bizonyítva A magyar joggyakorlat elemzése a NEKI egyes diszkriminációs ügyei alapján
SZERZŐK:
DR. UDVARI MÁRTON IVÁNYI KLÁRA LEKTOR:
DR. KÁRPÁTI JÓZSEF
bizonyítva A magyar joggyakorlat elemzése a NEKI egyes diszkriminációs ügyei alapján
Másság Alapítvány NEKI 2010
A kiadvány elkészültét az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus, valamint a Fővárosi Szociális Közalapítvány támogatta.
NYOMDAI ELŐKÉSZÍTÉS CLONE DESIGN KFT.
Furmann Imrének 1951–2010
Tartalom Előszó helyett. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 Bevezetés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Nemzet és etnikai kisebbségek Magyarországon, a roma kisebbség helyzete. . . . . 19 A hazánkban élő roma kisebbség helyzete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 Oktatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 Lakhatás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 Egészségi állapot. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 Diszkrimináció. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 A diszkrimináció tilalmának jogi környezete. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 Az egyenlő bánásmódról szóló törvény hatálybalépése előtti szabályozás. . . . . 25 Az egyenlő bánásmódról szóló törvény hatálybalépése utáni változások . . . . . 29 A diszkrimináció fajtái. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 A törvény hatálya. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 Előnyben részesítés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 Védett tulajdonságok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 Kimentés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 Az Egyenlő Bánásmód Hatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 Egyéb közigazgatási eljárási fórumok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 Peres eljárások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 Szankciók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 A bizonyítás szabályai, tesztelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 Közérdekű igényérvényesítés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 Civil szervezetek képviseleti joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 A NEKI munkaügyi diszkriminációs ügyei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 A bizonyítás kérdései a munkaügyi diszkriminációs eljárásokban . . . . . . . . . . 49
Mentesülés a hátrányos megkülönböztetés következményei alól . . . . . . . . . . . . 62 A tesztelés módszerének alkalmazása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 A hátrányos megkülönböztetés szankciói, a kártérítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 A diszkrimináció miatt kiszabott bírság. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 Eljárási fórumok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 A felek közti megegyezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 Közérdekű igényérvényesítés keretében indított eljárás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85 A Másság Alapítvány képviseleti jogosultsága. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 Diszkrimináció az áruk forgalmazása és szolgáltatások nyújtása területén. . . . . . 91 Eljárási lehetőségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 A bizonyítás kérdése, tesztelés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100 Jogkövetkezmények (bírságok, kártérítés). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117 Közérdekű igényérvényesítés lehetősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119 Egyezséggel zárult ügyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123 A foglalkoztatás területén megvalósuló diszkriminációs ügyekben hivatkozott döntések jegyzéke. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129 Bírósági döntések jegyzéke. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129 Az egyenlő Bánásmód Hatóság döntései és kapcsolódó bírósági felülvizsgálati döntések. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131 Az áruk forgalmazása és szolgáltatások nyújtása területén megvalósuló diszkriminációs ügyekben hivatkozott döntések jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133 Bírósági döntések jegyzéke. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133 Egyenlő Bánásmód Hatóság döntései és kapcsolódó bírósági felülvizsgálati döntések, egyéb hatósági döntések. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134 Irodalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137 2003. évi CXXV. törvény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137
Előszó helyett A Másság Alapítvány1által létrehozott és működtetett Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI)2 1994-ben abból a célból jött létre, hogy jogi segítséget nyújtson a hazánkban élő nemzeti, etnikai kisebbségek azon tagjainak, akiket a kisebbségi csoporthoz való tartozásuk miatt hátrányos megkülönböztetés ért. A NEKI több mint 15 éves tapasztalata azt jelzi, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés általában roma származású személyeket ér, más népcsoporthoz tartozók csak elvétve fordultak irodánkhoz. A nyílt megkülönböztetés korábbi megnyilvánulásai részben burkoltabbá váltak, részben felerősödve ismét megjelentek az elmúlt években: a romák elleni gyilkosságsorozat megrázó bizonyítéka a velünk élő rasszizmusnak. Egyre gyakoribbak lettek a feltárható és bizonyítható foglalkoztatási, vendéglátóipari diszkrimináció, illetve a szociális, oktatási területeken jelentkező hátrányos megkülönböztetés különböző módozatai. A szervezet stratégiájának részeként, de független szakértők véleménye szerint is időszerűvé vált a NEKI 15 éves munkásságának feldolgozása: nem elég a diszkriminációt feltárni, az áldozatokat képviselni, de tükröt is kell tartanunk a magyar társadalom elmúlt 15 évéről. Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus, valamint a Fővárosi Szociális Közalapítvány támogatása lehetővé tette egy szintetizáló munka megalkotását.
1
www.massagalapitvany.hu
2
www.neki.hu – 11 –
A tanulmány kizárólag a NEKI klasszikus diszkriminációs ügyeit tette vizsgálat tárgyává. Az elemzések kiterjedtek a legjellemzőbb ügyek bemutatására, és a képviselt ügyek száma már egyes következtetések levonására is lehetőséget adott. Talán érdekes lehet az olvasó számára, hogy vajon a munkaügyi vagy szórakoztatóipari diszkrimináció megállapítása esetén milyen összegű kompenzációt ítéltek meg az eljáró bíróságok. Mi az az osztott bizonyítás, és hogyan alkalmazzák azt az erre hivatott szervek? Hogy működik a gyakorlatban a közérdekű igényérvényesítés? Mivel védekeznek a hátrányos megkülönböztetés gyanújával eljárás alá vont személyek? Hogy lehet egy diszkriminációs ügyet kölcsönösen előnyös megegyezéssel lezárni? A kötet megjelenésének keserű apropója a NEKI egykori igazgatójának és a hazai diszkrimináció elleni küzdelem emblematikus alakjának, Furmann Imrének a halála. Az egykori rendszerváltó politikus és közíró tisztelt volna meg minket azzal, hogy ehhez a kiadványhoz az előszót megírja. Sajnos erre már nem kerülhetett sor 2010 májusában bekövetkezett tragikus halála miatt. Így álljon itt ez a pár sor Imre előszava helyett, Imre emlékére. Budapest, 2010. június 1. Dr. Kárpáti József igazgató
– 12 –
Bevezetés A Másság Alapítvány létrehozói 1994-ben elsősorban azon romaellenes megnyilvánulásokkal szemben kívántak fellépni, amelyek a rendszerváltáss utnáni gazdasági, társadalmi átalakulás következtében kialakult feszültségekkel terhes időszakban jelentek meg. Az iroda első ügyfelei olyan roma származású személyek voltak, akiket etnikai hovatartozásuk miatt értek többek között erőszakos jellegű támadások az akkor megjelenő skinheadcsoportok részéről, illetve rendőri szervek részéről valamely hivatalos eljárás során. Az első években rendszeresen érkeztek olyan panaszok is, amelyek az igazságszolgáltatásban jelentkező rendszerszintű megkülönböztető mechanizmusokra hívták fel a figyelmet. Ezek bizonyítása természetesen rendkívül nehéz, sokszor megoldhatatlan problémát okozott a jogvédő munkatársaknak. A kezdetekkor tehát az ügyek főleg a büntetőjog területéről kerültek ki, a jogvédő munka elsősorban sértetti képviselet ellátása volt, valamint képviseltünk olyan roma személyeket is, akikkel szemben a büntetőeljárás során valamilyen jogellenes rendőri fellépés gyanúja merült fel (kényszervallatás, jogellenes fogva tartás). Nem volt ritka az sem, hogy a sokszor egy, másfél évet meghaladó előzetes letartóztatásban eltöltött idő után derült ki egy-egy ügyfelünkről, hogy ártatlanul került az igazságszolgáltatás lassan és időnként előítéletesen működő fogaskerekei közé. Az ügyek jellege később változott, a diszkrimináció megjelenési formái „finomodtak”, burkoltabbá váltak. Az erőszakos jellegű esetek helyett egyre gyakoribbak lettek a foglalkoztatási, vendéglátó-ipari diszkrimináció, illetve a szociális, oktatási területeken jelentkező hátrányos megkülönböztetések különböző módozatai. Sajnálatos, hogy az elmúlt két évben ismét megjelentek a több esetben halálos kimenetelű, rasszista – 15 –
indítékú bűncselekmények a roma kisebbség tagjai ellen, talán még súlyosabb és
a fenti kritériumoknak leginkább megfelelő esetekkel rendelkezünk. Ezen a két
szervezettebb formában, mint amivel irodánk megalakulása idején találkoztunk.
területen a NEKI működése során már született olyan számú bírósági döntés és hatósági határozat, amely lehetővé teszi azok több szempontból történő elemzését,
Bár a szervezet valamennyi hazánkban élő nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó
különös tekintettel az egyenlő bánásmódról szóló törvény rendelkezéseinek
személy ügyében eljárhat, a roma kisebbség mellett nagyon ritkán érkezett olyan
gyakorlati megvalósulására.
bejelentés, amely valamely nemzeti kisebbségi csoport tagját érintő diszkrimináció miatt történt volna. Ennek okát mi abban látjuk, hogy hazánkban a többi nemzeti
A tanulmány mindenekelőtt ismerteti a hátrányos megkülönböztetés jogi környe-
kisebbséggel szemben a roma az egyetlen olyan, származási alapon különböző
zetének változásait, az egyenlő bánásmódról szóló törvény előtti jogi helyzetet és
kisebbségi csoport, amelynek tagjai szemmel látható – a többségi társadalom tagjaitól
a jelenleg is hatályos rendelkezéseket. Ezt követően hasonló szempontok alapján
megkülönböztethető – rasszjegyekkel rendelkeznek, és amelynek tagjaival szemben
mutatja be a diszkriminációs ügyekben született jogerős döntések tapasztalatait.
rendkívül erős előítéletek és indulatok élnek. Az előítéletektől és diszkriminációtól sújtott roma kisebbség az élet gyakorlatilag minden területén hátrányban van, így a
A kiadványt mindenekelőtt dr. Furmann Imre, a NEKI első igazgatója, egyben kurátora
munkaerőpiacon, az oktatás, a lakhatás, az egészségi állapot területén is.
emlékére ajánljuk. Furmann Imre volt az, aki a NEKI-t professzionális jogvédő szervezetté alakította, és több mint tíz éven keresztül irányította. Az ő vezetése
Az utóbbi években a Másság Alapítvány egyre inkább törekszik arra, hogy
alatt érte el az iroda az első olyan ítéletek megszületését, amelyek nagymértékben
tapasztalatait minél szélesebb körben megossza, illetve más területeken is kamatoz-
befolyásolták a diszkriminációs esetjogot. Így a NEKI a tanulmányban szereplő
tassa. Így az alapítvány jogi képviseletet nyújt olyan diszkriminációs ügyekben is,
ítéletek jelentős részét is az ő irányításának ideje alatt érte el.
ahol a hátrányos megkülönböztetés nem a roma származás, hanem például nem, kor vagy szexuális orientáció alapján történt. Ezen túl – a NEKI működtetése mellett – létrehozta Módszertani és Oktatási Központját (MAMOKA)3is, amelynek fő feladata különböző tréningek – főként antidiszkrimináció és toleranciaerősítés témájában – lebonyolítása, illetve egyéb, az egyenlő bánásmódhoz és esélyegyenlőséghez kapcsolódó kezdeményezések megvalósítása. Jelen tanulmány célja, hogy a NEKI által felvállalt, már jogerősen lezárult diszkriminációs ügyek jogi tapasztalatait összefoglalja. A tanulmány keretei nem teszik lehetővé, hogy valamennyi ügyünket ismertessük, így a bemutatott esetek kiválasztásánál az motivált bennünket, hogy a tisztán diszkriminációs jellegű ügyeket ismertessük, amelyek hatással voltak a hazai jogalkalmazói gyakorlat fejlődésére is. Az ügytípusok közül a foglalkoztatás és a szolgáltatás területe az, ahol
3
www.mamoka.hu – 16 –
– 17 –
Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon, a roma kisebbség helyzete Mint bevezetőnkben említettük, irodánk abból a célból jött létre, hogy a hazai nemzeti, etnikai kisebbségek jogvédelmét diszkrimináció esetén jogi segítségnyújtás formájában elvállalja. Tanulmányunk első fejezetében szeretnénk egy rövid áttekintést adni ezen nemzeti, etnikai kisebbségek, ezen belül is elsősorban a roma kisebbség helyzetéről. A lényegre szorítkozó elemzésünk talán érthetőbbé teszi, hogy a NEKI ügyfelei miért szinte kizárólag a cigányság köréből kerülnek ki. Magyarország területén az államalapítás óta több nemzeti közösség élt és él együtt. A XIX. század végére Magyarország akkori területein a nem magyar nemzetiségek a teljes lakosság több mint 50 százalékát tették ki. Az első világháborút követő határváltozások nyomán ez az arány jelentősen megváltozott. A Kárpát-medencében élő magyarok mintegy 33 százaléka (3,3 millió fő) az ország határain kívülre került, míg a határokon belül élő kisebbségek létszáma lecsökkent. Napjainkra a lakosságnak mintegy 10 százaléka tekinthető valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozónak. A legtöbb hazai nemzeti és etnikai kisebbségnek közös vonása, hogy a magyar állam keretei között leélt évszázados múltja miatt kettős tudatúnak vallja magát, és
Nemzeti és etnikai kisebbségek. Tények Magyarországról, Külügyminisztérium, 2000, 3. sz., http://www.mfa.gov.hu/NR/rdonlyres/CF48B3CE-8F48-4DD1-AB4B-F27155B84927/0/etnimag.pdf /2008. 01. 24. – 18 –
– 19 –
magyarságtudatuk legalább olyan erős, mint kisebbségi kötődésük. Ez a fajta törté-
rés egyfelől a kelet-közép-európai országok kisebbségi kérdéseit érintő történelmi,
nelmi együttélés az 1993. évi kisebbségi törvényben (Nektv.) megfogalmazott meg-
társadalom-lélektani okokkal magyarázható. Másfelől viszont tükrözi az érzelmileg
határozásnak is lényegi eleme. A törvény szerint államalkotó tényezőként elismert
és kulturálisan kettős kötődésű kisebbségek dilemmáját is: sokan egyidejűleg érzik
nemzeti és etnikai kisebbségnek számít „minden olyan, a Magyar Köztársaság terü-
magukat magyarnak és kisebbséginek. A jogszabály ezzel kapcsolatban azt mondja,
letén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében
hogy a nemzeti, etnikai kisebbséghez való tartozás vállalása nem zárja ki a kettős
számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok, és a lakosság többi részé-
vagy többes kötődés elismerését. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy míg hazánk-
től saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetar-
ban ma a roma kisebbség létszámát 500-600 ezer főre becsülik, a 2001-es népszám-
tozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult
lálás során mindössze 191 ezer fő vallotta magát a cigány kisebbséghez tartozónak.
közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul”. E törvény értelmében Ma-
Az, hogy egy országban a kisebbséghez való tartozás a kisebbségi csoport tagja számá-
gyarországon honos nemzeti vagy etnikai kisebbségnek minősül a bolgár, a cigány, a
ra mennyire felvállalható, tükörképet ad a társadalom állapotáról, az elfogadásról és
görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák,
toleranciáról is.
a szlovén és az ukrán népcsoport. Ezen kisebbségek magyarországi helyzetére jellemző, hogy földrajzilag szétszórtan, mintegy 1500 településen élnek, és általában a településen belül is kisebbséget alkotnak.
A hazánkban élő roma kisebbség helyzete
A hazánkban élő nemzeti, etnikai kisebbségi csoportok létszámát pontosan megha-
Társadalmi, gazdasági szempontból a magyarországi kisebbségek integrációja befe-
tározni nem lehet, mivel a becsült és a bevallott adatok között szükségképpen elté-
jezettnek tekinthető, e tekintetben csak a roma kisebbség jelent kivételt. Az 1980-as
rés van. Az idevonatkozó jogi szabályozás szerint „valamely nemzeti, etnikai
évek visszaesése és a piacgazdaságra történő áttérés őket sújtotta leginkább. Jelenleg
csoporthoz, kisebbséghez való tartozás vállalása és kinyilvánítása az egyén kizáróla-
a romák körében a munkanélküliség négyszer-ötször magasabb az országos átlag-
gos és elidegeníthetetlen joga. A kisebbségi csoporthoz való tartozás kérdésében nyilat-
nál. Vannak olyan falvak, ahol a roma lakosság 90-100 százaléka munkanélküli. A
kozatra senki sem kötelezhető.” A szűken vett jogi értelemben az tekinthető tehát
tartós és a fiatalkori munkanélküliség is sokkal gyakoribb jelenség a körükben.
valamely kisebbség tagjának, aki annak vallja magát. Ezen jogi szabályozás ugyan-
A problémát tovább súlyosbítja, hogy a roma kisebbség tagjai nagyobb számban
akkor mind a megbízható adatgyűjtés, mind a kisebbségi létből fakadó esetleges
élnek olyan földrajzi területeken, ahol a rendszerváltást követő ipari szerkezetváltás
előnyök, de a hátrányok szempontjából is anomáliákhoz vezet. Köztudomású, hogy
nyomán a nehézipari munkalehetőségek jelentősen szűkültek. A romák foglalkoz-
a kisebbségi jogok gyakorlása, illetve bizonyos esélyegyenlőségi programokban való
tatásuk és mindennapi életük során gyakran diszkriminációt is elszenvednek. A ci-
részvétel szempontjából problémákat okoz a hamis identitásvállalás, míg ha diszk-
gányság körében halmozottan jelentkeznek az egészségi állapotot kedvezőtlenül
riminációra kerül sor, az is áldozatává válhat a megkülönböztetésnek, aki egyébként
befolyásoló tényezők. Így a roma lakosság becsült várható élettartama 10 évvel rö-
nem szívesen vállalja roma származását. A becsült és a megvallott adatok közti elté-
videbb, mint a nem cigányoké. 1993-ban a cigány lakosság 14 százaléka még elkü-
lönülten, folyó víz, villany és egyéb komfort nélküli telepeken élt.
1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól (Nektv.).
Nektv. 1. § (1) bek.
Nektv. 7. § (3) bek.
Nektv. 7. § (1) bek.
– 20 –
KSH: Népszámlálás, 2001. www.ksh.hu – 21 –
A cigányság a hazánkban élő nemzeti és etnikai kisebbségek közül a legnagyobb
ható rasszjegyekkel rendelkezik, de romaként kezelték azt a fehér bőrű, egyébként
lélekszámú közösség, egyben az egyetlen etnikai kisebbség. Európai nemzetiségi
nem roma származású ügyfelünket13 is, aki házassága révén került ki a falu cigány-
viszonylatban a negyedik legnépesebb roma közösség él Magyarországon. Ahogy
telepére. Azok a társadalomtudományi kutatások, amelyek a romák helyzetét vizs-
arról korábban már esett szó, becslések szerint a cigány népesség száma jelenleg
gálják különböző aspektusokból, többfajta megközelítést is használhatnak egyszerre:
mintegy 500-600 ezer főre tehető. Egyes roma politikusok még ennél is magasabb,
egyrészt romának tekintik azt, aki annak vallja magát, de azt is, akit környezete an-
egymilliós közösségről beszélnek. Szintén említettük már, hogy a becsült adatokkal
nak tekint. A diszkrimináció is azon alapul, hogy a diszkrimináló fél a roma kisebb-
szemben a 2001-es népszámlálás adatai szerint mindössze 191 046 fő vallotta magát
séghez tartozó személyről ránézés alapján dönt (és nem identitásnyilatkozatot kér
cigány származásúnak, és 48 685 fő cigány anyanyelvűnek. Ugyanezek az adatok az
tőle). Mivel a hazánkban élő kisebbségek közül a romák azok, akik külső jegyek
1990-es népszámláskor a következők szerint alakultak: 142 683 fő cigány származá-
alapján is megkülönböztethetők, és akikkel szemben a társadalmi előítéletek és el-
sú, és 48 072 fő cigány anyanyelvű. A becsült és bevallott adatok közötti ilyen mér-
lenérzések a legerősebbek, ők lesznek leggyakrabban hátrányos megkülönböztetés
tékű eltérés jól mutatja, hogy hazánkban a roma kisebbséggel szemben a társadalomban
áldozatai. Ha akarnák, sem tudnák származásukat, etnikai hovatartozásukat eltit-
élő előítéletek és diszkrimináció miatt sokan nem merik vagy nem akarják felvállalni
kolni, hisz bőrük, hajuk színe, külső megjelenésük vagy egyes településeken a lakóhe-
identitásukat. Tényként állapíthatjuk meg azonban, hogy a csökkenő nem roma né-
lyük azonnal „informálja” a többségi társadalom tagjait.
10
pességgel szemben a roma kisebbség létszáma nő, és a demográfiai előrejelzések szerint a következő ötven évben népességen belüli arányuk a jelenlegi 5 százalékról
A roma kisebbség helyzetének egyik legkényesebb pontja a rendkívül magas munka-
11 százalékra emelkedhet.
nélküliség és az ebből fakadó további hátrányok. Kertesi Gábor Cigány foglalkoztatás
11
és munkanélküliség a rendszerváltás előtt és után című tanulmánya14 szerint a roma A hazai cigányságon belül alapvetően három nagyobb, nyelvében és kultúrájában
társadalom elmúlt százéves történelme során a rendszerváltással másodszor vesztette
eltérő csoportot különböztethetünk meg: romungró („magyar cigány”), beás és oláh
el a létalapjait. A rendszerváltást követő munkanélküliségi hullám legelőször a romá-
cigány. A romungrók anyanyelve magyar, a beások archaikus román nyelvet, míg az
kat érintette tömegesen, ők estek ki legnagyobb számban a munkaerőpiacról, és szá-
oláh cigányok az ún. romani nyelvet beszélik. Kutatások szerint a három csoport
mukra jelentette (és jelenti ma is) a legnagyobb nehézséget az új, piaci viszonyokhoz
közül a romungrók száma a legmagasabb.
való alkalmazkodás. Mindez összefügg azzal, hogy mindenekelőtt az alacsony iskolai végzettséggel is betölthető, szakképzettséget nem igénylő munkahelyek szűntek meg,
A fentiek alapján felmerül tehát a kérdés: ki számít ma Magyarországon romának? A
ahol a roma népesség többsége korábban dolgozott.
jelenlegi jogi szabályozás szerint roma az, aki annak vallja magát. Ezen elv alkal12
mazása azonban félrevezető lehet. A romákat sújtó előítéletek és diszkrimináció
A roma lakosság munkaerő-piaci sikertelenségének több oka van. A legfontosabb
szempontjából azt mondhatjuk, romaként elsősorban azt kezelik, aki szemmel lát-
tényező az alacsony képzettség, illetve szakképzettség. Az ma már köztudomású, hogy az iskolai végzettség az egyik legfőbb mobilitási csatorna, amely egyre fonto-
10 Az etnikai kisebbségek abban különböznek a nemzeti kisebbségektől, hogy nincs anyaországuk. 11 Demográfiai forgatókönyvek 1997–2050. Központi Statisztikai Hivatal, www.ksh.hu 12 Nektv. 7. § (1) bekezdés: Valamely kisebbséghez való tartozás vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. A kisebbséghez való tartozás kérdésében – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nyilatkozatra senki sem kötelezhető. – 22 –
13 Fehér Füzet 2004, L. Zsoltné ügye. www.neki.hu 14 Kertesi Gábor: Cigány foglalkoztatás és munkanélküliség a rendszerváltás előtt és után. In Cigánynak születni, 2000. – 23 –
sabb szerepet játszik a munkahelyek elosztásában és a keresetek alakulásában. Bár
Oktatás
az általános iskola elvégzése terén javultak az arányok, ez a romák munkaerő-piaci helyzetén nem sokat segít. A cigányok és nem cigányok közti távolság még mindig
A siralmas foglalkoztatottsági mutatókon elsősorban a roma gyerekek iskolai sike-
hatalmas a továbbtanulás, a középiskolába jutás tekintetében. A három továbbtanu-
reinek javításával lehetne változtatni, azonban a különböző állami erőfeszítések el-
lási út közül csak a szakmunkásképző nyílt meg a romák előtt, ami nem nagy pers-
lenére a helyzet a mai napig meglehetősen kedvezőtlen, látványos javulás nem
pektívát nyújt a magyar oktatási rendszerben.
történt sem a szegregáció felszámolása területén, sem a felsőoktatási mutatók tekintetében. Bár számos szegregáltan működő intézmény, osztály szűnt meg az elmúlt
Az iskolai végzettségen kívül további problémát jelentenek a területi egyenlőtlenségek. A
években, a pedagógiai módszerek reformjának hiányában a cigány tanulók iskolai
roma népesség lakóhelyét tekintve az ország válságrégióiban koncentrálódik, ahol egyéb-
előmenetele nem alakult sokkal kedvezőbben.
ként is országosan a legmagasabb a munkanélküliek aránya. Nem csak a megyék szintjén érvényesül azonban a területi egyenlőtlenségek problematikája. A cigányságnak csak-
Az 1993–94-es adatok szerint a 15–59 éves, jelenleg nem tanuló roma férfiak 80
nem harmada él az álláslehetőségeket leginkább nélkülöző kistelepüléseken, így őket job-
százaléka legfeljebb az általános iskola 8. osztályát fejezte be. Az iskolázottság vala-
ban sújtják a településtípusok közötti munkaerő-piaci egyenlőtlenségek. A hátrányos
mivel kedvezőbben alakult a fiatalabb korcsoportokban, de a nem roma lakosság
helyzetű elmaradott községekből ráadásul szinte lehetetlen az elvándorlás. Az ingatlan-
iskolázottsági szintjétől való lemaradás körükben is jelentős. Elgondolkodtató az is,
árak a térség kilátástalan helyzete miatt nagyon alacsonyak, az elköltözni vágyók többsé-
hogy a 2002-es oktatáskutatás során a kutatók 770 kizárólag cigány tanulókból vagy
gének az egyetlen vagyona pedig az az ingatlan, amelyben él. Ahogy azt Kertesi Gábor és
többségében cigány tanulókból álló elkülönített osztályt számláltak össze az ország-
Ábrahám Árpád egy tanulmányukban kifejtik: „a válságrégiók kistelepüléseinek lakói rög-
ban. A cigány tanulók egyharmada, azaz minden harmadik gyerek 2002-ben szeg-
höz kötöttek, más lehetőségek híján örökre a nyomor foglyai maradnak” .
regált körülmények között, nem roma társaitól elkülönítve, általában rosszabb
15
körülmények és feltételek között járt iskolába.16 A fenti tényezők mellett komoly problémát jelent a munkaerő-piaci diszkrimináció. Két azonos végzettségű munkavállaló közül nagy valószínűséggel a nem romát fog-
A Delphoi Consulting Társadalomkutató Műhely 2003-as vizsgálata szerint a 19
ja szívesebben alkalmazni a munkáltató. Az a roma, aki a társadalmi sztereotípiák
éves kor feletti magyarországi roma népesség egészében még közel 30 százalék nem
ellenére dolgozni szeretne, nagyon gyakran tapasztalja, hogy míg a telefonos egyez-
végezte el az általános iskolát, és e népesség több mint harmada csak általános isko-
tetés során a meghirdetett pozíció nyitva áll, addig a személyes találkozó során,
lai végzettséggel rendelkezik. A romák ötöde szakmunkásképzőt végzett, az érettsé-
amint meglátják, közlik vele, hogy az állás már betelt. Az is előfordul, hogy már a
givel rendelkezők aránya pedig mindössze 11,4 százalék. A felsőfokra való bejutás
kapuban, a portán visszafordítják, arra sem kap lehetőséget, hogy az interjún részt
esélyei roppant korlátozottak (1,3 százalék).
vegyen, vagy önéletrajzát leadja. 2003-ban óvodába a 3–5 éves gyermekek közül országosan 88 százalék járt, a roma gyermekek esetében ez a mutató csak 42 százalék. A cigány gyermekeket az orszá15 Ábrahám Árpád – Kertesi Gábor: A munkanélküliség regionális egyenlőtlenségei Magyarországon 1990 és 1995 között. A foglalkoztatási diszkrimináció és az emberi tőke váltakozó szerepe. Közgazdasági Szemle, 43, 1996, 7–8. – 24 –
16 Havas Gábor – Kemény István – Liskó Ilona: Cigány gyerekek az általános iskolában. Oktatáskutató Intézet, 2002. – 25 –
gos átlagnál kétszer nagyobb arányban helyezik át enyhe fokban értelmi fogyatéko-
Igen figyelemreméltó, hogy a roma népesség jelentős hányada (19,6 százalék) él
sok számára létrehozott oktatási intézményekbe. Az alapfokú oktatásban a cigány
olyan körülmények között, ahol sem vezetékes víz, sem telken belüli kút nem áll
tanulók esetében a lemorzsolódás és a magántanulóvá minősítés aránya sokkal ma-
rendelkezésre (ezek azok a területek, telepek, utcák, amelyek lakosainak csak az
gasabb, mint az országos átlag. A roma tanulók az országos átlagnál drasztikusan
utcai közkút áll rendelkezésre). A lakóhelyek csatornázottsága a vízzel való ellátott-
(egybehangzó források szerint nagyságrenddel) kisebb arányban kerülnek érettsé-
ságnál lényegesen rosszabb képet mutat, egyúttal közvetlenül összefügg a lakóhely
git adó középfokú és felsőfokú oktatási intézménybe.
szegregált vagy gettószerű mivoltával.
17
A 2003-as országos cigánykutatás adatai szerint a cigány fiatalok 20–24 éves korcsoportjában az általános iskolát 82,5 százalék fejezte be. A vizsgálat adatai szerint 2001-
Egészségi állapot
ben a 18 évesek 54,5 százaléka érettségizett. Ugyanakkor a cigány fiatalok 20–24 éves korcsoportjában 2002-ben mindössze 5 százalék végezte el a középiskolát. Ennél is
Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium 2003-ban finanszírozta a Delphoi
kisebb az egyetemre vagy a főiskolára járó cigány hallgatók száma. A 20–24 éves
Consulting Társadalomkutató Műhely azon két kutatását, amely a roma társadalom és a
roma fiatalok mindössze 1,2 százaléka tanul felsőoktatási intézményben.
hazai egészségügy kapcsolatát vizsgálta elsősorban az egyenlő bánásmód és az egyenlő
18
esélyű hozzáférés tekintetében.20 Korábban hazánkban a romák egészségi állapotát, illetve az egészségügyi rendszerrel való kapcsolatát felmérő országos átfogó kutatás nem nagyon volt. 1999-ben jelent meg egy tanulmány Puporka Lajos és Zádori Zsolt kutatók
Lakhatás
tollából a hazai roma társadalom egészségügyi állapotáról,21 illetve Neményi Mária kéBabusik Ferenc szerint a romák és a nem romák lakhatási elkülönülése az elmúlt
szített 1997-ben egy tanulmányt a roma nők és az egészségügy kapcsolatáról.22
évtizedben drámai mértékben nőtt, és hasonlóvá vált a harminc évvel ezelőtti állapotokhoz. 2004-ben a magyarországi cigányok közel fele (44,7 százalék) élt elkülö-
A 2003-as Delphoi-kutatás által feltárt adatok szerint a romák születéskor várható élet-
nülten, ezen belül a jelentősebb hányad telep- vagy gettószerű körülmények között;
tartama tíz évvel alacsonyabb, mint az országos átlag. Számos kutatás és tanulmány
a roma népesség becsült mintegy hatszázezres lélekszámát figyelembe véve össze-
igazolta, hogy a területi, iskolázottsági, szociális, gazdasági és társadalmi depriváció-
sen közel 167 ezer fő élt gettósodottan. Vegyes lakókörnyezetben, lakhatási szem-
nak messze kiható negatív következményei vannak az egészségre és életminőségre.
pontból asszimiláltan él a romák ugyancsak közel fele (47,3 százalék), míg a
Ma Magyarországon a mérvadó becslések szerint mintegy 2 millió ember él a szegény-
lakóhelyi szempontból teljes beolvadást jelentő környezetben elenyésző arányuk
ségi küszöbön, illetve az alatt. Noha ebből a 2 millió emberből hozzávetőlegesen 300-
(4,1 százalék).
400 ezer a roma származású, van egy roppant lényeges – és az etnikai előítéletességen
19
és diszkrimináción is messze túlnyúló – különbség a roma és a nem roma szegény 17 A roma integráció évtizede program 2005–2015. Nemzeti cselekvési terv társadalmi vitaanyaga. 18 Kemény–Janky, 2004.
20 uo.
19 Babusik Ferenc: Cigányok Magyarországon – szociális-gazdasági helyzet, egészségi állapot, a szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés. Budapest, 2004. http://www.delphoi.hu/downloadpdf/roma-szoc-eu.pdf
21 Puporka Lajos – Zádori Zsolt: A magyarországi romák egészségi állapota. NGO-tanulmányok, 2. szám, Világbank Magyarországi Regionális Képviselet, 1999.
– 26 –
22 Neményi Mária: Cigány anyák az egészségügyben. 1997. / http://mek.oszk.hu/01100/01156/01156.htm – 27 –
populáció között, nevezetesen a romák átlagosan 10 évvel rövidebb életkora, illetve a
zetközi emberi jogi jelentés aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a romákkal
többségi társadalomhoz képest kiemelkedően magas betegségarányai egyes betegség-
szemben gyakran nem érvényesül a törvény előtti egyenlőség elve az igazságszol-
csoportokban. A romák magas betegségarányait elsősorban szegénységi faktorok
gáltatásban, gyakran érik őket rendőri túlkapások, valamint hátrányos helyzetben
okozzák – hasonlóan más társadalmak szegény és marginális csoportjaihoz.
vannak a közszolgáltatásokhoz, illetve az egészségügyi, szociális és jóléti szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében. A roma kisebbség tagjai nem élvezik a társa-
Az adatok elemzése nyomán tudjuk, hogy a 19 éves kor feletti roma népesség 66,3
dalom szolidaritását, sőt, előítéletek veszik őket körül. A roma jogvédő szervezetek,
százaléka szenved valamilyen betegségben, 16,1 százaléka egynél több betegségben,
a kisebbségi ombudsman,23 valamint az Egyenlő Bánásmód Hatóság24 jelentéseiből
illetve 23 százaléka egyszerre három vagy több betegségben.
is az derül ki, hogy a romákat érő diszkrimináció az élet minden területét átszövi. Irodánk fennállása óta több száz jogi eljárást kezdeményezett olyan ügyekben, ami-
A 2003-as kutatásban megvizsgálták azt is, hogy az egészségügyi ellátás területén a
kor a hozzá forduló panaszost roma származása miatt nem alkalmazták egy mun-
diszkrimináció megjelenik-e valamilyen formában, előfordult-e olyan eset, amikor
kahelyen, nem szolgálták ki, vagy be sem engedték egy szórakozóhelyre,
hétvégén vagy ügyeleti időben (este) hívták az ügyeletes orvost, aki nyíltan megtagad-
hátrányosabb elbánásban részesítették a különböző közigazgatási vagy egyéb hiva-
ta, hogy kimenjen. A kutatás eredményei szerint a felnőtt betegek esetében a romák
talos eljárások során, illetve magánszemélyek vagy hivatalos személyek (rendőrök)
ötöde, gyermekkorú betegek esetén valamivel több, mint 10 százalék tapasztalt nyílt
erőszakos cselekményeket követtek el ellenük.
megtagadást hétvégén, illetve ügyeleti időben a háziorvostól. A kutatási eredmények elemzései azt mutatták, hogy a megtagadás hátterében általában a szegregációval és a
Egyes társadalomkutatók szerint a diszkriminációnál sokkal szélesebb és mélyebb
rossz, zsúfolt lakhatási körülményekkel összefüggő okok álltak. Az orvos tehát nem szí-
probléma hazánkban az egyenlőtlen hozzáférés problematikája. Babusik Ferenc sze-
vesen ment ki olyan lakáshoz, amely szegregált lakókörnyezetben található.
rint a diszkrimináció minden esetben a szolgáltatók értékvilágából, attitűdjéből következő, hátrányos helyzetet, egyenlőtlenséget előidéző gyakorlat. Ugyanakkor az
Ugyanezen kutatás adatai szerint a szakrendelői és kórházi szint szereplőivel kap-
egyenlőtlenségek egyik legjelentősebb alapja strukturális természetű. A strukturális
csolatban a romák összesen 25 százaléka élt már át valamilyen mértékű cigányelle-
okokra visszavezethető egyenlőtlen hozzáférésnek van olyan oldala, mondja Babu-
nességet. A háziorvosi ellátási szint szereplőivel kapcsolatban a romák 44,5 százaléka
sik, amelyet kizárólag a kliensek oldaláról lehet vizsgálni, ez pedig a szegénység. A
élt át cigányellenességet, amely arány lényegesen magasabb a kórházi, szakrendelői
szegénység önmagában olyan tényező, amely előidézi a kirekesztődést bizonyos szol-
szintnél. A kutatók szerint ennek oka főként az, hogy a háziorvossal gyakrabban
gáltatásokból, illetve lehetetlenné teszi olyan javak megvételét, amelyek egyébként a
kerül kapcsolatba a roma beteg, illetve, mivel „közelebb élnek egymáshoz”, a házi-
szolgáltatások részei (például gyógyszerek megvásárlása).25 Másik oldalról, azok a
orvos gyakoribb szereplője a mindennapi életüknek, mint a kórházi orvosok.
sztereotípiák, előítéletek, amelyek a többségi társadalomban a roma kisebbséggel szemben élnek, tulajdonképpen nem egy etnikai csoport jellemzői, hanem a szegénységi létformából fakadó jellemzők.
Diszkrimináció Már a fentiekből is kiderül, hogy a romák helyzetét tovább nehezíti a társadalomban velük szemben élő előítéletes gondolkodásmód és intolerancia. Számos hazai és nem– 28 –
23 A kisebbségi biztos éves jelentései letölthetők a www.obh.hu oldalról. 24 A hatóság ügyeiről készült éves beszámolók a www.egyenlobanasmod.hu oldalon érhetők el. 25 Babusik, 2004. – 29 –
A diszkrimináció tilalmának jogi környezete Az egyenlő bánásmódról szóló törvény hatálybalépése előtti szabályozás Hazánkban a diszkrimináció – vagy más néven a hátrányos megkülönböztetés – tilalmát elsősorban az Alkotmány tartalmazza, amely leszögezi, hogy „[a] Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés […] nélkül”. Az Alkotmány azt is deklarálja, hogy a hátrányos megkülönböztetést a törvény szigorúan bünteti. Alaptörvényünk rendelkezik az esélyegyenlőség előmozdításáról is, amikor kijelenti, hogy „[a] Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti”.26 2004. január 27-e, vagyis az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény27 (a továbbiakban: Ebktv.) hatálybalépése előtt a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések elszórtan voltak megtalálhatók a különböző ágazati jogszabályokban. Így például tartalmazott többek között diszkriminációt tiltó rendelkezéseket a polgári törvénykönyv28 (a továbbiakban: Ptk.), a munka törvénykönyve29 (a továbbiakban Mt.), vagy a közoktatásról szóló törvény30 (a továbbiakban: Kötv.). 26 1949. évi XX. törvény az Alkotmányról, 70/A. § (1)–(3) bekezdés. 27 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. 28 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről. 29 1992. évi XXII. törvény a munka törvénykönyvéről. 30 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról. – 31 –
A Ptk. már az Ebktv. hatálybalépése előtt szabályozta a hátrányos megkülönböz-
ben pedig az általános eljárási szabályok mellett neki kellett bizonyítania, hogy őt
tetést a személyhez fűződő jogokhoz kapcsolódóan. A törvény 76. §-a a személy-
hátrányos megkülönböztetés érte.
hez fűződő jogok megsértésének egyik nevesített formájaként hivatkozott a hátrányos megkülönböztetésre, amikor leszögezte, hogy „[a] személyhez fűződő
Ennek a rendszernek több jelentős hiányossága is volt: nem volt törvényi meghatá-
jogok sérelmét jelenti különösen a magánszemélyek bármilyen hátrányos megkü-
rozása a hátrányos megkülönböztetésnek, nem voltak nevesítve a diszkrimináció
lönböztetése nemük, fajuk, nemzetiségük vagy felekezetük szerint”. Ennek megfe-
különböző fajtái, és a peres eljárásokban a bizonyítási teher sem oszlott meg a felek
lelően a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megsértése azokat a szankciókat
között, a diszkriminációt szenvedett félnek kellett a jogsértő magatartás minden
vonta maga után, amelyeket a személyhez fűződő jogok megsértése esetén ren-
mozzanatát bizonyítania. Ez a polgári jog területén a hátrányos megkülönböztetés
del alkalmazni a törvény. Ezek a szankciók a követezők: a jogértés megtörténté-
miatti jogérvényesítést jelentősen megnehezítette.
nek bírósági megállapítása, eltiltás a jogsértés további tanúsításától, elégtétel adása, jogsértést megelőző állapot helyreállítása, kártérítés adása, valamint köz-
A foglalkoztatás területén a munka törvénykönyvének 5. §-a tartalmazta – és tartal-
érdekű célra fordítható bírság kiszabása. A NEKI gyakorlatában e körben a leg-
mazza ma is megváltozott szöveggel – a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. A 2004
jelentősebb szankció a nemvagyonikár-térítés, amely a diszkriminációt
januárja előtt hatályos szöveg szerint „[a] munkaviszonnyal kapcsolatosan tilos hátrá-
szenvedett fél lelki sérelmeit hivatott kompenzálni. Ezen jogi rendelkezések az
nyos megkülönböztetést alkalmazni a munkavállalók között nemük, koruk, családi vagy
Ebktv. hatálybalépésével sem szűntek meg, kisebb változtatással a polgári jog
fogyatékos állapotuk, anyaságuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai
területén az Ebktv.-vel kiegészülve jelenleg is a diszkrimináció tilalmának jogi
meggyőződésük, munkavállalói érdekképviselethez való tartozásuk, vagy ezzel összefüg-
keretét alkotják.
gő tevékenységük, részmunkaidős foglalkoztatásuk, munkaviszonyuk határozott időtar-
31
32
33
tama, továbbá minden egyéb, a munkaviszonnyal össze nem függő körülmény miatt”35. Eljárásjogi tekintetben a diszkrimináció miatt indult ügyek 2004 januárja előtt nem különböztek a személyiségi jogi perektől, a polgári perrendtartás34 (a továbbiakban:
A szankciók tekintetében a törvény csak annyit rögzített, hogy a hátrányos megkülön-
Pp.) általános szabályai vonatkoztak ezen peres eljárásokra is. A Pp. 164. § (1) bekez-
böztetés következményeit megfelelően orvosolni kell, ami viszont nem járhat más
dése alapján „[a] per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizo-
munkavállalók jogainak megsértésével vagy csorbításával.36 A munkajogi perekre ér-
nyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el”. Abban az
vényes szabályok vonatkoztak a munkaügyi diszkriminációs perekre is, így a jogkö-
esetben tehát, ha valaki úgy érezte, hogy hátrányos megkülönböztetés érte, akkor a
vetkezmények is ugyanazok voltak, mint amelyeket munkaügyi perekben lehetett
Ptk. 76. §-ára hivatkozva indíthatott polgári peres eljárást, kérve a bíróságot, hogy a
alkalmazni. Természetesen lehetőség volt nem vagyoni kár megtérítését is követelni.
fent már felsorolt alkalmazza a jogsértővel szemben. A folyamatban lévő polgári perAz eljárási szabályok tekintetében az Mt. szabályai már előremutatóbbak voltak, mint az általános polgári jogi eljárási szabályok, mert bár általában a munkaügyi perekben a Pp. szabályait kell alkalmazni, az Mt. már rendelkezett a bizonyítási
31 Lásd Ptk. 84. §. 32 A nemvagyonikár-térítés kérdéséről bővebben lásd 47. és 76–83. oldal 33 A Ptk. 76. § jelenleg hatályos szövege: „A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése […]”
35 Mt. 5. § (1) bek.
34 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról.
36 Mt. 5. § (7) bek.
– 32 –
– 33 –
kötelezettség megosztásáról, amennyiben leszögezte, hogy „[a] munkáltató eljárá-
A fent bemutatott törvényeken kívül más jogszabályok is tartalmaztak 2004 előtt
sával kapcsolatos vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy eljárása a hát-
diszkriminációt tiltó szabályokat, de a fenti példák megfelelően illusztrálják az
rányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó rendelkezéseket nem sértette” . Így
egyenlő bánásmódról szóló törvény hatálybalépése előtti jogi környezet hibáit. A
elviekben a diszkrimináció miatt indult peres eljárásokban a jogsérelmet szenvedett
hátrányos megkülönböztetésnek több jogterületen egyszerűen nem volt törvényi
fél könnyebb helyzetben volt, mint egy átlagos polgári perben, hiszen nem neki
definíciója (polgári jog), vagy csak bizonyos fajtája volt meghatározva (munkajog).
kellett a hátrányos megkülönböztetés minden mozzanatát igazolni. A törvényi
A polgári jog területén az eljárási szabályok nem tették lehetővé a bizonyítási teher
meghatározás nem volt azonban a legszerencsésebb, mert azt sugallta, hogy a mun-
megosztását, de a többi jogterületen sem voltak kellően részletesek az eljárási szabá-
káltatóknak valamilyen nemleges tényt kellene bizonyítaniuk, ami valójában lehe-
lyok, ami több esetben jogalkalmazási problémákat vetett fel. Összességében kije-
tetlen feladat elé állítaná őket.
lenthetjük, hogy az egyenlő bánásmódról szóló törvény hatálybalépése előtt a
37
diszkriminációra vonatkozó jogi környezet nem volt kielégítő, a több esetben hiáA munka törvénykönyve rendelkezett arról is, hogy a diszkrimináció tilalmára vonat-
nyos anyagi és eljárásjogi jogszabályok nem alkottak egységes, koherens rendszert.
kozó rendelkezéseket kell alkalmazni a munkaviszonyt megelőző eljárásra, és az előléptetésekre is.38 Így a leendő munkáltató, aki a munkára való felvétel során diszkriminált egy jelentkezőt, nem hivatkozhatott eredményesen arra, hogy mivel nem jött létre a
Az egyenlő bánásmódról szóló törvény hatálybalépése
munkaviszony, nem is áll fenn munkaügyi jogvita közte és a jelentkező között.
utáni változások
A törvény megpróbált abban is fogódzót nyújtani, hogy milyen magatartás nem
Az európai és ezen belül a magyar antidiszkriminációs szabályozás alapjait is az
minősül diszkriminációnak, amikor leszögezte, hogy nem hátrányos megkülön-
Európai Unió vonatkozó irányelvei tartalmazzák.40 A 2000-ben született uniós
böztetés a munka jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő megkü-
irányelvek meghatározzák a diszkrimináció különböző fajtáinak (közvetlen diszk-
lönböztetés.
rimináció, közvetett diszkrimináció, zaklatás, megtorlás) definícióit, és rendelkez-
39
nek a diszkriminációs jogérvényesítéshez kapcsolódó egyéb jogintézményekről is A fentiek ellenére a munka törvénykönyve által tartalmazott diszkriminációellenes
(például megosztott bizonyítási teher, civil szervezetek képviseleti joga). Az uniós
rendelkezések is problematikusak voltak. A hátrányos megkülönböztetésre vonat-
szabályok előírják azt is, hogy milyen körben kell az egyenlő bánásmód követelmé-
kozó definíciók hiányosak voltak, hiszen a jogszabály különös módon csak a közve-
nyét megtartani. A faji, illetve etnikai származáson alapuló diszkrimináció tilalmát a
tett diszkrimináció fogalmát határozta meg. Másrészt az 5. § több rendelkezése is
foglalkoztatás, az oktatás, a szociális szféra, az árukhoz, illetve szolgáltatásokhoz való
pontatlan volt, a törvény nem szabályozta kellő részletességgel, hogy milyen maga-
hozzáférés terén kell betartani, míg a nemen, életkoron, fogyatékosságon, vallási vagy
tartás nem minősül diszkriminációnak, valamint a megosztott bizonyítás szabályai
egyéb meggyőződésen, illetve szexuális orientáción alapuló hátrányos megkülönbözte-
sem voltak egyértelműek.
tés tilalmának elsősorban csak a foglalkoztatás terén kell érvényesülnie a direktívák szerint. A direktívák rendelkeztek arról is, hogy a tagállamoknak az irányelvek tar-
37 Mt. 5. § (8) bek. 38 Mt. 5. § (3)–(4) bek.
40 Ezek elsősorban a 2000/43/EC számú, ún. faji irányelv és a 2000/78/EC számú ún. foglalkoztatási keretirányelv.
39 Mt. 5. § (5) bek. – 34 –
– 35 –
talmi követelményeit át kell ültetniük saját jogrendszerükbe annak érdekében, hogy
A diszkrimináció fajtái
az Európai Unió területén egységes legyen a hátrányos megkülönböztetést tiltó jogi szabályozás. A jogharmonizációra az irányelvek határidőt is szabtak, ezen időpon-
Az Ebktv. rendelkezéseinek megfelelően a hátrányos megkülönböztetés fogalma
tokig kellett a tagállamoknak a jogharmonizációt véghezvinniük.
nem csupán egyfajta tevékenységet takar. A diszkrimináció jogi fogalma többféle
41
magatartást foglal magába: a közvetlen, illetve közvetett hátrányos megkülönbözteA kilencvenes évek második felétől a kisebbségi ombudsman, valamint a diszkrimi-
tést, a zaklatást, a jogellenes elkülönítést és a megtorlást. Ezen magatartásokat, bár
náció ellen küzdő civil szervezetek, köztük a NEKI is az európai uniós direktívák
különböző cselekvéseket fednek le, összefoglalva hátrányos megkülönböztetésnek
elvárásaival összhangban, rendszeresen hangsúlyozták, hogy az egyenlő bánásmód
nevezzük.
követelményét egységes, koherens módon szabályozó jogi kereteket egy átfogó diszkriminációellenes törvény formájában szükséges létrehozni.
Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek az olyan rendelkezés minősül, amelynek eredményeként valaki az Ebktv.-ben foglalt, valós vagy vélt ún. védett tulajdonsága
A fenti hatások eredményeképpen végül megszületett az egyenlő bánásmódról és az
(például etnikai hovatartozása, bőrszíne) miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmód-
esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény (Ebktv.) , amelyet az Országgyűlés
ban, mint amilyenben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy részesül, ré-
2003 decemberében fogadott el, és 2004. január 24-én lépett hatályba. A jogszabály
szesült vagy részesülne.43
42
meghatározza a diszkrimináció fogalmát, pontosan körülírja, hogy milyen magatartások esnek ebbe a kategóriába, kiknek kell betartaniuk az egyenlő bánásmód
Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülön-
követelményét, és annak megszegése esetén milyen jogi eljárások vehetők igénybe.
böztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő
A törvény szabályozza az egyenlő bánásmód megsértése miatt indult jogi eljárások-
rendelkezés, amely a védett tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy cso-
ban alkalmazandó speciális eljárási szabályokat is. Az Ebktv. tehát átfogó módon, a
portokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amilyenben
jog minden területére kihatóan szabályozza az egyenlő bánásmód és az esélyegyen-
más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne.44
lőség területeit, habár az egyes ágazati jogszabályok (például Ptk., Mt.) antidiszkriminációs rendelkezései is hatályban maradtak kisebb változtatásokkal.
Ahhoz, hogy hátrányos megkülönböztetésről beszélhessünk, mindkét fenti esetben szükség van egy védett tulajdonsággal rendelkező személyre, egy összehasonlítható
Az Ebktv. az elfogadása óta több módosításon esett át, az alábbiakban a jelenleg
helyzetben lévő másik olyan személyre, aki nem rendelkezik ezzel a védett tulajdon-
hatályos szövegnek megfelelően ismertetjük a törvény főbb rendelkezéseit.
sággal, és valamely hátrányra, amely a védett tulajdonsággal rendelkező személyt a másikhoz képest éri vagy – a feltételek bekövetkezésekor – érné vagy érni fogja. Zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek védett tulajdonságával függ össze, és
41 A faji irányelv esetében a határidő 2003. július 19. volt, a foglalkoztatási keretirányelv esetében 2003. december 2.
43 Ebktv. 8. §.
42 2003. évi CXXV. törvény.
44 Ebktv. 9. §. – 36 –
– 37 –
célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó,
lók és munkáltatók érdek-képviseleti szervezeteinek, a közszolgáltatást végző szer-
megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása.
vezeteknek, a közoktatási és a felsőoktatási intézményeknek, a szociális,
45
gyermekvédelmi gondoskodást, valamint gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szeméJogellenes elkülönítésnek tekintjük azt a rendelkezést, amely a védett tulajdonságaik
lyeknek és intézményeknek, a muzeális intézményeknek, a könyvtáraknak, a köz-
alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható
művelődési intézményeknek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztáraknak, a
helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától – anélkül, hogy azt tör-
magánnyugdíj-pénztáraknak, az egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltatóknak, a
vény kifejezetten megengedné – elkülönít.
pártoknak, valamint a fenti kategóriákba be nem sorolható összes költségvetési
46
szervnek. Az ebbe a körbe tartozóknak az egyenlő bánásmód követelményét mind Megtorlásnak minősül az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményé-
jogviszonyaik létesítése során, mind jogviszonyaikban, illetve eljárásaik és intézke-
nek megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműkö-
déseik során meg kell tartaniuk.49
dő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget.47
A fenti, meglehetősen nagyszámú szervezeten, illetve személyen kívül (személyi hatály) azonban bizonyos jogviszonyokban a magánszféra területén is meg kell tartani
Az Ebktv. szerint a fentieken túl az egyenlő bánásmód követelményének megsérté-
az egyenlő bánásmód követelményét (tárgyi hatály).
sét jelenti a fentebb bemutatott diszkriminatív cselekményekre vonatkozó utasítás Így aki előre meg nem határozott személyek számára szerződés kötésére ajánlatot tesz,
adása is.48
vagy ajánlattételre felhív, nem valósíthat meg hátrányos megkülönböztetést. Ez a kitétel a gyakorlatban elsősorban a nyilvános hirdetésekre vonatkozik, amelyek a jog szerint ajánlattételre való felhívásnak minősülnek.50 Nem diszkriminálhat az sem,
A törvény hatálya
aki az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben szolgáltatást nyújt vagy árut Az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatban alapvető kérdés az, hogy kik-
forgalmaz,51 mint ahogy az állami támogatásban részesülő egyéni vállalkozó, jogi sze-
nek kell az Ebktv.-ben előírt kötelezettségeket betartaniuk. A törvény alapvetően az
mély, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet sem, az állami támogatás
állami, önkormányzati, illetve közszolgáltatási területek szereplői számára tiltja a
felhasználása során létrejövő jogviszonyai tekintetében.52 Végezetül a munkáltató-
hátrányos megkülönböztetést. Így az egyenlő bánásmód követelményét meg kell
nak vagy az utasításadásra jogosult személynek is meg kell tartania a törvény előírá-
tartania a magyar államnak, a helyi és kisebbségi önkormányzatoknak, illetve ezek
sait a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony,
szerveinek, a hatósági jogkört gyakorló szervezeteknek, a Magyar Honvédségnek és
illetve az ezekkel közvetlenül összefüggő jogviszonyok tekintetében.53
a rendvédelmi szerveknek, a közalapítványoknak, köztestületeknek, a munkaválla49 Ebktv. 4. §. 45 Ebktv. 10. § (1) bek.
50 Ebktv. 5.§ a) pont.
46 Ebktv. 10. § (2) bek.
51 Ebktv. 5. § b) pont.
47 Ebktv. 10. § (3) bek.
52 Ebktv. 5. § c) pont.
48 Ebktv. 7. § (1) bek.
53 Ebktv. 5. § d) pont. – 38 –
– 39 –
Látható tehát, hogy a hátrányos megkülönböztetés megvalósításától tartózkodni
céljából.57 Előnyben részesítő rendelkezés például az, hogy a hátrányos helyzetűnek
kell igen széles körben, mind a köz-, mind pedig a magánszférában. Azonban ter-
minősülő tanuló felsőoktatási intézménybe való jelentkezés esetén bizonyos feltéte-
mészetesen vannak olyan jogviszonyok is, ahol nem kell megtartani az egyenlő bá-
lek fennállásakor többletpontszámokra jogosult.58
násmód követelményét (ezek az ún. törvény hatálya alól kivett jogterületek). Ilyenek a családjogi jogviszonyok, a hozzátartozók közötti jogviszonyok, az egyházi jogi személyeknek az egyházak hitéleti tevékenységével közvetlenül összefüggő jogviszonyai,
Védett tulajdonságok
valamint a társadalmi szervezetek, a jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tagjai közötti, tagsággal összefüggő jogviszonyok.54, 55
Az Ebktv. tartalmaz egy hosszú felsorolást azokról a védett tulajdonságokról, amelyekkel rendelkező személyeket vagy csoportokat a törvény véd a diszkrimináció különböző formáitól.59 Ilyen tulajdonság a nem, faji hovatartozás, bőrszín, nemzetiség, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozás, anyanyelv, fogyatékosság, egész-
Előnyben részesítés
ségi állapot, vallási vagy világnézeti meggyőződés, politikai vélemény, családi állapot, Amint azt a bevezetésben is említettük, a valódi egyenlőség eléréséhez számos eset-
szexuális irányultság, nemi identitás, életkor, társadalmi származás, vagyoni helyzet,
ben szükség lehet olyan intézkedések megvalósítására is, amelyek egyes hátrányos
foglalkoztatási jogviszony részmunkaidős jellege, érdekképviselethez való tartozás. Ez
helyzetű, védett tulajdonságokkal rendelkező személyeket vagy csoportokat előnyben
a lista azonban nem tartalmaz minden lehetséges tulajdonságot, hiszen a törvény
részesítenek másokkal szemben, annak érdekében, hogy a köztük meglévő egyenlőt-
rendelkezik arról is, hogy a fentieken kívüli egyéb tulajdonság vagy jellemző miatt
lenségeket egalizálják, és így egyenlő esélyeket teremtsenek. Az előnyben részesítő in-
is részesülhet valaki hátrányos megkülönböztetésben.
tézkedések tehát formailag diszkriminatívnak tűnnek, ha nem a kedvezményezettek oldaláról vizsgáljuk a szituációt,56 de mivel a cél épp az egyenlőtlenségek kiküszöbö-
Az Ebktv. fő elve tehát az, hogy a fent leírt tulajdonságok – és esetleges továbbiak –
lése, mégsem minősülnek hátrányos megkülönböztetésnek. A hatályos jogszabályok
alapján senkit nem szabad hátrányosan megkülönböztetni, hanem mindig az adott
mindazonáltal igen szigorú feltételekhez kötik az előnyben részesítő intézkedése-
jogiszony (például foglalkoztatás) vonatkozásában releváns és ésszerű jellemzők
ket. Az Ebktv. szerint kizárólag törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott
alapján kell döntést hozni.
kormányrendelet vagy kollektív szerződés írhat elő ilyen intézkedést, és az csak meghatározott ideig vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséig tarthat, egy kifejezett társadalmi csoport tárgyilagos értékelésen alapuló esélyegyenlőtlenségének felszámolása
Kimentés Természetesen nem minden megkülönböztetés minősül hátrányos megkülönböz-
54 Ebktv. 6. § (1) bek. 55 A törvény 6. § (2) bekezdése ez utóbbi kitétel tekintetében meghatároz további kivételeket, miszerint a tagsági jogviszony létesítése és megszüntetése, valamint a köztestületek és a munkáltatók vagy munkavállalók érdek-képviseleti szervezetei esetében a tagsági és részvételi jogok gyakorlása, továbbá a pártok jogviszonyai tekintetében a törvény rendelkezéseit meg kell tartani.
tetésnek, még akkor sem, ha az adott döntés esetlegesen negatívan érint valakit vagy
57 Ebktv. 11. §.
56 Ez az oka annak, hogy régebbi terminológiával pozitív diszkriminációnak is nevezték ezeket az intézkedéseket, helytelenül.
58 Lásd 22.§ (1) bek., 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet a felsőoktatási intézmények felvételi rendjéről.
– 40 –
– 41 –
59 Ebktv. 8. §.
valakiket, hiszen számtalan élethelyzetben, jogviszonyban kell döntéseket hozni,
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság
amelyek egyes embereket kedvezőbben, másokat hátrányosabban érintenek. Az Ebktv. is tartalmaz olyan rendelkezést, amely alapján a megkülönböztetést alkalma-
Az Ebktv. létrehozott egy új, országos hatáskörű közigazgatás szervet, az Egyenlő
zó fél a döntését megindokolhatja, ezt nevezzük kimentésnek.
Bánásmód Hatóságot64 (a továbbiakban: EBH). Ennek szerepe elsősorban az, hogy az egyenlő bánásmód megsértése esetén egyedi ügyekben vizsgálatot folytasson.
Az Ebktv. által meghatározott általános kimentési szabályok alapján egyrészt nem
Ezen túl az EBH legfontosabb feladatai közé tartozik az, hogy ún. közérdekű igény-
számít diszkriminációnak az olyan magatartás, intézkedés, feltétel, mulasztás, uta-
érvényesítés joga alapján pert indíthat a diszkrimináció által sújtott személyek és
sítás vagy gyakorlat, amely a hátrányt szenvedő fél alapvető jogát másik alapvető jog
csoportok jogainak védelmében, véleményezi az egyenlő bánásmódot érintő jog-
érvényesülése érdekében – elkerülhetetlen esetben – korlátozza, feltéve, hogy a kor-
szabályokat és az állami irányítás egyéb jogi eszközeit, jelentések tervezeteit, illetve
látozás a cél elérésére alkalmas, és azzal arányos. Továbbá nem számít diszkrimi-
javaslatot tesz az egyenlő bánásmódot érintő kormányzati döntésekre, jogi szabá-
nációnak az olyan – a fenti kimentés hatálya alá nem tartozó – rendelkezés sem,
lyozásra. A hatóság évente beszámol a kormánynak saját tevékenységéről és az
amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüg-
Ebktv. alkalmazása során szerzett tapasztalatairól.65
60
gő, ésszerű indoka van.61 Ilyen ésszerű ok lehet az, amikor egy pénzintézet nem ad 20 éves lejáratú hitelt egy 90 éves embernek, azzal az indokolással, hogy rendkívül
Az EBH budapesti székhelyű, de országos illetékességgel rendelkező, központi hi-
kicsi a valószínűsége annak, hogy a hitel összegét az adós vissza tudja majd fizetni.
vatal, amelynek hatásköre van bármely típusú diszkrimináció esetén eljárni, függetlenül a védett tulajdonság (például etnikai kisebbséghez tartozás, fogyatékosság,
Fontos tudni azonban, hogy faji hovatartozás, bőrszín, nemzetiség, nemzeti vagy etnikai
életkor) vagy az érintett terület (foglalkoztatás, oktatás, egészségügy stb.) mibenlé-
kisebbséghez való tartozás alapján megvalósuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést
tétől.66 Az EBH állami hatóságként széles körű jogosítványokkal rendelkezik, az el-
és jogellenes elkülönítést nem lehet a fenti kimentéssel indokolni.62 A törvény szerint tehát
járás alá vont féltől dokumentumokat kérhet be annak működésére, pénzügyi
nincsen olyan ésszerű indok, amely megmagyarázná például azt, hogy valakit csupán
gazdálkodására stb. vonatkozóan.
például bőrszíne miatt nem engednek be egy nyilvános szórakozóhelyre. Az EBH eljárása, amelyet a közigazgatási eljárásról szóló törvény67 alapján folytat le, A fenti általános kimentési ok mellett az Ebktv. tartalmaz speciális rendelkezéseket
az ügyfél kérelmére vagy hivatalból indul, és annak során a hatóság megkísérli a
is, amelyek tulajdonképpen az általános kitételnek egyes ágazatokra vonatkozó
tényállást felderíteni, jellemzően az érintettek (a kérelmező és az eljárás alá vont fél)
megfelelői (ágazati kimentési szabályok). Így különleges kimentési szabályok vonat-
és tanúk meghallgatásával, okiratok beszerzésével, de szükség esetén tárgyalást is
koznak a foglalkoztatás, az oktatás, az áruk és szolgáltatások nyújtása területén.
tarthat. Az eljárás során mindkét félnek lehetősége van arra, hogy a bizonyítási köte-
60 Ebktv. 7. § (2) bek. a) pont.
64 www.egyenlobanasmod.hu
61 Ebktv. 7. § (2) bek. b) pont.
65 Ebktv. 14. §.
62 Ebktv. 7. § (3) bek.
66 A hatóság működésének szabályait az Ebktv. 13–17/A. §-ai és a 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet tartalmazzák.
63
63 Az említett kimentések közül a foglalkoztatás területére vonatkozó kimentésekről később bővebben lesz szó. – 42 –
67 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól. – 43 –
lezettségre vonatkozó szabályok szem előtt tartásával álláspontját, bizonyítékait
Az EBH munkáját az Egyenlő Bánásmód Hatóság Tanácsadó Testülete segíti. A ta-
megismertesse a hatósággal. Az eljárás – amely főszabály szerint a kérelem beérkezé-
nácsadó testület az EBH jogi eljárásokkal kapcsolatos feladatait (ítélkezés, közérde-
sétől vagy az eljárás hivatalból történő megindításától számított 75 napig tart – hatá-
kű eljárások indítása) az Ebktv. és egyéb diszkriminációra vonatkozó jogszabályok
rozattal zárul. A határozatban a hatóság vagy megállapítja, hogy az eljárás alá vont fél
rendelkezéseinek értelmezésével segíti. Ezen túl a véleményezési, jelentéskészítési
megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, vagy a kérelmet elutasítja.
feladatait az EBH a testület egyetértésével gyakorolhatja.68 A testület által nyilvánosságra hozott legfontosabb dokumentumok a hátrányos megkülönböztetés kü-
Az EBH többféle szankciót is kiszabhat abban az esetben, ha döntésében megálla-
lönböző témáihoz kapcsolódó állásfoglalások, valamint a jogszabály-alkotási és
pítja, hogy diszkrimináció történt. Az egyik legfontosabb joghátrány az, hogy bír-
módosítási javaslatok.
ságot szabhat ki a hátrányos megkülönböztetést megvalósító félre, amelynek összege 50 ezer forinttól 6 millió forintig terjedhet. Ezen túl elrendelheti még a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítá-
Egyéb közigazgatási eljárási fórumok
sát, és elrendelheti a jogsértést megállapító jogerős határozatának nyilvános közzétételét. Ez utóbbi szankció a nyilvánosság és az azzal járó esetleges megszé-
A EBH nem az egyetlen közigazgatási szerv, amely eljárhat az egyenlő bánásmód
gyenülés, presztízsveszteség miatt a pénzbírság mellett fokozottan alkalmas lehet a
követelményének megsértése esetén. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fő-
diszkrimináció szankcionálására.
felügyelőség (OMMF) és annak regionális felügyelőségei szintén rendelkeznek hatáskörrel az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatban. A felügyelőségek azt
A foglalkoztatás területén belül jelentős jogkövetkezményként értelmezhető az a
vizsgálhatják, hogy sérül-e az egyenlő bánásmód követelménye a foglalkoztatás so-
rendelkezés is, amely előírja, hogy közzé kell tenni azoknak a munkáltatóknak a listá-
rán, ideértve a munkához való hozzájutás folyamatát is.69 A Nemzeti Fogyasztóvé-
ját, amelyek 2009. november 1-jét követően két éven belül legalább kétszer hátrá-
delmi Hatóság és területi szervei az áruk forgalmazása vagy szolgáltatás nyújtása
nyos megkülönböztetést alkalmaztak, és ezt jogerős és végrehajtható közigazgatási
során vizsgálhatják az egyenlő bánásmód követelményének megvalósulását.70
határozat vagy bírósági ítélet állapította meg. A listán szereplő munkáltatók úgy tekintendők, mint amelyek a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének nem
A munkaügyi, illetve a fogyasztóvédelmi ellenőrzés is vagy kérelemre, vagy hivatal-
felelnek meg, ami számos állami vagy európai uniós pályázat esetén kizáró tényező.
ból indul, és a felügyelőségeknek 60 nap áll rendelkezésükre, hogy az eljárást lefolytassák. A felügyelőségek, az EBH-hoz hasonlóan, szintén széles eszköztárral
Az EBH döntése ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban az a határozat közlésétől
rendelkeznek a hátrányos megkülönböztetés felderítése kapcsán. Az érintett cégek-
számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróság előtt megtámadható. A bíróság az eljá-
től például különböző szervezeti vagy pénzügyi dokumentumokat, kimutatásokat
rása során azt vizsgálja, hogy az EBH a rá vonatkozó törvényeket betartva hozta-e
kérhetnek, a cég helyiségeibe beléphetnek, az ott tartózkodó munkavállalóknak
meg határozatát. Ha a bíróság az EBH eljárásában nem tapasztal jogsértést, akkor a
kérdéseket tehetnek fel.
felperes keresetét elutasítja, és a hatóság határozata hatályban marad. Ellenkező esetben a bíróság hatályon kívül helyezi a határozatot, és szükség esetén új eljárás lefolytatására kötelezi az EBH-t.
68 Ebktv. 17/A. §. 69 A munkaügyi ellenőrzésekre vonatkozó fő rendelkezéseket az 1996. évi LXXV. törvény tartalmazza. 70 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről, 45/A. (3) bek. f) pont.
– 44 –
– 45 –
A felügyelőségek ugyancsak szigorú szankciókat alkalmazhatnak, amennyiben
Szankciók
megállapítják az egyenlő bánásmód követelményének megsértését. Ezek közül a legjelentősebb a munkaügyi, illetve a fogyasztóvédelmi bírság. A munkaügyi bírság
Amennyiben valakit diszkrimináció ér, az az elszenvedett anyagi károkért és lelki
összege az egyenlő bánásmód megsértése esetén 30 ezer forinttól 2 millió forintig
megpróbáltatásokért kártérítésre jogosult. Ebből a szempontból a hátrányos megkü-
terjedhet, ha a munkáltató által megvalósított egyszeri jogsértés egy munkavállalót
lönböztetés nem különbözik az egyéb polgári jogi vagy munkajogi jogsértésektől, a
érint. Hatmillió forintig terjedhet a bírság abban az esetben, ha egy jogsértés több
diszkrimináció okozta károkra a polgári jog, illetve a munkajog szabályai vonatkoz-
munkavállalót érint, és 10 millió forintig, ha a munkáltató több jogsértése több
nak. A polgári törvénykönyv úgy rendelkezik, hogy a kárért felelős személy köteles
munkavállalót sújt. A fogyasztóvédelmi bírság alapesetben 15 ezer forinttól maxi-
a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni.73 Kártérítést a jogsérelmet el-
mum 100 millió forintig terjedhet a számvitelről szóló törvény71 hatálya alá eső szer-
szenvedett fél azonban csak polgári vagy munkaügyi per keretében igényelhet, köz-
vezetek esetében. Az e törvény hatálya alá nem eső szervezetek esetében a bírság
igazgatási eljárásban az eljáró hatóság ilyen jellegű kompenzációt nem, csak bírságot
összege alapesetben legfeljebb 500 ezer forint lehet.
tud kiszabni.
72
A diszkrimináció miatt elszenvedett kár alapvetően tehát vagyoni, illetve nem vagyoni jellegű lehet. Vagyoni kárnak minősül a jogsértést elszenvedett fél vagyoni
Peres eljárások
helyzetében bekövetkezett értékcsökkenés (például a felvételi beszélgetésre utazás A közigazgatási jogorvoslati lehetőségeken kívül a diszkrimináció áldozatának le-
költségei), illetve az elmaradt vagyoni előny (például elmaradt munkabér).74 Nem
hetősége van arra is, hogy az őt ért jogsérelem esetén bírósághoz forduljon jogi
vagyoni kárnak a személyhez fűződő jog megsértése folytán keletkezett kárt tekint-
elégtételért. Munkaügyi diszkrimináció esetén jellemzően munkaügyi bírósághoz
jük, és így a nem vagyoni kár megtérítésének funkciója az elszenvedett fizikai vagy
lehet fordulni, más esetekben pedig polgári jogi pert lehet kezdeményezni. Kerese-
lelki sérelmek, az elvesztett életlehetőségek pénzbeli kompenzálása.75 A nemvagyo-
tében a per felperese – a diszkriminációt szenvedett fél – a hátrányos megkülönböz-
nikár-térítés tehát a diszkrimináció áldozatának személyes megpróbáltatásait hiva-
tetés megállapítása mellett többféle szankció alkalmazását kérheti, amelyek közül a
tott ellensúlyozni, így természetesen a hátrányos megkülönböztetést megvalósító
legjelentősebb a vagyoni és a nem vagyoni kár megtérítése.
félnek azt közvetlenül az elszenvedett fél részére kell megfizetnie, ellentétben a bírsággal, amelynek az összege az állami költségvetést illeti.
A bírósági eljárás során a felek a bizonyításra vonatkozó speciális szabályok figyelembevételével, de alapjában véve a polgári perrendtartásról szóló törvény előírásai-
A fentiekből következően a kártérítésnek nagyon jelentős szerepe van a diszkrimi-
nak megfelelően írásbeli beadványaikban és a bírósági tárgyalások során előadják
náció miatt indult jogi eljárásokban, hiszen a kártérítés hivatott személyében „kár-
álláspontjukat és bizonyítékaikat, amelyek alapján a bíróság döntést hoz.
pótolni” a jogsérelmet elszenvedett felet. Így a NEKI által indított perekben is nagy
73 Ptk. 355. §. 71 2000. évi C. törvény a számvitelről.
74 Lásd Ptk. 355. §.
72 A fogyasztóvédelmi bírság részletes szabályairól lásd: 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről, 47/C. §.
75 Lásd EBH 2003.974.
– 46 –
– 47 –
hangsúlyt kapott a kompenzáció ezen formája, ezen belül is elsősorban a nemva-
erős határozat nyilvános közzétételének elrendelése.80 Bár nem a szankciók felsoro-
gyonikár-térítés kérdése.76
lása között szerepel, de jelentős joghátrányként értékelhető az, hogy az EBH a honlapján a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak meg nem felelő munkáltatókat
A bírság olyan jogkövetkezmény, amelyet közigazgatási eljárás keretében szab ki az
tartalmazó nyilvántartást vezet azokról, akik 2009. november 1-je után két éven
erre feljogosított hatóság, abban az esetben, ha bebizonyosodik, hogy az eljárás alá
belül legalább kétszer valósítottak meg jogerős és végrehajtható közigazgatási, illet-
vont fél jogsértést valósított meg. Ahogy arról fentebb már esett szó, az egyenlő
ve bírósági határozattal megállapított hátrányos megkülönböztetést.81
bánásmód követelményének megsértése esetén is kiszabhat bírságot az eljáró közigazgatási szerv (akár az Egyenlő Bánásmód Hatóság, akár a munkaügyi felügyelőség vagy a fogyasztóvédelmi felügyelőség).77
A bizonyítás szabályai, tesztelés
Mivel a bírság összege nem a jogsérelmet szenvedett felet illeti meg, hanem az álla-
Ahogy arról már esett szó, az Ebktv. hatálybalépését megelőző időszakban az egyik
mi költségvetést és részben a hatóságot, funkciója nem a személyes kompenzáció,
legnagyobb problémát a bizonyítás kérdése jelentette számunkra. Sok esetben megold-
hanem a jogsértés szankcionálása és a további jogsértésektől való elrettentés.
hatatlan problémát okozott azt bizonyítani, hogy egy munkáltató, egy vendéglős vagy más bepanaszolt szerv cselekedete mögött diszkriminatív – elsősorban rasszista – mo-
A kártérítésen és a bírságon kívül más jogkövetkezményei is vannak az egyenlő
tiváció állt. Annak érdekében, hogy egy jogi eljárásban megfelelő bizonyítékokkal
bánásmód követelménye megsértésének. A polgári, illetve a munkajog területén a
rendelkezzünk, elkezdtük alkalmazni az ún. tesztelési eljárást.
felperes követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; elégtétel adását (nyilat-
A tesztelés módszerét amerikai minta alapján dolgoztuk ki – a hazai jogszabályi kör-
kozattal vagy más megfelelő módon); és a sérelmes helyzet megszüntetését, a jog-
nyezetet figyelembe véve – annak érdekében, hogy a rejtett módon megnyilvánuló
sértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén.
diszkriminációs helyzeteket egyrészt feltárjuk, másrészt jogi eljárásban alátámasszuk,
78
és a jobbára romákat ért hátrányos megkülönböztetés alátámasztására használjuk. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság – és az egyéb közigazgatási szervek is – hasonló jogkövetkezményeket alkalmazhatnak, amennyiben megállapítják az egyenlő bá-
A módszert akkor alkalmaztuk, illetve alkalmazzuk ma is, amikor a roma panaszos
násmód követelményének megsértését: elrendelhetik a jogsértő állapot megszünte-
feltehetőleg a származása miatt részesül más elbánásban, mint a hozzá hasonló tu-
tését, megtilthatják a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását. Ezen túl azonban
lajdonságokkal, adottságokkal rendelkező, nem roma származású személyek. A
az EBH olyan speciális szankciót is alkalmazhat, mint a jogsértést megállapító jog-
tesztelés módszerét leginkább vendéglátó-ipari, valamint munkaügyi diszkriminá-
79
ciós esetek feltárására és bizonyítására használjuk. Az eljárás lényege, hogy a panaszossal azonos kisebbségi csoporthoz tartozó tesztelő és egy másik, a kisebbségi 76 A kártérítés tapasztalatairól a későbbiekben, az egyes ügyek bemutatásakor lesz még szó. 77 Az egyes hatóságok által kiszabható bírságok összegéről a későbbiekben bővebben lesz szó.
80 Ebktv. 16. § (1) bek. c) pont.
78 Ptk. 84. § (1) bek.
81 2009. évi XXXVIII. törvény a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról, 11. § (8) bek.
79 Ebktv. 16. § (1) bek. a)–b) pont. – 48 –
– 49 –
csoporthoz nem tartozó, de vele egyébként azonos releváns képességekkel és tulaj-
A fentiek valószínűsítése esetén a másik felet terheli annak bizonyítása, hogy a jog-
donságokkal rendelkező személy ugyanazzal a céllal, kérdésekkel, kéréssel keresi fel
sérelmet szenvedett fél által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, illetve,
a bepanaszolt szórakozóhelyet, más esetben munkahelyet.
hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, vagy az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani azt.83 Az első kitételnek („a jogsérelmet szen-
A tesztelők külön-külön érkeznek a vizsgálni kívánt szolgáltatást nyújtó intézményhez.
vedett fél által valószínűsített körülmények nem álltak fenn”) akkor tesz eleget az
Először a roma tesztelő próbál meg bejutni a szórakozóhelyre, vendéglőbe, majd nem
alperes, ha cáfolni tudja a felperes által előadottakat, különösen a védett tulajdonság
sokkal utána a nem roma tesztelő. Fontos, hogy a nem roma tesztelő lehetőleg szem- és
vagy az elszenvedett hátrány vonatkozásában.84 A második kitétel („az egyenlő bá-
fültanúja legyen a roma tesztelő és a szórakozóhely alkalmazottai között lezajlott beszélge-
násmód követelményét megtartotta”) akkor valósul meg, ha az alperes bizonyítja,
tésnek. Függetlenül attól, hogy a roma tesztelőt beengedik-e vagy sem, a nem roma teszte-
hogy nem áll fenn okozati összefüggés a védett tulajdonság és az elszenvedett hát-
lő mindenképpen bemegy a szórakozóhelyre, és ott vendégként viselkedik. A tesztelők a
rány között. A harmadik kitételnek („az adott jogviszony tekintetében nem volt köte-
tesztelést követően azonnal kitöltenek egy-egy tesztelési kérdőívet. A kérdőívek összehason-
les megtartani az egyenlő bánásmód követelményét”) akkor felel meg az alperes, ha
lítása során kimutatható különbségek bizonyítékul szolgálnak a hátrányos megkülönbözte-
az általános vagy ágazati kimentési okok valamelyikének eleget tud tenni.85 Ebbe a
tésre. Természetesen a tesztelési szituációt mindig úgy tervezzük meg, hogy figyelembe
fogalmi körbe tartozik az a fajta bizonyítás is, amikor az alperes igazolja, hogy azért
vesszük az adott ügy körülményeit, a szórakozóhely beengedési gyakorlatát.
nem volt köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét, mert az Ebktv. hatálya nem terjedt ki az adott jogviszonyra (például családi jogviszony vagy hoz-
Az Ebktv. hatálybalépését követően az bánásmód követelményének megsértése miatt
zátartozók közötti jogviszony).
indult eljárásokban megváltoztak a bizonyítás szabályai is. Ahogy arra már többször utaltunk, a polgári eljárásokban, ideértve a munkaügyi pereket is, általában annak a
A bizonyítás klasszikus szabályai megváltoztatásának a célja és indoka az volt, hogy
félnek kell egy tény fennállását bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azt a tényt a
a diszkrimináció miatt eljárást indító fél helyzetét megkönnyítse, a hagyományos
bíróság valósnak fogadja el. Ezt nevezzük bizonyítási kötelezettségnek. Ez azt is jelenti,
szabályok alapján ugyanis indokolatlanul nehéz helyzetbe kerülne a jogi eljárás bi-
hogy amennyiben a bizonyítás nem sikeres, akkor annak terhét, következményeit a
zonyítási szakaszában, mivel az esetek többségében a diszkriminációra vonatkozó
bizonyításra kötelezett félnek kell viselnie. Tehát, ha valaki azt állítja, hogy neki tartoz-
bizonyítékok a másik fél birtokában vannak.
nak, akkor bizonyítania is kell a tartozás fennállását. Amennyiben erre nem képes, akkor a bíróság a keresetét el fogja utasítani. Ezzel szemben az Ebktv. úgy rendelkezik,
A tesztelés jelentősége különösen az Ebktv. hatálybalépése és az osztott bizonyítás
hogy a bizonyítási kötelezettség megoszlik az eljárásban részt vevő felek között.
intézményének bevezetése előtt volt igen jelentős. Ekkor tulajdonképpen ez volt az egyetlen olyan eszköz, amivel a ránk háruló bizonyítási kötelezettségnek eleget tud-
Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indult eljárásokban a jogsé-
tunk tenni. A módszert azonban ma is használjuk, egyrészt a tényfeltárás részeként,
relmet szenvedett félnek azt kell valószínűsítenie, hogy őt hátrány érte, vagy ennek közvetlen veszélye fenyeget, illetve, hogy ténylegesen vagy a jogsértő feltételezése szerint
83 Ebktv. 19. § (2) bek.
rendelkezett valamely, a törvényben meghatározott védett tulajdonsággal.82
84 A bizonyítás szabályait Gyulavári Tamás – Kádár András Kristóf: A magyar antidiszkriminációs jog vázlata. Bíbor Kiadó, 2009, valamint az Egyenlő Bánásmód Hatóság Tanácsadó Testületének 384/4/2008. (III. 28.) TT. sz. állásfoglalása felhasználásával foglaljuk össze.
82 Ebktv. 19. § (1) bek.
85 Lásd kimentés. – 50 –
– 51 –
másrészt abban az esetben, ha azt szeretnénk megvizsgálni és alátámasztani, hogy
nevükben és egy adott közösség érdekében indítsanak jogi eljárást, így az egyes
egy bepanaszolt intézmény, létesítmény diszkriminatív gyakorlatot folytat, és nem
jogsérelmet szenvedett személyeknek nem kell belebonyolódniuk a sokszor hossza-
csak egyedi esetekről van szó.
dalmas, bonyolult és költséges jogi eljárásokba. Az Ebktv. hatálybalépése óta a NEKI mind a foglalkoztatás, mind az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés területén indított jogi eljárásokat közérdekű igényérvényesítés keretében.
Közérdekű igényérvényesítés Az Ebktv. jelentős újítása a közérdekű igényérvényesítés intézményének bevezetése
Civil szervezetek képviseleti joga
az antidiszkriminációs jogba. Ez azt jelenti, hogy olyan esetekben, amikor az egyenlő bánásmód követelményének megsértése vagy annak közvetlen veszélye olyan
Az Ebktv. a diszkrimináció áldozatainak jogi képviseletével kapcsolatban is az álta-
tulajdonságon alapult, amely az egyes ember személyiségének lényegi vonása, és a
lánostól eltérő szabályokat vezetett be. Az egyenlő bánásmód követelményének
jogsértés vagy annak közvetlen veszélye személyek pontosan meg nem határozható,
megsértése miatt indult eljárásokban ugyanis a társadalmi és érdek-képviseleti
nagyobb csoportját érinti, akkor az ügyész, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, vala-
szervezet, valamint az Egyenlő Bánásmód Hatóság képviselőként járhat el a jogsé-
mint a társadalmi és érdek-képviseleti szervezetek eljárást (személyiségi jogi vagy
relmet elszenvedett fél meghatalmazása alapján, illetve a társadalmi és érdek-képvi-
munkaügyi per) indíthatnak. A társadalmi és érdek-képviseleti szervezetek ezen
seleti szervezetet megilletik az ügyfél jogai az ezen az alapon indult közigazgatási
túl az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt is eljárást indíthatnak, ha az előzőekben
eljárásokban.89
86
ismertetett feltételek fennállnak.87 A törvény rendelkezése – amellett, hogy lehetőséget ad az EBH számára is, hogy Az Ebktv. szerint az olyan társadalmi és érdek-képviseleti szervezetek, alapítványok
egyedi ügyekben képviselőként járjon el – elősegíti, hogy a jogvédelemmel rendel-
élhetnek a közérdekű igényérvényesítés lehetőségével, amelyeknek alapszabályában
kező civil szervezetek a korábbiakhoz képest egyszerűbben és kisebb költségekkel
vagy alapító okiratában a szervezet céljai között a hátrányos helyzetű csoportok tár-
tudjanak jogi képviseletet nyújtani ügyfeleik számára. A NEKI-nek a civil szerveze-
sadalmi esélyegyenlőségének elősegítése vagy az állampolgári jogok védelme szerepel.
tek képviseleti jogával kapcsolatos tapasztalatairól külön foglalkozunk az egyes
Idetartoznak az adott nemzeti és etnikai kisebbség tekintetében a kisebbségi önkor-
ügytípusok kapcsán.
mányzatok, továbbá a munkavállalók anyagi, szociális és kulturális, valamint életés munkakörülményeivel összefüggő ügyeiben a szakszervezetek.88 A közérdekű igényérvényesítés tehát lehetőséget ad arra, hogy nagyobb horderejű, általános diszkriminatív gyakorlatra rámutató ügyekben civil szervezetek a saját
86 Ebktv. 20. § (1) bek. 87 Ebktv. 20. § (2) bek. 88 Ebktv. 3. § e) pont.
89 Ebktv. 18. §. – 52 –
– 53 –
A NEKI munkaügyi diszkriminációs ügyei A bizonyítás kérdései a munkaügyi diszkriminációs eljárásokban A jogi eljárások központi eleme, hogy melyik félnek milyen körülményt kell bizonyítania (bizonyítási kötelezettség), illetve, hogy a bizonyítás sikertelensége melyik fél terhére értékelendő (bizonyítási teher). A hátrányos megkülönböztetés miatt indult jogi eljárásokra ráadásul az Ebktv. az általánostól jelentősen eltérő szabályokat vezetett be. A munkajog területe annyiban speciális e tekintetben, hogy a munka törvénykönyve már 2004 előtt is rendelkezett a bizonyítási kötelezettség megosztásáról, bár a vonatkozó szabályok nem voltak egyértelműek, ami a jogalkalmazói gyakorlatban több esetben is bizonytalanságot okozott – ahogy ezt a NEKI által felvállalt ügyek tapasztalatai is mutatják. Az Ebktv. hatálybalépése előtt érvényben lévő jogi szabályok alapján folyt le F. Katalin ügye. A roma származású F. Katalin 2000 áprilisában egy hirdetőújságban talált hirdetésre jelentkezett, amelyben egy szállodába kerestek szobaasszonyokat. Felhívta az újságban szereplő telefonszámot, ekkor elmondták neki, hogy az állás még betöltetlen, és megbeszéltek egy személyes találkozót. A megbeszélt időpontban felkereste a szállodában az illetékes vezetőt. A recepciós hölgy bejelentette az igazgatónál a következő szavak kíséretében: „Valami cigánylány keres a szobalányi állással kapcsolatban.” Mire az igazgató a következőket válaszolta: „Nem veszek fel ide – 54 –
– 55 –
cigányokat, utálom a cigányokat.” Ezután becsukódott az igazgató ajta-
Az ítélet ellen a NEKI útján F. Katalin fellebbezést nyújtott be, azonban a másodfo-
ja, és F. Katalin a további beszélgetést már nem hallotta. Néhány perc
kú bíróság minden lényeges pontban egyetértett az elsőfokú ítélettel, és 2002 febru-
elteltével azonban kijött az igazgató, odament hozzá, és közölte, hogy
árjában hozott ítéletével helybenhagyta azt.
nincs felvétel. Az állás valójában azonban ekkor még betöltetlen volt, azt csak májusban töltötték be. F. Katalin a NEKI segítségével a mun-
Bár a másodfokú ítélet ellen fellebbezésnek helye nem volt, felülvizsgálati kérelmet
kaügyi felügyelőséghez fordult, amely azonban az eljárást megszüntette
mégis benyújtott a NEKI a Legfelsőbb Bírósághoz, annak érdekében, hogy a bíróság
arra való hivatkozással, hogy nem volt bizonyított, hogy F. Katalin
foglaljon állást abban a rendkívül lényeges kérdésben, hogy egy diszkriminációs
egyáltalán járt a hotelben, mivel a munkáltató ezt tagadta. A másodfo-
eljárás során melyik félnek mit kell bizonyítani, és a bizonyítási kötelezettség mikor
kon eljáró hatóság a döntést helyben hagyta. Ezek után F. Katalin, szin-
fordul meg. A felperes által előadott számos közvetett bizonyíték az iroda álláspont-
tén a NEKI által képviselve, munkaügyi bírósághoz fordult.
ja szerint mindenképpen megalapozta a bizonyítási teher megfordulását. Azért is
90
volt szükséges a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalását kérni ez ügyben, mert a felmerült Az első fokon eljáró munkaügyi bíróság 2001 októberében meghozott ítéletében F.
kérdés elvi jelentőségű volt, és az alsóbb bíróságok által hozott ítéletek megállapítá-
Katalin keresetét elutasította arra hivatkozva, nagyon hasonlóan a munkaügyi fel-
sainak elfogadása a diszkrimináció miatt jogi eljárást indító felek helyzetét akár
ügyelőség döntéséhez, hogy nem sikerült bizonyítania azt, hogy egyáltalán jelent-
hosszú időre is jelentősen megnehezítette volna.
kezett a meghirdetett állásra. A munka törvénykönyvének a bizonyítási teher megfordulásáról szóló, az eset idejében hatályos 5. § (2) bekezdését értelmezve a
A felülvizsgálati eljárás során a Legfelsőbb Bíróság elfogadta a NEKI által előadott
bíróság az ítéletben úgy nyilatkozott, hogy „a felperesnek azt kell igazolnia a perben,
érveket, 2004 februárjában született döntésével a jogerős ítéletet hatályon kívül he-
hogy munkaviszony létesítése céljából kapcsolatba került az alperessel, aki ezen eljárá-
lyezte, és új eljárásra kötelezte a munkaügyi bíróságot. A Legfelsőbb Bíróság felele-
sa során követte el a felperes által sérelmezett hátrányos megkülönböztetést. Ennek
venítette ítéletében azt is, hogy miért kell a diszkrimináció miatt indult eljárásokban
sikeres bizonyítása esetén az alperesnek azt kell bizonyítania, hogy eljárása során hát-
megváltoztatni a bizonyítás szabályait: „[a]z általános szabályok alkalmazása esetén
rányos megkülönböztetést nem alkalmazott.”
diszkriminációs ügyekben is a jogsérelmet szenvedett munkavállalónak kellene bizo-
91
nyítania, hogy a munkáltató megsértette a jogát. A hátrányos megkülönböztetés köA bíróság úgy találta, hogy a felperes által bemutatott közvetlen bizonyítékok (pél-
rülményeiről azonban túlnyomórészt a munkáltató rendelkezik bizonyítási
dául önkormányzati ügyintéző, szobatárs nyilatkozatai) nem alkottak zárt logikai
eszközökkel, ami szinte lehetetlenné tehetné a bizonyítást, ezért az Mt. [...] a bizonyí-
láncolatot, és nem támasztották alá a felperes állításait, elsősorban azt, hogy járt a
tási teher megfordításával »rákényszeríti« a munkáltatót a rendelkezésére álló vala-
hotelben, és jelentkezett az állásra. A bíróság álláspontja szerint csak abban az eset-
mennyi tény és körülmény feltárására, mert így mentesülhet a felelősség alól.”92
ben fordult volna meg a bizonyítási teher, ha ezeket a körülményeket a felperes bizonyítani tudja, tehát csak ekkor kellett volna az alperesnek azt bizonyítania, hogy
Osztotta a NEKI álláspontját a Legfelsőbb Bíróság abban, hogy az ügy bizonyítási te-
az eljárás az egyenlő bánásmód követelményének megfelelt.
herre vonatkozó aspektusai olyan elvi kérdéseket vetnek fel, amelyek a joggyakorlat egysége, továbbfejlesztése érdekében szükségessé teszik a felülvizsgálati eljárás elren-
90 Fehér Füzet 2000. F. Katalin ügye. www.neki.hu 91 A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 10.M.4297/2000/12. sz. ítélete. – 56 –
92 A Legfelsőbb Bíróság Mfv.I.10/720/2003/. sz. ítélete. – 57 –
delését. Arra a fő kérdésre, hogy a felperesnek milyen jellegű és mértékű bizonyítást
2004.255. számmal. Ilyen szempontból a NEKI ügyeiben született döntések között
kell bemutatnia ahhoz, hogy a bizonyítási teher a másik felet terhelje, a Legfelsőbb
kiemelkedő jelentőségű volt, mert azon túl, hogy elősegítette F. Katalin ügyének
Bíróság úgy válaszolt, hogy „[a] hátrányos megkülönböztetésre való puszta hivatkozás
megoldását, hozzájárult a joggyakorlat fejlesztéséhez is, ahhoz, hogy a – nem csak
nem elégséges, azonban a bizonyítási teher megfordításából következően elegendő, ha a
etnikai alapú – hátrányos megkülönböztetés miatt eljárást indítók ügyét egyértelmű
jogsérelmet hivatkozó fél bizonyítja azt a tényt, hogy hátrány érte, ezt követően a másik
szabályok alapján bírálják el.
félnek kell kimentenie magát, bizonyítania, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta. Ennek sikertelenségét a terhére kell értékelni. A bíróság az alapos munkál-
Szintén az Ebktv. hatálybalépése előtt indult P. Mariannak és két társának az ügye.
tatói kimentést fogadhatja el a bizonyítékok összességében való értékelése során.”
93
A roma származású P. Mariann és társa 2003 januárjában egy hirdetéKitért a felülvizsgálati döntés a közvetett bizonyítékok értékelésének kérdésére is, és
si újságban megjelent álláshirdetésre jelentkezett egy gyárba. Miután a
kifejtette, hogy „[a] bizonyítékok közvetettsége egyáltalán nem zárja ki a bizonyítha-
reggeli órákban telefonon nem tudták elérni a hirdetőt, személyesen
tóságot. A Pp. 206. § (1) bekezdéséből következően a bizonyítékokat, így a közvetett
mentek el a munkahelyre. A portás nem engedte be őket a gyár terüle-
bizonyítékokat is, egyenként és egymással összevetve a maguk összességében kell elbí-
tére, de feltelefonált a felvételeket intéző munkatársnak. Ezt követően
rálni az okszerűség, a logika és az életszerűség szempontjai figyelembevételével.”
azt a tájékoztatást adta, hogy nem tudja őket beengedni, mert a felvétel
94
már lezárult, betelt az állás. P. Mariannék a kapu előtt félreálltak egy kis A fenti megállapítások azért nagy jelentőségűek, mert egyrészt a joggyakorlatot is
időre, és látták, hogy több – döntően nem roma származású – asszony
befolyásoló módon úgy értelmezték a bizonyítás szabályait, hogy azok a diszkrimi-
érkezik a portához felvételre, akiket felengednek a felvételi irodába. Ké-
náció áldozatainak jogi helyzetét nem nehezítették meg, így az antidiszkriminációs
sőbb megtudták a faluban, hogy továbbra is van felvétel. Ennek halla-
szabályozás szellemiségének is megfeleltek. Másrészt az Mt. szűkszavú és valójában
tán elmentek a Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége
nem egyértelmű rendelkezését tette egyértelművé az ítélet. Mindezek miatt a Leg-
Jogvédő Irodájához, hogy megpróbálják kideríteni, mi lehet az oka an-
felsőbb Bíróság döntése kétségtelenül elősegítette a hátrányos megkülönböztetés
nak, hogy őket elküldték a gyárból, míg mások szemmel láthatóan meg-
miatt jogi eljárást kezdeményezők helyzetét.
kapták a lehetőséget arra, hogy jelentkezzenek a munkára. A jogvédő iroda egyik munkatársa felhívta a céget, és azt a tájékoztatást kapta,
Az ítélet rendelkezése szerint a megismételt eljárás során az első fokon újra eljáró
hogy 3 műszakos munkára van még felvétel. Később a jogvédő irodát
bíróságnak a Legfelsőbb Bíróság ítéletében foglaltaknak megfelelően kellett a bizo-
felkereste egy harmadik roma származású panaszos is, aki szintén sze-
nyítási eljárását újra lefolytatni és a bizonyítékokat értékelni.
retett volna jelentkezni a munkára, de nem adtak neki lehetőséget. Bár ő előzőleg bejutott az alperes irodájába, az adatait nem vették fel, arra
A Legfelsőbb Bíróság ítélete olyan jelentőséggel bírt jogalkalmazói szempontból is,
hivatkozva, hogy már nincs további felvétel, viszont később nyilvánva-
hogy az a bíróság publikált határozatai (a továbbiakban: BH) közé is bekerült, BH
lóvá vált a számára, hogy volt még betöltetlen állás, amikor jelentkezett. P. Mariann és két társa később a NEKI-t kereste meg, hogy vállalja a
93 A Legfelsőbb Bíróság Mfv.I.10/720/2003/. sz. ítélete.
jogi képviseletüket a munkaügyi per során.
94 A Legfelsőbb Bíróság Mfv.I.10/720/2003/. sz. ítélete. – 58 –
– 59 –
Ebben az ügyben az első fokon eljáró munkaügyi bíróság a munka törvénykönyve
alperes által állított számítógépes nyilvántartást vette figyelembe a III. rendű felpe-
által előírt bizonyítási kötelezettség megosztását helyesen alkalmazta, helyt adott a
res keresetének elutasításakor, figyelmen kívül hagyva számos más bizonyítékot,
felperesek keresetének, és nemvagyonikár-térítés megfizetésére kötelezte az alpe-
mint például a felperesek nyilatkozatait, illetve az a körülményt, hogy a III. rendű
rest. A másodfokon eljáró megyei bíróság azonban úgy találta, hogy a III. rendű
felperes korábban már többször jelentkezett a munkaügyi központon keresztül az
felperes – aki nem P. Mariannékkal ment az alperes gyárába – vonatkozásában nem
alperesnél munkára, így adatai akkor is bekerülhettek a nyilvántartásba. A másod-
volt meg a hátrányos megkülönböztetés ténybeli alapja, tekintettel arra, hogy a bí-
fokú bíróság ítélete arra sem adott megfelelő magyarázatot, hogy egyéb bizonyíté-
róság elfogadta az alperes bizonyítását abban a tekintetben, hogy a III. rendű felpe-
kokat miért rekesztett ki értékelése köréből.
res járt az irodájában, és adatait fel is vették. Ezt pedig úgy értékelte a bíróság, hogy a III. rendű felperes nem tett eleget bizonyítási kötelezettségének.
Jelentős eredményként értékelhető az, hogy a Legfelsőbb Bíróság a NEKI egy korábban született ügyében keletkezett legfelsőbb bírósági határozat figyelembevételével
A másodfokú döntés ellen ezen esetben sem volt más jogi lehetőség, mint a felül-
döntött P. Mariann és társai esetében, ami egyértelműen jelzi, hogy a NEKI által
vizsgálat. A felülvizsgálati eljárás eredményeképpen a Legfelsőbb Bíróság 2005
képviselt ügyekben született döntések alkalmasak arra, hogy fejlesszék a jogalkal-
szeptemberében hozott ítéletével a másodfokon eljáró megyei bíróság ítéletének azt
mazói gyakorlatot.
a részét, amelyben a III. rendű felperes keresetét elutasította, hatályon kívül helyezte, és a bíróságot ebben a körben új eljárás lefolytatására és új határozat meghozata-
Időközben, 2004. január 27-én hatályba lépett az Ebktv., amely már részletesen sza-
lára kötelezte.
bályozza a bizonyítás kérdését. A törvényi szabályozás tulajdonképpen az F. Katalin ügyében született BH 2004.255. sz. határozattal egybehangzóan, de azt ki is egészít-
Indokolásában a Legfelsőbb Bíróság idézte az F. Katalin ügyében született BH 2004.255
ve szabályozta a bizonyítási teher megosztását.
számú legfelsőbb bírósági határozatot, egészen pontosan annak fentebb idézett részeit a hátrányos megkülönböztetés miatt indult eljárásokban alkalmazandó bizonyítási
Az Ebktv. alapján indult diszkriminációs jogi eljárásokban a NEKI ügyeinek tapasz-
szabályokról. A diszkriminációs eljárásokban alkalmazott megváltozott bizonyítási
talatai alapján azt láthatjuk, hogy a jogalkalmazók az esetek többségében helyesen
szabályok érvényesülésével kapcsolatos általános megállapításként hozzáfűzte a bíró-
alkalmazták ezt az új jogintézményt.
ság azt is, hogy „[a] sajátos bizonyítási szabályok érvényesüléséhez, a nemegyszer egymásnak ellentmondó nyilatkozatok és bizonyítékok miatt különös jelentősége van az
Az új törvény hatálybalépését követően összesen nyolc munkavállaló által a MÁV
összes bizonyíték egyenkénti és egymással összevetett összességében elbírálásának az ok-
Zrt. ellen indított munkaügyi diszkriminációs per jól illusztrálja a bizonyítási köte-
szerűség, az életszerűség és a logika szempontjai figyelembevételével, és nem mellőzhető
lezettség megosztásának megfelelő alkalmazását.96
ennek során a közvetett bizonyítékok számbavétele sem [...]”95. A roma származású panaszosok 5–10 éve álltak a MÁV Zrt. alkalmazáMindezen általános megállapítások fényében a Legfelsőbb Bíróság úgy találta, hogy
sában. 2004-ben egy kormányhatározat következményeképpen nagyará-
a megyei bíróság ítélete nem volt megalapozott, mert csak egyetlen körülményt, az
95 A Legfelsőbb Bíróság Mfv.I.10.642/2004/3. sz. ítélete. – 60 –
96 Mivel az ügyek az ítéletek meghozatala idején nagy sajtónyilvánosságot kaptak, ez esetben feltüntetjük az alperes nevét. – 61 –
nyú létszámleépítés történt a cég egyik Borsod megyei főpályamesteri
koztak a bíróság előtt, a hátrány vonatkozásában pedig okirati bizonyítékokkal is alátá-
szakaszán. A létszámleépítés részben munkajogi jogutódlással történt meg,
masztották, hogy a MÁV Zrt.-nél maradt munkavállalókhoz képest milyen hátrányok
amelynek keretében több dolgozót kiszerveztek egy gazdasági társasághoz.
érték őket (foglalkoztatási garancia rövidebb ideje, végkielégítés kisebb összege stb.).
A kiszervezés eredményeképpen a munkavállalók több szempontból is hátrányosabb helyzetbe kerültek, mint azok, akik a közlekedési társaságnál
Ezek után – fejtette ki a bíróság – az alperest terhelte annak bizonyítása, hogy megtartot-
maradtak. Egyrészt az átadott munkavállalók csak egyéves foglalkoztatási
ta, vagy adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani az egyenlő bánás-
garanciát kaptak új cégüknél. Ennek leteltével az Mt. szerinti végkielégítés
mód követelményét, tehát a bizonyítási kötelezettség az alperes terhére megfordult. Az
járt nekik, szemben a MÁV ZRt.-nél érvényben lévő kollektív szerződés
alperes ebben a körben azzal védekezett, hogy az egyenlő bánásmód követelményét
nyújtatta kedvezőbb feltételekkel. Elestek továbbá a MÁV-alkalmazottakat
megtartotta, mert nem a munkavállalók származása, hanem szakmai indokok miatt
megillető szociális csomagtól, és érdekérvényesítő képességük is jelentősen
szervezte ki az érintett munkavállalókat. Ezzel tehát az alperes tulajdonképpen azt állí-
csökkent a jogutód cégnél, ahol a szakszervezet közel sem bírt olyan súl-
totta, hogy a kiszervezés és az érintett munkavállalók roma származása között nem volt
lyal, mint eredeti munkahelyükön. A 11 kihelyezett munkavállaló közül 9
ok-okozati összefüggés.98 A bíróság azonban ezt a körülményt nem látta bizonyítottnak,
vallotta magát roma származásúnak. A kihelyezett roma munkavállalók
tekintettel arra, hogy az adott főpályamesteri szakasz karbantartó szakaszának vezetője
legtöbbje sokéves munkaviszonnyal és szakképzettséggel rendelkezett, míg
korábban kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy az érintett munkavállalók megfelelően vé-
állományban maradhatott olyan nem roma személy is, aki szarvasmarha-
gezték munkájukat, fegyelmi eljárás egyikükkel szemben sem folyt. Hivatkozott az alpe-
tenyésztői, illetve bútorasztalos-képesítéssel bírt, és mindössze kétéves
res főpályamestere arra is, hogy a kiszervezés alapjául a munkavállalók szakmai
munkaviszonnyal rendelkezett. A kiszervezéssel összefüggésben a MÁV
ismerete és tapasztalata szolgált alapul, de a bíróság ezt sem találta megalapozottnak,
Zrt. egyik munkahelyi szakszervezete panaszt nyújtott be a nemzeti és et-
tekintettel arra, hogy a kiszervezett és a munkáltatónál maradó munkavállalók MÁV-
nikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosához, aki kezdeményezte a sze-
szakképesítésének, iskolai végzettségének, munkaviszonyának, munkáltatónál töltött
mélyzeti döntés felülvizsgálatát a társaság vezérigazgatójánál. A cégnél
szolgálati idejének összehasonlítása sem támasztotta alá.
lefolytatott vizsgálat azonban nem találta problémásnak a kiszervezést. Az országgyűlési biztosnak írt válaszában a MÁV Zrt. kifejtette, hogy a
Mindezek után a bíróság levonta a következtetést, és megállapította, hogy „[mivel]
kiszervezés során kizárólag szakmai szempontokat vettek figyelembe, a
alperes kimentési bizonyítása nem vezetett eredményre, a bíróságnak azt kellett meg-
munkavállalók származása nem játszott szerepet. Közben két panaszos a
állapítania, hogy felpereseket származásuk miatt adták át jogutódlással jelenlegi
NEKI segítségével munkaügyi bírósághoz fordult, keresetükben azt állítva,
munkáltatójukhoz”99.
hogy valamennyi roma munkavállalót kiszervezték, kifejezetten származásukra, és nem ésszerű indokokra tekintettel.97
A fentiekben kifejtettek szerint alakul tehát a bizonyítási kötelezettség megfelelő megosztása egy munkaügyi diszkrimináció miatt indult jogi eljárásban. Ezen sza-
Ebben az ítéletben a bíróság az Ebktv. idevonatkozó 19. §-ának idézése után kifejti, hogy
bályok alkalmazása azonban nem minden esetben volt problémamentes.
a felperesek eleget tettek bizonyítási kötelezettségüknek, mert származásukról nyilat98 Az oksági összefüggés kérdésével kapcsolatban lásd B. István ügyét, 64. o. 97 Fehér Füzet 2004. MÁV Zrt. www.neki.hu
99 Miskolci Munkaügyi Bíróság 6.M.16/2005/17. sz. ítélete. – 62 –
– 63 –
A NEKI által képviselt ügyekben 2005 novemberében született olyan ítélet is,
vizsgálatra, illetve a fegyverviselési engedély megszerzése céljából pszi-
amelyben az első fokon eljáró munkaügyi bíróság indokolásában egyáltalán nem
chológiai alkalmassági vizsgálatra is elküldték. A vizsgálatokon túlme-
hivatkozott a megosztott bizonyítási kötelezettségre, bár a felperes keresetének helyt
nően előírás volt, hogy igényeljen erkölcsi bizonyítványt, nyisson
adott.
folyószámlát, készíttessen magáról igazolványképeket, és lépjen be a
100
Az ítélet indokolását a NEKI által megbízott jogi képviselő fellebbezése
alapján pontosította csak a másodfokon eljáró munkaügyi bíróság.
101
Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarába. A felek abban állapodtak meg, hogy az iratokat a kirendeltség továbbítja
A bizonyítási kötelezettség témakörén belül egy másik problémával is találkozott a
a Budapesten található központba, mivel ott döntenek az új munkavál-
NEKI a hátrányos megkülönböztetés miatt indult jogi eljárások során. Ezen eljárá-
lalók felvételéről. B. István a szükséges vizsgálatokon részt vett, azokon
sok legfontosabb kérdése, hogy a hátrányt megvalósító cselekmény és az érintett sze-
megfelelt, és beszerezte az egyéb igazolásokat is. 2005 júniusában azon-
mély védett tulajdonsága között van-e oksági összefüggés. Amennyiben van, akkor
ban a cég titkárnője azzal hívta fel B. Istvánt, hogy mégsem tudják al-
megvalósul a diszkrimináció, ha azonban a cselekmény nem az érintett személy
kalmazni, ugyanis a budapesti központ „nem engedélyezte” a panaszos
védett tulajdonságával van kapcsolatban, akkor nem beszélhetünk hátrányos meg-
felvételét. A hír nagyon meglepte B. Istvánt, hiszen addig fel sem merült,
különböztetésről. A fenti, MÁV Zrt. ellen indított eljárásban is a bíróság tulajdon-
hogy felvétele esetleg mérlegelés tárgyát képezheti. Úgy vélte, hogy a bu-
képpen amiatt marasztalta el az alperest, mert nem tudta bizonyítani az oksági
dapesti központban származása miatt hoztak elutasító döntést vele
összefüggés hiányát. Ez még akkor is így van, ha maga az ítélet kifejezetten nem
szemben. B. István a NEKI által képviselve munkaügyi pert indított a
hivatkozik az oksági összefüggésre.
munkáltató ellen. A bírósági eljárás során azonban az alperes sikeresen kimentette magát a diszkrimináció alól arra hivatkozva, hogy a cég át-
Az oksági összefüggés központi szerepéből adódóan rendkívüli fontossága van annak,
alakulása miatt B. István jelentkezésének időpontját követően létszám-
hogy a jogalkalmazó melyik féltől várja el ennek bizonyítását. B. István ügyében a
stopot vezettek be, amely során egyetlen munkavállalót sem vettek fel.102
NEKI álláspontja szerint az első fokon eljáró bíróság helytelenül ítélte meg az oksági összefüggés bizonyításának kérdését.
Az első fokon eljáró munkaügyi bíróság 2007 szeptemberében kelt ítéletében a bizonyítási szabályok ismertetése során úgy fogalmazott, hogy „[…] a bíróság álláspontja sze-
A roma származású B. István 2005 májusában kereste fel az országos
rint az esélyegyenlőségi törvényben foglaltak értelmében a felperesnek azt kell bizonyítania,
hálózattal rendelkező biztonsági szolgáltató kft.-t, és az iránt érdeklő-
hogy az elszenvedett hátrány összefüggésben volt a származásával”103.
dött, hogy van-e felvétel vagyonőri munkakörben. A kirendeltség vezetője közölte, hogy épp keresnek valakit értékszállítói pozíció betöltésére.
Ez a megállapítás azonban a NEKI álláspontja szerint ellentétes az Ebktv. vonatkozó
Miután tisztázták, hogy a férfi rendelkezik az előírt képesítést igazoló
rendelkezéseivel, amelyek szerint a felperesnek csak azt kell valószínűsítenie, hogy
dokumentumokkal, a cég képviselője ígéretet tett B. István foglalkozta-
hátrány érte, illetve, hogy rendelkezett valamely, a törvényben felsorolt védett tulaj-
tására. A felvételi eljárás részeként azonban egészségügyi alkalmassági
donsággal. Érvelésük szerint amennyiben a felperesnek még azt is bizonyítani kelle-
100 Munkaügyi Bíróság 1.M.1135/2004/9. sz. ítélete.
102 Fehér Füzet 2005. B. István ügye. www.neki.hu
101 Zala Megyei Bíróság 4.Mf.20.245/2006/4. sz. ítélete.
103 Pécsi Munkaügyi Bíróság 3.M.615/2006/16. sz. ítélete.
– 64 –
– 65 –
ne, hogy az elszenvedett hátrány összefüggésben volt a védett tulajdonságával, a
A bírósági joggyakorlat alakulása szempontjából fontos, hogy az ítélet indokolásá-
megosztott bizonyításnak a felperes perbeli helyzetét megkönnyítő hatása nem ér-
ban a bíróság hangsúlyozta: a jogsérelmet szenvedett félnek csupán azt kell bizonyí-
vényesülhetne, hiszen a felperesnek kellene bizonyítania a diszkrimináció legfonto-
tania, hogy hátrány érte, és a jogsértéskor rendelkezett a védett tulajdonsággal. A
sabb elemét.
megyei bíróság ezen ítélete szintén lényeges döntésnek tekinthető, mert egy potenciális helytelen joggyakorlatot előzött meg a diszkrimináció bizonyításának egy
A fenti érveléssel megegyező álláspontra helyezkedett az Egyenlő Bánásmód Ható-
rendkívül lényeges kérdését illetően, így a hátrányos megkülönböztetés miatt jogi
ság Tanácsadó Testülete is a bizonyítási kötelezettség megosztásáról szóló állásfog-
eljárást indítók helyzetét javította.
lalásában.
104
A perbeli felek bizonyítási kötelezettségével kapcsolatban ugyanis az
állásfoglalás azt írja, hogy az eljárás alá vont fél „[…] bizonyíthatja, hogy teljes mér-
A bizonyítási kérdések tárgyalása kapcsán érdemes megvizsgálni részletesen a fe-
tékben hiányzik az okozati összefüggés az adott diszkriminációs forma két eleme (pél-
lekre vonatkozó egyes bizonyítási kötelezettségeket a hatályos Ebktv. szabályok sze-
dául a hátrány és a védett tulajdonság) között, tehát valójában megtartotta az
rint. Az Ebktv. alapján a felperesre (vagy közigazgatási eljárásban a kérelmezőre)
egyenlő bánásmód követelményét […]”.
hárul egyrészt annak valószínűsítése, hogy őt hátrány érte.106 A NEKI által felvállalt munkaügyi diszkriminációs esetekben született döntések azt mutatják, hogy ennek
Habár a B. István ügyében született elutasító ítélet rendelkező részével szemben a
a kötelezettségnek a felperesek a legtöbb esetben viszonylag egyszerűen eleget tud-
NEKI nem kívánt jogorvoslattal élni, az indokolásnak a bizonyítási teher megosztá-
nak tenni.
sáról szóló kitétele ellen fellebbezést nyújtott be, hiszen a bíróság okfejtésével azonos tartalmú megállapítások az Ebktv. téves értelmezéséhez vezethetnek, és az ez
A munkaügyi diszkriminációs esetek nagy részében a hátrány abban állt, hogy a
irányú bírósági gyakorlatra is káros hatással lehetnek. A NEKI kérte a másodfokú
jelentkezőt nem vették fel a munkahelyre.107 Más esetekben a bíróság a hátrány vo-
bíróságtól a jogszabállyal ellentétes indokolás megváltoztatását.
natkozásában elfogadta az okiratokkal is alátámasztott nyilatkozatokat arról, hogy a munkáltatóktól kiszervezett munkavállalók a maradókhoz képest rövidebb idejű
A másodfokon eljáró megyei bíróság jogerős határozatában az indoklás fellebbezés-
foglalkoztatási garanciát élveztek, kevesebb végkielégítésre és felmondási időre vol-
sel támadott részét megváltoztatta, egyetértve a NEKI fellebbezésével és az Egyenlő
tak jogosultak, elestek bizonyos szociális kedvezményektől, és érdekérvényesítő ké-
Bánásmód Hatóság Tanácsadó Testülete fentebb idézett állásfoglalásával. A másod-
pességük is meggyengült.108
fokú bíróság ítélete leszögezte, hogy a bíróság „mellőzte annak kimondását, hogy az esélyegyenlőségi törvényben foglaltak értelmében a felperesnek kell azt bizonyítani,
A másik körülmény, amit valószínűsíteniük kell a felpereseknek egy hátrányos megkü-
hogy az elszenvedett hátrány összefüggésben volt származásával” .
lönböztetés miatt indult perben, az a védett tulajdonság. A NEKI ügyeinek döntő része
105
roma etnikai hovatartozással rendelkező személyeket érintett. Az ügyek tapasztalatai
104 Az Egyenlő Bánásmód Hatóság Tanácsadó Testülete 384/4/2008. (III. 28.) TT. sz. állásfoglalása a bizonyítási kötelezettség megosztásával kapcsolatban, http://egyenlobanasmod.hu/index.php?g=hirek/ TTaf_200804.htm (2010. 05. 30.).
106 Ebktv. 19. § (1) bek.
105 A Baranya Megyei Bíróság 1.Mf.21.418/2007/43. sz. ítélete.
108 MÁV I. és II. ügyek.
– 66 –
107 Cs. Gyula ügye, P. Mariann és társai ügye, B. Katalin ügye, R. Norbert ügye, T. Csaba ügye, K.-né B. Ilona és társai ügye, L.-né K. Mária ügye, B. István ügye.
– 67 –
alapján kijelenthető, hogy az esetek többségében elegendő volt e tekintetben az érintettek
mert nincsen meg a ténybeli alapjuk, és olyanokat, amelyeket azért utasít el, mert
nyilatkozata roma származásuk vonatkozásában. Az ilyen nyilatkozatokat általában az
nem relevánsak az eljárás szempontjából.
alperes (közigazgatási eljárásokban: eljárás alá vont) sem vitatta.
109
B. István ügyében
azonban az alperes kétségbe vonta a felperes roma származását, annak ellenére, hogy ő
Az első típusú sikertelen kimentés példája a több felperes által a MÁV Zrt. ellen
a bíróság előtt etnikai hovatartozásról nyilatkozatot tett. A kérdésben végül a bíróság-
indított munkaügyi diszkriminációs per, amelyben az alperes kimentésként arra
nak nem kellett állást foglalnia, mert a felek megegyeztek abban, hogy amennyiben B.
hivatkozott, hogy nem a roma származás, hanem a szakmai indokok döntöttek an-
István be tudja mutatni a kisebbségi választói névjegyzékbe való felvételét igazoló do-
nak kiválasztásánál, hogy kit szervezzenek ki.111 A bíróság azonban ezt nem fogadta
kumentumot, akkor a felperes elismeri roma származását. Miután ezt a felperes bemu-
el, azzal az indokolással, hogy a perben az alperes erre a körülményre csak hivatko-
tatta, az alperes a továbbiakban már nem vitatta a származás kérdését.
zott, de nem tudta bizonyítani. A kiszervezett roma munkavállalók szakaszának vezetője a munkához való elégtelen hozzáállást jelölte meg fő szakmai indokként, azonban az ezzel kapcsolatos munkafegyelem-sértések nem nyertek bizonyítást, fi-
Mentesülés a hátrányos megkülönböztetés
gyelemmel arra, hogy a bírósági eljárást megelőzően az alperes által a nemzeti és
következményei alól
etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának írott levél kifejezetten azt tartalmazza, hogy a kiszervezett munkavállalóknak nem volt fegyelmi ügyük, munká-
Az egyenlő bánásmód megsértése miatt indult jogi eljárásokban az alperes akkor
jukkal a vezetőjük meg volt elégedve.
mentesülhet a felelősségre vonás alól, ha bizonyítja, hogy a) a felperes által valószínűsített körülmények nem állnak fenn, b) az egyenlő bánásmód követelményét megtar-
Az olyan típusú sikertelen kimentésre, amelyet a jogalkalmazó azért utasít el, mert
totta, c) az egyenlő bánásmód követelményét nem volt köteles megtartani.
nincs relevanciája az ügyben, tipikus példa a munkáltató hivatkozása arra, hogy
110
egyébként alkalmaz roma munkavállalót, illetve alkalmazottainak vannak roma köA NEKI által felvállalt munkaügyi diszkriminációs ügyekben az alperesek az első
tődéseik. A NEKI által képviselt munkaügyi diszkriminációs perek tapasztalatai azt
két kimentési lehetőség fogalmi körébe tartozó bizonyítással éltek, azaz a felperes
mutatják, hogy ezen érvelést a jogalkalmazók nem szokták figyelembe venni. Az
által valószínűsített körülményeket cáfolják, illetve arra vonatkozóan folytatnak le
Egyenlő Bánásmód Hatóság T. Csaba ügyében112 ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz,
bizonyítást, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartották. A bizonyítási
hogy „[a] hatóság mellőzte az eljárás alá vont által indítványozott roma származású
indítványok kimerítően részletes felsorolása nem célszerű, általános megállapításo-
munkavállaló tanúkénti meghallgatását, mert álláspontja szerint a hátrányos megkü-
kat pedig problematikus levonni ezen kimentési bizonyításokból, tekintve, hogy
lönböztetést megvalósító magatartást az adott jogviszonyban kell vizsgálni, így az a
nagyban függnek az egyes esetek részleteitől, és legfőképpen attól, hogy a bizonyí-
körülmény, hogy az eljárás alá vont képviselője ezen túlmenően roma személyekkel
tási indítványok mennyire megalapozottak. Ilyen tekintetben megkülönböztethe-
milyen kapcsolatot alakított ki, illetőleg milyen más jogviszonyt létesít, jelen ügy meg-
tünk olyan sikertelen kimentéseket, amelyeket azért nem fogad el a jogalkalmazó,
ítélése szempontjából nem értékelhető”113.
109 Cs. Gyula ügye, P. Mariann és társai ügye, 8 felperes egy közlekedési társaság ellen indított ügyei, B. Katalin ügye, R. Norbert ügye, L.-né K. Mária ügye, K.-né B. Ilona és társai ügye.
111 Az ügy leírását lásd a 61–62. oldalon.
110 A bizonyítás szabályairól lásd 49. o.
113 EBH/180/1/2006 sz. határozata. – 68 –
112 Az ügy leírását lásd a 72. oldalon.
– 69 –
Természetesen a NEKI ügyei között volt olyan is, amikor a munkáltató sikeresen bi-
érzést V. Istvánban, hogy roma származása volt az elutasítás oka. Ezt
zonyította, hogy nem volt ok-okozati összefüggés az iroda által képviselt panaszos
követően kereste fel a NEKI-t, hogy jogi segítséget kérjen a feltételezett
származása és a bekövetkezett hátrány között, az eltérő bánásmódnak volt más, éssze-
diszkrimináció miatt.114
rű oka. Ilyen sikeres kimentéssel élt B. István ügyében a munkáltató, amikor okirati bizonyítékokkal is támogatva bizonyította, hogy nem azért nem vette fel a felperest,
Annak érdekében, hogy bizonyossá váljon, hogy V. István gyanúja alapos-e, az iro-
mert ő roma származású, hanem azért, mert a jelentkezése utáni időben létszámstop
da tesztelést szervezett, aminek keretében egy roma és egy nem roma származású
lépett életbe a cégnél, és emiatt senkit nem vettek fel az adott időszakban.
személy V. Istvánhoz hasonlóan telefonon jelentkezett a meghirdetett állásra, és mindkettőjüket behívták személyes beszélgetésre. A roma származású tesztelő V. Istvánhoz hasonlóan járt: a személyes találkozás során azt mondták neki, hogy már
A tesztelés módszerének alkalmazása
betöltötték az állást. Tőle sem kérdezték meg, hogy milyen végzettsége van, dolgozott-e már hasonló pozícióban. Ezzel szemben, 10 perccel később a nem roma tesz-
A foglalkoztatás területén a NEKI a tesztelés módszerét először 2003-ban alkal-
telőt ugyanaz az alkalmazott végigvezette a nyomdán, megmutatta neki a
mazta.
munkavégzés helyét, a gépeket. Azt is elmondta neki, hogy próbamunka keretében három-négy órát kellene dolgoznia, és csak ezt követően tudják eldönteni, hogy A roma származású V. István 2003 februárjában egy újsághirdetés
felveszik-e a munkára. A végzettsége után nem érdeklődtek, egyszerűen megegyez-
alapján telefonon jelentkezett nyomdai szakember munkakörbe. A tele-
tek abban, hogy másnap reggel nyolc órai kezdettel elkezdhet dolgozni. A tesztelés
fonban egy hölgy tájékoztatta, hogy nyomdai termékek előállítására
tehát megerősítette azt a feltételezést, hogy a cég tulajdonképpen kizárólag a jelent-
keresnek munkatársakat, és jelenleg is van felvétel. Miután V. István
kezők származása alapján döntött, hiszen a jelentkezőktől nem is érdeklődtek a
elmondta, hogy többéves szakmai gyakorlata van, megállapodtak egy
szakmai gyakorlatuk iránt, és a roma származásúaknak meg sem adták a lehetősé-
személyes találkozóban is. Két órával később azonban, amikor a talál-
get a próbamunkára.
kozón megjelent, közölték vele, hogy az állást már betöltötték. V. István furcsállotta, hogy két óra alatt találtak megfelelő szakembert, tapaszta-
A tesztelés eredményének birtokában a NEKI megkereste a céget, és ismertette vele,
lata szerint ugyanis csak a próbamunka során szokott kiderülni, hogy a
hogy eljárása diszkriminációt valósított meg, amelyre a tesztelés szolgál bizonyíté-
jelentkező jó szakember-e. Ezért V. István arra gyanakodott, hogy iga-
kul. A cég peren kívüli megegyezést indítványozott, amelyet a NEKI ügyfele elfoga-
zából akkor döntötték el, hogy nem fogják alkalmazni, amikor látták,
dott. Így a felek között végül megegyezés született, amelynek keretében a cég
hogy roma származású. Annak érdekében, hogy leellenőrizze a cég kép-
kártérítést fizetett V. Istvánnak.
viselője által mondottakat, egy óra múlva újra felhívta a hirdetésben szereplő telefonszámot. Ekkor ismét azt a választ kapta, hogy van még
Jelen esetben tehát a tesztelés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a NEKI a cég diszk-
felvétel, de személyes elbeszélgetésre is szükség van. A cég munkatársá-
riminatív eljárásáról információkat szerezzen. A tesztelők pedig arra is készek vol-
val ismét megegyezett egy másnap délelőtti időpontban. Mindezek után
tak, hogy egy későbbi eljárás során tanúként adják elő a velük történteket. Mindezen
nyilvánvalóvá vált, hogy a személyes találkozó során nem mondtak neki igazat az állás betöltéséről, ami ugyancsak megerősítette azt az – 70 –
114 Fehér Füzet 2003. Igazolást is adtak (V. István ügye). www.neki.hu – 71 –
okok bizonnyal hozzájárultak ahhoz, hogy a munkáltató hajlandó volt megegyezést
tó ellen. Az EBH döntésében megállapította, hogy az eljárás alá vont fél a döntései-
kötni, amivel elkerülhető volt a bírósági eljárás.
nek ésszerű indokát nem tudta bizonyítani, a lefolytatott vizsgálat éppen azt igazolta, hogy a jogsértő magatartás a sérelmet szenvedett személy roma származá-
T. Csaba ügyében a NEKI újra alkalmazta a tesztelés módszerét – ezúttal telefonon
sával függött össze. Ennek alátámasztására hivatkozott a hatóság a tesztelők elmon-
keresztül.
dására is, akik mint tanúk vettek részt az eljárásban. Az EBH kifejtette, hogy „[a] tesztelés is azt igazolta, hogy az egyik tesztelőt a másiktól a roma származásra utaló
T. Csaba 2005 augusztusában egy budapesti kerületi gyermekjóléti
név alapján eltérő bánásmódban részesítette”116.
szolgálat hivatali helyiségéből telefonon jelentkezett egy hirdetési újságban megjelent álláshirdetésre, amelyben „állandó munkára, józan életű
Mindezek alapján az EBH megállapította, hogy a cég hátrányos megkülönbözte-
festőt” kerestek. A beszélgetés során a munkáltató tájékoztatta T. Csa-
tést valósított meg, és 700 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte.
bát, hogy milyen munkát kellene pontosan végezni, és nagyon elégedett volt, amikor megtudta, hogy többéves tapasztalata van a kérdéses terü-
T. Csaba ügye a NEKI gyakorlatában rendkívüli jelentőségű, mert ebben az esetben
leten. A munkavégzés főbb feltételeit már megbeszélték, amikor a kérel-
állapította meg először az EBH a tesztelési eljárás eredményeire is alapozva foglal-
mező megkérdezte, hogy nem baj-e, hogy ő roma származású. Ezt a
koztatási diszkrimináció megtörténtét. Ez azt bizonyítja, hogy a megfelelően, ellen-
kérdést azért tette fel, mert előzőleg több esetben volt része elutasítás-
őrzött körülmények között lefolytatott tesztelés jelentős bizonyíték lehet a hátrányos
ban, amikor személyes találkozó során a munkáltatók szembesültek
megkülönböztetés miatt indult eljárásokban. Különlegessége még az ügynek, hogy
roma származásával. A kérdésre a munkáltató képviselőjétől azt a vá-
a tesztelés telefonon keresztül történt. Azért is fontos, hogy ezt a fajta tesztelést is
laszt kapta, hogy ez esetben nem alkalmazzák, és a telefonbeszélgetés
elfogadta az EBH bizonyító erejűnek, mert – főleg foglalkoztatási diszkrimináció
ezzel le is zárult. A beszélgetésnek fültanúja volt a gyermekjóléti szolgá-
gyanúja esetén – a legtöbb esetben igen rövid idő áll rendelkezésre a tesztelés meg-
lat munkatársa is, ő tanácsolta T. Csabának, hogy amennyiben jogilag
szervezésére, hiszen addig kell lebonyolítani az eljárást, amíg a munkakör még be-
szeretne fellépni a hirdető ellen, akkor forduljon a NEKI-hez.
töltetlen. Sok esetben pedig az állásokat napokon, sőt akár órákon belül betöltik. A
115
telefonos tesztelés lehetőséget ad arra, hogy rövid idő alatt megvalósuljon a teszteMivel ebben az esetben a munkára való jelentkezés kizárólag telefonon történt, a NEKI
lés, mert a vizsgált cég nem kerül személyes kapcsolatba a tesztelővel, így akár nem
telefonos tesztelést szervezett meg, amelynek során egy roma és egy nem roma néven
roma tesztelő is kiadhatja magát roma származásúnak. Meggyorsítja a tesztelési el-
bemutatkozó tesztelő újra felhívta a hirdetőt. A tesztelés során a romaként telefonáló
járást az is, hogy a tesztelőnek nem kell feltétlenül felkeresnie a NEKI irodáját (ami-
tesztelőt egyértelműen elutasították, míg a nem romával megbeszélték a munkavégzés
nek megszervezése ugyancsak időigényes lehet), hiszen telefonon szinte bárhonnan
feltételeit, és felajánlották neki, hogy rövid időn belül elkezdheti a munkát.
felhívhatja a vizsgált céget. Természetesen azonban ilyen esetekben is fontos, hogy a tesztelés után rövid idővel rögzítse a tesztelő az eljárás során elhangzottakat az
Miután a tesztelés megerősítette a diszkriminatív gyakorlat gyanúját, a NEKI T.
erre rendszeresített nyomtatványon.
Csabát képviselve az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt indított eljárást a munkálta-
115 Fehér Füzet 2008. T. Csaba ügye. www.neki.hu – 72 –
116 Az Egyenlő Bánásmód Hatóság EBH/180/1/2006. sz. ítélete. – 73 –
A tesztelők szerepe a tesztelési eljárás során alapvető jelentőségű, hiszen a tesztelés
A tesztelés során a nem roma származású tesztelő egy telefonbeszélgetés után szin-
sikeressége függ tőlük. R. Johanna ügye jól illusztrálja, mennyire lényeges a teszte-
tén részt vett egy felvételi beszélgetésen. Ugyanazzal a személlyel találkozott, aki R.
lők viselkedése a tesztelési szituációban.
Johannával is elbeszélgetett, most barátságos hangvételű volt, a tesztelő pontos információkat kapott a munkáltató személyére, a munka jellegére, a munkaidőre és a
R. Johanna 2007 augusztusában egy étkeztetési céghez jelentkezett tele-
munkabérre vonatkozóan, és még a konyhában is körbevezették. Pár nap múlva
fonon konyhai kisegítő munkakörre. Amikor felhívta a céget, megtudta,
értesítették, hogy felvették a munkára. R. Johanna és a tesztelő nagyban hasonló
hogy a meghirdetett pozíció még betöltetlen, és közölték vele azt is, hogy
tulajdonságokkal jelentkezett a munkára (egyiküknek sem volt megelőző gyakorlata,
délután személyesen menjen be a megadott címre egy munkafelvételi
egyforma iskolai végzettségük volt, azonos neműek és hasonló életkorúak voltak),
interjúra. A személyes találkozó során egy hölgy fogadta, aki R. Johan-
ezért megalapozottnak látszott az a feltételezés, hogy csupán etnikai hovatartozásuk
na elmondása szerint be sem mutatkozott, őt hellyel sem kínálta, és ál-
alapján döntöttek a jelentkezők között. A fentiek alapján a NEKI R. Johanna nevé-
talában is lekezelően bánt vele. Végül mindössze egy mintegy 2-3 perces
ben eljárást indított az EBH előtt.
beszélgetést követően közölte vele, hogy a cég nem kívánja alkalmazni, mivel hasonló munkakörben még nem dolgozott azelőtt. Mivel az állás-
Az eljárás során vált azonban világossá, hogy a tesztelő hozzáállása az interjún lé-
interjú légköre, hangneme R. Johanna megítélése szerint eleve elutasító
nyegesen különbözött R. Johannáétól. A tesztelő ugyanis – elmondása szerint is –
volt, a lány úgy érezte, hogy valójában roma származása miatt nem
túlságosan beleélte magát a szerepbe, és szeretett volna minél jobb benyomást kelteni.
adtak neki lehetőséget, hogy bizonyítsa, megállja a helyét a konyhai
Ezzel azonban lényegesen jobb színben tűnt fel, mint a panaszos, így a tesztelés nem
munka során. R. Johanna a NEKI-hez fordult jogi segítségért, az iroda
volt összehasonlítható R. Johanna felvételi beszélgetésével. A megfelelő teszteléses
pedig egy tesztelési eljárás megszervezése mellett döntött annak ér-
eljárás követelménye ugyanis az, hogy a tesztelők – származásuk kivételével – tulaj-
dekében, hogy kiderüljön, hogy a diszkrimináció gyanúja vajon meg-
donságaikban és viselkedésükben egymással összehasonlíthatók legyenek. Ez teszi
alapozott-e.
lehetővé, hogy eltérő bánásmód esetén megalapozottan lehessen arra hivatkozni,
117
hogy az eltérés oka a származás. Az eljárás alá vont fél R. Johanna ügyében tehát Ahogy az a foglalkoztatási diszkriminációs eseteknél sokszor előfordul, ebben az
sikeresen hivatkozhatott arra, hogy a lényegesen nagyobb lelkesedése miatt akarta
ügyben is a lehető legrövidebb idő alatt kellett megszervezni a tesztelést, addig,
alkalmazni a tesztelőt a panaszos helyett. Az eljárás alá vont fél ezen védekezése –
amíg betöltetlen volt az állás. A szervezést az is nehezítette, hogy R. Johanna esete
egyéb bizonyítási indítványokkal együtt – az EBH megítélése szerint alkalmas volt
egy vidéki városban történt, a tesztelők leutazását is meg kellett volna oldani. Emiatt
arra, hogy bizonyítsa, hogy az eljárás alá vont a kérelmező jelentkezését nem a szár-
az iroda végül egy helyi egyesület nem roma munkatársát kérte fel tesztelésre. Roma
mazása, hanem más, ésszerű okok miatt utasította el.
származású tesztelőt a NEKI nem tudott elérni, ezért az a döntés született, hogy az egyesület munkatársa egyedüli tesztelőként fog eljárni, így az R. Johannával való
A fenti ügy legfontosabb tanulsága tehát az, hogy a tesztelőknek minden esetben
bánásmódot azzal lehet összehasonlítani, hogy vele hogyan bánnak a felvételi eljá-
semleges módon kell eljárniuk, nem szabad kiprovokálniuk a jogsértést. A felkészíté-
rás során.
süknek ezért a fentiekre való figyelmeztetésre minden esetben ki kell terjednie. R. Johanna ügyében az idő rövidsége, a nem megfelelő felkészítés és a tesztelő tapaszta-
117 Fehér Füzet 2007. R. Johanna ügye. www.neki.hu – 74 –
latlansága mind hozzájárult ahhoz, hogy a tesztelés ne legyen megfelelő. Ez pedig – 75 –
kihatott az eljárás kimenetelére is, bár kétségkívül nem ez volt az egyetlen körül-
Főfelügyelőséghez fordult. A főfelügyelőség a lefolytatott eljárás alapján
mény, amire alapozva az EBH elutasította a kérelmet. Az is elősegíti a tesztelés si-
– a cég ügyvezetőjének elismerésére is alapozva – megállapította, hogy
kerességét, ha abban több tesztelő vesz részt, mert akkor a tesztelőkkel való
a cég roma származása miatt nem alkalmazta Cs. Gyulát, és 100 ezer
különböző bánásmódok jobban összevethetők, és hatékonyabban lehet kiszűrni,
forint munkaügyi bírságot is kiszabott. Ezek után a férfi a NEKI-hez
hogy mennyire játszik szerepet a döntésben a roma származás, illetve a jelentke-
fordult, annak érdekében, hogy az iroda jogi segítséget nyújtson neki az
zők egyéb tulajdonságai.
elszenvedett hátrányos megkülönböztetés miatti személyes kártérítés elérésében. Ennek megfelelően Cs. Gyula – a NEKI által képviselve – munkaügyi pert indított hátrányos megkülönböztetés miatt.
A hátrányos megkülönböztetés szankciói, a kártérítés Az elsőfokú bíróság ítéletében leszögezte, hogy „[ö]nmagában az a körülmény, hogy A hátrányos megkülönböztetés miatt alkalmazható szankciók egyik alapvető fajtája
az alperes a felperest a származása miatt nem alkalmazta, megalapozta a jogsértést.
a kártérítés, amelynek alapvető funkciója a jogsérelmet szenvedett fél kárainak
Az alperes azzal a magatartásával, hogy a felperest anélkül utasította el – kizárólag a
kompenzálása. A munka törvénykönyve a foglalkoztatás területén elkövetett diszk-
származására tekintettel –, hogy vizsgálta volna a szakmai végzettségét és emberi al-
rimináció kompenzálása tekintetében szűkszavúan annyit rögzít csak, hogy az
kalmasságát, a felperest megalázta, és elzárta a többi jelentkezővel azonos feltételek
egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit megfelelően or-
melletti alkalmazási lehetőségtől. A bíróság álláspontja szerint minden további bizo-
vosolni kell, és ez nem járhat más munkavállaló jogainak megsértésével, illetve
nyítás nélkül is megállapítható, hogy az alperes ezzel a felperesnek kárt okozott.”119
csorbításával.118 A fenti megállapítás azért lényeges, mert kétségbevonhatatlanul elismeri, hogy a 2004-ben Cs. Gyula ügyében az etnikai hovatartozáson alapuló diszkrimináció mi-
hátrányos megkülönböztetés az emberi méltóságot sérti, lelki megrázkódtatással jár.
atti kártérítés kérdésében az eljáró bíróság rendkívül fontos megállapítást tett.
Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy a diszkrimináció áldozatának nem kell külön pszichológiai vagy pszichiátriai szakvéleményt felmutatnia a lelki sérelmek igazolá-
A roma származású Cs. Gyula 2002-ben, majd 2003 augusztusában és
sára, ami jóval egyszerűbbé teszi a jogérvényesítést.
őszén egy biztonsági cégnél jelentkezett munkafelvételre. Az első két jelentkezésre semmiféle visszajelzést nem kapott, így harmadik alkalom-
Szintén Cs. Gyula ügyében a másodfokon eljáró bíróság, amely helybenhagyta az
mal személyesen jelent meg a cég irodájában, ahol azonban közölték
elsőfokú ítéletet, a fenti indokoláshoz annyit hozzáfűzött, hogy „súlyos jogsértés” az,
vele, hogy felesleges kitölteni a jelentkezési lapot, mert a megrendelő kí-
hogy a munkához való hozzájutástól zárta el az alperes a hátrányos megkülönböz-
vánságára roma származású személyeket nem alkalmaznak. Miután
tetéssel a felperest. Ez pedig, érvelt a bíróság, „alkalmas lehet arra, hogy a felperesben
munkakeresés során már többször találkozott hasonló jellegű diszkri-
erősítse azt a feltevést, hogy kisebbséghez tartozása gátolja a munkavállalásban és
minációval, Cs. Gyula úgy döntött, hogy ez esetben jogi eljárást kezde-
ezáltal megélhetése biztosításában”120.
ményez. Ennek érdekében az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi 119 Pest Megyei Munkaügyi Bíróság 1.M.471/2004/3. sz. ítélete. 118 Mt. 5. § (2) bek.
120 Pest Megyei Bíróság 8.Mf.28.024/2004/3. sz. ítélete. – 76 –
– 77 –
A NEKI több munkaügyi diszkriminációs ügyében is megjelent a fentiekkel szinte
lek szerint nem örült, és L.-nét mégsem alkalmazták az óvodában. Ő
szó szerint megegyező bírói indokolás. Így a MÁV diszkriminatív kiszervezési eljá-
felkereste a polgármestert, hogy magyarázatot kérjen, de csak azt a
rásával kapcsolatos ügyekben a bíróság 2005-ben és 2006-ban hozott ítéleteiben
választ kapta, hogy állítólag többen visszamondták az ebédet. Az as-
szintén kifejtette, hogy a hátrányos megkülönböztetés a felpereseket megalázta, és
szony több helyről is hallotta, hogy valóban azért nem kerülhetett az
elzárta előlük azt a lehetőséget, hogy a cég alkalmazottai maradhassanak. Így továb-
óvodába, mert többen jelezték, „nem hajlandók cigány asszony kezéből
bi bizonyítás nélkül is megállapíthatónak találta a bíróság, hogy ezzel nekik káruk
elfogadni az ételt”. Később, amikor a foglalkoztatás aktuálissá vált vol-
keletkezett. Leszögezte a bíróság azt is, hogy az „[a]lperes azzal, hogy az összes roma
na, köztisztasági, takarítási munkára osztották be. Az asszony a mun-
munkavállalót kiszervezte, munkavállalói önbecsülésükben is megsértette [őket], mert
kát elfogadta, mert az szükséges volt a megélhetéséhez, de úgy érezte,
azt juttatta kifejezésre, hogy a roma munkavállalók nem alkalmasak arra, hogy a
hogy méltánytalanul bántak vele, amikor származása miatt nem al-
MÁV Rt. alkalmazottai legyenek” .
kalmazták őt az óvoda konyháján. L.-né a helyi roma kisebbségi ön-
121
kormányzat vezetőjével együtt felkereste a jegyzőt is, és panaszt kívánt Ehhez hasonlóan 2006-ban L.-né K. Mária ügyében is kifejtette indokolásában a
tenni, azonban elutasították őket arra való hivatkozással, hogy az ügy
bíróság a fentieket, kiegészítve azzal, hogy a diszkriminatív eljárás „azt juttatta kife-
nem tartozik a jegyző hatáskörébe. Az asszony a NEKI képviseletében
jezésre, hogy a roma munkavállalók nem alkalmasak konyhai kisegítő munkára” .
indított munkaügyi pert az önkormányzat ellen hátrányos megkülön-
122
böztetés miatt.123 A roma származású L.-né K. Mária lakóhelyének polgármesterétől ígéretet kapott arra, hogy 2004. július elejétől őt konyhai kisegítő mun-
Jogi szempontból is egyértelmű tehát, hogy a hátrányos megkülönböztetés kárt
kára fogják alkalmazni közhasznú munkavégzés keretén belül. Az asszony
okoz, amelynek kompenzálására a kártérítés intézménye alkalmas. Az Mt. ezzel
nagyon megörült a hírnek, egyrészt azért, mert már hosszabb ideje
kapcsolatban úgy rendelkezik, hogy a vagyoni károk körében a munkavállaló elma-
munkanélküli volt, másrészt azért, mert a faluban a roma közhasznú
radt jövedelmét, dologi kárát és a sérelemmel, illetve annak elhárításával kapcsolat-
munkások egyike sem dolgozott konyhán, mindannyiukat utcaseprés-
ban felmerült költségét kell megtéríteni.124 A nem vagyoni károk tekintetében 2010.
re vagy szemétszedésre osztották be. A konyhai munkához szükséges
március 31. napjáig a törvény azt írta elő, hogy meg kell téríteni a munkavállalónak
vizsgálatokat L.-né K. Mária saját költségén elvégezte, ehhez két alka-
azt a kárát is, amely nem vagyoni kár, ezt követően a vonatkozó rendelkezés pedig
lommal is el kellett utaznia a megyeszékhelyre. A tüdő-, bőrgyógyásza-
nem vagyoni sérelemért ún. „sérelemdíj” megfizetését írja elő.125 Ez utóbbi jogintéz-
ti és laborvizsgálatok során semmilyen olyan körülmény nem merült
mény gyakorlata máig kialakulatlan.
fel, ami az asszony alkalmazását kizárta volna. Mindezeken kívül szintén a saját költségén megvásárolta a munkavégzéshez szükséges
Általánosságban a NEKI által felvállalt ügyek tekintetében megállapítható, hogy a
ruházatot is. Közben azonban az egész településen elterjedt a hír, hogy
peres eljárások során elsősorban nemvagyonikár-térítés megfizetését követelte az
L.-né az óvoda konyháján fog dolgozni. Ennek a falu több lakója a je123 Fehér Füzet 2004, L. Zsoltné ügye. www.neki.hu 121 Miskolci Munkaügyi Bíróság 6.M.16/2005/17. sz. és 6.M.1364/2006/4. sz. ítéletei.
124 Mt. 177. § (1) bek.
122 Miskolci Munkaügyi Bíróság 6.M.395/2005/18. sz. ítélete.
125 Mt. 177. § (2) bek.
– 78 –
– 79 –
iroda. A fenti megállapítások alapján a követelések jogalapját minden ügyben meg-
A fenti indokolást azonban a másodfokon eljáró bíróság jogerős ítéletében felülbí-
állapította a bíróság.
rálta, arra való hivatkozással, hogy az elsőfokú bíróság, amikor a próbaidő mértékéhez kötötte a nemvagyonikár-térítés mértékét, akkor helytelenül járt el, mert ezzel
A hátrányos megkülönböztetés miatt megítélt nemvagyonikár-térítés fontos kérdé-
tulajdonképpen elmaradt munkabérhez, tehát alapvetően vagyoni jellegű kárhoz vi-
se a kártérítés mértéke is. A bíróság a kártérítés összegét bírói mérlegeléssel, a körül-
szonyította a nemvagyonikár-térítést. Mindazonáltal a megváltoztatott indokolás
mények értékelésével határozza meg, ahogyan ez a NEKI ügyeiben született ítéletek
mellett is fenntartotta az első fokon megítélt 150 ezer forintos összeget.130
elemzése eredményeképpen is megállapítható.126 Az elemzett bírói döntések azt mutatják, hogy ezen általános deklarációt a bíróságok jellemzően pár mondatos
B. Katalin ügyében a 2005-ben született ítélet 300 ezer forintban állapította meg a
indokolással egészítik ki, de akad olyan ügy is, amikor ennél többet nem is lehet
nemvagyonikár-térítés összegét, a kiszabás részletes indokairól ez esetben sem tud-
megtudni a kártérítés összegének megállapításáról.
hattunk meg bővebbet.
127
2004-ben Cs. Gyula ügyében az elszenvedett hátrányos megkülönböztetés kom-
A roma származású B. Katalin 2004-ben barátnőjével együtt jelentke-
penzálására az elsőfokú bíróság az ítélet meghozatalakor érvényes értékviszonyok
zett munkafelvételre egy áruházláncot üzemeltető cégnél. Mivel előzőleg
alapján 500 ezer forint nemvagyonikár-térítést ítélt meg, az összeg megállapításá-
már mindketten részt vettek állásinterjún, azon már nem kellett részt
nak szempontjairól azonban sajnálatos módon hallgatott.
venniük. A cég osztályvezetője tájékoztatta őket, hogy üzemorvosi vizsgálaton kell átesniük, de ha azon megfelelnek, akkor 2004. december
A P. Mariann és társai ügyében ugyancsak 2004-ben születetett ítélet ettől jelentő-
elejétől tudják őket foglalkoztatni. B. Katalin és barátnője részt is vettek
Ebben az esetben a bíróság meg
a vizsgálaton, ahol alkalmasnak minősítették őket, majd közölték ve-
is indokolta ezen döntését, és kifejtette, hogy „a felpereseket ért eszmei kár vonatko-
lük, hogy a későbbiekben értesíteni fogják őket. Később azonban csak a
zásában a bíróság [...] annak mértékénél 150 ezer forint összeget találta megállapítha-
barátnőjét értesítették arról, hogy felvételt nyert, B. Katalint nem. Az
tónak, figyelemmel arra, hogy az alperesi gyakorlat szerint az álláshirdetésre
asszony ezek után felkereste a cég személyzeti igazgatóját, aki közölte
jelentkező, ténylegesen regisztrált személyek közül minden esetben azoknál, akiket al-
vele, hogy a munkavállaló alkalmazása előtt „meg kell nézni az embert,
kalmaz, próbaidőt köt ki” .
mielőtt a szerződést aláírnánk”, őt pedig nem kívánják foglalkoztatni.
sen kevesebb összeget ítélt meg: 150 ezer forintot.
128
129
Ennél többet B. Katalin nem tudott meg elutasításának okáról. A panaszos – mivel egyébként minden feltételnek megfelelt – úgy érezte, hogy valójában származása miatt nem alkalmazták. Később az asszony ka126 Pest Megyei Munkaügyi Bíróság 1.M.471/2004/3. sz. ítélete, Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság 3.M.170/2003/16. sz. ítélete, Miskolci Munkaügyi Bíróság 6.M.16/2005/17. sz. ítélete, Miskolci Munkaügyi Bíróság 6.M.1364/2006/4. sz. ítélete.
pott egy hivatalos elutasító levelet is az áruháztól, amelyben tájékoztatták, hogy eredménytelenül pályázott az állásra. Ezek után munkaügyi bírósághoz fordult hátrányos megkülönböztetés miatt. Az elsőfokú eljá-
127 Pest Megyei Munkaügyi Bíróság 1.M.471/2004/3. sz. ítélete. 128 Az ügy leírását lásd a 29. oldalon. 129 Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság 3.M.170/2003/16. sz. ítélete. – 80 –
130 Nógrád Megyei Bíróság Mf.20.293/2004/4. sz. ítélete. – 81 –
rást megnyerte a cég ellen, és csak ezek után, a cég fellebbezése alapján
őt. R. Norbertet is tájékoztatták a döntésről, annak okait azonban
indult másodfokú eljárás megkezdése után fordult a NEKI-hez, hogy a
nem tudta meg. Később többször is érdeklődött az elutasítás hátteré-
másodfokú eljárásban jogi segítséget nyújtson neki az iroda.
ről, amivel kapcsolatban végül azt a tájékoztatást kapta, hogy egy „snájdig”, fiatal, jóképű, csinos személyt akartak alkalmazni, ezért
A két per keretében, összesen nyolc roma származású személy által a MÁV Zrt. el-
nem őt választották. R. Norbert ezt az indokot nem találta hihetőnek,
len indított munkaügyi perekben a 2005-ös és 2006-os évek értékviszonyai alapján
tekintettel arra is, hogy a munkavégzés helyén vele szemben kifogást
az eljáró bíróság fejenként 500 ezer forint nemvagyonikár-térítést talált megfelelő-
nem emeltek. Mindezek miatt R. Norbert úgy érezte, hogy valójában
Az ítéletből kiderül, hogy „a bíróság értékelte azt, hogy az alperes magatartá-
a származása miatt utasította el a fővállalkozó cég a jelentkezését.
sa alkalmas lehet arra, hogy a MÁV-nál maradt munkavállalókban erősítse azt a
Ezek után a NEKI-hez fordult, hogy jogi segítséget kapjon egy későb-
feltevést, hogy a kisebbséghez tartozás gátolja a munka nem roma származásúakhoz
bi munkaügyi diszkriminációs perben.
nek.
131
képesti egyenlő értékelését” . 132
L.-né K. Mária ügyében az eljáró bíróság 2006-ban az akkori értékviszonyok alapján Az R. Norbert ügyében ugyancsak 2006-ban született ítélet a nemvagyonikár-térí-
200 ezer forintot ítélt meg a bizonyítottnak talált munkaügyi diszkrimináció miatt. Az
tés mértékét 350 ezer forintban állapította meg a felperes „küllemén” alapuló diszk-
ítélet indokolásából kiderül, hogy „a bíróság értékelte azt, hogy az alperes magatartása
rimináció miatt.
alkalmas lehetett arra, hogy a felperesben, a falu lakosságában erősítse azt a feltevést, hogy a kisebbséghez tartozás gátolja a munka nem roma származásúakhoz képesti
A roma származású R. Norbert 2004 októberében biztonsági őri ál-
egyenlő értékelését. Értékelte továbbá a bíróság azt is, hogy felperes közhasznúkénti al-
lásra jelentkezett egy nagyobb biztonsági cég egyik alvállalkozójánál.
kalmazására sor került 2004. évben, s 2005. évben is, és az alkalmaztatás a korábbi
A jelentkezését elfogadták, járt a leendő munkavégzés helyszínén is,
időszakhoz képest eltérően felperes roma származása ellenére iskolai munkavégzést is
egy önkormányzati hivatalban, ahol ismertették vele az elvégzendő a
jelentett, és csak rövid ideig kellett a felperesnek köztisztasági munkát végezni, továbbá
teendőket. A helyszínen jelen volt az önkormányzati hivatalvezető is,
a konyhai alkalmaztatás két-három hónap időszakra szólt volna.”133
akinek láthatóan semmi kifogása nem volt az ellen, hogy R. Norbert ott dolgozzon. Ezek után a fővállalkozó céghez kellett egyeztetésre
A fenti ítéletek összegezéseként megállapíthatjuk, hogy a bíróságok egyöntetűen
mennie, mert a foglalkoztatásra vonatkozó végső döntést ezen cég
elfogadják és elismerik azt, hogy a hátrányos megkülönböztetés megtörténte min-
képviselőjének kellett meghoznia. Ezen a találkozón ennek megfelelő-
den további bizonyítás nélkül is megalapozza a nemvagyonikár-térítést, amely
en részt vett a fővállalkozó területi képviselője is. A találkozón né-
szankció elsősorban a diszkrimináció okozta lelki megpróbáltatások kompenzálá-
hány perc elteltével – a megszokott, alkalmasságra és képességre
sára hivatott. A NEKI álláspontja szerint ez mindenképpen üdvözlendő gyakorlat,
vonatkozó teszt elkészíttetése nélkül – a területi képviselő az irodából
mert egy összeghatárig nem igényli feltétlenül a hosszadalmas és költséges pszicho-
távozott, és tájékoztatta a titkárnőt, hogy nem kívánja foglalkoztatni
lógiai, illetve pszichiátriai szakvélemény beszerzését, így a diszkrimináció áldozatainak jogérvényesítését megkönnyíti.
131 Az ügy leírását lásd a 61–62. oldalon. 132 Miskolci Városi Bíróság 6.M.16/2005/17. sz. ítélete. – 82 –
133 Miskolci Munkaügyi Bíróság, 6.M.395/2005/18. sz. ítélete. – 83 –
A nemvagyonikár-térítés összegénél hasonló egységes gyakorlatról már nem be-
A roma származású K.-né B. Ilona, testvére és egy további roma tár-
szélhetünk, bár ez bizonyos fokig természetes is, hiszen a nemvagyonikár-térítés
suk, valamint öt nem roma társuk 2007 márciusában egy hirdetési
összegének mérlegelésekor a bíróságoknak az eset összes körülményét figyelembe
újságban megjelent hirdetés alapján jelentkeztek süteménycsomago-
kell venniük. A NEKI által képviselt ügyekben született ítéletek alapján megállapít-
lási munkára. A munkaerőt a süteményeket gyártó cég munkaerő-
ható mindazonáltal, hogy a bíróságok 150 ezer és 500 ezer forint közötti összeget
kölcsönző közvetítésével kereste, ez jelentette meg azt a hirdetést is,
állapítottak meg nemvagyonikár-térítésként.
amire a panaszosok jelentkeztek. K.-né testvére a munkaerő-kölcsönző cég képviselőjével telefonon megállapodott egy budapesti találkozóban, annak érdekében, hogy a jelentkezés és a munkafelvétel
A diszkrimináció miatt kiszabott bírság
részleteit megbeszéljék. A nyolc jelentkező együtt busszal elutazott Budapestre, és a munkaerő-kölcsönző cég képviselőjével megállapod-
A hátrányos megkülönböztetés másik alapvető jogkövetkezménye a bírság. A NEKI
tak a munkavégzés feltételeiben. Mivel a csoport tagjai mindannyian
által felvállalt munkaügyi diszkriminációs ügyekben a közigazgatási hatóságok kö-
Budapesttől 80 kilométerre laktak, vállalniuk kellett azt is, hogy min-
zül elsősorban az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) alkalmazta a bírságot mint
den munkanapon bejárnak a munkahelyükre. Közös megegyezés és a
joghátrányt. Az egyik legérdekesebb kérdés e körben az, hogy milyen szempontokat
buszvezetőjükkel való egyeztetés után azonban a csoport ezt az áldo-
mérlegel a hatóság, amikor alkalmazza ezt a fajta szankciót.
zatot is vállalta volna. Azonban miután távoztak a találkozóról, a cég képviselője telefonon azt közölte a sofőrrel, hogy a roma származású
ezzel kapcsolatban a következőket tartalmazza a diszkriminá-
dolgozók ne menjenek dolgozni, a csoport nem roma tagjai azonban
ciót megállapító határozat: „A szankció alkalmazása során a hatóság megállapította,
a megbeszélteknek megfelelően elkezdhetik a munkát. Később K.-né
hogy az alkalmazott szankciókhoz, mint megelőzéshez és visszatartó hatáshoz fűződő
testvére maga is beszélt a cég képviselőjével, aki neki is elmondta,
célok – a jogsértő magatartás jövőbeni eltiltásán túl – csak pénzbírság kiszabásával
hogy romák nem kellenek, és hozzátette azt is, hogy ez a leendő mun-
érhető el…”
káltató képviselőjének utasítása volt. K.-né B. Ilona és két roma szár-
T. Csaba ügyében
134
135
mazású társa eljárást indított az EBH előtt, és ezzel egy időben Látható tehát, hogy bírságot abban az esetben szab ki az EBH, amennyiben úgy ta-
megkereste a NEKI-t is, hogy számukra az iroda jogi képviseletet
lálja, hogy a hátrányos megkülönböztetés jelenségének megelőzésére és az ilyen jel-
nyújtson az eljárás során.
legű cselekményektől való visszatartáshoz szükséges a pénzbeli büntetés. Ebben az ügyben a T. Csaba ügyében született döntésben foglaltakhoz hasonló célt K.-né B. Ilona és társai ügyében szintén felmerült a bírság céljának kérdése.
fogalmazott meg az EBH, amikor leszögezte, hogy „az eljárás alá vont cégekkel szemben alkalmazott szankciókkal a hatóság célja az volt, hogy azok a jogsértéssel arányban álljanak, ugyanakkor a jövőre nézve visszatartó erejük legyen. Ezért […] alkalmazandónak találta a pénzbírság kiszabását is.”136
134 Az ügy leírását lásd a 72. oldalon 135 EBH/180/1/2006. sz. határozat.
136 EBH/271/2007/26. sz. határozat. – 84 –
– 85 –
További lényeges kérdés, hogy milyen körülményeket vesz figyelembe az EBH a
megkülönböztetést szigorúan szankcionálja, amit az is mutat, hogy a K.-né B. Ilona
bírság összegének megállapításakor. T. Csaba ügyében a határozat vonatkozó része
ügyében kiszabott bírság a megállapításának idejében a hatóság joggyakorlatának
a következőket tartalmazza: „A bírság összegét az eljárás alá vont jövedelmi, vagyoni
legmagasabb összegű szankciója volt.
viszonyainak – a becsatolt adóbevallási, valamint [az eljárás alá vont képviselője] nyilatkozatának – figyelembevételével állapította meg.”137 Eljárási fórumok K.-né B. Ilona és társai ügyében az EBH a bírság összegének mérlegelése vonatkozásában azt állapította meg, hogy „e […] szankció alkalmazásakor a hatóság figye-
Ahogy arról már többször esett szó, aki hátrányos megkülönböztetést szenved el,
lemmel volt az eljárás alá vont gazdasági társaságok vagyoni helyzetére, melyet
többféle eljárást indíthat annak érdekében, hogy valamilyen módon elégtételt kap-
vagyonmérleg becsatolásával igazolt mindkét cég vezetője, a [diszkriminációt megva-
jon a jogsértésért. A NEKI foglalkoztatási diszkrimináció miatt alapvetően munka-
lósító] Kft. által kiközvetített, sérelmet szenvedett személyek számára, [...] továbbá
ügyi bíróság előtt indított pert, vagy az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt indított
arra a körülményre is, hogy ez a cég már négy éve folytatja munkaerő-toborzással
közigazgatási eljárást az ügyfelek nevében, esetenként közérdekű igényérvényesítés
kapcsolatos tevékenységét” .
keretében.
A fenti két ügy megállapításai alapján tehát az a következtetés vonható le, hogy elsősor-
Az EBH 2005. évi indulását megelőzően a foglalkoztatás területén elkövetett diszk-
ban a hátrányos megkülönböztetést elkövető fél vagyoni viszonyait veszi figyelembe az
rimináció esetén közigazgatási eljárásban csak munkaügyi felügyelőségi eljárást
EBH a bírság összegének megállapításánál, de szerepet játszanak más körülménynek is,
lehetett kezdeményezni, de ehhez a hatósághoz a NEKI jellemzően nem fordult.
mint a diszkrimináció által érintett személyek száma, ami jelzi a cselekmény súlyát, illet-
Ehelyett 2005 előtt munkaügyi bírósági eljárás öt esetben indult, amelyeket a mun-
ve az, hogy a jogsértést megvalósító cég már hosszabb ideje folytatja tevékenységét.
káltató székhelye szerinti munkaügyi bíróság előtt kellett megindítani, másodfokon
138
pedig a megfelelő megyei bíróság járt el.139 A jogerősen befejezett ügyek elemzése Végül, de nem utolsósorban felmerül a kérdés, hogy milyen összegű bírságot szab
eredményeképpen megállapítható, hogy az EBH működésének megkezdése után
ki az Egyenlő Bánásmód Hatóság a munkaügyi diszkriminációs ügyekben. A T.
négy ügy indult peres eljárás keretében,140 három pedig a hatóság előtt,141 tehát a két
Csaba ügyében 2006-ban született határozat 700 ezer forintban állapította meg ezen
eljárási típus közötti választás nagyjából kiegyenlített volt. Egy további ügyben a
szankció összegét. 2007-ben K.-né B. Ilona és társai ügyében még ennél is maga-
NEKI már a másodfokú bírósági eljárásba kapcsolódott csak be.142 A peres eljárások
sabb összeget szabott ki: a közvetlen hátrányos megkülönböztetést megvalósító
között kivételt képez M. Anita ügye, amely munkaügyi szituációt érint, azonban
munkaerő-kölcsönző cég vonatkozásában 1 millió, míg a diszkriminációra „utasí-
polgári peres eljárás indult az ügyben, mert alapvetően emberi méltóság, jó hírnév
tást” adó cég vonatkozásában 2 millió forintot. Bár a NEKI ügyeiben megállapított
és becsület megsértése volt a kereset tárgya.
bírságok tekintetében az esetek kis száma miatt általános következtetést nem lehet levonni, az megállapítható, hogy az EBH a roma származáson alapuló hátrányos
139 F. Katalin ügye, Cs. Gyula ügye, P. Mariann ügye, R. Norbert ügye, L.-né K. Mariann ügye. 140 MÁV I. és II. ügy, B. István ügye, M. Anita ügye.
137 EBH/180/1/2006. sz. határozat.
141 T. Csaba ügye, K.-né B. Ilona és társai ügye, R. Johanna ügye.
138 EBH/271/2007/26. sz. határozat.
142 B. Katalin ügye. – 86 –
– 87 –
iroda tapasztalatai alapján az állapítható meg, hogy az ügyfelek alapvetően az eljáM. Anita egy közhasznú társaság által üzemeltetett idősek otthonában
rási fórumra jellemző jogkövetkezmény alapján hozzák meg döntésüket: az az ügy-
dolgozott ápolóként. Az intézményben 2008 áprilisában állítólag tör-
fél, aki igényli a személyes kártérítést, a bírósági utat preferálja, aki pedig inkább
tént egy lopás, a vezetők azonban nem értesítették az esetről a rendőr-
csupán egy elmarasztalást vár, az a hatósági eljárást.
séget. Ehelyett a cég vezetője bejelentette, hogy hazugságvizsgálaton kell részt vennie minden dolgozónak. A nővérek többsége a főnővéren ke-
A felek közti megegyezés
resztül jelezte a munkáltatónak, hogy nem kívánnak az eljárásban részt venni. A munkáltató azonban közölte, hogy aki nem veti alá magát a
A peres eljárások és a hatósági út mellett lehetőség van arra is, hogy a felek egymás-
poligráfos vizsgálatnak, az elhagyhatja a munkahelyét. A fenyegetés
sal megegyezzenek. Természetesen az erről szóló döntést minden esetben az ügyfél-
hatására végül valamennyi nővér részt vett a vizsgálaton. Az ennek le-
nek kell meghoznia, akinek mérlegelnie kell, hogy milyen előnye és milyen hátránya
bonyolításával megbízott cég részéről eljáró pszichológusok a vizsgálat
lehet egy megegyezésnek.
előtt mindenkivel aláírattak egy beleegyező nyilatkozatot. A vizsgálatot követően a munkáltató négyfős csoportokban hívta be az alkalmazot-
V. István ügye is megegyezéssel zárult az után, hogy egy teszteléses eljárás lebonyo-
takat, akik az iroda előtt várakoztak. M. Anita az első csoporttal ment
lítását követően a NEKI megkereste a munkáltatót, és elé tárta a diszkriminatív
be, a munkáltató pedig közölte, hogy ki milyen „eredményt” ért el. Ügy-
gyakorlatot alátámasztó bizonyítékokat. Ebben az esetben az ügyfél azért volt nyi-
felünkhöz fordulva közölte, hogy nála jelzett a gép. Az asszony ezt hall-
tott a megegyezésre, mert ezzel egy hosszadalmas bírósági per elkerülésével kapha-
va sírva fakadt, de nyilvánvaló volt, hogy minden munkatársa rendkívül
tott személyes kártérítést és erkölcsi elégtételt. A munkáltató pedig minden bizonnyal
nehezen viselte az egész procedúrát. Mint később kiderült, röviddel a
belátta, hogy a teszteléses eljárás olyan bizonyítékokat szolgáltat ellene, amely a
vizsgálat után többen is felmondtak munkahelyükön. Nem sokkal ké-
későbbi bírósági per során az elmarasztalását eredményezhetné. Egy cég számára
sőbb az irodában éles hangú vita bontakozott ki M. Anita helyszínre
egy hátrányos megkülönböztetés miatti perbeli elmarasztalás az anyagi vesztesé-
érkező férje és a munkáltató között. A munkáltató megígérte, hogy haj-
gek mellett (kártérítés összege, ügyvédi díj, eljárási költségek) jelentős presztízs-
landó újabb vizsgálatot lefolytatni, erre azonban a későbbiekben sem
veszteséget is okozhat. V. István ügyében tehát a diszkriminációs panasz alapos
került sor. Ugyanakkor arra a felvetésre érdemben nem tudott válaszol-
feltárása, a tesztelési eljárás megfelelő lebonyolítása önmagában elég volt ahhoz,
ni, hogy miért nem kezdeményez hatósági eljárást, ha már meggyanú-
hogy olyan megoldás szülessen, amellyel elkerülhető volt a hosszadalmas jogi eljá-
sít valakit a lopással. A munkáltató később sem tett egyébként feljelentést,
rás, a diszkrimináció elszenvedője mégis megfelelő elégtételt kapott az elszenve-
hivatalos vizsgálat az ügyben nem indult. M. Anita úgy érezte, hogy
dett jogsértésért.
származása miatt szemelték ki bűnösnek, ezért a NEKI segítségével polgári peres eljárást indított.
Sz. Attila ügyében szintén megegyezés született a panaszos és a kérelmező között.
A NEKI alapelvei szerint a közigazgatási, illetve a bírósági út közötti választás végső
A roma származású Sz. Attila az egyik hazai közlekedési vállalat al-
esetben mindig az ügyfél döntése, a NEKI munkatársai a két eljárási forma közötti
kalmazottja volt. 2006-ban azzal kereste meg a NEKI-t, hogy közvet-
alapvető különbségekről szóló tájékoztatással tudnak ezen döntésben segíteni. Az
len felettese a munkahelyén folyamatosan számára sértő, megalázó
– 88 –
– 89 –
légkört alakít ki, származására utaló degradáló megjegyzéseket tesz, és
azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek nyomán ügyfelünk helyzete rendeződött.
a kollégáihoz képest aránytalanul sok időt kell garázsban töltenie. Sz.
Ez azért is jelentős eredmény, mert a munkahelyen történő diszkrimináció estén a
Attila panaszt tett a vezénylő felettesénél, ő azonban nem intézkedett
sikeres peres vagy hatósági eljárás mindig kétséges, különösen amiatt, mert a hátrá-
annak érdekében, hogy a munkahelyi légkör javuljon, sőt, Sz. Attilát
nyos megkülönböztetésről még információval rendelkező munkatársak általában
küldte el rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatra. A vizsgálaton Sz.
nem szívesen vallanak a munkáltatójuk ellen.
Attila alkalmasságát megállapították, de a helyzete a munkahelyén
H. Erika ügyében szintén szerepet játszott a felek közti megegyezés.
nem változott.
143
H. Erika 2008-ban jelentkezett egy sütőipari céghez takarítói munkaTekintettel arra, hogy Sz. Attila kérése az volt, hogy a NEKI nyújtson neki segítséget
körbe, majd több telefonbeszélgetés után személyesen is találkozott a cég
abban, hogy munkáját megfelelő körülmények között végezhesse, a NEKI levélben
vezetőjével. A cég vezetője a beszélgetés elején rákérdezett, hogy Erika
kereste meg a cég vezetőjét azzal, hogy tegye számunkra lehetővé az egyeztetést.
roma származású-e, ő erre azt felelte, hogy német cigánynak, azaz szin-
Levelünkben felhívtuk a munkáltató figyelmét arra, hogy álláspontunk szerint a
to származásúnak vallja magát. A cégvezető erre közölte, hogy Erika
jelenlegi helyzetben sérül a munkavállaló egyenlő bánásmódhoz fűződő joga, a
értse meg, „cigány származású személyt egész egyszerűen nem vehet fel
munkahelyi légkör, amelyet a férfi vezénylője teremtett, kimeríti az Ebktv.-ben
az üzembe”, mert még ha maga a munkavállaló megbízható is, a többi
meghatározott zaklatás tényállását. A cég hajlandónak mutatkozott az egyeztetésre,
munkatárs előtt mindez visszatetszést keltene. Szavainak fültanúja volt
amelynek keretében sor került egy személyes találkozóra a cég képviselőivel. A
H. Erika barátnője is, aki elkísérte a találkozóra.144
megbeszélésen a közlekedési társaság nyolc, különböző vezetői beosztásban lévő képviselője, illetve jogi képviselője vett részt. A találkozón a résztvevők megvitatták
A NEKI az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult H. Erika képviseletében. Az el-
Sz. Attila panaszának részleteit, ezzel kapcsolatban a cég álláspontja alapvetően az
járás során azonban az érintett gazdasági társaság jogi képviselője egyezség megkö-
volt, hogy hátrányos megkülönböztetés nem történt. Az egyeztetést követően azon-
tését javasolta. Az egyeztetés során végül a felek peren kívül megegyeztek. Ennek
ban a cég mégis tájékoztatta a NEKI-t, hogy a közlekedési társaság zártkörű vezető-
részeként a cég vezetője bocsánatot kért korábbi eljárásáért, és 150 ezer forint kár-
ségi ülésén az a döntés született, hogy a szóban forgó vezénylő a jövőben nem
térítést fizetett H. Erika részére, aki erre való tekintettel az EBH előtti kérelmét vis-
vezényli Sz. Attilát, a vezénylést a munkáltatói jogkör gyakorlójának közvetlen fel-
szavonta. Azért tekinthető sikeresnek az ügy ilyen módon való befejezése, mert
ügyeletével másik vezénylő végzi majd. Később újra kapcsolatba léptünk Sz. Attilá-
jóllehet rendkívül valószínű, hogy a kérelemben foglaltaknak a hatóság helyt adott
val, aki elmondta, hogy új vezénylőjével már nincs problémája, azóta felkerült a
volna, azonban az egyezség megkötésével H. Erika egyben személyes kártérítést is
garázsszolgálatból, és arra is lett lehetősége, hogy ún. „jó járatokon” lásson el szolgá-
kapott, aminek eléréséhez egyébként bírósági pert kellett volna indítani, amelynek
latot. Kapcsolata a munkatársaival és a feletteseivel megfelelően alakult.
eredményeképpen akár évekig is elhúzódhatott volna ügyének befejezése.
Mindezekre tekintettel a NEKI az egyeztetést sikeresnek tekintette, mert bár a munkáltató a hátrányos megkülönböztetés tényét nem ismerte el, ugyanakkor megtette
143 Fehér Füzet 2006. Sz. Attila ügye. www.neki.hu – 90 –
144 Fehér Fúzet 2008. H. Erika ügye. www.neki.hu – 91 –
Közérdekű igényérvényesítés keretében indított eljárás
lek okán nem jelentkeztek az állásra, holott képességük, képzettségük alapján annak betöltésére alkalmasak lettek volna.
A Másság Alapítvány a foglalkoztatás területén egy országos terjesztésű hirdetési újságban megjelent hirdetés miatt indított közérdekű igényérvényesítés keretében
Az EBH határozatában megállapította, hogy „az eljárás alá vont […] Kft. megsértette az
eljárást. A hirdetés „pultos hölgyet, fiatalok előnyben, keresünk […] sörözőbe” szöve-
egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy álláshirdetésében diszkriminatív feltétele-
gezéssel jelent meg. A NEKI álláspontja szerint a hirdetés indokolatlanul és éssze-
ket alkalmazott, önkényesen és indokolatlanul zárta ki az általa meghirdetett pultos po-
rűtlenül szűkítette le az állásra felvehető személyek körét, hiszen a pultos
zícióra jelentkezésből az idősebb és/vagy a férfi nemhez tartozó jelentkezőket, s ezzel az
(felszolgáló)-munkakört nem kizárólag nők képesek betölteni, ezen túlmenően
[Ebktv.] 21. § a) pontja szerinti közvetlen hátrányos megkülönböztetést alkalmazott”146.
nem csak a fiatalabb személyek lehetnek alkalmasak az állás betöltésére. Ezen munkakör betöltésénél a fenti általános tulajdonságok helyett indokoltabb lett volna
A határozat indokolása többek között megállapította, hogy az alapítvány mint ké-
azon tulajdonságokat feltüntetni, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az elvégzendő
relmező igazolta eljárási jogosultságát, majd pedig eleget tett bizonyítási kötelezett-
feladathoz (például jó állóképesség, kedvesség).
ségének. Ehhez képest a kérelmezettnek azt kellett volna igazolnia, hogy a „bepanaszolt álláshirdetésben az életkorra és nemre vonatkozó feltételnek tudja-e jog-
Az Ebktv. rendelkezései szerint a közérdekű igényérvényesítés keretében indult
szerű és a munka jellegével, természetével összefüggő indokát adni”. Azaz „kimentése
ügyekben a kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy „az egyenlő bánásmód követelmé-
érdekében azt kellett bizonyítania, hogy az általa alkalmazott feltételek alapvető vagy
nyének megsértése vagy annak közvetlen veszélye olyan tulajdonságon alapult, amely
szükséges elemei a »pultos« munkakör ellátásának, azok hiányában a munka nem,
az egyes ember személyiségének lényegi vonása, és a jogsértés vagy annak közvetlen
vagy nem azonos minőségben látható el”147.
veszélye személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti”145. E körben a hatóság megállapította, hogy a kérelmezett gazdasági társaság ugyan A NEKI sikeresen hivatkozott az eljárásban arra, hogy az irodát fenntartó Másság
gazdasági érdekre hivatkozott, azonban nem tudott e tekintetben egyetlen bizonyí-
Alapítvány alapító okirata alapján nem kizárólag nemzeti és etnikai kisebbségek, ha-
tékot sem csatolni vagy felhozni. Továbbá, az EBH megítélése szerint, egy adott
nem egyéb olyan személyek és csoportok emberi jogi jogvédelmét is ellátja, akit vagy
vendéglátóhely látogatottsága tekintetében amennyiben van is szerepe a „kedves-
akiket emberi méltóságukban, egyéb alkotmányos alapjoguk vonatkozásában megsér-
ségnek” (amire a kérelmezett hivatkozott), e körülmény nem függ sem az életkortól,
tettek. Mivel az érintett ún. védett tulajdonságok (a nem és az életkor) az egyes em-
sem a nemtől. Megjegyezte továbbá az EBH, hogy jóllehet indokolt lehet bizonyos
ber személyiségének lényeges vonásai, egyik tulajdonság sem a személy választásán
munkakörök esetén a jó fizikum, állóképesség elvárása, azonban ez közvetlenül
alapul (most figyelmen kívül hagyva a nem esetében az esetleges választás lehetősé-
nem azonosítható a „fiatal” megjelöléssel, nem mutatható ki közvetlen összefüggés
gét), és olyan elválaszthatatlan jellemvonás, ami alapvetően határozza meg a sze-
az erőnlét és az életkor között. Az EBH hangsúlyozta: „Ha a meghirdetett feladat
mélyt. Eredményesen hivatkozott a NEKI arra is, hogy a jogsértés bizonyosan
ellátásához bizonyos erőnlét szükséges, úgy annak a hirdetésben való megjelenítése
személyek meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti, hiszen nagy számú
indokolt lehet. A munkáltató azonban semmilyen formában nem vonhat le következ-
olyan jelentkezőt ért vagy érhet hátrány, akik a fentiekben megjelölt szűkítő feltéte146 EBH/1054/9/2009. sz. döntés. 145 Ebktv. 20. § (1) bek.
147 EBH/1054/9/2009. sz. döntés. – 92 –
– 93 –
tetéseket a jelentkezők kedvességére vagy erőnlétére vonatkozóan pusztán nemük vagy
B. István ügyében peres eljárásban, T. Csaba, K.-né B. Ilona és társai, valamint R.
életkoruk alapján.”
Johanna ügyében az EBH előtti eljárásban képviselte a Másság Alapítvány az ügyfe-
148
leket. Általában is elmondható, hogy általános gyakorlattá vált, hogy amely ügyben Az EBH azt is leszögezte, hogy a jogsértés megállapításához az sem volt szükséges,
annak tárgya folytán lehetséges, a Másság Alapítvány közvetlenül képviseli a diszk-
hogy konkrét sérelem megállapítható legyen. A közérdekű igényérvényesítési
rimináció áldozatát.
ügyekben a jogsértés közvetlen veszélyének fennállása elegendő, illetve „az Európai Bíróság döntése értelmében sem szükséges a hasonló ügyekben az, hogy a hatósághoz
A gyakorlatban a Másság Alapítvány képviseleti joga úgy működik, hogy az ügyfél
forduló kérelmező jelentkezését a munkáltató ténylegesen elutasítsa”. Ez által – szö-
jogi képviseletre ad meghatalmazást az alapítvány részére, amely pedig egy másik
gezte le a hatóság – „mivel a diszkriminatív feltételek egyértelműen kizártak megha-
okirattal egyik munkatársát bízza meg a képviselet ellátásával. A két meghatalma-
tározott, a védett tulajdonságokkal rendelkező személyeket az állás betöltéséből, a
zással együtt tud tehát a NEKI valamelyik munkavállalója eljárni bíróság vagy ha-
jogsértés megállapíthatósága szempontjából nem volt releváns, hogy a feltételeknek
tóság előtt.
meg nem felelés ellenére adtak-e be jelentkezést az állásra, vagy sem” .
Az eddigi tapasztalatok alapján a társadalmi szervezetek képviseleti jogának leg-
149
főbb erénye, hogy lényegesen leegyszerűsíti a jogi képviselet megszervezésének foAz EBH fenti döntése azért nagy jelentőségű, mert egy olyan álláshirdetői gyakor-
lyamatát. Nem kell ugyanis minden esetben egy ügyvédet megbízni a jogi képviselet
latot marasztalt el, amely Magyarországon általánosan elterjedt, annak ellenére,
ellátásával, ami egyrészt sok esetben jelentős szervezési feladatot igényel, másrészt
hogy az Ebktv. rendelkezéseivel ellentétes, és józan mérlegelés szerint is indokolat-
pedig a szervezet számára komoly anyagi következményekkel is jár. Az Ebktv. ren-
lan és igazságtalan. A NEKI álláspontja szerint az EBH döntése hozzájárulhat ah-
delkezésével a NEKI azon munkatársai is bekapcsolódhatnak – természetesen meg-
hoz, hogy a hasonló jellegű, társadalmi előítéleteken alapuló álláshirdetési gyakorlat
felelő szakmai kontroll mellett – a jogi képviseleti tevékenységbe, akik az egyenlő
megváltozzon.
bánásmód területével hosszú ideje foglalkoznak, de nem ügyvédek, vagy akár nem is jogászok.
A Másság Alapítvány képviseleti jogosultsága
A képviseleti jog azonban nem alkalmazható a NEKI minden ügyében, hiszen csak az egyenlő bánásmód megsértése miatt indult eljárásokban járhat el képviselőként
Az Ebktv. rendelkezéseinek megfelelően bizonyos civil szervezetek jogosultak arra,
társadalmi szervezet, így például rendőrségi eljárásokban, kártalanítási perekben
hogy saját maguk járjanak el meghatalmazott jogi képviselőként az egyenlő bánás-
nem képviselhet ügyfeleket közvetlenül az iroda. Vannak továbbá olyan ügyek is,
mód követelményének megsértése miatt indult bírósági és hatósági eljárásokban.
amelyekben célszerű egy peres eljárásokban tapasztalt ügyvédet megbízni a jogi képviselettel. M. Anita ügye jó példa erre, mert bár zaklatás mint a diszkrimináció
A rendelkezés hatálybalépése óta a NEKI több alkalommal élt a képviselet lehetősé-
egyik formája miatt is indult a bíróság előtt az eljárás, a kereset ezenkívül emberi
gével foglalkoztatási diszkriminációs ügyekben. A jogerősen befejezett ügyek közül
méltóság, becsület és jó hírnév megsértése miatt is követelte elmarasztalni az alperest. Ez utóbbi jogcímek miatt volt indokolt ügyvédet meghatalmazni, hiszen egy ilyen, nem kizárólag diszkriminációs jellegű eljárásban a NEKI munkatársainak
148 Részlet a határozatból
nincs számottevő tapasztalatuk.
149 EBH/1054/9/2009. sz. döntés. – 94 –
– 95 –
Diszkrimináció az áruk forgalmazása és szolgáltatások nyújtása területén Az irodánkban előforduló ügyek egyik legnagyobb csoportja az áruk forgalmazása és a szolgáltatások nyújtása területén előforduló diszkriminációs esetek közé tartozik. A gyakran csak vendéglátó-ipari diszkriminációnak nevezett jelenség során a tulajdonos vagy üzemeltető úgy véli, hogy a saját tulajdonában lévő vagy általa üzemeltetett vendéglátó-ipari egységbe azt enged be, illetve ott azt szolgál ki, aki számára szimpatikus. A szolgáltatást nyújtók megfontolása mögött általában az a pusztán racionálisnak tűnő üzleti megfontolás áll, hogy a forgalom csökkeni kezd, ha a romák túlságosan „felkapják” a helyet. Természetesen azt azért az üzemeltetők, tulajdonosok is tudják, hogy ma már nem szalonképes, másrészt nem is jogszerű a szórakozni kívánó vendégnek a szemébe mondani, hogy ő itt cigány származása miatt nem kívánatos, ezért inkább törzsvendégi státuszra, zártkörű rendezvényre vagy klubtagsági igazolvány hiányára hivatkoznak. A megalázott roma vendég sok esetben nem is vitatkozik, hanem távozik a helyszínről. Egyes településeken közmeggyezés alakul ki a tekintetben, hogy hova mehet a roma vendég szórakozni, és hova nem. A diszkrimináció ezen típusa nem csak szórakozóhelyeken gyakori, volt, hogy szobát nem adtak ki a roma vendégnek egy vidéki panzióban,150 vagy egy kis településen a helyi élelmiszerboltból cigány családokat tiltottak ki.151 Megtörtént olyan is, hogy egy strandra a helyi, cigánytelepen élő romák nem léphettek be, ugyanakkor a fővárosi roma tesztelőinket beengedték. Az áruk forgalmazása és szolgáltatások nyújtása során előforduló kirekesztő gyakorlatokkal már a szervezet megalakulását követően rendszeresen találkoztunk. Az
150 Fehér Füzet 2004. Debreceni panzió. www.neki.hu 151 Fehér Füzet 2005. G. Anita ügye. www.neki.hu – 96 –
– 97 –
első jelentős, nagy port felkavart diszkriminációs ügyünk is az erről a területről
a)
megtagadni vagy mellőzni szolgáltatások nyújtását vagy áru forgalmazását,
kikerülő, Góman-ügyként
b)
az adott helyen rendelkezésre álló szolgáltatásoktól, illetve áruktól eltérő
152
elhíresült eset volt 1995-ben.
minőségben szolgáltatást nyújtani, illetve árut forgalmazni, 1995 szeptemberében történt, hogy Góman Gyula,
153
roma származású
c)
olyan feliratot vagy jelzést elhelyezni, amely azon következtetés levonását
vállalkozó betért egy sörözőbe, ahol kávét és kólát rendelt magának,
teszi lehetővé, hogy az ott nyújtott szolgáltatásból vagy áruforgalmazásból
amíg fodrásznál lévő feleségére várakozott. Sok időt azonban nem töl-
valakit vagy valakiket kizárnak.154
tött el odabent, a kocsmáros ugyanis közölte vele, hogy „az ő kocsmájában cigány ember nem ehet, nem ihat, és nem szórakozhat”. Azt is
A diszkrimináció megnyilvánulási formáinak leírásán, illetve definiálásán túl a jog-
megtagadta, hogy a roma vendég kérésére a megalázó eljárást követően
szabály jelentősen megkönnyíti a jogorvoslatot elsősorban a bizonyítási kötelezett-
a panaszkönyvet átadja.
ség megosztásával és egyéb új jogintézmények bevezetésével, ahogy arról korábban már többször esett szó. Tanulmányunk következő fejezeteiben áttekintjük, hogy a
Az ügy nemcsak azért volt jelentős, mert első esetben marasztalt el a hazai bíróság
szolgáltatások nyújtása és az áruk forgalmazása területén megnyilvánuló kirekesztő
valakit amiatt, hogy egy roma kisebbséghez tartozó személyt hátrányosan megkü-
gyakorlatokkal szemben folytatott jogvédő munkára a jogszabályi változások ho-
lönböztetett, hanem azért is, mert – számításba véve az akkori értékviszonyokat – a
gyan hatottak, illetve a jogalkalmazói gyakorlat hogyan változott.
mai napig közszolgáltatás körében elkövetett hátrányos megkülönböztetés miatt a NEKI gyakorlatában ekkora mértékű (150 ezer forintos) kártérítést még nem ítélt meg bíróság. (Az esetről bővebben a későbbiekben lesz szó.)
Eljárási lehetŐségek
Ahogy az már jogi bevezetőnkből is kiderült, az Ebktv. hatálybalépése minden
Visszatérve az Ebktv. hatálybalépése előtti időszakhoz, annak idején két út állt nyitva
szempontból komoly vízválasztó a jogvédelem területén. A jogszabály a szolgálta-
a sérelmet szenvedő fél számára: vagy polgári peres eljárást kezdeményezett személy-
tások körében elkövetett diszkriminációs esetek kezelését is több szempontból
hez fűződő jogok megsértése miatt, vagy államigazgatási eljárás keretében az illetékes
megváltoztatta. Mindenekelőtt a törvény pontosan körülírja, mit is kell értenünk
fogyasztóvédelmi felügyelőséghez, illetve a területileg illetékes jegyzőhöz fordult.
azon, ha valaki nem tartja meg az egyenlő bánásmód követelményét az áruk forgalma és szolgáltatások igénybevétele során. Eszerint az egyenlő bánásmód követel-
Ahogy azt fent már említettük, az első vendéglátó-ipari diszkriminációs jellegű, si-
ményének megsértését jelenti különösen az ügyfélforgalom számára nyitva álló
keresen végigvitt ügyünk az ún. Góman-ügy volt. Ebben az esetben gyakorlatilag
helyiségben, így különösen a vendéglátó-ipari, kereskedelmi, valamint a művelődés
minden lehetséges fórumon eljárást kezdeményezett irodánk, már csak azért is,
és a szórakozás céljára létrehozott intézményekben –
hogy teszteljük, vajon az egyes jogalkalmazók hogyan járnak el diszkriminációs panasz esetén.
152 Fehér Füzet 1995. Cigány embert elvből nem szolgálnak ki. www.neki.hu 153 Góman Gyula nevét az általunk alkalmazott gyakorlattal ellentétben azért írjuk ki, mert annak idején számos híradás jelent meg teljes névvel a történtekről, valamint az eset Góman-ügyként került be a köztudatba. – 98 –
154 Ebktv. 30. § (1) bek. a)–c) pont. – 99 –
Szabálysértési eljárást kezdeményeztünk a panaszos nevében becsületsértés155 miatt,
Az Ebktv. hatálybalépése előtt a bíróság mellett egy másik lehetséges jogorvoslati
másrészt bejelentéssel éltünk a helyi polgármesteri hivatal hatósági irodájánál a pa-
fórum is rendelkezésre állt. A panaszos közigazgatási eljárást kezdeményezhetett a
naszkönyv visszatartása miatt. Mindezek mellett polgári peres eljárást is indítottunk
fogyasztóvédelmi felügyelőség előtt. Ez elsősorban abban különbözött a peres eljárás-
ügyfelünk személyhez fűződő jogainak megsértése miatt.
tól, hogy az akkori államigazgatási eljárásról szóló törvény (Áe.) szabályai szerint rövidebb elintézési határidők álltak rendelkezésre,157 emellett azonban kizárólag
Bejelentéseinkre először a polgármesteri hivatal hatósági irodája reagált: a kocsmá-
bírság kiszabására volt lehetősége a hatóságnak, kártérítési igény érvényesítésére
rost 2 ezer forintra büntették a panaszkönyv kiadásának megtagadása miatt. Az etni-
nem volt mód. A fogyasztóvédelmi felügyelőségek hatáskörét tekintve a jogi szabá-
kai alapon történő hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatban azonban a hatóság
lyozás meglehetősen egyértelmű volt, hiszen a fogyasztóvédelemről szóló törvény
rendkívül érdekes következtetésre jutott. Levelében a következőkről tájékoztatta a
értelmében a felügyelőségek piacfelügyeleti tevékenységük keretében ellenőrzik az
panaszost: „Azt, hogy az Ön kiszolgálását megtagadta a vállalkozó, sajnos szankcio-
áruk forgalmazására és a szolgáltatások nyújtására vonatkozó jogszabályok és ható-
nálni nem lehet, erre jogszabályi lehetőség nincs.”
Bár a hatósági irodának feladata
sági előírások megtartását, vizsgálatot folytathatnak a fogyasztókat érintő ügyek-
lett volna mérlegelnie, hogy vajon mennyire törvényes annak a kereskedelmi tevé-
ben, fogyasztóvédelmi bírságot szabhatnak ki, végezetül intézik a fogyasztók
kenységet folytató vendéglátóhelynek a működése, ahol a vendéget az Alkotmány-
minőségi kifogásaival és panaszaival kapcsolatos ügyeket.158 A ma már hatályon
ban és a belkereskedelmi törvényben is rögzített hátrányos megkülönböztetés tilalma
kívül helyezett ún. belkereskedelmi törvény is rendelkezett arról, hogy a vásárlót tilos
ellenére „lecigányozzák” a kiszolgálás megtagadása mellett, idáig ebben az esetben
jogosulatlanul előnyben részesíteni vagy hátránnyal sújtani.159 Mindezek ellenére a
nem jutottak el. Jól érzékelhető tehát ebből is az egységes antidiszkriminációs szabá-
felügyelőségekkel kapcsolatos tapasztalataink vegyesek voltak. Több esetben a fel-
lyozás és szankciórendszer hiánya. A hatósági iroda döntését a városi, majd megyei
ügyelőség részéről a diszkriminációs megkeresések kapcsán elutasítással és inkom-
bíróságé követte, amely elmarasztalta a kocsmárost becsületsértés szabálysértésének
petenciával találkoztunk. Volt olyan eset, amikor a hatóság az ügyet hivatalból
elkövetéséért, és első fokon 5 ezer, másodfokon 10 ezer forint bírság megfizetésére
áttette a kisebbségi ombudsmanhoz, amely szervnek nyilvánvalóan nem volt hatás-
kötelezte. A személyiségi jogi perben született ítélet volt végezetül a legszigorúbb: a
köre a vizsgálat elindítására.160 De előfordult olyan is, hogy a felügyelőség egy mun-
bíróság 150 ezer forint nemvagyonikár-térítést ítélt meg panaszosunknak, és kötelezte
katársa a vizsgálat megindítása helyett arról próbált meggyőzni minket, hogy
a kocsmárost arra is, hogy egy országos napilapban fizetett hirdetés formájában kér-
beszéljük rá roma ügyfelünket, igényeljen ő is klubtagsági igazolványt ahelyett,
156
jen bocsánatot azért, mert származása miatt megsértette a roma férfit. Ahogy azt már említettük, ha figyelembe vesszük az akkori értékviszonyokat, és a 15 évvel ezelőtti 150 ezer forintos kártérítéshez hozzászámoljuk a fizetett hirdetés árát is, elmondhatjuk, hogy a mai napig példa nélküli ítélet született.
157 Az államigazgatási eljárás szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 15. § (1) bekezdése értelmében az érdemi határozatot a kérelem beérkezését követő 30 napon belül meg kell hozni. Az (5) bekezdés szerint indokolt esetben ezt további 30 nappal lehet meghosszabbítani. 158 A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény alapján. 159 1978. évi I. törvény a belkereskedelemről, 25. § (2) bek.
155 A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. 138. § (1) bekezdése szerint, aki mással szemben a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Becsületsértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye. 156 Részlet a levélből. – 100 –
160 A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosához az fordulhat, akit megítélése szerint valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv eljárása, ennek során hozott határozata (intézkedése), illetőleg a hatóság intézkedésének elmulasztása következtében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem ért, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva (1993. évi LIX. törvény). – 101 –
hogy „torzsalkodik a diszkó üzemeltetőjével”. Azt, hogy klubtagsági igazolványra
Mint említettük, a fogyasztóvédelmi felügyelőség mellett a helyi jegyző volt a másik
való hivatkozás egy a közforgalom számára megnyitott, nyílt árusítású vendéglátó-
szerv, amelynek jogszabályban rögzített feladata volt a kereskedelmi tevékenységet
helyen jogellenes, nem sikerült a szóban forgó felügyelőség munkatársával elfogad-
folytató szolgáltatók törvényes működése felett őrködni.163 A jegyzőkkel való ta-
tatnunk, ahogy azt sem, hogy az igazolványra való hivatkozás pusztán az etnikai
pasztalataink azonban hasonlóak voltak ahhoz, amikkel a felügyelőségek esetében
alapon történő diszkriminatív gyakorlat elfedését hivatott biztosítani.
találkoztunk. 2002 júliusában ezért a sajtóban jelentettünk meg egy nyílt levelet, amelyet Magyarország jegyzőinek címeztünk. Ebben felhívtuk a figyelmet arra, hogy
A fogyasztóvédelmi hatóságoknál tapasztalt nehézségek arra ösztönöztek bennünket,
az Alkotmányban rögzített diszkriminációtilalmi rendelkezéseknek, amelyekkel
hogy a kisebbségi ombudsman bevonásával a területi felügyelőségek felett álló főfel-
összhangban a belkereskedelmi törvény is tiltja a vásárlók megkülönböztetését,
ügyelőségre gyakoroljunk nyomást. Ennek eredményeképpen 2002 novemberében a
adott esetben szerezzenek érvényt, és kellő szigorral lépjenek fel azon szolgáltatók-
Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Hatósági és Jogi Főosztálya kiadott egy módszertani
kal szemben, akik kirekesztő gyakorlatot folytatnak.
körlevelet a „kisebbségek hátrányos megkülönböztetésével kapcsolatos bejelentések intézéséről”, amelyben felhívta a területi felügyelőségeket egyrészt arra, hogy minden ilyen
Érdekes volt annak a jegyzőnek a hozzáállása, aki egy nála tett diszkriminációs pa-
bejelentést ki kell vizsgálniuk, másrészt javasolta, hogy a lehetőségek szerint a felügyelő-
naszt 2006-ban hozzánk tett át további intézkedés céljából.
ségek próbavásárlással (azaz teszteléssel) tárják fel az esetleges diszkriminatív gyakorlatot. Az egyébként szakmailag korrekt körlevelet követően sem tapasztaltunk azonban
2006 novemberében levelet kaptunk E. város jegyzőjétől, amelyhez csatol-
számottevő változást a felügyelőségek hozzáállásában, így, hacsak ügyfelünk nem ra-
tan megküldött egy közszolgáltatási diszkriminációra vonatkozó panaszt
gaszkodott hozzájuk, a jóval hosszadalmasabb bírósági út mellett döntöttünk.
számunkra „további szíves ügyintézésre”. A jegyző irodánkkal való együttműködését örvendetesnek tartottuk volna, ha az ügy, amelynek ki-
A rossz tapasztalatok mellett azért voltak jó példák is. 1999-ben a Szabolcs-Szatmár-
vizsgálását tőlünk várta, nem az ő hatáskörébe (is) tartozott volna.
Bereg Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség munkatársai roma panaszosok bejelentésére, illetve a kisebbségi ombudsman jelzésére próbavásárlást tartottak roma
G. Gyuláné, G. Anita és G. Ildikó E. városbeli lakosok 2006. október
személyekkel egy vidéki diszkóban, majd a próbavásárlás során megtapasztalt diszkri-
10-én levélben fordultak a helyi jegyzőhöz, amelyben panaszt tettek a
minatív gyakorlat miatt 100 ezer forint bírságot szabtak ki az üzemeltetőre. (Az esetről
településen működő ABC-áruház üzemeltetője ellen, miszerint az a he-
a későbbiekben még lesz szó). 2002-ben a Hajdú-Bihar Megyei Fogyasztóvédelmi Fel-
lyi roma lakosok egy jó részét nem szolgálja ki. Ahogy a levélből kiderül,
ügyelőség szintén 100 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte azt a debreceni panzióst,
nem ez volt az első eset, hogy a roma panaszosok a jegyző segítségét
161
aki előbb az akkori Esélyegyenlőségi Kormányhivatal roma munkatársait, majd irodánk roma tesztelőit utasította el azzal, hogy nincs nála kiadó szoba. Mint később kiderült, a panzióban több üres szoba is rendelkezésre állt volna mindkét esetben.162
161 Fehér Füzet 2000. D.-i diszkó. www.neki.hu 162 Fehér Füzet 2004. Debreceni panzió. www.neki.hu – 102 –
163 4/1997. évi kormányrendelet 8. § (1) bekezdése alapján az üzletek működési engedély szerinti működését és a kereskedelmi tevékenység folytatása feltételeinek érvényesülését a jegyző ellenőrzi. A (2) bekezdés szerint, ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az üzlet vagy az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytatók a jogszabályokban foglalt előírásoknak nem felelnek meg, illetve azokat nem tartják be, a jegyző az üzletet az észlelt hiányosság megszüntetéséig, de legfeljebb 90 napra ideiglenesen bezárathatja. A (4) bekezdés alapján a jegyző a működési engedélyt visszavonja, ha a kereskedő a (2) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget. (Hatálytalan 2009. I. 4-től.) – 103 –
kérték a boltossal szemben, intézkedésre azonban nem került sor. Az
megoldódott. Ezen túl azonban felhívtuk a figyelmét, hogy a kereskedelmi tevékeny-
október 10-ei beadványt követően azonban november 15-én a kérelme-
ségek folytatására vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megtartásának ellenőr-
zőkkel a polgármesteri hivatalban – ahelyett, hogy az egyébként jegyzői
zését többek között jegyzőként neki kell elvégeznie. Hiányoltuk levelünkben, hogy a
hatáskörbe is tartozó panasz tárgyában érdemben intézkedtek volna –
G. család beadványai nyomán egy alkalommal sem folytatott le eljárást. Álláspontunk
aláírattak egy kérelmet, amely szerint G. Anita kéri, hogy „a (...) Kft.-
szerint a vonatkozó, már idézett kereskedelmi jogszabályok és a közigazgatási hatósá-
vel szemben benyújtott panaszlevelét szíveskedjenek a Nemzeti és
gi eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény (Ket.) a közigazgatási eljárás lefolytatását
Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodához továbbítani”.
a jegyző kötelezettségévé teszi.166 Abban az esetben, ha a jegyző azon az – általunk
164
vitatott – állásponton volt, hogy az ABC jogellenes működési gyakorlatát vizsgálni, A bejelentés nyomán egyébként 2006 decemberében tesztelési eljárást folytattunk le
ellenőrizni nem áll módjában, a Ket. szerint a kérelmet át kellett volna tennie a hatás-
A tesztelés során roma és nem roma tesztelőket azzal
körrel és illetékességgel rendelkező más hatósághoz (például az akkor már működő
bíztunk meg, hogy a szóban forgó üzletben próbáljanak meg vásárolni, majd a vá-
Egyenlő Bánásmód Hatósághoz vagy a fogyasztóvédelmi felügyelőséghez).167 Kértük
sárlás során szerzett tapasztalataikról számoljanak be munkatársainknak, illetve
tehát levelünkben, hogy a jövőben fokozott figyelemmel kísérje, hogy a településen
töltsenek ki egy általunk összeállított kérdőívet. A tesztelés alkalmával nem roma
működő üzletek, különösen a jelen eljárással érintett üzlet üzemeltetője és dolgozói az
tesztelőinkkel együtt ment be a boltba G. Anita és G. Attiláné panaszos is. Az eljárás
egyenlő bánásmód követelményét betartsák, illetve ellenkező esetben tegye meg a
során kiderült, hogy valós a G. család azon panasza, hogy velük szemben a boltban
szükséges intézkedéseket. Levelünkre választ nem kaptunk.
a bepanaszolt ABC-ben.
165
dolgozók megkülönböztető módon, megalázóan járnak el, kiszolgálásukat az üzletben megtagadják. A tesztelés arra is rávilágított, hogy egyes romákat kiszolgálnak
Az Ebktv. hatálybalépése a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségek körét is szé-
az üzletben, a környéken lévő romasoron lakó bizonyos családokat azonban nem.
lesítette, mivel létrejött egy olyan országos hatáskörű, kizárólag a diszkriminációra
A tesztelési eljárást követően két tesztelőnk megpróbálta a konfliktust a megegyezés
fókuszáló közigazgatási szerv, amelyet megkereshetett bárki, aki diszkriminációt
irányába terelni, mivel úgy tűnt, hogy az üzlet vezetője és dolgozói maguk is kellemet-
szenvedett el. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a felügyelőségekkel és a jegyzővel
lennek találják a kiszolgálás megtagadása miatti állandó konfliktusokat. Ők arra hi-
szemben a különböző vendéglátó-ipari diszkriminációs ügyekben jóval professzio-
vatkoztak, hogy szívesen beengednének mindenkit az ABC-be, a tulajdonos utasítása
nálisabban és nagyobb szigorral lép fel. Az első ügy, amit a hatóság elé vittünk, épp
azonban az, hogy egyes családok az üzletben nem vásárolhatnak. A bolt dolgozói és a
egy szolgáltatás megtagadásával kapcsolatos eset volt. A roma panaszosok kiszolgá-
panaszosok közötti közvetítés később sikeresnek bizonyult, mivel a panaszosok egy
lását megtagadó boltost 500 ezer forintra bírságolta meg az EBH,168 ami a korábbi,
héttel későbbi visszajelzése szerint már mindenki vásárolhatott. A bolt tulajdonosa
felügyelőségek által kiszabott százezres nagyságrendű bírságokhoz képest már egy
tudomásunk szerint ügyvédi tanácsra oldotta fel a diszkriminatív tilalmat.
komoly előrelépést jelentett az antidiszkriminációs küzdelem területén. Érdekes, hogy az EBH megalakulása után is fennmaradt a fogyasztóvédelmi eljárás lehetősé-
Az ügy sikeres befejezését követően a jegyzőt levélben kerestük meg, amelyben tájé-
ge. Természetesen a két közigazgatási szerv párhuzamosan nem járhat el, a diszkri-
koztattuk a tesztelés eredményéről, és arról, hogy tudomásunk szerint a konfliktus 166 2003. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról (Ket.) 20. § (1) bek. 164 Bővebben az esetről: Fehér Füzet 2006. G. Anita ügye.
167 Ket. 22. § (2) bek.
165 A tesztelési eljárásról bővebben következő fejezetünkben lesz szó.
168 Fehér Füzet 2005. P. József ügye. www.neki.hu
– 104 –
– 105 –
mináció áldozata azonban választhat, hogy az EBH vagy a felügyelőség eljárása
O. András, a helyi kisebbségi szószóló, miután sem a polgármesterhez és
keretében kíván jogorvoslattal élni. Amennyiben a panaszos tőlünk kér tanácsot, az
a jegyzőhöz benyújtott panasza, sem a falugyűlés előtti felszólalása
EBH eljárását szoktuk javasolni a felügyelőségekkel kapcsolatos, fent már kifejtett
nem vezetett eredményre, 1999 tavaszán irodánkhoz fordult. Az utolsó
tapasztalataink miatt.
konkrét indokot ehhez az adta, hogy 1999 februárjában a lányát, aki egyébként nem a faluban él, szintén nem szolgálták ki, amikor cigarettát akart vásárolni az apjának.
A bizonyítás kérdése, tesztelés A konkrét eset és az előzmények ismeretében a NEKI két munkatársa Láthattuk, hogy több eljárási lehetőség élt és él azok számára, akiket kizárnak vala-
tényfeltárást végzett a faluban, amelynek során tanúk jelenlétében pró-
milyen típusú szolgáltatásból. Nagyon fontos kérdés volt azonban korábban az,
bavásárlást tartottak, tesztelve azt, hogy az üzletvezető magatartása
hogy hogyan lehet bizonyítani, hogy a szolgáltatás megtagadása mögött adott eset-
meghatározott emberekkel szemben valóban diszkriminatív-e. A teszte-
ben romaellenes motívum állt. Bár a korábban bemutatott Góman-ügyben a kocs-
léskor először egy nem roma származású budapesti lakos kért kávét és
máros nyíltan felvállalta a rasszista indítékot, a legtöbb hasonló esetben mindig
kólát; őt rendben kiszolgálták. Utána pár perccel a faluban élő, roma
valamilyen egyéb indokra való hivatkozással zárják ki a roma vendéget a szolgálta-
származású O. Győző lépett a kocsmába, köszönt, cigarettát és üdítőt
tásból. Az ilyen jellegű ügyek képviselete során az egyik legfontosabb kérdés az
kért. A legkisebb mértékben sem volt ittas, és semmilyen más okot sem
Ebktv. hatálybalépése előtt az volt, vajon hogyan tudunk eleget tenni a bizonyítási
szolgáltatott arra, hogy ne kezeljék vendégként, azonban az üzletvezető
kötelezettségnek.
minden indokolás nélkül megtagadta, hogy kiszolgálja. Amikor a roma vendég elkérte a panaszkönyvet, hogy sérelmét bejegyezze, azt a választ
Az Ebktv. hatálybalépése előtt a vendéglátó-ipari diszkriminációs ügyekben sze-
kapta, hogy „a panaszkönyv elfogyott”. Ezt követően egy budapesti roma
mélyhez fűződő jogok megsértése miatt tudtunk eljárást indítani, ahogy arról a fen-
származású férfi érkezett; őt kávéval kiszolgálták, míg az őt követő, szin-
tiekben már esett szó, a polgári peres eljárás szabályainak megfelelően. Ennek egyik
tén roma származású, de helybeli lakos kiszolgálását az üzletvezető
legfontosabb alapelve volt, hogy az eljárás során, amennyiben diszkriminációra hi-
megtagadta, mondván: „tudod te azt nagyon jól, hogy miért nem”.
vatkoztunk, a panaszosnak okozott sérelem és a panaszos származása közötti ok-okozati összefüggést nekünk kellett bizonyítanunk. Ez nagyon nehéz feladatot rótt ránk,
A tesztelés után a NEKI két munkatársa megkereste az üzletvezetőt, aki
és igazán sikerrel csak azokat az ügyeket tudtuk végigvinni, amelyekben egy jól ki-
elismerte, hogy valóban nem hajlandó egyes embereket kiszolgálni, kü-
dolgozott és végrehajtott tesztelés során egyértelműen tetten érhettük a diszkrimi-
lönösen azokat, akik az italboltban ittas állapotban garázdálkodnak, és
natív gyakorlatot. Az első vendéglátó-ipari diszkriminációs ügy, amelyben a
zavarják a többi vendég szórakozását. Arra azonban, hogy az említett
tesztelés módszerét alkalmaztuk, 1999-ben történt, P. községben.
kocsmában roma származású emberek garázda cselekményeket követtek volna el, és emiatt eljárás indult volna, nem volt bizonyíték. Az üz-
P. község egyetlen kocsmájában, ahol hétvégenként kenyeret is árulnak,
letvezető nem tudott konkrét választ adni arra a kérdésre, hogy a nem
az üzletvezető asszony utasítására nem szolgálták ki a helyi romák
ittas és nem garázdálkodó roma származású emberek kiszolgálását mi-
többségét. A tilalom különösen a telepi romákra vonatkozott.
ért tagadja meg.
– 106 –
– 107 –
A tényfeltárás során több tanú is elmondta, hogy a fent említett konkrét
tünk elő, a közérdekű bírság megállapítására sincs lehetőség.172 Kérelmünk alapján
eseteken kívül gyakori volt, hogy az üzletvezető másoktól, többnyire ro-
végül az ügyre a Legfelsőbb Bíróság tett pontot a következők szerint: a bíróság megál-
máktól, azok gyermekeitől, rokonaitól és ismerőseitől is megtagadja a
lapította, hogy a másodfokú bíróság érvelésével szemben az első fokon eljáró bíróság
kiszolgálást. Így a faluk közötti hétvégi focimeccs után is, amikor a nem
döntése volt helyes a közérdekű bírság megállapításával kapcsolatban. A Legfelsőbb
roma falubeliek élvezik a kocsma szolgáltatásait, a romák nem léphet-
Bíróság szerint abban az esetben, ha a jogsérelmet szenvedett személy kártérítést nem
nek a többiek közé.
terjeszt elő, ugyanakkor a jogsértés indokolatlanul súlyos, és az ahhoz vezető magatar-
169
tás pedig felróható, és megfelelő igényérvényesítés esetén a kártérítési kötelezettség nem Látható a fentiekből, hogy a tesztelés tulajdonképpen azt támasztotta alá, hogy a
zárható ki, a közérdekű bírság kiszabásának feltételei fennállnak.173 Abban a tekintet-
diszkriminatív gyakorlatot kizárólag a helyi romák ellen alkalmazzák a kocsmában,
ben azonban, hogy a másodrendű felperes esetében nem sikerült bizonyítanunk a
hiszen a fővárosi roma tesztelőnket kiszolgálták. A később indult bírósági eljárást két
kiszolgálás megtagadását, osztotta a másodfokú bíróság érvelését a Legfelsőbb Bíró-
helyi panaszos, O. András mint elsőrendű felperes és a lánya mint másodrendű felpe-
ság, így e tekintetben kereseti kérelmünket elutasította.174
res nevében indítottuk. Keresetünkben annak megállapítását kértük, hogy a kocsma üzemeltetője a kiszolgálás megtagadásával megsértette a felperesek személyhez fűző-
Egy évvel később, 2000-ben indítottunk egy hasonló jellegű eljárást, amikor már a
dő jogait. Kértük továbbá, hogy a diszkriminatív gyakorlatra való tekintettel a bíróság
tesztelés ténye alapvető módon határozta meg az ügy kimenetelét.
közérdekű bírság megfizetésére kötelezze a kocsmárost.
170
Az ügyben eljáró elsőfokú
bíróság kereseti kérelmünknek helyt adott, és a személyhez fűződő jogok sérelmének
1998 decemberében D. település kisebbségi önkormányzata a Nemzeti
megállapítása mellett 100 ezer forint közérdekű bírság megfizetésére kötelezte az al-
és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosának Hivatalához for-
perest.
Bár a bíróság ítéletének indokolásában említést tesz a tesztelésről, ugyanak-
dult azzal a panasszal, hogy a helyben található egyetlen diszkóba nem
kor nem hivatkozik rá a diszkriminációs gyakorlat alátámasztására alkalmas
engednek be cigány fiatalokat szórakozni. A kisebbségi ombudsman a
bizonyítékként. Ezzel ellentétben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét
panaszt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal Fo-
részben megváltoztatta, és kizárólag az elsőrendű felperes tekintetében állapította
gyasztóvédelmi Felügyelőségéhez továbbította, amely vizsgálatot indí-
meg a személyiségi jogi sérelmet, akinek a kiszolgálásának a megtagadásakor jelen
tott a diszkó ellen. 1999. január 16-án próbavásárlást tartottak a
volt a két tesztelőnk. Mivel a másodrendű felperes, O. András lánya egy korábbi alka-
helyszínen roma személyek és a helyi rendőrkapitányság bevonásával.
lomra hivatkozott, amikor is hiába szeretett volna apjának cigarettát vásárolni, az ő
A vizsgálat megállapította, hogy a kisebbségi önkormányzat panasza
tekintetében a keresetet elutasításíították. Megváltoztatta az ítéletet a fellebbviteli bí-
alapos volt, a próbavásárlás során ugyanis a négy roma származású
róság a közérdekű bírság tekintetében is, elutasítva ezzel kapcsolatos kérelmünket,
személyt a szórakozóhelyre az ott szolgálatot teljesítő biztonsági őrök
mivel álláspontja szerint amiatt, hogy kártérítésre vonatkozó igényt nem terjesztet-
nem engedték be.
171
169 Fehér Füzet 1999. P. község. www.neki.hu 170 A Ptk. 84. § (2) bek. alapján, ha a kártérítés címén megítélhető összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával, a bíróság a jogsértőre közérdekű célra fordítható bírságot is kiszabhat. 171 Balassagyarmati Városi Bíróság 8.p.20.767/1999/18. sz. ítélete. – 108 –
172 A bíróság érvelése szerint a bírság alkalmazásának törvényi feltétele, hogy a jogsérelmet szenvedő kártérítési igényt érvényesítsen, és ezt a bíróság megalapozottnak találja. Nógrád Megyei Bíróság Pf.20.451/2000/5. sz. ítélete. 173 A BH.1982./236. sz. bírósági határozatra hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság. 174 Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.20.822/2001/4. sz. ítélete. – 109 –
Miután a próbavásárlás eredménye alapján a felügyelőség bírságot szabott
Az ügyben később eljáró bíróság megállapította, hogy az alperesek azzal, hogy az
ki a tulajdonosra, V. Annára, helybeliek létrehoztak az asszony vezetésével
általuk üzemeltetett diszkó helyiségébe nem engedték be M. Péter és O. József roma
egy egyesületet, hogy a szórakozóhelyet az működtesse tovább. Irodánkat
származású felpereseket 2000. április 1-jén, megsértették a felperesek személyhez
ekkor kereste meg a helyi kisebbségi vezető azzal, hogy az egyesület, arra
fűződő jogait. A bíróság kötelezte az alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek
való hivatkozással, hogy a roma fiataloknak nincs egyesületi klubtagsági
meg egyetemlegesen 100-100 ezer forintot a felpereseknek, valamint ennek 2000.
igazolványuk, megtagadja a szórakozóhelyre való belépésüket.
április l. napjától a kifizetés napjáig járó évi 20 százalékos kamatát. A teszteléssel kapcsolatban a bíróság a roma és nem roma tesztelőink vallomását ítélkezése alap-
2000 áprilisában három – két nem roma és egy roma – tesztelővel utaz-
jául elfogadta, mivel azt álláspontja szerint az alperes részéről megfelelő módon
tunk a helyszínre. A két nem roma tesztelő a bejáratnál minden akadály
cáfolni nem tudták. Azzal, hogy a felpereseket etnikai hovatartozásuk miatt nem
nélkül vásárolt két belépőjegyet, majd belépett a helyiségbe. Rendeltek
engedték be a szórakozóhelyre, erkölcsi kár érte őket, érvelt a bíróság. Ennek kikü-
egy-egy üdítőitalt, aztán leültek az egyik asztalhoz. Mintegy húsz perc
szöbölésére a keresetben megjelölt 100-100 ezer forintos összeget tartotta elegendő-
után az asztalukhoz jött egy alkalmazott, és kérdezte, rendelkeznek-e
nek, mivel az az ítélet szerint az őket ért sérelemmel arányban áll. A bíróság nem
klubkártyával. Miután ők nemmel feleltek, az illető kiállított két igazol-
tartotta teljesíthetőnek ugyanakkor azt a felperesi kérelmet, amelyben 800 ezer fo-
ványt a számukra, illetve nevüket és lakcímüket bevezette egy füzetbe.
rint közérdekű célra fordítható bírság kiszabását indítványoztuk. A bíróság azzal
Közben – anélkül, hogy a tesztelők bármilyen kérdést feltettek volna – el-
érvelt, hogy álláspontja szerint a kártérítés címén megállapított összeg arányban áll a
mondta, hogy „a kártyára azért van szükség, mert csak így tudják meg-
jogsértés súlyával, valamint az eljárás elindulása óta a jogsértő esetek megszűntek, és
akadályozni cigányok bejövetelét a szórakozóhelyre, korábban ugyanis
roma fiatalok is lehetőséget kaptak azóta arra, hogy a diszkóba bejuthassanak.
problémák voltak a fogyasztóvédelemmel és az ombudsmannal”. Körülbelül fél óra múlva elindult a roma tesztelő M. Péter helyi roma
Az Ebktv. hatálybalépését követően, ahogy arról jogi bevezetőnkben esett szó, a
fiatallal. A bejáratnál kértek két belépőjegyet, az ő kiszolgálásukat
bizonyítás terhe megoszlik a két fél között. A védett tulajdonság és a kár közötti ok-
azonban már megtagadták, arra való hivatkozással, hogy nincs klub-
okozati összefüggés bizonyítása már nem volt dolgunk, az eljárás alá vont félnek
kártyájuk. Kérdezték, hogyan lehet ilyen igazolványhoz jutni, mire az
kellett volna azt alátámasztania, hogy megtartotta az egyenlő bánásmód követelmé-
volt a felelet, hogy önéletrajz és két tag ajánlása szükséges. B. Béla tesz-
nyét az adott jogviszonyban, vagy nem volt köteles azt megtartani. Innentől kezdve
telő kérte, hogy amennyiben nem adnak jegyet, hozzák ki számára a
úgy tűnik, hogy a tesztelés módszerére már nem is lenne szükség, a gyakorlat azon-
panaszkönyvet. Erre azt a választ kapta, hogy ez nem egy szórakozó-
ban azt mutatta, hogy a későbbiekben is a jogalkalmazók erőteljesen támaszkodtak
hely, hanem egy klub, ezért panaszkönyvük sincsen. Negyedóra múlva
egy-egy ügy megítélése során arra, hogy volt-e tesztelés, és az milyen eredménnyel zá-
újabb három helyi cigány fiatalt küldtünk a diszkóhoz, hogy próbálja-
rult, ráadásul a kimentési bizonyítás tekintetében kezdetben voltak kisebb zökke-
nak bejutni. Ők ugyanúgy jártak, mint az előző kettő, tagsági hiánya
nők egy-egy eljárásban, erre jó példa a következő eset is.
miatt megtagadták tőlük a belépést.
175
Egy Szabolcs megyei kisvárosban élő négy roma fiatal 2004 tavaszán szórakozni kívánt a településükön működő, országosan ismert diszkóban. Belépésüket azonban a bejáratnál álló biztonsági őr azzal az indokkal akadályozta
175 Fehér Füzet 2000. D.-i diszkó. www.neki.hu – 110 –
– 111 –
meg, hogy nem törzsvendégek. Az irodánk által később lefolytatott tesztelés
A megyei bírósághoz benyújtott keresetünkben kértük megállapítani, hogy a diszkót
eredménye alapján megállapítottuk, hogy a diszkóban bárki lehet „törzsven-
üzemeltető társaság megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, és megsértette a
dég”, kivéve a romákat. A tesztelés napján éjjel fél tizenegykor először a pa-
felperesek emberi méltóságát. Kértük azt is, hogy a bíróság az alperest tiltsa el a további
naszosok és irodánk két roma tesztelője próbáltak meg bejutni a
jogsértéstől, és kötelezze megfelelő elégtétel adására, oly módon, hogy az ítélet rendelke-
szórakozóhelyre, míg a két nem roma tesztelőnk mögöttük állt a sorban,
ző részét a diszkóban mindenki által jól látható helyre, két hónapra függessze ki. A négy
hogy figyelemmel kísérhesse a bejáratnál történteket. A roma társaság fiú
felperes részére fejenként 300 ezer forint nemvagyonikár-térítést kértünk megállapítani.
tagjai mentek elöl, mögöttük a lányok. A pénztárnál állt a roma társaság,
A bíróságtól azt is kértük, hogy 1 millió forint közérdekű bírság megfizetésére kötelezze
amikor kilépett a már ismert biztonsági őr, és közölte velük, hogy csak törzs-
az alperest.178 Álláspontunk az volt ugyanis, hogy nemcsak az általunk képviselt fiatalok
vendégek mehetnek be. Roma tesztelőnk kérdésére a biztonsági őr leszögezte,
a diszkó jogsértő működésének a kárvallottjai, hanem az egész roma közösség. Mint az a
hogy panaszosaink nem törzsvendégek. Pillanatok alatt megjelent a tulajdo-
tesztelés során is kiderült, ha valakinek sötétebb a bőre, nemkívánatos vendég a szórako-
nos is, és érdeklődött, hogy mi a gond, majd felszólította a roma fiatalokat,
zóhelyen. Tudtuk azt is, hogy ez a gyakorlat évek óta folyik a településen, ráadásul egy
hogy ne tartsák fel a sort. Hogy közlésének nyomatékot adjon, a biztonsági
rendkívül jól menő vállalkozásról volt szó. Úgy gondoltuk, hogy az 1 millió forint közér-
őr háta mögött kinyúlva meglökte az egyik fiatalt. Roma tesztelőnk azon
dekű bírság a felpereseknek járó kártérítések megfizetésén túl elengedhetetlen ahhoz,
kérdésére, hogy „miért nem lehet itt szórakozni?”, csak annyit felelt, hogy
hogy az alperes cég komolyan mérlegelje a jövőben a jogszabályok betartását.
„nem lehet, menjetek innen”. Más választásuk nem lévén, a társaság megszégyenülve távozott a helyszínről, de azt még hallották, amikor a tulajdo-
Az Ebktv. szerinti osztott bizonyítás alapján a per során az alperesre hárult annak bizo-
nos idegesen megkérdezte a biztonsági őrtől, hogy: „Mit akarnak ezek itt?”
nyítása, hogy megtartotta az egyenlő bánásmód követelményét, vagy az adott jogvi-
Irodánk két nem roma tesztelője ugyanekkor gond nélkül bejutott a szórako-
szony tekintetében nem volt köteles azt megtartani. A diszkó üzemeltetője az eljárásban
zóhelyre. Senki nem firtatta, hogy vajon törzsvendégek-e.
végig arra hivatkozott, hogy ügyfeleink az első perbeli napon olyan ittas állapotban
176
érkeztek a szórakozóhely bejáratához, hogy a bent szórakozók érdekében kellett megAz ügyben polgári peres eljárást kezdeményeztünk, az akkor már hatályos Ebktv.-re
tagadni a belépésüket. Állítólag olyan hangosak voltak, hogy már messziről „kiszúrták
alapítva a keresetet. Fontos megemlítenünk azt a tényt, hogy a négy fiatal közül csak
őket” mint „potenciálisan balhés vendégeket”. A második perbeli nappal – a tesztelés
hárman roma származásúak, a negyedik nem tartozik a kisebbségi csoporthoz. Mivel
napjával – kapcsolatban az alperesi védekezés arra irányult, hogy a korábbi alkalom-
a két sérelmezett alkalommal az ő belépését is megtagadták, lévén, hogy egy romák-
mal tanúsított hőzöngő, kötözködő viselkedés miatt született az a döntés az üzemeltető
ból álló csoport tagjaként kívánt szórakozni, a romákkal szemben alkalmazott diszk-
részéről, hogy a jövőben végérvényesen ki vannak tiltva a felperesek a diszkóból. Roma
rimináció őt is ugyanúgy sújtotta. Nyilvánvaló, ha egy nem roma társasággal ment
tesztelőink vonatkozásában az alperes kifejtette, hogy ők nyugodtan bemehettek volna,
volna a diszkóba, feltehetőleg senki nem állította volna meg a bejáratnál.
csak a felperesek nélkül, saját elhatározásukból nem akarták ezt megtenni. A diszkó
177
üzemeltetője számos roma származású tanút hozott magával arra vonatkozóan, hogy a 176 Fehér Füzet 2004. R. Ágnes ügye. www.neki.hu
diszkóba a felperesi állítással szemben gyakran járnak cigány származású vendégek
177 Az Ebktv. 8. §-a alapján a hátrányos megkülönböztetés elszenvedője nem csak az lehet, aki rendelkezik a törvényben felsorolt védett tulajdonságokkal, hanem az is, akiről csak úgy vélik, hogy rendelkezik azokkal. A diszkrimináció áldozata tehát nem csak az lehet, aki mondjuk roma származású, hanem az is, akit valamilyen okból romának tartanak, annak hisznek, vagy úgy kezelnek.
178 Közérdekű bírságot akkor állapíthat meg a bíróság, ha a jogsértés nagysága nem áll arányban a kifizetett kártérítés összegével.
– 112 –
– 113 –
szórakozni. Érdekes volt, hogy az állítólagos roma vendégek között egy olyan sem
követeléstől, mivel láttuk, hogy az alperes által felvonultatott állítólagos roma ven-
akadt, aki azon a településen élt volna, ahol a szórakozóhely működik.
dégek tanúvallomásai miatt nem tudjuk bebizonyítani, hogy nem csak egyedi esetről,
179
hanem folyamatos diszkriminatív gyakorlatról van szó.180 Az alperes állításával szemben mi azt próbáltuk bizonyítani, hogy ügyfeleink köztudomásúlag nem folytatnak italozó életmódot. Ezt fiatal koruk egyébként is való-
Az ügyben az alperes fellebbezést nyújtott be, és a másodfokon eljáró bíróság megle-
színűtlenné teszi, de számos helybeli tanú meg is erősítette. Azzal szemben sem
petésünkre az elsőfokú ítéletet megváltoztatta. Az ítélőtábla jogerős ítélete az alperes
merült fel kétely az eljárás során, hogy az első perbeli napon személygépkocsival
érvelését elfogadta a tekintetben, hogy a perbeli első alkalommal a felperes roma fia-
érkeztek a szórakozóhely bejáratához, és épp a rendőrség épülete előtt parkoltak le.
talokat ittasságuk vagy vélt ittasságuk miatt nem engedték be szórakozni: „ha a felpe-
Amennyiben valóban olyan feltűnően hangos, nyilvánvalóan részeg állapotban let-
resek ittassága tekintetében esetleg tévedett az alperes, abból nem következik, hogy a
tek volna, hogy ez a – valószínűleg zenétől hangos – szórakozóhelyen szolgálatot
felperesekkel szemben etnikai hovatartozásuk miatt alkalmazott diszkriminációt. Az
ellátó biztonsági őröknek szemet – és fület – szúrt, a rendőrségnek is fel kellett vol-
alperes intézkedésének a motívuma az volt, hogy felpereseket ittasnak vélte” – mondta a
na figyelnie az „ittas” járművezetőre. Végezetül azonban a per alakulását döntően az
bíróság.181 A második, teszteléses alkalommal kapcsolatban az ítélőtábla kifejtette,
befolyásolta, hogy valamennyi tesztelőnk egyöntetűen úgy nyilatkozott, hogy az álta-
hogy a törzsvendégi státuszra való hivatkozás „nyilvánvalóan nem valós, ez ürügy, de
lunk képviselt fiatalok és a roma tesztelők bejáratnál történő megállításakor mind a
logikailag ebből sem következik az az elsőfokú bíróság által megállapított tény, hogy a be
tulajdonos, mind a biztonsági őr kizárólag a törzsvendégi státusz hiányára hivatko-
nem engedés oka a roma származás lett volna”. Végezetül, a tesztelés eredményét mint
zott. Valamennyi tanúvallomás egybehangzó volt a tekintetben, hogy a második
bizonyítékot a bíróság visszautasította, mivel „a két roma tesztelő meg sem próbált kü-
perbeli napon egy szó sem hangzott el arra vonatozóan, hogy a felpereseknek ko-
lön bejutni”. Az ítélet ellen felülvizsgálati eljárást kezdeményeztünk, álláspontunk sze-
rábban bármilyen incidense lett volna a szórakozóhely tulajdonosával vagy alkal-
rint ugyanis a bíróság tévesen értelmezte az Ebktv. bizonyításra vonatkozó szabályait,182
mazottjával, ami miatt nemkívánatos vendégekké váltak volna.
amikor elfogadta az alperes tévedésre való hivatkozását megfelelő kimentési okként. A felülvizsgálati eljárás megindítását azért is ítéltük fontosnak, mert veszélyesnek tar-
A megyei bíróság később ítéletében megállapította, hogy a szórakozóhely üzemelte-
tottuk volna, ha a jövőben egy olyan bírói gyakorlat alakul ki, amely a tévedésre való
tője azzal, hogy indokolatlanul megtagadta a roma származású felperesek belépését,
hivatkozást elegendőnek tartaná annak bizonyítására, hogy az eljárás alá vont fél kifo-
megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. A bíróság az alperest eltiltotta a
gásolt magatartásának ésszerű indoka volt.183
hasonló jogsértések elkövetésétől, kötelezte arra, hogy valamennyi felperes részére fizessen meg fejenként 150 ezer forint nemvagyonikár-térítést annak kamataival, vé-
180 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 1.P.21.752/2004. sz. ítélete.
gezetül az ítélet rendelkező részét függessze ki a diszkó bejáratához két hónap idő-
181 Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.513/2005/4. sz. ítélete.
tartamra. A közérdekű bírság tekintetében az utolsó tárgyaláson irodánk elállt a
182 A felperesnek – jelen esetben – csak azt kell bizonyítania, hogy roma származású, és őt hátrány érte. Az eljárásban a felperesek roma származását senki nem vitatta, és az sem volt kérdés, hogy őket hátrány érte, hiszen két alkalommal is sikertelenül próbáltak meg szórakozni a diszkóban.
179 Bár ezt bizonyítani nem tudtuk, feltevésünk az, hogy a diszkóba valóban bemehet néhány roma személy, azonban kizárólag olyanok, akik valamilyen ismerősi kapcsolatban vannak a szórakozóhely üzemeltetőjével vagy alkalmazottaival. Az sem kizárt – láttunk már erre példát korábban egy másik településen –, hogy csak a helybeli romák vannak kitiltva a szórakozóhelyről. Ennek talán csak az mond ellent, hogy a településen idegen, Budapestről érkezett roma tesztelőinket is elküldték.
183 Az Ebktv. akkor hatályos állapota szerint a hátrányos megkülönböztetés miatt eljárás alá vont személynek három módon van lehetősége magát kimenteni: ha bizonyítja, hogy megtartotta [2. § (1) a)], vagy adott jogviszonyban nem volt köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét [2. § (1) b)], illetve ha bizonyítja, hogy a törvény 8. §-ában felsorolt tulajdonságon alapuló rendelkezésének tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal összefüggő, ésszerű indoka van.
– 114 –
– 115 –
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság végül 2006-ban kihirdetett íté-
ra a nemvagyonikár-térítés megfizetése az alkalmas eszköz. A kártérítés mértékét
letében
hatályon kívül helyezte a Debreceni Ítélőtábla jogerős döntését, illetve rész-
azonban fejenként 100 ezer forintra mérsékelte, mivel indokolása szerint az alperes
ben megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, a bizonyítással kapcsolatos érvelésünket
terhére nem folyamatos jogsértés, hanem „csak egy alkalommal eszközölt hátrányos
azonban csak részben osztotta. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a tesztelést
megkülönböztetés állapítható meg”.
184
megelőző alkalommal, amikor a panaszosok szórakozóhelyre való belépésének megtagadására az alperesi hivatkozás szerinti vélt ittasság miatt került sor, az egyenlő bá-
Látható a fentiekből, hogy a bizonyítás, illetve a rendelkezésre álló bizonyítékok
násmód követelményének megsértését nem lehetett megállapítani. Téves volt ugyanakkor
mérlegelése tekintetében a jogalkalmazói gyakorlat hosszú utat járt be, beleértve
a másodfokú bíróság ítéletének az a megállapítása, hogy az alperes a második alka-
ebbe azt is, ahogy a tesztelés módszeréhez viszonyultak egyes bíróságok. Több év-
lommal sem követett el jogsértést a felperesekkel szemben. Az alperesnek a felperesek-
vel az Ebktv. hatálybalépése után ma már egységesebb a jogalkalmazói gyakorlat a
kel szemben a második alkalommal tanúsított magatartása nélkülözte az ésszerű
kimentési bizonyítás alkalmazása során, és több olyan vendéglátó-ipari ügyet is
indokot. A bíróság kifejti továbbá, hogy az etnikai diszkriminációtól függetlenül is sérti
sikerrel tudtunk képviselni, ahol már nem volt szükség tesztelésre sem, elegendő
az emberi méltóságot az a magatartás, amellyel valakit megakadályoznak abban, hogy
volt a panaszosok tanúvallomása és a bizonyítási eljárás Ebktv. szerint való lefoly-
a bárki által látogatható szórakozóhelyre belépjen és ott tartózkodjon.
tatása a diszkrimináció megállapításához.
Bár örvendetesnek tartottuk a Legfelsőbb Bíróság döntését abból a szempontból,
L. Sándor és társai 2007. február 25-én a fővárosi J. P. szórakozóhelyen
hogy ügyfeleink esetében az emberi méltóság sérelme megállapításra került a belé-
szerettek volna egy estét eltölteni, a biztonsági őrök azonban megaka-
pés jogellenes megtagadása folytán, ugyanakkor kifogásoltuk, hogy a bíróság az
dályozták belépésüket. Előbb arra hivatkoztak, hogy a társaságban töb-
etnikai alapú diszkrimináció tényének megállapítása helyett arra az álláspontra ju-
ben fiatalkorúak, majd arra, hogy nincs VIP-jegyük. Később, amikor L.
tott, hogy az alperesi hivatkozásnak megfelelően a törzsvendégstátusz hiánya volt a
Sándor édesapja, és az ő nem roma élettársa a helyszínre érkezett, és
kiutasítás indoka. Ahogy azt az ítélet – álláspontunk szerint tévesen – részletezi: „az
megpróbálták az őröket jobb belátásra bírni, a nem roma élettárssal
alperes a felpereseket a törzsgárdatagságuk hiánya miatt nem engedte be második al-
közölték: „menjen szépen a roma barátaihoz”185.
kalommal. A felperesek azonban nem válhattak törzsgárdataggá, miután nem engedélyezték számukra a belépőjegy megváltását […]”. Furcsálltuk azt is, hogy az
Az ügyben eljáró EBH a panaszosok és tanúk vallomására alapozva megállapította
eredeti panasz esetében a bíróság nem állapította meg az egyenlő bánásmód meg-
az egyenlő bánásmód követelményének megsértését, anélkül hogy szükséges lett
sértését, míg a második alkalommal – ami a tesztelési eljárásból következően bizo-
volna teszteléssel is alátámasztani a diszkriminatív gyakorlatot. A hatóság az üze-
nyos szempontból egy az eredeti panaszt alátámasztó, mesterségesen előidézett
meltetőt, valamint a biztonsági szolgálatot ellátó céget is 500-500 ezer forint bírság
helyzet volt – megalapozottnak találta a kereseti kérelmünket.
megfizetésére kötelezte.186
A kártérítés vonatkozásában a Legfelsőbb Bíróság osztotta az elsőfokú bíróság érvelését a tekintetben, hogy a személyhez fűződő jogok megsértésének kompenzálásá185 Fehér Füzet 2007. L. Sándor és társai ügye. 184 Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.20.323/2006/6. sz. ítélete. – 116 –
186 EBH 133/6/2008. sz. határozata. – 117 –
A fenti ügyben egyébként az eljárás alá vont cég gyakorlatilag semmilyen védeke-
Azt követően, hogy a hatóság előtt megindult az eljárás, az üzemeltető, illetve a
zést nem terjesztett elő, az eljárás elhúzásával próbálkoztak, az idézéseket nem vet-
biztonsági szolgálatot ellátó cég belső vizsgálatot folytatott le. A belső vizsgálat
ték át, a meghallgatásokon nem jelentek meg. Egy másik esetben, ahol szintén nem
során a konkrét eseménnyel kapcsolatban az egyik őr úgy nyilatkozott, hogy ő
volt tesztelés, a hatóságnak már nehezebb dolga volt, az eljárás alá vont fél ugyanis
volt az, aki a fiatalokat megállította, pusztán abból a célból, hogy megkérdezze,
ügyes védekezést terjesztett elő.
rajta vannak-e a VIP-listán. A VIP-listán szereplő személyek ugyanis belépőjegy nélkül mehettek be, míg a többieknek jegyet kellett váltaniuk. Az őr elmondása
K. Zsolt a barátnőjével és egy másik baráti párral 2007. június 24-én a
szerint „a panaszosok ekkor szemmel láthatóan elbizonytalanodtak, és válasz nélkül
főváros egyik felkapott szórakozóhelyén szerette volna eltölteni az estét.
félreálltak a bejárattól. Itt pár percen keresztül halkan beszélgettek, sugdolóztak egy-
A roma társaságból ketten már jártak ott korábban, amikor nem en-
mással, majd anélkül, hogy az őrökhöz visszamentek volna, elhagyták a helyszínt”.
gedték be őket, így aggódtak amiatt, vajon aznap bejutnak-e. Mint ké-
A szóban forgó biztonsági őr hangsúlyozta, hogy „számára úgy tűnt, a panaszosok
sőbb kiderült, félelmük nem volt megalapozatlan, a roma fiatalok végül
valójában be sem akartak jutni, hiszen a párbeszéd elhangzása után gyakorlatilag
aznap este is máshol kényszerültek szórakozni. Miután volt bennük egy
minden előzmény nélkül távoztak, további kérdéseket nem tettek fel, és a belépési
előzetes aggodalom, úgy beszélték meg, hogy K. Zsolt lesz az, aki elöl
szándékukat sem fejezték ki. […] A panaszosok a szórakozóhellyel kapcsolatos erős,
megy, és adott esetben kommunikálni is ő fog az őrökkel.
negatív előítélettel és prekoncepcióval érkeztek a helyszínre, és gyakorlatilag elég volt számukra egyetlen olyan – félreértett – gesztus, amelyből – helytelenül – azt a követ-
A szórakozóhely elé érve öt-hat személyt láttak a bejáratnál, akik – mi-
keztetést vonták le, hogy nem szívesen látott vendégek a szórakozóhelyen. […] A
vel egymáshoz hasonló fekete ruházatban voltak – valamennyien biz-
ténylegesen elhangzott kérdésből, illetve viszontkérdésből nem lehetett azt a követ-
tonsági őrnek tűntek. A fiatalok később úgy rekonstruálták a történteket,
keztetést levonni, hogy a panaszosok nem léphetnek be a szórakozóhelyre, főleg nem
hogy addig, amíg ők nem értek a bejárathoz, az érkező vendégek aka-
a bőrszínük vagy etnikai származásuk miatt. […] Ez az állítás a történtek félreérté-
dálytalanul jöttek ki és be, amikor azonban ők megközelítették a szóra-
se és elferdítése.”187
kozóhelyet, az őrök sorfalszerűen összezártak előttük. A megbeszéltek szerint K. Zsolt lépett előre, és megkérdezte, hogy „belépős-e” a rendez-
A belső vizsgálat jegyzőkönyvében szerepel továbbá az is, hogy a vezető biztonsági
vény, mivel azt gondolta, azért állják el az útját, hogy belépőjegyet kér-
őr a roma fiatalok hatósági jegyzőkönyvbe mondott panaszában „sértőnek érzi a rá
jenek. Az őrök egyike erre azt felelte, hogy „hogy is mondjam, valami
és az általa felügyelt emberekre vonatkozó pejoratív felhangú kifejezéseket, mint pél-
olyasmi”. A fiatalok, mivel a biztonsági őrök fellépése határozott és szá-
dául: »a bejáratnál 5-6 zord kinézetű, nagytermetű biztonsági őr állt«188, illetve »na-
mukra félelemkeltő volt, illetve látták, hogy egyedül őket állították meg,
gyon izmosak, kigyúrtak voltak«189 stb.”190. A biztonsági őrök vezetője szerint ezen
mások továbbra is akadálytalanul jutnak be, nem vitatkoztak, hanem
kifejezések alkalmazásával a panaszosok a külső jegyek alapján különböztetik meg
félreálltak. Az őrök fellépését, tekintettel arra, hogy a nem roma vendégek közül senkit nem állítottak meg, úgy értékelték, hogy roma származásuk miatt ők nem szívesen látott vendégek. Egy ideig azonban még álldogáltak a bejáratnál, hátha történik valami, az őrök azonban, bár látták őket, rájuk sem hederítettek többé. – 118 –
187 Részletek a belső vizsgálat jegyzőkönyvéből. 188 Idézet az EBH jegyzőkönyvéből. 189 Idézet az EBH jegyzőkönyvéből. 190 Részletek a belső vizsgálat jegyzőkönyvéből. – 119 –
őket más emberektől, és vonnak le ebből negatív következtetéseket – éppen azt te-
déses estén az eljárás alá vont cég által üzemeltetett szórakozóhelyre szerettek volna
szik, amivel az EBH előtti eljárásban őt és az embereit „vádolják”.
bejutni, ami azonban az őrök magatartása miatt meghiúsult. Ezzel valószínűsítették védett tulajdonságukat, illetve az általuk elszenvedett hátrányt, nevezetesen azt,
Ahogy az már a fentiekből is látszik, az eljárás alá vont cég nagyon érdekes és egye-
hogy más vendégekkel ellentétben a szolgáltatást igénybe venni nem tudták. Azt az
dülálló kimentéssel próbálkozott az eljárásban. Egyrészt arra hivatkoztak, hogy a
eljárás alá vont fél sem vitatta, hogy a fiatalok aznap este a szórakozóhelyre oda-
bejáratnál történtek pusztán egy „félreértés” eredményeként alakultak így. Másrészt
mentek, és a bejáratnál az őrök egyikével egy rövid párbeszédet folytattak le. A pa-
a roma fiatalokat „vádolták” meg azzal, hogy ők voltak azok, akik már eleve előítéle-
naszosok és a cég tanúinak nyilatkozatai megegyeztek abban is, hogy a fiatalok a
tekkel érkeztek a biztonsági őrökhöz, és aztán amikor, mintegy önbeteljesítő jóslat
szórakozóhelyre nem jutottak be, lényeges eltérés volt azonban abban, hogy ennek
eredményeként, bejutni nem tudtak, az EBH előtti eljárásban az őröket sértő, bántó
mi volt az oka: félreértés vagy rasszista indíték. Az Ebktv. speciális bizonyítási szabá-
kifejezésekkel illeték. A panaszosok voltak tehát tulajdonképpen azok, akik előíté-
lyai alapján a védett tulajdonság és az elszenvedett sérelem közötti ok-okozati össze-
letesen viszonyultak a biztonsági szolgálat tagjaihoz.
függést a kérelmezőknek nem kellett bizonyítaniuk.
A belső vizsgálat során meghallgattak még két további őrt, akik elmondták, hogy „a
A hatóság az összes körülményt és tanúvallomást mérlegelve végül a cég azon véde-
panaszosok rendezett öltözéket viseltek, és látszólag sem alkohol, sem kábítószer hatá-
kezését, hogy a fiatalok pusztán félreértették az őrök viselkedését elvetette. A „belé-
sa alatt nem álltak, viszont már eleve nem a belépés szándékával érkeztek a szórako-
pős-e” – „valami olyasmi” tartalmú párbeszédből a kérelmezők a hatóság szerint
zóhely elé, hanem ott csak érdeklődtek, majd néhány perc után távoztak”. Az őrök
„joggal vonták le azt a következtetést, hogy számukra »kívül tágasabb«. Az pedig nem
megjegyezték azt is, hogy „nekik feltűnt, hogy a panaszosok esetleg valamit félreért-
értékelhető a kérelmezők terhére, hogy nem léptek fel ezt követően határozottabban,
hettek, de álláspontjuk szerint nekik nem az a feladatuk, hogy a vendégeket minden-
nem szálltak vitába, és nem kérték az üzletvezető intézkedését. A kérelmezőket – kül-
áron az általuk őrzött helyre betérésre ösztönözzék” .
ső megjelenésük, rasszjegyeik, vagyis bőrszínük alapján – a biztonsági őrök a roma
191
kisebbséghez tartozó személyeknek vélték, és ez alapján, ránézésre döntöttek arról, A panaszosok, bár elmondásaikban néhány apró részlet esetenként eltért, abban
hogy beengedik-e őket, vagy sem.”192
következetesek voltak végig, hogy a biztonsági őrök viselkedését, attitűdjét egyértelműen csak úgy lehetett értékelni, hogy ők a szórakozóhelyre nem mehetnek be.
A hatóság határozatában foglalkozott azzal a kérdéssel is, hogyan lehet értékelni azt, hogy a kérelmezők tanúvallomásaikban nem egyformán nyilatkoztak a biztonsági
A hatóságnak nem volt könnyű dolga a tényállás tisztázása során, illetve akkor, ami-
őrök számát és ruházatát tekintve, illetve erre vonatkozóan a cég tanúi által más jelle-
kor azt kellett megvizsgálnia, hogy az eljárás alá vont cég kimentése megfelel-e a
gű adatok merültek fel.193 Ezzel kapcsolatban a hatóság kifejtette, hogy „az ügy érdemi
jogszabályban előírt bizonyítási szabályoknak. Ha megvizsgáljuk a kimentési bizonyítás elemeit, jelen esetben a kérelmezők nyilatkoztak arról, hogy magukat roma származásúnak vallják, illetve arról, hogy a kér-
191 Részletek a belső vizsgálat jegyzőkönyvéből. – 120 –
192 Részletek az Egyenlő Bánásmód Hatóság EBH/610/2007. sz. határozatából. 193 A cég szerint kapunként két-két őr lát el szolgálatot, míg a panaszosok minimum öt egyenruhás emberre emlékeztek, a cég szerint minden őr sötét öltönyben van, míg a kérelmezők fekete nadrágra és pólóra emlékeztek, illetve volt, aki ingre. Az is kiderült az eljárás során, hogy az őrök mellett ún. „hostok” is elláttak szolgálatot – feladatuk a VIP-vendégek bekísérése volt –, akik szintén ugyanolyan fekete ruhában vannak általában, mint az őrök, így külső szemlélő számára nehezen megítélhető, ki az őr, és ki a host. – 121 –
elbírálása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a kérelmezők a biztonsági őrök ruházatáról pontos leírással nem szolgáltak, illetve utóbb azt részben megváltoztatták.
Tanulmányunk elején említettük az ún. Góman-ügyet, amikor 1995-ben a roma
[…] A hatóság álláspontja szerint az ügyfelek az eljárás során mindvégig olyan maga-
vállalkozó kiszolgálását megtagadta a presszós azzal, hogy nála „cigány ember
tartást tanúsítottak – többen közülük még több hónap távlatban is csak felindultan,
nem ehet, nem ihat”. Ebben az ügyben a bíróság 150 ezer forint nemvagyonikár-
zaklatottan tudtak beszélni az esetről, tartottak bejelentésük esetleges következményei-
térítés megfizetésére kötelezte az alperest, és elmondható, hogy a NEKI gyakorla-
től, kérték a nyilvánosság kizárását –, hogy nem merült fel a kétség az ügyfelek nyilatko-
tában a mai napig ez a legmagasabb összegű nemvagyonikár-térítés,195 amit
zatainak valódiságát illetően. A kérelmezők nem fordultak a nyilvánossághoz, egyéb jogi
vendéglátó-ipari diszkrimináció miatt megállapítottak. Azóta, hogy megkezdte
úton nem kezdeményeztek eljárást, mindezek arról győzték meg a hatóságot, hogy ese-
működését az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a panaszosokkal egyeztetve a hatósági
ményszerű nyilatkozataik alapján nem lehetett más oka a biztonsági őrök magatartásá-
eljárás egyszerűbb és gyorsabb volta miatt kerüljük a bírósági utat, így utoljára
nak, mint az, hogy roma származásuk miatt utasították el őket.”
2005-ben volt olyan ügyünk, ahol kártérítés megállapítására került sor. A koráb-
194
ban már ismertetett esetben a bíróság 150 ezer forint kártérítés megfizetésére köA most bemutatott ügy jó példája annak, hogy az Ebktv. hatálybalépése óta, első-
telezte azt a vidéki diszkóst, aki roma ügyfeleink belépését megtagadta.196 Mint
sorban a kimentési bizonyítás intézményének bevezetésével, az antidiszkriminációs
látható, a két eset között eltelt tíz év során a diszkrimináció miatt átélt sérelmek
jogérvényesítés területén jelentős előrelépések történtek.
kompenzálására alkalmas nemvagyonikár-térítés mértéke gyakorlatilag nem változott semmit. Ezzel szemben a diszkrimináció miatt kiszabott bírságok mértéke egyre nagyobb.
Jogkövetkezmények (bírságok, kártérítés) 1995-ben a Góman-ügyben még becsületsértés miatt indítottunk szabálysértési elAhogy arról már esett szó, a diszkrimináció áldozata számára alapvetően kétfajta
járást, aminek megállapítását követően 10 ezer forint bírság kiszabására került sor.
jogorvoslati lehetőség állt, illetve áll nyitva ma is. Közigazgatási eljárás keretében
Négy évvel később, 1999-ben a Szabolcs megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség 100
kérheti a fogyasztóvédelmi felügyelőség, illetve 2005 óta az Egyenlő Bánásmód Ha-
ezer forint bírság megfizetésére kötelezte a korábban már ismertetett D.-i diszkó
tóság eljárását, és bírósághoz is fordulhat. Alapvető különbség a két eljárási típus
esetében az üzemeltetőt, mivel a felügyelőség próbavásárlás során győződött meg a
között, hogy a felügyelőségek, illetve a hatóság előtt nincs mód kártérítést kérni, a
diszkriminatív gyakorlatról.197 Az EBH 2005-ben 500 ezer forint bírsággal sújtotta
jogalkalmazónak kizárólag bírság kiszabására van lehetősége, amennyiben megál-
azt a vidéki boltost, aki nem szolgált ki egy roma családot.198 Példátlanul magas össze-
lapítja a jogsértést. Bár a jogszabály a párhuzamos eljárások indítását nem teszi le-
gű bírság kiszabására került végezetül sor 2010 tavaszán a Café del Rio199 nevű fővá-
hetővé, arra van mód, hogy egy sikeres hatósági eljárást követően a diszkrimináció áldozata kártérítés megállapításáért folyamodjon a bírósághoz. A kétfajta jogkövetkezmény (bírság és kártérítés) kapcsán elmondható, hogy míg a bírság mértékének
195 Az ún. nemvagyonikár-térítés a jogsértés következtében elszenvedett lelki károk, sérülések kompenzálására alkalmas.
szempontjából jelentős változások történtek a jogalkalmazói gyakorlatban, addig a
196 D.-i diszkó, 110–111. o.
kártérítés mértéke gyakorlatilag az elmúlt 15 év során nem változott.
197 D.-i diszkó, 110–111. o.
194 Részletek az Egyenlő Bánásmód Hatóság EBH/610/2007. sz. határozatából.
199 Mivel az esetről annak idején több cikk is megjelent teljes névvel, így tanulmányunkban mi is kiírjuk. http://nacikhaza.blogspot.com/2009/12/meddig-merul-meg-naciorszag-sajat.html
– 122 –
198 Fehér Füzet 2005. P. József esete. www.neki.hu
– 123 –
rosi szórakozóhellyel szemben, amelyet az EBH két éven belül másodszor marasztalt
A J. P. szórakozóhely elé érve a roma fiatalokat a biztonsági őrök meg-
el diszkrimináció miatt, és 5 millió forint megfizetésére kötelezett.
A joggyakorlat
állították, majd a tulajdonos határozott utasítására hivatkozva belépé-
alapján látható, hogy az eljáró hatóság ma már olyan mértékű bírság kiszabásától
süket megtagadták. A rejtett kamerával rögzített párbeszéd során
sem riad vissza, amelynek megfizetésével már valóban súlya van annak, ha valaki
közölték hogy „retróbuli” van, de a roma fiatalok nem tudnak bemenni,
nem tartja be az egyenlő bánásmód követelményét. Sajnálatos, hogy ezzel szemben
mert „nem szeretik a tulajdonosok”. Mikor a tesztelők nyíltan rákér-
a bírói joggyakorlat a diszkriminációhoz kapcsolódó emberi méltóság sérelmét, a
deztek, az-e a baj, hogy roma származásúak, az őr így válaszolt: „Nem
kirekesztéssel együtt járó megalázottságot és kiszolgáltatottságot még ma is 100-150
így, nem ebben a formában, de igen. Nekünk az a véleményünk, hogy
ezer forint körüli összeg megfizetésével kompenzálva látja.
2007 van, de hát ezt kérik, mi meg ebből élünk.” A három nem roma
200
lány ezzel szemben gond nélkül bejutott. Közérdekű igényérvényesítés lehetősége
Ugyanezen az estén, egy másik szórakozóhelyen az őrök szintén feltartóztatták a roma fiatalokat, itt azonban még magyarázatot sem adtak.
Az Ebktv. egyik új jogintézménye a közérdekű igényérvényesítés lehetősége, amely-
Amikor az elutasítás okára az E. K. szórakozóhelyen a társaság rákér-
nek alkalmazása a jogvédelem területén jelentős előrelépést jelent. Ahogy arról jogi
dezett, akkor azt a választ kapták, hogy azért nem mehetnek be, mert
bevezetőnkben említést tettünk, a közérdekű igényérvényesítés arra ad lehetőséget,
korábban volt velük valami probléma. Az egyik roma tesztelő ez után
hogy meghatározott védett csoportok érdekében tevékenykedő társadalmi és ér-
szóvá tette, hogy most járnak itt először, a biztonsági őr azonban –
dek-képviseleti szervezetek is eljárást indíthassanak saját nevükben egy-egy diszk-
meglehetősen durván – közölte velük, hogy menjenek el. Közben a há-
riminatív gyakorlat észlelése esetén. Ennek jelentősége azért nagy, mert így abban
rom nem roma lány a romák után egy perccel minden nehézség nélkül
az esetben is eljárást lehet kezdeményezni, ha nincs olyan sértett személy, aki vállal-
bejutott, őket senki nem állította meg. Pár hónappal később, a Metro
ná a jogi eljárással együtt járó procedúrát. Sok esetben azért marad fenn évekig a
újságban jelent meg egy olvasói levél, amelyben egy ukrán nemzetiségű
diszkriminatív gyakorlat bizonyos helyeken, mert az érintettek félelem vagy egyéb
házaspár panaszkodott arra, hogy ugyanezen a szórakozóhelyen útle-
ok miatt nem lépnek fel jogi úton ellene, inkább tudomásul veszik.
velet kértek tőlük az őrök, majd miután látták, hogy nem magyar állampolgárok, őket is elküldték a bejárattól.
2007. augusztus 26-án a TV2 Napló című műsora bemutatta azt a rejtett kamerával készített felvételt, amely budapesti szórakozóhelyek működésé-
Irodánk egy pályázati program keretében a szórakozóhelyek ellen köz-
nek tesztelését rögzítette. A televízió munkatársai roma fiatalok segítségével
érdekű igényérvényesítés keretében indított eljárást.201
azt vizsgálták, hogy a felkeresett szórakozóhelyek beengedtetési gyakorlata diszkriminatív-e. A tesztelés során két szórakozóhelyen is a bejáratnál meg-
A fenti eset volt az első alkalom, hogy az új jogintézményt alkalmazta irodánk. Az
állították a roma fiatalokat, és megakadályozták a belépésüket.
eljárásokat stratégiai célból kezdeményeztük annak érdekében, hogy a jogalkalmazói gyakorlatot teszteljük, illetve arra hatást gyakoroljunk. Természetesen célunk
200 http://www.neki.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=416:oetmillio-forint-birsagot-kell-fizetnie-a-rio-cafenak&catid=1:friss-hk&Itemid=64 – 124 –
201 Fehér Füzet 2008. Közérdekű igényérvényesítések. www.neki.hu – 125 –
volt az is, hogy a kirekesztő gyakorlat a szóban forgó szórakozóhelyeken megszűn-
A hatóság végül mindkét szórakozóhellyel kapcsolatban egyetértett érvelésünkkel,
jön, illetve a nyilvánosság erejét is felhasználva üzenetet küldjünk mindazoknak,
így az eljárások közérdekű igényérvényesítés keretében zajlottak le. Ennek azért is
akik hasonló jogellenes gyakorlatot folytatnak.
van jelentősége, mert ellenkező esetben fennállt volna a veszélye annak, hogy olyan mértékű bizonyítási terhet rak a jogalkalmazó a későbbiekben azokra a szerveze-
A két szórakozóhely ellen az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt kezdeményeztünk
tekre, amelyek hasonló eljárásokat akarnak kezdeményezni, amely nem áll össz-
eljárást. Az már az eljárás elején kiderült, hogy a hatóság és közöttünk jogértelmezé-
hangban a jogszabállyal, és nehezen is teljesíthető.
si vita van a közérdekű igényérvényesítés feltételeinek fennállása tekintetében. Beadványunkban mi arra hivatkoztunk, hogy a tesztelés eredménye és a már ismertetett
Tapasztalatunk az, hogy a közérdekű igényérvényesítés területén ma már egységes
előzmények arra utalnak, hogy nem egyedi esetekről, hanem általános diszkriminatív
a jogalkalmazói gyakorlat a tekintetben, hogy egyszeri tesztelés is elegendő ahhoz,
gyakorlatokról van szó. A hatóság azonban felhívta irodánkat, hogy további bizonyí-
hogy az eljárás az adott társadalmi, érdek-képviseleti szervezet nevében megindul-
tékokkal támasszuk alá a diszkriminatív gyakorlatot, az egy alkalommal lezajlott,
jon, és volt példa arra is, hogy tesztelésre sem volt szükség. A 2009-es évben a Me-
diszkriminációra utaló tesztelés nem alapozza meg a közérdekű igényérvényesítés
nedék Egyesület202 megbízásából három vendéglátó-ipari diszkriminációs ügyben
lehetőségét szerintük. A hatóság álláspontja az volt, hogy ha nem áll rendelkezésre
kezdeményeztünk jogi eljárást. Az ügyek több szempontból is kiemelkedő jelentő-
további bizonyíték, ami a gyakorlatot alátámasztja, egy megoldás marad, hogy a tesz-
ségűek voltak. Közérdekű igényérvényesítés keretében indultak, a Menedék Egye-
telők, mint kérelmezők, saját nevükben lépjenek fel az üzemeltetők ellen.
sület mint kérelmező, az alapítványunk pedig mint jogi képviselő járt el benne.203 A három szórakozóhely közül kettő „többszörösen visszaeső”, az előző évben már az
A hatóság felhívására kifejtettük, hogy a J. P. szórakozóhelyen elhangzottak a mi
egyik ellen nyertünk eljárást diszkrimináció miatt, ennek ellenére folytatták a kire-
álláspontunkat erősítik meg. A „ne haragudjatok, nem szeretik a tulajdonosok”,
kesztő gyakorlatot, aminek már média visszhangja is volt, a másik ellen pedig még
illetve a „de hát ezt kérik, mi meg ebből élünk” kijelentések normatív kirekesztő
akkor is eljárás folyt, amikor az újabb eset megtörtént. Valamennyi ügyben teszte-
gyakorlatra utalnak, érveltünk. Hivatkoztunk még arra, hogy a biztonsági őrök is
léssel tártuk fel a diszkriminatív gyakorlatot. Ugyanebben az évben képviselőként
egyértelműen úgy nyilatkoztak, hogy egy utasítást hajtanak végre, kijelentésük
szerepeltünk egy másik közérdekű igényérvényesítési eljárásban is, amelynek érde-
megfogalmazása pedig általános jellegre utal, amiből az derül ki, hogy a tulajdo-
kessége, hogy egy LMBT-szervezetet204 ért a hátrányos megkülönböztetés. A feltéte-
nosok általában nem szeretik a romák belépését. Amennyiben nem egy gyakorlat-
lezett diszkriminációt egy olyan vidéki panzió követte el, amellyel szemben évekkel
tal állnánk szemben, folytattuk, akkor a konkrét eset vonatkozásában tettek volna
ezelőtt – akkor romák hátrányos megkülönböztetése miatt – indítottunk eljárást,
kijelentéseket a biztonsági őrök, és a tesztelőknek mint egyéneknek címezték vol-
amelyet meg is nyertünk. Ebben a négy esetben a közérdekű igényérvényesítés le-
na a mondataikat, nem pedig általánosságban fogalmaztak volna. Az E. K. szórakozóhellyel kapcsolatban hivatkoztunk a Metro újságban megjelent olvasói levélre, amely szintén arra utalt, hogy a beengedés során egyfajta önkényes válogatás, bizonyos kisebbségekhez tartozó személyek kirekesztése folyik. Időközben az olvasói levél szerzőjével is sikerült felvennünk a kapcsolatot, aki vállalta a tanús-
202 A Menedék Egyesület a nemzetközi vándorlásban részt vevő személyek (migránsok), különösen a nemzetközi védelemre szoruló személyek (menedéket keresők, menekültek, ideiglenes védelem alatt állók, befogadottak), továbbá a külföldi munkavállalók és bevándorlók érdekében tevékenykedő társadalmi szervezet. 203 Az Ebktv. 18. § (1) bekezdése alapján a társadalmi és érdek-képviseleti szervezetek is eljárhatnak képviselőként az egyenlő bánásmód megsértése miatt indult eljárásokban.
kodást az eljárásban.
204 Leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű személyek képviseletében eljáró szervezet. – 126 –
– 127 –
hetőségét a hatóság már nem vitatta, a melegszervezetet ért diszkriminációs ügy-
ként érkezett roma tesztelőt a biztonsági őr megállította, és közölte vele,
ben sem, pedig ott tesztelés sem zajlott.
hogy ő nem mehet be. Többszöri kérdésre azt felelte, hogy ide arabok, al-
205
bánok, románok és cigányok nem mehetnek be. Mivel B. Béla másik roma tesztelő arcát ekkor még nem látta jól, neki mondta, hogy bemehet. Miután azonban ránézett, és látta, hogy ő is roma, közölte, hogy ő sem
Egyezséggel zárult ügyek
léphet be. Az incidens során végig a biztonsági őr mellett tartózkodott az A fentiekben azt követtük nyomon, hogy az áruk forgalmazása és a szolgáltatások
üzletvezetőnő, aki egy idő után beleszólt a vitába, és ő is közölte, hogy
nyújtása területén előforduló diszkriminatív gyakorlatok ellen milyen jogorvoslati le-
tekintettel a korábban történt incidensekre, ide romák – illetve románok,
hetőségek álltak és állnak nyitva a panaszos előtt, illetve a különböző jogi eljárások,
arabok, albánok stb. – nem jöhetnek be. Közölte még velük azt is, hogy ez
jogalkalmazói gyakorlatok szempontjából milyen változások zajlottak le az elmúlt 15
egy »íratlan szabály a vendéglátóiparban«, és ugyanúgy, ahogy a saját
évben. Irodánk fontosnak tartja a stratégiai pereskedést, a jogi eljárások kezdeménye-
lakásába is azt enged be, akit akar, itt is megválogathatja a vendégeket.
zését, ugyanakkor az utóbbi időben, amennyiben erre mindkét érintett félben volt
Közben, 22 óra 47 perckor szintén a bejárathoz érkezett a két nem roma
szándék, előnyben részesítettük a peren kívüli megegyezést. A stratégiai eljárások fon-
tesztelő, N. Viktor és V. Bálint. Mivel látták, hogy az előttük érkező három
tosak a jogalkalmazói gyakorlat befolyásolása és a társadalmi üzenet szempontjából,
fiatalembert feltartóztatják, kérdezték, hogy mi a gond, miért nem lehet
ugyanakkor az a véleményünk, hogy egy sikeres egyeztetés hosszú távon jobban szol-
bemenni. Válaszul közölték velük, hogy menjenek be nyugodtan, ők be-
gálhatja az érintettek érdekeit, és nagyobb az esély ilyen esetben arra is, hogy a diszk-
léphetnek. Közben mindketten fültanúi voltak annak, hogy a biztonsági
riminatív gyakorlat ne ismétlődjön meg. Egy hosszadalmas jogi eljárás során a felek
őr és az üzletvezető asszony a két roma tesztelőt folyamatosan »lecigá-
közötti szakadék, konfliktus csak tovább mélyül, és még ha el is marasztalják a bepa-
nyozza«, és származásuk miatt a belépésben megakadályozza. A két
naszolt felet, ez ritkán jár azzal, hogy egy belső attitűdváltozás is elinduljon benne.
roma tesztelő társaságában érkező nem roma M. Ivánnal szintén közölték, hogy ő nyugodtan bemehet, rá nem vonatkozik a kitiltás. B. Béla
Az első vendéglátó-ipari diszkriminációs ügy, amely sikeres megegyezéssel zárult,
kérte, hogy adják át neki a panaszkönyvet, amit megkapott, és amibe a
az a korábban már említett eset volt, amikor egy amerikai állampolgárságú, indián
következő bejegyzést írta: »Roma származásom miatt nem engedtek be,
származású turistát romának néztek, és erre való hivatkozással a belépését megta-
a biztonsági őr és az üzletvezető asszony. Az eset 2002. július 16-án,
gadták. A 2004-ben zajló ügyben sikeres tesztelést hajtottunk vége, olyannyira,
22.45-kor történt. A szórakozóhely munkatársai egyértelműen kijelentet-
hogy roma tesztelőnk részére még a panaszkönyvet is átadták, majd aláírásukkal
ték, hogy roma származásom miatt nem mehetünk be a szórakozóhelyre
erősítették meg, hogy a fiatalember roma származása miatt nem léphetett be.
[a hely pontos neve kiírva]. Ennek két barátom, a szintén roma származású V. István, illetve a nem roma társam tanúja volt. A nem roma bará-
„[…] 22 óra 45 perckor érkezett a bejárathoz B. Béla és V. István roma,
tomat egyébként gond nélkül beengedték.« Az üzletvezető asszony a
valamint a nem roma M. Iván tesztelő. Közvetlenül a bejáratnál az első-
bejegyzést a szórakozóhely hivatalos pecsétjével lepecsételte, és a másodpéldányt B. Bélának átadta.”206
205 A négy eset közül három egyezséggel zárult, a vidéki panzió esetében nem született még döntés. Az esetekről bővebben: Közhasznúsági jelentés 2009, 26–28. o. www.massagalapitvany.hu – 128 –
206 Fehér Füzet 2002. M. szórakozóhely. www.neki.hu – 129 –
A tesztelést követően levélben kerestük meg az üzemeltetőt, amiben felajánlottuk az
forintot. Kötelezettséget vállalt továbbá arra, hogy a jövőben az egyenlő bánásmód
egyeztetés lehetőségét. Mivel az üzemeltető hajlandó volt tárgyalóasztal mellett ren-
követelményének megtartása mellett üzemelteti a szórakozóhelyet. Az üzemeltető és
dezni az ügyet, végül jogi eljárásra nem került sor. Az egyezség lényege, hogy az
H. József roma vezető külön együttműködési megállapodást kötöttek, amelyben vál-
üzemeltető írásbeli nyilatkozatban kért bocsánatot a sértett amerikai turistától, vala-
lalták, hogy a szórakozóhely működtetése során a roma fiatalokat érintő bármilyen
mint a roma tesztelőinktől. Emellett 200 ezer forintot fizetett be egy a roma tesztelő-
konfliktust együtt rendeznek, egymást kölcsönösen tájékoztatják, segítik. Álláspon-
ink által megjelölt, cigány gyermekeket segítő kisebbségi szervezet számlájára.
tunk szerint a megegyezés rendkívül előremutató, különösen abban a tekintetben, hogy a helyi romákat képviselő vezető és a szórakozóhely üzemeltetője között egy
Hasonlóan sikerült elkerülni a jogi eljárást és megegyezni 2006-ban annak a vidéki
hosszú távú, kölcsönös együttműködési folyamat indult el, ami települési szinten
diszkónak az üzemeltetőjével is, ahol két fiatal roma lányt nem engedtek be egy üdítőt
hozhat megbékélést a roma kisebbség és a többségi lakosok között. Ilyen eredményt
elfogyasztani. A megalázó kirekesztés a lányok osztálytársainak szeme láttára zajlott
egy peres eljárás során elérni nehezen lehetett volna.
le. Az ügyben szintén sikeres tesztelést követően kerestük meg az üzemeltetőt, aki a peren kívüli egyeztetés során vállalta, hogy bocsánatot kér a két roma panaszostól, és
Azóta is számos ügyünkben ért véget úgy az eljárás, hogy a felek megegyeztek egy-
fejenként 100 ezer forint kártérítést fizetett nekik az elszenvedett sérelmekért.
mással, ami azt mutatja számunkra, hogy az eljárás alá vont üzemeltetők is egyre
207
inkább tisztában vannak a kirekesztés, a hátrányos megkülönböztetés társadalmi Nagyon érdekes volt a kimenetele annak az ügynek, amelyben egy olyan szórakozó-
súlyával, és az ilyen eseteket igyekeznek úgy rendezni, hogy a presztízsük minél
hely üzemeltetője volt érintett, akit korábban bíróság már elmarasztalt roma fiatalok
kevésbé sérüljön. A tanulmányunkban is ismertetett egyik 2007-es közérdekű
belépésének megtagadása miatt. Tanulmányunkban korábban már ismertettük R.
igényérvényesítés keretében indított ügyünkben a szórakozóhely üzemeltetője pél-
Ágnes esetét, akit egy húsvéti napon, 2004-ben három társával együtt nem engedtek
dául azt vállalta, hogy egy szintén általa működtetett interaktív kiállításra ingyenes
be a településükön működő, egyébként országosan felkapott szórakozóhelyre.
Ak-
belépőjegyet biztosított a halmozottan hátrányos helyzetű és roma gyerekek ér-
kor többéves pereskedés után 100 ezer forint kártérítést kellett az üzemeltetőnek fi-
dekében tevékenykedő Dzsumbuj Help Egyesület részére.209 Egy másik esetben az
zetnie. Négy évvel később ugyanezzel a szórakozóhellyel kapcsolatban kaptunk
eljárás alá vont fél azt vállalta, hogy menekült gyerekek táboroztatásához járul hoz-
újabb panaszt roma fiatalok, illetve egy helyi roma vezető részéről. A bejelentés kap-
zá ezentúl évi 150 ezer forinttal mindaddig, amíg cégük fennáll és üzemel. Ugyanez
csán az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt indítottunk eljárást 2008-ban, az első tár-
a cég vállalta azt is, hogy saját költségén, fizetett hirdetésben kér bocsánatot az érin-
gyalási napon azonban mindkét fél jelezte a hatóság felé, hogy esélyét látják annak,
tettektől, a hirdetést a Pesti Est programmagazinban és saját honlapján közzé te-
hogy békés úton rendezzék az egymás közti konfliktust. A hatóság ekkor felfüggesz-
szi.210 Előremutatónak tartjuk, hogy találkoztunk olyan üzemeltetővel is, aki miután
tette az eljárást, bízva abban, hogy megoldás születik. Az egyeztetés két hetet vett
értesült arról, hogy a szórakozóhelyen biztonsági szolgálatot ellátó cég őrei a ro-
igénybe, egyik munkatársunk folyamatosan kapcsolatban állt az érintettekkel, és
mákkal szemben kirekesztő gyakorlatot folytatnak, erre való hivatkozással a velük
közvetített közöttük. A felek között létrejövő megállapodás lényege végül, hogy az
kötött megbízási szerződést azonnal felmondta.211
208
üzemeltető sajnálkozását fejezte ki, és a feleknek kártérítést fizetett, összesen 250 ezer 209 Fehér Füzet 2007. Közérdekű igényérvényesítések. www.neki.hu 207 Fehér Füzet 2006. R. Nikoletta ügye. www.neki.hu
210 Az esetleírás a Fehér Füzet 2009 kiadványunkban fog megjelenni.
208 112–113. o., illetve Fehér Füzet 2004. R. Ágnes ügye, www.neki.hu
211 Fehér Füzet 2007. Közérdekű igényérvényesítések. www.neki.hu
– 130 –
– 131 –
Látható, hogy az áruk forgalmazása és szolgáltatások nyújtása területén a diszkriminációs esetek száma ugyan nem csökken, de az ilyen gyakorlatokkal szemben való fellépés lehetősége szélesedett, a jogérvényesítés útja a jogi szabályozás változásainak köszönhetően egyszerűbb lett. Ma már egyre több az olyan üzemeltető, aki tisztában van azzal, hogy egy-egy antidiszkriminációs jogi eljárás, amit vele szemben kezdeményeznek, komoly anyagi következménnyel és akár presztízsvesztéssel járhat, ezért gyakori, hogy az eljárás előtt vagy annak során együttműködési hajlandóságot mutat az alternatív megegyezésre. Úgy tűnik, az Egyenlő Bánásmód Ható-
A foglalkoztatás területén megvalósuló diszkriminációs ügyekben hivatkozott döntések jegyzéke
ság a ma már egységes joggyakorlat mentén hatékonyan tud reagálni az ilyen jellegű diszkriminációs panaszokra. Szükség lenne rá, hogy a kártérítések mértékében a bírói joggyakorlat is elinduljon egy olyan úton, amelyen az emberi méltóság megsértésének nagyobb súlya van.
Bírósági döntések jegyzéke
F. Katalin ügye 1. fokú ítélet: Fővárosi Munkaügyi Bíróság, 10.M.4297/2000/12. (2001. október 9.) 2. fokú ítélet: Fővárosi Bíróság, 49. Mf.630368/2001/2. (2002. február 15.) Felülvizsgálati végzés: Mfv.I.10.720/2003/3. (2004. február 11.) P. Mariann, T. Istvánné és Sz. Rozália ügye 1. fokú ítélet: Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság, 3.M.170/2003/16. (2004. február 9.) 2. fokú ítélet: Nógrád Megyei Bíróság, Mf.20.293/2004/4. (2004. június 08.) Felülvizsgálati végzés: Legfelsőbb Bíróság, Mfv.I.10.642/2004/3. (2005. szeptember 5.) Cs. Gyula ügye 1. fokú ítélet: Pest Megyei Munkaügyi Bíróság, 1.M.471/2004/3. (2004. október 13.) 2. fokú ítélet: Pest Megyei Bíróság, 8.Mf.28.024/2004/3. (2005. május 11.) B. Katalin ügye 1. fokú ítélet: Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság, 1.M.1135/2004/9. (2005. november 22.) (Az elsőfokú eljárásban nem a NEKI által megbízott ügyvéd képviselte a felperest.) – 132 –
– 133 –
2. fokú ítélet: Zala Megyei Bíróság, 4. Mf.20.245/2006/4. (2006. április 7.)
az Egyenlő Bánásmód Hatóság döntései
Felülvizsgálati ítélet: Legfelsőbb Bíróság, Mfv.II.10.684/2006/3. (2007. március 28.)
és kapcsolódó bírósági felülvizsgálati döntések
B. Attila és B. Csaba ügye (MÁV I.)
T. Csaba ügye
1. fokú ítélet: Miskolci Munkaügyi Bíróság, 6.M.16/2005/17. (2005. november 28.)
EBH/180/1/2006. (2006. január 31.)
2. fokú ítélet: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság, 1.Mf.20.160/2006/4. (2006.
Fővárosi Bíróság, 8.K.31.635/2006/6. (2007. április 26.)
április 11.) K.-né B. Ilona, N. Zoltánné, G. Istvánné ügye L.-né K. Mária ügye
EBH/271/2007/26. (2007. június 25.)
1. fokú ítélet: Miskolci Munkaügyi Bíróság, 6.M.395/2005/18. (2006. március 2.)
Fővárosi Bíróság, 8.K.33.150/2007/14. (2008. május 26.)
2. fokú ítélet: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság, 1.Mf.20.905/2006/3. (2006. június 13.)
R. Johanna ügye EBH/37/10/2008. (2008. április 9.)
R. Norbert ügye 1. fokú ítélet: Fővárosi Munkaügyi Bíróság, 29.M.5804/2005/18. (2006. május 2.)
H. Erika ügye
2. fokú ítélet: Fővárosi Bíróság, 55.Mf.635.873/2006/3. (2007. április 13.)
EBH/6/2009. (2009. február 12.)
L.-né K. Mária ügye
Másság Alapítvány közérdekű igényérvényesítése
1. fokú ítélet: Miskolci Munkaügyi Bíróság, 6.M.395/2005/18. (2006. március 2.)
EBH/1054/9/2009. (2009. szeptember 18.)
2. fokú ítélet: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság, 1.Mf.20.905/2006/3. (2006. június 13.) A. József, B. Ferenc, B. Zoltán., N. Attila, P. Viktor, V. Gábor ügye (MÁV II.) 1. fokú ítélet: Miskolci Munkaügyi Bíróság, 6.M.1364/2006/4. (2006. november 14.) 2. fokú ítélet: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság, 6.M.1364/2006/4. (2006. november 14.) B. István ügye 1. fokú ítélet: Pécsi Munkaügyi Bíróság, 3.M.615/2006/16. (2007. szeptember 13.) 2. fokú ítélet: Baranya Megyei Bíróság, 1.Mf.21.418/2007/3. (2007. december 20.)
– 134 –
– 135 –
Az áruk forgalmazása és szolgáltatások nyújtása területén megvalósuló diszkriminációs ügyekben hivatkozott döntések jegyzéke Bírósági döntések jegyzéke
D.-i diszkó Kisvárdai Városi Bíróság, 11.P.20.450/2000/15. (2000. november 28.) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság, 4.Pf.20 014/2001/3. (2001) Legfelsőbb Bíróság, Pfv.IV.21 269/2001/3. (2002. április 3.) P. község Balassagyarmati Városi Bíróság, 8.P.20 767/1999/18. (2000. február 17.) Nógrád Megyei Bíróság, Pf.20 451/2000/5. (2000. október 26.) Legfelsőbb Bíróság, Pfv.IV.20 822/2001/4. (2002. április 3.) R. Ágnes ügye Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság, 1.P.21.752/2004/26. (2005. június 13.) Debreceni Ítélőtábla, Pf.II.20.513/2005/4. (2005. október 25.) Legfelsőbb Bíróság, Pfv.IV.20.323/2006/6. (2006. április 2.)
– 137 –
az Egyenlő Bánásmód Hatóság döntései és kapcsolódó bírósági felülvizsgálati döntések, egyéb hatósági döntések
Debreceni panzió Hajdú-Bihar Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, 4096/2004. (0408F-00226). (2004. június 16.) P. József ügye Egyenlő Bánásmód Hatóság, EBH-146/2005/37. (2005. július 12.) Egyenlő Bánásmód Hatóság, EBH-150/10/2006. (2006. május 31.) Fővárosi Bíróság, 1.K.33543/2006/3. (2007. február 19.) Egyenlő Bánásmód Hatóság, EBH-284/9/2007. (2007. június 22.) L. Sándor ügye Egyenlő Bánásmód Hatóság, EBH/133/6/2008. (2008. március 12.) Fővárosi Bíróság, 8.K.31.722/2008/3. (2008. szeptember 30.) K. Zsolt és társai ügye Egyenlő Bánásmód Hatóság, EBH/240/2008/3. (2008. február 21.) Közérdekű igényérvényesítések Egyenlő Bánásmód Hatóság, EBH/148/20/2009. (2009. október 6.) Egyenlő Bánásmód Hatóság, EBH/161/17/2009. (2009. június 30.)
– 138 –
– 139 –
Irodalomjegyzék A Roma Integráció Évtizede Program 2005–2015. Nemzeti cselekvési terv társadalmi vitaanyaga. Ábrahám Árpád – Kertesi Gábor: A munkanélküliség regionális egyenlőtlenségei Magyarországon 1990 és 1995 között. A foglalkoztatási diszkrimináció és az emberi tőke váltakozó szerepe. Közgazdasági Szemle, 43, 1996. 7–8. Babusik Ferenc: Cigányok Magyarországon – szociális-gazdasági helyzet, egészségi állapot, a szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés. Budapest, 2004. http://www.delphoi.hu/download-pdf/roma-szoc-eu.pdf Bodrogi Bea – Iványi Klára – Udvari Márton: Esélytelenül. Faji alapú megkülönböztetés a munkaerőpiacon. Másság Alapítvány, Budapest, 2004. http://www.neki.hu/pdf/eselytelenul.pdf Cigánynak lenni Magyarországon. Jelentés, 2000. Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány (EÖKIK). Fehér Füzet 2002, 2004, 2005, 2007, 2008. Másság Alapítvány, NEKI. Havas Gábor – Kemény István – Liskó Ilona: Cigány gyerekek az általános iskolában. Oktatáskutató Intézet, 2002. Havas Gábor – Kemény István: A magyarországi romákról. Szociológiai Szemle, 5, 1995. http://www.mfa.gov.hu/NR/rdonlyres/CF48B3CE-8F48-4DD1-AB4BF27155B84927/0/etnimag.pdf /2008. 01. 24. Kádár András Kristóf – Gyulavári Tamás: A magyar antidiszkriminációs jog vázlata. Bíbor Kiadó, 2009. – 140 –
Kemény István – Janky Béla: A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól a 2003. évi országos cigánykutatás alapján. www.romaweb.hu/romaweb/index.jsp?p=szociologia Kertesi Gábor: Cigány foglalkoztatás és munkanélküliség a rendszerváltás előtt és után. In Horváth Ágota – Landau Edit – Szalai Júlia (szerk.): Cigánynak születni. Aktív Társadalmi Alapítvány, Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2000. KSH: Népszámlálás, 2001. www.ksh.hu Neményi Mária: Cigány anyák az egészségügyben. 1997. http://mek.oszk. hu/01100/01156/01156.htm Nemzeti és etnikai kisebbségek. Tények Magyarországról, Külügyminisztérium, 2000. 3. sz. http://www.mfa.gov.hu/NR/rdonlyres/CF48B3CE-8F48-4DD1-AB4BF27155B84927/0/etnimag.pdf Puporka Lajos – Zádori Zsolt: A magyarországi romák egészségi állapota. NGO-tanulmányok, 2. szám, Világbank Magyarországi Regionális Képviselete, 1999. Tóth Ágnes – Vékás János: Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlálási adatok rövid összefoglalása). http://www.mtaki.hu/docs/toth_vekas_kisebbsegek_magyarorszagon.pdf
2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség, tekintettel az Alkotmány 54. § (1) bekezdésére, 70/A. §-ára, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 2. § Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. – 145 –
Fogalmak
A törvény hatálya
3. § E törvény alkalmazásában
4. § Az egyenlő bánásmód követelményét
a) foglalkoztatási jogviszony: a munkaviszony, a közszolgálati jogviszony, a
a) a magyar állam,
közalkalmazotti jogviszony, a bírósági szolgálati viszony, az igazságügyi alkalmazottak
b) a helyi és kisebbségi önkormányzatok, ezek szervei,
szolgálati jogviszonya, az ügyészségi szolgálati jogviszony, a hivatásos és szerződéses
c) a hatósági jogkört gyakorló szervezetek,
szolgálati jogviszony, a hivatásos nevelőszülői jogviszony,
d) a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek,
b) munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony: a bedolgozói munkaviszony, a munkavégzésre irányuló vállalkozási és megbízási szerződés alapján létrejött jogviszony,
e) a közalapítványok, köztestületek, valamint munkavállalók és munkáltatók érdekképviseleti szervezetei,
a szakcsoporti tagsági viszony, valamint a szövetkezeti tagsági viszonynak, továbbá a
f) a közszolgáltatást végző szervezetek,
személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági tevékenységnek a
g) a közoktatási és a felsőoktatási intézmények (a továbbiakban együtt: oktatási
munkavégzésre irányuló elemei,
intézmény),
c) állami támogatás: az államháztartás alrendszereinek költségvetése terhére ingyenes vagy kedvezményes források, illetve egyéb előny bármilyen formában történő nyújtása
h) a szociális, gyermekvédelmi gondoskodást, valamint gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó személyek és intézmények,
oly módon, hogy ez állami bevételkiesést vagy állami kiadást jelent, ideértve az állami
i) a muzeális intézmények, a könyvtárak, a közművelődési intézmények,
kezességvállalást is, valamint az Európai Unióból, nemzetközi szervezetektől és más
j) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a magánnyugdíj pénztárak,
államokból származó források, adományok és segélyek, amennyiben azok a központi
k) az egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltatók,
költségvetésen keresztül kerülnek folyósításra,
l) a pártok, valamint
d) közszolgáltatás: szerződéskötési kötelezettség alapján a lakosság alapvető
m) az a)–l) pontok alá nem tartozó költségvetési szervek
szükségleteinek ellátására irányuló szolgáltatás, így különösen a villamos-energia,
jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során (a
gáz-, hő-, víz-, szennyvíz-és hulladékkezelési, köztisztasági, postai és távközlési
továbbiakban együtt: jogviszony) kötelesek megtartani.
szolgáltatás, továbbá a menetrend alapján közlekedő járművekkel végzett közforgalmú személyszállítás,
5. § Az egyenlő bánásmód követelményét a 4. §-ban foglaltakon túl az adott jogviszony tekintetében köteles megtartani,
e) társadalmi és érdek-képviseleti szervezet: az a társadalmi szervezet vagy alapítvány, amelynek alapszabályában, illetve alapító okiratában a szervezet céljai között a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése vagy az emberi és állampolgári jogok védelme szerepel, valamint az adott nemzeti és etnikai
a) aki előre meg nem határozott személyek számára szerződés kötésére ajánlatot tesz vagy ajánlattételre felhív, b) aki az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben szolgáltatást nyújt vagy árut forgalmaz,
kisebbség tekintetében a kisebbségi önkormányzat, továbbá a munkavállalók anyagi,
c) az állami támogatás felhasználása során létrejövő jogviszonyai tekintetében az
szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeivel összefüggő ügyeiben a
állami támogatásban részesülő egyéni vállalkozó, jogi személy, illetve jogi személyiséggel
szakszervezet,
nem rendelkező szervezet az állami támogatás igénybevételétől kezdődően mindaddig,
f) hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontja szerinti hozzátartozó, ide nem értve a jegyest.
amíg az állami támogatás felhasználását az arra jogosult szerv a rá vonatkozó szabályok szerint ellenőrizheti, valamint d) a munkáltató a foglalkoztatási jogviszony, az utasításadásra jogosult személy a
– 146 –
– 147 –
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, illetve az ezekkel közvetlenül összefüggő
a) neme,
jogviszonyok tekintetében.
b) faji hovatartozása,
6. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki
c) bőrszíne,
a) a családjogi jogviszonyokra,
d) nemzetisége,
b) a hozzátartozók közötti jogviszonyokra,
e) nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása,
c) az egyházi jogi személyeknek az egyházak hitéleti tevékenységével közvetlenül
f) anyanyelve, g) fogyatékossága,
összefüggő jogviszonyaira, valamint d) e törvény 4. §-ának alkalmazása során -jogszabály eltérő rendelkezése hiányában
h) egészségi állapota,
-a társadalmi szervezetek, a jogi személyek, valamint a jogi személyiséggel nem
i) vallási vagy világnézeti meggyőződése,
rendelkező szervezetek tagjai közötti, a tagsággal összefüggő jogviszonyokra.
j) politikai vagy más véleménye,
(2) Az (1) bekezdés d) pontja a) a tagsági jogviszony létesítése és megszüntetése,
k) családi állapota,
valamint -a közalapítványok kivételével -a 4. § e) pontja szerinti szervezetek esetében a
l) anyasága (terhessége) vagy apasága,
tagsági és a részvételi jogok gyakorlása, továbbá
m) szexuális irányultsága,
b) a 8. § j) pontjában meghatározott tulajdonság kivételével a pártok jogviszonyai
n) nemi identitása, o) életkora,
vonatkozásában nem alkalmazható. 7. § (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti -különösen a
p) társadalmi származása,
III. fejezetben meghatározottak szerint -a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a
q) vagyoni helyzete,
közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás,
r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszo-
valamint az ezekre adott utasítás.
nyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama,
(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az olyan magatartás, intézkedés, feltétel, mulasztás, utasítás vagy gyakorlat (a továbbiakban együtt: rendelkezés) nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, a) amely a hátrányt szenvedő fél alapvető jogát másik alapvető jog érvényesülése érdekében, elkerülhetetlen esetben korlátozza, feltéve, hogy a korlátozás a cél elérésére alkalmas és azzal arányos, b) amelynek az a) pont hatálya alá nem tartozó esetekben tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van. (3)A 8.§ b)-e) pontja szerinti tulajdonságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetés, valamint jogellenes elkülönítés esetében a (2) bekezdés nem alkalmazható.
Hátrányos megkülönböztetés 8. § Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés,
s) érdekképviselethez való tartozása, t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. 9. § Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a 8. §-ban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne.
amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt
– 148 –
– 149 –
II. Fejezet
Zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás 10. § (1) Zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb
AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD KÖVETELMÉNYÉNEK MEGSÉRTÉSE MIATT INDÍTOTT ELJÁRÁSOK
természetű magatartás, amely az érintett személynek a 8. §-ban meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. (2) Jogellenes elkülönítésnek minősül az a rendelkezés, amely a 8. §-ban meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától – anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné – elkülönít.
12. § Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti igények az e fejezetben, valamint külön jogszabályokban meghatározott eljárások során – így különösen személyiségi jogi per, munkaügyi per, fogyasztóvédelmi, munkaügyi vagy szabálysértési hatóságok eljárása során – érvényesíthetőek.
Eljárás e törvény megsértése esetén
(3) Megtorlásnak minősül az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget.
13. § (1) Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését közigazgatási szerv (a továbbiakban: hatóság) ellenőrzi. (2)
Előnyben részesítés 11. § (1) Nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését az a rendelkezés, amely egy kifejezetten megjelölt társadalmi csoport tárgyilagos értékelésen alapuló esélyegyenlőtlenségének felszámolására irányul, ha az a) törvényen vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeleten, illetve kollektív szerződésen alapul, és határozott időre vagy határozott feltétel bekövetkeztéig szól, vagy b) a párt ügyintéző és képviseleti szervének megválasztása, valamint a pártnak a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott választásokon történő jelöltállítása során a párt alapszabályában meghatározott módon érvényesül. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését.
(3) A hatóság az e törvényben meghatározott feladatkörében nem utasítható. (4) A hatóság költségvetése a felügyeletét ellátó miniszter költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. 14. § (1) A hatóság a) kérelem alapján, illetve az e törvényben meghatározott esetekben hivatalból vizsgálatot folytat annak megállapítására, hogy megsértették-e az egyenlő bánásmód követelményét, valamint kérelem alapján vizsgálatot folytat, hogy az arra kötelezett munkáltatók elfogadtak-e esélyegyenlőségi tervet, a vizsgálat alapján határozatot hoz; b) a közérdekű igényérvényesítés joga alapján pert indíthat a jogaikban sértett személyek és csoportok jogainak védelmében; c) véleményezi az egyenlő bánásmódot érintő jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei és jelentések tervezeteit; d) javaslatot tesz az egyenlő bánásmódot érintő kormányzati döntésekre, jogi szabályozásra; e) rendszeresen tájékoztatja a közvéleményt és a Kormányt az egyenlő bánásmód érvényesülésével kapcsolatos helyzetről; f) feladatainak ellátása során együttműködik a társadalmi és érdek-képviseleti szervezetekkel, valamint az érintett állami szervekkel;
– 150 –
– 151 –
g) az érintettek számára folyamatos tájékoztatást ad és segítséget nyújt az egyenlő bánásmód megsértése elleni fellépéshez; h) közreműködik az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatban nemzetközi szervezetek, így különösen az Európa Tanács számára készülő kormányzati jelentések elkészítésében;
ügyben más közigazgatási szerv előtt nincs folyamatban eljárás. (6) A hatóság nem vizsgálhatja az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, az országgyűlési biztos, valamint a bíróságok és az ügyészség közhatalmi döntéseit és intézkedéseit. (7) A hatóság a más közigazgatási szerv által az egyenlő bánásmód követelményével
i) közreműködik az Európai Unió Bizottsága számára az egyenlő bánásmódra vonatkozó irányelvek harmonizációjáról szóló jelentések elkészítésében; j) évente beszámol a Kormánynak a hatóság tevékenységéről és e törvény alkalmazása során szerzett tapasztalatairól.
kapcsolatban hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata során a perben beavatkozóként részt vehet. (8) A kérelemre indult eljárásban az egyéb eljárási költségeket a hatóság, illetve az eljárásban való részvételével kapcsolatban felmerülő költségek tekintetében az eljárás
(2)
alá vont, a sérelmet szenvedett féllel ellenérdekű fél előlegezi meg.
(3)
(9) A kérelem elutasítása esetén a sérelmet szenvedett fél csak akkor viseli az egyéb eljárási költségeket, ha a hatóság megállapította, hogy rosszhiszemű volt.
15. § (1) Az egyenlő bánásmód követelménye e törvény hatálya alá tartozó megsértésének vizsgálatát a sérelmet szenvedett fél választása szerint
15/A. § (1) Ha az egyenlő bánásmód követelményének e törvény hatálya alá tartozó megsértése miatt a jogsérelmet szenvedett fél vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosult
a) a hatóság, vagy
bíróság előtt eljárást indított, a hatóság vagy a 15. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott
b) az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének elbírálására külön törvény
más közigazgatási szerv az eljárását az ügy jogerős elbírálásáig felfüggeszti.
alapján hatáskörrel rendelkező más közigazgatási szerv folytatja le. (2) Az eljárás megindításáról, annak jogerős befejezéséről, valamint a döntéssel
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásával meghozott végzést a hatóság vagy más közigazgatási szerv a bíróságnak megküldi.
kapcsolatos bírósági felülvizsgálat során hozott jogerős ítéletről, illetőleg végzésről a
(3) A bíróság az egyenlő bánásmód követelményének e törvény hatálya alá
hatóság a külön törvény alapján hatáskörrel rendelkező közigazgatási szervet, illetve e
tartozó megsértése miatt hozott jogerős határozatát a hatóságnak, valamint az előtte
közigazgatási szerv a hatóságot értesíti.
folyamatban levő eljárást felfüggesztő, a 15. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott
(3) Ha az (1) bekezdés alapján valamely közigazgatási szerv előtt eljárás indult, úgy
más közigazgatási szervnek megküldi.
más közigazgatási szerv ugyanazon törvénysértés tekintetében a) azonos személy
(4) A hatóság vagy a 15. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott más közigazgatási
ellen elkövetett törvénysértés esetén nem járhat el, b) más személy ellen elkövetett
szerv az eljárása során ugyanazon törvénysértés esetén a bíróság határozatának
törvénysértés esetén megindult eljárását az ügy jogerős elbírálásáig felfüggeszti.
kézhezvételét követően az abban megállapított tényállást alapul véve jár el.
(4) Ha az ügyet valamely közigazgatási szerv elbírálta, úgy más közigazgatási szerv ugyanazon törvénysértés tekintetében
(5) A bíróság határozatának jogerőre emelkedését követően az egyenlő bánásmód követelményének e törvény hatálya alá tartozó megsértése miatt közigazgatási szerv
a) azonos személy ellen elkövetett törvénysértés esetén nem járhat el, b) más személy ellen elkövetett törvénysértés esetén megindult eljárásában a jogerős határozatban megállapított tényállást alapul véve jár el. (5) A hatóság hivatalból is eljár az egyenlő bánásmód követelményének a 4. § a)– d) pontjaiban meghatározott szervek általi megsértésével kapcsolatban, ha az adott – 152 –
előtt ugyanazon törvénysértés tekintetében a) azonos személy ellen elkövetett törvénysértés miatt eljárás nem indítható, b) más személy ellen elkövetett törvénysértés esetén a hatóság vagy a 15. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott más közigazgatási szerv a bíróság határozatában megállapított tényállást alapul véve jár el. – 153 –
15/B. § (1) A hatóság haladéktalanul törli azokat a személyes és különleges adatokat, amelyek kezelése a 14. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti hatásköre gyakorlásához nem elengedhetetlenül szükséges.
és – a (2)–(4) bekezdés megfelelő alkalmazásával – az (1) bekezdés c)–e) pontjaiban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. 17. § (1) A hatóság döntése ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs
(2) Az eljárás alá vont ügyfél az üggyel összefüggő iratokat és elektronikus
helye.
adathordozón tárolt adatokat felhívásra rendelkezésre bocsátja, illetve az egyenlő
(2) A hatóságnak az egyenlő bánásmód követelményének megsértése tárgyában
bánásmód követelményének megsértése ellenőrzéséhez szükséges tények, körülmények,
folyamatban lévő eljárásban hozott döntését felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy
egyéb feltételek megismerését biztosítja. Nem kötelezhető az ügyfél olyan nyilvántartás,
megsemmisíteni nem lehet.
összesítés elkészítésére, amelyet jogszabály nem ír elő, ha annak elkészítése aránytalan ráfordítást igényelne.
(3) A hatóság döntésének bírósági felülvizsgálata iránti eljárás a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozik.
(3) A hatóság a (2) bekezdés alapján csak olyan különleges adat rendelkezésre
(4) A Fővárosi Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, ha azt
bocsátására hívhat fel, amely kezelése az eljárás céljára tekintettel elengedhetetlenül
a fél a keresetlevélben, illetve a hatóság a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó
szükséges, és amely hiányában az eljárás eredményessége nem lenne biztosítható.
nyilatkozatában kéri.
(4) A közigazgatási hatósági eljárásban a hatóság jogosult a személyes adatokat tartalmazó nyilvántartás vagy adatbázis szemletárgyként való lefoglalására is.
17/A. § (1) A hatóság az egyenlő bánásmód követelménye megtartásával kapcsolatos adatoknak más szervek eljárásában történő felhasználása céljából hatósági
16. § (1) Ha a hatóság megállapította az e törvényben foglalt, az egyenlő bánásmód
nyilvántartást vezet, amely tartalmazza azoknak a foglalkoztatóknak az adatait,
követelményét biztosító rendelkezések megsértését
amelyekre vonatkozóan a hatóság jogerős és végrehajtható határozata, illetőleg – a
a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
határozat bírósági felülvizsgálata esetén – jogerős bírósági határozat jogsértést állapított
b) megtilthatja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását,
meg. A nyilvántartás tartalmazza
c) elrendelheti a jogsértést megállapító jogerős határozatának nyilvános közzétételét, d) bírságot szabhat ki,
a) a foglalkoztató nevét, székhelyét, adószámát, adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét,
e) külön törvényben meghatározott jogkövetkezményt alkalmazhat. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket az eset összes körül-
b) a jogsértést megállapító határozat keltét és számát, jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának időpontját,
ményeire – így különösen a sérelmet szenvedettek körére, a sérelem következményeire,
c) a jogsértés megjelölését,
a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására és a jogsértő
d) az alkalmazott jogkövetkezményt és mértékét az annak alapjául szolgáló
teljesítőképességére – tekintettel kell meghatározni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények együttesen is alkalmazhatóak.
jogszabályhelyre történő utalással, e) a határozat bírósági felülvizsgálata esetén a jogerős és végrehajtható bírósági határozat keltét és számát, jogerőre emelkedésének napját, valamint azt, hogy a keresettel támadott
(4) Az (1) bekezdés d) pontja alapján kiszabott bírság összege ötvenezer forinttól hatmillió forintig terjedhet.
közigazgatási határozattal összefüggésben a bíróság milyen döntést (hatályon kívül vagy hatályon kívül helyező és új eljárást elrendelő vagy a keresetet elutasító) hozott.
(5) Ha a hatóság megállapította, hogy az arra kötelezett munkáltató elmulasztotta
(2) A hatósági nyilvántartás adatait a hatóság az általa létrehozott informatikai
az esélyegyenlőségi terv elfogadását, felszólítja a munkáltatót a mulasztás pótlására,
rendszerben kezeli. Az (1) bekezdésben meghatározott adatoknak az informatikai
– 154 –
– 155 –
Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület
adatbázisban történő rögzítését a hatóság végzi, a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának napján, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság határozatáról való tudomásszerzést követő munkanapon. (3) A hatóság a nyilvántartásban szereplő, illetve a nyilvántartásból a honlapon nyilvánosságra hozott adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló határozat jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának napjától számított két év elteltével törli. (4) A hatóság – a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel – az általa vezetett nyilvántartás adataiból a jogerős és végrehajtható közigazgatási vagy – a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén – bírósági határozattal két éven belül azonos jogsértés ismételt elkövetése miatt bírsággal sújtott munkáltatókra vonatkozó, az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott adatokat, valamint a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén az e) pontban foglalt adatokat abban az esetben, ha a bíróság a keresetet elutasító vagy a közigazgatási határozatot megváltoztató döntést hozott, a honlapján történő közzététel útján akkor hozza nyilvánosságra, amikor a korábbival azonos jogsértés két éven belüli ismételt elkövetésének megállapítására az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 15. §-a (7) bekezdésének b) pontja alapján jogerős és végrehajtható közigazgatási határozattal sor került. E rendelkezés alkalmazásában a határozat végrehajthatóvá válásán a Ket. szabályai szerinti végrehajthatóvá válást kell érteni, azzal, hogy -a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén -az adatok közzétételére a jogerős bírósági határozat alapján kerül sor. (5) A (4) bekezdés alkalmazásában – több telephellyel rendelkező munkáltató esetében – azonos jogsértés ismételt elkövetésén az ugyanazon telephelyen kétéves időszakon belül jogerős és végrehajtható határozattal megállapított azonos jogsértést kell érteni. (6) Ha a hatóság tudomására jutott, hogy határozatának bírósági felülvizsgálata iránt keresetet indítottak, a) a (4)-(5) bekezdésben foglalt adatokat a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában foglalt döntésre figyelemmel teszi közzé, b) – amennyiben a (4)–(5) bekezdés szerinti adatok nyilvánosságra hozatalára már sor került – intézkedik a honlapon nyilvánosságra hozott adatok törléséről.
17/B. § (1) A hatóság 14. § (1) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátását Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület (a továbbiakban: testület) segíti. (2) A testület a hatóság 14. § (1) bekezdésének a)–b) pontjaiban meghatározott feladatainak ellátását e törvény egyes rendelkezéseinek értelmezésével segíti. Az értelmezés a hatóságot eljárása során nem köti. (3) A 14. § (1) bekezdésének d)–e) és h)–i) pontjai alapján készített vélemények, jelentések és javaslatok hatóság által történő elfogadásához a testület egyetértése szükséges. (4) A testület tagjai számára -a feladatuk ellátásához szükséges mértékben -a hatóság vezetője a hatóság kezelésében levő iratokba betekintést enged. A hatóság kezelésében levő iratban található személyes adatokat a testület tagjai egyedi azonosításra alkalmatlan formában ismerhetik meg. 17/C. § (1) A testület három tagjának felkérésére a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, három további tagjának felkérésére az igazságügyért felelős miniszter tesz javaslatot a miniszterelnöknek. A felkérni javasolt személyekről a javaslatot tevő miniszterek az egyenlő bánásmód követelménye érvényesítésében részt vevő szervekkel és szervezetekkel előzetes közös egyeztetést folytatnak. (2) A megbízatás ellátására büntetlen előéletű, a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó valamely választáson választójoggal rendelkező olyan személy kérhető fel, aki az emberi jogok védelme és az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése területén kiemelkedő tapasztalatokkal rendelkezik. (3) Nem kérhető fel a testület tagjává az, aki a felkérés időpontjában vagy az azt megelőző két évben országgyűlési képviselő, a Kormány tagja, államtitkár, illetve párt alkalmazottja vagy tisztségviselője volt. (4) A testület tagjának megbízatása a felkérés elfogadásával keletkezik, és hat évre szól. (5) A testület tagjának megbízatása megszűnik, ha a) a tisztségéről lemond, b) a megbízatási időtartam letelik, c) a tisztségének ellátása alól felmentik, vagy d) meghal.
– 156 –
– 157 –
A bizonyítás szabályai
(6) A miniszterelnök a kinevezésére javaslatot tevő miniszter javaslatára felmenti a testület azon tagját, a) aki neki fel nem róható okból száznyolcvan napnál hosszabb ideig nem képes eleget tenni a testületi tagságból eredő feladatainak, b) aki neki felróható okból kilencven napnál hosszabb ideig nem tesz eleget a testületi tagságból eredő feladatainak, c) akinek bűnösségét bíróság szándékos bűncselekmény elkövetésében jogerősen megállapította, d) aki felkérését követően bekövetkezett körülmény folytán nem felel meg a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek. (7) A (6) bekezdés a)–b) és d) pontjában meghatározott feltétel bekövetkeztét a miniszterelnök állapítja meg. (8) A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges. (9) A testület tagja megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül, az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott megszűnési ok esetében a megbízatás megszűnését megelőző harmincadik napig kell az új tagot kinevezni. (10) A testület tagjai feladatuk ellátása során függetlenek, az e törvényben meghatározott feladatkörükben nem utasíthatóak. 17/D. § (1) A testület saját tagjai közül elnököt választ. Az elnököt akadályoztatása
19. § (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásokban a jogsérelmet szenvedett félnek vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosultnak kell valószínűsítenie, hogy a) a jogsérelmet szenvedő személyt vagy csoportot hátrány érte vagy – közérdekű igényérvényesítés esetén – ennek közvetlen veszélye fenyeget, és b) a jogsérelmet szenvedő személy vagy csoport a jogsértéskor -ténylegesen vagy a jogsértő feltételezése szerint -rendelkezett a 8. §-ban meghatározott valamely tulajdonsággal. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak valószínűsítése esetén a másik felet terheli annak bizonyítása, hogy a) a jogsérelmet szenvedett fél vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosult által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy b) az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani. (3) Az (1)–(2) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatóak a büntetőeljárásokban, illetve a szabálysértési eljárásokban.
Közérdekű igényérvényesítés
esetén az általa kijelölt tag teljes jogkörben helyettesíti. (2) A testület elnöke összehívja és vezeti a testület üléseit, továbbá ellátja a testület döntéseinek előkészítésével és azok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. (3) A testület döntéseit összes tagja többségének szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (4) A testület működésének részletes szabályait ügyrendjében állapítja meg. (5) A testület működésével kapcsolatos titkársági feladatokat a hatóság látja el.
Képviselet 18. § (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indult eljárásokban a társadalmi és érdek-képviseleti szervezet, valamint a hatóság a jogsérelmet szenvedett fél meghatalmazása alapján – törvény eltérő rendelkezése hiányában – képviselőként járhat el. (2) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indult közigazgatási
20. § (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt bíróság előtt személyiségi jogi pert, valamint munkaügyi pert indíthat a) az ügyész, b) a hatóság, c) a társadalmi és érdek-képviseleti szervezet, ha az egyenlő bánásmód követelményének megsértése vagy annak közvetlen veszélye olyan tulajdonságon alapult, amely az egyes ember személyiségének lényegi vonása, és a jogsértés vagy annak közvetlen veszélye személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti. (2) A társadalmi és érdek-képviseleti szervezet a hatóság előtt az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén eljárást indíthat.
eljárásban a társadalmi és érdek-képviseleti szervezetet megilletik az ügyfél jogai. – 158 –
– 159 –
III. Fejezet AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD KÖVETELMÉNYÉNEK ÉRVÉNYESÍTÉS EEGYES TERÜLETEKEN Foglalkoztatás 21. § Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, különösen a következő rendelkezések meghatározásakor, valamint azok alkalmazásakor:
természete miatt indokolt, arányos és valós foglalkoztatási követelményen alapuló megkülönböztetés. (2) A 21. § f) pontjának alkalmazása során a 8. § a)–e) pontjaiban meghatározott tulajdonság tekintetében tett közvetlen hátrányos megkülönböztetés minden esetben sérti az egyenlő bánásmód követelményét. 23. § Törvény, törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet, illetve kollektív szerződés a munkavállalók meghatározott körére -a foglalkoztatási jogviszonnyal vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal összefüggésben – előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő.
Szociális biztonság és egészségügy
a) a munkához való hozzájutásban, különösen nyilvános álláshirdetésben, a munkára való felvételben, az alkalmazási feltételekben; b) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését megelőző, azt elősegítő eljárással összefüggő rendelkezésben; c) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésében és megszüntetésében;
24. § Az egyenlő bánásmód követelményét a szociális biztonsággal összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) a társadalombiztosítási rendszerekből finanszírozott, valamint b) a szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása során. 25. § (1) Az egyenlő bánásmód követelményét az egészségügyi ellátással
d) a munkavégzést megelőzően vagy annak folyamán végzett képzéssel kapcsolatosan;
összefüggésben érvényesíteni kell különösen az egészségügyi szolgáltatásnyújtás, ezen belül
e) a munkafeltételek megállapításában és biztosításában;
a) a betegségmegelőző programokban és a szűrővizsgálatokon való részvétel,
f) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony
b) a gyógyító-megelőző ellátás,
alapján járó juttatások, így különösen a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi
c) a tartózkodás céljára szolgáló helyiségek használata,
XXII. törvény 142/A. § (3) bekezdésében meghatározott munkabér megállapításában
d) az élelmezési és egyéb szükségletek kielégítése
és biztosításában;
során.
g) a tagsággal vagy részvétellel kapcsolatban a munkavállalók szervezeteiben;
(2) Törvény, illetőleg törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet e törvény
h) az előmeneteli rendszerben;
rendelkezéseivel összhangban az egészségi állapot vagy fogyatékosság, illetve a 8.
i) a kártérítési, valamint a fegyelmi felelősség érvényesítése során.
§-ban meghatározott tulajdonság alapján a társadalom egyes csoportjai részére
22. § (1) Nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését
a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül többletjuttatásokat
a) a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető
állapíthat meg.
minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés, b) a vallási vagy más világnézeti meggyőződésen, illetve nemzeti vagy etnikai hovatartozáson alapuló, a szervezet jellegét alapvetően meghatározó szellemiségből közvetlenül adódó, az adott foglalkozási tevékenység tartalma vagy
– 160 –
Lakhatás 26. § (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen a 8. §-ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes személyeket
– 161 –
a) közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetéssel sújtani a lakhatást
h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint
segítő állami vagy önkormányzati támogatások, kedvezmények vagy kamattámogatás
i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során.
nyújtásával kapcsolatosan,
(3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely
b) hátrányos helyzetbe hozni az állami vagy önkormányzati tulajdonú lakások és építési telkek értékesítése vagy bérbeadása feltételeinek meghatározása során. (2) A használatbavételi és egyéb építési hatósági engedély kiadásának megtagadása, illetve feltételhez kötése sem közvetlenül, sem közvetve nem alapulhat a 8. §-ban meghatározott tulajdonságokon.
személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai
(3) A lakáshoz jutási feltételek meghatározása nem irányulhat arra, hogy a 8. §-
követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és
ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes csoportok valamely településen,
mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák
illetve településrészen mesterségesen, nem a csoport önkéntes elhatározása alapján
letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét.
elkülönüljenek.
(4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és
Oktatás és képzés 27. § (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre,
egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. § (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel
a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy
önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri.
b) amelynek megszervezéséhez az állam
(2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha
ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy
a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint,
bb) közvetve – így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás
b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján
útján – hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben
olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket
érvényesíteni kell különösen
semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott,
a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérel-
államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság
mek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás,
megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény
c) a teljesítmények értékelése,
tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet.
d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele,
29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet
e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés,
az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők
f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás,
meghatározott körére – az oktatással, képzéssel összefüggésben – előnyben részesítési
g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása,
kötelezettséget írhat elő.
– 162 –
– 163 –
V. Fejezet
Áruk forgalma és szolgáltatások igénybevétele 30. § (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen – a
37-62. §
8. §-ban meghatározott tulajdonság alapján az ügyfélforgalom számára nyitva álló
VI. Fejezet
helyiségben, így különösen a vendéglátó-ipari, kereskedelmi, valamint a művelődés és a szórakozás céljára létrehozott intézményekben –
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
a) megtagadni vagy mellőzni szolgáltatások nyújtását vagy áru forgalmazását, b) az adott helyen rendelkezésre álló szolgáltatásoktól, illetve áruktól eltérő minőségben szolgáltatást nyújtani, illetve árut forgalmazni, c) olyan feliratot vagy jelzést elhelyezni, amely azon következtetés levonását teszi lehetővé, hogy az ott nyújtott szolgáltatásból vagy áruforgalmazásból valakit vagy valakiket kizárnak. (2) A 8. §-ban meghatározott tulajdonságok alapján meghatározható csoport tagjai részére létrehozott, a hagyományápolás, a kulturális és az önazonosság fenntartását szolgáló, a szűkebb közönség számára nyitva álló létesítménybe a belépés korlátozható, tagsághoz, illetőleg külön feltételekhez köthető. (3) A (2) bekezdés szerinti korlátozásnak ki kell tűnnie a létesítmény elnevezéséből, a szolgáltatás igénybevételének körülményeiből; az nem történhet az adott csoporthoz nem tartozó személyekkel szemben megalázó, illetőleg a becsület csorbítására alkalmas módon, továbbá nem adhat alkalmat a joggal való visszaélésre. 30/A. § (1) A biztosítási szolgáltatások és a biztosítási elven alapuló szolgáltatások esetében a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) a díj és a szolgáltatás kockázatarányos mértéke meghatározott, kockázati tényezőkön alapuló csoportok létrehozásával jár, és b) a releváns és pontos biztosításmatematikai és statisztikai adatok alapján a díj számításában és a szolgáltatás nyújtásában a nemi hovatartozás tényezője a kockázatelemzésben meghatározó. (2) A terhességgel és az anyasággal kapcsolatos költségekre tekintettel tett különbségtétel az (1) bekezdés szerinti esetben is sérti az egyenlő bánásmód követelményét.
63. § (1) E törvény – a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. (2) E törvény 13–17. §-ai, 18. § (1) bekezdésének „ , valamint a hatóság” szövegrésze, valamint a 20. § (1) bekezdés b) pontja 2005. január 1-jén lép hatályba. (3) (4) Az ötven főnél több személyt foglalkoztató költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban álló jogi személyek kötelesek esélyegyenlőségi tervet elfogadni. (5) A települési önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat, kiemelt figyelmet fordítva a lakhatásra, oktatásra, egészségügyre, foglalkoztatásra, valamint a szociális helyzetre. A helyi esélyegyenlőségi program tartalmazza a célok megvalósításának forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését; a települési önkormányzat a tárgyévet követő év június 30-ig ütemterve teljesítéséről éves jelentést fogad el. 64. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a hatóságot vagy hatóságokat, valamint rendeletben határozza meg a hatóság eljárására vonatkozó részletes szabályokat. 65. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt és az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás jogközelítésére vonatkozó rendelkezéseivel összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
IV. Fejezet 31-36. §
a) a Tanács 76/207/EGK irányelve a nőkkel és a férfiakkal való egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés és az előmenetel lehetőségei, valamint a munkafeltételek terén történő végrehajtásáról és az azt módosító 2002/73/EK irányelv,
– 164 –
– 165 –
b) a Tanács 79/7/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról, c) a Tanács 86/378/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történő megvalósításáról, d) a Tanács 86/613/EGK irányelve valamely tevékenységet, beleértve a mezőgazdaságot, önálló vállalkozást folytató férfiakkal és nőkkel való egyenlő bánásmód
362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól
elvének alkalmazásáról, valamint az önálló vállalkozó nők terhességi és anyasági védelméről, e) a Tanács 97/80/EK irányelve a bizonyítási kötelezettségről a nemi hovatartozás alapján történő diszkriminációs esetekben, f) a Tanács 2000/43/EK irányelve a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének végrehajtásáról, g) a Tanács 2000/78/EK irányelve a foglalkoztatási és munkahelyi egyenlő bánásmód általános kereteinek a létrehozásáról, h) a Tanács 2004/113/EK irányelve a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról.
A Kormány az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 64. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. § (1) Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (a továbbiakban: hatóság) központi hivatal. A hatóságot a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítja. (2) A hatóság önállóan gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. (3) A hatóság székhelye Budapest.
A hatóság szervezete és vezetői 2. § (1) A hatóságot elnök vezeti, akit a miniszter és az igazságügyi és rendészeti miniszter együttes javaslatára a miniszterelnök nevez ki és ment fel. A kinevezés a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) megfelelő rendelkezéseinek alkalmazásával határozatlan időre történik. (2) Elnökké és elnökhelyettessé az a magyar állampolgárságú, büntetlen előéletű, választójoggal rendelkező, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése vagy az emberi jogok védelme területén kiemelkedő tudással rendelkező jogász nevezhető ki, aki jogi szakvizsgával és legalább ötéves, jogi végzettséghez kötött munkakörben vagy a közigazgatásban eltöltött szakmai gyakorlattal rendelkezik. (3) Az elnök a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően irányítja a hatóság
– 166 –
– 167 –
gazdálkodását, ellátja képviseletét és gyakorolja a munkáltatói jogokat az elnökhelyettes és a hatóság köztisztviselői tekintetében.
kezdeményezte, vagy arra jogosult lett volna és az eljárásban ügyfélnek minősül; b) eljárás alá vont személy: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet is, akivel vagy amellyel szemben az egyenlő bánásmód
(4) Az elnök tekintetében a munkáltatói jogokat – a kinevezés és a felmentés kivételével – a miniszter gyakorolja.
követelményét biztosító rendelkezések megsértésének megállapítására irányuló eljárást folytatják.
3. § A hatóság elnökhelyettesét a Ktv. megfelelő rendelkezéseinek alkalmazásával az elnök határozatlan időre nevezi ki és menti fel.
Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző közigazgatási szerv kijelölése 4. § (1) Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző közigazgatási szervként a Kormány az Egyenlő Bánásmód Hatóságot jelöli ki, amely az ország egész területére kiterjedő illetékességgel jár el.
(2) A kérelemre indult eljárásban hozott jogerős hatósági döntésben megállapított jogosultság a jogutódot illeti meg. 6/A. §
Ügyintézési határidő 7. § (1) Az eljárásban az ügyintézési határidő ötven munkanap. (2) A hatóság a kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége esetén soron kívül, de legkésőbb harminc munkanapon belül dönt.
(2) Az Egyenlő Bánásmód Hatóság ellátja – a légi közlekedésről szóló 1995. évi
(3) Ha az eljárás megindítását az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról
XCVII. törvény végrehajtásáról szóló 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet 1. §-a (4)
szóló 1993. évi LIX. törvény 18. § (3) bekezdése alapján az országgyűlési biztos
bekezdésének 33. pontjában meghatározott feladatok kivételével – a légi járműveken
kezdeményezte, vagy az eljárás ügyészi kezdeményezés alapján indult, a hatóság a
utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól szóló,
döntését 30 munkanapon belül hozza meg.
2006. július 5-i 1107/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikkében
Képviselet
meghatározott végrehajtó szerv feladatait.
A hatóság eljárásának részletes szabályai 5. § A hatóság az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 14. §-a (1) bekezdésének a) pontjában biztosított hatáskörében lefolytatott eljárásokban a vonatkozó jogszabályokban foglaltak mellett a 6-15. §-okban foglaltak szerint jár el. 5/A. § A hatóság hatósági eljárásban hozott döntését felügyeleti jogkörben megváltoz-
7/A. § (1) Az Ebktv. 18. §-ának (1) bekezdésében meghatározott képviselet esetén a társadalmi és érdekképviseleti szervezet a képviseleti jogosultságát az alapszabálya vagy alapító okirata és az ügyféltől kapott írásbeli meghatalmazás csatolásával igazolja. (2) 7/B. § 7/C. §
Idézés és értesítés
tatni vagy megsemmisíteni nem lehet.
Az eljárásban részt vevő ügyfelek 6. § (1) E rendelet alkalmazásában: a) kérelmező: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki vagy amely az Ebktv. 15. § (1) bekezdés a) pontja vagy 20. § (1) bekezdés b) pontja alapján az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének magállapítását maga – 168 –
8. § (1) A hatóság a székhelyén lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel nem rendelkező személyt, ha személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, azon önkormányzat polgármesteri hivatalának a székhelyére idézi vagy értesíti, amelynek székhelyén lakik vagy tartózkodik. Az idézett, illetve az értesített személy meghallgatását a hatóság foganatosítja.
– 169 –
(2) Ha az eljárás során a hatóság tárgyalást tart, az ott meghallgatandó személyeket azon önkormányzat polgármesteri hivatalának a székhelyére idézi, illetve értesíti, amelynek székhelyén a kérelmező lakik, tartózkodik, illetve székhelye (fióktelepe, telephelye) található.
10. § (1) A hatóság tárgyalása – ha e kormányrendelet másként nem rendelkezik – nyilvános. (2) A hatóság a nyilvánosságot végzéssel az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről kizárhatja, ha az minősített adat, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott
(3) Ha az eljárás alá vont személy az (1)–(2) bekezdésekben megjelölt a) önkormányzat vagy az önkormányzat részvételével működő önkormányzati társulás,
más titok megőrzése végett feltétlenül szükséges. (3) A hatóság a nyilvánosságot a közerkölcs védelmében, valamint az ügyfél kérelmére abban az esetben is kizárhatja, ha az az ügyfél személyiségi jogainak védelme
b) az a) pont alatti szervek által fenntartott költségvetési szerv, c) az a) pont alatti szervek által alapított vagy támogatott alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, vagy
érdekében indokolt. (4) A hatóság – kérelmére – a kérelmezőt és az egyenlő bánásmód követelményének megsértését bejelentő más személyt az eljárás alá vont személy távollétében hallgatja meg.
d) az a)-b) pontok alatti szervek részvételével működő gazdasági társaság, a személyeket a lakóhelyéről, illetőleg tartózkodási helyéről legjobban megközelíthető, nem érintett települési önkormányzat polgármesteri hivatalának a székhelyére kell idézni, illetve értesíteni.
(5) 11. § (1) A tárgyalás megnyitása után a hatóság röviden ismerteti a tárgyalás előkészítése során keletkezett azon iratokat, amelyekbe a jelen lévő ügyfelek külön
(4) Ha az (1)-(3) bekezdés szerinti rendelkezések alkalmazása aránytalan nehézséggel vagy az eljárás elhúzódásával járna, a meghallgatandó személyeket a hatóság – a megjelenéssel járó költségek megtérítése mellett – székhelyére is idézheti.
Tárgyalás a kérelemre vagy bejelentésre indult eljárásban 9. § (1) A hatóság a kérelemre indult eljárásban – a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – tárgyalást tart. (2) A hatóság a tárgyalás tartását mellőzheti, ha a) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, b) az ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerű és annak eldöntésére az iratok alapján mód van, c) a tárgyalás tartása – különös tekintettel a 8. § (2) bekezdésében meghatározottakra – aránytalan nehézséggel jár
jogszabály rendelkezései szerint betekinthetnek. (2) A kérelmező álláspontjának ismertetése után az eljárás alá vont személy ismerteti az üggyel kapcsolatos álláspontját. (3) A hatóság – ha ez a tényállás megállapításához szükséges – az ügyfeleket felhívja nyilatkozataik megtételére, és lefolytatja a bizonyítási eljárást. (4) A tárgyalás berekesztése előtt a hatóság köteles az ügyfeleket erre figyelmeztetni és megkérdezni, hogy kívánnak-e még valamit előadni.
Szakértő közreműködése az eljárásban 12. § Ha az eljárás során szakértő kirendelése szükséges, a hatóság – ha ez az ügyfél érdekeit nem sérti – elsősorban azt a szervet keresi meg, amelynél a jogaiban sértett személy az Ebktv. 15. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az eljárást szintén megindíthatta volna.
d) a kérelmező érdekeit sérti, vagy
A bizonyítási eljárás különös szabályai
e) azt a kérelmező kifejezetten kéri. (3) A hatóságnak a döntés előtt meg kell kísérelnie egyezség létrehozását. (4)
13. § (1) A hatóság az egyenlő bánásmód követelménye megtartásának ellenőrzésére tesztelést végezhet, amelynek során az eljárás alá vont személy magatartásának, intézkedésének, feltételének, mulasztásának, utasításának vagy gyakorlatának
– 170 –
– 171 –
(a továbbiakban együtt: rendelkezésének) vonatkozásában azonos helyzetbe hoz
a) Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület működésével összefüggő kiadások,
valamely, az Ebktv. 8. §-ában meghatározott helyzetükben, tulajdonságukban vagy
b) az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatos tájékoztató, ismertető, a
jellemzőjükben (a továbbiakban együtt: tulajdonság) különböző, de egyéb tekintetben
hatóság tevékenységét széles
hasonló tulajdonságú személyeket, és az eljárás alá vont személy rendelkezését az
körben ismertté tevő kiadványok megjelentetése,
egyenlő bánásmód követelményének való megfelelés szempontjából megvizsgálja.
c) szakmai konferenciák és rendezvények szervezése és lebonyolítása,
(2) A tesztelés eredménye az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárások során bizonyítékként felhasználható. (3) A hatóság az (1) bekezdésben megjelölt vizsgálat során, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében közreműködőt, továbbá az alkalmi munkavállalói
d) a hatóság köztisztviselőinek szakmai továbbképzése, e) a hatóság tevékenységét segítő szakértők megbízása, f) az egyenlő bánásmód követelményével összefüggő ismeretek oktatásának támogatása.
könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített
14/B. § Az egyenlő bánásmód követelményét biztosító rendelkezés megsértéséért
befizetéséről szóló törvényben meghatározottak alapján alkalmi munkavállalói
kiszabható bírság megállapítására irányuló eljárás a hatóságnak a jogsértésről
könyvvel rendelkező munkavállalót is igénybe vehet. A közreműködő személy részére
való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés
a hatóság megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a közreműködő nevét, továbbá,
bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg. Ha a jogsértő magatartás
hogy mely eljárás alá vont személynél milyen típusú ellenőrzést folytathat le.
folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő
Eljárási költség
magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.
14. § (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti közigazgatási hatósági eljárásban egyéb eljárási költségnek minősülnek a 13. §-ban meghatározott
A hatóság javaslatai és jelentései, tevékenységének nyilvánossága
bizonyítási eljárás különös szabályai alkalmazása során felmerült költségek, valamint a hatóságnak a székhelyén kívül végzett eljárási cselekményeivel kapcsolatban felmerülő valamennyi költség.
15. § A jogi szabályozás tartalmára vonatkozó javaslatait a hatóság a jogszabály
(2) A látássérült ügyfél számára – kérelmére – a tárgyalás során készült jegyzőkönyvet, továbbá az eljárást lezáró döntést Braille-írásban is el kell készíteni. A Braille-írásra történő fordítással felmerült költségek eljárási költségnek minősülnek.
A bírság felhasználása 14/A. § (1) A hatóság által az Ebktv. 16. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján kiszabott bírság 50%-át a miniszter az egyenlő bánásmód követelményének biztosítását és az esélyegyenlőség előmozdítását célzó programokra használja fel, 50%-át a hatóság – saját bevételeként – a (2) bekezdésben meghatározott célokra fordíthatja. (2) A hatóság az (1) bekezdésben meghatározott bírságból befolyt összeget az alábbi célokra fordíthatja:
előkészítéséért felelős miniszternek és az igazságügyi és rendészeti miniszternek teszi meg. 16. § (1) A hatóság a közvélemény folyamatos tájékoztatása érdekében jelentéseit, javaslatait, valamint a működésével kapcsolatos részletes információkat honlapján rendszeresen közzéteszi. (2) A hatóság az egyenlő bánásmód követelményét biztosító rendelkezések megsértését megállapító határozatát – személyazonosításra alkalmatlan módon, anonimizáltan – a honlapján közzéteszi, ha ez az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének megelőzése, illetve a sérelem mértékének csökkentése érdekében szükséges. 17–21. §
– 172 –
– 173 –
Hatályba léptető és záró rendelkezések 22. § (1) Ez a rendelet 2005. január 1-jén lép hatályba. (2) Ez a rendelet az Ebktv.-vel együtt a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelv 13. cikkének való megfelelést szolgálja. (3) E rendelet a légi járműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól szóló, 2006. július 5-i 1107/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
– 174 –