÍ'kcsontrándulá , amely csak

enyh ébb lesz,

de hetel(ig,

hónapokig tarthat. A keresztcsontfájdalomnak ,gyakori kö­ vetkezménye az isiász. Ezért az ísiásznak éppúgy, mint a boswrkányl'övésnek szintén az egyetlenegy jó és bár igen las meggyógyító orvos ága szintén a meleg flirdő, me­

�

leg LSzapolás, di'athermia.

?>Teg keU végül még emlékeznem a fe-rde nyakról J S Azt a megbetegedést értjü'k alatta, amikor reggel láJtszólag

� nden

ok nélikül arra ébredün k, hogy a nyakunk at ( fe­ Junket ) nem tudjuk pl. balra e l fordJta ni, míg job'bra . sz nt mmden nehézsé g nélkül megy a fej elcsava rása. Ter­

� �zet:sen lehet ennek a fordítoUja l\� ! n dke t oldalI �onban nem lehet .

a

vi­

is, a másik oldal felé. baj. A ferde nyak i s

ÍltJdalmas, hozza sem lehet nyuln i a fejhez . Ha a z ember tévedé1i�I a fájós ,oldal fe' é a'k arja fordí tani a fejét, majd­ . lt, olyan nagy, nem felha v illátrns zerü fájda lom €ri az em­

bert. A legtö bben :sme rjiik mm- /I "ferd enya k" megbe­ , . tegedest

�:

�

b

A ba j olka 99 ázalé b:an a b ;] J keres endő , hogy éjjel , ,alom a mel� ban va,o fekves alatt -- rend esen a hasonfek ­ , után ves r- az arcu k on így a nyakunk erős en , y felé meg v' n az Iran csav arodva, ami a félol dali . nyakI Izmok tulsa gos meg nyuj tásával néha több .0" ran keresz tu " l tar t. F e I ebred ' ésko r a lege lső fejf ordí tásra vi l1ám.. sze � m fe: l épő, rös fájd alom jele ntkezi'k il nya kba n. Ez , a faJa s Iyan eros , hogy egés z nap on át óV'ak odu nk f eJ' ünket a kenyes oldal felé ford ítan i .

�

� �

e�YI�

�

fekszünk és

�

�

�

A b rugott részeg, vag

más o[{ból elká bult emb erek­ �'�' lht�r:eszetes(m a leggyakyrab ban, leg kön nyebben kif ej­ o

e �

Kl

a ferde nyaK.

Az iov tén y azonban,

T lJD l lI ?

CAi!.0. N.

3��o

hog y néh a

Spamyol szó, arn.nyit jelent hogy ' ' Le g gyo b b a "colora dói caiion". HOSsza k , am! k b . a BUdapest és Kolozsvár közti , ols tav agnak f elel mpg Á tlagos széle sseg . e 15 0 m, meredek falai hely kén t 2000 m magasa1c .

�

�

'en

Bodnár József törzsőr mester .

1 9 1 5 szeptember eLején került a harct.érre. Mint tá­ bori csendört a 3 1 4 , honvéd gyalogezred 1 1 . századához

osztottálk be. Az ezred az oro'sz harctéren küz.dótt és pedig Ko!l!tlalin kOO.ség mellett,

Luck kömyékén. A

1 1 . század

B odnár b�vonulásakor tartalékban voLt. A századJparancs,

nok örii1t a

bevonuQá.sának,

mert a

4. szakasz parancsnoka

pár nappal előbb szabad,s'ágTa ment, IS í g y volt k i re

rábízn'i

1\ r SE ' .� N� n� R S�GI u� ..:...2 LA � POR

1 931 november 1 5.

_�

_ .... ....:.. _ _ _ _ _ _

_ _ _ _

��

� 86� 3_

__ __ __ __ __ __ __ __ __

N émet nemzeti szocialisták felvonulása.

a szakaszt . Bodnár is örült. mert pár hét alatt teljesen �t­ ho no ra clo lgoz.ta magát a szakasz vezeté< é-ben , aminek /(C'­

,őbb sok h asz nát vette. A század szep.temb er végén ke rült a harcvonaLba ; lengyel lé.6'ionistákból álló száza do t kellett

felváltania, A légi on wták és oro s zok között a h0S5Zú ha rc­

szünet alatt oizonyos barátkozás fejl ődöt t ki, ami a hon­ "édek á11áf.;lba vonulása után hamaro:;an megs zünt s bár a leváltás tit oklb-a n történt. az oroszo.k a me !l'Vál tozott zon)'OOl mindjárt megtudtií.k,

hogy

honvedekkel

vi -

állanak

szemköz.t.

Önként j elentkezé.> folytán Bodnár törzsőrmester -

akkor csendőr - már az első éjjel

j árörszol gál at ba kerü lt.

N rolc emberével körülbelül másfél k ilométer mély előtere­ pet kellett lejárni,a

&)

felderÍltenie. Éjjel 12 óra körül

az

orosz drótakadá!yo:, köz elébe n erősebh orosz j árőrre buk­

kant. A z oro�z járóbő l egy hang leng ye iül szólalt meg. Bodnár járöl'éböl egy l'uténül tudó hom'éd felelt, hogy ma­ gyal'ok vannak i tl s vá las zn\ sem' várva me gtámad ták az oro,zo!m t. Heves harc fej lődö tt ki a két járőr között. Al drótakadály kapuj át nem uro.szok a nag)' zűrzavarban a találtá!k meg s így áUásaikba y i'szajutni n em tudván, jó­ részük eleset l.

Bodnár

járöre

három

oroszt

elfogott.

Vi.�szatérésük közben' nz orosz állásokból tüzeIn i kezd,tek s

Bódr1.lr csendőr megs ebesü l t, de azért

s i került

elérnie. A foglyok kikérdezésénél tünt ki, járőr harmincöt emberbö l állott.

Bodnár c�endől t "itéz magatartásáért

álifu:ainkat

hogy az or os z a

tá/ J/lÍ ezüst viléz8{yi {rCJJl lJlf/ tüntették ki, Fel;tyógyulisa uti'ln 'Jl1�g egy é\'ip- harcolt az ezred kötelékében. Ké:5öbb 2.

ftlváltották és tábori csendór szol gálatot teljesí tett.

OSZ­

1St. kél"tlCS. JIU kt'll (I ('�('1/({ Jruck tnw;r.', Ilu vl.WI Il (*!lYÓI holttestét talú)ja, aki kétséget k-i.::Úi'óan ilO" te rm ósze te s ha­ lálla! l.alt meg, dc a halál nincsw büncsd, kméHJlyel össze-

függésben?

Válasz. A tön��y"s renrltlkezésfk �rte!'ffit!ben, ha annak "Japos gyanuja forog fenn, hogy \'alaki nem termÉSzetes ha­ lállal halt el, \'agy ha ismeretlen egyún holttestét találják meg, a kir, üg'Y'é.;zségnck, iUeh'e a legkazelebbi kir. já rás­ bíróságnak kell jelentést tenni. mert ilyen e""tben " halottat csak ll2J ügyészség vagy ::t bíróság engedély,r.'el szabad el-

önként kö,'etkezik ebből, Mgy ez o. jelentési kötelesség ""endórséget � terheli, amely az esetet a Nyut.. 9. melléklet 20-b. pontja sz.erint köteles jelenteni. A 2(}..-
a

azolUla! eldcmtenl, hogy az ilIdö termeszctes "ag)' tenn�'6Z<'t -

864

�I/..ne�

, halalisI,

orvos!>k i,s sokszor még' ��t-eneh �eg� Ezt' t meg állapltam . udjá k sem ég az

ocnrol as utJa.n . � ugyhini " ilyen Q>'et hen a jelen­ a , 'em k;"lOndott hJha ug� nn. n � " O /a pont szerint teszi meg, n ú g-y i el.�ntés � ; ho�z� tett )tr � � ��tó �!t! ��köz% � O"' , .. ; � 'így � any. a h d e . hez ' tO\ ahbJtaru . zseg köteles az ug-ye<: " Iő ' J " e, kC�u._ : úton tehát késedel e mmeI ehes ;sak tése jelen j,írör tehát _ h iztMahh hoz' L.f' ''' ",..,.1.. 07: VUO"V a h lro�,l lllt az lI 0"le � z ::: . . e-eli " _ I' . ' . . 'h me g­ szer 0 int n � a 2 hulla t:ll·j' ;isa e�pten :l lPlentest nll. . � "' hoo-v a.z I!1ch) ternleF:Zetes haJGJ.lnl tenni .. "l1t?Z ha . r l · ,,= t I�f�enk;r :l r,;dolo!!: tulaidonképpen az, hnlt IS n;e!!. . ak mielőbb és feltét]�l!m ':"at:isi hatósi o ': J"keOZlg:lZ � ho�.r a .n-t.ror 3. . r.ül ielenté8t te'!!:yen. . !!1l. k !!' é Hu'la tahíl:i�a eseten a kIr. ü v szsé e csak annyi a , 11 t " elekme bűnc liol!!:a. hO!!y me�';zsQ':iJj �, vaiion � � Ife�or�;­ sem. !'\ va� nak 1aoos !!y�nuia forol;--e f�nn a n a teme­ ' Ja d mega elrende-li � nvomozá�. ha nem forog fenn. té'; t>ng-<XIélvt. ámet;'''1 f.eI : . �11'U't puhato' ' . . Ha b,irmiféle ol "nn l,öri\lmenv � sok va!!:)' nvomozas tármd . �el1 tenn;. a kO:'g'az taS1 .­ � , szok?tt _Irendeln tÓ5:Íg- ú!!:vnevezett OI'vos-rf'",lon bo�c?I,:,-,-t. s . n��l.ybe. . � 1'1tezkede -ut:!sJ közi!!:azg \ cs-a.. éppen 1':z tulaidonk rend"'Zet'int nem .zól' bele: meg kell h;:l?nhoz­ kir üg-vészsé!!: ' tehu a bírósá!!' "Ital elrendelt boncolástól . OI'vosr�nrlon �o�­ col:i.st renrlszerint akkor szoktal< elI'f>."�p.lni. ha. .tal�lt hulla l ::," szo• (pl . a Dunáb61 kifo!!:Qtt hulI arn]) ha oar\'anvos va.,v . 'an .. ' "l, ha a boncoh�t r:1g-ad,)s beteg-�g' g-yanuia forog' fenn � �egu . pl. e� es nyen a hatósag köztekintetekböl szükségesne1c tartja. . hn a nyomozás eredmén"telensé
'

:!�!

••

•

o

1931

CSE ND ORS EGI LAP OK

.

•

�

�f �.

..

.

•

h'

.

I1t�.a

november 1 5

. . . bony odalmat meg!!':itol. Ha ké­ esI tez eIm � s minden ké;;öbb gyaJcran megtörténik _, hogy a sőbb aztán kIderul - 5 ez ilko"sigIlal< Jo:i.tszott halál­ kezdetbe"; bal esetnef ;agy l ön'" �� . ö s;zefü ggésben, a csendőr e set mégIS bunc sel� cme1!nye va nn k idején a kir. ügy észségnek fedve van, mert a�len��t ' � e pO' Ua tá:st nyerne, hogy e e" el n m á p í go is megtette, ha p az ü ",;észségnek tett jelentés bűncselekmény nem �oro.gi· e�\be t �nni min dig jobb é s b i z o Ik legfeljebb feleslegesse V:li

�

•

tombb, mint kevesebbet. ondotta1( csak II nem egészen Természetes, hogy az 'tt köztudomású, tanulcl
rr;,

' l e�,kérdés Ismeretlen tette'S ellen (lIlIlat t tesz fclJe . . h ogy tole 12 }uh o t e IIop ott. A nyomozas soran tést . kide,iil. hogy a feljelentés teIJe�e ,,; alap talan. s.ot e_t. a feleI jelentő m aga is tudta. A h tosag felrevezetese mlaf t . . .. lehet-e já.Tm a feljelento ellen . .. 18-

J a sertett. .

•

•

.

�

..

_

•

Válasz. Büntető úton eljá1'11 i nen; l �?et, me� torvenyes . . o zabály ily esetre nincsen. yélemenyu:r:k szermt a�onban. 0 ban állna az államkincstárnal< az lI YP;l!. ros� zhIsze1!"� t feljelentő ellen a nyomozási költségek ereJeIg kar alan�to pert indítani. Ez a zonban nincs gyakorlatb�, mel-t . nehez.� . kes eljárást igényel s rendszerint csaJ, csekelyebb osszegn kártalanítás megítéléséről lehetne szó.

1 r,

o�.

t�e

�

A házaSSággal úgy 'Vagyunk, mint a kalit kával:

benn nem /évö madarak erön ek erej ével be akarnak fl már bennlévök meg ki akarnak szabadulni.

l

jutn i,

.Y.ONTAlGNE.

Pincebe törések kiderítése. ÍJola: FeLEKI

JÓZSEF

alhadnagy, szakaszparancs­ nok (Toponár). �yomozla: KESZLER JÁ... � OS tiszthelyettes, örspa­ ranesnok és GARAI ZSIGMOND őrmeslel. (Merllye ) .

1930 február 4--5- re virraffó éjjel ismeretlen tettesek

a mernyei határban Ifekvő Ujhegy nevű szőlőhegyen II présházba és pincébe törtek be, honna n különböző szerszá­ mokat. edényeket, élelmiszereket, egy zsebórát és egy ka­ rabélyt lopta k el. A betörések a présh ázak tetején keresz tül történ tek oly formán, hogy a cserepeket vagy zsúps zalmá t leszed ­ ték ,:-s az így támadt nyílásokon a présházak padlú sára, majd onnan a présházakba ereszKedtek le. Egy pár helye n a téglából épült tüzfalat bontották ki. 1931 január 22-ére menő éjjel a mernyei Öreg hegyen hasonlóan törtek be Cserei István* és 1 4 társa. mernyei lakosok présházába. mely alkalommal 1 darab nikk el zseb­ órát, 1 darab "Váradi Gerő, Mernye" felir attal ellátott háziszőttes z.sákot, 1 darab fafedelű zsebtükr öt és 15 darab almát loptaJk. el. Keszler János tiszthelyettes örsparancsno k a betöré­ seket min dkét esetben nekem, min t szak a.szparancsnoká_ nak bejelentette éB a helYSzínére én is kiszálHam. l\Iozgós ítot tuk az örs összes legénYSégé t. fellármáztuk. vagyis megkerestük a szomszéd örsőket, 1enyom oztuk a környéket, de minden eredmény nél kül . Elő bbi esetfi'en 57 órán. utóbbi esetben 53 éB fél órá n át szakad atla núl folyt a nyomozás és pótnyomozás. Ny omoztattuk a .. Nyomozati Értes ítő" -ben is az ism eretl en kÓbo rCigányokat. kiket gya• A ne"rket megváfi toz11attuk. Szerk.

1931 november

15.

CS EI'; nO RS EG l LAPOK csen dorsége

nusítottunk, így az egész ország

belekapcsoló­

dott a nyomozásba, de eredmény csak nem volt. Az 1930.

évi pincebetörésün k másfél évig, mig az 1931 . évi pince­ betörésünk fél évig feküdt kideríte tlenü..

Keszler tiszth elyett es, örspa rancs nokot nagyon bá:!­ totta a nyomozás sikertelensége. De azért nem csüggedett. felemeit fövel járt s ha kérdez ték töle, hogy mi van a pincebetörókkel, minden kit azzal biztatot t, hogy ő a 25 be­ törést ki fogja deríteni.

Lelkiismeretesen átolvasta naponta a .,�yomozati Er­ tesito"-t, hogy nem fordul t-e elő hasonl ó pincebetörés más­ IS.

�Iár többször bele is kezdett a pótnyomozásba, de mindig 5ikertelenm és mégsem akart elcsügge dni. 1930 auguszt us 3-á.n Sárközi György törzsőrmester hol

:;zabadságáról bevonulva, hírül hozta, hogy a gamási örs járőre bekisért az ügyészséghez egy bonnyai egyént, kit az örskörlet ükhöz tartozó somogytú ri szőlőhegyen az ot­ tani polgárok pincebetöréseken értek tetten. .-\. kö\'etkezö nap a gamási örs is értesítette a mernyei

865

�z�er tiszthelyettes az ö pincebetöréséböl .zárma­ zo�t bun Jele�et felismerés végett �Iernyére szállíttatta. K

mlg a t? bbl bunJ eleket azzal adta át a karádi örsnek, hog.­ _ , o prncebetores eikböl származó bűnjeleket vá�asszá k k:, sertet� ek mu ?,eg a többit pedig a "Xyomozati � É rteslt -ben ,alo kozle s vege tt jelentsék be a budapes; i nyomoro alosztálynak. Gyanusított Kéri Lajos bonnyai lakv.s a ház,Kutata. megtartása előtt tagadott, de azután Kesúer tiszthelYettes által felm � tat�tt bünjeJek hatása alatt beism erte, ho�- úgy a mernyel, mmt a somogytúri pincebetöré.sMet egyed ül o követte el.

a�

� �

u:ss�

Elóadta, hogy 1930. és 1931. évben a mernyeí sZólő­ hegy környékén levő községek és pusztákon járt szakajtó­

kosarakat árusítan i és a betöré3eket ezen útjai alatt kö­ vette el.

Keszler tiszthelyettes és Garai őrmesterböl ál;ott jár­ Öl' a gyan usí tottat a mernyei szőlőhegyekbe is elkisérte,

hol néhány pince

mesterból állott járőr augusztus �án Ka�várra utazott.

kivételével mind megmutatta, hogy melyik pincébe és hogyan tört be. Azután a foglyot \'isszaadták a karádi ör3 járőrének, hogy a házkutatásnál megtalált biinjelek alapján a nyomo­ zást folytassák, de még a balatonszárszói és igali örsök is

hogy a királyi űgyeszúgtöl a gamási örs által átaaott tog­

betörések nyomoz,ásánú lefolytatása végett.

örsöt az elfogott és bekisért egyénről, mert a "Nyomo ­ zati É rtesÍtő"-ból t udta, hogy a mernyei örsnek is hasonló betörései voltak. Kesz:ier János tiszthelyettes és GaraI a

Zsigmond ór­

várták, hogy án'ehessék öt a körlet ükben elktl'.-etett pince­

KarádI órs jánire már

K"szler tiszthelyettes augusztus ID-én Bondor Gyórg}

megelőzte öke�. Keszler tiszthelyettes felhívást kért a kir.

törzsórmester és Garai Zsigmond őrmeslerból állott jár­

felhlvással a járőr azután Karádra utarott.

nyán a házkutatást fol)-tassák. A járőr a gyanu:5.Ított háza

iyot kikérje.

�Iegkéste.<,

mert

ügyész úrtól, hogy a foglyot a karádi örstól átvehesse. _-'.. a

őrt ismét kivezénye.te, hogy gyanlli>ított rokonainál Bony­

foglyot az örsön talaIta, kivel az

, : özelében levő szólőhegyen a burgonyaföldbe beásva, zsák­

örs járőre a nyomowt már lefolytatta, de eredmény nél­

ban elhelyezve, még igen sok ingóságot talált, köztük egy

kül, mert a házkutatásnál egy köteg kulcson kívül semmi

Frommer-piszto:yt is. A lelet közül egyes darabok a mer­

bűnjelet nem talált, gyanusitott pedig tagadott . Keszler tiszthelyettes kérdezte a karádi órsparancs­

nyei pincékböl

Karádon a járól'

ismertek.

nokot, hogy most mit szándékozik tenni a fogollyal, ki azt válaszolta, hogy semmi

visszakisérteti

bűnjel nincs, a

gyanusított

Keszler tiszthelyettes közölte az felhívása van leg áh-ételére

az ügyészséghez. pedig

tagad.

így a fogiyot

Később tudomást szereztem arról is. hogy

a

balaton­

E kkor

gyanusított szomszédjánál a szalmakazalhan és a sertésól

örsparancsnokkal, hogy

padlásán is találtak lopott tárgyakat, melyeket gyanusított a lopás elkö\-etése után,

vagy felesége

már

a

nyomozás

sza­

alatt rejtett oda a tulajdonos tudta és beleegyezése nélkül. Keszlel' Jánas tiszthelyettes mernyei örsparancsnok­

menjen vele

nak ezen nyomozásnál szakértelemmel és körültekintéssel megtartott házkutatásával nemcsak a mernyei, hanem a

Keszler tiszthelyettes

örs parancsnokot, hogy

sértetteK fel is

szemesi örs járóre által megtartott hazkutatás alkalmával

bályszerűen át is vette. Kérte a karádi

a

men

az ügyé5zségtől a fogoly átadására, i llete­

s

származtak, amelyeket

tovább nyomozni é5 házkutatási: tartani, mert ő kideríti a pincebetöréseket. Keszler tiszthelyettes ezen biztatására az örsparancsnok egy járőrt vezényelt Ki, hogy az a mer­

karádi é;; balatonszárszói örsök körletébe.n elköveteti pincé­ betörések tette9ét is s ikerült Kéri Lajos, bonnyai lakos

12 óráig tartott gyanusít ottnál és rokonain ál. Ez alka;ommal gya­ nusított Kéri Lajos bonnyai lakos kamrájában Keszler tiszthelyettes és Garai Zsigmon d őrmester két darab házi­ nagy szőttes zsákot talált, melyeknek o'ldalán egy�gy

"

nyei járőrrel együtt újból tartson házkutatást. A házkutatás augusztu s hó 7-én 7 órától

folt volt.

Keszler tiszthelyettesnek feltün t a zsákon le\'ő· folt, ­ mert azok nem látszottak nagyon elhasználtaknak. Paran csot adott Garai őrmesternek, hogy fordítsa kj a zsákokat és nézze meg belülr ől, hogy lyukasak voltak�. A kifOl'dí­ tás után látták hogy egyik zsák sem lyukas é s mégis meg vannak foltozv . Erre lefej tették a foltokat és ah-'kor lát­

�

ták, hogy az egyik zsákra "Váradi Gerő, Mernye", mig a mer­ másikra Lévai János" név van ráírva. Az előbbi a sz i nyei p in betöré5 ekből, míg az utóbbi a balatonszár pincebetörésekbol elkövetett vagy szemesi örskörletben

�

származott.

�

karádi Tovább kutat va, sorra előkerült a mernyei ':;S a örskörletben elkövetett p incebetörésekblll származó ingó­ ságOk nagy része.

személyében kideríteni. Ezzel a nyomozással kapcsolatban két dologra kell kü­ lónösen rámutatnunk : az egyik a .,Nyomozati Értesítő" fontossága, a másik a házkutatás alapos és szakszerü megtartásának szükségessége. A Nyomozati Értesítő szoro.s

kapcsolatot létesít az örsök közbiztonsági szolgálata között. Regebben az értesíto kIadása előtt az elfogott bűntettesek rendszerint csak azért a bűncselekményért feleltek. amelyért éppen el­

tudta fogattak, mert sem az elfogatást végző örs nem másutt megállapítani, hogy a gyanusított nem követett-e el gya­ is bűncselekményeket, sem pedig a többi örs, amely a hogy nusílottat kereste. nem szerezhetett tudomást róla. alka:má­ elfogták. Célszerű ezért minden olyan nyomozás annak a val amikor a gyanusított ismeretlen, vagy ahol m uja áll fenn, hogy másutt is követett el bű� cselek é­ gy , m. De meg nyeket, a Nyomozati Értesítőt alaposan átnéz len maradna ha a Nyomozati Értesítő átnézése erednlényte en célszeru is főként súlyosabb bűncselekmények esetéb lni, mert a z fe világosításért a nyomozó alosztályho fordu

;"'

i

866

adatot nyil vántart, " min den elképzelhető , los zt ál J n) om 020' .n ' .. k l eh et. ozásaik közben . szu ksegu ameI \Te az ö rsök ne k nyom . megt ar tasan ' , ak A házkutatás alapO
•.

�

Nemes Almásy Zsigmond ny.

ezredes.

November 2�án hossms, betegség u tán., 65 éves korá­ ban meghalt Almásy Zsigmond ny. ezredes. Temetésén, amely Budapesten, a Farkasréti-temetőben, november 4-'én ment Végbe, Zselyonka József ezredes, budapesti csen,dőr­ kerületi parancsnok vezetése alatt résztvett a Budapesten állomásozó csendőrtisztikar és a c.;;,endőrlegénység kül­ döttsége. Nemes ,Almásy ezredes 1866-ban született Dombrád on. Katonai szolgálatát, mint egyéves önkéntes 1886 oIktóber 1-én k ezdte meg a volt 24. tábori vadászzászlóaljnál. Tar­ talékos hadnaggyá .1888 január l-én lépett elő s ugyan­ akkor a volt cs. és kir. ,65. gyalogezred állományába helyez, ték át, később pedig a volt cs. és kir. 60. gyalo,gez.red állo­ mányáJba tartozott. A csendőrséghez próbaszolgálatra 1 8 9 1 július 9-én lépett b e s ezt a szolgálatát a kolozsvári csen.d­ őrkerü lel állományában teljesítette. 1892 február l-én vég­ l egesítették. Szakasz- és szárnyparancs'nokként a volt I., III. és VI. csendőrkerül etek állományában teljesített szol­ gálatot - közben két éven át a belügy minísztérium esend­ Ő! ségi ooztá"yába volt vezényelve -, 1 9 1 3 május l-én pe­ dig a 'Volt V. csen dőrker ülethe z helyeztek á.t, mint töns­ tiszti teendökkel ideiglenesen meil'b ízott századost. Örnagy_ gyá 1 9 13 nOVember 1-éll, alezredesS'é 1 9 1 5 SlZeptember l-én, ezredessé 1918 ,máj us l-én lépett elő B ebben a rendfoko­ zatában helyezték nyugállományba 1 9 1 9 janu ár l-én. A háború alatt teljesített íkitünő ,szo lgá lata i elismeré­ : ül a Ferenc JóZ!3ef-rend hadidíszítményes Jova gkereszt­ Jevel, a kiat ona i egéSZSégügy körül a h áborúban Ilzerzett ki­ váló ,é �de�einek az elis me rés éül ped ig a Vörös Kereszt hadlekltményes II. oszt. dísz jelv énn yel tün tették ki. A csendőrsé gen kív ül c(;uládja é s bar áti köre gyá­ s�o:ja.

�

1 931 nov emb er 1 5 .

CS� ND ÖR SEG t LA PO lt

felüg yelőj ének foga dtatá sa a buda . y Be'la ta· bor· . álta l. VIté z Sz/na ikar 'szt t J I " d ora n cse t! pes ' ' ' I I' ndőrs ég felüg.veloJe e h o 5 - e n a ta anos "' se'g A csen d or

•• .

.

· cse nok , a m. k Ir. .. r I a I{ tany a ban. Szem I e . szem l e' t tar tott a bud ape sti cse ndo :n mt I t�' sz lek " d ora n cse ó soz má állo n ste utá n a Bud ape szaz ados para ncsegy száz h a tvana n - Scholtisz József " k foga � felu.. �ye l on noksága alat t a lovardában sor a � ozta nte s m � gha l J g � ­ dás ára . Vitéz Szinay táb orn ok ur a Jele . elot t, maJ d után vég igha ladt az altis ztek arcv ona la t' "Mi nt a m. s buz dító szavakkal köszöntötte öket. l eltem kir. �send őrsé g kinevezett felü gyel ője" azér t rend , hogy m : g ­ össz e Önöket - mon dotta Táb orno k ur r­ � muta ssam az utat, amel yen halad ok s amel yen , a c endo ségn ek engem ezután is követnie kell. A nehe z es fele­ lősség teljes csend őrség i szolg álatn ak egye tl � n .blzt�s alapja van : az erkölc s. Az erkölc s kö�et elmen yelt het , pontban lehet összefoglaln i s ezek : a lilt, !I azasze l,etet, . Akarat, Bátorság, Bajtár siasság , BIzalo m es Igaz5a gos­ ság." Továb bi beszéd ében ezekne k az alapfo galma knak adta bővebb magyar ázatát azzal az intelem mel, hogy a �o­ kat minden csendőr ne csak szolgala tban, de magan­ életében ,is kövesse és terjessze. A7J erkölcsn ek a családi élet felett való uralma nemcsak az egyesnek , de a nem­ zetnek is érdeke. Beszédét igy fejezte be a Tábornok úr . Az Önökkel és a csendőrség szép testuletéve l való �gyüttérzésem nyilvánításaként szeretnék valamennyi ük­ kel kezet szorítani, de mert ezt mind a százhatvanu kkal nem tehetem m'!g, lépjen ki Önok közül a legidősebb és a legfiatalabb, hadd szorítom meg a keztiket, önök pedig úgy tekintsék ezt, mintha valamennyiükkel megtettem volna." Erre kiléptek a sOI'ból Wéber Sándor alhad­ nagy és Balogh Sándor budapesti örsbeli c.sendőr, mllJt az egybegyültek legidősebbike és legfiatalabbika, akik­ nek személyén keresztül Felügyelő urunk kezet szorított nemcsak azokkal, akik jelen voltak, hanem m i nden al­ tiszt bajtársunkkal, aki testületünk fia s akik valameny­ nyien lelkesen fogják követni velük érző Felügyelőjüket az úton, amelyet mutatott. -

-

�:

A par ancsnokságok és bajtársak szíves figyelmébe !

Elszakított magyar testvéreink sorsáról vaj m i keveset tud a magyarorazigi hazafias gondolkkely tudósnak emlékére kiadott emJékikönyv, amely haza­ fias és kultul'ál is céljfm kívü l a Székely Egye temi és Fő­ iskolai Hallgatók Egyesületének segé lyezé .3ére is szolg ál. A nagyértékű műv et az' Erdélyi Fé1}iak Egy esüle te adta ki azzal a célla l, hO'gy az erdé lyi m agy al"sá g sorsát rész lete ­ sen, a 'Való ságu3Jk meg fele lően ism erte s5e a mag yal" közön­ Séggel, a könyv telj es jöv ede lmé ből ped ig s.eg élyt nyu j1so n a:wknaJk az erdélyi magyar egy ete mi hal lgatóknak kik nek me gsz állá s alatt élő, telj esen els zegényedett szü l e i sem mi SEg ítséget sem nyu jtlh atn ak. Me le" en ajá nlj uk m i ndenkiM k, ak i a ne me s cé l él'de­ , k ben havon a nehámy peng őt né lkü �) e meg � IkOillyvet. A nemes célzatúlözni tud és aka r ; ve­ akció pártolása an ná l . l �ka, Jbh kot � e5sé � �k, m ive l an nak j öv ed elm éb ől vo lt . . er­ e YI cs en dor ba! tá sa mk fia i i s segé lyb en részesü , lne k. mcsak �zep, ertékes és tanu lságos könyvhöz j u tunk a me g:en ?eles el, hanem könn yí tü nk ve le els zakí tott v" ,., rei'n k �orsan IS 1> magyar d' � ,1" 1"",0k at segítün k, hogy tamulmán

k

�

!�

�

�

;-

yaí-

CSE ND ÓR SEGl LA l?o k

1931 november 15.

kat" elvégeooessék

s vezetői, védőbástyái lelyenek ve&i1iélyez­

A könyv címe : Jancsó Benelkk emlékkönyv. ára : 20

pen.gő, ,amely a meg,rendelé.st követő hó l-étől kezdve. havi pengős ,résZ!leteklben is törleszthető. A meg!'endclést

a

5

kö­

vetkező eimre kell küldeni : Szélcely Egyetemi és FőtslcoLai

HallgatóI. Egyesülete, Budape.st, V. , Vilmos· császár-út 22. A

em .

tiszlikaszlnó évzáró közgyűlése. 19a1 n o v� mhe r 20-án délután 6 órakor le•• a. orsza gos tibzt ikaszinó évzaró közgyű­ ·

lése a kövclkew tárgy sor oza tt al : 1. A:1. ülés megnyitÍlsa. 2. Elnöki megnyitó. 'l'nrtja vitéz gyergyószcJltmlk�ósi Kary BNn ny. altáb orn agy, a K as'l,i nó elnöke. 3. Az 1930/3L egye"üleli év sz.ámadásáuak eredménye. Il'c lolv3sba: 'V. Sza k vá ry E m i l ny. tbnk .• az egye,űlet alelnöke. 4. B eS'"Lá mo ló az elmult egl-esü­ leli évről. Tartj a : Csa lf iczi és váli Vály �Ji k16s ny. alezredes­ .

f Ulláesnok. a Kaszinó ügyvez.ctő-igaozgatója. megalakulása az 1931/32. e gy esül e t i éVI",. 6.

Tu domú n )' os és társad.almi bizottságok eln ö kei n e k megválas ztása. 7. Felszó­ lalások. jaavsla tok, indítványoK. (A felszólalás , indí tvú nyná.; és javas'lattétel joga c ak a'L esetben ineti meg a rendes ka­ szlliótagokat. h a felszólalásuk stb. tál'gyát, legalább 5 nappal előbb 12 óráig a Kaszinó elnökségéhez írásban benyujtottáik . ) 8. Hi t el esí té s. 9. Az óvzúró közgyűlés be-z>Í rása. 5.

A

Vt�zetőség

volt buclallesli 1 néllfölkelö gyalogezred emlékiinne­ Megható ünnepségek kÖ7.ött tartotta meg a n apokb an Budapest nagymuJtú háziezred�, a m. kir. 1. nép[ölkelő gya­ logezred ezévi szokáso ezredünnepélyét. Az ün'll ep ég reggel A

.f

pélye.

fél 9 óraKor a gyalogezrro I lktanyája Kapubejáratánál el­ helyezett K é t emléktáblánál kezdődött. abai dr. Mezóffy Agos­ ton miniszteri tanácsos. népfölkelő százados mondott beszé­ det. Eza latt az ezred katonái gyülekeztek a józsefvárosi plé­ bániatemplomban me.gtartott szenlnüsén. Mise u t á n a k özö n­ ség a Névtelen Hős eml ék éh ez vo nnlt, amelyre koszorút holy e-.tek el. Este látogatott társas vacsor" fejezte be a szép ünnepséget. amelyen emlékbes.éd és felk öszö u,w k hangzot­ tak el. A csenuörsé!!:i szakkönyvtár új k Ö n y " ei . A zom.b athelyi csendőrségi szakkönyvtár újabban a kö ve t ke ző műveket sze­ rezte meg: III. csoportba: Dr. Rusznák Rezső : A kormány­ formák értelme és tal·t alma. Dr. LandI Adolf: A mik roszkópi gyakorlat elemei. Dr. E. Giltay: B eve ze tés a mikroszkópiába. Buday László: A statisztika munkaköre. Dr. Buday László: SMmelvények l\Iagyarország statisztikájából. Yámbéry Rusz­ tem : A visszaesés a büntetőjogban. Szent-I<;tvány Béla dr.: A ját ékszenve dély kriminológiai jelentő-ége. Csorba Ferenc: A királyi kegyuri jog és a mai he ly'Zet. Timon Akos: A szent korona elmélete és a koronáuis . Bura Lá,zló: A levegöterülct nemzetközi jogi hely-.ele.

A szanálás az életben eim "ja t t Horváth Kálmán szer­ kesztésében megjelenő szükségrendcletek 2. tü"ete most h agyt a el a saj tót és a közszolgálati alkalmazottak illetménycsökken­ téséra. a gazdák védelmére. a kü1röldi követelések és tartow­ sok bejelentésére, aoz arall)"Pcngöro stb. vonatkozó magyaráza­ tokkal ellátott rendeleteket tartalmazza. A gondosan szerketiz­ tett füzet ára 50 fillér és kapható a nagyobb kÖllyvú ru,ító 'helyeken és a dohá ny (őzsdék ben . Vidékre 60 fill ér poslabé'lyeg­ ellenében bérmenb-c küldi a , zC'l'keszt ö (I. keT., Yárrok-utca

12. szám).

Dicséretek. A m . Id,·. csen dőrsé.rJ felügyelője dicsérő ok­ irat/a! lútfa eZ: a budapes/i T. csendőr keriHelbc n vitéz Király

közb i zton sági a beos-.tásokball Gyula századost különböző eredmIÍ kiválóan tett j " r i szolgálat tci-én bosszabb időn át k Gyula iri Balrizs-P vitéz , Ilyes és hasznos t(}vékenységéért rp(icl A cs.1J Szeren ben, lninő&óg t szá.z.:'ldos , s'Lárnyparancsnoki századost külö n böző b eoS'l.l.á.sok ban a k ö.b izt on sá g i szolgálat terén és a legénység kiképzése körül hossUlbb időn út kifej � tett igén eredményes éR hasznos te,-é kenység"ért ; a sze!Je, I. ' i V. hel'iiletban dr. Viola György (öl-Lsorvost cson dŐl' kerület orvosfőnö ki mlinöségbe n több éven ti t kifej tett igen eredmé­ gazdás-zu t i nyes és haS'Znos tevékenységéért; Czirfusz ÜdÖH bb századost a gazdál,.at -k ö zi gaz!!:ut ú s i szol gá l a t terén hO SSZ ' . ée d ; nyseg időn á t kifej tett igen eredményes és haS'lluoS tevéke n debreceni YI. Iwr ü!al bcn I«t " József gazdászati szá-wdost a csendőr ég g n zdászat -közi gazgatás i szolgálata terén huzany­ mosabb Időn út végz It igen eredmény es és has�nos teyék� lkNl/fc r. i c/ape.f u b A lPgí'n}- ségi állomá nyhól : a ségéért.

�

_

Sipos Anclrás tiszthelyettes t 17 é yet meghaladó csendőr­

�

seg.

tetett magyal\S>águnknak

sz., ! .

b�n

867

sz ol g lati

ideje alall kölel mein ck odaadó b uz"u lomm al . való t IJe � "ltéséért. h.-iilönösen pedig az utóbbi évekenoát a bu ­ d p sl1 nyomozó alosztáJyn ál kűl.ő csoportvezető helyettesi � m l no, égb (}n a szoGg álatkezelé s és kiképzés terén fáradhatatlan �

�

�

készseggel végzett eredményes mő köd", éért· PaTcselich Józs e

�

f gazdá sza i tis thely ettest, mert 19 évet me huladó esendörségi � . szol� alatl Ideje alatt . fők é n.t azon ban gazdasági h iv ata lban beos ztott l ro dal. segedmunkaSl minőségben

j

kötel meit na"y szakt udással. lanka datla n ügy buzgal o mmal eJőlj áróinak tel e s megelégedésre vége zte ; T'erden Jano s tÖI"'Zső nll(,btCl't mert 16 évet � ('ghal a,dó csendö rSt�gi s1Allgála ti idl'je n l n tt kőzbiz­ ton.ságl szol alat lerén minden irány han igen huzgó és ered­ � ményes tevekenységct fejtet t ki, l/Iilld" llkor példás m \ �� !'o, {' le tet t nu�í ott s öl'spal'an<:s nokát hatha tósan t ám O g � : . . . á ll i. ,h Ba/ ',Il torzso rmcht ert. 1II0't hO'h-wbh """ndör"égi ornol­ . gala l ldeJe � latt. főként járö rvczetöi m i nős�gben a kö zb iz­ lom;agl, s olS"ala tot odandó buzgaloJlunal, crcdméoye:-;en telje­ � . sitette s orspar anesnokát hatha tóhan t á mogatt a ; Dudás T sh'án t ts-,thelyettest ert évet megbaladó c,endőrségi szolgálati . : IdeJe alatt Ja ro rveze tő l , maJd ör!o>}lur ancsuo ki mi n ö s égb e n , példRs szor u .o mal, kíváló sz.akt udá!Ssal és igen jó ered­ � � , ménn yel muko dott, aluren deltje inek b azafias szellemben ,aló nevelé ét és k iké pzését íúradilataUa n buzga' lomrual igen ered­ mény e sen végezte; Palóc,-ki József ti b"lt bely ettes t. mert 27 éve meghaladó cse nd rségi szolgá Inti ideje alatt a közbizton­ Sá.gi s'Zolga lat terén ke.szségeb buzgal omma l és in-cn· szép ered­ m ö nnyel működ ött, mint örJ;paranc,nok alá re nd llje it hazafias �ellembe � . minde n tekintetben helyesen nevelte és ve-zette; S,pos LaJOS hszthelyettest, mert mint a mezótú ri örs parancs­ noka egy nagyarányú, meis"Zire szétágazó, az �llami és a tár­ sadalm i rend ellen iráuyn ló szen'eLkedésnek jutvÍln nyomúra, a szakaszparancsnok irányít á a alatt folyó nyomoz ás Ye-zeté­ �ében lelemény e . égge l , odaadó buzg alo mm al és na "y szak­ �nlereitel működött közre, miáltal igen nagy fokba hozw­ Já.rult ahhoz, hogy e mozgalom már csírújában e!fojtato tt· Scindor JÓz.e' tiszthell yettcst. mert 21 évet meghaladó cse ndő r: ségi szolgálati ideje alalt jál'örvczetöi, majd örsparancsDok­ helyette i minóségboo Igen nagy srLorgaJomD1ul és fáradságot nem ismerő odaadással eredményescn mő ködött. továbbá alá­ rendeltjeit minden tekintetben helyesen newlte 6S "ezette; Miluílcz A n drás törzSőlmest ert, mert 16 évet meghaladó csend­ őrségi sWlgálati ideje alatt a közbiztonsági szol"álat terén o .. Ugyb llZgÓ és eredméllYes tevékenységet fej telt ki. p éld ás magatartást tanusított, örsparallesllokút mindenkor odaadóau támogatta; KOl'SÓS Jdnos g. t i �7..thelyettest, Inert 20 éve t meg­ haladó csendőrségi szo l gálati idej e alatt különböző beosztá­ sokban, főként azonban ga�Lda::;ági luivatalba beosztott irodai segédmunkási minőségbe" kötelmeit lelkiismeretes pontosság' gal, készséges ii.,rybuzgalommal "egez!e. előljárót! haUlat6san támogatta; Pap József l. tiszthelyette"t. mel·t 21 évet meg' baladó csendőrségi szolgálati ideje alatt a közbi2tonsági szol­ gálatot lelkes készséggel, l"leményességgel és alapos körül­ tekintés el teljesítelte. az ulóbbi időben. mint nyomow fárad­ hatatlan munkakedvycl, nagy szakértelemm(ll. cre-dménycsen működött; a"ünauer Péter t ibzt b e lyc t test , mert 22 évet meg­ hllladó esendőség i szolgálati ideje aLalt á l taláb an. do l-ülönö­ sen min t határ$zéli örsparaucsnok, a közbiztonsági szolgáiat­ ban fáradságot nem ismerő buzgalommal és o daadá ssa l igen cl'edményesen működött, nlúrendcltjcjne k fegy"clmezése, okt.a.­ tása és nevelése körül mindenkor példáS tevékenységet fejtett

�

�

:n

�

�

�

_

�

l! .

?

:

;'

k i ; a székesfehérvári Il. kel'üle/ben Pap Ferenc g. tiszthelyet­ test. m e r t 20 évet meghaladó csendőrségi szolgálati ideje alalt

által ában, kűlönösen 12 év ót a irodai Scg�ulllu nkási minőség­ ben a gazdászati és száru víleli szolg:.ilat tl!l'én kh·á16 szorga­ lelkiisme­ lomma l, lankadn tlan buzgalomma1f szaklm.hissal és JIészciro!l öttj mü.köd uyc.seu croowé retes pontossággal igen lati szolgá ladó megha é\'et 25 mert Gyula I. t iszthelyettest. ideig­ mint majd s ok, o nc u l' u sp ör ideje uJutt, különö sen m..i nt sz.olgillat terén oda­ lenes S'".mknszparancSllok a közbi'Ztousa gi ött, alá.rendelt n se miíköd ye n é m adó buzga lomm al és igen e red a n és neveléitásáb irány öl'be inek és beosztott legénySógének nységet fej­ tevéke ében nal'l'y szorfTullnat és ige;11. eredményes meg-llf,ladó (",ct 19 Tst 'áll Il. ti':l.th
;

Túlit

:

ys�

C EN DO RS EG I

�­

min er�dmeny"'c n mü köd ótt. a d.., bU%�aloWJllal e s Igen kor eltJl­ den min eit tdm skó aUa p arancsnok . �,, � """k:1-z- es ö r, " J"gt€llje"ebb meg" l�ged '';re t m�nyes tevekenys�get leJte e� ne"·t?l ":13 ten- n ig en ered dtJ m�ghala tiszthel ye tte"t. mert :!o é vet Pallag KaroliI ki; o kal a tb a "7 gi n.sa o zt i b ö z t a k csc'udJrsegi sztJlgalati idde alat t a tata l mlU t. "Iat bi ü t év aJt:lkll>lln. de különö.en az utób ndő t"Ök cse a rtJb p II ó. t t s t'g tido kt a gyalogtanaltJb'ZtalYhtJz beosztot mmnl. galo ""Zor mindenkor klvúló kiké-pzese körúli t eendőit tes smen> i i lk e l é. lelllUlel lankad'Utlan buzgalommal. "zakérte re ltjei euue e l alúr )'"o6al látta el. �luas ma.ga vbel etev punto�a::, Bikit a ,:egedi V. ker ületben '-en jo bertJl ya.t ::-yakorolt ; csendőr,,;;gi ...ol gá l a a ala t t u hosS7. Juno. al ha unu",""Y o t. mert nagy szorgalommal es jó ereu­ II kinbt:ztousa gi "'zolgalatot ok. aláre ndelt örseit ménnYd teljes itette . mint szakas7Jparancsn ti"zth�lyhe tte.t. JUliO' jól b",l00!yá.olja és ir.lnyitja ; Krujc :ár közhizton�úgi II .alatt mere: ho�zas c::;�lldő�gi �-z.olgálati ideje l �< igen jó "Z'OlgaJattJt lll.Índ.,.nkor faradha tatl an buzgalolWua helye­ .redm"nny.l v�g-ezte. mint ör'parancsnok alare nlleItjei t t id",

iarói tasl

'

.. gez te. (llárend�ltjei . o.ktn­�

�

t

bel01yáoo lja ; :,en vc'z.ti. nev",1i, oktatja és nzo kat ig"n jól uörségi szol­ en cs a. z ho"",, mat tte.t. ;zlhelye t JIajurc.uk János tatlan fáradha ttJt sztJJ.gala i USndeltjeit hdye.en pel­ e d és n e t r zeru azokat igen júl befoly-á'>91ja. örsén mint:ls dás állapot oka t hono ított meg; K. III�IIY Púl ti.-z thel yette .. t. mert hos.zu c.cndörségi szolgalati i
szolgalatot oUaadó k';sz.eggel t.lje.itette. mint .zakaozparac,' nok lelt:'menyes�t!ggt:'l. Übrybuzgó::;:.tggal é-� igt'?'U nagy ::'"'1.ak­ ertele=d egy ti tagból all ú tolvajszövet<éget fedezett fel. e",tiltal Szeghalom. Kőrösladány és '-';sztO kijz""gekben 193(}1931. években dkü vet .tt és megki.erelt ""ro zat os lopáso kat kideri tette. a tettes.k"t elIogta és az öNizegyüjtőtt blinjelek­ kel egy-ii.t t az igazsa.g"zolgáltatás kezere jnttatta ; S:�k.ly Jo­ ::sel g. tiszthel:re-tte-st. m€'rt �7 � ve t meghalado csenuörsé""i o lg-.li at i ideje alatt elübb a kö z b izton &i;;i 'wlgtilatban. k ,,: 50b b pedig, mint gazdasagi hivntalba be oszto tt s«"",lmUIlk:is. váló szak­ köt �l .:ségé t mindig ernyed�tlen szorgalommal, tn da.s�al . ooaadó kesz.ségge l. igen jó e retlme nn ye! v-egezte. fe­ ;''"Ye ezct t e. példás magavi...<eletet tanusított; a deúrpceni VI. keru/eiben Ple,"ú Pul tmthelyettest h osszu csendör.t!O'i szol­ g-JJ a t� ideje aIatt a közbiztO'11Sági szolg-.Hatban., mint lroum segédmunkás kötelességérze tte l parooul t ,.,.or"alo=al géé l ; Braun telje;;it�tt igen buzgó es le J.k.W,--me retes tevékenyoé Janos tlsz.thelyette st. mert ho.;szú c,endörségi szolgtilati i
.b..�

�

�

�9

�

majd ;

�

�

�

mely"b= elfogta. erre faradhatarl an "" tervszerű eljárá'sal meg rendbeli buncse le kmény elkö'etéset. illet,e me gkisér­ l""" t . ' rablzonyltotta s öt a bünjelekkel együtt az i"azsú "­

; alk�slm o�:

"Z'Olg-dItatas kezére juttatta ; Hoppe Lászlo ti.zthel vettp h �. ' szru; c.enuörsé;.'i .-zo]gálati idej e alatt kül önfé l e u a za s " ban a. k" ' t?n.a g� .�Ig-OliblZ .il';lt telj�it é.e . alárendeltjeinek ' e. vezetese koriil kileJ tett példas neveles ·· s· en k"° t eI es­ '• ku ·· l o ·' no -' h" . . g U es 1gen eredményes tevékenységé ért; � Both JI ' t , tiszthelyettest ho..."u csendőrségi szolgálati ideje alatt . .0': r le alka� a-zasokban. a közb iztonsági szol gá l a t t el jes ít . . a . arenu�ltje:., nek ne vel ese cs vezetése kiiriil ' l u, kifeJ'tett p e ' ,>. " '" . kotelesseO'hu " és l" '
� ';;'�

�

���:

dá�.

alar���eo�tJeIDek

� �

Nincsen

;

I

Papo

:eme��többé tÖbbé

gonaj a fira. szénre I

pénzét kilIföldi

iruért

kiadnr, ha

FORTUNA

ázföző- és tűtőluiszülékkel a tű'? főz. � ��n'd::�;::llI tuze Jő8nyagmegtakarltás révén t óra kb. 5-6 till�r A d .ldŐ al aH meglérül. ��:!. r : ���"': Y áSI áll Tel/es IÓláll "' t o k é l etesl!elt készüIekelllknél j'O b b 1lll1 " CB lorgalomban, "yun. lerakat: Bu dapest VII I -, �b.!'lIa-ut.cn 11. az ám. .li a gy a r !::i z init a z m e 'II e t. . �t.lVtzt.i r�sz1ettizett!s .

�

:)�8

8utob�szmegálIó ) K erjen képes arjegyzéket I

1 93 1

LA PO K

• Lajo.

ségi ti zthelyet te.t hosszas esendőr

november

15.

szolg:iJati ideje alatt

�8í­ kb an a köz bizt on&i g-i szol g-ála! telj kiilönfiile alka lm azá'o li.. , t péold kilejt et l i e köri etés ve l�se . vez tese . alárendeltj ei nek ne ; ási y ért Buz ken ségé te,é eredményes kötd e.s';"hü és igen égi szolgáLati ideje alat t dőr. cs",n szas hos 'andor t s-zth elye tt -t sZOlIga l at igen közbiztonsá gi a különféle alkalmazásokban jein ek n e ,e lés e . vezetése kör ül ki­ buz"ó telj esítése, alárendelt yes te ,éke n ys égéé rt ; r"e,: a Jó ­ fejt tt péld ás és igen eredmén t hoss7JÚ csendör'égi szolgála t i idej e :,ef g. tisz thel yett e.t. mer mint irodai tanu síto tt és t alat t kifogti "tal un maga,is elete iigyekben példás k é.zsé ggel . se gooill u nka<. a gazdJsza tkezelét;i eredményesen igen tússal odaadó iigy b uzgul om m al és kitnr hely ette. t ho sszú csendőrségi müködiit t; Búnúc:i Jlrhtíly tiszt úlatb :l.U, tovi bbá szol.!!,álati ideje nl,a tt a kÖ 21biztons:igi .zolg ne,elése é' v<:­ nek ltjei ör.parancsno ki minő.égbe n aJárende

;

i

kötele",éghű mli­ ösen ze té'e kÖl"Ül kifej tett p éld ás �s kiilön mint ör.;­ mert e.t . ködés""rt ; S:aúv Beujamin tiszthelyett és sUlké rtelem mel p arancsnok kötel meit kivalú buzgalommal IllUga tar ta .á val s tt lát ta el, ö rs�n mintaszerű ren det tarto peId:ival !
.:J. s:Jkesfehén'á ri ll. kerület parancS/lOka dics.rő okirat­ Takác8 Imre. Hort'alh Imre. Kósa Jáno, tiszt­ tI/l lnttll el: Lencse Sándor, .�agy József, helyettest. Furk", Jlihu{y lll JIllrko f ics Fere1ll', Sipo, Kcilmril! és Topár Istt'án törzső rmes­ dlátúsa teréll! az tert 1931. évben a balatoni fiir uö.swlgalat bu c mma l kifejtett zgal an tatl a adh fár át l agon fel üle mel ke dő és Orbá/l eredmeny e • te'"e ke nyoé g éért ; .1lészáro, Gyula l. György ti.zthelyette"t 1931 ápril is 21-én virradóra' a Ke ré k tele ki köz:.éghez tartozü Mlhál Y!'a pusztú.n és Ki sb é r környékén el­ követett többl'enubeli bet;>réses lopás tetteseinek szakav,ntott. leleményes és fáradsá got nem ismerő nyomozással történt ki­ kezére való juttatásaért; deritése é. az iga zs:.i.gszo lgtiltat ás Pap Isi ván ő rmestert 1931 augumtus H-én vinauúra ma �á­ nosok ká rára. valamint a zirc i kultúregylct tu1ajdonút kép .�trandfürdű n elkövetett kétrendbeli lopás. illetve betöréseh lopás t e ttesé nek lelelll,;nyes és fára ds ágot nem ",meru buzgó ny o mo z.ással tört�nt kidpritése �s u-z igazs:igszolgáltntás k,,­ zere való j u ttatás áér t ; Szecsődi 1sft'án őr me st ert 19a1 augusz­ tus 12-én egy fe lfegyv e rzet t es menekü l é s e közben ül
�

k? l!

!1�

J'

�

�

Csendörliszleknek az auló

szemléken és egyeb szolgalaJi ulakon ido; nyereségel jeleni. Uzem ölfsége k e v e s e b b, mini a vasúlé l S!olga J/on kívül nagy örömei nyujl. Kezelese a legegyszerüb b ! könnyen, rövid idó alaiJ elsa ,á ... I líl halo.

� ! ':'"ez�ése

�l��R auióinkai mérsékeli áron, kedvező

:

fIze/eSl feJjé/eIJel árusiJjuk. Vidéken is köli; �menJes..en bemuiaijuk. Kivánatra részle/es a/e kozlafassai szolgfrlunk

STEYR-AUSTRO DAIMLER-PUCH

mílvek magyar ll:.er. rész veDy ' tarsaság BUdapest

VI•• Lehel_ulca 25.

Sz.

Telefon :

823-40.

1 931 nove mbe r

15.

CSENDO RS E:G I LA PO K

lopá.. tetteseine k kiQ eritésé nél já rőrvewtőinek teljes od" d a� ' történt támo gatásáé r t ; Jioffm an" Lajos őrm�stert 't 1931 au�rusz tu s 17-én v ir ra dóra magá u osok kárára' va'la ' ru ln t . . . Ie t tIIl aJdo ná t képez ő strundfüi'dő-n ( ' ft ZIrcI kn]. ture ,Iköv et�tt . kétrell )e l loP"�, lllet e betöréses lopás teltesének kidel"íté. . •6n.1 ' Jarorve'letőJét teljes odaadá ssal támo gatta.

a�

sai

�� �

�

,:

_

?

A debl'eceni VI. kerüle t paran csnoka dicsé,·ó okira ttal �itta cl: Má,·toll Balint t iszt he l yet tes t és Kürti Gc ryely törzs­ ormo. tort, me r t a debr ecen i uYOnHl7.Ó al osziá l )' által 1930. Avbl'1I nagyoh hszabá sú p ol i t ikai hüncse lrkmén y nyomozására kiwzéll)-cltet'l'én , a bevezet eti n yo mmásba n 13 napon á t fá­ radha tatlan b n zgal o m mal . szaksz�r üen és l e l em é nye sen tev�­ kenykedtek, a tetteseket és rés'le seket a"Z előkedte tt biinjelek ­

kel egylitt a"Z igauágS1l
A miskolci T'II. kerület para?lC.. ,lOka dicsérö "ki,. allol ',;/ta el: Orban János tiS%thelyeit est Y ámosgyörkün 1930 feb­ ruár n-én el k ö v e t et t 25.000 p en gös )>ostalopás fáradságot

t I t'tn

ismerd

buzgalomma l

való ny o m o'Zúsáért

.

majd

a

nyo­

mozó alosztály �árőréllek odaadó túmogatá sáért, a m i ye' rlő­ mozdította, hogy a bűncselekmény kideríthetö vol t ; Farkas S(lIldor törzső rm ester t Vámosp:yörkön 1930 febl'uár 17-ón plkü­ yetett kö"Zfeltün ést keltő 25.000 pengős jlostalopás ügyébon lly'omO'l.va, örsparancsnokának. val a m in t a nyo nlozó alosztál y :iárőrének bu :op:ó és odaadó támog" tásl,ért, amivel előmozdí­ totta, hogy 'a bűncselekmény kideríthetö volt.

Örsoarancsnokká k i n ev ez ie tet t : A székesfehérvári II. keru­ le tb e n : Vass Sá"dor és Bákai Mádon tiS%thelyeltes: a debre­ peni VI. ke ril el tbe n 80l"Os Ferenc és Jlikós IS/NÍ1l t i szt­ helyettes.

Előlé l> tek a pécsi l I'. keriilelbeu törzsörmester,.{-: Gá l Pál, Herczeg István, Simon István m. és Kovács A nd rás ö rm es terck j a szegedi V. 1ceriiletbol törzső rmesfe'Te: Köv('s (Kúlo\"ics) András. Nyi ró Lá'lár. Ke rek es János L. Fábri n07.sŐ. Nagy Istvá n IX., P alot ás Mihály. Török István és Tóth R án d or VIII. örmester!'k ; örl1lesferré: Szécsi Im re Cseke Istyún és Kotr ó JÓ7.ser csendőrök.

.

Házasság:ot kötött fr T(ol lát Gábol' t örzső rm e s ter köz,ségb€'u.

szélcesfehérvári ll. keriileflJell : Yeszfl'Ócz1 oltáriával De-vC'cs('l'

CSljlldörsé�'i l{özlöny 21. sz�ím. Sze1llel.lJ es üg .IJ ek. KOl"l11 úny­

zói elhatá rozások :

A Kormányzó O.· (j Fdméltósága magas

('I hatc"n'ozásával Sefti" Perel/c m. kir. t il bo r nokot, a m. kir. ('scIldőrség felüg:,!re]öjét (' !o.zolgálam á ll á !-. a alól [(')menteni, vité! lIeme� SziHay Béla m. kir. tábornokot a m. kir. csendőrség feJ iigyelőjévé k in evezn i mél tÓ1ltatott.

Hegedű -Harmo nika-Trombiták, Citera, Tambora, mindenfajta zenekari ra- és fém­ fuvós hongszer és Harmonlkákat csakiti megbiz­ bató, í ó g y A r t m á n y o k a t hozunk forgalúmba. Rak6czl ...tárogat6 saját találmány. Óvakod­ Junk á l gy á r o a o k iL l t a l f e I 8 ]l \ n l ott, kUl­ földön készUlt utánzatok tól. Hibás hangszereket szakszer11en javitunk. A,Jegyzóket I n II y e n

ELSÖ

kÜld az

MAGYAR HANGSZERGYÁR

STOWASSER ki��l��:'i Lánchid

u. az

5. (Budán).

!

országban

A [{ormallYzó Úr 6 Pőméftósóoo map:as elhatáraz ásá "al Fi· scller J6zsef m. kir. tábornok n ak a m. kir. csendőrség fejles

8

R KISIPARI TERMÉKEK UOTDRCSARNOKA RT. Budapest, VII., Dohány-utca 66.

sz.

z­

tése, valam.lnt a ro.. kir. csendőr&ég és a m. ki r. honvédspg za vartal an összn1űködés(' körül te1jesítet t k yálóa n rre dméD"'p", és h asznos S"wlgála taiért a ll. osztdlyú ,,, agyar é,. d pm'\er . 'Z . I; tet dományozni méltóztaiott; és elrendelte, hogy Zsi,qmon

�

i

�

d Ts/voJ! m. kJt. C ' en dőrszázadosn ak, m in t a K end o resen fplá11í­ tott c�endőrk ülönitmé ny parancsnokának, ebben a minöséghen

tanu lIott k l válóan eredményes s-wl gál at ai ért dicsérő elis",,.­ n'se {",lful adassék; továbbá Hajdu Lríszló debreceni "T. k erillethel i tiszthelye ltesnt'k a m. kir. postakincstár sér.lmére

25.000 P kárértékben elkövetett lopá.i eset. tettesének fáradsá· p:?l n:?, i sme.rő szivós kitartással és leleményességgel történt . k,tl� r�teseért es a tettesoek az iga7.6á gswl p:áltatás kmére jut ­ t atasnért a 'nwoyar bronz érdemérmef zöld sza l ago n ; vitpz Németh András debreceni VI. keruletbeli tlszthelyeltesnek több éven k eresztül felelősségteljes szolp:álatbau tanusított kivúlóan buzgó és példás m agatartásáért a mayynr ezüst ér­ deménnef a zőld s za l agon ; Sári Gusztáv székesfehérvári II .. FIorvátlt István III. !rLomb athelyi III.. Kiss Jenő, szegedi ,. és llamza Gábor deb receni VI. k erülethel i törzsőrm""teroknek több éven keresztiil felelősségteljes S%ol gálatban tanusHo lt igen hu'Lp:ó és példás m aga tartásukért a 71Wf/Y07' bro>l' érdemér· met a zöld szalagon adományozni -mé1tÓ1ltatott. - A Kor­ máu.IJz6 Úr (j Föméltósága magas elhatár07.Klc;;á,al Soltész Imrc

"s Lábady Kálmán bud apes ti I. k eru l etbeli enedesek nyug­ állományba helye"Zését saját kérelmühe tYIrendelni m éltóz(a­ tott. - Minisz/eri rendelefek. Adományoztatott a TIT. osztályú Papp Já>los, Soós-Elsner G"sztáv és tiszti szolgálati jel : TVl"fka Ernő ""7�wdosnak. Athe lyeztettek : Klemm Nd>ldor g. hadnagy a budapesti I. kerulettöl előadóti"ztl minőségb en a sze· g'C'di V. kerül e t szentesi osz.tály ga2dns:1�i hivataloíboz Sze n · tesre. Árgny Ferenc g. h a dnagy a hudapesti L kerüle ttől elő­ a dó tiszli minőségb en a deb receni YT. kerulet debrecen i os?­ tály gazd asági hivatalához D rbrecC' nb C'. Hartner T.Aszló :r. h.dnap:)' a budap esti r. keliiletlől p' őadót i.zt i m in őségben " szeged i Y. k f'Tület k('.Cskí'móti oszti.Íl�r ga.zdasági hiy a tal áb oz Keoskemétre (>� HorvátI! Károly g. 111tdll'a�y a sátoraljaujhrlyi osztál). p:azdas:\gi hivatalálól eWadóti szti minósép:hen a ruh­ kolci osztály gazdasági hivataIáho'Z �f iskolcra. Végleg' meg­ hÍ?..attak : Engelmann Andor a székesfehéI"\�ári II. kerület győri osztály gawasá gi llivataláho'Z beosztott g. h adna�y és zombatbe lYi osz­ Fnnoler Gábor. a szombatbel y i III. kerület tál�r gazdasági hivata lához uoos-z-tott g. hadnagy ugyanazon gazdasági b i vaialoJ.:n ál az előa dótiszt i teend6kkel. - A hel ügl"mi n isz ter Jiertelendy IOl/ác bud apes ti I. kpl;iletbeli őr ridorn a gyn a.k magyar nemc::,ségét él) a "Hf.Ttclrudt" és •.

Csendőrsé i szállító ! Khaki p.szlÓ, Loden, szintarló gyapju. a legerősebb strapára, mélerje

Ugyanaz "Herkule s Loden· minőségb en Khald kamgarn, szintartó. tiszla gyapju Ugyanaz extra finomban - -

15'- p

17. -

18'-

22'--25 .-

Csead6rkalap.t.n, valódi kakastoll, csak dupla, dus kivitelb p� van rakláron. tollforgólokkai együtJ

a 41 év óla]ennálló és a csendörségnél elismert

7.60

MÁR E R

EGYE N R U H Á ZATI I N T É Z ETÉ B E N .. rt6., modern kivitelben, kényelmes rószlet­ fizetésre kapható :

,

869

érk. oldalán Buda pest, VIII., Baross-tér 9, a Kelet i p. u. T e l e f o n s z á m : J ó z s e ! 321-78 h••1 hJt.1r•• Ecyellrllhák külön _'..t'k lltáD 3-6

mOködLk

em e helY�lnen személye, Egyenruhe.uabós6gom és sapkeműhely azekképzelt vezelé"em mellel l

70

C

l" s��k.�s(ehérvari. II. k�nil . tbdl Ó -,Jf .. .... Jv · " . b t" d ' '11'" . G (I bo r Perer t1.1:.,rntak fII a;!'y;ll' nelJlt':-':Sl!get es a punt . et e ... nl�mp ar m.a n�lk y : � :.!J� l't'I'(lLu i , 1. k.�rüIl.tlwli tirna;.r b a thel Y l III. k,>rlll, t be) ll O l ' . .L ,"lllll tl"" . ' " " J/úri/ : LII.,c/.ú ,�Olll . , es, . ." " '''';.1 l IIIIIlnt ' zu· -..eget ..� � II .. f•ntI(".., rhl;.rnl ;lk m:L;.!"y ur llt'Il1.' .... /'Ö n a k ,m �y.ar o d z t.a ... l' nd cse os J ello Ill,l �yaro \rÚ. ri l ak has'lJuaJ atahoz el1>Ocv' l nelllt!':; U(.lIlI'SN.' �t't p.., li m\ o!lyala:wilyi" t>ly(�'Zte te'k : uF yb n á m ullo vah') jl}g'ut C I i SlIlt'l'tl' , - Vegh\;.!' llyul:r oly sz� ke" Kar ar Kltlc: Hon'" fil Ft'rellc I. �zomh athelyi III.. . th;h a ­ '. r. k�rn]pe " TaJ/i .." Péter uehret.' ,'nl �S C" h" n"ari rI Pol . !iadJ1;l;.r yok. vaJ anlil1 t Brjldiz.wir .lEi/wT.1J szegedl , �'cr"I/(' II. li,·c.' IV. kertileth eli tihzthelypttesek. Idelglenes VII. , mi :-okoh' i : Sándor Peter ( T I \ u :.ra l lom a Tl yha lwl�,..�tL'ttpk lf' l(/ It ,. &. " . i l .I

Gu:!'P( Ir

:

"

�

ll(/r�"�CI

1931

' E NDÖ RS€ Gf L A PO K

�b �

"

_.

.

�

�

�

�l:!i

novem hel'

1 5.

lmi ,;, t ll d�mwnyo� rniív ék Elad ó: k ön yv tá r - _zPpi roda a sz",. k"'z tos" gh,'u. Cim kiil. sz,'k rénn ypl vagy a u pl

állo11lú ny "a hl'lYI'zdf ('s",,, lo,. ötvös József 1909·11('11 Dyng . . kercsi Karrloli·L1 l1 d Tp,.,,'l. (Bll <1,�p ps1. .\ h n Il Y I .,.y nímH l""'h ud lla� , 'jn, »' ) azok ll t, IIJn. k K PI'l " R, fplenw l"t á. sz. Tel . : ,T. utca vrle. lnr kozo ezt k t u d n n k róla, Bzíye sked jent'

.."�:--:"

'

�

Gyula .;;zekl?sfl"hérv'uri II.. Bakon Ferenc szé-kc�fe­ .. Frideries Jó::.sef székt'sfehervári II.. Bcréll.IJi Jri­ II Il"rvari ?In.' m iskolc i ,'rL Fpller .11 iI<16.' mi�kolci VII. . J1.01'({(,8 J,j. :sef n-: sZ
()�";/)"fit

AI/tul PCl'S' IT" Vigl, Pril. Szigeti Ga/)or, Vágas; Ist!'rin mi.· KoTd YIT. tos 8u t,II')k Júnos buciaprsti 1. kc rühl t bt1 l i iu('j:.,dt1nf's llyu:.rál1<)lIlúny1.Í tiszthl'lyplt('�ek. A b el ü �ym init:izt (' r II S'ZP-kes­ r,'lll'n'ari II. k eriil..t allományaba tartozo Herma/1 /1 Ferenc

p rúh ac 'I n ,lii r csalaui nevét "Halmos"-ra., " ucbreceni VI. k e· rii I " t a l lománYába tartozú Ascsil/rl11 l1ihuly iírmesÜ'r c salá di '

,,,,yét

Bllj.. sltk László

.,Bhc:e.,·'-re.

és

a

miskolci

VII.

kerület

törzsörm('st.'r. valamint csaIa,lt a ,q a i változtatta át. SZf1bril'lrendf'· Il'fek. EliíjP!!yzé"'it.'K �S nyomta tvá n yok lwszl��stinpk szabú­ lyoz:i:--a a l's('ndljr�!tnpl. .... érd C' :wndőr Kijzlöny térífési :i ra llak III f>!r:illt.l pítása. III f't� kll k újhú1i mf>!.rál1ur>ításá t t:utartuzó

,,,,vpt

.Bajlln!;"

t'llm uz(')

névre

ht"lii!!yminiszteri

kiiTrenflt"�lpt. Guzdasa::ti ,11lZfldélyl'zésf'. Közsz{)l�á] ati

útnláa�1ra]­

'Hazul bk féiárú ""asúti mrndj('l}!j'" T"últásiira jOgQ:iÍtó ar('k�pf's 1!:I z,ol v:inyainak "k i u I l í t:ísa 1932-1'1". �zah ad s á ;:wl t l t1g'Plly,;,;f>.ri nynK

fnl��ósí�;i sanak

l J n mü n � ú e�"l\n,'k v:!..-úti menetkeuvezménypnek be"üntetése. -��orutatvanjok. oyomtJut'\"'"ányiirlapok és papírnagYhúg mérr­ '

"

Olvassa el, mielőtt ír nekünk !

,il l omány áb a

t,'irl<'k m(,l!\'áJ toztatúsa. - ..Cs-2." (C&ÜSZ.) S'ZO l gá la ti könyv 1l>'IYl'shitése. ..Cs--4" (�yut) szolgálati kiiuyv helyesbítése. (iazdá.La t k"z,'l,;, i utu,íllllio k. holyes b ítése. .\. hpliigYllliniRztcr

az Lng\'jron

ill " l!'j!'ll'UÜ "Lj Köz.!öny" címü poli tik u i n apilap terjeszté'et eltiltotta. a keresked..lmi minisz.trr prdig a sajtó­ termék ..,záUitasi jogát Ilwgvontn.

től elfogadunk. - á. megjelent közleményeket

Közleményt nemcsak a csendőrség tagjaitól, hanem bárki­

részesítjük.

de

tulajdonjognnkat

tiszteletdíjban

fenntal'tjuk,

azokat teh,H beleegyezúsünk nélkül nem szabad utánnyornatni. - Kéziratot

bélyeggel ellátott borítékot mellékel. - á. közleményeket kér­ j ü k a papirnak csak egyik oldalára, félhasáhosan, írógep llel

csak akkor küldünk vissza, ha a szerző megcimzett és válasz­

olvashatatlan vagy jól olvasható kézírással írni; lIem foglalkozllnk. - Tizenöt gép- vagy kézírásos

kézirattal hasáhnál

hosszabb kéziratot csak előzetes megegyezés után fogadu n k el. - A cikkeket mi korrigáljuk, korrektúralevonatot csak lóvé­

teles

esetekben

adunk.

- Szerzőink

kü!önlenyomatailmt köz·

vetlenül a Stádi nm-nyomda igazgatósflgától (Budapest, VI., Rózsa-utca 111.) szíveskedjenek megrenMIni, amely azt velünk kötött szerződésének árszabása szerint köteles elkészíteni. Szerkesztői üzenetben mindenkinek válaszolunk. de a kér­ dező teljes ne\'ét, rendfokozatát és állomáshelyét Hintesse fel.

A csendőrség legrégib b , legmegbízha­ t ó b b és legolcs óbb bevásárlási helye

edvezö fizetési feltételek !

AZ ÖSS Z ES E LŐí RÁS S Z E. INTI EGYEN RUH ASZÖVETEK

II ZA TI T. P EST. E ., Ü L L Ő i - ÚT

TELEFON:

J_

392- 85 ES

J.

Társasági zubbony- és dolm ány­ szöve tek, ú g y s z i n t é n m i n d e n­ faj ta p o l g á r i r u h a s z ö v e t e k. Csendőrtisztek és altisztek rész ére k e d v e z m é n y e s fizetési �el­ t é t e l e k m e l l e tt k a p h a t ó k a

E

14.

312 -97 .

E g y e n ru h a s z ö v e t e k , bélésáruk , női és férfi fehérneműek, selyem-, kö löttés szövöttáru k, kesztyű, harisnya, paplan.

ülön Előleg

.

"

nin cs !

LAJ O S C É G

É

V. KERÜLET, DEÁK FERENC_TÉ R 2. SZ.

�

1I 1 1 1 111 1 1 1 1 1 11 1 11 1mlll lll l lllll lllll l lllll l llll l ll1I 1 1 11111 ;111II"lIIl lllIIlIIlllllllllllllllllllllm�1111111111I"""III "� Csendőrség és h o n v é d s é g számára szükséges

k ö n y v e k és 1érk ép e � kapha tók

II

I L

15.

CSE ND ÖR SEG I LA PO K

levél re nem vála szolu nk. - Kézirato k 8or8áról csak lunetben ad.�n k vál aszt. - Aki levelet ír, vagy . Je figye tUtd be nek unk, kíser lemm el a szerkesztői - Lev��et ne� ír�nk , bélyeget tehát felesle ges - .JeIIg éul legcelszerubb kisebb helY8ég nevét vagy . vá!asztani. Anna k, aki jelIgé t nem jelöl meg. tezdőb etui és állomá shelye alatt válaszolunk. kérdésekre a "Csendőr Lekszi kon" rovatban adnnk - Előfize tni csak legalább félévre lehet. - Előrize. a csen dö rSég, honvédség és az állami rend6rs�g' a bíróságok, igazságügyi és közlg'azgatási hatóságok vagy nyugállo mány ú tagjaitól fogadun k el, má3UtI Az elöflzetéseket kérjük pontosan megújítani, me .. t ítás költségét külön felszámítjuk. - A nekünk 8zánt jtt��I��:: ���::���: lkérjÜk a CsendörségI Lapok 25.3-12. 8zámú r il csekkszámlájára bellzetni. - A szer. a szerkesztöségben ünnepnapok k ivételével U-IS találhatók. Szolg.ílat! beosztási helyeiken a lap ügyei vel foglalkoznak. - A lap részére szánt közleményeket, tIIeket stb. nem a szerkes,tök nevére, hanem a szerkesztő. kell címezni, Igy: "A Csendőrségi Lapok 8zerk�sztö. Bndapest, I , Böszörményl·út 21. szám." _

Dnm bos

--__r � �---

L A belEdi örs parancsnoka 1913-ban vidék. pedig 191�ben őrmester, c. örsvezetö. Ferenc 1 Ignác csendőr, c. őlrrnester volt. Hogy jelenleg szol­ gálnak-e még s hol, azt nem tudjuk megállapítani. Ha fon­ tos, hogy megtalál�a őket, kívánságára a hírek rovatában 2 . H a igényjogosultsági igazol­ közzétesszük a kéreImét. ennek az állásnak vánnyal polgári állásban helyezkedik el, nélkül fizetést kapja, tekintet megállapitott megfelelően arra, hogy a csendörségnél vagy e�etleg ezenfelűl másutt is mennyit szolgált.

· ���f�:l�Y

F. P. th., S zom bathel y. 1. Választ a lekszikon rovatban kap . 2 . A csendörlegéo ység kimaradását a Sz ut. 1 78. pontja rendezi s báor a Szolgálati Szabályzat l. Rész 189. pontj á­ ban lefektetett elveket lényegében a Szut. említett pontjá­ ban is megtaláljuk, a csendőrség különlege. viszonyai foly­ tán a két szabályzat között mégis vannak eltérések. Ránk természetesen a Szut. emlitett pontjában foglaltak az irány­ adók, tekintet nélkül arra, hogy a Szolgálati Szabályzat pontja hogyan rendelkezik. Amikor a I . Rész hivatkozott Szolgálati Szabályzat l . Rész rendelkezéseit a Szut. hasonló rendelkezéseivel párhuzamosan tanubnányoz2lák, mindig azt vegyék irányadónak : mit monr! a Szut. Ami a Szolgálati Szabályzatban a mi viszonyainkra is változatlanul alkalmaz­ ható, azt a Szut. érintetlenül hagyja, de amikor viszont a Szolgálati SzalYályzat egyes rendelkezéseit a Szut. a csend­ őrségi viszonyokra alkalmazva módosítja, akkor számunkra az utóbbi irányadó. Ha tehát ogyes csendőröktől a korlátlan kimaradási kedvezményt elvonják, azokra a S7.ut. 178. pont-

871

jának a ,,! ásodi k bekezdé� érvénye5, ők olyan elbÚ'á iás alá . ked­ vezmen�k egyáltalab n nem volt, vagyis rendes körülJM­ � nyek k07.0tt a takarodon túl még két óra hos száig kimarad­ hatnak. A büntetése ezeknek éppen abban áll ' hogy nem maradhatnak ki korl tlanul, hanem csak addig , mint akik­ !,ek rangvlszonyruknal' vagy minősitésüknél fogva ninc""n Ilyen kedvezményük.

esnek, tehat, ml!'t B;"ok, akiknek korlátlWl kimaradási

�

!,

. . Kec.ske1!'ét. Ön a k zgazdálkodáffiak részes tagja, sem­ mlfele Jogcunen nem kívánhatják tehát öntől, hogy azokra a n �p �kra, am g egész,égűgyi szabadságának engedélyezését . az orson �zolgalat'."entesen vália, felemelt n3.pibetétet fizes­ sen. EJt.ekmtve attól, hogy beteg hajtárssal szemben ez nem voln� emberséges �járás, a Cs. 20. uta,ítás III. fejezet 13. pontja a kulszolgálattal kapcsolatos kártérítésről gondosko­ dik s ha táskaélelmezés is van, akkor meg egyáltalában nem károsodhatnak a többiek. Ismételjük azonban : részes­ seI szemben ilyen esetben sincs helye a szigorú kalkulálás­ nak s éppen ezért Bye" esetekre az utasítás nem is tartal­ maz semmiféle rendelkezést. Betegséggel Kapcsolatban is magánügy a szabadság alapja s igy az emlitett utasítás III. 13. pont 5. bekezdésében foglaltak az ilyen szabadsá­ gokra is vonatkoznak.

�

9999. sz. A csendörséghez egyelőre nem lesz feh'étel . Katonai szolgálat nélkül különben sem pályázhatna s még valam i : érettségivel nem i s ajánlanók. Önnek ez csak a mai idők okozta kényszerelhelyezkedést jelentene, de tudjuk, hogy hamarosan elégedetlen volna a szolgálattal s a szol­ gálat is önnel. Tapa ztalatok alapján mondjuk ezt, olyan kivéteroen pedig, amelyik egy egész szolgálati életre szól­ jon, öszintén szól\'a : nem nagyon hiszünk.

P. M . CS., Büdszen t mih ái y. ö s;zegszerú fehoiJágositást nyugdij- és végkielégítési ügyekben idő hiányában nem adhatunk - az érdekeltek maguk i s kiszámíthatják ezt -, egyébként pedig a dolog úgy áll, hogy a távol töltött időre a végkielégítés megfelelö hányadát megkapja, a többit a kincstár újból bev�telezi, ezzel aztán a megelőző szolgálati ideje a nyugdíjába beszámít, anélkül, hogy ezt külön kérnie kel·lene. A távol töltött idö azonban a nyugdijba semmiképen sem számítható be. Német.h

Sándor

nl.

ny. tiszthelyettes,

Szeged.

Kérjük,

Bizonytalan. 1 . Lehet. 2. Az egyházi válás hiánya nem akadály, a lényeg az, hogy egyházi esketésre a köriil mé­ nyeik alkalmasak legyenek, mert azt elöre be kell jelenle­ niök, hogy egyházi esketé"e képesek. Ezt azonban nem kell előr" igazolni, annak idején az esketö lelkés,"el kell ezt elintézni. Katholikus lelkész termé""et�en nem esketi meg protestáns önöket, ha az egyházi válás ni�cs m<'g, ezért lelkészhez keN fordulniok. Ehhez viszont az szükséges, hogy legalább az egyikük protestáns legyen. Beszéljék meg a küldje be a képet.

CSENoORTlSnEK, ALlISnEK ÉS AZOK CSaLÁDTaGJAI RÉSZÉRE 62 ÉV OlA FENNÁLLO CÉGŰNK A GAZDASÁGI NEHÉZSÉGEK DACÁRA IS VÁLIOZAnANUL 10 HAVI RÉSZLETFIZETÉSI NYUJI ! ! ! Az Urak részére : Egyéb egyenrubaszövetek nagy választékban öltönyö k, felöltök Férfi !ehérneműek u �ertull · kabátok és trencb·coatok Pu1l6verek. kötött "t1ellények � a . b,á t�lk, hundák I;'ebérneműanyagok. méterszámra és felö)tőszövetek ák, türdö öpen �ek Usz6ru tek szöve ai új előírásának megfelelő katon .. nk saját mfihely unkben készítu szerInt mérték uhákat egyenr és ket felöltő Öltöny öket, A Hölgy ek részére : Úsz6ruhák, !�rdőköpenyek Kész női lelöltők és kosz!űmö k Menyass�O;]YI kelengyék Kész női szövet és selye m, délutáni és estélyi ruhák Agygar�.ltúrák PongyolAk blúzok' aljak Kész nŐI iehérnemuek Pu llóverek' kötött mellények és kötött kosztűmö k Damasztáru � Köpeny· é rubaszövetek Aszta l t készlet 8 Iym k é dsel k m étersz ámra önyegek Sezl6ntakar6k, diszpárnák, szob 8· és fut6sz V .uo Aru , lfó n . n ék szeri nt készítünk saját műh elyu nkbe Felö ltöke t kosz tűmö ket és ruhá k at mért

�

l!:k

�

�

_

.

: : : � ��� HÁ ZA, BU �AP EST W E I S S G Y U L A RÉS ZV ÉNY TÁR SA SÁG ÁR U89541. IV. KERÜLET, KOS SUTH LAJOS-UTCA

18. SZÁM - T E L E F O N :

FENNALL 62 ÉVE !

872

etes , S leLkesszel az megadja a résu ,Iolgot egy protestán a el\ ! e -ak vá.rJ'a türelemm fe hil ago:;itásolmt. 3 . . Hogyn,: adn a, • . ,. gynuru 'sz­ ' ek 2, belü n
· , · . ' :. ()tt V arJOD , tel felv sincs � sehol l\lost ny. : T, F., örké IS on k Idejen ezt Mol Vall , amíg jelenth:-ezni lehet. Anna . .. .. . megtuLlja az örsön . . n eve egy o Ardó. A nyugállományba helyezeset kove! . ató­ hel.yh e�t belül véglegesen Miskolcon teleped�tt le . 5 ha lCl lakm1sko a IS ra to,:,ahb ta, �az.0l yal ítvánn súgi bizony . ' . bért kapja, bárhova koltozkodik . . uk ont" . s ,meg­ 'átoraljaújhely, 44444. 1 . öszmte n sajnálJ he ors csen értjük a helyzetét, de a .. valóság. llz, h?gy , " aló l'isszavétele az Idokozben kotott .hazassaga � att �ehe . te tlen Nem a csa.l>Údi pótlékon van Itt a hangsuly, I}yen üzletet kötni az állaIlU11al amúgy . sem v?1na leh�tsege.s . Egyébként kál' volna az olwkat res,,:leteznünk, ez ugysem vaJtoztatna magán a tényen. 2. KIzart dolog, hogy . ott ;l teriumba,

:5. .

�

� eg �

tudjon helyezkedni. EltekiI;tI'e attól.. hog� most .egyá:ltala­ . ban nincs üres hely s be.lathato I d?n belul :nem IS l�sz, a . pótlás módja elvileg is olyan, hogy 011 nem J ohetne s zoba. Fülek. Alkalomadtán a legközelebbi vitézi széknél sze­ en .�e�­ rezze be a Vitézi Rend h.i.skátéját, abban részle:es ugye­ nagybat,YJa találja az utasítást, hogy a hő, i halált halt ben a vitézi kérvény! hogyan kell megszerkeszteru. Amikor ezz"l � beadvimnyal ekészült, jelentke:zék ?�kihall.ga�son és adja elő mindazt, aJ?it nekünk. megírt. �erJ � � lev�elJe;l foglalt indokolás alapJan hc>gy ugye �olgí:lati uton illeté­ : . kes hel�'re felterjesztessek, ebben a feL1Je.rJesztésben azon­ ban feltétlenül történjék hivatkozás arra, hogy párhuzamo­ san nagybátyj a vitézi ügyében a beadvány.t mikor s . hOy'a nyujtotta be. Tekintettel arra, hogy n agybátyja nem el, on kezdeményezi az ügyet s tulajdonképen ön az érdekelt, az volna a leghelyesebb, ha nem választanák el egymástól a két ügyet, hanem együ ttesen terjesztenék fel csendőrségi . szolgálati úton

. Hiéna. Olvassa el a f. évi 21. sz Csendőrségi Közlöny­ ben közzétett lI8.254, VI. b. 1931. sz. B. M. rendelet első bekezdését . A :lráv. jogosan járt el, viszont sem ön, sem a szabadságolási igazolványt Idállító parancsnc>k hibát nem követett el" mert annak idején erről az új sza,bályozásról önök még nem tudtak, a szabadságc>lási igazolvány kiállí­ tása és felhasználása tehát jóhiszemu vC>lt. Kérje, hc>gy szol­ gálati úton a belügyminiszter úrhoz (VI. b. osztály) ter­ Jesztessék fel az ügy, mert az még rendjén volna, hogy féljegy helyett az egészet kell meglIzetnie, a büntetéspénzt azonban igazán a saját hibáján kivül kellett, illetve keHene . megfizetnie

Kozák. Menyasszonya jelentkezzék az illetékes anya­ könyvvezetóségnél és mondja jegyzőkönyvbe azt, amit ön nekünk megírt. A bemondott adatokra esküt vesznek tőle akkc>r ez a jegyzőkönyv helyettesíti a születési anyakönyvi kivonatot, s ez a házasságkötésnél is felhasználható . Ez azonban természetesen csak az olyan esetekre vonabkozik, amilyen az önöké is, amikor t. i. a születési anyakönyvi ki­ vonat megszerzésére valóban nincs lehetőség. Vitatkozók. 1. A 15 évnél kevesebb bes"ámítható szolgá­ lati idővel nyugállományba helyezetteknek a lakbére is . kevesebb Ez nincs kötve s megfelel az illető lakbérosztályban élvezett özvegyi lakbérnek:.. 2. Ideiglenes nyugállományban is csak engedéllyel lehet nősülini, mert a tényleges szolgálatba még visszakerülhet. 3. Ha engedéllyel

s

száza:lékhoz

Elsörangú

4

kivit elű

E LE KTR A

C S I LL Á RGYÁR Budapest, VII. , Dob-u. 42. 1\ iri' 'ri'ID�ékünkcl l

N E F E L E J T S E E L E L O LV A S N I A B O R Í T Ú L A P H ÁT S Ú OLD A LÁN A

=�'

november

. sold és a szoIPJW di P 'tlékot kap. 4. A haviz csad.� . sszegéből vonják le a 40 száza:lékot, s � owt ' H is a SZOlglÓ �ti tkOZ o a le on or . vo . ' iktó kereset- és munkakepteIen ' l . pedi g . e oot­ mas . I ::, . · a . !l!lekQ t, száz , . ldo le a szanálási 40 . v ták o nb?z külo hogy is, az t bl;n t , J.IlIlen a különbség. Lehe mu . alap z a amikor ve�k eki a vé g ki l é ·téSJiiiket ' ,lö bségből imkább az előbbire gondolunk. d . 40 f tésnél alapul � .��vizsoldot . és . a. 20 P . . vé ki I tése . ev betöl . álatí .... .. veszik . Az otödi ,,, _ .lavad éleImezeSI' pe, "2 keVI. szO'lg . tó ·t . aIbeszallln ha . után a végkielégítés összege : lekot. 4 szaza ak l:y�� círr:én lás mazás, ebbol aZQnban szaná , v H a anna. A rendőrséghez beluthato Idon belul nem lesz fe lvétel. fii sem Nagym arosi örs. Nagyc>n sötét a kép,. Jclisén �lf . kegye­ e�. . sére1Je.s g, hogy szolgálatban ebhalt baJü;rsuk Slrj �t ilyen szépen gc>ndozzil.k s nunden évben megemlékeznek �O'lia: Elmúlt a nyár. A kórház árverés útján is l>ehaJtatJ a � ápolási költségeket, ha az ápoltnak v a gyon.a ��. l:f.a. , lll!-y� a vagyontalan és jöved�llffie sIDesen, �zt .. a kozsegI elolJa;os � illetékmentes igazolvanyban Igazolm k�tel�. Ha a te�en es a sertések létten:ntartást jelenJtenek szam�:a, vagy �g azt sem biztc>sítj ák teljesen, akkor n?ID f.ogJák el�e�. 0IU1� 1 . szemben pedIg követelést nem ervenyeslthet a korMz, anyja ápolási költségei eímén az Ön illetékeibő1 nem vonhatnak le s emmit. .. .

::;:

J �:

�� Á

: �:�

�

�

l :�;� � M�= mas es

��

�

Adria. A Nemzeti Hitelintézethez beküldött 3 P meg­ . érkezett ezzel előfizetését jövő évi j anuár l-ig rendezte A level ben említett 3 P november 9-én érkezett meg, azzal j övő évi július 31-ig rendezte az előfizetését. A lapot nem szüntettük be, a 29. szám csak a postán vagy másutt ves.z­ hetett el, mert a címszalrugja rendben van. Az elveszett pel­ dány t pótoltuk.

é

Menyhárt tőrm., Szombathely. Elkallódhattruk a példá­ . nyok, pótoltuk Előtizetése f. év végéig rendben van.

Kovács tőrm., Zsadány. Előfizetését jövő év o�tóber 31-ig rendezte. . F. J. őrm., T a ta. Magánügy, nem fe>gl'aIkozhatunk vele Ponte di Piave. Bea.dhatja akár a nyilvántartó gazda­ sági hivatal, akár a kerületi útján. U.:vO'si bIzonyítványt o.kvetlenül esatolJon. Ha k o zben megnQgüJt, be se adja a kérését, mert nem veszik vissza. T. M. őrm., Sárospatak. Rendben van, még sokat is kül­ (;ött. 20 f bélyeget lapunk javára bevételeztünk.

parancsnoks�g

Tömeg. A váll&kozó a ruházatot kifogástal ooul, testhez­ áll\) szabasban és kivitelben köteles kiszállitani. A rosszul álló ruházatot tehát Ön nem köteles elfogadni s arra sem lehet kényszeríteni, hogy tömegbeli rub'ázatát a saját költ­ ségén igazíttassa a testéhez. Addig küldje tehát vissza a ruhát a vállalkozónak, amíg kifogastalan ul nem áH, a hibá­ kat azc>nban célszerű hc>zzáértővel megállapittatni és meg­ jelöltetni. Lelkiismeretlen vállaLkozó k a ruházatot úgy kül­ dik vissza, ahogy kapják, arra számítva, hogy a csendőr a végén majd megunja az ismételt viss=küldest. Aki megte­ heti, jól teszi, h a alkadrn±lag, mikor a vállaLkozó székihel'Yén jár, személyesen felpróbálja a ruház atát, mert a személyes próbát semmiféle leírással nem llebet pótolni. Persze cél­ szerű a vá:ll alkozót a bemenetel napj áról előre értesíteni, hogy a ruhát próbára előkészithesse. Ha a ruházat több­ szöri visszaküldés után sem felel meg, tegyen jelentést gazdasági hivatamak.

111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIUIIII

bronzcsillár

lán gú P 18. 35 6 lán gú P 28. 50

I

1981

CSE NDO RS€ Gl LAPOK

Bútor leghosszabb részletre � 1 �� NE.ZETI BÚTOBRÁZNÁ L

legolcsó b ban' i;:z� kb v Doh.ny....tc.

38. 6. 46. sz.m (KI.uz.l-utca s.ro k)

1 111 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 111111111111111111111111111111111111111111111111mllllllllllllllllllllllllllmll

R E M IN G T ON

í rógép hirde t ést !

15.

C�E . ' D OR SEG I LA PO K

llecsület tel. vitézül Köszönjük ked,'es 50rait. ::IIin­ azon vagyunk, olyan lapo t adju!lk , amelyet szí'e."I' . n olvasnak ' munkánk ,n a , h a ezt a célunkat elérjük. Egy I pnak nam illllltai . . .. oromet s rezni , mint azzal, hogy mint Ön . � . �nd n sz� at szeretettel rják s elejétöl végig � 11; ag) on he; yes, hogy hosszu, unalmas öszi és téli

hogy :á

�

a közleményeinket ; jobb, hasznosabb és �zórakozást "alóban nem tudnánk ajánJan'. peldányszamunknak háromról kettőre csökkentésén nem áll módunkban segiteni ; az is eröfeszíté, részünkról s nagy jóakaratba a be:ügyminiszter úr lapunkat legalább igy, ahogy yan, meg tud. A nyoma5ztó pénzhiány " alószinúleg minket is nehézség e l é fog még állítani, de azért arra fogunk hogy a lapot a nehézségek köze;>ette is lega.:ább megtartsuk. t:d"özlet az örs minden is, a.1t ik lewlét aláírtile •

.

�

tag­

Országház. Xem értjük, miért jut Önnek Cz az ügy csak két és félé, muh'a az eszébe ? Ön..'<éntelenül is arra hogy h a "alóban ,alanlüéle igazságtalan.� tör. yolna Önnel, semmi esetre sem h22lgatott ,oina yele ideig. Ki tudja, hogy az örsön azóta mind ugyanazck reszE�ek yannak-e, akik akkor yoltak, mert még ha Ön iga. kapna is, az új részesek aligha fogják "állaW az idököz. áthelyezettek kötelezetL"<Ígeit. A kérdés e:bírálásán:il az a fontos, hogy a közgazdálkodás é!etbelépé"" Ön tagja \"olt-e annak, vagy sem. Miután �alóa zí 8 nűnek tartjuk, hogy az örsröl történt eltávozása alkalmá­ val becslés nem yolt, nézetünk szerint azt kell irányadónak tekinteni, hog>' akkor, amikor a köz,gazdá!kodás életbelépett, Ön az örsön mint ideiglenesen " agy tartMan eh'ezén�elt sze. repelt-e ? Ha akkor még csak ideiglenesen yolt "esényelye, a vagyonrészesedés megilleti, míg ha a yezénylése tartós volt, a 40 pengö a:aptókhel ki van elégín·e.

������:��

Drégely ,ára. Ön ""erínt az e!ölépt!'tésa folyó h októ' ber 31-én "lett volna esedékes". Ez " felfogás tévES , mert az elöléptetése senkinek sem esedékes. A rendelet úgy szól, örmesterré "loléptet. után hogy a csendör öté,; szolgálat hetó, nem pedig elóléptetendö. Azt, hogy On a szolgá!at:it hogyan látja el, illeh·e, hogy elöléptetésre a!ka!nlas-e . elsö­ sorban az elöljirói h;yatottak e:dönteru. :.\Ii nem tu:lhatju�, hogy az elöléptetése miért késik, azt azonban biztosan tud­ juk, hogy h a késik, oka '·an. Lehet, � ogy a kErü!eti parancs­ nok úrnak �zemé!y szer:nt nincsen Ön ellen kifogása, azokat azonban, akik az h " ége felé kerülnének elóléptetésre, nem lépteti addíg elő, amíg a jö"ö é"i minősín'ényük nincsen meg. szerkesztve. Ez egyébként igen he:yes is, mert a testület ér· deke ezt kh'ánja, hogy elöléptetésra csak azok kerüljenek, akik megérdemlik, már pedíg furcsa lenne, ha " alaki mondjuk - októberben a multé" i minösíh'énye alapján ör· három hónap muh'a ped:g a folyó é,; mesterré elölépne, őt minösíteni. Ha - mint írja ­ yiselkedése a.apján le léptetésnél melJözsék, az el" hogy semmi okot nem adott arra, átmeneti lesz. Ki· csak késedelem a nyugodtan, akkor "árjon hallgatásra nem mehet, mert az elöléptetését senki sem kér· ht:ti s einlaradása miatt panaszt nem .emelhet. _

kellene

1931. év. A tön'énytelen gyermek tartásdíjára ,·onta· kozó kötelezettség újabb bírói gyakorlatunk szerint a gyer­ mek 16. életéyének betöltéséig terjed. 2-5. H a a perben let szegényjogi alapon kirendelt pártfogó ügy· 'I e z díjait az e llenféltól jogosan igényelheti, ha e az ellenfelet a bíróság elmarasztalta. De igényei­ díjait saját felétól is, ha az ellenfélen behajtani nem jutott. Az s ha fele késöbb bármiképen yagyonhoz mérennek i3 tlrtozik ali a díja a perk;j l�séó faga'm

���::���

;f�Ee

73

�

tékét a . ír ág ha za meg az ügyet eldöntö ítéletében. . per�o.tseg. me á} g l �pltá;;a k�rdé;ében a hirói itélet ellen eppen ugy, mlDt az Itelet erdem, resze ellen a felsóbb biróság. hoz -ehet fellE'bbezni. ::IIás jcgon"oslat a perköltség kérdé.5é­ . ben . lli '.'cSEn. Az er ke t. fe ek é 5 az ü�'\'éd azonban ehben . . . . a ke rdesben a blrosa g Itélete tol függet lenül is rendelkezhetnek. . I!ieto\eg az �Itér� módon megeg yezhetnek. A per. . k ?l eg mertek� a ugyvéd nek a per jó ügnitele yéget � . k!f�J� tt munkaja es a perttr�' értéke szerint io aazodik. .\ b'�o ,., a p ark"l' ·o �S{.cioen . . � "Ital a u.�.., ... o ' b3 .!l a v'esztes felét mara5ZtalJa cL A " e�ztes félnek ezenfelül természete;;en fizetnie kell a saját ü�'\·édjéne<. díj,;t is . \ birÓ&Íg a per adatai . '3':rY a f�le �é.relme alapján intézkedik a p2rkö: ;ég ,;se­ lesen-ek kerdeseroL Az ü�'yédek különben azt a szokást kö­ ye , h o�y díjaik ö�szegét bíróilag megá!lapíttatják, nehog, . . ebb,1 kesobb nta szarmazzék. Ez különö",n akkor font"" az üg�'\'édnek saját felétól, z:= az el:enfelétöl kel n e díjait és kÖltségei t. A perkö!tség egyik tön'éu'ws járu. le.ka a pe�ben m egitélt kö,ete1ésnek s i�' az 19'29 : tör. . " e!,yc,k � e �elme � � csend0 legény ég illetményeiböl gyer­ : .r mektart asdí] megItélese eset eben yégreha't:ó.s.i úton :e"on. I:ató. A Yégrehajtist a bíróság lülön hat ozatta! rendeli el .. az érdekelt fél kéITimére. H a a yégrehajtást 5zenyedö a " greha tó " égzést az í lettel ellenkezónek "a�' magára . !:ezye banm tekintetben serelrnemek tarja, a fels5bb bíróság­ hoz felfolyamodást adhat be.

� ?s

�

� .l

�

�télettó:

�

�

ti!<

ha bes�­

j

XI\'.

�

�

�

�

t�

KÉZ IRATOK.

P. F. :\l agyargencs. Közolni fogjuk.

O.

I. alhdgy.. YáL Legközelehb hozzuk.

Buzgó. Közöljük.

Alkal­

R. A. (órm� Budapest. ( Hamis " ád nyomozása.) nlas lenne a köz:ésre, de mert politLiai háttere Y3n, neln "özölhetjük. Közönséges búucselel",nények nyomozisáról ké­ rünk leírást. T. D. th

.•

A lp ár. Közöljük.

Amint sor kerül reá, közöljük.

Gyopár

\z esetet más felda!gozásban s az október l·i szánlunkban közöltük is. Tank.

.

•

már megkaptuk

P. Gy. th� Kápolnásnyék. Sorrendben közöljük.

..

B. A. th Budapest. Xem yalt be. .\z e 'tűntek n�;I\'án­ tar:
közö:ni fogjuk.

K. J. ny. g. th .. 'zeged. Jó leírás, mégsem közölhet jük. mert a tanu:ságos nyomozások roratiban politikai ügyaiben folytatott nyomozásokat nem ismertethetünk. Csak közönséges búncselelnnény król szó!ók:it ké.iink. _\ mai nap t ö redé kei. Xagyon h3son�íta.nak azokhoz, mir közöltü!lk. f'jabbakat, eredeti bbeket ké­ amilyeneket rünk. Jönni fog. Heves. Sajnos, nem fog jönni. Az egész nyo­ mozis dicséretet érdeme: ugyan, mégsem közölhető, men az eredményhez tulajJonképpen a be..<Úgók ré" én jutot-.ak. ezek szerepének tárgyalása pedig nem kívánatos. Egyébként az ér­ dekelteK a leírásból reájöltetnének a besúgók személyére. akik ebból folyóan kellemetlenségeknek lelletnének kitéw. már pedig az utasítás '" besúgók neyének títokban tartá­ sára s a kellemetlenségektál mel5"édésére szigorú rendelke· z:é$eket tarta:n13z. P. A. órm., örké n ) . :\Iint látja, E'rról a témiirlll éppsn a mai számunkban köz.;ünk cikket. Tanácsai nagyrészt helyt· cikkekben megjelent csak az eddig állók, de közlésükkel in· hog-y fog-Ialtaknt ismételnö k. Figyelmen ki,iil hagyta. meg· sok nagyon Szut. a ben tok stb. órizetbeyételc tekinteté

úri

-!ozereléai "'téute

nabó.álla é. DL kir. •J!yennahúaU •• f

SZ GYULA BUDAPEST,IV., APPONYI-TER 1. �=�i

OOLMUYOI fS URSlSjGl ZU88DnOK SPECIÁLIS KÉszIlŐJE !

- Tel.: Aut

833- 39.

Alapitá.i év. 1915.

REMINGTON

EziiotkoazofÚ ....ter

írógép RéSZVénytársaság, Budapest, VI. kerület, Andrássy-út 12. szám.

CS E i\ I ) ( ) I \ S EC I

�71

� ;��

álkozzék ;:,eg �oly �n y szor ító intézkedést tara lmaz . Prób ? la.:s u cs neh � ,�,- n . o I,' asna ír' ..;: ..; :J. ' ;il Oné túl, ago s�ln l de nlln den nap ha,z'slb. célj aira ;negfC'le ln�k a l; , . nálutr� Iwn. Nem közölhetjül(. ed, �esz par H o s "ú ra nvult Lat orca iékn ál. Kar 'Ícso ny , ,sem megbartam nen� telli el felk . amely a� érdeklődést sem :ll;h� .t�a, nem nagyon gya tudj a. ScW;zor megírt, kisse bar ku.dottu k, I'or lolt ké ••' I mc,," ín·a . YI Osza tás, ke\és poT ú, lt al á nos , isko lázá sszerű okta zitiyumm al. Nem közölhető. r�) 10. Az egyike t közöl jük, a . n:ásik, � �Iind a szolgálat us, I mas, .alkal 311'a cel] za.� ; ,ü tú:hosszú és inkább csak iskoht kl­ s rab{)1 den rrun me,rt uk, � , azéI t örömm el és éh'ezettel oh'ast a I,:lekkel ont , sZlvveléJof:zl ü', a nagy ragaszkodást, a11" ely n t adJ � tf>sti,ilet hez forrasztja. Csak sok Ilyen d�rek. csendor aztan On IS, akkor az I ten a testületnek, mint amIlyen az a veszedel'em, amellyel szemben meg ne védenők az

ir�t�k ,

s

Klm e;;e.

túi,

i

�

nincs

ország köz biztonságát. A cikk témája meg­ :\1. J . rfglm. Kiskunfélegyháza . közbiztonsági kérdé­ mi között k e mely a, haladja a kereteket, közlésnek gyakorlatilag sem a de sekkel foglalkozhatunk, \C>lna sok eredménye. A gondol at egyébként nem új, a nem­ zetközi szaksajtóban é, internacionáli s kongresszusokon fel­ \'etödött mái', de c�ak mint egy nagyon távoli jöv on ek még távolibb zenéje, A mai viszonyok között s bellátható időn be­ lül senki sem gondolhat a mcgvalósítására. A gondolat szép és nemes, nem nehéz azonban elképzeln;, hogyan festene a valéságban. Mé Itóztatott-e arra gondolni, hogy a Népszéh et­ ség mai ö sszetételében n€m más, mint az úgynevezett győző államok, el'sősorban Franciaország hatalmi eszköze, amely­ nek főfeladata, hogy a leghallatlanabb igazs:ígtalanságoknak es erőszakoskodásoknak azt a látszatot adja, mintha azok a nEmzetek akaratai lelmének igy aztin nem nehéz azt sem elkép;:elni, hogyan festene gy, a Nép�zövetség oefolyása vagy éppen vezeté!'e alatt áIQó nemzetközi randőrség. Azután : a politikai bűntettesek kiadatása még a h áború előtt is nehéz }11'obléma volt, pedig a1
Vázlatra;zolási ielada t. (Pályázat.)

Rajzoljunk kerete t, amely 18 cm széles és 20 cm magas. Aláj a mértéket 1 :25.000 . Északi irány a rendes a keret felső széle felé, Rajwl junk a keret j obb felső sarkáÚ,1 a rajzfelü­ let közép �ontján ker ztül műutat úgy, hogy az az említett � po!Jton meg 600 meterrel túlhal adjon. Itt dél-délnyugal:.i uany?a fordul a IYlű t és a keret :alsó> széléig halad . Attól a ponttol, M(l1 megtonk, 1000 méternyire kőhídon vezet át, a,mely patak felett visz keresztül (A patak nak a híd két I�n csa� egy-egy kis dJarabját kell jelezn i) . A rajzfelületolda­ kö­ , zel? pon�Jab>an , képoszlop áll , a műút északnyugati oldal án. A ra! zfelulet deInyugatI sarkat lombos erdő tölti ki amelynek a sz e a keret lalsó szélétől a hídig közvetlenü l a �űút nyugat " fel � es� oldala m�llett hal� , � híd tól p edig a keret nyugat . , fe,le eso" b �lol�alanak a ko� g. A IllJzf elület közép pontj p;:, á­ nal szekerut agaZlk el a muutból, amel y délkeleti irány ban halad ; a múúttól 1400 m távolságban fahídon vezet át amely patak fölött visz kere sztü l. ( A patakot itt is csak úg kell rajz olni, mint a Ikőhídnál . ) A fahídtól ugyan csak dél-

�

é!

�

1I1l11l11l11l11l11l111l1ll1ll1l1l1ll1l1l1l1l1ll11l1l1l1ll11ll1l1ll1l1l 1l1l1l1l11 l1l1l1ll1l l11l1l1ll1

ll1ll1l1l 1l1ll11ll1 ll1ll1111 111111111 111111111 1111111111 1111

H OS E R VI KTO R

1 1 1 éve s ó r á s c é g e Budapest, \., Tabán, 4prbd·u. 1. Tele fon : a. 531 -3 9. Ajánlja aús óraraktárlJ t 10 .,ázalék eng edm énn yel a m. kir. csendőrség részére

J A v 1 T A S O K A. T

llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll

IS

E LV ..5.. L L A L I

llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll

llllllllllllllllllllllllllllllllll

1931 n ov l mber 15.

LAPO K

keleti irányban halad a szekérút és a hídtól számított 600 m . távolságban végző� i k ; !'- �é%ében gém,eskút úll ,A szekérútnak e eszakkeletre a meternyl1' 1200 tól a műútból való kiaglazasa a roűúttól dél, amely műút délkeleti oldalán fasor kezdődik, f ­ keleti irányban halad és 1600 ID hoss � �. �gyallott, sor kezdődik karban nem tartott kocslUt agazik cl a muutból, amely nyug, �t-északnyugat felé halad és a múúttól 2300 m-re

MO�. !, �

levő kápolnához 'visz. , , . . ... A megoldásnál elsö.so,:·ban a pontos . ra! z J on szamltasba, tehát senkit se riasszon VISsza a megoldastol az, ]:Logy esetleg nem tud elég szépen rajzolni. , Az utakiat, . erd�szélé�, 'fasort stb. nem kamyargósan, hanem ugy kell NlJzo!m, mmtha a pályázatban előírt megtörésektől el tekln�v� nYIl egyen esek le.n­ nenek, A világtájak szerint megadott Iranyokat lehet szog­ Biztonság kedvéért ide írjuk, hogy pl. mérővel is felrakni , kelet-éSZiakkeletnek megfelel 221/., ,fok, éS2lakkeletnek 45 fok, észak-északkeletnek

67%

90

fok, északnak

fok:

A pályázatban csak a csendő" seg legénységi egyénei ve­ hetnek részt. Határidő : decembe,' 5. Az eredntényt a decem­ ber l 5-i/ci szármmkban fogjuk kihi,·det7li. A legjobb pályáza­ tot szép fénykélJezőgéppel és hozzávaló teljes felszereléssel jll ta lmazzuk. --0--

Me gieltés.

Folyó évi 29. számunkban közölt "BU"kns mesél" című pályázatunk megfej tése a következő : , 1 . A nap 9 órakor a 'délkeleti égbolton van, tehá� 12 o�a­ kor nem lehettek a h ármas kilométerkőnél, mert negy kllo­ ez pedig szabály­ métert három óra alatt tettek volna meg, ellenes. 2, Az eső nem ok a portyázás reeggyorsítására s így rendes portyázási menetU>tJernben nem tehettek percenklilllt 100 métert. ( A távb>eszélőoszlopok 50 méternyire vannak egy­ mástól . ) . 3. A kilométerek előttük fogyta!k, nem a hátuk mögött. 4. Előbb van la villámlás, azután a dörgés. 5. A hang, 'Inásodpercenkint 333 métert tesz meg. Ha te­ hát húsz másodperc telt el a villámlás látása és a dörgés hallása között, akkor 6 kilométer és 666 méter távolságban csapott l e a villám, vagyis a járőr abban az id6hen nem lehe­ tett a hármas kilométerkőnéL 6 . Ha a hármas kilométerkőnél tizenkét órakor voltak, nem él,kwhettek 14 ó'l.'ako r a laktanyába, mert ennyi menet­ időre nem volt szükségük 7. Ha a községháza a z utolsó kil ométe rkőnél áll ott, a jár­ őrnek észre kellett vennie a tüzet s így nem v ol t indokolt a l alüanyába ",aló> bevonulása. *

Beérkezett 35 pályázat. A leghelyesebb megfejtést Szabó Gyttla II. tÖ,·m. küldte be. Helyesen fejtették meg még a követ­ kezők : Cseh Gábor őrm. (Somoskőújfalu) , Juhász József cs. (Pocsaj), Marton Mihály th. (Szombathely), Veress Antal tii,·m.. (Debrecen ) , Tályi L(�ios cs. (Cered), Illés Mihály törm. (Bercel), Csobod Ferenc tőrm, (6zd), Erdélyi Bálint örrn. (Moson ) , BO" bély János cs. ( Tata). *

Azbey Imre szép tusrajzát Szabó Gyula

ter (Báj) eimére elküldöt!tü k.

II. törzsőrmes­

A szerkesztésért és kiadás ért felelős :

PINCZÉS ZOLTÁN

őrnagy,

Stádiu m Sajtóváll alat Rt., B u da p e st, VI., Rózsa ·ut('� I l l . sJ.. Felel ős üzemvezető : Győr }' Alr.d ár, -

Ha sználjon

fotóc ikk eket, mert mi nd ig Különlegességei

a

legjobb !

IS OC HR OM FIL ME K ÉS LE ME ZE K -