Bocskai István Szakképző Iskola Minőségirányítási programja Készítette: Szilágyi Lajos Igazgató Alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátuma: 2007. március 29. Fenntartói jóváhagyás dátuma: Bevezető Az IMIP értelmezése Az Intézményi Minőségirányítási Program tartalmát a közoktatási törvény határozza meg: 40. § (A működés rendje)
(10) A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az IMIP helye a dokumentációs rendszerben A közoktatási intézmények eddigi szabályzó dokumentumai mellett az IMIP jellegzetessége és szükségessége: 85.§ (7) A helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programját (a továbbiakban önkormányzati minőségirányítási program). Az önkormányzati minőségirányítási program az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg
a fenntartó elvárásait az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok - gyermek-, és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerő-gazdálkodás, közművelődés, egészségügy kapcsolatait, a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét. Az intézményi minőségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minőségirányítási programmal. A törvényi utasítások alapján 2003-ban az Intézményi Minőségirányítási Program elkészítését a fenntartói / Önkormányzati Minőségirányítási Program elkészítése előzte meg. A törvényi előírás szerint a fenntartó önkormányzat az intézmény rendelkezésére bocsátotta az elkészített ÖMIP-et (2004 január 31-ig), és az IMIP
ezzel összhangban készült el. Az önkormányzati MIP meghatározza
a fenntartónak a közoktatási rendszer egészére vonatkozó elvárásait, valamint intézményi szinten az elvárásokkal kapcsolatos feladatokat. A helyi oktatáspolitika fejlesztése nem csupán a politikai akarat, hanem a város adottságainak és lehetőségeinek (demográfiai helyzet, helyi pedagógiai tradíciók, településszerkezetben elfoglalt hely, közlekedési viszonyok, pedagógus ellátottság, saját, önkormányzati bevételek, településfejlesztési tervek, regionális területfejlesztési tervek, stb.) sajátos függvénye. Az alkalmazott fogalmak, rövidítések Minőségirányítás Az intézményvezetési feladatköröknek minden olyan eleme, amely a helyi minőségfogalom kialakítására, a minőség javítása érdekében célkitűzések és feladatok megfogalmazására, valamint azok megvalósítására irányul. Minőségpolitika Az a dokumentum, amely összefoglalja az intézmény, mint szervezet minőséggel kapcsolatos céljait, e célok elérésének elveit, valamint a célok eléréséhez alkalmazott legfontosabb eszközöket. A minőségpolitikát a szervezeti célok (pedagógiai, működési), a minőségügyi szabályozók, a pedagógiai program és a felü1vizsgált minőségügyi helyzet alapján kell meghatározni. Vezetési feladatok végrehajtása A vezetési feladatok azokat a tevékenységeket, folyamatokat foglalják magukba, amelyek az intézmény képviselete, elvárásoknak megfelelő működtetése, irányítás a más hatáskörbe nem utalhat:
stratégiai elképzelések, célok megfogalmazása, a vezető elkötelezettségét kifejező stratégiai dokumentumok megfogalmazása (küldetésnyilatkozat, minőségpolitikai nyilatkozat), az intézmény jogszerű működési rendjének kialakítása és fenntartása, az intézmény biztonságos működésének biztosítása az intézmény működésének és szakmai eredményeinek időszakos ellenőrzése, értékelése partnerkapcsolatok irányítása minőségfejlesztési rendszer működtetése Tervezési feladatok végrehajtása A tervezési feladatok a PDCA jellegű szemlélet (tervezés - végrehajtás - ellenőrzés, értékelés, korrekció, beavatkozás, fejlesztés) érvényesítését jelentik az intézmény minden területén. Ez azt jelenti, hogy a fontosabb tevékenységek, eljárások, folyamatok esetében a PDCA logika alkalmazása mindenképp ajánlott, sőt elvárt. A tervezési feladatok általános értelemben jelennek meg, melyet, ha mélyebben értelmezünk, akkor a következő területeket és szinteket jelentheti:
A Stratégiai tervezés (Intézményi Minőségirányítási Program) Az Éves tervezésen belül megkülönböztetjük a
Szakmai munka éves tervezését (Pl. Munkaközösségi tervek) illetve a Működtetés éves tervezését Éves munkaterv Munkatársak képzési terve Gazdasági (pl. a beszerzés, karbantartás tervezése) Pénzügyi tervezés A tervezési feladatok szabályozása alkalmával meg kell határozni a tervdokumentumok elkészítésének rendjét, tartalmát, az egyes dokumentumok egymáshoz való viszonyát. Mérési feladatok végrehajtása A mérésekkel (mérhető mutatók, szempontok megadásával, a szempontokhoz, mutatókhoz illeszkedő megfelelő mérőeszközökkel) biztosítjuk, hogy a kitűzött célok közelítése, elérése a megadott időszakossággal, mintával ellenőrizhető, értékelhető. Mérések során az intézmény olyan adatok, mutatók vizsgálatát végzi az ezek mérhetőségét biztosító speciális eszközökkel, melyek révén objektív, tényszerű eredményeket kap. Ellenőrzési feladatok végrehajtása. A PDCA logika értelmében az ellenőrzési feladatok a megtervezett feladatok végrehajtás közben végzett folyamatközi, valamint záró-ellenőrzések elvégzését jelenti. Az ellenőrzéseket az elvárt eredménykritériumhoz viszonyított szempontok határozzák meg. Az ellenőrzési, mérési feladatok rendszerszerű elvégzése a vezető hatásköre. Az egyes méréseket ellenőrzéseket beosztások, kompetenciák, érintettség alapján a vezető delegálhatja a megfelelő szintre. A vezető felelőssége az, hogy külső és belső partnerei számára ismertté tegye a mérések ellenőrzések rendszerét (szempontjait, tartalmát, időpontjait, módját, dokumentálási rendszerét), világosan megjelenítse, hogy mely ellenőrzéseket végzi személy szerint, illetve megismertesse az ezzel megbízottakat. Értékelési feladatok végrehajtása. A különböző területeken kitűzött célok, eredmények elérésének értékelése az adott területre meghatározott vizsgálati szempontok, illetve a végzett mérések ellenőrzések alapján. A tervezési szintekhez és területekhez hasonlóan az értékelés is többféle szinten többféle tartalomra vonatkozhat. Ugyancsak különbözhetnek az értékelések az időszakosság megszabásában is (pl. féléves, éves, ciklusközi, stb.) Az értékelés szabályozásánál az intézmény meghatározza az értékelés tárgyát, az értékelés szempontjait, az értékelés időszakosságát, az értékelés felelősét, a legitimálási és dokumentálási rendet. Az egyes területek értékelései közül a közoktatási intézmények esetében kiemelt fontosságú területek a szakmai működés, illetve humán erőforrás-gazdálkodás területéhez kötődik. A minőségvizsgálatok kiemelt figyelmet fordítanak mind a szervezeti működés, mind a szakmai területen a végzett munka eredményessége és hatékonysága értékelésére. Az intézmények munkáját a fenntartó is folyamatosan méri, ellenőrzi, értékeli. Az IMIP elkészítését megelőző Önkormányzati Minőségirányítási Program, Intézkedési terv éppen ezeket a mérési - ellenőrzési - értékelési szempontokat, időszakosságot, eszközöket szabja meg az intézmény számára, melyeket figyelembe kell vennie a mérési - ellenőrzési értékelési rendszer létrehozásakor. A korábbiakban meglévő vizsgálatok, melyek hagyománya
meghatározza az intézmények belső mérését, ellenőrzését, értékelését: törvényességi vizsgálatok, szakmai ellenőrzések, pénzügyi beszámolók, a vezető féléves beszámolói. A minőségfejlesztési rendszer működtetése és fejlesztése szempontjából kiemelt jelentősége van az időszakos intézményértékeléseknek. Minőségfejlesztés, minőségfejlesztési rendszer Az intézményen belüli tevékenységek és folyamatok eredményességének és hatékonyságának növelése az intézmény és a partnerek igényeinek mind teljesebb kielégítése és a partnerek elégedettségének növelése érdekében. A folyamatos fejlesztés (innováció) a komplex intézményértékelés alapján a vezető által jóváhagyott fejlesztési stratégia alapján zajlik. A fejlesztések projekt-szerűen történnek az intézményben, ami azt jelenti, hogy a vezető minden egyes fejlesztés esetében megszabja az adott fejlesztési projekt célját, időtartamát, költségkereteit. Megbízza a fejlesztésben résztvevőket, biztosítja a fejlesztés végrehajtási feltételeit. A folyamatos fejlesztés eszközrendszeréhez tartozik az egyes folyamatok működésének eredményességét, hatékonyságát mérő rendszer (Pl. folyamatvégi értékelések és beavatkozások tervezése; szabályozások belső ellenőrzésének tervezése, stb.) Az intézmény bemutatása Iskolánk Hajdú-Bihar megye középső részén, a gyógyvizéről Európa-szerte híres Hajdúszoboszlón található. A város középfokú közoktatási feladatellátásában meghatározó szerepet tölt be a szakképzés. Iskolánk a város és vonzáskörzetének, valamint a megye általános iskolát végzett tanulóinak számára folytat oktató-nevelő munkát az általános műveltséget megalapozó képzés 9-10. szakiskolai és a 9-12. szakközépiskolai évfolyamán, majd ezt követően szakképzést az agrár, műszaki, gazdasági és szolgáltatási szakterületeken. Szakirányú képzések: 33628001 Mezőgazdasági gépész 31628007 Növénytermesztő gépész 33620101 Gazda (mg. Szakmunkás) 21620101 Ezüstkalászos gazda 32620101 Aranykalászos gazda 31628001 Mezőgazdasági gépszerelő 33526201 Asztalos 33524102 Karosszérialakatos 31523306 Hegesztő 31513301 Eljárás szerinti hegesztő: alapfokú bevontelektródás Ívhegesztő (E1) 31521616 Szerkezetlakatos 33527605 Nőiruha-készítő 33782601 Cukrász 33782201 Pincér 33782602 Szakács 52782202 Vendéglátó technikus 33786201 Élelmiszer-és vegyi áru-kereskedő 33786203 Ruházati kereskedő 33786304 Vas- és műszaki kereskedő
33786802 Kultúrcikk kereskedő A közoktatásról szóló 1993. évi LLXXIX tv. 29.§ 1-9. bekezdése alapján szakközépiskolai oktatást folytatunk 4+2 évfolyamon. A közoktatásról szóló 1993. évi LLXXIX tv. 78. § alapján felnőttoktatást szervezünk, melynek keretében a dolgozók szakközépiskolája esti tagozatát működtetünk 10-11-12. évfolyamon. A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI tv. alapján a regisztrációs eljárás során engedélyezett képesítések megszerzéséhez felnőttképzést folytatunk. Az iskola alapítását a városi képviselő testület l897. június 27-i határozata döntötte el, amely kimondta, hogy Gazdasági Ismétlő Iskola „az 1898/99. tanév elején múlhatatlanul megnyittassék”. 1908-tól Önálló Gazdasági Népiskola, 1922- től Állami Gazdasági Iskola, 1937-től Mezőgazdasági Népiskola néven működik. 1946-tól Gazda- és gazdasszonyképző Iskola néven a képzési irány és a jelleg is megváltozik. A lényeges szerkezetváltozás 1950-től kezdődik, amikortól a nagyüzemek számára szakmunkásokat képez az iskola Mezőgazdasági Szakiskola néven. 1954-től új szakasz kezdődik az iskola életében a tanfolyamos képzés mellett megkezdődött a két évfolyamos iskolarendszerű képzés. Az iskola eredményes működését jelzi, hogy 1959-ben harmadszor, egyben véglegesen elnyerte a Földművelésügyi Minisztérium vándorzászlóját. A mezőgazdasági szakmunkásképzés átalakulása miatt elnevezése 1963-tól indokolta a tanügyi épület bővítését, 1967-ben pedig új diákotthon átadásával tovább javultak a feltételek. 1972-től az iskola elnevezése Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet. 1974-ben új, modern iskolaépület átadására került sor, tanműhelyek építésével gyökeresen megváltoztak az oktatás feltételei. Az oktatás szerkezetében egy szakmai képzésre épülő iskolarendszerű oktatás folyik. 1993. január 1-től ismét szerkezetváltozás következett, amikor összevonásra került a 109. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet hajdúszoboszlói kihelyezett tagozatával, ezzel az ipari szakmák oktatása is feladattá vált. Az 1996/97. tanévtől új képzési formaként indult a szakmunkások szakközépiskolája, l998-tól az OKJ követelményeinek megfelelő szakmai képzés mezőgazdasági gépész szakmában a 16. életévüket betöltött fiúk részére. 1999-től a szakképzés tovább bővült, vendéglátó-ipari szakmacsoport beindításával, melynek keretében szakács, cukrász, pincér szakképesítések megszerzésére nyílik lehetőség. A mezőgazdasági képzés 100 éves jubileumi ünnepsége keretében került sor az iskola névváltozására, az új iskola neve: Bocskai István Szakképző Iskola. A képzési követelmények és igények figyelembevétele alapján szakközépiskolai képzés indult 2001/2002. tanévtől a gazdasági és szolgáltatási szakterületen, vendéglátó-ipari szakmacsoportban. A képzési és munkaerő piaci igények figyelembevétele alapján 2004/05 tanévtől a kereskedelmi szakmacsoportban induló képzés a város és vonzáskörzetének való megfelelést szolgálja. 3. Fenntartói célok, elvárások 3.1. Fenntartói célok a közoktatási rendszer egészére Középtávú minőségcélok o
Az intézményrendszer partneri elvárásokhoz és a törvényi követelményekhez igazodóan működjön .
o o
o
A fenntartói és intézményi kapcsolatrendszer legyen kiszámítható. Ezért a kapcsolatrendszer legyen tervezett. Az oktató-nevelő munka színvonalának folyamatos emelésével az iskola és óvoda biztosítsa a gyermekek esélyegyenlőségét és az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán megfogalmazódott kulcskompetenciák kialakítását. Az iskolai nevelési rendszerben kapjon prioritást az egész életen át tartó tanulás iránti igény kialakítására való törekvés. Priorizált minőségcélok Tartalmi munka minőségének javításának célja
o o
o o o
a helyi tantervek szerinti évfolyamokon hatékony idegen nyelv kulcskompetenciák (pl tantárgyi illetékesség, kooperáció, vitakészség, tolerancia, kommunikáció, felelősség, konfliktuskezelés, stb.) kialakítása az iskoláztatás 12 évfolyamán. Az általános iskolát végzettek eredményes középfokú beiskolázása Az érettségizettek sikeres továbbtanulása és a munkaerő-piaci helyzetük javítása Információs és kommunikációs technológiák elterjesztése a diákok és pedagógusok között, ezek tanórai alkalmazása Prevenciós tevékenység a hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének javítására
o o
védő-óvó intézkedések alkalmazása minden esetben a család, a szociális és gyermekvédelmi ellátó rendszerek tevékenységének összehangolásával. A felzárkóztatásra biztosított órakeretek, szabadidős lehetőségek célszerű felhasználása. Egészséges életmódra nevelés
o o o
diáksport működési feltételeinek biztosítása környezeti nevelést segítő munkaformák elterjesztése egészségmegőrző szűrővizsgálatok Intézményhálózat korszerűsítése
o o o o o
Az intézmények szakmai és gazdasági kapacitásának optimalizálása, felszabaduló forrásoknak a szakmai fejlesztésre történő visszaforgatása Intézményi beruházási felújítási és karbantartási terv készítése Taneszközök és felszerelések korszerűsítése Informatikai fejlesztések szoftverek tisztaságának biztosítása, tanórán használható oktató anyagok, multimédiás fejlesztések támogatása. Internet fejlesztés
Humán erőforrás fejlesztés o o o o
Megtervezett pedagógus továbbképzési program megvalósítása A pedagógusok önértékelő képességének fejlesztése, ezek beépítése az intézményértékelési rendszerbe. Az intézményvezetők munkája értékelésének folytatása, javítása Személyiségfejlesztési tréningek szervezése Az Európai Unióhoz történő csatlakozáskor szükséges új intézménymenedzselési technikák elsajátításának céljai, nemzetközi kapcsolatok kialakítása és fejlesztése
o o o
Intézményvezetők felkészítése az EU-s pályázatok írására, ösztönzésük az idegen nyelv tanulásra Nemzetközi kapcsolatok ápolása és fejlesztése Európai Uniós pályázatok figyelése 3.2. A fenntartó által a középfokú nevelési-oktatási intézmények számára előírt célok, feladatok (a szakképzéssel kapcsolatos feladatok)
o o o o o o o o o o o o
A szakképzés szerkezeti és tartalmi változásokból adódó célok megismerése, feladatok felbontása, beépítése az intézmény munkájába. Tudatos beiskolázás. A képzésben érdekelt szociális partnerekkel való együttműködés. Közismereti tantárgyak oktatásának fontossága. Alapkészségek fejlesztése. Tehetséggondozás, felzárkóztatás Belső ellenőrzés. Mérés-értékelési rendszer működtetése Költséghatékony működés A nevelési pedagógiai program felülvizsgálata Intézményi minőségirányítási rendszer kidolgozása A minőségirányítási rendszer stratégiai tervének évenkénti lebontása Humán erőforrás fejlesztési tervek elkészítése Taneszköz-ellátottság felülvizsgálata, fejlesztése Munkavédelmi balesetvédelmi felülvizsgálat 3.3. A fenntartó által az intézmény számára előírt feladatok Az iskola hosszú távú működési feltételeinek biztosítása a fenntartóval együtt - Tanteremgondok megoldása - Eszközök folyamatos fejlesztése - Szakirányú végzettségek biztosítása, teljes szakos ellátás megoldása - Továbbképzéseken való részvétel helyi ütemterv szerint 4. Minőségpolitika 4.1. Minőségpolitikai nyilatkozat „Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen a tudásvágya, megismerje a jól végzett örömét, megízlelje az oktatás izgalmát, megtanulja szeretni amit csinál és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.” /Szent-Györgyi Albert/ Iskolánk, a hajdúszoboszlói Bocskai István Szakképző Iskola a város
és vonzáskörzetének, valamint a megye általános iskolát végzett tanulóinak számára folytat oktató-nevelő munkát, az általános műveltséget megalapozó képzés 9-10. szakiskolai és a 912. szakközépiskolai évfolyamain, majd ezt követően szakképzést az agrár, műszaki, gazdasági és szolgáltatási szakterületeken, képességeiknek, érdeklődésüknek, személyiségüknek megfelelően. Biztosítani kívánjuk, hogy végzett diákjaink rendelkezzenek a munkába álláshoz és az önálló életvitelhez szükséges ismeretekkel, vagyis biztos alapkészségek birtokában korszerű, használható tudásra, szakismeretre tegyenek szert, aminek birtokában képesek boldogulni szűkebb és tágabb környezetükben. Az általunk közvetített szakmák sokszínűségével, bő választékával tág lehetőséget nyújtunk tanulóinknak a választásra, hogy megtalálják a régiónkban keresett szakmák közül a nekik legmegfelelőbbet. A gazdaság szerkezetváltozását követően iskolánk a szakképzéssel szemben támasztott követelmények figyelembe vétele mellett az igények kielégítését célozta meg és tartja szem előtt a továbbfejlesztési célok meghatározásánál is. Iskolánkban az ismeretközlés tanulóközpontú és humánus, ugyanakkor magas színvonalú, a munkaerőpiac igényeihez rugalmasan alkalmazkodó, az oktatás változásaira nyitott, eredményes szakmai munka folyik. Az oktató-nevelő munka színvonalát a pedagógusok rendszeres továbbképzésével, önképzésével biztosítjuk. Igényeljük, hogy közvetlen partnereink (tanulóink, tanáraink, a szülők közössége, gyakorlóhelyek) véleménynyilvánítással segítsék a nevelő-oktató munkát, a célok meghatározását, s lehetőség szerint aktívan vegyen részt a megvalósításban. Hagyományaink ápolásával, tanórán kívüli rendezvényeinkkel, programjainkkal valódi „alma mater”-ré kívánunk válni diákjaink életében. 4.2. Minőségcélok
A partnerek igényeinek megismerése, elvárásainak beépítése a nevelő-oktató munkába, folyamatos információcsere az elért eredményekről.
Az iskola partnereinek és a munkaerő piaci kínálatnak megfelelő szakképzési irányok, szakok kialakítása.
Az idegen nyelvi képzés erősítése, hogy tanulóink megjelenhessenek az Európai Unió munkaerőpiacán-
Nemzetközi kapcsolatok kialakítása hasonló profilú iskolákkal.
B kategóriás jogosítvány megszerzésének helyi biztosítása.
A felnőttképzés beindítása a növekvő igényeknek megfelelően. A fenti célok megvalósításával iskolánk a gyermek pszichológiai, fiziológiai, szociális adottságait messzemenően figyelembe véve teremti meg a feltételeit annak, hogy a XXI. század követelményei teljesüljenek az oktató-nevelő munkában. 5. Minőségfejlesztési rendszer (MIR) A MIR az intézményi működés folyamatait szabályozza 5.1. Vezetés 5.1.1. A vezetés szerepe, felelőssége Cél: Az intézmény vezetése biztosítsa minőség iránti elkötelezettségét, a működés rendjét, a folyamatos fejlesztéshez és szervezeti kultúra
fejlesztésekhez szükséges erőforrásokat a partneri elvárásoknak megfelelően, a külső és belső jogrendszer és szabályzók előírásainak betartásával, a minőségpolitikai nyilatkozat, pedagógiai program 5 évenkénti felülvizsgálatával, éves munkatervek készítésével, a 4 évenkénti irányított önértékelés lebonyolításával. Az iskola vezetői kinyilvánítják teljes elkötelezettségüket
A partneri igények és elvárások teljesítésének tudatosításában az intézmény minden szintjén. A minőségpolitika és minőségcélok meghatározásában, elérésében, rendszeres felülvizsgálatában. A minőségirányítási rendszer időszakos vezetőségi felülvizsgálatában. A minőségirányítási rendszer működéséhez szükséges erőforrások mindenkori biztosításában. Kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy a kiépített és működtetett minőségirányítási rendszert fenntartsuk és folyamatosan tökéletesítsük a partneri elégedettség megtartása és javítása céljából. Az intézmény vezetői, a minőségfejlesztési csoport tagjai felelősséggel viseltetnek a minőségirányítási program megvalósításáért, a minőségcélok eléréséért, a minőséget befolyásoló folyamatok előírásszerű végrehajtásáért. Minden munkatárs joga és kötelessége a szolgáltatásaink bármely fázisában észlelt, a minőséget károsan befolyásoló jelenséget felismerve azokat a hatáskörrel felruházott kollegának jelezni, joga és kötelessége a megszüntetésre vonatkozóan javaslatot tenni. Az intézményvezetés feladata arról gondoskodni, hogy az intézmény jogszerűen működjön. 5.1.2. Jogi megfelelés Az intézmény vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését szabályozó jogi dokumentumok, különböző szintű rendeletek, a fenntartó önkormányzat, valamint az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai megismerjék és betartsák. A hozzáférhetőség biztosítása Az intézményi működést szabályozó külső jogrendszer elemei, a törvények és a különböző szintű rendeletek (Oktatási Közlöny, Magyar Közlöny, Korszerű Iskolavezetés és a Jogalkamazás a közoktatásban kötetei) egy-egy példánya az igazgatói irodában található meg. A megismerés biztosítása Az intézményben helyi eljárásrend alapján, az alábbi módon biztosított a jogi dokumentumok megismerése. A közlönyökben, illetve a postai levél formájában az intézményhez érkező információk tartalmát elsőként az igazgató tekinti át.
A működést befolyásoló fontos információt a faliújságon közzé teszi. Az iskola vezetése heti rendszerességgel tart vezetőségi ülést, illetve havonta 1 alkalommal kibővített vezetőségi ülést, mely biztosítja az információ áramlását. Ezen kívül biztosítja a szakszervezet részére az újonnan megjelenő jogszabályok munkavállalók érdekvédelmével kapcsolatos vonatkozásainak ismertetését.
Ha a szabályozás személyzeti ügyekkel, vagy az intézmény működtetésével kapcsolatos, akkor azt a gazdasági vezető hatáskörébe utalja. Amennyiben valamely előírás teljesítésére szűk határidő áll az intézményvezető, valamint a gazdasági vezető rendelkezésére, rendkívüli munkatársi értekezlet összehívását kezdeményezik. A friss információk megjelenéséről folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást. A jogszabály változásokkal foglalkozó továbbképzési anyagokat is egymás rendelkezésére bocsátják. 5.1.3. Humánerőforrás biztosítása (1. sz. melléklet) A szabályozás célja: Az intézmény tevékenységeinek megvalósításához szükséges emberi erőforrás biztosítása és fejlesztése. A folyamatszabályozás elemei. 1. Felvétel
Szakmai munkát végzők kiválasztása A szakmai munkát segítő munkatársak kiválasztása 2. Betanulási rend Betanítás Mentorálás 3. Továbbképzés 4. Ösztönző rendszer 5.1.4. Dokumentumok kezelése (2. sz. melléklet) A szabályozás célja: Olyan belső dokumentációkezelés kialakítása és működtetése, amely biztosítja a minőségirányítási rendszer működéséhez szükséges dokumentáció ellenőrzöttségét, naprakész állapotát, a dokumentumok megfelelő rendszerezését és elosztását, hogy minden munkaterületen a munkavégzéshez szükséges módon rendelkezésre álljanak. A folyamatszabályozás elemei.
Minőségirányítási dokumentumok Minőségirányítási dokumentumok készítése, jóváhagyása, kiadása Minőségirányítási dokumentumok módosítása Minőségirányítási dokumentumok tárolása és kezelése Minőségirányítási dokumentumok felülvizsgálata Jogszabályok, rendeletek kezelése Számítógépes dokumentációkezelés 5.2. Tervezés 5.2.1. Éves munka tervezése (3. sz. melléklet) A szabályozás célja: Az intézmény tantárgyi struktúrájának alapulvételével, a szükséges személyi kapacitás felmérése és a tanári feladatok optimális megosztása, valamint az intézmény egészét érintő éves feladatok tervezése. A folyamatszabályozás elemei.
o o o
Tájékoztatás a nevelési-oktatási célkitűzésekről (tantárgyfelosztás) Személyi, tárgyi feltételek aktualizálása Munkaközösségi tervek
o o
Eseménynaptár összeállítása Éves munkaterv 5.3. Ellenőrzés – mérés, értékelés Az ellenőrzés, mérés, értékelés eszközei, módszerei kölcsönösen megjelennek az iskolában folyó tanítási-tanulási folyamatban, az iskolában megvalósított nevelő-oktató munkában, az intézményi folyamatok és tevékenységek során. 5.3.1. Vezetői ellenőrzés (4. sz. melléklet) Az intézmény vezetője egyszemélyi felelőse az intézményben történteknek. Ellenőrzési feladatokkal az intézmény szervezeti felépítése alapján munkakörüknek megfelelően bíz meg dolgozókat. A vezetői ellenőrzés kiterjed: A jogi megfelelőség vizsgálatára, a jogszabály (törvény, rendelet) változások nyomon követése, és az iskolai dokumentumokban történő bejegyzés révén. A stratégiai tervezés során kijelölt fejlesztések teljesülésének figyelésére. A munkaköri leírások felülvizsgálatára munkakör bővülés, munkakör változás, új dolgozó felvétele esetén. A tanulási-tanítási folyamat ellenőrzése félévi, és év végi értékelésben (közismereti-, szakmai oktatás) Szakmai munkaközösségek tevékenységének ellen őrzésére (munkaközösségi terv és a munkaközösségi munka értékelése) a munkaközösség vezetők jelentése alapján. 5.3.2. Minőségügyi ellenőrzés Egy rendszer valós, és kitűzött állapotának egybevetését, az esetleges eltérés okainak feltárását, megoldások keresését, a folyamatok hatékonyságának és hatásosságának növelését minőségügyi ellenőrzéssel tudjuk elvégezni. A cél a kívánatos állapot felé való folyamatos közelítés, a meghatározott sikerkritériumok elérése. Egy projekt (folyamat) minőségirányítása számos helyen tartalmaz ellenőrzési, mérési, értékelési feladatokat. Azaz ne csak vizsgák idején értékeljünk, hanem a szervezeti működés és a pedagógiai folyamat minden pontján. 5.3.2.1. Panaszkezelési eljárás (5. sz. melléklet) A szabályozás célja: A nem megfelelőnek minősített szolgáltatások észlelése esetén végzendő tevékenységek szabályozása. A folyamatszabályozás elemei. 1. A pedagógusok és szakoktatók panaszkezelési eljárása 2. Technikai dolgozók panaszkezelési eljárása 5.3.3.Partnerek elégedettség – és igényfelmérése (6. sz. melléklet) A szabályozás célja: A partnerek, az intézet tevékenységében érdekeltek azonosításának, igényeik és elégedettségük mérésének, a velük folytatott kommunikációnak a szabályozása. A folyamatszabályozás elemei
A partnerek, érdekeltek azonosítása A partnerek azonosításának gyakorisága, a partneri nyilvántartás aktualizálása Az adatállomány hozzáférhetőségének biztosítása A felmérés eszközeinek kidolgozása
A kérdőívek készítése A kérdőívek állandó, fő tartalmi területei:
A kérdések összeállítása A kérdőívek szerkesztése Kérdőív kipróbálása, korrekció Mintavételi eljárás A felmérés szervezése Az igény és elégedettségmérés eredményeinek rögzítése, feldolgozása A kérdőívek és a feldolgozásukból nyert információk kezelése A COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program alapján 5.3.4. Tanulói teljesítménymérés, és értékelés (7. sz. melléklet) A tanítási-nevelési-tanulási folyamat mérése, a mérési eredmények értékelése alapján hozandó döntések rendszerébe tartozik a tanulói teljesítmény mérése. Ez az értékelés magába foglalja: Az iskola tanulói által elért nevelési-oktatási szintet, azaz a pedagógiai munka eredményét. Az iskola által nyújtott nevelés-oktatás minőségét, azaz magát a pedagógiai munkát. Iskolánk értékelési rendszerének célja, hogy a tanítás-tanulás egész rendszerét folyamatosan javíthassuk a pedagógiai folyamat minél átfogóbb vizsgálata, ellenőrzése, minősítése segítségével. A különböző mérési formák eredményeként kapott információk egyrészt a tantestület, a tanulók, a szülők, a fenntartó tájékoztatására szolgálnak, másrészt – szembesítve a célkitűzésekkel, munkatervekkel-, azok állandó ellenőrzését, esetleges javítását segítik elő. Pedagógiai alapelveinknek megfelelően az értékelés és minősítés rendszere is a tehetségek kibontakozását segítő, alkotó légkört erősíti. Ezért arra törekszünk, hogy az értékelés formája és tartalma legyen:
összhangban pedagógiai programunk alapelveivel, személyre szóló, tárgyszerű, ösztönző hatású, nyilvános, folyamatos és kiszámítható, az önállóságot erősítő. Az értékelés minden kritériumának nyilvánosnak és hozzáférhetőnek kell lennie az értékelés valamennyi résztvevője számára. Az egyes tanulók teljesítményének és előrehaladásának értékelése a tanár feladata. Az értékelés alapján nyert információk a diák, a tanár és a szülő tájékoztatására szolgálnak. E terület értékelésének pedagógiai funkciója a diákok felelősségtudatának és motivációjának erősítése, a versenyszellem légkörének és a tehetségek kibontakozásának segítése, valamint a tanár számára az értékelésből leszűrhető tapasztalatoknak a pedagógiai folyamatban való hasznosítása. A tanulói teljesítmények értékelése a különböző időpontokban és periódusokban más-más
célból, jellemzők alapján történik. Célja, funkciója szerint lehet: o o
Diagnosztikus értékelés: a tanulók meglévő tudásának feltárása, a tanár tájékozódása céljából, valamely nagyobb tematikus egység tanításának megkezdése előtt, témazárás esetén, ha a feladatokat itemekre bontva értékeljük, az elsajátítás elemzéséhez (mi megy, mi nem, stb.). Formatív értékelés: a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérője, a hibák és erények visszajelzése, javítása, az állandó formálás (mi jó, mi rossz) céljából. Szummatív (lezáró-minősítő) értékelés: Témazárók, gyakorlati (mérési) foglalkozások csoportforgásai, vizsgák, érettségi esetén. A tanulók értékelésének formái
személyes, verbális értékelés: értékelési rendszerünkben kiemelkedő szerepe van. Jellege korrigáló, segítő, tanácsadó, orientáló, megjelenik a tanórán, közösen végzett tevékenységekben, valamint a tanár és a diák ill. szülő helyzetfeltáró beszélgetéseiben, szülői értekezleteken és fogadóórákon.
írásbeli szöveges értékelés: a tanulók írásbeli munkáihoz fűzött részletes megjegyzések, kiegészítések. Ezekre – különösen az érettségi, képesítő tárgyaknál – nagy hangsúlyt helyezünk, de nem kötelező jelleggel alkalmazzuk. osztályozás: a tantárgyak részletes követelményeit az év elején írásban közöljük az osztállyal, meghatározzuk a követelményminimumot (azaz az elégséges szintet), a számonkérés formáit, a megszerzendő osztályzatok számát, a félévi és év végi minősítés szempontjait. osztályértékelés: az osztályfőnök végzi a tanév végén, az osztályozóértekezleten ismerteti, és írásban továbbítja az iskolavezetésnek. Az értékelés követelményeinek is nyilvánosnak és a diákok számára írásban is hozzáférhetőnek kell lennie. Az értékelés rendje - Tanulók tudásának, munkájának értékelési rendszere: - Értékelés kifejezésének módjai: - Az értékelésről adott információ - A tanulói teljesítmények ellenőrzés – értékelés elvei - Projektértékelés: - Osztályzatok javításának lehetősége - Évközi és év végi osztályzat kapcsolata. - Állami vizsgarendszer szerinti záróvizsgák Részletesen kidolgozva a Pedagógiai Program 63-65. oldalán. 5.3.5. Intézményi önértékelés
(8. sz. melléklet) A szabályozás célja: Az intézményi önértékelési eljárásának meghatározása, amely során különösen érvényesülnie kell a következő szempontoknak: Az adottságok és eredmények teljes körű felmérése
A szervezet erősségeinek és fejlesztendő területeinek azonosítása A stratégiai célok és továbbfejlődési irányok meghatározhatósága A többszöri ismételhetőség Összehasonlíthatóság, trendvizsgálat lehetősége. A folyamatszabályozás elemei Az önértékelés folyamata
Az önértékelés előkészítése Az adatgyűjtések elvégzése Az adottságok és eredményeinek összesítése, elemzése, Az önértékelés eredményeinek ismertetése a partnerekkel. Archiválás 5.3.6 Külső mérési eredmények figyelembevétele 5.3.6.1 Országos mérési eredmények figyelembevétele (9. sz. melléklet) A szabályozás célja: Eredményes országos kompetenciamérés A folyamatszabályozás elemei:
Erőforrások Érintettek köre Eljárásrend 5.3.7 A vezetés teljesítményértékelésének rendje Közvetlen cél: - a vezetői feladatokat ellátó pedagógusok teljesítményének egységes kritériumok szerinti megítélése, nyomon követése, ezáltal a munkáltatói döntések megalapozottságának növelése - visszajelzés az értékelt személy számára vezetői és pedagógiai munkájának erősségeiről, fejlesztendő területeiről, amely alapja és ösztönzője a további fejlődésének - a feladatellátáshoz szükséges egyéni képességek, kompetenciák fejlesztési irányainak kijelölése Közvetett cél: - az intézményi működés hatékonyságának, eredményességének növelése - a szervezeti és vezetési kultúra fejlesztése, a közösség által megfogalmazott értékek elfogadása és képviselete - az emberi erőforrások optimális kihasználása A folyamat szabályozás elemei: - Az adott évben értékeltek körének meghatározása - Ütemterv készítése
- A szükséges iratminták, értékelőlapok elkészítése - Az értékeltek tájékoztatása, a teljesítmény-értékelési rendszer és az értékeléshez használt dokumentumok, iratminták hozzáférhetőségének biztosítása - Az értékelésben résztvevők felkészítése, értékelőlapok kiosztása - Az elkészült értékelő dokumentumok összegyűjtése - Kérdőívek számítógépes összesítése - A korábbi évek dokumentumainak összegyűjtése, rendszerezése - Értékelő megbeszélés előkészítése - Az értékelő megbeszélés lebonyolítása - Az összegző értékelés átadása az értékelt munkatársnak - Az összegző értékelés egy példányának elhelyezése a személyi anyagban - Az értékeléshez használt anyag archiválása 5.3.8 A pedagógus teljesítmény mérésének szempontjai, és a teljesítmény értékelés rendje Közvetlen cél: - A pedagógusok teljesítményének egységes kritériumok szerinti megítélése, ezáltal a munkáltatói döntések megalapozottságának növelése - A dolgozó kapjon olyan átfogó értékelést munkájáról (visszajelzést erősségeiről, fejlesztendő területeiről), amely alapja és ösztönzője lesz további fejlődésének, fejleszti önismeretét, önértékelését - A feladatellátáshoz szükséges egyéni képességek, kompetenciák fejlesztési irányainak kijelölése, az egyéni teljesítmény nyomon követése - A munkatársak célirányos továbbképzésének, karrierfejlesztésének, az intézmény vezetői utánpótlásának segítése Közvetett cél: - Segítse elő az intézmény minőségcéljainak hatékonyabb megvalósulását, a napi gyakorlat és az intézményi célok közelítését, - A partnerek (tanulók és szülők, fenntartó) elégedettségének fokozása - A teljesítményorientált szervezeti és vezetési kultúra megerősítése, a szervezet által megfogalmazott értékek elfogadtatása és fejlesztése - Az emberi erőforrás optimális felhasználása, illetve fejlesztése annak érdekében, hogy növekedjék az alkalmazottak teljesítménye A folyamat szabályozás elemei: - Az adott évben az értékeltek körének meghatározása - Ütemterv készítése - A szükséges iratminták, értékelő lapok elkészítése - Az értékeltek tájékoztatása a teljesítmény értékelési rendszere és az értékeléshez használt dokumentumok, iratminták hozzáférhetőségének biztosítása - Az értékelésben résztvevők felkészítése - A korábbi évek dokumentumainak összegyűjtése, rendszerezése - Tanulói véleménykérés lebonyolítása - Kérdőívek számítógépes összesítése - Az elkészült értékelő dokumentumok gyűjtése - Az értékelő megbeszélés előkészítése
- Az értékelő megbeszélés lebonyolítása - Az összegző értékelés átadása az érdekelt pedagógusoknak - Az összegző értékelés egy példányának elhelyezése a személyi anyagban - Az értékeléshez használt dokumentumok archiválása 5.3.9 Az IMIP értékelésének rendje A nevelőtestület a szülői szervezet véleményének kikérésével évente (július 1-ig) értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, melyre szabályzatot készítünk. 6. Folyamatok szabályozása Az 5.3.9 pontnak megfelelően intézményünknek el kell készítenie a fent azonosított folyamat szabályozását. Ennek ütemterve az alábbi táblázat szerinti. Azonosító
Szabályozás elkészítésének határideje 5.3.9 Az IMIP értékelésének rendje Igazgató 2007.06.30. 7. A MIP végrehajtásának és az országos mérés, értékelés eredményeinek értékelése Nevelőtestületünk – a közoktatási törvény 40. § (11)-ben foglaltaknak megfelelően – a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével minden tanév végén értékeli - az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, - az országos mérés, értékelés eredményeit figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelést először a 2008/2009. tanévre vonatkozóan, ezt követően évente végezzük el. Az értékelés alapján – szükség esetén – kidolgozzuk azokat az intézkedéseket, melyek segítségével az intézményünk szakmai célkitűzései és a tényleges működés, valamint a szakmai eredmények közelítenek egymáshoz. Az intézményvezető feladata, hogy a nevelőtestület és a szülő szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket megküldje a fenntartónak. Megnevezés
Folyamatgazda
A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartó az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. Amennyiben a fenntartó intézkedési terv készítésére szólít fel azért, mert az országos mérési, értékelési eredmények alapján intézményünk nem érte el a jogszabályban rögzített minimumot, a tervet a felhívástól számított 3 hónapon belül elkészítjük. Az intézkedési terv készítése során feltárjuk a kiváltó okokat, körülményeket. Ehhez figyelembe vesszük az intézményi önértékelés, valamint a fenntartói ellenőrzések, értékelések megállapításait. 8. ZÁRADÉK Intézményünk a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2006. szeptember 1-jétől hatályos módosítása 40. § (11) bekezdésének megfelelően kiegészítette Minőségirányítási Programját
a pedagógusok és a vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelésének szempontjaival és az értékelés rendjével, a teljes körű intézményi önértékelés periódusának, módszereinek és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatának meghatározásával,
a MIP végrehajtásának és az országos mérés, értékelés eredményeinek értékelésére vonatkozó feladatokkal. A kiegészítésekkel egybeszerkesztett jelenlegi változat a fenntartói jóváhagyást követően 2007. szeptember 1-től hatályos. A minőségirányítási programot nyilvános dokumentum, bárki számára hozzáférhető intézményünk honlapján, illetve az iskolai könyvtárban. A minőségirányítási program végrehajtásának évenkénti értékelését szintén a honlapunkon tesszük közzé. A keletkezett dokumentumokat, bizonylatokat az Iratkezelési Szabályzatában rögzítettek szerint őrizzük meg. Kelt: …………………………………………. igazgató A minőségirányítási program kiegészítését a Diákönkormányzat megismerte, az abban foglaltakkal egyetért. Kelt: …………………………………………… Diákönkormányzat vezető A minőségirányítási program kiegészítését az Iskolaszék megismerte, az abban foglaltakkal egyetért. Kelt: …………………………………………… Iskolaszék vezetője A minőségirányítási program kiegészítését az intézményünk alkalmazotti közössége megismerte, az abban foglaltakat elfogadta. Kelt: …………………………………………… Közalkalmazotti Tanács vezetője 9. Jegyzőkönyv a MIP elfogadásáról
