„Logisztika A” tantárgy
5. témakör Ellátási lánc menedzsment koncepciója (Supply Chain)
MISKOLCI EGYETEM Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
1
Ellátási lánc menedzsment (SupplyChain-Management –SCM) A vállalatok gazdálkodása területén jelentős változások mentek és mennek végbe napjainkban. Ezek a változások legjobban a következő területeken érezhetők: – a termelési tevékenység egészében piacorientált lett, vagyis a termékek előállítását a tényleges piaci igények mozgatják, – a
termelés
területén
az
egyedi
piaci
igények
miatt
a
termékváltozatok száma jelentősen megnőtt, a termékek életciklusa lecsökkent, az előállított termékek sorozatnagysága is csökkent, – a termelés mélysége csökkent, vagyis a beszállítók szerepe folyamatosan erősödik a termékek piaci versenyképességével való összefüggésben, – termékek átfutási ideje csökken, rövid szállítási időket, gyakori, kismennyiségű szállításokat várnak el a beszállítóktól, – a szállítások területén általánosságban magas szállítási készséget és rugalmasságot, megfelelő megbízhatóságot és versenyképes árakat várnak el, – a piacok telítődnek a jó minőségű termékekkel, a versenytársak száma nő, a piaci versenyhelyzet erősödik, – az egész világon a termelés és az azzal összefüggő beszerzési és elosztási tevékenységek is globalizálódnak, vagyis hasonló termékek a piac bármely területén kaphatók, valamint adott termék előállításához bárhonnan lehetséges beszállító alkalmazása. Mindezek a változások előtérbe helyezték az ellátási, elosztási logisztikai feladatok megvalósításának módszerét és gyakorlatát. 2
Logisztikában használt láncok: • Logisztikai lánc, • Szállítási lánc, • Ellátási lánc.
Logisztikai lánc A logisztikai lánc egy adott (termelési, szolgáltatási, illetve kombinált) folyamathoz
kapcsolódó
logisztikai
tevékenységek
láncszerű
összekapcsolódása.
Szállítási lánc A logisztikai láncot megvalósító logisztikai rendszer, amelyben önálló, független vállalatok vesznek részt (termelő vállalat, szállító vállalat, fuvaroztató, raktározó vállalat és felhasználó vállalat).
LF
R1 S1 TVT
R3
R5
T1
R2
R7
Tn
T2 R4
R6
S4 FVT R6
LF
TVT R1-R7 S1-S7 T1-Tn LF FVT
termelő vállalat tárolója rakodás szállítás tárolás lakossági fogyasztó felhasználó vállalat tárolója
3
Ellátási lánc Az ellátási lánc, az ellátási logisztikai vállalatok, felhasználók, vevők anyagellátásával összefüggő anyagáramlási és az ehhez kapcsolódó információáramlási tevékenységek tervezését, szervezését, irányítását, ellenőrzését és konkrét megvalósítását szolgálja. A termékekhez kötődő ellátási tevékenység a termék egész életciklusához kapcsolódóan jelen van.
Az ellátás alapmodellje Megállapítások az ellátási lánccal kapcsolatban: • az ellátási logisztikai tevékenység a beszállító és a felhasználó között helyezkedik el, • a felhasználó tevékenységére vonatkozóan nincs megkötés, lehet alkatrészgyártó, késztermékgyártó, stb., • a beszállító tevékenysége a felhasználói tevékenységhez igazodik, 4
• az ellátási tevékenység raktározási és logisztikai szolgáltatási tevékenység felhasználásával valósul meg. Az ellátási lánc általános modelljének megalkotási szempontjai: • az
általános
modell
az
alapmodell
felhasználásával
építőszekrény elv alapján valósuljon meg, • legyen alkalmas a globalizált világban megvalósuló bonyolult, több elemből felépülő ellátási láncok kezelésére is, • a modell felépítése tegye lehetővé a zártciklusú gazdaság egészére vonatkozó ellátások kezelését is. Ellátási lánc alapelve: • az alapanyag előállításától a késztermék végfelhasználóhoz való eljuttatásig ill. a meghibásodott, elhasznált termék felújításáig, újrahasznosításig teljes logisztikai lánc együtt menedzselhető, irányítható
(ellátási
lánc
menedzsment
=
supply
chain
management), • széleskörű munkamegosztást és kooperációt kíván meg, • világméretű
logisztikai
információs
hálózat,
széleskörben
használható szoftverek szükségesek, • a teljes ellátási lánc szűkíthető akkor, ha a szűkített ellátási lánc optimális rendszer jellemzői nem javíthatók ha bővítjük az ellátási láncot.
5
Példa ellátási láncra
6
A termelési folyamat résztvevői természeti tényezők
versenytársak
szállítók
fogyasztók
állami intézmények
Az
ellátási
lánc
a
állampolgári közösségek
vállalatok,
felhasználók,
vevők
anyagellátásával összefüggő anyagáramlási és az ehhez kapcsolódó információáramlási tevékenységek tervezését, szervezését, irányítását, ellenőrzését és konkrét megvalósítását szolgálja. Az ellátási tevékenység során különféle anyagok áramolhatnak. Ezek az anyagok a következő fő csoportokba sorolhatók: – – – – – – –
alapanyagok, feldolgozott alapanyagok, alkatrészek, részegységek, építőelemek, késztermékek, elhasznált termékek, szétszerelt, elhasznált termékek. 7
A „klasszikus” ellátási lánc
Beszállító Nyersanyag
Fogyasztó
Gyártás
Elosztás Forgalmazó
Áramlások az ellátási lánc mentén Visszajuttatott anyagok (eszközök) ANYAG Érték
Beszállító Beszállító
Gyártó
Kisker
Fogyasztó
Nagyker
Kisker
Információ
8
Értéknövelési lánc és információk termelővállalat esetén szállítók
alkatrészek
késztermékek megrendelések
termékterv
gyártás
eladás
kiszállítás szolgáltatás
termék
igény termékinformációk
rendelés elvárások
vevők
Az ellátási lánc menedzsment (SCM) tevékenységeinek előnyei a következőkben nyilvánulnak meg: – rövidíthető az átfutási idő, – kapacitások jól konvertálhatók, jól kihasználhatók, – kapacitások beruházások nélkül növelhetők, bővíthetők, – a vevőigények a legmagasabb szinten kielégíthetők, – az optimális outsourcing ill. kooperáció alakítható ki, – fejlesztések
költségei
megoszthatók,
a
fejlesztések
összehangolhatók.
9
Ellátási lánc LOGISZTIKA Beszállítók BESZERZÉS (vétel)
Szállítás
NYERSANYAG TERMELÉS (termelésmenedzsment)
Szállítás
Szállítás
ÁRUKÉSZLETEK Szállítás
FIZIKAI DISZTRIBÚCIÓ
Szállítás
Szállítás
RECYCLING
ÜGYFELEK
PÉNZÜGYEK MINŐSÉGÜGY INFORMÁCIÓK BIZTONSÁG, EGÉSZSÉG, KÖRNYEZET OKTATÁS
10
Általánosított Ellátási Lánc Modell Kapcsolati menedzsment Információ, termék, szolgáltatás, pénz, ismeret (tudás) áramlása BESZÁLLÍTÓI HÁLÓZAT INTEGRÁLT VÁLLALAT
A N Y A G O K
Beszerzés
ELOSZTÁSI HÁLÓZAT
V É G S Ő F E L H A S Z N Á L Ó
Elosztás
Gyártás
RECYCLING
Kapacitás, információ, szaktudás, tőke, humán erőforrás
Az ellátási lánc alapelve ezek után a következőkben foglalható össze: – az alapanyag előállításától a késztermék végfelhasználóhoz való eljuttatásig, ill. a meghibásodott, elhasznált termék felújításáig, újrahasznosításig a teljes logisztikai lánc együtt menedzselhető, irányítható (ellátási lánc = supply chain menedzsment), – széleskörű munkamegosztást és kooperációt kíván meg, – világméretű
logisztikai
információs
hálózat,
széles
körben
használható szoftverek szükségesek, – a teljes ellátási lánc akkor szűkíthető, ha a szűkített ellátási lánc
optimális rendszerjellemzői nem javíthatók, ha bővített ellátási láncot alkalmazunk.
11
"X" termék ellátási láncának fő elemei (Példa az ellátási lánc kialakítására)
BM
BE
. . .
. . .
BM
BE
TF AER
TF HM
. . .
BM
. . .
Gyártás
. . .
BM
Szerelde
KER
HM
Termékgyártó üzem KOGY
V
V
V V
KK . . .
V V
KK V
BE elsődleges beszállítók; BM másodlagos beszállítók; AER alkatrész elosztó raktár; KER késztermék elosztó raktár; HM hipermarket; KK kiskereskedelem; KOGYkooperációs gyártás; TF termelő felhasználó
12
AZ ELLÁTÁSI LÁNC MŰKÖDTETÉSÉNEK LOGISZTIKAI FELADATAI Az ellátási lánc működtetésénél jelentkező logisztikai feladatokat célszerű stratégiai, taktikai és operatív szinten vizsgálni. Az ellátási stratégiák meghatározásánál figyelembe veendő tényezők a következők: – az ellátási láncban a saját pozíció meghatározása, – a logisztikai teljesítményekkel (mennyiségi és minőségi) szembeni elvárások tisztázása, – a lehetséges, alkalmazható logisztikai stratégiaváltozatok feltárása, – az erőforrások jelenlegi és jövőbeni állapotának az elemzése, felmérése, – a lehetséges optimális stratégiai változatok kiválasztása, – az
alkalmazandó
stratégia
megvalósításához
szükséges
intézkedések,
fejlesztések hatáskörének a meghatározása. Ezek figyelembevételével az ellátási lánc legfontosabb stratégiai kérdése a működés során: – hogyan legyen kialakítva az ellátás vertikális struktúrája, hány lépcsős elosztást alkalmazzunk, – hogyan legyen kialakítva az ellátás horizontális struktúrája, vagyis adott ellátási lépcsőnél hány raktárt alkalmazzunk, – hol kerüljenek elhelyezésre a vevői igények prognosztizálása alapján készült termékek, az elosztási lánc elején „vevő semlegesen”, vagy az ellátási lánc végén a késztermék raktárban, – meddig történjen a termékek áramlásának irányítása az ellátási láncban a vevői meg-rendelések prognózisán, és melyik ellátási láncponttól a vevői megrendelések alapján, 13
– az ellátási lánc egyes elemei között mikor alkalmazzunk közvetlen és mikor közvetett anyagáramlási kapcsolatot, – az ellátási lánc melyik részénél alkalmazunk JIT elvű ellátást, – milyen paraméterek alapján minősítjük az ellátási lánc működését, – milyen zavarok fordulhatnak elő az ellátási lánc működése során, és ezekhez milyen zavar-elhárítási stratégiák alkalmazhatók, – az ellátási lánc működésénél alkalmazott termékazonosítás, – milyen
módon
felel
meg az
ellátási
lánc
működése
az
aktuális
környezetvédelmi előírásoknak, – az ellátási lánc tevékenységének a minőségbiztosítása, – a vevői igények maximális kielégítésének milyen gazdaságossági paraméterei vannak, – az ellátási lánc információs rendszerének a kialakítása, – az ellátási láncban alkalmazott outsourcing koncepciók. Az ellátási lánc taktikai szintjén jelentkező főbb logisztikai feladatok: – az ellátási láncban alkalmazott szerződések kialakítása és használata, – az ellátási lánc tevékenységeihez kötődő vevői információk gyűjtése, feldolgozása, értékelése, – az ellátási lánc egyes objektumainak az irányítási feladatai, – az ellátási láncba bevont külső vállalkozók tevékenységének az irányítása, – az ellátási tevékenységre vonatkozó piaci igények felmérése, elemzése, prognosztizálása, – az ellátási láncban alkalmazásra kerülő szállító, rakodó, raktári berendezések megválasztása, – az ellátási láncban megvalósuló járatok és visszjáratok tervezése, – az ellátási lánc tevékenységeinek kontrolling-paramétereinek kezelése, értékelése,
14
– az ellátási megrendelések hosszú, közép-, és rövid távú kezelése, az ellátáshoz kötődő anyagszükségletek és készletek tervezése, a készletgazdálkodások működtetése, – a szállítások során alkalmazandó szállítási mód megválasztása, megszervezése és bonyolítása, – a szállításokhoz, rakodásokhoz, termékekhez kapcsolódó egységrakományképzéshez és bontásokhoz szükséges eszközök megválasztása, – az
ellátási
láncban
alkalmazott
csomagolási
módok
és
eszközök
megválasztása, – az ellátási láncban alkalmazott rakodások módjának és eszközének megválasztása és a rakodási tervek előkészítése. Az ellátási lánc operatív szintjén jelentkező feladatok alapvetően az ellátási lánc egyes objektumaihoz kötődnek, de alapvetően minden ellátási feladat operatíven egy
megrendelés-bonyolítási
folyamathoz,
egy
beszállítás-bonyolítási
folyamathoz, egy raktározás-bonyolítási folyamathoz és egy kiszállításbonyolítási folyamathoz kötődik. A megrendelés-bonyolítás operatív feladatai: – rendelés-előkészítés: • termékek, mennyiségek, minőségek, szállítási gyakoriságok megadása a raktári készletnyilvántartás és termeléstervezés adatai alapján, • a szállítási eszközök, az alkalmazott ERKE-k és határidők meghatározása, • a tényleges rendelések összeállítása. – a rendelések kezelése: • a rendelések beszállítókhoz való továbbítása, • a rendelések adminisztratív dokumentálása. – a rendelések követése: • visszajáratok nyilvántartása, • rendelés beérkezések előrejelzése, 15
• beérkezett rendelések nyilvántartása, • reklamáció kezelése. A beszállítás-bonyolításánál jelentkező operatív feladatok a következők: – szállítások megrendelése, – szállítási megrendelések nyilvántartása, – szállítási előrejelzések kezelése, – járművek kirakodása, – ER-ek képzése és bontása, – üres ERKE-k kezelése, – áruk átvételével kapcsolatos teendők, mennyiségi és minőségi átvétel, – a beérkezett áruk számára raktár és raktári helykijelölés, – raktárba történő betárolás. Az áru raktározásának operatív feladatai: – tárolás
során
az
áru
mennyiségének
és
minőségének
megóvása,
készletnyilvántartás, – esetleges raktár átrendezések, A raktárból történő kiszállítás operatív feladatai: – kiszállításra történő előkészítése, komissiózás, – készletszintek kezelése, – kiszállító járművek megrakása, – kiszállítási okmányok előkészítése.
16
AZ ÁTFUTÁSI IDŐK SZEREPE AZ ELLÁTÁSI LÁNCBAN Az ellátási láncok működésének egyik meghatározó jellemzője az átfutási idők nagysága.
Az ellátási lánc átfutási idejének összetevői és ezek kapcsolatrendszere
17
Az átfutási idő csökkentése A kapcsolódási pontok eltárolása az ügyfél felé Gyorsabb piaci változás
Pontosabb igényelőrejelzés
A hiányosságok gyorsabb jelzése A bizonytalanságok csökkentése Az ügyfelek igényeinek kielégítésére fordított munkaérték csökkentése
A kereskedelmi veszteségek csökkentése az indításkor Alacsonyabb selejtköltségek
A biztonsági készletek csökkentése A termékválaszték növelésével kapcsolatos költségek csökkentése
Az elavulás kockázatának csökkentése Az indításkori költségek csökkentése
A dologi költségek csökkentése
A készletezési költségek csökkentése
A leírási költségek csökkentése
A teljes rendszer költségeinek csökkentése
Az átfutási idő csökkentésének hatásmechanizmusa
18
