HH-02
KR-2
2006. 03. 09.
Tom
KARD ÉS TOLL 2006/1
Logisztika mint rendszer Trembeczky László alezredes A logisztika a rendszerek meghatározott mûködésû elemeinek jól szervezett halmaza. Szervezeti szempontból több olyan alrendszert fog össze, amelyek mûködése funkcionálisan jól behatárolhatóak, ugyanakkor nem függetlenek egymástól. A szerzõ rövid írásában arra tesz kísérletet, hogy a logisztikát, mint rendszert és folyamatot bemutassa, figyelembe véve a rendszerhez kapcsolódó szemléletmódokat, valamint a logisztikai rendszerhez tartozó különbözõ területeket. Különféle logisztikai szempontok alapján elemzi a rendszereket, valamint az elemzésekbõl kialakuló stratégiákat, melyek a döntéselõkészítés, valamint a döntés fontos elemei. The main logistics system is a link between subsystems. The logistics is a good organized section of the defined operating part of the logistics, which has different kinds of aspects. As a organization it has more subsystems, which has important sections. Its aim is to realize the stream of the material and information. Functional classification of the logistics systems can be identified, but they are not independent from each other, because they link to each other closely. As a consequence it can be seen that the logistics a s a system is a complex process, but its subsystems are independent.
Minden rendszer a rendszerelemek és a rendszerhatárok közötti kapcsolódás alapján határozható meg. A rendszer felosztható további részrendszerekre. A belsõ rendszer felépítését a rendszerelemek elhelyezkedése, és egymás közti kapcsolatai határozzák meg. A rendszerbe bemenõ (X) mennyiségek lépnek be, a rendszer belsejében változások zajlanak le és a legvégén abból kimenõ mennyiségek (Y) lépnek ki. A rendszert és a kapcsolatait ezek alapján ún. „fekete doboz” modellel lehet leírni. Bármely vizsgált rendszer ábrázolható egy zárt dobozzal, melyet falai elválasztanak a környezettõl. A doboz egyik végén a bemeneti, a másik végén a kimeneti elemek találhatók, amelyek a kiinduló állapotban érkezõ anyagokat megváltoztatják és az elõírt állapotban – termék formában – a környezetnek visszaadják. A logisztikát lényegében rendszerelméleti szemléletmód jellemzi. E rendszerek adott cél elérésére vagy feladat végrehajtására tudatosan kiválasztott, meghatározott mûködésû elemeknek, valamint ezen elemek között fennálló kapcsolatoknak jól szervezett halmazából álló együttese. Két vagy több rendszer egybekapcsolásával magasabb rendû rendszerek állíthatóak elõ. Ezek a magasabb rendû rendszerek még magasabb rendû rendszerekké vonhatóak össze. A rendszerszintek között hierarchia figyelhetõ meg. A rendszerszemlélet szerint a rendszer kiismeréséhez azonban nem elég az egyes elemek ismerete, hanem az azok közötti kapcsolatokat és viszonyokat is fel kell tárni.
83
HH-02
KR-2
2006. 03. 09.
Tom
KARD ÉS TOLL 2006/1
Logisztikai szemléletmódok v Rendszerszemlélet: a rendszerelv meghatározásánál ki kell jelölni a kapcsolódási pontokat, az ezekhez tartozó felelõsséget valamint a formális és informális szervezetek összehangolását. Ez a szemlélet szoros összefüggésben van az összköltségben és a szolgáltatásban való gondolkodással. A rendszerszemlélet lehetõvé teszi: a már meglévõ rendszerek vizsgálatakor a rendszer egységes fogalmakkal való leírását illetve olyan kapcsolatok feltárását, amelyek egyébként nem vagy csak nehezen lettek volna felismerhetõk; új rendszerek kialakításakor vagy már meglévõ korszerûsítésekor pedig az ún. szigetmegoldások kikerülését, a lehetõ legjobb megoldás keresését. v Folyamatszemlélet: a teljes logisztikai folyamat optimalizálását jelenti, azáltal, hogy a kapcsolódási pontokat zökkenõmentessé teszi. Szervesen kapcsolódik a logisztikai folyamatokhoz a folyamattervezés (amely információs technikák és számítógépes rendszerek nélkül elképzelhetetlen) és a kontrolling, amely a gazdasági kontroll követelménye. A kontrolling biztosítja a folyamatos gazdaságossági ellenõrzést, valamint információkat szolgáltat a közép- és hosszú távú döntésekhez. A folyamat központúság elemi része a felelõsségek szabályozása és menedzselése. Elõtérbe kerül az idõmenedzsment: az erõforrásokon kívül az idõvel való takarékosság is nyomatékot kap. v Keresztmetszeti gondolkodás: az árbevétel és a költség elõirányzatok teljesítését jelenti az ellátási, termelési- és elosztási területekre vonatkozóan. Célszerû meghatározni a kapcsolódó ösztönzési rendszert, a felelõsségi és hatásköröket az alrendszerek egymást keresztezõ érdekeltsége miatt. v Összköltség –szemlélet: a rendszerszemléletû felfogás következménye megköveteli az összes felmerülõ ráfordítás együttes figyelembevételét. v Vevõkiszolgálás: célja olyan szolgáltatási tevékenység megvalósítása, amely a vevõ igényeit minél magasabb színvonalon képes kielégíteni. A modern vállalati stratégia a vevõk igényeibõl indul ki, és abból, hogy hogyan tudja ezt az igényt a legrövidebb idõn belül, a kívánt mutatókkal (minõség, ár) kielégíteni. A vevõkiszolgálás fontos minõségi tényezõje az értékesítési oldalon a szállítási szolgáltatás színvonala, amely közvetlen hatással van a piaci részesedésre is.1 A színvonal elemei: szolgáltatás minõsége, megbízhatósága, rugalmassága és a szállítási idõ. A logisztikai rendszerek következésképpen anyagok és információk áramlását teszik lehetõvé, a logisztikai tevékenységek rendszerének összességét jelentik, térbeli szerkezetét gráfokkal ábrázoljuk. Mivel a logisztika stratégiai folyamatot és menedzsmentszemléletet is jelent, a vállalat mint logisztikai rendszer feladatai a következõk: a vállalat valamint a beszerzési- és értékesítési piacok közötti illetve a vállalaton belüli anyagáramlás és a hozzá tartozó információáramlás megtervezése, szervezése, irányítása és ellenõrzése. A logisztika értékteremtõ folyamat. A vevõ számára érték, ha a megfelelõ termék,megfelelõ minõségben és állapotban, megfelelõ helyen és idõben, megfelelõ felhasználónak, és megfelelõ költségen valósul meg.
1 Halászné Sipos Erzsébet: Logisztika. Magyar Világ Kiadó 1998
84
HH-02
KR-2
2006. 03. 09.
Tom
TREMBECZKY LÁSZLÓ: Logisztika mint rendszer
A logisztikai rendszerekhez kapcsolódó területek. A marketing, a kontrolling és a benchmarking q A logisztika a hagyományos szemlélet alapján a marketing kiszolgálója, a marketing célok megvalósításának eszköze. A logisztikának és a marketingnek számos közös területe van. Mindkettõ keresztmetszeti szereppel bír a vállalatoknál; kutatja a termelés, beszerzés, értékesítés folyamatait; kapcsolatban áll a vevõvel, a vásárlói igények kielégítésére törekszik. A logisztika és a marketing kiegészítik egymást: a marketing élénkíti a keresletet, továbbítja a piaci impulzusokat a termelésbe, a logisztika pedig a marketing által elõre meghatározott vevõkiszolgálási szint mellett minimalizálja a logisztikai ráfordításokat, végrehajtja a kereslet kielégítését és megvalósítja a termeléshez fûzõdõ áramlási folyamatokat. Ebbõl adódik, hogy a logisztikának és a marketingnek szoros összhangban kell mûködnie. Idejétmúlt az a felfogás, amely a logisztikát a marketing eszközeként, annak alárendelve kezeli. A pillanatnyi piaci értékítélet szerint a marketing és a logisztika egyenrangúan és együttesen hat a termékek versenyképességére. Ahhoz, hogy egy termék minél versenyképesebb legyen, a marketing és a logisztika egységes kezelésére van szükség. A fenti két fogalom összekapcsolódását fogalmazza meg a „marketing-logisztika” kifejezés. A marketing logisztika a piacok célorientált befolyásolását jelenti, a termék piaci bevezetésére és a pozíció megtartására irányul a logisztikai szolgáltatás színvonalon keresztül.2 q A logisztikai tevékenysgek fõ értékelõje a vállalati kontrolling. A kontrolling a teljes vállalati mûködést ellenõrzõ és fõként támogató rendszert jelenti. A kontrolling funkciói: információgyûjtéssel és azok csoportosításával támogatja a vezetést, s ugyanakkor koordinatív tevékenységet is végez. A kontrolling és a logisztika szorosan együttmûködnek, közösen vesznek részt a legfontosabb döntésekben. Ennek kapcsán szokták említeni a logisztikai kontrolling (LC) fogalmat. Az LC célja: – a vállalati célok és stratégiák támogatása, – a logisztikai folyamatok optimális szervezése, irányítása, – pénzügyi háttér kialakítása illetve ezek támogatása. Az LC feladata: – az üzleti tevékenységeket gátoló külsõ és belsõ tényezõk feltárása és azok elhárításához szükséges tanácsadás, – a vállalati kockázatok elõzetes illetve utólagos értékelése (belsõ audit). A logisztikai területen a kontrollingnak éppen az értékelési visszajelzésekben van a legnagyobb haszna.3
2 Halászné Sipos Erzsébet: Logisztika. Magyar Világ Kiadó 1998 3 Prof. Dr. Knoll Imre: Logisztika a 21. században. KIT Képzõmûvészeti Kiadó és Nyomda Kft. 1999
85
HH-02
KR-2
2006. 03. 09.
Tom
KARD ÉS TOLL 2006/1
q Gyakorlati szemszögbõl a benchmarking ismeretszerzést, a másoktól illetve saját magunktól megszerzett tudást és ennek tudatos felhasználását jelenti. A benchmarking használatából származó elõnyök némely folyamatok (pl.: raktározás) fejlesztésében óriásiak lehetnek. A benchmarking csak akkor tud a vállalat elõnyére válni, ha tisztában van vele, mit akar elérni. Azaz a benchmarking számára nélkülözhetetlenek az egyértelmûen meghatározott célok és az elérésükhöz szükséges források biztosítására való elkötelezettség.4 Szervezeti és funkcionális szempontok A logisztikai rendszerek keresztmetszeti funkciót töltenek be, általában több alrendszert fognak össze. Céljuk az egyes alrendszerek közötti összevont anyag – és információáramlás megvalósítása. Fõbb csoportjaik makro-, mikro- és metalogisztikai rendszerek. v Makrologisztikai rendszerek: a makrologisztika a népgazdasági logisztikát képviseli, egy ország, egy értékesítési vagy egy gazdasági körzet határain belül helyezkedik el. A makrologisztika célja az elemek között lezajló áramlási folyamatok optimalizálása, miközben az egyes elemek belsõ folyamatai figyelmen kívül maradnak, ugyanakkor földrajzilag és gazdaságilag elhatárolt nemzetközi és nemzeti rendszereket jelent. Alrendszerei vállalatok, melyek feladata a tér- és idõeltérések leküzdése. Makrologisztikai rendszerként értelmezhetõ pl. egy közlekedési rendszer is. v Mikrologisztikai rendszerek: a mikrologisztika a szervezeti formák logisztikáira vonatkozik, gazdasági rendszerek, gazdálkodó szervezetek logisztikai rendszerei, létrehozása és mûködtetése az adott gazdálkodó szervezet feladata. Egy gazdálkodó egység anyag- érték- és információáramlási folyamatainak szervezésével, tervezésével foglalkoznak. Belsõ struktúrát és folyamatirányítást jelent, ebben a logisztikai rendszerben a hangsúly a vállalatok, intézmények belsõ folyamatain van. Fõbb csoportjai: vállalati logisztikai rendszerek és katonai logisztikai rendszerek, valamint egyéb szervezetek (pl. kórházak, bankok) logisztikai rendszerei. v Metalogisztikai rendszerek: a makro- és mikrologisztikai rendszerek szintjei között helyezkednek el, az ellátási (beszerzési) vagy elosztási (értékesítési) láncban mûködõ szervezetek logisztikai alrendszereinek együttmûködéseként jönnek létre. Több azonos áruelosztási csatornában mûködõ gazdálkodó szervezetet foglalnak magukba, azaz több szervezeti forma kooperációját tartalmazza, jelentheti a gazdaság együttmûködését, a logisztikai vállalatok együttmûködését illetve a gazdaság és a logisztikai vállalatok együttmûködését egyaránt.5 A funkcionális szempont részterületei: beszerzés, termelési logisztika, kereskedelmi-értékesítés, hulladékgyûjtés és hasznosítás.
4 Anne Evans: Bencmarking. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1996 5 Dr. Knoll Imre: A logisztika alapelvei. Logisztikai tanulmányok, MLE 1993; Dr. Cselényi József: Bevezetés az üzemi logisztikába. Logisztikai tanulmányok, MLE 1993; Halászné Sipos Erzsébet: Logisztika. Magyar Világ Kiadó 1998.
86
HH-02
KR-2
2006. 03. 09.
Tom
TREMBECZKY LÁSZLÓ: Logisztika mint rendszer
A logisztikai rendszerek funkcionális felosztásával kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy bár ezek a rendszerek jól behatárolhatók, mégsem függetlenek egymástól, szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A funkcionális felosztás részterületeinek stratégiái: v Beszerzési stratégia: elsõként a „venni vagy gyártani” kérdés merül fel e stratégia kapcsán. A vállalat gazdaságossági szempontok alapján dönti el, hogy a termeléshez szükséges alapanyagokat, alkatrészeket maga állítja elõ vagy külsõ szállítótól vásárol. Utóbbi esetet választva rögtön fölmerülnek a szállítóval szemben támasztott követelmények a termék minõségére, a szállítási idõre és gyakoriságára, szállítást kísérõ szolgáltatásokra és az árra vonatkozólag. A beszerzési stratégia fõ mozzanatai közé tartozik a beszerzési források megválasztása is. Ez esetben a fõ kérdés, hogy szállítót veszünk-e igénybe vagy a beszerzést osztjuk meg a többi forrás között. A beszerzési információs rendszer részben belsõ információkat, részben pedig egyes szállítókra vonatkozó külsõ információkat foglal magában. v Értékesítési stratégia: a késztermékek fizikai elosztását, készletezési pontok számát, elhelyezését, készletezési pontok (depók) közötti szállítások módszerét határozza meg, úgy hogy a rugalmasságra törekszik. v Készletezési stratégia: a készletek összetételére, a leköthetõ eszközök nagyságára vonatkozó döntéseket tartalmazza. A készletezési tevékenység a vállalat mûködésének fontos integráló tényezõje, az anyagi folyamatok zavartalanságát biztosítja a gazdaságosság követelményeinek figyelembe vételével. v A logisztikai információs stratégia: a logisztikai tevékenység mûködtetéséhez szükséges információkat foglalja magában. Tényezõi: – keresletmenedzsment: integrálja a logisztika és a marketing vevõkapcsolatait, nyilvántartási adatait, – kínálatmenedzsment: a kiszállítások rendelés – nyilvántartásának kezelését, készletinformációk gyûjtését, rendszerezését jelenti, – szállító: az értékelési információkat tartalmazza az értékesítési szempontrendszerrel együtt. A fentiek alapján a teljesség igénye nélkül is láthatjuk, hogy a logisztika, mint rendszer komplex folyamatot foglal magába, de a hozzá kapcsolódó „alrendszerek” önálló területként is kezelhetõek. Írásommal segítséget kívántam nyújtani a logisztika, mint „folyamat” jobb és teljesebb megértéséhez.
IRODALOMJEGYZÉK 1. Prof. Dr. Knoll Imre (2004): Bõvülõ logisztikai trendek 2. Szegedi Zoltán (1999): Logisztika menedzsereknek 3. Prof. Dr. Knoll Imre (2002): Logisztika – Gazdaság – Társadalom
87
