Brazil Amazónia „fejlesztési” politkájának áttekintése
Készítette: Szlavov Krisztián
2009.11.02
Hatótényezők • (Helyi) Döntéshozó szint • Kormányzati akarat • Rendelkezésre álló Tőke – Befektetők/hitelezők • Piacok változó igényei • Társadalmi mozgalmak ellenállása • Természeti értékek
A Régiók korszaka (1890 -1930) • A „régi brazil kormányzat” alatt széles teret kapott az alkotmányos decentralizáció bizonyos regionális érdekek jelentős autonómiát élveztek a helyi elit lényegében szabad kezet kapott
• A helyi érdekek az árutermelés köré csoportosultak Amazónia
húzóágazata a kaucsuk előállítása óriási profit, mely a helyi elitet rövid idő alatt fényűzővé tette („ kaucsuk bárók ”) Térbeli szerveződését követte a lokális döntéshozás
A
kaucsuk – relatív gyakorisága folytán – nem eredményezett jelentős tájátalakítást ameddig folyamatosan rendelkezésre állt az olcsó munkaerő és a kimeríhetetlennek látszó gumifa, a „bárókat” nem motiválta az intenzívebb gazdálkodási formák átvétele az intenzív kultúrák (pl. kávé) egyelőre az ország DK-i részét „szipolyozták”.
Vargas ‘nemzeti’ diktatúrája (1930 – 1964) Előzmények • Az iparosok, középosztály, érelmiségiek, honvédtisztek elégedetlenségének fokozódása a bárók iránt megfogalmazódik az igény egy nemzeti érdekeket preferáló kormányzat iránt Összefogás központsított nemzeti kormányzat elősegítésére
Vargas ‘nemzeti’ diktatúrája (1930 – 1964) Jellemzők • Szélsőségesen nacionalista, központosított kormányzás • A regionális és helyi önkormányzatok „lefejezése” • ‘Fiktív’ pártok létrehozása a regionalizmus felszámolására az önkényuralom bevezetésének (1937: Estado Novo ) előjátéka • Amazónia alárendelése a kapitalista nemzeti érdekeknek
Amazónia feltörése (Vargas politikájában kulcsszerepet játszott az addig elszigetelt medence bekapcsolása a gazdasági vérkeringésbe)
A terület „integrálásához” alkamazott eszközök
• Államilag ösztönzött tömeges benépesítés megkönnyíti a millitáris fennhatóságot ( szomszéd országok, államellenes szerveződések ) • A tetemes finanszírozási nehézségek ellensúlyozására nemzetközi tőke mozgósítása a II. világháború fokozódó kaucsuk-igénye (ill. a szóba jöhető konkurencia japán megszállásával) nagyszerű lehetőséget kínált (egyfajta monopolhelyzet) „Gumiháború” Brazíliának sikerül megcsapolnia az állami fejlesztései számára a szövetségesek dollármilliárdjait, mindössze a kitermelési jogok biztosításával. • Cél: a zabolátlan vidék erőforrásait maximálisan befogni a nemzeti érdekek számára
A Katonai diktatúra és a ‘nemzeturalom’ konszolidálódása (1964 – 1984) • Nyílt hatalomra törés • Amerikai segítséggel szigorúan központosítottá vált a vezetés fokozódott a nemzetközi részvétel a nemzeti fejlesztési stratégiákban • Újabb tisztogatás a szövetségi hivatalokban
Amazónia betagosítása A fejlesztések felgyorsításának kísérletei •
A konkrét stratégiai célok megvalósításához fejlesztési pólusokat rendelt Ezek világbanki felfejlesztésével automatikus multiplikátor-hatást reméltek fejlődési folyosókat generálnak
•
Megindultak az Amazonas-medence feltáró főútvonalainak kiépülése: 1. Belém – Brasilia 2. Ciuaba – Porto Velho 3. „Transamazonica” 4. Északi Körgyűrű
•
Több ezer család kapott 50-100 ha-os területekre tulajdonjogot A világbank készségesen hitelezett, mert a nemzetközi kooperációk számára óriási befektetési lehetőségek tárultak fel
Az állami és nemzetközi érdekek jó összhangba kerültek Így dinamizálódott leginkább a bevándorlás és tájátalakítás, mely elsősorban a katonai hatalom érdekeit szolgálta
A POLONOROESTE PROJEKT
A POLONOROESTE PROJEKT • A nyolcvanas években új fejezetet nyitott Amazónia fejlesztésében • A motivációt a terület kiemelkedően termékeny trópusi talajai jelentették • A fejlesztés motorjai a helyi földhivatalok a tömeges letelepedés koordinátorai a teljes BR-364 –es főútvonal burkolása
Eredmények • Több százezer család letelepedése ( 1970: ~111.000 1985: >500.000fő ) • A kormányzati koordináció hiányában számos komoly probléma jelentkezett: Az erdőirtás döbbenetes méreteket öltött ( 5 év alatt több mint háromszorosára nőtt a letarolt területek aránya) Tömegessé váltak a farmerek és indiánok közti konfliktusok
Amazónia „glokalizáció”-ja (1983-tól) • Rondonia környezeti katasztrófája és más mega-projektek felhívták a nem állami nemzetközi szervezetek (NGO) figyelmét éles kritikát fogalmaztak meg a multilaterális fejlesztési bankok (MDB) és a transznacionális vállalatok (TNC) hegemóniája felé szociális érzékenységet és környezettudatosságot nélkülöző fejlesztéseik miatt • A probléma megoldására született meg ez az újszerű politika • A helyi érdekcsoportok - az NGO -kel karöltött - elvárásait kívánták előtérbe hozni, a központi kormányzat( s ezáltal a TNC - k, MDB - k) befolyásának mérséklésére. Cél: DECENTRALIZÁCIÓ • A környezetkímélő kis-, és közepes projektek előnyben részesítése
VÍVMÁNYOK • A Brazil állam kezdetben vonakodott a követelések teljesítésére, a szuverenitásának védelmében • 1985-ben azonban a Világbank a „glokalizáció” mellé állva befagyasztotta a POLONOROESTE finanszírozását • Az események hatására számos környezettudatos projekt látott napvilágot sokuk célja a rurális térségek környezeti problémáinak enyhítése pl. PLANAFLORO
PLANAFLORO Projekt (1993) • Célja a A POLONOROENTE program keltette szociális és környezeti problémák leküzdése • Elősegíteni kívánta a természeti erőforrások fenntartható hasznosítását, az őslakosok, kaucsuk-gyűjtők önrendelkezési jogait, a természetközeli kisgazdaságok, agroerdészetek, rezervátumok kialakítását, szociális alapú gazdasági és infrastrukturális fejlesztésekkel
PLANAFLORO utóélete • 1996-ban megreformálták (a számos korrupciós visszaélés nyomán): jelentős összegeket csoportosítottak át a helyi közösségek fejlesztési terveinek céltámogatására csak azokat a terveket támogatták melyek megfelelő és fenntartható agrár,infrastrukturális-, környezetvédelmi-, oktatásfejlesztéseket irányoztak elő A PLANAFLORO-ban megnyílvánuló fejlesztési modellel sikerült, mégha ideiglenesen is, a háttérbe szorítani a 64 éves múltra visszatekintő megalomániásan nyereségorientált nemzetközi és a centralizált állami törekvéseket.