Bevezetés. A tantárgy alapvetı célja: szemléletformálás! Ez három pilléren nyugszik: - rendszerszemlélet: ember-gép-környezet rendszer logisztika

Bevezetés A tantárgy alapvetı célja: szemléletformálás! Ez három pilléren nyugszik: - rendszerszemlélet: → ember-gép-környezet rendszer → logisztika - változatokban való gondolkodás - problémaérzékenység, nyitottság Dr. Kovács Péter, BME

Az üzemszervezés: - üzemtani alapokra épülı ötletelés - problémafeltárás - veszteségelemzés - döntéselıkészítés Példák: - általános - közlekedési - mőszaki - oktatási Dr. Kovács Péter, BME

Döntı az EMBER szerepe! A hazai munkaerı képzetlen, ill. nem megfelelıen képzett → TANULÁS!!! Kitőnı diákolimpikonok – a tömeg (az átlag) tanulatlan (pl. nyelv), tájékozatlan (pl. politika) Funkcionális analfabéták a felsıoktatásban!!! - fıiskolák - egyetemek

Dr. Kovács Péter, BME

Szakirodalom - gyökerek, a tudomány születése, alapjai - „kis színesek” - külföldi szerzık mővei - elıszó a magyar kiadáshoz -- alkalmazási (keletkezési) körülmények -- adaptációs feladatok, nehézségek -- indoklások, magyarázatok, ajánlások


Irodalomjegyzék Jegyzetek: 1. Prezenszki, J.: Üzemszervezéstan, egyetemi jegyzet 70757 2. Kovács, P.: Üzemszervezés gyakorlatok, egyetemi jegyzet 71049 Könyvek: 1. Maynard, H. B.: Gazdasági mérnöki kézikönyv Mőszaki Kiadó, Budapest, 1977.


2. Taylor, F. W.: Üzemvezetés. A tudományos vezetés alapjai Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1983. 3. Miller, L. M.:

A munkahelyi viselkedés befolyásolása Mezıgazdasági Kiadó, 1982.

4. Schultz, T. W.: Beruházás az emberi tıkébe Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1983.


5. Bálint, Erdısi, Nahlik : Csoportos szellemi alkotó technikák Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1984. 6. Morita Akio :

Made in Japan Árkádia Kiadó, Budapest, 1989.

7. Iacocca, l.:

Iacocca, egy menedzser élete Gondolat Kiadó, Budapest, 1988.


8. Prezenszki J. (szerk.): Logisztika I. (Bevezetı fejezetek) BME Mérnöktovábbképzı Intézet, 2004. 9. Prezenszki J. (szerk): Logisztika II. (Módszerek, eljárások) Logisztikai Fejlesztési Központ, Budapest, 2002. 10. Chikán A.: Vállalatgazdaságtan AULA Kiadó, Budapest, 1998.


Összefoglalás Rendszerszemlélet Változatokban való gondolkodás Problémaérzékenység Az egyén szerepe, felelıssége Tanulás Dr. Kovács Péter, BME

A kurzus célja Konkrét számítások, módszerek megismerése, alkalmazás szintő elsajátítása: - adott probléma megoldására milyen módszerek állnak rendelkezésre - a módszerek alkalmazásának módja, lépései - a kapott eredmények értékelése - gyakorlati megvalósítás


A tantárgy fı fejezetei I. II. III.

IV. V. VI.

Az üzemszervezés alapjai, fogalmai A termelési folyamat rendszerszemlélető értelmezése A termelési rendszerek tervezéséhez és szervezéséhez szükséges folyamatjellemzık és meghatározásuk A termelési rendszerek kapacitása és kihasználása A termelési rendszerek tervezésének alapjai Szervezésmódszertan Dr. Kovács Péter, BME

Az üzemszervezés alapjai, fogalmai Az üzemszervezés tárgya - a munka célja: anyagi és szellemi szükségletek kielégítésére alkalmas használati értékek (termékek, szolgáltatások) elıállítása

- a munka: használati értékek elıállítására irányuló célszerő tevékenység

- történelmi fejlıdés → a munka társadalmivá vált → bonyolult rendszerek → termelési folyamatok (természeti- és munkafolyamatok) - az üzemszervezéstan általános feladata


Az üzemszervezés tárgya - az üzemszervezéstan módszere: a vállalatok tevékenységének szervezése, irányítása, valamint a termelés során szerzett tapasztalatok elemzése → bizonyítás → általános összefüggések, törvényszerőségek megállapítása Az üzemszervezési tevékenység során meg kell tervezni és szervezni: - a munkaerı létszámát és összetételét - a munkamódszert - az igénybe vehetı anyagokat és energiákat - az igénybe vehetı eszközöket és gépeket


Az üzemszervezéstan interdiszciplináris jellege -

mőszaki tudományok munkatudományok, fiziológia, pszichológia közgazdaságtan, vállalati gazdaságtan rendszerelmélet szabályozáselmélet információelmélet logisztika marketing IT (információtechnika)


Az üzemszervezés feladata • Munkahelyszervezés: optimális munkafeltételek • Termelési folyamatszervezés: a munkaerı, a munkatárgy és a munkaeszköz optimális egyesítése • Megszervezés: új rendszer létrehozása • Átszervezés: meglévı rendszer átalakítása • Reengineering: radikális átszervezés (újraszervezés) Dr. Kovács Péter, BME

A termelési folyamat rendszerszemlélető értelmezése • Az iparvállalat általános rendszermodellje

• Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata Dr. Kovács Péter, BME

Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata • termékéletciklus: az az idıtartam, amíg a termék a piacon értékesíthetı • a szükséglet életciklus-görbéje


Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata • a szükséglet, a technológia és a termék életciklusának összefüggése


Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata • a termékéletciklus alakulása, szakaszai


Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata • A termékéletciklus csökkenı tendenciája • Az ellátás (beszerzés) → termelés (gyártás) → elosztás (értékesítés) kapcsolatrendszere, együttes átfutási ideje • Az együttes átfutási idı rövidítésének módjai - technikai fejlesztés - technológiai fejlesztés - korszerő szervezési módszerek alkalmazása • Az együttes átfutási idı rövidítésének területei - a termelési átfutási idı rövidítése - az ellátás-elosztás idejének rövidítése → logisztika


Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata • A logisztika értelmezése • A logisztika alapelve, célja (6M elv) • A Just in Time (JIT) elv kiterjesztése - az ellátás - a termelés - az elosztás együttes területére • Új termelési filozófia: készletre gyártás helyett megrendelésre gyártás (Push-típusú gyártás helyett Pulltípusú gyártás)


Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata • A megrendelésre való gyártás megvalósításának követelményei - a rendelési ciklusidı csökkentése - késztermék-készletek csökkentése - rugalmas, majd integrált gyártórendszerek • Számítógéppel integrált rugalmas gyártórendszerek (CIM – Computer Integrated Manufacturing) • A gyártási mélység csökkenése → gyártani vagy venni? (Make or Buy?)


Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata • A rendelésre való gyártás követelményei az ellátási és az elosztási folyamatokban - az áruszállítás folyamatba integrálása (mozgó tárolás) - minimális készlettel mőködı folyamatok

• Számítógéppel integrált logisztikai rendszer (CIL- Computer Integrated Logistics)


Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata • A CIM követelményei a szállítórendszerrel kapcsolatban - pontosság - megbízhatóság - rugalmasság - szükség szerint speciális jármővek alkalmazása - sajátos rakományhordozók alkalmazása - korszerő rakodástechnikai megoldások • Számítógéppel integrált rugalmas szállítórendszer (CITComputer Integrated Transportation) • CIM – CIL – CIT kapcsolat


Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata Összegzés: • az üzemszervezés és a logisztika azonos célkitőzéseket fogalmaz meg: az üzemszervezés a termelés és a szolgáltatások területein, a logisztika a termelést megelızı és követı területeken • a logisztika foglalkozik az újrahasznosítással és a hulladékok megsemmisítésével is • a logisztikai szemléletmód elemei (pillérei) - rendszerszemlélet - teljes költség szemlélet - közös adatbázis alkalmazása - partner szemlélet (együttmőködés!)


A szervezéstudomány nagy egyéniségei • Frederick W. (Winslow) Taylor (1856-1915) gépészmérnök (estin végzett!) - a munka megszervezését és irányítását tudományos alapokra kell helyezni, - megfigyeléseken, méréseken alapuló vizsgálatok → folyamatok felbontása (a képzetlen munkaerı miatt is szükséges volt!) ↓ szalagszerő munka →Ford, Galambos, Chaplin ↓ Modern idık


- híres tanulmányai: -- lapátolás: különbözı alakú és mérető lapátok → szívlapát! -- vasérc rakodás: a munka tervszerővé és ésszerővé tétele, - szoros normák, de minden segítséget megad: készülékek, segédeszközök, jótanácsok; - Maunsel White-tal feltalálja a gyorsacélt, - Lenin elsı levele (Taylornak): a taylorizmus a kizsákmányolás tudományos módszere,

- Lenin második levele (SZKP KB-nak): a taylorizmusból vegyük át azt, ami tudomány!


- munkaerı el- és visszaáramlás, - tudományos vezetés: kidolgozza a funkcionális szervezeti sémát. Taylort a szervezés-vezetés tudomány atyjának, megteremtıjének tekintjük. • Henry L. Gantt mérnök, Taylor munkatársa - sokkal inkább emberközpontú, mint Taylor, - Gantt diagram: folyamatok idıbeli lefutását ábrázolja.


• Frank és Lillien Gilberth Gantt barátai és munkatársai, Taylort is ismerték, lényegében Taylor tanítványoknak és követıknek tekinthetık. - a mozdulattanulmányozás megalkotói, - a dolgozó számára legkényelmesebb, legkevésbé fárasztó módszert kell megtalálni, - mozgófilm alkalmazása a mozdulattanulmányozáshoz. • H. B. Maynard - az 1940-es években Gilbreth-ék nyomdokait követve 10 000-es nagyságrendben végeztek mozdulatelemzéses vizsgálatokat mozgófilmmel. (Westinghouse óragyár sajtoló üzemében).

- 1948-ban publikálta az eredményeket → MTM eljárás. Dr. Kovács Péter, BME

Mozdulatelemzés • A nagyszámú megfigyelés-mérés-elemzés egyik eredménye: bizonyos körülmények között az elemi emberi tevékenységek azonos idı alatt végezhetık el. • Legaprólékosabb folyamatfelbontás: mozdulatokig. • A konstans idıértékek táblázatokba foglalhatók → segédlet a vizsgálatokhoz. Nem kell mérni, mivel a számértékek megvannak! • A tervezés fázisában is használható módszer, sıt !! (A megfigyeléses módszerek csak már mőködı folyamatok esetében használhatók!). Dr. Kovács Péter, BME

• A mozdulatelemzés a szabatos módszerek csoportjába tartozik, a táblázatokat felhasználó módszerek közé. • A Gilbreth hp. foglalkozott a mozdulattanulmányozással elıször. • Elsı klasszikus példa: falazás, 12 mozdulatról 5-re csökkentették. Ehhez készülékek (pódiumok, állványok, segédeszközök stb.) kellenek. • Gilbreth-ék használtak elıször mozgófilmet. Nagy jelentıségő technikai alkalmazás! • Hazai adaptáció:1974-ben 3M-módszer: - Mozdulatelemzéses - Munkatanulmányozás és - Munkakialakítás Dr. Kovács Péter, BME

• A mozdulatelemzés célja: felismerni és kiszőrni az emberi tevékenységekbıl a felesleges, fárasztó, hosszú és rossz mozdulatokat. Ezek helyett egy kényelmes mozdulatsor kialakítása. • Példák: - sport - autó - szerelés-elıkészítı raktár (körforgó ember), - szerelıszalag, - reluxás: kifejezetten balkezes szerelıt keres! - íves zongorabillentyő-sor, - 100 csavar-100 anya.


• Alkalmazási példák, hazai tapasztalatok: - alkalmazási terület: ahol az emberi (elsısorban kézi) munkavégzés dominál (szerelés, konfekció-ipar, mőszeripar stb.) - 20-40 %-os termelékenység növekedés (nálunk a fele) - fokozatos bevezetés, telj. növekedés csak egy bizonyos betanulási idıszak után! - nagy hazai fiaskók, majd jó kezdeményezések: elsısorban a fiatalokat kell megtanítani jól dolgozni, a beidegzıdött mozdulatokon nehéz változtatni - kitőnı eredmények: pl. Bakony Mővek szerelısorai (Zsiguli /Lada/ mőszerfal)


Az MTM (módszer-idı-mérés) módszer jellemzıi • • • •

19 alapmozdulat: 9 kéz + 8 törzs és láb + 2 szem A mozdulatok idıszükségletét az idıállandók fejezik ki. Abszolút idıállandó: mindig azonos értékő Relatív idıállandó: a mozdulathossztól (vagy valami mástól) függ.

• A táblázatban az ún. normál idı (veszteségmentes) szerepel: ∆t0 • A tényleges idıvel számolunk: ∆t = ∆t0(1+psz+pk); psz= 15 %, pk= 20 % Dr. Kovács Péter, BME

• Dimenzió: 1 TMU = 0,036 mp = 0,00001 óra (kerekített érték!) (1/16 mp = 0,00001735 óra egy filmkocka lefutási ideje) • Esettanulmány: az Üzemszervezés gyakorlatok c. egyetemi jegyzetben (71049)!


A termelési rendszerek kapacitása és kihasználása • Az idıalapok viszonyítási, vetítési idıszakok, amelyek alatt a számítások érvényesek. • Az idıalapok meghatározása Az idıalapok csoportosítása: - naptári idıalap, - hasznos idıalap, - munkarendszerinti idıalap, - produktív idıalap. • Az idıalapok a termelı berendezésekre vonatkoznak Dr. Kovács Péter, BME

Idıalapok • A naptári idıalap számítása A naptári idıalap (TN) valamely idıszak naptári napjainak, óráinak, perceinek teljes mennyiségét jelenti. Számítása az alábbi összefüggéssel lehetséges: TN= 24 . nn .kh (gépóra) ahol nn - a naptári napok száma, kh - a homogén gépcsoportba tartozó (egymással gazdaságosan helyettesíthetı) gépek száma.


Idıalapok • A hasznos idıalap számítása A hasznos idıalap (TH) a naptári idıalapnak az a része (percekben, órákban, napokban stb. kifejezve), amely alatt a termelı berendezés a gazdaságosan megengedhetı, maximális terheléssel üzemeltethetı. Számítása az alábbi összefüggés segítségével történhet: TH = TN - TJ (gépóra) ahol TJ - a legjobb (élenjáró) módszerek segítségével végzett javítási, karbantartási tevékenységek, valamint biztonsági vizsgálatok idıszükséglete, folytonos üzem esetén. Dr. Kovács Péter, BME

Idıalapok • A legjobb (élenjáró) módszerek értelmezése - a legjobb anyag - a legjobb szerszám - a legjobb munkaerı - a legjobb módszer (technológia) - a legjobb szervezés alkalmazása. Relatív fogalom, adott környezetre, adott folyamatra vonatkozik.


Idıalapok • A munkarendszerinti idıalap számítása A munkarendszerinti idıalap (TMR) a naptári idıalapnak az a része, amely alatt a termelı berendezésnek - az elfogadott munkarend értelmében - dolgoznia kell. Számítása az alábbi összefüggéssel lehetséges: TMR= TN- TÖK (gépóra) ahol TÖK - az összes kiesı mőszak ideje.


Idıalapok

• A produktív idıalap számítása A produktív idıalap (TPR) a munkarendszerinti idıalapnak az a része, amely alatt a termelı berendezés ténylegesen termel. Számítása az alábbi összefüggéssel történhet: TPR = T MR - TV

(gépóra)

ahol TV - a munkarenden belüli veszteségidık.


Idıalapok • Az idıalapok egymás közti relációi • Tipikus relációk TN > TH > TMR > TP • Lehetséges relációk TN > TH ≥ TMR ≥ TP


Idıalapok 1.

példa.: Megállapítandó a hasznos idıalap egy évre vonatkoztatva, ha a karbantartás élenjáró óraszáma 315 óra/év mőszakonként, és a szükséges biztonsági vizsgálatok egy mőszakra esı ideje 52 óra/év (élenjáró módszerekkel végezve). TH = TN-TJ TN = 365*24 = 8760 óra/év TJ = 3*(315+52) = 3*367 = 1101 óra/év TH = TN-TJ = 8760-1101 = 7659 óra/év


Idıalapok

2. példa.: Megállapítandó a munkarendszerinti idıalap egy évre, ha az üzem egy mőszakban dolgozik, és az évi munkaszüneti napok száma 58. TMR= TN-TÖK= 365*24- {58*24+(365-58)*16} = 2456 óra/év Egyszerőbb a számítás, ha közvetlenül a munkára fordított idıt határozzuk meg: TMR= (365-58)*8 = 307*8 = 2456 óra/év


Idıalapok

• Hogyan változik a munkarendszerinti idıalap, ha áttérünk kétmőszakos termelésre? TMR= (365-58)*2*8 = 2*2456 = 4912 óra/év Egyforma (azonos) mőszakokkal számolunk!!! Mennyi lesz a munkarendszerinti idıalap három mőszakos (folytonos) termelés esetén? Folytonos termelés esetén nincsenek munkaszüneti napok. Az évi naptári napok nem szorozhatók be 3*8cal, mert az a naptári idıalapot adná.


Idıalapok A definíció szerinti képlettel TMR= TN-TÖK , de TÖK= 0 Mivel az általunk vizsgált technológiákban mindig szükség van javításra-karbantartásra, az ehhez szükséges idıt (TJ) le kell vonni a naptári idıalapból: TMR = TN-TJ = TH vagyis folytonos üzem esetén a munkarendszerinti idıalap megegyezik a hasznossal! Dr. Kovács Péter, BME

A termelési kapacitás fogalma és számítása • A termelési kapacitás meghatározása A termelési kapacitás (N) valamely adott termelı berendezés teljesítıképességének felsı határa a gazdaságosan megengedhetı max. terhelés és a termelı munka élenjáró szervezése mellett. Számítási képlete:

TH (db) N = TH ⋅ nk = tk ahol nk - a kapacitás teljesítménynorma, tk - a kapacitás idınorma. Dr. Kovács Péter, BME

A termelési kapacitás fogalma és számítása • A kapacitás normák meghatározása • A kapacitás normák és a haladó átlag normák közti összefüggés:

t ⋅100 tk = ps %

(óra/db),

n ⋅ ps % nk = 100

(db/óra)

ahol t és n - a haladó átlag normák, ps% - a legjobb dolgozók teljesítmény %-a.


A termelési kapacitás fogalma és számítása 3. példa.: Meghatározandó egy termelı berendezés hasznos és produktív idıalapja, ha a bázisidıszak hossza 30 nap, a munkaszüneti napok száma 4, a termelés kétmőszakos, a TMK idıszükséglete 3 óra/mőszak (az élenjárók teljesítési % - a 150 %). A munkarenden belüli veszteség 10 perc/munkaóra. TN = 30*24 = 720 gépóra TH = TN-TJ A TJ a TMK-idıt tartalmazza élenjáró munkavégzés és folytonos üzem (3 mőszak) esetén. Lényegében a TMK-sok kapacitás idınormáját kell kiszámítani:

t

TMK k

t ⋅100 3 ⋅100 = = = 2 (óra/mőszak) ps 150 Dr. Kovács Péter, BME

A termelési kapacitás fogalma és számítása Így TJ = 2*3*30 = 180 óra A hasznos idıalap: TH = 720 -180 = 540 óra A munkarendszerinti idıalap: TMR = (30 - 4)*2*8 = 26*16 = 416 óra A produktív idıalap: TP = TMR - TV = 416 - 416*1/6 = 416*5/6 = 346,67 óra Dr. Kovács Péter, BME

A termelési kapacitás fogalma és számítása • Kapacitás számítás több termékfajta gyártása esetén Számításainkban csak a feltételezett termékek módszerét használjuk! 4. példa: Kiszámítandó a kapacitás feltételezett termékben és konkrét termékben!

Termék Mennyiség Mennyiségi arány A 60000 db 60 % B 40000 db 40 % 100000 db 100 %

Kapacitás norma Súlyozott kap. nor. 3 óra/db 0,6*3 = 1,8 2 óra/db 0,4*2 = 0,8 2,6 óra/db felt.ter. Dr. Kovács Péter, BME

A termelési kapacitás fogalma és számítása A hasznos idıalap TH = 2080 óra

TH 2080 N= , = = 800 db feltételezett termék tk 2,6

A gyártható A termékek száma: NA = 800*0,6 = 480 db A gyártható B - " : NB = 800*0,4 = 320 db


A termelési kapacitás kihasználása • A kapacitás kihasználás meghatározása A kapacitás kihasználás (Nkh) egy adott idıszak termelésének kifejezıje, a ténylegesen elıállított termékmennyiséget adja meg.

N kh

TP = TP ⋅ n = t

(db)

ahol n – a haladó átlag teljesítménynorma t – a haladó átlag idınorma Dr. Kovács Péter, BME

A termelési kapacitás kihasználása • A kapacitás kihasználás számítása több termékfajta gyártása esetén 5. példa: Kiszámítandó a kapacitás kihasználás feltételezett termékben és konkrét termékben! Termék Mennyiség Mennyiségi arány A 60000 db 60 % B 40000 db 40 % 100000 db 100 %

Hal. átlag norma

Súly. hal. átl. nor.

4 óra/db 3 óra/db

0,6*4 = 2,4 0,4*3 = 1,2 3,6 óra/db felt.ter.


A termelési kapacitás kihasználása A produktív idıalap TP= 720 óra

N kh

TP 720 = , = = 200 t 3,6

db feltételezett termék

A gyártható A termékek száma: NkhA= 200*0,6 = 120 db A gyártható B - " : NkhB= 200*0,4 = 80 db


A kapacitás kihasználás indexe • A kapacitás kihasználás indexe (ηk) egy adott idıszak kapacitás kihasználásának és kapacitásának hányadosa.

N kh ηk = ⋅100 N

(%)


A kapacitás kihasználás indexe •

A kapacitás kihasználási index számítása többfajta terméket elıállító munkahelyen, illetve üzemben:

- feltételezett termékek módszerével - a kihasználási idıérték sgítségével A kihasználási idıérték (Tk) az az idıtartam, amely alatt a ténylegesen megtermelt termékmennyiséget (Nkh) a legjobb módszerek és feltételek mellett lehet elıállítani.

Tk = N kh ⋅ t k

(óra)


A kapacitás kihasználás indexe A kihasználási index

N kh N kh ⋅ t k Tk ηk = = = N N ⋅ tk TH Többféle termék elıállítása esetén a kihasználási idıérték

Tk = Nkh1 ⋅ tk1 + Nkh2 ⋅ tk 2 + ....+ Nkhn ⋅ tkn Dr. Kovács Péter, BME

A kapacitás kihasználás indexe • 6. példa.: Kiszámítandó a kapacitás kihasználási index kétfajta termékre! (A korábbi példák adatait vesszük figyelembe!) Kétféle módszerrel dolgozunk: - feltételezett termékek módszere, - kihasználási idıérték felhasználása. Feltételezett termékes számításaink korábbi adatai, ill. eredményei: TH = 2080 óra, tkA = 3 óra/db, tkB= 2 óra/db, NkhA = 120 db, NkhB = 80 db, N = 800 db, Nkh = 200 db


A kapacitás kihasználás indexe • A kihasználási index feltételezett termékkel

N kh 200 ηk = ⋅ 100 = ⋅ 100 = 25 % N 800 • A kihasználási index a kihasználási idıértékkel

Tk = N ⋅ t + N ⋅ t = 120 ⋅ 3 + 80 ⋅ 2 = 520 óra A kh

A k

B kh

B k

Tk 520 ηk = ⋅ 100 = ⋅ 100 = 25 % TH 2080


A kapacitás kihasználás indexe •

Az üzem kapacitás kihasználási indexének számítása - A termelési kapacitást meghatározó alapvetı termelési keresztmetszet (Na) értelmezése - A kihasználást meghatározó elháríthatatlan szők keresztmetszet (Nkhsz) értelmezése - A kihasználási index (ηkü) számítása

η

ü k

N = N

sz kh a

⋅ 100

(%) Dr. Kovács Péter, BME

Bevezetés. A tantárgy alapvetı célja: szemléletformálás! Ez három pilléren nyugszik: - rendszerszemlélet: ember-gép-környezet rendszer logisztika

Recommend Documents