Döntés-előkészítő dokumentum. Budapest, november 15

A Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő és a Városi Sportcsarnok és Létesítményei intézmények potenciális jogi átalakításának vizsgálata, valamint e két intézmény és a Kapos Televízió és Rádió Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. bevonásának mérlegelése a kialakuló holding struktúrába

Döntés-előkészítő dokumentum

Budapest, 2010. november 15.

IFUA Horváth & Partners Kft. H-1119 Budapest Fehérv ári út 79. Telef on: +36 (1) 382 88 88 Fax: +36 (1) 382 88 89 company @ifua.hu http://www.if ua.hu A HORVÁTH & PARTNERS csoport tagja TH E P E R F O R MA N C E A R C H I TE C TS

Atlanta ⋅ Barc el ona ⋅ Ber li n ⋅ Buchar est ⋅ Buda pest ⋅ Düsse ld orf ⋅ Munic h ⋅ Stuttgart ⋅ Vienn a ⋅ Zurich

A Kaposv ári Uszoda és Gyógyfürdő és a Városi Sportcsarnok és Létesítményei intézmények potenciális j ogi átalakításának vizsgálata, valamint e két intézmény és a Kapos Telev ízió és Rádió Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. bev onásának mérlegelése a kialakuló holding struktúrába 2/62

Tartalom 1.

Vezetői összefoglaló

4

1.1.

Intézmények átalakítása

4

1.2.

A vizsgált szervezetek bevonása a holdingba

6

2.

Bevezetés

9

3. A Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő és a Városi Sportcsarnok és Létesítményei intézmények potenciális jogi átalakításának vizsgálata

12

3.1. Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő 3.1.1. Jelenlegi működés v izsgálata 3.1.2. Hazai gy akorlatok bemutatása

12 12 15

3.2. Városi Sportcsarnok és Létesítményei 3.2.1. Jelenlegi működés v izsgálata 3.2.2. Hazai gy akorlatok bemutatása

18 18 21

3.3. Jelenlegi jogi forma bemutatása 3.3.1. Irány ítási struktúra, szerv ezetalakítás 3.3.2. Tulajdonosi beav atkozási lehetősége 3.3.3. Felsőv ezetői f eladatellátás, f elelősség 3.3.4. Gazdálkodás 3.3.5. Finanszírozás 3.3.6. Vagy onelemek kezelése 3.3.7. Teljesítménymenedzsment 3.3.8. Ny ilv ánosság

24 24 25 25 26 27 27 28 28

3.4. További lehetséges jogi formák és azok sajátosságai 3.4.1. Irány ítási struktúra, szerv ezetalakítás 3.4.2. Tulajdonosi beav atkozási lehetőség 3.4.3. Felsőv ezetői f eladatellátás, f elelősség 3.4.4. Gazdálkodás 3.4.5. Finanszírozás 3.4.6. Vagy onelemek kezelése 3.4.7. Teljesítménymenedzsment

29 33 37 37 38 40 41 41

3.5. Javaslat a jogi forma megválasztására 3.5.1. A jelenlegi és a lehetséges jogi f ormák összehasonlítása 3.5.2. Jav asolt jogi f ormák

44 44 47

3.6. Adott jogi forma kialakításának sajátosságai 3.6.1. A jogif orma-váltáshoz szükséges f eladatok áttekintése 3.6.2. A költségv etési szerv megszüntetése 3.6.3. Közhasznú nonprof it gazdasági társaság alapítása 3.6.4. Munkav állalók átadása-átv étele 3.6.5. Az egy éb v agyonelemek átadása 3.6.6. A jogif orma-váltás idő- és költségigénye 3.6.7. Lehetséges jogi kockázatok

50 50 51 51 52 53 54 54

4. A KÉT VIZSGÁLT INTÉZMÉNY ÉS A KAPOS TELEVÍZIÓ ÉS RÁDIÓ SZOLGÁLTATÓ KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT. BEVONÁSÁNAK MÉRLEGELÉSE A KIALAKULÓ HOLDING STRUKTÚRÁBA 4.1.

Gazdaságossági szempontok

4.2. Alkalmassági, célszerűségi szempontok 4.2.1. Tulajdonosi struktúra

56 56 57 58

A Kaposv ári Uszoda és Gyógyfürdő és a Városi Sportcsarnok és Létesítményei intézmények potenciális j ogi átalakításának vizsgálata, valamint e két intézmény és a Kapos Telev ízió és Rádió Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. bev onásának mérlegelése a kialakuló holding struktúrába 3/62 4.2.2. 4.2.3. 4.2.4. 4.2.5. 4.3.

Tev ékenység jellege A működésre gyakorolt hatás Átalakítási igény Korlátozó tény ezők Javaslat az egységes irányításba történő bevonásra vonatkozóan

58 59 60 60 61


1.

Vezetői összefoglaló

Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése 2011. november 11-i ülésén úgy határozott, hogy 2011. január 1-jétől az önkor mányzati tulajdonú gazdasági társaságai egységes irányításának megszervezésére holding társaságot hoz létre. A holding révén közös irányítás alá kerülnek az alábbi társaságok: •

Kaposvári Tömegközlekedési Zrt.

•

Kaposvári Önkor mányzati Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt.

•

Kaposvári Városgazdálkodási Zrt.

•

Kaposvári Nagypiac Kft.

•

Kaposvár Jégcsarnok Fejlesztő és Üzemeltető Kft.

•

KAVÍZ Kaposvári Víz- és Csatornamű Kft.

•

Deseda Kemping Kft.

A Közgyűlés emellett úgy határozott, hogy – az IFUA Horváth & Partners Kft. közreműködésével – szükséges megvizsgálni a Kapos Telev ízió és Rádió Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. esetleges bevonását a holdingba, valamint a Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő, továbbá a Városi Sportcsarnok és Létesítményei átalakítását gazdasági társasági formába, majd ezt követő bevonását a holdingba. A fentieknek megfelelően jelen dokumentum kiterjed a két vizsgált intéz mény (Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő, valamint a Városi Sportcsarnok és Létesítményei) jogi formájának potenciális átalakításának mérlegelésére csakúgy, mint e két intézmény, valamint a Kapos Telev ízió és Rádió Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. esetleges bevonására a holdingba.

1.1.

Intézmények átalakítása

Az intézményi forma választására vonatkozó elemzést megelőzően megvizsgáltuk a két intézmény működését, finanszírozását, majd bemutattuk a hazai önkor mányzatoknál tapasztalható, szervezeti formára vonatkozó gyakorlatokat. Ez alapján a következő megállapítások tehetők: •

•

•

•

Mindkét szervezet alapvetően közfeladatokat, önkor mányzati feladatokat lát el. Míg ez a Sportcsarnok és Létesítményei esetében várhatóan a jövőben sem fog érdemben változni, addig az Uszoda és Gyógyfürdő életében jelentős változást okoz majd a jelenleg futó beruházás elkészülése. Mindkét intéz mény jelentős önkormányzati támogatással tud csak működni: az Uszoda és Gyógyfürdő a 2011. évre közel 290 millió önkor mányzati támogatással számol, míg a Sportcsarnok a 2009. évben 192 millió forintot kapott az önkor mányzattól. A fürdő vonatkozásában a hazai gyakorlat vizsgálata kimutatta, hogy a vizsgált 15 önkor mányzati fürdő és uszoda üzemeltető közül csupán 2 működik intéz ményi formában. A fennmaradó szervezetekből 8 Kft, 4 Zrt, 1 pedig nonprofit Kft. formájában működik. A sportcsarnok vonatkozásában már árnyaltabb a kép: a 21 vizsgált szervezet közül 9 működik intéz ményként és 4 nonprofit Kft-ként. A fennmaradó társaságok Kft, illetve Zrt. formájában működnek.


Annak érdekében, hogy javaslatot tehessünk a két vizsgált intéz mény szervezeti formájára, különböző szempontok mentén összevetettük a lehetőségeket: a költségvetési szerv és a gazdasági társaság előnyeit-hátrányait, működési kereteit. E szempontok az alábbiak voltak: • • • • • • •

Irány ítási struktúra, szervezetalakítás. Tulajdonosi beavatkozási lehetőség. Felsővezetői feladatellátás, felelősség. Gazdálkodás. Finanszírozás. Vagyonelemek kezelése. Teljesítmény menedzsment.

A fenti összehasonlítás alapján elmondható, hogy az elmúlt években jelentősen lecsökkentek az intéz ményi és a gazdasági társasági forma közötti eltérések. Ebből adódóan a legtöbb szempont mentén elmondható, hogy a két megoldás hasonló működési kereteket tesz lehetővé. A leginkább megfelelő szervezeti form a megválasztása alapvetően attól függ, hogy az Önkorm ányzat az adott szervezetnek milyen szerepet szán a jövőben: •

•

Amennyiben a tervek szerint egy szervezet – a jelenlegi gyakorlathoz hasonlóan – elsődlegesen önkorm ányzati feladatokat fog ellátni, közszolgáltatásokat nyújtani (pl. esetében verseny- és élsport támogatása, sportlétesítmény működtetése), úgy az intézményi forma a m egfelelő választás. Ha ugyanakkor a profitorientált tevékenységeket erőteljesebben kívánja megjeleníteni az Önkorm ányzat a szervezet a tevékenység-portfóliójában (ilyen lehet például egy sportcsarnok esetében zenei programok, előadások szervezése), úgy javasolt az intézmény átalakítása nonprofit gazdasági társasággá.

Ezt követően külön elemeztük a Zrt. és Kft. forma alkalmazásának lehetőségét, majd összevetettük a nonprofit és a for-profit vállalkozásokat. Javaslatainkat, végkövetkeztetésünket az alábbiakban foglalhatjuk össze: •

Tudomásunk szerint az Önkor mányzat alapjaiban nem kíván változtatni a Sportcsarnok és Létesítményei intézmény tevékenység portfólióján, ebből adódóan ezen intézmény esetében nem javasolt az átalakítás. Az önkormányzati feladatok ellátása intézményi formában tud a legkönnyebben megvalósulni.

•

Ezzel szemben a Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő esetében a jelenleg futó jelentős mértékű beruházás alapjaiban változtatja meg a szervezet működését, gazdálkodását, bővíti tevékenységi körét. Ily módon ez esetben a gazdasági társasági form a jobb megoldást jelenthet.

•

Amennyiben az Önkor mányzat a gazdasági társasággá alakítás mellett dönt, úgy a Kft. form át javasoljuk, mivel ennek alapítása és működtetése is egyszerűbb.

•

Tekintettel arra, hogy a vizsgált intéz mények tevékenysége közhasznúnak minős íthető, átalakítás esetén a közhasznú nonprofit Kft. forma biztosíthatja a gazdasági társasági működési forma előnyeit, a közhasznúságból adódó kedvezmények igénybe vételét, s emellett a költségvetés oldalán sem jelent tehernövekedést a vonatkozó feladatok finanszírozása.


•

1.2.

Tekintettel a jogi átalakulás jelentős munka- és időigényére, javasoljuk, hogy arra a fürdő beruházás lezárulását követően kerüljön sor. Ily módon az átalakítás egyrészt nem terheli tovább a – beruházás miatt egyébként is – bizonytalanul működő szervezetet, nem veszélyezteti a beruházás lefolyását, s egyben megkönny íti az átalakítás folyamatát.

A vizsgált szervezetek bevonása a holdingba

Anyagunk második részében azt vizsgáltuk, hogy a két intéz mény, illetve a Kapos Televízió és Rádió Kft. holdingba történő bevonása javasolható-e. Az egységes irányítás feltétele a gazdasági társasági form a, ebből adódóan – amennyiben a fentiekben megfogalmazott javaslatokat megfogadja az Önkormányzat, úgy – ez a lehetőség csak a Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő, valam int a Kapos Televízió esetében lehet releváns. Tekintettel azonban arra, hogy az intéz mények átalakítására vonatkozóan még nem született önkor mányzati döntés, jelen fejezetben m indhárom fent felsorolt szervezet esetleges bevonását megvizsgáljuk, ezáltal azt feltételezve, hogy mindkét intéz mény gazdasági társasági formában folytatja a jövőben a működését. Hangsúlyozzuk ugyanakkor, hogy amennyiben a Sportcsarnok és Létesítményei átalakítása nem történik meg, úgy annak bevonása nem lehetséges a holdingba. (Azonban azt is meg kell említeni, hogy ez esetben is van lehetőség a közös szolgáltatás-szervezésből és beszerzésből adódó előnyök (részleges) kiaknázására, ha a szervezet önként csatlakozik a holdingban kialakított rendszerek egy részéhez.) A vizsgált szempontokat és az azok mentén tett megállapításainkat foglalja össze az alábbi ábra. 1. ábra: Egységes irányításba történő bevonhatóságra vonatkozó megállapítások


Szempontok

Főbb megállapítások

Gazdaságosság

A Kaposv ári Uszoda és Gyógyfürdő, valamint a Városi Sportcsarnok és Létesítmény ei bevonása az egy séges irányítás alá kedvező hatással járna mind a holding, mind a két szervezet szempontjából. A Kapos Telev ízió és Rádió Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. bevonása nem okozna érdemi változást.

T ulajdonosi struktúra

Tekintettel arra, hogy mindhárom vizsgált társaság esetében az Önkormányzat tulajdoni hányada egy ségesen 100% (feltételezve, hogy az intézményből gazdasági társasággá alakítandó szervezetek be az Önkormányzat nem k ív án további tulajdonosok at bevonni), egy ik v izsgált szervezet esetében sem okozna problémát azok holdingba szerv ezése.

T evékenység jellege Működésre gyakorolt hatás

Átalakítási igény

Korlátoz ó tényez ők

Mindhárom szervezet közszolgáltatási jellegű tevék eny séget végez. S bár funk ciójukban érdemi különbségek v annak, a vizsgált társaságokat részben tev ékeny ségük nél, részben méretük nél fogva mindenk éppen érdemes bev onni a holdingba. A holdingirányítási struktúra létrehozásával a vizsgált vállalati k ör minden tagja tudna realizálni műk ödési és/vagy pénzügyi előnyöket, még a tartósan veszteséges (v agy jelentős önkorm ány zati támogatásra szoruló) v állalk ozások is. A holdingba szerv ezéssel egyidejűleg nem látunk szük ségesnek érdemi v áltoztatást (szűkítést v agy bővítést) a v izsgált szervezetek tevék eny ségében. A jogi forma váltás – holdingba szervezés esetén – elengedhetetlen a két vizsgált intézmény nél, miv el a holdingba csak gazdasági társaságok vonhatók be. Egyik v izsgált szerv ezetnél sem találtunk olyan versenytörvényi, közbeszerzési kötelezettségeket vagy további jogszabályi előírásokat, mely ek gátolnák a vizsgált szervezetek bev onását az egységes irány ítás alá. A Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő esetében ugyanak kor a jelenleg futó k iemelkedően nagy m értékű beruházás, illetve az abban rejlő bizonytalanságok miatt jelenleg (a teljeskörű működés stabil beállásáig) nem jav asolható a holdingba történő bevonás.

Usz oda

Sportcsarnok

Kapos TV


Összefoglalóan elm ondható tehát: •

A Kapos Televízió és Rádió Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. bevonásának a holding struktúrába nincs akadálya.

•

A Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő gazdasági társasággá alakítását a jelenleg futó beruházás befejezését követően javasolt elindítani, m ajd ezt követően e szervezet is részévé válhat a holdingnak.

•

A Városi Sportcsarnok és Létesítményei intézmény átalakítását gazdasági társasági form ába nem javasoljuk. Azonban amennyiben a későbbiekben – a változó preferenciákból adódóan – az Önkorm ányzat mégis az átalakítás mellett dönt, úgy ezt a szervezetet is javasolt és érdemes bevonni az egységes irányítás alá.


2.

Bevezetés

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkor mányzata 2010 nyarán közbeszerzési eljárást hirdetett meg az Önkor mányzat érdekeltségében álló vállalatok egységes, holding-rendszerű irányítási rendszerének kialakítására vonatkozóan. A vizsgálat az alábbi vállalatokra és intéz ményekre terjedt ki: •


•


•


•

Kaposvári Nagypiac Kft. / Kapos-Fürdő Ingatlanfejlesztő és Idegenforgalmi Kft.

•


•


•

Deseda Kemping Kft.

•

Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő

•

Városi Sportcsarnok és Létesítményei.

Az IFUA Horváth & Partners Kft., a közbeszerzési eljárás nyerteseként a szerződésben foglaltaknak megfelelően elkészítette a vonatkozó döntés előkészítő tanulmányt, mely az alábbi következtetésekkel zárult: 1. A kaposvári önkormányzati vállalatok és intéz mények gazdálkodásukat, működésüket tekintve megfelelnek a hazai „átlagos” önkormányzati vállalatokkal szemben támasztható elvárásoknak, sőt, számos vállalat az átlagosnál sok tekintetben jobban is működik. 2. A vizsgált szervezetek mindegyikére jellemző, hogy az elmúlt években komoly erőfeszítéseket tettek a költséghatékony működés érdekében, a város vállalatai is a Kaposvárra jellemző puritán, „olcsó” módon működnek (a szó jó értelmében). Ennek ellenére a nagyobb cégeknél még valószínűleg fellelhetők minimális, a cégek szintjén is kiaknázható hatékonysági tartalékok. 3. Ugyanakkor, míg a vállalatok szintjén a további hatékonyságnövelési lehetőségek nem jelentősek, addig a csoportszerű működésben rejlő potenciálokat mindeddig egyáltalán nem használta ki a város. 4. A részletes elemzések egyértelműen megmutatták, hogy Kaposváron célszerű kialakítani az önkor mányzati cégek egységes irányítási rendszerét, mert az komoly, számszerűsíthető megtakar ítást hozhat és számos egyéb, nem számszerűsíthető haszonnal is járhat. 5. Az egységes irányítás rendszerét egy holding szervezet kialakításával javasolt megvalósítani, amelyet nem egy meglévő cég átalakításával, hanem egy új cég alapításával kell létrehozni. 6. A 100%-osan az Önkormányzat tulajdonában lévő holding szervezet az összes vizsgált céget magában foglalja, azok önkor mányzati tulajdonrészét átveszi. 7. A vizsgált intéz ményeket feltételezhetően gazdasági társasággá javasolt alakítani, azokat szintén a cégcsoport részévé javasolt tenni – ezt azonban egy további, részletes vizsgálat kell megelőzze.


8. A javasolt intézkedések hatására összességében 2015-ig nominálisan több mint 283 millió forint, jelenértéken kb. 235 millió forint megtakarítást lehet elérni. Az induló év beruházásainak levonását követően ez még mindig 233 millió, illetve 189 millió forint megtakar ítást jelent a következő öt év vonatkozásában. 9. Éves szinten a vizsgált szervezeteknek nyújtott önkor mányzati támogatás a jelenlegi közel 522 millió forintról 459 millió forint alá csökkenthető 2012-re. A fentieknek megfelelően Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése 2011. november 11-i ülésén úgy határozott, hogy 2011. január 1-jétől az önkor mányzati tulajdonú gazdasági társaságai egységes irányításának megszervezésére holding társaságot hoz létre. A holding révén közös irányítás alá kerülnek az alábbi társaságok: •


•


•


•

Kaposvári Nagypiac Kft.

•


•


•

Deseda Kemping Kft.

A Közgyűlés emellett úgy határozott, hogy – az IFUA Horváth & Partners Kft. közreműködésével – szükséges megvizsgálni a Kapos Telev ízió és Rádió Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. esetleges bevonását a holdingba, valamint a Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő, továbbá a Városi Sportcsarnok és Létesítményei átalakítását gazdasági társasági formába, majd ezt követő bevonását a holdingba. A fentieknek megfelelően jelen dokumentum kiterjed a két vizsgált intéz mény (Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő, valamint a Városi Sportcsarnok és Létesítményei) jogi formájának potenciális átalakítására csakúgy, mint e két intéz mény, valamint a Kapos Telev ízió és Rádió Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. esetleges bevonására a holdingba. Anyagunk tehát egy döntés-előkészítő tanulmány, mely elemzi és értékeli a lehetséges jogi változatokat: szervezeti-irányítási, m űködési, finanszírozási és jogi szempontból, valamint bemutatja a lehetséges jogi formák kialakításához kapcsolódóan a megvalós ítás főbb ismérveit (feladatok, átfutási idők, kalkulálható költségek, felelősségek, egyéb releváns információk). Ezt követően ismerteti az egységes irányítás alá vonható társaságok körének meghatározására alkalmazott szempontokat (tulajdonosi struktúra, tevékenység jellege, működésre gyakorolt hatás, átalakítási igény, korlátozó tényezők), melyek mentén értékeli a vizsgált szervezetek esetleges bevonását a holding struktúrába.


Döntés-előkészítő anyagunk ezek alapján két nagy részre bontható: 1. A Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő és a Városi Sportcsarnok és Létesítményei intézmények potenciális jogi átalakításának vizsgálata. a. Jelenlegi működés vizsgálata: szervezet története, feladatai és jogállása, a szervezet felépítése, személyi állománya, létszáma, irányítási sajátosságok, vagyonelemek, valamint a gazdálkodás és finanszírozás jellemzői. b. Hazai gyakorlatok bemutatása: az Önkor mányzat kérésének megfelelően bemutatjuk az önkor mányzati uszodákra és sportlétesítményekre vonatkozó hazai gyakorlatot a jogi forma tekintetében. c. A jelenlegi és a lehetséges jogi formák bemutatása és összevetése: a hatályban lévő jogszabályok alapján részletes elemzés a gazdasági társaságok, azon belül is a nonprofit zrt., illetve a nonprofit kft. működéséről. A jogi formák értékelése a következő szempontok mentén történik: irány ítási struktúra, szervezetalakítás, tulajdonosi beavatkozási lehetősége, felsővezetői feladatellátás és felelősség, gazdálkodás és finanszírozás, teljesítmény menedzs ment. d. Javaslat a jogi forma megválasztására, a kiválasztott jogi forma kialakításának lépései. 2. A két vizsgált intézmény és a Kapos Televízió és Rádió Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. bevonásának mérlegelése a kialakuló holding struktúrába. a. A vizsgált szervezetek értékelése az egységes irányítás alá szervezés szempontjából, öt elem mentén: tulajdonosi struktúra, tevékenység jellege, a működésre gyakorolt hatás, átalakítási igény, korlátozó tényezők. b. Lehetséges megoldások értékelése, javaslat az irányítási struktúrára vonatkozóan. A dokumentum döntés-előkészítési, elemzési céllal készült. A lehetséges gazdasági társasági formák is mertetése során mindvégig a költségvetési intéz mények működéséhez hasonlítjuk azok működését. Az egységes irányítás tekintetében nagy mértékben alapozunk a korábbi, a kaposvári önkormányzati vállaltok egységes irányítási rendszerének kialakítására vonatkozó anyagunkra, az abban foglalt megállapításokra több esetben hivatkozunk is.


3. A Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő és a Városi Sportcsarnok és Létesítményei intézmények potenciális jogi átalakításának vizsgálata 3.1.

Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő

3.1.1.

Jelenlegi m űködés vizsgálata

3.1.1.1.

A szervezet története, feladatai

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkor mányzata 1992. január 13-án alapította meg a Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdőt, aminek közfeladataként – az alapító okiratban foglaltak szerint – a közösségi tér biztosítását és az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését jelölték meg. Az intézmény alaptevékenysége a Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátása (szabadidős park, fürdő és strandszolgáltatás; máshova nem sorolt és sorolható szórakoztatás, szabadidős tevékenység). A fürdő jelenlegi rekonstrukciójának eredményeképpen a medencék száma 9 darabbal, a beltéri v ízfelület 397 m2-rel, a kültéri vízfelület 294 m2-rel nő. A beruházásnak – az üzleti terv alapján – nem célja a profittermelés, sokkal inkább a fürdő üzemeltetés pénzügyi fenntarthatóságának megteremtése és a turisztikai vonzerő erősítése. A beruházás pénzügyi haszna előreláthatólag nem a fürdőnél realizálódik a jövőben, hanem a turisztikai kiegészítő és háttérszolgáltatást nyújtó szereplőknél. A szolgáltatások tartalma jelentősen kibővül, a szekcionált beléptető rendszernek köszönhetően külön-külön lesznek látogathatóak az egységek. Ezek a következők: • • • • • •

fedett élményfürdő, gyógyfürdő, uszoda, wellness részleg (szaunák, gőzkamrák, taposó medence), a jelenlegi állapotnak megfelelően a Virágfürdő, terápiás medence (jövőben kerül kialakításra).

3.1.1.2.

A szervezet jogállása

A Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő önállóan működő és gazdálkodó, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező közszolgáltató költségvetési szerv, önálló jogi személy. A Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő felügyeleti szerve Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése, tulajdonosa és fenntartója Kaposvár Megyei Jogú Város Önkor mányzata. 3.1.1.3. A szervezet felépítése, személyi állománya, létszáma Az intézmény engedélyezett létszáma 60 fő. A jelenlegi szervezetben dolgozik a fürdő üzemeltetését és fenntartását kiszolgáló csapat, a gyógyászati részleget kiszolgáló személyzet, illetve a szervezet gazdasági vezetése, mindannyian közalkalmazotti státuszban. A megnövekedett alapterületű és a jövőben gyógyközponti feladatokat is ellátó létes ítmény működtetéséhez, a jó színvonalú szolgáltatás nyújtásához és a gazdaságos üzemeltetéshez várhatóan további 18 fő felvétele válik szükségessé. Az intézmény jelenlegi szervezeti felépítését a következő ábra szemlélteti.

A Kaposv ári Uszoda és Gyógyfürdő és a Városi Sportcsarnok és Létesítményei intézmények potenciális j ogi átalakításának vizsgálata, valamint e két intézmény és a Kapos Telev ízió és Rádió Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. bev onásának mérlegelése a kialakuló holding struktúrába 13/62 2. ábra: A Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő szervezeti ábrája 1

F ÜRDŐVEZETŐ

1

1

SZAKORVOS

13

1

Gyógyászati részlegvezető

ÜZEMEL TETÉSI ÉS F ENN TARTÁSI VEZETŐ

31

2

Művezető

3 F iz. te r. ass zis zten s 7

1

1 Éjje liőr

2

1

3

2

1

Gazdasági ügyin téző

4 Kar ban tar tó

Adm inisztr át or

5 F ür dőü zem i g épé sz

Pé nztár os

F ür dő sm as szőr

1

21 Fü rd őszolg álta tó

Gyó gym as szőr

10 K arbantart ó csop ortvezet ő

5 F első v ezet ő

Us zoda me ste r

I. s zint II . szint

Jelma gyarázat:

6

22

Az ado tt bl okkb an j elöl t szervezeti egység l étszáma (p l. a z ale gységekhe z n em rend elt munkatársak száma ) Szervezeti eg ység összl étszáma (al egység ek összl étszáma és a ho zzáj uk nem ren del t mun ka társak száma összesen)

Forrás: Intézményi adatszolgáltatás

3.1.1.4.

Irányítási sajátosságok

A Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő vezetőjét Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése nevezi ki, az egyéb m unkáltatói jogokat Kaposvár MJV polgár mestere gyakorolja. Az intézmény felügyeleti szerve Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése, a szakm ai felügyeletet közvetlenül Kaposvár Megyei Jogú Város Műszaki és Pályázati Igazgatósága látja el. Gazdálkodás tekintetében a közvetlen felügyeletet a Kaposvár Megyei Jogú Város Polgár mesteri Hivatal Gazdasági Igazgatósága látja el. A Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő részt vesz valamennyi, a fürdőt érintő döntés-előkészítő bizottsági vélemény kialakításában, illetve a napirendek tárgyalására is meghívást kap. Költségvetését Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése hagyja jóvá. 3.1.1.5. Vagyonelemek Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon a Kaposvár Megyei Jogú Város tulajdonában levő Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő 7091 hrsz., 49 708 m2 uszoda-strand. Az alapító okiratban foglaltak szerint a vagyonnal való gazdálkodás vonatkozásában az Önkor mányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodási szabályairól szóló hatályos önkor mányzati rendeletben foglaltak szerint kell eljárni. 3.1.1.6. Gazdálkodás és finanszírozás Az intézmény pénzügyi és gazdasági feladatait Kaposvár Megyei Jogú Város Városgondnoksága látja el a megkötött Együttműködési Megállapodás alapján. Az intéz mény vállalkozási tevékenységet nem végez, saját folyószámlával nem rendelkezik. A fürdő – a szervezeti és működési szabályzata alapján – működésének forrásai lehetnek:


•

Önkor mányzat által az intéz mény részére biztosított működési és felhalmozási finanszírozás az éves költségvetésben foglaltak alapján.

•

Saját bevétel a 280/2001. (XII. 26.) Kormányrendelet szerint.

•

Pályázat útján nyert forrás.

•

Egyéb támogatás és pénzeszköz átvétel államháztartáson belülről és kívülről.

A 2008. évben (a beruházás megkezdését megelőzően) az intézmény bevétele 519,9 m illió forint volt, aminek jelentős hányada az Önkor mányzat által fizetett működési támogatás (az összes bevételének 49-50%-a). Ugyanebben az évben saját bevételeinek összege – ami a jegybevételekből, MEP bevételből, medence és uszoda oktatási-és versenycélú bérbeadásából, bérleti díjbevételből, áfa visszatérülésből és kamatbevételből tevődik össze – a 2008. évben az összbevételének 43%-a volt, összegszerűen 226,7 m illió forint volt. A fürdő rekonstrukciójának átadását követő évre, 2011-re a Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő 404,2 m illió forintos saját bevétellel és 665,3 m illió forint kiadással tervez, ami közel 290 m illió forint önkormányzati tám ogatási igénnyel jár együtt. Az intézmény bevételeit és kiadásait a 2008. és 2011. évre a következő táblázat mutatja be: 1. táblázat: A Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő bevételei és kiadásai

Bev ételek/kiadások Jegy árbevétel Sportolói bevétel MEP bevétel Bérleti díjbevétel Áfa visszatérülés Egyéb bevétel1 Összes saját bevétel Személyi juttatás Munkaadót terhelő járulék Dologi kiadások ebből bérleti díj ebből gázenergia szolg. ebből villamos energia ebből víz-csatornadíj Felhalmozási kiadás Felújítási kiadás Függő kiadás Összes kiadás Intézményi finanszírozás

2008. év (tényadatok) (e Ft) 136 301 5 002 38 861 3 024 14 468 29 083 226 739 105 502 33 942 318 280 29 541 84 805 52 526 8 522 39 217 24 828 20 521 789 259 651

2011. év (tervadatok) (e Ft) 264 480 3 665 39 000 13 530 83 530 404 205 117 339 31 526 513 430 30 780 113 000 81 500 21 400 1 000 2 000 0 665 295 289 870

Forrás: 2008. évi értékelés; Előterjesztés a jegyárak megállapításáról

Meg kell azonban említeni, hogy a fejlesztések tervezett, 2010. évi befejezése előreláthatólag 2011. II. negyedév végére tolódik ki. Ez elkerülhetetlen hatással lesz a 2011. évre tervezett látogatók számára, így a (fenti táblázatban is bemutatott) bevételekre, kiadásokra, és az önkor mányzati támogatás összegére is.

1

Egy éb bevétel tartalmazza az egy éb saját bevételt, a kisz.term. és szolg. áfát, illetv e a kamatbev ételt a 2008. év ben.


3.1.1.7.

Jelenlegi helyzet összegzése

A Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő működése a jelenleg futó beruházásnak köszönhetően gyökeres változásokon megy keresztül. Az Önkormányzat által évről-évre nyújtott működési támogatás mértéke várhatóan érdemben a beruházás átadását követően sem fog változni annak ellenére, hogy alapvető cél kellene legyen, hogy a szervezet a kibővült tevékenységét minél hatékonyabban tudja ellátni. •

Az önkormányzati támogatás igen jelentős, évente kb. 300 millió forintra rúg.

A jelenlegi intézményi forma nem vagy csak nagyon korlátozottan biztosítja a vállalkozási tevékenységet, hiszen azt az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXV III. tv. 92. § (1) bekezdés b. pontja alapján (Áht.) a költségvetési szerv haszonszerzés céljából, de kizárólag a támogatáson kívüli forrásából, nem kötelezően végzett ter melő-, szolgáltató-, értékesítő tevékenységként végezhet. Ez a beruházás átadását követően fokozott problémaként jelentkezhet. Anyagunk további fejezeteiben ezekre a kihívásokra is tekintettel leszünk az egyes megoldási lehetőségek mérlegelése során. •

3.1.2.

Hazai gyakorlatok bem utatása

Tizenöt megyei jogú város önkor mányzatának tulajdonában levő uszodát és fürdőt vizsgáltunk az üzemeltetőjének szervezeti formáját és tulajdonlását tekintve. Az alábbi táblázatban soroltuk fel a vizsgált, megyei jogú város önkormányzatának tulajdonában levő uszodákat és fürdőket. 2. táblázat: A benchmark önkormányzati tulajdonú uszodák és fürdők USZODA/FÜRDŐ HELYE (MJV) Békéscsaba

MEGNEVEZÉSE Békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő

Debrecen

Debreceni Sportuszoda

Debrecen

Aquaticum Debrecen

Eger

Termál- és Strandfürdő

Gy őr

Győri Vízi Sportcentrum

Hódmezőv ásárhely Kecskemét

Városi Sportuszoda és Strandfürdő Kecskeméti Élményfürdő és Csúszdapark

Nagy kanizsa

Kanizsa Uszoda és Strandfürdő

Ny íregy háza

Sóstó Parkfürdő

Pécs

Hullámfürdő

Salgótarján

Salgótarján Strandfürdő és Uszoda

Sopron

Lővér Fürdő - Csik Ferenc Uszoda

Szeged

Anna fürdő, Sziksósfürdő és Város Sportuszoda

Székesf ehérv ár Szolnok Szombathely

Csitáry G. Emil Uszoda és Strand Liget Termálstrand és Élményfürdő Szombathelyi Fedett Uszoda és Termálfürdő

A vizsgált fürdők üzemeltetését – jogi formáját tekintve – túlnyom órészt gazdasági társaságok végzik. A gazdasági társaságok háromféle jogi formában fordulnak elő, többségükben – pontosan 8 esetben – korlátolt felelősségű társaságokról beszélünk, egy esetben pedig


kiemelkedően közhasznú nonprofit Kft.-ről. A vizsgált szervezetek közül 4 zárt körűen működő részvénytársaság, és kizárólag kettő működik csak intézményi form ában. 3. ábra: Az üzemeltetők szervezeti forma szerinti megoszlása 15

1 2 4

8

Kft.

Zrt.

Intézmény Nonp rofit Összesen Kft.

Forrás: Fürdők és uszodák honlapjai és kiegészítő mellékletei; önkormányzatok honlapjai

A megyei jogú városokat lakosságuk száma alapján csoportba rendezve megállapíthatjuk, hogy a 100 ezer fő alatti lakosú városokban kizárólag profitorientált gazdasági társasági formában működnek az üzemeltetők, ezen belül is jellemző a korlátolt felelősségű társaság (67%), a fennmaradó zártkörűen működő részvénytársaság. A 100 ezer feletti lakossággal rendelkező városokban vegyesen megtalálhatóak a gazdasági társasági formában és intézményi formában működő üzemeltető szervezetek. A vizsgált üzemeltetők közül 9 helyezkedik el ezekben a 100 ezer feletti lakosságú megyei jogú városokban, 36%-uk Kft. formájában működik, 18%-a Zrt., a fennmaradó hányad pedig – nem profitorientált – intéz mény vagy nonprofit Kft. A lakosság szerinti bontásban ábrázolt üzemeltetői megoszlást a következő ábra mutatja. 4. ábra: Az üzemeltetők szervezeti forma szerinti megoszlása (lakosság szerinti bontásban)

0%

0%

100%

100% 9%

33%

18%

67% 36%

Kft.

Zrt.

Intézmény Nonprofit Összesen Kft.

100 ezer alatti lakosú városokban

Kft.

18%

Zrt.

Intézmény Nonprofit Összesen Kft.

100 ezer feletti lakosú városokban

Forrás: Fürdők és uszodák honlapjai és kiegészítő mellékletei; önkormányzatok honlapjai

Az általunk vizsgált 15 megyei jogú város önkor mányzatának tulajdonában levő uszoda és fürdő üzemeltetője 3 kivételével m ind 100%-os önkorm ányzati tulajdonban van.


Az alábbi táblázatban összefoglaltuk, hogy az egyes uszodákat és gyógyfürdőket mely szervezetek üzemeltetik, illetve az üzemeltetők tulajdonjogával mekkora hányadban rendelkeznek az egyes önkor mányzatok. 3. táblázat: Az uszodák / strandok üzemeltetői

Uszoda / strand neve

Üzemeltetőj e

Békéscsabai Árpád Gyógy-és Strandfürdő

Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Debreceni Sportcentrum Kiemelkedően Debreceni S portuszoda Közhasznú Nonprof it Kft. Aquaticum Debrecen Debreceni GyógyfürdőK ft. Termál-és S trandfürdő (Eger) Eger Termál Kf t. Győri Vízi Sportcentrum Győr Megyei Jogú Város Sportigazgatóság Városi S portuszoda és Strandfürdő (Hódmezővásárhely) Hód-Fürdő Szolgáltató és Üzemeltető K ft. Kecskeméti Élményfürdő és Csúszdapark Hírös S port Nonprof it Kf t. Kanizsa Uszoda és Strandf ürdő (Nagykanizsa) Kanizsa Uszoda Kft. Sóstó-Gyógyf ürdők Szolgáltató és Fejlesztő Sóstó Parkfürdő (Nyíregyháza) Zrt. Hullámfürdő (P écs) Pécsi Fürdő Kf t. Salgótarján S trandf ürdő és Uszoda Létesítmény és Sport Nonprofit Kft. Lővér Fürdő – Csik Ferenc Uszoda (Sopron) Sopron és Környéke V íz-és Csatornamű Zrt. Anna Fürdő, Sziksósf ürdő és Város S portuszoda (Szeged) Szegedi Sport és Fürdők Kf t. Csitáry G. Emil Uszoda és S trand (Székesfehérvár) Székesfehérvári Önkormányzat Szombathelyi Fedett Uszoda és Termálfürdő Vasivíz Zrt.

MJV Önkormányzatának tulajdonjoga az üzemeltető szervezetben 100% 100% 100% 100% 100% 34% 100% 100% 100% 100% 100% 64,7% 100% 100% 54,09%

Forrás: Az egyes uszodák és strandok honlapjai

A következőkben is mertetünk négy példát a városi fürdő üzemeltetésére, melyek mindegyike az önkormányzati vagyonkezelő társasághoz kapcsolódóan látja el tevékenységét. A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. 2009 májusa óta üzemelteti Békéscsabai Árpád Gyógyés Strandfürdőt megbízási szerződés alapján. A társaság fő tevékenysége az önkormányzati tulajdonú ingatlanok üzemeltetés és bérbeadása, a fizetőparkolási rendszert működteti, valamint a Város megrendelésére építőipari munkák kivitelezését, lebonyolítását, műszaki ellenőrzését és esetleges bontását végzi. Az Aquatiqum Debrecen üzemeltetőjét, a Debreceni Gyógyfürdő Kft.-t 1994-ben alapította Debrecen Megyei Jogú Város Önkor mányzata, amely tulajdonjogot 2000 nyarán átadta a Debreceni Vagyonkezelő Rt.-nek 2. A Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlésének ezen határozata és alapján a Debreceni Vagyonkezelő Rt. tíz, korábban önkor mányzati tulajdonú gazdasági társaság tulajdonosává vált. Az Eger Termál Kft. 2004 nyara óta Eger Megyei Jogú Város Önkor mányzatának 100%-os tulajdonában van. Az egri Ter mál-és Strandfürdő üzemeltetőjének 760,68 millió forint névértékű üzletrészét az Önkor mányzat határozata alapján még ugyanebben az évben az Egri Vagyonkezelő és Távfűtő Rt.-be ( EVAT Rt.) apportálta. 2005-ben az EVAT Rt. tőkeemelése által az EVAT Rt. az Eger Termál Kft. egyedüli üzletrész-tulajdonosává vált.3

2

Forrás: Debreceni Gyógyfürdő Kft. 2009. évi kiegészít ő m elléklete

3

Forrás: Eger T erm ál Kft. 2009. évi kiegészít ő m elléklete


A pécsi Hullámfürdő üzemeltetőjének, a Pécsi Fürdő Kft.-nek 100%-os tulajdonosa 2008 júniusa óta a Pécs Holding Városi Vagyonkezelő Zrt., így a 10 céget magában foglaló vállalatcsoport tagja lett 4.

3.2.

Városi Sportcsarnok és Létesítményei

3.2.1.

Jelenlegi m űködés vizsgálata

3.2.1.1.

A szervezet története, feladatai

A Városi Sportcsarnok és Létesítményei egy 1981-ben alapított költségvetési intézmény, melynek célja lehetőségei és adottságai révén elsősorban Kaposvár város, tágabb értelemben a megye és az ország minőségi diák és szabadidő sportjának, valamint kultúrájának szolgálata. Alaptevékenysége sportlétesítmény működtetése, ám emellett további kiegészítő tevékenységeket végez az intézmény minél magasabb kapacitás kihasználtsága érdekében. Tevékenységi körébe tartozik elsősorban: •

Az intézmény kezelésében lévő fedett és nyitott létesítmények, tárgyi eszközök, berendezések és felszerelések üzemeltetése, karbantartása, folyamatos működés feltételeinek biztosítása.

•

Az Önkormányzat által támogatott minőségi, diák- és szabadidősport, valamint kulturális és egyéb rendezvények létesítményei feltételeinek biztosítása, bérbeadása.

•

Az Önkormányzat által támogatott, nem haszonszerzési célú rendezvények szervezése, lebonyolítása, illetve a szervezésben, lebonyolításban való részvétel.

Az intézmény működésének, tevékenységének sokrétűsége megköveteli a szerteágazó hazai és nemzetközi partnerekkel való kapcsolat felvételét. Az intézmény kapcsolatot tart a városi, megyei és országos sportirányítási szervekkel, sportági szövetségekkel, sportegyesületekkel, kulturális és kereskedelmi rendezvényeket szervező irodákkal, társaságokkal, médiával, társadalmi és gazdasági szervezetekkel és ezek külföldi képviselőivel. 3.2.1.2.

A szervezet jogállása

A Városi Sportcsarnok és Létesítményei egy közszolgáltató költségvetési szerv, a közszolgáltatás típusát tekintve egy sportcélú közszolgáltatást végző közintézet. Önállóan m űködő és gazdálkodó költségvetési szerv. Költségvetését az alapítója, Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata hagyja jóvá. Irányító és fenntartó szerve Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése. 3.2.1.3.

A szervezet felépítése, személyi állománya, létszáma

Az intézmény engedélyezett létszáma 2007-2009 között nem változott, 34 fő, mely kivétel nélkül betöltésre is került. A szervezet felépítését a következő ábra mutatja.

4

Forrás: Pécsi Fürd ő Kft. 2009. évi kiegészít ő melléklete

A Kaposv ári Uszoda és Gyógyfürdő és a Városi Sportcsarnok és Létesítményei intézmények potenciális j ogi átalakításának vizsgálata, valamint e két intézmény és a Kapos Telev ízió és Rádió Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. bev onásának mérlegelése a kialakuló holding struktúrába 19/62 5. ábra: A Városi Sportcsarnok és Létesítményei szervezeti ábrája

IGAZGATÓ

4

2

GAZDASÁGI RÉSZLEG

GAZDASÁGI V EZETŐ F őkön yvi kön yvelő

Tit kárn ő

1

1

29

SZERVEZÉSI RÉSZLEG

SZERVEZÉSI V EZETŐ RSG p oron dme ster (5 ór ás)

M ŰSZAKI RÉSZLEG

1

1

MŰSZAKI V EZETŐ

1

MŰSZAK I VEZETŐ H. 1

1 Ana litikus k önyve lő

7 1

10

MŰSZA KI I.

Gazdasá gi üi. , pén zt áros

Po rond me ster , cso port vez., ív-é s lánghe gesztő , szer kezetla kato s Po rond mes ter , villany szerelő Por ondm est er, v íz- , g ázszere lő , g ázkész.ja v., gázkazán kezelő An yagbe szerző, Kinizs ie dzőcsa rnok g ondn ok

10

MŰSZAKI II. 1

1

1

MŰSZAKI III .

Pályago ndnok , cso port vezető , mg . kisgé pszere lő

1

1 Pálya gond nok, a szt.t en. csar nok g ondn ok, he gesztő , g épszer elő 2 Pályago ndnok , kar ban tart ó, as zt alos

1

1 Lé tesít mén yfele lő s 4 Jégk észítő 1 Korcs olya ke ze lő

4

1

Pály agond nok

Fels ő vezet ő

U dvar os I. szint

3 T akar ít ó ( 6 ó rás)

1 Par kgon dozó


II. s zin t


Jel m agya rá zat:

Az adott bl okkba n jelöl t szervezeti e gység lé tszám a (pl . az ale gységekhez nem rendelt m unka társak szám a)

6

22

Szerveze ti egység összlétszám a (ale gységek összlé tszám a és a hozzáj uk ne m rende lt m unkatá rsak szám a összesen)

Forrás: Intézményi adatszolgáltatás

Az intézményben foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonya a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) alapján áll fenn. A Városi Sportcsarnok munkatársainak átlagbére (személyi jellegű ráfordítások a dolgozói létszámra vetítve) az elmúlt három évben jelentős változást nem mutatott, ezt az alábbi táblázat is jól szemlélteti. 4. táblázat: A Városi Sportcsarnok és Létesítményei munkatársainak átlagbére

Átlagbér

2007

2008

2009

ezer Ft/fő

2 619

2 906

2 819

Forrás: Szervezeti adatszolgáltatás (kérdőív), kalkuláció: IFUA

3.2.1.4.

Irányítási sajátosságok

Az intézmény vezetőjét Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése nyilvános pályázat útján, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) alapján nevezi ki. Felügyeleti jogkört Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése gyakorolja. Szakmai felügyeletét közvetlenül a Kaposvár Megyei Jogú Város Polgár mesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Igazgatósága látja el. Gazdálkodás tekintetében a közvetlen felügyeletet a Kaposvár Megyei Jogú Város Polgár mesteri Hivatal Gazdasági Igazgatósága látja el.


3.2.1.5.

Vagyonelemek

Az intézmény 100%-os tulajdonában lévő ingatlanok: körcsarnok, RSG csarnok, asztalitenisz csarnok, Kinizsi Edzőcsarnok, atlétikai öltöző, irodaépület, műhelyek, raktárak. A saját tulajdonú ingatlanok bruttó könyv szerinti értéke összesen 225 727 374 forint, alapterülete 12 ezer négyzetméter. A Városi Sportcsarnok az üzemeltetésében levő Jégcsarnok ingatlant a Kaposvári Jégcsarnok Fejlesztő és Üzemeltető Kft.-től bérli 50 millió forint éves díjért. 3.2.1.6. Gazdálkodás és finanszírozás Az intézmény működésének forrásai – Szervezeti és Működési Szabályzata alapján – négy elemből tevődnek össze: •

Önkor mányzat által az intéz mény részére biztosított működési és felhalmozási finanszírozás az éves költségvetésben foglaltak alapján.

•

Saját bevétel a 280/2001. (XII.26.) Kor m. rendelet szerint.

•

Pályázat útján nyert forrás.

•

Egyéb támogatás és pénzeszköz átvétel államháztartáson belülről és kívülről.

Bevételeinek jelentős részét önkor mányzati támogatás teszi ki, ezt jól mutatja az alábbi öszszefoglaló táblázat. 5. táblázat: Városi Sportcsarnok és Létesítményei bevételeinek alakulása

Bevételek (ezer Ft)

2007

2008

2009

Árbevétel

183 759

220 441

259 670

Önkor mányzati támogatás

129 508

144 281

192 198

Állami (nor matív) támogatás

0

0

0

Összesen

313 267

364 722

451 868 Forrás: Intézmény adatszolgáltatása

A Városi Sportcsarnok 2009. évi bevételeinek 75%-a önkor mányzati finanszírozású, melyet az alábbi grafikon is jól szemléltet. 6. ábra: A Kaposvári Sportcsarnok bevételei (2009) 300 000 250 000 200 000 150 000

196 247

100 000 50 000

Önkormányzati támogatás (eFt)

Saját bevétel (eFt)

63 423

0 2009 Forrás: Kaposv ári S portisk ola és Létesítményei

* KASI bevételei nélkül


3.2.1.7.

Jelenlegi helyzet összegzése

A Városi Sportcsarnok és Létesítményei tevékenységi körén az Önkormányzat nem kíván érdemben változtatni. Cél azonban, hogy a szervezet – a szolgáltatási szint fenntartása, illetve javítása mellett – tevékenységét a jelenleginél hatékonyabban és rugalmasabban lássa el: •

Az önkormányzati támogatás évről-évre nagyobb összeget tesz ki, mely jelentős terhet ró a fenntartó önkor mányzatra.

•

Az intézményi formából adódóan a szervezet vállalkozási tevékenységet nem, vagy csak nagyon korlátozott keretek között tud végezni kizárólag a támogatáson kívüli forrásából, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítő tevékenységként.

•

A szervezet működésében a finanszírozás változásaival párhuzamosan erősíteni szükséges a teljesítmény orientációt is, beleértve az ösztönzési formák rugalmasságának növelését is.

Anyagunk további fejezeteiben ezeknek a kihívásoknak való megfelelés oldaláról is megvizsgáljuk a lehetséges jogi formákat. 3.2.2.

Hazai gyakorlatok bem utatása

Az összehasonlításban 19 megyei jogú város 21 sportcsarnokát vizsgáltuk. A vizsgálatban csak 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő sportcsarnokok szerepelnek, két esetben a sportcsarnokok vagyonkezelő gazdasági társaságok tulajdonában vannak, ezáltal csak közvetett a 100%-os önkormányzati tulajdonrész, a többi esetben intézmény a tulajdonosi forma. Az alábbi táblázatban soroltuk fel a vizsgált, megyei jogú város önkormányzatának tulajdonában levő sportcsarnokokat. 6. táblázat: A benchmark önkormányzati tulajdonú sportcsarnokok Sportcsarnok HELYE (MJV) Bék és cs aba

MEGNEVEZÉSE Városi Sportcsarnok

D ebrec en

Hódos Imre Rendezvénycsarnok

D ebrec en

Főnix Csarnok

D unaújv áros Eger Érd Gy őr

Tornacsarnok, Atlétikai Csarnok Dr. Kemény Ferenc Sportcsarnok Érdi Uszoda Versenysport és Rendezvénycsarnok Magvassy Sportcsarnok

H ódm ezőv ás árhely

Eötvös Sportcsarnok

H ódm ezőv ás árhely

Hódtói Sportcsarnok

Kaposv ár

Városi Sportcsarnok

Kec s k em ét Mis k olc Ny íregy háza Péc s

Messzi István Sportcsarnok Miskolc Városi Szabadidőközpont Bujtosi Szabadidő Csarnok Lauber Dezső Városi Sportcsarnok

Salgótarján


Szeged


Szek s zárd Szék esf ehérv ár

Szekszárdi Sportcsarnok Köfém Sportcsarnok

A Kaposv ári Uszoda és Gyógyfürdő és a Városi Sportcsarnok és Létesítményei intézmények potenciális j ogi átalakításának vizsgálata, valamint e két intézmény és a Kapos Telev ízió és Rádió Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. bev onásának mérlegelése a kialakuló holding struktúrába 22/62 Sportcsarnok HELYE (MJV)

MEGNEVEZÉSE

Szom bathely

Arena Savaria

Tatabány a

Sportcsarnok

Ves zprém

Veszprém Aréna Sport- és Rendezvénycsarnok

Z alaegers zeg


Az üzemeltetők egy kivétellel m ind 100%-os önkorm ányzati tulajdonban vannak. Az üzemeltetők szervezeti jogi formáját tekintve elmondhatjuk, hogy részben gazdasági társaságként (Zrt, Kft, Nonprofit Kft.), részben pedig intéz ményként működnek. Az üzemeltetők szervezeti formájuk szerinti megoszlását az alábbi ábra mutatja. 7. ábra: Az üzemeltetők szervezeti formája

Zrt.

3

Kft.

5

4

21

Nonprof it Kft.

Intézmény 9 Összesen

Forrás: Önkormányzatok és sportcsarnokok honlapja

A fenti ábra alapján megállapítható, hogy az üzemeltetők több mint fele gazdasági társaságként működik, azonban a különbség nem szignifikáns. A gazdasági társaságok három típusa figyelhető meg (Zrt., Kft, és Nonprofit Kft.), előfordulásukat tekintve azonban nincs jelentős eltérés. Arra a megállapításra juthatunk, hogy egyenletesen oszlik meg a választás az intézmény és gazdasági társaság között, illetve a gazdasági társaság típusát illetően. Ez azt sugallja, hogy nincs egyértelműen jó (általános) megoldás, a választ sokkal inkább a helyi jellegzetességeket figyelembe véve adhatjuk meg. A városokat lakosságuk száma alapján csoportokba rendezve megállapíthatjuk, hogy 100 ezer lakos feletti városok többségében (56%) intéz ményi üzemeltetésű a sportcsarnok, és a gazdasági társaságok között nincsen Zrt. A 100 ezer lakos alatti városokban csupán az esetek 33%-ában intézmény az üzemeltető, azonban a Zrt. társasági forma 25%-ban fordul elő, összességében az üzemeltetést 67%-ban gazdasági társaságok végzik. A fentiek alapján arra az érdekes megállapításra juthatunk, hogy a kisebb városokban jellemzően inkább gazdasági társaság, míg a nagyobb városokban inkább intézmény üzemelteti a sportcsarnokot. A lakosság szerinti bontásban ábrázolt üzemeltetői megoszlást a következő ábra mutatja.

A Kaposv ári Uszoda és Gyógyfürdő és a Városi Sportcsarnok és Létesítményei intézmények potenciális j ogi átalakításának vizsgálata, valamint e két intézmény és a Kapos Telev ízió és Rádió Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. bev onásának mérlegelése a kialakuló holding struktúrába 23/62 8. ábra: Az üzemeltetők szervezeti formája (lakónépesség szerint) 11% 25%

Zrt. 33%

25%

Kft.

17%

Nonprofit Kft. 56%

Inté zmény

33%

100 ezer lakos alatti városokban

100 ezer lakos fele tti városokban

Forrás: Ön kormányzatok és sportcsarnokok h onlapja

A szervezeti forma megoszlásából az is látszik, hogy amennyiben nem intéz mény az üzemeltető, kisebb városokban inkább for-profit (Zrt. és Kft.), míg nagyobb városokban inkább nonprofit gazdasági társaságok (Nonprofit Kft.) üzemeltetik a sportcsarnokot. A következőkben is mertetünk négy példát a sportcsarnokok üzemeltetésére, melyek mindegyike az önkor mányzati vagyonkezelő társasághoz kapcsolódóan látja el tevékenységét. A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. a fürdőhöz hasonlóan a Városi Sportcsarnok és egyéb sportlétesítmények üzemeltetését is végzi. A társaság fő tevékenysége az önkormányzati tulajdonú ingatlanok üzemeltetése és bérbeadása, a fizetőparkolási rendszert működteti, valamint a Város megrendelésére építőipari munkák kivitelezését, lebonyolítását, műszaki ellenőrzését és esetleges bontását végzi.5 A veszprémi „Csarnok” Kft. 2007. év második felében alakult meg, amelynek fő tevékenységi köre a sportlétes ítmények működtetése, üzemeltetése. Az alapító és kizárólagos tulajdonos a 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. A „Csarnok” Kft. egyéb tevékenységi körei: étkezőhelyi vendéglátás; ingatlan bérbeadás, üzemeltetés; üzletviteli tanácsadás; egyéb gazdasági szolgáltatás. 6 A Dunaújváros MJV Önkormányzata 2007. október 1-től helyezte a Dunaújvárosi Vagyonkezelő Zrt. (DVG Zrt.) üzemeltetésébe a dunaújvárosi sportingatlanokat. A DVG Zrt. üzemeltetési feladatai közé tartozik az ingatlanok karbantartása, beleértve az ide tartozó zöldfelületek gondozását, szakszerű ápolását, a vagyonvédelmet, a működést biztosító gépek és berendezések karbantartását, valamint rendezvények, programok, koordinálását, kereskedelmi, szállodai és étter mi forgalom lebonyolítását. 7 A Hódmezővásárhelyi Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt. 1997. október 1-én kezdte meg működését, a sportlétes ítmények működtetése a főbb tevékenységi köréhez tartozik. A társaság 95,58 %-ban az Önkor mányzat tulajdonában van, a maradék 4,42 %-ot a társaság visszavásárolt saját részvényként tulajdonolja. 5

Forrás: Békésc sabai vagyonkezel ő Zrt. 2009. évi beszámoló kiegészít ő m elléklete

6

Forrás: „C sarnok“ Kft. 2009. évi beszám oló kiegészít ő m elléklete

7

Forrás: Dunaújváros Vagyonkezel ő Zrt. honlapja: (http://www.dvgrt.hu/19.html)


3.3.

Jelenlegi jogi forma bemutatása

A jogi forma bemutatását – a későbbi összevethetőség megkönnyítése érdekében – a jelenlegi és a további lehetséges megoldások esetében azonos szempontok mentén végezzük, az alábbiak szerint: •

irányítási struktúra és szervezetalakítás,

•

tulajdonosi beavatkozás lehetősége,

•

felsővezetői feladatellátás, felelősség,

•

gazdálkodás,

•

finanszírozás,

•

vagyonelemek kezelése,

•

teljes ítmény menedzsment,

•

nyilvánosság.

Mindkét vizsgált szervezet költségvetési szerv formájában működik, azaz a lenti leírás mind a Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő, mind a Városi Sportcsarnok és Létesítményei esetében egyformán helytálló. 3.3.1.

Irányítási struktúra, szervezetalakítás

A költségvetési szervek alapítását és működését jelenleg az 1992. évi XXXVIII. törvény (Aht.) valamint a 217/1998. (XII.30.) Kor m. számú rendelet (Ámr.) szabályozza. A jelenleg hatályos szabályozás szerint a létrehozó szerv (Országgyűlés, Kormány, fejezetet irányító szerv, helyi önkor mányzat, stb.) az Alapító Okiratban határozza meg •

a költségvetési szerv nevét, székhelyét,

•

a létrehozásáról rendelkező jogszabályra való hivatkozást, ha az alapításról jogszabály rendelkezett,

•

jogszabályban meghatározott közfeladatát,

•

alaptevékenységét,

•

illetékességét, működési körét,

•

irányító szervének nevét, székhelyét,

•

kormányrendeletben foglaltak szerinti gazdálkodási besorolását,

•

vezetőjének kinevezési, megbízási rendjét, és

•

a foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony (jogviszonyok) megjelölését.

A fentieken túl a költségvetési szerv szervezeti felépítésére egyéb kötelező jogszabályi előírás nincs. Az Ámr. azt deklarálja, hogy az Alapító Okiratban foglaltakat a jogszabály által megjelölt irányító szerv által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzatban kell részletezni, és ennek kötelező eleme a szervezeti felépítés egyedi, az adott költségvetési szervre vonatkozó megállapítása, szervezeti egységek létrehozása stb. A hatályos szabályozás a továbbiakban csak a költségvetési szervek működési, gazdálkodási szabályait tartalmazza. Ezek közt – utalás formájában – feltűnik néhány olyan elem, mely


további szervek, szervezeti elemek működését feltételezi általában a költségvetési szerveknél, pl. belső ellenőrzés, gazdasági szervezet (az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv esetében). A fentiekből megállapítható, hogy a jelenleg érvényben lévő jogszabályok által előírt m inim ális szervezet a költségvetési intézmények esetében egyszerű, és a gazdasági társaságokhoz képest még kevésbé terjedelmes. A gazdasági társaságoknál a későbbi fejezetekben bemutatott tulajdonosi irányítás szervei, valamint a tulajdoni és közérdekvédelmi ellenőrzést megvalósító szervek közül kizárólag az intézmény vezetője (kvázi: ügyvezetés) jelenik meg. Ugyanakkor a költségvetési intéz mények esetében bizonyos tevékenységek (pl. gazdasági adminisztráció, vezetői ellenőrzés) részletesebben szabályozottak, mint a gazdasági társaságoknál, ez egyrészt a köztulajdon védelme, az állami források hatékony és eredményes felhasználása érdekében alapvetően elfogadható, azonban a gyakorlati adm inisztrációs többletterheket ismerve túlzottnak mondható. 3.3.2.

Tulajdonosi beavatkozási lehetősége

A költségvetési intézmények esetében az Alapító / Fenntartó beavatkozási lehetősége közvetlen. •

Ez megnyilvánulhat vezetői utasításban.

•

A m unkáltatói jogkört az intézmény vezetője felett a Tulajdonos megfelelő vezetője gyakorolja.

•

Végül érdemes kitérni a jogi forma megválasztása, az intézmény fenntartása, a költségvetési tervezés és beszámolás stb. formákon keresztül érvényesített tulajdonosi befolyásolásra.8

A költségvetési szervek működésében az Alapító / Fenntartó beavatkozására - különösen az Áht. 2010. augusztus 15-től hatályos szabályozása szerint - közvetlenebb eszközök állnak rendelkezésre, mint a gazdasági társasági forma esetében. Ez egyrészt előnyt jelent, mivel így gyorsabban és közvetlenül érvényesíthető az alapítói akarat, másrészt a szervezet oldalán a működés kiszámíthatósága, tervezhetősége sérülhet. 3.3.3.

Felsővezetői feladatellátás, felelősség

A költségvetési intézmények esetében a vezetői feladatok, felelősség tekintetében az Áht. a Gt.-hez képest valam ivel részletesebben rögzíti az elvárásokat. Az Áht. 94. § (1) értelmében a költségvetési szerv vezetője felelős:

8

•

az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban, költségvetésben foglaltaknak, és az irányító szerv által közvetlenül meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő ellátásáért

•

a költségvetési szerv működésében és gazdálkodásában a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért,

•

a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségvállalások összhangjáért,

A finanszírozás kérdéseivel külön fejezetben foglalkozunk.


•

a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott, és a tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatosan a vagyonkezelői, tulajdonosi jogok rendeltetésszerű gyakorlásáért,

•

az államháztartási belső kontrollrendszer megszervezéséért és hatékony működtetéséért, és

•

a szakmai és pénzügyi monitor ing rendszer folyamatos működtetéséért, a tervezési, beszámolási, valamint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljes ítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, továbbá a számviteli rendért.

A jogszabály szintén kimondja, hogy a költségvetési szerv vezetője az éves költségvetési beszámoló keretében beszámol a költségvetési szerv folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésének, valamint belső ellenőrzésének működtetéséről. 3.3.4.

Gazdálkodás

A költségvetési szerv az esetleges "nyereségét", kiegészítő gazdálkodási tevékenységéből származó jövedelmének vállalkozási maradványának a társasági adó általános mértékével megegyező %-át fő szabályként (Áht. 99.§ (3) bekezdése alapján) vissza kell, hogy „fizesse“ az önkormányzat kasszájába. A költségvetési intézmények könyvvitelében jelenleg m ódosított teljesítés szem léletű, pénzforgalm i nyilvántartásokat vezetnek. A költségvetési intézmények pénzforgalmi szemléletéből adódóan az értékcsökkenés kalkulációja megtörténhet, de eredményt módosító – valódi költség – jellege nem érvényesül úgy, mint a gazdasági társaságoknál. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a költségvetési intézményeknél az infrastruktúra szinten tartása, fejlesztése elmarad a gazdasági társaságoknál szokásos mértéktől. (Az infrastruktúra, a vagyon kérdéseivel a későbbiekben még foglalkozunk.) A gazdálkodási témakörben érdemes kiemelni az ÁFA kezelés kérdését. Az általános forgalmi adóról szóló 2007.évi CXXVII. törvény (ÁFA-törvény) alapján az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Így a költségvetési szerv is adóalany, ha gazdasági tevékenységet folytat. Gazdasági tevékenység – az ÁFA tv. 6.§-a alapján - : valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. Ugyanakkor az ÁFA tv. 7.§-ában azt is leszögezi, hogy nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a közhatalom gyakor lására jogos ított személy, szervezet által ellátott, és a létes ítő okiratában is megjelölt közhatalmi tevékenység. A költségvetési intézményeknek így gazdasági tevékenységük alapján jogosultak ÁFA levonásra. A költségvetési intézmények esetében – a gazdasági társaságokhoz hasonlóan – jelentős a gazdasági adminisztrációs, adatszolgáltatási feladattömeg, azonban itt ez elsődlegesen a külső igények szerint szervezett (pl. Fenntartói, fejezeti, államháztartási), és kötött struktúrákkal dolgozik (pl. K11-es beszámoló űrlapok). Amennyiben az intézmény vezetése igényli, emellett felépíthető egy további, az előzőhöz kapcsolódó, arra támaszkodó gazdasági rendszer, mely a vezetői döntés-támogatás számára információkat szolgáltathat, mely képes pl. a teljes ítmény alapú tervek készítésére vagy pl. a produkciók, előadások valós


költségeinek nyomon követésére. Így a gazdasági adm inisztráció és irányítás a költségvetési intézmények esetében arányaiban több, bonyolultabb feladatot jelent, kötöttségekkel, kevesebb döntési fókusszal. 3.3.5.

Finanszírozás

A költségvetési intézmények a gazdasági társaságokkal szemben jóval korlátozottabban járulnak hozzá finanszírozási helyzetük javításához. A hazai gyakorlatban költségvetési intézményeknél fejlesztési-beruházási hitel elenyésző, inkább csak speciális (pl. Uniós programhoz kapcsolódó, központilag kezelt) esetekben jelenik meg. A rövid lejáratú hitelek sem elterjedtek, pedig ezek igényelt nagyságrendje kisebb, a szervezet gazdálkodása a visszafizetés időszakában jobban átlátható, mint a hosszú távra szóló kölcsönöknél, s a működés egyensúlytalanságainak kezelésére még stabil gazdálkodású szervezet esetében is szükség lehet. Ez a szabályozás az Áht. augusztus 15-étől hatályos módosulásaival tovább szigorodott. A törvény 100/G. §-a taxatíve rögzíti, hogy az önkormányzat kivételével a költségvetési szerv (így az önkor mányzat által létrehozott intézmény is) a) pénzkölcsönt (hitelt) – néhány kivételtől eltekintve - nem vehet fel, b) garanciát és kezességet nem vállalhat, c) értékpapírt nem vásárolhat, d) váltót nem bocsáthat ki és nem fogadhat el, e) kötvényt nem bocsáthat ki, f) pénzügyi lízing vagy faktoring ügyletre irányuló, vagy ilyet magában foglaló szerződést nem köthet. A függő, átfutó és kiegyenlítő tételek nyilvántartása, kezelése speciálisan a költségvetési intézményeknél jelenik meg (az üzleti szektorban nem is meretek). Jelenlétük tovább bonyolítja a pénzforgalmi elszámolások, illetve a jellemző forráshiányos állapot gondjait. Emellett a költségvetési intézményeknél a Fenntartó közvetlen befolyása révén nagyobb mértékben „nyúl bele” az intéz mény finanszírozásába, ami jelenthet pótlólagos „mentőövként” érkező forrásokat év közben, de akár forráselvonást is. Itt is elmondható, hogy ezek károsan hatnak mind a fenntartói és intézményi felsővezetők közötti viszonyra, mind pedig a szervezet gazdálkodási stabilitására, a vezetői felelősségvállalásra. A forrásfelhasználás kapcsán végül fontos hangsúlyozni, hogy a költségvetési intéz mények gazdálkodási logikája az év végéig történő teljes forrásfelhasználást ösztönzi. A források belső átcsoportosítása a költségvetési intézmények esetében szintén egyrészt az érvényes szabályozások (Alapító Okirat, SZ MSZ, Gazdálkodási Szabályzat stb.) figyelembe vételével kell, hogy történjen, azonban a szervezet vezetőjének lehetőségei korlátozottabbak. Ez gátolja a vezetői döntési szabadságot, számos költségelem esetében az év közbeni változtatás, korrekció lehetőségét elveszi (pl. kiszervezés végrehajtása, kedvező ajánlat gyors igénybe vétele).

3.3.6.

Vagyonelemek kezelése

A költségvetési intézmény vagyona nem tekinthető a fenti értelemben a szervezet vagyonának, csak az államháztartás egy elkülönített egysége, de tulajdonjogot nem jelent a költségvetési szerv számára. A költségvetési intéz mények részére a vagyont az Alapító vagyon-


kezelésbe vagy használatra adja át, megtartva magának a rendelkezési jogot a vagyontárgyak fölött. Ennek megfelelő jogok illethetik csak meg a költségvetési szerv vezetőjét (pl. elidegenítés kizárása). Ter mészetesen nem kizárt az, sőt előírt, hogy a költségvetési intézmény vezetői is megfelelő gondossággal kezelje a vagyonelemeket, azonban annak fenntartására, fejlesztésére külön kell forrásokat igényelniük működési kiadásaik mellett. S nem figyelmen kívül hagyható szempont az, hogy a tulajdonlás erőteljesebb kötődést, vezetői felelősségvállalást hoz magával, mint a kezelés. 3.3.7.

Teljesítménymenedzsment

A költségvetési intézményi formában működő szervezeteknél is van lehetősége a vezetésnek arra, hogy eldöntse: m unkaviszony formájában vagy szerződéses formában foglalkoztat. (Itt is érvényes a színlelt szerződések elkerülésének szükségessége.) A munkaviszony ez esetben közalkalm azotti jogviszonyt jelent, melynek sajátossága, hogy nem ad rugalm as megoldásokat az elvárások alatti teljesítmény kezelésére (fizetés csökkenés, elbocsátás stb.). 3.3.8.

Nyilvánosság

A költségvetési intézm ényekre az üvegzseb törvényb ől eredő nyilvánossági elvárások vonatkoznak. Em ellett a felügyeletet és ellenő rzést ellátó szervezetek szám ára teljes körű en biztosított a betekintés a mű ködésbe.


3.4.

További lehetséges jogi formák és azok sajátosságai

Jelen fejezet célja a hatályban lévő jogszabályok alapján a gazdasági társaságok, azon belül is a nonprofit zrt., illetve a nonprofit kft. működésének részletes bemutatása, vizsgálata. A lehetséges gazdasági társasági formák ismertetése során mindvégig a költségvetési intézmények – előző fejezetben bemutatott – működéséhez hasonlítjuk a gazdasági társaságok működését. A Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő, valamint a Városi Sportcsarnok és Létesítményei intézmények felépítését, működését és tevékenységét anyagunk korábbi fejezeteiben már ismertettük. Az e tevékenységet folytató szervezetekre vonatkozóan sem a hazai, sem pedig a közösségi szabályok nem írnak elő kötelező jogi formát, és még általánosan elfogadott ideális forma sem létezik. A hazai gyakorlatban egyaránt megfigyelhető intéz ményi és gazdasági társasági formában működő szervezet is. A jelenlegi működési forma a költségvetés keretei között – a lefolytatott interjúk alapján – ugyanakkor azt mutatja, hogy az intéz mények sok esetben rugalmatlanul, nehézségekkel tudják megoldani feladataikat, mely indokolttá teszi a gazdasági társasági forma vizsgálatát. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXV III. törvény (Áht.) és az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Kor m. rendelet (Ámr.) lehetővé teszi, hogy a költségvetési szervet annak alapítója megszüntesse abban az esetben, ha az ellátandó feladata más módon vagy más szervezetben hatékonyabban teljes íthető. Az erre vonatkozó szabályokat a jogszabályok részletesen rögzítik. Amennyiben az Uszoda vagy a Sportcsarnok a továbbiakban nem költségvetési szervként folytatja működését, úgy a leendő forma megválasztásánál mindenképpen figyelemmel kell lenni a tevékenységeik sajátosságaiból adódó követelményekre. A költségvetési szerv mellett a lehetséges jogi form ák – a fentiek figyelembevételével – gazdasági társaságok lehetnek, hiszen e forma az, amely •

az ellátandó feladat teljesítéséhez szükséges szervezetrendszer kialakítására alkalmas,

•

megfelelőn rugalmas szervezeti struktúra kialakítását lehetővé teszi,

•

tág teret biztosít a költséghatékony működésnek és

•

a garanciális szempontoknak (ellenőrzés, irányítás, felelősség érvényesítése) is teljes mértékig megfelel. 9

Annak érdekében tehát, hogy eldönthetővé váljon, mely szervezeti forma a legalkalmasabb a két vizsgált intéz mény feladatainak ellátására, érdemes áttekinteni a hazai gazdálkodó szervezetek palettáját.

9

További jogi form a lehetne pl. a szövetkezet vagy az alapítvány, m elyek egyike sem gazdasági társaság. E szervezetek kialakítása azonban nem tenné lehet ő vé, hogy a két vizsgált intézmény a feladatait hatékonyan elláthassa.


Gazdasági társaság Az Áht. 100/L.§. (1) bekezdése alapján 100/L. § a költségvetési szerv csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, illetve olyan gazdálkodó szervezetet alapíthat, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét, és amelyben - ha törvény más feltételeket nem határoz meg - legalább többségi befolyással rendelkezik. A hazai gazdasági társaságok közül két form a – a korlátolt felelősségű társaság (kft.) és a részvénytársaság, azon belül is a zártkörűen működő részvénytársaság (zrt.) – rendelkezik olyan szervezeti felépítéssel, amely alkalm as a törvénynek való megfeleléshez szükséges funkciók betöltésére. Mind a kft., mind pedig a zrt. a tag(ok), illetve a részvényes(ek) korlátozott felelősségével működő társasági forma, azaz a tag(ok), illetve részvényes(ek) felelőssége arra terjed ki, hogy a társaság rendelkezésére bocsássák vagyoni hozzájárulásukat, amely pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás egyaránt lehet. A jogi forma megválasztása során eldöntendő kérdés az is, hogy egyszemélyes vagy több tulajdonossal bíró gazdasági társaság alapítása célszerű-e. Tekintettel a fent is mertetett szabályra, amely szerint az önkormányzati befolyásnak mindenképpen többségi befolyásnak kell lennie, ezért egyszemélyes társaság alapítása javasolt. E forma ugyanis a társasági ügyek adminisztrációját, a társaság irányíthatóságát és a működést jelentősen leegyszerűsíti (például nem kell formális üléseket tartaniuk a tulajdonosoknak, az alapító határozatával egyedül irányíthatja a szervezetet stb.). Nonprofit társaság A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) változásokat hozott a szervezetek jogi formáiban. 10 A 2006 júniusát megelőzően hatályban volt Társasági törvény és a Polgári Törvénykönyv ugyanis még ismerte a közhasznú társaságot, mint társasági formát, a jelenleg hatályos Gt-ben azonban már nem szerepel ez a lehetőség. A változások értelmében közhasznú társaságot 2007. július 1-jét követően m ár nem lehet alapítani, a meglévő társaságokat pedig 2009. június 30-áig meg kell szüntetni, vagy át kell alakítani más társasággá [ld. a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 365. § (1) bekezdését]. Az új szabályozás azonban – a közhasznú társaságok helyett – új jogintézménnyel bővült, a 2006. évi IV. törvény ugyanis bevezette az ún. nonprofit gazdasági társaság formáját. A Gt. 4. §. (1) bek. értelmében nonprofit gazdasági társaság nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására bármely társasági form ában alapítható és működtethető, a társaság nonprofit jellegét a társaság cégnevében a társasági forma megjelölésénél kell feltüntetni. A nonprofit társaság – ellentétben a nem nonprofit gazdasági társaságokkal, amelyeknek elsődleges célja a profit maximalizálása – tevékenysége elsősorban nem jövedelemszerzésre irányul, üzletszerű gazdasági tevékenységet pedig csak kiegészítő jelleggel folytathat. A gazdasági társaság a tevékenységéből származó nyereségét a tag(ok) / részvényes(ek) között nem oszthatja fel, az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja. A jogalkotás ezzel lényegesen átláthatóbb, tisztább jogi helyzetet hozott létre a nonprofit gazdasági társaságokra vonatkozóan. A nonprofit gazdasági társaság ugyanis ezzel nem önálló gazdasági társasági forma lett, csupán egy eltérő működési forma, amely a törvény által egyébként is mert társasági formában működő társaság működésének specialitására vonatkozik.

10

Mivel a korábban érvényben lév ő T ársasági T örvényre nem hivatkozunk, így Gt. alatt mindenkor a hatályban lévő 2006. évi IV. törvényt értjük.


Amennyiben a fentiek alapján a tulajdonos nonprofit gazdasági társaság alapítása mellett dönt, úgy e társaságra a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseit az Áht., az Ámr., a Vagyontörvény és annak végrehajtási rendelete, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X.4.) Kor m. rendelet (Vhr.), továbbá a szervezet által ellátott feladatra vonatkozó speciális szabályok által meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Ilyen például az Áht. 100/N. §-a szerinti szabályozás, amely az önkor mányzati költségvetési szerv egyszemélyes gazdasági társaságára vonatkozik. Ez esetben a tag önkor mányzat (részvényes) a vezető tisztségviselő hatáskörét nem vonhatja el.. Az olyan közszolgáltatás ellátása céljából alapított egyszemélyes gazdálkodó szervezetnél azonban, mely közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért az alapító önkor mányzat (tag, részvényes) felelős, és amelyben kizárólag önkor mányzati költségvetési szerv rendelkezik tulajdonosi részesedéssel, a vezető tisztségviselő az alapító (tag, részvényes) képviseletében eljáró személy szakmai irány ítása mellett, utas ításai szerint, a közszolgáltatás ellátásáról való folyamatos gondoskodás követelményét figyelembe véve köteles eljárni. Ebben a szakmai irányítási körben a vezető tisztségviselő hatáskörét az alapító (tag, részvényes) elvonhatja, korlátozhatja, a vezető tisztségviselő pedig - gazdasági társaság esetén - ezzel mentesül a Gt. 30. §-ában foglalt felelősség alól. Az önkormányzati költségvetési szerv egyszemélyes gazdasági társasága esetében az alapító okiratban ezen véleményezési jogról, annak gyakorlása módjáról rendelkezni kell. Ez a szabályozás némileg közelíti egymáshoz az intézményi – gyakorlatilag önkor mányzat szempontjából közvetlen irányítást - és a gazdasági társaságok, mint önálló jogi személyek tulajdonosi jogainak gyakorlásának módját. Célja, az önkormányzati vagyon védelme. Ugyancsak az önkor mányzati vagyon védelme a célja az Ámr. új szabályozásának (238. §), miszerint a helyi önkor mányzatoknak adatot kell szolgáltatniuk a tulajdonukban lévő gazdasági társaságok tárgyévet megelőző, lezárt két üzleti évéről a költségvetési tervezés, végrehajtás és beszámolás megalapozottsága elemzéséhez és a statisztikai adatszolgáltatásokhoz. Az adatlapot a féléves beszámolóval egyidejűleg a Kincstárhoz kell benyújtani. Közhasznúság A nonprofit gazdasági társaság és a közhasznúsági nyilvántartásba vétel két, minőségileg eltérő kategória: a nonprofit jelleg a gazdasági társaság alapítóinak döntésén múlik, a társaság tevékenységét határozza meg. A közhasznúsági nyilvántartásba vétellel azonban az állam által tám asztott szigorúbb feltételeknek kell megfelelni, cserébe a közhasznú szervezetek különféle kedvezményekre válnak jogosulttá. A nonprofit működés és a közhasznúsági kategória közötti különbség tehát: míg az első m agánjogi jellegű kérdés, a társaság tulajdonosainak elhatározásán múlik, addig a közhasznúsági nyilvántartásba vétel kizárólag közjogi döntés kérdése, az államnak a közhasznú tevékenységet folytatók e tevékenységét elismerő aktusa. Nonprofit gazdasági társaságok létrehozhatók közhasznú m inősítés elnyerése nélkül, ugyanakkor közhasznú szervezetként is nyilvántartásba vehetők az 1997. évi CLV I. törvény (Kszt.) szabályai szerint. A közhasznú szervezet: •

társaságiadó-mentességben, illetve kedvezményben,

•

helyiadó-kedvez ményben,

•

illeték- és vámkedvezményben, valamint


•

egyéb, jogszabály által meghatározott kedvez ményben részesül, továbbá

•

az adományozók számára kedvező adójogi megítélést biztos ít.

Tekintettel arra, hogy a közhasznú társaságok intézményét a jogalkotó meg kívánta szüntetni, a Kszt. rendelkezéseit is megfelelően módosították. Ennek megfelelően 2007. július 1. napjától a nonprofit gazdasági társaságok is megszerezhetik a közhasznú (kiemelten közhasznú) minős ítést, az eljárást a cégjegyzéket vezető bíróságnál kell kezdeményezni. A tevékenység jellegétől függően a Kszt. közhasznú és kiemelkedően közhasznú szervezeteket különböztet meg. Amennyiben a társaság valamely, a törvény értelmező rendelkezései között felsorolt közhasznú tevékenységet folytat, úgy közhasznú,11 amennyiben olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint valamely állami szervnek vagy a helyi önkor mányzatnak kell gondoskodnia, úgy kiemelkedően közhasznú nyilvántartásba vételét kérheti. A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a társaság

11

•

milyen, a törvényben meghatározott közhasznú (kiemelkedően közhasznú) tevékenységet folytat;

•

vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalós ítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez;

•

gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja;

•

közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

•

A közhasznú szervezet létesítő okiratának vagy – ennek felhatalmazása alapján – belső szabályzatának rendelkeznie kell o

olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből az alapító döntésének tartalma, időpontja és hatálya megállapítható,

o

az alapító döntéseinek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról,

o

a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről, valamint

o

a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatási igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.

Közhasznú tev ékenységek: 1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gy ógyító-, egészségügy i rehabilitációs tev ékenység, 2. szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, 3. tudományos tevékenység, kutatás, 4. nev elés és oktatás, képességf ejlesztés, ismeretterjesztés, 5. kulturális tev ékenység, 6. kulturális örökség megóv ása, 7. m űemlékv édelem, 8. természetvédelem, állatv édelem, 9. környezetv édelem, 10. gy ermek- és if júságv édelem, gyermek- és ifjúsági érdekképv iselet, 11. hátrány os hely zet ű csoportok társadalmi esélyegy enlőségének elősegítése, 12. emberi és állampolgári jogok v édelme, 13. a magy arországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, v alamint a határon túli magy arsággal kapcsolatos tev ékenység, 14. sport, a munkaviszony ban és a polgári jogi jogv iszony keretében megbízás alapján f olytatott sporttev ékenység kiv ételév el, 15. közrend és közlekedésbiztonság v édelme, önkéntes t űzoltás, mentés, katasztróf a-elhárítás, 16. f ogyasztóvédelem, 17. rehabilitációs f oglalkoztatás, 18. munkaerőpiacon hátrányos hely zet ű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése ideértv e a munkaerő-kölcsönzést is - és a kapcsolódó szolgáltatások, 19. euroatlanti integráció elősegítése, 20. közhasznú szerv ezetek számára biztosított - csak közhasznú szerv ezetek által igénybe vehet ő - szolgáltatások, 21. ár- és belvízv édelem ellátásához kapcsolódó tev ékenység, 22. a közf orgalom számára megnyitott út, híd, alagút f ejlesztéséhez, f enntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tev ékenység, 23. bűnmegelőzés és az áldozatv édelem.


•

Kiemelkedően közhasznú szervezet nyilvántartásba vételéhez a szervezet létesítő okiratának ezen felül tartalmaznia kell, hogy a szervezet a létesítő okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza.

Az állami tulajdonra vonatkozó szabályokhoz hasonló módon, az alapító itt is köteles a döntéshozatalt megelőzően a felügyelő szerv, az ügyvezetés véleményének megis merése érdekében ülést összehívni vagy írásos véleményüket beszerezni. Az írásos vélemények, illetve az ülésről készült jegyzőkönyvek nyilvánosak. Az alapító okiratnak rendelkeznie kell e véleményezési jog gyakorlásának módjáról, valamint az ülés részletes szabályairól. A közhasznú szervezet a nonprofit gazdasági társaságoknál megismert szabályokhoz hasonlóan a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott tevékenységére kell fordítania. 3.4.1. Irányítási struktúra, szervezetalakítás A társaság működésének legfontosabb feltételeit a létesítő okirat (amelynek egyszemélyes társaságnál alapító okirat az elnevezése) tartalmazza. A társaság létesítő okiratában rendelkezni kell az alapító döntésével kapcsolatos – előző alfejezetekben említett – véleményezési jog gyakorlásának módjáról (az erre összehívott ülés szabályairól) és az alapító döntéseinek az érintettekkel való közlési módjáról. Az állami tulajdonban álló társaság alapítója köteles ezen felül szabályzatot alkotni az ügyvezetés tagja(i), (az alapító által meghatározott) vezető állású munkavállalók, továbbá a felügyelőbizottsági tagok javadalm azásáról. A társasági működés nem kötelező, de bevett dokumentuma a szervezeti és m űködési szabályzat, amely költségvetési szervnél kötelező, gazdasági társaságnál azonban nem. A szervezeti és működési szabályzat a szervezet működésének valamennyi szempontjára vonatkozóan tartalmazhat (csakis a szervezetre magára kötelező) rendelkezéseket. Ezen túlmenően ahogy a költségvetési szerveknél, úgy a gazdasági társaságoknál is az irányítást ellátó testületek, vezetők feladata a további szakterületi szabályozások meghatározása és elfogadása. A gazdasági társaságok szervezetére, irányítására vonatkozóan a jogszabályok által előírt minimális szervezet vis zonylag egyszerű és nem túl terjedelmes. A gazdasági társaságok szervei a Gt. értelmében: •

a legfőbb döntéshozó szerv,

•

az ügyvezetés,

•

a könyvvizsgáló, valamint

•

a tulajdonosi ellenőrzést biztosító felügyelő bizottság.

A jogszabályok által előírtak alapján nincsen akadálya annak, hogy a fentieken kívül további szervek, szervezeti egységek működjenek a társasági struktúrában. 3.4.1.1. Legfőbb döntéshozó szerv A legfőbb döntéshozó szerv a tulajdonosok, illetve az alapítók gyűlése, a társasági törvény szerint kft. esetén a taggyűlés, zrt. esetében a közgyűlés, melyek működését részletes szabályok állapítják meg. Egyszemélyes társaságoknál valamennyi, a legfőbb szerv hatáskörébe tartozó ügyben az alapító (egyedüli tag vagy részvényes) dönt, azaz egymaga gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Hatáskörébe tartozik a társaság működésével kapcsolatos vala-


mennyi ügy: a társaságot érintő stratégiai kérdések éppúgy, mint a társaság operatív működése, működtetése. Az önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok esetén a tulajdonosi jogokat (ideértve az alapítással kapcsolatos teendőket) főszabály szerint az önkormányzat Közgyűlése gyakorolja. 3.4.1.2.

Ügyvezetés

Az ügyvezetés a társaság megfelelő működéséért, működtetéséért felel, valamint a társaság munkavállalói felett a munkáltatói jogkört gyakorolja. Az ügyvezetést a gazdasági társaság ún. vezető tisztségviselői látják el, nevezetesen a kft. esetén az ügyvezető(k), a zrt.nél pedig az igazgatóság. A Gt. 247.§-a alapján az alapszabály úgy is rendelkezhet, hogy igazgatóság választására nem kerül sor és az igazgatóság e törvényben meghatározott jogait egy vezető tisztségviselő (vezérigazgató) gyakorolja. Ezzel az új Gt. - változatlanul - fenntartotta azt a lehetőséget, hogy a zártkörűen működő rt.-k igazgatóság helyett egy vezető tisztségviselőt válasszanak. Ilyenkor a vezérigazgatóként nevesített ügyek vezetője látja el az rt.-nél az igazgatóságnak a törvényben és létesítő okiratban meghatározott jogkörét. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. Tv. 3.§-a szerint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok közül a zártkörűen működő részvénytársaságnál igazgatóság választására csak abban az esetben kerül sor, ha ezt a társaság jelentősége, mérete, működésének jellege indokolja. Ha az Önkor mányzat, mint alapító úgy ítéli meg, hogy meghatározott zártkörűen működő részvénytársaságnál igazgatóság nem szükséges, az igazgatóság jogait vezérigazgató gyakorolja. A gazdasági társaság képviseletét harmadik személyek irányában az ügyvezetés látja el. Lehetőség van ezen felül az ügyvezetési feladatok és a képviseleti (cégjegyzési) jog delegálására: cégvezető nevezhető ki, továbbá a társaság munkavállalói képviseleti joggal ruházhatók fel. Egyszemélyes gazdasági társaság esetében az ügyvezetés hatáskörét általában korlátlanul elvonhatja az Alapító – mint ahogy fentebb már utaltunk rá –, és az ügyvezetés részére írásbeli utas ítást adhat. Speciális szabály érvényesül azonban az Áht.-ban, amely szerint költségvetési szervek egyszemélyes társasága esetében az alapító az ügyvezetés hatáskörét csak abban az esetben vonhatja el, ha a társaságot olyan közfeladat vagy közszolgáltatás ellátásával összefüggő tevékenység folytatására alapították, amely közfeladat, illetve közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért az alapító felelős. Ebben az esetben az ügyvezetés az alapító képviseletében eljáró személy szakmai irányítása mellett, utasításai szerint, a közfeladatról, illetve a közszolgáltatás ellátásáról való gondoskodás követelményét figyelembe véve köteles eljárni. Szintén az Áht. különös szabálya kívánja meg, hogy az alapító – a megválasztással, illetve kinevezéssel kapcsolatos ügyek kivételével – a hatáskörébe tartozó döntés meghozatalát megelőzően az ügyvezetés, valamint a felügyelő bizottság írásos véleményét megis merje. Az írásos vélemény vagy az ülésről készült jegyzőkönyv, illetve annak kivonata nyilvános, azt az alapító határozatával együtt a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezni. Az ügyvezetés a társaság ügyvezetése körében kifejtett tevékenységéért az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható felelősséggel tartozik. Amennyiben az alapító az ügyvezetés hatáskörét a fentiek értelmében elvonhatja, az ilyen tartalmú írásbeli utas ítás alapján az ügyvezetés mentesül a reá irányadó fokozott felelősség alól.


Az állami tulajdonhoz kapcsolódó speciális szabályozás a tulajdonosi jogkört gyakorló szervezet számára előírja, hogy fokozottan érvényesítse az ügyvezetés felelősségét és a közérdeket. Gazdasági társaság alapítása esetén tehát a tulajdonosi jogok gyakorlása és a szakm ai irányítás az alapító okiraton és az alapítói határozatokon keresztül a költségvetési szervhez hasonlóan biztosítható, garanciális szabályok ugyanakkor eltérő formalitásokat kívánnak meg az egyes aktusokhoz a két szervezeti forma esetében. Amíg a költségvetési szervek esetében a tulajdonosi beavatkozásra közvetlenebb eszközök állnak rendelkezésre (felügyeleti szerv utasítási hatásköre, költségvetés tervezés, engedélyezett létszám megállapítása, gazdasági vezető kinevezése és felmentése, stb.), addig a gazdasági társaságok esetében a tulajdonosi testületeken keresztül az oda delegált képviselő teheti meg mindezt, illetve a megbízási szerződéseken keresztül a megbízó. 3.4.1.3.

Könyvvizsgáló

Állami tulajdonú társaság nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (apport) rendelkezésre bocsátásával történő alapítása esetén e vagyoni hozzájárulást kizárólag könyvvizsgáló által megállapított értéken lehet figyelembe venni. A Gt. 41. § (2) bekezése szerint a számviteli törvény előírásain felül akkor kötelező a könyvvizsgáló választása, ha azt törvény a köztulajdon védelme érdekében előírja. E fenti szabály mellett a törvény nem írja elő kötelezően könyvvizsgáló választását, azonban az állami vagyonról szóló törvény utal rá (2009. évi CXXII. Tv. 4.§). Garanciális szempontok alapján m indenképpen javasolt könyvvizsgáló kijelölése. Amennyiben választanak könyvvizsgálót, személyére a felügyelő bizottság egyetértésével az ügyvezetés tesz javaslatot. A könyvvizsgáló felelősségére külön törvény irányadó, amelynek is mertetése a jelen dokumentum kereteit meghaladja. Amennyiben a létrehozandó szervezet közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősül, úgy felette az Állami Számvevőszék további ellenőrzési jogos ítványokkal rendelkezik a törvényes működés biztosítására. 3.4.1.4. Felügyelő bizottság A felügyelő bizottság a tulajdonosi ellenőrzés szerve, amelyet állami tulajdonban álló gazdasági társaságoknál kötelezően kell választani. Tagjainak száma (ugyancsak az állami tulajdonra vonatkozó speciális rendelkezés alapján – 2009. évi CXXII. Tv. 4.§ (2) bekezdés)) m inimum három , de legfeljebb hat fő. A felügyelőbizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben a társaságnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért, ideértve a számviteli törvény szerinti beszámoló, valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállításával és nyilvánosságra hozatalával összefüggő ellenőrzési kötelezettség megszegését is. A költségvetési szervek szigorú ellenőrzési mechanizmusaival egyező valamennyi eljárás és testület működtetését kötelezően nem írja elő a Gt. és az Áht. az állami tulajdonú gazdasági társaságok esetére. A szervezetrendszer megfelelő kialakítása révén azonban azonos vagy még jobb hatásfokú ellenőrző mechaniz musok építhetőek be a rendszerbe. 3.4.1.5.

Üzemi megbízott, üzemi tanács

A gazdasági társaságok szervezeti, irányítási kérdéseivel kapcsolatos a m unkavállalói részvétel szabályozása. Amennyiben a társaság által foglalkoztatott munkavállalók létszáma a 15 főt meghaladja, üzem i megbízottat, ha pedig 50 főnél is nagyobb, üzem i tanácsot kell választani. Ha éves átlagban a teljes munkaidőben, munkaviszony alapján foglalkoztatott


munkavállalók létszáma a 200 főt meghaladja, és az üzemi tanács és az ügyvezetés között a munkavállalói képviseletre vonatkozóan eltérő megállapodás nem jött létre, a felügyelő bizottság egyharmadát a munkavállalók közül kell választani (tört szám esetén a munkavállalókra kedvezőbben kell a munkavállalói küldöttek számát megállapítani). A fentiekből megállapítható, hogy a jelenleg érvényben lévő jogszabályok által előírt m inim ális szervezet a gazdasági társaságok esetén nem sokkal terjedelmesebb, mint a költségvetési intéz mények esetén előírt egyszerű szervezeti felépítés, amelynél a fent bemutatott tulajdoni és közérdekvédelmi ellenőrzést megvalósító szervek közül kizárólag az intézmény vezetője (kvázi: ügyvezetés) jelenik meg. Ugyanakkor a költségvetési intézmények esetében bizonyos tevékenységek (pl. gazdasági adminisztráció, vezetői ellenőrzés) részletesebben szabályozottak, mint a gazdasági társaságoknál, ez egyrészt a köztulajdon védelme, az állami források hatékony és eredményes felhasználása érdekében alapvetően elfogadható, azonban a gyakor lati adm inisztrációs többletterheket ismerve túlzottnak mondható.


3.4.2.

Tulajdonosi beavatkozási lehetőség

A gazdasági társaságok esetében tehát – az előző részek alapján – összefoglalóan elmondható, hogy az Alapító / Fenntartó beavatkozási lehetősége több oldalról is biztosított. 12 •

Egyrészt fontos befolyásolási lehetőség a tulajdonosi irányítás, valamint a tulajdoni és közérdekvédelmi ellenőrzést megvalósító szervek vezetőinek, tagjainak kiválasztási, visszahívási (beszámoltatási) lehetősége.

•

Másrészt szám os további területre is kiterjed – vagy az Alapító Okirat révén kiterjeszthető – a Tulajdonos hatásköre, kontrollja, így pl. o

a társasági forma megválasztása, a társaság fenntartása;

o

üzleti tervek, beszámolók elfogadása;

o

a befektetett tőke kezelése (részvények, osztalék, részvényesi jogok stb.);

o

nagy összegű szerződések, hitelek, kötvény-kibocsátás stb. jóváhagyása.

Azonban a gazdasági társaságok működése esetében van egy alapvető eltérés a költségvetési szervekhez képest, mégpedig a Gt. 22. § (4) bekezdés értelmében egyszemélyes gazdasági társaságnál az egyedüli tag (részvényes) a vezető tisztségviselő részére írásban utasítást nem adhat. Ez által a tulajdonosi jogok gyakorlása a legfőbb döntéshozó szerveken keresztül biztosítható, ami korlátozza a tulajdonos gyors beavatkozási lehetőségét. Azonban arra figyelemmel kell lenni, hogy ha a megbízó és a tulajdonosi jogok gyakorlója egy szervezet, akkor a tevékenység végrehajtásához kapcsolódó beavatkozás formája az együttműködést szabályozó szerződés. 2010. augusztus 15-től hatályos jogszabály is lehetőséget ad a közvetlen irányításra. Mint ahogy már fentebb kitértünk rá az Áht 100/N. § (7) bekezdése szerint az olyan közszolgáltatás ellátása céljából alapított egyszemélyes gazdálkodó szervezetnél, mely közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért az alapító (tag, részvényes) felelős, és amelyben kizárólag önkor mányzati költségvetési szerv rendelkezik tulajdonosi részesedéssel, a vezető tisztségviselő az alapító (tag, részvényes) képviseletében eljáró személy szakmai irány ítása mellett, utas ításai szerint, a közszolgáltatás ellátásáról való folyamatos gondoskodás követelményét figyelembe véve köteles eljárni. Ebben a szakm ai irányítási körben a vezető tisztségviselő hatáskörét az alapító (tag, részvényes) elvonhatja, korlátozhatja, a vezető tisztségviselő pedig - gazdasági társaság esetén - ezzel mentesül a Gt. 30. §-ában foglalt felelősség alól. Összességében elmondható, hogy a gazdasági társaságok esetében a tulajdonosi kontroll lehetőségei a költségvetési szervekkel összevetve még kiterjedtebbek, a külső garanciális elemek köre bővebb. A gyakorlatban azonban a kontroll és beavatkozás minőségét az erre felhatalmazott vezetők és tisztségviselők munkája határozza meg, s nem az eszközök lehetőségei. 3.4.3.

Felsővezetői feladatellátás, felelősség

A felsővezetői feladatellátás és felelősség jellemzőit a gazdasági társaságok esetében anyagunk korábbi, 3.4.1.2. pontjában részleteztük.

12

Ett ől elkülönülten vizsgálandó, hogy az Alapító / Fenntartó kihasználja-e jogszabályi lehet ő ségeit, gyakorolja-e, s ha igen: milyen területekre szólóan, milyen mértékben tulajdonosi jogait.


3.4.4.

Gazdálkodás

3.4.4.1. A gazdálkodás módszertani-elszámolási sajátosságai A gazdasági társasági formában a gazdálkodást alapvetően a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályanyagnak megfelelően köteles folytatni, amelyet elsősorban a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény tartalmaz. Érdemes kiemelni, hogy a gazdasági társaságok, valamint a költségvetési intéz mények jelenlegi számviteli szabályozása, és ezáltal gazdálkodási szemlélete között lényeges különbség van: •

a gazdasági társaságoknál eredményszem léletű, üzem gazdasági jellegű elszámolásokkal dolgoznak, míg

•

a költségvetési intézmények könyvvitelében jelenleg m ódosított teljesítés szemléletű, pénzforgalm i nyilvántartásokat vezetnek.

Az alábbi ábra az ezek közötti eltérést szemlélteti. 9. ábra: A gazdasági társaságok és intézetek szemléletei közötti eltérés

A kötelezettségvállalások kezelésekor az üzemgazdasági szemlélet alkalmazása biztosítja a tervezhető gazdálkodást Pénzforgalmi szemléletben Kötelezettségvállalás az 1. év eleje

a 2. év eleje

havi keretek 1/1 1/2 1/3

1/10 1/11 1/12 2/1 2/2

Pénz ügyi teljesítés

Az év utolsó hónapjaiban vállalt kötelezettség pénzügyi teljesítése a következő év kereteit terheli. Mi történik az el nem költött keretekkel? 2/3

idő

A pénzforgalmi szemlélet nem ösztönöz a kiegyensúlyozott keretfelhasználásra, az év utolsó hónapjaiban megnövekvő pénzügyi teljesítési igény likviditási problémákhoz vezethet.

Üzem gazdasági szem léletben Kötelezettségvállalás

Az év utolsó hónapjaiban vállalt kötelezettségek pénzügyi teljesítéséhez szükséges és biztosított fedezet átvihető a következő évre.

az 1. év eleje

a 2. év eleje

havi keretek 1/1 1/2 1/3

1/10 1/11 1/12 2/1 2/2 2/3 fed.

Pénzügyi teljesítés

…

…

idő

Az üzem gazdasági szemlélet alkalmazásával megteremthető a kiegyensúlyozott keretfelhasználás és tervezhető a gazdálkodás, ami mérsékli a likviditási problémák felmerülését.

Forrás: IFUA

Nem csak a kötelezettségvállalások vagy a teljesítésekkel járó erőforrás-felhasználások közvetlen vagy későbbi (a számla beérkezésekor történő, pénzforgalmi) m egjelenítése a számviteli nyilvántartásokban, hanem pl. az értékcsökkenés kezelése is eltérő. A költségvetési intézmények pénzforgalmi szemléletéből adódóan az értékcsökkenés kalkulációja megtörténhet itt is, de eredményt m ódosító – valódi költség – jellege nem érvényesül úgy, mint a gazdasági társaságoknál. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a költségvetési


intézményeknél az infrastruktúra szinten tartása, fejlesztése elmarad a gazdasági társaságoknál szokásos mértéktől. A szervezeti gazdálkodás módszertani-elszámolási sajátosságai mellett a kapcsolódó adm inisztrációs feladatokat, jogszabályi adatszolgáltatási kötelezettségeket is érdemes még megvizsgálni. A gazdasági társaságok esetében a gazdasági adminisztráció, a jogszabályokból fakadó adatszolgáltatási kötelezettség nem csekély mértékű, főként a szervezet méretének (bevétel, alkalmazottak száma), kezelt vagyonának növekedésével, illetve a részvénytársasági forma alkalmazásával. Ugyanakkor fontos szempont az, hogy – a költségvetési intézményekkel ellentétben – a gazdasági társaságok esetében a gazdálkodási adminisztráció nagy mértékben alakítható a vezetői döntéstám ogatás igényeinek megfelelően (pl. számlarend, költségszámítási szabályzatok, havi, negyedéves vezetői beszámolók, üzleti tervek). 3.4.4.2.

Nonprofit társaság, közhasznú jogállás

A nonprofit gazdálkodó szervezet és a költségvetési intéz mény között alapvető különbség van abban, hogy a nonprofit gazdálkodó szervezet a nyereségét megtarthatja, visszaforgathatja működésébe, a költségvetési szerv azonban akár az esetleges "nyereségét", kiegészítő gazdálkodási tevékenységéből származó jövedelmét, megtakarítássá, vagy legalábbis annak egy részét - vállalkozási maradványának a társasági adó általános mértékével megegyező %-át (Áht. 99.§ (3) bekezdés) - fő szabályként vissza kell, hogy „fizesse“ az alapítója kasszájába. A nonprofit társaságokkal azonos nyereségelosztási szabályt tartalmaz a Kszt. is, amely kimondja, hogy a közhasznú szervezetek eredményüket nem oszthatják fel, azt a tevékenységükre kötelesek fordítani. Amennyiben a létrehozandó társaság közhasznú szervezetnek is minősül majd, úgy gazdálkodására a Kszt. 14-20. §-ai is irányadók lesznek. A főbb szabályok a következők:

13

•

Közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. E szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját is. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bár ki által megis merhetők.

•

A közhasznú szervezet a döntésre, képviseletre feljogosított személyt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapító okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

•

A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását – az alapító okiratban meghatározott szabályok szerint – pályázathoz kötheti.

•

A közhasznú szervezetre a működési formájára irányadó beszámolási és könyvvezetési szabályok az irányadók, azonban a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. 13

A közhasznú szervezet bevételei: a) az alapítótól, az állam háztartás alrendszereitől vagy m ás adom ányozótól közhasznú céljára vagy m ű ködési költségei fedezésére kapott tám ogatás, illetve adom ány; b) a közhasznú tevékenység folytatásából szárm azó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából szárm azó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; d) a


•

A közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni, amelyet az alapító fogad el. 14 A közhasznúsági jelentést a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig a társaság honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon közzé kell tenni, abba bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.

Továbbá fontos kiemelni, hogy a nonprofit társaságok nem alakíthatók át for-profit társasággá az alapítást követően, míg ez fordítva igaz. Ennek megfelelően csak akkor érdemes nonprofit társaságot alapítani, ha annak működési formája nem fog változni. Ha a nonprofit társaságok esetében az alapításkori és végelszámoláskori vagyon különbözete pozitív, akkor az után adófizetési kötelezettség jelentkezik. Ha a szervezet közhasznú, akkor a pozitív vagyonkülönbözet csak a közhasznú feladatra használható fel. 3.4.5.

Finanszírozás

A gazdasági társaságok esetében fontos lehetőség az, hogy a szervezet hitelfelvétel révén mind operatív szinten, mind hosszabb távon (pl. jelentős beruházások) jól képes kiegészíteni az aktuálisan rendelkezésre álló saját és fenntartói bevételeket. A gazdasági társaságok üzemgazdasági szemlélete a finanszírozás szempontjából a költségek valós nyilvántartása és figyelembe vétele, valamint az éven áthúzódó tételek megfelelő kezelése révén kedvezőbb jogi keretet kínál, mint a költségvetési forma. A források belső átcsoportosítására a gazdasági társaság esetében az érvényes szabályozások (Alapító Okirat, SZMSZ, Gazdálkodási Szabályzat stb.) figyelembe vételével a szervezet vezetőjének lehetősége van. Ez nagyban segíti a teljes ítmény tudatos menedzselését, az év közbeni változások rugalmas kezelését. A költségvetési szervek esetében m indez jóval korlátozottabb keretek között megvalósítható, ami a vezetői döntési szabadságot, számos költségelem esetében az év közbeni változtatás, korrekció lehetőségét elveszi (pl. kiszervezés végrehajtása, kedvező ajánlat gyors igénybe vétele). A költségvetési intézmények a fentiekkel szemben jóval korlátozottabban tudják befolyásolni a finanszírozási helyzetüket. A hazai gyakorlatban a központi költségvetési intéz ményeknél fejlesztési-beruházási, vagy rövid lejáratú hitel eddig is elenyésző volt, inkább csak speciális (pl. Uniós programhoz kapcsolódó, központilag kezelt) esetekben jelentkezett. (A rövid lejáratú hitelekre pedig a működés egyensúlytalanságainak kezelésére még stabil gazdálkodású szervezet esetében is szükség lehet.) A függő, átfutó és kiegyenlítő tételek nyilvántartása, kezelése speciálisan a költségvetési intézményeknél jelenik meg (az üzleti szektorban nem is meretek). Jelenlétük tovább bonyolítja a pénzforgalmi elszámolások, illetve a jellemző forráshiányos állapot gondjait. szervezet eszközeinek befektetéséből szárm azó bevétel; e) a tagdíj; f) egyéb, m ás jogszabályokban m eghatározott bevétel; g) a vállalkozási tevékenységb ől származó bevétel. A közhasznú szervezet költségei: a) a közhasznú tevékenység érdekében felm erült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); d) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), am elyeket bevételarányosan kell m egosztani. 14

A közhasznúsági jelentés tartalm azza: a) a szám viteli beszám olót; b) a költségvetési tám ogatás felhasználását; c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kim utatást; d) a cél szerinti juttatások kim utatását; e) a központi költségvetési szervt ő l, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkorm ányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitő l kapott tám ogatás m értékét; f) a közhasznú szervezet vezet ő tisztségvisel őinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszám olót.


Emellett a költségvetési intézményeknél a Fenntartó közvetlen befolyása révén nagyobb mértékben „nyúl bele” az intéz mény finanszírozásába, ami jelenthet pótlólagos „mentőövként” érkező forrásokat év közben, de akár forráselvonást is. A forrásfelhasználás kapcsán a költségvetési intéz mények gazdálkodási logikája az év végéig történő teljes forrásfelhasználást ösztönzi, szemben a gazdasági társaságokkal, ahol a források átvitele a következő pénzügyi évre nem igényel adminisztratív beavatkozást. 3.4.6.

Vagyonelemek kezelése

Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságként való működés, egyben az önkor mányzati vagyon kezelését, tevékenységi körtől függően működtetését jelenti. A gazdasági társaságok esetében az alapító rendszerint a társaság tulajdonába adja a törzstőke / alaptőke részét képező vagyontárgyakat. Ennek megfelelően alakulnak a rendelkezési jogosultságok is a vagyontárgyak fölött. Ter mészetesen elképzelhető, hogy csak vagyonkezelésbe kap az alapítótól a társaság valamilyen vagyonelemet. A szükséges vagyont többféleképpen lehet a társaság rendelkezésére bocsátani: •

nem vagyoni hozzájárulásként (apport),

•

visszterhes vagyonátruházási szerződéssel,

•

használati jogot biztosító, ellenérték fejében kötött szerződéssel,

•

ingyenes juttatásként.

A Vagyontörvény 36. § (1) bekezdése alapján állami vagyon tulajdonjogát csak kivételesen, törvény rendelkezése alapján lehet ingyenesen átruházni. (A Vagyontörvény azonban maga is megállapít egy kivételt – 36. § (2) bek. e.pont -, amikor kimondja, hogy kiemelkedően közhasznú szervezet javára, az általa átvállalt állami vagy önkor mányzati feladat ellátásának elősegítése érdekében az állami vagyon ingyenes átruházására lehetőség van.) Az állam i/önkorm ányzati alapítású gazdálkodó szervezetek esetében az Áht. és az Ámr. külön előírásokat tartalmaz, amelyek a vagyon védelmére szolgálnak. Az alapító társasági határozatai útján teljes kontrollt tud gyakorolni a vagyonelemek fölött, közvetlen tulajdonosi rendelkezését kiterjesztheti ezek megfelelő részére, illetve szükség szerint alakíthatja ezt a kört. Az Áht. 108. § (3) bekezdése kötelezően írja elő, hogy az államháztartás alrendszereihez tartozó, illetve az állami, önkor mányzati tulajdonban álló vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, egyesülés részére történő szolgáltatásakor csak a könyvvizsgáló által megállapított értéken vehető figyelembe. E lehetőségek közül tehát (feltételezve, hogy a létrehozandó társaság jelentős forrásokkal nem fog rendelkezni az eszközök megvásárlására) az apport vagy a használati jogot biztosító visszterhes szerződés (bérlet) tűnik a legalkalmasabbnak a cél megvalós ítására. 3.4.7. Teljesítménymenedzsment A teljesítmény menedzsment kulcskérdése, hogy m iként lehet megterem teni az érdekeltséget a teljesítmény növelésére, fejlesztésére – egyéni és szervezeti szinten egyaránt. Általános hazai gyakorlati tapasztalat, hogy a gazdasági társasági form ában működő szervezetek a teljesítmény m enedzsment korszerűbb eszközeit, megoldásait alkalmazzák, mint a költségvetési intézmények. Ez egyrészt abból fakad, hogy a gazdasági társasági forma kialakítása éppen az alapító azon igénye miatt történt meg, hogy egy költséghatékony, teljes ítményorientált szervezet jöjjön létre. Másrészt a jövedelmek meghatározásában és eltérítésében, változó jövedelem elemek alkalmazásában a gazdasági társaságok esetében


kevésbé jelentkeznek a költségvetési szervekre vonatkozó jogszabályi kötöttségek (pl.: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény). Ha azonban csak a lehetőségek oldaláról nézzük, akkor megállapítható, hogy mindkét jogi forma esetében megvannak a teljesítmény befolyásolásához szükséges lehetőségek, illetve számos esetben a különböző jogi formákban működő szervezetek hasonló korlátokkal szembesülnek. A különböző jogi formákból adódó eltérésekre fókuszálva érdemes azonban megemlíteni, hogy a gazdasági társaságok esetében a szervezet vezetése relatív nagy szabadsággal rendelkezik a tekintetben, hogy milyen módon köti a munkavégzésért adott juttatásokat, illetve egyéb motivációs elemeket a teljesítményhez: •

Döntés függvényében alkalmazhat állandó mértékű munkabért (alapbér), a nyújtott teljes ítményelemekhez kapcsolódó juttatásokat (prémium), valamint differenciálhatja ezt a feladatok jellege, az alkalmazott szakmai felkészültsége, teljes ítményének előzetes vagy utólagos minős ítése alapján. Vagyis látható, hogy a nyújtott szakm ai teljesítményre nagy mértékben érzékennyé tehető a javadalm azás és ösztönzés rendszere.

•

A gazdasági társaságoknál jelentős a vezetői szabadság abban a tekintetben is, hogy a közreműködőket (tevékenységük jellege és intenzitása alapján) m ilyen jogviszony keretében veszi igénybe: az egyes feladatok ellátásától, munkaigényétől függően a munkaviszony, a megbízási szerződés, sőt akár a vállalkozási szerződés is alkalmas formák lehetnek a tevékenység végzésére: o

o

o

o

•

A munkaviszonyhoz képesti egyéb szerződéses form ák növelik a m űködés-irányítás rugalm asságát. (A szerződéses viszonyrendszerek kialakításánál azonban mindenkor a ténylegességet kell szem előtt tartani, ezzel csökkenthető ui. minimálisra a tényleges foglalkoztatási viszony megállapításának vagy színlelt szerződéses struktúrák kialakulásának veszélye.) A munkaviszonyok mellett alkalmazható a teljes ítményértékelés két szélső esetét: felvételt és elbocsátást a lehető legnagyobb rugalmassággal kezelni képes közreműködői, tanácsadói struktúra is. Ugyanakkor a m unkavállalói létbiztonság szempontjából elmondható, hogy a Munka Törvénykönyve adta garanciák jellegükben, kiterjedtségükben (az előmenetelt leszámítva) napjainkra közelítenek a közszférában alkalm azott munkaviszony-formák adta védettséghez. Érdemes kiemelni azt is, hogy a teljesítmény hosszú távú tervezhetősége érdekében célszerű kialakítani a m unkavállalói állom ány megfelelő stabilitását is.

A vezetői teljesítményértékelés, érdekeltség tekintetében a gazdasági társaságok kedvező jogi keretet biztos ítanak. Ez nem csak a szervezeten belül, hanem az alapító oldaláról nézve is fontos szempont, amennyiben a felsővezetői teljes ítmény piaci szinten versenyképes díjazására, valamint a kiemelkedő teljes ítmény arányos jutalmazására törekszik. o

A vezetői teljesítmény értékelésére, a következmények érvényesítésére – a tulajdonosi beavatkozási lehetőségeknél elmondottak szerint – az alapító megfelelő eszközökkel rendelkezik.

Az ösztönző rendszerek alkalmazásának azonban a munkajog alapelvei kétirányú korlátot szabnak: az egyenlő bánásmód elve megkívánja, hogy valamennyi munkavállalót azonos mércével mérjék. Az előző elv egyik folyománya az egyenlő munkáért egyenlő bér alapelv.


Ennek érvényesítése megkívánja, hogy az azonos vagy hasonló munkakört betöltők bérezési rendszere összevethető legyen, a közöttük megjelenő különbségek kizárólag objektív indokokon alapulhatnak (ld. a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 142/A. §át). A legjelentősebb eltérés a költségvetési szervek és a gazdasági társaságok között, hogy az utóbbi esetében a javadalm azást (illetményt) és juttatásokat tekintve a vezető lehetőségei sokkal kiterjedtebbek, ezen keresztül a teljesítménycélok meghatározása és azok teljesülése is nagyobb eredményességet mutat. A bérjövedelmek ( illetmény) megállapítása során a munkakörhöz és teljesítményhez illeszkedő javadalmazást állapíthat meg a gazdasági társaság, amit nem befolyásol a munkában eltöltött idő és tapasztalat. Ezzel szemben a költségvetési szervekre vonatkozó munkavállalók jogállását szabályozó jogszabályok eltérítik a bérjövedelmeket oly módon, hogy a teljesítmény korlátozott form ában jelentkezik azokban. A költségvetési szervek vezetői is rendelkeznek mozgástérrel az eltérítésre, de ennek mértéke kor látozott. Ennek következménye, hogy meghatározott m unkakörökben a szervezet versenyképessége a m unkaerőpiacon csökkenhet a jogszabályok adta mozgástér miatt, illetve nem tud a munkatársak között minőségi szűrést végrehajtani, azaz korlátozottak a lehetőségek a munkatársak elbocsátására. További nehézséget jelent, hogy a teljes ítményértékelés keretei csak a köztisztviselők esetében rögzítettek, így azok működtetése is korlátozottan érvényesíthető a gyakorlatban. Ter mészetesen a teljesítménymenedzsmentnek vannak nem pénzben megtestesülő formái is, ezen esetekben a jogi formák között nincs különbség.


3.5.

Javaslat a jogi forma megválasztására

3.5.1.

A jelenlegi és a lehetséges jogi form ák összehasonlítása

A fentiek alapján az alábbi összefoglaló táblázat a jelenlegi és a lehetséges jogi formákat hasonlítja össze azon kérdés eldöntése érdekében, hogy a jelenlegi (költségvetési intéz ményi) formát felváltsa-e egy másik (gazdasági társasági) forma. Ennek megfelelően a táblázat tartalmazza a jelenlegi szervezet és a szóba jöhető gazdasági formák összevetését. 7. tábláz at: In téz m én yi és g azd asági tár sasági fo r m a össz eh aso nlítása

Szempont

Költségv etési szerv

Gazdasági társaság

Irányítási struktúra, szervezetalakítás Alapítás

• M ár m egalapított szerv.

• Kft. esetében 500 000 forintnyi, • Zrt. esetében 5 000 000 forintnyi ké szpénz vagy apport szükséges m inimálisan az alapításhoz.

Alapítói hatáskörök

• Első szám ú vezet ő és gazdasági vezet ő kinevezése. • Közvetlen utasítási jog, ezen keresztül erő s irányítási és felügyeleti hatáskörök.

• Az Alapító okirat alapján közvetlen feladat átadás.

Szervezet

• Szervezeti struktúra kötelező engedélyezése a felügyeletet ellátó költségvetési szervnél (önkorm ányzatnál).

• Az Alapító okirat megfelel ő rendelke-

zése alapján bármely hatáskör az alapítóhoz vonható, de nincs az ügyvezetés felé közvetlen utasítási jog, csa k abban az esetben, ha a társaságot az alapító olyan közfeladat ellátására hozta létre, am elyért maga felel ő s.

• Alapító, ügyvezetés, felügyel ő bizottság kötelező , könyvvizsgáló javasolt, egyéb szervek szabadon létrehozhatóak.

• M eghatározott ügyekben a belső

szervezeti egységeknek vélem ényezési joga van.

Tulaj donosi beavatkozás lehetősége Irányítás

• Közvetlen alapítói irányítás és fel-

• A törvény, az Alapító okirat és az Ala-

• Kötelező belső ellenő rzési m echaniz-

• Felügyelő bizottság választása kötelező , a tagok nem feltétlen az Alapítóhoz köthet őek.

ügyelet.

Ellenőrzés

m usok.

• A tevékenységb ől eredő en: Állami Szám vev ő szék, Felügyeletet ellátó szerv belső ellen ő rzési szervezete, feladatellátáshoz kapcsolódó szervezetrendszer. Fels ővezetői feladatellátás, felel ősség

pító határozatainak korlátai között az ügyvezetés önállóan jár el, tevékenységérő l beszámoltatható, felelő sségre vonható

• A tevékenységb ől eredő en: Állami Szám vev ő szék, feladatellátáshoz kapcsolódó szervezetrendszer.

A Kaposv ári Uszoda és Gyógyfürdő és a Városi Sportcsarnok és Létesítményei intézmények potenciális j ogi átalakításának vizsgálata, valamint e két intézmény és a Kapos Telev ízió és Rádió Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. bev onásának mérlegelése a kialakuló holding struktúrába 45/62 Szempont Felel ősség



• Közalkalm azottakra irányadó, korlátozott felel ő sség.

• Az ügyvezetés és a tisztségvisel ő k fokozott (több tisztségvisel ő esetén egyetem leges) és korlátlan felelő ssége.

• A munkavállalók esetében a m unkaviszonyra irányadó korlátozott felel ő sség. Összeférhetetlenség

• Közalkalm azotti összeférhetetlenségi szabályok.

• Gazdasági társaságok tisztségvisel őire vonatkozó szabályok, am ennyiben e tisztségvisel ő k egyúttal a közszféra foglalkoztatottjai, úgy a foglalkoztatás jellege szerinti összeférhetetlenségi szabályok is alkalm azandók.

Gazdálkodás és finanszírozás Gazdálkodás

• Pénzforgalmi szemlélet.

• Üzem gazdasági szem lélet.

• Külön forrás a felhalm ozásra, felújí-

• Értékcsö kkenés elism erése, a m egújí-

tásra – nem kiszámítható.

• Rugalm atlan a vezet ői információigény kielégítése.

• Nagyobb adminisztrációs igény. Finanszírozás

tás forrásainak beépítése a gazdálkodásba.

• Vezetői információigényhez illeszked ő elszámolási rendszer kialakítása.

• Kisebb adminisztrációs igény.

• Önkorm ányzati költségvetést ől erő sen függ ő finanszírozási keretek.

• Finanszírozási szerző dések alapján

• Kiterjedt, bürokratikus adminisztráció.

• Hitelfelvétel lehet ő sége adott.

• Akár év közben jelentkező forráselvo-

• A tevékenyéggel összefügg ő forrásokat szerz ő déses viszonyok útján kell

nás.

önálló gazdálkodás.

biztosítani.

• Rugalm asabb, a társaság oldaláról tervezhet őbb. Telj esítménymenedzsment M unkaügyi viszonyok

• Költségvetési szerveket érint ő alkal-

• M unka törvénykönyve szerint foglal-

• A rendelkezésre álló forrásokhoz kö-

• Foglalkoztatás id őtartam a nem kötött

• Az alkalm azásra vonatkozó erő sebb

• A javadalm azásra vonatkozó szabá-

m azásra vonatkozó jogszabályok, amelyek erő s kötöttséget jelentenek. tött jogviszony kialakítása (határozott határozatlan).

kötöttségek (felvétel, elbocsátás).

• Kötött illetm énytábla, kevés lehet ő ség az eltérítésre.

koztatott munkavállalók, kevésbé kötött alkalmazási szabályok.

a források jellege szerint (határozott – határozatlan).

lyok szabad mozgásteret biztosítanak az egyéni teljesítmény elism erésére, a piaci viszonyokhoz illeszked ő javadalmazásra.

• Alkalm azás feltételrendszere rugalm asabb.

A Kaposv ári Uszoda és Gyógyfürdő és a Városi Sportcsarnok és Létesítményei intézmények potenciális j ogi átalakításának vizsgálata, valamint e két intézmény és a Kapos Telev ízió és Rádió Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. bev onásának mérlegelése a kialakuló holding struktúrába 46/62 Szempont T eljesítménym enedzsment


• A munkavállalók jogállásáról szóló

jogszabályok kevés m ozgásteret biztosítanak a teljesítménym enedzsm ent alkalmazásához.

• A teljesítmények közötti differenciálás korlátozottan m egoldható.


• Rugalm as ösztönzési és teljesít-

m énymérési rendszer alakítható ki.

• A javadalm azási rendszerbe a teljesítm énycélok beépíthető k. • A teljesítmények közötti differenciálás m egoldható.

Nyilvánosság Nyilvánosság

• Az üvegzseb törvényb ől ered ő nyilvá-

• Az állam i vagyonnal való gazdálkodás

• A felügyeletet és ellenő rzést ellátó

• A cégiratok többsége vagy valam eny-

nosság.

szervezetek által biztosított betekintés a mű ködésbe.

tekintetében nyilvánosság. nyi cégirat nyilvános.

A fenti összehasonlítás alapján elmondható, hogy az elmúlt években jelentősen lecsökkentek az intéz ményi és a gazdasági társasági forma közötti eltérések. Ebből adódóan a legtöbb szempont mentén elmondható, hogy a két megoldás hasonló működési kereteket tesz lehetővé. A leginkább megfelelő szervezeti form a megválasztása alapvetően attól függ, hogy az Önkorm ányzat az adott szervezetnek milyen szerepet szán a jövőben: •

•

Amennyiben a tervek szerint egy szervezet – a jelenlegi gyakorlathoz hasonlóan – elsődlegesen önkorm ányzati feladatokat fog ellátni, közszolgáltatásokat nyújtani (pl. esetében verseny- és élsport támogatása, sportlétesítmény működtetése), úgy az intézményi forma a m egfelelő választás. Ha ugyanakkor a profitorientált tevékenységeket erőteljesebben kívánja megjeleníteni az Önkorm ányzat a szervezet a tevékenység-portfóliójában (ilyen lehet például egy sportcsarnok esetében zenei programok, előadások szervezése), úgy javasolt az intézmény átalakítása nonprofit gazdasági társasággá.

A jelenleg rendelkezésünkre álló információk alapján tehát a javaslatunk a következőkben foglalható össze: •

•

Tudomásunk szerint az Önkor mányzat alapjaiban nem kíván változtatni a Sportcsarnok és Létesítményei intézmény tevékenység portfólióján, ebből adódóan ezen intézmény esetében nem javasolt az átalakítás. Ezzel szemben a Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő esetében a jelenleg futó jelentős mértékű beruházás alapjaiban változtatja meg a szervezet működését, gazdálkodását, bővíti tevékenységi körét. Ily módon ez esetben a gazdasági társasági form a jobb megoldást jelenthet.


3.5.2. Javasolt jogi form ák Amennyiben megszületik az a döntés, hogy a Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő jelenlegi jogi formáját, azaz a költségvetési intézményi formát felváltsa a gazdasági társasági forma, el kell dönteni azt is, hogy melyik gazdasági társasági forma a megfelelőbb. Az alábbi táblázat a két lehetséges gazdasági társasági formát (a kft.-t és a zrt.-t) hasonlítja össze. A táblázatban csak azokat a szempontokat jelenítettük meg, amelyekben lényeges különbség van a két forma között, a többi lehetséges értékelési szempont esetén az előző fejezetben található táblázatban szereplő leírás mindkét jogi formára igaz. 8. tábláz at: A g az d aság i tár saság i for m ák össz eh ason lítása

Jellemz ő Alapítás

Kft.

Zrt.

• 500 000 forintnyi készpénz vagy ap-

• 5 000 000 forintnyi készpénz vagy

• A tagsági jogviszonyt üzletrész teste-

• A tagsági jogviszonyt részvény teste-

• Egyszem élyes vezetés, de lehető ség van több ügyvezet ő kinevezésére.

• Igazgatóság akkor alakítható ki, ha a társaság jelent ő sége, m érete, mű kö-

port.

síti meg.

Szervezet

apport.

síti meg, a részvény létrehozatala külön eljárást igényel.

désének jellege indokolja. Nyilvánosság

• Az állam i/önkorm ányzati vagyonnal

való gazdálkodás tekintetében nyilvánosság, a cégiratok többsége nyilvános.

• Az állam i/önkorm ányzati vagyonnal

való gazdálkodás tekintetében nyilvánosság, valam ennyi cégirat nyilvános.

Forrás: Gazdasági Törvénykönyv (2006. évi IV.tv.)

A fentiekből látszik, hogy a két lehetséges jogi forma között igen kevés a lényegi különbség. Az eltérések alapján azonban a kft. és a zrt. közül a kft. bizonyul kedvezőbb társasági form ának, mert alapítása és működtetése egyszerűbb: •

kevesebb a minimum tőke mértéke,

•

nem kell a részvény létrehozását előkészíteni és levezényelni, a társaság életét érintő változtatások során (tőkeleszállítás, tőkeemelés, végelszámolás) nem kell a részvénnyel külön foglalkozni,

•

valamivel kevesebb nyilvánossági követelmény vonatkozik rá.

Mindezek alapján javasoljuk, hogy – amennyiben az Önkorm ányzat a gazdasági társasági form a mellett dönt a jövőben –, az intézmény Kft. form ába alakuljon át. A másik alapvető kérdés, amiben döntést kell hozni, hogy a létrehozandó szervezet tevékenységében milyen feladatok domináljanak: a jövedelemszerzés, avagy a köz szolgálata legyen az elsődleges. Ezek alapján a következő táblázatban a jövedelemszerző és a nonprofit (utóbbin belül külön a közhasznú és a kiemelten közhasznú) társaságoknak a döntéshez szükséges főbb jellemvonásait taglaljuk.

A Kaposv ári Uszoda és Gyógyfürdő és a Városi Sportcsarnok és Létesítményei intézmények potenciális j ogi átalakításának vizsgálata, valamint e két intézmény és a Kapos Telev ízió és Rádió Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. bev onásának mérlegelése a kialakuló holding struktúrába 48/62 9. tábláz at: Pro fito rien tált és no np ro fit tár saság o k össz eh aso nlítása

Nonprofit Jellemz ő

Profitorientált

Nem közhasznú

Alapítás, nyilvántartás

Cégbejegyzéssel jön létre, cégbíróság tartja nyilván.

Cégbejegyzéssel jön létre, cégbíróság tartja nyilván.

Gazdálkodás

Nyereségorientált, adózott eredményét a tulajdonos részére osztalékként fizetheti ki.

Üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészít ő jelleggel folytat, a tagot nem illeti m eg osztalék, az eredm ény a társaság vagyonát gyarapítja.

ÁFA köteles.

Közhasznú

Kiemelten közhasznú

Cégbejegyzéssel Az alapító okiratnak jön létre, cégbíróság a nonprofit jellegen tartja nyilván. és a közhasznú / kiem elten közhaszA nonprofit jellegre A közhasznúsági nú tevékenységen utalást az alapító nyilvántartást a m efelül is szám os tookiratnak kell targyei bíróság külön vábbi rendelkezést talmaznia. vezeti, a fokozatot e kell tartalm aznia. külön nyilvántartásba való bejegyzéssel szerzi meg a szervezet.

M entesség az ÁFA alól az alapító okiratban m egjelölt tevékenység tekintetében.

Üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészít ő jelleggel folytat, a tagot nem illeti m eg osztalék, a nyereséget a társaság alapító okiratában nevesített közhasznú tevékenységre kell fordítani. M entesség az ÁFA alól a közhasznú vagy kiem elten közhasznú tevékenység tekintetében. Szigorúbb nyilvántartási szabályok. T ám ogatási összeférhetetlenségi szabályok érvényesülnek a támogató, a vezető tisztségviselő és hozzátartozóik vonatkozásában. Fokozott alakiságok szü kségesek a költségvetésb ől nyújtott források esetén.

Nyilvánosság

A cégiratok nyilvánosak az általános szabályok szerint.

A cégiratok nyilvánosak az általános szabályok szerint. T ovábbi nyilvánossági kötelezettségek is vannak, azok többsége az állami vagyonnal való gazdálkodáshoz kapcsolódókkal azonos. Éves közhasznúsági jelentést kell készíteni és nyilvánosságra hozni.

Kedv ezmények

Általános szabályok szerint adózik.

T ársaságiadó-kedvezmény, helyiadókedvezm ény, illeték- és vám kedvezmény, valamint egyéb, jogszabály által m eghatározott kedvezmény, továbbá az adom ányozók szám ára kedvez ő adójogi m egítélés. Forrás: Gazdasági Törvénykönyv (2006. évi IV.tv.)


A fenti összehasonlítás alapján elmondható, hogy a nonprofit form a kialakítása javasolt: •

ÁFA m entes lesz az önkormányzat felé elszámolt tevékenységek végrehajtása.

•

A közhasznú / kiemelten közhasznú tevékenység további adózási előnyökkel jár, pl. társasági adó és helyi adó.

Tekintettel arra, hogy a Kszt. alapján mindkét intéz mény tevékenysége közhasznúnak minősíthető, a jelenlegi jogszabályi feltételek mellett a közhasznú nonprofit Kft. kialakítását javasoljuk m ind a Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő esetében15. E forma biztosítja a gazdasági társasági működési forma előnyeit, a közhasznúságból adódó kedvezmények igénybe vételét, s emellett a költségvetés oldalán sem jelent tehernövekedést a vonatkozó feladatok finanszírozása.

15

Amennyiben az Önkorm ányzat a Sportcsarnok esetében is a gazdasági társasággá alakítás mellett dönt, úgy annál az intézm énynél is a közhasznú nonprofit Kft. forma választását javasoljuk.


3.6. 3.6.1.

Adott jogi forma kialakításának sajátosságai16 A jogiform a-váltáshoz szükséges feladatok áttekintése

A Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő által ellátott feladatok közhasznú nonprofit Kft-be történő átadás-átvételét a vonatkozó jogszabályok lehetővé teszik. Az eljárás pontos szabályait az Áht., az Ámr., a Vagyontörvény és a Vhr. egymást részben átfedő szabályai, továbbá a Kszt. és a Gt. tartalmazza. A folyamat főbb mozzanatai sorrendben az alábbiak: •

A feladatokhoz kapcsolódó szervezetrendszerre vonatkozó belső döntés meghozatala.

•

Előterjesztés a Közgyűlésnek a megszüntetéshez és az alapításhoz szükséges beleegyezés és jóváhagyás megadása, valamint az alapításhoz szükséges meghatalmazás kiállítása iránt.

•

A közhasznú nonprofit kft-k megalapítása.

•

Közhasznúsági nyilvántartásba vétel (Megyei Bíróság), melyhez az alapító okiratnak a következőket kell tartalmaznia: 1. a szervezet milyen, e törvényben meghatározott közhasznú tevékenységet folytat, 2.

vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalós ítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez;

3. gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja; 4. közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 5. a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségét, 6.

ha a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását ellenőrző, a vezető szervtől elkülönült szerv (a továbbiakban: felügyelő szerv) létrehozása vagy kijelölése kötelező, ennek létrehozását, hatáskörét és működésének módját,

7. a közhasznú szervezet éves beszámolója jóváhagyásának módját 8. olyan nyilvántartás vezetését, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható, 9. a döntéshozatalt megelőzően a legfőbb szervnek nem minősülő ügyintéző és képviseleti szerv véleményének megis merésének és bekérésének módját. •

16

A költségvetési szervek megszüntetése.

Amennyiben az Önkorm ányzat a Sportcsarnok esetében is a gazdasági társasággá alakítás mellett dönt, úgy a jelen fejezetben leírtak arra az intézm ényre is értelm ezhet ő k.


3.6.2. A költségvetési szerv megszüntetése A költségvetési szerv megszüntetéséről jogszabályban (önkormányzati rendeletben/határozatban), okiratban (a továbbiakban együtt: megszüntető okirat) kell intézkedni. A költségvetési szerv a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A költségvetési szerv átalakításáról, megszüntetéséről átalakító, megszüntető okiratban kell rendelkezni, melyet legalább negyvenöt nappal az átalakítás, megszüntetés kérelmezett napja előtt ki kell hirdetni (közzé kell tenni). Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező okiratban rendelkezni kell a m egszűnő költségvetési szerv valamennyi közfeladatának jövőbeni ellátásáról, valamennyi jogáról és kötelezettségéről, ideértve a költségvetési szerv vagyoni jogait és előirányzatait is. Az okiratban meg kell jelölni azt a naptári napot ameddig, vagy azt az időtartamot, amelyre vonatkozóan, és meghatározható azon kör, mérték, amelyre kiterjedően a költségvetési szerv utoljára kötelezettséget vállalhat. (A megszűntetés időpontját úgy kell kijelölni, hogy az ne veszélyeztesse a folyamatos közfeladat-ellátást.) A megszüntetésről szóló okiratot az alapító szervnek az okirat kiadásától számított nyolc m unkanapon belül a kincstárhoz kell benyújtania.

3.6.3.

Közhasznú nonprofit gazdasági társaság alapítása

A társaság alapításhoz szükséges kezdeményezés jóváhagyását követően az Önkor mányzat elindíthatja a Cégbíróságnál a társaság megalapítását. A cégbírósági eljárás időigénye 15 munkanap vagy egyszerűsített cégeljárás alapján 1 munkaóra, amit követően van lehetőség a tevékenység megkezdésére. Megfelelő jogi és adminisztratív előkészítés esetén nincsen akadálya annak, hogy valamennyi, a tevékenység folytatásához szükséges feltétel (ideértve a munkavállalók / közalkalmazottak átadását és átvételét) a megszűnés és a tevékenység átvételének időpontjára a létrejövő utódszervezetbe átkerüljön. A hatályos szabályok szerint kft.-t m inim álisan 500 000 Ft vagyoni hozzájárulás (jegyzett tőke) rendelkezésre bocsátásával lehet alapítani. Az alapítás esetében a jegyzett tőke egyrészt állhat azon eszközök apportjából, amit a jelenlegi költségvetési szervtől vesz át a gazdasági társaság, illetve állhat likvid pénzeszközből, amit forgó tőke céljából bocsát az alapító a gazdasági társaság részére. Amennyiben a jegyzett tőke kizárólag nem pénzbeli hozzájárulásból (apportból) áll, úgy azt a cégbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Az apport esetében könyvvizsgálat végrehajtása szükséges. Az alapításhoz szükséges dokumentum ok közül az alábbiak emelendők ki: •

speciális tartalma miatt az alapító okirat,

•

nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással történő alapítás esetén a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékét megállapító könyvvizsgálói jelentés,

•

az Önkorm ányzat Közgyűlése által adott meghatalm azás az alapításhoz.

A nonprofit társaság közhasznú nyilvántartásba vételét már az alapításkor lehet kérni a cégbíróságtól, amennyiben ehhez szükséges jogszabályi változások adottak.


3.6.4.

Munkavállalók átadása-átvétele

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) lehetővé teszi, hogy a közalkalm azottakat a létrehozandó gazdasági társaság foglalkoztassa tovább (Kjt. 25/A. és 25/B. §§-ok). A munkavállalók átadás-átvétele az alábbi lépésekből áll: •

Az átadó és az átvevő m unkáltató legkésőbb az átadást megelőző 30 nappal korábban köteles tájékoztatni a közalkalm azottat, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet és a közalkalmazotti tanácsot (közalkalmazotti képviselőt) az átadás részleteiről. Egyidejűleg az átadó és az átvevő munkáltató köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat is arról, hogy az átadást követően a közalkalmazott foglalkoztatását az átvevő biztosítja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés elemeire ( így az előmenetelre is) vonatkozó ajánlatot.

•

A tájékoztatással egyidejűleg a szakszervezettel és a közalkalm azotti tanáccsal (közalkalmazotti képviselővel) konzultációt kell kezdeményezni a közalkalmazottakat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről. o

Amennyiben a tájékoztatás időpontjában az átvevő munkáltató megalapítására még nem került sor, az átvevő munkáltató fenti kötelezettségeit az átvevő munkáltató alapítója köteles teljesíteni.

•

A közalkalm azott a tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül az átadó munkáltatónak írásban nyilatkozik, hogy az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul-e. Amennyiben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy nem járul hozzá a további foglalkoztatásához; ha nem járul hozzá a további foglalkoztatásához, a közalkalmazotti jogviszony megszűnik.

•

Ha a közalkalm azott további foglalkoztatásához hozzájárul, az átvevő m unkáltató köteles a közalkalmazottal m unkaszerződést kötni az adott tájékoztatás szerint, az abban foglaltaktól csak a közalkalmazott kifejezett hozzájárulásával lehet eltérni. Az átadás napjával a közalkalmazotti jogviszony megszűnik. o

o

o

•

A munkaszerződés alapján a közalkalmazott munkabére (személyi alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege) nem lehet alacsonyabb mértékű, mint az átadást megelőzően irányadó illetményének és illetménypótlékainak együttes összege, kivéve, ha valamely, a megállapítás alapjául szolgáló körülmény a munkaszerződés megkötését követően már nem áll fenn. Határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszony esetén az átvevő munkáltatónál is határozatlan időtartamú, teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén pedig az átvevő munkáltatónál is teljes munkaidős jogviszonyt kell létesíteni. Az átvevő munkáltatónál próbaidő nem köthető ki. A közalkalmazottnak az átadó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyként elis mert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál munkaviszonyban töltötte volna el.

Az átadással érintett szervezeti egység közalkalmazottainak részvételi jogát az átvevő munkáltatónál a Munka Törvénykönyve vonatkozó rendelkezései alapján, a vonatkozó ideiglenes szervezetek létrehozásával kell biztosítani.


3.6.5.

Az egyéb vagyonelemek átadása

A korábban már említett, a társaság működéséhez alapításkor biztosítandó eszközök átadása kapcsán és azon túl további kérdések merülnek fel a szervezet teljes vagyonának átadásakor. Két kiemelhető vagyonelem-csoport vizsgálandó e körben. Az első a szerződésállomány, amellyel a szervezet jelenleg is dolgozik, a második pedig az informatikai háttér, amely további technikai kérdéseket vethet fel. 3.6.5.1.

Szerződésállomány

A szervezethez, annak vagyonához szorosan kapcsolódik az általa megkötött szerződésállomány. E szerződéseket a létrehozandó új szervezetbe kell átvinni. Két megoldás kínálkozik. Az első a szerződések átruházása, a második a jogszabályi jogutódlás előírása. A magyar polgári jogi gyakorlat jelenleg nem egységes a tekintetben, hogy a szerződések egésze átruházható-e vagy sem, bekövetkezhet-e alanycsere a megállapodásban vagy sem. A gyakorlatban azonban a felek három oldalú megállapodás útján gyakran élnek a szerződések átruházásának lehetőségével. Amennyiben a szerződő felek valamelyikének lényeges jogos érdekét sérti a módos ítás, úgy a fél a szerződéstől elállhat. A két vizsgált intézmény esetében további kérdést vet fel a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések köre. Ezek tekintetében a fentieket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy: •

A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosítására csak kivételes esetben van lehetőség (ld. a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXXIX, törvény 303. §-át). Emiatt a felek által megkötendő, lényegében a fennálló viszonyrendszer módosítását célzó átruházás jogszerűsége megkérdőjelezhető.

•

Amennyiben a szerződésben félként szereplő intézmény úgy szűnik meg, hogy a közbeszerzési eljárás nyomán megkötött szerződéseknek a létrehozandó társaságra történő átszállása nem történt meg, úgy e szerződések megszűnnek, és újak megkötésére csak újabb közbeszerzési eljárás lefolytatását követően lesz mód.

Mivel feltételezésünk szerint a jogutódlás nem biztosított, az átruházás, illetve új közbeszerzési eljárások elindítása szükséges. Azon szerződések esetében, amelyek értéküket tekintve a közbeszerzés hatálya alá tartoznak, lehetőség van a közbeszerzési értékhatár alatti menynyiségre vonatkozó szerződés megkötésére, illetve ezzel párhuzamosan az új eljárás elindítására. 3.6.5.2.

Informatikai rendszer

Az informatikai rendszer esetében szükséges az önállóan kialakítandó szervezet saját informatikai hátterének kialakításához és az ehhez szükséges felhasználói szerződések megkötéséhez a szoftverlicenc-szerződések megfelelő módos ítása. Ennek az előkészítését is a szervezet elindítása előtt el kell végezni.


3.6.6. A jogiform a-váltás idő- és költségigénye A jogiforma-váltáshoz szükséges előterjesztések és hozzájárulások (üzleti terv, jelentések, előterjesztések, jóváhagyások, vagyonleltár, vagyonmérleg, könyvvizsgálói jelentés, apportértékelés stb.) előkészítésének és beszerzésének időigényét becsülni lehet, a gyakorlati tapasztalatok alapján a szükséges dokumentum ok elkészítésének átfutási ideje nagyságrendileg 4-6 hónap lehet. Ezt követően az okiratok előkészítése és véglegesítése (a folyamatban közreműködő szervezetek és személyek együttműködésétől is függően) hozzávetőleg két-három hét alatt elvégezhető. Ezután történhet meg a dokumentumok cégbíróság előtti előterjesztése. A társaság bejegyzésének cégbírósági eljárási határideje a hatályos szabályok szerint 15 m unkanap, amelybe itt sem számít bele a hiánypótlási határidő. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) rendelkezései alapján lehetőség van arra, hogy a gazdasági társaságot a Ctv. mellékletében megállapított alapítóokirat- minta felhasználásával, egyszerűsített cégeljárásban alapítsák meg (ebben az esetben a cégbejegyzés egy munkaóra alatt kell, hogy megtörténjen, és a költségek is alacsonyabbak). A létrehozandó társaság nonprofit jellege és egyéb, a jogszabályok által megkívánt speciális tartalm i elemek miatt a minta szerinti alapítás, amely esetében a melléklet tartalmán nem lehet változtatni, a jelen esetben nem lehetséges, illetve m ivel közvagyonról van szó, célszerűbb szabatosabb szerződésben rögzíteni az alapító okirat szükséges tartalm át. Az alapítás költségei: •

(a jelenleg hatályos szabályok szerint) 100.000,- Ft illeték és 5.000,- Ft közzétételi költségtér ítés,

•

azon közalkalmazottak végkielégítésének kifizetése, akik nem járulnak hozzá az átvevő által foglalkoztatásukhoz,

•

adminisztratív költségek: az apportot értékelő könyvvizsgáló díja, a vagyonleltár, vagyonmérleg, üzleti terv stb. elkészítésének költségei,

•

tanácsadói és ügyvédi költség (hozzávetőleg a döntés kialakításáig körülbelül 200 munkaóra, az alapító okirat elkészítése 50-80 ügyvédóra stb.).

3.6.7. Lehetséges jogi kockázatok Tekintettel arra, hogy a jelen dokumentumban bemutatott feladat-áttelepítés gyakorlati kivitelezése számos mozzanatból áll, és meglehetősen sok előkészítést igényel, a folyamatban az alábbi kockázatokat lehet azonosítani: •

Igen időigényes folyamat az alapítás és a későbbi működés előkészítése. Az így keletkező bizonytalanság legrosszabb esetben a tevékenység ellátásában, és a szervezetben dolgozók munkájában is megmutatkozhat.

•

A közalkalmazottak átvétele során nem minden munkavállaló választja az új szervezetet a nyugdíjkorhatárhoz közel álló vagy kevésbé rugalmas közalkalmazottak bizalmatlansága miatt.

Tekintettel a jogi átalakulás jelentős munka- és időigényére, javasoljuk, hogy arra a fürdő beruházás lezárulását követően kerüljön sor. Ily módon az átalakítás egyrészt nem


terheli tovább a – beruházás miatt egyébként is – bizonytalanul működő szervezetet, nem veszélyezteti a beruházás lefolyását, s egyben megkönny íti az átalakítás folyamatát.


4. A két vizsgált intézmény és a Kapos Televízió és Rádió Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. bevonásának mérlegelése a kialakuló holding struktúrába Jelen fejezet célja annak megvizsgálása, hogy a két vizsgált intézmény, illetve a Kapos Televízió és Rádió Kft. holdingba történő bevonása javasolt-e. Az egységes irányítás feltétele a gazdasági társasági forma, ebből adódóan – amennyiben a korábbi fejezeteinkben tett javaslatokat megfogadja az Önkor mányzat, úgy – ez a lehetőség csak a Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő, valamint a Kapos Televízió esetében lehet releváns. Tekintettel azonban arra, hogy az intézmények átalakítására vonatkozóan még nem született önkorm ányzati döntés, jelen fejezetben m indhárom fent felsorolt szervezet esetleges bevonását megvizsgáljuk, ezáltal azt feltételezve, hogy mindkét intézmény gazdasági társasági formában folytatja a jövőben a működését. Hangsúlyozzuk ugyanakkor, hogy am ennyiben a Sportcsarnok és Létesítményei átalakítása nem történik meg, úgy annak bevonása nem lehetséges a holdingba. (Azonban azt is meg kell említeni, hogy ez esetben is van lehetőség a közös szolgáltatás-szervezésből és beszerzésből adódó előnyök (részleges) kiaknázására, ha a szervezet önként csatlakozik a holdingban kialakított rendszerek egy részéhez.) Annak meghatározása, hogy a vizsgált szervezetek bevonásra kerüljenek-e a 2011. január 1-jével felálló holding szervezetbe, alapvetően két szempont mentén történhet: •

Gazdaságosság: pénzügyi, gazdaságossági szempontból milyen hatással lenne a vállalatcsoport működésére e szervezetek egyikének vagy valamelyikének bevonása az egységes irányítás alá?

•

Alkalm assági, célszerűségi szem pontok: vannak-e egyéb olyan jogi, működési, szervezési szempontok, melyek támogatják vagy éppen ellehetetlenítik az egységes irányítás kiterjesztését e három szervezetre.

4.1.

Gazdaságossági szempontok

A gazdaságossági szempontot tekintve a Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő, valamint a Városi Sportcsarnok és Létesítményei vonatkozásában „A kaposvári önkor mányzati vállalatok egységes, holding-rendszerű irányítási rendszerének kialakítása” című anyagunkban részletes költség-haszon számításokat végeztünk (lásd a hivatkozott anyag 4. fejezete) – a többi vizsgált gazdasági társasággal egyidejűleg. Ennek eredményeként elmondható, hogy – tekintettel a két vizsgált szervezet kiemelkedő beszerzési volumenére, valamint a többi társasággal való (potenciális vagy már megvalósult) együttműködésére – a két intéz mény bevonása pozitív hatással lenne a holding (és ezáltal az intézmények) gazdálkodására. A Kapos Telev ízió és Rádiót tekintve ilyen mélységű elemzés nem készült, ezért az alábbiakban is mertetjük a társaság főbb pénzügyi adatait17, összevetve azokat a holding adataival. Holding alatt ezúttal a korábbiakban említett tanulmányban vizsgált hét gazdasági társaság összesített adatait értjük, nem beleértve a Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdőt, valamint a Városi Sportcsarnok és Létesítményeit.

17

Kaposvári Városgazdálkodási Zrt., Kaposvári Önkorm ányzati Vagyonkezel ő és Szolgáltató Zrt., KAVÍZ Kaposvári Víz- és Csatornamű Kft., Kaposvári T ömegközlekedési Zrt., Kaposvár Jégcsarnok Fejleszt ő és Üzem eltet ő Kft., Deseda Kemping Kft, Kaposvári Nagypiac Kft.

A Kaposv ári Uszoda és Gyógyfürdő és a Városi Sportcsarnok és Létesítményei intézmények potenciális j ogi átalakításának vizsgálata, valamint e két intézmény és a Kapos Telev ízió és Rádió Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. bev onásának mérlegelése a kialakuló holding struktúrába 57/62 10. tábláz at: K ap o s Televíz ió és R ád ió Sz olg áltató K özh aszn ú No np ro fit K ft. mű köd ési és g azd álko d ási alap ad atai (2009)

Kapos Telev ízió és Rádió M űködés/gazdálkodás alapadatai Létszám (fő )

Holding

Adat a holding arányában

Adat

511

31

6,1 %

Saját t ő ke (ezer Ft)

2 331 111

34 318

1,5 %

Idegen t ő ke (ezer Ft)

2 567 105

7 606

0,3 %

M érlegf őösszeg (ezer Ft)

5 250 733

41 924

0,8 %

5 590 452

61 805

1,1 %

Egyéb bevételek (ezer Ft)

363 638

123 899

34,1 %

Önkorm ányzati támogatás (ezer Ft)

101 175

91 198

90,1 %

Üzemi (üzleti) eredm ény (ezer Ft)

91 749

22 742

24,8 %

Adózás elő tti eredm ény (ezer Ft)

13 132

19 862

150,1 %

-44 801

19 327

-43,1 %

Vagyon

Bev étel Értékesítés nettó árbevétele (ezer Ft)

Eredményesség

M érleg szerinti eredm ény (ezer Ft)

Forrás: Vizsgált szervezetek mérleg és eredménykimutatásai

A fenti gazdálkodási alapadatokat elemezve elmondható, hogy a Kapos Telev ízió és Rádió a holding „jelenlegi” méretéhez képest a mérlegfőösszeget tekintve csupán egy 0,8 %-os méretet, összes bevételt nézve 4,58%-ot képvisel, bevonása az egységes irányítás alá tehát feltételezhetően nem okoz érdemi változást a vállalatcsoport működésében.

4.2.

Alkalmassági, célszerűségi szempontok

Bár a gazdálkodás kiemelt tényező minden szervezet és struktúra vizsgálata során, fontosnak tartjuk emellett további alkalmasság, célszerűségi szempontok mentén is elemezni, hogy a három vizsgált vállalat bevonható, bevonandó-e a kialakítandó holdingba. A szervezetek ilyen irányú vizsgálatát a korábbi anyagunkban is alkalmazott, erre kidolgozott szempontrendszer mentén végezzük: •

Tulajdonosi struktúra.

•

A tevékenység jellege.

•

A működésre gyakorolt hatás.

•

Átalakítási igény.

•

Korlátozó tényezők.

E szempontok részletes kifejtését tartalmazzák az alábbi fejezetek.


4.2.1.

Tulajdonosi struktúra

Az önkormányzati tulajdon mértéke azt befolyásolja, hogy az Önkormányzat mennyire tud közvetlen irányítást gyakorolni a társaság felett: •

100%-os tulajdon esetén a legegyszerűbb a holdingba történő bevonásról való döntés, és az egységes irányítás megvalós ítása.

•

50%-nál nagyobb önkormányzati tulajdoni arány esetén is lehetőség van a stratégiai döntésekbe való közvetlen beleszólásra (amennyiben azt pl. egy szindikátusi szerződés nem korlátozza), itt a megvalósítás jogi szempontból igényel kiemeltebb figyelmet (a tulajdonrész apportálása, a többi tulajdonostárs tájékoztatása mellett).

•

Ha az önkormányzati tulajdon mértéke nem éri el az 50%-ot, de érdemes a céget a tagvállalatok közé sorolni, akkor a többségi tulajdonossal (tulajdonosokkal) szükséges megtárgyalni az új irányítási struktúra következtében előálló tulajdonos-változást (az Önkormányzat helyett a holding gyakorolja a tulajdonosi jogokat).

A Kaposváron vizsgált három társaság esetében az Önkormányzat tulajdoni hányada egységesen 100% - feltételezve, hogy az intézményből gazdasági társasággá alakítandó szervezetekbe az Önkor mányzat nem kíván további tulajdonosokat bevonni. Elm ondható tehát, hogy – a tulajdonosi struktúra alapján – egyik vizsgált szervezet esetén sem okoz problém át azok holding irányítás alá történő helyezése.

4.2.2. Tevékenység jellege A holdingba szervezendő hét önkor mányzati vállalat többsége közszolgáltatási tevékenységet végez az Önkor mányzattal kötött szerződéses megállapodás keretében – hasonlóan a jelen anyagban vizsgált három szervezethez. E megállapodások szabályait ágazati törvények írják elő. Ezért különösen fontos megvizsgálni, hogy a tulajdonos változása ezen megállapodásokat milyen módon érinti. Fontos szempont, hogy a holdingtulajdonlás ne hozza feleslegesen versenyhelyzetbe a közszolgáltatást végző vállalatokat. A tevékenység jellege oly módon is meghatározza a holdingirányítás alá vonás célszerűségét, hogy a vállalat tevékenysége mennyiben egyedi, vagy mennyiben ér inti más – nem a vizsgálati körhöz tartozó – szervezetek tevékenységét. Meghatározó szempont az is, hogy a tevékenység mennyiben végezhető üzleti jelleggel (mennyiben várható, hogy jövedelmező legyen), vagy mennyiben tekinthető olyan – nem kötelező – közszolgálati feladatnak, amelynek jövedelmezősége hosszabb távon sem biztosítható (pl. sportolási lehetőség biztosítása iskolásoknak). 11. tábláz at: A viz sg ált és az eg ység es ir án yításb a b evon t sz er vez etek tevéken ységi kör e

Vizsgált szervezet neve

Tev ékenységi köre

Kaposvári T öm egközlekedési Zrt.

M enetrendszerű személyszállítás

Kaposvári Önkormányzati Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt.

Városi távh ő szolgáltatás és épületüzem eltetés, -karbantartás


Hulladékgy űjtés, hulladékkezelés

Kaposvári Nagypiac Kft. Kaposvár Jégcsarnok Fejleszt ő és Üzem eltet ő Kft.

Saját tulajdonú és bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Ingatlan-beruházás

A Kaposv ári Uszoda és Gyógyfürdő és a Városi Sportcsarnok és Létesítményei intézmények potenciális j ogi átalakításának vizsgálata, valamint e két intézmény és a Kapos Telev ízió és Rádió Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. bev onásának mérlegelése a kialakuló holding struktúrába 59/62 Vizsgált szervezet neve

Tev ékenységi köre


Vízterm elés, -kezelés, -ellátás

Deseda Kemping Kft.

Szállodai szolgáltatás

Kaposv ári Uszoda és Gyógyfürdő Városi Sportcsarnok és Létesítményei Kapos Telev ízió és Rádió Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.

Szabadidős park, fürdő és strandszolgáltatás Sportlétesítmény m űködtetése Nev elés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterj esztés, kulturális tev ékenység

Forrás: Adatszolgáltatás, KMJV honlapja

A vizsgált szervezeteket tevékenységük szerint több csoportba lehet osztani: •

Közszolgáltató cégek: Tömegközlekedési Zrt., Vagyonkezelő Zrt., KVG Zrt., KAVÍZ Kft.

•

Közszolgáltatási jellegű tevékenységet végző társaságok: Nagypiac Kft., Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő, Városi Sportcsarnok és Létesítményei, Kapos Telev ízió és Rádió Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.

•

Egyéb cégek: Deseda Kemping Kft., Kaposvár Jégcsarnok Fejlesztő és Üzemeltető Kft.

Elmondható tehát, hogy – két kisebb, tevékenységet jelenleg nem vagy nagyon korlátozottan folytató társaságot leszámítva – valamennyi vizsgált szereplő közszolgáltató cég vagy közszolgáltatási jellegű tevékenységet végez. E körbe beleillik a jelen anyagunkban vizsgált három szervezet, mely szintén közszolgáltatási jellegű tevékenységet lát el. Ebből adódóan – bár a funkciójukban érdemi különbségek vannak –, a vizsgált társaságokat részben tevékenységüknél, részben méretüknél fogva m indenképpen érdemes bevonni a holdingba. Az Önkormányzattal kötött közszolgáltatásról szóló szerződések érvényben maradnak a csoport létrehozása után is. Összességében az IFUA álláspontja az, hogy amennyiben különösebb tényezők nem indokolják, az bárm ilyen céget érdemes lehet bevonni a vállalatcsoportba, mert a vállalatcsoport közös fellépésének előnyei m indegyik kedvezően érinthetik, akár tevékenységüktől függetlenül is.

4.2.3. A m űködésre gyakorolt hatás Akkor célszerű egy céget a holding tagvállalati körébe bevonni, ha az új irány ítási struktúrában a vállalat működésére gyakorolt hatás kedvező lesz: a vállalat képes érdemben bekapcsolódni a tagvállalati körbe (potenciális szinergiák miatt), igénybe tudja venni a központi szolgáltatásokat, pénzügyi előnyöket tud realizálni a cash pool rendszerhez való csatlakozással, valamint működési hatékonysága javítható (azaz a szervezeti tartalékok feltárhatók és kiaknázhatók). Úgy látjuk, hogy a holdingirányítási struktúra létrehozásával a vizsgált szervezeti kör m inden tagja tudna realizálni m űködési és pénzügyi előnyöket, még a tartósan veszteséges vállalkozások is. Ez végeredményben az önkorm ányzati tám ogatási igények csökkenéséhez vezethet.


4.2.4. Átalakítási igény A működési hatékonyság javítása, a tagvállalati körhöz való csatlakozás rövid távon költségekkel, átalakítási igényekkel járhat. Ilyen például a jogi forma változtatása, az át- és kiszervezések, valamint a következtükben előálló átmeneti teljes ítménycsökkenés, illetve költségnövekedés. Ha az átalakítás költségei nem haladják meg a várható hasznokat, akkor érdemes a vállalatot a tagvállalati körbe vonni. Javaslatunkban – a korábbiakhoz hasonlóan – a vállalatcsoport létrehozásával/kibőv ítésével egy időben nem tartunk szükségesnek azonnali, radikális tevékenység-átcsoportosításokat, átalakításokat a vállalatcsoport tagjainál. Ennek elsősorban az az oka, hogy a csoport tagjai nagyrészt letisztult tevékenységet folytatnak, nem jellemző a párhuzamos vagy ésszerűtlen feladatellátás. Hosszabb távon a tagvállalati körben közösen szervezendő szolgáltatások nyújtása egyes cégeknél profiltisztítást, más cégeknél a tevékenységi kör bővülését, vagy a meglévő kapacitások jobb kihasználását eredményezheti. A kiszervezés költségei és a profilbővítéshez szükséges beruházások jelentik a legfőbb költségtényezőket. A jogi forma átalakítása a két intézményt érinti, melyről anyagunk 3. pontjában részletesen szóltunk. A jogi forma váltás nem befolyásolja ezen cégek alaptevékenységét, mindazonáltal a mindennapi gazdasági adminisztrációban, működésben, és különböző pályázatokon való indulási feltételeikben bekövetkezhetnek olyan változások, melyek kezelést igényelnek. 4.2.5.

Korlátozó tényezők

Ha a tagvállalati körhöz való csatlakozás előnyökkel járna ugyan a vállalat számára, de a közös szolgáltatások igénybevételét, a nyújtott szolgáltatások körét valamely szerződéses vagy törvényi kötelezettség gátolja, akkor ez befolyásolja a tagvállalat integrálhatóságának mértékét. A korlátozó tényezők alatt elsősorban a szerződéses kötelezettségvállalásokat, illetve jogszabályi előírásokat kell érteni. A cash pool rendszerhez történő csatlakozás közös számlavezető bankon keresztül történik majd, de egyes cégek korábbi hitelfelvételeihez kapcsolódóan előfordulhat, hogy a bankváltás egy ideig nem lehetséges. Ilyen esetekben indokolt több számlavezető bank szolgáltatásainak igénybe vétele, de ez nem akadályozza a cash pool működését. Vizsgáltuk továbbá a versenytörvényi, közbeszerzési törvényi kötelezettségeket, a vállalatokra vonatkozó hatályos egyéb jogszabályokat, ezekben olyan jelentős korlátozó tényezőket nem találtunk, melyek gátolnák a vizsgált szervezetek bevonását az egységes irányítás alá. A Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő esetében azonban felmerült egy olyan komoly, a jelenlegi struktúrában is problémát jelentő tényező, mely jelentős befolyással lehet az intéz mény átalakítására, majd bevonására a holdingba. Ez az intézménynél folyó nagy méretű beruházás, melyről anyagunk 3.1.1. és 3.6.7. pontjában is értekeztünk. Tekintettel arra, hogy •

a beruházás ideje alatt a szervezet csak korlátozottan tudja ellátni feladatait,

•

a futó beruházás komoly terhet ró mind a szervezet, mind az Önkor mányzat vezetésére,

•

pillanatnyilag még nehezen becsülhető az átadás – és ezáltal a rendeltetésszerű, teljes körű működés – időpontja,


a teljeskörű működés elindításáig még nem javasoljuk e szervezet átalakítását és bevonását a holdingba.

4.3.

Javaslat az egységes irányításba történő be vonásra vonatkozóan

A fenti értékelési szempontok mentén tett megállapításokat az alábbi táblázat foglalja össze. 10. ábr a: Eg ység es ir án yításb a tör ténő b evon h atóságr a vo n atko z ó m eg állapításo k

Szempontok

Főbb megállapítások

Gazdaságosság

A Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő, valamint a Városi Sportcsarnok és Létesítményei bevonása az egységes irányítás alá kedvező hatással járna mind a holding, mind a két szervezet szempontjából. A Kapos Televízió és Rádió Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. bevonása nem okozna érdemi változást.

T ulajdonosi struktúra

Tekintettel arra, hogy mindhárom vizsgált társaság esetében az Önkormányzat tulajdoni hányada egységesen 100% (feltételezve, hogy az intézménybő l gazdasági társasággá alakítandó szervezetekbe az Önkormányzat nem kíván további tulajdonosokat bevonni), egyik vizsgált szervezet esetében sem okozna problémát azok holdingba szervezése.

T evékenység jellege Működésre gyakorolt hatás

Átalakítási igény

Korlátoz ó tényez ők

Usz oda

Sportcsarnok

Kapos TV

Mindhárom szervezet közszolgáltatási jellegű tevékenységet végez. S bár funkciójukban érdemi különbségek vannak, a vizsgált társaságokat részben tevékenységüknél, részben méretüknél fogva mindenképpen érdemes bevonni a holdingba. A holdingirányítási struktúra létrehozásával a vizsgált vállalati kör minden tagja tudna realizálni működési és/vagy pénzügyi elő nyöket, még a tartósan veszteséges (vagy jelentős önkormányzati támogatásra szoruló) vállalkozások is. A holdingba szervezéssel egyidejű leg nem látunk szükségesnek érdemi változtatást (szűkítést vagy bővítést) a vizsgált szervezetek tevékenységében. A jogi forma váltás – holdingba szervezés esetén – elengedhetetlen a két vizsgált intézménynél, mivel a holdingba csak gazdasági társaságok vonhatók be. Egyik vizsgált szervezetnél sem találtunk olyan versenytörvényi, közbeszerzési kötelezettségeket vagy további jogszabályi előírásokat, melyek gátolnák a vizsgált szervezetek bevonását az egységes irányítás alá. A Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő esetében ugyanakkor a jelenleg futókiemelkedően nagy mértékű beruházás, illetve az abban rejlő bizonytalanságok miatt jelenleg (a teljeskörű mű ködés stabil beállásáig) nem javasolható a holdingba történő bevonás.

Összefoglalóan elm ondható tehát: •

A Kapos Televízió és Rádió Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. bevonásának a holding struktúrába nincs akadálya.

•

A Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő gazdasági társasággá alakítását a jelenleg futó beruházás befejezését követően javasolt elindítani, m ajd ezt követően e szervezet is részévé válhat a holdingnak.

•

A Városi Sportcsarnok és Létesítményei intézmény átalakítását gazdasági társasági form ába nem javasoljuk. Azonban amennyiben a későbbiekben – a változó preferenciákból adódóan – az Önkorm ányzat mégis az átalakítás mellett


dönt, úgy ezt a szervezetet is javasolt és érdemes bevonni az egységes irányítás alá.

Döntés-előkészítő dokumentum. Budapest, november 15

Recommend Documents